ABSZTRAKTKÖTET BOOK OF ABSTRACTS

"II. Fenntartható fejlődés a Kárpátmedencében" nemzetközi konferencia "II. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference

ABSZTRAKTKÖTET BOOK OF ABSTRACTS Budapest, Hungary, 11-12. December, 2014

MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG

"II. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia - Absztraktkötet "II. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference – Book of abstracts Szerkesztők (Editors): Zimmermann Zita, Szabó Gábor Kiadja (Published by): Szent István Egyetem, Egyetemi Nyomda (Szent István University, University Press) Felelős kiadó (Represented by): Gyuricza Csaba Példányszám (Print run): 50 Borító (Cover photo): Zempléni-hegység (fotó: Házi Judit) Zemplén Mountains (photo: Házi Judit) Gödöllő, December 2014. A megjelenést a Kutató Kari Kiválósági Támogatás (175864/2013/TUDPOL) tette lehetővé. This research was supported by Research Centre of Excellence project (17586-4/2013/TUDPOL).

2

„II. Fenntartható fejlődés a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia "II. Sustainable development in the Carpathian Basin" international conference

ABSZTRAKTKÖTET BOOK OF ABSTRACTS

3

A KONFERENCIA RENDEZŐI SZIE MKK Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Növénytani Tanszék Magyar Biológiai Társaság MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék Magyar Természettudományi Társulat ICID Magyar Nemzeti Bizottsága SZAKMAI TÁMOGATÓK Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar Fővárosi Állat- és Növénykert A KONFERENCIA VÉDNÖKE – PATRON OF THE CONFERENCE Dr. Semjén Zsolt (Miniszterelnök-helyettes – Deputy Prime Minister) A TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG ELNÖKE – HEAD OF SCIENTIFIC COMMITTEE Dr. Gyuricza Csaba (Gödöllő, Hungary) Dr. Penksza Károly (Gödöllő, Hungary) TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG - SCIENTIFIC COMMITTEE Dr. Andrea Catorci (Camerino, Italy) Dr. Andraź Čarni (Ljublaja, Slovenia) Dr. Báldi András (Tihany, Hungary) Dr. Bartha Sándor (Vácrátót, Hungary) Dr. Birkás Márta (Gödöllő, Hungary) Dr. Deák Balázs (Debrecen, Hungary) Dr. Federico M. Tardella (Camerino, Italy) Hanga Zoltán (Budapest, Hungary) Dr. Helyes Lajos (Gödöllő, Hungary) Dr. Heszky László (Gödöllő, Hungary)

4

Dr. Hornok László (Gödöllő, Hungary) Dr. Hornung Erzsébet (Budapest, Hungary) Dr. Ivana Kosič (Zagreb, Croatia) Dr. Jozef Molnar (Beregovo, Ukraina) Dr. Kiss Erzsébet (Gödöllő, Hungary) Dr. Korsós Zoltán (Budapest, Hungary) Dr. Kriska György (Budapest, Hungary) Dr. Mézes Miklós (Gödöllő, Hungary) Dr. Michéli Erika (Gödöllő, Hungary) Dr. Monika Janišová (Bratislava, Slovakia) Dr. Nagy Zoltán (Gödöllő, Hungary) Dr. Persányi Miklós (Budapest, Hungary) Dr. Posta Katalin (Gödöllő, Hungary) Dr. Póti Péter (Gödöllő, Hungary) Dr. Surányi Dezső (Cegléd, Hungary) Dr. Tóthmérész Béla (Debrecen, Hungary) Dr. Török Péter (Debrecen, Hungary) Dr. Tőzsér János (Gödöllő, Hungary) Dr. Urbányi Béla (Gödöllő, Hungary) Dr. Valkó Orsolya (Debrecen, Hungary) Dr. Veronica Putarich Ivánszky (Novi Sad, Serbia) SZERVEZŐBIZOTTSÁG - ORGANIZING COMMITTEE Dr. Házi Judit (Gödöllő, Vácrátót, Hungary) Mecsnóber Melinda (Budapest, Hungary) Dr. Penksza Károly (Budapest, Hungary) Szabó Gábor (Vácrátót, Hungary) Zimmermann Zita (Vácrátót, Hungary) AZ ABSZTRAKT-KÖTET SZERKESZTŐI - EDITORS OF THE ABSTRACTS Szabó Gábor (Vácrátót, Hungary) Zimmermann Zita (Vácrátót, Hungary)

5

6

ORAL PRESENTATIONS ELŐADÁSOK

7

Flora of hybrid poplar plantations in the protective zones of drinking water supply wells at Szentendrei Island Bőhm Éva Irén E-mail: [email protected] The Szentendrei Island is a part of the Vác-Pest Danube Valley Microregion, bordered by the Transdanubian Mountain Range (Visegrádi Mts.), the Northern Hungarian Mountain Range (Börzsöny and Naszály Mts.) and the Pest Plain. The island lies from Visegrád to Budapest with a length of 30.85 km, between the Váci and Szentendrei Bends of the Danube; its width varies from 500 m to 3.5 km, broadest near Tahitótfalu; its area is 55.73 km2. Average altitude is 110 m, with the maximum elevation of 123 m a.s.l., at Kisoroszi. Gallery forests have survived only at the floodplain sides of oxbows and former islands, because the establishment of flood protection facilities (dikes) and drinking water supply systems (wells) held by Waterworks of Budapest Co. Ltd suppressed their stands past the shores of the island. The gallery forests were replaced with hybrid poplar plantations; that was the only possibility where wells were installed to several hundred meter long dumps. Hybrid poplar stands were also installed to separate the protective zones of the wells from agricultural areas. 1. Hybrid poplar stands as a replacement of native gallery forest. A good example of this category had been situated at Kisoroszi, Verőcei Island, but was cut in summer, 2013 and replaced by native trees. 2. Water supply wells established on faced sand hills: Protective zones towards floodplain side, with escarpment character. Tahitótfalu, Szentgyörgy. 3. Water supply wells established by several hundred meter long dump of the shore. From Verőcei Island, Kisoroszi to Szurdok-tető, Tahitótfalu. Hybrid poplar on both sides. 4. Remains of gallery forest on the shore in a 10 m wide belt, then the dike, then the wells on saved side, then a wide belt of hybrid poplar stand, with arable lands and pastures behind. From Tahitótfalu, Váci Pasture to Pócsmegyer-Surány. 5. Earthed band in front of a former island, with a few-meter-wide gallery forest belt, wells, dike with road, its saved side with extensive hybrid poplar stands. Partially replaced with indigenous species. Tahitótfalu, from Nagy-Sasfészek to the end of Kecske Island. The flora of these hybrid poplar plantations are highly influenced by their

8

age as well as the soil structure of antecedent associations. Invasive weeds are nearly exclusive and present sometimes in high quantities where bedrock is mixed dump and inundation by high flood occur. Where the bedrock is sand but the plantation was installed to escarpment, there species characteristic of the Populo canescenti-Quercetum association are abundant; some species from gallery forest also occur in floodplain. The most valuable hybrid poplar plantations of Szentendrei Island are those which grow on escarpments created by the facing of sand piles. In these stands Cephalanthera damasonium, C. longifolia, C. x schultzii (hybrid of the two former species) and Epipactis helleborine are frequent. The subsistence of these stands is incontestable in the context of nature conservation. The most degraded stands are infected by invasive species; abundant species are Padus serotina, Asper spp. and Solidago canadensis. Rubus caesius, Cornus sanguinea, Berberis vulgaris, Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Celtis occidentalis, Prunus cerasifera, Amorpha fruticosa and Asclepias syriaca are locally abundant. These plantations constitute generally the afforested belts of arable lands and waterworks. Replacement of these hybrid poplar stands to native communities is highly justified and in progress for ca. ten years in the protective zones of wells. Nemesnyárasok flórája a szentendrei-szigeti ivóvíztermelő kutak védőzónájában Bőhm Éva Irén E-mail: [email protected] A Szentendrei-sziget a Vác-Pesti-Duna-völgy kistáj része, a Dunántúliközéphegység, az Északi-középhegység, illetve a Pesti-síkság által határolt területen helyezkedik el. A hegyvidéki részek közül a Visegrádihegység, a Börzsöny és a Naszály határolja. A sziget Visegrádtól Budapestig húzódik, hossza 30,85 km, két Dunaág határolja, a VáciDunaág és a Szentendrei-Dunaág. A Szentendrei-sziget szélessége 3,5 km és 500 m között változik, a legszélesebb Tahitótfalu térségében, területe 55,73 km2. Átlagos tengerszint feletti magassága 110 m, legmagasabb pontja Kisoroszi község területén található, 123 m tszf. magasságú. A sziget partjai mentén az ártéri ligeterdők gyakorlatilag csak a holtágak és egykori, önálló szigetek hullámtéri oldalán maradtak fenn napjainkig, mivel az árvízvédelmi létesítmények (fő védvonali gátak) és az azokkal szoros egységet alkotó, a Fővárosi Vízművek Zrt. kezelésében működő

9

ivóvíztermelő telepek (vízműkutak) kialakításakor a sziget partjai mentén ezek csak keskeny sávban maradhattak fenn. Az ártéri ligeterdők helyére nemesnyárasokat telepítettek, illetve ahol több száz méteres partfeltöltésre építették a vízműkutakat, ott a parton nem is volt másra lehetőség. Ugyancsak nemesnyárasokat telepítettek a vízműkutak védőzónájának elválasztására a mezőgazdasági területektől. 1. Az ártéri ligeterdő helyére telepített nemesnyárasok. Jó példa volt erre Kisorosziban a verőcei-szigeti, amelyet azonban 2013 tavaszán kivágtak és a helyére őshonos fafajokat telepítettek. 2. Homokdombok elegyengetése után kialakított vízműkutak hullámtér felőli védőzónája, magaspart jelleggel. Tahitótfalu, Szentgyörgy. 3. A part több száz méteres feltöltésével kialakított ivóvíztermelő telep, Kisoroszi, Verőcei-szigettől, a tahitótfalui Szurdok-tetőig. Mindkét oldalán nemesnyárasokkal. 4. A parton 10 m-es ártéri ligeterdő maradványa, a fő védvonali gát, annak mentett oldalán a vízműkutak, majd széles nemesnyáras sáv, mögötte szántóföldekkel és legelőkkel. Tahitótfalu, váci legelőtől Pócsmegyer, Surányig. 5. Egykori sziget előtti feltöltött sáv, néhány méteres ártéri ligeterdő maradvánnyal, vízműkutak, a gáton úttal és annak mentett oldala alatt nagy területen nemesnyárasok. Ezek egy részét már lecserélték őshonos fafajokra. Tahitótfalu, Nagy-Sasfészektől a Kecske-sziget végéig. Koruk és a telepítés előtti talajviszonyok is alapvetően befolyásolják ezeknek a nemesnyárasoknak a flóráját. Ahol az alapkőzet vegyes feltöltés és elöntik a nagyobb árvizek, ott csaknem kizárólag özöngyomok fordulnak elő, olykor igen nagy tömegben. Ahol homok az alapkőzet, de magaspartra ültették, ott a Duna-Tisza közi szürkenyáras pusztai tölgyesre jellemző fajok fordulnak elő tömegesen, hullámtéren ezekben megjelenik az ártéri ligeterdőkre jellemző növényfajok egy része. A nemesnyárasok közül a Szentendrei-szigeten legértékesebbek a ritka, homokdombok elegyengetésével keletkezett magaspartra telepítettek, amelyekben gyakori a Cephalanthera damasonium, a Cephalanthera longifolia, valamint a kettő hibridje (Cephalanthera xschultzii), illetve az Epipactis helleborine. Ezeknek a nemesnyárasnak a fennmaradása természetvédelmi szempontból megkérdőjelezhetetlen. Legrosszabb minőségűek az özöngyomos nemesnyárasok, Padus serotina, Asper spp. Solidago canadensis tömeges megjelenésével. Rubus caesius, Cornus sanguinea, Berberis vulgaris, Crataegus monogyna, Sambucus nigra, Celtis occidentalis, Prunus cerasifera, Amorpha fruticosa, Asclepias syriaca helyenként tömeges. Jellemzően a szántóföldek és a vízműkutak „erdősávjai”. Ezek lecserélése őshonos

10

fafajúakra nagyon indokolt és a vízműkutak védterületén kb. tíz éve folyamatban van. Fine-scale vertical position as a driver of vegetation patterns in alkali grasslands – case study based on remotely sensed data Deák Balázs1,2, Valkó Orsolya1, Tóthmérész Béla1, Alexander Cici2, Mücke Werner3, Kania Adam2,4, János Tamás5, Heilmeier Hermann2 1

MTA-DE Biodiversity and Ecosystem Services Research Group, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1., Hungary 2 Technische Universität Bergakademie Freiberg, Interdisciplinary Ecological Centre, Leipziger Str. 29, Freiberg, D-09596 Germany 3 Vienna University of Technology, Department of Geodesy and Geoinformation, Gußhausstraße 27-29, Vienna, A-1040 Austria 4 ATMOTERM S.A., ul. Łangowskiego 4, 45-031 Opole, Poland 5 University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Hungary E-mail: [email protected] Vertical position is a crucial driver of vegetation zonation in many ecosystems, via determining abiotic environmental parameters, such as climate, soil parameters and water table. In inland alkali landscapes small-scale differences in vertical position are proven to significantly influence soil salt content and water balance; but relationships between elevation and vegetation types have been rarely studied in these ecosystems. For linking elevation data with vegetation types, remote sensing techniques offer a viable solution. Application of airborne laser scanning (ALS) is a feasible tool for providing an elevation model of extended areas. We tested the correlation between fine-scale differences in vertical position and vegetation types in inland alkali landscapes by using field vegetation data and elevation data derived from airborne laser scanning. Our study sites were situated in Hortobágy National Park (East-Hungary). Associations were grouped into main vegetation categories: (i) loess grasslands, (ii) alkali steppes, (iii) open alkali swards and (iv) alkali meadows. We detected a very limited range in the vertical position (121 cm) in the study area, but the main vegetation categories were well separated along their vertical positions. The detected elevation gradient likely corresponds to environmental gradients (i.e. salinity and water table). A detailed

11

elevation-based distinction was possible in many cases at the level of association types. Our results suggest that high-resolution mapping based on remote sensing techniques is an ideal solution for supporting vegetation mapping campaigns in alkali landscapes. It is especially useful since conventional habitat mapping in such complex landscapes is often very difficult and time-consuming. Vegetáció és mikromozaikosság kapcsolatának vizsgálata szikes tájban lézerszkennelt távérzékeléses adatok segítségével Deák Balázs1,2, Valkó Orsolya1, Tóthmérész Béla1, Alexander Cici2, Mücke Werner3, Kania Adam2,4, János Tamás5, Heilmeier Hermann2 1

MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Technische Universität Bergakademie Freiberg, Interdisciplinary Ecological Centre, Leipziger Str. 29, Freiberg, D-09596 Germany 3 Vienna University of Technology, Department of Geodesy and Geoinformation, Gußhausstraße 27-29, Vienna, A-1040 Austria 4 ATMOTERM S.A., ul. Łangowskiego 4, 45-031 Opole, Poland 5 Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: [email protected] 2

A térszintbeli különbségek sokszor jelentős hatással vannak a vegetáció összetételére azáltal, hogy számos környezeti tényező eloszlására hatnak, például a mikroklímára, a talajjellemzőkre vagy a vízháztartásra. Számos szerző kimutatta, hogy a kontinentális szikeseken a kisléptékű, gyakran centiméteres térszintbeli különbségek szignifikáns hatással vannak a talaj só-és víztartalmára. Ugyanakkor a vegetáció és a térszint kapcsolatát pontos mérésekkel mindezidáig nem támasztották alá ezekben a közösségekben. A térszint és a növényzet kapcsolatának vizsgálatára a távérzékeléses technikák remek lehetőséget nyújtanak, mivel a légi lézerszken felvételekkel képesek vagyunk nagy kiterjedésű területekre egy igen pontos domborzati modellt adni. Célunk a térszint és a vegetáció kapcsolatának vizsgálata volt szikeseken terepi növényzeti adatok és távérzékeléssel nyert digitális domborzatmodell összevetésével. Mintaterületünk a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Ágota-pusztán helyezkedett el. A szikes zonációt tizenöt darab 150 m hosszú transzszektben vizsgáltuk, a transzszektekben minden jelen levő társulás helyzetét rögzítettük egy nagy pontosságú GPS-szel. A vizsgáltban a társulásokat az alábbi fő vegetációtípusokba soroltuk be: (i) löszgyepek, (ii) szikes sztyeppek, (iii) nyílt szikes gyepek és (iv) szikes

12

rétek. A mintaterületen a legmagasabban és legmélyebben fekvő pont között mindössze 121 cm különbség volt. A kis térszint-különbségek ellenére a fő vegetációtípusok jól elváltak egymástól a térszint-grádiens mentén. A térszintbeli grádiens összefügg a só- és víztartalom változásaival. A társulások szintjén sikerült egy finomabb léptékű térszint grádienst kimutatni. Eredményeink alapján a légi lézerszkennelt adatok jelentősen segíthetik a vegetáció térképezést a mozaikos szikes tájakban, ahol a terepi térképezés gyakran igen nehéz és időigényes feladat. Selective tree-trunk utilization of ungulates in Natura 2000 forests of Mátra Mountains Fehér Ádám, Katona Krisztián, Szemethy László Szent István University, Institute for Wildlife Conservation, H-2100, Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Biological causes of trunk-damaging effects of wild ungulates are wellstudied. But many details of trunk selection remained unclear in case of bark peeling and antler rubbing of deer and rubbing of wild boar. Separation of the real negative, neutral or positive consequences of those ungulate impacts is important for decision making. Field studies took place in summer 2014 on different Natura 2000 areas of Mátra Mountains. We collected data about tree trunk-availability and utilization by ungulates at 2100 sampling points within sampling units of 10m2. Species of trunks was identified; perimeter at breast-height and extensions of trunk injuries were measured. Data were categorized according to the typical forest types. Proportion of sampling points providing accessible trunks and species diversity was the lowest in beech forests (64±6%; 4-8 species). These values barely changed in sessile oak- hornbeam forests (73±11%; 5-12 species) and turkey oak-sessile oak forests (68±9%; 7-20 species). The proportion of injured trunks was always low; 0.24±0.27% in beech forests, 1.96±1.5% in sessile oak-hornbeam forests and 3.5±2.7% in turkey oak-sessile oak forests. The most utilized tree species were lime, maple and ash species showing 21-40% injury ratio. Trunk utilization of sessile oak reached 14% only once. Trunks having a perimeter of 8-15 cm were injured the most frequently.

13

Regarding our results, the impact of wild ungulates on older tree individuals is negligible in the surveyed forest types. Smooth trunked woody species can be debarked more often, but their utilization ratio can be influenced by changing the composition of woody vegetation. Nagyvadfajok szelektív törzshasználata a Mátra Natura 2000 erdőterületein Fehér Ádám, Katona Krisztián, Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] A nagyvadfajok által a fafajok törzsén okozott hántás, agancsverés valamint dörzsölés fő okait már régóta ismerjük. Keveset tudunk viszont arról, hogy a patások hogyan válogatnak az egyes törzsek között, és milyen körülmények között emelkedik meg az ilyen vadhatások előfordulása. A sérült növény fejlődése és az erdei életközösség szempontjából ugyancsak tisztáznunk kell a nagyvadfajoknak tulajdonítható törzssérülések negatív, semleges vagy pozitív hatásait. A 2014 júniusában indult komplex vadhatás-felmérések során a patás vadfajok törzshasználatára vonatkozóan is gyűjtöttünk adatokat. A terepi munkák a Mátrában 6 db Natura 2000 oltalom alatt álló erdőterületet és egy természetvédelmi területet érintettek. Mindösszesen 2100 mintaponton vizsgálódva pontonként 10m2-nyi területen felmértük az 1.3m magasságot meghaladó, hozzáférhető törzzsel rendelkező fa- és cserjefajok törzskínálatát és törzskerületét. Nagyvad okozta törzssérülés esetén regisztráltuk annak függőleges és vízszintes kiterjedését. A bejárt területek mintapontjait és a hozzá tartozó adatokat erdőtársulások szerint csoportosítottuk. A hozzáférhető törzsekkel rendelkező pontok aránya és a fajszám bükkösökben volt a legalacsonyabb (64±6%; 4-8 faj). Gyertyánostölgyesekben ezek az értékek: 73±11% és 5-12 faj, cseres-tölgyesekben: 68±9%; 7-20 fajjal. Bükkösökben a sérült törzsek aránya elhanyagolható volt (0.24±0.27%), de gyertyános- (1.96±1.5%) és cseres-tölgyesekben (3.5±2.7%) sem ért el jelentős szintet. A leghasználtabb törzsek az elegyfafajokhoz tartoztak (hársak, juharok, kőrisek törzseinek akár 20-40%-a volt sérült), a kocsánytalan tölgy használata egy esetben ért el 14%-ot gyertyános-tölgyesben. Legtöbb sérülés a 8-15cm törzskerületű

14

egyedeken keletkezett. Eredményeink alapján a nagyvadfajoknak elenyésző hatása lehet a kifejlett fatörzsek fejlődésére a vizsgált erdőállományokban. A kevésbé érdes, simább kéreggel rendelkező fafajok törzsei nagyobb eséllyel lehetnek kitéve a sérüléseknek, de magasabb fajszám mellett egy-egy faj használata csökkenhet. The examination of Phaseolus-complement cowpea-species (Vigna sp.) on soil of the Great Hungarian Plain Horváth Balázs Szent István University, Doctoral School of Environmental Sciences, H2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary Centre for Plant Diversity, H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15., Hungary E-mail: [email protected] These days the preservation of biodiversity and it's sustainable utilization has greater attention than ever before because the agrobiodiversity of the species providing essential nourishment has been dramatically reduced. In addition to that, as a result of the climate changes we need to find alternative species which are able to adapt to the changed environment in a better and more efficient way. As such, a promising option could be the cowpea (Vigna unguiculata), which has already been cultivated in Hungary, however recently it almost fell into oblivion. Thanks to it's unique drought-resistent characteristic, the cowpea excels any other legume. Although in Hungary the cowpea barely exists and it's occurrence is only possible where the cultivation of regular bean (Phaseolus vulgaris) is not successful or it's yield is insufficient, present crop is a world-wide known plant, size o it’s sown area is getting larger and larger. During my project, the essential goal is to analyse the different species of cowpea collected in Hungary and stored in the Centre for Plant Diversity located in Tápiószele in a comparative examination controlling with different bean landraces in ex situ vocational gardening centre collection. After successfull propagation, checking the morphological, phenological, pathological features and also it's major characteristics regarding economic value will allow the representative comparison of cowpea and bean species. From trophology and cooking technique perspective it is extremely

15

important to examine the inner structure of promising beans and also their organoleptic properties. After close examination of the results, it is possible to determine which exact cowpea species can be proposed for wider crop production, furthermore which type is the most suitable to be nominated for Phaseolus-complement seed. Since the cowpea is almost completely disappeared from Hungary it would require subservience and longer term "ex situ" gene bank conservation in order to successfully re-spread it. Besides these it would worth testing and elaborating the possibility of "on farm" conservation as well. Phaseolus-komplementer homoki bab-fajok (Vigna sp.) vizsgálata alföldi homokon Horváth Balázs Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Növényi Diverzitás Központ, H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15. E-mail: [email protected] Napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul az élővilág sokféleségének megőrzésére, és fenntarthatóan a hasznosítására, ugyanis jelentősen leszűkült az alapvető táplálékot adó fajok agrobiodiverzitása. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul olyan alternatív fajokat kell keresni, melyek jobban alkalmazkodnak e megváltozott körülményekhez. Ilyen alternatív növény lehet a korábban hazánkban nagyobb területen termesztett, napjainkra azonban szinte a feledés homályába merült homoki bab (Vigna unguiculata), mely egyedülálló szárazságbírása révén kiemelkedik a többi maghüvelyes közül. A homoki bab világszerte elterjedt, vetésterülete a világon egyre nő, nálunk azonban már csak elenyésző méretekben fordul elő, ahol a bab (Phaseolus vulgaris) nem termeszthető sikerrel, vagy csak keveset terem. Munkám során legfontosabb célkitűzésem a tápiószelei Növényi Diverzitás Központban megőrzött hazai gyűjtésű homoki bab fajták fajtaösszehasonlító kísérletben történő vizsgálata kontroll bab tájfajtákkal ex situ tenyészkerti gyűjteményben. A felszaporított tételek alaktani, fenológiai, kórtani felvételezéseinek, fontosabb gazdasági értékmérő tulajdonságainak vizsgálata lehetőséget biztosít az egyes homoki bab és bab fajták reprezentatív összehasonlítására.

