Adat – információ – dokumentum Alapfogalmak: • adat: rögzített elemi ismeretek, amelyek alkalmasak arra, hogy emberek vagy automatikus eszközök továbbítsák, értelmezzék és/vagy feldolgozzák azokat • információ: adatok rendezett összeállítása • kommunikáció: információcsere, információátadás • dokumentum: Az információ megjelenési formája a dokumentum: olyan önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. INFORMÁCIÓ Az információnak az emberiség történetének többezer éve alatt nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, senki nem gondolta volna, hogy napjainkra dollármilliókkal mérhető ipari árucikké válik, amelyet korlátlan mennyiségben termelnek, és amely komoly tudományos vizsgálódások tárgya lesz. A 20. század elején még semmi jele nem volt annak, hogy néhány évtized alatt egy új társadalom fog kialakulni. Az információra a hírközléstechnika rohamos fejlődése irányította rá a figyelmet /1948 – Shannon - matamatikai információelmélet, Wiener - kibernetika/. Központi szerepét a különböző rendszerekben a kibernetika, majd az általános rendszerelmélet ismerte fel. A kutatások az évek során egyre gazdagabbá tették az információ fogalmát, s helyét is kijelölték alapvető fogalmaink között: az anyag és energia mellé alapvető tényezőnek ismerték el. Az információs társadalom fogalmát a 70-es évek elején vezették be az amerikai szociológusok a posztindusztriális társadalom jellemzésére. Porat 1977-ben dolgozta ki a társadalom 4 szektoros modelljét (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás, információs szektor). Az információs társadalom kialakulásának egyik jele, hogy gyors fejlődésének indul az információs szektor, s az információs foglalkozásúak száma eléri, majd meghaladja az iparban és szolgáltatási szektorban dolgozók számát. Az információ fogalma Az információ fogalmát az egyes tudományágak másként, más szempontok alapján definiálják. - Köznyelv: o az inform. szó többnyire a tudakozódás kapcsán merül fel: tényekről, tárgyakról, jelenségekről hozzáférhető formában megadott ismeret - Kommunikáció-elmélet: o Az inform. kölcsönösen egymásra ható objektumok kommunikációjának objektív tartalma, amely ezen objektumok állapotának megváltozásában nyilvánul meg. - Hírközlés o Az inform. valamilyen - sajátos statisztikai szerkezettel rendelkező jelkészletből összeállított, időben és/vagy térben elrendezett jelek sorozata, amellyel az adó egy dolog állapotáról vagy egy jelenség lefolyásáról közöl adatokat, melyeket egy vevő felfog és értelmez. Az inform. mindaz, ami kódolható és megfelelő csatornán továbbítható. - Matematikai információelmélet: o Az inform. számmal mérhető. Az inform. a hír váratlanságának mértéke.
1
-
Ismeretelmélet: o Az inform. olyan ismeret, amely valakinek a tudását megváltoztatja – Információ mindaz, ami változást hoz az emberi tudatban. Bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el.
