Ad perpetuam rei memoriam. ELTE Eötvös József Collegium

Ad perpetuam rei memoriam Ad perpetuam rei memoriam

ELTE Eötvös József Collegium

Budapest, 2013

Ad perpetuam rei memoriam borito.indd 1

2013.11.20. 17:35:43

Ad perpetuam rei memoriam Történeti tanulmányok a XIII. Eötvös Konferenciáról

Ad perpetuam rei memoriam Történeti tanulmányok a XIII. Eötvös Konferenciáról

Szerkesztette: Ternovácz Bálint

ELTE Eötvös József Collegium Budapest, 2013

Intézményi vagy projektlogó helye Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projektek az európai Unió támogatásával valósulnak meg.

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0030 „Önálló lépések a tudomány területén”

ELTE Eötvös József Collegium kiadványa Budapest, 2013 Felelős kiadó: Dr. Horváth László, az ELTE Eötvös Collegium igazgatója Szerkesztette: Ternovácz Bálint Copyright © Eötvös Collegium 2013 Minden jog fenntartva! Nyomdai kivitel: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: Kovács Jánosné ügyvezető igazgató ISBN 978-615-5371-01-1

Locsmándi Dániel

Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban

Az álmok mint az éjszakai nyugalom során előkerülő képek mindig fontosak voltak az emberek számára, hiszen a földi világon, a valóságon túlmutató jelenségként élhették meg azokat. Már az ókorban megkülönböztették az álmokat, hogy azok istenektől származnak-e vagy emberi okokból keletkeznek. Az istenektől egyaránt jöhetnek igaz és hamis álmok; az Iliász második énekének elején például Zeusz hamis álommal éri el, hogy Agamemnón harcba induljon.1 A középkorra is igaz az állítás, hogy az álmok közérdeklődésre tartanak számot. Voltak egyszerűbb álommagyarázó könyvek, melyek hihetetlen népszerűségnek örvendtek: a Somniale Danielis című munkát számos nyelvre (köztük ó- és középangolra, franciára, walesire, olaszra, ónorvégra) lefordították, verses változatait is több nyelven terjesztették, sőt még az ősnyomtatványok között is találkozhatunk vele.2 Bár ezt és a hasonló színvonalú munkákat az Egyház elítélte,3 Bibliában szereplő álmok miatt az egyházatyák közül is többen foglalkoztak a kérdéssel. Az 5. században élt Macrobius különbséget tesz álom és prófétai látomás között,4 és meghatározza az álmok fajtáit. Egyszer az álom hatásának kiterjedt­ 1

2 3 4

Érdekes az álom fogadása: a bölcs Nestór azzal buzdítja a haditanácsban a görögöket az álomban sugallt utasítás teljesítésére, hogy egy ilyen kiváló ember (Agamemnón, a fővezér) csak igaz álmot láthat. Láthatjuk tehát, hogy az álomlátó személye is fontos az álom hitelének kérdésében. Iliász II. 5–83. Kruger 1992. 11. Kruger 1992. 12. „Visio est enim cum id quis videt quod eodem modo quo apparuerat eveniet.” Macr. Commentarii I. 3. 9.

56

Locsmándi Dániel

sége,5 másszor a látomás jelentősége és igazságtartalma szerint osz­tályoz.6 Nagy hatást gyakorolt a kor felfogására Szent Ágoston is, aki az igaz álmokat az érthetőségük alapján osztályozta.7 De Genesi contra Manicheos című könyvében arról ír, hogy vannak a természetes eredetű álmok, ezek például fáradtság hatására keletkeznek, s vannak a csodás álmok, amelyek mennyei vagy démoni eredetűek lehetnek.8 Előbbiek mindig igazat mondanak,9 utóbbiak célja az alvó megtévesztése – bár ezekben is lehetnek igazságrészletek.10 Megkülönböztetésük képessége isteni kegyelem útján jut a kiválasztottaknak – teszi hozzá.11 Nagy Szent Gergely szerint az álom lehet inlusio (kijátszás, becsapás ab occulto hoste) vagy revelatio (kinyilatkoztatás, felemeltetés ex mysterio revelationis).12 Jób könyvéhez írt terjedelmes kommentárjában az álommal kapcsolatos szöveghelyekhez hozzáfűzi, hogy éjszaka jobban tudunk figyelni Istenre, mert 5