16

Táplálkozástani és konyhatechnikai szempontból kiemelt jelentőségű az ígéretesebbnek mutatkozó tételek beltartalmi paramétereinek és érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata. Az eredmények értékelése után megállapítható, hogy mely homoki bab fajták javasolhatók szélesebb körben történő termesztésre, és melyek a legalkalmasabb arra, hogy Phaseolus-komplementerek legyenek. Mivel a homoki bab hazánkban szinte teljesen kiveszett, újbóli elterjedésének elősegítése érdekében hosszabb távon érdemes az „ex situ” génbanki megőrzés mellett az „on farm”megőrzés lehetőségeit is megvizsgálni és kidolgozni.

Effects of intrauterine development and nutritional status on perinatal, intrauterine and neonatal mortality Joubert Kálmán1, Berkő Péter2, Gárdos Éva3, Gyenis Gyula4 1

Demographic Research Institute, Hungarian Central Statistical Office, H1024 Budapest, Budapest Buday László Str. 1-3. Hungary 2 Faculty of Healthcare, Miskolc University, BAZ County and University Teaching Hospital, H-3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76, Hungary 3 Hungarian Central Statistical Office, H-1024 Budapest, Keleti Károly Str. 5–7., Hungary 4 Department of Biological Anthropology, Faculty of Science, Eötvös Lorand University, H-1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A., Hungary E-mail: [email protected] At least 50-60% of 3 million of intrauterine and near 4 million deaths that occur worldwide every year are associated with low birth weight, caused by intrauterine growth restriction, preterm delivery, and genetic abnormalities. Fetal growth restriction is the second leading cause of perinatal morbidity and mortality. The authors study to what extent bodily development and nutritional status influence the viability, or perinatal mortality of foetuses and neonates. In the present study the authors describe their novel method, the MDN system (MDN: Maturity, Development, Nutritional status) and its application (Berkő – Joubert 2006; Berkő – Joubert 2009): 1./ to determine the nutritional status of a neonate on the basis of its gestational age, length and weight development considered

17

simultaneously; - 2./ to differentiate the most viable and the most endangered neonates on the basis of their development and nutritional status; - 3./ to demonstrate the influence of a neonate’s nutritional status by the gestational age on its perinatal mortality. A méhen belüli tápláltság és fejlettség hatása az intrauterin és az újszülöttkori halálozásra Joubert Kálmán1, Berkő Péter2, Gárdos Éva3, Gyenis Gyula4 1

KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 1024 Budapest, Budapest Buday László u. 1-3. 2 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76. 3 Központi Statisztikai Hivatal, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5–7. 4 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Embertani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. E-mail: [email protected] Világszerte évente 3 millió méhen belüli és a közel 4 millió csecsemőhalálozásnak legalább 50-60% -áért, az alacsony születési súly okozta méhen belüli növekedési retardáció, a koraszülés, és a genetikai rendellenességek felelősek. A magzati növekedési retardáció a második vezető oka a perinatális morbiditás és mortalitásnak. A jelen tanulmányban a szerzők ismertetik az általuk kidolgozott komplex módszert, amely lehetővé teszi számunkra, az újszülött születéskori tápláltságának, fejlettségének korrekt megítélését az újszülött neme, terhességtartama, a születéskori testtömege és születési testhossza alapján. Ez a komplex módszer az ún. Berkő-féle ÉFT rendszer (ÉFT: érettség, fejlettség, tápláltság) (Berkő - Joubert 2006; Berkő - Joubert 2009) Az ÉFT rendszernek a meghatározó eleme a 64 cellás sakktábla-szerű ÉFT-mátrix, amely nyolc vízszintes sorát a súly percentilisek és nyolc oszlopát a hossz percentilisek képezik. A Mátrix alapját a Magyarországon 1990 és 1996 között született újszülöttek (799.688 újszülött) adatai alapján kidolgozott terhességtartam szerinti testtömeg- és testhossz-percentilisek képezik. Az európai gyakorlatnak megfelelően a 3., 10., 25., 50., 75., 90. és 97. percentisek képezik a mátrix 8 zónáját, csatornáját; a legkisebb 1. zónába a 3. percentilisnél kisebb súlyúak és hosszúak, a 8. zónába a 97. percentilis és nagyobb súlyúak és hosszúak tartoznak. Annak igazolására, hogy az ÉFT-mátrix meghatározott cellájába tartozó

18

újszülött esetében milyen élettani kockázatokkal kell számolni, megadtuk az adott cellára kiszámolt perinatális- és a csecsemőhalandósági arányszámot a 7 vizsgált év adatai alapján. Előzetes adatok inváziós növényfajok elterjedéséről felhagyott kisparcellás mozaikok területén a Duna-Tisza közi Homokháton (Preliminary data of distribution of invasive plant species on abandoned arable mosaics in Duna–Tisza-köze) Kálmán Nikoletta1, S.-Falusi Eszter1, Koncz Péter1, Kun Róbert2, Biró Marianna3 1

Szent István Egyetem MKK NÖFI, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Szent István Egyetem MKK TTI, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] 2

A biológiai sokféleség csökkenése napjaink globális problémája. Ennek oka lehet például az inváziós fajok terjedése és a tájhasználat-változás. E két tényező összefügghet, azonban erről az összefüggésről kevés adat áll rendelkezésünkre. Az inváziós fajok jobb kompetíciós képességének köszönhetően jellemzően emberi zavaráshoz kötődően jelennek meg. Ezt alapul véve arra kerestük a választ, hogy egy mintaterület tájhasználatának története, művelésének módja és a terület inváziós fajokkal való fertőzöttsége között milyen kapcsolat áll fenn. A kutatás során olyan homoki területeket választottunk ki, amik az 1960as évek végén még kisparcellás mezőgazdasági művelés alatt álltak, de azóta kivontak a művelés alól. Ezeket összehasonlítottuk olyan területekkel, amelyek mindvégig gyep művelési ágban maradtak. A tájhasználat módja szerint egykori szántókat, szőlőket, gyümölcsösöket, erdőket és ősgyepeket különítettünk el. A szempontok alapján a Fülöpháza, Páhi és Pirtó közeli, hasonló termőhelyi adottságú homokterületekre esett a választás. A homokon jellemző özönnövény-, és tájidegen fajok, és a homoki parlagregenerációban fontos szerepet játszó fajok felmérését a területeket átszelő transzektek mentén 20 méterenként kijelölt 2,5 méter sugarú körökben Braun-Blanquet-módszerrel végeztük. Összesen 876 pont került kijelölésre, arányosan a három mintaterületen. Az előzetes eredmények alapján a legnagyobb borítást produkáló, így

19

homokon legnagyobb problémát okozó inváziós fajok a következők: selyemkóró, fehér akác, mirigyes bálványfa. Az ősgyepek és a parlagok között az inváziós és az őshonos növények borítása esetében is szignifikáns különbséget állapítottunk meg, a parlagokat összehasonlítva az egykori szőlők és szántók között áll fenn szignifikáns különbség. Kiderült, hogy az egykori szőlők területén különösen nagy az inváziós növényfajok borítása, és ezen művelési mód esetében legkisebb a parlagregenerációt jelző fajok aránya is. Influencing the browsing impact in the forests of Mátra Mountains Katona Krisztián, Fehér Ádám, Szemethy László Szent István University, Institute for Wildlife Conservation, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Ungulates species follow selective feeding strategies. Their browsing pattern regulates the vegetation composition influencing the subsequent browsing selection. We investigated the browsing pattern in different Hungarian forest areas, and then we evaluated its regulatory role and the possibilities to influence this pattern. We carried out a complex data collection about ungulate impact in different forest types of 7 NATURA 2000 sites in Mátra Mountains in June, 2014. We counted the number of shoots accessible and browsed of all woody species in the understory. We also measured the density of saplings and the browsing intensity on them at 2100 sampling points. Beech sapling density was high in even-aged beech forests (2535thousands saplings/ha); they were barely browsed (<5%). In sessile oak-hornbeam and Turkey oak-sessile oak forests oak saplings were in lower density (1-5thousands saplings/ha), and more strictly injured (1530%). In Turkey oak-sessile oak stands the density of Turkey oak saplings was <1000 saplings /ha, the browsing intensity was <10%. Sessile oak shoots were more intensively consumed in different oak forests (0-20%), in spite of more diverse understory, than the beech in beech forests (010%). Main tree species were not preferred by ungulate browsing in general. Alternative woody species (hornbeam, field maple, blackthorn, privet, dog rose) were selected much more frequently. Moderate selective browsing is a profound regulatory function and could be beneficial to forest biodiversity. Evaluation system composed of

20

simple indicators about herbivores-vegetation relationships (e.g. browsing pressure on generally avoided species) can help reliably follow the changes in optimal selective browsing pattern. Vadrágás mintázatának szabályozása a Mátra erdőiben Katona Krisztián, Fehér Ádám, Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Nagytestű növényevőink különböző módon válogatnak a tápláléknövények között. A vadrágás mintázata szabályozza a vegetáció összetételét, a későbbi táplálékkínálatot és táplálékválasztást, így magát a vadrágást is. Kutatásunkban hazai középhegységi erdőtársulásokban vizsgáltuk a vadrágás mintázatokat, majd értékeltük szabályozó szerepüket és a vadrágás befolyásolásának lehetőségeit. A Mátrában 7 NATURA 2000-es területen különböző erdőtársulásokban végeztünk komplex vadhatás vizsgálatokat 2014 júniusában. Ezen belül 2100 mintaponton megszámoltuk a cserjeszint fásszárú fajainak elérhető és megrágott hajtásait, ill. meghatároztuk a főfafajok csemetesűrűségét és rágottságát. Eredményeink szerint a bükk felújulása a vágásos bükkösökben jó (2535ezer csemete/ha); a csemeték alig rágottak (<5%-uk). A gyertyánostölgyesekben és a cseres-tölgyesekben a tölgyújulat gyengébb (1-5ezer csemete/ha), és intenzívebben rágott lehet (15-30%-uk). A cserestölgyesekben a csertölgy sűrűsége 1000 db/ha-nál kisebb és a rágottsága is 10% alatti. Gyertyános-tölgyesekben és cseres-tölgyesekben a kocsánytalan tölgy a változatosabb fajkínálat ellenére is intenzívebben rágott lehet (0-20%), mint a bükkösökben a bükk (0-10%). Az egyéb fásszárú fajok rágottsága ennél jelentősebb lehet (gyertyánon, somokon, juharokon akár 50%). Cseres-tölgyesek cserjeszintjében a csertölgy rágottsági aránya alacsony (<10%). A főfafajok legtöbb esetben nem voltak keresett táplálékforrások. Az elegy- és cserjefajokra (gyertyán, mezei juhar, kökény, fagyal, vadrózsa) gyakrabban találtunk preferenciát. A természetvédelmi és gazdálkodási szempontból előnyös vadrágás mintázat eléréséhez alapvető a változatos kínálat, ami a válogatást biztosítja. Az elkerült fajokra eső rágások növekedése ezért egyértelmű problémajelző. Ehhez hasonló egyszerű indikátorok rendszerével nyomon követhetjük a szelektív vadrágás, mint alapvető szabályozó funkció,

21

megfelelő működését. A munkát a Svájci-Magyar Együttműködési Program (SH/4/8) és a Kutató Kari Kiválósági Támogatás (8526-5/2014/TUDPOL) támogatta. Investigations on fish fauna, botany and zoology in Ócsa Keresztessy Katalin1, Tóth Balázs2, Penksza Károly3, Vad Csaba Ferenc4, Mecsnóber Melinda5, Weiperth András6 1

Vashal Bt, H-2234 Maglód, Darwin Str. 7., Hungary Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, H-1121 Budapest, Költő Str. 21., Hungary 3 Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-2100, Gödöllő, Pater K. Str. 1, Hungary 4 Eötvös Loránd University, Doctoral School of Environmental Sciences, H-1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A., Hungary 5 Hungarian Biological Society, H-1088 Budapest, Bródy S. Str. 16., Hungary 6 MTA Centre for Ecological Research, Danube Research Institute, H-1113 Budapest, Karolina út 29., Hungary E-mail: [email protected] 2

Our investigations on the fish fauna and biology of the species have covered out for more than three decades in the Öreg-turján peatland in the Ócsa Landscape Protection Area. We studied the long-term changes in the species composition, moreover, we performed population biology and growth studies on the strictly protected and endangered European mudminnow. After the rehabilitation measures in 2011, we found massive appearance of Carassius gibelio and Scardinius erythrophthalmus. During our previous studies, these two species were only recorded in channels connected to the peatland. While the area was previously characterized by large populations of Carassius carassius, Misgurnus fossilis and Umbra krameri, the populations of these marsh-associated species noticeably declined after the interventions. Halfaunisztikai, botanikai, zoológiai vizsgálatok Ócsán Keresztessy Katalin1, Tóth Balázs2, Penksza Károly3, Vad Csaba Ferenc4, Mecsnóber Melinda5, Weiperth András6

22

1

Vas-Hal Bt, 2234 Maglód Darwin utca 7. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest, Költő u. 21. 3 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 4 ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. 5 Magyar Biológiai Társaság, 1088 Budapest, Bródy S. u 16. I. em. 9. 6 MTA ÖK Duna-kutató Intézet, 1113 Budapest, Karolina út 29. E-mail: [email protected] 2

Több, mint három évtizedes múltra tekintenek vissza az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Öreg-turjánban végzett halfaunisztikai és halbiológiai kutatásaink. Vizsgálatainkat a 2011. év során elvégzett élőhelyrehabilitáció hatásának nyomon követése érdekében végeztük 2014-ben, különös tekintettel a fokozottan védett lápi póc (Umbra krameri), valamint a hazánkban mára megritkult széles kárász (Carassius carassius) állományokra. A mederkotrás és nádaratás után az Öreg-turján területén végzett halászataink során az ezüstkárász (Carassius gibelio) és a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) tömeges, a csuka (Esox lucius) és a compó (Tinca tinca) szórványos előfordulását tapasztaltuk. Utóbbi három őshonos fajt a korábbi vizsgálataink során csak a lápvidékhez csatlakozó csatornákban találtuk meg, míg az ezüstkárászt, valamint az ezüst-széles kárász hibrideket az élőhely rehabilitáció után sikerült kimutatni az Öreg-turján lápvizeiből. A területre korábban jellemző széles kárászból, réti csíkból és lápi pócból a legtöbb egyedet a beavatkozástól mentes, vagy kevésbé érintett szakaszokon, a legkisebb egyedszámban a kotrások szegélyeiben sikerült kimutatni. Where do study trails lead? - An overview on the changing role of study trails in nature conservation and environmental education Kéri András1,2, Puky Miklós2,3 1

ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, H-1088 Budapest, Trefort Str. 8., Hungary 2 Varangy Akciócsoport Egyesület, H-1172, Budapest, IX. Str. 40. 3 MTA Centre for Ecological Research, Danube Research Institute, H-1113 Budapest, Karolina út 29., Hungary

23

E-mail: [email protected] A key issue in modern nature conservation education is the introduction of scientific truths and modelling in an easily understandable, enjoyable way. Effective environmental education is impossible without going out to the field. The rapidly growing tematic paths and study trails aim to introduce the natural values, flora and fauna of a given geographical region. There are over 500 study trails in Hungary. Frequently, the information included, the message presented and the way it is presented is out-fashioned. As all are key elements of effective (as well as in misleading) education improvement in this field is an important task. Methods used to present information for the general public can basically determine the approach of people e.g. to an animal group. The acceptance of amphibians, for example, could be improved if all study trails, where amphibians live, short positive messages on this animal group as well as the introduction of threats to them and their fast disappearance is communicated. To help this goal, Varangy Akciócsoport Egyesület participated in the realisation of the Sástó Study Trail in the Mátra Mountains. The use of any instruments in education needs good knowledge of them, advantages as well as disadvantages. Selecting study trails for working on them can be helped by the evaluation system we developed with the help of university students and tested in study trails around Budapest. This evaluation system was also used to compare the possible use of different study trails in education.

24

Hová vezetnek a tanösvények? - Gondolatok a tanösvények változó szerepéről a természetvédelemben és a környezeti nevelésben Kéri András1,2, Puky Miklós2,3 1

ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, 1088 Budapest, Trefort utca 8. Varangy Akciócsoport Egyesület, 1172 Budapest, IX. u. 40. 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, 1113 Budapest, Karolina út 29. E-mail: [email protected] 2

A természettudományos oktatás egyik kulcskérdése az élményszerűség, a valóság bemutatása vagy modellezése. A hatékony környezeti nevelés elképzelhetetlen a terepen végzett megfigyelések, vizsgálódások nélkül. Egy adott terület természeti értékeinek, élővilágának bemutatását tűzték ki célul a napjainkban rohamosan növekvő számú tematikus útvonalak, a tanösvények. Hazánkban több mint 500 tanösvény található, a tanösvények készítői sokszor azonban nem rendelkeznek megfelelő szakmai és módszertani ismeretekkel, és ez a produktumon is meglátszik. A tanösvényeken megjelenő információ szakmai tartalma, az üzenet jellege és annak közlési módja jelentős hatással van a helyes ismeretek megszilárdításában, de a téves tudás rögzítésében is. Az eszközök és módszerek, ahogy tálaljuk az információt a nagyközönségnek, meghatározhatják érdeklődésüket egy terület vagy élőlénycsoport iránt. A kétéltűek társadalmi elfogadottságát növelhetnénk, ha minden olyan természetismereti tanösvényen, ahol előfordulnak kétéltűek, ez az információs anyagokon is megjelenne pozitív üzenet formájában, és vizes élőhelyeken, illetve a kétéltűeket fenyegető veszélyforrásoknál több állomást is szentelnénk nekik, megemlítve gyors eltűnésüket is. Ennek megfelelően a Varangy Akciócsoport közreműködött a Mátrában létesülő Sástói Tanösvény létesítésében, hozzájárulva a kétéltűek jobb megismeréséhez. Ahhoz, hogy felhasználjunk valamilyen eszközt az oktatásban, jól kell ismernünk sajátosságait, erősségeit és gyengéit. A tanösvény kiválasztásban segítséget jelenthet az a minősítési rendszer, amit tanár szakos hallgatók bevonásával dolgoztunk ki és próbáltunk ki Budapest környéki tanösvényeken. Ez az értékelési rendszer használtuk budapesti tanösvények összehasonlításakor is, amely rámutatott az egyes tanösvények közötti eltérésekre felhasználhatóságuk tekintetében.

25

Occurrence patterns of dragonflies in Transcarpathia in the light of scientific literature Kolozsvári István1,2, Dévai György2 1

Department of Hydrobiology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H4032 Debrecen, Hungary 2 István Fodor Research Institute, Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian Institute, Kossuth Square 6, UA-90202 Beregove, Ukraine E-mail: [email protected] Our odonatological knowledge of the Transarpathian area is quite incomplete. The scientific literature mentions the presence of 56 different species. The odonatological mapping of the area was started by I. Friwaldszky, S. Mocsári, R. Kohaut, J. Dziędzielewicz and S. Hrabár in the second half of the 19th century and in the first third of the 20 th century. Their work was carried on by J. Fudakowski, P. Павлюк, R. Mauersberger, B. Добей, C. Бондарчук, Г. Рязанова, O. Holuša, A. Martynov, V. Martynov. Unfortunately, in the case of numerous faunistic data only the names of the administrative units are given, where the samplings were carried out, but the actual locations are not provided by the collectors, thus these proper sampling sites are difficult to retrieve. The found faunistic data are mostly from the lowlands and the foot of the mountains, much less information is known about the mountainous area. Concerning Transcarpathia, the role of Tisza in the shaping of landscape and in the maintenance of biodiversity cannot be evaded. Regarding to the dragonfly data of the Transcarpathian section of the river, one can rely on the sampling results of P. Павлюк, Gy. Dévai and I. Kolozsvári. In the Tisza section above Tiszaújlak all the four riverine dragonfly species (Gomphidae) occur, Gomphus vulgatissimus, Gomphus flavipes, Onychogomphus forcipatus and Ophiogomphus cecilia. Although, our knowledge is insufficient, it is probable that in the Tisza section above Huszt, among Gomphidae, the specimen of Onychogomphus forcipatus can be considered the most frequent, but significant population of Gomphus vulgatissimus live there, too. From the suborder of damselflies (Zygoptera) in the sections of Huszt and Nagyszőlős, the species of Calopteryx virgo, Calopteryx splendens and Platycnemis pennipes are also present. On the river source region, the populations of two rare dragonfly (Anisoptera) species (Cordulegaster bidentata and Somatochlora alpestris) can be found. The species of Calopteryx virgo, Anax imperator, Cordulegaster bidentata, Sympetrum pedemontanum and

26

Ophiogomphus cecilia are in the Red Book of Ukraine (2009), and the species of Ophiogomphus cecilia is on the list of Bern Convention. Szitakötőfajok kárpátaljai előfordulási viszonyai az irodalmi források tükrében Kolozsvári István1,2, Dévai György1 1

Hidrobiológiai Tanszék, Debreceni Egyetem, Egyetem tér 1, H-4032 Debrecen, Magyarország 2 Fodor István Kutatóintézet, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Kossuth tér 6, UA-90202 Beregszász, Ukrajna Kárpátalja vonatkozásában odonatológiai ismereteink meglehetősen hiányosak, a szakirodalmi források 56 szitakötőfaj jelenlétéről tesznek említést. A terület odonatológiai feltérképezését Friwaldszky I., Mocsári S., Kohaut R., Dziędzielewicz J. és Hrabár S. kezdték meg a XIX. század második felében és a XX. század első harmadában. Munkásságukat a későbbiekben Fudakowski J., Павлюк, P., Mauersberger, R., Добей B., Бондарчук C., Рязанова Г., Holuša, O., Martynov A., Martynov V., Kovács T. és Godunko, R.J. folytatták. Sajnos a gyűjtők számos faunisztikai adat esetében mindössze a közigazgatási egység nevét közölték, a tényleges gyűjtőhelyről nem adtak információkat, így ezek területileg nem, vagy csak feltételesen visszakereshetőek. A fellelt faunisztikai adatok elsősorban Kárpátalja alföldi és hegylábi vidékeiről származnak, a hegyvidéki területekről jóval kevesebb információnk van. Kárpátalja vonatkozásában a Tisza tájalakító és biodiverzitás-megőrző szerepe megkerülhetetlen. A folyó kárpátaljai szakaszára vonatkozó szitakötőadatok tekintetében Павлюк, P., Kovács T., Godunko, R.J., valamint Dévai Gy. és Kolozsvári I. mintavételezéseinek eredményeire támaszkodhatunk. A Tisza Tiszaújlak feletti szakaszán előfordul mind a négy folyami szitakötőfaj (Gomphidae), a Gomphus vulgatissimus, a Gomphus flavipes, az Onychogomphus forcipatus és az Ophiogomphus cecilia. Bár ismereteink hiányosak, valószínűsíthetően a Tisza Huszt feletti szakaszán a folyami szitakötők közül az Onychogomphus forcipatus faj példányai tekinthetők a leggyakoribbnak, de jelentős populációi élnek a Gomphus vulgatissimus fajnak is. A kisszitakötők (Zygoptera) alrendjéből a huszti és nagyszőlősi szakaszokon a Calopteryx virgo, Calopteryx splendens és Platycnemis pennipes fajok képviselői szintén jelen vannak. A folyó forrásvidékén a nagyszitakötők (Anisoptera) közül fellelhetőek a ritka Cordulegaster bidentata és a Somatochlora

