Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK, ÉS AZ ORSZÁGOS MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK NEVELŐTESTÜLETI ÉRTÉKELÉSE A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TV. 40.§ (12) ALAPJÁN

1.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

1.1.

PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A 2010/2011. TANÉVBEN

A 2010/2011-es tanévben a gépész, az elektrotechnika és a humán munkaközösség tagjainak – összesen 21 főnek – a minősítésére került sor. A következő szempontokat vettük figyelembe: -

a pedagógus önértékelése,

-

a vezető értékelése a pedagógusról,

-

az óralátogatási jegyzőkönyv

-

a tanulói értékelés, illetve a tanulói értékelések összesítése,

-

a tanulók versenyeken elért eredményei,

-

a korrepetálás és felzárkóztató tevékenység,

-

továbbképzéséken való részvétel, annak hasznosítása,

-

a pedagógusok szakképzettsége

-

részvétel a nevelőtestület munkájában

-

osztályfőnöki tevékenység

-

kulturális és sportprogramokon való részvétel, felkészítés és kíséret

-

felügyelet ellátása (szünet, rendezvény, vizsga, verseny)

-

megbízások vállalása, ellátása

-

munkarend megtartása (hiányzás, késés, határidők betartása)

Az óralátogatások előkészítésében az értékelő bizottság meghatározta, hogy egy adott héten mely munkaközösség mely tagjainak óráit látogatják. Az óralátogatásokat az értékelő bizottság megbeszélései követték, amelyek a fenti szempontok figyelembe vételével értékelték a pedagógus munkáját. Ezek után került sor személyes beszélgetésre az igazgató és

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium az adott kolléga között. A megbeszélések célja az volt, hogy oldottabb légkörben tárhassa fel az adott pedagógus a személyes fejlődésére vonatkozó elképzeléseit, ismertethesse azokat a pontokat, melyekben segítségre szorul, véleményezhesse a teljesítményére vonatkozó értékelést, illetve az értékelő megfogalmazhassa a továbbfejlődés irányát, a fejlődés következő lépését. A megbeszélések korrekt módon, jó légkörben zajlottak, a négyszemközti beszélgetések egyik célja a bizalomerősítés volt. A többi pedagógusnál is megtörtént a pedagógus teljesítményértékelés az IMIP alapján. A nevelőtestület nagy létszáma miatt a következő évben is folytatni kívánjuk a most megkezdett gyakorlatot, így a minősítésre kiválasztott pedagógusokra kiemelt figyelem jut.

1.2.

PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS

A minőségirányítási csoport kérdőívekkel felmérte a szülők, a tanulók, a nevelőtestület a külső partnerek elégedettségét. 1.2.1. A szülői kérdőívekről Osztályonként 5 kérdőívet osztottunk ki, összesen 150 darabot. A kiosztott kérdőívek 63,3 %-a érkezett vissza. A válaszok a következőképpen alakultak: 4,1:

a gyermek jól érzi magát az iskolában

3,9:

elégedett vagyok az iskola külső megjelenésével

3,8:

megfelelőnek tartom a gyermek értékelését

4,0:

az iskola elegendő információt ad magáról a környezetnek

3,9:

elégedett vagyok a pedagógusokkal való személyes találkozási lehetőségekkel

3,8:

általában elégedett vagyok a pedagógusok módszereivel

3,6:

a gyermeket a képességeinek megfelelően terhelik

3,8:

biztonságos, védett környezet

3,9:

hangot tudok adni a véleményemnek

3,8:

a gyermek a továbbtanulása szempontjából jó kezekben van

3,2:

az osztályban figyelnek egymásra a tanulók

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium 1.2.2. A tanulói kérdőívekről A tanulókat igen vagy nem válaszra kértük. A legjellemzőbbek a következők (százalékban) igen

nem

Számíthatok osztálytársaimra, ha szükségem van rájuk

77

23

Néhány tanárt nem kedvelek

62

38

Az osztályban sok barátom van

81

19

Gyakran unatkozom az órákon

48

52

Vannak tanárok, akik nem magyarázzák el, mit is kell csinálnom

24

76

A tanárok kedvesek velem

73

27

Van olyan tanárom, akivel órán kívül is szoktam beszélgetni

58

42

Nem nagyon szeretek tanulni

73

27

Mindig megcsinálom a házi feladatot

34

66

Félek a feleléstől

22

78

Gyakran dicsérnek a tanárok

52

48

Rosszul érzem magam ebben az osztályban

11

89

1.2.3. A nevelőtestületi kérdőívről 1. Jól érzem magam a munkahelyemen: Igen: 82% Nem: 18% 2. Az iskolában magas szintű oktató-nevelőmunka folyik: (1 – nem ért egyet, 5 – teljesen egyetért): 1:

3%

2:

9%

3:

38%

4:

41%

5:

9%

3. Az iskola technikai felszereltsége jó: 1:

9%

2:

17%

3:

62%

4:

9%

5:

3%

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium 4. Rendelkezésemre állnak a szükséges eszközök Igen: 76% Nem: 24% 5. Tudom, mit várnak el tőlem: Igen:

91%

Nem: 9% 6. Az iskolai problémák megoldásában mindig számíthatok vezetői segítségre: Igen: 85% Időnként több segítségre számítanék: 15% Nem: 0 7. Szeretek ebben az iskolában dolgozni: Igen

91%

Nem: 9% 8. Munkámat elismerik, számítanak rám: Igen: 53% Időnként fontosnak érzem magam: 32% Nem: 15% 9. Lehetőségem van a folyamatos továbbképzésre, fejlődésre: Igen: 79% Nem: 21% 10. Általában elégedett vagyok a kollégák módszereivel (1 - nem ért egyet, 5 – teljesen egyetért) 1:

3%

2:

0

3:

35%

4:

59%

5:

3%

11. A tanulók személyes törődést is kapnak: Igen: 32% Van, akitől kapnak:

65%

Nem: 3% 12. A tanulók tisztelettudóan viselkednek velem, bizalomteli légkört alakítottunk ki: Igen: 74% Nem: 26%

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium 13. Az iskola figyelembe veszi a tanulók véleményét a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésénél: Lehetőség szerint igen:

91%

Nem: 9% 14. Elkötelezettek vagyunk a minőségi munka iránt: Igen: 100% Nem: 0 A kérdőívben szereplő adatokból megállapíthatjuk, hogy a kollégák szeretnek ebben az iskolában dolgozni, jól érzik magukat a munkahelyükön, tudják, hogy mit várnak el tőlük, és elkötelezettek a minőségi munka iránt. A tavalyi nevelőtestületi elégedettséget mérő kérdőívekkel összehasonlítva láthatjuk, hogy pozitív változások történtek: a tavalyi évhez képest jóval többen érzik jól magukat az iskolában, idén többen elégedettek a technikai felszereltséggel, valamint javulni látszik a kollégák közti együttműködés is.

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium

2.

AZ ORSZÁGOS MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

Intézményünk kötelező felvételt biztosító szakiskola, a szakiskolások képességeloszlását mutató görbék (akár a matematikát, akár a szövegértést tekintjük) ezt hűen tükrözik.

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium A szakközépiskolában a képességeloszlás nagyjából az országos átlaghoz igazodik.

Az intézményünkbe járó diákság összetétele igen változatos. Nagyon sok a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási problémákkal küzdő diák. A 9-10. osztályokra jellemző a motiválatlanság. Többségében gyenge képességű tanulókat kell eljuttatni az általános eredményt elérő tanulók szintjére. A tanulói képességek, készségek már az intézménybe belépéskor sem felelnek meg az elvárásoknak. Meglátásunk szerint a 9-10.

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium osztályokban a tankötelezettségi kor 18 évre való emelése miatt „veszteglő” tanulók jelenléte fegyelmezési és tanulási problémákat gerjeszt – ez tükröződik az országos mérés eredményeiben. Összehasonlításképpen az idei tanév szakmai vizsgáin kiadott bizonyítványok átlaga jó (4).

3.

INTÉZKEDÉSI TERV

3.1.

PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

A 2011/2012. tanévben a reál, az építészet-faipar, a könnyűipar-szolgáltatás és a testnevelés munkaközösségek értékelését tervezzük. Az alábbi információkat és forrásokat használjuk fel: -

a pedagógus önértékelése

-

a vezető értékelése a pedagógusról

-

az óralátogatási jegyzőkönyvek (igazgató, igazgatóhelyettes/gyakorlatioktatás-vezető, munkaközösség-vezető)

-

a tanulói értékelés, illetve a tanulói értékelések összesítése

-

a tanulók versenyeken elért eredményei,

-

a korrepetálás és felzárkóztató tevékenység,

-

továbbképzéséken való részvétel, annak hasznosítása,

Az értékelő beszélgetések a tanév során folyamatosan zajlanak. Az értékelő bizottság munkájában részt vesz az igazgató, az értékelt pedagógus közvetlen felettese, a munkaközösség-vezető, és a pedagógus által felkért kolléga.

3.2.

PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS

A minőségirányítási csoport kérdőívekkel méri fel a 2. félévben a szülők, a tanulók és a nevelőtestület, illetve a külső partnerek elégedettségét. A szülők körében az elégedettségmérés az osztályokban a tanév második szülői értekezletén történik. A külső partnerekhez eljuttatott kérdőíveket a következő tanév elejére várjuk vissza. A tanulói elégedettségmérése szintén kérdőíves módszerrel a 2. félévben a 10. és a 12. (befejező) évfolyamokon történik. Ennek lebonyolításában az osztályfőnöki munkaközösség vesz részt.

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium A kérdőívek összesítése után munkaközösségi szinten áttekintik az eredményeket és javaslatot tesznek a szükséges változtatásokra, amelyeket a nevelőtestület megtárgyal.

3.3.

ORSZÁGOS MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS

Az évek során beigazolódott, hogy a tantárgyi mérésekbe a szövegértés és a matematikai kompetenciák beépítése a járható út. Kialakult a kompetenciaméréshez kapcsolódó tudatos csoportos és egyéni fejlesztések rendszere. Minden hónapban egy-egy kiemelt tantárgyból az országos kompetenciaméréshez hasonló felmérést íratunk a 10. évfolyamos tanulókkal. Ezáltal lehetővé tesszük számukra, hogy megismerkedjenek a mérési feladatlapok sajátos világával, ezen belül magával a felmérési helyzettel. Szükségesnek tartjuk a tavaly akkreditált továbbképzési programunk saját intézményünkben való bevezetését. Az intézményen belül elsősorban egy négyfős csoport volt a felelős ennek a továbbképzésnek a tartalmi kidolgozásáért. Továbbképzési programunk fő célkitűzése, hogy az integráló nevelő-oktató munkához hatékony segítséget kapjanak a szakképző iskolákban tevékenykedő tanárok, szakoktatók. Valamennyien képesek legyenek arra, hogy az intézményeinkben tanuló diákokból írni és olvasni valóban tudó és akaró, az ismeretszerzés, az önfejlesztés alapkészségeivel rendelkező felnőttek legyenek, akik birtokában vannak azoknak a kompetenciáknak, amelyek az egész életen át tartó tanulásra alkalmassá teszik őket. A program fő erőssége talán az, hogy a magyar oktatási rendszer ugyanazon speciális közegében tevékenykedők – éppen ezért ugyanazon sajátos problémákkal szembesülők – osztják meg egymással tapasztalataikat, ismereteiket, tehát az üzenetek hitelessége egyértelmű a résztvevők számára. Ezért tervezzük a következő tanévben a kollégáink számára ennek a továbbképzésnek a megtartását, amelynek egyik fő célja a szemléletformálás, ami elengedhetetlen feltétele az eredményes szakmai munkának.

Pápa, 2011. július 11.

Kemény Éva igazgató

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium

A szülői munkaközösség véleménye az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium Intézményi Minőségirányítási Program végrehajtásának nevelőtestületi értékeléséről

1. Pedagógus teljesítményértékelés, minősítés A szülői munkaközösség véleménye szerint a teljesítményértékelés és a minősítés formája megfelelő, figyelembe veszi a vezetés és a pedagógusok szempontjait. Mivel ennek kidolgozásában intézmény minden alkalmazottja részt vett, a tantestület tagjai között az ez alapján történő értékelés a többség számára elfogadható. 2. Elégedettségmérés A szülői munkaközösség örömét fejezte ki az elégedettségmérési vizsgálatok kapcsán. Örül, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége szeret itt dolgozni, tudja, mit várnak el tőle, elkötelezett a minőségi munka iránt. A szülői válaszokból kiderül, hogy a szülők elégedettek a pedagógusok módszereivel, a tanárokkal, szakoktatókkal való személyes találkozási lehetőségekkel, és hangot tudnak adni a véleményüknek. Kifejezetten örülnek annak is, hogy a gyermekeik jól érzik magukat az iskolában. A szülői munkaközösség ismeri az ebben az iskolatípusban tanuló diákok magatartási és tanulási gondjait, éppen ezért méltányolja és támogatja az iskola pedagógusainak erőfeszítéseit. 3. Országos mérés, értékelés Az iskola vezetése folyamatosan tájékoztatta a szülői munkaközösséget a kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében tett lépésekről. A nevelőtestület a tavaly készített intézkedési tervet elvégezte: ebben lefektették azokat az alapelveket, tevékenységeket, amelyekkel a tanulók a 10. osztályos kompetenciamérésre felkészíthetők, és amelyek végrehajtásával várható, hogy a tanulók figyelme tartósabbá válik, a hozzáállásuk a kompetenciaméréshez javul, agy az eredményesebbé válik. A szülői munkaközösség úgy gondolja, hogy ezek a nevelési-oktatási eljárások nemcsak a

Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium kompetenciamérés jobb eredményeiben jelennek meg, hanem feltehetőleg a tanulók iskolai előmenetelére is pozitívan hatnak. Minden tantárgy órai munkájába, a tanmenetekbe igyekeznek beiktatni a kompetenciamérésen előforduló feladattípusokat. A kompetenciamérés napján nincs tanítás, így a tanulók nyugodt körülmények között dolgozhattak, nem zavarták egymást sem. Megnézve a feladatlapot, a szülők is úgy látják, hogy ezeknek a képességű tanulóknak a feladatlap túl hosszú és túlságosan nehéz is, mégis azt gondoljuk, hogy a befektetett energiának meg kell térülnie, remélhetőleg a jobb kompetenciamérési eredményekben is, és nagyon örülnek annak, hogy a tanárokból álló csoport kidolgozta azt a továbbképzési anyagot, amely segíthet a gyerekek fejlesztésében. A nevelőtestületet a szülői munkaközösség maximálisan támogatja a megkezdett kompetenciamérésre felkészítő munkájában. Pápa, 2011. június 15. Szalókyné Kovács Bernadett szülői munkaközösség-vezető

Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény A 2010-2011. tanév Intézményi Minőségirányítási Program értékelése Készítette és ismertette: Csutiné Papp Orsolya igazgató, 2011. június 20-án

Intézmény OM- azonosítója: 038568

Intézményvezető:

Csutiné Papp Orsolya

Min. bizt. vezető: Szincsák Erika Legitimációs eljárás:

Nevelőtestület nevében:

Szücs Zoltán

SZMK nevében:

Polgár Gyuláné

Pápa, 2011. június 20.

Az IMIP éves értékelése 2010/11 es tanév A Minőségirányítási Program (továbbiakban MIP) végrehajtásának értékelésére a Közoktatási törvény 40.§ (11) bekezdésének megfelelve kerül sor. Felhasznált dokumentumok: IMIP ÖMIP Éves munkaterv Intézményi mérések eredményei Intézményi értékelő beszámoló 2010/11- es tanév Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége: Az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy a teljes működést szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény dolgozói megismerjék és betartsák. Az iskola jogszerű működésének biztosítására az alábbi dokumentumok kerültek a honlapra: Alapító okirat IMIP Házirend PP SZMSZ IMIP éves értékelése Valamennyi működést szabályozó dokumentum folyamatos frissítésre kerül az intézmény honlapján.

Minőségi célok – a fenntartói elvárásoknak történő megfelelés A fenntartói elvárások alapján megfogalmazott intézményi minőségi célok közül az alábbiakat kezeltük kiemelten: A hozzáadott pedagógiai értékkel a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőtlenségének csökkentése és a gyerekek neveltségi szintjének javítása Ennek érdekében: - A neveltségi szint felmérésének eredményeit beépítettük a pedagógiai, elsősorban az osztályfőnöki munkába - Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk a nevelési tanácsadóval és a többi megyében működő gyógypedagógiai intézménnyel. Az éves program teljesítése, a tanév kiemelt feladatai Kommunikáció, együttműködés: A munkatársak irányítási rendszere- az intézmény vezetési szerkezete megfelelő. Az intézményvezetői szakmai ellenőrzések, valamint a kötelező órái során szerzett gyakorlati tapasztalatainak folyamatos visszacsatolása pozitív hatással van a nevelőtestület munkájára. - Intézményvezetés – egyes pedagógus vonatkozásában oda-vissza - Az iskolába történő jelentkezéseket megelőzően ősszel és tavasszal nyílt napokat tartottunk - Havi programjainkat, határidős feladatainkat eljuttattuk a médiának, a fenntartónak, a honlapon történő tájékoztatás még mindig hiányos. - Az intézményi információáramlás hatékonyabbá tétele érdekében emlékeztetők foglalkozásokról

készültek

az

értekezletekről,

munkaközösségi

- A dolgozók ismerik a hatás és feladatokat, melyek értékelésére a teljesítmény értékelés során számos ponton került sor. o Az érintett dolgozók értékelése személyes beszélgetésekkel zárult. o A pedagógusok konkrét visszajelzést kaptak erősségeikről, fejlesztendő területeikről, megfogalmazódtak egyéni feladataik. - Javult a szervezeten belüli kommunikáció. A hivatalos információk mindig eljutottak az érintettekhez. Javaslat: A jól láthatóan elhelyezett, aktuális híreket tartalmazó faliújság további használata, az információk honlapon történő megjelenítése

Továbbképzési terület Továbbképzési tervünk a törvényi elvárásoknak megfelelően (márc. 15-ig) elkészült. Elsősorban azon kollégák továbbképzését támogatta a testület, akik korábban már elkezdték tanulmányaikat, illetve akinek hiányzik a kredit pontja. A TÁMOP 3.1.5 pályázat keretében végzett továbbképzések is bekerültek a továbbképzési tervbe. Szervezett továbbképzéseken az intézmény továbbképzési tervében elfogadott elveknek megfelelve, illetve a nevelőtestület döntése alapján vettek részt a pedagógusok. Nem szerepelt ugyan az e tanévi beiskolázási tervben több kolléga továbbképzése, adódott azonban olyan lehetőségünk is, egy 120 órás angol nyelvű továbbképzés, amelyre 14 kolléga jelentkezett, köztük néhányan olyanok is, akik kreditpontjai beszámíthatók lesznek a kötelezettségüknek megfelelően. Indokolja a továbbképzést iskolánk holland kapcsolata is, a továbbiakban szeretnénk pályázni COMENIUS iskolai együttműködésre, a kommunikáció hatékonysága jelentősen javítható a nyelvi továbbképzéssel. Mivel a képzések délutánonként történnek, helyettesítési költség nem merül fel.

Vezetői ellenőrzés, értékelés: A vezetői ellenőrzésre és értékelésre a MIP- dokumentumban rögzített alapelvek betartásával az éves munkatervben meghatározott területek és időpontok figyelembe vételével került sor. A minőségirányítási rendszer működtetése: A tanulói igények felmérése, értékelése, elemzése megtörtént, észrevételeket beépítettük az oktató-nevelő munkába.(ld. Melléklet) Egyéb, a munkaterv végrehajtásával kapcsolatos megjegyzések: a. Erősségeink: - Pályázatokon való részvétel - Új technikák, módszerek kipróbálása - Intézményi alapdokumentumok koherenciája - Munkatársak bevonása és felhatalmazása b. Fejlesztendő területek: - Hiányzások számának további csökkentése - Pontos adminisztráció és órakezdés - A munkaközösségeken belüli információs rendszer működtetése - Rendezvényeken való részvétel - Empatikus, toleráns pedagógus-magatartás

az

Melléklet Tanulói elégedettség vizsgálatának eredményei a 2010/2011-es tanévben 80 db kérdőívet osztottunk ki reprezentatív módon, hogy minden osztály és csoport képviselve legyen. /1-2.. osztály kivételével Ebből 63 db kérdőív érkezett vissza, melyből 61 db volt értékelhető. A tanulói elégedettség mérése során a leggyengébbre értékelt kérdésből kiderül, hogy tanulóinkat csúfolják amiatt, hogy a mi iskolánkba járnak. Sajnos a társadalom ép tagjai nehezen fogadják el a másságot, nem tudják kezelni az akadályozott, vagy fogyatékossággal élő emberekkel való kapcsolatot. Ennek oka lehet, hogy nem ismerik az iskolánk életét, tevékenységét. Ugyanez a probléma – az ismeretek hiánya – jelenik meg a partnerintézményeink által visszaküldött kérdőíveken is. Tervezzük, hogy nagyobb propagandamunkát szentelünk az iskolánk programjainak lehetőség szerint még több rendezvényen, területen mutatjuk meg tanulóink tehetségét. Sajnos a „központosított” versenyhelyszínek határt szabnak ennek, és a versenyeken részt vevő gyermekek számát is korlátozzák. Továbbra is nyílt napokat szervezünk óvodavezetőknek, iskolaigazgatóknak, kollégáknak, szülőknek, ill. bárkinek, aki érdeklődik munkánk felől. Honlapunkon rendszeresen megjelentetjük az aktuális információkat EGYMI-ként végzett munkánkról tájékoztatást adunk intézményvezetőknek, háziorvosoknak, védőnőknek…, akik a tevékenységünk hírét tovább vihetnék. Felelős: igazgató, ig. helyettes Meglepő, hogy több tanuló jelezte, hogy nagyobb tisztaságot szeretne környezetében. Az iskola tisztaságának megóvása érdekében tervezzük a következők bevezetését. minden osztály tanmenetébe, a megfelelő órák profiljába illően beépítjük az iskolai környezet tisztántartását, mely magában foglalja az udvari szemétszedést, söprést, parlagfűirtást, gyomtalanítást, fűnyírást,hólapátolást, sószórást stb. a hetes fokozott figyelmet fordítson a tanterem tisztaságára (pl. szünetben a padokból a szemét kiszedése)

-

minden kolléga követelje meg a tanulóktól a tanterem falai, padlója tisztaságának, a bútorok állagának megóvását, a mosdók tisztaságának megőrzését tisztasági versenyt hirdetünk az osztályok között esős, havas időszakban a folyosók, az aula szükség szerinti felmosása az osztályfőnökök – a tanulók bevonásával – dekoráció készítésével tegyék barátságosabbá, hangulatosabbá a tantermet. Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok Mindezek bevezetésével szeretnénk elérni, hogy a gyermekek megbecsüljék a karbantartó és a takarítók munkáját is, érezzenek felelősséget az iskola szépségéért, tisztaságáért, legyenek érdekeltek annak megőrzésében. A gyerekek által megfogalmazott javaslatok, észrevételek: - Sokaknak gondot jelent a bejárás vidékről az iskolába, ehhez kérnének segítséget. - Szabadidős és fejlesztő foglakozások közül hiányolták, a technika szakkört, (Ezek megszervezését csupán más szakkör terhére tudnjuk vállalni.) Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés távlati programjai Az iskolánkba más iskolákból áthelyezéssel került gyermekek tanulmányi előéletének vizsgálata Ifjúságvédelmi felelős munkájának hatékonyabbá tételéhez szükséges feltételek vizsgálata Munkahelyi légkör, gondok feltérképezése A tanulószobai csoport hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek vizsgálata A tanítási órák közötti szünetekben végzett ügyeletesi munka javítása

Különböző tantárgyak oktatásának hatékonyabbá tételéhez szükséges feltételek vizsgálata A 2010/2011. tanévben a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése. A 2010/2011. tanévben 20 fő közalkalmazott teljesítményének értékelését végeztük el. Az értékelt kollégák valamennyien kiválóan alkalmas minősítést kaptak, értékelő lapjuk alapján mindannyian 85% feletti teljesítményt értek el (80%-tól kiválóan alkalmas). Legtöbb kolléga önértékelésében kissé alábecsülte magát az összesített eredményeihez képest. A teljesítményértékelés a minőségi kereset-kiegészítés felosztásának alapját képezte, az értékelt kollégák közül hárman kerültek felterjesztésre kitüntetésre.

Nevelőtestület véleménye: A nevelőtestület a beszámolóval egyetértett, azt a tervezett intézkedésekkel együtt elfogadta tanévzáró értekezletén, 2011. június 20-án. Minőségpolitikánk az eredmények (mérések, versenyek, vizsgák, indikátorok értékei) és az elégedettségi adatok (irányított önértékelésünk adatai) szerint is helyes. Minőségfejlesztési rendszerünkkel kitűzött céljainkat elértük. Hitelesítő pedagógusok:

Szücs Zoltán

Kutiné Varga Éva

Szmk véleménye: Az SzMK az IMIP megvalósításának értékelésével egyetértett 2011. június 20án. A nevelők felkészültségét és a tanórák hangulatát, érdekességet különösen elismeri. Jövő évi munkatervét is az eddigiekhez hasonlóan összehangolja az iskolai munkatervvel.

Polgár Gyuláné elnök

Bartók Béla Zeneiskola PÁPA, Korona utca 27. Telefon: 89/313 – 116 Igazgató: 89/510-345 www.bartokzi-papa.hu e-mail: [email protected] ______________________________________________________________________________________________________

A 2010-2011 tanév értékelése az Intézményi Minőségirányítási Program alapján, a pápai Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményben Melléklet 1.: Nevelőtestület nyilatkozata Melléklet 2.: Szülői Szervezet elnökének nyilatkozata Melléklet 3.: 2010-2011 tanév felvételi- és versenyeredményei Az IMIP végrehajtásának, értékelésének módszere: Értékelő fórum Nevelőtestület

Szülői szervezet

Módszer Tájékoztatás, a dokumentum, és szempontsorok alapján, fókuszcsoportos megbeszélés Tájékoztatás. A dokumentum, és szempontsorok alapján megfogalmazzák véleményüket, értékelésüket intézményünk működéséről, szervezeti kultúránkról, nevelési folyamatokról, programjainkról, IMIP működéséről.

Nevelőtestület értékelése Az IMIP program állandó szem előtt tartása, a színvonal folyamatos fenntartását, a megújulás lehetőségét eredményezte. A szakmai konzultáció eljárásrendjének gyakorlati alkalmazása segítette a tanulók egyéni differenciált fejlesztését, és az integráció színvonalas megvalósítását. A nevelési évre betervezett közösségi programok, átgondolt előkészítéssel, hatékony szervezéssel, színvonalasan megvalósultak. Az IMIP program alapján az eljárásrendek segítették az intézmény, mint szervezet jobb működését. Egyértelművé tették, hogy az egyes feladatok elvégzéséért ki a felelős, hogyan kell végrehajtani a részfeladatokat. A határidők meghatározása egyenletesebbé tette a munka időbeni elosztását. A 2010-2011 tanévben alkalmazott eljárásrendek: 1. Partneri igények nyomon követésének eljárásrendje 2. Dokumentumok megismertetésének eljárás rendje 3. A vezetői feladatokat, és a nem vezetői feladatok teljesítményértékelésének eljárásrendje 4. Az éves működési terv (munkaterv) értékelésének eljárásrendje

1

Az eljárásrendek megalkotásában való részvétel Az intézmény működésének folyamatos biztosítása mellett a nevelőtestület részt vett az alkotó folyamatban. Az elkészített és a gyakorlatban bevezetett eljárásrendek segítették a munka jobb szervezését és hatékonyságát Az intézmény működését meghatározó szabályzókat ismertettük a tantestülettel, az azokban leírtakat betartják. Felülvizsgálat folyamatosan történik, kérdőíves ellenőrzéssel vizsgáljuk meg az eljárásrendek gyakorlati alkalmazhatóságát. Óralátogatási szempontrendszer: Az óralátogatás mind a tanszakvezetők, mind az igazgatóhelyettes által adott értékelés alapján is a legmagasabb százalékarányú mutatókat eredményezte, amit az utána következő személyes beszélgetés-értékelés még inkább hasznossá tett. Az értékelés 93-100%-os sávban mozgott, ami a kiemelkedő szakmai munkát, felkészülést jelentette minden pedagógusunknál. Szülői kérdőív: A szülői kérdőíveken kapott átlagok 80-100% között voltak, legalacsonyabbra az információáramlást pontozták, legmagasabbra a szakmai munkát. Tennivalókat leszűrtük, konkrét lépések megtétele már folyamatban van. Tanulói kérdőív: A tanulói kérdőívekre 83-100% közötti értékeléseket kaptunk. Főleg a tanórai készülés, illetve a lemaradás a tananyagban, hiányzással kapcsolatos kérdések osztották meg a növendékeket. A kérdőív anonimitása és a tanulók őszinte véleményezése miatt ennek a kérdőívnek az eredményét nagyon jónak tartjuk. A felmerült kérdések megoldása nem intézményi szinten kell, hogy történjen, az egyéni oktatás lehetőségeinek kihasználásában pedig éppen iskolatípusunk miatt vagyunk előnyben a többi iskolatípussal szemben. Pedagógus önértékelő kérdőív: Ez a kérdőív kapta a legalacsonyabb pontszámokat: 75-94% között mozogtak az értékek, legtöbb a 80% körüli. Sokat elárul ez a kérdőív nemcsak pedagógusaink önértékeléséről, hanem az országos kilátásokról, ami az oktatást érinti, bennünket konkrétan az intézményi költségvetés mintegy harmadával való megkurtításával, ami azt eredményezte, hogy szakmai célokra semmit nem tudtunk költeni. A bizonytalanságra és arra, hogy nem érezzük munkánk fontosságát rácáfolnak eredményeink, így a Pedagógus Életpályamodell beindításával ezek az identitászavarok remélhetőleg el fognak tűnni. Eredmények:

A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó feladataiból a Kiváló Minősítés megőrzésére nem kellett külön előkészületeket tenni, hiszen egy évet csúszott az intézmények minősítése, ezen kívül a napi munka minőségi színvonala állandó a fokozott ellenőrzés nélkül is. Ezt jelzi az intézményi önértékelés eredménye is, valamint az, hogy a minőségbiztosítás nem egy konkrét időponthoz kötött, hanem egész tanéven áthúzódó folyamat.