6

7

8

9

10

11

12

„Huius [sc. somnii] quinque sunt species. Aut enim proprium aut alienum aut commune aut generale est.” Az egyes álomtípusok tehát hatásukban különböznek Macrobius szerint: „Proprium est cum se quis facientem patientemve aliquid somniat, alienum cum alium, commune cum se una cum alio, publicum est cum civitati forove vel theatro seu quibuslibet publicis moenibus actibusque triste vel laetum quid aestimat accidisse, generale est cum circa solis orbem lunaremve globum seu caelum omnesve terras aliquid somniat innovatum.” Macr. I. 3. 10–11. Az álmok két csoportra osztódnak; az igaz álmokon belül különbözteti meg Macrobius az oraculumot (itt földöntúli események vagy figurák jelennek meg), a visiót (itt a mindennapi élettel kapcsolatos jelenések válnak valóra) és a somniumot (itt jelentőség nélküli dolgok lesznek igazzá); a hamisokon belül pedig az insomniumot (ezeket testi bajaink, például betegség hatására látjuk) és a visumot (itt részben külső erők, például démonok hatnak). Kruger 1992. 21–23. Ágoston szerint az igaz álmok fokozatai: 1) futuris omnino similia, 2) aperte dicta és 3) obscuris significationibus et quasi figuratis locutionibus praenuntiata. Kruger 1992. 39. „Csak akkor van jelentésük [a látott képeknek], ha szellem sugalmazására jelennek meg, mégpedig vagy alvó embernek, vagy olyannak, aki testi betegsége miatt elszakad a testi érzékszervek használatától.” De genesi XII. 45. „Amikor pedig jó szellem készteti vagy ragadja el az efféle látomásra az ember szellemét, akkor a látott képek kétségtelenül más dolgok jelei; olyanoké, amelyek ismerete hasznos, ugyanis az ilyesmi Isten ajándéka.” De genesi XII. 28. „Még ha igazat mond [a gonosz szellem], és hasznos dolgokat hirdet, mert átváltozik, amint az Írás mondja, a Fény Angyalává (2Kor 11,14), akkor is csak azért teszi ezt, hogy miután a nyilvánvalóan jó dolgok révén bizalmat ébresztett önmaga iránt, a saját céljainak megfelelően félrevezessen.” De genesi XII. 28. „Úgy vélem, csakis azon adomány által lehet megkülönböztetni a gonosz szellemet [a jótól], amelyről az Apostol beszél, mikor Isten különféle ajándékairól szól: Másnak a szellemek megkülönböztetése [1Kor 12,10].” De genesi XII. 28. Kruger 1992. 47.

Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban

57

külső érzékeink ekkor alszanak.13 Hivatkozik az Énekek énekére is: „aludtam, de a szívem ébren volt” (5,2).14 Cologne-i Hermann a 12. század közepén vált zsidóból kereszténnyé. Megírta áttérésének történetét, s abból nem annyira az álmokkal kapcsolatos középkori tudományos elképzeléseket ismerhetjük meg, hanem az álmoknak az egyén életében való fontosságát figyelhetjük meg. Keresztelkedése előtt hosszan töprengett, hogy melyik vallás előírásait kövesse, s „számtalanszor kérte az Urat, hogy jelenjen meg neki”, ám ez nem történhetett meg addig, míg Hermann – éppen megtérése által – nem vált erre méltóvá (non meruissem illuminari).15 Csak később, megtérése után kap egy megerősítő álmot, mely már a leendő örök élet előképe és a végső lökés Krisztus felé.16 A Szent Adalbert-életrajzokban is fontos szerephez jutottak az álmok. Életéről viszonylag sokat tudunk a róla írt szentéletrajzok alapján. A 956ban született Adalbert előkelő helyről származott: a Szlavnik család rangban az uralkodó Přemyslek után álltak.17 Szülei először Vojtechnek nevezték el, majd az őt a bérmálás szentségében részesítő Magdeburgi Szent Adalberttől kapta keresztény nevét.18 Itt, Magdeburgban tanult,19 majd fiatalon Prága püspöke lett, mely ekkor Mainz szuffraganeusa volt.20 Választásában politikai szempontok is szerepet játszhattak: II. Přemysl Boleszláv valószínűleg így akarta maga mögé állítani (és neki alárendelt feladatkörbe helyezni) az egyébként rivális Szlavnik család egyik tagját.21 Keménysége nem tette népszervé; ezért (és valószínűleg politikai okok miatt is) hamarosan távoznia kellett Prágából.22 Délnek indult, Rómából pedig – Teophanu császárné kérésére – a  Szentföldre indult. A félszigetet azonban nem hagyta el, és éppen ezt a nagyon személyes és a politikától távol eső elemet hangsúlyozzák a szentéletrajzok: Adalbert ugyanis váratlanul a szerzetesi életmód felé

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22

„In somno enim exteriores sensus dormiunt, et interiora cernuntur.” Moralia XX. 37. Moralia XX. 38. De conversione 8. De conversione 18. A művet röviden elemzi: Kruger 1992. 160. Pius 1996. 28. MKL (I. 44–45.) Jó nevelésben részesült: Otrik mester, „kora Cicerója” (Vita secunda 5.) tanította, aki jó kapcsolatot ápolt a későbbi II. Szilveszter pápával. Pius 1996. 28. Adriányi 2000. 69. Pius 1996. 28–29. Pius 1996. 29.