27

alpestris populációi. A Calopteryx virgo, Anax imperator, Cordulegaster bidentata, Sympetrum pedemontanum és Ophiogomphus cecilia fajok szerepelnek Ukrajna Vörös Könyvében (2009), az Ophiogomphus cecilia fajt pedig a Berni Egyezmény listáján is jegyzik. Water quality studies on swamps and channels in the southern drainage basin of Lake Balaton Körmendi Sándor Kaposvár University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40., Hungary E-mail: [email protected] Climate change significantly changed the lake and catchment water balance, which basically defines the water supply of wetlands in the area and significantly affects the water quality as well. We examined how the significant amount of rain water in 2014 changes the water quality of the swamps and the drainage channels discharging the water of the swamps. We also examined what inorganic (N, P) and organic matter (KOI) pressure affects the Balaton by the water disposal. The results of the examinations were compared with the data of 2013. The sampling sites were: Nagyberek –Fehérvíz (Nekota), the Western Belt, the Eastern Main Channel, the adjacent „calcareous ponds”, Ordacsehi swamps, Ordai trench, Csehi swamps and Ordai swamps. The Balaton influent water samples were analyzed in samples from the lifting pump houses established in the Rigó-channel, Zardavár-Keleti- drain. Based on the results, the test water quality of water bodies in both years were oligohalobic, beta-alpha - alpha mesohalobic; meso - polytrophic; alphabeta-mesosaprobic - polyszaprobic. The results of the analysis revealed that the conductivity and the organic material content in year 2014 were lower than in 2013, but the inorganic nitrogen and PO4-P concentrations were not significantly different. Total-N and total P concentrations were higher in 2014 than in 2013. The conductivity, nitrate-N and organic matter content in the channels was lower during the entire growing season in 2014 than in 2013. The phosphorus concentrations, however, did not differ significantly in the two study years. Sponsor: TÁMOP-4.2.2.A-11/KONV-2012-0038 Vízminőség-vizsgálatok

a

Balaton

28

déli

vízgyűjtőjén

található

lápokban és csatornákban Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem, AKK Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba Sándor út 40. E-mail: [email protected] Az éghajlatváltozás miatt jelentősen változik a Balaton és a vízgyűjtő vízmérlege, ami alapvetően határozza meg a területen található vizes élőhelyek vízkészletét és jelentősen befolyásolja a vízminőségét is. Vizsgáltuk, hogy a 2014-ben lehullott jelentős mennyiségű csapadék hogyan változtatja meg, befolyásolja a lápok és a vizüket elvezető csatornák vízminőségét, a vízátemelés során milyen szervetlen (N,P) és szerves anyag (KOI) terhelés éri a Balatont. Ezen vizsgálatok eredményeit összehasonlítottuk a 2013-ban mért adatainkkal. A mintavételi helyek a Nagyberek Fehérvízi-lápon a Nekota, a Nyugati övcsatorna és a Keleti főcsatorna, a mellette elhelyezkedő ún. meszes tavak, az Ordacsehi berekben az Ordai-árok, Csehi-berek és az Ordaiberek területén lettek kijelölve. A Balatonba befolyó vizeket a Rigócsatornán és a Zardavár Keleti-lecsapolón létesített átemelő szivattyúházaknál vett mintákból vizsgáltuk. Az eddigi eredmények alapján a vizsgált vízterek vízminősége mindkét évben béta-alfaoligohalóbikus - alfa-mezohalóbikus; mezo - politrofikus; alfa-bétamezoszapróbikus - poliszapróbikus. A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a fajlagos vezetőképesség, és a szerves anyagtartalom a 2014 évben szignifikánsan alacsonyabb volt, mint 2013ban, viszont az anorganikus nitrogén és foszfor koncentrációk szignifikánsan nem különböztek. Az összes-N és az összes-P koncentrációk magasabbak 2014-ben, mint a 2013-ban. A csatornákban 2014.évben a fajlagos vezetőképesség, a nitrát-N és a szervesanyagtartalom az egész vegetációs időszakban alacsonyabb volt, mint 2013ban. A foszfor koncentrációk azonban lényegesen nem különböztek a két vizsgálati évben. Támogató: TÁMOP-4.2.2.A-11/KONV-2012-0038 Liquorice species appearance and use of cultural and ethnographic aspects in Hungary Málnási Csizmadia Gábor

29

Research Centre for Agrobiodiversity, H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15., Hungary Email: [email protected] There are 20 species of liquorice genus (Glycyrrhiza) known worldwide, of which several species (for example G. lepidota, G. uralensis, G. glabra) are used as a medicinal herb since ancient times. Among them common liquorice (Glycyrrhiza glabra L.) is the most important because of many historical and cultural significance. In Hungary the species is grown in home gardens sporadically and also naturalized cultivars appears especially along the river Tisza. Primarily it is used to relieve digestive and respiratory complaints. The active ingredient, glicirrizin is extremely sweet, so drug is applied as a sweetening agent or independently as a candy. Recently new researches have demonstrated the new possibility of its application; drug has anti-inflammatory effects and antibacterial activity and also it is effective against several viruses. Another liquorice species, hedgehog liquorice (Glycyrrhiza echinata L.) is native in our country and Hungary is the northern and western border of its occurrence. First it is used as sweetening agent or candy. It is an endangered weed from agro-environmental point of view. The study shows cultural history and ethnographic background aspects of two liquorice species in Europe and Hungary. Hazai édesgyökérfajok megjelenésének kultúrtörténeti és néprajzi vonatkozásai

és

felhasználásának

Málnási Csizmadia Gábor Növényi Diverzitás Központ, 2766 Tápiószele, Külsőmező 15. E-mail: [email protected] Az édesgyökér (Glycyrrhiza) nemzetségnek világszerte 20 faja ismert, melyek közül számos fajt (például G. lepidota, G. uralensis, G. glabra) ősidők óta gyógynövényként használnak. Ezek közül sokrétű felhasználása és kultúrtörténeti jelentősége miatt is kiemelkedik az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra L.), melyet Magyarországon kiskertekben szórványosan termesztenek, ezenkívül (főleg a Tiszántúlon) kultúrnövény-kivadulásként is megjelenik. Elsősorban emésztési és légúti panaszok enyhítésére használják. A hatóanyag, a glicirrizin rendkívül édes, így a drogot édesítőszerként, illetve önállóan édességként

30

is alkalmazzák. Az elmúlt évtizedek kutatásai gyulladáscsökkentő hatását, antibakteriális aktivitását, valamint több vírus elleni hatásos alkalmazási lehetőségét igazolták. Az édesgyökér nemzetségnek Magyarországon vadon előforduló faja a keserű édesgyökér (Glycyrrhiza echinata L.), mely faj elterjedésének hazánk jelenti északi és nyugati határát. Ezt a fajt elsősorban édesítőszerként, édességként használták. Bár zavarástűrő faj, agrár-környezetvédelmi szempontból veszélyeztetett gyomnövénynek tekinthető. A dolgozat a két hazai édesgyökér faj gazdag kultúrtörténeti és néprajzi hátterének európai, illetve magyarországi vonatkozásait mutatja be. The use of species-rich cover crop seed mixtures in organic viticulture Miglécz Tamás1, Donkó Ádám2, Drexler Dóra2, Valkó Orsolya1, Deák Balázs3, Török Péter1, Kelemen András3, Tóthmérész Béla3 1

University of Debrecen, Department of Ecology, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1., Hungary 2 Hungarian Research Institute of Organic Agriculture, H-1033 Budapest, Miklós tér 1., Hungary 3 MTA-DE Biodiversity and Ecosystem Services Research Group, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1., Hungary E-mail: [email protected] In organic vineyard farming alternative weed control measures are essential, while the use of synthetically processed herbicides is prohibited. Furthermore, we can support soil fertility, improve soil microbial activity and gain erosion control. Sowing high diversity cover crop seed mixtures containing native species offers a great opportunity to overcome these problems, while the biodiversity and ecosystem services of vineyards can be also improved. We studied vegetation development after sowing highdiversity seed mixtures in four vineyards of Tokaj region (East-Hungary) in an on-farm field trial. In March 2012 three seed mixtures were sown: Biocont-Ecowin, Legume and Grass-forb seed mixtures. After sowing, we recorded the cover scores of sown and unsown species in the end of June 2012, 2013 and 2014. During the study we detected all sown species in our plots; however some species were present only with low cover scores or only in a few plots. In the first year the establishment and weed control of Biocont-Ecowin and Legume seed mixture was favourable. For the second year in inter-rows sown with Grass-herb and Legume seed

31

mixtures we detected decreasing weed cover scores, while in inter-rows sown with Biocont-Ecowin seed mixture and in control inter-rows we detected higher weed cover scores. In the third year we still detected lower weed cover scores in inter-rows sown with Grass-forb and Legume seed mixtures. Our trial to develop species rich cover crops was successful. According to our findings sowing high-diversity seed mixtures in cover cropping offers a good opportunity to gain weed control. Szőlősorköz takarónövényzet telepítése sokfajos magkeverékek vetésével Miglécz Tamás1, Donkó Ádám2, Drexler Dóra2, Valkó Orsolya1, Deák Balázs3, Török Péter1, Kelemen András3, Tóthmérész Béla3 1

Debreceni Egyetem TTK Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2 Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, 1033 Budapest, Miklós tér 1. 3 MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Az ökológiai szőlőtermesztés során tiltott a szintetikusan előállított herbicidek használata, ezért kiemelten fontos az alternatív gyomvisszaszorítási módszerek fejlesztése. Ezen módszerekkel a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása és az erózió elleni védekezés terén is jelentős előrelépések érhetők el. Őshonos növényfajokból álló fajgazdag sorköztakaró növényzet telepítésével kiváló lehetőség nyílik ezen problémák mérséklésére. Továbbá a szőlő ültetvények biodiverzitása és ökoszisztéma szolgáltatásai is fejleszthetőek. Kutatásunk célja sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek összeállítása és tesztelése volt. Vizsgálatunk során on-farm körülmények között értékeltünk magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékeket. A Tokaji Borvidék négy szőlőültetvényén. 2012 márciusában három különböző magkeveréket vetettünk: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füvesgyógynövényes. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. A kísérlet időtartama alatt minden vetett növényfaj megtaláltunk a mintavétel során, azonban számos vetett faj borítása igen alacsony volt, vagy csak szórványosan telepedett meg. Az első évben a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt jobb. A második évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben csökkent gyom borítást, míg

32

egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben növekvő gyomborítást tapasztaltunk. A harmadik évre továbbra is a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékkel vetett sorközökben volt alacsonyabb a gyomok borítása. Összességében, a magkeverékek sikeresen megtelepedtek a sorközökben. Eredményeink alapján fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetésével a gyomok hatékonyan és fenntartható módon szoríthatóak vissza miközben növelhetjük a szőlő ültetvények biodiverzitását. Investigation of the nutrient content of green manuring plants in 2007 – 2011 Mikó Péter Pál, Kovács G. P., Gyuricza Csaba Szent István University, Institute of Crop Production, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., Hungary E-mail: [email protected] Development and chemical composition of three green manure species (phacelia, mustard, oil radish) produced in a double cropping system were investigated at the pilot farm of the Szent István University in Gödöllő on brown forest soil (luvic calcic phaeozem) in 2007-2011. In the experiment two nutrient doses (0 kg/ha N; 50 kg/ha N) were applied. A small amount of 50 kg/ha nitrogen active ingredient resulted in the increment of biomass of all the three crops species. Yield figures were as follows: 286% for phacelia, 307 % for mustard, and 251 % for oil radish in the average of five years. Dry matter content of green manure crops proved to be less than that of green mass, due to the increase of water content as a result of nitrogen application. Green mass of phacelia was increased by 412,5 kg and dry matter was increased by 37,9 kg as a result of one kilogram of nitrogen active substance in the average of five years. Green mass of mustard was increased by 431,4 kg and dry matter was increased by 59,1 kg. Green mass of oil radish was increased by 386,7 kg and dry matter was increased by 34,1 kg. However, without the application of nitrogen, a sufficient amount of biomass was not always achieved on the control plots. The amount of NPK of plant tissues was also increased as a result of nitrogen application. 2,60/2,36/2,13 rate in phacelia, 2,81/2,29/2,29 rate in mustard and 2,71/2,09/1,95 rate in oil radish in the average of 20072011, respectively. Plant tissue nitrogen content was increased by each

33

extra 1 kilogram of nitrogen active ingredient by 1,6 kg in phacelia, 2,3 kg in mustard and 1,8 kg in oil radish in the average of 2007-2011. Plant tissue potassium and phosphorus contents were also affected by N fertilization. P2O5 was increased by 0,5 kg per kg in phacelia, 0,5 kg per kg in mustard and 0,6 kg per kg in oil radish. K 2O contents were as follows: 1,8 kg per kg in phacelia, 2,1 kg per kg in mustard and 1,4 kg per kg in oil radish. According to our studies, all three plant species proved to be suitable for green manure use in terms of soil protection and organic matter improvement. However, considering biomass per hectare and chemical composition values, mustard and oil radish (family Brassicaceae) proved to be more favourable than phacelia. Based on the results obtained, nitrogen applications are suggested to be done in certain production areas in case of green manure crops, especially where the straw residues of cereals remain on the stubble. Másodvetésű zöldtrágyanövények tápanyagtartalmának vizsgálata a 2007-2011-es években Mikó Péter Pál, Kovács G. P., Gyuricza Csaba Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi körülmények között rozsdabarna erdőtalajon 2007-2011 években három másodvetésű zöldtrágyanövény (facélia, mustár, olajretek) fejlődését, illetve beltartalmi paramétereinek alakulását vizsgáltuk két tápanyagdózis (0 kg/ha N; 50 kg/ha N) függvényében. Az 50 kg/ha nitrogén hatóanyag mindhárom növénynél többszörösére növelte a biomasszát – öt év átlagában facéliánál 2,86-szeresére, mustárnál 3,07-szeresére, olajreteknél 2,51-szeresére. A szárazanyag növekedése valamivel elmaradt a zöldtömeg-növekedés mértéke mögött, mert nitrogén kiegészítés hatására a zöldtrágyanövények víztartalma is növekedett. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag facéliánál öt év átlagában hektáronként 412,5 kg-mal növelte a zöldtömeget és 37,9 kg a száraztömeget. Mustárnál a zöldtömeg-növekedés 431,4 kg, a száraztömeg-növekedés 59,1 kg volt. Olajreteknél a zöldtömeg 386,7 kgmal a száraztömeg 34,1 kg-mal nőtt. Nitrogén-kiegészítés nélkül azonban

34

adott gyenge adottságú termőhelyen nem minden esetben volt elérhető az elégséges 10 t/ha biomassza. A hektáronként felvett NPK mennyisége szintén nőtt a nitrogén hatására – 2007-2011 átlagában facéliánál 2,60/2,36/2,13-szeresére, mustárnál 2,81/2,29/2,29 –szeresére, olajreteknél pedig 2,71/2,09/1,95-szeresére. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag a 2007-2011 évek átlagában facéliánál további 1,6 kg, mustárnál 2,3 kg, olajreteknél 1,8 kg nitrogén felvételét tette lehetővé. A nitrogén hatóanyag jelentősen elősegítette a foszfor és a kálium felvételét is. A nitrogén a P 2O5 felvehetőségét kgonként facéliánál 0,5 kg-mal, mustárnál 0,5 kg-mal, olajreteknél 0,6 kgmal növelte. A plusz nitrogén hatóanyag elősegítette a K 2O felvehetőségét, hatóanyag kg-onként facéliánál 1,8 kg-mal, mustárnál 2,1 kg-mal, olajreteknél 1,4 kg-mal. A kapott eredmények alapján adott termőhelyen másodvetésű zöldtrágyázásnál lehetőség szerint minden esetben, de a kalászosok szalmájának helyben hagyásakor feltétlenül javasolandó a nitrogén kijuttatás. Attempts on ex situ conservation of Melanopsis parreyssii and Scardinius racovitzai Müller Tamás1, Várkonyi Levente1, Adrian Gagiu2, Kovács Balázs1, Buza Eszter1, Majoros Gábor3, Staszny Ádám1, Horváth Ákos1, Bernáth Gergő1, Tóth Gábor1, Tatár Sándor4, Urbányi Béla1, Fehér Zoltán5, Gabriela Grigoras6, Cecilian Serba6, Müllerné Trenovszki Magdolna1 1

Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, Department of Aquaculture, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Muzeul Ţării Crişurilor, Calea Armatei Române 1/A, Oradea, Románia 3 Szent István University, Faculty of Veterinary Science, H-1078 Budapest, István Str. 2., Hungary 4 Tavirózsa Association of Nature Conversation and Environmental Protection, H-2112 Veresegyház, Huba Str. 43., Hungary 5 Hungarian Natural History Museum, H-1083 Budapest, Ludovika tér 26., Hungary 6 Museum Complex of Natural Sciences, Aquarium Galaţi, Regiment 11 Siret, 6A, Galaţi, Romania E-mail: [email protected]

35

Melanopsis parreyssii and Scardinius racovitzai are species 'left behind' of Pannonian biogeographical region, which can be found exclusively in a surface area of 1 hectar natural thermal lake at Püspökfürdő (Băile 1 Mai) near Nagyvárad (Oradea). The lake and its surroundings are reservoir since 1932, and currently a Natura 2000 site as well. According to the international IUCN Red List of Threatened Species, fish and snail are classified as critically endangered animals, and they will possibly extinct in the next few years because the level of the thermal water is dangerously decreased by tapping and drilling of deep wells. During heating season (between end of 2012 and beginning of 2013) thermal water consumption significantly increased in the surrounding buildings which caused an intensive lake shrink. Most of the bottom of the lake was just covered by a few centimeters of cold water. At this time, biologists of Muzeul Ţării Crişurilor, Oradea in Romania saved some fish and snails to aquaria. Since these animals had not yet been propagated in artificial conditions, thermal water was pumped to the lake to protect and rescue the trapped specimens. In 2013, a Romanian-Hungarian cooperation has started with the support of the Mohamed bin Zayed Conservation Fund and leadership of Muzeul Ţării Crişurilor with the aim of the two species to save. Colleagues of the Department of Aquaculture, SZIU obtained a permit of importing 15 snails and 20 fish. Staff of the department managed to provide conditions similar to the original habitat in the laboratory in Hungary, furthermore reproduce both highly sensitive species (first time, according to literature data!). So there is a chance to rescue these endangered/protected relict animals. Genetical tests are under process to identify racial and genetical place of Scardinius racovitzai. It is important to mention that captive propagation and rearing is temporary help to save the two species. The research has been supported by Mohamed bin Zayed Species Conservation Fund (Project no: 13255722), Bolyai János Research Grant (BO 54/12/4) and Research Centre of Excellence- 8526-5/2014/TUDPOL as well. Kísérlet a váradi maradványcsiga (Melanopsis parreysi) és a Racovitza-kele (Scardinius racovitzai) megmentésére Müller Tamás1, Várkonyi Levente1, Adrian Gagiu2, Kovács Balázs1, Buza Eszter1, Majoros Gábor3, Staszny Ádám1, Horváth Ákos1, Bernáth Gergő1, Tóth Gábor1, Tatár Sándor4, Urbányi Béla1, Fehér Zoltán5, Gabriela Grigoras6, Cecilian Serba6, Müllerné Trenovszki Magdolna1

36

1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Muzeul Ţării Crişurilor, Calea Armatei Române 1/A, Oradea, Románia 3 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, 1078 Budapest, István u. 2. 4 Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület, 2112 Veresegyház, Huba u. 43. 5 Magyar Természettudományi Múzeum, 1083 Budapest, Ludovika tér 2-6. 6 Museum Complex of Natural Sciences, Aquarium Galaţi, Regiment 11 Siret, 6A, Galaţi, Romania E-mail: [email protected] A váradi maradványcsiga vagy másként bordás homorcsa (Melanopsis parreysii) és a Racovitza-kele (Scardinius racovitzai) a pannon biogeográfiai régió melegkori maradványfajai, melyek kizárólag a Nagyvárad melletti Püspökfürdő mindössze 1 ha felületű, természetes termálvizű tavában fordulnak elő. A tó és környezete 1932 óta rezervátum, s jelenleg Natura 2000 terület is. A nemzetközi Vörös könyv besorolása szerint kritikusan veszélyeztetett hal- és csigafaj az utóbbi néhány évben végveszélybe került a melegvízű tó forrását megcsapoló mélységi fúrások miatt, mert a víz szintje vészesen apad. A 2012. év végén és a 2013. év decemberének elején a fűtési szezonban jelentősen megnövekedett a környező épületekben a termálvízfogyasztás, ami olyannyira lecsökkentette a tó vízszintjét, hogy az szinte tócsává zsugorodott. A tó aljzatának nagy részét csak néhány arasz mélységű, fagypont közelébe lehűlő víz borította. Ekkor a romániai Körösvidéki Múzeum biológusai akváriumokba mentették a tóban élő védett hal- és csigafaj néhány példányát. Mivel ezeket az állatokat mesterséges körülmények között eddig még nem sikerült szaporítani, a tóba egy tömlőn keresztül termálvizet pumpálnak, hogy megpróbálják megmenteni az ott rekedt példányokat. 2013-ban a Mohamed bin Zayed Conservation Fund támogatásával és a Körösvidéki Múzeum vezetésével egy román-magyar együttműködés indult meg, melynek célja a két állatfaj megmentése. A SZIE Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai 15 váradi maradványcsiga és 20 Racovitza-kele behozatalára kaptak engedélyt. A tanszék munkatársainak laboratóriumi körülmények között jól sikerült az eredeti élőhelyi feltételekhez hasonló környezetet biztosítani, és szaporodásra késztetni mindkét rendkívül érzékeny fajt (az irodalmi adatok szerint elsőként!), így van esély arra, hogy e védett reliktum-fajok

37

megmeneküljenek. A munka a Mohamed bin Zayed Species Conservation Fund (Project no: 13255722), a Kutató Kar 7629-24/2013/TUDPOL, valamint az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00054/12/4) támogatásával valósult meg. Moderating berry shrivel with cluster tipping on two experimental fields Nagy Attila1, Zanathy Gábor1, Ladányi Márta2 1

Corvinus University of Budapest, Department of Viticulture, H-1118 Budapest, Villányi út 29-43., Hungary 2 Corvinus University of Budapest, Department of Biometrics and Agricultural Informatics, H-1118 Budapest, Villányi út 29-43., Hungary E-mail: [email protected] The berry shrivel (BS) can cause significant reduction in quality and economic loss. Factors associated with potassium, water supply and the soil characteristics can play an important role of the incidence of this physiological disease. This disorder is more often noticeable on overloaded grapevines. We have examined in our experiment – among others – the incidence and severity of BS in two ’Zweigelt’ vineyards. The vineyard in Vác has clayey soil with adequate level of nutrients. The other vineyard in Göd is on a flat area on sandy soil with low nutrition level. Cluster tipping was carried out before berry touch. We concluded that this treatment moderates the incidence and severity of BS. We confirmed according to foliar analysis, that cluster tipping improves the potassium supply of grapevines. A fürtfonnyadás mérséklése fürtfelezéssel két kísérleti területen Nagy Attila1, Zanathy Gábor1, Ladányi Márta2 1

Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Biometria és Agrárinformatika Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. E-mail: [email protected]

38

A fürtfonnyadás jelentős minőségi és mennyiségi veszteségeket okozó szőlő-élettani betegség. Előfordulása többek között a talajtényezőkkel, a talaj vízháztartásával és a kálium-ellátással hozhatók összefüggésbe. Valószínűsíthető, hogy megjelenését több faktor együttes hatása váltja ki. A betegség leggyakrabban a túlterhelt tőkéken jelenik meg. Kísérletünk során többek között a fürtfonnyadás gyakoriságát és mértékét vizsgáltuk két ’Zweigelt’ ültetvényben. A váci ültetvény talaja agyagos, tápanyag-ellátottsága kielégítő. A Dunakeszin található sík terület gyenge tápanyag-ellátottságú homokos talajjal rendelkezik. Mindkét helyszínen fürtfelezést alkalmaztunk a fürtzáródás előtt. Eredményeink szerint a fürtfelezés a fürtfonnyadás gyakoriságát és mértékét is szignifikánsan csökkenti. A levélanalízis alapján megállapítható, hogy az eljárás növeli a tőkék kálium-tartalmát. The Hungarian apiary's position and oppurtinities in the EU Oravecz Titanilla Szent István University, Doctoral School of Management and Business Administration, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Apiary is a sector in the Hungarian agriculture with an international importance that needs great competence and manpower. In my analysis I summarize the Hungarian apiary's properties and investigate the international honey production's evolution in regard to Hungary's role in the EU. In Hungary apiary gives 1 % of agricultures's gross value of production, 3 % of the stock-raising and also serves as additional or main income for quasi 20 000 families. Currently the number of apiaries exceeds 1 400, the number of colonies is more than one million and the honey production moved between 15 000-30 000 tonnes in the last decade. Hungary has been a great honey producer country in the history. Between the EU's member states, Hungary is the sixth country in the aspect of colonies, and the second in the aspect of bee density. Our national honey is world-class in regard to composition and flavor. Quasi 80 % of the produced honey is exported, in the past decades almost exclusively bought by only EU states. The Hungarian honey production gives 12 % of the EU's and 5 % of the world's honey production. Although the

39

Hungarian honey represents a great quality, it doesn't have a price-setting but rather a price-following nature, mainly because of its position in the worldwide honey production. The Hungarian National Beekeeping Program's main purpose is to grant livelihood and developmental resource for beekeepers. Adequate equipment should be granted for apiaries so they could take advantage of the country's favorable conditions and so the sector's development and competitiveness could be secured. A magyar méhészeti ágazat helyzete és lehetőségei az Európai Unióban Oravecz Titanilla Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A magyar mezőgazdaság egyik nemzetközi jelentőségű, nagy szaktudást és élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Elemzésemben a magyar méhészeti ágazat jellemzőit összegzem, illetve vizsgálom a nemzetközi méztermelés alakulását, Magyarország Európai Unión belüli szerepét. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja. A méhészeti ágazat csaknem 20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez és az ökológiai egyensúly fenntartásához. A méhészetek száma jelenleg meghaladja az 1 400-at, a méhcsaládok száma több mint 1 millió, a méztermelés az elmúlt 10 évben 15 000-30 000 tonna között változott. Az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal, a méhészek számát tekintve a középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűség tekintetében a 2. helyen állunk. Magyarország történelmileg a nagyobb méztermelő országok közé tartozik, összetétel és íz tekintetében is világszínvonalúak a hazai mézek. A megtermelt méz több mint 80%-a külföldi piacokra, az utóbbi évtizedekben szinte teljes egészében a nyugat-európai országokba kerül. Az unió méztermésének kb. 12%-a terem hazánkban, a világ mézkereskedelmében 5% részesedése van a magyar méznek, ami értelemszerűen magyarázza nem ármeghatározó, hanem árkövető szerepét. Azonban a magyar méz minősége kiváló, ezért a nemzetközi

40

mézpiacon javító minőségű tételként az átlagártól 10-40 %-kal magasabb áron értékesíthető. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program fő célja, hogy a méhészkedés elfogadható megélhetést és fejlesztési forrást biztosítson az ágazatban tevékenykedő méhészek számára. Biztosítani kell a méhészetek számára a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy kihasználhassák az ország kedvező adottságait és ezen keresztül növelhessék az ágazat versenyképességét és fejlődését. Contribution of different soil respiration components to total soil CO 2 efflux Papp Marianna1, Nagy Zoltán Szilvia1, Balogh János2

1,2

, Pintér Krisztina 2, Koncz Péter 1, Fóti

1

MTA-SZIE Plant Ecology Research Group, Szent István University, H2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Soil respiration is the second largest flux of the carbon cycle of the ecosystems. The aim of this study was to investigate the contribution by root, mycorrhizal and basal components to total soil CO 2 efflux. The study was performed in the semi-arid sandy grassland at Bugac (Kiskunság National Park, Hungary). The dominant species were Festuca pseudovina, Carex stenophylla and Cynodon dactylon. The soil CO2 efflux was measured continuously between 2011 and 2013 in different treatments. Data was collected in every hour from each treatment by an automated soil respiration system consisted of 10 soil respiration chambers. Treatments (root-excluded, root- and mycorrhiza excluded, roots and mycorrhiza included for control) were established by using PVC tubes (80 cm long, 16 cm diameter) and micro-pore inox meshes. Root and mycorrhiza exclusion gave the value of basal respiration. Total soil CO2 effluxes were measured on the control plots. The high frequency of the measurements allowed us to study the temporal variance of CO 2 efflux on different (diel, seasonal) scales. The average contributions of the different components to the total soil respiration were 10%, 40% and 50% in the study period in case of mycorrhizal, root and basal respiration, respectively.

