ACTA FACVLTATIS POLITICO-IVRIDICAE VNIVERSITATIS SCIENTIARVM
*
BVDAPESTINENSIS DE ROLANDO EoTVoS
tom. LI
Nona,ilarae
. ann.20L4
Separatum
Budapestini ELTE
Acta Faculrads Politico-iundicae Univesihris Bldapsdnensis LI (2014)
39-75
SA\DOR IsrvAN.
Kis6rletek az angolsz6sz trust civiljogi 6tv6tel6re.-
Az tj
magyat PolgAri Titrvdnykiin).vbe bevezetdsre k€riilt
a
bizalmi
vagyonkezel6si szerz6d6s, amel;,nek ko.ebban jogszab6lyi el6zm6nyei a magyar jogban nem voltak. Az ij szerz6ddstipus alapjrn joggal meriil fel a k6rd6s, hogy egy kifejezetten angolszisz jogintdzm6ny milyen m6don helyezhet6 el egy r6mai jogi alapokon nyugv6, civiljogi jo$endszerben. Kiil6nitsen €rdekliid€sre tarthat sziimot a t6makdr azert is, mefi a XX. szizad y6gen, a XXL szi&ad. elejen szamos ve$/es 6s civit ogi j ogrendszerben bevezetdsre kertilt a trurthoz hasonl6jogi konstrukci6. A tr.n 6tvetel6nek vizsg6lata sorAn jelent6s€ge van annak, hogy milyen mr{s, civiljogi vaS/ egy6b jogi konstukci6k birtak esetleg hatiissal a kialakul6s6ra, van-e
olyan meghat6rom jelent6sdgii eleme ennek a jogint6zmdnynek, amely
mes
jogrendszerb6l sa'{rrnazik. E k6rd6skiir vizsg6lata utin a tanulm6nyban az keriil 6ttekint6sre, ho8J a trust 6tv6tel6v6vel kapcsolatban a jogtudom6nyban milyen n6zetek alakultal ki 6s a gj/akorlatban milyen jogalkot6i 6s ajogs/akorlaton alapul6 megoldiesok sziilettek a ,"r,rt eagy a trust funkci6j6t betiitteni kiv6n6 hasonl6 konshukci6kkal.
I. A trust kialakulrsa A trust az angokzAsz vagyon_jogi rendszer ds jogrendszer saj6tossega fol)46n jdtt l6tre, el6szir ,/,re n6ven.' A jogviszony meghat6roz6 jelleri,zdie az volt, hogy a vas/onrendol6 (feoffor) ttthAda vagf/onet bizalmi emberere (feoffe), aki meghat6rozott kedv€zmdny€zett (cestui que trust) javiIa kezelte a^. Ez a jogl konstrukci6 titbb szempontb6l is hasznos volt, c6lja sokszor a feudelis terhek kijetszisa, a v6grendelk€z6si kdtdtts6gek megkeriildse, a keresztes hAborirba vonul6 {iildesrir vagyon6rdl val6 gondolkod6s, vagy 6ppen a ferences rendi szerzet€sek sz6m6ra biztositotta a miikiid6siikhdz sziiks6ges vagyont a szeg6nysdgi fogadalmuk mestartasa mellet!,'?
'
SANDoR
IsrvAN egyeteni docens, habilitalt doktor, ELTE AJK R6mai logi 6s Osszehdonlit6
.logloddneti Tanszek. e-hail:
[email protected]!e.hu. " A jelen rdulmrny az ELTE Allam ds Jogtudomdnyi Kardn 2014. mnjus 8'nd ebangzoit habilidci6s tudomanyos €loadas szerkeszteft €s | ..Ha kdrdezn€k t6unk, melyik
rl
b6litet
vAlrozata.
d
mgolok legnagyobb €s legjellegzeEsebb alkoti6a a jogtudomany te.€n. nem hiszem, hogy jobb v6las4 adhatndnk, mint azt, hogy ez alkotls: a rr$ eszmen€k ^z Cambridee t936, t29. Ar dvsztadr6l tvs2adra val6 feileszt€se". F. W. MAITLAND: Scl"ded E rayr, jddzet tbrdirtsa ifj. SzLADn\ K: Az an4al jasi ttusj-iatirnaty. Bp. 1939, l. Oszcfoglaldan SIR EDWARD CoKE szerinl .,A ,re ok kdt feltahl6ja, a fdlelem ds a csalas'. Cht.tleish s case \1954\ 1 Co Rep I at l2lb. idezi: C. MoFFAT: I/usts la\'. Te't aul Materiuls. Cambridge 20054, 36. Ha$nlokdppen: -.English jlrists centuries ago susgested that the parents of the
r
llb
trust wcrc tiald and feu and tha! the court of consciencc was its nurse . Arrrlnzv Czneral
\.
Saa.!s.
A me atapj6n a feofe telt a
comtnon la)t szerinti tulaidonos' mig a a felek kdzdtti kiildn meg6llapodis biztositott csak kedvezmenyezett szimara tel.jesit6s6t szimon kdrje' v6llalasainak jogalapot arra, hogy a vagyonkezel6 ;melynek kikenyszerites6re 2jonban a comtuon la" bir6sigok nem adtak lehet6s6get' A, common law mellett azonbaa az equitl lehetiis6get bilositott a kedvezm6nyezett sz6mata a vagyonkezel6 kijtet€zettsdg6nek teljesit6s€re A kancellit a kiraly lelkiismeret6nek hordoz6Ja az ily m6don p6nrl jiht kedvezrn6nyezett szam6ra a lelkiismeret fcorucierce) 6s a term6szetes igazsegossAg (natural iastice) szem el6t1 tartasival adott v6delm eL vagjis az eqrrit! alapjen a ure-b6l ered6 kedvezmenyezetti jogok elismer6st nyertek. VUl. Henrik 1535-benjelen6s politikai csat6kat kdvet6en' p6nzugyi 6rdekek szem el6tt tafi6sa mellett a Staute of lJses elnevezesii statutumeval ldpett fel a llre-ellen, amely azonban tn6t n6ven mdgis megtartotta he1y6t az angoljog rendszer6b€n.' A tust alk^lrrraa:|sa gakorlatilag az 61et minden teriilet6re kiterjedt. ',A ft'lstuak nincs olyan elfogadott ;eghatArozasa, amely teljes kdrii 6s pontos lenne"a, ellapitja Maio ansztn{l bi6.6s ez a n6zet a szakirodalomban is uralkod6. A trust a jog\ szenr€ly konkurenci6jiv6 v6lt, de a kiilijnbiiz6 fomii (constructive, inplied' chnritible tnrst stb.) a civiljogi rendszerekben ismert jogalap n6lkiili gazdagodds, megbizds ndlkiili d$/vitel, alapitv6ny 6s egy6b jogintdzm6nyek funkci6it is betdltdtte.5 6 Neil Jones a t/urtot szellemesen a kam6leonhoz hasonlitja Egies v€lem6nyek szednt olyan a lrrJt, mint egy gyerek ragad6s ujjai, amelyek mindenhol otthagyj6k a rcs 48a, 49r (1669). A. M. HEss G G BoGERT - G "l. BocENT: The Iaw of Tt8ts and T6tees. A TteatXe Corering the Inw Relatia| to Tt6ts ann Auied Subjects Me'ttL8 T161 creation
Ha
A.W.Scorr-w
F FRATCHER: t'on ou and Adtuinistrution with For-r, Eagan 200?3 Vol 1, 19 Tr6t. The law oJ T.usts, BostoFTorcrto 1987a Vol. I, 7. r,,... the gladsoN light ofjurispruden@ bas shone but dimlv over trusis" CoKE szellems kifejezes€l A ,siod"o.J right orjuii"p-d"nce' alkalnazza N. JoNEs: ?.usts in Ensland afret the Statute ol Uses:
rt* n^ i" t6r ciaq,
ir: R. Heimholz
-
R. zimemann (ed ): ltjnda fiduciae Trust a'd
Trcuhand in Historical Pelspedive, Berlin 1998, 173. " ,,No defin'rion of a nusi seem. ro haue ben rcepled
a comprehensive dd exad Mavo in Rr Di'tio@r! aJWords and Phrases ttt' Junicial St'ordir loo. D. GREI-NBERY: A.S.R. IqJ, S.orl r 1948) S Londo\20061,2a32. 5.Jher€ ee at ledt as many redons for crqting a trusi d there de people in the world' A HuDsoN: R Norv Yoik 2013a, 29 Ld. bvabba A H- oosrERHoF equitr & rdts, London d;qstunnins j dnd Matendls' Ten, cotuentary on TBts \.i. MCINNTS cserGens - L. sMm{: oosterhof Torontc -ontario 20046. ?3sk. R M- BELLE ANroL\E: Trusts oad Rebted Tet Issues in Ofshore Fitunciol
New York 2005, t4sk ,,The liust is the guardiat angel of the Angto-Saxon' hift everywherg impdsivoly, Aom the qadle to tho gmve" D H^YroN: Developing the
b-,
a@ompanying
l04 HaltoD ezt gardien de I'Anglo-sdon' tiust est I'ange val6szinnleg Piene Lepaulle-t6l vette 6! nilel szerinte: ,,Le sa vieiuesse jusqu'd il soutiendm tombe; sa son berceau partoul impNible, depuis ] [. it t'acconpagne ss pelil-entanrs iusqu a son iemier jour. puis il veillem au pred de son rombeau et {endra encorc 5r i omU,e tegtrc ae sL aitJ P LEPAU-L|: Traitl thaotique et pntiqu? da tr66 4 drott idaw en dtoit fucdl et es d.roit iaterfutiotut, Pais 1932,-ll4- ,'k is somotimes said rhat the irust institulim 6- 6 indis;ensable in the English legal life as aftomoon tea is in the evervdav life ofthe English people" M
L"- oi ri*i f., tn" r.eart-Jitst Centwr,'the
BocDlrr: Caflpardtive Iaw, Tdo 1994, 6
JoNEs: id. m- 176-
113-
Law Quanerlv Review 106 ( 1990),
Kisdrlelek @ dgolszdsz trusr civiljogi 6tv€ret€rc
nyomukat.'
A
szakirodalomban fellelhet6k nagyon egyszerii
6s
itfog6
meghauroz4sok is, mint pl. ,,a trust eW a jol 6ltal elismert meg6llapod6s, amely alapjiin €gy szemdly vaglont tart magAnel egy m6sik szem6ly jav6ra,.3 i{asonl6an ,'a trusrot bizalmi viszonykent hat6rozhatjuk meg, amelyben valakinek milt{nyos (az equity-n alapul6) kdtelezetts6ggel itsszefiigg6 tulajdoni 6rdekelts6ge van, amelyet e$, m6sik szem6ly szAm^m hasmos m6don kell tartani vagy haszn6lni".e Lord Coke meghatrrozAsa szerint a tn6r ,,m6sba helyezett bizalom, amely nem ftjldteriiletb6l szamazik, hanem drdekkdzdssdgben a ftildtulajdonloz 6s a fitldet kezel6 szem6lvhez kapcsolt m6sodJagos dolog- [...l amely szimera a cestui que ftusr nemjogorvosiator , hanem kancellrriai bir6sag 6ltal kibocsdtott subpoenat jelent,'.ro A jogi lexikonok elstisorban a rrusrbarl szerepl6 h6rcm szem6ly kdzdtt fenn6ll6 jogviszonyra helyezik a hangsrillt a fldr meghatriroz4sa son{n.
II. A trust
6s ahhoz hasonl6
jogintezm6ryek
A szakirodalomban szimos olyan megkdzelit€s ismert, arnely szerjnt a trust kjalakuhsa *iztu6lag az angol jogtudomeny eredm6nye, mig m6sok v6lem6nye szerint egy€b, m6s jogrendszerekben ismert jogj konstrukci6k is szerepet jdtszotAk annak l6tejdtt6ben. Pl. a r6mai jogban szamos hasonl6 int6zm6nv ismert 6s ketsdgrelen. hogy a ius civile is a ius praetor,/m kefldss6ge hason16 az angoljogban isr ert common law 6s equitJ pl'rhuz mos l6tez6s6hez. Ezen tflmen6en u uugyo,liog ter]dlet''] 4 dominiun ex iure Quiritium 6s a pr.retori tulajdon kett6ss6ge i; figyelemrc m€1t6. 1. Hasonl6
jogintezm6nyek a r6maijogban
A fid.ucia emelend6 kr els6sorban, mint a t/rrthoz hasonl6 jogint€zmdny a r6mai jogban. A fducia s6 sze nt bizalmat jelen! jogi szempontb6l pedig egy, mer a XII. tiibi6s t6rv6ny idejdn ismert jogi konstrukci6t takar. A .6mai jogban ismert volt a
biztosit6ki tulajdon 61j'uha'j6s, a ,nancipatio ttti n l'trehozatt Ji(lucitj cum cretlitore formejdban, amikor egy hitelezd 6s eS/ ad6s kdzdtti jogviszony alapj6n a kitlcsitn biztosit6kiul valamely ziiogt6rgy szolg6q jlletve a fiducio cum amico, amikor egy vagyontaLrg/ meg6rzdse volt az atruh6z6s celja. A felek eliiszdr a kdtelmet l6t ehoz6 1
Notan
r. Ker.t (canada) 1,.., (2009) S.C.J- No.39,2009 SCC 39 ar pata. 186 (S.C.C.). M. E. I'6r, in:Halsbury\ Lawsofcdada. Trdspo.ration_ Trust, Onlario 2011,499.
HoFFsrErN:
'-...
a lrusr
ofdorhea.
an
aregement recognised by law under whjch one pe6on holds property for rhe benefit
J. 's G. RTDDAL:
'
?,e taw
oJ Trusts,
tandor
2/J02,
|.
,,A trust may be defined as a fiducidy retarionship in which one peson hotds a properry iDteresr, subject b ar equitable obligalion ro keep or use thai inleresr for the benefir of another;. HEss_
BocERr
Bo6ERr: id. m. Vot_ I_ lskk. r" E. CoKE C. BUTLER F. HARCRAVE: The First pad or rhe Insrilures of rhe riws of EngraDd (ComDentary upon Lnrleron), London ta23, I_ 2t2bi BTEDERMANN: Die T,e ahderschai .tes tie.htetEtzinhchen Rethls, dar8estelh aa ihrcn vorbil.t. tlot Trus! tles CoMan ta||. Unter Btncki.htisung des A*azes betrcflend das Tftuudernetaa, Abhandlungen zun schweizerischen Rcchr, N F.. Heft 470. Benr t93 r.2)sk
-
-
K
stipul.atiot val6sitott'k meg, majd ezufin kdvetkezett a dolog tulajdonjognnak ,ttihioAsa. A kds6bb; eredetfi rdrcra cum amico \al6szinijleg eredetileg sz;nt6n zelog volt, de nem a fiikdtelem hitelez6je, hanem a felek ellal kdzitsen v asztotr harmadik szem€ly, mint zaloghitelezij r6szd.e keriilt 6truh z6sra a dolos. emellerl hal6l eselere szolgelo ajendikozisi celokra is alkalmaztek. A formalirisok-hoz kdrdni.innep4lyes ijgyler (rr?ar?.ipatio, esetleg in lrlp.p. io) kererdben az adosalruhaaaa zilogt6rgy tulajdonjog6t a hitelez6re,6s a felek abban ellapodtak meg, hogy a f6kdtelem teljesit6se eset€n a zalogt6rgy rulajdonjogdr a hitelez6 az ad6sra yisszaluh zza. A tulajdon etruhazisa teh6t a tulajdonosi jogositvenyok kiilijn meg6llapodisban, tr. pactufi fduciae keret€ben tijrt6nt korletozisaval p6rosult. A
fiducia teh6t kdt jogi mozzanatot tartalmazott, egy dologi jogit, a t u I aj d o n i t r u b a z 6 s r, amely alapj6n a fiduciarius civiljogi tulajdont szerzetl (dominium ex iure euiritiuln) €s egy k6telmi jogit, a felek kiil6n megellapod6srt, ameiynek csak inte.n hatAsa volt. A kitrelmi jogi jogviszony herom
r6szbiil tev6dik iissze, egyr6szt a felek megegyezes6b6l a tulajdon 6h|.h z^6ra vonatkoz6an, mAsresz a fiducierius k6telezettsdgeinek meghataroz:s6b6l, harmadreszt pedig egy6b egyedi felt6telek 6s szabdlyok kialakit6seb6l. " A civiljogi perrendben nem illt megfelel6 kereset fducia Ujk6nyszerfteserc. A rtduciariur civiljogi tulajdonos lett, igy vele szemben^ az il'Iuhioi f6l nem dlhereft LegB actio sacramento in retu-me7. A kdtelmi jogi megellapodds a k6s6klasszikus terminol6gia sz,erint nudum pactuht vo7I, vagyis birosegi ilton nem lehetett kik6nysze teni. A kdtelem kik6nyszeritdserc kezdetben a praetor in factu actio-t adot| A pactum fduciae kik€nyszerithet6sdget iS/ eleinte csak a ,oru Jider objekriv kdvetelm6nye garaniilta, kds6bb azonban a praeroi" kdtelmi keresetet (l1 ctio fAuciae) adott a pactum liduciae betaltrisa 6rdek6ben,l2 anely az Edictwn perpetuumban is helyet kapott.t3 Ardzcia kifejezetten vag/onkezel6si c6lokat tdnylegesen nem t6lttitt be, leginlcibb csak atmeneti jellegt volt.ra A. fiducia ki^lakDl at ahhoz kothetjiih hogy a pater familial hosszabb idejii tivolldte eset6re (kereskedelmi fr, l6gi6bar szolgrlat stb.) a reljes vagyon6r 6s a csalidja feletti hataknat egy bizalmi emben€ ruh Lzt^ 6t azzal, hogJ visszatdrte eset6n azt visszakapja. K€s6bb ez nem csak a teljes vagyonra, hanem egyes vagyontArgyaka is alkairnazni kezdtdk. A fiducia a)katmas volt eg/6b c6lok €166s€re is, szolgAlhatoft rabszolga felszabaditiist$a (rtth&ia manunissiokis cawo), a cs l'd€Jermek efllancipatio:^ra, adoptiotu, coemptio fiduciae causa, tuula fducinria
B. NooRDRnvEN: DE Fld€ia ih fthitche| Recht, t\nslerdaln 1999, 125. 'r t'? ?a actio fidrciae nnnr acio ia i6 conceptd aKt. e. L szdzadr6l ismen. Vj,sKy K.: riducriirrw iis)letek, MisJ
t3O.LFlr,:D6,,Edictahp.tpetuun":EtuyercuchaseinerWiedethersteltBA,Lipzig:92't,291
($ 107) vd. NooRDRAVEN: id. m- 139. 'a Ez a vag,onkezeldsre nem, csak a dolog hamadik szemdly rdszer€ taiften6 kiaddsdra a tulddonjoe ahh6".6srra feljoeositq fn. barc t8t Jo, coNetan e-nak felelt neg. D. JornNsroN: Tr6ts and Trustlike D.vices ia Rotut Law, \n: Heinrnob-Zinmetmann: id. m_ 52.