58

Locsmándi Dániel

fordult, a vallelucei monostorban akart megteleped­ni. Mivel Szent Nilus,23 a közösség vezetője – hogy ne kerüljön ellentétbe a montecassinói anyamonostorral24 – nem fogadta be, Rómába tért vissza, hogy Szent Elek és Bonifác monostorában lelje meg békéjét.25 Ezek az események 991-re zárultak le.26 Két évet töltött az apostoli városban Adalbert, de Willigis mainzi érsek (és feltehetőleg II. Boleszláv) sürgetésére a pápai szinódus hazaküldte a püspököt, hogy térjen vissza Prágába.27 Ekkori tevékenységéről (és az újbóli kudarc politikai hátteréről)28 a szentéletrajzok ismét nem írnak sokat, de Adalbert változatlanul szigorú elvárásai és Szlavnik családnak az uralkodó számára lehetséges veszélyt jelentő fenyegetése együttesen vezettek oda, hogy 994-ben a püspök ismét magára hagyja nyáját és kedvelt római monostorába térjen vissza.29 Magyarországgal kapcsolatos és erősen vitatott tevékenységét nem részletezem, mert a Canaparius-féle életrajz mérvadó kézirataiban sincs nyoma – a magyar történeti hagyományban ismert nézet szerint Adalbert nevelte és keresztelte Vajkot, de az elképzelés ellenzői szerint csak rövid időt töltött a püspök hazánkban, és erre az időre István nevelése már befejeződhetett.30 Jóllehet a Szent Bonifác-monostor apáthelyettese lett, III. Ottó 996-os megkoronázása – és ezáltal Willigis mainzi érsek helyzetének megerősödése miatt is – ismét Adalbertnek haza kellett volna térnie; ő azonban elérte, hogy missziós püspök lehessen. Eleinte a császárral tartott és nyugati zarándokúton vett részt, ezután fordult a kelet-európai pogányok megtérítése felé.31 Munkálkodása nem tartott sokáig: 997. április 23-án két társával együtt a poroszok megölték.32 Holttestét a lengyel Vitéz Boleszláv vette meg – állítólag annyi aranyért, amennyit a test nyomott33 – és Gnieznóban temette el, az ereklyével is a frissen alapított érsekség önállóságát hangsúlyozva. A 999-ben szentté avatott Adalbert teste nem nyugodha­tott bé­kében: 23

24 25 26 27 28 29 30

31 32 33

A rossanói születésű Neilos 978 és 994 között állt a vallelucei közösség élén, társaival a bazilita rend szabályai szerint éltek. Adriányi 2000. 72–73. Pius 1996. 29. Vita antiquior 15. Vita antiquior 14–16. Pius 1996. 30. Pius 1996. 30. Pius 1996. 31. Pius 1996. 31. Vita antiquior 18–20. Pius 1996. 31. Inkább tanítványai voltak azok, akik a magyarországi egyházszervezet főméltóságai lettek. Somorjai 2000. 15. Pius 1996. 32. Vita antiquior 22–26. Vita antiquior 30. Somorjai 2000. 14.

Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban

59

1039-ben a csehek az ereklyét elragadták és Prágába vitték.34 Kultusza egész Közép-Európában hamar elterjedt. A halála utáni években született róla két életrajz, melyek a mai napig legjobb forrásaink Adalbert életével kapcsolatban. Az elsőt a már említett Canaparius János írta, aki görög származású római szerzetes volt és nagy hatással volt rá Adalbert, akit személyesen is ismert.35 Az Adalbert-életrajzban is szereplő Leo apát halála után ő lett a Szent Bonifác és Elek monostor apátja. 1004-ben halt meg. Munkáját feltehetőleg 999-ben írta, mert V. Gergely pápa ebben az évben halt meg, de még nem említi Adalbert sírjának 1000 előtti meglátogatását.36 A második életrajz pár évvel később született, szerzője Querfurti Brúnó. A magdeburgi kanonok III. Ottó udvari papja volt, Szent Adalbert életének hatására ugyanabban a római monostornak lett tagja, mint példaképe, majd ő is a térítés felé fordult: 1002 után a magyarok és a besenyők között terjesztette a hitet, 1009-ben pedig a poroszok kezétől szenvedett vértanúhalált. Szentéletrajzát valószínűleg 1004-ben írta Szászországban, forrásai a Canaparius-féle vita, prágai, római és németországi értesülései lehettek. Mintegy öt évvel később életrajzának egy rövidebb változatát készítette el, melyben azonban a magyarországi eseményeknek sokkal nagyobb helyet szentelt.37 Tanulmányomban a Canaparius-féle Vita breviorban szereplő álmokat vizsgálom elsősorban irodalmi szempontból: nem történetileg vizsgálom a látomásokat (műfaji okokból a szentéletrajzot sem lehet elsősorban történeti forrásokként kezelni), hanem a szentéletrajz mint irodalmi műfaj bevett elemeiként elemzem őket. Az első álom a mű harmada után tűnik csak fel.38 Addig Adalbert ifjúságával, problémamentes életével ismerkedtünk meg, semmi sem árnyékolta be a szentségi életet. Az olvasót ekkor váratlanul éri, hogy több probléma is létezik: a többnejűség és a papok házasságai mellett keresztényeket árul­tak rab­szolgaként. 34 35 36 37 38

