ADATOK BIHAR MEGYE LEVÉLTÁRÁNAK

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.

139

ADATOK BIHAR MEGYE LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ ÉS TEVÉKENYSÉGÉHEZ A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

MAJOR ZOLTÁN LÁSZLÓ

Bevezetés

A

koraújkori fejlődés, a lassan felduzzadó bürokrácia a különféle igazgatási szervekkel egyidőben meghozta a levéltárak intézményesülésének is egy újabb időszakát. Magyarországon a 17. században több törvény is intézkedett az ország iratainak őrzéséről. Bihar vármegye 18. századi történetében több adat bizonyítja a levéltár működését. Arról is tudunk, hogy 1772-től megkezdődött a vármegye levéltárának rendezése és a 19. század első felében többé-kevésbé szakszerű levéltári munka folyt itt. Főként Jakab Mihály levéltáros nagy erőfeszítéseit kell kiemelni, aki 1829-től 1852-ig töltötte be ezt a tisztséget.1 A szabadságharc bukása után Bihar megye levéltárának vezetését Jakab Sándor, Jakab Mihály főlevéltárnok fia vette át. Az osztrák abszolutizmus 1852-ben a megyei levéltárakat kivette a politikai hatóság irányítása alól és a megyeszékhelyen felállított megyei törvényszék alá, helyezte őket.2 Az osztrák kormányzat a törvényhatóságoknak a szabadságharc idejéből származó iratait is felkutatta és lefoglalta. Ezeket az iratokat 1850-ben a kerületi főbiztosok közreműködésével gyűjtötték össze, és a kerületi katonai parancsnokságok juttatták el a hadseregparancsnoksághoz Pestre. Ezután az iratok Bécsbe kerültek és a többi 1848-49. évi irattal együtt kapta vissza az Országos Levéltár.3 A katonai kerületi parancsnok mellett mindenütt egy miniszteri biztos vezette a kerület polgári ügyeit. E miniszteri 1 Lewis Mumford: A város a történelemben., Bp. 1985. 331. , Degré Alajos : Megyei közgyűlések a XVIXVII. századi török háborúk korában. In. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. , Dr. Bónis György – Dr. Degré Alajos /Szerk./, Bp. 1971. 35-36., Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig., Bp. 1946., 143, 537, 541., A helytörténetírás levéltári forrásai. I. 1848-ig., Szerk.: Komoróczy György .,Db,. 1972., 26., Major Zoltán László: Adatok Bihar vármegye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század első felében., In.: HBMLÉ. XXV. /Szerk.: Radics Kálmán./ Db.,1998.,52-55,58 2 Gazdag István.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár története., Db., 1985. , 22. 3 Az 1848-1849-i Minisztériumi Levéltár. Repertórium. Készítette: Fábián Istvánné. Levéltári leltárak 45. Magyar Országos Levéltár. Bp.1969., 140, 147.

140

Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez…

biztos legfőbb feladata kerülete új közigazgatási hatóságainak és hivatalainak megszervezése volt a birodalmi kormány által megkívánt centralisztikus irányban.4 Ebben az időszakban a legfőbb kormányzó hatóság a helytartóság lett. Hatásköre az egész polgári közigazgatásra kiterjedt. A megyék élére megyefőnököket, főispánokat állítottak, akik politikai, belügyi, igazságügyi és adóügyi-közigazgatási teendőket láttak el.5 A magyarországi közigazgatási hatóságok számára kiadott ügykezelési utasítás mindenekelőtt a gyors ügyintézést követelte meg. A közigazgatás szervezetétől elválasztott igazságszolgáltatási szervezet a központosított birodalom érdekeinek megfelelően a kifejlődő polgári viszonyok szerint egységes ausztriai igazságszolgáltatási rendszer meghonosítására törekedett.6 A bécsi kormányzat a polgári állam és társadalom felülről való átszervezését hirdette meg. Az új rendszer új hivatalnokokat, polgári szakembereket igényelt. Megindult az „aktakorszak” forrástermelése, melynek sajátosságai a 19. század második felének közigazgatás – és társadalomtörténet kutatóit érdekelték. A levéltár pedig, mint az állami gyakorlat számára fontos aktákat őrző intézmény, fokozatosan előtérbe került. A levéltárost, mint szakszerű hivatalnokot a napi ügymenet gyakorlati igénye termelte ki, olyan szakemberként, aki az aktákat állandóan elérhetővé tudta tenni, ismerte az aktákat előállító intézmények történetét.7 A feudális világ elmúlása új lehetőséget nyitott meg a történelemkutatók előtt. Megnyíltak a levéltárak ajtajai, s az 1850-es évek forrásközlései jelezték, hogy fejlődött a történetkutatás intézményrendszere is. A forráskritikai módszerek kialakulásával, a levéltári ismeretek felhasználásával új korszak kezdődött a magyar történetírásban és egyúttal a magyar levéltárak történetében is.8 Jakab Sándor tevékenységének néhány jellemző vonása /1850 – 1873/ Jakab Sándor főlevéltárnok „minősítvényi táblázatában” azt olvassuk, hogy 56 éves, okleveles ügyvéd. A táblázat 1863. szeptember 27-én készült, ebből következik, hogy 1807-ben született. „A magyar – és latin nyelvet szó – és írásbelileg bírja – a német és román nyelvben is van jártassága, de nem tökéletes.” Jakab 1832. április 25-től 1849. május 30-ig, mint levéltárnoki segéd állott alkalmazásban. A megyei levéltárban 1850. január 23-tól 1854. október 27-ig megyei levéltárnokként tevékenykedett. Ezután észt vállalt még a cs. kerületi törvényszék hivatali munkájában is 1860-ig. Jakab Sándor, mint megyei levéltárnok haláláról Bihar megye 1873. szeptember 17-i közgyűlésén esik szó, amikor lánya, Jakab Amália segélyért folya-

4 Dankó Imre.: Vámospércs a dualizmus korában. /1849-1914/. In.: Vámospércs t örténete., Szerk.: Gazdag I., Vámospércs., 1994., 55. 5 A helytörténetírás levéltári forrásai. II. 1848-1944 ., Szerk.: Komoróczy Gy., Db. , 1972., 16-18, 25 6 Veliky János : Liberális közvélemény-értelmezések Magyarországon a 19. században ., In.: Forradalom után – kiegyezés előtt., Szerk.:Németh G. Béla. Bp., 1988., 325, 331 7 Sashegyi Oszkár.: Közigazgatásunk polgári kori ügyviteli és iratkezelési módszereinek kialakulása. Levéltári Közlemények., 1974. /44-45. évf./ 485. 8 Halász Imre.: A közigazgatás képülése Zala megyében 1849-1854.,Levéltári Közlemények . 57. évf. 1986/1., 113


141

modik. Édesapja ugyanis „oly szegénységben maradt, hogy ő a temetési költségeket is csak emberbaráti adakozásból fedezhette.”9 Jakab tevékenységének elején kerül a levéltárba Gyöngyössy László levéltárnoki segéd, aki majd az utóda lesz.10 Itt dolgozik még 1850-ben Dienes Lajos levéltárnoki segéd, aki 1853-ig marad a levéltárban, mint napidíjas lajstromozó. Mellette dolgozik Kovács Menyhért napidíjas írnok 1850-től 1853-ig. Arról van még tudomásunk, hogy 1850-ben Komlóssy Lajos levéltárnok és Köblös Gábor napidíjas írnok tevékenykedik a levéltárban. Komlóssy szolgálati idejéről – több levéltároshoz hasonlóan – pontosabb adatokat nem tudunk.11 Jakab levéltárosi korszakában működik itt Verebélyi Sebestyén levéltári írnok 1861-1862-ben. Helyére majd Landsteiner Károlyt rendeli ki a főispáni helytartó. Tompovics Mihály törvényszéki hivataltiszt 1863-ban teljesít szolgálatot a levéltárnál. Kóla József 1865-ben tölt néhány hónapot a levéltárban. Ezután Móga József és Vass Jenő írnokok kerülnek erre a munkaterületre 1864-ben és 1865-ben.12 Buday Antal ügyvéd 1861-től 1863-ig, mint allevéltárnok teljesít szolgálatot az intézményben.13 Jakab munkássága alatt a levéltár irattára őrizte meg a különböző levéltárosok levelezéseit, az általuk készített családtörténeti vagy forrásfeltáró segédleteket. Az 1848-1872 között keletkezett és a levéltár irattárában elhelyezett iratok különböző levelezéseket, nyilvántartásokat, hitelesített másolatokat, iratátvételi kimutatásokat is tartalmaznak. Jakab Sándor főlevéltáros aktivitása és munkássága, sokrétű érdeklődése nagy szakmai tájékozottságra utalt.14 A főlevéltáros 1854-ben azt írta, hogy „a közgyűlési irományok és jegyzőkönyvek sorozása 1842-től már az 1847. év végéig előhaladott, ezen kívül a polgári, tiszti, gyámnoki, záros és számvevői csődület, és bűnfenyítő törvényszékek jegyzőkönyvei és irományainak ezrekre menő különféle pereknek sorozása és rendezése 1845-től kezdve egész 1850. év június 12-ig bezárólag„ elkészült.15 Büszkén jelentette az Igazságügyi Minisztériumnak is 1859. október 8-án, hogy sok irattározatlan, s rendezetlen iratot „temérdek fáradtsággal” tett rendbe.16 A vármegye vezetőségének 1869. augusztus 22-én hivatalos jelentést tett, miszerint 1850-től a mai napig 4416 hivatalos jelentést készített, emellett regisztrálta a „sommás szóbeli pereket” és gyűlési irományokat. Közben haladt a polgári törvényszék iratainak lajstromozása is. A bűnügyeket Buday László segéd és Cserey Károly írnok lajstromozták. Sok gondot okozott szinte naponként az előiratok keresése.17 Jakab 1861-ben az Észak-Bihar megye cs. kir. hatóságától átvett iratok között megtalálta Nánás, Dorog, Szoboszló, Vámospércs hajdúvárosok anyakönyveit. A 9