2

A tehetséggondozásban és a tehetségek menedzselésének kiszélesítésében, ill. a jó alapvizsga, továbbtanulási és versenyeredmények elérésében kiemelkedően eredményes évet zártunk, ezt felvételi-, ill. versenyeredményeink jelzik. (3. melléklet) A Szülői Szervezet tagjainak gyermekei befejezték iskolánkban tanulmányaikat, ezért a Szülői Szervezet újjáalakult, Mészáros Csaba elnök vezetésével. Javasolt intézkedések, következő évi célok Fejlesztendő:  Az egyéb munkaköri feladatok terén történő munka, pedagógusok tanítási időn kívüli aktív szerepvállalása.  Az intézményben folyó munka szélesebb körben történő bemutatása  Az igazgatási és iskola-menedzselési feladatok hatékonyabbá tétele, az egyszemélyes vezetéssel megbízott igazgatóhelyettes munkájának segítése.  A képzésben résztvevők számának szinten tartása, növelése.  Szülők felé intenzívebb tájékoztatás. (köre-mail rendszer kialakítása szülők felé)

p.h. ......................................................... Hetyei József igazgatóhelyettes

Pápa, 2011. szeptember 19.

3

1. számú melléklet Nevelő testület nyilatkozata: „A 2010-2011 tanév értékelése az Intézményi Minőségirányítási Program alapján, a pápai Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményben” iskolai alapdokumentumot elolvastam, az abban megfogalmazottakkal egyetértek:

BÖDEY TAMÁS………………………………………………………………………... DR.MOLNÁRNÉ SZABÓ DÓRA……………………………………………………... ÉDES LÁSZLÓNÉ…………………………………………………………………….. FALAKI CSABA……………………………………………………………………….. FALAKINÉ PILTMAN ERIKA ……………………………………………………… GERGELY IRÉN……………………………………………………………………... H.EISENBECK ÁGOTA ……………………………………………………………... HETYEI JÓZSEF……………………………………………………………………... HETYEINÉ LUGOSI JOHANNA…………………………………………………… ILLÉS CSABA……………………..………………………………………………...… KOZMITSNÉ TOMOR IBOLYA……………………………………………………. LAKNER NORBERT………………………………………………………………… MÉSZÁROS SÁNDORNÉ…………………………………………………………… MOLNÁRNÉ NAGY GABRIELLA …………………………………………………. NAGY TIBOR………………………………………………………………………… NAGY TIBORNÉ ……………………………………………………………………. NÉMETHNÉ FARKAS NÓRA……………………………………………………… SZABÓ TAMÁS……………………………………………………………………… VARGA ZOLTÁN……………………………………………………………………

Pápa, 2011. szeptember 19.

4

2. számú melléklet

„A 2010-2011 tanév értékelése az Intézményi Minőségirányítási Program alapján, a pápai Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményben” iskolai alapdokumentumot elolvastuk, az abban megfogalmazottakkal egyetértünk.

A Szülői Szervezet nevében:

…………………………………………………….. MÉSZÁROS CSABA a pápai Bartók Béla Zeneiskola Szülői Szervezetének elnöke

5

3. számú melléklet: A pápai Bartók Béla Zeneiskola AMI 2010-2011 tanévben elért versenyeredményei, a házi versenyeket nem számítva: 1. Nyilas Gyöngyvér - ének - ütő SISTRUM REGIONÁLIS SZOLFÉZSVERSENY SZOMBATHELY, 2011. FEBRUÁR 9. ARANY FOKOZAT + KÜLÖNDÍJ VESZPRÉM MEGYEI ZENEISKOLÁSOK SZOLFÉZSVERSENYE SÜMEG, KISFALUDY SÁNDOR ISKOLA AMI 2011. FEBRUÁR 26. ARANY FOKOZAT X. ORSZÁGOS KODÁLY ZOLTÁN SZOLFÉZS- ÉS NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY TERÜLETI VÁLOGATÓJA, GYŐR, RICHTER JÁNOS ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA, 2011. MÁRCIUS 11. TOVÁBBJUTOTT AZ ORSZÁGOS DÖNTŐBE X. Országos Kodály Zoltán Szolfézs-és Népdaléneklési Verseny döntő DEBRECEN 2011. MÁJUS 13-15. NÉPDALÉNEKLÉS KATEGÓRIA- KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanára: Szabó Tamás XIII. Országos Ütőhangszeres Kamaraverseny Vác, 2011. március 25-27. Kamara-KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Falaki Csaba 2. Polauf Gergő - kürt X. VESZPRÉM MEGYEI KÜRTVERSENY 2011. május 11. NAGYVÁZSONY I. KORCSOPORT: KIEMELT ARANY FOKOZAT I. Regionális Kürt- és Mélyrézfúvós Verseny Veszprém, 2011. március 21. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanára: Hetyei József 3. Kovács Vanessza - zongora XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19.ARANY FOKOZAT SISTRUM REGIONÁLIS ZONGORAVERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanára: Gergely Irén 4. Hetyei Péter - kürt I. Regionális Kürt- és Mélyrézfúvós Verseny Veszprém, 2011. március 21. I. korcsoport, ARANY FOKOZAT – NÍVÓDÍJ X. VESZPRÉM MEGYEI KÜRTVERSENY 2011. május 11. NAGYVÁZSONY I. KORCSOPORT: ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Hetyei József

6

5. Tegyi Kornél - klarinét X. MEGYEI FAFÚVÓS TALÁLKOZÓ 2011. ÁPRILIS 13. VÁRPALOTA ARANY FOKOZAT SISTRUM REGIONÁLIS KLARINÉTVERSENY SZOMBATHELY, 2011. FEBRUÁR 23. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanára: Bödey Tamás 6. Szabady Ildikó - zongora XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Falakiné Piltman Erika VESZPRÉM MEGYEI ZENEISKOLÁSOK SZOLFÉZSVERSENYE SÜMEG, KISFALUDY SÁNDOR ISKOLA AMI 2011. FEBRUÁR 26. ARANY FOKOZAT Sistrum regionális szolfézsverseny, Szombathely 2011. február 9. Arany fokozat Felkészítő tanára: Nagy Tiborné Ifjú Muzsikusok Fesztiválja Richter János Körzeti Fuvolaverseny Győr, 2011. március 4. ARANY FOKOZAT X. MEGYEI FAFÚVÓS TALÁLKOZÓ 2011. ÁPRILIS 13. VÁRPALOTA ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Kozmitsné Tomor Ibolya 7. Gulyás Gerda - cselló III. Veszprém Megyei Gordonkaverseny, Pápa, 2011. Február 18. Arany fokozat Felkészítő tanára: Némethné Farkas Nóra 8. Vései Viktor - zongora XXIII. Megyei „Lantos Magda” Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Falakiné Piltman Erika 9. Székely Sámuel - kürt I. Regionális Kürt- és Mélyrézfúvós Verseny Veszprém, 2011. március 21. II. korcsoport, ARANY FOKOZAT X. VESZPRÉM MEGYEI KÜRTVERSENY 2011. május 11. NAGYVÁZSONY I. KORCSOPORT: KIEMELT ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Hetyei József 10. Kaufmann Zsófia - zongora Ifjú Muzsikusok Fesztiválja, Nagy Zoltán Körzeti Zongoraverseny Győr, 2011. március 7., Arany fokozat+Nívódíj IX. SISTRUM REGIONÁLIS KAMARAZENEI VERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 4. BRONZ FOKOZAT

7

III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Némethné Farkas Nóra XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Falakiné Piltman Erika 11. Csatlós József - trombita VIII. VESZPRÉMI REGIONÁLIS TROMBITAVERSENY 2010. december 1. ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Hetyei József 12. Takács Ákos - zongora Ifjú Muzsikusok Fesztiválja, Nagy Zoltán Körzeti Zongoraverseny Győr, 2011. március 7., Arany fokozat XXIII. Megyei „Lantos Magda” Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Falakiné Piltman Erika 13. Csiszár Viktória fagott SISTRUM REGIONÁLIS FAGOTTVERSENY SZOMBATHELY, 2011. FEBRUÁR 23. ARANY FOKOZAT X. MEGYEI FAFÚVÓS TALÁLKOZÓ 2011. ÁPRILIS 13. VÁRPALOTA ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Édes Lászlóné 14. Horváth Dániel klarinét SISTRUM REGIONÁLIS KLARINÉTVERSENY SZOMBATHELY, 2011. FEBRUÁR 23. ARANY FOKOZAT X. MEGYEI FAFÚVÓS TALÁLKOZÓ 2011. ÁPRILIS 13. VÁRPALOTA ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Bödey Tamás 15. Fodor Brigitta zongora Ifjú Muzsikusok Fesztiválja, Nagy Zoltán Körzeti Zongoraverseny Győr, 2011. március 7. Arany fokozat XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. KIEMELT ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Falakiné Piltman Erika 16. Hercz Balázs kürt I. Regionális Kürt- és Mélyrézfúvós Verseny, Veszprém, 2011. március 21. ARANY FOKOZAT-NÍVÓDÍJ

8

X. VESZPRÉM MEGYEI KÜRTVERSENY 2011. május 11. NAGYVÁZSONY III. KORCSOPORT: KIEMELT ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Hetyei József Sistrum regionális szolfézsverseny, Szombathely 2011. február 9. Arany fokozat X. ORSZÁGOS KODÁLY ZOLTÁN SZOLFÉZS- ÉS NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY TERÜLETI VÁLOGATÓJA, GYŐR, RICHTER JÁNOS ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA, 2011. MÁRCIUS 11. TOVÁBBJUTOTT AZ ORSZÁGOS DÖNTŐBE X. Országos Kodály Zoltán Szolfézs-és Népdaléneklési Verseny döntő DEBRECEN 2011. MÁJUS 13-15 Felkészítő tanára: Nagy Tiborné 17. Erős Márta- cselló III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Némethné Farkas Nóra 18. Farkas Petra tuba I. Regionális Kürt- és Mélyrézfúvós Verseny Veszprém, 2011. március 21. III. korcsoport, ARANY FOKOZAT Felkészítő tanára: Horváth Adrián 19. Vizer Dávid ének ZENE ÉS MŰVÉSZETI ISKOLÁK MAGÁNÉNEK SZAKOS TANULÓINAK 13. TALÁLKOZÓJA BALASSAGYARMAT 2011. április 20. 2. HELYEZÉS Felkészítő tanára: Horváthné Eisenbeck Ágota 20. Szabady Ágnes - szolfézs, zongora SISTRUM REGIONÁLIS SZOLFÉZSVERSENY SZOMBATHELY, 2011. FEBRUÁR 9. ARANY FOKOZAT VESZPRÉM MEGYEI ZENEISKOLÁSOK SZOLFÉZSVERSENYE SÜMEG, KISFALUDY SÁNDOR ISKOLA AMI 2011. FEBRUÁR 26. ARANY FOKOZAT X. ORSZÁGOS KODÁLY ZOLTÁN SZOLFÉZS- ÉS NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY TERÜLETI VÁLOGATÓJA, GYŐR, RICHTER JÁNOS ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA, 2011. MÁRCIUS 11. TOVÁBBJUTOTT AZ ORSZÁGOS DÖNTŐBE X. Országos Kodály Zoltán Szolfézs-és Népdaléneklési Verseny döntő DEBRECEN 2011. MÁJUS 13-15. Felkészítő tanára: Nagy Tiborné XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. BRONZ FOKOZAT Felkészítő tanár: Falakiné Piltman Erika

9

21. Megyeri Hunor - kürt X. VESZPRÉM MEGYEI KÜRTVERSENY 2011. május 11. NAGYVÁZSONY EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Hetyei József 22. Schüld Marcell - kürt X. VESZPRÉM MEGYEI KÜRTVERSENY 2011. május 11. NAGYVÁZSONY EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Hetyei József 23. Apostol Mária Kata - zongora XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Gergely Irén 24. Világhy Gergely XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. BRONZ FOKOZAT Felkészítő tanár: Gergely Irén 25. Németh Mónika XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Falakiné Piltman Erika 26. Németh Bálint XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Falakiné Piltman Erika 27. Csékei Evelin XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraverseny Veszprém, 2011. április 19. BRONZ FOKOZAT Felkészítő tanár: Falakiné Piltman Erika 28. Dan Eszter X. MEGYEI FAFÚVÓS TALÁLKOZÓ 2011. ÁPRILIS 13. VÁRPALOTA EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Molnárné Nagy Gabriella 29. Marosi Gyöngyi X. MEGYEI FAFÚVÓS TALÁLKOZÓ 2011. ÁPRILIS 13. VÁRPALOTA EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Kozmitsné Tomor Ibolya 30. Somosi Sára X. MEGYEI FAFÚVÓS TALÁLKOZÓ 2011. ÁPRILIS 13. VÁRPALOTA EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Molnárné Nagy Gabriella 31. Nyilas Édua Ifjú Muzsikusok Fesztiválja, Richter János Körzeti Fuvolaverseny Győr, 2011. március 4. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Kozmitsné Tomor Ibolya 10

32. Geschitz János IX. SISTRUM REGIONÁLIS KAMARAZENEI VERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 4. Bronz fokozat III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- ARANY FOKOZAT III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. NÍVÓDÍJ Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 33. Kocsis Bálint IX. SISTRUM REGIONÁLIS KAMARAZENEI VERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 4. BRONZ FOKOZAT III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- ARANY FOKOZAT III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 34. Hercz Marcell III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Mészáros Sándorné 35. Gulyás Kinga III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Mészáros Sándorné 36. Bárdos Kata-cselló III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- ARANY FOKOZAT III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 37. Dan Kristóf III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 38. Amberger Zsófia III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- ARANY FOKOZAT III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra

11

39. Németh Hajnalka III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 40. Birkás Zsófia III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 41. Horváth Bálint III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 42. Balogh Bálint III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 43. Döbröntei Máté III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 44. Bakai Nikolett III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. Kamarazene- KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Némethné Farkas Nóra 45. Pilter Márton III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. BRONZ FOKOZAT Felkészítő tanár: Mészáros Sándorné 46. Fülöp Réka III. VESZPRÉM MEGYEI GORDONKAVERSENY PÁPA, 2011. FEBRUÁR 18. ARANY- FOKOZAT Felkészítő tanár: Mészáros Sándorné 47. Lily Batayola XI. Auer Lipót Megyei Hegedűverseny Veszprém, 2011. március 23. ARANY FOKOZAT Felkészítő tanár: Szabó Tamás 48. Kelemen Abigél SISTRUM REGIONÁLIS HEGEDŰVERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 1. BRONZ FOKOZAT XI. Auer Lipót Megyei Hegedűverseny Veszprém, 2011. március 23. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Nagy Tibor 12

49. Németh Áron XI. Auer Lipót Megyei Hegedűverseny Veszprém, 2011. március 23. EZÜST FOKOZAT SISTRUM REGIONÁLIS HEGEDŰVERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 1. BRONZ FOKOZAT Felkészítő tanár: Nagy Tibor 50. Pusztai Boglárka XI. Auer Lipót Megyei Hegedűverseny Veszprém, 2011. március 23. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Szabó Tamás 51. Csukárdi Piroska XI. Auer Lipót Megyei Hegedűverseny Veszprém, 2011. március 23. BRONZ FOKOZAT Felkészítő tanár: Nagy Tibor 52. Csonka Áron – ütő SISTRUM REGIONÁLIS ÜTŐHANGSZERES VERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 11. NÍVÓDÍJ Felkészítő tanár: Falaki Csaba 53. Tóth Máté – ütő SISTRUM REGIONÁLIS ÜTŐHANGSZERES VERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 11. ARANY FOKOZAT Felkészítő tanár: Falaki Csaba 54. Vajda Dávid – ütő SISTRUM REGIONÁLIS ÜTŐHANGSZERES VERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 11. ARANY FOKOZAT XIII. Országos Ütőhangszeres Kamaraverseny Vác, 2011. március 25-27. Kamara-KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Falaki Csaba 55. Dabóczy Orsolya – zongora SISTRUM REGIONÁLIS ZONGORAVERSENY SZOMBATHELY, 2011. MÁRCIUS 18. EZÜST FOKOZAT Felkészítő tanár: Falakiné Piltman Erika 56. Kocsis Ábel – ütő XIII. Országos Ütőhangszeres Kamaraverseny Vác, 2011. március 25-27. Kamara-KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Falaki Csaba 57. Tóth Máté – ütő XIII. Országos Ütőhangszeres Kamaraverseny Vác, 2011. március 25-27. Kamara-KÜLÖNDÍJ Felkészítő tanár: Falaki Csaba

13

58. Beke Dávid VIII. REGIONÁLIS TROMBITAVERSENY 2010. DECEMBER 1. VESZPRÉM, ARANY FOKOZAT Felkészítő tanár: Lakner Norbert 59. Bella Márton VIII. REGIONÁLIS TROMBITAVERSENY 2010. DECEMBER 1. VESZPRÉM, ARANY FOKOZAT Felkészítő tanár: Lakner Norbert A XXIII. Megyei „Lantos Magda”Zeneiskolai Zongoraversenyen Veszprémben, 2011. április 19.-én a Legjobb Felkészítőtanárnak Járó Különdíjat, Falakiné Piltman Erika kapta. Az I. Regionális Kürt- és Mélyrézfúvós Versenyen Veszprémben, 2011. március 21.-én a Legjobb Felkészítőtanárnak Járó Különdíjat, Hetyei József kapta. Zeneművészeti szakközépiskolába felvételt nyert növendékek: 1. Fodor Brigitta-zongora, Felkészítő tanára: Falakiné Piltman Erika 2. Hercz Balázs-kürt, Felkészítő tanára: Hetyei József 3. Szabady Ildikó-fuvola-zongora szakok, Felkészítő tanárai: Kozmitsné Tomor Ibolya, Falakiné Piltman Erika 4. Farkas Petra-tuba, Felkészítő tanára: Horváth Adrián 5. Lődi Bence- ütő hangszerek, Felkészítő tanára: Falaki Csaba 6. Kemenczki Gábor – gitár, Felkészítő tanára: Illés Csaba

14

Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, ESZKI és EGYMI Várpalota, Dankó u. 16/V. 2010/2011. évének IMIP értékelése

Ebben a tanévben ismét megújult csapattal dolgoztunk. A személycseréket részben a tagozatok közötti átjárás tette indokolttá. Feladatainkat éves munkatervben határoztuk meg, melyeket teljesítettünk is.  Megtörtént és a személyes egyeztetések után le is zárult 13 fő minősítése

 Elkészítettük a különböző területeken dolgozók munkaköri leírását. Ennek személyre szabott kiegészítése a következő tanév kezdetére tevődik az aktuális beosztások függvényében.  Kidolgoztuk a „Példaadás, mint legfőbb nevelési eszköz” címet viselő témakört, melynek során előkészítettünk egy, az iskola dolgozói számára vonatkoztatott etikai kódexet, mely tartalmazza mindazokat az irányelveket, melyeket nem szabályoz a házirend és az SZMSZ, ugyanakkor fontosak lehetnek az oktató-nevelő munka során. Ennek tervezetét a következő tanév elején tárjuk a tantestület elé. A feladatok teljesítésével megfeleltünk az éves munkatervnek, mely az előző évhez képest kevesebb tennivalót szabott ránk. Meg kell említenem azonban, hogy a minőségbiztosítási csoportban való részvétel mindenki számára többletmunkát jelent, ami természetesen anyagi honoráriummal is jár. Az elmúlt évek már igazolták, hogy ez a munka a jelentkezésen és a megválasztáson túl is kíván tennivalókat, amit most nem sikerült mindenkinek azonos lelkesedéssel végezni. Sajnos, több alkalommal előfordult, hogy a tagok egy része egyéni elfoglaltságra hivatkozva távol maradt annak ellenére, hogy minden összejövetelen előre egyeztettük a következő időpontot. Arra is többször volt példa, hogy a vállalt feladatokat nem mindenki végezte el, így többletmunkát hagyott másra. szerencsésebb megoldásnak tartanám, ha olyan emberek végezhetnék ezeket a feladatokat, akiket valóban érdekelnek a meghatározott feladatok, és akik valóban szeretnének foglalkozni a néha kevéssé érdekes, talán kissé száraz papírmunkával, majd az intézkedési tervek elkészítéséhez is valóban aktív jelenléttel járulnak hozzá. Köszönöm a csoport tagjainak a részvételt és a közös munkát, különös tekintettel azokra, akik minden alkalommal jelen voltak és el is végezték a vállalt feladatokat. Külön köszönetemet fejezem ki Dreska Évának, aki az első félévben honorárium nélkül, önkéntes munkával aktív és hasznos tagja volt a csoportnak! Az éves értékelés tapasztalatai alapján az alábbi intézkedési tervet javaslom a 2011/2012. tanévre: -

A minőségirányítási csoport eddigi munkájának áttekintése, a következő évi feladatok személyre szabása, konkretizálása. A csoporttagok elismerésének felülvizsgálata, javaslat a következő évi időszakos elismerésekre, a feladat-munka díjazás arányában. A dolgozói minősítések harmadik (záró) szakaszának elvégzése. A minősítések összesítése, javaslat a 2012/2013. tanév elismerésének kiadására.

Az IMIP működésének 2010-2011 évi értékelése ( Minőségirányítási beszámoló) A Kt. 40 §. 11. bekezdésének megfelelően nevelőtestületünk, a Szülői Munkaközösség véleményének kikérésével értékelte az Intézményi Minőségirányítási Program működését az idei tanévben. 1.

A minőségfejlesztés általános helyzete az intézményben

Iskolánkban működik a minőségfejlesztési rendszer az IMIP-ben rögzítettek szerint. Az intézmény a minőségpolitikájában megfogalmazott elvek mentén a pedagógiai és szervezeti minőségcélok elérésének folyamatos előtérbe helyezésével működik. A vezetés elkötelezett a minőségfejlesztés terén, ennek megvalósítása érdekében a tanév kezdetén kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét és a minőségirányítási csoport tagjait. A minőségi csoport tagjai:

Hajdu István – minőségi csoport vezetője Mészáros András Andrási Piroska Bognár Barbara Kovács Lívia

A minőségirányítási csoport feladata az IMIP-ben meghatározott éves feladatok végrehajtása volt. Ezekhez a feladatokhoz a mérési, értékelési tevékenységek lebonyolításához a vezetés biztosította az erőforrásokat. Az éves feladatokat a csoport elvégezte. A minőségfejlesztés további feladata az intézményben fellelhető működési problémák észlelése; ezek megoldására intézkedések, intézkedési tervek, fejlesztési tevékenységek megfogalmazása és rendszerbe állítása. Ezen a területen a minőségfejlesztés nem töltötte be teljesen a célját. A mérésekből kimutatható problémákra készültek intézkedési tervek. Ugyanakkor az adatlapok (hibajelentő, fejlesztő javaslatok, tanulói észrevételek) használata nem eléggé elterjedt a munkatársak, tanulók és további partnerek körében, ezek hiányában pedig a minőségfejlesztés nem elég hatékony a mindennapi problémák kezelésében.

2.

A tanév során végzett mérések 

Pedagógus teljesítményértékelés: óralátogatás vezetői értékelés

3.



Vezetői teljesítményértékelés:



Kompetenciamérés

önértékelés

A tanév további jelentős feladatai

1. AZ EGYSÉGES SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KERETRENDSZER (ESZMK) BEVEZETÉSE TÁMOP-2.2.1. „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” program 2. Minőségbiztosítás alprojektje keretében zajló minőségfejlesztési munka. Kapcsolattartó az iskola részéről: Hajdu István (minőségi csoport vezetője), Hujber István (gyakorlati oktatás vezető)

2. ECVET Partnerségi Program (Tempus Közalapítvány – Egész életen át tartó tanulás program támogatásával.) ECVET= Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditátviteli Rendszer Képzésben megszerzett részegységek átvitele az országok között a képzési rendszerben. Ennek lehet alapja a képzésért kapott egyfajta kredit. Az ECVET kettős cél egy rendszerben. Egyrészt nemzeti eszköz, másrészt átjárhatóság az országok között. A diáknak otthon lesz végzettsége, pedig egy részét a tudásnak (képességnek, kompetenciának) külföldön szerezte meg. A Bordeaux-i kommüniké az ECVET-ről:Egy ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el az Európai Parlament és a Tanács, az Európai Bizottság 2008. április 9-én az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszerről (ECVET). Végre egy eszköz támogassa és ösztönözze a transznacionális mobilitást és hozzáférést, valamint a határok nélküli egész életen át tartó tanulást szakoktatást a szakképzés területén azáltal, hogy megkönnyíti átvitelét és összegyűjtését a tanulmányi eredmények egyénenként. Az ECVET-et a tagállamok fogják elfogadni önkéntes alapon. Ez lesz hasonló a meglévő európai

kreditrendszerhez (ECTS), melyet használnak a felsőoktatási szektorban. Célja, hogy fogadja el az Európai Parlament és a Tanács 2009 elején. Ez a projekt ennek az elfogadott célnak a megvalósítására jött létre magyar, német, francia,

francia, finn, dán, angol partnerek bevonásával. A program előző tanévi eseményei: Nyitó találkozó ( Zirc ,2009 november, Bőle Károlyné, Nyitrainé Lőrincz Mariann, Hajdu István) 2. találkozó ( Poitiers ,2010 március, Nyitrainé Lőrincz Mariann, Hajdu István) A program idei eseményei: 3. találkozó (London, 2010 szeptember, Nyitrainé Lőrincz Mariann) 4. találkozó (Rendsburg, 2010 február, Nyitrainé Lőrincz Mariann, Bőle Károlyné) 5. találkozó (Helsinki, 2011 május, Nyitrainé Lőrincz Mariann, Bőle Károlyné) Az iskola részéről kapcsolattartó: Bőle Károlyné (igazgató), Hajdu István (minőségi csoport vezetője), Nyitrainé Lőrincz Mariann (idegen nyelvi munkaközösség vezetője)

Terveink a következő (2011-2012) tanévre

4. 



IMIP-ben meghatározott éves feladatok ellátása. -

önértékelés

-

partneri elégedettségmérés

Teljesítményértékelési Rendszer működtetése, a rendszer bővítése az alkalmazottak teljes körét értékelve.



A 2010 és 2011 évi kompetenciamérések értékelése, a tapasztalatok figyelembevételével intézkedési tervek készítése.



AZ ESZMK bevezetésének folytatása a program országos keretén belül.

Várpalota, 2011. június 30.