Az információ jellemzői: - az egésznek és a részeknek a rendezettségét biztosítja; - előfordul, hogy csak egy meghatározott rendszerhez viszonyítva létezik (pl. atomfizika – általános iskolások) - egyes fajtái különösen romlékonyak (pl. műszaki, politikai, stb.) - információs kapcsolatok éppúgy találhatók a természeti jelenségek legalacsonyabb szintjein, mint az emberi kapcsolatok legfejlettebb szintjén. Az információ osztályozása: Egyértelmű, általánosan elfogadott osztályozás még nem született. A különböző tudományágak művelői különböző megközelítésben próbálják meg csoportosítani a sokféle információt. Néhány felosztás: 1. Jelentése szerint: - statisztikai információ /értéke attól függ, mennyire váratlan eseményről tájékoztat/ - szemantikai információ /azzal jellemezhető, hogy mennyi és milyen változásokat okoz a címzett eddigi ismereteiben/ - esztétikai információ /legbizonytalanabb meghatározni, sok mindentől függ - jel – jelentés – befogadó, pl. képzőművészeti alkotás (üzenet és csatorna is egyben, nincs konkrét címzettje, dekódolás?/ 2. Tartalma szerint: mindennapi, általános, politikai, gazdasági, tudományos, kulturális 3. Tartóssága szerint: - rövid életű, -tartós, -örök érvényű 4. Gyakorlati szempontból: -valóban új, innovatív, vagy másodlagos, feldolgozott inform. 5. Résztvevő személyek száma szerint: -intraperszonális, -interperszonális, -csoport, -tömegkommunikáció 6. Jelrendszer függvényében: -verbális, -nem verbális Kommunikáció: információcsere, információátadás (minden rendszerek közötti információcsere: a fogalom köre kiterjed az összes olyan jelenségre, amelyben információk mozognak) Informácó->kódolás->ADÓ->CSATORNA->VEVŐ->dekódolás->felhasználás Információ átvitelekor az adó kódolja (jelkészlet sorozatba rendezése) az üzenetet, egy közvetítő csatornán továbbítja (ez a csatorna lehet természetes vagy mesterséges, ez utóbbi pedig térbeli (telefon, rádió, tv) v. időbeli (könyv, film, fénykép) és a vevő megpróbálja a vett jeleket visszaalakítani és megérteni. Az emberi-társadalmi információcserét illetően a kommunikáció, akárcsak legfőbb eszköze, a nyelv, az emberi társadalommal egyidős. A társadalom fejlődése maga után vonta a kommunikáció fejlődését, s a kommunikációs eszközök technikai fejlődése visszahatott amarra, gyorsítva a társadalmi haladást.
2
A kommunikáció 5 forradalma: 1. A beszéd forradalma, amely tulajdonképpen az emberré válás forradalma. 2. Az írás forradalma /információtárolás megvalósul, az inform. függetlenné válik az emberi emlékezettől/ - fonetikus írás megjelenése 3. A könyvnyomtatás forradalma /az információk tömeges terjesztése megvalósul/, Ez tette teljessé az írás forradalmát, ennek segítségével tudott az írott szöveg nagy tömegekhez eljutni. 4. A távközlés forradalma /távolságok áthidalhatóvá váltak/ Az elektromos hírközlő eszközök - távíró, telefon, rádió, televízió - forradalma, amely napjainkban egybefonódik az elektronikus számítógépes információ-feldolgozás forradalmával. Ennek köszönhetően az információs összeköttetések behálózzák a földet, a világ összezsugorodik. 5. A számítógép forradalma /elektronikus információfeldolgozás/ A számítógép megjelenésével a kommunikáció egy új fajtája született meg. Az ember-ember párbeszéd mellett megjelent az ember-gép párbeszéd. A számítógép segítségével az információtárolás és -feldolgozás új lehetőségei tárultak fel. Internet - a számítógépes hálózatok, egészen pontosan a nyílt rendszerek összekapcsolásának megjelenése. Az Internet, amely az információs társadalom meghatározó alappillére, egy olyan új technológiára épül, amely összekapcsolja a számítástechnikát és a távközlést, megváltoztatja a társadalom működését, a társadalmi kommunikációt. Az Internet a globális kommunikáció előmozdítása szempontjából talán a legfontosabb szerepet játszotta az elmúlt időszakban és a jövőt tekintve szintén kulcsszerep vár ezen új médiára. A kommunikációs eszközök (technológia) forradalmai jelentős változást idéztek elő: - átalakult az információátadás struktúrája. - lecsökkent az információnak térben és időben való lokalizáltsága. - megváltozott az információ elérésének (az információhoz való hozzáférésnek) a módja és jelentősen lecsökken a hozzáférési idő. - megnőtt az információ valósághűségével kapcsolatos bizonytalanság /az újabban megjelent kifejezés a "virtuális valóság" jól érzékelteti a probléma mélységét és jelentőségét/ - megnövekedett az információhoz (mint tudáshoz) hozzáférők száma: ezen belül egyrészt a tömegesedés is megfigyelhető, másrészt pedig - éppen ellenkezőleg - az elitista viselkedés - megnehezedett az információk ellenőrzése.