Németh G. Béla.: Forradalom után…i.m. 11., Somogyi Éva : Abszolutizmus és kiegyezés. 1849-1867. Bp. 1981. 64., Glatz Ferenc .: Történetírás korszakváltásban., Bp. 1990. 117, 158. 10 R. Várkonyi Ágnes .: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961. 44., Gunst Péter. : A magyar történetírás története.,Db. 1995., 131,141-147. 11 HBML. IV. B. 262. 1. d sz. n. 1863. szept. 27.., IV. B. 402. 2. k .495/1873., 1873. szept. 17. 12 HBML. IV.B. 262. 1. d. sz.n. 1863. nov. 9 13 U. o. 1853. jún. 17. 14 Gazdag I. : A Hajdú-Bihar megyei Levéltár ….. i. m. 26 15 HBML. IV.B. 251. 6.d 12776/1862.,1862. dec. 23 , IV.B.262. 1. d. sz. n. 1862.dec. 27., u.o.1863. jún. 21., u.o., 1865. nov. 9. uo. 1864. ápr. 18. 16 u. o. sz. n. 1863. nov. 9. 17 A helytörténetírás …II. i. m. 62.

142


megye ezeket átküldte a hajdúkerületnek.18 Megtalálta továbbá Buda Ábrány, Sz. György Ábrány, Báj, Tisza Büd, Csobaj, Dada, Tisza Dob, Földes, Ér-Kenéz, , Tisza-Ladány, Püspök-Ladány, Tisza Lök, Nádudvar, Ptrügy, Saáp, Szt. Mihály, Szováth, Tetétlen község iratait Bihar megye közgyűlése elrendeli ezek Szabolcs megyébe történő átküldését.19 Munkavégzési morálját illetően Jakab kijelenti, hogy: „A levéltári hivatalnak pedig egész igyekezettel azon kell lennie, hogy a jegyzőkönyvek és irományok lajstromozásával, a közdolgok folyamatját minél inkább megközelíthesse”20 Főlevéltárnoki korszakában Jakab lépéseket tett a levéltár bővítésére is. Beadványát a főispán támogatólag terjesztette fel a Helytartótanácshoz. E nagyfontosságú szervtől azonban elutasító válasz érkezett.21 Selejtezéssel is próbálkoztak Jakab és munkatársai 1867-ben, de még 1872-ben is csak odáig jutott az ügy, hogy „ selejtezési bizottság” alakult.22 Közben iratátvételek is voltak folyamatban. Az ÉszakBihar megyei cs. kir. főnökség megküldte. Az 1851-1859 között keletkezett elnöki ügyiratokat az idevonatkozó jegyzőkönyvekkel együtt.23 A szalontai szolgabírói hivatalnál levő bűnügyi közigazgatási és törvénykezési irományokat is beszállították.24 Jakab Sándor pályáján tehát rendkívül sokrétű feladatokat látott el, haláláig a levéltár ügyét tartva legfőbb feladatának. Személyében a tiszta erkölcsű, nagy munkabírású, önérdekét a legkevésbé szem előtt tartó szakember távozott a magyar levéltárosok köréből. Gyöngyössy László „főlevéltárnoksága” /1873 – 1881/ Bihar vármegye közgyűlésén 1873. december 17-én Beöthy Andor alispán jelenti, hogy a főispán Gyöngyössy Lászlót főlevéltárnokká, Bölöny Albert ügyvédet pedig allevéltárnokká nevezte ki.25 Gyöngyössy László ügyvéd minősítéséről a következőket olvashatjuk: „A magyar nyelvet tökéletesen bírja, járatos a német s latin nyelvben” Levéltárnoki segéd Bihar megyénél 1848. június 29-től 1849. augusztus végéig. Ezután napidíjas lajstromozó Bihar megye levéltáránál 1850. december 5-től 1854 végéig. A nagyváradi törvényszéknél 1855-től 1860. december 18-ig hivataltiszti állást tölt be. Levéltárnoksegédként működik tovább Bihar megyénél 1860. december 19-től 1862. január 7-ig. Allevéltárnok ugyanott 1863. november 9-ig. Bihar vármegye monográfiája azt is közli, hogy nemesi származású.26 Gyöngyössy főlevéltárosi indulása bizakodó légkörben történik. Dobozy Miklós főjegyző ugyanis kijelenti, hogy a „levéltári iratok elhelyezésére szükséges 18

HBML. IV.B. 262. 1 d. sz. n. 1854. u.o. 2. ..d sz. n. 1859. okt. 8. 20 u.o. sz. n. Jakab Sándor főlevéltáros levelezése 869. aug. 22. 21 HBML. IV.B, 253. 1. k 73/1867., 1867. május 27. 22 U.o. 74/1867., 1867. május 27. 23 HBML. IV.B. 256. 4. d. 195/1867., I. 13. ,1867. június 10. 24 HBML. IV. B. 251, 5. d, 2304/1862.,1862. ápr. 5. 25 HBML. IV.B. 402. 1.k. 290/1872.., 1872. jún. 19. 26 HBML. IV.B. 252. 1. k. 201/l861.., 1861. febr. 20. 19


143

szekrények elhelyezése múlhatatlanul szükségessé vált.” Beöthy Andor alispánt megbízzák, hogy a levéltár részére szükséges 20 szekrény árát a vármegye pénztárából utalványozza ki.27 Hamarosan jelentkeznek azonban a problémák is. Az alispán 1878. augusztus 17-én a megyei levéltártól 2 szobát elvesz a főjegyzői lakosztály számára. A két szobában levő iratokat össze is csomagolják. Ezek között vannak törvényszéki iratok, különböző számadások és szolgabírósági közigazgatási iratok. Korántsem elhanyagolható ebben az időszakban a szolgabírósági iratok szerepe és struktúrája, amely ténnyel Gyöngyössynek is szembe kellett néznie. A polgári korban a szolgabíró kötelezettségeit és jogait az 1870. évi 42. t c. állapította meg, de minden vármegye saját. szervezési szabályrendeletében külön foglalkozott a jogkörök széles hálózatával. A törvény azt is kimondta, hogy a szolgabíró a járás első tisztviselője, felügyel a hatósága alatt álló községekre , utasításait az alispántól kapja s közvetlenül azzal tartja a kapcsolatot. A főszolgabíró nagy befolyást gyakorolt a községi önkormányzatokra, tekintettel arra, hogy mind a községi bíró, mind a vezetőjegyző választásánál a jelölés joga őt illette, és mind a képviselőtestületi tagoknak, mind az előljáróság tagjainak megválasztásakor ő töltötte be a választást levezető elnök funkcióját. A képviselőtestületi határozatokat ugyan nem ő hagyta jóvá, de mindenképpen ő véleményezte, ezzel azok végrehajtását hosszú időre elodázhatta. A tájékoztatás kedvéért azt is meg kell említenünk, hogy 1872-ben nagy mértékben emelték a járások számát, ami mind a közigazgatási, mind a levéltári adminisztratív munkát jelentősen megnövelte.28 Gyöngyössy mindjárt főlevéltárnoki hivatala kezdetén, az 1874. március 18-i közgyűlésen feladatot kapott a vármegyétől. Felkérték, hogy a községek jóváhagyott és egy példányban a levéltárban elhelyezett szabályrendeleteiből az elöljáróság és a szolgaszemélyzet fizetéseit egy kimutatásba írja össze. Továbbá ezt a kimutatást „a számadások felülvizsgálásánál leendő figyelembe tartás végett a főszámvevőségnek küldje meg.”29 Azért említettük meg ezt az esetet, hogy jobban érzékelhesse az olvasó, mi mindennel kellett egy levéltárosnak foglalkozni abban az időben is. Közben folytatódtak a Jakab Sándor idején megindult iratátvételek is. A fentebb említett szolgabírósági iratokkal kapcsolatban arra utalunk itt, hogy az ugrai szakasz szolgabírósági iratairól átvételi leltár készült 1874-ben és az átadással Bölönyi György szolgabírót bízták meg. Gyöngyössy lelkiismeretes munkássága a fennmaradt iratok alapján valószínűsíthető. Nem az ő hibája, hogy az 1910-es és az 1917-es sok szolgabírósági ügyiratot elpusztított.30 Az alispán 1879-ben levelet intézett Gyöngyössyhez. Levelében azt írta, hogy a Berettyót szabályozó társulat által készített, s a közmunka és közlekedésügyi miniszter által is helybenhagyott gátvédelmi szabályzat egy hiteles másolati példányát a levéltárnak megküldi. Nem volt véletlen ez az időpont sem, hiszen a Körös27