Hajdu István Minőségirányítási csoport vezető

Bőle Károlyné igazgató

A zirci III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményi Minőségirányítási Programjának 2010/2011-es tanévi végrehajtása, intézkedési terv a 2011/2012-es tanévre

Összeállította: Tárkányi Tibor igazgató

1. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK VISZONYLATÁBAN. A III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója az Önkormányzati Minőségirányítási Programjában (ÖMIP) fogalmazta meg az intézménnyel szembeni elvárásokat. Az ÖMIP tartalmazza az egyes képzési területekre, illetve az intézményre megfogalmazott minőségi célokat. 1.1   

    

  

  

Általános fenntartói elvárások a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése által működtetett közoktatási intézményekkel kapcsolatban A közoktatási intézmény működését jogszerűség, költséghatékonyság, eredményesség, forrásbővítő szemlélet határozza meg. A közoktatási intézményben a tanulók értelmi, érzelmi, testi fejlődését tudatosan szolgáló, minőségi nevelő-oktató munka folyjék. Minden iskola tekintse kiemelt feladatának az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztését, a közismereti tárgyak oktatási színvonalának javítását. Az intézményi szakmai munka színvonalának emeléséhez elemző módon használják fel az Országos és a helyi mérés-értékelési eredményeket. A közoktatási intézmény segítse a tanulók hátránykompenzációját és biztosítson lehetőséget a tehetség kibontakoztatásához. A közoktatási rendszer és az egyes intézmény rugalmasan reagáljon a felmerülő változásokra; innovatív iskolamenedzsment és alkalmazotti közösségek segítsék a folyamatos fejlesztést. A közoktatási intézmények működését a tudatosan kialakított és gyakorolt partnerközpontúság határozza meg. A közoktatási intézményeink vállaljanak tevékeny szerepet a székhely település kulturális, sport közéletében. Törekedjenek az intézmények a nyelvoktatás színvonalának emelésére, a nyelvvizsgák számának növelésére, nyelvi érettségi eredmények javítására, az idegen nyelven történő kommunikáció eredményesebbé tételére. Ennek érdekében fejleszteni kell a nyelvszakos pedagógusok módszertani kultúráját, biztosítani szükséges az idegen nyelven történő kommunikáció tanórán kívüli lehetőségeit, igény esetén a nyelvi előkészítő osztályok indításával. Az informatikai kultúra széles körű alkalmazását és színvonalának emelését tekintsék kiemelt feladatnak az intézmények. Segítsék a munkaerőpiaci beilleszkedést a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével. Helyezzenek nagyobb hangsúlyt az intézmények a prevenciós tevékenységre. a veszélyeztetett és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak időben történő felismerésére, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzésére. Ennek érdekében javítani kell az együttműködést az intézmények és a gyermekvédelmi szervezetek között, növelni kell a gyermekvédelmi felelősök munkájának hatékonyságát szakmai továbbképzések szervezésével. Minden közoktatási intézmény használja ki a pályázati lehetőségeket. Gazdálkodását a hatékonyság, takarékosság jellemezze. Minden iskola tekintse kiemelt feladatának az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztését, a közismereti tárgyak oktatási színvonalának javítását.

1

Takarékos szemléletű gazdálkodásra jellemző, hogy a távhőt szolgáltató Dalkia Kft. új területi igazgatójával folytatott tárgyalások eredményeképp a 2011-es évre 10%-os alapdíjcsökkentést sikerült elérni. A kedvezmény feltétele a folyamatos és határidőben történő díjfizetés már nem az intézmény kompetenciája. A feltételek folyamatos javítása megnyilvánul az iskola belső képének a javításában (tisztább folyosók, termek), a komfortosabb hőérzet megteremtésében (fűtés kézi vezérlésű szabályozásával, ablakok cseréjével), a tárgyi eszközök korszerűsítésében (informatikai eszközök beszerzése, vezeték nélküli internet; szakképzéshez szükséges eszközök /dróthúzó, 20 db műhelyszék, karos vágógép, 2 db fém polcrendszer, 9 db műhelyasztal, mélynyomó présgép, szkenner, popszegecs-húzó, véső-ütvefúró, sarokköszörű, betonkeverő, ipari porszívó, egyéb eszközök/. Intézményünk tevékeny szerepet vállal Zirc és a környező települések kulturális életében (ünnepélyeken, rendezvényeken tartott műsorok, megemlékezések; tanári, tanulói és ünnepi koncertek, képzőművészeti kiállítások, akciók). A nyelvoktatás színvonalát mutatja – elsősorban a gimnáziumi képzésnél – a nagyszámú nyelvvizsga, valamint diákjaink helytállása a felsőoktatásban.. Informatikai képzésünknek köszönhetően a diákok döntő többsége a START ECDL minősítéssel már rendelkezik. Kiemelten kezelte az intézmény a hátrányos helyzetű, a tanulási nehézségekkel küzdők, az SNI-s tanulók megkeresését. Ifjúságvédelmi felelősünk a gyermekvédelmi szervezetekkel napi kapcsolatot ápol. A rászoruló diákokat a tanév első félévében fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus és mentorok segítették. Az alapfokú művészetoktatásban részben biztosítottuk a telephelyeken történő oktatást. A bakonynánai és a dudari telephelyen csak főtárgyi oktatás folyt. 1.2      

Intézményünkkel kapcsolatos elvárások A moduláris szakképzés feltételeinek biztosítása. Az idő előtt kimaradók számának, a szakközép- iskolai lemorzsolódás csökkentése. A művészeti szakképzés feltételeinek folyamatos fejlesztése. Stabil alkalmazotti közösség kialakítása, a nevelőtestületi egység erősítése, különös tekintettel az alapfokú művészetoktatási intézményegységre. Aktív pályázati tevékenység. Részvétel a térségi integrált szakképző központok létrehozásában.

A moduláris szakképzés tárgyi feltételeinek biztosítására, javítására a szakképzési hozzájárulás adta meg a keretet. Ennek megfelelően sikerült biztosítani a szakképzési eszközök beszerzését, korszerűsítését, cseréjét /dróthúzó, 20 db műhelyszék, karos vágógép, 2 db fém polcrendszer, 9 db műhelyasztal, mélynyomó présgép, szkenner, popszegecs-húzó, vésőütvefúró, sarokköszörű, betonkeverő, ipari porszívó, egyéb eszközök/. A 2010/2011-es tanévben a bukások száma, ezzel együtt a kimaradók száma nem növekedett a korábbi évhez képest. Ehhez hozzájárult a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás által alkalmazott 1 fő fejlesztőpedagógus, 4 fő mentor tanár és 1 fő részállású iskolapszichológus áldozatos munkája, valamint a korábbi módszertani továbbképzések is.

2

Az intézménnyel kapcsolatos konkrét elvárások közül az aktív pályázati tevékenység az alábbi módon alakult: Útravaló ösztöndíj program 1 fő és mentor

Alapfokú művészetoktatás támogatása

Informatikai pályázat

90000 Ft

1 200 000 Ft

700 000 Ft

A pályázatok eredményeképp javult a művészeti szakképzés eszközállománya, a szakmai műhelyek komfortosabbá váltak, a vezeték nélküli hálózat kiépítésével minden teremből elérhetővé vált az internet. A stabil alkalmazotti közösség kialakítását, a zeneiskolai és a középiskolai nevelőtestület együttműködésének javítását nem sikerült megvalósítani. E tekintetben a következő tanév kedvezőbb helyzetet teremt; a zeneiskola átköltözésével a teljes nevelőtestület mindennapi munkakapcsolatba kerül egymással. 2. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK VISZONYLATÁBAN.

AZ ISKOLA

INTÉZMÉNYI

A 2010/2011-ben tovább folytatódott és befejeződött a pedagógusértékelés. Az eredmények összesítése, a szükséges adminisztráció elvégzése és az értékelési pontszámok megállapítása augusztus 25-ig megtörténik. Megtörtént a vezetői értékelés és a nem pedagógus munkakörben dolgozók minősítése. Az teljeskörű intézményi önértékelést az elmúlt tanév végére elkészítettük, a mérési eredményeket a tanév elején kiértékeltük. Ennek kapcsán felmerült az értékelési rendszer felülvizsgálata, elsősorban egy jóval relevánsabb kérdéssor kidolgozása, ami a következő tanév feladata lesz. A tanév statisztikai adatai alapján a hiányzások számának alakulása tér el továbbra is jelentősen az elfogadható indikátorértéktől, pedig ennek csökkentése fő célkitűzés volt a tanév során. A gyermekjóléti szolgálatok és a helyi jegyzők megkeresése továbbra is az ifjúságvédelmi felelős fő tevékenységi körébe tartozik, aki ezt a törvényi előírásoknak megfelelően gyakorolja azt. 3. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VISZONYLATÁBAN.

VÉGREHAJTÁSA A KOMPETENCIA MÉRÉS

Az iskola 2009/2010-es tanévében 10. osztályos gimnáziumi tanulóinak kompetenciaeredményeiben jelentős javulás volt. Az okok között a jó beiskolázást, a kompetencia-fejlesztést és a tanulói motivációt lehet említeni. Ugyanakkor a szakközépiskolai képzésnél a matematikai kompetencia romlása figyelhető meg. Az okok között említhetjük:  a helyi tanterv elvárásai és a tanulói kompetencia-szint nincs szinkronban,  a gyenge képességű tanulók felzárkóztatására a sok csoportbontás miatt nincs órakeret,  nem alakult ki a diákokban a kompetencia-mérés presztízse;

3

4. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK A következő tanévben az elért eredmények megtartása és a hiányos területek javítása érdekében javasolt intézkedések:  a belépő évfolyamok tanulói kompetenciaszintjének felmérése, a gyengébb tanulók segítése osztály és iskolai szinten egyaránt (felelős: esélyegyenlőségi megbízott; osztályfőnök, általános igazgatóhelyettes);  a kulcskompetenciák fejlesztése minden tantárgyi- és szakterületen, beépítve a tanmenetbe (felelős: általános igazgatóhelyettes),  felzárkóztatás és tehetséggondozás fejlesztése, tanórák biztosítása a tevékenységhez (felelős: igazgató);  a helyi tanterv felülvizsgálata a tanulók képességpontjainak figyelembe vételével (felelős: munkaközösség-vezetők);  a gyengébb módszertani tárházzal rendelkező pedagógusok beiskolázása (felelős: igazgató);  egyéni foglalkozások erősítése (felelős: igazgató);  A nevelési tanácsadó szakembereinek bevonása a magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő, ill. SNI tanulók felismerésére és fejlesztésére (felelős: igazgató);  mentorok bevonása a tanulási nehézségek kiküszöbölésére (felelős: igazgató). Zirc, 2011. július 13.

Tárkányi Tibor ig.

4

A Járdányi Pál Zeneiskola - AMI beszámolója Minőségirányítási Programjának 2010/2011. évi működtetéséről Az előző évek gyakorlatához hasonlóan, intézményünk 2010/2011 tanévre vonatkozó pedagógiai, szakmai célkitűzései, az éves munkatervben megfogalmazott feladatok, szoros kapcsolatban álltak pedagógiai programunk, illetve minőségirányítási programunk célkitűzéseivel, amely megfelel a Közoktatási Törvény vonatkozó 40. § 10. 11. valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 40.§ (5) előírásainak, és összhangban van iskolánk minőségpolitikájával. Minőségirányítási programunkban megfogalmazott minőségpolitikai céljaink teljesülése a 2010/2011-es tanévben: Az iskola működési körzetéből érkező tanulók 99%-a felvételt nyert az intézménybe. A felvételt nyert tanulók életkori sajátosságaiknak és tehetségüknek megfelelő oktatásban részesültek. A vizsgákon, beszámolókon a tanulók folyamatosan fejlődő művészi teljesítményt mutattak. Stratégiai feladatunk továbbra is a környező településekkel való minél szorosabb kapcsolat, együttműködés kialakítása, ápolása, mivel tanulóink nagy számban érkeznek ezekből a falvakból. A beiskolázást segítő legfőbb stratégiai elvünk az elmúlt esztendőben is a minőségi munka illetve a város, a környező településeken való intenzív zenei jelenlét volt. A további évek kiegyensúlyozott beiskolázásának az egyik legfontosabb záloga, ha a környezetünkben élők megismerik tevékenységünket, sikereinket. Az intézményben folyó munka gyermekekkel való megismertetésének fontos eszköze a már hagyományosnak mondható, több évre visszatekintő hangszerbemutató sorozat, amelyen a tapolcai és a környező települések szinte valamennyi iskolájában, élő koncertekkel és hangszerismertetőkkel veszünk részt. Ez irányú tevékenységünk jelentős sikerének tekintjük az elmúlt időszak legmagasabb beiskolázási létszámát (408 tanuló), különösen ha figyelembe vesszük a megyében tapasztalható ezzel ellentétes tendenciákat. Intézményünkben a „hozzáadott értéket” elsősorban az előadott hangszeres darabok nehézségi fokának az évről évre való emelésén, illetve az előadás művészi fokának fejlődésén tudjuk és lehet lemérni, nyomon követni. A teljesítmény mérésének belső formáit iskolánkban a vizsgák és a tanszaki hangversenyek jelentik, amelyeken minden növendékünk évente legalább 3 alkalommal, közönség előtt is számot ad felkészültségéről. Az intézmény szakmai munkájának egyik legfontosabb mutatója a zenei pályán továbbtanulni szándékozó, tehetséggondozásban részesült aspiráns tanulóink száma és felvételük aránya a zeneművészeti szakközépiskolákba. Büszkén mondhatjuk, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően felvételiző növedékeink a mögöttünk hagyott esztendőben is 100 % - ban nyertek felvételt a következő szakirányú iskolafokozatba. (Minőségirányítási Programunkban sikerkritériumként ezt 85%-ban határoztuk meg.) A teljesítmény mérése külső formájának tekintjük a különböző megyei, területi, országos versenyeken való részvételt, megmérettetést. Iskolánk ezen a fontos területen ismét sikeres évet zárt, hiszen regionális, területi versenyeken 32 növendékünk ért el kiemelkedő eredményt, közülük többen hoztak el első helyezéseket, különdíjakat. (Minőségirányítási Programunkban sikerkritériumként ezt legalább 20 növendékünk sikeres felkészítésében határoztuk meg)

1

Novemberben 24-én iskolánkban, immár ötödik alkalommal szerveztük meg és bonyolítottuk le, a korábbi évekhez hasonlóan széles szakmai érdeklődéssel kísért Regionális gitártalálkozó elnevezésű művészeti versenyt. A kétévente megrendezésre kerülő gitáros találkozót és versenyt, a visszajelzések alapján ismét szakszerűen és hatékonyan sikerült lebonyolítanunk. A 7 korcsoportban 24 versenyző mutatkozott be, akik a Veszprém megyei zeneiskolákon kívül Keszthelyről, Fonyódról és Siófokról érkeztek. Az iskola tanárai és tanulói egész évben színvonalas műsorokkal, műsorszámokkal vettek részt a megye, a város ünnepein, a település más oktatási, nevelési intézményei és civil szervezetei rendezvényein. Intézményen belüli legfontosabb koncertjeink, zenei rendezvényeink a következők voltak: - 2010. október 1.: Koncert a Zenei Világnap alkalmából - 2010 október 29.: Jótékonysági hangverseny a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. november 11.- 25.: Tanszaki hangversenyek - 2010. december 21.: Karácsonyi koncert - 2011. január 21.: Koncert a Magyar Kultúra Napja alkalmából - 2011. január 29.: A Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar újévi hangversenye - 2011. április 4.-18.: Zenei Napok hangversenysorozat - 2011. május 27.: A vonószenekar pünkösdi hangversenye - 2011. június 9.: Tanévzáró hangverseny Ebben a tanévben is kiemelt feladatunknak tekintettük a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű diákok tehetségének kibontakoztatását, az ilyen tanulók művészeti neveléssel történő társadalmi integrációjának, pályaválasztásának elősegítését. A nevelőtestületünk tagjai az elmúlt évben is folyamatosan bővítették szakmai, módszertani ismereteiket. Az év folyamán rendkívüli tantestületi értekezlet keretében egy alkalommal került sor minőségbiztosítással kapcsolatos téma megvitatására, „Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésének aktuális kérdései” címmel. Az elmúlt tanévben is elsődleges feladatunknak tartottuk, hogy minél több növendéket, minél hosszabb időn keresztül megtartsunk az értékes zene művelésében, hogy iskolánkból kikerülve képesek legyenek a saját örömüket szolgáló zenélésre, az értő zenehallgatásra. Szakmai céljaink között a 2010/2011-es tanévben is kiemelt fontosságú feladatunknak tekintettük, hogy növendékeink minél hosszabb ideig gyakorolhassák az együttzenélést. Erre kínáltak és kínálnak bőséges lehetőséget – az elmúlt évekhez hasonlóan- különböző hangszerösszeállítású növendék együtteseink. A fúvószenekar, a vonószenekar, a fúvós-, vonós-, gitár és ütő-kamaracsoportok számtalan lehetőséget adnak növendékeink együttzenélésére. Mérés, ellenőrzés, értékelés Tervezett mérési, ellenőrzési és értékelési rendszerünket a rögzített szabályoknak megfelelően működtettük. A tanévre vonatkozó egyik minőségirányítási feladatunknak a partnerségi elégedettségmérés következő, még hiányzó területét határoztuk meg: a könyvtár tevékenységének illetve a takarítás minőségének megítélése a szülők és tanulók számára összeállított kérdőívek alapján. A hatályos jogszabályoknak megfelelően alakítottuk az elégedettségmérésre felhasznált kérdőíveket a Közalkalmazotti törvény 40. § (10), (11) és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 40.§ (5) – ben meghatározott 1. számú mellékletben lévő szempontsorok figyelembe vételével az alábbiak szerint: 2

-

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek, A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka, A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség, A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet.

A partneri elégedettségmérést április-május hónapban végeztük el a minőségirányítási programunkban megfogalmazott kérdéscsoportoknak megfelelően kialakított kérdőívek segítségével. A kérdőíveket 221 növendékünkhöz és szüleikhez juttattuk el, véleményüket kérve a könyvtár működéséről, a takarítás minőségéről. Összesen 884 kérdőívet küldtünk ki, amelyből 796 érkezett vissza, az összes 90,0%-a. A szülőket 15 kérdésben kérdeztük meg a könyvtár működésével kapcsolatban. Minden kérdőíven az a, b, c, d választási lehetőséget alkalmaztuk, amelyek a Kjt. változásainak megfelelően a kiemelkedő, megfelelő, kevéssé megfelelő és a nem megfelelő kategóriáknak feleltek meg. A szülőktől a könyvtár tevékenységére vonatkozó válaszok az összes kérdésre vonatkozóan a következőképpen alakultak:

szülő- könyvtár összesen

271; 9%

0; 0% 0; 0%

össz. a válasz össz. b válasz össz. c válasz össz. d válasz

2714; 91%

A Kjt. által meghatározott, a minősítéshez alkalmazandó szorzószámok alapján ez az eredmény 96,92%, ami a kiválóan alkalmas kategóriának felel meg. Növendékeinket 17 kérdésben kérdeztük meg a könyvtár működésére vonatkozóan ugyanezen rendszer szerint. Az eredmények itt a következők lettek:

3

növendék- könyvtár összesen

0; 0% 260; 8%

0; 0%

össz. a válasz össz. b válasz össz. c válasz össz. d válasz

3123; 92%

A szorzószámokkal kapott eredmény 97,43%, amely szintén a kiválóan alkalmas kategóriának felel meg. A pozitív visszajelzésnek külön értéket ad, hogy növendékeink nagy számban látogatják könyvtárunkat és élnek a könyvtár nyújtotta lehetőségekkel, aktívan részt vesznek a könyvtár által meghirdetett zenei témájú olvasópályázatokon, programokon. A szülőknek a takarítás minőségével kapcsolatban 12 kérdést fogalmaztunk meg, amelynek összesített eredménye a következő:

szülő- takarítás összesen

24; 1% 399; 17%

0; 0%

össz. a válasz össz. b válasz össz. c válasz 1965; 82%

össz. d válasz

A szorzószámokkal kapott eredmény 93,76%, tehát a szülők kiemelkedő hányada kiválóan alkalmasnak ítéli meg a takarítás minőségét. Növendékeink szülei jelentős számban, sokan rendszeresen látogatják intézményünket, így az épület higiénés állapotáról kellő információval rendelkeznek. Ez az érték azért is fontos visszajelzés számunkra, hiszen a tiszta, rendezett környezet folyamatos megléte is az eredményes oktató-nevelő tevékenység egyik fontos feltétele. 4

Tanulóink is értékelték a takarítás minőségét, amelynek összesített eredménye a következően alakult:

növendék- takarítás összesen

13; 1% 370; 15%

0; 0%

össz. a válasz össz. b válasz össz. c válasz össz. d válasz

2005; 84%

A szorzószámokkal kapott eredmény 94,47%, amellyel növendékeink is kiválóan alkalmasnak értékelték a takarítás színvonalát, ezzel együtt az intézmény helyiségeinek tisztaságát. Összegzés: A partneri elégedettségi vizsgálat átlagos mutatói a takarítás megfelelő színvonalát ( 94,11%), a könyvtár hatékony tevékenységét (97,17%) jelzik, melyek összhangban vannak intézményi minőségirányítási célkitűzéseinkkel. A mérés során kapott pozitív partneri visszajelzések, a magas beiskolázási adatok, az év során elért szakmai és versenyeredmények alapján az intézmény 2010/ 2011-es tanévét, az Intézményi Minőségirányítási Program működtetését, kitűzött céljaink megvalósulását sikeresnek értékelhetjük.

5

Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI VESZPRÉM Tüzér u. 44

IMIP felülvizsgálat 2011. június 15.

IMIP felülvizsgálat 2011. június 15. Minőségirányítási munka értékelése a 2010-2011. tanévben

Az IMIP éves célkitűzései megvalósításának értékelése: A minőségi kör összetétele és létszáma ebben az évben nem változott, továbbra is 8 fő dolgozik együtt. Nagyon jó munkamegosztásban. A két minőségi pályázat nagyon sokat segített az együttes munka kialakításában. A tanévben munkaterv alapján dolgoztunk. A munkatervünk hónapra lebontva ütemezte a feladatokat. Az év eleji vállalásokat. Ebben az évben sikerült a vállalt és kitűzött feladatok megvalósítása, elvégzése. Az igény és elégedettségi mérések elvégzése, kiértékelése Teljesítményértékelés a pedagógusok körében 1.

A teljesítményértékeléshez tartozó indikátorok Pedagógiai munka hatékonysága a teljesítményértékelés hatására /bemutató, előadás, publikálás/ Mérés, eredmény növekedést mutat. Belső ellenőrzések eredményeinek javulása látható. /adminisztráció, tanügyi dokumentumok vezetése/ Intézményi működés –külső ellenőrzés mutatói /szakmai, gazdasági, törvényességi/ Továbbképzéseken való részvétel aránya /éves összehasonlítások/ akivítás nőtt. Belső hospitálások arányának növekedése Iskolai szinten és munkaközösségekben a vállalások aránya. Kommunikációs kultúra változása különösen a szülőkkel és kollégákkal szemben. Szülői elégedettség mérés eredménye javulás aránya nem történt. Tapasztalatcsere látogatás szervezése a Pápai Ágoston Iskola minőségi kör tagjaival. Igényfelmérést végeztünk  a belépő tanulók szüleivel Elégedettségi méréseket végeztünk  Munkatársi: teljes körű  Szülői: teljes körű  Tanulói: teljes körű:  Teljesítményértékelés időarányosan a Pedagógus kollégák körében  A tanévben készített folyamatszabályozások; Minőségügyi ülések az iskolában: Minden hónap utolsó péntek délutánján üléseztünk. A feladatokat vállalás alapján végeztük. A kivitelezésben részt vevő személyek, a határidőket és sikerkritériumokat tudták tartani. Elégedettségi mérések értékelése tanévben: Munkatársi 2011. év kérdéskörei 1. Belső kommunikáció problémamegoldás 2. Dolgozók munkakörülményei 3. Szakmai fejlődés a szervezetben

Kérdőívek visszaérkezése Intézményi szinten kiadott

104 db

Intézményi szinten visszaérkezett

96db

Pedagógusoknak kiadott

41db

Visszaérkezett

37db

Asszisztenseknek kiadott

9db

Visszaérkezett

9db

Gyermekfelügyelőknek kiadott

23db

Visszaérkezett

21db

Intézményi 92% Pedagógusok 90% Asszisztensek 100% Gyermekfelügyelők 91%

Pedagógusok összesítése 2011. 1 2 3 4 5 nem v. há ro m 1 há ro m 2 há ro m 3

ke ttő 1 ke ttő 2 ke ttő 3

átlag eg y3 eg y4

eg y1 eg y2

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

kérdésk ör á.

Az első kérdéskör a belső kommunikációnál pozitív elmozdulást mutat a tavalyi évhez. Tehát a dolgozók véleménye alapján az iskolában folyó kommunikáció minősége javult. Itt az átlag 86% A második kérdéskör a munkakörülmények változása szintén pozitívirányban mozdult. Ami nagyon látványos is, hisz megépült az új iskolaszárny a tanulócsoportok sokkal jobb munkakörülmények között dolgozhatnak. A személyi feltétel nem változott. Itt az átlag 84% A szakmai fejlődés lehetősége egy változatosabb elégedettséget mutat. A pedagógusoknál ez jó, a pedagógiai munkát segítőknél van még javítani való. Itt az jelenik meg, hogy ők is nagyobb igényt támasztanak a továbbképzések iránt. A lehetőség viszont kisebb, hisz itt nincs normatíva. Itt az átlag 80% A kapott eredmény nagyon jó képet mutat a munkatársi elégedettségben. A visszaérkezett kérdőívek azt mutatják, hogy a Kollégák fontosnak tartják ezt a mérést. A 92%-os visszaérkezés magasabb, a kitűzött indikátorszámnál ez 90% volt.

Szülői elégedettség mérés 2011. Legmagasabb értékelést az iskola tisztasága kapta. Ez nagy megelégedés, hisz a tisztaság, a rend a sérült gyermeknek nagyon fontos. A tavalyi mérés is ezt mutatta. Így elmondható, hogy a színvonalat tartani tudtuk. Az iskola külső megjelenésében egy pozitív elmozdulás történt a tavalyi évhez képest. Az értékelésben itt a szülők részéről egy megnyugtató jelzés jövőlátás, hogy az építkezéssel a zsúfoltság megszűnik az intézményben. Az eszközfelszerelés és a berendezési tárgyak megítélése is jobb lett. Itt a javasolt intézkedés segített, Kollégáink nagyobb hangsúlyt fektettek az eszközök megismertetésére ebben a tanévben. Oktatás-nevelés kérdései ● Pedagógiai ellátás színvonalát ● Beszédfejlesztés, beszédjavítást ● Játékra nevelést ● Olvasás-írás ● Önkiszolgálás, önellátásra nevelést ● Tájékozódás, közlekedési ismeretek ● Egyéni képességek fejlesztése ● Mozgásnevelés, mozgásfejlesztés Nagyon pozitívnak tartjuk az elmozdulást. Minden kérdésnél a 4-5 értékelés meghaladja a 80%-ot. A pedagógiai színvonal értékelése a 96% értékelést kapott. A szülők elégedettsége tehát az iskolában folyó nevelő-oktató munkát látják, elismerik és elégedettségüket fejezik ki ezzel az értékeléssel. Mivel ez a mi legfontosabb feladatunk, a további munkánkat is motiválja. Az eredmény minden kérdésnél meghaladta a kitűzött indikátor értékét. Gondozási tevékenység kérdései ● gyermek gondozása ● étkezés, ellátás színvonala ● szeretetteljes bánásmód ● szabadidő hasznos eltöltésére irányuló tevékenység Mind a négy kérdésnél a legjobb értékelés a legmagasabb. A 4-5 értékelés az étkezésellátás kivéve eléri a 90%-ot. A legmagasabb értéket ebben az évben is a szeretetteljes bánásmód kapta. A kitűzött indikátorszámot minden kérdésben sikerült meghaladni. Tanulói elégedettségi mérést végeztünk második alkalommal. Ebben az évben teljes körű volt a mérés. Voltak csoportok akiket nem tudtunk bevonni. Ilyen volt az óvodai, az autista és a tanévben indult két fejlesztő csoport. Így a mérésben 14 tanulócsoport vett részt. Alaptevékenység Szakkör szabadidős tevékenység szerint végeztük a mérést Megnéztük csoportonként, hogy ki nem tud részt venni a mérésben állapota miatt.

Iskolai átlag 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

85

78

68

82

mérhető nem mérhető

32 21

alsó szakasz

18

14

középső szakasz

szakiskola

összesen :

Ez is egy mutató számunkra. Láthatjuk, melyek azok a csoportokahol sok a súlyosan sérült gyermek.

Felső szakasz eredménye

Szakiskola eredménye

100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

alaptev szakkör

J

L 5. cs

J

L 6. cs.

J

L 7. cs.

J

L 8. cs.

J

L 9. cs.

J

L

alaptev szakkör

J

10. cs.

L

J

11. cs.

L 12. cs.

J

L 13. cs.

J

L 14. cs.

Alsó szakasz eredményei 60 50 40 alaptev.

30

szakkör

20 10 0 J

L 1. cs.

J

L 2. cs.

J

L 3. cs.

J

L 4. cs.

A szakaszonként történő kiértékelésből jól látható a tanulók szeretnek tanulni. Az egyes tantárgyakat, a közismereti és mozgásfejlesztést is. A szabadidős tevékenységeket szintén kedvelik. J  jelhez rakták azokat a képeket amit kedvelnek, L  jelhez rakták azokat a képeket amit nem kedvelnek. Az alaptevékenységek 1-14 kép tartozott. A tantárgyak, az önkiszolgálás, a munkatevékenység, versenyek. A szabadidőhöz 15-23 kép pedig a szakkörök és egyéb foglalkozások, kirándulás, sportfoglalkozás. A 14. csoportnál megfigyelhető, hogy nagyobb számban fordult elő a nem sereti, nem kedveli . ez azt is mutatja, hogy a csoport már magát az iskolás formát nem kedveli. A mérést a csoportvezető tanárok végezték, ami nagy segítség volt, hisz közel 100 tanuló mérése történt. Ami egyénileg interjú formában zajlott és ez nagyon időigényes volt.

Az elégedettségi mérések kapcsán a következő Intézkedési terv javaslatokat tettünk a vezetőség felé. 1. 2. 3. 4. 5.