41

We observed that the autotrophic respiration declined during winter compared to the heterotrophic respiration, which emphasizes of the contribution of different components to the total CO 2 efflux changes during the growing and dormant period. Talajlégzés komponenseinek aránya a teljes talajlégzésen belül Papp Marianna1, Nagy Zoltán Szilvia1, Balogh János2

1,2

, Pintér Krisztina 2, Koncz Péter 1, Fóti

1

MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A talajok szén-dioxid kibocsátása meghatározó szerepet tölt be az ökoszisztémák szén-forgalmában. A talajlégzés komponensei (gyökér-, mikorrhiza- és alaplégzés) időszakosan változó mértékben járulnak hozzá a talajok teljes szén-forgalmához. Kutatásunkban a gyökér-, mikorrhizaés alaplégzés (gyökerektől és gyökérkapcsolt mikorrhizáktól mentes talaj) talajlégzésen belüli részarányát vizsgáltuk. A Kiskunsági Nemzeti Parkban, Bugacon, intézetünk kutatóállomásán folytak méréseink. A legelőként hasznosított humuszos homoktalaj domináns fajai a Festuca pseudovina, Carex stenophylla and Cynodon dactylon. Méréseinket 2011 és 2013 között különböző kezelésekben végeztük az intézet által kifejlesztett nyílt rendszerű, automata talajlégzés mérő rendszerrel. A műszer 10 kamrával rendelkezik és óránként rögzíti a CO2 kiáramás értékeit. A kezelések (a. kontroll foltok; b. gyökérkizárt foltok; c. gyökérés mikorrhiza kizárt foltok) elkülönítésére 160 mm átmérőjű, 80 cm hosszú PVC csöveket, valamint 40 mikronos lyukméretű rozsdamentes acél hálót használtunk fel. A kiásott talajt szitálást követően rétegenként töltöttük vissza a PVC csövekbe. A teljes talajlégzés értékét a kontroll foltokon, az alaplégzés értékeit a gyökér- és mikorrhiza kizárt foltokon mértük. A rögzített értékek segítségével meghatározható a komponensek teljes talajlégzésen belüli részaránya, továbbá a mérések gyakoriságának köszönhetően lehetőség nyílik a CO2-kiáramlás különböző léptékű (napi, éves szintű) időbeli változásának tanulmányozására. Eredményeink, a szakirodalommal összhangban, azt mutatták, hogy a teljes talajlégzésen belül a gyökérlégzés átlagos részaránya 40%. A mikorrhiza légzés aránya kevesebb, mint 10%, míg az alaplégzés

42

átlagosan 50%-ban járult hozzá a teljes talajlégzéshez a vizsgálati időszakban. Az automata mérőműszer éves adatsoraiból jól látható, hogy a téli időszakban az autotróf légzés mértéke lecsökken a heterotróf légzéshez képest, ami a komponensek CO 2-kibocsátásának éves szintű dinamikájra utal. Testing various hair-snagging devices and surfaces on Hungarian carnivore (Carnivora) species Patkó László, Ujhegyi Nikolett, Szabó László, Tóth Mária, Lanszki József, Nagy Zsolt és Heltai Miklós Szent István University, Institute for Wildlife Conservation, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Owing to their rarity, elusive lifestyle and cunning carnivores require sophisticated techniques to study. Diverse and interesting research methods can be found among non-invasive techniques. With these methods observers and examined animals will avoid direct contact. Hair collection is one of these useful techniques. In this study we have tested several hair-snaring devices and evaluated the reliability of morphological and DNA based identification. Hair samples of eleven Hungarian carnivores were collected from the Budakeszi Wildlife park (2013) with the contribution of a Swiss-Hungarian project, „Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken” (SH/4/8). Hairs were also collected individually from four body regions (dorsal, lateral, abdominal and snout). 44 independent and anonym samples were sent to three experts to identify the species based on hair morphology. Samples from the same species were sent to a genetic lab, too for a DNA amount estimation. Small-body sized carnivores like mustelids can be easily sampled by modified box traps. Double-sided adhesive collected satisfying amount of hairs, but it was difficult to work with during the lab examination. Due to this it is advisable to use wire brushes as a hair collecting surface. With rub pads we could sample mesopredators like golden jackal and Eurasian lynx. We have found that macroscopic and microscopic examinations are useful to identify carnivore species. Although, efficiency depends on the species and experts in a large measure. All the experts found that the number of hair samples influence the successfulness of the test. Huge differences were found in hair

43

samples from different regions. According to our results it is advisable to choose selective hair traps to collect as much hair samples as necessary. We think the cheap morphological pre-examination can complete a monitoring survey where DNA based techniques are also used. For monitoring carnivores hair trapping can be a useful tool and can work well together with other indirect methods, like camera surveys or snow tracking. Now, further testing of hair traps in natural environment is being carried out in several places at Hungary. Emlős ragadozókra (Carnivora) kifejlesztett szőrgyűjtő eszközök tesztelése zárttéri körülmények között Patkó László, Ujhegyi Nikolett, Szabó László, Tóth Mária, Lanszki József, Nagy Zsolt és Heltai Miklós Szent István University, Vadvilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. E-mail: [email protected] A vadbiológusok számára mindig is komoly kihívást jelentett a ritka és rejtőzködő emlős ragadozók monitorozása. Ezen fajok vizsgálatához olyan kifinomult technikákra van szükség, mint a nem-invazív eljárások. Ilyen módszereknek a segítségével a vizsgálatot végzők és az állatok között csak közvetett kapcsolat jön létre. Ezek közé a közvetett módszerek közé tartozik a szőrgyűjtésen alapuló monitoring is. A „Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken” (SH/4/8) projekt keretei között létrejött vizsgálatban a Budakeszi Vadasparkban (2013) teszteltük az egyes szőrcsapdák és szőrgyűjtő felületeket hatékonyságát. Továbbá a gyűjtött mintákban DNS mennyiségi vizsgálatot és morfológiai összehasonlító elemzést is végeztünk. Háti, hasi, oldalsó és pofa szőröket gyűjtöttünk a szőrhatározás teszteléséhez (összesen 44 független minta). Kistestű menyétfélékre a módosított élvefogó ládacsapda tűnik a legalkalmasabb szőrcsapdának. A kétoldalú ragasztók sok szőrt gyűjtöttek, de laborkörülmények között a feldolgozást megnehezítette a felületről történő leszedés, ezért szőrgyűjtő felületnek inkább a drótkefét javasoljuk. Dörgölőzőpárnákkal aranysakáltól és eurázsiai hiúztól is sikerült mintákat gyűjtenünk. A morfológiai szőrhatározás esetében azt az eredményt kaptuk, hogy egyes fajok határozhatósága jelentősen különbözik, a háti és oldalsó szőrök viszont minden esetben a legeredményesebben határozhatók faj szinten. Minden szőrben elegendő mennyiségű DNS találtunk a további mitokondriális

44

vizsgálatok elvégzéséhez. Úgy gondoljuk, hogy a szőrök küllemi bélyegei alapján történő határozás jó módszertani alapot biztosíthat ragadozó monitoring esetén, amennyiben ez később kiegészül DNS-re alapozott vizsgálattal is. Továbbá a szőrgyűjtésen alapuló monitoring módszerek más nem-invazív eljárásokkal karöltve (pl. kameracsapdázás, nyomcsapázás) kiemelten hasznosnak bizonyulhatnak. A zárt körülmények között kipróbált csapdáknak szabadterületi tesztelése jelenleg is folyik. Through collecting to storages: summary of the practical experiences related to Pannon Seedbank project Peti Erzsébet¹, Málnási Csizmadia Gábor¹, Oláh Imre¹, Schellenberger Judit¹, Baktay Borbála¹, Török Katalin², Halász Krisztián² ¹Centre for Plant Diversity (CPD), H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15., Hungary ² MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] The main goal of five years’ (2010-2014) Pannon Seedbank project is collecting and long-term ex situ preservation of 800 wild vascular native plant species of Pannon biogeographical region which are suitable for storing. The project not only achieved the planned goals, but also exceeded them by collecting and storing of 1855 samples of 844 species. 358 samples of 205 different protected species were collected, and 64 samples belong to 40 strictly protected species. Collecting activity were carried out with the contribution of 9 national park directorates, 12 universities and research institutes, and besides the colleagues of CPD and CER HAS more than 30 botanical experts participated in the project. Collectors sent their samples after pre-cleaning to the Pannon Seedbank, where usually seeds, but sometimes only fruits were extracted. Viability of all samples was tested. The conditions needed for germination vary considerably between different species and even between different populations of the same species. The presence of seed dormancy means that sometimes we are unable to get all viable seeds to germinate. Thus the Pannon Seedbank germination standard (51%) is lower than gene bank viability standard. Dormancy can be dissolved by application of pre-

45

cooling or alternating temperature. Germination results vary significantly between different plant families. Quality of samples also influences the average germination results. Dried and packed seeds are stored in active storage cabinets which operate 0°C and in base storages which are operated -20°C. Field testing of stored samples were also carried out in the frame of a reintroduction pilot project. Based on the fact, most sowed species could be observed and developed on the reintroduction site; we found that length of storing had not significant effect on germination of species.

46

A gyűjtéstől a hűtőtárolókig: a Pannon Magbank program gyakorlati tapasztalatainak összefoglalás Peti Erzsébet¹, Málnási Csizmadia Gábor¹, Oláh Imre¹, Schellenberger Judit¹, Baktay Borbála¹, Török Katalin², Halász Krisztián² ¹Növényi Diverzitás Központ (NöDiK), 2766 Tápiószele, Külsőmező 15. ²MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] A 2010-től 2014-ig tartó Pannon Magbank projekt célja a tárolásra alkalmas őshonos, vadon élő hazai magvas növényfajok közül mintegy 800-nak a begyűjtése és hosszú távú megőrzése. A program nemcsak sikeresen teljesítette, hanem meg is haladta a vállaltakat, és mintegy 844 faj 1855 tételének gyűjtését és tárolását valósította meg. Ebből 205 különböző védett fajhoz tartozik 358 tétel, 40 fokozottan védetthez pedig 64 tétel. A gyűjtésben 9 nemzeti park igazgatóság, 12 felsőoktatási és kutatási intézmény valamint a NöDiK és az ÖK ÖBI szakemberei mellett, több mint 30 botanikában jártas magánszemély vett részt. A gyűjtőktől a magtételek előtisztítva kerültek a Pannon Magbankba, ahol elvégeztük a tisztítást általában mag, esetenként termés szintig. Minden tétel átesett életképességi vizsgálatokon. Az ideális csírázási körülmények fajonként, de akár egy faj populációin belül is változhatnak. A magnyugalmi állapot (dormancia) miatt az életképességi határérték alacsonyabb (51%) a génbanki határértéknél (85%). A dormanciát előhűtéssel, illetve váltakozó hőmérséklet biztosításával oldhatjuk fel. Az egyes növénycsaládok jelentős különbséget mutatnak csírázási eredményeik tekintetében. Az átlagos csírázási arányok vizsgálatakor az is befolyásolja a végeredményt, hogy milyen a tétel minősége. A szárított, csomagolt magvak hosszú távú tárolása a 0°C-os aktív és a -20°C-os bázis tárolókban valósul meg. A projektben teszteltük a megőrzött magok gyakorlati felhasználásának lehetőségét egy visszatelepítési mintaprojekt keretében. Tekintve, hogy az elvetett fajok többsége kikelt és növekedésnek indult, megállapítható, hogy a tárolás hosszúságának nem volt jelentős hatása a csírázásra.

47

Historical origin of sour cherry ’Pándy meggy’ Surányi Dezső NAIK Institute of Pomology, H-2700 Cegléd, Szolnoki út 52., Hungary E-mail: [email protected] The sour cherry species has long been grown in the Carpathian Basin, but the growing number of questions and cultivar of story is not solved. The early modern age (about 1600’s years) - it seems - but the naturalization of foreign origin varieties were added to the genetic resources, in addition to the half-wild native forms. The XIXth mid-century, however, ‘Spanyol meggy’ sour cherry has 18 nurseries cherries, ‘Ostheimi meggy’ 30 and 16 at ‘Pándy meggy’ sour cherry is propagated. It raises questions, however, the origin of the sour cherry ‘Pándy meggy’. While extensive genetic testing is not happening, certainly not get the kind of response emergence circumstances. Surely already existing denomination after 1848 - although many synonymous forms (as ‘Griotte de Pándy’, ‘Kecskeméti’, ‘Kőrösi meggy’, ‘Üvegmeggy’, ‘Nagy meggy’, ‘Oltott meggy’=false). So that necessary to clarify the origin of sour cherry ‘Pándy meggy’, because as genetic resources is for such outstanding great value. Three-known theory of the origin of the emergence of this historical cultivar. 1 / Dr. earl Vilma Hugonnnai letter reports the outskirts of the village of Pánd seed supplied. Presumably, the ‘Spanyol maggy’ or the ‘Latos meggy’ generative successor may be what seeding in Szilvássy won the family estate. 2 / Debrecen origins of today feel more credible, allegedly Pándy hussar captain was more about the garden, such as the Pánd of incident has been reported, that seeding came. 3 / New, but according to his own hypothesis of Szabolcs-Nyírség region would mutans from ethnobotanical sour cherry genetic resources of the ‘Pándy meggy’ sour cherry mother tree. Whether it is more likely that both sites (Pánd, Debrecen) are a real place, and it has two versions – basic and variety of late - the place of origin, accompanied by Heves county area. The ‘Pándy meggy’ has outstanding taste and nutritional values, as fruit size and shape of the positive and high frost resistance properties. But self sterility sometimes cytoplasmatic male sterility (?) is suspected, such as poor fertility and stipule fruit peduncle brown rot susceptibility and negative for the same stamps, but can be repaired. The Hungarian sour cherry, sour cherry production in the home needs to

48

be further research and conservation of the earth Pándy addition to the excellent new varieties. A Pándy meggy eredete Surányi Dezső NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, 2700 Cegléd, Szolnoki út 52. E-mail: [email protected] A meggy régóta termesztett gyümölcsfaj a Kárpát-medencében, mégis a termesztés-és fajtatörténet számos kérdést nem oldott meg. A kora újkortól – úgy tűnik -, csak külföldi származású fajták honosításával bővült a génforrás, a honos félvad fajták mellett. A XIX. század derekán viszont már 18 faiskola Spanyol meggyet, 30 Ostheimi meggyet, és 16 helyen Pándy meggyet is szaporítottak. Épp a Pándy meggy eredete vet fel azonban kérdéseket. Amíg ugyanis széleskörű genetikai vizsgálatok nem történnek, bizonyosan nem kaphatunk választ a fajta kialakulása körülményeire. 1848 után már biztosan létező fajtanév – igaz, többféle szinoním alakban (Griotte de Pándy, Kecskeméti, Kőrösi meggy, Üvegmeggy, Nagy meggy, Oltott meggy=téves). Szükséges tisztázni a Pándy meggy eredetét, mert mint kiemelkedő génforrás nagy értéket képvisel. Három elmélet ismert a fajta eredetére. 1/ gr. Hugonnnai Vilma közlése szerint Pánd község határában magról kelt. Vélhetően a Spanyol vagy a Latos meggy generatív utóda lehet, amit magvetésből nyertek a Szilvássy család birtokán. 2/ Debreceni eredetét ma többen érzik hitelesnek, állítólag Pándy huszárkapitány kertjében hasonlóképp született, mint ahogy a pándi esetet leírták, vagyis magvetésből származott. 3/ Újabb, de saját hipotézisünk szerint a szabolcsi-nyírségi meggyfajták etnobotanikaigenetikai forrásából származó mutáns lenne a Pándy meggy törzsfája. Akár még az is valószínűsíthető, hogy mindkét hely (Pánd, Debrecen) valós helyszín, s ez két változatnak – alapfajtának és a későinek – a keletkezési helye, kiegészítve Heves megye területével. A Pándy meggy kiemelkedő beltartalmi és íz-értékei, a gyümölcs alakja és mérete és magas fagytűrése pozitív tulajdonságok. De az önmeddősége, olykor citoplazmás hímsterilitás gyanúja, így a gyenge termőképesség és a pálhaleveles gyümölcse, valamint monília iránti fogékonysága negatív bélyegek ugyan, viszont javíthatók. A magyar meggy, a hazai meggytermesztés a kiváló új fajták mellett is igényli a Pándy meggy további kutatását és megőrzését.

49

Heat and cold waves in the Carpathian Region Szalai Sándor 1, Jonathan Spinoni2 1

Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Department of Water- and Waste Management, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Joint Research Centre, Via Enrico Fermi 2749, I - 21027 Ispra (VA), Italia E-mail: [email protected] The last two decades have been characterized by a global temperature rise associated with an increased frequency of weather-induced extreme. We investigate the heat and cold waves in the Carpathian Region, an area whose rich biosphere may be irreversibly damaged by meteorological extreme events. We use the daily minimum (TN) and maximum (TX) temperature gridded data collected in the framework of the CARPATCLIM Project. In this study, a heat wave occurs when temperature is above the 90th percentile for at least five consecutive days and a cold wave occurs when temperature is below the 10th percentile for at least five consecutive days. The percentiles have been computed over the period 1971-2010. We distinguish between nighttime (computed using TN) and daytime (using TX). For each heat or cold wave event, we assign three parameters: duration, severity, and intensity. For these variables and for frequency, we perform a linear trend analysis for the period 19612010. The trends have been computed at grid point level on an annual and seasonal basis and tested for statistical significance. Different spatial patterns of heat and cold waves characterize the Carpathian Region: heat wave events show a general increase in all the variables and season (in particular in summer), while cold wave events show a decrease in all the variables West to the Carpathians and an increase North-East to the Carpathians. We also analyze the heat wave events taking place during a drought and we report seven cases, four of them occurred in the 2000s.

50

Hő- és hideg hullámok a Kárpát-régióban Szalai Sándor1, Jonathan Spinoni2 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Vízés Hulladékgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Joint Research Centre, Via Enrico Fermi 2749, I - 21027 Ispra (VA), Italia E-mail: [email protected] Az elmúlt két évtized éghajlatát növekvő globális hőmérséklet jellemezte, ami az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésével járt együtt. A tanulmány a kárpát-régióbeli hő- és hideg hullámokkal foglalkozik. Ezek a meteorológiai események visszafordíthatatlan változásokat okozhatnak a terület gazdag növény- és állatvilágában. A felhasznált napi minimum (TN) és maximum (TX) hőmérsékleti adatokat a CARPATCLIM projekt szolgáltatta. Hőhullámnak azt tekintjük, ha a hőmérséklet a felső decilisben van legalább öt egymást követő napon, és hideg hullám az, amikor a hőmérséklet az alsó decilisben van legalább öt egymást követő napon. A statisztikai értékeket az 1971-2010-es időszakra határoztuk meg. Megkülönböztetjük az éjszakát (TN értéket használjuk) és a nappalt (TX értéket használjuk). Minden hő- vagy hideg eseményhez három paramétert határozunk meg: időtartamot, nagyságot és intenzitást. Ezekre a tényezőkre és a frekvenciára lineáris trendet fektetünk a 1961-2010-es periódusra. A trendeket rácspontokra számítottuk ki évenként és évszakonként, vizsgálva a statisztikai szignifikanciájukat. A hő- és hideg hullámok térbeli eloszlása különböző a régióban: a hőhullámok valamennyi változóra és évszakra (különösen nyáron) növekedést mutatnak, míg a hideg hullámok a Nyugati- Kárpátokban csökkennek és az Északkeleti-Kárpátokban növekszenek. A hőhullámok és az aszály együttes előfordulását is vizsgáltuk, és hét esetet, ezek közül négyet 2000 után, találtunk.

51

Craniometrical analysis in a micro-region (Northern-Hajdúság) of Hungary in the 10th-13th century Szűcs László1, János István2, Molnár Mónika3, Szathmáry László1 1

Department of Evolutionary Zoology and Human Biology, University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Böszörményi Srt. 138., Hungary 2 Institute of Environmental Science, College of Nyíregyháza, H-4400 Nyíregyháza, Sóstói Str. 31/B., Hungary 3 Faculty of Health, University of Debrecen, H-4400 Nyíregyháza, Sóstói Str. 2–4., Hungary E-mail: [email protected] From a micro-region of Northern Hajdúság (Tiszántúl region, Hungary), exceptionally rich anthropological material is available from the 10 th-13th century through five representative cemeteries. The five cemeteries, namely Hajdúdorog–Gyúlás (10th century), Hajdúdorog–Kövecseshalom (11th century), Hajdúdorog–Temetőhegy (11th century), Hajdúdorog– Katidűlő (12th–13th century and Hajdúdorog–Szállásföld (12th–13th century) are located very close to each other. In the present study, biological relations and development of these populations were considered. 367 male and 334 female skulls were involved in our multivariate statistical analyses on the basis of 10 linear cranial dimensions. The craniometrical structure of the five populations of the micro-region showed a very heterogeneous picture. The 10 th-century population (Gyúlás, pagan era) sharply separated from the other three ones dated to the subsequent periods, but it showed a closer relationship with the 11th-century Kövecseshalom population. This last one (from the Christian era) is considered to be the survival of the pagan conquerors that preferred to stay in the region. Considering the 10 th century biological antecedents of the 11th-century populations, it is quite possible that Temetőhegy might have arrived at this area from the Danube-Tisza Plain region. For the Kövecseshalom population the 10 th-century antecedents could also be found in the Danube-Tisza Plain and Northern Hungary regions. The strongest anatomical relationship was found between the population of Hajdúdorog-Temetőhegy (11th century) and Hajdúdorog Katidűlő (12th-13th centuries). According to the former results, this 11 thcentury population probably continued living in this area till the 13 th century. The 12th-13th-cemetery of Hajdúdorog-Szállásföld with its exceptionally high number of graves might have served as a resting place for several villages and represented a separate line of population

52

development. The authors suppose that there were two crises in the examined periods. The first crisis set in at the transition from the pagan era (10th c. AD) to the Christian era (from the beginning of the 11 th century) the second meant burying the dead of the populations lacking a church in the churchyards of villages which had a church. At that time one graveyard around a church may have been used by several populations. Magyarország egy mikrorégiójának (Észak-Hajdúság) népességfejlődése a 10-13. században – kraniometriai elemzés Szűcs László1, János István2, Molnár Mónika3, Szathmáry László1 1

Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út. 138. 2 Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út. 31/B. 3 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2– 4. E-mail: [email protected] Magyarország Észak-Hajdúság mikrorégiójából (Tiszántúl) kivételesen gazdag embertani anyag áll rendelkezésre a 10-13. századból, öt reprezentatív temető révén. Az öt lelőhely, névszerint Hajdúdorog-Gyúlás (10. sz.), Hajdúdorg-Kövecseshalom (11. sz.), Hajdúdorog-Temetőhegy (11. sz.), Hajdúdorg-Katidűlő (12-13. sz.) és Hajdúdorg-Szállásföld (1213. sz.) egymáshoz igen közel fekszik. Jelen tanulmányban ezen népességek kraniometriai-anatómiai kapcsolatait, népességfejlődését ítéltük meg. Vizsgálatunk 367 férfi és 334 női koponya 10, lineáris koponyadimenzióján alapuló, többváltozós matematikai statisztikai elemzését foglalta magába. A mikrorégió kraniometriai-struktúrája igen heterogén képet mutatott. A 10. századi pogány kori népesség (Gyúlás) élesen különül el a másik három, későbbi keltezésű népességtől, de a 11. századi Kövecseshalmival szorosabb kapcsolatot mutatott. Ez utóbbi, már keresztény kori népesség, részben a helyben maradt, pogány honfoglalók továbbélésének tekinthető. Kövecseshalom populációjának 10. századi anatómiai kapcsolatai a Duna-Tisza köze és Észak-Magyarország felé mutathatnak. Temetőhegy 11. századi populációja, 10. századi relációit tekintve a Duna-Tisza köze régióból vándorolhatott e területre. A legerősebb anatómiai kapcsolat Hajdúdorog-Temetőhegy (11. század) és Hajdúdorog Kati-dűlő (12-13. század) népességei között volt kimutatható.

