Adatközpont- és felhőszolgáltatások gazdaságossági elemzése

Adatközpont- és felhőszolgáltatások gazdaságossági elemzése IVSZ adatközpont és felhő workshop – Minden, amit a témáról tudni érdemes – 2013. október 30. Drótos György tanszékvezető egyetemi docens

Vezetéstudományi Intézet Vezetés és kontroll tanszék

1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118 Internet: http://mgmt.uni-corvinus.hu

Tartalom ■ Az adatközpont- és felhőszolgáltatásokról általában - a vállalkozó és a gazdasági elemző szemével ■ A Business Case módszertan lényege, rövid áttekintése ■ Specialitások az adatközpontok és felhőszolgáltatások gazdaságossági számításában ■ Út a megvalósításig: a partnerválasztás folyamata

2.

Kiszervezés 1.0 ■ Outsourcing az, ha egy gazdálkodó szervezet egy szolgáltatás (tevékenységi terület) egészét vagy nagy részét egy tulajdonosi és vezetési szempontból is független külső vállalkozóra bízza az esetlegesen meglévő belső kapacitásai lebontása mellett. ■ Az informatika esetében ez eleinte a külső IT szolgáltatók „beköltözését” jelentette az ügyfél létesítményeibe.

3.

Kiszervezés 2.0 ■ Az „outsourcing” ma már sokkal differenciáltabb, mint az elmúlt évtizedekben volt. ■ Az informatika esetében a következő, részben egymást átfedő formák terjedtek el: – Hosting (tárhelybérlés)

– Co-location („szerverhotel”) – ASP / Application Service Provider (alkalmazásszolgáltatás) – BPO / Business Process Outsourcing (üzletifolyamat-kiszervezés) – SSC / Shared Service Center (belső szolgáltatóközpontok)

– Cloud (felhőinformatika)

4.

Az informatika mint közüzem ■ A szolgáltatás jórészt távolról történik (szerver, tárhely, alkalmazások, szerviztámogatás). Az ügyfél nem is feltétlenül tudja, honnan. ■ A szolgáltatáshoz szükséges erőforrások a hálózati csatlakozásig a szolgáltató tulajdonát képezik. ■ Csak az alkalmazások nélküli végfelhasználói eszköz (hálózati számítógép, „vékony kliens) van az ügyfél tulajdonában (ha egyáltalán). ■ Gyakran korlátozottabb testre szabási lehetőségek. ■ Fizetés az igénybevétel arányában.

5.

Az információrendszer mint felhő (cloud) ■ Virtualizáció, automatizálás, szolgáltatás együtt. ■ Típusai a belső/külső megosztottság szerint: lehet nyilvános, magán, hibrid és közösségi. ■ Típusai az igénybe vett erőforrás szerint: Infrastructure, Platform, Software (as a Service), vagyis IaaS, PaaS, SaaS.

6.

BCE- IFUA: IT Benchmarking kutatás (2011)

A legtöbb nyilvános felhő a levelező és irodai rendszerek, illetve az „egyszerű” szerverbérlés területén mutatkozik Elektronikus levelezés Irodai rendszer (szövegszerkesztő stb.)

28,1%

Infrastruktúra (kizárólag szerverkapacitás)

26,6%

ERP rendszer Emberi erőforrás menedzsment rendszer

Csoportmunka rendszer (pl. groupware)

1,6% 7,8%

32,8%

21,9% 17,2% 14,1%

57,8%

1,6% 12,5%

57,8%

10,9% 1,6% 6,3%

4,7% 7,8% 9,4%

62,5% 70,3% 78,1% 68,8%

Elektronikus kereskedelem, webáruház

12,5% 6,3% 9,4%

71,9%

Ügyfélkapcsolati rendszer (CRM)

10,9% 4,7% 14,1%

70,3%

Jelenleg működik Bevezetése jelenleg zajlik Nem működik, de 2012-ben vagy 2013-ban tervezzük a bevezetés elindítását Nem működik és 2012-ben vagy 2013-ban nem tervezzük a bevezetés elindítását

7.