HBML. IV.B. 262, 1. d. ,1861. jún. 5., 968/1861 HBML. IV.B. 253. 4. k. 305/1870.,1870. márc. 16., Komoróczy Gy. : A helytörténetírás….II. k- i. m. 88-89. 29 U.o. : 91,93. ,HBML. IV.B. 262. 1. d. sz. n. 1867. szept 8. 30 HBML. IV. B. 402. 2. k. 645/1873., 1873. dec. 17. 28

144


Berettyó vízrendszer szabályozásának első szakasza 1855-től 1879-ig tartott. A régebbi tervet módosították és újabb szempontokat kellett figyelembe venni. A szabályozási munkák megkezdésének a vízimalmok lebontása volt a feltétele, ami a befolyásos malomtulajdonosoknál nehezen volt végrehajtható. A HortobágyBerettyó-főcsatorna munkálatainak megindítása 1879-ben történt.31 Ez a főlevéltárnoki pálya is szép számmal tartogatott nehézségeket viselőjének. Tárgyalt korszakunkban ugyanis a polgári átalakulás üteme felgyorsult és egyre újabb elvárások keletkeztek a levéltár szolgáltatásait illetően is. Az adminisztratív átszervezés folyamatos volt, a törvényhatóság jogkörét több esetben és sok vonatkozásban korlátozták. Ezzel egyidejűleg növelték a közvetlenül állami szervek számát és hatósági funkcióját. Nemcsak új hivatalok és intézmények szerveződtek, új rendeletek és szabályozások léptek életbe, hanem egyre dominánsabbá vált a jogi és adminisztratív szakszerűség is az ügyintézésben.32 Gyöngyössy hosszú ideig végezte feladatát nagy tisztességgel és szakszerűséggel. Selejtezéseket kezdeményezett, iratátvételeket intézett, töprengett a levéltár helyzetének javításán. Nehézségekkel küzdött, akárcsak elődei és utódai. Hűségesen szolgálta Bihar vármegye levéltárának ügyét 1881-ben bekövetkezett haláláig.33 Faliczky Viktor a levéltár élén /1881–1900/ Faliczky Viktort az 188l. december 21-i vármegyei közgyűlés főlevéltárnokként említi. Tisztségében 1900-ig marad, 1901-ben ugyanis – az iratok tanúsága szerint – már Osváth Lajos a főlevéltárnok.34 Faliczkyról az első adat 1861-ből van, amikor tb. szolgabírónak nevezik ki.35 Neve ezután 1867-ben bukkan fel a bűnfenyítő törényszéki napibiztosok között, 1869-ben pedig megválasztják a bűnfenyítő törvényszékre rendes napidíjas ülnöknek.36 Az iratokban találkozunk még Székely József levéltárnok és Papp Béla levéltári írnok nevével, róluk azonban más adat nincs.37 Faliczky – hivatalba lépése után – folyamatosan végzi a levéltárosi teendőket. Bihar megye 1884. június 18-i közgyűlésén Mezihradszky Frigyes h. főszámvevő beterjeszti a katonai beszállásolási pótadóról szóló 1882 és 1883-i évekre vonatkozó számadási iratokat. „A számadási iratok pedig levéltárba tétetni határoztatnak.”38 Érmihályfalváról beküldik az ipartársulat alapszabályainak egy példányát.39 Megér31 HBML. IV.B. 404/a. 33. d. 4o7/1879. szept. 4., A magyar vízszabályozás története. Szerk.: Ihrig Dénes. Bp. 1973, 345, 348, 350. 32 A helytörténetírás…II. ..i. m. 69. 33 HBML. IV.B. 402. 10. k. 1881. jún. 15. 34 U. o. 456/1881.., 1881. Dec. 21., Bihar vármegye és Nagyvárad., Szerk. Borovszky Samu., Bp. 1901. 594. 35 HBML. IV.B. 411/a. 5. cs. 65/1905 lev. sz.1905. ápr. 7. 36 Bihar vármegye és Nagyvárad…i.m. 585. , HBML. IV. B. 253. 8. k. 21/1869. 37 HBML. IV. B. 411/a. 5. cs. 65/1905.lev. sz. , 1905. ápr. 7. 38 HBML. IV. B. 402. 13. k. 187/1884.,1884. jún. 18. 39 HBML. IV. B. 404/a. 35. d.359/1883., 1883. febr. 16.


145 40

kezik a margitai ipartestület alapszabályainak egy példánya is. Az 1884 évi. XVII. Tc-t, az ipartestületi törvényt létrehozó ipartörvényt A rendelkezés szerint Budapest kivételével egy-egy város vagy község területén egy általános ipartestület alakítandó, melynek minden iparos tagja és meghatározott tagdíjat fizet.41 Az említett ipartársulatok és ipartestületek ügye mellett más iratanyagok is „levéltárba tétetnek.”. Bihar vármegye alispánja megküldi a Mezőkeresztesi /Biharkeresztes/ Polgári Olvasókör belügyminiszteri jóváhagyással ellátott alapszabályait 1887. június 20-án.42 A következő évben a vármegye házipénztárairól készített 1887. évi jóváhagyott számadás okmányait a levéltárba helyezik.43 A Nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamara jóváhagyott ügyrendje is a levéltárba érkezik 1891. február 28-án.44 A kamarák iratanyaga rendkívüli fontosságú, hiszen vannak olyan jelentések is, amelyek részletesen kimutatják a gyárakat, a kézművesipar helyzetét, a kereskedelem – és ipar gazdálkodásának rendjét és számos más jelentős adatot. Az iratok egykorú kezelése nem volt egységes, mert időszakonként változott. Ebből következően egy-egy irattípus helyrendjének megállapítása nehézségekbe ütközött vagy egyáltalán lehetetlen volt.45 Faliczky és utódai tehát nehézségekkel találták magukat szemben a kamarai iratanyagok rendezésekor. Faliczky működéséről csak rövid bejegyzések találhatók az iratokban, melyek a mindennapi rutinos hivatali munkavégzést tükrözik. A levéltár sokrétű feladatait igyekezett ellátni és az intézményt szolgálni. Pályájának utolsó évében, 1900ban szerepel még Karakas Károly sortárnok neve is, aki valószínűleg régebben teljesített itt szolgálatot, azonban erre adat nincs. Sortárnoki beosztásról azonban már 1886-ban olvasunk. Ilyen munkakör nemcsak a levéltárban volt, hanem a vármegye kezelőszemélyzeténél is rendszeresítették. Valójában irattárosi tisztségnek kell tekintenünk, hiszen a sortárnok feladata volt „az ügydarabokat rendben tartani, s azokat megőrizni.”46 Rendezés, iratselejtezés A levéltári munka egyik legfőbb területe a rendezés, melynek során a levéltáros a kutatás számára rendezi, előkészíti az iratanyagot. A század első felében Jakab Mihály rendező munkájáról másutt már szóltunk. Jakab nagyon precíz időszaki jelentéseket küldött az alispánnak a rendezési munkálatok haladásáról, amelyek saját tevékenységét és beosztottai szorgalmát mutatják. Jakab Sándor levéltárosi korszakában azonban nem találunk ilyen gyakori, pontos rendezési jelentéseket, utódainál sincsenek ennek nyomai. Csak találgathatjuk, hogy a jelentések elkallódtak vagy