A teljesítményértékelést munkakörönként át kell beszélni és a következő évben korrekció végrehajtása indokolt. Tárgyi feltételek biztosításának menetére folyamatszabályozást kell készíteni az igénytől a lehetőségen át a megvalósíthatóságig. /karbantartás, konyha, takarítók/ Dolgozói kezdeményezések lehetősége, folyamata, folyamatszabályozás készítése ill. a dokumentálás menete. A szülői értekezletek forgatókönyvét egységesíteni kell és nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás. A szülőklub foglalkozásokon be kell mutatni az iskola új eszközeit, felszerelését, hogy mi mindent kapnak a tanulók.

2.

Tanulói mérések PAC év végén minden csoportban megtörtént. Kompetencia szakasz váltásánál folyamatban van. Önkiszolgálás önellátás évente kollégiumban és alsó szakaszban megtörtént, értékelt. Szocializáció évente, de szakasz váltásánál a fejlődés megtörtént, kimutatás kidolgozás alatt. Hozzáadott ped. érték szakaszok végén.

Tanulói mérések kiértékelése életkoronként. A Pedagógiai Program szerint tanulóknál végzett mérések a PAC amit minden tanév végén a csoportvezető készít el és ami egyik alapja következő évi egyéni fejlesztési tervnek. Ennek iskolai összesítője a következő képet mutatja. Osztályonkénti intézményi összesítő (%) 2010/2011. tanévben Szakiskola Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Készítette: Dátum:

MK. vez. 2011. június 10.

P-A-C II.

Évfolyamonkénti összehasonlítás %-os aránya: Osztály

1.

Tanulók létszáma (fő)

11

2.

12

3.

8

4.

10

Területi átlag

A mérés eszköze

PACII. PACII. PACII. PACII.

Személyiség osztály átlag

Önkiszolgálás

Kommunikáció

Szocializáció

Tevékenység

84,63 %

128,27 %

65,21 %

201,63 %

60,9 %

106,7 %

56,1 %

73,6 %

74,3 %

82,88 %

81,25 %

78,41 %

87,5 %

82,46 %

102,09 %

190 %

107,1 %

274,9 %

154,9 %

82,6 %

126,6 %

76,7 %

159,4 %

107,9 %

119,84 %

Életkoronkénti intézményi összesítő (%) 2010/2011. tanévben Általános iskola (1-10 osztály) Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Készítette: Dátum:

Mk. vez. 2011. június 10.

P-A-C 1

Évfolyamonkénti összehasonlítás %-os aránya: Tanulók létszáma (fő)

Önkiszolgálás

Kommunikáció

Szocializáció

Tevékenység

Személyiség életkori átlag

6

67,7 %

101,8 %

57,2 %

70,8 %

74,4 %

8

6

79,4 %

53,3 %

42,9 %

100 %

68,9 %

9

6

44,8 %

36,2 %

35,8 %

48,1 %

41,2 %

10

2

51 %

60 %

66,3 %

52,5 %

57,5 %

11

6

115,7 %

119,4 %

122,8 %

104,2 %

115,5 %

12

7

142,3 %

154,9 %

139,2 %

105,7 %

135,5 %

13

4

124,4 %

135,2 %

100 %

107,5 %

116,8 %

14

10

134,8 %

172,1 %

145,3 %

129,6 %

145,5 %

15

6

108,2 %

111,3 %

115,2 %

63,9 %

99,7 %

16

9

117,8 %

137,8 %

129,6 %

114,5 %

124,9 %

17

7

127,5 %

147 %

126,2 %

105,8 %

126,7 %

18

3

87 %

67,7 %

83 %

76,3 %

78,5 %

19

2

128,1 %

150,3 %

131 %

139 %

137,1 %

20

1

140 %

200 %

160 %

155 %

163,75 %

21

1

128 %

178 %

142 %

133 %

145,3 %

22

1

140 %

200 %

158 %

140 %

184,5 5

108,4 %

126,6 %

109,7 %

102,8 %

113,4 %

Életkor

7

Területi átlag

Önkiszolgálás összesített táblázat 2010/2011. 2010. november, 2011. május

Tevékenységek felsorolása

Elért szint

Öltözködés

Ruháját leveti Ruháját felveszi Tud bánni a ruhán lévő zárakkal

Ruháját megigazítja magán Ruháját megismeri Szekrényét rendben tartja Pizsamát felveszi Megágyaz, ágyneműjét elrakja

Lábbelit felveszi Cipőfűzőt megköti Szennyesét elrakja

Passzív

4 3 4 4

2 3 3 4

9 8 12 7 12 11 4 3

9 7 4 6 16 14 5 5

13 10

9 10

14 11

8 7 14 11 10 7

Fürdés WC használat Fésülködés Tisztálkodó szerek rendben tartása

Zsebkendő használata

Intim higiénéjére gondot fordít

5 5 10 8

70 68 64 63

22 18 6 6 17 16 2 3

44 46 59 60 36 38 70 68

16 9

4 4 16 18 7 9

Önálló

5 6 16 16 17 13

41 46

42 49

64 62 35 34 47 50

Elért szint

Tisztálkodás

Fogmosás

Kevés segítséget igényel

18 13

9 10

Tevékenységek felsorolása

Mosakodás

Sok segítséget igényel

Sok segítséget igényel

Passzív

Kevés segítséget igényel

Önálló

8 8 7 6 9 8 6 5 8 6

7 6 6 6 10 9 3 4 5 5

15 9 7 6 23 15 7 5 13 14

51 56 61 61 39 47 65 65 55 54

11 8

4 6

9 7

57 58

12 8

12 9

9 9

4 6

22 16

14 10

38 46

51 54

Tevékenységek felsorolása

Elért szint

Étkezés

Kanál használata Villa használata Kés használata Szalvéta használata Pohárból iszik Folyadékot tölt Kiszolgálja magát Kultúráltan étkezik Terítés, felelősi teendők ellátása

Passzív

Sok segítséget igényel

2 2 4 4 11 6 8 7 2 2 7 6 7 6

4 4 5 4 6 6 5 2 3 3 5 4 5 4

15 10

6 10

8 7

4 4

Kevés segítséget igényel

Önálló

3 2 2 2 12 10 8 5 3 3 6 7 9 10

72 71 70 69 52 57 60 65 73 71 63 62 60 59

15 9

45 50

11 6

58 62

Intézkedési terv: 1. 2. 3. 4. 5.

A teljesítményértékelést munkakörönként át kell beszélni és a következő évben korrekció végrehajtása indokolt. Tárgyi feltételek biztosításának menetére folyamatszabályozást kell készíteni az igénytől a lehetőségen át a megvalósíthatóságig. /karbantartás, konyha, takarítók/ Dolgozói kezdeményezések lehetősége, folyamata, folyamatszabályozás készítése ill. a dokumentálás menete. A szülői értekezletek forgatókönyvét egységesíteni kell és nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás. A szülőklub foglalkozásokon be kell mutatni az iskola új eszközeit, felszerelését, hogy mi mindent kapnak a tanulók.

Veszprém, 2011. június 15.

…………………………… Vági Lilla minőségi kör vezető

számú melléklet

Az IMIP működésének éves értékelése 2010/2011 1 Az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer céljainak megvalósulása 1.1 Partnerközpontú működés Cél: Javuljanak az elégedettségi mutatók a partneri igényfelmérésekben. Feladat: A partnerekkel történő kommunikáció fejlesztése, a partnerek azonosítása Teljesítés: A partneri igény- és elégedettségmérési rendszer felülvizsgálata és a partnerazonosítás megtörtént. Tervezett feladatok: A teljes körű igény- és elégedettségmérés konkrét elvégzése a Partneri igényfelmérési szabályzat módosítása miatt a 2011/2012 tanév feladata lesz. Feladat: Új szülői fórumok működtetése, ami által várhatóan javul a szülők és az iskola együttműködése. Teljesítés: A szülői fórumok működnek. Tervezett feladatok: A szülői fórumok népszerűsítése, hatékonyságának növelése. Felkutatni további partneri fórumok kialakításának és működtetésének lehetőségét. Feladat: A szakmai együttműködés elmélyítése, kiemelten a szakképzésben közvetlenül és közvetve részvevő partnerekkel. A munkaerő-piaci eredmények minél hatékonyabb kielégítése érdekében a gyakorlati képzések szakmai színvonalának további emelése. Teljesítés: A szóbeli egyeztetések eredményeképpen a 2010/2011-es tanévben a szakmai oktatásba - az előző évekéhez hasonlóan az iskola több anyaggyártót közvetlenül vagy közvetve bevon. Cél: A beiskolázás tudatos tervezése, hatékonyságának növelése Feladat: Részvétel régiós szinten a külső pályaválasztási napokon. Az iskolai pályaválasztási rendezvények tartása, a nyílt napok szervezése. A jó kommunikáció elemi érdekünk. Teljesítés: A Veszprém megyei Hogyan tovább kiadványba elkészítettük iskolai tájékoztatónkat. Az év során 3 alakalommal szerveztünk nyílt napokat a nyolcadikos tanulók és szüleik számára. Színvonalasan vettünk részt a régió által szervezett Pályaválasztási napokon Veszprémben, Pápán, Tatabányán és Székesfehérváron.

Feladat: Az általános iskolákban pályaválasztási tájékoztató tartása. Teljesítés: Az iskolavezetés összesen mintegy harminc általános iskolában tartott személyesen tájékoztatót intézményünk beiskolázási lehetőségeiről. Az általános iskolák tanulóival, a szülőkkel és a pedagógusokkal a közvetlen kapcsolatok kialakítása erősen hozzájárult a beiskolázási tevékenységünk eredményességéhez. Tervezett feladatok: Plakát készítése és az általános iskolákba juttatása. A szakképzés további népszerűsítése általános iskolákban.

1.2 Humán erőforrás fejlesztése Cél: A külső és belső továbbképzési rend megtervezése és megszervezése amelyben az intézményvezetés biztosítja a stratégiai céljainak, valamint az éves munkaterv megvalósulásához szükséges képzéseket. Feladat: A tantestület minél nagyobb része vegyen részt a belső szakmai továbbképzéseken. Teljesítés: A belső továbbképzések fő színtere a nevelőtestületi értekezlet, de folyik a munkaközösségi foglalkozásokon és időnként egyes informális közösségekben is. Feladat: 1 fő matematika szakos kolléga Master-képzésbe történő bevonása, pályázati forrásból finanszírozva. Teljesítés: A kolléganő a Pécsi Egyetemen végzi a fenti képzést. Tervezett feladatok: További pályázati lehetőségek felkutatása továbbképzési célokra. A külső továbbképzésen részt vevő pedagógusok belső továbbképzés keretén belül adják át tapasztalataikat a tantestület többi tagjának.

1.3 Pedagógiai tevékenység

Cél: A tanulási-tanítási folyamat megújítása Feladat: Az intézmény pedagógiai kompetenciáinak folyamatos fejlesztése, képessé tétele az egyes pedagógusok az élethosszig tartó tanulásához. Teljesítés: az új pedagógiai módszerek átadása tantestületen belül, a szerzett tapasztalatok átadása, szakmai műhelymunkák, óralátogatások szervezése. További feladatok: Módszertani kultúra további fejlesztése Feladat: Új pedagógiai módszerek alkalmazása a tanórákon

Teljesítés: Tantestületi értekezleten a pedagógusok előadás formájában új pedagógiai módszerekkel ismerkedtek meg. A tantestület tagjai nyitottá váltak az új módszerek befogadására. További feladatok Váljanak gyakorlattá a tanítás során a kompetencia fejlesztésére szolgáló, korszerű tanulásszervezési módszerek (kooperatív tanulás, csoportmunka, pármunka, projektmódszer). Cél: OKM eredmények alapján történő szakmai értékelés. Feladat: A mérési eredmények megtartása/javítása az előző év eredményeihez képest. Az eredmények ismeretében a kompetencia fejlesztési program meghatározása, fejlesztési területek és célcsoportotok azonosítása. Teljesítés: A kompetencia fejlesztését eredményesen szolgáló munkatervek, szakmai ütemtervek elkészültek a munkaközösségekben, az előző év tapasztalatainak beépítése megtörtént. Cél: Kerüljön az intézményi szakmai munka középpontjába a 9-10. évfolyamon végzett felzárkóztató tevékenység. Feladat: A bejövő osztályok tanulói képességszintjeinek meghatározása, tanórán belüli differenciálás, korrepetáló órák beindítása, csoportbontás alkalmazása. Teljesítés: A bejövő osztályok tanulói képességszintjének felmérését a szaktanárok szeptemberben elvégezték. Osztályonként heti 1 korrepetáló óra beiktatására került sor. Csoportbontásra is sor került a 11.A osztály német valamint a 10.D magyar nyelvtan és matematika tantárgyakban. Tervezett feladatok: Meg kell teremteni további csoportbontás anyagi és személyi feltételeit.

1.4 Az intézmény mérési és értékelési rendszere Cél: A teljesítményértékelési rendszer használatának begyakorlása

Feladat: A teljesítményértékelési rendszer használata legyen általános a munkaterv szerint, a vezető beosztású, tanár és a technikai dolgozókra egyaránt. A munkatársak belső értékelési rendszerével ösztönözni a dolgozókat az állandó megújulásra, a minőségi munkavégzésre.

Teljesítés: A munkatervben megfogalmazottak szerint a teljesítményértékelés megtörtént. Tapasztalat, a pedagógusértékelő rendszer jól működtethető, használata gyors, egyszerű, minden dolgozó számára elfogadható. Tervezett feladatok: A pedagógusok teljesítményértékelő rendszere indikátorainak finomítása, a kompetenciamérés eredményességének „beemelése” az indikátorok közé. Cél: A mérési rendszer folyamatos fejlesztése a minőségi munkavégzésben. A mérési eredmények alapján reális kép kialakítás az intézmény működéséről. Feladat: Új Mérési- Értékelési Rendszer (MÉR) működtetése Teljesítés: A Mérési-Értékelési Rendszer (MÉR) iskolai belső szabályzat. A MÉR-hez kapcsolódó aktuális feladatok a tanév munkatervében szerepelnek. Tervezett feladatok: A MÉR bővítése

1.5 Az intézmény működésének javítása, fejlesztése Cél: Az iskolai dokumentumok egységesítése, az adminisztratív munka fejlesztése Feladat: Az iskolai dokumentumok felülvizsgálata, átdolgozása Teljesítés: A munkaköri leírások felülvizsgálata elkészült a tanév folyamán. Folyamatos a dokumentumok formai és tartalmi egységesítése. Tervezett feladatok: Pedagógiai Program, SZMSZ, Kollektív Szerződés átvizsgálása, módosítása

2 Az országos mérés, értékelés eredményei 2.1 Országos kompetenciamérés matematikából A 2010. májusában írt országos felmérés eredménye matematikából az országos átlagnál jobb lett. Mindkét iskolatípus esetében sokszorosan magasabb azon intézmények száma, amelyek nálunk gyengébben teljesítettek, mint amennyi intézmény jobb eredményt ért el.

A tanulók átlageredményének pontokkal való kifejezése eltérő az előző években alkalmazott számítástól, ezért százalékos összehasonlítást végeztem. A 2009. májusi felmérés iskolai eredményei az országos értékekhez viszonyítva 6-9%-ban volt jobb. A 2010. májusi dolgozatok az országos átlagnál 1-4%-kal lett magasabb. A gimnáziumi osztály eredménye 15%-kal jobb a szakiskolai osztálynál. A tanulók képességszintek szerinti jellemzése is eltér a korábbi értékeléstől. A megszokott 5 szint helyett most 8 szint /szint alatti, 1-7 szint/ szerinti besorolást alkalmaz az országos elemzés. A gimnáziumi osztály esetében diákjaink a 3-7. szintek közötti megoszlásban, legnagyobb számban 4-5. szinten /40% és 37%/ helyezkedik el, a legmagasabb 7. szintet egy tanuló érte el. A szakiskolai osztály tanulói 2-5. szinteken, közel hasonló arányban /32%, 36% és 28%/ a 2-3-4. szinten teljesített, az 5. szintet csak egy tanuló érte el.

A CSH-index /családi háttér-index/ alapján várható érték vonatkozásában eltérő az eredmény a két iskolatípusban. A gimnazisták 7.5%-kal jobban teljesítettek, a CSH- index alapján elvártnál, a szakiskolások pedig 4.3%-kal gyengébb eredményt nyújtottak. A korábbi eredményekkel is összehasonlítja az országos jelentés a 2010. évi dolgozatokat. A gimnáziumban a 2008-as átlageredménynél 4.4%-kal jobban teljesítettek tanulóink. A regressziós egyenes alapján várható eredménynél il 3.3%-kal jobb a teljesítményük. A szakiskolásoknál ilyen összehasonlítás nincs. Összességében tanulóink a 2010. évi országos kompetenciamérésen jól teljesítettek. A dolgozatok eredménye nem kimagasló ugyan, de az elmúlt néhány év javuló tendenciája most is tapasztalható volt. Az eredmények megerősítik a matematika munkaközösséget abban, hogy az országos felméréssel kapcsolatos célok és konkrét feladatok megfogalmazása és megvalósítása sikeres volt az elmúlt tanévben is. A további eredményes megmérettetés

érdekében továbbra is számítunk a tantestület diákokat ösztönző, önálló problémamegoldó, logikus gondolkodásra nevelő pedagógiai munkájára.

2.2 Országos kompetenciamérés szövegértésből Jó eredmények szövegértésből is!

Az országos kompetenciamérés eredményeit minden évben izgatottan várják az iskolák, a tanulók, és talán egyre több szülő is. Idén már a tanulói fejlődés is jobban nyomon követhető, mivel már a 2008-as mérés eredményeivel is összehasonlíthatja a mostaniakat is kiad a az elemzés, amelyek az Oktatási Hivatal honlapján érhetőek el. Ezzel az a bizonyos (az évek folyamán) hozzáadott érték is megmutatkozik. Ami számunkra a lényeg, hogy iskolánk eredményei meghaladják az országos átlagokat. Ez igaz mind a gimnáziumi osztályra, mind a szakiskolai osztályra. Tavalyi 10.Asaink az országos legjobbak között vannak!

Az utóbbi években a gimnáziumi osztályokban kevés tanulónak sikerült a legmagasabb, 7. szintre jutnia, idén ketten is ott vannak! Gratulálunk nekik!

A szakiskolai osztályban a nagy pozitívum, hogy a tanulói eredmények elég egységesek, senki nem ért el kiugróan alacsony pontszámot. Alapvetően sikernek könyvelhetjük el az eredményeket, és továbbra is kiemelten kezeljük a tanulók szövegértési kompetenciájának fejlesztését, hiszen további tanulmányaik során, no meg az életben erre igazán szükségük lesz. Veszprém, 2011. június 15.

Tóth Balázsné SZM elnök Az értékelés a 2010/2011-es tanév év végi igazgatói beszámolójának része. Intézkedési terv: A munka folytatása

MOLNÁR GÁBOR ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY AJKA

AZ ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉVES ÉRTÉKELÉSE 2010/11.

Mireiter Lívia minőségirányítási vezető

AZ ISKOLAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉVES ÉRTÉKELÉSE 2010/11. A tanév első félévére tervezett feladatokat a térségben és tanulóink egy részének lakhelyén történt vörösiszap katasztrófa hatása átírta, a hangsúlyokat eltolta a lelki egyensúly megőrzése, a pszichés trauma kezelése irányába.

1. A veszélyeztető tényezők feltárása, kezelése Kiemelt feladattá vált a vörösiszap katasztrófa miatt. Időtartam: Folyamatos Felelős: Igazgató, ifjúságvédelmi felelős, minden alkalmazott. Megvalósulás: -

Gyermekpszichológusok segítségének igénybe vétele a traumát szenvedett gyermekek segítése érdekében.

-

Előadások tartása: mentők, tűzoltók.

-

Adományok gyűjtése a fenntartóval együttműködve, eljuttatása a kárt szenvedett családok részére.

-

Kerekasztal beszélgetés a családsegítő szolgálat munkatársaival.

-

Folyamatos kapcsolat a városi és környéki Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattokkal, Gyámhatóságokkal, a pedagógiai szakszolgálatokkal, egészségügyi szolgálatokkal és bűnmegelőzési szervekkel.

2. A tanulók továbbhaladásának biztosítása a tananyagban Időtartam: Folyamatos Felelős: Igazgató, szaktanárok Megvalósulás: Rehabilitációs és habilitációs órák biztosítása, iskolaotthonos ellátás biztosítása. A felső tagozatban napközis csoportok, szakiskolán a tanulószobai csoportok eredményes működtetése.

3. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések Módszer: Témazáró dolgozat, félév végi, év végi értékelés. Idő: Témák lezárása, félév, év vége. Felelős: Szaktanárok, osztályfőnökök.

4. Tervezett, rendszeres és ellenőrizhető tájékoztatás a tanulók szüleinek a gyermek fejlődéséről Időtartam: Folyamatos Felelősök: Pedagógusok Megvalósulás: - 1. o.-ban, valamint 2. o. félévig szöveges értékelés, többi évfolyamon érdemjegyek - Szülői értekezletek, fogadó órák.

5. Egészségnevelési és környezeti nevelési program működtetése Időtartam: Folyamatos Felelősök: Pedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek Megvalósulás: Elsősorban tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, napközi, valamint vetélkedők, erdei iskola keretében.

6. Tanulók megtanítása a vízben való biztonságos mozgásra Időtartam: Folyamatos Felelős: Terapeuta Megvalósulás: A legfiatalabb korosztály vízi mozgásfejlesztése HRG módszerrel A feltételrendszerhez és a lehetőségekhez való alkalmazkodás behatárolta a részt vevő gyermekek számát.

7. A tanulók mentálhigiénés ismereteinek növelése Időtartam: Folyamatos Felelős: Pedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek Megvalósulás: Napi rutin kialakítása, szinten tartása a saját test és a környezet tisztasága, gondozottsága érdekében szorosan együtt működve az orvosi és védőnői hálózattal.

8. Szülői elégedettség mérése E tanévben került sor a szülői elégedettség mérésére. Módszer: Kérdőív a 6. 8. és 10. évfolyamon az önkéntesség és névtelenség biztosításával. Az értékelés 1-5-ig tartó skálán történt, az eredmények százalékos formában kerültek megjelenítésre. Értékelés: Más iskolákkal szembeni összehasonlítási alapjuk a szülőknek van, mert a gyermekek 83%-a másik iskolában kezdte tanulmányait. Összességében elmondható, hogy a szülők nagyon jó véleménnyel vannak az intézményről és az ott folyó munkáról, a dolgozók szakértelméről, segítőkészségéről (4,41-4,82 közötti tartományban van az átlag). Az iskola bármilyen céllal való személyes meglátogatása nem kielégítő. A szülői értekezleteken való részvétel aránya alacsony (Rendszeresen 45% Alkalmanként 30% Általában nem veszek részt 15% Egyáltalán nem veszek részt 10%). A rendezvények szülők általi látogatottsága a gyermekük iskolai életébe való bekapcsolódási szándék alacsony motiváltsági szintjét jelzi (Rendszeresen 22,5%

Alkalmanként 57,5% Általában nem veszek részt 12,5% Egyáltalán

nem veszek részt 7,5%). Feladatok: A kevéssé érdeklődő szülők irányába még intenzívebb próbálkozás a mindennapi iskolai életbe való bevonásra gyermekük következetesebb, hatékonyabb nevelése érdekében, valamint a fogadó órákon, a szülői értekezleteken, s az iskolai rendezvényeken való megjelenés, aktív részvétel fontosságáról való meggyőzés.

9. Tanulói elégedettség mérése

A szociometria egy csoport társas kapcsolatainak feltérképezésére irányuló eljárás. Olyan módszer, amely csoportokról a leírást, elemzést. Nemcsak az egyén helyét mutatja meg a társas mezőben, hanem magát a közösséget is jellemzi.

Körülmények: A szociometriai felméréseket iskolánkban négy osztályban készítettük el. Felső tagozaton az ötödik és a 7.a, valamint a 7.b osztályban, szakiskolai részen pedig a 9. osztályban kerültek a kérdőívek felvételre. A 19 pontból álló kérdőíveket előre elkészítettük, valamint megállapodtunk a kérdőív felvételének körülményeiről.(ld: instrukció) Instrukció: A több szempontú szociogram alkalmazásában az instrukcióknak ugyanazok az elvei érvényesek, mint a MORENO féle szociometriai felmérésben: 1. A vizsgált csoport valamennyi tagja legyen jelen a kérdőív felvételekor. 2. Mindenkivel közölni kell, hogy milyen célból készül, milyen keretekre vonatkozik a vizsgálat. 3. Mindenképpen hangsúlyozni kell a feltétlen titkosságot. 4. A felmérést I. félév után érdemes felvenni. 5. A vizsgálati lap: kérdőív 6. A kérdőív kitöltésére 30 perc áll rendelkezésre. 7. A kérdőív kitöltése mindenki által egyszerre írásban történik önállóan, személyi segítség igény szerint adható. (pl.: kérdések felolvasása, értelmezése) 8. A kérdésekre adott csoportba tartozók neveit kell írni. 9. Annyi nevet írhat a válaszoló amennyit szükségesnek tart. 10. Minden kérdésre válaszolni kell, nem maradhat megválaszolatlan kérdés.

A kérdőíveket minden osztályban osztályfőnöki óra keretében töltötték ki. Minden esetben hangosan felolvasták a kérdéseket, egyszerre történt a válaszadás. A gyerekek számára a kérdések érthetőek, világosak voltak. Kihangsúlyoztuk, ha a kérdések tagadást tartalmaztak. A fiatalok nyitottak voltak, szívesen válaszoltak a kérdésekre.

A felmérésben résztvevő tanulók száma:

5.a.

10 fő

7.a

10 fő

7.b

8 fő

9.a

14 fő

Értékelés: Az értékelés menetében a kérdőívek felvétele után több szempontú értékelést végeztünk. Háromféle módon jártuk körbe az eredményeket, majd ezeket összegezve alakult ki a végső konklúzió. A kölcsönösségi táblázat (a 2, 3, 6, 7, 10, 14. számú kérdések alapján) kitöltése után, kirajzolódott minden osztály adott és egyéni szociogramja. Ebből az ábrából világosan kitűntek a kisebb- nagyobb csoportok, azok száma, valamint az esetleges perifériára szorult gyerekek megléte is. A kölcsönösségi táblázatot vizsgálva egyének közötti kapcsolatokra, egyirányú vagy kölcsönös szimpátiára, és kapcsolat nélküliségre derült fény. A gyakorisági táblázat már nem csak a rokonszenvi kérdések alapján adott útmutatót, egyértelműen kifejezte az egyének csoportban lévő helyzetét, világosan rámutatott erősségeikre, gyengeségeikre, különleges szerepükre. Pl: Ki az osztály mókamestere? Ki a lelki szemetesláda? Ki az, akit mindenre rá lehet venni? Összegezve: Az osztályfőnökök elmondása szerint különösen meglepő adatokat nem szolgáltatott a felmérés. Mindenképpen hasznos volt kitölteni, hiszen miután átbeszélték a gyerekekkel az eredményeket, fontos információt kaptak az osztály tagjai egymásról. Jól megfigyelhető hogy a mindennapokban észlelhető helyzet rajzolódott ki. Minden osztályban található egy pár fős kis csoport (klikk), akik viszik az osztály irányítását. A klikkek megléte mind a két nem esetében előfordulnak. Az osztályokba újonnan bekerülő tanulók általában még nem illeszkedtek be a közösségekbe, keresik helyüket. Sajnos minden

osztályban található perifériára szorult személy is, de ennek a száma maximum 2 fő. A rokonszenvi kérdések esetében egyértelműen érzelmi alapon választottak a tanulók. Meglepetést egy kérdésre adott válasz okozott. A legjobb sportolónak testnevelés alól felmentett tanulót választottak. A felmérés technikai részét tekintve a kérdések érthetőek kellő számúak voltak.

Fejlesztési ütemterv Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: Cél: Az iskolai klíma vizsgálata. Mér:

Pedagógus

Idő:

Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben

Felelős:

igazgató.

Cél: SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. Idő:

Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben.

Cél: A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. Mér:

Pedagógus

Idő:

Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a

pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén. Felelős:

igazgató

Partner elégedettség mérése Módszer: Kérdőív Idő: Háromévente Felelős: Igazgató, gyakorlati oktatásvezető, minőségi körök vezetői

A j k a, 2011. július 20.

Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonfűzfő

Az Intézményi Minőségirányítási Program teljesülése a 2010-11 tanévben

Turi Sándor igazgató

Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonfűzfő Iskolánk nevelőtestülete áttekintette az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) teljesülését.

A fenntartói minőségirányítási elvárásainak teljesülése Iskolánk az IMIP-ben foglalt fenntartói elvárásokat teljesítette. Az előző évekhez viszonyítva csökkent az év végi bukások száma. Módszertani továbbképzéseket valósítottunk meg, kompetencia alapú oktatási módszereket honosítottunk meg. Utóbbiakat a tanmenetek szintjén is előírtuk. A nyelvoktatás fejlesztése terén fontos eredménynek tarjuk, hogy nőtt a sikeres nyelvvizsgát tett tanulók száma, valamint az előrehozott idegen nyelvi érettségit tevő tanulók száma is. Általában is magas az előrehozott érettségi vizsgát tevő tanulók száma (pl. informatikából, földrajzból). Az informatikai kultúra terjesztése a szakmacsoportos alapozó és a szakmai képzésen túl valamennyi osztályban fontos szempont, amit az informatika óraszámok is tükröznek. A sport is fontos szerepet kap az iskolában, minden évben megrendezzük az „Öveges Kosárgála” c. rendezvény, amely számos megyei középiskolának ad lehetőséget a bemutatkozásra. Az általános elvárásokon túl az egyes képzési formákkal szembeni elvárásokat is teljesítettük.