DOKUMENTUM Az információ megjelenési formája a dokumentum: olyan önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. Típusai: -szöveges, -hang-, -képi, -multimédiás dok. SZÖVEGES DOKUMENTUMOK Az előállítás technológiája szerint: - nyomtatott - elektronikus (analóg vagy digitális adatokat tárolnak. lokális ill. távoli hozzáférésű)
3
A szöveges dokumentumok lehetnek: 1) könyvek 2)időszaki kiadványok 3) egyéb típusok: pl. nem publikált, ill. szűk körben publikált kéziratok, disszertációk kutatási jelentések, fordítások, kisnyomtatványok, szabadalmi leírás, szabvány, vállalati irodalom, aprónyomtatványok, térképek. KÖNYV Minden olyan nem időszaki kiadvány, amely legalább 49 oldalt (3 ív) tartalmaz Formailag: kötet alakú, lapozható, közönségnek szánt mű. Részei: kötéstábla, könyvtest (címlap, fejezetek), a könyv apparátusa (a szöveg járulékos részei:·irodalomjegyzék (bibliográfia), utószó, függelék, kronológia, szakkifejezések, névmagyarázatok, rövidítések jegyzéke, illusztrációk jegyzéke, mutatók, idegen nyelvű tartalomjegyzék és rezümé, mellékletek) A könyveket tartalmuk szerint két nagy csoportba soroljuk: A.) művészeti tárgyú dokumentumok (szépirodalom) B.) szaktudományi dokumentumok vagy tudományos művek. Főbb típusai: 1. Kézikönyv: egy-egy tudományterület rendszerező összefoglalása 2. Enciklopédia: vagy a tudományok összességét, vagy egy-egy tudományterületet tárgyal szisztematikus, az adott tudományterület szerkezetének megfelelő elrendezésben. 3. Lexikon: a címszavak betűrendjében közli az ismereteket. Rövid, tömör magyarázatot ad, a további ismeretek megszerzéséhez sokszor bibliográfiai adatokat is közöl a témában. Az általános lexikonok felölelik az emberi ismeretek egészét, a szaklexikonok egy-egy ismeretterület fogalmait tárgyalják. 4. Monográfia: egy téma részletes feldolgozása, általában új ismereteket közöl. 5. Szótár: egy nyelv szavait közlik betűrendben. A két vagy többnyelvű szótárak az adott szó megfelelőjét adják meg idegen nyelven. A tájszótárak az egy nyelven belüli alakváltozatokat adják meg. Az értelmező szótárak a szavak és kifejezések jelentését magyarázzák meg. 6. Bibliográfia: célja a dokumentumok számbavétele. Nem tartalmazza a műveket, hanem a megjelent művek azonosító adatait sorolja fel. Minden ország elkészíti a nemzeti bibliográfiáját, ez azt jelenti, hogy az adott országban megjelent összes dokumentumot számba veszi (felsorolja) az adott időszakra vonatkozóan. Ezen kívül szakbibliográfiák jelennek meg, amelyek az adott tudományterület irodalmát foglalják össze, vagy teljességre törekvően, vagy egy bizonyos időintervallumra vonatkozóan. 7. Biográfia: egy adott személy életére és munkásságára vonatkozó összes adatot tartalmazza. 8. Tanulmánykötet: több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz. Általában új ismereteket közöl.