40

HBML. IV.B. 404/a. 35. d. 417/1886., 1886. május 25. A helytörténetírás .II…i. m. 505. 42 HBML. IV.B. 404/a. 35. d. III. 1. 399/1887.,1887. jún. 20. 43 U.o. : 4. d. I. 11. 140/1888. 1888. jún. 13. 44 U. o. 35. d. 871/1891., 1891. febr. 28. 45 A helytörténetírás…II…i.m. 501-502. 46 HBML. IV. B. 411/a. 5. cs. 65/1905. lev.sz. , 1905. ápr. 7. 41

146


meg sem születtek, esetleg más természetű aktuális ügyek akadályozták elkészítésüket.47 Ez a jelenség annál is inkább érdekes, mert a 19. század második felében országszerte nagy rendezési munkálatok folynak. Debrecenben Kovács Lajos magánlevéltárnok szerint a levéltár rendezése „meglehetősen előre haladt.”48 Nemcsak a világi, hanem az egyházi levéltárak rendezései is figyelemre méltók tárgyalt korszakunkban. A Győri Egyházmegyei Levéltárban az 1880-as években Ebenhöch Ferenc kanonok több impozáns gyűjteményt hoz létre. Külön kiemelendők a Cimeliotheca et Theca sorozatok. Az anyag természeténél fogva elsődlegesen regionális és jogbiztosító jellegű, de – főként a hiteles helyi levéltár anyaga – országos érdeklődésre is számot tartó dokumentumokat tartalmaz. A káptalan anyagából jelentőségénél fogva kiemelkedik a magánlevéltár hétkötetes számadáskönyv sorozata, amely az 1490-es évektől 1734-ig folyamatos. Nagyváradon korántsem található a fentiekhez hasonló biztató állapot. Jakab Sándor főlevéltárnok az 1850-es évek elején a következőket írja Uray Bálintnak, Debrecen Cs. Kir. Kerületi Főtörvényszéki Elnöknek: „… A megye levéltárának elhanyagolt rendezése, s abban naponként megforduló egesek kívánatainak elégtétel és az itt helyben székelő különféle hivataloknak felhívására teendő szolgálat, a folyamodó levéltárnok szorgalmát nagyon igénybe veszik.49 Jakab Sándor 1867. június 10-én jelenti, hogy a polgári törvényszéki iratok lajstromozását első segédje Gyöngyössy László csak megfeszített szorgalommal tudja elvégezni. Két másik munkaerő, Buday és Cserey a bűnügyi iratok rendezésével foglalkozik, melyről más összefüggésben már szóltunk. Jakab megjegyzi azt is, hogy számára is óriási feladatok állnak elő a közeljövőben, hiszen a peres iratok rendezésének munkája sok erőfeszítést igényel majd.50 Az ország levéltáraiban folyó intenzív rendezési munkálatokat a felügyeleti szervek is figyelemmel kísérik. Borsod vármegye főispánja 1889-ben utasítja a megyei levéltárnokot, hogy a levéltár rendezése körül teljesített tevékenységéről évnegyedenkint rovatos kimutatást terjesszen be.51 Bihar vármegye iratanyagában ekkortájt nem találunk ilyen tárgyú iratot, noha valószínűleg országos intézkedésről van szó. Jakab Sándor levéltárosi tevékenységének idejéből maradt fenn ugyan néhány rendezési feljegyzés, ezekből azonban átfogó képet nem kapunk a rendezés folyamatáról. Pedig az Országos Levéltár tevékenysége megélénkülőben volt, ami jótékony, serkentő hatással bírt a vidék, így a városi levéltárak helyzetére is. A magánkutatók figyelme is egyre jobban ráterelődött a vidéken található történeti anyagokra.52 A közeli Debrecenben id. Révész Imre tett javaslatot 1868-ban új levéltári rend kialakítására. „A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, fő tekintettel a magyar protestáns levéltárakra” c. munkájában összefoglalta a levéltári rendezés elveit,

47

Major Z. L. : Adatok Bihar vármegye levéltárának..i.m. 57-67. Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár…i.m. 10., Lukácsi Zoltán- Vajk Ádám.: A Győri Egyházmegyei Levéltár. In.: Levéltári Szemle 2002/1., 46. 49 HBML. IV.B. 262. 2. d. sz. n., Jakab Sándor levelezése. 1852. nov. 24. 50 HBML. IV. B. 256. 4. d. I. 13. 195/1867. , 1867. jún. 10. 51 HMBL. IV.B. 404/a. 7. d. I. 111. 7/1890.., 1889. júl. 4. 52 Barna József. : Győr város levéltára. Korunk 2001/9. , 70. 48


147

melyek a „levéltári helyiségek, szekrények, az iratok kellő alakbani fekvése, a levéltárak kötelezettségeire” ad utasítást.53 Az Országos Levéltárban eleinte még az utasítás hiánya és az ügyviteli terminológia tisztázatlansága is vitákra adott alkalmat. Kezdetben még sem az ügyintézés menete, sem az azt végzők köre és reszortja nem volt pontosan megszabott. A központi ügykezelés csak 1875. március 1-el kezdődött, amikor az első országos iktatókönyvet felfektették.54 Az abszolutizmus idején már általánossá vált az iktatás a különböző hivatalokban, az iktatókönyvek és a segédletek pedig központi minta szerint többnyire nyomtatott formában kerültek használatba. Az irattározásban bevezették a II. József korában alkalmazott irattározási eljárást, az iratoknak központilag meghatározott irattári ügykörjegyzékek alapján történő elhelyezését. Ezt a tárgyi tagolódáson alapuló irattározást a polgári korszakban felváltja az iktatószám szerinti számszerű irattározás, illetve ennek jobbított változatai, az alapszámozási meg az osztályrendszer /kútfők/ szerinti iratkezelés.55 Országos Levéltárban 1884-ben megkezdték a könyvtár rendezését és leltározását. A levéltár számadásaiban már 1876tól kezdve szerepel a köttetési összeg.56 Bihar vármegye alispánja 1889. április 20án az „összeszedett könyvekből” két példányt a levéltárban külön berendezett könyvtárba beadott.57 A levéltárnak tehát volt már könyvtára ezidőtájt még ha nem is ismerjük a részleteket. Bihar vármegye alispánja 1878. augusztus 17-én jelenti a vármegye közgyűlésének, hogy a főjegyzői lakáshoz 2 szobát kell csatolni a Megyei Levéltárból. Ebben a két szobában 1821-től kezdődő bűnfenyítő törvényszéki irományok vannak, továbbá magtári és várnagyi számadások. Az 1850-1860-ig terjedő szolgabírói iratok közül itt találhatók még a közmunka összeírások, az újoncállításra vonatkozó községi összeírások, ház, föld, személyes kereseti adóösszeírások, jövedelmi adóbevallások, adóhátránykimutatások, különféle adónyilvántartásra vonatkozó összeírások. Más irattípusok közül megemlíti a jegyzői időszaki jelentéseket, körleveleket és lejárt útleveleket. Szerepelnek még a községi elismervények, rabokról napi jelentések, községi előleges költségvetések és csendőri számadások. Levelezések és rendeletek, vegyes iratok és „különálló iromány csomagok.”58 Az összecsomagolt iratokat az alispán szerint külön elhelyezték, mely feltehetően nem volt szakszerű elhelyezés levéltári szempontból. A rendezéssel kapcsolatban az alispán is szólt a főlevéltárnok feladatairól 1886. október 20-án. Kiemelte, hogy a főlevéltárnok feladata a közgyűlési jegyzőkönyvek és irományok lajstromozása és a rendezés. Ha pedig valamely iratot kiad, annak határidőre való visszajuttatásáról intézkednie kell. Köteles az ügydarabokat rendben tartani, s azokat megőrizni. Sortári könyvet vezet az ügyirat-

53

Kormos László.: Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője. ,Db. 1984., 5. 54 Pap Gáborné.: Az Országos Levéltár Ügyvitele 1874-1912., Levéltári Szemle. 1977/2., 312-313. 55 Szatmár vármegye levéltára 1402 – 1919.,Szerk.: Nagy Ferenc., Nyíregyháza – Cluj – Napoca., 2000. 18. 56 Bogdán István.: Az Országos Levéltár Könyvtárának száz esztendeje 1875-1974., Levéltári Szemle 1979/1-2. , 301-302 57 HBML. IV.B. 404/a. 8. d., I. 12. 10620/899., 1899 ápr. 20 58 U.o.: 3. d. I.11. 88/1879.., 1878. aug. 17.