Az iskola minőségi céljainak teljesülése Az általános és részletes minőségi célok tekintetében is többségében teljesítettük a kitűzötteket. Pedagógiai programunkat ezen elveknek megfelelően módosítottuk, kiemelten hangsúlyozva benne a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos feladatokat. Lényegében két területen van elmaradás. A tanulmányi versenyeken, ha nem is romlott, de nem is növekedett a kiemelten jól szereplők aránya. A partneri igények felmérése – más fontosabb feladatok miatt – elmaradt, így ezt a 2011-12 tanévben fogjuk pótolni.

Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonfűzfő

Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer megvalósulása Mint jeleztük a partneri igények felmérése – más fontosabb feladatok miatt – elmaradt, így ezt a 2011-12 tanévben fogjuk pótolni. A pedagógusok teljesítmény értékelési rendszere megvalósul ugyan, de lassan halad. A vezetők – beleértve a munkaközösség-vezetőket is – munkaidejének jelentős részét köti le pl. az óralátogatás, ami sokszor nem, vagy csak komoly nehézségek árán, valósítható meg. A nevelőtestület elhatározta, hogy mind a partneri elégedettség mérés mind a pedagógus teljesítményértékelés terén fokozzuk az erőfeszítéseket. Új minőségbiztosítási csoportot hoztunk létre a nevelőtestület tagjaiból. Átdolgozzuk minőségbiztosítási rendszerünket, figyelembe véve a TISZK szakértői anyagát és az NSZFI Egységes Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer által előírtakat. Utóbbinak felkészítő programjában részt vettünk.

A kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása Korábban értékeltük a kompetenciamérés eredményeit. Sajnos az előző méréshez képest csekély a pozitív változás. Igyekezünk változtatni a helyzeten. Egy saját kialakítású szövegértési és matematikai kompetencia alapú feladatsort készítettünk, amelyet a 9. és 10. évfolyamok írtak meg és írnak meg a továbbiakban is. Az eredményeket nevelőtestületi értekezleten értékeltük, majd meghatároztuk a további feladatokat. Felkészítéseket tartottunk a kompetencia alapú oktatás módszereiről a pedagógusoknak. Valamennyi tantárgy tanmenetében kötelezően meg kellet jelennie a kompetencia alapú oktatás elemeinek. Folyamatosan ellenőrizzük a fentiek megvalósulását. Megfogalmaztuk azokat a területeket, amelyeket kiemelten fejlesztenünk kell, illetve meghatároztuk a saját mérések gyakoriságát.

Szükséges intézkedések a 2011-12 tanév során: 1. A minőségbiztosítási csoport tagjainak kijelölése a 2011-12 tanévre – felelős: az igazgató 2. A partneri igények felmérése – felelős: a minőségbiztosítási csoport vezetője. 3. Pedagógus teljesítmény értékelési rendszer további működtetése – felelős: az igazgató. 4. A kompetencia alapú oktatás módszertani segítése – felelős: az általános igazgatóhelyettes. 5. Az országos kompetencia mérés eredményeinek értékelése, az idei saját és országos mérések lebonyolítása – felelős: az igazgató és az általános igazgatóhelyettes.

A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

2010/2011

2011. JÚLIUS 11. KÉSZÍTETTE: HUSZÁR ENDRE IGAZGATÓ

A Petőfi Sándor Gimnázium a 2004-ben elfogadott Minőségirányítási Programban (a továbbiakban MIP) megfogalmazott minőségpolitika alapján minőségirányítási rendszert működtet, melynek részét képezi a pedagógusok teljesítmény-értékelése, melynek elveit, a mérés technikáját A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata tartalmazza. A MIP alapján a tantestület a tanévnyitó értekezletén határozza meg azokat a rövid, közép- és hosszútávú feladatokat, amelyeket 1, 2-3 vagy 3 tanéven túl végrehajtani szándékozik. A feladatok meghatározásakor kikérjük a diákönkormányzat (DÖK) és az Iskolaszék véleményét, javaslatait. A MIP értékelésének állandó elemei: 1. Az éves munkaterv feladatainak végrehajtása; javasolt intézkedések 2. Az országos mérés-értékelés („kompetencia-mérés”) tapasztalatai; javasolt intézkedések 3. A pedagógusok teljesítmény-értékelésének tapasztalatai; javasolt intézkedések 1. Az éves munkaterv feladatainak végrehajtása 1. A 2010/2011-es tanév sarkalatos kérdései, feladatai, kihívásai: 1.1 Gazdasági: 1.1.1 a lehető legnagyobb takarékosság érvényesítése minden területen, mindenki részéről Végrehajtás: A fenntartó önkormányzat nehéz gazdasági helyzete kényszerített bennünket maximális takarékosságra ebben a tanévben. Az iskola dolgozóinak és diákjainak is felhívtuk a figyelmét arra, hogyan lehet a világítás, vízfelhasználás, fűtésköltség területén takarékoskodni. A távközlési költségeket (elsősorban a telefonét) sikerült a korábban sem magas havidíj egyharmadára szorítani főleg a „flottás” rendszer kiépítésével. Tisztítószerekből nem a profi minőségűeket vesszük, hanem az alacsonyabb árfekvésűeket. Sajnos teljesen be kellett szüntetnünk a szakmai anyagok beszerzését, így le kellett mondanunk valamennyi folyóirat előfizetését. A tanórán kívüli foglalkozásokat döntő részben ingyenesen tartják a kollégáim. Összegezve úgy gondoljuk, hogy a magunk részéről mindent elkövettünk a takarékos, okszerű gazdálkodás érdekében. 1.1.2 pályázati források keresése eszközfejlesztésre, technikai feltételeink szinten tartására, javítására Végrehajtás: Legnagyobb, e tanévben is futó pályázatunk a TÁMOP-3.1.5-09, Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) cím, melynek keretében 6.249.351 támogatást nyertünk két kolléga magyar mint idegen nyelv szakos egyetemi tanulmányainak fedezésére. A képzést a külföldiek magyar nyelvi oktatása teszi szükségessé, amit jelenleg külsős óraadó lát el. Pályáztunk a 17/201. (III. 30) OKM rendelet adta lehetőséget kihasználva már futó pedagógus szakvizsga költségeinek fedezésére, és 250.000 Ft-ot nyertünk el. A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány pályázatán 120.000 Ft-ot nyertünk el sport témájú partneriskolai kapcsolat támogatására. További pályázataink (OTP Fáy András Alapítvány, Generali a Biztonságért Alapítvány) nem nyertek támogatást. 2008 óta várjuk a TIOP 1.1.1 informatikai pályázat eredményét, ami az informatikai infrastruktúránk jelentős korszerűsítését, a tantermi csomagok révén pedig a normál tantermek közül négyben az IKT-eszközök használatát tenné lehetővé. 1.2 Oktatási: 1.2.1 a két tannyelvű képzés tényleges indítása: közismereti tárgyak angol nyelven történő tanítása-tanulása Végrehajtás: A tavalyi nyelvi előkészítő év után idén kezdte el az első két tanítási nyelvű képzésben résztvevő osztály a földrajz, a matematika és a történelem angol nyelven történő tanulását.

(A földrajzot két amerikai nyelvi lektor oktatta.) Tapasztalataink vegyesek: a külföldi diákok csak a földrajzot tanulták, meglehetősen motiválatlanul, ami az eredményeiken is meglátszik. A magyar diákok csoportbontásban tanulták ezeket a tárgyakat. Az a csoport, amelyik biztosabb nyelvi alapokat szerzett az előkészítő éven, könnyebben vette az akadályokat. Nemcsak a diákoknak, de tanárainknak is „tanulóév” volt az idei, hiszen ilyen feladattal eddig nem találkoztak. Rengeteg tapasztalat gyűlt össze egy tanév alatt, amit a jövőben lehet majd kamatoztatni. 1.2.2 bekapcsolódás pályázattal módszertani megújulást, IKT-eszközök használatát segítő uniós programokba Végrehajtás: Olyan pályázati kiírás, amely nem jár önrésszel, az idei tanévben nem volt a jelzett területen. Ennek ellenére az internetes önképzés lehetőségét felhasználva kollégáim egyre „profibbak” az IKT-eszközök használatában, a viszonylag fejlett eszközparkunk kihasználásában. 1.2.3 az új lektor munkájának megszervezése és segítése Végrehajtás: A tanév során két anyanyelvi lektorunk volt, félévkor váltották egymást. Munkájukat az angol nyelvi munkaközösség-vezető hangolta össze. Az első félév lektora gyakorlatilag pályakezdő volt. Angol társalgási órákat tartott, és földrajzot oktatott angolul. A munkaközösség-vezető szerint lelkesen tanított, színes, élvezetes órákat tartott. Negatív észrevétele az volt, hogy a különböző szinten lévő nyelvi csoportokban közel ugyanazt oktatta, így óráinak hatékonysága változó volt: a kezdő-középhaladó csoportokban jobb, a haladókban gyengébb. A második félév lektora nagy tapasztalattal rendelkező kolléga volt. Nagyon hamar beilleszkedett a tantestületbe. Órái szakmailag jól előkészítettek, megtervezettek voltak. Szemléltetéssel, a legmodernebb oktatási módszerek és eszközök felhasználásával oktatott, ahogy erről az igazgató és a munkaközösség-vezető is meggyőződhetett az óralátogatások során. Sajnáljuk, hogy csak fél évig tudott maradni. Reméljük, hogy a 2011/2012-es tanév új lektora egy évig tud maradni. Ez mind szakmailag, mind a rengeteg vele járó adminisztráció (okmányok beszerzése) miatt kedvezőbb lenne. 1.2.4 a Pedagógiai Program átdolgozása, kiegészítése a migráns tanulók oktatására vonatkozó részekkel Végrehajtás: Ez a célkitűzés nem valósult meg, mert úgy éreztük, hogy egy megalapozott multikulturális pedagógiai program kidolgozásához szükség volt az elmúlt tanév tapasztalatainak gyűjtésére. Bár már 2008 novemberében érkeztek gimnáziumunkba külföldi tanulók az ún. SAC C17-es (NATO partnerségi program) keretében, de jelentősebb számban (a tanév során változó, de 12 fő körüli „mennyiségben”) csak idén fogadtuk őket. Úgy érezzük, hogy a 2010/2011-es tanév tapasztalatai már elegendőek ahhoz, hogy a jövő tanévben a tantestület kiegészítse a pedagógiai programunkat a migráns tanulók oktatására, beilleszkedésének segítségére vonatkozó részekkel. (A pedagógia program átdolgozásával azért is vártunk, mert várjuk az új közoktatási törvény kiadását, ami szinte biztosan érinteni fogja az említett dokumentumot, s így elkerülhetjük a rövid idő alatti kétszeri átdolgozást.) 1.2.5 a munkaközösségek szerepének erősítése Végrehajtás: A munkaközösség-vezetők mint középszintű vezető szerepét kívánjuk erősíteni. Ennek keretében ősszel létrejött egy új munkaközösség, a humán, melynek tagjai a magyar szakosokon kívül az iskola könyvtáros tanára és a média szakos óraadó. A

munkaközösségek szerepét növeltük az óralátogatások terén, ami hozzájárul a pedagógusok teljesítményének sokoldalúbb megítéléséhez. A tanév során több hagyományos és sok hagyományteremtő rendezvényt szerveztek a munkaközösségek. Ez utóbbiak pl. a magyar kultúra és a költészet napjának, valamint a holokauszt emléknapnak az aulabeli megünneplése. 1.2.6 a tantestület új tagjai beilleszkedésének és a pályakezdőknek a segítése Végrehajtás: A tantestületnek ebben a tanévben (a már említett nyelvi lektorokon kívül) két új tagja lett, ezen kívül vannak pályakezdő pedagógusaink is. Őket a Gyakornoki Szabályzat eljárásrendje szerint segítjük a beilleszkedésben, a szakmai fejlődésben. A munkaközösség-vezetők mint szakmai mentorok szerepe kiemelkedő a pályakezdők segítésében. 1.2.7 a tehetséggondozás és a felzárkóztatás javítása Éves munkatervünk tartalmazta azokat a versenyeket, amelyekre az iskola felkészít. Szinte minden kolléga vállat a tanév során tehetséggondozó és korrepetáló foglalkozásokat, annak ellenére, hogy ezekért fizetni nem tudtunk. Külön kiemelendő, hogy a sikeres hatosztályos gimnáziumi beiskolázás érdekében minden második szombaton tehetséggondozó foglalkozásokat tartottunk pápai és Pápa környéki hatodikos diákoknak (a tanárok ezt is ingyen végezték). 1.2.8 a pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése Végrehajtás: Pedagógus továbbképzés keretében öten készültek fel az érettségi elnöki feladatok ellátására 30 órás tanfolyam keretében. Az itt megszerzett tudást, jogszabályismeretet saját iskolai érettségiztető munkájukban is jól tudják hasznosítani. Egy kolléga pedagógus szakvizsgára készült fel a tanévben, a záróvizsga előtt áll. Az új pedagógiai módszerek alkalmazásának elterjesztésére szervezett formában nem volt lehetőségünk a tanév során, de a szaktanárok, munkaközösség-vezetők beszámolói szerint önképzéssel nagyon sokan követik a pedagógiai módszertan fejlődését. 1.3 Nevelési: 1.3.1 az egészséges életmódra nevelés (ezen belül a dohányzás visszaszorítása) Végrehajtás: Az alábbiakban az iskola védőnőjének beszámolóján keresztül ismertetem a kitűzött cél érdekében tett intézkedéseket, majd külön írok a dohányzás visszaszorítására tett lépéseinkről. Jelentés a 2010/2011-es tanév folyamán végzett Iskola-egészségügyi Szolgálat által végzett tevékenységről A 2010/2011-es tanévben a Petőfi Sándor Gimnázium ellátásáért felelős Iskolaegészségügyi szolgáltnál személyi változás nem történt. Iskolaorvos: Dr. Lőrincz Dániel Iskolavédőnő: Kázmér Erika Az Iskola-egészségügyi Szolgálat a 26/1997.(XI.3.) NM rendelet által meghatározott feladatait a 2010/2011-es tanévben maradéktalanul ellátta. A Szolgálat az elvégzett tevékenységről a tanév végén az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) felé jelentést küld, amelyben különös hangsúlyt kap az index osztályok egészségi állapotáról kitöltendő rovat. Beíratottak száma: 410 fő Osztályok száma: 14 Védőnői szűrővizsgálat helyszíne: Pápa Városi Sportcsarnok, orvosi rendelő A 2009/2010-es tanév folyamán megvizsgált tanulók száma: 8. évfolyam: 33 fő

10. évfolyam: 74 fő 12.évfolyam: 87 fő 9. évfolyam (16 éves kori záró vizsgálaton résztvevők): 41 fő A tapasztalt eltérések a védőnői szűrővizsgálatok alkalmával Látásélesség mérés: 22 fő szemészeti problémája vált ismertté (már szemüveges vagy frissen kiszűrt), s küldtük szakrendelésre őket. Hallásvizsgálat: Két tanuló szakrendelésre utalása volt indokolt. A szakorvosi vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak. Vérnyomásmérés: a 140/90 Hgmm-es határértéket figyelembe véve, 8 főnél tapasztaltam enyhe vérnyomás emelkedést, háziorvoshoz irányításuk és a rendszeres állapot követésük megtörtént. Testi fejlettség és tápláltsági szint megítélése:  Túlsúlyos: 37 főnél állapítható meg, a hazai standard értékeknek megfelelően a túlsúlyosság.(BMI- testtömeg index, percentil táblázat)  Kórosan sovány: 9 főről állapítható meg, a hazai standard értékeknek megfelelően . (BMI- testtömeg index, percentil táblázat) Összegzés Mérsékelten emelkedett az elmúlt tanévben a fénytörési hibák és alkalmazkodási nehézségek száma, ami nagy jelentőséggel bír, hiszen a tanulmányi eredményt is befolyásolhatja az ilyesfajta egészségügyi elváltozás. A tanulók szakrendelésre való irányítása minden esetben megtörtént. A helytelen táplálkozási szokásainknak, mozgásszegény életmódunknak gyakran kísérőjelenségei a keringési zavarok, a vérnyomás emelkedése, a fiatalkori látásromlás és az obezitás. A 2010/2011-es tanévben az obezitás problémakörére esett nagyobb hangsúly. Az előző tanévhez képest jelentősen emelkedett a túlsúlyosak száma, valamint az extrém túlsúly jelenléte is erősödött, amely nagy egészségkárosító kockázattal rendelkezik. Az egészségfejlesztési tevékenység Az osztályfőnöki órák keretében megtartásra kerülő egészségfejlesztési tevékenység: 22 óra. A résztvevők száma összesen 681 fő. Az egészségfejlesztés témakörei:  Az egészséges táplálkozás,  A dohányzás káros hatásai,  Az alkoholfogyasztás hatásai a szervezetünkre,  Fogamzásgátlás,  A serdülőkori változások,  Korunk pestise-az AIDS,  Nemi úton terjedő betegségek,  A védőoltások fontosságáról való felvilágosítás.  Játékszenvedélyek,  Drog prevenció. Az előző tanévben megpályázott A-Ha program, az idei tanév folyamán folytatásra került, az ismeretterjesztő anyagok kiosztásra kerültek. A tanévben elindult Méhnyak rák elleni prevenciós program, a „Beszélj róla, anyuddal!”, melynek keretén belül minden középiskolás korosztályú tanuló felvilágosítást kapott a

betegség jelentőségéről és a védőoltás fontosságáról. Ennek eredményeképp 6 fő csatlakozott, a már előző tanévben is sikeresen folyó HPV elleni védőoltási programjához. Tanórán kívüli egészségfejlesztő tevékenység: Az iskolában 3 alkalommal került sor önkéntes szűrővizsgálatra. Megrendezésre került: vércukorszint mérés, vérnyomás mérés és hallásvizsgálat. Minden alkalom nagy népszerűségnek örvendett mind a diákok, mind az iskola dolgozói körében. Az év elején elkészített, az iskolával és az iskolaorvossal egyeztetett védőnői munkatervben előre meghatározott feladtok elvégzése maradéktalanul megtörtént, a célkitűzések megvalósultak. Az iskola-orvossal és az iskola vezetésével jó, közvetlen és folyamatos kapcsolat alakult ki. 2009/2010es tanév során orvosi vizsgálaton kiszűrt eltérések Eltérések Tartási rendellenesség Gerincferdülés Csigolyák degeneratív elváltozása Lúdtalp Orvos által kezelt magas vérnyomás Cukorbetegség Asztma Allergia Epilepszia Térd ízületi elváltozás

Fiúk 9

Lányok 8

Összesen 17

9 2

17 0

26 2

24 1

25 1

49 2

0 5 6 0 3

0 5 13 0 3

0 10 19 0 6

A súlyosabb mozgásszervi elváltozások száma 28 eset. Ezen tanulók egy része ortopédiai gondozás alatt áll, a frissen felfedezett tanulók szakrendelésre történő irányírása megtörtént. A légúti megbetegedések emelkedése folyamatosan, megfigyelhető, melyek a testnevelési órán való terhelhetőséget is befolyásolják. A mozgásszervi elváltozások száma a tavalyi évhez képest csökkent. Kampányoltások száma: Az iskola jelentkezett a Humán Papilloma Vírus elleni kampányoltás megszervezésére, amelyre 6 tanuló fizetett be.

Testnevelési csoportbesorolás A tanév során 50 tanuló részesült testnevelés alól valamilyenszintű felmentésben.

Kategória I.Könnyített testnevelés II. Gyógytestnevelés III. Teljes felmentés Összesen

Fiúk 1

Lányok 6

Összesen 7

13 2 16

25 3 33

38 5 50

Az esetek jelentős többségében ortopédiai elváltozás alapján kerül valamelyik kategóriába. Ez elsősorban gerincferdülés, illetve statikai lábbetegségekből áll, ezért a gerinc izomzatának erősítése prevenciós jellegű a testnevelési órákon. Pápa, 2011-05-27.

Kázmér Erika Iskolavédőnő

A dohányzás visszaszorítása kiemel feladatunk volt a tanévben. Ennek érdekében a védőnői jelentésben már leírtakon túl az alábbiakat tettük. A tanévnyitó értekezleten felhívtam a tanulók figyelmét a dohányzókkal szembeni szigorúbb fellépésre. Mivel a legtöbben nem az iskolaépületben, hanem annak környékén cigarettáztak a szünetekben, megtiltottuk az épület elhagyását iskolaidőben (az ún. „lyukas órákban” is). Az ez ellen vétők igazgatói figyelmeztetést kaptak. A dohányzáson kapott diákok szüleit értesítettük, a „visszaesők” pedig igazgatói figyelmeztetésben részesültek. Az iskola területén a dohányzás a 18 éven felüli tanulóknak sem megengedett. A felnőttoktatásban résztvevők és a dohányzó dolgozók részére az iskolaudvaron jelöltünk ki dohányzóhelyet. 1.3.2 a tanórai fegyelem és figyelem javítása nemcsak adminisztratív eszközökkel Végrehajtás: Talán mondhatom, hogy az országos tapasztalatokhoz képest tanulóink jól neveltek, nincs nálunk pedagógussal szembeni tanulói fizikai erőszak. Bíztató, hogy az új oktatási kormányzat is elszántnak tűnik a tanárokkal szembeni tanulói és szülői erőszak visszaszorításában. A nagyobb bajt nálunk azok a diákok jelentik, akik folyamatos rendzavarásukkal bomlasztanak, zavarják a többiek tanuláshoz való jogát. A velük szembeni fellépés alapja, hogy adminisztráljunk minden rendbontást, és a fokozatosság elvét betartva szankcionáljuk a deviáns cselekedeteket. A fegyelmi büntetés veszélye még mindig visszatartó erejű. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy adminisztratív eszközökkel sokszor nem szüntethetők meg a tanórai rendzavarások. Kértük az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős segítségét, és érdemes azon is elgondolkodni, hogy milyen az óravezetésünk, hogyan reagálunk váratlan, az óra rendjét megbontó eseményekre, egy rossz jegy utáni tanulói morgolódásra vagy éppen dühkitörésre. Az év végi osztályfőnöki beszámolók is azt mutatják, hogy sok diákunk elképesztő családi háttérrel, zaklatottan, kialvatlanul érkezik az iskolába. Próbáltuk ezt is mérlegelni tetteik megítélésekor. Az iskolavezetés és az ifjúságvédelmi felelős is arra törekszik, hogy szankciók helyett beszélgessen az eléje kerülő deviáns viselkedésű tanulóval a cselekedete okáról, otthoni helyzetéről. Az osztályfőnöki jelentések nem számoltak be feloldhatatlan konfliktusokról, a tanév során egyetlen fegyelmi eljárást sem kellett indítani. Az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken tanulóink alapvetően jólneveltek; ezt idegenek is többször megállapították. Úgy érezzük, ezek azt mutatják, hogy ezen a területen közelebb kerültünk kitűzött céljainkhoz.

1.4 Szabadidő, tanórán kívüli tevékenységek: 1.4.1 bővíteni a tanórán kívüli tevékenységek körét Végrehajtás: A 2010/2011-es tanévben az alábbi tanórán kívüli tanulmányi foglalkozások folytak: énekkar 1 óra/hét: 33 fő; újságíró szakkör 1 óra/hét:15 fő; tömegsport: heti 2 óra: változó létszámmal (20-50 fő); sportcsoport 2x1 óra: 10 + 12 fő; matematika felzárkóztatás: 15 fő; kínai szakkör: 15-20 fő; érettségi előkészítő, magyar: 12. A, 12. H; matematika felzárkóztatás: változó 2-25 fő; ECDL felkészítés 12. 13. évf.; matematika felzárkóztató 9. A; matematika versenyfelkészítő: 1 fő; matematika felzárkóztató: 8. oszt.; nyelvtan felzárkóztató: 20 fő; német érettségi előkészítő: 3 fő; német érettségi előkészítő: 4 fő; biológia versenyfelkészítő: változó 1-9 fő. A munkatervünk szerinti tanórán kívüli programok, iskolai megemlékezése a következők voltak: A tanév elején és a végén zajlottak a tanulmányi kirándulások. A szeptemberi diákközgyűlésen szó volt pl. az iskolai büfé árairól és kínálatáról, a mosdók állapotáról, tanár-diák konfliktusokról, az épület, a tantermek állagáról. Még szeptemberben vándorkiállítást és hozzá kapcsolódó foglalkozásokat fogadhattunk. Ezúttal az interkulturális dialógus jegyében más népek, országok kultúráját, szokásait ismerhettük meg közelebbről. Az aradi vértanúkra a 10. A-sok emlékeztek rádiós műsorukkal, az október 23-i megemlékezést pedig a 10. H osztály készítette. A 11. H Hallowe’en Partyt rendezett, melyen a résztvevők száma és a bevétel is rekordméretű volt. Külön kiemelendő, hogy a bevételből két olyan devecseri családot támogattak, akik a vörösiszapkatasztrófa áldozatává váltak. A Jókai Mór Művelődési Központ által elnyert Tudás-SzínTér elnevezésű pályázatnak köszönhetően egész tanévben rengeteg változatos, igényes program állt tanulóink rendelkezésére. A teljesség igénye nélkül pl. drámafoglalkozás, kommunikációs tréning, felvilágosító program, médiasuli, interaktív tárlatvezetés, Műhelytitkok címmel közönségtalálkozó, doboz színház stb. A végzős osztályok több műsornak is a főszereplői voltak: először a hagyományos szecskaavatónak, ahol iskolánk újoncait, a 9 A-s és B-s diákokat fogadták iskolapolgárrá. A feladatok szellemesek, ötletesek voltak, jól szórakozott a népes nézősereg is. Végzőseink ezután a szalagavatón mutathatták be tánctudásukat és kreativitásukat a Petőfiben eltelt éveikről szóló összeállításukkal. Az angol nyelvi munkaközösség „nemzetek ételei” címmel szervezett programot november folyamán, ahol a nálunk tanuló külföldi diákok, az angol nyelvi lektor és a Kínát megjárt kolléganő mutathatták be kóstolóval egybekötve az egyes nemzetek gasztronómiáját. A program folytatásaként februárban egyes országok tájaival, földrajzával ismerkedhettünk meg vetített képes előadások során. Mikulás napon régi szokásként a diákönkormányzat osztott ajándékokat. A karácsonyi műsort, melyre a hagyományokhoz híven a nyugdíjasainkat is meghívtuk, a 12. B készítette. A magyar kultúra napjához kötődően színjátszóink a veszprémi Petőfi Színházban adták elő Madách Az ember tragédiája c. művének londoni színét nagy sikerrel. A humán munkaközösség ugyanezen alkalomból – hagyományteremtő szándékkal – képekkel illusztrált ízelítőt adott gazdag magyar kultúránkból. A diktatúrák áldozataira rádiós műsorral emlékeztünk február végén. Előre nem tervezett program volt a nőnapi diszkó, melyet teljes egészében a „dökösök” szerveztek nagy lelkesedéssel. Az 1848-as forradalomra a 10. B osztály emlékezett; műsoruk – immár hagyományosan – meghívást kapott a Bázisreptérre is. A reptér által szervezett nyílt napokon ők és a 11. évfolyamosok tekinthették meg a Nehéz Légiszállító Ezred technikáját, a C 17-es szállítógépeket. Iskolánk ismét csapattal képviseltette magát a Petőfi nevét viselő középiskolák országos találkozóján, melynek ezúttal Aszód adott otthont. A költészet napja alkalmából irodalmi összeállítást láthattunk a humán munkaközösség szervezésében, nem sokkal később pedig a holokauszt