A nyilvános felhő alapú megoldások legtöbbször említett előnye a méretezhetőség és a pénzügyi haszon Méretezhetőség

70,3%

Pénzügyi előnyök (nincs beruházás, havi díj)

65,6%

Gyorsaság

29,7%

Innováció

21,9%

Testreszabhatóság

Ezzel is magyarázható, hogy nemzetközi szinten a felhőt stratégiai prioritásként tekintő IT vezetők aránya közel a duplájára, 33%-ról 60%ra nőtt 2009-ről 2011-re az IBM ‘The Essential CIO’ kiadványa szerint.

14,1%

Biztonság

9,4%

Nem látok előnyöket

6,3%

Egyéb

4,7% 0%

10%

20%

30%

A megváltozott gazdasági környezetben erőteljesen felértékelődik a nyilvános felhő szolgáltatás azon jellemzője, hogy alig van fixköltsége, volumene pedig rugalmasan változtatható.

40%

50%

60%

70%

80%

8.


A nyilvános felhő alapú megoldásokkal kapcsolatos leggyakoribb aggály az IT biztonság és az adatvédelem Fenntartások az informatikai biztonság, adatvédelem tekintetében

78,1%

Fenntartások a rendelkezésre állás tekintetében

A felmérésben részt vevő szervezetek elsőszámú IT vezetőinek többsége biztonsági fenntartásokat említett a nyilvános felhő alapú informatikával szemben.

39,1%

Fenntartások a belső informatikai tudás megóvása tekintetében

32,8%

Nincsenek fenntartásai

Az Evans Data Corp. által készített 2011-es ‘Cloud Development Survey’ is azt mutatta, hogy ez az egyik legfontosabb szempont e megoldások mérlegelésénél.

10,9%

Egyéb

4,7%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

9.

Tartalom

■ Az adatközpont- és felhőszolgáltatásokról általában - a vállalkozó és a gazdasági elemző szemével ■ A Business Case módszertan lényege, rövid áttekintése ■ Specialitások az adatközpontok és felhőszolgáltatások gazdaságossági számításában ■ Út a megvalósításig: a partnerválasztás folyamata

10.

IFUA Horváth & Partners módszertan

Business Case definíció

Az IT üzleti (működési) esettanulmány (Business Case, BC) olyan komplex döntéselőkészítő dokumentum, amely valós szakmai igények teljesülését szolgáló – egy vagy több (alternatív) – informatikai megoldást értékel, az(oka)t üzletileg igazolja vagy elveti.

Üzletileg és szakmailag igazolt megoldás feltárása estén a BC kiterjedhet a megvalósítási módjának magas szintű kidolgozására is.

11.


A BC egyszerre fejlesztési koncepció, gazdaságossági elemzés, és magas szintű megvalósítási terv

12.


Néhány aranyszabály  Ne akarjunk mindenre BC-t készíteni – a BC-nek is van méretgazdaságossági határa!  A BC készítés maga is projekt – sok szereplővel, felelőssel, határidővel és költségvetéssel!  A külső szakértők megfelelő módszertant és elfogulatlanságot biztosíthatnak!  A várható ráfordítások és hozamok nagyságának megítélésében nagy segítséget jelenthetnek a benchmarkok!

 Az igazolt BC nem elegendő, elkötelezett üzleti megrendelő is kell a megvalósításhoz!  A változáskezelés időszaka már a BC készítésénél megkezdődik!

13.


Az „ideális” IT projekt előkészítési folyamat Business Case 1

Terjedelem

2

3

Jelen helyzet

4

Üzleti igények

5

IT opciók képzése

IT opciók elemzése

Döntés Projekttervezés Megvalósítás 14.


Terjedelem 1

2

Terjedelem

Jelen helyzet

3

Üzleti igények

4


5


A terjedelem meghatározza a Business Case határait a szervezetek, a folyamatok stb. tekintetében. – A terjedelem meghatározása ugyanolyan lényeges, mint majd a megvalósítás során. – Itt kell eldőljön a pontos terjedelem. –

Funkció 1. Funkció 2. Funkció 3. Funkció n. Rendszer 2.

Folyamat 1. Folyamat 2. Rendszer 3. Folyamat 3.

Rendszer 1. Rendszer 4.

Rendszer n.

Folyamat n.. Terjedelem

15.


Jelen helyzet 1

2

Terjedelem

3

Jelen helyzet

Üzleti igények

4

5


Tisztába kell kerülnünk jelenlegi helyzetünkkel. – Meg kell értsük jelenlegi működésünket, rendszereinket. – Fel kell ismernünk gyengeségeinket, problémáinkat. – Nincs szükség mély, tételes elemzésre, viszont a helyzet nagyvonalú, de strukturált és teljeskörű bemutatása, elemzése nagyon lényeges.