Pius 1996. 32. Vita antiquior 29. MGH IV. 575. Kristó 1999. 78–79. „Ekkor is megjelent neki az Úr, sürgette őt és parancsolta, hogy könnyű álmából keljen föl. Ő így szólt: »Ki vagy te, aki ilyen uralkodói tekintéllyel, ezen ügy miatt pihenésemet megszakítani parancsolod?« Válaszolt az: »Én vagyok, Jézus Krisztus, akit éppen eladnak; íme, a zsidó kereskedő; és te még horkolsz?« Az felkelvén csendes szívvel meghányta-vetette magában, hogy vajon ez a látomás mit jelentett. Előhívatta a rejtvény megoldásához társát, Willicót, egy előkelő férfit. Ő préposti tiszte okán a többiek előtt állt, őt tette a legszentebb férfiú minden tanácskozásának társává. Mikor elé tárta látomását, saját szavaival és gondolataival a legjámborabb hős ezt válaszolta: »Amikor a keresztényeket zsidóknak árulják, ezt az áruba bocsátást maga Krisztus szenvedi el, akinek mi teste és tagjai vagyunk, aki által mozgunk és létezünk.«” Vita antiquior 12.

60

Locsmándi Dániel

Utóbbi miatt dorgálta meg a püspököt álmában Krisztus. Adalbert elsőre nem ismerte fel a mennyei látogatót, de az olvasó számára ez nem is kérdés – hála az itt mindentudónak bizonyuló elbeszélőnek, aki már az álom elején kijelenti: apparuit ei Dominus. A példázat nem különösebben bonyolult, szentünk mégis magyarázatért fordul társához, Willicóhoz. A történet folytatása sem mentes a problémáktól: Adalbert ugyanis nem teszi meg expressis verbis, ami miatt Krisztus megjelent neki: ekkor fordít hátat a világ által előírt kötelességének és megy délre, ahol szerzetes lesz. Igaz, a véglegesnek hitt lépés előtt még szétosztja a püspöki vagyont. Talán nem meglepő, hogy a jelenéseket egyébként ugyanúgy leíró Brúnó éppen ezt a nehezen értelmezhető álmot helyettesítette be egy másikkal.39 A 20. caputban olvasható álom bizonyos szempontból éppen ellentéte az előzőnek: akkor a világ és az olvasó szemében feddhetetlen püspök kapott égi dorgálást, most azonban a nyáját hátrahagyó, „kötelességmulasztó” Adalbert olyan álmot lát, mely leendő örök életét és a vértanúságot igazolja előtte – és az olvasó előtt. A szent férfiú éjszaka a mennybe kerül, ahol két csoportot lát, feltehetőleg a szentek és a vértanúk ordóját, rendjét – a világi társadalomkép köszön vissza az ég leírásában. A fehér a tisztaság, a vörös a vértanúság jelképe. Egyik csoport sem ér kevesebbet a másiknál, de Adalbert mindkettőnek részese lehet. Jóllehet ez az álom összetettebb annál, amivel az imént találkoztunk, nem tudunk arról, hogy itt a szent magyarázatot kérne – de név nélkül elmondja barátainak. A szerző Adalbertet egyenesen Pál apostolhoz hasonlítja; a kérdéses hely a korintusiakhoz írt első levélben van,40 és már Szent Ágoston is csaknem bizonyos tényként említi, hogy az ebben a szakaszban leírt jelenés magához Pálhoz köthető.41 A szemérmes anonimitás a középkor szentéletrajzaiban is tipikus elem: a cluny-i reform nagy alakja, Szent Odó apát is mindig úgy meséli el csodáit, mintha azok mással történtek volna.42 Az alaphelyzet a következő álomban is hasonló, melyet a 24. caputban olvashatunk: Adalbert halogatja a székhelyére való visszatérést – ha már a monostor falai nem is tudják megvédeni, a császár barátságára számít, vele időzik. Álmában testvére udvarába kerül, amelynek közepén egy gyönyörű ház áll, benne két ággyal. Mindkettő díszes, de a szebbik mégis Adalbertnek jut.43 39 40 41 42 43

Vita secunda 12. 2Kor 12, 2–4. De genesi II. 2. Odó 35. caput „Itt egy éjszaka álmot is látott, mely ilyenféle volt. Azt képzelte, hogy testvére udvarába megy, és az udvar közepén áll egy ház, melynek szerkezete ránézésre gyönyörködtető, falai és tetői fehér

Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban

61

Az ágy fejének felirata (Munus hoc authenticum filia sponsa tibi) nem egyszerű, Adalbert tulajdonképpen – akár az első álom esetén – nem is érti látomását. A magyarázat azonban nagy örömmel tölti el, a jelenésért és támogatásért az Istenanya Máriának fejezi ki háláját. A korszakra még nem annyira jellemző Mária-kultusz mellett érdemes felfigyelni a szövegen belüli, intratextuális utalásra: gyermekkori betegségéből Mária közbenjárása gyógyította ki,44 ezért került egyházi pályára – most pedig ő mutatja, hogy jó az út, melyen a püspök jár, mondjon bármit is az érsek. A bíborszínű takaró pedig ismét a vértanúság felé fordítja Adalbert figyelmét, aki amúgy is vágyik arra, hogy életét ezzel a „legörvendetesebb halállal” fejezze be.45 A nagyívű nyugat-európai zarándokút után el is indul a poroszok közé, hogy Isten igéjét terjessze, és a vértanúság koronáját elnyerje. A barátságtalan fogadtatás miatt ez egyre elkerülhetetlenebbnek látszik, az olvasó számára a feszültség érezhetően fokozódik. A szerző, Canaparius János ezt két egymás mellé tett álommal nyújtja tovább a 29. caputban. Az elsőről a bevezetésben már beszéltem – Canaparius két égből ereszkedő lepedőt lát, hogy azok a mennybe vigyenek két férfit; csak egyiküket, Adalbertet nevezi meg.46 Itt is megerősítő álomról van szó; a különlegességet az adja, hogy a történet menetére semmilyen befolyással nincs: nem a hős vagy környezete, hanem az álmot látó személy és – hangsúlyozottan – az olvasó bizonyosodnak meg Adalbert kiválósága felől. Canaparius emellett saját szerepét is hangsúlyozza az álomlátás adományával, noha „csak” egyes szám harmadik személyben beszél magáról – arra a szemléletre kell gondolnunk, amely az Istentől eredő álmokat csak az arra méltó

44 45 46

ragyogásúak; bent két ágy, egyiket magáénak, másikat fivérének vélte; ugyanis mindkettő – ahogy illik – nagy tisztesség hordozója, de az ő ágya a másik minden dicsőségét felülmúlta, egész takarója bíborragyogású és selyemdíszítésű; fejénél pedig aranyszálas gyolcskendővel volt igen szépen átkötve. Feljebb pedig aranydíszes felirat volt a fejénél: »Ezt a hiteles ajándékot az eljegyzett lány adja neked.« Mikor látomásának rendjét valakinek elmesélte, ezt mondták neki: »Figyeld meg, hogy Krisztus Urunkat követve vértanú leszel majd. A király lánya, aki a királyi ajándékokat neked adja, az a menny úrnője, a legszentebb szűz, Mária.«” Vita antiquior 24. Vita antiquior 2. Vita antiquior 29. „Mialatt azon a részen ezek történtek, íme a monostorban, ahol ilyenné nevelték őt, egy testvérnek, bizonyos Canaparius Jánosnak az Úr látomáson keresztül efféléket mutatott. Az ég csúcsáról mintegy repülve a földre ereszkedett két len terítő: fehér, mint a hó, s minden folt és makula nélküli. Mindketten felemelték a földről terhüket, egy-egy férfit; felemelkedtek a földről; mindketten a legáldottabb pályán úsztak keresztül a felhőkön és az arany csillagképeken. Egyikük nevét azon kívül, aki ezt látta, csak kevesen ismerik; a másik azonban, ahogy erre ő maga a mai napig emlékszik, Adalbert úr volt, akinek szolgáló angyala már az égi asztal lakomáit készítette elő.” Vita antiquior 29.

62

Locsmándi Dániel

személyek számára tartja fenn. A szerzetes annyira fontosnak tartja a jelenést, hogy még Nilus apátnak, Adalbert egyik legközelebbi barátjának és a kor Itáliájának elismert tekintélyének is megírja azt. A másik álom nem kevésbé érdekes.47 Az addig helyenként említett Gaudentius, Adalbert féltestvére és szerzetestársa látja, és az álomról csak az ő elbeszéléséből értesülünk. Vagyis az elbeszélő Canaparius, aki idáig mindentudóként kísérte Adalbert vagy a saját látomásait, a mellékszereplő Gaudentius fejébe nem lát be, csak elbeszélését közli. Maga az álom ismét egy szimbolikus megerősítő-jósló álom, mellyel nagyon könnyen össze tudjuk hasonlítani Szent Gellért püspök vértanúság előtti álmát.48 Ebben a hasonlat könnyebben érthető: az anyja ölében ülő Jézus testének és vérének szentségével áldoztatja meg a majd vértanúságot elszenvedőket. Az Adalbert-életrajzban az álom ugyan egy szimbolikus térben, a templomban történik, de a helyzet nagyon hasonló: a vértanúság kelyhe másnap nem jár mindenkinek, csak a kiválasztottnak, jelen esetben Adalbertnek. A kép bibliai eredete nyilvánvaló: Márk evangéliumában Jézus ezt mondja Zebedeus fiainak, akik azt állítják, készek vállalni azt a sorsot, mely a Megváltónak jut: „A kehelyből, amelyből én iszom, ti is isztok, s a keresztséggel, amellyel engem megkeresztelnek, ti is megkeresztelkedtek.”49 Ahogy az összes eddigi álom esetében tapasztaltunk, az éjszakai látomás itt is beszédtéma, méghozzá rögtön ébredés után. Nemcsak Gaudentius, Adalbert is nyitott a történetre, kíváncsian hallgatja barátját. Reakciója azonban elsőre meglepőnek tűnhet: „Fiam, Isten valósítsa meg ezt a látomást, hamis álomban senkinek sem szabad hinnie.” Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy miért válaszolja ezt az a püspök, aki maga is több álmot látott, és akkor fel sem merült, hogy 47