4
9. Tankönyv: egy-egy tantárgy a korcsoporthoz illő, didaktikusan szerkesztett kézikönyve. Az egyetemi tankönyvek a tudományos kézikönyvek kategóriájába tartoznak. 10. Adattár: tényszerű adatokat közöl. Leggyakoribb formái a név- és címtárak, statisztikai adattárak, időrendi mutatók, de ide tartozik például a telefonkönyv is. IDŐSZAKI KIADVÁNY Az időszaki kiadvány olyan előre nem meghatározott időtartamra tervezett kiadvány, amely: folyamatosan, rendszeresen vagy rendszertelenül jelenik meg, részegységei az azonos külalakú számok (füzetek, kötetek, évfolyamok), amelyeket a számozásuk vagy keltezésük különböztet meg egymástól, pl. 1997. 5. évf. 6. sz., új tudományos-technikai eredmények szervezett közzétételét teszi lehetővé, átfutási ideje csekély, ezért egy-egy folyóiratcikk tartalmazhat pontatlan, kiforratlan adatokat, szervezett, folyamatos megjelenése teszi lehetővé az időszaki kiadvány szakterületének megfelelő közlemények publikálását, így az érdeklődő állandó kapcsolatot tarthat fenn szakmájával. Az időszaki kiadványok fajtái (az előállítás módjára való tekintet nélkül): • hírlap, • folyóirat, • évkönyv, • sorozat, • időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, • időszakosan megjelenő adat- és címtárak, • időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai. A folyóiratokra jellemző, hogy részegységeik (füzeteik, számaik) meghatározott időközönként, például havonta vagy negyedévenként jelennek meg. A folyóiratok elsődleges célja, hogy egy adott szakterület legújabb eredményeit közöljék. Nem törekszenek átfogóbb ismeretek közlésére, mint a tudományos könyvek, ezért az eredmények már a kísérleti munka egyes szakaszainak lezárása után megjelenhetnek. Minden részegységet azonos elvek szerint szerkesztenek, gyakran tartalmazzák a szerkesztőség állásfoglalását, a közreadó testület működésével kapcsolatos híreket, a szakterületen megjelent dokumentumok ismertetéseit. A tudományos folyóiratok szakértői bírálati rendszere, a peer-review, a cikkek gondos, szakszerű tartalmi lektorálására szolgál. A bírálók általában a szakterület legkiválóbb művelői, akik anonim módon végzik a bírálatot. Az időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok kiadványai gyakran tartalmaznak primer információkat, vagyis olyan új tudományos eredményeket, amelyeket első ízben ezekben a kiadványokban publikálnak. Elektronikus folyóiratok Elektronikus folyóirat egy hagyományos folyóirat elektronikus változata, de léteznek csak elektronikus formában megjelenő folyóiratok is. Az elektronikus folyóiratok fontos típusai azok, amelyekben a cikkek a hagyományos megjelenés előtt jóval korábban hozzáférhetők a hálózaton. Ezek a preprint folyóiratok. Fontos jellemzőjük, hogy itt olyan folyóiratok is megtalálhatók, amelyek egy hagyományos, nyomtatott folyóiratba vagy annak elektronikus változatába nem kerülhettek be. Az itt található cikkek azonban nem esnek át olyan szakértői bírálaton (peer review), mint a hagyományos folyóiratok cikkei. Az elektronikus folyóiratok előnyei: • helytől és időtől független hozzáférés, • egyidejűleg többen férnek hozzá egy számhoz,
5
• a példányok mindig elérhetők, • nagyobb mennyiségű adatban lehet egyszerre keresni, • a keresés eredménye letölthető saját gépre vagy lemezre, illetve elküldhető e-mailben, • lehetőség van elektronikus témafigyelésre, • a legújabb számok sokszor hamarabb érhetők el elektronikusan, mint nyomtatva, • az elektronikus hozzáférésről pontos nyilvántartást lehet vezetni. Az elektronikus folyóiratokkal kapcsolatos gondok: • a hardver és a szoftver naprakészen tartása extra kiadást jelent, • a full-text nem jelenti mindig a nyomtatott változat teljes szövegét, • böngészni a papír változatban könnyebb, • az elektronikus változatot inkább licencelik, mint vásárolják, így a könyvtár nem birtokosa a tételnek, de