53

Eszerint ez a 11. századi népesség egészen a 13. századig élt tovább a területen. Hajdúdorog-Szállásföld (12-13. sz.) temetőjét több falu is használhatta és önálló népességfejlődési vonalat képviselt. Valószínű, hogy két krízis döntően befolyásolta a terület népességfejlődését: az elsőt a pogány-keresztény életmód és kultúraváltás, és az ezt követő társadalmi átrétegződés idézhette elő. A második moderáltabb krízis a templom nélküli népességek későbbi, templom körüli temetkezéseinek idejét öleli fel. Ebben az időszakban több népesség is használhatott közös templomot és temetőt. Grassland restoration on former croplands – case studies from Hungary Valkó Orsolya1, Deák Balázs2, Török Péter1, Tóthmérész Béla1,2 1

University of Debrecen, Department of Ecology, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary 2 MTA-DE Biodiversity and Ecosystem Services Research Group, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary E-mail: [email protected] The area and diversity of natural grasslands have been in constant decline in many parts of Europe during the past decades. This considerable decline is caused by various factors such as abandonment, afforestation, drainage, conversion into cropland and intensification of management. The restoration of semi-natural grasslands is a top priority of nature conservation activities in Europe. In the presentation, three grassland restoration measures (spontaneous recovery, seed sowing and hay transfer) will be discussed through case studies from the Hortobágy National Park. The aims of our studies were the following: (i) We studied the success of spontaneous succession in the restoration of loess grasslands in former alfalfa fields as a cost-effective strategy for grassland recovery. (ii) We tested the use of low diversity seed mixtures recovering basic loess and alkali grassland vegetation. (iii) We tested the effectiveness of combining low-diversity seed sowing and hay transfer in weed suppression and in recovery of perennial grass vegetation. We found in extensively managed alfalfa fields that spontaneous recovery of basic grassland vegetation is promising, which offers an effective solution both from the economic (agricultural) and conservation management point of view. Grassland restoration on former croplands can be accelerated by

54

technical reclamation. Our results suggest that sowing seeds of a few competitive grass species can be a useful conservation tool to restore grasslands on former croplands, even in a landscape scale. The new approach, the joint application of seed sowing and hay transfer, proved to be a successful tool both in weed suppression and in the introduction of perennial grasses in grassland restoration. Gyeprekonstrukció egykori szántóterületeken – Magyarországi esettanulmányok Valkó Orsolya1, Deák Balázs2, Török Péter1, Tóthmérész Béla1,2 1

Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. E-mail: [email protected] 2

A természetközeli gyepek területének növelése Európa-szerte a természetvédelem aktuális feladatai közé tartozik a megmaradt állományok megőrzése és az arra alkalmas területeken féltermészetes gyepek létrehozása által. A gyepesítés kivitelezésre a természetvédelmi és mezőgazdasági gyakorlatban számos módszer áll rendelkezésre, mint például a spontán szukcesszió támogatása, a magkeverékek vetése és a szénaráhordás. A spontán szukcesszió támogatása egy költséghatékony módszer, amely kis technikai hátteret igényel. Leginkább olyan felhagyott szántók gyepesedésének elősegítésére alkalmas, melyek közelében jó természetességű gyepek találhatók, így rendelkezésre állnak a megfelelő propagulum források. Hátránya, hogy a folyamat lassú és a gyep megrekedhet egy gyomok dominálta állapotban. Magkeverékek vetésével rövid idő alatt, költséghatékony módon, nagyobb összefüggő területeken lehet záródott, természetes fajokból álló gyepeket létrehozni. A céltól és a rendelkezésre álló forrásoktól függően alkalmazható a csak a vázfajok propagulumaiból álló alacsony-, vagy a színező elemek magvait is tartalmazó magas diverzitású magkeverék. A magvetéses gyeptelepítés hátránya, hogy nagy eszközigényű, komoly technikai tudást igényel és problémás lehet a szaporítóanyag beszerzése. A szénaráhordás amellett, hogy alkalmas a spontán szukcesszió felgyorsítására, hatékony módszer lehet egy fajgazdag gyep létrehozására. A szénaráhordás bár az egyik legköltségesebb módszer, kis eszközigényű és nem igényel bonyolultabb előkészítő munkálatokat. Alkalmazása esetén a legnagyobb nehézséget a megfelelő minőségű és mennyiségű széna beszerzése jelentheti.

55

Induced spawning of Hévíz dwarf carp in its natural habitat Várkonyi Levente1, Specziár András2, Horváth László1, Urbányi Béla1, Müllerné Trenovszki Magdolna1, Müller Tamás1 1

Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Environmental and Landscape Management, Department of Aquaculture, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1,, Hungary 2 MTA Centre for Ecological Research, Balaton Limnological Institute, H8237 Tihany, Klebelsberg K. Str. 3., Hungary E-mail: [email protected] The most important aim of conservation is to ensure the natural habitat survival of population (in situ conservation). However, in many cases (minimum population size, population threats and new blood, etc.), it is necessary to salvage the individuals of the species for effective conservation (ex situ conservation). At first, the combination of the two approaches may look controversial, but due to practical issues and experience, the use of certain elements of the two methods is necessary particularly in order to protect vulnerable and sensitive fish species. The fauna of Lake Hévíz is unique because it is the biggest biologically active natural medicinal lake in the world. One dwarf, isolated and selfsustaining Hungarian wild carp population (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus) lives in the lake, and it has adapted to the extreme thermal and chemical conditions. As a consequence of adaptation to the special conditions, it has unique genetic traits and environmental tolerance. Unfortunately, due to their adaptation, keeping the mature fish alive outside the original habitat, laboratory research and induced propagation is difficult. To solve this problem we built a mesh cage, in which placed mobile spawning nests/substrate. Originally it was developed for small swarm fishes (design protection, registration number: 4122 Number: 00041 U12). In February and March, we caught mature fishes and they got carp pituitary injection (5 mg/ BW), and we placed them into the mesh cage. After 220-240 days degree, the mobile spawning nets were full with eggs. We transported the substrates in closed carrying case to Gödöllő with 5 l of water (10 % of total capacity). In the lab, we filled up with water and they have ensured a continuous supply of air to help the larvaes to breed. After the hatching, the larvae grow in the aquarium. The method can be applied successfully to propagate particularly

56

sensitive fish species and in their collection and transportation. The project can be realized with Hévíz Council, Hévíz Medicinal Spa and Saint Andrew Hospital for Rheumatic Diseases, and with MTA Bolyai Research Scholarship (BO / 00054/12/4). Hévízi törpenövésű vadponty indukált szaporítása az élőhelyén Várkonyi Levente1, Specziár András2, Horváth László1, Urbányi Béla1, Müllerné Trenovszki Magdolna1, Müller Tamás1 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg K. u. 3. E-mail: [email protected] A populációk fennmaradásának biztosítása saját természetes élőhelyükön a természetvédelem legfontosabb feladata (in situ védelem). Ugyanakkor sok esetben szükségessé válik (minimális populáció nagyság, súlyos populációt veszélyeztető tényezők, vérfrissítés, stb.) a fajok egyedeinek élőhelyeikről történő kiemelése a hatékonyabb megőrzés érdekében (ex situ védelem). Látszólag ellentmondásos a két megközelítés mód egybemosása, azonban gyakorlati és tapasztalati problémák miatt szükségszerű egyes esetekben a két módszer egyes elemeinek egyidejű alkalmazása különösképpen sérülékeny és érzékeny halfajok megóvása céljából. A Hévízi-tó állatvilága unikális, a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvízes gyógytó jellege miatt. Egy törpenövésű magyar vadponty populáció (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus) elszigetelt, önfenntartó állományt alkot a tóban, mely a szélsőséges hőmérsékleti és kémiai viszonyokhoz alkalmazkodott. Mivel kizárólag a Hévízi-tóban fordulnak elő, egyedi genetikai tulajdonságokkal és környezeti tűrőképességgel bírnak. Sajnos ivarérett halak életbenntartása élőhelyükön kívül roppant nehéz az alkalmazkodásuk következményeként, emiatt laboratóriumi kutatásuk, indukált szaporításuk is nehézségekbe ütközik. A probléma megoldására egy hálóketrecet építettünk, melybe kis halakra fejlesztett mobil ívató fészkeket helyeztünk (használatiminta-oltalom, lajstromszám: 4122 ügyszám: U12 00041). A hévízi ponty mintázásakor (február és március) alkalmas anyahalakat válogattunk ki pontyhipofízis injekcióval kezelve a

57

ketrecbe engedtük. 220-240 napfok elteltével a halak leívtak, a mobil ívató fészkekre. A fészkeket szállítótokokba zártuk és kevés vízzel a gödöllői Hallaboratóriumba szállítottuk. A szállító tokokat feltöltöttük vízzel, folyamatos levegő utánpótlást biztosítottuk és ezek segítségével a lárvákat lekeltettük, amiket jelenleg akváriumban nevelünk tovább. A módszer eredményesen alkalmazható különösen érzékeny halfajok szaporítására, ikragyűjtésre és szállításra. A munka Hévízi Önkormányzat, Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00054/12/4) támogatásával valósult meg. Gas exchange measurements of O3 sensitive and resistant plant genotypes under low CO2 concentrations Villányi Vanda1, Péli Evelin Ramóna2, Balogh János2, Csintalan Zsolt2 1

Fruit Research Institute, National Agricultural Research and Innovation Centre, H-2700 Cegléd, Szolnoki Str. 52., Hungary 2 Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Earlier studies contended that lower reactivity of stomatal operation stands in the background of higher stomatal conductance (g S) thus ozone sensitivity of sensitive genotypes. We tested the correctness of this assumption by comparing gas-exchange parameters of sensitive and resistant Phaseolus vulgaris and Trifolium repens genotypes under low CO2 concentrations and a range of values of different environmental factors. This artificially induced stomatal opening by low CO 2 was expected to eliminate internal effects while studying the impact of changing environmental factors. Under such circumstances, gas-exchange is negative, respiration is more intense than photosynthesis. Stomatal conductance as a function of light intensity as well as the ratio of internal and external CO2 concentration (Ci/Ca) changed similarly in sensitive and resistant genotypes, sensitive genotypes of both species having continually higher stomatal conductance. Accordingly, evaporation of the different genotypes showed parallel changes as a function of light intensity. However, growth of gS with growing temperature and water vapour content was significantly more intense in sensitive genotype of P. vulgaris as compared to its resistant genotype pair. Due to the more

58

effective CO2 assimilation, respiration of resistant P. vulgaris plants was significantly less intense. On the contrary to our hypothesis, g S of O3 sensitive P. vulgaris was more responsive to the changes of temperature and water vapour. All other parameters of the different genotypes changed parallelly in the function of environmental factors. This study showed that different behaviour of O 3 sensitive genotypes is not a consequence of the effect of O3 on the stomatal apparatus. Alacsony CO2 koncentráció mellett végzett gázcsere-mérések O3 szenzitív és rezisztens növényi genotípusokon Villányi Vanda1, Péli Evelin Ramóna2, Balogh János2, Csintalan Zsolt2 1

Nemzeti Agrár Innovációs Központ, Gyümölcskutató Intézet, 2700 Cegléd, Szolnoki út. 52. 2 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] Több korábbi tanulmány szerint az ózonérzékenység hátterében a szenzitív genotípusok sztómaműködésének alacsonyabb reakciókészsége áll. Ennek a feltevésnek a helytállóságát teszteltük Phaseolus vulgaris és Trifolium repens ózonszenzitív és -rezisztens genotípusainak gázcsereparamétereinek összehasonlításával alacsony CO2 szint, és a különböző környezeti változók értékeinek széles skálája mellett. A mesterségesen indukált sztómanyitással a külső környezeti tényezők befolyásának markánsabb megmutatkozása vált lehetővé, egyes belső hatások kiküszöbölésével. Ilyen körülmények között a nettó CO 2 asszimiláció negatív. A szenzitív és rezisztens genotípusok sztómakonduktanciája mind a változó fényintenzitás, mind a belső és külső CO 2 szint hányadosának (Ci/Ca) függvényében egyformán változott; mindkét fajnál a szenzitív genotípus sztómakonduktancia (gS) görbéje futott magasabban. Ennek megfelelően a két genotípus transzspirációjának értékei is egyformán változtak a fényintenzitás függvényében. A szenzitív P. vulgaris levelek sztómakonduktanciájának növekedése a hőmérséklet, valamint a páratartalom függvényében viszont erőteljesebb volt, mint rezisztens párjánál. P. vulgaris esetében, míg a szenzitív növények Ci értékei növekedtek, addig a rezisztensekéi nem változtak a növekvő légzésintenzitással, vagyis a rezisztens növények légzésük során keletkezett CO2-ot k azonnal asszimilálták. Mindkét faj fény-légzés görbéi párhuzamosan futottak, de a P. vulgaris szenzitív genotípusának fény-légzés görbéje szignifikánsan alacsonyabban futott a rezisztens

59

genotípuséhoz képest, ami fentiek alapján annak volt köszönhető, hogy a kevés rendelkezésre álló CO2-ot hatékonyabban asszimilálták a rezisztens növények. Hipotézisünkkel ellentétben, a P. vulgaris ózonszenzitív genotípusának sztómakonduktanciája érzékenyebben reagált mind a hőmérséklet, mind a páratartalom változásaira. A többi paraméter mindkét fajnál egyformán változott a környezeti tényezők függvényében. Ez a vizsgálat azt is bebizonyította, hogy a szenzitív növények eltérő viselkedése nem az ózonnak a sztómakészülékre gyakorolt hatására vezethető vissza. The efficacy of the placement of the nest-boxes in Eger wine region Zanathy Gábor1, Szuromi Péter1, Ladányi Márta2 1

Corvinus University of Budapest, Department of Viticulture, H-1118 Budapest, Villányi út 29-43., Hungary 2 Corvinus University of Budapest, Department of Biometrics and Agricultural Informatics, H-1118 Budapest, Villányi út 29-43., Hungary E-mail: [email protected] According to the conditions of agri-environmental support, the participants of the integrated grape production program must be placed at least six nest-boxes in at least two sizes on each hectare of the vineyard. The rate of nest box occupancy was recorded in ten vineyards in Eger. The cavity-nesting birds - mainly Eurasian Tree Sparrow - settled in the vineyards. Significant differences were observed on occupancy rate in accordance with different entrance hole diameter of nest-boxes. Nestboxes with 28 mm entrance hole diameter (type A) remained in general empty, while more than 50% occupancy rate was achieved at the nest-box Type B (entrance hole diameter: 32 mm). The greatest occupancy rates were recorded in presence of ecological compensation area. Numerous of nest-boxes Type A occupied by the wasps instead of birds. A mesterséges madárodúk használatának eredményei az Egri borvidéken Zanathy Gábor1, Szuromi Péter1, Ladányi Márta2 1

Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.

60

2

Budapesti Corvinus Egyetem, Biometria és Agrárinformatika Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. E-mail: [email protected] Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások keretében az integrált ültetvény célprogram résztvevőinek legalább két különböző méretben, hektáronként legkevesebb hat darab madárodút kellett kihelyezni a szőlőbe. Egerben hat dűlőben, összesen tíz ültetvény madárodúinak a foglalási arányát rögzítettük. Az odúlakó madarak – elsősorban mezei verebek – megtelepedtek a szőlőültetvényekben. Az egyes fészekodú típusok foglalási arányában azonban jelentős eltéréseket tapasztaltunk. Az A típusú odúk zöme kihasználatlan maradt, míg a B típusú fészekodúk több mint felében költöttek madarak. A legnagyobb mértékű odúfoglalást az ökológiai kiegyenlítő felületekkel szomszédos ültetvényekben jegyeztük fel. Az A típusú odúk jelentős részét madarak helyett a darazsak foglalták el.

61

POSTERS POSZTEREK

62

Diversity, regulation and reliability in vegetation succession Andraž Čarni1, Ruprecht Eszter2, Szabó Anna2, Zimmermann Zita3, Szabó Gábor3, Csathó András István 3, Házi Judit3, Komoly Cecília3, Andrej Paušić1, Nina Juvan1, Bartha Sándor3 1

Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts, SI-1000 Ljubljana, Slovenia 2 Hungarian Department of Biology and Ecology, Babeş-Bolyai University, Republicii St 42, RO-400015 Cluj Napoca, Romania 3 MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] Reliability – an important ecosystem service - refers the probability that a system will provide a consistent level of performance over a given unit of time and over spatial replicates. Increasing evidences suggest that biodiversity provides regulatory mechanisms which reduce variability of some ecosystem process. However, little is known about the magnitude and range of reliability in natural systems. Spatial reliability was assessed in mature and successional grasslands in (a), karst region of Slovenia (3 , 6, 9, 13, and 100 years old stands), (b) sand region of Kiskunság, Hungary (2, 7, 28, 36 years old stands and open sand steppe), (c) dry grassland region in the central part of the Transylvanian Lowland, Romania (1 ,4, 6, 14 years old stands and meadow steppe), and 2, 3, 4, 5 years old stands and meadow steppe on loess near Battonya, Hungary. In each stand, fine-scale spatial pattern of vegetation was sampled in long (52 m) transects of small (5cm x 5cm) contiguous microquadrats recording the presence of plant species. Reliability was measured by the CV% of compositional diversity of spatial replicates in each transect using mowing windows. The highest reliability (spatial stability) appeared in the mature grasslands. In contrast, early successional stages showed large spatial heterogeneity and non-stacionary features. Reliability increased in succession. The most pronounced trends appeared during the secondary succession of meadow steppe. We conclude that spatial reliability develops in succession and this pattern is general and robust reflecting the spontaneous self-organization of vegetation. This work was supported by the OTKA 105608 and by an MTA mobility grant.

63

Diverzitás, szabályozottság és megbízhatóság a szukcesszióban Andraž Čarni1, Ruprecht Eszter2, Szabó Anna2, Zimmermann Zita3, Szabó Gábor3, Csathó András István3, Házi Judit3, Komoly Cecília3, Andrej Paušić1, Nina Juvan1, Bartha Sándor3 1

Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts, SI-1000 Ljubljana, Slovenia 2 Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Republicii St 42, RO-400015 Cluj Napoca, Romania 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2-4. E-mail: [email protected] Egy ökológiai rendszer akkor megbízható, ha működése adott határok között marad. A megbízhatóságot legegyszerűbben egyes funkcionális és szerkezeti jellemzők variációs koefficiensével szokták mérni. Kísérletes eredmények szerint a diverzebb közösségek megbízhatósága nagyobb, de természetes társulásokban alig tudunk valamit erről a fontos ökoszisztéma szolgáltatásról. Különbözően idős parlagok és ősgyepek megbízhatóságát hasonlítottunk össze négyféle termőhelyen, három országban (Magyarország, Szlovénia és Románia), feltételezve, hogy a különböző természetességű élőhelyek megbízhatósága eltér. Minden állományból (N=20) azonos módon vettünk mintát: 52m hosszú 5x5 cm-es mikrokvadrátokból álló transzszekt mentén feljegyeztük a fajok jelenlétét a mikrokvadrátokban, majd a teljes mintát 8 felé osztva, megvizsgáltuk a kompozíciós diverzitás fragmentek közötti relative változatosságát. A közösség szerveződési állapotát leíró cönológiai jellemző (esetünkben a kompozíciós diverzitás) állományon belüli megbízhatóságát (térbeli stabilitását, koordináltságát) a variációs koefficienssel jellemeztük. A kompozíciós diverzitás esetében a legnagyobb megbízhatóságot (legkisebb CV%-ot) egy ősgyep, az erdélyi sztyepprét esetében mértük, míg a fiatal és középidős parlagok megbízhatósága minden esetben lényegesen (egy nagyságrenddel) kisebbnek adódott. Eredményeink szerint a megbízhatóság a degradált állományokban kicsi, a regeneráció (szukcesszió) során azonban növekszik. A különböző szukcessziós sorozatok összehasonlítása mutatja, hogy ez a trend általános és robosztus. Munkánkat az OTKA 105608 és az MTA támogatta. Variability of relative abundances of species in plant communities

64

Bartha Sándor MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] Relative abundance is a central concept in ecology and one of the most often used variables in community ecology. For example, relative abundance has been used in dynamic multi-species models as state variable, it is a major components of indices applied for diversity and functional diversity estimates, and also used in spatiotemporal models and statistics for generating null models by mean field approximations. In contrast to its importance, the methodological conditions and theoretical assumptions of this concept rarely studied in plant communities. Little is known about the precision and reliability of abundance estimates in the field and about the effects of sampling parameters (the number, spatial arrangement and size of sampling units). Using a large microcoenological data base sampled by the same standard sampling design (presence of plant species was sampled in 52 m long transects of 5 x 5 cm contiguous microquadrats), the spatial and temporal variability of abundance estimates were studied in various plant communities. Relative abundance was expressed as the ratio of the number presences of species i along an interval of transect divided by the total count of all presences within this interval. Variability of relative abundances was analysed by comparing subsamples of different sizes and positions from the baseline transects. In contrast to the theoretical requirement of first order stationarity in analytical tools, we found considerable variation in real vegetation data. The highest variation appeared in ruderal vegetation and in open sand grasslands while stationary patterns were only found in meadows steppes. This work was supported by OTKA 105608. A fajok relatív abundanciájának változatossága növénytársulásokban Bartha Sándor MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] A relatív abundancia (amit a növényzet esetében a fajok relatív borításával vagy relatív gyakoriságával mérünk) az ökológia, ezen belül a

65

társulásökológia egyik legfontosabb fogalma, ill. változója. A relatív abundanciát számos analítikus, szimulációs vagy statisztikai model használja, de fontossága ellenére kevesen vizsgálták a becslés mintavételi kérdéseit. Egy mikrocönológiai adatbázis felhasználásával a mintavételi paraméterek (a mintavételi egységek mérete, száma, elrendezése) függvényében vizsgáltuk az abundancia becslések pontosságát és megbízhatóságát. Az adatbázis nagy felbontású vegetációmintázati adatokat tartalmazott: minden állományban azonos módon 52m hosszú transzszekt mentén feljegyeztük a fajok jelenlétét 5x5 cm-es mikrokvadrátokban. Adott faj relatív abundanciáját úgy számoltuk, hogy gyakoriságát (azaz a jelenlétek számát) osztottuk az összes faj jelenléteinek számával. Eredményeink szerint a fajok abundanciái jelentősen variálnak szabad szemmel uniform növényzeti folton belül is és évek között is. A legnagyobb szóródást ruderális közösségekben és nyílt homokpusztagyepben, a legkisebbet fajgazdag löszgyepekben találtuk. A modellekben megkívánt stacionaritási feltételnek csak a löszgyep felelt meg. Munkánkat az OTKA 105608 támogatta. Diversity and fine-scale spatial organization of microhabitats in species rich natural grasslands Besnyői Vera1, Vadász Csaba2, Máté András3, Andraž Čarni4, Nina Juvan4, Csathó András István5, Kelemen András6, Komoly Cecília5, Koncz Péter7, Kun Róbert8, Molnár Zsolt5, Szabó Gábor5, Zimmermann Zita5, Bartha Sándor5 1

Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Directorate of Kiskunsági National Park, H-6001 Kecskemét, Liszt F. Str.. 19., Hungary 3 Dorcadion Kft, H-6000 Kecskemét, Hársfa Str. 7., Hungary 4 Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts, SI-1000 Ljubljana, Slovenia 5 MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary 6 University of Debreceni Egyetem, Department of Ecology, H-4032 Debrecen, Egyetem Sq. 1., Hungary 7 MTA-Szent István University, Plant Ecology Research Group, H-2103 Gödöllő Páter K. Str. 1., Hungary 8 Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Institute of Environmental and Landscape Management,

66

Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, H-2103 Gödöllő, Páter Károly Str.. 1., Hungary E-mail: [email protected] Evidences show that maximum structural diversity appears at fine spatial scales (between 5 and 100 cm) in natural grasslands. These fine-scale vegetation patterns provide micro-habitats for various zoo taxa (especially for small-sized animals). Although the concept is old and sound, little is known about the nature, genesis and dynamics of these microhabitats. Approaching this topic, various landuse types were compared to identify the conservation managements with the highest diversity of functionally relevant microhabitats. The study area was near Kunpeszér in meadow steppe (an ecotone between drier steppes and marshes). Four types of grassland managements were compared: 1, extensive pastures in paddocks; 2, a near natural pastoral system with complex stochastic grazing patterns; 3, regular mowing once a year; 4, complex mowing with a rotated 25% of unmown area. High resolution microhabitat maps (and photos) were made in 2 x 2 plots (N=48 plots, distributed among treatments). Mapped variables represented the vertical stratification and horizontal patchiness of plant architecture, size, growth form, unpalatable species, intensity of grazing, bare soil, dung, and soil disturbances. These maps were digitized and analysed by spatial statistics. Results showed significant effects of management systems on the patterns of microhabitats. We found the highest structural diversity of microhabitats at grasslands managed by the near natural pastoral system. The lowest complexity appeared in the regularly mown meadows. However, the number of microhabitats were still high (40-50 microhabitats per 2 x 2 m plots) even in these meadows. This work was supported by OTKA K 105608 and by an MTA mobility grant.