Krsarlerek
d dgohzrszi4sr
civiljosi ftvedeF
es mortis causa clonatio Inegval6sitlfl^ra.15
Afi&&jajel€nt6s szerepet kapott a K-r.e. .. szizad elejen pun hdboruk idej6n. A kisbirtokosok karonai szolgdlatukar .a lol)1atva. sokszor huzamosabb ideig ldvol vollak gazdasrguk6l- ds ezalan a csaled sokszor jelent6sen elad6sodott. A sziciliai gabonatermdkei el6rasaottr& R6m6t, 6s azak iLreyal a helyi gazdekod6k nem rudtak versenyezni. Annak irdekiben. how a
kisbiflokosolnak De kelljen fitldjiilet eladni, ki csdnt vetrek fel. amehilek bztosrtikaul a ltild rulajdonjogdt arruh6a6k a kdlcsdnadora Iiduria tormitiibin. A biztosit6kul atouhiizott fdld visszaszerzds6re alakultki az actio'fiduciae keteite.t6 Megieg/zend6. hogy a fducia alapjdn az ad6sna_k nem ieletkezeLt dotoei iosi kdvereldse a vagyonldrgra D/.zye. A fducia a?onban mdr a klasszikus iorba"n hanya dsnak i ult. a Jiducia cun creditore helyen mts zitlogjogi formek. a fdl.ia cum amico helyelt a haszonkdlcsijn 6s a let6t kerultek el6terbe, a posztldasszikus korban a frducia^l'ayeg6ben megsziint, a iustinrar?rEi kodifik6ci6 td;6nym,iivei m6r nem is emlitik.r? Mivel a gaiusi Institatiohes-t Barthold ceorg Niebuhrcsak 1St6_ ban Gdeae lel a veronai kdplalan kdnlMdniban. ig tinylegis kdzvellen hatasa , kozepkori angol jogra vakisziniileg nem volt.rs Az drdkl4sijog tertleldn fdei.onmissafl (hitbizom6ny) inrdzninve a romaijogban egy a takszenil ^lkalrna?ot lenij I rendelt hagyomdny jelenlen.ro Ez ioginrezmdiy -frispetlenJt aa rene leheL6ve. hogy az itfijklagy6 a vigrendelel mesriiet6t6l juttathaton valamely szemelynek a hagyal€kb6l. azzal a kikdresiel. hogy a lu"iaristot e szemdly is kdleles volt valamely hamadik szem6ly rdsz6re bizonyis juttatrisokat leljesileni-_A ebben a jogi konsrrukcioban a bonc fiies atapjan volr .hilbizomdnyos k6reles elj6rni. ds reljesileni a7 drdklagy6 k6rdsel. amelynek k6let;i hatdtya ioh. o A fdeicotll.tnissum kialakul6sa visszavezethet6 arm, hog/ a ius civite alapj6n a lomai polgar (civer) vdgint€zkedds6ben nem rendelhetett idegent fperc8 rinus, iiles) 6rdkdsekent, 6s irdtit /io heredis vagy legatum alkalmaz6sdra sem voit lehet6s6s.,. Ennek kikiiszdbdlesire a romai polgdr egy masil r6mai polgdn jeliilr meg lormrilisan
id.nta2sk. pt. MarcLs Aureliu, lrTer lS0 kozdd tiadol,endeietrben elbina. hoa\ ' NooRDpFvEN \al*r i,gy ad el e8y nbszotgdl hog) u eg, mr8haL6rozon idd Lldn szbaddA,6tio", rabszolgd akr..or is szbdd lesz ha a \e!b nem szbadrrja fet. Ld. rov6bb6 p "kr;;tn Og..m^jtN: Dic FidKia ha
tohiyhen P,na!rc.ht Ew rech!.g*.hnh!trhp Unta,u.hus. Bertin 18o0, 152"k. " A? a.tio lidu.w keLe,etnek liatatulasa a to,muldri. perendhez torhero. vdtoszrnirtee e. Mucius Scaevola(Kr.e. l4H2)jogtud6s idejdre teher6. NooRDRAVEN: rd. m.8. " A iusrinianusi kompil6torck .,kigyomldlt{*" a fon6lokb6l a Jidr.ia cuft dnica-\ igy az cs^k
spomdikusd ralrlhat6 meg. JoHNsroN, id. m. 46_ T. c. W A, HistaricaL rntrodu"iiii Uoa., ^ry,rN. s/ovFghelyekei rzd. Sin8aporrS)d-q Ia9o. 2o8 A7 inrerpotalr Disarra re./lere\en bemutarja S'vl NOORDRAVEN: id. M. ITSK i OEPTMANN: id. N 2]SK '"JoHNsroN, id. m.53. 'v vai- ForDr
A.
H^Mz^G.: A rohaija|
tb
ihstu,i.ini,Bp.zot4tt,639sk. Oxfold 1988,42. Az draikna$/6 a kiv6nsngdt r;jezte ki (ro8r, roto, f.tei tuae conmitto). B. BETNART: rizlct rhnirz,r ana mawTtcti Iu.idi.a lcapp fovnl Joo8. t57. Virty \r,inr. h?es ltdu,ianu,,.r",;rr- o,oli""," reercnde cran-l t hirdctotF d. reerehdJrqd \otl vr ,d m ,j. ^ " Ez ton az h. ..h^l^\os alyi connattatio'-. F. Scsurz: C/zsrrb.t nda, Iaw. Oxtord 1951, 3t2. ioHNsloN: id n. (16 i.).46.
3'Ld.
rdszleresen
:!13!g&E:|:ir:=*j-- -
anete as
D. JoBNsroN: The Romn
.
Lav,/ rru$r,
hogy driikose nem tarthatja meg az 6r6ksdget, hanem egy ^zzal, harmadik szemdly, a pe reSrinus tesz&e kell azt eladnia.lz A hitbizomrDy alapjan bhAt az 6rdkhagy6 egy kdzvetit6 szem6lyt ruh620tt f€1, bizott meg 6ltaleban az 6r6kitst
iirbkdsek6nt
-(committere) azzal, hogy becsiilet6re, hit€re (fider) adja ki a vagyont egy harmadik szemdlynek.2r Etedetlleg a frduciariusnak
jogi
kdtel€zetts6ge nem 6llt fenn a hitbizomanyba kapott vagyon atadAsara, de jelent6s erkijlcsi k6telez€ttsdgnek tekintett6k ad, bAr a hitbizomeny kezdetben nem
volt bir6s6gi 6ton kik6nyszerithetii.'?a A hitbizomenyt
els6dlegesen v6grendeletbe
foglaltalg ami alapj6n a t6rsadalom megismerhette azt, ami a hitbizomenyost annak teljesit6s6rc 0sztiinijzte. Augustus csrisz6r idej6ben kialak]ult fdeicommissum iddvel kik€nyszerithet6vd, peresithet6v€ v6lt.r Kezdetben a cot srilj6ft el ennek 6.d€k€ben, majd a ptuetor fideicommissdriuJ keriilt kijel:dl'sre a iideicomnissurr? teljesit6s6nek ell€n6rz6sdre.'z6 Lehet6seg volt arm, hogy meghaL{rozatlan szemdlyek 6s ut6sznlitttek ( intertae p ersonae, postu,hi) is kedvezmeny ezettek lehessenek.2? A frdeiconmissum jogi szerkezete h6romp6lusil volt- EgJ,Tdszt szer€pelt benne a vagyonrend€16, mint 6rdkhag/6, mesftszt a vagyonkezelii (itrdkits) mint fiduci6rius, harmadr6szt pedig a kedvezmdnyezett. Mivel a 6mai jog nem ismerte a tulajdon oszthat6s6g6t, iglt a ftduciorius volt a jogilag elismert t6nyleges tulajdonos. A fideicommissum alk^lr\razisat t€kintve a r6mai jogban nem ismert, hory az ddkldsi jogi kereteken kiviil m6shol alkalmazist nyert voln& A' liileicottuttissum k6zvetetl t'rgya p6nz" ingatlan, ing6segok is lehettek, az eg/etlen korhtoztis az volt, hogy
Az
itritkl6s targiaul szolg6l6 vag/on iegyen. Ebbiil ered6en a frdeicotn ttissum kereskedelrni jellegti iirytetekrc nem volt alkalmas. Szintdn nem alkalm^zt6k a vagyon kiskonr vagy sz€llemi fogyat6kos szemely javera fttrtdn6 kezel6sre, amelyre tutelo 6s a cura int'zmdnyei szolgriltak.'?s ^ A fdeiconmissumnak szintdn jelent6s szabalya volt, hogy csak rijvid id6re jittt
a
vagyont hitbizomanyba kap6 rdsz6re tiirtdn6 vagyonetad6s, atruhiizas idiitartamera.'ze Ugyanakkor sz6mos esetben lehet6sdg nyilt arr4 hogy feltdtelhez kiitdtten, va meg}lataIoTatt id6tafiamot kitvetiien keriiljdn sor a vag/onetruhiizisra, illetve ezkdthet6 volt a fr.ducia 16 hal'lehoz (cum moieris) is.3o Emellett arra is lehet6seg volt, hogy a kedvezrn6nyezettek vonatkozesiiban tovabbi kedvezm6nyez€ftek kijeliilesdre is sor ke iljdn, ami eltal azt 6rhett6k el, hogy az els6 kedvezm6nyezett 6l€te v6geig elvezhette az ingatlant, azonban hal6la eset6re arl6l l6h'e, kizer6lag
H. R. V.\a@t The T6t ia Sortl Ati.a, a GalInst.I,Z4a. ! JoHNs-roN: id. n. (16.j.).42.
22
South
Atican Law Jomal
?8 ( 1961), 196
b1lsr.2,23,|-12.
26Inst.2,23,1- JoHNSToN: id. n (16.j.),46. ,'W- W. BucKr-AND A. D. MCNATR: Roaa, lal anl Cotuo Law. A Cotuparison ih Outline. camblidge 1965'. l?3.u JosNsroN: id. D. (16.j.).47skk. a vagyis szidta^ abare tl6tJor conteldke it$^eryelek fetelt m€9. JoHNsroN: id. m (16 j )' 48 a cai.161 2,250; Pap. D.35, 1, 102;Iav. D.36, l,56.
Kkfl
erek
z&gol%z
lrust
civilogi bNetetdE
nem rendelkezhetett, hanem a hitbizomen''t rendel6 iftikhagy6 akaraiinak megfelel6en kellett azt felhasznalnia.3rlontos el6ir6s volt azonban, hogy a kedvezm6nyezettek szem6ly6nek m€ghatarczottnak kellett lennie. Iustinianus ezt a lehet6s6get aruryiban korlatozta, ho$/ a vagyon megkdt6s6re legfeljebb n6gy gener6ci6n kercsztiil volt lehet6s6g.32
A r6mai jogban nom talalunk szab6lyokat arra n6zve, hogy a rtducariusnak a vagyon kezeldse, meg6E€se tekintetdben pontosan milyen kdtelezetts6gei voltak. Mivel a r6mai jog nem ismerte a alominus fduciariu,s kateg6ri6jat, ez6rt Johnston szerinl a fduciafius a tulajdonossal azonos jog6llest dlvezett. A kedvezmdnyezett ebb6l ered6en nem volt tulajdonos, igy a rei vinrJicatio kercsete nem illette meg, ugyanalrkor a hitbizom6ny kiad6sa irenti ig6nye sem volt pust6n in personom term6szetri. A hitbizom6nyost missio in /em illette meg, amelyet a nagistratw ^ is hamadik szemdlyekkel szemben, kiv6v€ a biztositott sz6mara a tulajdonossal j6hiszemii 6s ellendrtdk fejdben szerz6kkel szembeni felldp6s lehet6s6g6t.33 Amennyiben pedig a.fduciaius fizeteskeptelenn6 vell irgy a hitbizom6nyos a titbbi hiteleztit megeliizve volt jogosult vele szemben ig6ny€ndnyesit6sre. Iustinianus a missio in rem-et betiltotta, a helyel az actio in rem vete ln-34 Enrrck az letl az eredm6nye, hogy a hitbizom6nyos az drdkhagy6 hal6l6val tulajdonos lett 6s in rem keresetet kapott a hjtbizom{nyba tartoz6 vagyonra n6zve. lustinianus cseszii idej'n a kedvezrndnyezett (fd.eiconnissorius) rg'nye in rem, azaz dologi jogive v6lt. A fdeicommissum alkalmas let! az 6r6kl6si szab6lyok kijdtszes6ra, azok szigoni megkdtdseinek tigitisrira.35 l\ fideicommissum helyett m6s jogi eszkiizijket alkalmaztak j6tdkonys6gi cdlok 6rdek6ben, igy leginkabb a hagyomeny volt erre iellemzb.36 A rtdeicommissumrzk a iustinianwi jogban kialakitott szabdlyozisa lett iranyad6 a kdz6pkori hitbizomdnyosi helyettesites.e vonatkoz6an 6s szimos eur6pai orszigban a mai napig 6rv6nyesiil.37
A fdeicommissum esetdben val6ban oszott tulajdonjog esete 6ll fenn a ffuicommissarius 6s a ha.madik szem6ly ktiziitt, ami azonban csak idiiben elhati4rolt megosztottsAgot jelent, ami a passziv trustee esetehez el7 na$/on kitzel. r3 Tartalmi szempontb6l a rtdeicot nissum ds a rrrsr kdzdtt jelentds elt6r6sek vannak. A fdeicommissu.n 6s a trusr kdziitti kiildnbs6gek tekintet6ben fiS/elembe kell venni azt is, hogy a Iusthianus el6fti koncepci6 volt els6dlegesen ismert Nyugat-Eur6p6ban, a Corpus luris Civirr joganyaga csak a Kelet-R6mai Birodalomban volt kiizismert.3e rr
Scaev. D. 32, 38: .,pat€r filium heredem praedia aliende seu pjgnori ponere prchibuerar sed conselvari lib€ds ex iustis nuptiis er cebris cognarh fideicommiseral...,, Nov. 159 ta- 5551. JoHNsroN: id. n. (i6.j.).49. 3i Patrli sententioe 4, | 15. , 3aC. 6,43, I [a. 529]: C. 6, 41, 3,2 [a. 531]. r5 JoHNsroN: id. m. (22j ),42syk.46. A fdeicoMbsuht6l lustinianus 1arruri.,inak Il. konyvdben a xxlll. €s XXIV. fejezelek rcndelkeznek rdszlelesen. rd Scae! D. 31, I.21.3: ..Lucius titius lestamento par.iae suae civitati Sebastenorunr centum legavit. uri altcrnis annis ex usuris eiusdem.e anina sub nonine ipsius celebrarentur. . r7 BUCKLAND MCNATRT id. m. l?4. rx BUCKLAND-MCNArR: id. m 84. re P vrNoaR^DoFF: Ra,,a,Izw ih Medi.vat Europe,landon New York 1909, 17.
I
Emellett fontos 6rv az is, hogy a Jideicotrunissum c6lja nem terjedt ki a vagyon k€zel6s6re, csak annak etruh6zisi$a. Tovibb6 a fideicommr'srrrm kifejezetten iir6kl6si jogi int6zm6ny, csak v6gendelet Litjdn volt lehet6s6g annak alapit6s6ra, mig a rr&r, eset6ben dl6k kdzdtti jogiigylet is grakori volt- A fideicommissum eser6ben, ha a vagyon nem volt kiadhat6 a kedvezm6nyezett rdszire, igy a fdeicommissarius megtarthatta azt, mivel altabban ii is rdszestilt egydb jogcimen a hagyardkb6l. A !lr€, a tust eset6ben k€t elterd tulajdonjogi ig6ny 6rv6nyesiilt, amijelent6s elt6rdst mutat a fr d.e i c o nmi s s um konstrukci6j 6hoz k6pest.!0 A kdz6pkorban ismert volt a fdeicommissum jogi konstrukci6ja, amely Szent Jeromos leveleiben is megjelent,ar 6s els6sorban a nemesek slmAra volt el6rhet6. A iustinianusi jogb6l ismert n6S/ gener6ci6ra sz6l6 kdtdttsdg 6ltal6ban alkalmaziist nyeft a kdzepkorban is. A spanyol jogban a major6tus intdzm6nye alakult ki, feltehet6en arab hat6sra.
A germtll Salmann
2.