148


okról, ebben sortári jegyet és számot ad az iratoknak. Ekkor tűnik fel az iratokban a „sortárnok” beosztás, mely valójában allevéltárnokot jelent.59 A rendezés szükségességét és az iratok levéltárba adását hangsúlyozza más hivatalnok is a vármegyéről. Cziffra Győző, a vármegye főpénztárnoka 1890. március 19-én az alispánhoz írott levelében arról panaszkodik, hogy az iratok visszakeresése a pénztárkönyvek esetében nagy nehézségekbe ütközik, és csak „az ügyekkel teljesen ösmerős egyén jártassága mellett lehet előkeresni.” Az iratokra hónapok óta rárakódott por egészségtelen, ezért a zsúfoltságot megszüntetendő az iratok „levéltárilag rendszeres elhelyezést kívánnának.”60 Az is problémás esetnek minősült, hogy a századfordulón a levéltárban dolgozó Karakas Károly sortárnok saját fiókjába zárt el hivatalos iratokat, amelyeket 1905. március 11-én Keszthelyi Zoltán vármegyei főjegyzőnek visszaadott .Az iratok között volt a „Nemesek Catastruma 1855.” és több armális levél másolata. Egy 1900. október 29-én Debrecenben kelt és Karakas Károly megyei főlevéltárnoknak /?/ címzett levél. Porzsolt Kálmánnak 1892-ben beküldött levele a levéltárnoki állásra vonatkozólag. Felbukkan itt ismét Székely József levéltárnok/?/ neve is, akiről nincs adatunk. A jegyzékben van még Papp Béla volt levéltári írnok kézírásával készített mutató. A jegyzék aláírói között olvasható Osváth Lajos akkori főlevéltárnok és Gergely István sortárnok neve.61 Komáromy András, mint a vidéki hatósági levéltárak felügyelője 1914-1915ben 39 vármegyei levéltárat, köztük Bihar vármegye levéltárát vizsgálta át. Felmérései rövid másfél évtizedre visszamenően többé-kevésbé helytállóak. Bihar vármegye levéltáráról azt állapítja meg, hogy iratanyaga 17. helyiségben van felhalmozva, mert az abszolút korszakbeli polgári és büntető törvénykezési, valamint az újabbkori központi és járási közigazgatási iratok rengeteg helyet foglalnak el. Összegzése szerint rendezett levéltári gyűjtemények: 1. Közgyűlési iratok 1688-1849., 2. Polgári pörök 1703-1849., Bűnfenyítő törvényszéki iratok., 3. Acta Nobilitaria., 4. Okmánytár, összesen 70 drb. eredeti armalis és adománylevél 1587. évtől kezdve.62 A szakirodalom szerint nem állapítható meg, mennyiben folyt „ügyselejtezés” vagy csak ügyiratválogatás, tehát középszintű selejtezés. Nyoma van annak, hogy az iktatmányokon belül is „tisztogattak” , így messzemenően csökkentették a megmaradt iratok mellékleteinek számát. A Nagyváradi cs. kir. Országos Törvényszék Elnöki iratai elpusztultak. A törvényszék általános irattára – erősen megselejtezve – részben az eredeti rendben maradt ránk. Sajnos a főispán működését az 1872-1919. évből tükröző iratok egyáltalán nem találhatók meg levéltárunkban.63 A magyarországi levéltárak iratanyagában külön problémát jelentettek az úrbéri birtokrendezési perek az 1836-1872 közötti időből. Ugyanis az e perek tárgyalására illetékes törvényszékeket többször átszervezték.64 A szabadságharc idején a 59

U.o. 7. d. , I. 111. , 300/1886., 1886. okt. 20. U. o..: 13. d., 21/1890., 1890. márc. 19. 61 HBML. IV. B. 411/a. 5. cs., 65/19o5.,lev. sz., 19o5. ápr. 7 . 62 Tóth Róbert.: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről 1914-1916., Levéltári Szemle . 1982/2-3. 391-398. 63 A helytörténetírás…II…i. m. 56, 30, 65. 64 Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelő tanfolyamok hallgatói részére. II. rész. / Levéltári Módszertani és Oktatási Füzetek 4. szám./ MOL. Bp. 1998. Szerk.: Dóka Klára. 404-405. 60


149

megyei törvényszéken indított peren kívüli eljárások iratai nem maradtak fenn, de megvannak a tárgyalási jegyzőkönyvek, amelyek a birtokviszonyok alakulására, a birtokforgalomra kitűnő okmányoknak tekinthetők. Az 1861-ben visszaállított megyei törvényszék iratai között iktatókönyv csak ebből az évből maradt. A fenyítő törvényszék iratai és a polgári pertestek anyaga is nagy pusztulást szenvedett. A Dél-Bihari cs. kir. megyehatóság irattárának csekély töredéke maradt meg. A Bihar megyei főispán működése során 1861-1868 közötti iratokból csak kevés maradt meg, sorsukról a levéltárnak nincs tudomása.65 Az is kiderült, hogy 1908-tól átselejtezték az iratokat és 1901-el bezárólag sok értékes történelmi forrást kiselejteztek. Nem egy év anyaga teljesen elpusztult.66 A 19. század végétől kezdett kialakulni az a gyakorlat, hogy a törvényhatósági levélárak a vármegyei és városi iratok selejtezési tervét – szakmai véleményezés céljából – megküldték az Országos Levéltárnak. Mindez azonban az országban működő szerveknek csak egy szűk körét érintette és a selejtezés problémáját ezeknél sem oldotta meg szakszerű és megbízható módon.67 Iratpusztulás, iratkeresés, irattöredékek Fentiekben már szó esett az iratpusztulásról és a gondatlan selejtezésről. Mindjárt jelezzük is azt, hogy a Bihar vármegyei számvevőség iratai hiányosan maradtak fenn. A számvevőség főnöki ügyosztályának iratai pedig Bihar vármegyéből egyáltalán nem maradtak fenn. Ugyanakkor érdekes módon a Sárréti Járás Főjegyzőjének iratai közül a c./ állagban levő Iparlajstrom – kereskedők lajstroma 1898-1948-ig folyamatosan egy kötetben fennmaradt. A Derecskei Járás Főjegyzőjének iratai közül is megmaradt egy 1900-1952 közötti iparlajstrom.68 Nem egy esetben a főlevéltáros csak az irat pusztulásáról szerezhetett tudomást. Berettyószentmártonban az 1890-es tűzvész alkalmával elpusztultak a régi iratok. Bojton a régi községháza padlásán rohadtak el a történeti értékű iratok. Jóval későbbi évekből is panaszolhatta a főlevéltárnok : „Sok helyen sajnos , ezeket a régi iratokat és jegyzőkönyveket siralmas állapotban találtam.”69 A nagyváradi járás és a margittai járás irataiból sok még 1848 előtt pusztult el. A szalontai járás feudális kori iratai kisszámúak, a székelyhídi járás iratai is töredékesek.70 A Bihar megyei községek korszakunkban a nagyváradi törvényszék területéhez tartoztak, így 23 község tagosítási ügye található az iratanyagban. Örvendetes tény, hogy megkerült az a mutatókönyv, a mely azokat az úrbérrendezési ügyeket tünteti fel, amelyek 1871. december 31-én folyamatban voltak.71 Lesújtó viszont az a tény, hogy a levéltárban Bihar megyéből csak a derecskei és nagyszalontai járásbíróság iratai találhatók egészen csekély mennyiségben.72 65

A helytörténetírás…II. . i.m. 13-15, 22-50. U.o. 67 Levéltári ismeretek kézikönyve. Szerk.: Endrényi Ferenc., Bp. 198o., 210. old 68 A helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944-1971., Szerk.:Gazdag I.,Db.,1976.,32,42,46. 69 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár …i.m. 27. 70 A helytörténetírás…II…i. m. 92. 71 U.o. 417. 72 U.o. 400-401. 66