67

Mikroélőhelyek sokfélesége és términtázati szerveződése fajgazdag természetközeli gyeptársulásokban Besnyői Vera1, Vadász Csaba2, Máté András3, Andraž Čarni4, Nina Juvan4, Csathó András István5, Kelemen András6, Komoly Cecília5, Koncz Péter7, Kun Róbert8, Molnár Zsolt5, Szabó Gábor5, Zimmermann Zita5, Bartha Sándor5 1

Szent István Egyetem Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Növénytani Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. 2 Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6001 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 3 Dorcadion Kft, 6000 Kecskemét, Hársfa utca 7. 4 Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts, SI-1000 Ljubljana, Slovenia 5 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány út 2-4. 6 Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 7 MTA-Szent István Egyetem Növényökológiai Kutatócsoport 2103 Gödöllő Páter K. u. 1 8 Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. E-mail: [email protected] Természetközeli gyeptársulásaink szerkezeti diverzitása finom (5 cm és 1 m közötti) térléptékben a legnagyobb. A finom térléptékben kialakuló vegetációs szerkezetek mikroélőhelyek sokaságát jelentik számos állatcsoport (pl. kisemlősök, hüllők, kételtűek, izeltlábúak) számára. A mikroélőhelyek mintázatai meghatározó szerepűek számos ritka és különleges igényű faj fennmaradásában. Keveset tudunk azonban a mikroélőhelyek képződéséről és dinamikájáról, és mindmáig hiányzik a mikroélőhelyek áttekintő felmérése, leírása és osztályozása. Természetközeli gazdálkodási módokat összehasonlítva arra kerestük a választ, hogy melyik gazdálkodási mód alakítja ki a mikroélőhelyek legváltozatosabb együtteseit [a1]. Vizsgálatainkat egy fajgazdag ökotón jellegű gyeptípusban (a száraz sztyepprét és a mocsárrét közötti zónában) végeztük Kunpeszér határában. Négyféle természetvédelmi kezelést (1. extenzív szakaszoló legeltetés; 2. komplex, véletlenszerűen változatos extenzív legeltetés; 3. évente egyszeri, azonos időpontú kaszálás; 4. komplex, évente változó időpontú egyszeri kaszálás, a terület negyedének változó helyen való felhagyásával) hasonlítottunk össze, kezelésenként 3-

68

3 ismétlésben. Fotók és rajzok segítségével rögzítettük a gyep vertikális és horizontális mikroszerkezeteit. A mikroélőhelyek jellemzésére az állatok lehetséges preferenciái szerint megkülönböztettünk zsombékokat, fűcsomókat, kétszikű foltokat, szúrós növényeket, szál- és aljfüveket, avart, üres talajt, és talajzavarásokat. A vegetációfoltokat tovább osztályoztuk a rágottság és a magasság szerint. A mikroélőhelyek felmérését allományonként 4-4, véletlenszerűen elhelyezett 2×2 m-es kvadrátokban végeztük el. Összesen 48 térkép készült, amelyeket digitalizáltunk és információstatisztikai modellekkel, térsorozatban elemeztünk. A mikroélőhelyek mintázata jelentősen különbözött a vizsgált állományokban. A mikroélőhelyeket leíró jellemzők diverzitása a véletlenszerűen változatos extenzív legeltetés esetében volt a legnagyobb, míg az évente egyszeri, azonos időpontú kaszálás esetén a legkisebb. Azonban még az utóbbi esetben is igen sok, 40-50 különböző mikroszerkezetet mutattunk ki egy 2x2m-es területen. Munkánkat az OTKA 105608 és az MTA támogatta. Fine-scale functional organization in grasslands – a microquadratbased approach to assembly rules Camilla Wellstein1, Anke Jentsch2,3, Stefano Chelli4, Giandiego Campetella4, Roberto Canullo4, Iva Apostolova5, Juliette Bloor6, Kevin Cianfaglione4, Jürgen Dengler2,7,8, Philipp von Gillhaußen2, Behlül Güler9, Házi Judit10, Komoly Cecília10, Jürgen Kreyling3,7, Julien Pottier6, Szabó Gábor10, Tsvetelina Terziiska5, Emin Uğurlu9, Zimmermann Zita10, Bartha Sándor10 1

Faculty of Science and Technology, Free University of Bozen, Universitätsplatz 5, I-39100 Bozen, Italy 2 Disturbance Ecology, University of Bayreuth, Universitätsstr. 30, D95447 Bayreuth, Germany 3 Bayreuth Center of Ecology and Environmental Research (BayCEER), University of Bayreuth, Universitätsstr. 30, D-95447 Bayreuth, Germany 4 Plant Diversity and Ecosystems Management Unit, School of Biosciences & Veterinary Medicine, University of Camerino, Via Pontoni 5, I-63032 Camerino (MC), Italy 5 Insitute of Biodiversity and Ecosystem Research, Bulgarian Academy of Sciences, G. Bonchev Str. Block 23, 1113 Sofia, Bulgaria 6 INRA, UR0874 Grassland Ecosystem Research Unit, 5 Chemin de

69

Beaulieu, F-63100 Clermont-Ferrand, France 7 Biogeography, University of Bayreuth, Universitätsstr. 30, D-95447 Bayreuth, Germany 8 Synthesis Centre (sDiv), German Centre for Integrative Biodiversity Research (iDiv) Halle-Jena-Leipzig, Deutscher Platz 5e, D-04103 Leipzig, Germany 9 Biology, Faculty of Science & Letters, Celal Bayar University, Muradiye, Yagcilar Campus, 45140 Manisa, Turkey 10 MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] Recent trait-based studies provided standard methods and offered new perspectives for understanding community organization. Despite methodological development, few comparative studies have been done and this field suffers from the lack of evidences. To overcome this limitation, we compared the fine-scale functional organization of European grasslands (France, Germany, Italy, Hungary, Bulgaria and Turkey) using standard trait-based approaches for sampling and analyses. Our continental-scale study was performed within the BiodivERsA project SIGNAL. Sites differed in climate, geology, edaphic factors, species pool, management, and disturbance history. They represent common types of grasslands of the respective study country. Fine-scale patterns of species combinations (rooting individuals) were sampled in 2.80 m X 0.40 m blocks, subdivided into 448 micro-quadrats of 25 cm 2 (5 cm X 5 cm). To account for within site heterogeneity, six blocks were sampled at each site. Specific leaf area (SLA), plant height (H) and seed mass (SM) were assessed, and functional diversity was calculated for each micro-quadrat and compared to a null models. Slight trait convergence in H and SLA appeared in tall mesic grasslands (France, Bulgaria and Germany), drier sites with complex disturbance history showed convergence in SM and SLA (Hungary and Italy), while the driest Mediterranean type of grassland (in Turkey) showed divergence in SM. We conclude that assembly rules can be contrasting and context dependent at different grassland sites and climatic differences are often masked by local factors such as disturbance regime or soil heterogeneity. This work was supported by the ERA-Net BiodivERsA and by OTKA K 105608. Gyepek funkcionális szerveződése mikrocönológiai megközelítésben

70

Camilla Wellstein1, Anke Jentsch2,3, Stefano Chelli4, Giandiego Campetella4, Roberto Canullo4, Iva Apostolova5, Juliette Bloor6, Kevin Cianfaglione4, Jürgen Dengler2,7,8, Philipp von Gillhaußen2, Behlül Güler9, Házi Judit10, Komoly Cecília10, Jürgen Kreyling3,7, Julien Pottier6, Szabó Gábor10, Tsvetelina Terziiska5, Emin Uğurlu9, Zimmermann Zita10, Bartha Sándor10 1

Faculty of Science and Technology, Free University of Bozen, Universitätsplatz 5, I-39100 Bozen, Italy 2 Disturbance Ecology, University of Bayreuth, Universitätsstr. 30, D95447 Bayreuth, Germany 3 Bayreuth Center of Ecology and Environmental Research (BayCEER), University of Bayreuth, Universitätsstr. 30, D-95447 Bayreuth, Germany 4 Plant Diversity and Ecosystems Management Unit, School of Biosciences & Veterinary Medicine, University of Camerino, Via Pontoni 5, I-63032 Camerino (MC), Italy 5 Insitute of Biodiversity and Ecosystem Research, Bulgarian Academy of Sciences, G. Bonchev Str. Block 23, 1113 Sofia, Bulgaria 6 INRA, UR0874 Grassland Ecosystem Research Unit, 5 Chemin de Beaulieu, F-63100 Clermont-Ferrand, France 7 Biogeography, University of Bayreuth, Universitätsstr. 30, D-95447 Bayreuth, Germany 8 Synthesis Centre (sDiv), German Centre for Integrative Biodiversity Research (iDiv) Halle-Jena-Leipzig, Deutscher Platz 5e, D-04103 Leipzig, Germany 9 Biology, Faculty of Science & Letters, Celal Bayar University, Muradiye, Yagcilar Campus, 45140 Manisa, Turkey 10 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] A közelmúltban sok új – a növényi tulajdonságokon alapuló - módszer született a növénytársulások szerveződésének kutatására. A jelentős módszertani fejlődés ellenére egyelőre kevés a terepi evidencia, az összehasonlító jellegű terepi kutatás. Egy nemzetközi projekt (a BiodivERsA, SIGNAL) keretében hat ország (Franciaország, Németország, Olaszország, Magyarország, Bulgária és Törökország) gyepjeiben végeztük összehasonlító vizsgálatokat. Az adott országra reprezentatív gyepállományokat választottunk, amelyek jellegzetesen különböztek klímájukban, talajaikban, fajkészletükben, valamint a helyi

71

gazdálkodás módjában és történetében. A mintavétel során a gyökerező fajok jelenlétét rögzítettük 2,80 x 0,40 mes mintavételi négyzetekben, amelyek blokkonként 448 25 cm 2-es (5 x 5 cm-es) mikrokvadrátra voltak felosztva. Az esetleges helyi, mintaterületeken belüli heterogenitás miatt országonként hat térbeli ismétlést (összesen 16128 mikrokvadrátot) alkalmaztunk. A növényi tulajdonságok közül a specifikus levélterületeket (SLA), a fajok maximális magasságát (H), és a magtömegeket (SM) használtuk fel. Az adatokból meghatároztuk a funkcionális diverzitás nagy felbontású términtázatait. A szerveződési viszonyokat null modellekkel teszteltük. A növényi magasság és a specifikus levélterület társulás szintű funkcionális mintázatai jellegzetesen különböztek a kontinens léptékű gradiens mentén. Az állományon belüli, finom térléptékű környezeti heterogenitás hatására enyhe konvergencia volt megfigyelhető a magas, mezofil gyepekben (Franciaország, Németország, Bulgária). A nyári aszály által erősen érintett gyepekben (Magyarország, Olaszország, Törökország) a magtömeg és a specifikus levélterület adott szignifikáns eredményeket. Niche differenciációt jelző divergenciát csak a magtömeg esetében tapasztaltunk: a törökországi, egyévesek uralta mediterrán gyepben. Eredményeink szerint a társulásszerveződési szabályok kontextusfüggőek, és a klímatikus gradiens mentén várt egyszerű trendeket erősen befolyásolják a helyi talajtani viszonyok és a terület története. A kutatást az ERA-Net BiodivERsA és az OTKA K 105608 támogatta. Economic valuation of selected invasive species Demeter András, Czóbel Szilárd Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected]

72

The spreading of invasive species causes serious economical and environmental problems nowadays. The recognition of these negative effects, understanding, and protection against them are based on estimates, assessing the size of the damage. Black locust (Robinia pseudoacacia) and tree of heaven (Ailanthus altissima) are widespread and extremely dangerous woody-stemmed plant species in Hungary. In our research we analysed the economical potential and cost of repel of the above mentioned species and items of these. During the data collection we sent thematically compiled questionnaire to the relevant state institutions (National Parks and State Forest Services). In addition, other public background informations got collected and telephone interviews were carried out as complement of data. Questionnaires concerned items of income and expense (15 items) in aspect of the analyzed species for the 2009-2013 period. A significant number of incoming data came from National Parks and vast majority of the State Forest Services did not give informations despite of multiple requests. During evaluation of data, we found that costs of black locust reduction were so high (sometimes hundreds of millions of HUF) that those could not be compensated by revenue from the sale. However, in the case of the State Forest Services, incomes were several times bigger than costs in each year. Judgment of tree of heaven was always negative in all areas. They could not sold it, so no revenue derived from the presence of it, but reduction was very expensive. Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése Demeter András, Czóbel Szilárd Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Az özönfajok terjedése napjainkban komoly gazdasági és ökológiai problémákat okoz. Ezen negatív hatások felismerése, megismerése, és az ellenük való védekezés alapja a károk mértékének becslése, felmérése. Két, igen elterjedt és kiemelkedően veszélyes fás-szárú növényfajunk a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). Kutatásunk során a fent említett fajok gazdasági potenciálját; visszaszorításának költségeit; és ezek elemeit vizsgáltuk. Az adatgyűjtés során tematikusan összeállított kérdőívet küldtünk ki az érintett állami

73

intézményeknek (Nemzeti Park Igazgatóságok és Állami Erdészetek). Ezen kívül további, publikus háttér információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. A kérdőívek a 2009-2013-as időszak bevételeinek és kiadásainak elemeit (összesen 15 tételt) érintette a vizsgált fajok vonatkozásában. A beérkező adatok jelentős része a Nemzeti Park Igazgatóságoktól származott, az Állami Erdészetek döntő többsége többszöri megkeresésre sem adott ki információkat. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságoknak jelentős (esetenként több száz millió Ftos) költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az Állami Erdészetek esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett. Értékesíteni nem tudták, így bevételek sem származtak jelenlétéből, viszont visszaszorítása hatalmas összegeket emésztett fel. Survey of dry grasslands in Duna-Ipoly National Park Dobay Gergely, Szerdahelyi Tibor Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Buda mountains has several types of dry grassland communities, which are homes of many rare endemic species. Due to promixity of the capital these areas are the primary targets of Budapest’s inhabitants for spending their free time in the nature. Unfortunately the visitors many times doesn’t respect the rules of the national park and leave the trails to do different illegal recreational activities. We chose the areas of survey on valuable dry grasslands that are under a big pressure of human disturbance. Our study sites are situated on Sashegy and Kutya-hegy. In each study site we set 10 pieces of 2x2 m sample and control plots in a line transect. We recorded the species composition and abundance values. The gained data was analysed by cluster analysis in SYN-TAX 5.0 and with redundancy analysis in CANOCO 5. The hikers leaving the trail has traceable effect of disturbance. On Kutya-hegy control and disturbed plots differ mainly by the presence of Koeleria cristata, Dianthus pontederae, Sanguisorba minor, Filipendula vulgaris, Botriochloa ischaemum, Thlaspi perfoliatum and the cover rate of leaf litter. On Sashegy the treading of these visitors

74

speeds up the erosion which is changing the species composition through environment changes. The disturbed and control plots in this site separate from each other by the presence of Thymus sp., Botriochloa ischaemum, Festuca valesiaca, Chrysopogon gryllus, Arenaria serpyllifolia, Jurinea mollis and Linaria angustissima. By diversificating the habitat, sometimes trod quadrates include protected species which are not present in the undisturbed control quadrates. Száraz gyepek felmérése a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban Dobay Gergely, Szerdahelyi Tibor Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1, E-mail: [email protected] A Budai-hegységben számos száraz gyeptársulás található, melyek több ritka endemikus fajnak is élőhelyei. A főváros közelségének köszönhetően e területek elsődleges célpontjai Budapest lakosságának a szabadidő természetben történő eltöltése során. Sajnálatos módon a látogatók sokszor nem tartják tiszteletben a nemzeti park előírásait és letérnek a kijelölt ösvényekről, hogy különféle szabadidős tevékenységeket folytassanak. Vizsgálatunkhoz olyan természetvédelmi értéket képező száraz gyepeket választottunk, melyek nagymértékben ki vannak téve az emberi zavarásnak. Mintavételi területeinket a Sashegyen és a Kutyahegyen jelöltük ki. Területenként 10 darab 2x2 m-es minta- illetve kontrollkvadrátot helyeztünk el egy vonaltranszekt mentén. A kvadrátokban feljegyeztük a fajösszetételt és a borítási értékeket. Az adatokkal SYN-TAX 5.0 segítségével kluszter analízist, CANOCO 5-el pedig RDA-t végeztünk. Az ösvényről letérő túrázók zavaróhatása kimutatható. A Kutya-hegyen a taposott és a kontrollkvadrátok leginkább a Koeleria cristata, Dianthus pontederae, Sanguisorba minor, Filipendula vulgaris, Botriochloa ischaemum, Thlaspi perfoliatum jelenlétében és az avar felszínborításában különböznek. A Sashegyen a látogatók taposása felgyorsítja az eróziót, így az élőhely változásán keresztül módosítja a fajösszetételt. A bolygatott és a kontrollterület a Thymus sp., Botriochloa ischaemum, Festuca valesiaca, Chrysopogon gryllus, Arenaria serpyllifolia, Jurinea mollis és a Linaria angustissima jelenlétében különböznek. Az élőhely változatosságának növelése által egyes taposott kvadrátokban olyan védett fajok is megjelennek, amik a kontrollkvadrátokban nincsenek jelen.

75

Hucul lovak legelésének hatása a Bakonybél melletti Vánik-legelő növényzetére [Effects of grazing with traditional horse type (Hucul) on the Vánik-pasture (Bakony Mts.)] Fehér Luca1, Besnyői Vera1, Wichmann Barnabás1, Buzetzky Győző2 1

Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1, 2 Eötvös József Főiskola, Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet, 6500 Baja, Hungary, Bajcsy-Zs. u. 14. E-mail: [email protected] A húsz hektáros mintavételi területet a gyep jellege alapján 8 mintavételi területre (I.:intenzív taposásnak kitett; II. lejtősztyepp jellegű rész; III. fás liget; IV. 2008-ban gépi bozótirtást végeztek; V. 2012 kézi bozótirtást végeztek; VI. lejtősztyepp tápanyagban gazdagabb és nedves feltalajjal; VII. korábban kizárólag legelt, de 2014-ben nincs legeltetve; VIII. kontroll, nem legeltetett) területre osztottam és ezek mindegyikében Braun-Blanquet (1964) módszerével 10 db 2x2 m-es kvadrátban cönológiai felvételeket készítettem. A felvételezésre 2013 júniusában és 2014 szeptemberében került sor, azonban 2014-ben a V. és VI. mintaterületen nem történt felvételezés, mivel itt a legeltetés megszűnt. Az adatokat a fajok Borhidi-féle SBT kategóriák (Borhidi, 1993) alapján és ordinációs módszerek (PCA, DCA) segítségével elemeztem. Eredményeim alapján a fajok szociális magatartástípusainak tekintetében minden mintaterületen a zavarástűrő növényfajok borítási aránya volt a legmagasabb. Azokon a területeken, ahol a legelés intenzitása csökkent, kedvezőtlen folyamatok indultak el. Az V.-VI. mintaterületen,, ahol a legelés megszűnt 2014-ben, nagyobb arányban jelentek meg agresszív kompetítor (AC), ruderális kompetítor (RC) fajok, melyek zavart termőhelyekre, degradációra utalnak. Az ordinációs elemzések alapján a vegetáció a két vizsgálati évben ugyan jelentős elkülönülést mutatott az egyes mintaterületek kvadrátjaiban, de azon területek között, amelyek 2013-ban leginkább hasonlónak adódtak, 2014-es felvételek alapján is megmaradt a hasonlóság. Az V. mintaterület, ahol az állatok már rendszeresen nem legelnek, kikerült a körbekerített térszínről, vegetáció képe teljesen elkülönül a két vizsgálati évet összevetve. A botanikai felvételekből egyértelműen megállapítható, hogy a legelő állat gyepre gyakorolt hatásainak hiányában a társulások növényfajok

76

összetételét tekintve degradálódnak. A Vánik - legelő példáján megállapítható, hogy a legelőterület diverzitása kedvezően befolyásolható megfelelő kezeléssel, valamint különböző, mozaikos élőhelyek kialakulásának lehetőségének biztosításával. The effect of land usage for the composition of species in grasslands at the foot of Naszály Fehér Zsófia1, Szőke Péter1, Tóth Andrea2, Hajnáczki Sándor1, Wichmann Barna1 1

Szent István University, Institute of Botany and Ecophysiology, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Syngenta International AG, Schwarzwaldallee 215, 4002 Basel, Switzerland E-mail: [email protected] In our survey we have examined grasslands with different land usage at the foot of Naszály’s mountain. We were looking for the answers for the questions to what changes causes the abandonment of mowing and the presence of tourists; how differs from each other the compositions of species in a wooded pasture and in a meadow, and is it possible to prove that the surrounding forest were more expanded in the past than in the present. We have examined the presence of species and we have registered the cover of them at seven investigation’s spots, in 7X10 quadrats sized 2mX 2m. We have done the field work in 2013, for tree times, in April, in May and in October. We have examined the data by clasteranalysis and by ordination method and we have compared the investigation’s spots by ecological parameters. We have concluded from military and topographic maps to the land usage of the investigated grasslands in the past. According to the clasteranalysis and the ordination method the mown and unmown grasslands have separated, and the mown grasslands have separated from those ones, which were also by tourists visited. The quadrats of former forests in the wooded pasture and in mown grassland have made separate units. The investigations have shown that the lack of mowing gives an advantage for the increase of Arrhenatherum elatus, Dactylis glomerata, Trifolium montanum, Salvia pratensis and Viola hirta. The perennial herbs are predominant in unmown spots besides the amount of annual herbs decreases. The ratio of follower species in

77

unmown spots is lower than in mown spots, besides the ratio of weeds and ruderal competitors increases. In the mown grasslands becomes Festuca valesiaca dominant. We can characterize the investigated wooded pasture by higher presence of Alopecurus pratensis and higher presence of protected plants, and in the grassland which was supposed to be forest in the past is Potentilla alba frequent. A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére Fehér Zsófia1, Szőke Péter1, Tóth Andrea2, Hajnáczki Sándor1, Wichmann Barna1 1

Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Syngenta International AG, Schwarzwaldallee 215, 4002 Basel, Switzerland E-mail: [email protected] A munkánk során különböző tájhasznosítással rendelkező Naszály hegylábi gyepterületeket vizsgáltunk. Arra kerestük a választ, hogy milyen változásokat okoz a kaszálás felhagyása, a turisták jelenléte, miben különbözik egy fás legelő és egy kaszáló fajösszetétele, és a környező erdőterületek gyepek felé való múltbeli kiterjedése igazolható-e. Ehhez hét vizsgálati területen 7X10 db 2X2 m-es kvadrátban felmértük a fajok jelenlétét és feljegyeztük a borítási értékeket. A terepi bejárást 2013ban három alkalommal, április, május és október hónapokban végeztük. Az adatokat klaszteranalízissel és ordinációs eljárással vizsgáltuk, valamint ökológiai mutatók alapján is összehasonlítottuk a vizsgálati területeket. A gyepterületek tájhasználati múltjára katonai és topográfiai térképek alapján következtettünk. A klaszteranalízis és az ordinációs elemzés szerint elkülönültek a kaszált és nem kaszált területek, valamint a kaszált és a kaszálás mellett turisták látogatta területek is. A hajdani erdőterületek kvadrátjai a fás legelőn és az egyik kaszált és turizmussal is érintett területen ugyancsak külön egységet alkottak. A vizsgálat kimutatta, hogy a kaszálás elmaradása az Arrhenatherum elatus, a Dactylis glomerata, a Trifolium montanum, a Salvia pratensis és a Viola hirta elszaporodásának kedvez. Az évelő lágyszárúak túlsúlyba kerülnek a nem kaszált területeken, míg az egyévesek aránya lecsökken. A kísérő fajok aránya a nem kaszált területeken alacsonyabb, a kaszált területeken magasabb, emellett megnövekszik a gyomok és ruderális kompetítorok aránya. A kaszált