Az 5. szAz di Lex Salica m4r rendelkezett a salmarn a jogi konstukci6j6r61.a, Holmes mutatott r,! hog/ a ur? eredetileg a germi4n jogban ismert Salmann. Treuhand irt'zmenyeben kercsend6, amely arra hinyu4 hogy valaki bizonyos c6lra ruhazott 6t vagyont eS/ m6sik szem6l$e, aki saimira kdtelez6v€ v6lt a megieldlt c6l teljesit6se.a3 Az angolsz|sz trust ifiezjl:lenyet szimos kutat6 tObbek kdzdtt a kitz6pkori longob6rd Sa lmann-ra yezeti yissza-a A korai germin jogokban nem volt ismert a r6mai jogi fideicommissum, azonban egy ahhoz hasonl6 mtezln6ny, az affatomie hasonl6 firnkci6t titltitft be. A korai german jogokban a vegrendeleti iirtikl€sre nem volt lehet6sdg, amit el6sz6t az iiriikbefogad]issal, majd az affatomie-val p6toltak. A lex Salica 6ltal szabrlyozott affatomie alapjan a jdviibeni ijrttkhagy6 m6g 6let6ben {trlhiLzta (traditio cartae) a vagyonAt a Salnnnn-ra azzal az \l^sitl6'sal, hog' a Satnann mik6nt kiiteles azt harmadik szem6lyek javara kiszolgaltatni az ti$khagy6 haleh uten. Ez kdvet6en a Sabnonn a vagyont visszaadta az iirtikhary6 birtokeb4 hory m6g 6let6ben haszn6lhassa.a5
4 G.
P. VERETD
a',,...
fl,e O/rsnr o/fte
lf6r,
New York 2002, 8lsk.
per fideicommissa legibus inludimus". Hieronymus:
j.),4€.
a'?ta Sal'ta, tit.46:
,,De
adfafiaftire".
Epirulae 52,6.Idezi: JoHNsroN: id. n. (16-
O. w' Hou,tEs: ta't t glish EquAt, iat S. I. Fitzj^ms et ai.: Essays in Anglo-Anerican t€gal Hislory, II, Boston 1907, 705sk. r{. SzLADrs: id. m. 6. T. F. T. PLUC(NETT: A Cou.de Histort ol the CoMon Law, t ndon 19565, 575. Ez z ,llrspont m€g jelenleg is m€lt6kad6 u anerikai szatirodalomban. HESS BocERT-BoGERr id. m. Vol. L 18. a A. NUSSBAUM: Sociologicdl aid Conparative Aspects oJ th? rr6rs, Columbia Law Review 38 (1938),408. W. S. HoLDswoR.,-A. A History oJ Etglish lzw, W, tnndon i956 410. J. B. AMES; Itd orisin of Uses tu.ITtBts, Hddd kw Review 21 (1908), 263. a5 Ez a konsrrukci6 nagyban hasonlli a .6nai jogi rerreftarutu per ad et lilbrdd-hoz, Janiliae ^ enplor szdepe a SdlMnn-nal 6uitha16 pdihuzamba- H. R HAHI!): The TtBt in South^hol Afti.an li|/, Souo Aftican Law Joumal 78 (1961),198. a3
Klserletek @ &gots2jjz trusi civiljogi ,rvelelere
pi{.&xi""t'Hi:{tffi ut::;"rffi,ry::x;n::,##j[ixtx
**fi {ffi strffi.'g.ffidl*n:;*rt,,pl*tr tr{b;i,,$bt'i,{;H'#J*d*9ffi ##;
trilHffii'frfij{li'dr,""ffi ***qii*#*:k:;f$i,'ff**?#i ffi
ff;.[r1i"xiii-;";.1#*t",Jli{'-,-'t,':iKiii"-:*1r'ff *"1x
**it:r*m-,;'*S**tffi*"rrffi i:#i;t:,*t#fr{r#srffiir*x*:;Srt";;';g';'-g ered.ilti ;;;;;6";; tulajdonjog megszerz6s6t.53 Holmes dppen ezerr
a
";;
,'VERBtr: id. m. 97sk.
;'."li"'x;;;K '"
tahsobat'lische rteuhan'! uh't ihre
unbitduq zb restatu*Evoustrcckuas.
;i.ii:!!:lifiF.)il'r{qi':'lr:;:ti:,,"',:i;!i,:.,t",#"i,xlU,#ti,t,j,",Ii"J Kunc,man M Ryan lcd.), Cahbndse 2001_ 80
"
-
SCHULTZE id.
5'zHoLDswoRrH:
rr Ln.
ehhez H.
h t\k
id m. IV.4t tr B<xc : Die lie.htehsteinische
Tre
;fl,:;{*_i;s::yi;-ii;:::::,i:::.:itr:::i:iii::::"::";":;:.::,?;y.i;,7:
fr ffi*{ii{1":t":jru
;
iffi .fl.i#fi
,ls::*";,::
":;*"*ffi "t""1;:.ff
ffiffim*rffi i
ll:rffi:rir:#yi"ji:;""iisf::W1:^"7""^as'n'I6s'sd,,,ennv.iF.LD, ;*t#r';',{if #y$#iH;:"i'i,*::,!"';'}l:i!"!":,F*,r:;,;:,:::
;l--m$iLt'f;
#:grh$*l.x$i::*i:i:iit-
if;,!;,",i,tr8;{, #:;:,:iijf,;:{#:.K,^
-**.
in: J
M
MrLo
-
r M s'rrs
(ed,:
Kisd.hiek
3.
a
tugotszisz irust civiljogi atv€teldrc
Az iszldm wakf
,w^'::;2,,:x;ff; :yf iT:iT"ii,F,"1"iiTlt?H{i"gittr,ffi rel i"*i" oi' #,"i2 Hfliffi:T':l*"ffi:'"tur4jdonsasok;t mutat
A
moham€ddn jogban r6g6ta ismert a
azzal'
wav i\t6zfie^ye, amely a,/6r, a csaladi
,i&:iii::,:r,"{?rx!;,?;":1i,T*il'.T*:}:iIiJ"[J$**t'"T""ffi szerint a
lrdf
AIh.h gondoskodAstt iejer
**$"1**#*ru{l***i*it*--1', lij^li{,ik
ii;:"
{:";:, tt :#,::t'::^1*:r+$,nTx ;tp;:W; k ffi#il{ji',, j"j:"JH#ltixis:vttirutrl;;*sims:l
#i"ud#*:k#ftj,ffi *i_T:,r;#,:::.,iiT;;:,::ti"HeitT;A re#;'i11i;9"1T tr-TH?;;rd'.'y".'T+ *'k
az r/r-516r renderkezhererl a
;'i;i:-"#l"jffi ,i.u:ff#f fi :4y;;T?ilj"[?jf ,j:hlffi ,[,jJilj; ,",":iil'1.'ffi";"?ffi#:: iillx"iT
ifi
lTi $:*::i::i T#il:i,i,f,,;lfl
:.{,:,!x:,;:'n;:,'"lii&"ft :*il:n::_;;;i."n:;!:;:m:t,:* dr
vERBn: id_
d. i14.
;'iy,i; Ii:::.it:;::iLtff trodalombo ehdrc. is/ a2 tehet vakJ, wAf is :jALAMoN_MuNiF. rd. n.90
a. szak
"
"y:;:;:::;,.;,::I::f:;3.?;i'd,1:1.d'ff'i";#fl::"t**
67T. F. T. PLUCKNEn: id. m.575_
;xfi,,i:f*jfr'*:ii]f,'"*.ffi {S!,ti!,t[yl;rj::i'Kijis]r,i"'.!,i;t",ii;!,t!r ;s*m*;'i".*llr,ld;r,t+"xij;l 11;ri:l#l'::i:'*",t :fr "fl I ilFi"lJlltj
[{,;, ;
*t;.#i
;ffi
iUi?::,1ffi
"'r;.:r;,1fr}fi :ri#* i: 1 H;l;'6;:;,:ll:;f:i:llili;,,.i;L*1","n'"*' ;t;j i:r::t''" :l*T;
I#"1'',5'#fltr#ri:!1iT'#,l:i'"T*,'i;.
",..jtr[ l;11;'i,ffi d:l'x":1,'l?,HiT:j:." X?,:; l;:*ll;":r#*l*iY:f*fl:.*
T#fi
.:3.hlii::fiT,:.'"".'l-#'#{t::x1
:j-r,:trJi"Txi,lffifff
l:rr,'i,:#'[['i;l1i$iqi4,*"j.Jir*[*T;ffr?ii1#i:;{:n akik -,,fi,r u..,l,i',J!,,jil1**,i:fi:lj1"oi!. r1, "I:l tanulmanyokat ets6k6nt lud6sokkar.
Adeiard of Bath_nak tutajdonitjdk, aki
Sziciti6tan^*"ii
"ilit$*'"1i:;#_ry"-?*:#lTl;il,,*Tir.J_l:}fl
j,
ji
::{l";i i,ffi Htr1,Xi*l,311."*T,il1ffi :,xl#i3,f.,J.[:,"-'4r;:;;;',"'::;i# . Felmeriil annak a jehetdsige, hogy ':.,1*fl ilH:rilfl
:trii'fi
iiixl.;
i
"
'fr"ffig"*lt;3*#i1i+i::r,;"ffi
bln;;-;;;;";;r. "i.l"H.i;';'f'"5;1.,1il,:yHil:i:j ["i: f "",'1", -? Hi' ""' "i., :, . l;11: ; ;; Li:l : iri :
akriv nemzetkozi j
r';.''
:=,
y, :1 | : :, J;. "" J, : i i ?r :l ;1'.. : ffitdesurak is alkalmazri kezdtdk a use konstrukci6jrit, h{borrikba vonul6suk eset6n.u
:: "; \z' la^: I ^:1 JO*. ilia" ?'i*""i":
III. A trust 6tv6tele civiljogi rendszerekben .Az.eloz6 fejezetben bemutatott vizsg6l6d6sok alapjen sokl(al inkebb
az
j'&i:.xl#ii:'ft .i'trJ"ii#ii:i:i"tr,;irunt*,*.1"*;m'H;:;Tti zVERBn id. m.
133. JANY: id.
m.,l0l.
'r VERBI: id. m. IJJ. HoFru-WNocRADo$/: id, m.80. ^ tr.,Hetrift I 168-ba, komotyan fontolgana a musztim hiD.e val6 ,fter.lst ara az ese[e, ha a DdDa nen mozditja el rhoma Becke,er a canre,bury esekse8b(,t lr. H.-rr ,eyan;" Crdeu6ditft az amb filoz6fia idnl. VERBTT: r;. n. 150 D vERBrr: id. m. 152sk
ey.-Jk"Jiii;,i:,;
'6 VERBTT:
"T.
id. m. 222sk*.,284skk.
F. T. PLUCKNETT: id. m. 576. Bimcah vetemen\
e""**"* t"aj"; u,,::;;,"diff,;:';;fl:,flT1 'Jonn (nay.
r
ez
a
ae urddi erdddn)dnek
'.kinthero Ln'pman nek a kdve ,ez6trL t.ta Mairtad 190J. novembs t5 ei levetiben a rustr6t. sreatest feat thai m€n of our mce performed in rhe field orlmrp*a*"e,, i,, C. u. S. n#iil,
..Lhe
il:
(isarlolek
az
dgotszjsz rtu$ civiljogi drvdtetdr€
i:ryweTtak erkiirijnitdse, a ket6s btu6s6si X::::",_::.::':,y:-:: :Iy,t! rurupooo,ilog;rr"_y"t e,,'r"J"*,il;,#:"i"; l*:T,l :1"":X.i?1,:]o,"n ;, gy"k"i";,"rJ ;G,idj," j:i,jlllllil'.il!,1 11T,11*,f5,f-"'iT1au* j:ij::?":l:::L j^i'y;',;9j.,-"*"..*!-:'.0 -'; ruii";ilil;ff ; j;iil i:
:::i:l:,T^:.ll'l:l:,, funkci6t betdlt6 jogi konsautc-iOt atatiisanaf< 1.
*.;ojl,"tui
r,"gv'JJo. il""""rj
f
A trust 6tv6tel6vel szemben szkeptikus n6zetek
i
.:?;::?:':gFxil.:,r"::5]::":Ti{#+:;?!it.f; -, ;::ll I I :'"'* ::;liti* : i'; F; iii'i ;: 1;i i,"'il: :: ";i""i. #",fi'fl
r:1ff 1,iul,:;r,1'$,Lf ui:[:*m.r
=.#$:**:ll,lJ*f flff:i:Iill;'l'i.T:H:ni:ir'""','#:ii-1" i1?,,:3ffi
.rfiiitn;jiffi
va16 ewdrere
"i'u'iutu'runur-
u
log
tiJij';;"i;;l"l;':.'flt{#,"".#tl*i
':#;,{ #:: i: I:i!ffi#:f:f"'iii;tz',1';llf:;::yl:fl-'*"^^*,*,,'7,.*n iru"*.*t:'#,11"",*Xl;H#J,"J*".r#$JlJjr"i:i":l*l"rr1sfu I:::H
ilrfr':ffi $$It*1;$ffffi ',j"ffi,]:il'"',i#*;;;"ii ;fijlli:T '#['t'g
.;;;"T,""T:i"';ili-i*ilhieveme
,ry1--t:L+*+#j
[:""::'i,: ,pl',:i,,:: ,,::;.. :,T,*;:
orEnsrishrarven K Z*E.ERT-H Korz:.Ltoductiok,a
;[:*ltlfrt*#il'.i:'""J,,'*",:isl'gi':::ii3ili,Tii :f]f ,;1 ^' ;'":*1" l:'#;: Jf" 3il i:!^,:I:.fi:. f; ; ;,\,:ffi a' krch, lo pa@ M.,ouma, or :]
Rc
*i:;rfrtifi#;ru#i
iitrl;tr#:{","; :i{i1;d;;
52
1l5l,"iJfr!i,:".;'p;;. tH::,X*,*,::"oj,Tl,o:i'.
jr:lio
nincs
azonos
.",," "* $.:il ,};ffiil;,!d:r::#y"tr;m Hxtr""* i;":;;IH,tr; ffi *I#: ;";x:i.;;i;i.i ;tr:trh",::.:;:)"i,,," ; ;:: :,
iii.t
i;{;::';;i,;:tr::ftu ". NussBAuM:id. m.420.
-
an. ne
av
uw h he B,i^h.ontun\'eakh
;
"
or Nohou.Hanald
NussBALn,{: id. m,421.
;g$'r"qTr#fr
###,tr,hT#Hfr}tr,;:tr'ffi
[+r*ffi r********rwiii*ft r#4{tt## r#*+*#t#,;r***lt+E*,l,ff.H{illi;ix
liI fflT:3-.;::-,: gyrr.lo Mcciu Law rouma, 2, no80.).221 h. c,vit Law. Bnsbane_sydney _ a;;,:^l;T.il:",,*'ion
_rt4erboume
re62,220
Kjserletck
u
agolszisz rrusi civiljogi ltvdtetec
. Baoakas megir6l6se szerint alapvet6en b6rom tinyezdjdLszik kiizre abban, hosv a crvrUogl Jogrendszerek az el6zjekben meghalarozon alapvet6 jegyelkel rendelkiz6 lr_rrt int6aneny6t nem tudj6k 6tvenni. Els6sorban u
aoiogi;i"gok ?quity nem csaK megosztja a tulatdonioeot. ";;;;;; hanem 61 is alakirja azt. Az 6vek.o-nin u uugl,ooL.r"ii ;i;'l.C;;;;; pus4akezel6si claususza.o3 Az
es kE)viselelijoggd csokkeDf, ami a rulajdonjoghoz k6pe.t ,i.rn lsi.t kevesebb. banem €g)arnal mds-jog is.qo M6sriszr6l akaddly jeleni a doloei
JogoK
,w
egysdge.
a
y IIvAnossaga. ham"drds"r6l pedig tulajdonjog Ez ut6bbi kiildndsen az6n problemaLikus, men a civiljogijog.eoa"^rj
n
golgon egy elajdonjog jlltar 3:ry r(orlaLozasat sem teszik lehel6vi.'u'
feDn etver kdverik. ds a lul;id;n-ios iddbeli
A trrrr
bevezetdse civ ilj ogi j ogrendszerben
dologijogosultseg a tulajdon megl6v6 kateg6riat tetles merrJti'ei ita;ki;r.i;; Bolg6r szerint a rrrr etu6tel6nek els6dl;ges akidaya a tutaldon
mirt ---
oszthatatiansaea.
mdsodlagosan pedig a doloBijogok numerui claususa-a civiljJgb"".,i,, nagyomanyokon nF g,v o jogrendszerekben a tulajdon bizonyos foki ken6ssige a do-s -u 6s a peculium castrense eseteben 6rthet6 tetten. Hasonl6 lnter enyn"t romaijogban a mer ismeneten nanripatio ""ai"itot Iamitia?. a fiducia. t?gatum per damnalionem is. A glosszirorok munkdss6g6nak eredmdnye dominium atrertum dominium rtik megkiilttnb6zretdse. ami hasonlit a tegal es equitable
e.;;;i;;:
afid;ic.;r;r;i;;
-es.
?\n.elshrp ,\o?ni. kiildnbs6ghez. Bolgar szerint Grorius ez alapj"r4r jethme;;; tulaJdont akk6nl. hog} Ieheldsdg van kil vagy rdbb szem6lynek egyszerre azonos vagy eltdr6 jogok.alapjen mlajdonjogot g,akorolni uganazon-a dolgo'n. re banaKas megtretese s?erat a tu$ eNdtele a civiljogi jogrendszerekben az el6z6ekben felsorolt okok miaft kizefi.ro5 Tovdbbi ok leieti pac"nn commissorioi
alkalmaz6sanak altalenos tilalma is a civiljogban.ro6 Hasontaal velekeak Cambaro js.'07 ugyanakfor k6rsdgtelen. hogy egytajta ..trusr rurh. ttgrelher' meg a civilioei Jogenoszerekben a trust 6v6tele erdekeben.r0B Mdsreszr6l viszont olyan renaencl tapasztalhat6, hogy a kijtelmi jog 6s a dologijog teriilete ,
,,k6zelodik ;gymiishoz, az
sS
BANAKAS:
Utot"^nhdk8
t,ar: A compatdrivp viev ol ptop?d,
RiRh^
in Enarp.
tnDret.
Kev6E paE el andlsA de deMho l/2006. 6. p. H!F . Ttals and Thptt r,catn?nt t4 th? civt lai. Tle American Jouma orCompardrive Law 5 (r956).562 * HLFfl: rd. m. 5bl. Ld. rorabbd A CA}'.BARo: Trus! n Conthcnrat Eutope in: A M. Rabe o reo_,: Aequra\and Equiry. Fqu y in CnitLrwand \4,red JurDdrcrioN Jerusa,em rssl, irs...