áldozataira emlékeztek. A tavaszi szünet előtti napon rendeztük meg a hagyományos iskolanapot, melynek programjáról ezúttal a 11. B gondoskodott. A programok, pl. az akadályverseny jórészt a Várkertben zajlottak. Az időjárás is kegyes volt a rendezvényhez. A ballagási ünnepségen ismét a gimnázium életének fénypontja, kiemelt alkalma volt. A díszítést a 11.A, H és a 12. B végezte. Gimnáziumunk kapott lehetőséget a megyei középiskolák közül arra, hogy csapattal képviseltesse magát a májusi franciaországi Európa-fesztiválon. A petőfis delegáció az ottani fociversenyt meg is nyerte. Iskolánk csatlakozott a Föld napja alkalmából szervezett „Teszedd!” elnevezésű országos hulladékgyűjtési akcióhoz. A Bakonyér partot tisztították meg a szeméttől önkénteseink. Júniusban az iskolaszék ismét jutalomkirándulást szervezett a legjobb versenyzőinknek, énekkarosainknak, a kiemelkedő közösségi munkát végzőknek és a sikeres versenyfelkészítő kollégáknak. A célpont ezúttal Graz volt. A tapolcai Batsányi János Gimnázium pályázati úton kapott lehetőséget egy nagyszabású Trianon emlékverseny megszervezésére a nemzeti összetartozás jegyében. Ennek előzeteseként négy osztályunk a színházban megtekinthette Matúz Gábor A legbátrabb város c. filmjét, majd találkozhatott a dokumentumfilm egyik szereplőjével. Június 4-én, a trianoni békediktátum napján csapatunk Tapolcán járt, az esszépályázaton 2., a műveltségi vetélkedőn 3. lett. Az iskolai munkaterv szerinti programokat a diákönkormányzat pedagógus napi ünnepsége zárta, melynek végén egy-egy szál virággal köszönték meg a diákok tanáraik egész éves munkáját. Az iskolai munkaterv által előre rögzített programokon kívül számos kerékpáros és gyalogtúrán vehettek részt a petőfisek. Úgy érzem, hogy a fenti, nem teljes körű felsorolás is azt bizonyítja, hogy rengeteg tanórán kívüli tanulmányi, kulturális és sportlehetőséget biztosítottunk diákjaink személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez. 1.5 Iskolamarketing: 1.5.1 a 2011/2012-es tanévre történő sikeres beiskolázás megalapozása Végrehajtás: A fő célunk a hatosztályos gimnáziumi beiskolázás biztosítása volt, mert sajnos a 2010/2011-es tanévben ezt a tagozatot elegendő jelentkező híján nem tudtuk indítani. Októbertől két hetente szombaton tehetséggondozó foglalkozásokat tartottunk a hatodikosoknak (főleg matematikából és magyarból). Ennek népszerűsítésére szórólapot készíttetünk, leveleket küldtünk az általános iskolákba, és az információkat elhelyeztük a honlapunkon is. Ennek ellenére a résztvevő száma várakozásunk alatt maradt: 4-8 kisdiák jelent meg egy-egy foglalkozáson. Ennek ellenére kollégáim nagy lelkesedéssel foglalkoztak velük, teljesen ingyen. Képzéseinket folyamatosan reklámoztuk a helyi médiában: újságcikkek, riportok, internetes honlapokon beszámolók, hirdetések, képújság segítette az érdeklődők tájékoztatását. A két tannyelvű tagozat reklámozása érdekében plakátot és kísérőlevelet küldtünk ki Észak-Dunántúl kb. 80 általános iskolájába. Részt vettünk a megyei pályaválasztási nap pápai és veszprémi rendezvényén is. Mindezek mellet növeltük a pályaválasztási és nyílt napok számát. Ez utóbbiakat újszerűen, a diákönkormányzat bevonásával bonyolítottuk le. Összegezve elmondhatjuk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk a beiskolázás sikere érdekében. Ezért is volt szomorú számunkra a beiskolázás végeredménye: a hatosztályos gimnáziumot most sem sikerült indítani, és a két tannyelvű, valamint az általános tantervű tagozaton is maradtak üres férőhelyek. A 2011. augusztusi tanévnyitó értekezleten elemezzük az okokat, és próbálunk új utakat keresni. 1.5.2 a jogszabályi-oktatáspolitikai háttér állandó figyelésével a lehetőségek megragadása Végrehajtás:

Várakozásainkkal ellentétben a tanév során jelentősebb jogszabály-módosítások nem történtek (pl. a közoktatásról szóló törvényé), így e téren nem volt tennivalónk. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos minisztériumi változtatásokat a Házirenden átvezettük, a változtatás tartalmáról a diákokat és a szülőket teljes körűen tájékoztattuk. Ősszel várható a közoktatási tv. Módosítása, így majd a jövő tanévben kell felkészülnünk annak bevezetésére. 1.5.3 középtávú (kb. 5 éves) képzési stratégia kialakítása alternatív megoldásokkal Végrehajtás: Tervet dolgoztunk ki egy új tagozat bevezetésére a hatosztályos gimnázium felmenő rendszerű kiváltására. A tervet a hatosztályos gimnáziumi beiskolázás sikertelensége tette szükségessé. Az új tagozat egy német-természettudományos négy évfolyamos emelt szintű képzés lett volna. Mind a tulajdonos pápai, mind a fenntartó megyei önkormányzatot tájékoztattuk tervünkről, annak szakmai indokoltságáról. Sajnos a képzés indítására nem kaptunk engedélyt a Humán Erőforrás Bizottságtól, így terveink tervek maradtak. 1.5.4 évkönyv elkészítése a 2010/2011-es tanévről Végrehajtás: A digitális évkönyv elkészítéséhez egész tanévben gyűjtöttük az anyagot (azokat feltettük a honlapunkra is), és ezek felhasználásával őszre készül el az évkönyv. A következőkben minden évben szeretnénk megjelentetni egy ilyen évkönyvet. 1.6 Az éves munkaterv végrehajtásából adódó javasolt intézkedések - Folytatni kell a takarékos gazdálkodást. Ismét tájékoztatni kell az iskola dolgozóit és tanulóit, hogy ki mit tud tenni a maga területén a takarékosság érdekében. - Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a felmenő rendszerben kiépülő két tanítási nyelvű tagozatra. Az iskolavezetés és az angol munkaközösség vezetőjének a feladata elsősorban, hogy minél pontosabb képet kapjon a tagozaton folyó munkáról, az esetleges problémákról. A tagozat sikere, jó hírneve elsőrendű fontosságú az iskola szempontjából. - Figyelni kell a pedagógusok módszertani megújulását segítő pályázatokat, és be kell kapcsolódni azokba. A pedagógus továbbképzési normatívát is e cél érdekében kell koncentrálni. - Ősztől ismét új lektorunk lesz. Munkáját az iskolavezetésnek és az angol munkaközösségnek kell segíteni. El kell érni, hogy a lektori angol társalgási órák minél hatékonyabbak legyenek, illetve hogy az angol nyelvű földrajz órák tegyék lehetővé, hogy célnyelven érettségizzenek belőle a két tannyelvű képzésben résztvevők. - A 2011/2012-es tanév során át kell dolgozni a Pedagógiai Programunkat. Ezt szükségessé teszi a tagozataink változása, a migráns tanulókra vonatkozó részek beemelése, valamint a közoktatási törtvény őszre várható módosítása. - Az új tanévben egy pályakezdő pedagógus érkezése várható. Őt a Gyakornoki Szabályzatunknak megfelelően három évig mentorálja az angol munkaközösség vezetője, majd az igazgató a munkaközösség-vezető tapasztalatait felhasználva minősítést készít a pályakezdőről. - Továbbra is kínálnunk kell a diákjainknak tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat. Ezt a kollégák várhatóan ismét szívességből fogják végezni, anyagi lehetőségeink és a feladatfinanszírozás órakerete nem fogja lehetővé tenni, hogy fizessünk értük. - A védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök bevonásával folytatni kell az egészséges életmódra nevelő kampányt. Felmérést kell készíteni a tanulók körében a káros szenvedélyekről, és ennek alapján célként kitűzni a visszaszorításukat.

- El kell érni, hogy az idei tanévhez hasonló mennyiségű és minőségű tanórán kívüli program álljon a diákok rendelkezésére. - A sikeres beiskolázás érdekében az iskolamarketing kibővítése szükséges új elemekkel. Ennek érdekében már létrehoztunk a facebookon egy petőfis oldalt. Ennek a folyamatos karbantartása, feltöltése szükséges a tanév során abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a közösségi oldalakon keresztül érhetők el leginkább a mai fiatalok. 2. A 2010. évi kompetencia-mérés eredményeinek értékelése A tantestület a 2011. április 27-i értekezletén értékelte az előző évi kompetencia-mérés eredményeit. Az elért eredményeket mutatják a következő ábrák:

Az ábra szerint valamennyi mért évfolyamon magasan az országos átlag felett teljesítettek tanulóink mind matematikából, mind szövegértésből. A hatosztályos gimnázium 10. évfolyama esetében viszont azt is láthatjuk, hogy a hatosztályos gimnáziumok országos átlagához képest gyengébb eredményt értek el diákjaink.

Az ábra azt mutatja, hogy az ún. hozzáadott értéket tekintve jó munkát végez az intézmény, hiszen a családi háttérindexhez képest jól teljesítenek a mérésen a tanulóink. (A családi háttérindexet a tanulók által kitöltött kérdőívek alapján mérik, figyelve pl. a szülők iskolázottságát, a szociális körülményeket, a nyugodt tanulás feltételeinek meglétét stb.)

Az ábra szerint az utóbbi három év mérései közül az idei jobb vagy hasonló eredményt hozott, mint a 2009-es és 2008-as. (A jobb eredményt a 8. osztály esetében lehet kimutatni.) A szakos kollégák a 2009-es mérés tapasztalatai alapján a 2010-es mérés előtt gyakoroltak a méréshez hasonló feladattípusokat. Bizonyára ez is hozzájárult az előző évinél jobb eredményhez.

3. Pedagógus teljesítmény-értékelés A pedagógusok teljesítményének értékelését az iskolavezetés a Pedagógus teljesítményértékelési szabályzatnak megfelelően minden évben szeptember-október folyamán végzi el az előző tanév során gyűjtött adatok alapján. A mérés 15 terület adatainak feldolgozásával történik az alábbiak szerint. 1. A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma Értékelési határok: 1,0-től 1,5-ig A tanulócsoportok és osztálycsoportok száma különböző az iskolában. Az eltérő létszámok eltérő pedagógiai teljesítményeket követelnek meg a nevelőktől, ezért indokolt figyelembe venni az osztálylétszámot a minőségi bérek meghatározásánál. Amennyiben a nevelő által tanított tanulócsoportok átlaglétszáma megegyezik az országos átlaggal a szorzó 1,0 egész. Minden, az átlaglétszám feletti tanuló 1 tized növekedést eredményez a minőségi szorzó megállapításakor a megadott határértéken belül. A nevelő által tanított átlaglétszámot úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a tanított évfolyamon a tanulócsoportok létszámát (minden csoportot annyiszor figyelembe véve, ahány órája van abban a csoportban egy héten a nevelőnek) és elosztjuk a nevelő évfolyamon tanított óraszámával. Az összehasonlítás alapja a Közoktatási törvényben meghatározott évfolyami országos átlagok, melyet évfolyamonként hasonlítunk össze. Az évfolyamok alapján meghatározott minőségi szorzók átlaga lesz a nevelő minőségi szorzója. Csoportbontás esetén az országos átlag 50 százalékát kell figyelembe venni a kerekítés szabályait alkalmazva. A számítást a mellékelt űrlapon kell kiszámítani és meghatározni a nevelő minőségi szorzóját. Határidő: szept. 30. és febr. 28. Felelős: az értékelési csoport egy tagja Minőségi értékelő lap: 1. számú melléklet. 2. A kompetencia-mérés eredményének iskolai elismerése Értékelési határok: 0,8-tól 1,2-ig. Az országos felmérés eredményének kiemelkedő jelentősége van, mivel ez az eredmény mutatja meg az iskolai munka eredményességét az alaptantárgyak tekintetében. Az a nevelő, aki a tantárgyából, illetve az általa tanított tanulócsoportban legalább az országos átlagot elérte, 1,0 egész minőségi szorzóban részesül az iskolai minőségi bérkeret meghatározásakor. Az országos átlagot jelentősen meghaladó eredményt 0,2-es minőségi szorzó emelkedéssel értékeljük. Az országos átlagtól jelentősen elmaradó eredményt 0,2-es minőségi szorzó csökkenésével értékeljük. Amennyiben egy nevelő több évfolyamon vagy több osztályban is érdekelt, abban az esetben az elért átlagokat külön – külön kell összehasonlítani az évfolyam országos eredményével és megállapítani a minőségi szorzót. A nevelő részére ilyen módon megállapított minőségi szorzók átlaga lesz a nevelő végső minőségi szorzója. A számítást a mellékelt minőségi értékelő lapon kell elvégezni és a minőségi szorzó értékét meghatározni. Határidő: az országos adat megjelenését követő egy hónapon belül Felelős: értékelési felelős Minőségi értékelő lap: 2. számú melléklet.

3. Óralátogatások eredménye Értékelési határok: 0,5-től 2-ig. Az éves ciklus során a munkaközösség vezetője vagy munkaközösség vezetői a munkaközösség minden tagjánál évente legalább egy órát látogatnak meg, az iskolavezetés minden tagja szintén legalább egyet. Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett tanárnak. A látogatók csak az óralátogatási lapon szereplő szempontok szerint értékelhetnek úgy, hogy egy négyes skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: A = kiváló, átlagon felüli B = jó, de nem rendkívüli C = közepes D = gyenge, de nem elfogadhatatlan X = nem értékelhető, mert nincs elég adat Minden esetben rendelkezésre áll egy „nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség. Ha a szaktanár és az értékelők véleménye a meglátogatott órákról nagy mértékben eltér, a szaktanár kérheti, hogy külső pedagógiai szakértő értékelje oktatómunkáját. Az egyes minősítésekhez utólag pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint: A=2 B = 1,5 C=1 D = 0,5 A D-s minősítést a látogatónak (szóban, az óramegbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva. Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk). Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát, ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. Az értékelő beszélgetés előtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül az értékelési összesítő lapra. Az értékelési beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és az összesítő lapon rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket. Ha a szaktanár és az értékelők véleménye közt igen nagy eltérés mutatkozik, a szaktanár kérheti, hogy külső szakértő értékelje a pedagógiai munkáját. Határidő: június 30. Felelős: értékelési felelős Minőségi értékelő lap: 3. számú melléklet. 4. Munkaközösség-vezetők szorzója Értékelési határok: 1,2-től 1,5-ig. A munkaközösség-vezetőket minden évben titkos szavazással választják munkaközösség tagjai. Ők a közvetlen felelősei a tanítási órák és a szakmai munka megfelelő színvonalának, ezért indokolt, hogy a minőségi szorzóban is megjelenjen ez a szakmai felelősség. Átlagos teljesítmény esetén a munkaközösség vezetőjének a minőségi szorzója: 1,2. Ettől indokolt esetben (elért eredmények, kiemelkedő rendezvények, elért versenyeredmények stb.)

tény- és okszerűen az iskola igazgatója eltérhet a minőségi értékelő lapon vezetett értékek alapján. Határidő: június 30. Felelős: igazgatóhelyettes, igazgató Minőségi értékelő lap: 4. számú melléklet. 5. Tanulmányi versenyeredmények Értékelési határok: 1,0-tól 2,2-ig. Az iskolai tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés tükrözi az iskolai tehetséggondozás színvonalát. A nevelő részéről tervszerű munkát feltételez egy-egy komoly eredmény elérése az egyes tantárgyak tanulmányi versenyein. A versenyen elért eredmények növelik az iskola tekintélyét, javítják a szülők által az iskoláról kialakult véleményeket, ezért is nagyon fontos, hogy a minőségi bérkeret meghatározásakor kiemelkedően vegyük figyelembe az elért eredményeket. A tanulmányi versenyeredmények összegyűjtéséhez az iskolavezetés felhasználja a pedagógus által kitöltött önértékelő–véleménykérő lapon írtakat is. A minőségi szorzó meghatározásakor a tanulmányi versenyen elért eredményt egyéniben és csapatban is el kell ismerni a következő megadott határértékek között. Városi, ill. körzeti verseny 1-3. helyezettje 1 tizedes javítás Megyei verseny 4-6. helyezés 2 tizedes javítás Megyei verseny 1-3. helyezés 3 tizedes javítás Regionális verseny (OKTV 2. forduló) 4 tizedes javítás Egyéb országos verseny döntőse 5 tizedes javítás A tanév rendje rendeletben szereplő Országos verseny döntőse 1 egész javítás Országos verseny döntőse több tanulóval 1,2 javítás Határidő: június 30-ig folyamatos Felelős: munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes Minőségi értékelő lap: 5. számú melléklet. 6. Egyéb versenyeken való részvétel és eredményesség Értékelési határok: 1,0-től 1,5-ig. A nem tanulmányi versenyeken való részvétel és az elért eredmény növeli az iskola presztízsét, szélesíti a tanulók látókörét, gazdagítja ismereteiket. Ezért az itt mutatott teljesítményeket is figyelembe kell venni a minőségi bérpótlék meghatározásakor. Az itt adható minőségi szorzó minden esetben iskolai mérlegelést igényel, mivel az iskola pedagógiai programja és környezete befolyásolja az elért eredmény jelentőségét. Az egyéb versenyek összegyűjtéséhez az iskolavezetés felhasználja a pedagógus által kitöltött önértékelő–véleménykérő lapon írtakat is. Szintén meghatározza az eredmény értékét a résztvevők száma. Ezért az adható minőségi szorzó értékét versenyenként a tantestület határozza meg az érintett munkaközösség javaslata alapján minden tanév elején. (Ennek során kell figyelembe venni azt, hogy a tanulót csak a szaktanára készítette-e fel, vagy abban mások is részt vettek.) Határidő: június 30-ig folyamatos Felelős:, igazgatóhelyettesek Minőségi értékelő lap: 6. számú melléklet.

7. Sportversenyeken való részvétel és eredményesség Értékelési határok: 1,0-től 2,2-ig. A sportversenyeken való részvétel és az elért eredmény növeli az iskola presztízsét, segíti a pedagógiai programban leírt egészségnevelési céljaink elérését, a közösségfejlesztést. Ezért az itt mutatott teljesítményeket is figyelembe kell venni a minőségi bérpótlék meghatározásakor. Az adható minőségi szorzó minden esetben iskolai mérlegelést igényel, mivel az iskola pedagógiai programja és az, hogy a versenyző felkészítésében mekkora a szerepe a szaktanárnak, befolyásolja az elért eredmény jelentőségét. A sportversenyek összegyűjtéséhez az iskolavezetés felhasználja a testnevelők által kitöltött önértékelő lapon írtakat is. Szintén meghatározza az eredmény értékét a résztvevők száma. Ezért az adható minőségi szorzó értékét versenyenként a tantestület határozza meg az érintett kollégák javaslata alapján. A számítás alapját a tanulmányi versenyeredmények értékelésekor alkalmazott szorzók jelenthetik. Határidő: június 30-ig folyamatos Felelős: testnevelők, igazgatóhelyettesek Minőségi értékelő lap: 7. számú melléklet. 8. Egyéb tevékenységek, többletek Értékelési határok: 1,0-től 1,5-ig. Azokat a nevelőket, akik hivatástudatból vállalnak olyan nem kötelező és nem fizetett tevékenységet, amely növeli az iskola népszerűségét, tekintélyét, befolyásolja szellemiségét, a minőségi bér meghatározásánál előnyben kell részesíteni. A minőségi szorzókat úgy kell meghatározni, hogy azok arányban legyenek a végzett tevékenységgel, az iskolán kívüli tevékenységnek pedig kapcsolódnia kell az iskolai munkához. Itt kell elismerni azon nevelők munkáját, akik pályázatokat készítenek, ünnepélyekre műsorokat tanítanak be, és ezzel jelentősen szélesítik az iskolai munkavégzés lehetőségeit, valamint az iskola technikai színvonalát. Az iskola emelt szorzóval ismerheti el a tevékenységet, tevékenységenként 1-1 tizeddel növelve a szorzót, indokolt esetben ez lehet 2 vagy több tized is egy-egy kiemelkedő pályázat elnyerése, rendezvény megszervezése esetén. Itt kell elismerni azon tevékenységeket, melyeket a nevelő számára a munkatervben meghatároztunk (szertárosság, iskolai dekoráció, iskolai ünnepélyek szervezése stb.). Ezt a szorzót is a minőségi értékelő lapon kell meghatározni, feltüntetve a végzett tevékenységeket. Az egyéb tevékenységek összegyűjtéséhez az iskolavezetés felhasználja a pedagógus által kitöltött önértékelő–véleménykérő lapon írtakat is. A közvetlen munkahelyi vezető (munkaközösségi-vezető, igazgatóhelyettes) tesz javaslatot a minőségi szorzó számszerű meghatározására, okszerű indoklással. Határidő: június 30-ig folyamatos Felelős: munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes, igazgató Minőségi értékelő lap: 8. számú melléklet 9. Érettségi vizsga eredménye Értékelési határok: 1,2-től 2,0-ig. A középiskola befejezéseként a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Ennek ma már két formája létezik. A közép-és az emelt szintű érettségi vizsga. Az emelt szintű érettségi vizsga eredményes letétele jelentősen növeli a tanítványok esélyeit. Ez indokolja azt, hogy külön ismerjük el azon nevelőket a minőségi munkavégzés tekintetében, akik több növendéket készítenek fel a sikeres emelt szintű érettségi vizsgára.

Kötelező érettségi tárgyak esetén: Az osztály-/csoportlétszám 100%-a tesz középszintű érettségi vizsgát: - 1,2 a minőségi szorzó (1-15%) tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 1,4 a minőségi szorzó a felkészítő és az alaptantervi tanárnak (16-30 %) tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 1,6 a minőségi szorzó a felkészítő és az alaptantervi tanárnak (31-45 %) tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 1,8 a minőségi szorzó a felkészítő és az alaptantervi tanárnak (46-100 %) tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 2,0 a minőségi szorzó a felkészítő tanárnak és az alaptantervi tanárnak Választható vizsgatárgyak esetén (ide értve az ún. „második idegen nyelvet is) már az is értékelendő, ha a diák érettségi tárgyként választja az adott tárgyat. Ezért ha ilyen tárgyból 1-5 fő tesz középszintű érettségi vizsgát: - 1,1 a minőségi szorzó 6-10 fő tesz középszintű vizsgát: - 1,2 a minőségi szorzó 11-15 fő tesz középszintű érettségi vizsgát: - 1,3 a minőségi szorzó 16-20 fő tesz középszintű érettségi vizsgát: - 1,4 a minőségi szorzó 21-25 fő tesz középszintű érettségi vizsgát: - 1,5 a minőségi szorzó Ezen felül, ha a csoportból: 1 fő tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 0,1-del emelkedik a minőségi szorzó a felkészítő és az alaptantervi tanárnak 2 fő tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 0,2-del emelkedik a minőségi szorzó a felkészítő és az alaptantervi tanárnak 3 fő tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 0,3-del emelkedik a minőségi szorzó a felkészítő és az alaptantervi tanárnak 4 fő tesz emelt szintű érettségi vizsgát: - 0,4-del emelkedik a minőségi szorzó a felkészítő és az alaptantervi tanárnak stb. Határidő: június 30. Felelős: igazgatóhelyettes Minőségi értékelő lap: 9. számú melléklet 10. Sikeres szakmai vizsga letétele (OKJ, ECDL) Értékelés: 1,2-2,0 A szakközépiskola kimeneti minőségi mutatója a végzős növendékek sikeres szakmai vizsgáinak letétele (OKJ). A végzős tanulók eredményességét figyelembe kell venni az oktatók minőségi munkájának meghatározásakor is. A sikeres szakmai vizsga letétele alapvető elvárás az iskola részéről. Minden egyes sikeresen vizsgázó tanuló 0,1-del növeli az őt korábban a szakképző évfolyamon oktató szaktanárok minőségi mutatóját. Az ECDL-vizsgabizonyítvány Európa-szerte elfogadott tanúsítvány, melynek megszerzése növeli a fiatal munkavállalási esélyeit. Minden egyes ECDL-vizsga (a 7 modulból álló teljes vizsga letétele) 0,1-del növeli a szaktanár minőségi mutatóját. Határidő: június 30-ig Felelős: igazgatóhelyettes Minőségi értékelő lap: 10. számú melléklet

11. Nyelvvizsgák száma (közép- és felsőfok) Értékelési határok: 1,0-től 2,0-ig. A mai kor egyik kiemelkedően fontos követelménye a megfelelő idegennyelv-tudás. Ennek az iskolától független fokmérője az államilag elismert nyelvvizsga követelményeinek teljesítése. Az iskola idegen nyelvi oktatásának hatékonysága lemérhető a nyelvvizsga követelményeinek teljesítésén. A felvételi eljárásokon külön pontszámot érhetnek el vele a tanítványok. Ezért a minőségi bérkeret elosztásánál is jelentős szerepet kell, hogy kapjon ez az objektív mutatószám. Minden sikeresen teljesített középfokú nyelvvizsga egy tizeddel (0,1) javítja a nevelő minőségi szorzóját. A felsőfokú nyelvvizsgát teljesítők esetében minden sikeres vizsga két tizeddel javítja a nevelő minőségi szorzóját. Az elérhető legmagasabb szorzó 2,0. Határidő: június 30-ig folyamatos Felelős: munkaközösség-vezető, igazgató Minőségi értékelő lap: 11. számú melléklet 12. Osztályfőnöki munka. Értékelési határok: 1,2-től 1,5-ig. Az iskolai tanulói közösségek közvetlen irányítói az osztályfőnökök. Az osztályközösségek életének szervezése, irányítása alapvetően határozhatja meg az iskolai élet különböző színtereit. Ennek kialakítása elsősorban az osztályfőnökök feladata. Ezen a szinten érintkeznek a legtöbb alkalommal a szülők is az iskolai élettel. Ezért is fontos, hogy a szülők mint az iskolai szolgáltatás elsődleges megrendelői milyen hatásokkal találkoznak, milyen véleményt alakítanak ki az iskoláról. A minőségi munka elismerése ezért kiemelten fontos ezen a területen. Átlagos teljesítmény 1,2-es minőségi szorzót jelent a nevelő számára. Az értékelést végzőnek kell az iskolai normához viszonyítania a minőségi szorzó meghatározását. A értékelő lapon meghatározott, lehetőleg objektív tevékenységek a minőségi szorzó meghatározásának alapvető kritériuma. Az osztályfőnöki tevékenységek összegyűjtéséhez az iskolavezetés felhasználja a pedagógus által kitöltött önértékelő–véleménykérő lapon írtakat is. Határidő: június 30-ig folyamatos Felelős: munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes, igazgató Minőségi értékelő lap: 12. számú melléklet. 13. Szakképzettség, továbbképzés Értékelési határok: 1-től 1,5-ig. A nevelő munkáját alapvetően határozza meg a képzettsége. A nevelők folyamatos továbbképzését az oktatási törvény is előírja. A képzettség többféle lehet. A 30 órás továbbképzéstől a második diploma megszerzéséig, a pedagógiai szakvizsga letételéig. A nevelő minőségi szorzójának kialakításánál elsősorban azt a továbbképzést szükséges figyelembe venni, amely az iskola szempontjából fontos, az iskola céljainak megvalósítását elősegíti. Értékelni kell, hogy a nevelő mennyire jártas a mai kor követelményeinek megfelelő oktatási, pedagógiai módszerek ismeretében, munkája során mennyire használja ezen ismereteket. Az új módszerek elsajátítása érdekében részt vesz-e szakmai továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon? Vállal-e saját szakterületén bemutató foglalkozásokat? A minőségi szorzó kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a nevelő a megszerzett ismereteket a mindennapi munkája során képes-e hasznosítani. A szakképzettségek, továbbképzések összegyűjtéséhez az iskolavezetés felhasználja a pedagógus által kitöltött önértékelő–véleménykérő lapon írtakat is.

Határidő június 30-ig folyamatos Felelős: igazgató Minőségi értékelő lap: 13. számú melléklet 14. Adminisztrációs tevékenység minősége Értékelési határok: 0,5-től 1,0-ig. A nevelők adminisztrációs teendői alapján alakul ki az iskola szakmai dokumentációja. Ezért nagyon fontos, hogy minden iskolai dokumentum naprakész és megfelelően vezetett legyen. Kiemelkedő fontosságú a tanmenetek megfelelő színvonalon való elkészítése, a dolgozatok gyors és szakszerű javítása, időarányos számú tanulói érdemjegy, egyéb, az iskolavezetés által kért dokumentumok elkészítése, vezetése, a határidők pontos betartása. A minőségi értékelő lapon okszerűen vezetett, az ellenőrzés alkalmával tapasztaltaknak megfelelően leírtak alapján kell kialakítani a javasolt minőségi szorzót. Mivel az ide tartozó tevékenységek a munkaköri leírás alapján elvárások a pedagógussal szemben, 1,0 a minőségi szorzó, ha azokat maradéktalanul elvégzi. Csökken a szorzó, ha a pedagógus rendszeresen hiányosan (vagy nem) végzi el a feladatait. Határidő: június 30-ig folyamatos Felelős: igazgatóhelyettes Minőségi értékelő lap: 14. számú melléklet. 15. A diákkérdőívek tapasztalatai Értékelési határok: 0,5-től 1,5-ig. A kérdőíveket minden, a tanár által tanított csoportban ki kell töltetni, névvel. A kitöltés később kidolgozandó módon, de a könnyebb összesíthetőség miatt mindenképpen elektronikus úton fog történni úgy, hogy a tanulók védelme, illetve a tanárra vonatkozó adatoknak csak a jelen szabályzat által engedélyezett körben való megismerhetősége biztosított legyen. Az egyes kritériumokhoz, az óralátogatási laphoz hasonlóan, itt is pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint: A = az állítással egyetértek = 1,5 B = az állítással jórészt egyetértek = 1 C = az állítással többnyire nem értek egyet = 0,8 D = az állítással egyáltalán nem értek egyet = 0,5 A kérdőívek kiértékelése az iskolavezetés feladata, és a tanár visszajelzést kap az összesített eredményről. Maguk a kérdőívek nem kerülnek a tanár kezébe. A kérdőívek adataihoz csak az iskolavezetés és az érintett pedagógus férhet hozzá. A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de az értékelő beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az értékelési összesítő lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és a lapok átlagpontszáma kerül. Határidő: június 30-ig Felelős: igazgató Minőségi értékelő lap: 15. számú melléklet.