78

gyepekben a Festuca valesiaca válik uralkodóvá. A vizsgált fás legelő gyepje az Alopecurus pratensis és védett növények nagyobb számával jellemezhető, a régmúltban feltételezhetően erdőterület hasznosítású gyepben a Potentilla alba gyakori. Impact of biogas injection on growth of algal biomass Fekete György1, Gulyás Miklós1, Philip Longhurst2, Ying Jiang2 1

Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Science, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Environmental Science and Technology Department, School of Applied Sciences, Cranfield University, College Road, Cranfield MK43 0AL, Bedfordshire, England E-mail: [email protected] Biogas produced from Anaerobic Digestion (AD) is mainly comprised of CH4 and CO2. Injecting this biogas into an algae cultivation system improves the algal biomass yield in high rate algal ponds by providing an abundant carbon source. Therefore it offers a cheaper alternative in place of the costly pure carbon dioxide, and additionally, as the CO 2 is replaced by O2 following photosynthesis, the combustion characteristics of biogas is significantly improved. This work investigated the effects of biogas injection on algal growth, CO2 absorption efficiency by the algal culture as well as the changes in the elemental composition in biomass. It was found that the algal growth rate was 3.2 times higher in cultures grown with biogas injection when compared to culture injected with atmospheric air. This growth rate was high when compared to values from literature along similar research lines. With regards to the elemental composition some small scale differences were observed. The carbon and hydrogen content of the algae increased by 0.7% and 0.1%, while the nitrogen content was found to decrease by 0.2%. Additionally, after 51 hours of continuous biogas circulation, the concentration of CO2 reduced from 40% to below 5%. Therefore, it can be stated that aeration with biogas has beneficial effects on algal growth while also favourably altering the composition of the biogas. Thus, algal biogas upgrading shows a promising future. However, further research needs to be carried out on the selection of the most appropriate algae strain and the optimisation of the injected amount of

79

biogas along with the method of aeration. Biogáz-áramoltatás hatása alga biomassza növekedésére Fekete György1, Gulyás Miklós1, Philip Longhurst2, Ying Jiang2 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Environmental Science and Technology Department, School of Applied Sciences, Cranfield University, College Road, Cranfield MK43 0AL, Bedfordshire, England E-mail: [email protected] A szerves anyagok anaerob kezelése során keletkező biogáz elsősorban metán és szén-dioxid gázok elegye. Mivel ez a szén-dioxid alkalmas az algák szénszükségletének kielégítésére, a biogázzal történő levegőztetéssel magasabb biomassza hozamok érhetőek el nagyüzemi algatenyésztés során. Ezzel a kiváltható lenne a hagyományos szénforrások hozzáadása, mint a tiszta szén-dioxid gáz vagy a szódabikarbóna, amelyek előállítása költséges és környezetszennyező. A biogáz alga tenyészeten való áramoltatása emellett a biogáz minőségét is javítja, mivel annak szén-dioxid tartalma oxigénre cserélődik ki a fotoszintézis során, ami segíti az égést. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen hatásai vannak az alga biomasszára, ha biogázt vezetünk alga tenyészetbe. A kutatás középpontjában a széndioxid megkötés hatásfoka, illetve a biomassza tömegének és elemi összetételének változása állt. A kísérletek azt eredményezték, hogy a biogázzal való áramoltatás hatására az alga száraz biomasszája 3,2-szeres növekedést produkált a levegővel áramoltatott kontrol tenyészetekéhez képest. A mért növekedési arány a szakirodalomban található hasonló kísérletekben mért értékek között is magasnak mondható. A biogáz szén-dioxid tartalma a kiindulási 40%-ról 5%-ra csökkent 51 óra folyamatos biogáz áramoltatás után. Az elemi összetételben igen kis változás volt megfigyelhető a kezelés hatására. A szén- és hidrogéntartalom 0,7%, illetve 0,1%-kal nőtt, míg a nitrogéntartalom 0,2%-kal csökkent. Következésképpen megállapítható, hogy a biogáz áramoltatásának kedvező hatása van az alga elemi összetételére és a biomassza hozamát is jelentősen emeli. Így a alga tenyészettel való biogáz tisztításnak ígéretes jövője lehet. Ez a technológia azonban még sok további kutatást igényel a jövőben, elsősorban a megfelelő algafaj kiválasztása és a biogáz

80

mennyiségének és bevezetésének optimalizálása terén. Vegetation investigated on Nagymező in the last 20 years Fürjes Zsuzsanna1, Benyovszky Béla Mihály2, Szentes Szilárd1, Wichmann Barnabás1, Szőke Zoltán1, Szemán László2, Sutyinszki Zsuszsanna1, Ivana Vitasović Kosić3, Besnyői Vera1, Penksza Károly1 1

Szent István University, Department of Botany, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Szent István University, Grassland Management Research Group, H2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 3 University of Zagreb, Faculty of Agriculture, Department of Agricultural Botany, Svetošimunska cesta 25, 10000, Zagreb, Croatia E-mail: [email protected] The Nagymező is part of the Bükk Plateau which can be found in the centre of the Bükk Mountains. Formerly the area was dominated by montane beech forest with patches of hazel-groves and grassy glades. On the edges of dolines relict steppe patches, in the dolines nardus swards, while in the sinkholes tall herb communities were found. The forest was cut in the 18-19th century, so herbaceous vegetation developed with valuable flora and fauna. The Nagymező, a strictly protected area, is part of the Bükk National Park. Human intervention is needed to its maintenance, as it was formed anthropogenically. The area was the pasture of the famous lipicai stud from the early 1950s. Intensive grazing and trampling lead to the degradation of the vegetation near the corral. However further from the corral grazing helped the survival of valuable plant species and had more positive effects on the vegetation than mowing. We have coenological data about the area from 1974 which shows that the Nagymező has changed a lot in the last 20 years. The area of steppes increased while nardus swards declined. Changes became faster in the last four years as the area is not grazed and the Bükk National Park makes no intervention. Most of the area burnt down two years ago. Our current study shows that shrubs are spreading and the ratio of tall grasses has increased. A bükki Nagymező vegetációjának változása az elmúlt 20 év alatt Fürjes Zsuzsanna1, Benyovszky Béla Mihály2, Szentes Szilárd1,

81

Wichmann Barnabás1, Szőke Zoltán1, Szemán László2, Sutyinszki Zsuszsanna1, Ivana Vitasović Kosić3, Besnyői Vera1, Penksza Károly1 1

Szent István Egyetem, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet, Gyepgazdálkodási Osztály, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 3 University of Zagreb, Faculty of Agriculture, Department of Agricultural Botany, Svetošimunska cesta 25, 10000, Zagreb, Croatia E-mail: [email protected] 2

A Bükk hegység központi részén – a Bükk-fennsík egy részén - terül el a Nagymező. Egykor a területen montán bükkösök és kisebb foltokban felritkuló, füvesedő tisztások, mogyorócserjések, a töbrök peremén hidegkontinentális reliktum sztyepprét foltok, a töbrökben szőrfű gyepek, a víznyelőkben magaskórós társulások váltották egymást. A XVIII-XIX. században kiirtották a területről az erdőt, így alakult ki a lágyszárú növénytársulások alkotta irtásrét, mely ma számos értékes növény és állatfajnak ad otthont. A Nagymező hazánk fontos természeti értéke, a Bükki Nemzeti Park magterületéhez tartozik, fokozottan védett természeti terület. Mivel az értékes gyep emberi beavatkozásra jött létre, fenntartásához antropogén beavatkozásra van szükség. A terület az ötvenes évek elejétől a híres szilvásváradi lipicai ménes legelője volt. Itt található a ménes nyári szállása, melynek környezetében a gyakori taposás és intenzív legelés a növényzet degradálódásához vezetett. A karámtól távolabbi területek értékes növényfajainak fenntartásához hozzájárult a legeltetés, sőt pozitívabb hatással volt a vegetációra, összehasonlítva a Nagymező elkerített, kaszált részével. 1974 óta állnak rendelkezésre cönológiai felvételezésekből nyert adatok, melyekből látszik, hogy az elmúlt 20 év alatt a Nagymező jelentősen változott. A sztyepprétek kiterjedtek, a franciaperjés hegyirétek egy része szálkaperjés rét lett, valamint a szőrfűgyepek visszaszorulóban vannak. A változások az elmúlt években felgyorsultak, hiszen a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság 4 éve nem legeltet, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság sem végez beavatkozást a területen. A kaszálás is a múlté és a terület nagy része két éve leégett. A legutóbbi vizsgálataink alapján elmondható, hogy a cserjésedés megindult, és a magasabb szálfüvek kerültek túlsúlyba. Effect of disturbance on species richness on different sandy grasslands in the center of Carpathian Basin

82

Hajnáczki Sándor1, Házi Judit1, Fehér Zsófia1, Wichmann Barnabás1, Sutyinszki Zsuzsanna1, Balogh Ákos2, Szőke Péter1, Centeri Csaba3, Szentes Szilárd4 1

Szent István University, Department of Botany, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Syngenta International AG, Schwarzwaldallee 215, 4002 Basel, Switzerland 3 Szent István University, Department of Landscape Ecology and Nature Conversation, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 4 Szent István University, Department of Grassland Management, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The examined area located in Carpathian Basin is semi-arid, extreme dry where open grassland is the typical vegetation. The soil is dry and sandy with xerotherm characteristics vegetation types and with dominant endemic species such as Festuca vaginata. The base of the vegetation examination was that what is the dominant species (Festuca vaginata and F. pseudovaginta, identified as a new taxa) of vegetation. Soil characteristics were examined based on the average soil samples and their laboratory examinations. While the physiognomy of the vegetation remained the same with some changes in the species composition: in the F. pseudovaginata plots are the amount of weeds and disturbance resistant species increased; Cynodon dactylon became dominant on grasslands. This plost where was the dominat of F. pseudovaginata the urbanization caused growth of nitrate content in the degraded, shallow and sandy soils, In this areas. The result suggested this taxa adapted well to the new environment which changed because of human activity. The research was supported by Research Centre of Excellence- 8526-5/2014/TUDPOL and Establishment of sustainable conservation of Natura 2000 sites in Hungary (Swiss-Hungarian Cooperation Programme: SH/4/8) projects. Fajgazdagság és a környezeti hatások kapcsolata a Kárpát-medence központi homoki területein Hajnáczki Sándor1, Házi Judit1, Fehér Zsófia1, Wichmann Barnabás1, Sutyinszki Zsuzsanna1, Balogh Ákos2, Szőke Péter1, Centeri Csaba3, Szentes Szilárd4 1

Szent István Egyetem, Növénytani Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

83

2

Syngenta International AG, Schwarzwaldallee 215, 4002 Basel, Switzerland 3 Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájökológia Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 4 Szent István Egyetem, Gyepgazdálkodási Csoport, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A vizsgált területen a Kárpát-medence száraz, extrém nyílt füves vegetáció a jellemző. A talaj száraz, homokos amin xerotherm vegetáció típusok jelennek meg. Ezekben a növényzeti tipusokban domináns endemikus fajok is vannak, mint pl. a Festuca vaginata. A cönológiai vizsgálat a domináns Festuca vaginata és F. pseudovaginta taxonok által jellemzett növényzeti területeken voltak. A talaj paramétereket is vizsgáltuk. A vegetációban a domináns fajok mellett a Festuca pseudovaginata vegetáció típusokban a gyomok és a zavarástűrő fajok is megjelentek. Domináns fajjá a csillagpázsit (Cynodon dactylon) vált. A Festuca pseudovaginata állományokban az antropogén hatás, ami juhlegeltetés vagy egyéb hatás volt, következtében növekedett a nitrát tartalma a talajban. Az eredmények alapján az új taxon jól alkalmazkodott az új megváltozott környezethez. A kutatást támogatta a Kari Kiválósági 8526-5/2014 / TUDPOL és a Natura 2000 Svájci-Magyar Együttműködési: SH / 4/8 program.

84

Effects of cut mowing and grazing on species composition and biomass productivity on some Pannon grasslands (A kaszálás és a legeltetés hatása pannon gyepek fajkompozíciójára és biomasszaprodukciójára) Hajnáczki Sándor1, Szentes Szilárd2, Sutyinszki Zsuzsanna1, Uj Boglárka1, Fürjes Zsuzsanna1, Pajor Ferenc3, Andrea Catorci4, Federico M. Tardella4, Póti Péter3 1

Szent István University, Department of Botany, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Szent István University, Department of Grassland Management, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 3 Szent István University, Institute of Animal Husbandry, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 4 Department of Environmental and Natural Sciences, University of Camerino, Via Pontoni 5, I-63032 Camerino (MC), Italy E-mail: [email protected] Phytosociological samples were collected: grassland stands with low intensity grazing (under-grazed pasture), overgrazed pastures, meadows (hayfield) and the stands where animals drinking. The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production in every grazing season of a year. 5 pieces of 2×2 m phytosociological samples were examined on each sample area in April, May, June, August and September. In case of the undergrazed pastures low number of species was detected in the and the control area. About one month per year grazing time in the undergrazed area was not enough to achieve a better state for species diversity, and the amount of forage remained high. The overgrazed pasture carries a low forage value and contains a high number of weed species, despite the spectacularly high total number of plant species, consequently, grazing pressure has to be decreased. Although the number of species is lower in the hayfield, species composition and ability for forage supply is much better, showing that the proper management of the area is taken here. The research was supported by Research Centre of Excellence- 85265/2014/TUDPOL, KATIA_AIK_12-1-2012-0012 projects. Biomass – species richness relationships in alkali landscapes

85

Kelemen András1, Török Péter2, Valkó Orsolya1, Miglécz Tamás2, Tóthmérész Béla1,2 1

MTA-DE Biodiversity and Ecosystem Services Research Group, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary 2 University of Debrecen, Department of Ecology, Debrecen, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary E-mail: [email protected] Explaining biomass-species richness relationship is a hot topic in ecology. We provided a detailed analysis of the relationship between major biomass components (total biomass, green biomass and litter) and species richness along a long gradient of alkali and loess grasslands. Aboveground biomass of characteristic alkali and loess grassland stands was sampled along a gradient of increasing productivity in Hortobágy National Park (East-Hungary). In each grassland stand, a 25 m 2 sample site was randomly selected. Within each site, 10 aboveground biomass samples (20×20 cm) were collected in June 2009, at the peak of biomass production. The frequently detected humped-back relationship was valid for the relation of total biomass and species richness. In relation to total biomass, we detected a saturation curve for the relative proportion in green biomass for competitors, and a hyperbolic curve for stresstolerators. Low proportion of ruderals was detected at both low and high biomass levels. Species richness was affected positively by litter at low litter scores, but we found a negative litter effect from much lower scores than detected formerly (from 400 g/m2). There was a positive relationship between green biomass production and diversity. Our study revealed that at the initial part of productivity gradient stress is likely responsible for low species richness. We found that both competition and litter shape biomass-species richness relationship, but competition conversely to litter is crucial only at high levels of biomass.

86

Fitomassza és fajgazdagság kapcsolata szikes tájban Kelemen András1, Török Péter2, Valkó Orsolya1, Miglécz Tamás2, Tóthmérész Béla1,2 1

MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. E-mail: [email protected] 2

A fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata kulcsfontosságú a gyepek vegetációdinamikai folyamatainak megértése szempontjából. Vizsgálatunkban az egyes fitomassza-frakciók fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú gyepekben szikes tájban. Hipotéziseink a következők voltak: (i) A teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (egy csúcsú) görbével írható le. (ii) A fitomassza növekedésével párhuzamosan a kompetítor fajok aránya növekszik, a stressz-tűrő és a ruderális fajok aránya csökken. (iii) Az avar felhalmozódása kis mennyiségben pozitívan, nagy mennyiségben negatívan befolyásolja a fajgazdagságot. Kutatásainkat a Hortobágyi Nemzeti Park területén végeztük; nyolc gyeptípust, szikes és löszgyepeket vizsgáltunk. Eredményeink azt mutatják, hogy hortobágyi szikes és löszgyepek esetében a földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális görbével írható le. A fajgazdagság maximumát 750 g/m2 földfelszín feletti fitomasszánál találtuk. A földfelszín feletti fitomassza növekedésével a kompetítorok aránya szignifikánsan növekedett, míg a stressz-tűrők aránya szignifikánsan csökkent. A ruderálisok arányának eloszlása unimodális görbét követett és a fajszámhoz hasonlóan a löszgyepekben volt a legmagasabb. Bizonyos avarmennyiség (mintegy 400 g/m2) alatt pozitív, ennél nagyobb avarmennyiségek esetén negatív hatással volt az avar mennyisége a fajgazdagságra. Az élő fitomassza és a fajgazdagság pozitívan korrelált a teljes gradiens mentén. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy alacsony produktivitású gyepekben az abiotikus stressz, a produktivitás növekedésével pedig a kompetíció meghatározó szerepet a fajgazdagság kialakításában. Az avar mennyisége a teljes produktivitási gradiens mentén meghatározó. Zártabb társulásokban az avarfelhalmozódás és a kompetíció együttesen felelős a fajgazdagság csökkenéséért, bár vizsgálatunk szerint az avarfelhalmozódás játszik fontosabb szerepet ebben. The connection between the agri-environmental schemes and the

87

small game population in Hungary – preliminary study Keller Norbert, Ujhegyi Nikolett, Szemethy László Szent István University, Institute for Wildlife Conservation, H-2100, Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The European brown hare (Lepus europaeus) is one of our most important small game species, the size of its population is adequate, not influenced by man-made breeding. Its population shows a declining trend throughout Europe, which is believed to be caused by the negative effects of the intensive agriculture (excessive chemical-usage, high performance machines, monoculture, large, contiguous plots, declining of field margins etc.). Due to the breeding strategy of the species, its population reacts quickly to the changes of the environment, the habitat developments and the extensive cultivation methods. From the early 90's members of the European Union started to establish various agri-environmental schemes (AES) to decrease the ecological harms of the intensive agriculture. However the effectiveness of these schemes is accompanied by intense professional debate. In 2009, Hungary started its own projekt, the agri-environmental support system (agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszer – AKG), with the aim of reducing the ecological harms and to maintain sustainable land use. Due to the reasons above, the brown hare is a good indicator species for projects like the AKG or other AESs. The aim of our recent study is to analyse the connection between the AKG and the brown hare population. If the AKG bears a positive effect, then in that case the population of the species should increase with the ratio of the AKG areas. The base data was given to us by the National Foodchain-safety Office (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – NÉBIH), which we compared against the hunting bags- and estimation data of 482 wildlife management units (vadgazdálkodási egység – VGE). In oppose to our preliminary hypothesis, the ratio of the AKG areas only showed a feeble connection with the hunting bags and estimations. The effectiveness of the AKG can't be determined clearly from the current results, in the future we need to analyse the data of the small spatialscaled field researches, the differences between the areas, the ratio of the treated-controll areas as well. This serial analysis will be done in the next phase of the field monitoring executed by our institute on behalf of the NÉBIH. In addition we recommend to change the AKG to a result-

88

oriented projekt and to create and maintain a stable monitoring system, which could aid the cause of the AKG to increase biodiversity and thereby the population of the small game species as well. Az agrár-környezetgazdálkodási programok és az apróvad-állomány kapcsolata Magyarországon – előtanulmány Keller Norbert, Ujhegyi Nikolett, Szemethy László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] A mezei nyúl (Lepus europaeus) az egyik legjelentősebb apróvad-fajunk, állománynagysága megfelelő méretű, nem befolyásolja mesterséges kibocsátás. Állománya Európa-szerte csökkenést mutat, melynek oka az intenzív mezőgazdaság környezetterhelésében keresendő (túlzott kemikáliahasználat, nagy teljesítményű munkagépek, nagytáblás gazdálkodás, monokultúra, szegélyek eltűnése stb.). Szaporodási jellemzőiből adódóan gyorsan reagál a környezet változásaira, élőhelyfejlesztésekre, extenzív gazdálkodási módokra. Az intenzív mezőgazdaság ártalmainak mérséklése érdekében a 90-es évektől több európai uniós tagország indított célzott agrárkörnyezetgazdálkodási programokat, melyek hatásosságát heves szakmai vita kíséri. Magyarországon 2009-ben indult el az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszer (AKG), célja a környezetterhelés csökkentése a fenntartható tájhasználat kialakítása. Fentebbiekből következik, hogy az AKG célprogramjainak kiváló indikátorfaja a mezei nyúl. Jelen kutatásunk tárgya az AKG és a mezei nyúl állományváltozása közötti kapcsolat értékelése. Amennyiben az AKG pozitív hatással bír, úgy a résztvevő területek arányának növekedésével a faj állományának javuló tendenciát kell mutatnia. Az alapadatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) bocsátotta a VMI rendelkezésére, melyeket összevetettünk 482 vadgazdálkodási egység (VGE) elejtési-, valamint becsült állománysűrűségével. Az előzetes várakozásunkkal ellentétben az AKG területek aránya gyenge kapcsolatot mutatott a VGE-k állománysűrűségi adataival. Az eddigi eredményekből nem lehet egyértelműen eldönteni a támogatási rendszer hatásosságát, a későbbiekben szükséges a kis térléptékű, terepi felmérések-, a területek közötti különbségek-, a kezelt-kezeletlen

89

területek arányának elemzése is. Ezen elemzéssorozatra a NÉBIH megbízásából a VMI által kivitelezett monitoring elemző szakaszában lesz lehetőségünk. Mindemellett javasoljuk az AKG eredményközpontúvá alakítását, az állandó monitoring-rendszer kiépítését, melyek segítséget jelentenének az AKG céljának beteljesülésében, hogy a résztvevő területeken valóban növekedjen a biodiverzitás, és ezáltal az apróvad állománya. Revision of Crataegus herbarium-collections in Carpathian Basin Kerényi-Nagy Viktor Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Institute of Horticulture, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] In my hawthorn research was the 2 most important point: the field resarch (between 2005–2014) and the revision of herbarium-collections. I studied 3500 specimens in the country of Carpathian Basin (2035 ps BP, 10 ps BPU, 35 ps GAH, 4 ps EGR, 280 ps CL, 99 ps ZA, 54 ps ZAHO); European outlook revision in order to work continued in BRNU (900 ps) and FB (20 ps). After this herbarium revision possible to paint the areal maps of species, and 12 species (with 8 subspecies, 32 varietas and 18 formas) and 15 nothospecies (with 15 nothosubspecies, 14 nothovarietas and 11 nothomorphas) hawthorns growing in the Carpathian Basin. A Crataegus herbáriumok revíziója a Kárpát-medencében Kerényi-Nagy Viktor Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Kertészeti Intézet, 2100, Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A galagonyanemzetség-kutatás két legfontosabb pillérének tekintettem a terepkutatást (2005–2014 között) és a herbáriumi anyagok revideálását. A már meglévő herbáriumi anyagok revideálásának több oka is volt: az Elődök munkájának megbecsülése és nagyra értékelése mellett ez egy igen költséghatékony módszer a Kárpát-medence lelőhelyein termő

90

galagonyák „felkeresésére”, így az idő és tér korlátait legyőzve teljes képet kaphatunk a fajok és hibridek valós elterjedéséről, és jó kiegészítője a terepkutatásnak. Munkám során csak az őshonos taxonokra összpontosítottam, a galagonyataxonok azonosításához BARANEC (1986), CHRISTENSEN (1992), BARTHA – KERÉNYI-NAGY (2012), KERÉNYI-NAGY (2010, 2012a,b, 2015) határozók és monográfiák szerint revideáltam, de nevezéktanban már a jelen műben szereplő rendszert követem, a megjelent publikációkat is azok alapján korrigáltam. Munkám során összesen közel 3500 herbáriumi lapot revideáltam: - a Magyar Természettudományi Múzeum Herbáriuma (BP) – Törzsanyag (kb. 2000 db), - Magyar Természettudományi Múzeum Herbáriuma (BP) – Jeneygyűjtemény (35 db; BARINA – KERÉNYI-NAGY – NÉMETH, 2010), - az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Füvészkert (BPU) (10 db), - a gödöllői Szent István Egyetem (GAH) (35 db), - az egri Eszterházy Károly Főiskola (EGR) (KERÉNYI-NAGY, 2014; 4 db), - a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (CL) (mintegy 280 db), - a zágrábi Herbarium Croaticum (ZA) (99 db), - a szintén zágrábi Herbarium Ivo and Marija Horvat (ZAHO) (54 db) gyűjteményeket. Európai kitekintés végett revíziós munkát folytattam (összesen 920 lap): - a brünni Masaryk Egyetem, Természettudományi Kar, Növénytani és Állattani Tanszék (BRNU) herbáriumában (mintegy 900 db), e gyűjtemény az igen sok kárpát-medencei taxont leíró ANEŽKA HRABĚTOVÁ-UHROVÁ típusanyagai miatt is páratlan jelentőségű; illetve - a freiburgi Albert-Ludwigs Egyetem herbáriumának (FB) anyagát (20 db) ellenőriztem. Ezek a több ezer lelőhelyről gyűjtött a galagonya-herbáriumok pontos elterjedési térképek összeállítására biztosítanak alapot. Revíziós munkák nyomán a Kárpát-medencében 12 faj (species), 8 alfajjal (subspecies), 32 változattal (varietas) és 18 alakkal (forma), illetve 15 hibridfaj (nothospecies) 15 hibridalfajjal (nothosubspecies), 14 hibridváltozattal (nothovarietas) és 11 hibridalakkal (nothomorpha) galagonya tenyészik. Five year dynamics of Ambrosia artemisiifolia in oldfield restoration experiment sowing different grasses Komoly Cecília1, Türei Dénes2, Csathó András István1, Pifkó Dániel3, Juhász Melinda1, Zimmermann, Zita1, Szabó Gábor1, Kun Róbert4, Bartha