-- " "''
;JJlf":iiJI:ii.ff.illtl,'jlT;11:1,11';"il't,1i ;:ii:;"1.:.,,:#;f:;i,i:g,,li,ih,#i;
szemclyekkel szenben. BaNAKAS: id. m.6.
toz y . EijER1CB: me Civit law Ttust: A Madatn, of Ownership or an lhtertude ik OMeBhip? ia: Sn\ith (ed.f The Worlds ofrhe Ttusr. New York 20[ a0.
''rBotlAF:Whvrid.88 .,.20. Ld.eh'rezS.vA\hRp.ANM,.u,euriClaB6aJpropeft\RiEh^ coNtuutive Etew of a Fuure Eurcpean ercpeiy raw. ad in'
as a
h1lpr/*ww.ejcl.o|r rad2-2.hrn1_ ro4
BomaR: why (id. 88.i.), 207.
I'bGAMBARo: r)r
id. m.79i
cAMB^Ro: id. m. 77?sk
5sk
angorszasz
e5
a
crvitjogi jogrendszerel lulajdonjogi koncepcioja efe.en etiei
f"""*"f*-,b"f ry#*1.5rii*:''*J":xffi*lt"*i:l iiilffi r:*lfl,i1;rffi t{#..'-a':"yl:T#;.:r#J::trd':"r:# Iehet6s6g. Ehh€z szorosan kapcsol6dik versens a vas,onkezelijjogauur, r,*",,,
josa
a
nem
uu'ioi1j,"fl;,i:ifft"*zett ,,"ii":f.'i jT;i:'.i""l:l"i:'*i:J'''',#ij?"ffii1: ;xi;",",:lmru;
l:li;ff ;#g:ff :Ai?il::",:hi,1ff
::;,::ffiUX,A*:#;;;
A frirr dtvilelivel szemben az ellendrveker sokszor abban ldldk a szerz
;"';trfi ',1,J::. ;% 2.
:3;:';f .,:iiri,,'J3i d{,9::;-.::,"*;;_-;,',1'*
;;
A trust civiljogi 6fv6tel6t lehets6gesnek tart6 v6lem6nyek
,r#iJr","l:,f?:o''ff1ufr"ifl*t:
irodaromban szirnos jostud6s \'izssarat
,3"ffil';flty:ili]H"i ;:ff ::i,nl' IT:Tli[ ru'i,ty".-.,:ii";rffi ;fr"t -;iffi:iJ"Ji,.ff mellett az €s'ik rij -oio4'iaua uart L a*"".G;;;; iT,ff.&T*,?,tu^*utok rendszerekben.,ra
a .l,a*ron *Jn'i.,i'ff',:ffi
@ SAAKOzyt'I, A
v@iatizhs,
x0
Ite
P
MATTHEWS:
'
a rchd8zetudhtts is @ njkapitulahs e@dasdgi ciyitjoga
.azp atibil;,ty oJ the
trct
with the ctui! Iaw hotia,
oJ
t94:
:2005,
property, in; Snith (ed.):
'r' MATrHEwsi id. lrl 317. r'2 R. A. PAscAL: Sone ARC s about ,/&ts and
ffi;'!':^trtri';.v, n :i ffi##:#:ii- ll'l'3r.11'.,j, t;irii e,p*"",ii1j:ix,i:j,.,ai",a^ "",]j ;,*,ii;Tl:il ,n
he civir
rz*: Maahs us" .r,n"
'ffii_'*{;?r;:,!;(ffi€#::trit:,trf",13r'#:;;::;;*"({.;:I"Lkf#. #*"
::f::^;!kt{' ?^":. ft,*t*x,rmrti i1*, n* ff,!!i"jl" k6szi,en idr josi sar\erentr)re aai,*. v*r,u"ar,*"".a.,.i0. l'l*:31 f'K{;",':#g:r" ,!:"T,.*".1,lar ffllffi,":trr,ifiiffi rri
,.t'i;,31'.
NussBAr'l,{: id. m,408skk.
;llil,h1,.] #ih}.:f;;;:;:
ff!:iii#N
Kis€rletek
d
tugotszisz rrost civitjogi rirvil€lare
eS/ kijtftirdi I:1lt::,9:f.1.{*:rilds6beD vixsdJiri.. ez
jos.endszer inr6zminy6nek dwftete ek6'a --lta,,,;
::E::^,j:i*:l.ll,^Feges tdrsadalom k6pes-e ds akarja-e befo-gadni az idegen
;:6yii; ;;;;
:;;';11:";fi ;;il,Ti"l"u:.H'"t"'J,':ff :l jlll',15#;"i'-J.i,'#'-.1;,: jogintdzmdny az adot orszig van-e ennek poriiir"i. g#"*;;i;; ai,:l."J']fs: *"#*i:". "*or*;. akad6lya.rr6 i
John Minor Wisdom harom kiiliinbiizd
f,-J;,i':'fl
",#;il"i*:3i:?:'
*r*ff" li;"'i":lf ru ; [:r : : I #i' t:i:;i: i : rii * ] -i,ii{ ;;'';"'; i::ii* ";n ;hyic*"":;l' n: i ffi i:ff : t yrnTr "'^' .f"##jf; "t#ffi
"
?xi;^v;e{;i;"x"i:Y"{!:^T';*:i,:*T?",ff ;;::it;1::_:"f
l#":"f,ffijg:ffi1?T
:#:}*ii#}# lzi,ii" i".",iJr
A m,isodik m6dszen"e
iriii*;tl*trffi#*ja#$iti;#ftrnu#i"riilff -;X;#f
H'".i
;"i:,y;1,:'#":'-::"':ffi3i'-l'Fixx":.
nll,l;,:,X.::. g,
1'urTi##"*x*:Ifl:*#rr;*:'n;N*;#*##f *S; ,ii*tr1'$lli-#,i?,;#'trfl?1t{i*trtilf;l;1}''#,tt*'xtr,rl
i:#ri:
""n',:l:]i:
;":in*1,,15,i g"]Tr,:.b
Tj: ryii*:::1"?el"T:.Jn:'';i"i;t::rmj:H;*#xyi:i:",;:j:n o"o'"-''.'ntezetti pozici6ban I6v6 sr"^elvn"t n".n ii[ffi:'L1T:'i"
t""i"tt"r;k
,"rt!1"0.".11,"
d;;;;;
a kdrdes E. hos+t a tru egy szetidirerten, ratoncetlan a civiljogi jogrendszejekben szabadon engednek a
. ^,,Dju]! fnlno1,.r"';nl. vaotohoz hasonto e. akit r'6 VERAACEN: id.
tt1
n.93. L M. WtsDoM: ATt6t
*uml:f*,kilt i
Code
fot
the Civit Ldw.
;TK:,K ;:::"ff f,,,":.:;":r i:::K:!:' ^d.u"'t-^ A"'', rh,
id.
m- 25. sk. t\'ALFARo: ALF^R]: E!fdahtis: studio
|'1"#tii:#?.ffi
t#i
;;;';;;:;;":; rr?;iT:'r; t;i:::#:k':;;*' *'^ sabre ta nedsidat!
"'"
i*qii#*i['i*tilJ[t"ll""i.#:il"sr*trT.r".#,"";;Htr
*'#n[ffi ff
f;
l;fi x*fi L*."*:;il1;:g:;*";i:#i_{,..i,TJ:i
jiF,:ll*,#": u;, F3;"[t.tr:]iffi i#]ifi':,i,:,,ffi ,.i'#;;ril";;;;;"; ;;'; ';ffi ,,"Tjt:::J:Jil4,::li$l,l ;
;:.ffi
frg',;;1;i3"#;*",tril:*ffi
'.1:;1ffi
u'iry*:ru
n+*1**n#N**...l,:-*,,-+tffi
#
ffiga$*fmul.**r***#ftrituffi *,;it***g!li*l;i#""*,l,*s*:*rri*r[?q ;; ;: ft $rft J:l Ti:",,#:1":1 *:n i{ii fl :r '
lr
"
"-,
D. HAyroN: Enetish TMts and Then Conhl
*"9i,,;.";-#;:;?;;3;iXJfi+::I::f{i"[:';:::{{:J{::!":il!,:{,::;,,i;.,i tb HAyroN: id. m.42.
[#"fIlIT;,i;"]iffi*l*i:,x";':t;{,11fii*' ''' |TANSMANN-MATrEI: id. 442sk.
A conparcuv. ksar and E.anohic
m,
,." Bor.cAR: ryh) (id 88.j ri vmHAcEN: id. m. 103. r,2J4. t4R.C.Not-r;N: Equitqbtz prcpelry, The Law euane y Revi ew
tz2 eoo6),262.
Kisdrlerek
b e t ij I r v e .
.
megoIdbaI
e egotszisz
ttusi civitjdgi ftveteteE
6 a civiljogi rendszefekben
is.r3j A
vegves
i:ff ::ff :f ,,',il,fff l';!i?,iilif ilJi*$::iiT:,:'J';li-,:i_ff::S
eg/ vaglonkezeld, ali fiduci6rius pozici6ban r,an. ,ouatUa u *gyonl";lt'.rla, az. lttala kezett vagyonnak ilktilonit6se eg/m6st6t. er?"-;;;"6:r'I ?,, kedvezndnyezeh saimara valodi in rem jogi igeni keli kialakikni a k";.j; ;;;"; Jogelenes elrctegeniEse esetdre. is vegtil a vagyonkezeld rdszere risasdeet-kell reEenoznt. vzgyrs a vagyonkezel6 szemilydben beal16 vdhozds ne sziinlesse- mes a Jogvrszonl4.',. Hasontokeppen vdlekedik Maurizio Lupoi is. kiegdsziWe ez el<jz6e"ker pr anAt. hogJ azzat, hogy vagyonrendeldnek ne leglenek jogosituinyai a kezelt ^
vag/on vonatkoz4seban. felLetlenti,l. szijksdges az angol megkitzelilisrl lulajdonjog drv6rele ahhoz, ,hogyNem _panam6bana rrrrlol civiljogijogrendszerben bevezessik. pl. Mexikoban. va* akAr Liechleosteinben sem vdlloztatak meg a teljes:"g; k._y";i"i-; #, alkalmazisa soren. Sk6ci6ban term6szetes fejtaOes aUpj,an"jott l{i. i i^,'"{Ot Del,Afrik6ban eredetiteg az angot rnrsr keriitt bevezetesre, azonban a l"l':i!" Iie megtehetdsen gyorsan atala_kitora az a sajiit civiliogi intizmdnveire Jog$/a(orlaL Adeirommisswll, stipulaio alteri). MAs dllamokban, pi f-*i.i"""iU_';. O,i#" - --lafiomanyban sziutin egyedi tdrvenyhoaisi liton (eriih bevezeldsfe a .r sr. . .roDy donorc sznlen ugy it6li meg. hogy a rrrEthoz hasonl6 ftmkci6r betirho Jogutezmeny be\,ezet6sehez nem kell lelt6rlenijl a tulajdonjog elveir megvaltozratni.rrr Megjegyzend6- hog) Honord nem larlja a rrast'bJvezetdse. awerele reKDteteben n6lkiiltizberellennek a2l sem. hogy a vagyonkezel6 legVen a kezelr vagyon rulajdonosa.rra Megildldse szerinl *;lgv felii$elet alafl la4hassa 6s kezeihesse vagyont."i"g"n'a6 " "rgv".?"^f" eh]ez nem felrdrleniil szijks6ses rendelkeznie. A. l]',sr vagy6n rutajdonosa tehel ,"gyo^t*JOl-" lll:]9onjgCeal Keoleznenyeze[l. eS/ gazdasdgi !,irsaseg is. vagy a vagzon atdr " rulajdonos n6lk i is Crefion arra hivja fel a fig,elmer. hogy Honore ds Lupo; rdsrelesen felsorolidk. ,nogy ml nem sziitseges a rrrrrthoz.
illetvc anna.k fogalrn6hoz, azonban arra iem t6mek ki, hog/ milyen jegyek ndlkiil nem beszelhitiink tusrr6l, mig F;;tch;; meghatiiroz6sa dlesen meghrizza a hatirt a trust es u ro"r-.r".ii jogioiezr,enyJ
kdzdtt az osztott tulajdonjog fogalmi elemk6nt t<jrt€n6 kezel6s6vel.r35
,. !,r?y!.o, law ds az equiry kdztttri kiildnbsdgrelel Krafaiulas€Dan dijnt6
megir6l6sem szerint a lrust szerepel. a?onban ennek hianya drdemben nem rrurr 6t\dret6r. A vaglonkezetdi pozici6nak .a . :::lyi::U:lorland Irsz6egr.,ent jogi.inr6zm6n)dnek Lezel6se tekinrer6ben a nem kod;fikelr joSgal iendelkez<j
Jalszofl
rr
M. J. oE WAAL: Tr6t
!a\
No'rhampton 2006, 756. 'r3 T.I]oNoRE: obra.lA ra the ir: Rabello (ed ): id. h. 807.
in: J. M. SMn: (ed.): Etsat Ercrctapedia oJ Conparative taw,
Rteption of7.n6t lrw?
thp ln,,y,tho^ hrp. \,n1so\
''il,,ro;"?)gl, chne, u: 1,1,1: rjr-1a\.
The Emnples of South Afiica and Scot!ar.!,
1 u|!.a .oo7otsu.n por 151 ur rhth hrh, als n.hnn"t,tn.snitht"i) rd 1, ..rz
58
jogrendszerekben a bir6srgi gyakorlat a gondnok, a gy6m anal6gi6jera rnin6sitheti a vagyonkezel6t, mig a kodifikilr joggal rendelkezd rendszerek eset6ben err6l kiilbn jogszabeut kell alkotni.rr6 A vagyonkezel6 eset6ben a vagyon elkijldnGs akk6nr oldhat6 meg, hogy a vagyonkezel6 mes min6s€g6ben (ccLpacitr) filaidonosa a sajal 6s a kezelt vagyonnak.r3? A vagyon elkiilijnirds nem szamit (jdonsrignak a civiljogi rendszerekben sem, a t6rsasegi jogban az egyik legfontosabb alapelv a va&von
elkiiliinitds. Emellett Honoft szerint az angolszitsz trustnak a civiljogi megfelii6je eset6ben a $/6ms6g mintajAra az is megfelel6 megoldas, ha a k€dvezm6nyezett kap tulajdonjogot 6s a vagyonkezel6nek csak a vagyonkezel6sre leszjoga.r13 3, Kis6rletek a trust itv6tel6re, kiiliinbitz6 konstrukci6k
A t/rstot, illetve ahhoz hasonl6 szabalyozest a civiljogi jogrendszerekben kiiliinbitz6 szinten 6s kiiliinbdztijogalkotAsi technikrek*al prob6lt6k meghonositani. A civiljogi 6s vegyes jogrendszerf orszigokban, eu6bec taftom6nybar, Ljechtensteinben, Panam6ban, Puerto Ric6ban, Mexik6ban. Venezuel6ban 6s Louisianeban viszonylag hamar bevezet6sre keriilt a t/rrt illetve ahhoz hasonl6 jogint6zmdnyek.r3e Alfaro a XX. szazad elejdn tiz orsz g sz":b lyozi$lt vizsg6lta 6s ez alapjen h6rom csoportot 6llitott fel.r{o eu6bec tartomenyban, Sk6ci6bm 6s D6lAfrik6ban a rug sz6lesktirii 6rtelmez6s6vel helyezt6k el a polg6rijogi intdzm6nyelq iSl kiiliinitsen a megbizas es a letet szabilyi kijze. LouisianAban, Kin6ban. Jap6nban is Liechtensteinben az an golszisz tru. szab lyail vezettdk be specialis rtirv6nyekkel. Panamaban, Mexik6ban es Puerto fucoban a polgAri jog sz b|lyat kitze integrAlt6k az irj intezm6nyl, a fiduciirius tulajdo4jogot a fideiconmiss n szab6lyainak alkalrnazisaval. Alfaro nemutat ana, hogy egyes latin-amerikai orszrgokban szint6n tendencia a tust konstrukci6jenak ,tu6tete. Argentin6ban es Braziliaban a nyilvenos hite\ez's (leyes de debewures) szabelyi kijzott medl fel kiizvetittik igdnybev6tele. Kolumbieban, Chil€ben, Ecuadorban, Peruban, Boliviriban, Et Salvadorban 6s Costa Ric6ban a banki szab6lyok adnak lehet6s6get arra, ho8;J a p'nzintezell'k vagyonkezel6k (comisiones de confian|a) legyenek, de ezek esetdben a vagyonrendel6nekjoga van a varyon visszavenni t6liik.rar Ug/anakkor szintdn mdrt€kad6 az a v6lem6ny, hogy a tru.st olyan tui generis int€zmeny, amelylek atv6tele sorrn a civiljogi readszerekben a jogaszoknak att6l is
pl. Liechtenstein, Qu€beg Eti6pi4 Puerto Rico, Iznel. HoNoRr: id. m. (135. j.),808. Erdekes HoNoRE megalapitdsa: ,,But in Engldd the separarion is not roial. The trust beneficiaries and other .rust creditors c?n satisfy thenselves fioln the trxsr@'s personal assers. They de not confined to the tnst assets, as they would be if there werc a conplete sepamrion. In orhd words, the tEstee does not enjoy Iimited liability against the tnst bereficiaris dd tnsi credjtors. Neither, ihen, do rhe
llyen 's r37
lru$e\ personal crcdiloB . HoNoRf, : id m. ( 35. j.r. 8l L rIIlyd jogi koNrrul,ci6pl. aholledbewind. Ho\oR!: id. D (l35.j.).813. l3e L- A. SHRDAN: Kearoa an d Sheidan s'lhe LN of7'tun, Litrte t-ondotr 1
14
ALFARo: id. m.
(87.j.),30.