Pápa, 2011. július 11.

Huszár Endre igazgató

REGULY ANTAL SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ZIRC

Az IMIP értékelése

2010/2011. tanév

A nevelőtestületi értékelés Helye: RASZI hivatalos helysége Időpont: 2011. június 30. Puskásné Fürst Judit– az intézmény igazgatóhelyettese – a MICS vezetője ismerteti a Minőségirányítási Csoport által összegyűjtött információk alapján elkészült dokumentumban leírtakat.

1. Minőségirányítási program az intézményben A fejezetben megfogalmazottakkal a nevelőtestület egyetért, működésünk alapelve a partnerközpontúság, a partnereknek való megfelelés.

2. Oktatási – nevelési elveink Alapelveinkkel a nevelőtestület azonosul, kiemelten fontosnak tartjuk a következőket. – Erkölcsi tartás. Az ember tisztelete, az emberi méltóság tiszteletben tartás. (Természetesen ez a tanulókra is érvényes.) – A tehetség felkarolása a lehetőségek kiszélesítésére. – A hátrányos helyzetű tanulók támogatása, nehogy elkallódjanak. A Szakiskolai Fejlesztési Program „C” komponensében elnyert felzárkóztató képzés nagy problémát jelent, mind a beiskolázás, mind a tanulók megtartása területén. A tanulók egy részének, ill. szüleiknek, csak a jegyzői büntetés elkerülése a cél, amit csak egy-két hónapig tartanak be.

3. A fenntartó elvárásai A fenntartói elvárások közül a tanulók lemorzsolódására fordítjuk a legnagyobb figyelmet. Iskolánkból akkor megy el tanuló, ha családi körülményei indokolják, ill. ha nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a kizáráshoz szükséges mértéket eléri. Ez azokra jellemző, akik a családi pótlék miatt iratkoznak be, de később mégis munkát vállalnak. A szakmai versenyeken való eredményes részvételt, a jó szakmai és a megfelelő érettségi vizsga eredmények elérését teljesítettük. Érettségizők száma: 80 fő saját tanuló. Középszinten 79 fő, 1tanuló egy tárgyból tett emeltszintű érettségi vizsgát. Rendes érettségi vizsgára: 44 fő, előrehozott érettségi vizsgára: 32 fő, kiegészítő érettségi vizsgára: 3 fő, szintemelő érettségi vizsgára: 1 fő jelentkezett. Eredményes érettségi vizsgát tett: 70 fő 13/1 vizsgacsoport 51 jelentkezőjéből 45 fő, átlag: 3,08 12/2 vizsgacsoport 29 jelentkezőjéből 25 fő, átlag: 2,79 Az érettségi vizsga átlaga az összes jegy alapján: 2,93 2

Javítóvizsgát tehet: történelem tantárgyból 2 fő, magyar nyelv és irodalomból 4 fő, informatikából 5 fő. ( Egy tanuló két tantárgyból bukott.) A következő tanévben még jobb eredményt kell elérni. Határidő: 2012. tavaszi érettségi. Felelős: szakközépiskolai nevelőtestület Iskolánk ebben a vizsgaidőszakban kilenc szakmában szervezett szakmai vizsgát az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott követelmények szerint. Vizsgára jelentkezett: 102 fő. A vizsgát megkezdte 95 fő, sikeresen befejezte 94 jelölt. Közülük 1 fő mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító tanuló az SZKTV országos döntőjén elért eredménye alapján teljes vizsgamenetességet (64 %-os közepes), 1 fő kőműves írásbeli vizsga alóli mentességet kapott. Szakma

Átlag (%)

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

4,08 (76)

Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Géplakatos Kőműves Szakács

2,90 (64,8)

Panziós, falusi vendéglátó

2,78 (62)

Gépi forgácsoló

4,00 (77)

Szállítmányozási ügyintéző Megújuló energiaforrás energetikus ÖSSZESEN

4,28 (80) 3,56 (71)

3,40 (71) 4,13 (78) 3,33 (71)

3,6 (72,3)

További versenyeredmények: Egy fő élelmiszer-és vegyi áru-eladó tanuló a SZKT Verseny Országos döntőjén 10. helyezést ért el. Egy fő festő, mázoló és tapétázó tanuló a World Skill versenyen regionális első helyezést és országos nyolcadik helyezést ért el. Egy tanulónk sikeresen szerepelt az Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Versenyek 2010/2011. évi fordulójában informatikából. A regionális fordulóban a 3., és országos szinten a 13. legjobb eredményt el.. Teljesítményével továbbjutott az országos döntőbe, melyen 7. helyezést szerzett.

4.-5.Minőségpolitika, Minőségirányítási rendszer A fejezetekben megfogalmazottakkal, nevelőtestületünk egyetért. Az intézményi célok közül a nyelvi emelt szintű érettségi elérésében kell javítani! Határidő: 2012. tavaszi érettségi. Felelős: nyelvi munkaközösség. 3

6. Intézményi ellenőrzés, mérés, értékelés A pedagógusok értékelése - az újonnan érkező tanárok kivételével – elkészült, a következő ütemben: 2010/2011-es tanév I. félév: önértékelés, munkatársi értékelés, tanulói értékelés lebonyolítása, összesítése. (beszámoló I. féléves tantestületi értekezleten) Az óralátogatások folyamatosak voltak a tanév folyamán. 2010/2011-es tanév II. félév: vezetői értékelés, az egyes pedagógusok értékelő lapjainak elkészítése, értékelő beszélgetés, egyéni célok meghatározása, tantestületi szintű kiértékelés. (2011. június 30. tantestületi értekezlet) 26 tanár értékelése során 15-en kiválóan alkalmas, 11-en alkalmas minősítést kaptak. Célunk, hogy minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy az elfogadott kritériumrendszer szerint, hogyan ítélik meg munkáját. Javuljon a pedagógusok egyéni teljesítménye, motiváltsága. Az eredményes munka kimutatása, elismerése. Feladat: egyéni fejlesztések beindítása, szükség esetén újabb egyeztetési időpont, beszélgetés. Felelős: MICS vezető Határidő: 2011. szeptember 01. A partnerek elégedettségének vizsgálata: módszerek, gyakoriság Az IMIP-ben leírtaknak megfelelően végeztük. Szülők és tanulók mérése ebben a tanévben reprezentatív mintavétellel történt. A tanulók elégedettsége az előző méréshez viszonyítva javult. Szülők elégedettsége az előző méréshez hasonlóan jó. Összességében 5-ös skálán a következő eredmény született: Tanulói elégedettség 2010/ 2011. tanév 4,0 3,3

3,2

sz ak m

a1 4, 15

a

11 -1 3

a sz ak is ko l

sz ak kö zé p( fe ln

őt t)

910

3,3

sz ak m

3,6

sz ak kö zé p

4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

Szülői elégedettség 2010/2011. tanév szülői összes szakma 11-13 szakiskola 9-10 szakközép( felnőtt) szakközép 3,5

3,6

3,7

3,8

3,9

4,0

4,1

4

Igazak-e a következő megállapítások iskolánkra? Az iskolában nem tapasztalható előítélet a tanulókkal szemben Tanulók Szülők Szakközép: 65 % 68 % 9-10: 64 % 87 % 11-13: 51 % 75 % 2011 átlag: 60 % 77 % 2008 átlag: 48 % 82 % • A tanulókkal emberségesen, tisztelettel bánnak Szakközép 78 % 87 % 9-10: 76 % 73 % 11-13: 67 % 76 % 2011 átlag: 74 % 79 % 2008 átlag: 73 % 86 % •

• Az iskola gyermekközpontú Szakközép: 83 % 9-10: 80 % 11-13: 74 % 2011 átlag: 79 % 2008 átlag: 48%

89 % 82 % 72 % 81 % 82%

Elmaradás a fenntartói interjú elkészítésében van. Határidő: 2012. 01. 29. Felelős: intézményvezető Kommunikáció a partnerekkel, kapcsolattartás A kapcsolattartás formája, rendje megfelelő. Hasznosítás: Az ellenőrzési, mérési, értékelési folyamatok során feldolgozott adatok, az azokból alkotott megállapítások képezzék alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek.

……………………...…….. Vajcs Ágnes sk.

……..…..………………… Mészáros József sk.

……………………………. Puskásné Fürst Judit igazgatóhelyettes

5

Szülői munkaközösség értékelése Helye: RASZI hivatalos helysége Időpont: 2011. 07.01. Puskásné Fürst Judit - az intézmény igazgatóhelyettese – a MICS vezetője ismerteti a Minőségirányítási Csoport által összegyűjtött információk alapján elkészült dokumentumban leírtakat. Lásd: nevelőtestületi értékelés. A szülői munkaközösség megköszönte a pedagógusok fáradságos munkáját. A szülői értekezleteken a szülőkkel ők is ismertetik az információkat. A SzM elfogadta a tervezett feladatokat. Remélik, a következő tanévben még jobb eredményt érhetnek el a tanulók.

…………………………….. Puskásné Fürst Judit sk. igazgatóhelyettes

………………………………….. Hegyi Istvánné sk. Szülői Munkaközösség nevében

ÉRTÉKELÉS AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

2010-2011. TANÉV

Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Iskolánk Minőségirányítási csoportjában személyi változások történtek a 2010/2011-es tanévben. Az új tagok: Mogyorósi Krisztina, Lászlóné Gárdonyi Valéria. A Minőségirányítási csoport minden év szeptemberében, az éves munkatervében határozza meg a tanévre vonatkozó feladatait. A 2010/2011-es tanévben ezek a következők voltak:

Indikátor – rendszer kidolgozása Tanulói kérdőívek átdolgozása, azok értékelése, összevetése a korábbi kérdőívek eredményeivel és intézkedési terv kidolgozása Az IMIP átdolgozása A Szülői kérdőívek átdolgozása, értékelése, a korábbi kérdőívekkel történő összehasonlítása és intézkedési terv kidolgozása

I. Intézményünk indikátor - rendszere A területek, és a célok meghatározása kiterjed a tanulmányi eredményekre, a tanulói létszámra, a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. Továbbra is fontosnak tartjuk a személyi és tárgyi feltételek fejlesztését, javítása érdekében a pályázatok felkutatását, és azok megírását. A nevelési feladatokat kiemelten kezeljük a főként hátrányos helyzetű diákjaink tekintetében. A pozitív megerősítés, a hiányzások csökkentése, az esélyegyenlőség növelése, a társadalmi integráció a célunk.

II. Tanulói kérdőívek Ebben a tanévben a Tanulói kérdőíveket átdolgoztuk és összevetettük a két évvel ezelőtti eredményekkel. Iskolánk erőssége a pedagógusok munkájának elismerése, a segítőkészség és a szabadidős tevékenységek minősége. Továbbra is gyengeségként szerepel az iskola épületének leromlott állapota, a tisztaság hiánya. A gyengeségek javítása érdekében intézkedési tervet dolgozott ki a minőségirányítási csoport. E terv elkészítésekor a törvényi előírásokon túl az iskola anyagi és egyéb lehetőségeit figyelembe véve tisztasági verseny indítását tervezzük a következő tanévben.

2

III. IMIP átdolgozása Iskolánk Intézményi Minőségirányítási Programjának átdolgozását is elvégeztük ebben az évben. Teljes mértékben új programot kellett írni és összeállítani, alkalmazkodva a megváltozott fenntartói elvárásokhoz, a törvényi szabályozáshoz. Ebbe már belekerült a fentebb említett indikátor- rendszer is. A végleges forma elfogadására a tanév végén került sor.

IV. Szülői kérdőívek A Szülői kérdőíveket az átdolgozás után értékeltük, majd összevetettük a két évvel ezelőtti eredményekkel. Továbbra is erősségként szerepel a Szülő – Iskola közötti együttműködés megléte. A Szülők is gyengeségként említik az iskola épületének, környezetének leromlott állapotát, melynek megoldása túlmutat az intézményen.

Az éves tervben meghatározott célokon és feladatokon túl az intézményünk továbbra is törekszik a minőségi munka elérésére, és fenntartására. Ezek a következő területeken valósultak meg:

Az iskolai alapdokumentumok átdolgozása A Súlyos- és halmozottan fogyatékosok ellátására vonatkozó törvényi változások, valamint a Kistérségi fejlesztő feladatok ellátása és a cukrász képzés tervezett indítása miatt iskolánk dokumentumait át kellett dolgozni. Az Alapító Okiratban, és ezek alapján a Pedagógiai Programban is kidolgozásra került a Súlyos- és halmozottan fogyatékosok képzési terve. Kiegészítettük a dokumentumokat az egyéni fejlesztő felkészítéssel, a kistérségi feladatok ellátási feladataival, és az általános iskolában 2. évfolyamtól év végén az osztályzattal történő értékelés újbóli bevezetésével. Ezen változásokhoz igazítottan aktualizáltuk az intézményi SZMSZ-t, az IMIP-et, és a Házirendet is módosítottuk.

3

Kompetencia alapú oktatás A szakiskola idén is részt vett az országos kompetenciamérésen. Matematika terén az országos átlag felett teljesítettek a tanulók. A szövegértés kompetenciaterületen a szakiskolai átlag felett, de az országos átlag alatti eredményt értek el. Az általános iskola SNI tanulói a korábbi években megírták a felmérést, melyeket az iskola pedagógusai javítottak ki. A célkitűzés alapján felmenő rendszerben összehasonlították volna a kapott eredményeket, melyek a hatékonyabb működést segítették volna. Ebben az évben nem küldték a felmérő lapokat, így nem tudtuk az értékelést elvégezni.

EGYMI feladatkör A Kistérségi Társulásokkal kötött megállapodás értelmében iskolánk gyógypedagógiai oktató – nevelő feladatokat látott el. Kiemelt helyen szerepeltek a logopédiai feladatok és a fejlesztő foglalkozások.

Esélyegyenlőség elősegítése A pályázati lehetőségeket kihasználva vettünk részt az „Útravaló” programban. Az eredményességet tapasztalva a 7. osztályos tanulóinkkal a programban való további részvételt kértük. A pályázati forrásból működő Dobbantó Programmal a tanulói lemorzsolódást, a szakiskolai előkészítést céloztuk meg az eredmények alapján sikeresen.

Önképzés Oktató – nevelő munkánk hatékonyságának növelése érdekében pedagógusaink az alábbi területeken

fejlesztik ismereteiket, továbbképzéseken

vettek részt. 1 fő

gyógypedagógiai szakirányon fejezte be tanulmányait, 1 fő közoktatás vezetői szakvizsgára készül, 1 fő élelmiszeripari mérnöki szakot kezdett. A TÁMOP-os pályázatoknak köszönhetően 3-3 fő 30 ill. 90 órás tanfolyamokat hallgattak. 2 fő labdarúgó edzői képesítést szerzett, 1 fő 120 önismereti, módszertani képzésen vett részt.

4

Tehetséggondozás Az indikátor – rendszerünkben is meghatározott célterületként szerepel a tehetséggondozás.

Ebben

a

tanévben

is

sikeresen

szerepeltek

diákjaink

a

megmérettetéseken, versenyeken.

A sport területén városi, kistérségi, megyei és országos versenyeken értek el sikereket a tanulók. A legrangosabb verseny az Országos Diákolimpia volt. Itt asztalitenisz és atlétika sportágakban szerepeltek. 100 és 200 m-es síkfutásban 5. helyezést szereztek. A szakiskolai diákok az atlétika mellett a labdarúgásban jeleskedtek idén. Két diákunk a magyar női labdarúgócsapat tagja lehetett a Varsóban rendezett Nemzetközi Nyári Világjátékokon.

Ebben az évben iskolai szavalóversenyt rendeztünk. A diákok szép számmal vettek részt rajta. A kategóriák győztesei a megyei szavalóversenyen vehettek részt, ahonnét arany, ezüst és bronz minősítéssel tértek haza.

Az Ajkán megrendezett megyei helyesírási versenyen is szép eredménnyel szerepeltek a tanulók. Az alsó tagozaton 3. helyezést ért el egy tanulónk, a szakiskolások versenyében 4. helyezést szereztünk.

Szakiskolásaink évek óta indulnak a városi AIDS vetélkedőn, és a Föld napi versenyen, ahol 3. helyezést értek el.

Ebben az évben az SNI tanulóknak szervezett XXXVI. Megyei Komplex Tanulmányi Versenyt iskolánk szervezte, melyen a 6. és 7.osztályosokból álló csapatunk 3. helyezést ért el.

Iskolánk minden évben megrendezi a Kulturális bemutatóját. Idén nagyon sok érdeklődő jött el, és nézte meg a rendkívül színvonalas műsort. A legjobbak a Megyei kulturális bemutatón is előadhatták műsorukat, mely idén Pápán került megrendezésre. Kettő arany és egy ezüst minősítéssel értékelte a zsűri a produkciókat. Erre az alkalomra meghirdetett rajzversenyen is szép pályaművekkel vettek részt a diákok.

5

Együttműködés A tanulóink többsége hátrányos, - vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Ez a tény kiemelt feladatként állítja iskolánk elé az együttműködés fontosságát. Továbbra is a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartásra törekszünk, mely évről évre egyre eredményesebbnek mondható. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelőivel, a kollégiummal, a Balaton – felvidék – Somló SZASZET-tel és iskoláival, az iskolaorvossal és a védőnővel rendszeres a kommunikáció. Az ifjúságvédelmi felelős mellett az osztályfőnökök is nagy szerepet vállalnak ebben. Sok esetben a családlátogatások hoznak eredményt. A törvényi előírások szigorodása miatt az igazolatlan hiányzások csökkentek ebben a tanévben. (Összesen 4 tanuló nem tett eleget tankötelezettségének az igazolatlan hiányzások miatt.)

6

A Minőségirányítási Csoport 2011/2012. tanév éves terve

1. Az Indikátor-rendszer áttekintése, mérések idejének meghatározása 2. A közvetett partnerlista felülvizsgálata 3. A partneri elégedettség vizsgálata 4. Pedagógus közérzetteszt vizsgálata 5. A pedagógus önértékelés vizsgálata 6. A pedagógus teljesítményértékelés előkészítése, vizsgálata

Az indikátor – rendszerrel az oktatási rendszerünk működéséről és teljesítményéről kapunk információt, melyek segítségével a hatékonyabb továbbhaladás, a tervezés válik lehetővé. A Partneri elégedettség és a Pedagógus közérzetteszt vizsgálata ebben az évben esedékes, melynek eredményeit a két évvel ezelőtti eredményekkel összevetve, javíthatjuk a munkánk eredményességét. A Pedagógusok Ön- és Teljesítményértékelése ebben a tanévben folytatódik azokkal a pedagógusokkal, akik még nem vettek részt ebben. A 2011/2012. tanévben az általános iskolai részen is bővül a digitális eszközpark, így a pedagógusok az eszközök kezeléséhez szükséges továbbképzéseken vesznek részt. A Kistérségi feladatok ellátását ebben a tanévben is kiemelt feladatnak tekintjük. A Súlyos- és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztését is elkezdjük. Az éves tervben meghatározottak célkitűzések, melyek a tanév során módosulhatnak a törvényi változások, a fenntartói elvárások, és az aktualitások figyelembevételével.

7

A Türr István Gimnázium és Kollégium Intézményi Minőségirányítási Programjának végrehajtásáról 2011 Értékelő: A Türr István Gimnázium és Kollégium nevelőtestülete A Türr István Gimnázium és Kollégium szülői munkaközössége

1. Bevezetés A Türr István Gimnázium és Kollégium Intézményi Minőségirányítási Programját a Fenntartó részéről a Veszprém megyei Önkormányzat Közgyűlésének Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottsága fogadta el a 114/2009. (IX.15.) Oktatási Bizottság határozatával. A Program figyelembe veszi a Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási programjában megfogalmazott fenntartói elvárásokat az általa működtetett közoktatási intézményekkel kapcsolatban. Az iskolában, kollégiumban folyó tartalmi munkát meghatározó alapdokumentum az iskola Pedagógiai Programja, a benne lévő alapelvekre épül az intézmény minőségpolitikája, az ahhoz kapcsolódó minőségcélok rendszere. Az intézmény működését az iskolakollégium vezetése, a szakmai munkaközösségek, a különböző területek felelősei által kialakított, a tantestület által jóváhagyott stratégiai tervek határozzák meg. E tervezésnek köszönhető, hogy a szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sorából áll. A megfogalmazott feladatok hosszú-, közép-, illetve rövid távra tervezettek, felülvizsgálatukra ennek megfelelően kerül sor. A felülvizsgálat minden tanév végén történik oly módon, hogy a belső értékelésben a pedagógus dolgozók közel 100 százaléka vesz részt, mivel az értékelés minden munkaközösség feladata, s minden pedagógus legalább egy munkaközösség tagja. Az értékelés

alapja

az

érettségi

és

a

tanév

végi

eredmények,

az

országos

kompetenciamérések tapasztalati, a tanulmányi versenyek helyezései, az intézményi partnerektől kapott visszajelzések, a belső szakmai vizsgálatok megállapításai.

2. A Türr István Gimnázium és Kollégium szakmai tevékenységével kapcsolatos fenntartói elvárásoknak való megfelelés 2.1. Intézményünkben a tanulók értelmi, érzelmi, testi fejlődését tudatosan szolgáló, minőségi nevelő-oktató munka folyik. Ezt igazolják a partnerektől kapott visszajelzések, az intézményünk iránti fokozott érdeklődés, a tanulói eredmények. A szakmai munka színvonalának megtartásához folyamatosan elemezzük az országos és helyi mérések eredményeit. 2.2. Intézményünk segíti a tanulók hátránykompenzációját, fontos feladatának tartja a tehetség kibontakoztatását. A tanulók szociális hátrányából fakadó tanulási nehézségeinek leküzdésére kidolgozott szakmai program működik. Ez az Arany János Tehetséggondozó Program, melyben alkalmazott fejlesztő munka segíti a Programhoz nem tartozó hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzációját is. Az AJTP sikerét igazolják a Program országos tanulmányi versenyein elért eredmények, a továbbtanulási mutatók. SNI-s és BTM-s tanulóink részére fejlesztő foglalkozásokat tartunk arra képzett szakember alkalmazásával. 2.3. Az iskolamenedzsment és az alkalmazott közösségek rugalmasan reagálnak a közoktatásban felmerülő változásokra. A munkaközösségek tagjai terv szerinti beiskolázással fejlesztik a szaktanárok módszertani kultúráját, ismereteik korszerűsítését. 2.4. Intézményünk tevékeny szerepet vállal településünk, megyénk kulturális és sport közéletében. Városi kulturális bemutatóink mellett az elmúlt tanévben több esetben vállaltak fellépést tanulóink civil szervezésű programokon az idősek napján és a karácsonyi ünnepek előtt. 2.5. Idegen nyelvi munkaközösségeink összehangolt munkájának köszönhetően nyelvoktatásunk

eredményesen

működik,

ezt

bizonyítja

a

sikeres

nyelvvizsgák száma, az érettségi eredmények. Hasonlóan eredményes az informatikai

oktatás,

valamint

az

informatikai

kultúra

széles

körű

alkalmazása a tantárgyak oktatásában, az intézményi munka minden területén. 2.6. Gyermekvédelmi

felelősünk

lelkiismeretesen

végzi

munkáját,

szoros

kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, így a felmerülő problémák időben megoldásra kerülnek, a szükséges intézkedésekre, segítő tevékenységre a komolyabb baj kialakulása előtt lehetőség adódik. Feladata az iskola és a gyermekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat fenntartása, valamint a szülők bizalmának elnyerése.

3. Fenntartói elvárások a gimnáziumtól 3.1. A 12., 13. évfolyamon biztosítjuk a tanulói igények szerinti érettségire felkészítő tanórákat. Ezek az órák az érettségi eredmények alapján bizonyítottan eredményesek. Az érettségi vizsgák tapasztalatai, a felvételi eredmények azt mutatják, a Türrben magas szinten folyik a tanulói készségek, képességek fejlesztése, a pedagógiai programban célként megfogalmazott

tehetséggondozás

egyértelműen

megvalósul.

Sikeres

érettségi vizsgát ma már nem lehet tenni önálló ismeretszerzési képesség hiányában.

Képzésünkben

fontos

szerepe

van

az

ismeretek

önálló

alkalmazásának, és a mai ismerethordozókból szerzett kiegészítő ismeretek értékelésének. Ez segíti tanulóinkat abban, hogy természetessé váljon számukra, valamilyen formában életük végéig szükségük van új ismeretek megszerzésére. 3.2. Súlyponti kérdés intézményünkben az eredményes nyelvtanulás, ezért is indítottuk be nyelvi előkészítő évfolyamunkat. A nyelvtanulás nem elsődleges cél, hiszen minden tanulónkat a saját tehetsége és elképzelése szerinti pályára irányítjuk, de igaznak tartjuk azt, hogy magas szintű idegen nyelvismeret nélkül ma már egyetlen egy értelmiségi pályán sem lehet eredményesen boldogulni. Az iskolai nyelvoktatást külföldi nyelvgyakorló programokkal is segítjük. 3.3. Folyamatosan szélesítjük az informatikai kommunikációs technológiák alkalmazási körét. Bővítjük azon oktatástechnikai eszközeink számát, melyek lehetővé teszik az interaktív oktatási formát alkalmazni tanóráinkon (interaktív tábla, feleltető rendszer, mobil nyelvi labor stb.). 3.4. Intézményünkben 2007 óta működik az iskola népszerűsítését felvállaló PR csoport. Működtetik az iskolai honlapot, információkat juttatnak el a város és vonzáskörzetének feladatokban.

lakosaihoz,

aktívan

részt

vesznek

a

beiskolázási

3.5. Az AJTP-nek köszönhetően az iskola és a kollégium között a szokásosnál is szorosabb szakmai kapcsolat van. Az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezető tanárok napi kapcsolatban vannak egymással, legfőbb feladatuk az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, a szociális és tanulmányi hátrányok felszámolása.

4. Az intézményi rövid távú feladatok felülvizsgálata 4.1. A tanulók érdeklődési körének megfelelő szakkörök, diákkörök szervezése A 2010/11-es tanévben is megvalósult a korábbi évek tapasztalatain alapuló tanórán kívüli foglalkozások rendszere. A munkaközösségek minden tanév elején meghatározzák, milyen szakköri lehetőségeket ajánlanak fel tanítványaiknak. Ezek a szakkörök, tehetséggondozó órák a tanulói igényekhez igazodnak, felkészítik a tanulókat a különböző tanulmányi versenyekre, segítik az önálló ismeretszerzést, fejlesztik a csoportban tevékenykedés kultúráját. Az iskolavezetés odafigyel arra, hogy a diákok a tanulmányi mellett kulturális és sport területen is lehetőséget kapjanak egyéni fejlesztésre. 4.2. Az iskolai rendezvények szervezése, lebonyolítása Az iskolai rendezvények az intézményi működési terv szerint kerülnek megrendezésre a tantestület és a diákönkormányzat együttműködésének köszönhetően. Határozott elvárás a mindenkori rendezők és szereplők felé, hogy munkájukat legjobb tudásuk szerint végezzék, az iskolai ünnepélyek színvonala megfeleljen az ünnep méltóságának. Az igényesség jellemzi az iskolai szórakoztató programokat és a kulturális rendezvényeket is, ezt jelzik vissza a műsorok nézői, látogatói. 4.3. Versenyekre való felkészítés Az iskola tanulmányi versenyeredményei azt mutatják, hogy a felkészítő munka megfelelő módon valósul meg. A szakkörök, tehetséggondozó órák mellett a szaktanárok egyéni fejlesztő munkát végeznek legtöbbször minden ellenszolgáltatás nélkül.

4.4. Tanulmányi kirándulások szervezése, lebonyolítása Az őszi tanulmányi kirándulások úticélját az osztályok határozzák meg az érdeklődés és az anyagi helyzet függvényében. A kirándulás a kikapcsolódás, a közösségformálás mellett az ismeretek szerzésének fontos lehetősége. Az AJTP-hez tartozó tanulmányutak előre megtervezettek, kapcsolódnak az iskolai tananyaghoz. A tanulók önállósága fejlődik azáltal, hogy maguk készülnek fel a meglátogatott települések történelméből, kultúremlékeiből. Erősödik bennük az egymásra figyelés képessége, kialakul a helyes kommunikáció, a megfelelő viselkedéskultúra. A kirándulásokon lehetőség adódik egy-egy színházi előadás megtekintésére is. 4.5. Sportnapok szervezése Bár a mindennapos testedzés nem valósítható meg, a sportolni vágyó diákok megkapják a lehetőséget a délutáni szervezett foglalkozásokon való részvételre. Bár tanulóink jelentős részének életszükséglete a testmozgás, még mindig sokan vannak olyanok, akik csak a kötelező testnevelő órákon mozognak intenzívebben, vagy esetleg még azok alól is igyekeznek felmentetni

magukat.