48

49

„Továbbá Gaudentius testvérnek is az éjszakai nyugalom mondta el homályos üzenettel, mik fognak munkálkodásuk hatására történni. Álmából fölkelve pedig megkérdezte szeretett atyját, akarja-e hallani álmát. Az pedig így válaszolt: »Mondd, ha van valamid!« »Láttam,« – mondta – »az oltár közepén egy arany kelyhet, ez borral volt tele, de senki nem volt őre. Ám amikor inni akartam a borból, az oltárszolga megakadályozott ebben, és merész próbálkozásaimra mintegy uralkodói tekintéllyel válaszolta, hogy sem nekem, sem más embernek nem adhat engedélyt, mivel ezt neked őrzik holnapra, a szent lakomához.« Amíg ezeket mondta, az álom elfutott szemeitől, és remegő tagjait hatalmas kábultság fogta el. »Fiam,« – mondta Adalbert – »Isten valósítsa meg ezt a látomást, hamis álomban senkinek sem szabad hinnie.«” Vita antiquior 29. „A beszéd végén [Gellért] könnyekre fakadva így szólt: »Testvéreim és püspöktársaim, s ti hívők, akik itt vagytok, tudjátok meg, hogy a mai napon a mi Urunk Jézus Krisztushoz jutunk a vértanúság koronájával az örök boldogságba. Mert ím, tudtokra adom azt az isteni titkot, amely előttem az éjjel feltárult. Láttam ugyanis a mi Urunk Jézus Krisztust szentséges anyjának, Szűz Máriának az ölében ülni, amint bennünket magához szólított, és saját kezéből megáldoztatott testének és vérének szentségével. De amikor Benéta püspök járult elébe, tőle visszavonta Jézus Krisztus a szentséget. Ő tehát ma nem lesz vértanúságunk részese.«” Gellért 84. Mk 10,39

Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban

63

azok hamisak lehetnének. A kérdésre a hős személyisége adhat választ. Adalbert korábbi álmaival kapcsolatban is azt tapasztaltuk, hogy álmodójuk bizonytalan volt értelmezésükkel kapcsolatban, többször fordul másokhoz segítségért. Hiába ő a főhős, a szentéletű és iskolai műveltséget elsajátított püspök, az álomfejtés nem az ő „szakterülete”, nem kapott erre kegyelmi adományt.50 Mennyire illeszkedik bele a Canaparius-féle életrajz a középkori álomleírásokba, illetve mennyire üt el tőlük? Ahogy azt a táblázaton is látható (1. táblázat), a szakirodalom 1200 körül érez változást az egyes álomleírásokban.51 Ezek azonban szigorúan tendenciák, vagyis nem lehet éles határvonalról beszélni. Tanulmányom zárásaként azt vizsgálom, hogy a Canaparius-féle szöveg álomjelenetei mennyire illeszthetők bele a korszakra jellemzőnek álomleírások közé. A szöveg az ezredfordulón született, ez alapján azt várjuk, hogy a korábbi csoport jellemzői legyenek érvényesek rá. Ez általában így van, de már vannak olyan jelek, melyek előremutatnak. Az álmok látói valóban szerzetesek, akik nem kérik azt, hogy álmukban Isten üzenetével találkozzanak. Az egyes látomások valóban egyszeriek, de ugyanaz a motívum vagy üzenet (elsősorban a mennyei üdvözüléssel kapcsolatos megerősítés) többször is előkerül. A vértanúság – jóllehet a többször megjelenő azonos téma nem jellemző a korra – három álomban is megjelenik, ebből kettőt ugyanaz a személy, Adalbert álmodik – pedig a mártíromság miatt igazán nem kell őt noszogatni. Az álmok hatása még kevésbé írható le ennyire egyszerűen. Amikor Krisztus a rabszolgasorba kerülő keresztények helyzetére figyelmeztet, Adalbert valóban változtat – de nem úgy, ahogy az álom alapján elsőre gondolnánk. A többi álom pedig kimondottan azt a célt szolgálja, hogy az álmodóval (és az olvasóval) tudassa: a hős (a heros szó többször előkerül)52 jól teszi, amit és ahogyan tesz. A következő szempontokkal kapcsolatban látjuk, hogy szentéletrajzunk többé-kevésbé kortársai közé illeszkedik: az ég többször megjelenik, de a testvére udvarában látott házat már inkább a következő korszak szimbolikus helyeinek előfutáraként foghatjuk fel. Ennek kidolgozottsága, részletezettsége (a következő két kategória) azonban még a korábbi látomások jellemzője. A „bíborfényű” (purpureo splendore) kifejezés talán több érzékünket is megszólítja, bár általánosságban inkább a látásra ható dolgokat emelik ki (ez nem meglepő, a nyelvi meghatározottság is fontos szerepet játszik: a magyar nyelvben is az álmokat látjuk, de a latin visio is a látni igéből származik). Az álmo­dó 50