-
Chichester I 9931r. 37_
I( iseilerek
Jiil:*:]lt
**
u
tugokzdsz
nu! dvrtjogi
aNerekre
az egvdb jogszabr{lvokra, josint6zm6nveke milven harisr ros
A trust az angol birodalom, rnajd nemzetkdzdsseg orszigai szimdm.#r. az aneol ios nagyobb inrenzitasri dtvirel6ver- U".ri"argl.a"ri;"i;ikdvetkezmdnye. ho5/ pl. Fszak-Anenkeban. Ausaleli6ban, Ui Zeianaon , kisebb
?#i
Cslloma-szigeteken. Hong Kongban. Jnd16ban. V"f a;.iaUr". -eierjogon szaoaryarnax van egy ritbbd_kevisb6 kdz6s,magia ds azonos alapulo gyakorlata. A civiljogi jogrendszerii orszagohoan a uusmak a gazdasasi iletben
ir;"g";'r;;.
1l
I
["J:,XHTffiJ.iijl
;;"
i:.ijl*lilff 11":,H:ff ;:il,iHl1 ffffi::.,;-i;,1:
orsz6gokban, illamokban, ahol az angol gaziasfgi, politikai mendfben jelen voh. elkerijlhetetlenn-d \a)I a tust szabelyoaisa.
i
b;f"l),6;;;;;;;:"; A ,rr"i i* t;,
sajelos szab6lyo'is me en. Leriilr civiljogi- eNe vegyes 'j6g Lourstnanaoa- Vuetrec tanomdnyban. Del_Afrik6ba valamint Kdzip_es Del Amerika egy€s orszdgaiba {Panama. Mexiko. Chile srb.) is. girraoaU"" Eh_trez
""J.^rj
kipest
lo."?r.,# r'lOrrrr]
Jog, oagyomanyokon nyugv6 jogrendszerek alapver6en sajdt utat irirtak be. is vacv reuesen etvereflek d r.rrr int6an6ny€L o\dmerorsz4g. Auszirj4 Sv6ic slb.)*a fiduci6rius ru lajdoniih.uhriz;is jogszabrl lj i h6ndr n6tkijli
o"f,"rfr"""rf laf"if".ii"i
varamrnr a magana tapiNrny alkalmazisaval, vagy a m$! gazdasaqi eldn,"eir . intdzmin),1 atakirotral.. ki. amet) ben Lieclrrensteln ilen I.11r.T.-: idn "y:..las"jt6 a /\,^. szazao erejen. Eglertelmiien ll[J]lat6 azonbart az az |ltalanos gazdasAqi iednvamely a 1/&rr- ponrosabban anna( firkcioj6r rdszben \,agy d;;;; #;i6 intezm6ny jogi sz b lyoz6s6ta kialakult. Azsi6ban ;apant toiitve] ;XX ;;; ft]9el a Kinai NepkozLirsasdg. D€t Korea. rulu"o ..gr",".t"i[ vagyonKezetes Jogszab6lyi hefiefer. Hasonl6an alakul a XXL sTiz;d eleidn az eu16pai civiljogi jogrendszeni orszjgok jogalkor6sa is. Fran.iaorszes- ir;;;; uroszorszag. UkraJna- I ifv6nia- San Marino. a Cseh Kdz6rsasrigl Romdnia e-s Magyarorszeg jogalkot6i is kialakitottiik a vagyonkezel6s jogszab6lyi h atteret. Ezt a folyamatot segitik a nemzetkdzi modellsziidlyzatok "6"-; i;;;.-'C;f ;a."t EgJezminy is- A .rus! intano alkalmazdsa folyrrin a kozeliov6ben Of".-*r""l ezeknek az orszfuoknak a szamdr ntivetheri majd. vag} eppen az megoldds mian rutajdonkdppen erre mdr nincs is szi_iksIs'k.' "fr* "*.arfifij A .rarr elterjeddsdnek es jtudtelenek a XX. szioatr mzisodik teleben, , illene a XXL szazad elqjdn felgyorsuh nem,/elkdzi rendencidja azonban csal6ka. A civjlioui jogrendszerekben Lialakirofl- a r.arhoz hasonto i"*orf"i;f,-, ,r"tl-i, n6mileg megval6siljak ugyan. azonban ez nem jar egl iin az angolsz6sz"^i i*Ur" ;"tn." kedr ezminyezen i jogok koncepcjoj6nat awerite"e'i. e .6.;iJ";-;;il;;;;il; n1ugv6 tulajdonjog dogmatikai atapjai olyan m6ndkben rrr.d;,I.r;i .i;ili";i Jogrenosre.u orszagot maBdnjo8dl. hory a vagyonkezeles eltdro konsrrukcioj " neir azonosaK az angol ///.rr/ rnlezm6ny6vel. Az ehdro szabalyozesok kdzdfii Ieqnae\obb anor€sr a kedvezmenyezefi slimrra lrarmadil. szemdl;ek i,rir\;baI is bilr;silon
l.ll9li
I
Lr A H. OosrERHor,F R. CH^MBERS M. MCTNNE! L. SMtrH: OanerhalJ Co,,,entorl dnLI ttdk ts.'tomnro, Onrario 2{)04.,,a2
I
.n
Ttusts. T.n.
dologi jogi (vagy quasi dologi jogi) ig6ny jogszab6lyi megtercmtese jelenti- anely a kezelt vagyonhoz fiiz6do pusztriD kdtelmi i36ny dologijogijellegiiv6 alakit6saval j rrEzt is figyelembe vive azonban azt lehet megallapitaDi, hogy a t'rshak napjainka
k6t fogalma tatszik kirajzol6dni, egyr€szt a tagabb drtelemben vetl tr!6r a vagyonkezel6s funkci6it betdlt6 kiilttnbdz6 jogi konslrukci6k dsszess6ge, m6sreszt pedig a sziik drtelenben veft, azaz az angolsz|sz trust. amely az equity-n alapul6 tulajdonjoghoz hasoDl6 jogokioz kdtbet6. Az angol jogban kialakult lesdl es equitable title szerir.ti ketr6s (tulajdon)og tekirthetii a trrsr kdzponti elemdnek. Ez a modell 6rv6nyesiil az angolszesz jogi ttjbbek Ldziin az alapokon nyugv6 orszagok magdnjogr rcrdsTereiben. iS/ Kanaddban lkireve Quebec (ki\,6ve Louisiana) Amer;kai ES,esilll Allamokban A tulajdonjog Szingapriron. tartomeny), Ausztralieban, Uj-Z6landon, Mahjziaban, csoportokba oszthatjuk a tekintet€ben a t/&sthoz hasonl6 konstrukci6kat kiilitnbdz6 kialakult szabelyoz1s alapjen
pl
d) A vagyonr€ndel6 marad a tulajdonos
a varyonkezel6si jogviszony i n€met konstrukci6hoz Treuhender, Salmann kialakitesra (Treugeber
Liechtensteinben
hasool6an keriill Begiinstigter).rarAPGRA.897alapjanavagyonrendel6avagyonkezel6reszirea kezelt vagyont ,,zuwendet", vagyis nem felt6tleniil sziiks6ges tulajdoqjogot 6truhani, elegend6 azt lehet6v6 tenni, hogy a vagyonkezel6 a kezelt va$/onnal a szerz6d6sn€k megfeleloen rendelkem;e EJdjol @ls selbstandiSer Rechlsrrdger). Liechlenstetnben
alakilotLik ki a vas/onkezeles jogszabAlyi l'ell6teleil.r* els6dlegesen a kiilfttldi t6ke sAm*a kedved jogszab6lyi hatter megteremt6se 6rdek6ben.ra5 Hasonl6 vagyonkezelesi funkci6t tiilt be a csahdi alapitueny int6zm6nye is.rft A liechtensteini megold6s a r6r.'el Treuhand es az u\gol trust
az lg2}-as ivelben
kever6ke, amelyre els6sorban a megbizas szab6lyai vonatkoznak, de korl6tozva a szakirodalomban is vitatott, hogy az vagyonrendel6 utasitasadrsi joget.'47 szabelyoz|s egyszerii 6tvete166l van-e sz6, vagy-a nemei Treuhand ^ngolszesz tdici6 6s az angol trusl szabalyainak ijtvdzete val6sult_e meg.raB
A
a
GaeE tber dd meghatnroz6 jogszabalvok a PGR" a Gesetz iber die beruJlichen Sots:bhspilichteh bei der EntSe4etuahne von vema8e4i,eftek (LGBL 1996 Nr' I 16 ). 1995'ben Liechlemtein beleped az Eur6pai Czdasegi T6rsegbe, ami a t'dsas6gi jog tekinl€t€ben sz2mos m6dosit6st vont mga ftan J. GARRrcuEs: fte Izp ,JTl6u, Anerican Jomal of Compdalive Law 2 ( 1953)' 31. r4r
A
Trcuu
vagyonkezel6s tekint€t€ben
e;h@n(T
G)
wn
10.
a
Aptit 1928,v^tdnnr
'4 r45
Li&hensteinisches IadesgeseEblatt 1928/6. B. B- Ctccl The Fanilr Foundation under Liahtenstei4 Law,Yadv 199'1 ' 4sk cARRrcuE: fl,e Iu v t/Trbff (id.),31. 'a? r43 K. MoosMAr.IN: Der argels,iiclsische TMt Lnd die Liechte8teinische Trcfian.letschdfi unter bdonderct Beriicksichtigmg des eirtschaftlich Begi6tiSte4 Eine rcchtswtgleichende Studie nit Elknataissea Jlir tl6 Schweizer Trc"hdndrccht, Schweizer Schdften zun Bankochl Bd- 56, Znrich 1999. 160sk.: H. BOsc]II: Die liechte6tehische Treuhdndeschalt tuischz' trust und Trcuhdnd Eine rcctsdo+ntutische un ! -lergleichenne Uatercuchung aufStuad der
[email protected] des Art t16
9
1
3 tiecht. PGR,
Ma,ren
1995, 246sv3.
I Kis€rlelek
a
angohz6sz trusl civiljogi riLtvdElerc
Az orosz polgAri tiirv6nykdnyv
ezt a jogi konstrukci6t ldnyeg€sen
m6dositofta. Az orosz ptk- e1s6 r6sze, amely 1995. janurr 1-j6n l6pett hatelyba,rae a'aely az Art.209 (4) bek€zd6sben arr6l rcndelkezett hogy a tulajdonjogot 6t lehet
ruhizni va$/onkezel6src (doveritelhoe upravlenie) m|s
r6sz6re.r50 Az orosz ptk. m6sodik r6sze 1996. marcius I -jen l6pett hat{lyba es ennek 53. fej ezete .endelkezik a vagyonkezel€sr6l (doteritel' oe upravlenie).l5t Az orosz ptk. Art. 1012. drtelmdben
megelapodas a]apjin az egyik f6l (va$,onrendelii) etrthLzza vagyont a m6sik f6l r€sz6re (vagyonkezelii) meghat6rozott id6tartarnra, 6s a mrsik f6l kdlelezetts6get v6llal a vagyon kezel6s6re vagyonrendel6 yag! az meghatirozott kedvezm6nyezett jav6ra. va$/on etruhrizisa nem terjed 'ltala vagyon
A
a
ki a
tulajdonjoganak 6truhdz.i.:;dra.t52 Az ij szabitlyozls drtelmdben a l/,rrt vagyon tulajdonjoga tehiit megmarad a va$/onrendeliindl, mig a vagyonkezel6 csak kezel€si jogot kap. A va$/onk€zel6 a tevdkenysdg6t dijazis ellen6ben v6gzi, ugyanakkor a kezelt vaglon hasznaib6l nem r6szeslil. A vagyonkezel6i tisrsdget csak tizletember (predprinimatel') vagy kereskedelmi drsaseg tdltheti be. Magenszem6ly csak a jogszabAly 6ltal dletre hivott t'rst eset6ben jarhat el (pl. g,6msig, gondnoksig es€t6ben). A vagyonkezelds tirgya vagyontergy, 6t6kpapir lehet, p6nz kezel6se alapvet6en nem tartozik ebbe a kdrbe. A vagJonkezel6 a kezelt vagyon kddben kdttttt szerz6ddsein6l fel kell tiintetnie e^ a stituszeL pl. ,,D U" kit6tellel. A vaglonkezeldsi szerz6d6st legfeljebb ijt €ves id6tartamra lehet kdtni. A'z izraelt szab,lyozas nem irja el6 a vagyonrendel6 sz6mrra, hogy 6tnrh zz a kezelend6 varyon tulajdonjogat a varyonkezel6 teszere, b r gyakorlatban ez az altalanos, valamint a kedvezmdnyezettnek nincs dologi jogi^ jogosultsaga a kezelt vagyonra.
A liancia jogi hagyominyokon nyugv6 Louisiana nem tudott ellenallni
az
angolszesz jogrendszerb6l ismert intdzmdny bizonyos fokli efi6El6nek, ami els6sorban gazdas6gi okokkal magyaiizhat6, hiszen a vagyonosabb tirsadalni reteg az Egyesiilt Allamok m6s 6llamaiban fektette /rrstba a vagyonet.r5r Az 1920. e\\ Trust Estates Act minddsszesen egy bevezet6 rdszb6l 6s nyolc paragrafusb6l 6llt. A trrsr l6tesit6s6t legfeljebb a vag/onrendel6 halelet k6vetd, vagy kiskorir kedvezmenyezett es€t6n annak nagykorus6g6nak el6r6s6t kijvet6 tiz €ves id6tartamra tefte lehet6v6.rs4 1935-ban politikai okokb6l szijletett tdrvdny hadlyon kiviil helyezte
a
rae
Szobranie zakonodabhztva RF 1994. No. 32. 3301
A kotabbi .,ttust owher" kifejez€st a rfas, keze16 {doeetitel iiij tptorljaj\scst) v6ltotta fel. ahi a negbizzs. kepviselet fogalmdhoz rartozik. E. REID: Ih" liw d/Ir6rr tu Rarsia, Review olCentraland East Eu.oDern Law 24 {1988).46. rrr Szobranie zakoDodaElsztva RF 1996. No- 5.410. l5r z. E. BENEVoLENSKAYA: Izst MdMsenent as a keal Forn of Mdtugine Slate Prape riaRusia. Revierv oi Central and Easr European Law 35 (2010), 68sk. HAMZA ezt a konslrukci6t a louisianai szabalyozassal lonia p6lhuzamba. H^Mz^ C.: Az euftpai noEinjoc lejl,sdase A nodern nagdnjbgi rcnds.erek kialakuhsa a r6naijosi has,onAnyak alapjdn, Bp.2002, 191. 153 E. NABoRs: ??e
[email protected] inis oJ Lotisiana Ta']r Esntes Act and Sone oJ the Problents .J Dt?tnl8 Tr6t tnstnments Thereurulel, Tolane Law Review 13 (1939), 170: F. F. SroNE: Tnats nt lrukiana. The Inte.nadonal and Compararive Law Quaderly | (1952),368. r! E. F. MARTIN: aourri?ra t t.a, ofTte'ts tcots /Uiet ,4doptian of the nr6l Co./c, Louisiaii LaN Review 50/3 {1990). 508. ta\
)t
a Trust
Estates Acr et. EzI k6vetden a louisiana-i bank rsz6yeK6s Inuisiana Bankcrs As\o, iation) petici6r inlczen a konnenyz6hot. 55 anrelynek er-edmenlckdnr
sziil€tett meg az 1938.6vi Louisiana Estates Act.t56 A louisiana-i szab6lyozas aiapvet6en h6rom amerikai 6s egy angol minta alapjan keriilt kialakitdsra j6reszt Louisina-i Bankerszdvets6g Zrasr Szekci6j6nak Jogalkodsi Bizottsega liltal.r57 A ttirv6ny csak az express trrsrot ismeri el, 6s az okhtasi, j6t6konysegi, vallesi cdlokra l6trehozott rn s,okat tovebbra is az 1882. 6vi tdrv6ny szabelyozta.r5s Louisiana Trust Code 1964 Art.9:1731. alaDian a vaglonke,,el6 adminisznaci6s rendetkezesi joBkajrct bir.r." Ehhez kepe.r az ,t]./.
a
A
a va$/onrendel6t tekintik tov6bbra is val6di tulaidonosnak. ftggetleniil ahol. hogyjogilag a vagyonkere16 szereze meg a r ulajdonjogor.rs A louisianai r/a$ eset6ben a kedvezmdnyezettjoganak megit6l6s6vel kapcsolatos elr6rd dlldspontokra kivdl6 p6lda a Rewolds v. Reynotds iigy.r"r A viszonytag egyszefli t6ny6ll6si ugyben gyakorlatilag az 6rtelmez6s valamennyi lehetsdges vLltoz ta helyet kapott. Az els6 6s a masodfokri eljei4sban ellentdtes it6leiek sziilettek, majd a legfels6bb bir6s6g bir6it is megosztotta az iig/. Egyes v6lem6nyek szetit trust alapitSa kor a vagyonkezel6 tulajdonoss6 vAlt azzal, hogy a jogcirnet ^ (thle) megszerene, iS/ a kedvezm6nyezetinek nem volt dologi joga a kezelt vagyonra. Mds ellaspont szerint a vaS/onkezel6 csak az&t kapott tulajdoqjogot, hogy a vagyon kezel6s6t ell6ss4 vagyis fiduci6riusk6nt szerepel ajogviszonyban, a vdgs6 tulajdonos a kedvezm6nyezett. M6s 6ll6spont szerint a va$/onkezel6 ugyan tulajdonjogot sz€rzett, azonban a kedvezmenyezethrek kiildn joga 6llt fenn a va$/onra. V6gs6 soron a ddntdsben arra jutott az elj6r6 tan6cs tiibbsdge, hory a kedvezm6nyezettnek van valamilyen joga a tust vagyonm, azonban az nem tulajdonjog, hanem a trrrr, vagyon hasznaira kirerjed6 jog.'6, Ebb6l ered6en a truslb6l kifizetett juttatasok a hazassagi kiizds vagyon riszet kdpeztdk. Ez az iI'let 9:1781. szerint
r55
SToNE: id. m. 371-
r$ Louisiana Act 8l of 1938 (Ttusr Esrares Law of 1938). t d. ehhez HEss-BocERr-BooER.r: id. n. I, 2lsk.: WISDoM: id. m- 87sk. t51 U. Atuqican Lav t8tittte s Restdteneh! of the LN of Trusts. Uriforn Trusts Act, Uniforn Ptircipal and Incotue Act.|d. rovibb6 a htuvardi criswotd 6ttat kidol}ozotr Mode! Spendthtil T16l
.tiardre. SroNE: id. n. 372. r5t LaAcrs 1882, No. 124, nodositorh: A.ts t9l8_ No. ?2. 15' ,,A t.ust, as th€ term is used in this Code. js rie relationship resutting fiom the lransfer oftitle ro propen] to a pe6on 1o be admirislercd by him a fiduciary for the benefft ofmoihea. Ari 9:1731. uisiana Trusr Code 1964. 'e,,A lrustee is a person to whom tirle to tie trust prcpeny is rransfetred to be administered by him a
k.