150


Az 1848-49-es szabadságharc irataival kapcsolatban annyit meg kell jegyeznünk, hogy a nagyváradi térparancsnokság iratai, Beöthy Ödön kormánybiztos, Hodossy Miklós és Sillye Gábor kormánybiztosok iratai a Hadtörténelmi Levéltár anyagában találhatók.73 A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai a Magyar Országos Levéltár „Abszolutizmuskori levéltári” anyagának „D” szekciójában találhatók. Itt kutathatók a kerületi hatóságok iratai. Uray Bálint debreceni kerületi főbiztos iratai 1849 október – 1850 december. Jósa Péter nagyváradi kerületi főbiztos iratai 1849 augusztus – 1850 augusztus. Általános iratok 1850 K. K. Ministerial – Comissariat Grosswardein 1850.74 Ugyancsak a Magyar Országos Levéltárban található sok pénzügyigazgatósági irat Bihar vármegyére vonatkozólag. Vámügyek 1849-1859. Általános iratok, Nagyvárad. Beöthy vagyon zárgondnoksága. Erdőügyi iratok jegyzéke, Nagyvárad. Segédhivatali iratok 1862-1865. A Pénzügyi Országos Igazgatóság Budapest Nagyváradi Osztálya segédhivatali iratainak szerelésére vonatkozó levelezés.75 Bihar megyei családok történetére is találhatók itt iratok. A Bernáth család iratai 1698-1857., Csengery Antal iratai 1843-1872., Horváth /Nagyváradi/ család levéltára 1577-1918., Zömében birtokjogi iratok, családtagok levelezése, hivatalnokoskodása, társadalmi tevékenysége. Gyalókai Antalnak és a Gyalókay családnak az iratai 1606-1914-ig. Gyalókai Antal a nagyváradi püspökség uradalmi inspektora, Gyalókai József pedig a püspökség ügyésze volt, így Bihar,Arad és Zaránd megyében fekvő községekre vonatkozó iratokat is tartalmaz a fond. Itt található a Frimont bárói család Bihar megyei birtokokra vonatkozó adománylevele. A Szartori – Vásárhelyi család iratai /1859-1956/ között találhatók a Monostorpályi közbirtokosság iratai 1859-1880 és a Köbölkútra vonatkozó iratok.76 A Magyar Országos Levéltár R. 307. sz. irategyüttesében lelhetők fel Bihar megyei községek iratai a 16. századtól a 19. század végéig.Jelesül Biharkeresztes / más megyében levő községekkel együtt / Buzásd, Csokaj, Gáborján, Kismarja és Székelyhíd. Városok és mezővárosok levéltárából kiszakadt fondtöredékek között helyezték el Bél Bihar megyei helység 1813. évi iratainak egy részét.77 Hiányzó iratok utáni tudakozódással is találkozunk kutatásunk közben nem egyszer. Jakab Sándor főlevéltárnok egy beadványában arról ír, hogy a 621/1857. sz. miniszteri leirat „nem adatván be a levéltárba „tudakozódott Stolczer Mátyás közigazgatási irattárosnál, aki azt mondta, hogy az iratot Papp József főszolgabírónak kiadták. A főlevéltárnok nem érti, hogy ez miért történt, mert a kérdéses leirat semmilyen tekintetben nem tartozott nevezett főszolgabíró hatáskörébe.78 Pallay János 73 Böhm Jakab.: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc iratai a Hadtörténelmi Levéltárban., Levéltári Szemle. 1974./1., 19-21. 74 A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke I. k. „A-D” szekciók Bp. 1974., Szerk. és kiad.: Ember Győző., 34. 75 Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár. Repertórium. Levéltári leltárak 50. MOL. Készítette.: Kállay István., Bp. 1970., 113,117. 76 Kisebb családi és személyi fondok. III. k. Repertórium., Összeállította : Bakács István. ,Bp. 1971., Levéltári leltárak 53. MOL., 121, 129, 179, 195, 401. 77 Magyar Országos Levéltár R. Szekció. Az 1526 utáni iratgyűjtemény. Repertórium. Összeállította: Iványi Emma. Bp. 1977., 17o – 172,174, 189-190. 78 HBML. IV.B. 256. 4. d. 431/1867., 1867. jún 16..


151

tiszti főügyész Bihar vármegye bizottmányának 1870. január 19-én tartott ülésén indítványozza , hogy a belényesi uradalom és a Bánffy család közötti erdőterületi vitás ügy iratait Szarukán Gergelytől vissza kellene keríteni.79 Arra is van példa, hogy szolgálati idő igazolására nem találhatók adatok. Nagy Lajos az esküdti hivatal beosztottja kéri, hogy igazolják az 1854. évben milyen közhivatalokat viselt. Erre nézve azonban nincs adat, mert a cs. kir. kinevezések vagy előléptetések elnöki úton történvén, az ezekre vonatkozó iratok a cs. kir. hivatalok feloszlásakor a megyének át nem adattak.80 Sokszor a levéltárban levő iratok is hiányosak. Danusa Demeter pesti nagykereskedő 1853. május 10-én betáblázási adatokat kér a levéltártól. Csak késve tudnak neki válaszolni. Jakab levelében írja, hogy az adatok pontos kikeresése hosszú időt vett igénybe, a betáblázási könyv pedig maga is hiányos szerkezetű.81 Több esetben az iratot máshol keresik, de az már a levéltárban van. Cseresnyés Sándor szolgabíró Bihar vármegye bizottmányának 1870. január 19 –i közgyűlésén jelenti, hogy a mezőrendőri ügyekről vezetett jegyzőkönyveket be nem terjesztheti, mert azok sommás úton tárgyaltatván egy részük fellebbezés alatt áll, a bevégzettek pedig a megyei levéltárban vannak.82 Sass Károly Albison lakó ref. lelkész 1864. szeptember 18-án kéri Sass Ferenc „nemesedési perének” ügyéről szóló iratokat. Sass Ferenc Bács megyében lakott 1822-ben, a pert azonban Nagyváradon indították meg. Értesítik, hogy a peres csomag Nagyváradon a Megyei Levéltárba van letéve.83 Középes község telekkönyvi ingatlanainak átírásáról érdeklődik 1899. szeptember 20-án a vármegye tiszti főügyésze A közgyűlés végzése említi, hogy „a levéltári iratok igazolása szerint ezen erdő és legelőrész az úrbéres lakosságnak lett kiosztva”84 Bihar vármegye korabeli iratanyagában levéltári kölcsönzésekről is szó esik. A Szalontai Vízszabályozó Társulat elnöke Bozóky Pál 1861. június 13-án levelet intéz az alispánhoz. Levelében azt kéri, hogy a körösszegi térképet adják ki a levéltárból.85 Bihar vármegye főispáni helytartója 1863. június 11-én felhívja Jakab Sándor főlevéltárnokot, hogy a Nagyváradon létezett cs. kir. letéti pénztárba beszolgáltatott összegekrőli naplókat, az érintett Városi Törvényszéknek, a Város Főbírája által kiállítandó elismervény mellett, lemásolás végett 14 napokra a Megyei Levéltárból szolgáltassa ki.86 A belügyminiszter 1870. január 19-én küldött 15815/869. sz. a berettyóújfalui volt csendőrlaktanya ügyében haszonbér fizetése kapcsán az 1865. évi házipénztári számadások szükségeltetvén, azokat felterjesztetni rendeli. A követelésnek megfelelően el is rendelik a nevezett iratok felterjesztését.87 Dél-Bihar megye cs. kir. főnöke Ravazdy István 1851. augusztus 30-án utasítja Jakab Sándort,

79

HBML. IV. B. 253. 4. k. 3/1870., 1870. jan. 19. HBML. IV.B. 262. 1. d. sz. n. 1867. aug. 11. 81 U.o.: 2. d. sz. n., Jakab Sándor levelezése. 82 HBML. IV. B. 253. 4. k., 146/1870., 1870. jan 19. 83 HBML. IV.B. 262. 1. d., sz. n., 1864. szept. 18. 84 HBML. IV.B. 402. 34. k. 780/1899. 85 HBML. IV.B. 262 2. d., 1861. jún. 13. 86 U.o.: 1. d. sz. n. ,1863. jún. 11. 87 HBML. IV.B. 253. 4. k., 35/1870., 1870. jan. 19. 80