–

Helyzet

Probléma

Súly

IT rendszer

…

…



ERP X

…

…



ERP Y

…

…



BI

…

…



…

…

…



…

…

…



…

…

…



…

…

…



…

Tevékenység 5.

Tevékenység 1. Szervezet

IT


IT

Tevékenység 3.

Szervezet


IT

Szervezet

IT


IT


IT

IT

16.


Üzleti igények 1

2

Terjedelem

Jelen helyzet

3

Üzleti igények

Össze kell gyűjteni, majd rendszerezni a fejlesztéssel kapcsolatos üzleti elvárásokat. – Valójában egy vállalat akkor kezeli helyesen beruházásait, ha abból indul ki, hogy csak üzleti/szakmai projekt van. (Az informatikai, az építési stb. projekteket is üzleti/szakmai projektnek kell kezelni.) – Az igények nem csak belülről jönnek. A tulajdonosok, a vevők, a beszállítók, a piac, a versenytársak, az állam, nemzetközi szervezetek, mind-mind igényeket támasztanak. – Az iparág legjobb vagy követendő gyakorlattól, illetve a szállítók tapasztalataitól szintén nem lehet eltekinteni.

4


5


–

Tulajdonos ok elvárásai

Állam

Partnerek (vevők) elvárásai

Üzleti igények

Iparági tapasztalat ok

Szállítók tapasztalat ai Társadalom 17.


IT opciók képzése 1

2

Terjedelem

Jelen helyzet

3

Üzleti igények

Ha ismerjük a jelenlegi helyzetünket, tisztában vagyunk az üzleti elvárásokkal, látjuk a követhető példákat, akkor képesek vagyunk lehetséges szcenáriókat felvázolni. Azaz olyan egymással konkuráló megoldásokat megfogalmazni, melyek megfelelő választ adnak a vázolt üzleti problémára. – Az összehasonlítandó szecenáriók, az adott helyzettől függően takarhatnak  különböző megoldásokat, vagy  egy megoldás különböző módozatokban megvalósítható változatait,  vagy akár a kettő kombinációit.

4

5



–

Opció 3.

Opció 2.

Opció 1.

Jelen Üzleti Eltérés helyzet igények

Illeszkedni kell az üzleti, illetve az abból levezetett IT stratégiához! 18.


IT opciók elemzése 1

2

Terjedelem – – – – – –

Jelen helyzet

3

Üzleti igények

4


5


Milyen szinten dolgozzuk az egyes opciókat, hogy azok önmagukban és egymáshoz viszonyítva is megítélhetők legyenek? Milyen dimenziók mentén hasonlítsuk össze az alternatív megoldásokat? Mely kategóriákon keresztül ragadjuk meg költségeket, valamint a beruházás hasznait? Hogyan számszerűsítsük? Mit jelent egy beruházás megtérülése? Hogyan kalkuláljuk az egyes opciók kockázatait, és milyen módon illesszük a döntés-előkészítési elemzésbe?

Beruházás

+

Üzemeltetés

Számszerűsíthető hasznok (költség megtakarítás, bevétel növelés)

+

Nem számszerűsíthető hasznok (megbízhatóság, gyorsaság, biztonság)

19.


IT opció elemzés: Milyen modellt alkalmazzunk? 1/4

20.



21.



22.



23.


Ha már eldöntöttük, hogy a költség-haszon elemzéshez kombinált (TCO/ROI+ NPV) modellt alkalmazunk… 1. Kérdés

Mely opciókra végezzünk elemzést?

2. Kérdés

Mi legyen az elemzés időtávja?

3. Kérdés

Mik a rögzítendő kalkulációs premisszák?

4. Kérdés

Teljes költség vagy inkrementális megközelítés?

5. Kérdés

Mit számszerűsítsünk, és mit ne?

6. Kérdés

Milyen dimenziók mentén gyűjtsük a költségeket?

7. Kérdés

Mit és hogyan prezentáljunk a döntéshozók felé?

24.