az előző évi anyag archivált változatát CD-ROM-on ma már sok kiadó biztosítja az előfizetőnek, • az előfizetési díj növekedhet az egyidejű használók számától függően, • az elektronikus folyóiratoknak még nincs meg a szükséges presztízsük, ezért egyes tudósok haboznak publikálni bennük. EGYÉB SZÖVEGES DOKUMENTUMOK Ebbe a kategóriába soroljuk az összes olyan dokumentumot, amelyek túlnyomórészt szöveget tartalmaznak, ugyanakkor nem tartoznak sem a könyvek, sem az időszaki kiadványok közé. A könyvekhez és az időszaki kiadványokhoz hasonlóan az ebbe a csoportba tartozó dokumentumok közül is egyre több jelenik meg elektronikus hordozón, de az új megjelenési forma alapvetően nem változtatja meg az egyes típusok azon ismérveit, amelyek a nyomtatott változatokra jellemzőek. Kutatási és fejlesztési jelentések A kutatási jelentés a tudományos kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenység eredményeiről közreadott monográfia jellegű, főként új információkat tartalmazó dokumentum. Egy folyamatban lévő vagy befejezett kutatás részleges vagy teljes eredményeit közli, célja a K+F tevékenység során létrejövő új információk publikálása, ezáltal a kutatási eredmények terén elért eredmények elsődlegességének biztosítása, valamint a szakterületen dolgozó kutatócsoportok tájékoztatása. Disszertációk A disszertációk a tudományos minősítés különböző fokozatainak elnyerése érdekében készített értekezések. Monográfia jellegű, elsődleges információt tartalmazó dokumentumok, ezért információértékük többnyire igen magas. A disszertációkat nem mindig publikálják. A nem publikált disszertációkat az illetékes egyetem könyvtárában őrzik. Szabadalmi leírások A szabadalmi leírás a szabadalmaztatási eljárás során létrejövő, publikált, új információt tartalmazó dokumentum, amely szabadalmi vagy találmányi joggal védett új tudományosműszaki eredményekről szóló információkat tartalmaz. Célja az új találmány vagy eljárás elsőbbségének megállapítása és jogi védelme, valamint a felhasználásra jogosultak körének megállapítása. A szabadalmi leírásokat meghatározott formai előírások alapján az arra jogosult országos intézmény adja közre (hazánkban a Magyar Szabadalmi Hivatal). A közölt információkat tekintve a szabadalmi leírás elsődleges, monográfia jellegű dokumentum, amelynek információértéke igen jelentős.
6
Szabványok A szabvány valamely termékkel, technológiai folyamattal vagy más meghatározott tárgykörrel kapcsolatos, állandóan ismétlődő feladatok megoldására ajánlott, illetve kötelező megoldási módokat tartalmazó, az érdekelt felek részvételével, törvényesen előírt módon szabályokba foglalás eredményeként létrejövő dokumentum. A szabványokat sok esetben nemzetközi együttműködés keretében dolgozzák ki, az egyes országok pedig a nemzetközi szabványokat honosítják. A szabványok az ún. normatív dokumentumok közé tartoznak, amelyek közös jellemzője: az érdekelt felek közreműködésével kidolgozott előírások, szakmabeli megállapodások eredményeképpen létrejövő másodlagos, monográfia jellegű, publikált dokumentumok. Vállalati irodalom Más néven vállalati termékismertető irodalom. Hirdetési, propagálási céllal készülnek, egyegy gyártmány vagy cég termékeinek megismertetése a céljuk. (prospektus, katalógus, gyártmánykatalógus, árjegyzék, gépkönyv) Dokumentumok forrásérték szerint: Elsődleges (primer) információs források: A viszonylag új (eredeti) tudományos és műszaki információkat tartalmazzák.
Monográfiák Tanulmánykötetek Folyóiratcikkek Konferencia kiadványok Kutatási jelentések Preprintek Szabadalmak Disszertációk
Másodlagos (szekunder) információs források: Az elsődleges információs források mutatójaként (indexeként) szolgálnak, és ezeket tárgyszó, szerző, ... stb. szerint válogatják és újrarendezik.
Enciklopédiák Kézikönyvek és táblázatok Bibliográfiák Adatbázisok Katalógusok
7