152


hogy Várvíz község elöljáróinak a Megyei Levéltárban található urbáriumát és térképét adja ki, az illető díj lefizetése mellett.88 A levéltáros feladatai A levéltáros feladatai közé tartozott az is, hogy nemesi családok részére nemességigazolási kérdésekben tájékoztatást adjon. Bihar vármegye alispánja 1896. únius 6-án Faliczky Viktor főlevéltárnokhoz fordul, hogy keresse meg Okolicsányi Károly, Szentiványi József és Eötvös Tamás táblabírák, valamint Gulácsy Ferenc, János és László nemességének igazolását, hogy /a kétségtelen nemesek catalogusába be iktattatni rendeltettek./.89 Szivák Imre Csongrád megyei lakos is nemességi igazolást kér a levéltártól 1899. március 15-én. Őse, Szivák Márton 1667-ben nyert nemességet. A vármegye főlevéltárnoka „az igazolvány hiteles másolatának kiadására utasíttatik”90 Kinevezések és tisztségválasztások ügyében is érkeznek megkeresések a levéltárba. Draveczky Sándor arról kér igazolást, hogy őt 1841. május 10-én, Bihar vármegye tisztújító közgyűlésén az Érmellyéki járásba esküdtnek megválasztották.91 Dlohluczky Leopold92 azt szeretné igazoltatni, hogy Bihar megye közgyűlésén 1822. október 15-én gróf Rhédey Lajos főispáni helytartó által a váradi járásba tiszteletbeli esküdtté kineveztetett. Kóthy Lajos olyan igazolást igényelne, miszerint őt Bihar megye 1846. március 30-án tartott közgyűlésén táblabíróvá nevezték ki.93 Iratkölcsönzésről és iratátadásról is olvashatunk a levéltárosi munkakör kapcsán. Bihar megye főszámvevősége 1862. augusztus 8-án kéri a levéltárnoktól, hogy az 1857-1860-ig terjedő Bihar megyében készült újoncállítási kimutatást és az 1857. évi népösszeírást kikerestetni és beküldeni szíveskedjen.94 Feltehetően ilyen alkalmakkor tűnhetett el több irat a levéltárból. A közgyűlési iratok fondjában pl. a jegyzőkönyvek hiányosak. A mutatók sem maradtak meg teljességükben. A levéltár kutatást indított ezek előkeresésére, de hollétüket nem sikerült megállapítani. Bihar vármegye alispánjának irataiból is nem egy év anyaga teljesen hiányzik.95 Még a 20. század első évtizedében is találkozunk korszakunkra vonatkozó iratkölcsönzési kérelmekkel. Fazekas Ágost Budapest Vármegyeház főjegyzője 1906. február 14-én Bihar vármegye alispánjától kéri az 1870. és 1886. évi főispánt installáló közgyűlés jegyzőkönyvnek másolatát. A jelenlevők és a hosszabb szónoklatok a másolatból kihagyandók.96 Gergely István levéltárnok levélben érdeklődik Osváth Lajos főlevéltárnoktól 1907. augusztus 24-én bizonyos iratok fellelhetőségéről. A miniszter ugyanis 5 drb. iratot keres a Ravazdy ügyben, de ő ezeket nem találja a levéltárban.97 88

HBML. IV.B. 262. 1. d., sz.n. ,1851. aug. 30. HBML. IV.B. 411/a. 1. cs. 359/896., Bihar m. levéltár irattára. Iktatott iratok 1872-1914., 1896. jún. 6. 90 HBML. IV.B. 402 34. k.., 67/1899., 1899. márc. 15. 91 HBML. IV.B. 262, 1. d. sz.n. 1853. máj. 12. 92 U.o.: sz.n. 1853. nov. 14. 93 U.o.: sz.n. 1859.máj. 19. 94 U.o. sz.n., 1862. aug. 8. 95 A helytörténetírás …..II. i.m. 70-71,78. 96 HBML. IV.B. 411/c. 1. cs.sz.n. 97 U.o.: sz.n. 1907. aug. 24. 89


153

Más tartalmú igazoláskérés érkezik Jakab Sándorhoz 1872. november 28-án. Özv. Pinker Johanna kéri a nagyváradi Hartman Mór felperessége alatt a szakadáti Braun Bertalantól lefoglalt ingóságok ügyében készített iratot.98 Korszakunkban kerülnek a levéltárakba a községek szabályrendeletei. Pocsaj és Gáborján községek szabályrendeletének 1 példánya 1873. szeptember 17-én levéltárba tétetik. Kisszántó, Kóly és Nagykágya községek szintén.99 Farkaspatak, Oláh-Hodos, Forrószeg, Nagypatak és kis Dombrowicza községek tűzrendészeti szabályrendeletei is a vármegye levéltárába tétetnek.100 Bogyoszló községének a községi törzsvagyon kezelése tárgyában alkotott szabályrendelete a vármegye levéltárába helyeztetik.101 Egyéb természetű iratátadásról is olvashatunk. Baranyi másodalispán 1871. március 13-án jelenti a megyei bizottmánynak, hogy a Szász József örököseitől megvett megyei térképeket a bizottmány határozata szerint a levéltárban elhelyezte.102 Közigazgatási állásra alkalmazásról is van adatunk. Pálinkássy Imre szolgabíró Tenke község egy aljegyzői állásról szóló határozatát beterjeszti. A megye megerősíti a határozatot és erről értesítik a főszámvevőt és Faliczky Viktor főlevéltárnokot.103 Iratátadási adalék az is, amikor Cziffra Gerő főpénztárnok a Láncz Zsigmondné Antalffy Erzsébet-féle alapítvány 1883. évi „számadási iratcsomagját levéltárba tétetni rendeli.”104 Fráter Gyula szolgabiró Vértes község határozatáról is értesíti a főlevéltárnokot 1884. március 19-én , miszerint a közgyám fizetését 30 Ftban állapították meg.105 Miskolczy Árpád főszámvevő az 1888. június 20-i közgyűlésen kimondatni kéri, hogy a községi szabályrendeletekben megállapított elöljárói létszámról és fizetésekről a nyilvántartást úgy, mint a múltban nem ő, hanem a főlevéltárnok köteles elkészíteni. A főlevéltárnok ezt annyival könnyebben is teljesítheti, mert az ehhez szükséges adatokat tartalmazó szervezési szabályrendeletek az ő őrizete és közvetlen rendelkezése alatt állnak. A községi elöljárók és cselédszemélyzet létszámáról, azok fizetéséről és egyéb illetményéről nyilvántartást állítson össze járásonként.106 A levéltáros az alispán szakreferenseként funkcionált. Válaszolt különféle megkeresésekre, felvilágosítás céljából másokkal levelezett. Sokszínű tevékenységéhez tartozott az adórovatási ívek, népszámlálási nyomtatványok, úrbéri táblázatok iratainak kezelése is.107 Már az előzőkben is láttuk, hogy a levéltárosnak a különféle igazolások, jelentések, megkeresések garmadájával kellett foglalkoznia a rendezések, segédletkészítések és egyéb speciális levéltári munkák mellett. Sokszor még beosztottai közül is elvezényeltek némelyeket a megyei adminisztrácó munkájára. Dobozi Miklós Bihar vármegye főjegyzője pl. 1868. november 24-én kérte a levéltárnokot, hogy a közigazgatás adminisztrációs teendőinek megszaporodása miatt 3 napra egy írnokot bocsásson rendelkezésére.108 98

HBML. IV.B. 262. 1. d. sz.n., 1872. nov. 28. HBML. IV.B. 402. 2. K. 596/1873., 1873. szept. 17. U.o. : 26. k. 55/1893., 1893. márc. 15. 101 U.o. 26. k. , 59/1893.,1893., márc. 5. 102 HBML. IV.B. 256. 4. d. 171/1871., 1871. márc. 13. 103 HBML. IV.B. 402. 13. k., 273/1884., 1884. szept. 17. 104 U.o. : 318/1884.,1884. szept. 17. 105 U.o. : 117/1884., 1884. márc. 19. 106 U.o. : 17. k. , 1888. jún. 20. 107 A helytörténetírás….II. i.m. 91-92. 108 HBML. IV.B. 262. 1. d. sz. n., 1868. nov. 24. 99