51 52

Ellentétben például a már említett Szent Gellért püspökkel vagy a magyar szent királyokkal – a X. századi magyarországi szentéletrajzokban nem találkozunk meg nem értett álmokkal. Dinzelbacher 1981. 229. Vita antiquior 12, 13, 26. etc.

64

Locsmándi Dániel

távolságtartó viselkedését igazolja Adalbert első álma, amikor ugyan nem tudja, hogy az Úr jelenik meg neki, de uralkodói tekintélyét elismeri. Amikor pedig Gaudentius próbál inni a kehelyből, az oltárszolgának vita nélkül engedelmeskedik. Álmaink mind rövidek voltak, az álmodók nem kerültek más idődimenzióba. Az utolsó szempont ismét nem ítélhető meg egyszerűen. Voltak olyan álmok, melyeket valódiként éltek meg – gondoljunk Adalbert első jelenésére. Gaudentius vagy Canaparius álma azonban inkább allegorikus, értelmezésük gyakran az álmodó számára is nehézséget okoz. Összesen tehát öt álom szerepel a műben, ezekből hármat a főhős álmodik. Szerepüket tekintve közülük csak az első hoz változást a történet fonalába, a többi feladata a szent életút igazolása – gyakran a történetnek azon pontján, amikor a világ szemében ez kérdésessé válik. Jóllehet ez is fontos, azt kell mondjuk, hogy nem ezek az éjjeli látomások a történet legfontosabb elemei, nem ezek adják a történet vázát. Ennek ellenére szerepüket nem becsülhetjük le: amikor nem a cselekményt mozdítják előre, akkor a feladatuk a szent döntéseinek vagy éppen szent voltának igazolása. S ez annál is fontosabb, hiszen Adalberthez viszonylag kevés csodát köthetünk: nem támaszt fel halottakat vagy gyógyít betegeket. Nem különbözik embertársaitól annyira, mint ahogyan azt a korszak sok életrajzában megfigyelhetjük. A hívő sokkal inkább közelebb tud érezni magához egy olyan személyt, aki Istenbe vetett hite és keresztény élete mellett is keresi a helyét a világban, téved néha és a világ szemében nem is tökéletes; az „átlagos” hívőktől való különbséget egyedül az álmok bizonyítják. Ezek az álmok azonban nem különleges csodák: minden kereszténnyel megtörténhetnek, viszonylag mindennaposak: Adalbertet ezáltal is magunk közül valónak érezhetjük. S lehet, hogy – az egyéb körülmények és okok között – ez is hozzájárult hihetetlen népszerűségéhez, kultuszának elterjedéséhez. Az életrajzokban leírt álmokat emiatt is nagy becsben kell tartanunk.

Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban

65

1. táblázat 1200 előtt

1200 után

Az álomlátó…

…szerzetes

…szerzetes vagy laikus

A látomás…

…váratlan

…várt és kért

A látomás…

…egyszeri

…többszöri (de általában rövidebb)

Hatására…

…az álmodó új életet kezd

…az álmodó megerősödve folytatja korábbi életvitelét

Tartalom:

tisztítótűz, pokol, paradicsom, ég

ég, szimbolikus terek, Krisztus

Megélés:

intenzív, konkrét, minden érzékszervre hat

homályos, elvont, inkább a szellemre hat

Tér:

plasztikus, részletezett; többrészes, állandó terek

egyediség nélküli, meghatározatlan; egyrészes, változó

…aktív, mozgó, érzékenyen reagál a változásra

…passzív, nyugodt; érzelmileg semleges a térrel szemben

Az álmodó viselkedése…

…távolságtartó

…intenzív

A látomás hossza:

rövid – több hét

rövid – több nap

A látottakat… élik meg.

…mint valódit…

…mint allegorikus kijelentést…

Az álmodó magatartása a térben…

(Forrás: Dinzelbacher 1981. 229.)

66

Locsmándi Dániel

Bibliográfia Adriányi 2000

Adriányi Gábor: Szent Adalbert római kapcsolatai. In: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk.: Hegedűs András, Bárdos István. Esztergom, 2000. 69–76.

De conversione

Hermannus Coloniensis: Opusculum de conversione sua. Monumenta Germaniae Historica IV. Weimar, 1963.