Évente

egy

olyan

iskolanapot

szervez

a

diákönkormányzat, melynek fő célja a játékos sportversenyeken minél több tanuló megmozgatása, de akkor is mindenki a saját döntése szerint vesz részt rajta.

Gimnáziumunk

testnevelői

rendszeresen

rendeznek

iskolai

sportbajnokságokat. A korábban is népszerű labdarúgás és kosárlabda sportágak mellett az idei tanévben röplabdában is összemérhették tudásukat fiú és leány diákjaink egyaránt. A mozgáshiány nem csupán a mi intézményünk problémája, a valós lehetőségek megteremtése országos feladat. 4.6. Iskolai támogatási rendszer Jelenleg a lehetséges támogatások odaítélésének a szabályai kidolgozottak. Az AJTP-s tanulók nem alanyi jogon biztosított támogatásai (rendkívüli szociális támogatás,

ruhapénz,

kollégiumi

díj

átvállalása

stb.)

részletesen

megszerkesztett szabályzatok szerint kerülnek kifizetésre. A nem AJTP-ben

tanulók támogatása csupán a tankönyvekre, illetve az étkezésre korlátozódik. Ezek mellett az iskola alapítványai is segítik rászoruló diákjainkat. 4.7. Mulasztások következetes számonkérése Azt tapasztaltuk az idei tanévben, hogy a törvényi változások következtében csökkent a hiányzások száma. Sajnálatos módon a korábbiakhoz képest elég nagyszámú azon diákjaink száma, akik hosszantartó, esetleg súlyos betegséggel küzdenek. Való igaz, akadnak olyanok, akik gyakran hiányoznak ok nélkül, és ehhez orvosi segítséget is kapnak igazolások formájában. Előfordul az is, hogy a szülő sem tud arról, hogy gyermeke aznap nem jutott el az iskolába. Jól bevált az a módszer, hogy az osztályfőnök megegyezik a szülőkkel abban, hogy a gyermek betegségének kezdő napján a szülő telefonon tájékoztatja az osztályfőnököt a hiányzás tényéről. Úgy gondoljuk, a szülőkkel együttműködésben, közösen tehetünk azért, hogy a hiányzások mértéket csökkentsük. Úgy látjuk, egyre több szülő megérti, hogy az iskola egyedül nem képes nevelési feladatait megoldani, s akkor cselekszik helyesen, ha partnerévé válik a tanároknak, együtt beszélik meg a problémákat, a teendőket, be is tartva azokat.

5. A 2010-es évi kompetenciamérés eredménye Az országos kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a tanítási módszerek eredményességének mutatói is. A Türr István Gimnázium és Kollégiumban végzett kompetenciamérésen 5 osztály vett részt. 5.1. Hatodikosok mérése – résztvevő a 6.G osztály Eredmények:

Matematika országos átlag

1498

a 8 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1643

a 6.G osztály átlaga

1675

Tanulóink eredménye az országos átlagnál lényegesen jobb, és a hasonlóan nyolcévfolyamos képzést nyújtó gimnáziumok átlagánál is kicsit magasabb. A családi háttérindex alapján a 8 évfolyamos gimnáziumi telephelyeken várható értéknél (1589) szignifikánsan jobban teljesítettek diákjaink.

Szövegértés

országos átlag

1483

a 8 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1656

a 6.G osztály átlaga

1690

A 6.G-sek teljesítménye dicséretes, átlaguk jelentősen magasabb mind az országos mind a nyolcosztályos gimnáziumok átlagánál, az osztály diákjainak 2/3-a a szövegértés szempontjából az átlag feletti 5. vagy 6. képességszinten van, és csupán négy tanuló került eredménye alapján a 3. képességszintre.

5.2. Nyolcadikosok mérése – résztvevő a 8.G osztály Eredmények

Matematika

Nyolcadikosaink

országos átlag

1622

a 8 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1774

a 8.G osztály átlaga

1789

teljesítménye

matematikából

országos

átlagok

feletti,

a

nyolcosztályos gimnáziumok eredményének megfelelő. Tanulóink családi háttere gyengébb a hasonló képzést nyújtó iskolák diákjaikénál. Ha a tanulók családi háttere alapján várható értékhez viszonyítunk (1736) láthatjuk, hogy a türrösök eredménye annál lényegesen jobb.

Szövegértés

országos átlag

1583

a 8 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1740

a 8.G osztály átlaga

1793

Tanulóink teljesítménye a matematikához hasonlóan a 8 osztályos gimnáziumok országos átlagát is meghaladja. A családi háttér alapján számított értékhez viszonyítva (1716) diákjaink eredménye már szignifikánsan jobb. Ha összevetjük a diákok eredményét a két évvel ezelőtti mérés eredményeivel, akkor képet kapunk arról, hogy mennyit fejlődtek ez alatt az idő alatt, illetve láthatjuk azt is, hogy a fejlődés mértéke megfelel-e az elvárt szintnek.

Matematika

a 2008-as eredmény

1649

a 2010-es várható eredmény

1754

a 8.G osztály 2010-es eredménye

1789

Szövegértés

a 2008-as eredmény

1688

a 2010-es várható eredmény

1761

a 8.G osztály 2010-es eredménye

1793

Az adatokból kiolvasható, hogy a 8.G osztály fejlődése az elmúlt két esztendőben mind matematikából mind pedig szövegértésből megfelelő volt, a tanulók nyolcadikos teljesítménye meghaladta a két évvel korábbi eredményük alapján várható szintet.

5.3. Tizedikesek mérése – résztvevők a 10.A, a 10.F és a 10.G osztályok A nyelvi előkészítő (A jelű) és az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő (F jelű) osztály tanulói előkészítő évfolyamosok voltak, így ők a 10. osztályban a 9. évfolyam anyagát tanulták, míg a G-sek a 10. évfolyamét. A 10.A és 10.F osztályok eredményei A mérés értékelésénél az A és F osztályok eredményei együtt a 4 évfolyamos képzésű osztályok kategóriájában jelent meg, így az ő teljesítményüket nem lehetett külön értékelni.

Matematika

országos átlag

1613

a 4 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1696

a 10.A és 10.F osztályok átlaga

1780

A tanulók eredményei az országos átlagnak megfelelnek, a képességszintek két felső sávján tanulóink aránya azonban nagyobb az országos átlagnál, a két alsó szinten kisebb. Az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói hátrányos helyzetű diákok, így az ő családi hátterük alapján elvárható teljesítmény (512) alacsonyabb mondható, ehhez a szinthez viszonyítva diákjaink jól teljesítettek.

Szövegértés

országos átlag

1620

a 4 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1735

a 10.A és 10.F osztályok átlaga

1829

Tanulóink szövegértésben is a matematikához hasonlóan jó teljesítményt értek el. Teljesítményük a családi háttérindex alapján számított elvárt eredményt (533) jócskán meghaladta. A kompetenciamérés eredményei azt mutatják, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program keretében iskolánkban jó és eredményes munka folyik, hiszen a rosszabb családi háttérrel rendelkező AJTP-s tanulók jól teljesítettek.

Matematika

Szövegértés

a 2008-as eredmény

1756

a 2010-es várható eredmény

1766

a 10.A és 10.F osztályok 2010-es eredménye

1780

a 2008-as eredmény

1726

a 2010-es várható eredmény

1785

a 10.A és 10.F osztályok 2010-es eredménye

1829

Tizedikes tanulóink fejlődése a két évvel korábbi eredményeiknek megfelelő volt, mindkét területen magasabb volt az elvárt szintnél. A 10.G osztály eredményei A kompetenciamérés során lehetőség van arra, hogy a nyolcosztályos gimnáziumban tanuló 10. évfolyamos diákok eredményeit a többi diákunk eredményétől külön választhattuk. Így módunk nyílt arra, hogy ezen a szinten is megvizsgálhattuk a nyolcosztályos képzés eredményességét.

Matematika

Szövegértés

országos átlag

1613

a 8 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1812

a 10.G osztály átlaga

1893

országos átlag

1620

a 8 évfolyamos gimnáziumok átlaga

1810

a 10.G osztály átlaga

1826

Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy diákjaink matematika eredményei nagyon jók, nem csak az országos, hanem a hasonló képzést nyújtó nyolcosztályos gimnáziumok eredményéhez viszonyítva is.

Matematika

Szövegértés

a 2008-as eredmény

1801

a 2010-es várható eredmény

1848

a 10.G osztály 2010-es eredménye

1893

a 2008-as eredmény

1745

a 2010-es várható eredmény

1809

a 10.G osztály 2010-es eredménye

1826

A nyolcosztályos gimnáziumi képzésben tanuló tizedikes osztály tanulóinak fejlődése meghaladta a tőlük elvárt szintet. A tizedikes tanulók esetében a nyolcosztályos diákok eredményeit összehasonlítva a 4 évfolyamos képzésben részt vevő tanulók eredményeivel megállapítható, hogy mind matematikából, mind szövegértésből jobb eredményt értek el a G osztályos diákok. A kompetenciamérés eredményeit áttekintve elmondhatjuk, hogy a Türr István Gimnázium tanulói a hasonló képzést biztosító iskolák országos átlagánál jobban teljesítenek. Ha a diákok családi hátterét is figyelembe vesszük, akkor az eredmények még jobbnak mondhatók. A gimnáziumban folyó magas szintű szakmai munkát bizonyítja az is, hogy magas az iskolában az úgynevezett hozzáadott érték, hiszen minden képzési típusban, minden osztályban többet fejlődtek diákjaink az elmúlt két esztendőben, mint a korábbi teljesítményük alapján tőlük elvárt.

6. A 2010/11-es tanév végi érettségi eredmények Az iskolában folyó munkát külső mérésként jól jellemzik a diákok érettségin mutatott teljesítménye is. A következő táblázatban a türrösök érettségin elért eredményei láthatók. Vizsgázók száma

12.G

13.A

13.F

Türr átlag

Magyar

90

4,56

4,32

3,46

4,14

Matematika

84

4,13

3,85

3,36

3,79

Történelem

71

4,37

4,44

3,93

4,21

Angol

60

4,84

4,91

3,42

4,28

Német

36

4,59

4,25

3,00

4,31

Francia

2

5,00

4,00

Informatika

35

4,53

4,20

4,00

4,36

Biológia

7

4,00

5,00

4,33

4,43

Kémia

1

3,00

3,00

Fizika

2

5,00

5,00

Ének-Zene

2

3,50

3,50

Földrajz

14

4,33

4,25

3,86

4,07

Testnevelés

7

4,67

3,00

5,00

4,57

28

4,93

3,67

4,71

Rajz

1

4,00

4,00

Matematika (emelt)

6

4,75

5,00

4,83

Történelem (emelt)

20

5,00

5,00

5,00

Biológia (emelt)

2

5,00

5,00

5,00

Angol (emelt)

1

5,00

Filozófia

4,07

5,00

A táblázatból leolvasható, hogy a diákjaink eredményeinek átlaga szinte minden tárgyból elérte négyes szintet. Ez azt is jelenti, hogy a türrösök teljesítménye messze meghaladta az országos átlagokat. A táblázatból kiolvasható az is, hogy egyre több diák választja iskolánkban az emelt szintű érettségi vizsgát. Az idei tanévben 29 diákunk, az érettségizők harmada, gondolta úgy, hogy vállalja a magasabb követelmények elsajátítását. A közeljövőben a törvényi változások miatt várható, hogy ez a szám tovább fog emelkedni. Iskolánk már eddig is nagy gondot fordított a tanulók emelt szinten történő felkészítésére, de a jövőben fokozottabban ügyelnünk kell arra, hogy diákok igényeinek megfelelően minden tárgyból biztosítsuk számukra ezt a lehetőséget.

7. A 2010-es felvételi eredmények A gimnázium egyik fő feladata, hogy a tanulóit felkészítse a kétszintű érettségi vizsgára és felsőoktatásban való továbbtanulásra. Intézményünk célul tűzte ki, hogy végzős tanulóink legalább 95 %-a jelentkezik felsőfokú oktatási intézménybe, a jelentkezettek legalább 70 %-a felvételt nyer. A következő táblázat a 2011-ben végzett osztályok továbbtanulási adatait mutatja.

13.A

13.F

12.G

Felsőfokú intézménybe vették fel

28

10

24

Felsőfokú szakképzésben tanul tovább

0

8

0

Szakképzésben tanul tovább

1

5

0

Nem vették fel

2

2

2

Nem tanult tovább

1

1

0

Külföldön tanult tovább

2

2

2

Összesen

34

28

28

A minőségirányítási programunkban megfogalmazott cél teljesült, érettségizőink közül csupán két tanuló nem jelentkezett felsőfokú intézménybe, a jelentkezők 5-10 százaléka folytatja tovább tanulmányait OKJ-s képzésben, a többiek egyetemeken, főiskolákon tanulnak. Az osztályok továbbtanulási adataiból jól látható, hogy az AJTP-s diákok közül jóval magasabb számban választották a felsőfokú szakképzést. Ennek oka egyértelműen a családok anyagi háttere. Ezen diákok többsége tudása, képessége alapján el tudná végezni az egyetemet, de sajnos a családjuk nem tudja felvállalni az egyetemi taníttatás anyagi terheit. A diákhitelt pedig nem merik felvenni, mert azt látják, hogy napjainkban rengeteg család szenved a korábban felhalmozott adósságoktól, és nem akarják ők is hasonló módon elkezdeni az életüket.

A továbbtanulással kapcsolatos döntések előkészítésben segít az osztályfőnök, a pályaválasztási felelős. Az ATJP-ben a programfelelős a végzős tanulókkal együtt személyre szabott pályaválasztási tervet készít.

8. Intézkedési terv 8.1. A tanulói kötelességtudat fejlesztése A nyelvi előkészítő osztályok tanulmányi eredménye lényegesen jobb az AJTP-s és a nyolcosztályos gimnáziumi tanulókénál. A céltudatos, motivált családi háttérrel bíró diákjainknak fontos a jó-kiváló tanulmányi eredmény elérése, a szülők minden segítséget megadnak gyermekeiknek. A nyolcosztályos gimnazisták átmeneti gyengébb teljesítménye a túlzott otthonosságból, lezserségből fakad, ám a tanulói intelligencia és a 8 éven át tartó oktatás-nevelés az érettségi vizsgák idejére jó szintre hozza a diákokat. Ha sikerül a kora serdülőkorban visszaszorítani a lazítás iránti hajlamot, jobb eredmény érhető el a szorgalmi időszakban és értelemszerűen a záróvizsgákon is. Feladatok o A 7., 8. osztályban következetes, szigorúbb elvárásokkal kell a diákok felé fordulni. A számonkérések számát növelni kell. o Erősíteni kell a szülők partnerségét a nevelésben. o Az adott évfolyam osztályaiban megírt azonos feladatsorok elemzésével pontosíthatók

a

gyengébb

területek,

a

fejlesztési

feladatok

megfogalmazhatók. o Az osztályfőnöki munka a feladattudatosságra, tervezésre, jövőépítésre koncentrálódik a 7-8. évfolyamon. Az AJTP a hátrányos helyzetű tanulóknak sokféle támogatást nyújt, azért, hogy az érettségi vizsgákig mindazon tudással, ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezzenek, melyek birtokában sikeresen teljesíthetik a felsőoktatásban támasztott követelményeket, és majdan értelmiségiként élhetnek, dolgozhatnak. Természetes elvárás, hogy e kitűzött cél eléréséért a tanulóknak mindent el kell követni, legfőképp a tanulmányi eredmény terén. Ennek érdekében vezettük be

az eredményességi tervet, melyben a tanuló a csoportvezető nevelőtanárral együtt megtervezi, hogy az egyes tantárgyakból képességei figyelembe vételével milyen eredményt érhet el a tanév végén. A diákok év végi teljesítményét és a vállalásokat közösen elemzik, az eltérések okait felderítik. Ennek az eredményességi tervnek a teljesítése határozza meg az adható támogatások mértékét. Feladatok: o Folytatjuk az eredményességi terv kitöltését. o Személyre szabott fejlesztő foglalkozásokat tartunk az arra rászorulók részére. o Kollégiumi korrepetáló hétvégéket szervezünk.

8.2. Az érettségi eredmények megtartása, további javítása. A szakmai munkaközösségek feladata kidolgozni a szaktárgyakra vonatkozó lehetőségeket az érettségi eredmények további javítására. Feladatok: o Folytatjuk a próbaérettségik szervezését. o Sokoldalú

kompetenciafejlesztés:

magas

szintű

szövegértés

és

problémamegoldás, szókincs bővítése, érvelés és véleményalkotás, összefüggő szöveg logikus, lényegre törő megalkotása. o IKT

alkalmazása

a

szemléltetéshez:

ábra-és

grafikonelemzés,

képfelismerés, jelenségek, folyamatok modellezése, térképhasználat. o Feladatbank létrehozása tantárgyanként a gyakorláshoz, számonkéréshez, versenyeztetéshez.

8.3. Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatok. A

kompetenciamérés

eredménye

meghatározója

az

iskola

szakmai

teljesítményének. Fontos, hogy a mérésben résztvevők komolyan vegyék a hozzájuk tartozó feladatokat. Vagyis: o A tanulók akarjanak jól teljesíteni. o A szaktanárok, az osztályfőnök ismertesse meg a tanulókkal a kompetenciamérés lényegét, jelentőségét. o A szülők töltsék ki a méréshez tartozó adatlapokat, és jutassák vissza az iskolába.

o A szaktanárok tudatosan készüljenek fel a mérésre. Elemezzék a korábbi évek feladatsorait, értékeljék ki diákjaik eredményeit, derítsék fel azokat a területeket, ahol a diákok tudása további fejlesztésre szorul. 8.4. Az esélyegyenlőség megvalósítása Az AJTP-ben kiemelt feladat az esélyegyenlőség biztosítása. Intézményünk rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel. o A munkaközösségek feladata elérni, hogy a tanuláshoz, ismeretszerzéshez minden tanulónak egyformán legyen joga. o Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős fokozottan odafigyel a hátránnyal küszködőkre, szükség esetén segít. o Az iskolavezetés értékeli a lemorzsolódás okait, intézkedéseket hoz annak csökkentésére. o Fontos feladat a tudás tekintélyének visszaállítása, az esélyteremtés, a tehetséggondozás, a műveltségi hátrány leküzdése az oktatás tartalmának korszerűsítésével, a módszerek és eszközök helyes megválasztásával, a

minőségi oktatás megvalósításával. Olyan ismereteket kell közvetíteni, amelyek segítségével felkészíthetjük diákjainkat a modern értelmiségi lét kihívásaira; megismertetjük velük az európai értékeket; segítünk az egészséges énkép kialakításában és az élethosszig tartó tanulás igényének megszerzésében. o Céljaink elérése érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a tanulási nehézséggel

küzdő

felkészülésüket.

diákokra,

Minden

egyéni

tanulónak

korrepetálással

kötelező

segítjük

személyiségfejlesztő

foglalkozásokat indítunk, amelyek egyrészt az egyenlőtlenség leküzdését szolgálják, másrészt azt reméljük, hogy kedvezően változik a diákok egymáshoz való viszonya, önértékelése, nyitottabbá válnak egymás gondjai, problémái iránt. o Az intézményi programokba illeszkedő egyéni fejlesztő programok kidolgozását segítik a pszichológiai és pedagógiai mérések, amelyek az általános intellektuális képességek, kreativitás, egyéni tanulási stratégia, énkép, motiváció, szorongás és a pályaorientáció témákban ad segítséget. o Lényeges eredményességi tényező a tanulók erős oldalának a fejlesztése. A

tehetséggondozást

a

gazdagítás

jellemzi,

az

önismeret,

a

kommunikáció, a tanulásmódszertan segíti a személyiség és a tehetség valamennyi tényezőjének kibontakozását. A kollégák szakkörökön, külön foglalkozásokon igyekeznek kielégíteni a tanulók tudásvágyát. Emellett megfelelő intenzív felkészítés után szaktárgyi versenyeken is indítjuk diákjainkat, mintegy megmérettetésként, amely hasznos visszajelzést ad tanulónak és pedagógusnak egyaránt az együttműködés további lehetőségeiről. o Fontosnak tartjuk a tanulók gyenge oldalának erősítését is. Ebben a hosszú és összetett folyamatban elsősorban a személyiségfejlesztő és tanulásmódszertani képzést végzett kollégáink tevékenyen részvételét vehetjük igénybe, akik megtanítják az önbizalom erősítésének „fortélyait”, reális önértékelésre nevelnek vagy akár új tanulási stratégia elsajátítására ösztönöznek.

Sor

kerülhet

igény

szerint

egyéni

vagy

csoportos

felzárkóztató foglalkozásokra is. A halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a gyengébben teljesítő tanulók fejlődéséhez, haladásához mentori segítség vehető igénybe.

8.5. A tanulói viselkedéskultúra fejlesztése A Türr István Gimnázium és Kollégium tanulóinak neveltsége jó, sok dicséretet kaptak már diákjaink külföldön és belföldön egyaránt kellemes viselkedésük miatt. A zaklatott, bizonytalan külvilág azonban itt is érezteti hatását, van néhány olyan diákunk, akik nem mindig tudják kordában tartani indulataikat, ezáltal tiszteletlen, ingerült viselkedési formát mutatnak. E viselkedés nem lehet minta a többi diák számára, ezért mindent el kell követnünk a nem kívánatos jelenség visszaszorítása érdekében. Feladatok: o Minden tanár vagy diákkal szembeni tiszteletlen magatartás híre eljut az igazgatóhoz. o A tanulók szüleivel felvesszük a kapcsolatot a közös megoldás érdekében. o Az iskolai ifjúságvédelmi felelős szükség szerint foglalkozik az adott tanulóval. 8.6. Versenyképes nyelvtudás Dicséretes,

hogy

tanulóink

több

mint

70%-a

rendelkezik

középfokú

nyelvvizsgával általában az első idegen nyelvből. A továbbiakban azt kell elérnünk, hogy a második nyelvből is hasonlóan szép eredményeket mutassunk fel. Feladatok: o Egységes követelményrendszer, az egyes idegen nyelvek kapcsolódási pontjainak meghatározása. o Hatékony módszertan a nyelvtani elemek elsajátításához, egymás órájának látogatása ötletszerzés céljából. 1

Különböző idegen nyelvekről (olasz, francia, orosz stb.) van szó, de a jó módszer elleshető, alkalmazható. 1

o Próbanyelvvizsgák szervezése és értékelése. o Nyelvi versenyek szervezése a hasonló képzéstípusú iskolák között, részvétel

digitális

nyelvi

versenyen,

projektkészítő

vetélkedőn

a

kreativitás és önállóság fejlesztése érdekében. o Utolsó két évfolyamon a fakultációs keretből óraszám biztosítása a tudásszint elmélyítése érdekében.

Pápa, 2011. július 25. _______________________

_______________________

Heizer Zoltánné

Németh Zsolt

a szülői munkaközösség

igazgató

képviseletében

a nevelőtestület képviseletében

Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. Tel.: 88/406-698, 06 20/543 50 57 e-mail: [email protected] OM azonosító: 102320

A 2010/11. TANÉVI TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS ÖSSZEGZÉSE

2011. JÚNIUS 30. Készítette: Páliné Vajda Aranka minőségügyi vezető

A szakalkalmazotti teljesítmény-értékelés összegzése (%-ban) Szempontok I. A munkatársak szakmai felkészültsége II. Munkaszervezés III. Adminisztráció IV. Együttműködés V. Munkatársak személyes tulajdonságai VI. A munkatársak elégedettségi szintje

Ajka

Balaton -füred 88,4

Pápa

Sümeg

84

Balaton -almádi 60

Zirc

92,5

Tapolca 83

78

95 96 94,5 96

89 97,5 91,2 96

91 90 96,4 93,1

98,3

93,7

92

85

Bizott -ság 86

Összesen 82,1

86,5 77,5 86,8 89

100 100 100 98

92,5 93,7 97,5 95,7

92,6 90 94 88,6

86 85 95,3 95

91,5 91,2 94,4 93,9

100

100

100

90

100

96,7

A szakalkalmazottak teljesítmény-értékelésének összegzése a 2010-11-es tanévben A 2010-11-es tanévben a minőségirányítási programban meghatározottak szerint elvégeztük a szakalkalmazottak teljesítmény értékelését, mely a munkatársak önértékeléséből, valamint a vezetők általi értékelésből állt. Minőségirányítási kör felülvizsgálta az önértékelési kérdőíveket, melyek 2011 májusában minden munkatárs által kitöltésre kerültek. A kérdőívek feldolgozása telephelyenként egységesen kialakított módszerrel történt. A teljesítmény-értékelés eredményeinek alapján megállapításaink a következők: I. Szakmai felkészültség 

  

Intézményünkben minden szakalkalmazott rendelkezik a törvény által előírt munkaköréhez szükséges végzettséggel. A szakvizsgázottak aránya növekedést mutat. Továbbra is több tagintézmény jelezte munkatársainak szakvizsga megszerzése, valamint a szakmai továbbképzéseken való részvétel iránti igényét. Szakmai ismeretek naprakészségét folyamatos önképzéssel, belső továbbképzéssel biztosítják kollégáink. Továbbra is fontos feladatunk a munkánkat megalapozó Kt., OKM rendelet naprakész ismerete, változásainak nyomon követése. Munkatársaink informatikai ismeretinek bővüléséhez hozzájárult az elmúlt két évben a számítástechnikai eszközpark fejlesztése. A számítógépek használata megkönnyíti a napi munkánkhoz kapcsolódó adminisztrációt, segíti az intézményegységek közötti kapcsolattartást.

II. Munkaszervezés Intézményi szinten a munkaszervezés jó színvonalú (91,5%). Munkatársaink lelkiismeretesen készülnek fel a terápiás órákra, vizsgálatokra, igyekeznek partnerek (szülők, iskolák, óvodák) igényeinek, elvárásainak megfelelni, illetve azokhoz rugalmasan alkalmazkodni.

III. Adminisztráció A tagintézmények törekednek a munkánkhoz kapcsolódó nyilvántartások pontos vezetésére. A 4/2010. (I.19.) OKM rendeletben foglalt határidők pontos betartásában mutatkoznak pontatlanságok. IV. Együttműködés Teljesítmény-értékelésünkben egyik legmagasabb értéket (94,4%) az együttműködés területén tapasztaltunk. Minőségi munkánk alapja a team munkában való együttműködés a diagnosztika és a terápiás munka során. Az elmúlt években az intézmény felépítéséből adódóan napi szinten valósult meg a szakszolgálati feladatokat ellátó szakemberek együttműködése (nevelési tanácsadás, korai fejlesztés, konduktív pedagógia, szakértői és rehabilitációs tevékenység, pályaválasztási tanácsadás). Feladatunknak tekintjük az intézményegységekben dolgozó új kollégák zökkenőmentes beilleszkedésének segítését. V. Munkatársak személyes tulajdonságai Munkatársaink vállalják munkájukkal kapcsolatos felelősséget, elfogadják egymástól a javaslatot, kritikát, mely szakmai kontrollt is biztosít számukra. VI. Elégedettség Intézményünkben dolgozó kollégák 96,7%-ban elégedettek munkahelyükkel, úgy ítélik meg, hogy szakértelmüknek megfelelő munkát végeznek. Azokban a nevelési tanácsadókban alacsonyabb valamivel az elégedettségi szint, ahol felmerült a feladatellátás átszervezése.

Veszprém, 2011. június 30.

Páliné Vajda Aranka minőségügyi vezető

Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. Tel.: 88/406-698, 06 20/543 50 57 e-mail: [email protected] OM azonosító: 102320

A 2011/12-ES TANÉVRE MEGHATÁROZOTT MINŐSÉGCÉLOK (FEJLESZTÉSI TERÜLETEK)

2011. JÚNIUS 30. Készítette: Páliné Vajda Aranka minőségügyi vezető

1. Cél: Szakmai eljárásrend egységesítése, különös tekintettel a várpalotai telephely belépésére. Belső továbbképzések szervezésével kollégák képzésének folyamatos biztosítása. Sikerkritérium: belső továbbképzések szervezése, valamint intézmény céljainak megfelelő továbbképzések támogatás (pl. gyógypedagógiai diagnosztika, pszichológiai diagnosztika). Indikátor: félévente egy belső továbbképzés szervezése Felelős: igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők

2. Cél: A 4/2010. (I:19.) OKM rendelet előírásainak betartása az intézmény szervezeti, szakmai munkájában, különös tekintettel a szülők és gyermekek jogainak érvényesítésére. Sikerkritérium: ismerjék és alkalmazzák a rendelet változásait Indikátor: a tájékoztatókba, behívókba, szakvéleményekbe a törvényi előírások megfelelően bekerüljenek Felelős: tagintézmény-vezetők

3. Cél: Intézmény életében történő változások hatásainak felmérése a partneri igény- és elégedettségmérések elvégzésével Sikerkritérium: partneri elégedettségmérés elvégzése 2012. májusában Indikátor: 65-70%-os partneri visszaigazolás Felelős: minőségügyi vezető