100

154


Az 1840-es évektől kezdve találhatók meg azok a kimutatások, amelyeket a levéltáros rendszerint az alispánnak, esetenként a főispánnak nyújtott be. Ezután a vezető tisztségviselők állásfoglalásaikhoz igyekeztek megkeresni a történeti előzményeket, amelyeket számukra a levéltáros keresett ki.109 Korszakunkban a levéltáros egyre inkább szakemberré vált, aki az aktákat állandóan elérhetővé tudta tenni, ismerte az aktákat előállító intézmények történetét.110 Befejező megjegyzések A levéltárak történetében gyakorta esik szó iratkölcsönzésről, iratok visszaszerzéséről és visszaadásáról , hivatalos szerveknél maradó régi iratokról. Az iratok elkallódása mellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos iratok máshol is lehetnek. Osváth Pál szerint Ártánd község „levéltárában” korszakunkban találhatók régi irományok Ilyen pl. az ártándi zselléreknek 1832. december 13-ról kelt megyei közgyűléshez beadott kérelmük a dézsmaszedéssel kapcsolatban. Sokkal régebbi az az oklevél, amely a kismarjaiak birtokában van 1505-től. Ebben Ulászló király a kiszomlini Bors Benedek királyi emberről emlékezik meg. Még érdekesebb azonban az, hogy Bocskai István Kismarja számára 1606. szeptember 22-én Kassán kiadott privilégiumlevelét a község „leveles házában” egy fa ládában őrizték 1944 nyár végéig. Ez év augusztusában – az akkori „menekítési” rendelet miatt – az ugyanebben a ládában őrzött Bocskai aranypénzekkel és az eredeti 1606-os dátumot viselő pecsétnyomóval együtt elszállították.111 Még a 20. század első évtizedeiben is panaszolta Bihar vármegye akkori főlevéltárnoka, hogy „ sok helyen sajnos, ezeket a régi iratokat és jegyzőkönyveket siralmas állapotban találtam…” Előfordult az is, hogy a községből begyűjtött iratokból később egyeseket visszakértek a levéltárból. Komádi pl. 4 térképet kért vissza.112 A szolgabírói iratokban többször találkozunk olyan feljegyzésekkel, hogy egyes járási főbírók vagy alszolgabírók beadták a perek jegyzékét vagy ítéletvégrehajtásról küldtek be jelentést, de ezen iratok nagyon kis része került a levéltárba.113 Osváth Pál azt írja, hogy a Nadányi család levéltárában két darab Naményi János szolgabíró által 1735-ben Derecskén és Konyáron tartott vizsgálati iratokat talált. Ezekben arról értesült, hogy Nadányi János debreceni lelkész Rápolti Mihályhoz sok becses okmányt bevitt, amelyek a Rákóczi szabadságharc idején , a Rabutin-féle rabláskor szétszórattak s elvesztek.114 Gáborjánban megtalálható az egri káptalan által hitelesített 1616. évi György nap utáni második vasárnapról kelt latin szövegű oklevél, mely birtokügyben intézkedik. Érdekessége, hogy ezt az okmányt Debrecenben az eredetiről a város nótáriusa Lévai István 1717. augusztus 20-án másolta le. Lévairól

109

A helytörténetírás…I. ..i.m. 91. Glatz Ferenc : Történetírás korszakváltásban.,Bp. 1990., 158. 111 Osváth Pál.: Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása..,Db. 1996., 103,105., Varga Gyula.: Bocskai István Kismarjának adott privilégiumlevelének néhány tanulsága. In.:HBMLÉ. XXVII /Szerk.: Radics Kálmán. / Db. 2000., 298. 112 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár…i.m.27. 113 HBML. IV.B. 656/a. 1. k. sz.n. 1850. júl. 15. 114 Osváth P. : Bihar Vármegye Sárréti Járása…i.m. . 109. 110


155

pedig tudjuk, hogy ő volt Debrecen város első ismert levéltárosa, akit „az iratok őrzőjének„ választottak meg.115 Magánosoknál is vannak kint történeti anyagok. Tardi Sándor herpályi birtokosnál 1510-ből Pálóczy Imrénét illető nyugta van, Kabai Szabó István birtokában pedig Bethlen Gábortól nyert eredeti adománylevelek vannak. A furtai Sólyom családnál 1615-ből származó birtoklásra utaló iratok találhatók.116 Mindezek mutatják, hogy a levéltárak tevékenységének legfontosabb részei közé tartozik az iratfelderítés és begyűjtés. Feltehető ugyanis, hogy szép számmal vannak lappangó iratok, melyek hollétéről nem tudunk.117 A levéltári anyagtól elválaszthatatlanok az egyházi levéltárak iratai is. A református egyház iratai között különösen fontosak az egyházlátogatási iratok. A tárgyalt időszakban a bihari egyházmegye községeiről, de más egyházmegye községeiről is szép számú adat gyűlt össze. Statisztikák, összeírások, egyházközségekre vonatkozó iratok színes együttese ez, amelyhez még az egyházközségekre vonatkozó bírósági iratok is csatlakoznak.118 A katolikus plébániák iratanyaga sem mellőzhető az elemzett korszak irategyütteseinek vizsgálatánál. Az anyakönyvek és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek mellett a Historia domusok. Ezekben a legrégebbi történeti leírások a 16. század .közepére nyúlnak vissza. Nagyon értékesek a kegyúri iratok és a protocollumok, /jegyzőkönyvek/, amelyekbe a felsőbb rendeleteket és a fontosabb ügyeket is beírták. A plébániák levéltáraiban a számadások, gazdasági iratok mellett sokféle nyilvántartás és egyéb dokumentum található. Nagyvárad egyike volt az ország legjelentősebb egyházi központjainak. A város kialakítása és fejlődése végig szoros összefüggésben volt a fontos egyházi intézményekkel. Az örök megváltási szerződés a katolikus püspökséggel és káptalannal csak 1882-től érvényesült véglegesen, de az összes hátramaradt jogi kérdést csak 1892-ben tudták rendezni. A nagyváradi káptalan levéltári anyaga és a levéltár tevékenysége kiemelkedő jelentőségű. Különösen fontos itt Viser Lipót munkássága, aki a 18. század végén a káptalani levéltár és a megyei levéltár érdekében színvonalas és korszerű munkát végzett. Szakmai eredményeit Jakó Zsigmond, Főglein Antal és Komoróczy György összegezte.119 A fentebb említett „kintlevőségek” nagy része községi iratanyagokból került elő. Sokszínű irategyüttesek a községi anyagok, s a bennük lappangó darabok előkerülése nagy reveláló erővel hat a kutatókra. Gyakori eset volt, hogy a községek iratainak háború alatti menekítése közben néhány érdekesnek ítélt okmányt a magánosok megmentettek, többen később azokat visszajutatták a levéltárnak, mások viszont jogtalanul elsajátították. Sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy a községek kapitalista kori iratai általában szegényesek.120 115

U.o.: 221, 237. U.o. : 159, 318, 385. 117 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár…i.m… 23., A helytörténetírás…I…i.m. 33. 118 A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei. II. /Plébániai Levéltárak „A”/ Szerk.: Dóka Klára., Bp. 1986., 8-9,11. 119 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár …i.m. ..23,40-41., Jakó Zsigmond.: Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról 1785-ből.,Levéltári Közlemények 1957., 151-172., Főglein Antal.: A vármegyei levéltárak II. József korában. L. K. 1957.,83-102.,Fleisz János.: Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón. In.:Bihari Diéta II.,Szerk.: Matolcsi Lajos., Db.,1999., 102-103. 120 A helytörténetírás …II. .. i. m. 287-288. 116

156


Bihar vármegye levéltárának iratai sok veszteséget szenvedtek a tárgyalt időszakban és azután is. A levéltárosok áldozatkészsége és ügyszeretete elismerésre méltó, de a hivatali fórumok bizony nem mindig ismerték fel a történeti értékű iratok fontosságát. Az iratpusztulás pedig a múlt feltárásának legfőbb akadálya.

ON THE HISTORY AND WORK OF THE ARCHIVES OF BIHAR COUNTY IN THE SECOND HALF OF THE 19TH CENTURY Zoltán László Major After some introductory observations, the author provides a brief outline of the work of Sándor Jakab, László Gyöngyössy and Viktor Faliczky, chief archivists. The essay then goes on to discuss the issues of archival classification and weeding out, also referring to the work carried on in other archives of the country. The author alludes to the vicissitudinous situation of the archives and the often indifferent attitude of the county civil servants in the past. The role and importance of the documents of historical value both held by various archives and private individuals is discussed, and especially the significance of local and ecclesiastical documents is emphasised. Finally, the essay recognises the efforts and working capacity of the archivists of the past, also evaluating their various tasks in public administration and the provision of data.

ADATOK BIHAR MEGYE LEVÉLTÁRÁNAK

Recommend Documents