De genesi

Szent Ágoston misztifikája. De genesi ad litteram 12. és Confessiones 10. Ford.: Heidl György. Budapest, 2004.

Dinzelbacher 1981 Dinzelbacher, Peter: Vision und Visionsliteratur im Mittelalter. Stuttgart, 1981. Gellért

Szent Gellért püspök nagy legendája. Ford.: Szabó Flóris. In: Árpád-kori legendák és intelmek. Szentek a magyar középkorból. I. Szerkesztette: Érszegi Géza. Budapest, 2004. 68–88.

Iliász

Homéros: Iliász. http://mek.oszk.hu/00400/00406/index.phtml (Letöltés ideje: 2012. augusztus 10.)

Kristó 1999

Az államalapítás korának írott forrásai. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette: Kristó Gyula. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. Szeged, 1999.

Kruger 1992

Kruger, Steven F.: Dreaming in the Middle Ages. Cambridge, 1992.

Macr. Commentarii

Ambrosii Theodosii Macrobii: Commentarii in Somnium Scipionis. Edidit Iacobus Willis. Leipzig, 1970.

MGH IV.

Monumenta Germaniae Historica IV. Szerk.: Pertz, Georg Heinrich. Hannover, 1841.

MKL

Magyar Katolikus Lexikon. http://lexikon.katolikus.hu/A/ Adalbert.html (Letöltés ideje: 2012. augusztus 10.)

Moralia

Sancti Gregorii Magni Romani pontificis Moralium libri, sive Expositio in librum beati Iob. Patrologia Latina 76. Accurante Migne, J-P. H. n., 1857.

Odó

Salernói János: Szent Odó élete. Fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Sághy Marianne. Bakonybél–Budapest, 2009.

Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban

67

Pius 1996

Pius Engelbert: Prágai Szent Adalbert. Püspökideál, politika és szerzetesség. In: Mons Sacer I. 996–1996. Pannonhalma ezer éve. Pannonhalma, 1996. 27–32.

Somorjai 2000

Somorjai Ádám OSB: Kelet-Közép-Európa szentje: Adalbert. In: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt. Szerk.: Hegedűs András, Bárdos István. Esztergom, 2000. 13–19.

Vita antiquior

Canaparius, Johannes: Vita Sancti Adalberti episcopi. MGH IV. Szerk.: Pertz, Georg Heinrich. Hannover, 1841. 581–595.

Vita secunda

Querfurtiensis, Bruno: Vita Sancti Adalberti. MGH IV. Szerk.: Pertz, Georg Heinrich. Hannover, 1841. 596–612.

Die Rolle der Traumen in der über hl. Adalbert geschriebenen Lebensbeschreibung von Johannes Canaparius Der Heilige Adalbert von Prag ist einer der populärsten Heiligen der Mittelalter. Der in dem 10. Jahrhundert lebende Bischof, Mönch und Missionar konnte die verschiedene Schichte der Gesellschaft beeinflussen. Über sein Leben sind schon am Anfang der neuen Jahrtausende zwei ausgezeichnete Lebenslaufe geboren – der Erste wurde wahrscheinlich von Johannes Canaparius geschrieben, der Author des Zweites ist Brun von Querfurt. Nach diesen Lebenslaufen und den neuesten Ergebnissen der Forscher schreibe ich über das Leben dieses Bischofs. Danach beschäftige ich mich mit einem interessanten Element der mittelalterlichen Hagiographie: Die Traume, die in den Texten erscheinen, nicht nur dekorieren das Text, sondern wichtige Teile des Lebens von Adalbert. Sie bedeuten einen Kontakt halb zwischen Gott und Mensch, halb zwischen dem Heiligem und den Christlichen, weil Traume als Wunder können bei uns auch passieren. Am Ende des Aufsatzes vergleiche ich die Traume dieser Lebenslaufen mit den anderen Hagiographien des Mittelalters.

Tartalomjegyzék

Köszöntő................................................................................................................. 7 Lectori salutem!..................................................................................................... 9 Tartalomjegyzék..................................................................................................11 Toronyi Alexandra A fonás és a szövés régészeti emlékei................................................................13 Mihálykó Ágnes Miről mesél egy papiruszlevél? P. Laur. PL III/633 mint a koraikereszténység forrása....................................43 Locsmándi Dániel Az álmok szerepe a Canaparius-féle Szent Adalbert-életrajzban..................55 Szegvári Zoltán Anna Komnéné és a Nyugat...............................................................................69 Ternovácz Bálint A szenternyei székeskáptalan okmánytára1276–1353....................................77 Dudlák Tamás: Érdek és érdeklődés – Az utazás és földrajzírás gyakorlati haszna Magyarország XV–XVI. századi ismertetéseiben...........................................101 Kovácsik Antal Közéleti és oktatáspolitikai kérdésekegy dualizmuskori tanügyi lap, az Állami Népoktatás hasábjain......................................................................137