6
t
s
fiduciary". Art.9:1781. truisiara Trust Code 1964_ '6'388 So.2d I135 (La 1980). i6, Ery na$,sziilo vegrendelerbet\ spendthtifr trusbr l'tesiten az unokei r6szero. A r.6r ldtesito okiraia sz€rint a t6r vag/on hozamat a vag/onkezelt' dhzkrecioDalis dijntdse szerint juttalta u unokak r€szere, majd uok 21. eletdviik el6r€s€vel a telj€s va$/onrajogosulrak v6ltak. nagymama haht6t '6, uhoz. A hrzassag k6s6bbAvrhssat ki'vet6en az eg/ik S/ermok fdrjhez neff Reynotds €rr vdge! amelynek sorin vita tamadr e6l hosr a r/6r va$/onb6t tort6n6 juttat6sok hrzsrrrsi kaizds rxlajdonnak szlnlianak e \a8y Reyrolds assany kuldn raglondr kdpezik. Az !S, reszteLes elenzdscl td. D. W. CRUNINo: Reception of the TtBt in Louisbna: The Cdse of Retholds v. Rernods,-|ut^e Law Review 57 {1982),
l0lskk.
Kiserletek
e dgolsisz
lrust civiljogi ritvdtetee
gJakorl^tilag azt az 6ftelmez6st kdrvonalazt4 ho$/ a kedvezm€nyezett joga e$/fajta
idegen dologbelijog. ami azonban a dologijogok zrirLkonisegeneI etvet sa-rri.'""i " Ugyanakkor m€€h al6 1026 je len r6sdgii volt a Bridg?s v. Aulozon? properties,
ln(. iiglben hozotl it6lel 2005-ben ahol a louisiana_i legfelsdbb biroseg tbrArara
Supreme Court) eloszlatta a kets6geket 6s azt allapitotta meg, hogy a rlgyonkezel6
jogcime egyenki
a civiljogi
drtelemben
vett oszatlan tulajionjoglal, ds
a
kedvezn6nyezettnek nincs tulajdo4joga a t/r/sr vagyonon a rra.sr fennelieia aiatrre Az it6letbiil ered6en eg/&telmilen az kdvetkezik, hogy a kedvezmdnyezettnek csak, mint kiJt€lmi jogi, harmadik szem6ly javrira sz6l6 szerz6desb6l ered6 jogai vannak (stipulation.pour au|uiJ. Mdlrdszr6l a vagyonkezeld tulajdonjoga osztailai. azonban korerezetlsegJarut hozzd. amelyet a r,rrl okimLban a vagyonrendel6 hardroz meg. A
vagyonkezel6 ez a tulajdon6ban 6116 vagyont 6vatos bef€ktet6kd; a ^lapj6\ kedvezm6nyezett javera k6teles kezelni. A louisiana-i joggrakorlat nem vette 6t a tu-lajdon osrhat6srgdnak ,bundle of sticks " alapiln val6 liieti3s6g6t a common law_ b6l, uryanakkor osztott tulajdont nem is tartotta feltdtleniil sziksdsesnek a trrjrr ^z koncepci6janak alkalJnazas6hoz.'65
A rrarr intdzminydt Azsia egres orszagaiban is .Japanban.r0/ Ddl-Koredban,163
bevezenikroo
Tajvanban.16o
N6pldztrirsasdgb€n
igy
pl.
6s a ('i"ui
is.r'0 Mind a ne$, orsztgban ethldnosanje emz6. hogy a frnanszirozdsi stlukrurika( kiv6nldk bdviteni a rrasr szabdlyainak alkalmarrisbva['ds mind a n6gr orsz6gban jelent6s hasonl6segokat tehet felfedezni a jogszab6lyok tekintet6ben.rTr A r/rirr eset6ben l6nyeges eiem a tulajdonjog ketttissele] a vagyon
elki.il6nit6s, en6lktil csak szelzijd6ses konshrkci6 lenne, ami az iiglnOhefreK illetue a megbiz4snak felelne meg.r72 A jap6n, d6l-koreai 6s tajvani'szab6lyozas egyeltelmiien el6irja, hogy a vagf/onrendel6 kijteles 6truh6zni a kezelt varyont a vagyonkezel6re megbat6rozott c6llal.r73 A kinai szab6lyozis ett6l elt6r, nem irja el6 M iLtnhiLzitst (zhuarryangl, helyette a vagyonkezel6re tdrt6n6 ,,ribizin]f' (ieino) alkaknazz4 ami a megbizes, iig/nijki sz€rzijdds es€tdber is bevelt forrnula.rTa Ho cRUNNa: id. d. I15. 'e ..Undtr Ld^,ana ja$. 163
ri,te ro lhe,rusl properry ves6 in rhe rtu,tee aone. and a beqeficiaD has nor nlle to oJ o$nership in,e,e,r In rrusl propeny. bur ont) a (rqlian .pe4onat dghr' vrs a vh,he !lasre.,,o clain wharevd interest in rhe rrust relationshjp the senlor has chosen to be;tov.. B/ idges v. Autozone Propetties, tnc., 9AO So.2s at 796 797 . tdtzi E_ E. Cts^sE. Jt.: Tt6$_ tbuisiatu Citit Lon rreatisu, xl,20092,4_ 16r
t6
CHASE: id. m. 33sk.
L Ho: The Reception oJ Trust Legal Sludies (2004), 287.
in
Asia:
Enetgits
t22 La{ No )t2ot tq2' rt02t. .6rTrusrA-, ,s
Asian
pri,ciptes of Trlst? Singapore Joumal of
ianuar t-ie,ot tepeh ha,atrbar. Tru,r I aw. t06t I looz deembe,dben tip
294'
rAnutat arra, hogy a kinai szab6lyoziis irtelmezese soren probldDrakat vet fel, hogy a vagyonkezelo jogilag tulajdonosa lesz-e a kezelt vagyonnak.
Mind
a
n6gy ol.szig szabelyoz{sdban egy6rtelmii, hogy
kdtelezefts€ge
a rust vag)ont a
a
vagyonkezel6
kedvezm6nyezeftkdnt meghat rozott szem6lyek javera kezelni- Ho velem6nye szerinr a kinai sz belyoz^ a legkidolgozottabl a vagyonkezel6 gondossdga tekinter6ben. Mind a 169r orszig jogszabrilyai kit6rnek a tr"uJt vagyon elktildDitdsdre, mig csak a kinai szj:b'lyoz.-s tattalmaz reidelkez6st arm nezve, hoS/ amennyiben a vagyonkez€16 jogellenesen r6szestil a kezelt vasvon nyeresdgeb6l- tgl az a nlereseg a rrarl vaS/on risziL kepezj.r/s Egyik azs;ai o;v6g
vonatkoz6 jogszab6lya sem biztosit azonban harmadik szem6lyekkel szemben-i jogokat a vagyonrendelii, illetve a kedvezmdnyezett java.a. A japan, ddl_koreai 6s tajvani szabalyozis semmiss6gre ad lehet6s6get, amennyiben a rr.r.r/ vagyont nyilveDtart6sba vett6k, 6s ezut4n k€riil sor a kezelt vag/onb61 val6 elidegenit6s; Hasonl6an, csak a megbia4s keretein beliil kezelia vagyonkezel6s int6zm6ny6t a maltai,6s agriz jog is Ezek a tatN6nyalkor.isi modellek .,6vatosan,' k6zelitik meg az angolsz6sz tulajdonjogi strutdtret 6s annak 6tv6teli problematikai6l val6jdban nem oldjek meg. ds nem veszik 5r azt. Mdsreszr6l viszont_arra lehettjs6sei biztosiranak. hogy a jogviszonyban rdszrvevd szemilyek ddnrese alapj6n keriiljon a kezelt vagyon tulajdonjoga valamelyik f6lhez.
l)
A vagyonkezel6 a tulajdonos
A trust az angol joggal p6rhuzamosan fejl6ddtt S k6ci6b an, azonban a lesal 6s equitabLe jogcim kett6ss6ge nem alakult ki.'?6 tustot a mesbizis 6s let6t kombindci janal( lekinten6k. jogi megitdldse 4rast contract. szatcirodalmi alldsponfok t6bbsege pr? ctuln in fayotem tertii-nek tekinti a rrr6tot. A XX. sz6zadt6l kezdiid6en jelen(is angol hat4s drvdnyesiil a sk6t trust jogaban, iS/ ez a kiilijnbseg v6rhatoan e$/re ink6bb elhalviiny-llni l6tszik. Craig a Jrr Feudale cimtL munk6jdba, a 'Fideicommissafiae Conclitiones" cimszo alatt t{rg/alja a rr,u$ot 6s a fideicommissum szab6lyaival hasonlitja dssze.r77 A rrasr 6s a fideicommissum kijztitt fenn6ll6 hasonl6sigok ellen6re nem 6llapithat6 meg, hogr annak hat{sera alakult volna ki a r,6r a sk6tjogban.u3 Srair veleminye szerint a l/&rt fejletlen 6s szimos bizon,'talarsagot felvet6 int6zn6ny volt, amely a megbizis 6s a let6t kdziitt helyezhet6 el.tle Efi a v6lem6nyi osztja Vera Bolgiir is. r30
A
r?5
A
t
Ho: id- n. z98sk.
1t6,.Iforc delines trust
as involving a division of oMerstrip into legal and equirable, then Scors law does not have the trusr ai all". C_ L. CRErroN: S.dt4t : me Evotution oJ the in a Sa4i-Ciyitiaa
sre?u, in: Heinrholz-Zinnernann: id. m.508. 17
T6t
W- A. WfioN A. c. M. DuNcAN: ?6rr ?,srees a nn E ecstots,Edjnb,xgh tgg5z,3. D. M. W^!KER: Prir.bld s d Scofiish Pri'ate Ije,Oxford 1989a, Vol. IV, 3. D. M. WALK!! (ed.): ./aft6, vbco&t ol Sbn: The r6tifutio6 aJ the riw of Sco atu!, Brjnbush_ Glasgow 1981,226skk.; D- M.w^LKERt A taSal Histort oJscotand, Fdinburgh 1996_2004, voa IV,
-
l7s
"
E22.
'e
(id_
WuoN-DuNcAN:
id- m. 13.
Bolgdr sz€rint a rus, ket sz€z6dis, a
88j.),209.
bet
€s a negbizas
kombinAci6jabe alakult ki. BoLcAR: W,y
Kisdrletek
o dgolsziiz
ttusr civiljogi atvareliE
Gretton vdlem6nye szerint att6l m€g, hogy a XVIL szia dbao m6r ismert6k Sk6ciaban a trult kifejez'st, ez m€g nem jelenti azt, hogy a frsl mint jogi konshukci6 is ldtez€tt.r8r Cretton 6ltespontja szerint a kedvezm6nyezett jog a tulst vaglonm nem dologijog, hanem olyan kdlelmijog- amely valamjlyen modon doloei jopak riinik. a kettd kdziin helyezendd el.r3! A r.rrr annyiban bizony,ult specirilis let6tnek, hogy a letdtemenyes, pontosabban a trustee FrlaJdonjogot szetzett, a kedv€zmdnyezethrek pedig csak hitelez6ijoga ons credir) volr.r33 Ez a v6lem6ny a bir6sigi grakorlatra is haiissal birt.re K6s6bb azonban, 1990-t6l kezd6d6en az az elHspont lett umlkod6, hoS/ a rn st nem tekinthet6 szerz6d6ses jogviszonynak. Lord Kincaimery kiemelte, hogy a vaS/onkezel6nek olyan diszkecionalis jogkdre lehet, ami a szerz6deses jogviszonyban nem 5ll fenn,r35 mig McLaren azt hangstlyozta, hogy a trust egy qaasi-contract, amely megkiltjnbdtetendii a megbiz4st6l, mivel a vagyonkezel6 ktitelezetts6gei elt6mek a megbizottdt6l, b6r k6zel ,ll ahhoz.r36 Lord Dunedin szintdn azt hangstlyozta, hogy a trust nem a megbizAs 6s a let6t kombin6ci6j4 mivel a r/rsr megszegdse nem tekinthet6 sze.zdddsszeg6snek. '3? Lord Kinnear ezt a gondolatmenetet kiivetve azt hangsilyozta, hogy a felek kitzdtt fiduciirius jogviszony jdn ldtre, ami nem tekinthet6 szerz(idesnek.r33 Walker megit6l6se szerint a turt egy h6romp6lusi, sui gene sjogviszony, amelyben a felek kittelezettsdgei fiiggetlenek mes kdtelezettsegek alapjait6l_'3e A Lordok H6za 1976 ban meghozott dtint6se az elmdleti vitet olyan ir6nyban ddntdtt€ meg, ho€'t a trust e$/oldalf jognyilatkozattal is l6trehozhat6.r{ Walters megitel6se szerint a t,rsr egy sui generis iogviszony, amely teljes mdrtdkben sem k6relmi joghoz, sem pedig az angol jogban ismert e4dry szerinti tulajdonjoghoz nem kdthet6.rel A vagyonkezel6 jogkttr6t a trust alapitas soran kellett meghatarozni. A vagyonkezel6 e1j6r6sa folytan keletkez6 kdrelezettsdgek al6l a kedvezmdnyezen kiiteles volt mentesiteni a vaS/onkezel6t. A l,'rstot szAmos formaban alkalmaztak, pl. gyakori lolt a fdeicommisstmt esete. Ugyanakkor megailapithat6, bogy a sk6t trust nem a r6mai :ogi rtdeicommissum-b6l eredeztethet6 bAr a perhuzamossag 6s hasonl6s6g vitathatatlan , 6s nem is az angol trust- intdzm6ny6nek az 6t/6@rct
id. m- 509. 'lrCRErroN: 13? C- L. GRErroN: ?6rr and Potrinany, i^: H-L. Maceu@n (ed.): Scors Law into rhe 2lsr Cenrury: Essdys in Honour of W A Wihon, Edinburgh 1996, I84: c. L. GRE'ttoN. CoBtrctiee Tt6ts an.l
1aob.n.y, in: MiFSmits:id. m.287. 133 T. B- SMrllJ: .t dtar C/tt a I atu! Codparcti'e,Edinbv}h r962,2\j rs WrLsoN-DuNcaN: id. m.
_
14.
tr5
Cartulhet \. Utathe$ Tr. (.t895) 22R- 775, at p. 1?8. WrrsoN-DuNcAN: id. n. rx6WIlloN DuNcAN: id. m. 14. t31 AIen\. Mccrcnbie\ Trc (1909 S.C. 7t0, ar p. 716.) WLsoN-DuNcaN: id. m. 14
rxxwr6oN
DUNCAN:
14.
id. m. 14.
wALKER: id. m. (180.j.),tv,3. tqt Alla, Ttustees | . IDtut A.lvocate t97 | er D. B. w^LrERs: AMlo8leJ al the Tru! r3'r
\
Sttndpoiat ol Scots aNI Enslft Kin8domCompantiveLawScries
S C (H.
L. ) 45,
I,?r, in: W A willnr vol.
53. HoNoRa: id. m
(|
ant of hs Constituents in Frcnch rafl.
l5j.), 806Appt.a.he.!lo
1t1c
(ed.): Ttusrs aid TnBL-Like Deviccs. Unned
V.Lo{rr! t98t, t2i
i
jelenti.re'z Stair megit€l6se sz€riDt ftuicommissarius pozici6ja sokkal inkdbb egy ^ hivatalnak f.'fic€) tekinthet6- mintsem drttkl6s i j ogv iszonynak_ rer
Nemetorsz6gban, AusztrirbaD 6s Svejcban a
bizalmi
vagyonkezelesi konstrukci6,a Treuhand eft^l nossagban sz;nte teljesen megegyezik_ A Treueeber (Fiduziant) 6s a Treuhdnder kozijtr kdt jogiigyler jitn l6h€, egy dolog jogi hatesi 6s egy kdtelmijogi. A Treugeber atruh6zza a kezel6sre sz6nt vagyont a
a Treuhander tulajdonos (jogok, kdveteldsek esetdbeD Jogosult) lesz, vagyis harmadik szem6lyek ir6ny6ban a vagyonnal kapcsolatos minded jog (Vollrecht) megtllet| Emellett a Treugeber 6s Treuhdnder k6z6II ^ rdgzitesre keli]j, l6trej6n egy szerz6deses jogviszony is (pactum frdaciae), ^melyben hogy a Treuhrinder a teljes tulajdonjog6hoz k6pest milyen jogositv6nyokat nem gyakorolhat, illetve milyen tulajdonosi jogok gyakorl6sera kdteles. Ez a mdsodik jogviszony 6rtelemsz€ ien megmamd a k6telmi jog szintj6n, va$/is harmadik szem6lyek ir6ny6ban nincs baielya. A kiitelmi jogiigyletben kedvezm6nyez€tt (Begiinstigter) is megiel6lhet6, akinek drdekdben k1|eles a Treul?.inder a vasyont kezelni. Alkalmazod konstrukci6 ernelletr az is. hogy a lreuhander nem ;rez tulajdonjogot, teljes jogot a kezel6sre szint vagyon felett, va$/is csak kdpviseleti joggal rendelkezik, ez azonban inkAbb puszan a megbiz6s szabelyai szerint Treuhtinder re, ami alapj6n
6r1elmezhet6.