A költség-haszon modell felépítése, kapcsolódása a Business Case módszertanhoz Számítások a háttérben

Számszerű ráfordítások 1.év

2.év

…

Számszerű hasznok 1.év

x.év

2.év

…

x.év

Cash Flow 1.év

Cash flow-n kívüli ráfordítások (belső emberi erőforrás)

2.év

…

Mutatók és grafikonok

x.év

Nem számszerű hasznok

A Business Case-ben bemutatott elemek 25.


Példa a számszerű információk prezentálására Példa

HR erőforrásigény évenként Mutatószámok

NPV

2006

2007

2008

ROCE

100

Megtérülési mutatók

IRR

Belső megtérülési ráta

MÉ

Megtérülés éve

2009

200 150

Nettó jelenérték

és Capex erőforrásigény évenként Opex ésOpex Capex erőforrásigény évenként

Kumulált szabad cash-flow grafikon, a megtérülés évét is mutatja.

250

50

OPEX

200

CAPEX 0 2006 -50

2007

2008

2009

2010

2011

150 100

-100 -150 -200

50 0 2 006

2 006

2 006

-250

26.


Példa a hasznok prezentálására Példa

Üzleti igények teljesülése

Számszerűsíthető hasznok:

Biztonsági megfontolások

Megnevezés

Összeg (eHUF)

Speciális ügyfélszegmens igényei

Elkerült költség

13.000

Költségcsökkentés

Felhasználói teljesítmény javulása

Rendelkezésre állás javulása

…

4.000 / év …

Nem számszerűsíthető hasznok: Több vezetői figyelem az alaptevékenységre Gyors növekedéssel-csökkenéssel járó IT kockázatok csillapítása …

Nagyon fontos, hogy a Business Case bemutatásakor kiemelten szerepeljenek a nem számszerűsíthető tényezők is, ezek is alapját képezzék a döntésnek.

27.

Tartalom


28.

Molnár Veronika Laura (2012) alapján

Jellemző költségtípusok az adatközpont és felhőszolgáltatások gazdaságossági elemzésében Egyszei (induló) költségek

Működési költségek

■ Előkészítési költségek (pl. gazdaságossági elemzés, pályáztatás, due diligence) ■ Technikai felkészítés költségei ■ Átállási (költözési) költségek ■ Konfiguráció és a testreszabás költségei ■ Képzési költségek ■ Szervezeti változás költségei ■ Elsüllyedt költségek

■ Előfizetési díjak ■ Végfelhasználói támogatás költségei ■ Változásmenedzsmenttel kapcsolatos költségek ■ Szállítómenedzsment költségei ■ Kockázatkezelés költségei ■ Cloud koordinációs költségek ■ A korlátozottabb testre szabásból adódó „költségek”

29.

Molnár Veronika Laura (2012) alapján

Jellemző haszontípusok az adatközpont és felhőszolgáltatások gazdaságossági elemzésében Számszerűsíthető hasznok

Nem számszerűsíthető hasznok

■ CAPEX -> OPEX konverzió ■ Optimális erőforrás felhasználás ■ Skálázhatóság költségelőnyei ■ Méretgazdaságosságból fakadó árelőnyök ■ Elmaradó költségek ■ Termelékenységnövekedés a felhasználóknál

■ Alapképességekre való koncentrálás ■ Agilitás (gyorsabb IT szolgáltatások) ■ Élenjáró képességek elérése ■ Ügyfél elégedettség növekedése ■ Megbízhatóság erősödése ■ A cloud szolgáltatásokban rejlő kockázattranszfer

30.

Tartalom


31.

Út a megvalósításig

1. Kiválasztás: lehetséges szolgáltatók előszűrése és pályáztatása 2. Due diligence: biztonsági, jogi, egyéb compliance elvárások teljesülése, a kiválasztott partner részletsebb megismerése, együttműködési képesség és hajlandóság tesztelése 3. Szerződéskötés: a pályázati dokumentáció, a pályázat, a due diligence, a szolgáltatáslisták és SLA-k részét képezik 4. Átállás: magában foglalja a költöztetést, a telepítést, a konfigurálást, az adatáttöltést, a tesztelést, az oktatást stb. 5. Kontrollmechanizmusok kiépítése: ügyfél oldali felelős, rendszeres kiértékelés és szükség esetén beavatkozás kell 32.

Adatközpont- és felhőszolgáltatások gazdaságossági elemzése

Recommend Documents