A
prcbl6ma kikusziibiil6se erdek6ben Fedinand Regelsberger kidolgozra a fiduciarius jogiis/let tan{t Jhering eredm6nyeire dmaszkodvqrea amelynek alapjet a c6l 6s az eszktiz kiiziitti adnltalanseg k6pezi, amelynek €redmdnyek6nt a jogugylet nem tekintend6 tilosnak.re5 A r6maijogi alapokon nyugv6 elm6let mellett ldtezetr, a gyakorlatban azonban elismer6st nem nyert a germen jogi koncepci6. A gem6n jogi alapokon nyugv6 elmdlet a szerz6d6ses konstrukci6val szemben dologi
jogi
hat6l)4
biztositott a va$/onkezel6sre atadott vagyon vonatkozis6ban, vagis az alapit6 (Treugeber) b6rkivel szemben fell6phetett abban az esetben, ha a vagyoDkezel6 (Tleuhdnder) nem szenbddsszerrien dftekositette a vagyonk€zel6sbe bevont vagyont. Alfred Schultz€ megkiildnbdteti a fiduci6r 6s a germen jogi konstrukci6t, mivel a ,drrcid csak kdt€lmi jogi hat6lyi, mig a longobatd Treuhand-nak dologi jogi harilya ts ea\t. A fiducia eset6ben a fiduciirius ugyanis teljes tulajdonjogot szerez, mig a langobard Treuhand esetdben csak korletozott dologi jogot.re6 Ebb6l ered(jen a k6t jogi konshukci6 6s a modem fiducierius i.igylelek ugyanarnak a kateg6ri6nak az
?.6/, Edinburgh 199t. 6. Lord Westbury alHsponta 113, l2t ), nisBrini a sk6r r.a. kdzts eredetrel b,r az ansot 116r€1. legal,bb:s virarhalo. WATLER: id. m. r t8l.J ). vol. ry.825. HoNoRt: rd. n I t35j.r,804 l'3 Grakori volt ho$/ a vegrend€leli vderehajtbk elhuny! rokolai, illetve a fdeicotui$saridok ^z haryaldkb6l rdsresed6 sremdlyek voltak. SMnH: id. .n. 202. ls R- voN JnEUNc: Geirr aes 6his.hen Rechts aLf den te^chie.lenen Stufen seiaer EntuickJuhg I, 1e'?
K. McK. NoRRtE
(FIeminS
E. M. C. DALGIITSH:
!. Howd." -Lt86Sl 6 M. [H. L.]
I
lripzig 1858 {6, III,290. lqr F. REGE*BERGER:
Zret
zu Lehre ton tler Ce$,:oL AcP 63 IN. F. 131 (1380), l?3; H. Bd I- 19. Jabhutde . Oberblick nber die Entwicklune des
Beittutge
CoNG: Etopdisches Ptivabecht-
Pnwr.echts in den ehcnah genetatechtli.h?n Lii"dem. Mnnchen I 984, 4 '5 ie6 NScAvLTzE: Treahakdet in eekeaden bnry. ichea Recrr, Jherings Jahrbiicher ffir die Dogmtik des b(tgerlichen Rechts 43 (1901), 32sk.
Kiserletek
4
egolsztsz mn ( ivitjog, aNektere
al_tajai.r"7 Helmut
Coing megkdzelirdse szerinl valakinek vagyoni jogok h!iseeen (Treu) vagy bizalmon (Verlrauen) alapul6 dhuhdzesa am; atipian ; ;;"";;;;;; jogiiag 6s.kiviil6ll6k sztunara sajAtjak6nt kezetend6
Iiffi ii
":i;
J-",-#l%T[;XiJ,:t;i:$"
mdsi
k
is ify* iiat"oat"l f,"-r"fi-" szeme Iv va sv m esh rozon a t6
A Treuhand vonatkozesaba.n nincs altalenosan eifogadott meghatarozis a n6met jogirodalomban. a ftjbb jegyei abban ratdhar6k. hog1, a vigyon rutajd;n;;; (Treuhtinder.) a lulajdonjoget nem sajir drdekdben gyaftro5a.'""''4 fr"rh""; kA Jogugylet alapjan Jdn l6be- az egyik a vagyonkeTeldsrdl szol6 meqiillaDodas ( I reu.handabr"de.. pactun fiducia?)- a m6sik pedig a vagyon renielkezdsre Docsar:Nm.
atlataban
_
eruhazrsera irdnyulo jogiis/let
-rulajdonjog 6rjdn. Sem a BCB. sem az osznik ABCB nem szabatyozza :e4,ugu:g:ee:(halil r reu
a
nano le treh ozasa ra ran),u 16 szerz6dds I ajnel lo szerzrjddst ipu sk6nr. rm A, ndmet.kons! kci6 jelenr6s hetranya a rra,srhoz kipest. hog) a kezelt vagyon Jogelenes erroegeni{ase esetin hamadik szemdly szerz6kkel szemben r
.
a Treueiber szdmira nem biztosit jogdrvdnyesitdsi lehetdseget a kezel vagyon helyreallir6-s;ta. Ezr. a gJakortatban egy6b Jogintdzmdnyek alkalmazisrval probdliek 06rolni (elidegeniresi €s terhetdsi litatom. visszavds6rtAsijog. jogatap niiki i e-O"i"dj, azonban ennek hat€konys6ga 6s in rem jellege megk6rd6jelezhet6. A sv6jci jogban az OR Arl 35. Abs. i. atapian teietOseg van man(latum post mortem kikd1f.s&e, vagyis az egydbkent szemdlyhez kotott megbizisi szerld6s eseleben a Treugeber halala urdn is fennmarad a vagyonkezele,i ioqviszonv. Megiegyzendd. hogy Svdjcban sokiig nem ismenik et a-iijtftjtdd" t€r;.;"; ;;'"; eserit. pl. a Harrison iigyben aa a szdversegi bir6srg a svdjci jogban sTabdlyozon jogviszonyoka (megbizds. lerel srb.) bonrona le.ra' izzal. h;s, S",aj" *lifik;lr";" implemenlilra a Hagai Egyezmenyl a kulfitlddn ldresileft ;rr eiismerisere sor keriilhet.
@A
Trcuhand setdben a ndmet szakirodatonban jelentds el€.dsek vannak. S. HoFER: Treuhdndtheorien in det deutsthes Rechts\|irse6.hofi tles tg. Jatuhrnde s, ir, H"i.r,.i._ Zimme.mann: id. m. 397skk. A rreuhdnrr nemerkutati6dvat kapsolarban rd. l. xi"iiii,a,a, k!4 rrcuhahJJa^chun!, in Henr,orz_zimmermdnn: id m.Rrc".".r, z r?skk. i:,.t 2^LM\u!!r t .9*9 Dte trp"hahd Aran privaph R".htsepyha!, Muncnen to?r t: K. O S.HFRNbR. t,arn.n 4pr rrcuhand in ah"n R".ht. in. Heinholz _ Zimmermarn.id. h. Z3r. 'K.( BEHNES: D", fr^t tndcuts.hea Chiacs:.hca R..ht. E th? Daat? un| dcs rhme,s.hen T,Btpe,er. es @n )Ut den Hnktetun.tdet pn1tis.h?n rtutu?.h!.,,a a^ n"i,. a,,y".",ii.t., ii",ii) 'ar nt Deutschland. in: Schriften zun chinesischen R@ht. Bd. 3, BertiD 2609, 33; V. THURN;;:
G,ualJtaBe"dp,Trpuhaad:!.r"a.turisri,cheschnienreiheBdTt.wienlgg4,t\
id m lr ll 88sk.. idezi M. SETLER:.rt6t nd Tteuhdtt in ,chweizltischeh Recht unter besondetel .1i Re"hlsstpll ag dpr r.ararr. Drs liinch 2004 \- S(hweDer S.hr:ien rur ?:reksrhtenE veTogpnobtralu, g md zum verfogenserhr lzJrichl. Bd h. a4r. Ld rordbba v tr,HNLq Dif ron lrpueebtn uhd B"Ersheph o,s fr,-, had tteuhand Uar be,on.tder 6erurr:^ht'ednqdp, Haaei fr6t Ubprakt nnp$ tad dps / x,ondcrLnesd^pr\./,. B..,te, . Sr,rd.en rY'THURNHER r'lL BGE
96
zur Rechtswissenschan. schriftenreihe tur rntehalionates Rechr 107 (2007):
ll9skk
I]7ikk.,
r,1"*"*, J..
Tekintettel arra, bogy a bir6s6gi gyakorlatban a megbizas szabelyait alkalmazzek a fiducierius aftoh zesft. ezert az Art. 404 OR alapj6n a vagyonreldel6 barmikor ioqosuh a rzerz
A
vagyonrendeld vag) a vagyonke.'elo halala' vagy cs6dje szinten megsziint€ti szerz6ddst, nem allapodnak meg Saj6tossaga a sv6jci a zabdlyozisnak. hog) a megbiz6 haleldt kbveloen lnondatum post mort?mt. i\ leher6s6ge van a vagyonkezelilnek elj6rni az Art. 35 Abs. 1 OR alapj6n.4 A
ariol temond-i nem lehet.)o'
cselekv6k6pess6g6nek elveszitdse felek m6sk6ppen kivdve, ha
.l
'
vagyonkizel6 halala eset€n a kezelt vagyon a hagyat6k r6sz€kdnt a vagyonkezel6 drdkds6re szill et. A bir6sigi gyakorlat szerint azonban tbbb vagyonkezel6 eseten a m5 kies6 vagyonkezel6 tulajdo;i h6nyada a tdbbi vagyonkezel6 reszesedds6t ndveli Mivel a vagyonkezel6 teljes kitrii tulajdonos, ezdrt 6rtelemszertien a kezelt vagyoD nem lesz kiil6nvaryona, csak szerz6d6ses kdtelezetts6ge a vagyon elkiil6nitett kezel6se, azonban az harmadik sz€m6lyek ir6nyaban hat6lltalan.r6 Tdbb vagyonkezel6 esetdn jogviszonyuka a kdzds lulajdon, illetve az egysze i (polgari jogi) LirsasAg szabelyai iflinyad6k. A' Pactu"n fiduciae rr'egszfinesekor ..a vagyonkezel6 kdteles a kezelt vagyont a vagyonrendel6 vagl a harmadik szemely rdsz6re kiadni, ez egyiftal a tulajddqiog etruh6zisnak 6rv6nyes kauzija. osszess6g€ben meg6llapithat6, hogf/ a nemet, sv6jci 6s osztr6k fiducierius vagyonkezelesi konshukci6 jelent6s m&t6kben elt6r a trust intezm6r,y6t61 Mig a r; egy jogiigylet eredm6nyekdnt jijn l6tre, addig a fiducia ket jogngel€t igdnyel' Az arLgol trust alapvet6en dologi jogi konstrukci6t hoz l6tre a kedvezm€nyezett szim6r4 mig a n6met, oszhak 6s sv6jci jogg/akorlat csak a vagyonrendelb 6s a vagyonkezel6 kdzblti pactun filw:iae-rc alap],tlnl Kiildnds hitr,enya ezeknek a konstrukci6nak a vagyonkezel6 elkiildniilt vagyonanak (Sondenermiigen' paftimoine sep(trd) hi6nya harmadik szemdlyek ir6nyeban, valamint a megbiz6si szerz6des szabalyainak alkalmazdsa, ez ut6bbi miatt ugyanis a szefl6d6ses konstrukci6 viszonylag k6nnyen m€gsziintethet6.ag F r a n c i a o r s z e g b a n 2007-ben keriilt elfogad ra ftducie szabLlyoziailr6l ^2030. szakaszaiba keriilt 20tl a Code civil szab6lyai sz6l6 tdrv6ny, amelynek bedDitesre. A francia szab6lyoz6s el6irja a kezelt vagyon tulajdonjogAnak etruhizaset
lr'1
ti tl
A sveici oR 404 cikk I . bek szerint .,Der Auftrag kain von jedem Teile jedeft en widemren oder
a3 Ea a szbalyt kifejezehen kritiz6lja ErcHNER: '?s SELER: id. m.63.
id m l05
d5 P. P. SuPtrro: Rechtssst1lt&g mit Trust aB S.hweizer Sicht. in:
St
Gailer Studien zum
incmationalen Reht, St. Gauer 1994, 8?
e
EICHNER:id. m. 94sk.
@ sErLsR: id- m. 64sk. L. TB6\ENoz: I/esr eh S, ise: Adhasio, A la Coneertio' de la [lare s* Ls tt6ts et codlicatoa de 'as oJ Ia frdacie. Ttust i Swiae and: Rdtif@tioh of The Hdgw Con!c ioa d 7iu'sf ann Codifcation. Fiduciart Ttunsfq, Ztti.\ 200 I , 307sk; C wEn'rcARr: A^erknnung voh Tr6ts und ttBte'h ichd yerhailttk schweizetiehe' Entscheidu^pen in intzrrutio"a!.n - Lnter b^ondercr Betiickichtigukg Etb und Faniliefiahls lDiss.l. Znrich-Basel -Genf 2010' 32skk.
Knerlerek
z
Dgotszisz msl civilogr arvileide
a vaglonkezel6 ftszerc azz l- hogy a vagyonkezeld azl kijldnvaqyonkinl kezelie ,0o A vagyonkezetesr k6relez6 nyilvdnlart6sba venni, ds legfeljebb kliencvenkilenc"er,es
id6lanamra iozhar6 |elre. amelt azonban meghosszaibitf,arO. iogban afducie alkalmaz6sa csak sziik krirbe-n. a p6nziigzi szel,",b";
e fu".rnlrrsi l;;",;;"'". "uii; A .r'agyonke?et6j lisztseget is csak pdnziigyi irtelemszenjen a penziigyi szfdrdban jr6ny;d6"_lfrf*,0 "!g;)h"ii. ';;il";;. joiszaUrilyot .
hos, R o m-6-n i6 ba n gyakorlirilag . n:r".i" Y:qi:ryr:"ou; veneK ar. Komaniaban
iJary"ii ,j"iji
l. ldrv6nnyel hardlyba ldpteten polgriri rOrverykdnlr .791.1 vezene be a rnrsrhoz hasonlJ l.l.rr. uugyonL"r.teJ k"";;;i: .7.13 ; a 7ll201
elenr<5s6gii volt. hogy panamdban belezetr6k a .r,rr saiet ,,Meghardr. ^oz6 .j valrozaral lyz)-ben. Az_ ift kialaAiron jogi konstrukci6 az el nuevo lidecomiso ern€vezest.kapta es a hitbizomany szabelyaj szerint alakilorek ki a iogviszonvt e rere(,Jogr nelyzete akkenl kerijh megharirozdsra. hogy a vagyonkeze16 Oauciariot ruraJoonJ_ogor szf,rzetL azonban en a jog6t egy visszavonhat?rlan megbizes kereriben
vort koletes gltakorolni. Ebbril ered6en a
vagyonrendilcinek
is
a
ked'"ezmenyezeneknek ift sem alakult ki dojogi jogi j ogos u hsriga a (er"lt uugyon.ul A panarnai jogalkor6sl vene 6r rcjbb_kevesebb m6dositassal p"r.no 2"o. ff"*iiia, Chile, 6s Venezuela is.
c) A kedvezmenyezeft a lulajdooos Ho I I a n d
i6
ba
n
nem
leriill
bevezelesre a
r/asl intizmdnye, bdr az
ii
holland
pd(. megalkoldsa sonen voltal erre kezdeminyezesek. a" n"r-r-ni,ii t"* sajStossdga lbewindhebber). A holland bewind eser6ben a vagyonfende16 ,a,,b"wind olyan rendelkezest lesz amel) alapjdn a kedvezmdnyezett lbewiiigoederen t megszeftt a varyon tulajdonjo8dr. azonban annak kezeldsdre a vagyonkezeld Ib?w.t4vo?rctcr) jogosult is kdleles is egyben. Ez a jogj konsnukci6 a'evdrnsdegon dnoksag n ezrn6n) 6he? hasonlo jogi szerkezeret eredmdnyez ds gyakortai; . r
r
alkalrnazasa is ezen a terijleten val6sirhaL6 tu<s.
d) D6l.Afrika, kiizfes megoldrs
joSban a rulajdonjog egyseg6l elismerik. ug,anakkor idesen oorogbelt Jo8ok. azon betiil is elsdsorban uj Lipusu szolgalmak alapiresiira lehet6;es
, ,Adil-afrikai va\. A trust angol
hatasm kernl a ddl_aftikai jog6letbe, amelyre a bir6sriql gyakorlatnak kellett valszolnia. A hal6l eset6re sz6i6 trust megitel€se t l;"i"te-t"L meBhar6roz6 jelentcjsegri \olr az E,@!e Kenp v- Macdona'td s Trusr"o i:st --io amelyben a bir6sig a rtd?i.onnissun szabdlyafi alk^lmazva azt rillaoirona
fies.
A civil20tl..ikke szerint,,La fiducie e$ t,opdlation par taque e un ou plusieurs constilua.r -Code des biens. des drciis ou des tmsfarent sreres. o! un cnsembte d; biens, a" i.it. * a" pBmrs ou rJtub.; un ou pusieurs fidu.Drrcs q, . hs tenan, sdpa;s oe ,"ur p&rroine "0."iJ.. n,oDr. uu".,ne au p'onr d un o,'pru!(uF h+-inc,aires.. lfliTij.^-; 'z@
-rt,
:!F!E&;EeE{t:
isi.:.:ii:::'l:t1: i:tit;t:: ii: Jilei:tii,i:, i.ff:::.:":iJ ?,:::,::;,,:" .,,abiiy3i atk^tmazz:r. rr,rr,". rep.", I "i""e,j;b :::::: ^ir^:, !.::,""i: sro"vatu.s j:ffil'i:ixli,,.[""H ]:i5Jii'*:l;,? ""!i!i,,i,,^qf,T"i,,,i]f)]],,iiili;,], i;i i,ii::: i;;:, i:,1:::,i:,,, :i:l ::,n;;,"*^ffi ;ffi.J;;ffi ; ^:,1::::,:,,2:: e) Qu6bec,
I
q,": b,.:
alanytalan jog, c6hagyor .
,
pr
k.
raivrl Code of Lower Canada) 98ia _ 98tn srakaszaiba arapjin nem kerijr,
:i;;ffi1.:[1-il,il;1 ;*il]ilJ,fi:Jffiszab6rvok
*.0):il:'"1;T"'J":l,l'f, i'.?; ?""x?,::":J',#1.,fl ,l1j::1. T,.,', ;1.j[i vegbement rekodifikaci6 sorrn a szakmai vlta neg, tonstrufciO ,^A^"i,at^"ii kijziili,vdlasz6son foly.
-Az
egyik szerint a vagronkezel
;;;;;;
:Hl:ffi #;-f 'n:H":1,':1"iJ**' j"h::liH'[**""TJ'fi :'ffi?#"ll"Jf ::T lliffi "l,i,xTi:j*^i:-j.:ini.";#,:a
keriilt. Vdgiil a negyedik vari6ci6 keriilt
:#*i*l: ".j
1q1g"*,9.1g.i",",_ffi ;;;ii;;-:'',1,t*:if :,:A,^"T.X':.&fl';: F{iXlI:,-:fWA"#l:;,;.!Xf ":i:#oT:#ffi?d':";;,;',"-:l:f:l!: hatalyba ldpeft cseh ptk. CNo. 89/i012.).
J) A c6lra rcndelt trust .Az.ar'golszasz s"abelyozasi modell alapjen a rr,..r1 konkrdt Aedvezmdnvezen n6lliili. cdlhoz k6rdn rendetese kiiz6rdekii c€tok ..",eU* ,one"eli-L-"fi"f.L"
folyldn dlhlanosan drvenyesiil. mig a magdncilra rendelt rr&r1 Krveretesen megengedeft.
il!:*f:i*::j'T:;"e
meehat6rozotr cert jerdr mes
*
"- '-,,'
""onu.,f"tll*tXtiT*,.jff
';;f*::ktr:x;il:*?!x#Ti;r\:.?,tr{*",#ffi:f tust parrimony, @nsisting of
.;;;;j;;;:
Eh]ez kipest a Kajman_szigeLeken rrds t..srAR'.) fapL,t" r"r,"o*e
the propeny transfe@
ili":S;:,"#;ffi ;#i;ilffi
1997_ben
ia*r""i
flL"#?:,J.::l
;:;i#""f;r::,:;:r::'";;!
:r.ffi ::ffi ,:: Ti"iiilijij tiiXlt";TlJ"X'jiliif it;
';:*{xi;rr##f*}:fW;S;ii.fH*:ir,#,#i.####
Kh€rletek
a
egobzasz hust cililjogi 6tvCr€ta€
'11
szemdlye kiizponti szerepet kap, aki jogosult an4 hog/ a trrsl vag/on tekintetdben utasifisokat adjon a vagyonkezel6 r6sz6re. Ez a struktu€ azt €redmdnyezi, hogy a
vagyonkezel6 jogilag tulajdonos, azonban ijn6ll6 rendelkezesi jog n6lkiil, igr val6jaban a rrr6r kik6nyszeritEe grakorolja a kezelt vagyon felefti rendelkez6;i Jogot.
.
Nemzetkiizi tendencia lett napjainka a lipemodem
trrrt
elterjeddse, a.rnely
els6sorban a vagyon hitelez6kkel szenbeni v€delmdt val6sitja meg.
Az ily m6don kialakitott tulajdonjog fel€tti rendelkezds alapj6n sem a vagronrendei6, sem a vagyonkezel6 hitelez6i nem t6maszthatnak ig6nlt a kezelt vagyonra. Mivel a rrst jogviszon)mak ebben az es€tben nincs konk€t kedvezminyezettje, igy €rtelemszerr[en annak hitelez6i sem tudnak kiivetelest timasztani a kezelt vaevonia. Ehiez a konstrukci6hoz pdrosul a rzlsl halirozatlan idejii tdtele. ami a kezelriagyon vddelmet tov^bb er6siti. Az ily m6don kialakitott bdlliens jogi konstru]
jz
Mindemellett azanban azl figyeiembe k€ll venni is, hogy az alapitv6ny hiteleziiv6delmi szempontb6l nem nyljt olyan v6delmet a vagyonra, mint a vaie purpose trust, ugyanis az aiapipeny hitelez6inek kijvetel6sei fedezetdi szolsel az
p
alapitvdny vagyona ds a magancilra letrehozon alapitviny csak sziik k-Orben alkalmaTha16 az ij Plk. alapjen. Ebb6l ered6en pl. a7 uj magyar prl,.-ban
megreformelt
6s
korszeriisiteft alapitvi4nyi szabelyok mellett
js
Iehetne
ldtjogosultsdga a c6lra rendelt vagyonkezeldsnek.
g) Az olasz joggyakorlat sajrtossiga
Olaszorszagban
tdrekvdsek vannak, azonban m6g nem alkottak jogszabalyt
l/rsrr6l. Ett6l figgetleniil a rurt saj6tos riton elterjedt a gyakorlatban azz^l,holy a HAgai Egyezmdn''t Olaszo.szig lg8g-ben rarifikAlta ds 1992 ben haralyba is liprette. A joggyakorlatban ez olyan 6rtelmezist nyert, hogy az Olaszorsz6gban, olasz szemelyek 6ltal, olasz vagyonra. d€ ki:lfttldi jog alapjan l6tesir€tt ,rr.'' 6rv€nyes, am€lyet a Hagai Egyezmeny alapiiLn Olaszorsz'gban is el kell ismerni.rrl Az olasz bir6s6gok n6gy ldnyeges k6rd€sk6rt vizsgikak a kiilfttld6n ldresitetr rrrsl elismer€se sordn- A tulajdonjog az olasz jogban (An. 240 Codice .irile) nem a
the world ). ld t. ED3E (ed.): canvdratiw ra|9 in ctobat pe^pectiv( Esavs in Celbnnion Fifi ieth Annivena,r of the Fauntiag oJ lht SOAS Law Depalrz"nr. 2000. I i llilSai llgyezmeny- 6. cikk ^rdsley
ol
ttk,
az olasz jog is isrneri a meghatrirozott cdlra reDdelt vagyon 0)atimoni destinati ad uno specifco affarz) lehel1seg& (p1. befektetdsi 6s nyugdijalapok, rdszv6nytersaseg stb.), ez6rt a r/firl nen1 s6rti az olasz tulajdonjogi koncepci6t. A dologi jogok num.r6 claususa sem s6riil, mivel a cdlhoz rendelt vagvonkezelds nem hoz l6tre itj idegen dologbeli jogot, hiszen a vagyonkezel6 tulajdonos. Az ttriikldsi jogi szab6lyok alkalmaz6s6r sem lehetetleniti el a tr.&s, intdzm6nye, hiszen a kdtelesr€sz irenti ig6ny ezzel iisszhangban is 6r1elmezhet6. osztlrat6 meg, de
Egyedijl az ingatlan-nyilv6ntartesi szabdlyok alkalmaz6sa jelenteft bizonyos ideig neh6zs6get a tulajdonjog etruh6z4s; j ogcjm tekinret6ben, az id6vel a qyakorlat ezt is
elfogadra.?ra
Saj6tos megkiizelit6sben az 6kori R6m6ban mtkiid6 praetor (peregrinus) t€v6kenysdgdrek modern aktualiras6t fejezi ki az olasz joggyakorlar. Az olasz bels6
jogban ismeretlen int6zmdny 6letre kell6se kiilft di
jog kik6t6s6vel zsenietis negoldestjelent a ,/16r adaptdci6jeval j6r6, probl6m6k kezel6s6re. Ez egyrinal azt is bizonyitja, hogy a Hegai Egyezm6ny rarifiketesa akir dnmageban is elegend6 ahhoa ho$, az angolsz.6sz kefios Irlajdonjog bevezeresenck neh6zs6geit elegansan kikerijlve €s eg)rittal a trasr minden el6nyenek kihas/nrldsa mellen is van leheldsds a gyakorlat resz6re meglelel6 megoldr4sra. h) Az rij mag'ar
Ptk
Az ij Ptk.-ban kialakitott szabelyoz6s jelent6s m6rt6kben megk6zeliti az angolsz^z trurt inl6zfi6ny6nek szab6lyait €s a nemzetkdzi tendenci6t isnerve iiritmteli, hoS/ a magyar mag6njogban is- helyet kaphat ez a szerz6d6stipus. Fi$/elembe veve a bizalrni vagyonlezel6s letjogosulKegel a gazdas6gi iletben, bizunk benne, hogy a jogalkotAs 6ltal megtett elsii l6p6s beveltja a hozz6 fizltt
bizalmi vagyonkezelds szerz6d6ses a vagyonrendel6 6s a kedvezm6nyezett r6szdre megalkotott harmadik szem6lyekkel szemben is 6rv6nyesithet6 ( k i m o n d v a - k i m o n d a t I a n u 1 d ologi) joga olyan, az angolsz6sz tr"&Jt eset6ben a k e d v e z m 6 n v e z t t e t remenyeket, A
konstrukci6ja
megilleldhiiz hasonlo jogor bizlosir.
e
mety eS,el6re csa-k kerUl6 riron, de m6gis a magyar maganjogi dogmatika jegdn val6 ettiir€s k6p6t vetiti el6re. A bizalmi vagyonkezelesi szerz6dds alapjan ug/an nem ke ilt az rij prk.-ba itn61l6 idegen (korhtolt) dologi jog bevezetdsre, de bu*oltan m6gis dologi jogi szabaly tal6lhat6 ennek a szeE6d6snek a szabAlyai kiizijtt. A magyar szabAlyozis tekintet6be[ €rdekes pfuhuzamot lehet vonni a sk6t 6s a d6lafrikai jogban ismen rrsr sorseval. Sem sk6t, sem a ddl-afrikai jogban nem 6ll feJ|,l a legal 6s equitable ownership k6z.6ttj kiiliinbs6g. Az angol equiry ielentls m6d6kben hatott a sk6t 116, szabalyainak alakitdsa sor6n. Szemos kitikdt kapott az equity egJes szab'ly^irrak 6tudtele a sk6t jogba, ami egyenes kiivetke2rndnye lett a 1t4
r Repo r /rdt, The Columbia Joumat of Empean Law Or ine, vol. 18,2 Da l/lljr im italiekischen Re.ht, Recttr der intmationaten Wirtschan 5iD
M.I.]Jpor Comt
6sk.; O- STRNAD:
(2012), (2005),
Klsarletek
d
dgoleasz trust civiljogr drvedere
fr$ egyes szabAlyainak 6rtelmezdse sor6n az angol mint6k atvdtelenek EAltal ^z alol;u:t szabi'iyai szubszidieriusan es eseti jetleggel belopoaak a sk6l 'rarr Az
s.i'Ualyai tozd. a Oirosigi S/akoflatban folyamatosan figyelembe veszik azokat lehetne eauity'nem tarlalm?E olyan racionalis elemet' amelyn6l fogva rendszerbe jogviszony egy-egy jelleggel ki el6intokat alakitott toghini a szaUatyail ad hoc Az eqr,it) cs;k kieg€szit6 szerepet jatszik az angol jogban, kjti:lti ^ 'to:natkozAsiban. egeszeben
common
law
ri,ltal
tetrejon reseke!
igr azt
teljes
jogrendszerckben nem lehet eltal6nos jellegg€l -6tvenni
A
i
.civiljogi d6l-afrikai jog ettol
Liesen ehir<j ulat idrl be, a trusrcl a civiljogi dogmarika arzendljdn keresztiil 6rielmezi es tdlti ki tarralommal. A jogg/akorlat szempontjabol meghal'ro76 lesz iranyado a ielenl6sesij kdrd6sl vet fel. ho$/ mityen szabilyok alkalmazesa "biz:lmi
rigyonkezelesi szerz6d6s drlelmezdse sordn. A magam rdszer6l nem unom 6s elkdpzelhe"tetlennek az. hogy egyes nemzetkdziesiten angolsz'sz elvek funkci6l r6szieszab6lyok ily m6don i magyar jogall'almazis szemera is kisegil6 tdltsenek be.
az els6dleges kerd6s az, hogy mik6nt alakul a Mint minden irj jogintdzrnenyn6l -A konkr6l jogvidkban a biroseg melyik rL^r v6laszlja' az sorsa a eyakorlarban aneolszd; szab6lyokat figyelembe veszi-e. vary a magyar magdnjog i dzmdnyeil ioilu unuto*iu ritiin alkalmazni Az elsd eselben a magyaf magenjog rovabb halad a illeszked;k a *lio"iira"ii dltai megszabort 6s ta16n elkerijlheletlen uron, varyis vagyonkezeles iernzetkdzi tendenciailul kijeldh kerekvegdsba Ebben az esetben a is erlhe{o' allal befektel6k kiilR;ldi sorban rekinterdben ery modem. nem utols6 alkotoit vagyonkezel6sre a esetben elt-"rtt"to tJtogas e-€nyesiilhet. A miisodik rato a(le ryakorlata folldn iosszabelvok a kiilftjldiek simdra kevdsbe .Ie,n"rudnuk u.^gy* kuri6zumok szintj6n rc "ez iri PLt<.-ban ibizatmi vagyonkezetds szabelyoz6sa jelentds gazdas6gi igdn) a konkrel hogy adon valasz, l€IjogosultsAga ezin egyirlelmiien megalapozon Az' jelentds mdnekben fti83.a alkalmazhalok mikdnt .zaUafo"f sv"iodurUu; "io[zabilvokt6l 6s a iogs/akortatt6l is Az elso es eryben legnagyobb jogalkods' amely "e-.ri"i;i t.o?s aionUan-meeleielre keriilt Ery iton elinduh a magyar A Plk csallakozist tovriEbi ug6st is. a Hlgai Eryezmdnyhez'"€16 i.ialr"r A nrncs-. akadalya "n, sabilvozAii alapidn ennek immdr maginjogi dogmatikai amllyel rarifik;ci6val pedig az olasz tapasztala(ok alapjen olyan trtirlot.alkothalunk pandektlsztlka altal csak szerem6nk. vagyis egy ujabb rdsl nyilhatunk a 19 szizadi rendszeren kimunk,lt civitjogi ha$'omdnyokon nyugv6 magdnjogi dogmatika z6rt
IV. 2A16 megiegYz6sek A rr4rr kiatakuldsa az angol vagr'onjog sajelossagaihoz kdtheld' ds bar ismenek nem brzonyrlon kor6bbi lMsonlo jogi konstrukci6k. azonban ezek kitzvetlen hatasa a trurlhoz )takf hasonl6s6gai 6s a MisrEszril alitlicia, a Jideicomnissum, a Salmann nem csak a formaja ez feltdtelezik annak a lehet6s6g6t, lrogy a vagyonkezeldsnek ki' common Inw 6s equity logenak kett6ss6g€ mellett alakithat6 A ,rurt civiljogi 6s vegyes jogrendszerekb€n val6 6tv6tele nem eredm'nyezte ^z iranyu16 kiilitnbdT-o aneolszlst rrasi siaUatya;iaL tet3es ewet"tet A vagyonkezel6sre
un*rup****N,+rug'**L*W
r*r*$+**q#iuH**fit*g
u*r**$*tffi**t--*trffi
i
I I I i
horlozta.
Kisdrlelek
u
mgolsz*e tdsl civiljogi ,ndtel'ic
Les tentatives de Ia r6ception de droit ciYil du
trs,
anglo'saxon
par Istvdn SAI\DoR (R6sum6) Le but de cette dtude es! de pEsqrter quelles tentatives existaieni el exis!€n! de nos jours juridiques de dro'l d'introduire I'institution atglo'sdonne de la fiducie (le ( ,/4$ ,) dans les svstitnes intrcduil le conht de qu€ hongrois a Code civil lo nouveau es! le fait d€ l'6rude civil. L'aclualit€ fiducie, dont les rCgles sont similai..s a cells du ,.6r
Irs Dremidre t deuxidne pariies de l'6tude demontr€nt que Ie dev€loppement du trar peut enE lie D;iculdit€s du droft patimonial anglo-sdon €t bien que @laines construdions juridiques
aux
ls
part' similaires anterieDres soient connu€s, l'influenc€ directe de celt€s-ci n'est pas prouvde D'aure au rtut $PPosenr la similaiit€s d6 instituiions de ftducid, de fdeicotutssun, de Sdle,t et de posibili€ que cmo forne de la gestion du patrimoine ne peut CrJe mise en place uniquement i' la base dela d\ lirt' dn contut law et de I'equitr' La troisieme Dartie de I'etude exmine quels poiffs de vue se sonl ddvelopp€s dans la lih€ralure iuridioue 0d mo;oi a la rcceltion du Irur er quels sonr 16 pdncipes er regles dds le' svslimes dtr drcn romain qui iom le plus souve obsracle d la rdcepr'on du iriaiouq uaseiiur tes
'4f
'aairio;.
et des La quatrieme partie de l'6tude p.isenle des solutions l6gislatives concrCtes d l'€gard du '/6l iistituti;ns juriddues renplisldr la fo'ctions similaires i celles du t6t, ot analvsant sunout la u"t-t"" a l'6gdd du droit de propriet€. Les differentes constnclrons situatiotr d; p;ies "ont les pays de systeme de tradition civilisle et de svst'me mixte peuvett etre juridiques introduites dans considdn:es comme aes inslitui'ons similaires au ,t6, qui' plus oD moins. portenl les camde'istiques
ddtemindesdur/drLasdpmtiondupatimoine.l'ap€rqudur6ledufiduciairecomiefgict!9i..et pu.ti" .ontadante , I'adribulion des droits au proflt du bdn6ficiane non uniouement
"o..e g€re el la crdation des droits du b€ndficianovis-a-vis des ierces Penonns concemut l€ palrimoine oour le cas au fansren ie mauvaise foi ou eratui! du patrimoine ger€ sont des aspecls t)?iques ;ermetant n daerminer n quelle msure ces institudons juridiques sont aptes a remplir les fonctions du