91

Sándor1 1

MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary 2 ELTE TTK, Department of Geneticd, NetBiol Group, H-1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. 3 TTM-Növénytár, H-1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. 4 SZIE MKK, 2100 Gödöllő Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected], [email protected] Spreading of Ambrosia artemisiifolia in abandoned fields is a nationwide problem in Hungary. Restoration techniques (e.g. sowing strongly competitive grass species) can be an effective tool to suppress ragweed. We sown the non-site-specific Lolium perenne and the site-specific Festuca pseudovina in an abandoned field near Tiszaalpár, surrounded by secondary sand and loess-steppe meadows. Microcoenological methods were used to examine the effects of sowing on ragweed – often occurring in high abundance shortly after land-abandonment – and the micrcoenological attributes of developing vegetation. We recorded species presence annually in July along 52 m long belt transects of 1040 5×5 cm contiguous microquadrats. Spatial analysis and information statistics were used for data analyses. Sowing was successful in controlling ragweed in the first two years, in ryegrass better than in F. pseudovina. After the third year, ragweed cover declined to negligible proportions in all stands. Due to droughts in 2011 and 2012 ryegrass population collapsed, and in the wet year of 2013 early successional annual species like ragweed could emerge again in these stands. F. pseudovina which tolerated drought and the spontaneously regenerating stands have maintained the inhibition of A. artemisiifolia. Diversity and spatial association became higher throughout the 5 years across the whole study site. Nevertheless the diversity of ryegrass stands were significantly lower at the beginning and a temporary community disassembly appeared due to the decline of ryegrass population in these stands. For this reason we suggest the use of site-specific seed mixtures while maintaining the original land-use types in similar projects. A parlagfű ötéves dinamikája spontán regenerálódó és fűmaggal vetett parlagokon Komoly Cecília1*, Türei Dénes2, Csathó András István1, Pifkó Dániel3, Juhász Melinda1, Zimmermann Zita1, Szabó Gábor1, Kun Róbert4, Bartha Sándor1

92

1

MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. 2 ELTE TTK, Genetika Tanszék, NetBiol Csoport, 1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 3 TTM-Növénytár, 1097, Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. 4 SZIE MKK, 2100 Gödöllő Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected], [email protected] A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) felhagyott szántóföldeken való megjelenése, terjedése és szaporodása országos jelentőségű probléma. A gyeprekonstrukciós technikák (pl. alacsony diverzitású, jó kompetitív képességű fűmagkeverék vetése) hatékony eszköz lehet a parlagfű visszaszorítására. Vizsgálatainkat egy Tiszaalpárhoz közeli fiatal parlagon végeztük, melyet másodlagos szikes rétek illetve homoki és löszsztyepprétek vesznek körül. A kísérlet során veresnadrág-csenkesz, – mely az adott társulásban természetes társulásalkotó lehet – és társulásidegen angolperje magokat vetettünk. Mikrocönológiai módszerekkel öt év óta monitorozzuk, hogy a fűvetés milyen hatással van a szántók felhagyását követően gyakran nagy tömegben megjelenő parlagfű borítására, és a különböző vetésekkel kezelt állományok mikrocönológiai jellemzőire. A mintavétel minden évben július elején történik, 52 m hosszú, kör alakú transzszektek mentén, ahol a növényfajok jelenlétét 5×5 cm-es mikrokvadrátokban rögzítjük. Az adatokat térsorozati elemzéssel, információstatisztikai modellekkel értékeljük. Eredményeink szerint a fűvetés az első két évben hatékonyan visszaszorította parlagfüvet, az angolperje jobban, mint a veresnadrágcsenkesz. Három év után a parlagfű borítása azonban már a spontánul fejlődő, nem kezelt területen is elenyésző volt. A 2011-es és 2012-es aszályos évek hatására az angolperje állomány szinte teljesen elpusztult és a helyén a csapadékosabb 2013-as évben korai szukcessziós egyéves fajok, köztük a parlagfű újból felszaporodott. A veresnadrág-csenkesz jobban ellenállt a szárazságnak, és itt, ill. a kezeletlenül fejlődő állományban a parlagfű mennyisége nem növekedett jelentősen. A diverzitás és a térbeli asszociáltság az öt év során valamennyi állományban növekedett. Azonban az angolperjés vetés diverzitása eleinte lényegesen kisebb volt és a fűfaj kipusztulása után a társulás szerkezete időlegesen felbomlott. Ezért restaurációs célokra inkább a természetes társulásalkotó faj vetését javasoljuk a hagyományos extenzív művelési módok fenntartása mellett.

93

Természetszerű és kezelt ártéri erdők aljnövényzetének összehasonlítása a Csallóközben (Comparison of the undergrowth of semi-natural and managed floodplain forests in Csallóköz) Košičiarová Lucia1, Gabriel Izsák2, Wichmann Barnabás1 1

Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2 EKOLOGIK, Gaštanový rad 4184/14, 929 01, Dunajská Streda, Slovakia E-mail: [email protected] Vizsgálatunkban négy csallóközi erdőtípusban (tuskósarjaztatással felújított fűzligetben; ültetett fűzligetben; erdészetileg nem kezelt, természetközeli fűzligetben; valamint nemes nyarasokban) végeztünk cönológiai vizsgálatokat. Típusonként 10 felvételi négyzetet készítettünk Braun-Blanquet-féle kvadrátmódszerrel, ahol az egyes mintavételi négyzetek területe 400 m 2 volt. Célunk a különböző az egyes erdőállományok aljnövényzet pontos felmérése és összehasonlítása, az erdőkben előforduló növényfajok listájának elkészítése, a védett és inváziós növényfajok feltérképezése, ezen keresztül az erdőgazdálkodás erdőállományokra gyakorolt hatásainak kimutatása volt. A cönológiai felvételeket Borhidi-féle szociális magatartási típusok és a belőlük származtatott degradáltsági mutató alapján is értékeltük, illetve multivariációs analízissel (PCA és DCA) elemeztük. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az egyes mintavételi területek aljnövényzetében a tavaszi és a nyári aspektus között az eltérés nagyon jelentős lehet. A legnagyobb hasonlóság a felvételek és az előforduló fajok esetében a nemesnyaras és a fűzliget tuskós felújításaiban mutatkozott, ezek esetében az erdészeti bolygatás nagyon jelentős. Kiemelendő a Solidago gigantea erdészeti monokultúrákban történő tömeges előfordulása, amelynek a multivariációs analízisben a nemes nyaras nyári aspektusának elkülönülését okozza. A vizsgált erdőtípusok közül a természetes fűzligethez leginkább az ültetett fűzligetek álltak, ezek az erdőtípusok mutatták a leginkább természetszerű állapotokat is. A természetvédelem és az erdőgazdálkodás kompromisszumának megvalósítására javasolható a természetközeli erdőgazdálkodás, melynek keretében előnyben részesítendő eljárások az őshonos fafajokkal történő erdősítések, a természetszerű felújítások, illetve a véghasználat tervezése

94

során a magasabb vágásérettségi kor alkalmazása. Valuing geoconservation of perm-triassic boundaries and some other important exploration in Bakony-Balaton Geopark Kovács Áron University of Pannonia, Georgikon Faculty, H-8360 Keszthely, Deák F. Str. 16., Hungary E-mail: [email protected] The actuality of the theme is the emerging geotourism and the increasing importance of geoconservation in Hungary. In our area the perm-triassic boundary is formed from the high volumed Balaton Uplands sandstone formation and the lower triassic sedimentary rocks. Some independent exploration of Balaton Uplands sandstone has been chosen because of its diverse composition beside the perm-triassic boundary sections complete with the geological exhibition of Száka-hill (Füred limestone, upper triassic). All of the studied geosites have a high educational value, half of them are typifiedness and most of them are considered rare presence from their properties. Two geosites (Dockyard quarry, Kővágóörs section) are directly vulnerable from their current land use and Pálkövei quarry is potential vulnerable. The condition of geosites are average fairly good (2.5 point from 3). They are not at all sensitive for visiting, easy to reach, and only Kővágóörs section is approachable hard. Current utilization must be repaired within Köcsi-lake, Száka-hill and Vadvirág street section. Unfortunately none of the geosites are utilized for geotourism, education or science. It would be necessary scientific research for Paloznak road cut and geotourism utilization for Pálköve and Balatonrendes quarries and Kővágóörs section. A Bakony-Balaton Geopark perm-triász határfelületeinek és néhány más, jelentős feltárásának értékelése a földtudományi természetvédelem szempontjából Kovács Áron Pannon Egyetem Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. E-mail: [email protected]

95

A téma aktualitását a hazánkban kialakulóban lévő geoturizmus és az egyre nagyobb jelentőséggel bíró földtudományi természetvédelem adja. Térségünkben a perm és triász időszak határát a meghatározó mennyiségben jelen lévő Balatonfelvidéki Homokkő Formáció és a rátelepült alsó-triász üledékes kőzetek alkotják. A Balatonfelvidéki Homokkő változatos összetétele miatt esett a választás kilenc önálló feltárására a perm/triász határszelvények mellett, kiegészítve a Szákahegyi bemutatóhellyel (Füredi Mészkő, felső-triász). A vizsgált geosite-ok mindegyike kiemelkedő oktatási-nevelési jelentőséggel rendelkezik, fele típusos szelvény, s nagy részük jellemzőik alapján ritka előfordulásúnak tekinthető. A jelenlegi területfelhasználás közvetlen veszélyeztetettséget jelent két geosite-ra nézve (Hajógyári kőfejtő és Kővágóörsi szelvény), illetve potenciálisan veszélyeztetett helyzetben van a Pálkövei kőfejtő. A geosite-ok állapota átlagosan jónak mondható (2,5 pont a 3-as skálán). Látogatással szemben egyáltalán nem érzékenyek, könnyen elérhetőek, egyedül a kővágóörsi szelvényt lehet nehezen megközelíteni. Javítandó a jelenlegi hasznosítás módja a Köcsitó, a Száka-hegy és a Vadvirág utcai feltárások esetében. Sajnálatos, hogy az arácsi-szelvényt leszámítva a többi geosite geoturisztikai / oktatási / tudományos szempontból nincsen hasznosítva. Szükséges lenne a paloznaki útbevágás tudományos vizsgálata, illetve a pálkövei, balatonrendesi kőfejtők, valamint a kővágóörsi szelvény geoturisztikai hasznosítása.

96

Fauna of Kaposvár University Kovács-Hajdu Katalin, Nagyapáti Nikolett, Bende Zsolt, Lengyel Gábor, Sovány Krisztina, Görföl Tamás, Valovics Szilvia, Lanszki József Kaposvár University, Department of Nature Conservation, Guba S. Str. 40, H-7400 Kaposvár, Hungary E-mail: [email protected] We summarised faunistic observations, carried out in the park of a Hungarian university, University of Kaposvár (Kaposvár-Toponár, Somogy County) from the last cca. 15 years. The fauna checklist of the university park is based on occasional observations performed mainly by students. We classified in five groups the vegetation coverage of the park. The tree-sized vegetation (60%) and the grassland (30-35%) have the largest areas. The remaining 10% is covered by scrubs, one summer flowering ornamentals and concrete. The invertebrate species were studied by means of owl pellet analysis, sweep net and pan trap, etc. The mammals were studied by direct observation, live-trapping and owl pellet analysis. This checklist includes 177 invertebrate species (of which 17 are protected), 4 amphibian and 5 reptile species (all protected), 100 bird species (of which 9 are strictly protected; 52 nesting species), 31 mammal species (of which 15 are protected). As habitat development, it would be necessary to evolve edge habitats, which attract new species. It’s important to plant more native berry croped shrub because of the birds, and conservation the hollow trees not only for bats, but for example birds, insect too. Numerous taxa less studied therefore we encourage further survey the fauna of this university park. A Kaposvári Egyetem parkjának állatvilága Kovács-Hajdu Katalin, Nagyapáti Nikolett, Bende Zsolt, Lengyel Gábor, Sovány Krisztina, Görföl Tamás, Valovics Szilvia, Lanszki József Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. E-mail: [email protected] Tanulmányunkban összegeztük egy magyarországi egyetem, a Kaposvári Egyetem parkjának utóbbi, nagyjából 15 évben, főként hallgatók által végzett faunisztikai megfigyeléseit. A park területén a növényzeti

97

borítottságot öt kategóriába soroltuk, melyek közül a fatermetű növényzettel borított foltok (60%) és a gyepfoltok (30-35%) aránya volt a legjelentősebb. A fennmaradó 10% alatti részt cserjések, egynyári virágos dísznövényekből álló ágyások, növényzet nélküli betonfelületek alkották. Az egyetemi park fajlistájafőként alkalmi megfigyelések és önkéntes kutatások alapján készült. A gerinctelen fajokat megfigyeléssel, hálózással, kuvik köpetvizsgálatból, kisebb részben a parkban elhelyezett talajcsapdák anyagából mutattuk ki. A madarak, hüllők és kétéltűek adatai alkalmi megfigyelésekből származtak. Az emlősfajokat részben közvetlen megfigyelésekkel, részben élve-fogó csapdázással, valamint bagolyköpetvizsgálatok során azonosítottuk. A tanulmányban 177 gerinctelen faj (közülük 17 védett), továbbá 4 kétéltű- és 5 hüllőfaj (mind védett), 100 madárfaj (közülük 9 fokozottan védett, 52 fészkelő faj) és 31 emlősfaj (közülük 15 védett) szerepel. Az egyébként állatbarát módon kezelt parkban élőhelyfejlesztés céljából javasoljuk a szegélyélőhelyek létrehozását, mely révén új szegélykedvelő fajok jelenhetnének meg. Az őshonos bogyós termésű cserjefajok ültetése a madarak szempontjából különösen előnyös lenne, de emellett az odvas fák megóvása is fontos, nem pusztán a denevérek, de a madarak és a rovarok szempontjából is. A hiányosan feltárt taxonok esetében további vizsgálatokat javasolunk. Initial research results of Physalis sp. cultivation Kristó Attila Centre for Plant Diversity, H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15., Hungary E-mail: [email protected] After the first successful year of cultivation the ecological needs of the edible Physalis species been observed and first ascertainments conceived. At the beginning of the year the experiment started with the six selected species (P. angulata L., P. peruviana L., P. pubescens L., P.ixocarpa Brot., P. philadelphica Lam., P. alkekengi L.) on the three selected areas (Tápiószele, Ceglédbercel, Vasad). Morphological parameters (plant height, leaf parameters, yield etc.) were collected in addition to soil and meteorological data from the experimental field. Due to the continuous photo documentation, it’s clear that within the population of some species, flower heterogeneity occurred and further deeper research suggested. The began statistical calculations already showed that the sandy soil, changing weather conditions and ecological needs of the

98

perspective species associate with significant differences. The preliminary nutritional value and organoleptic tests also pointed the importance of continuing and the research on alternative use of the studied species. In further activities the phenophases, the pollination opportunities and the potential of hybridization have to be clear. During literature study of the species, good relationship developed with foreign researchers who are also investigate the genus on the same or different way of research activity, taxonomical, physiological, ecological aspects. For example, on taxonomic field the similarity between species and also the uncertainty in species sufficiently high, or sometimes high genetic variability within the species due to phylogenetic studies are just as important as the cultivation experiments. It’s certain that research activities with Physalis, give us a better picture of the genus on any scientific field. Physalis sp. termeszthetőségén végzett kezdeti kutatási eredmények Kristó Attila Növényi Diverzitás Központ, 2766 Tápiószele, Külsőmező 15. E-mail: [email protected] Az ehető Physalis fajok hazai ökológiai igényeire, termeszthetőségére irányuló kutatás első sikeres éve után, megfogalmazódnak az első észrevételek. A három kiválasztott területen (Tápiószele, Ceglédbercel, Vasad) az év elején elkezdődött a 6 vizsgált faj (P. angulata L., P. peruviana L., P. pubescens L., P. ixocarpa Brot., P. philadelphica Lam., P. alkekengi L.) morfológiai paramétereinek (növény magasság, levél paraméterek, termés mennyiség stb.) felvételezése, mindezek mellett begyűjtésre kerültek a kísérleti területekre vonatkozó talajtani és meteorológiai adatok. A folyamatos fotódokumentációnak köszönhetően világosan látszik, hogy az egyes fajoknál megmutatkozó populáción belüli virág heterogenitás további, alaposabb vizsgálatra szorul a kutatás folytatásában. Az elkezdett statisztikai számításokból már most látszik a homokos termőhelyek, változó időjárási tényezők és a perspektivikus fajok ökológiai igényeivel összefüggésbe hozható szignifikáns különbségek. Az előzetes beltartalmi érték- és organoleptikus vizsgálatok szintén rámutattak a kutatás folytatásának fontosságára illetve megfogalmazódott a vizsgált fajok esetleges felhasználási alternatívája. A továbbiakban a fenofázisokat szükséges pontosan vizsgálni és a megporzási lehetőségeket, esetleges hibridizációs hajlamot. A fajok szakirodalmi feldolgozása során sikerült kapcsolatot kialakítani olyan

99

külföldi kutatókkal, akik az érintett genust hasonló vagy éppen eltérő kutatási szempontokból vizsgálják, taxonómiai, fiziológiai, ökológiai kutatások. A rendszertan területén például eléggé nagy a bizonytalanság a fajok közötti nagyfokú hasonlóság, illetve olykor a fajon belüli nagyfokú genetikai variabilitásnak köszönhetően, a filogenetikai vizsgálatok éppen annyira fontosak, mint a termesztési kísérletek. Annyi bizonyos, hogy a fizáliszokat célzó vizsgálatok bármely iránya, a nemzetség pontosabb megismerését segíti elő. Comparative microcoenological studies on marshmeadows colonized by Solidago gigantea Kun Róbert1, Szépligeti Mátyás2, Malatinszky Ákos1, Virágh Klára3, Szentirmai István1, Bartha Sándor3 1

Faculty of Agricultural and Environmental Science, Institute of Nature Conservation and Landscape Management, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 2 Directorate of Őrségi National Park Igazgatóság, H-9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. 3 MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4. , Hungary E-mail: [email protected] Abandoned marshmeadows are threatened by the spread of Solidago gigantea, a successful invasive species in Western Hungary. Detrimental effects of Giant Goldenrod is generaly recognized. However, little is known about the dynamics of invasion, and about the related biotic interactions and disassembly processes. Six marschfield sites colonized by different amount of S. gigantea were compared in the Őrség region in Western Hungary. Marsh meadows had been mown differently for seven years, and as a consequence of different managements, they were differently colonized by S. gigantea. Within each site, we used 8 regularly spaced 5 m long transects for vegetation sampling. The presence of rooting vascular plant species was recorded in 5 cm x 5 cm microquadrat along the transects. Shannon diversity and the related evenness measure were calculated for each transect. Within-site heterogeneity had been represented by the coefficient of variation (CV%) of the transect-based diversity and equitability estimates and by the mean similarity between

100

transects (based on Bray Curtis index and Sorensen index). Strong significant differences were found between sites in the abundances of Solidago populations and in the mean diversity and equitability of vegetation. Results showed that within-site heterogeneity was larger at sites with abundant Giant Goldenrod. In constrast to our hypotheses, less detrimental effects of S. gigantea on diversity was found than expected and these negative effects were developing relatively slowly over 5-7 years of improper management. The slow disassembly processes found in our study highlights the potential for successful restoration on marshmeadows colonized by Giant Goldenrod. This work was supported by OTKA 105608. Mikrocönológiai mocsárréteken

vizsgálatok

magas

aranyvesszővel

fertőzött

Kun Róbert1, Szépligeti Mátyás2, Malatinszky Ákos1, Virágh Klára3, Szentirmai István1, Bartha Sándor3 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] Általánosan ismert, hogy a hagyományos gazdálkodás (például a kaszálás) felhagyásával a magas aranyvessző gyakran megjelenik és elterjed mocsárréti társulásokban, veszélyeztetve azok természetvédelmi értékeit és a gyep szerkezetét. Munkánkban magas aranyvesszővel különböző mértékben fertőzött mocsárréti társulások cönológiai állapotát hasonlítottuk össze, különös tekintettel az inváziós folyamat dinamikájára és a társulások mikrocönológiai szerkezetváltozásaira. Hat, eltérő mértékben kolonizált gyepterületet vizsgáltunk, melyek közül kettő referenciaterületként is szolgált. Állományonként 8-8 db 5 m hosszú transzszektet mintavételeztünk. Ezek mentén 100 db egymást érő 5 cm x 5 cm-es mikrokvadrátban rögzítettük a fajok jelenlétét. Az állományokat a diverzitás és az egyenletesség átlagos értékeivel és állományok belső heterogenitásával jellemeztük. A S. gigantea gyakorisága jelentősen különbözött a mintaterületeken, és mennyiségének növekedésével

101

összefüggésben változtak az állományok cönológiai jellemzői: csökkent a diverzitás és nőtt a heterogenitás. Várakozásunkkal ellentétben azt tapasztaltuk, hogy a fajgazdag és kiváló szerkezetű gyepnövényzet csak lassan, 5-7 év után kezd leromlani a magas aranyvessző fertőzés következtében. Ennek fényében jó esélyt látunk ezen értékes (azonban sok esetben degradálódó) mocsárréti állományok állapotának helyreállítására a hagyományos kaszálás (vagy más alternatív kezelés) segítségével. Munkánkat az OTKA 105608 támogatta. Effect of mowing methods on the variation of biomass on a marshfield of the Őrség Kun Róbert1, Szépligeti Mátyás2, Szentirmai István1, Bartha Sándor3 1

Faculty of Agricultural and Environmental Science, Institute of Nature Conservation and Landscape Management, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 2 Directorate of Őrségi National Park Igazgatóság, H-9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. 3 MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4. , Hungary E-mail: [email protected] Nowadays its an important topic to detect interactions between land-use changes and ecosystem functions, because this theme is critical for predicting significant changes in ecosystems. Variability of production is less studied in grasslands but it could be great indicator of proper functioning and the tendencies of degradation and regeneration. Frequency and timing of mowing are the most important factors to sustain valuable submontainous grasslands (typical to the study area in the Őrség), which had been maintained well with traditional landuse practices for centuries. According to our experiences, abandoning traditional land management causes serious problems (spread of invasive species or shrub encroachment) in these fields. Our research focused on the determination of changes in the spatial variation of biomass in these valuable marsh fields. Three stands with different type of mowing and one unmown stand were sampled for biomass in June of 2014 using eight 0.5 m × 0.5 m quadrats in each stand. In these plots we cut the grass with 5 centimeters high stipula. After

102

cutting we put the grass into plastic bags and measured the fresh weight with 1 gramm precision. The highest variation of biomass indicating strong degradation due to Solidago gigantea invasion were found in the unmown site. The lowest coefficient of variation of biomass appeared in the stand mown twice a year. ANOVA and Tukey HSD tests showed significant differences between management types (p<0.05). We conclude that variability of biomass is a good functional indicator to determine the level of degradation and the coenological tendencies. This work was supported by OTKA 105608. Kaszálási módok hatása egy őrségi mocsárrét biomasszájának varianciájára Kun Róbert1, Szépligeti Mátyás2, Szentirmai István1, Bartha Sándor3 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] Napjainkban igen fontos a tájhasználati változások hatásainak feltárása az ökoszisztémákban történő változások előrejelzése érdekében. A növényi produkció variabilitása igen jó indikátora lehet a gyeptársulások a gyeptársulások funkcionális és dinamikai tulajdonságainak feltárásában, valamint a degradációjának és regenerációjának megismerésében. Az Őrség szubalpin klímáján található értékes fajokat is nagy számban magában foglaló gyeptársulások hosszú távú fenntartása érdekében igen fontos a megfelelő használati mód megismerése és a kezelés éven belüli időzítésének meghatározása. Vizsgálatunkban a különböző kezelésű gyepállományokat vetettük össze a növényi produkció változatosságával összefüggésben, valamint a Solidago gigantea fajjal eltérő mértékben történt kolonizációjával összefüggésben. Vizsgálataink során egy transzszekt mentén egyenlő távolságban elhelyezett 0,5 m × 0,5 m – es kvadrátokban vettük a fitomassza mintát, minden esetben egységesen 5 cm-es tarlót hagyva. Állományonként 8-8 kvadrátot alkalmaztunk. A terepen frissen levágott növény anyagot rövid időn belül lemértük és a nedves fitomassza anyag

103

tömegével számoltunk. Elemzéseink során jelentős eltéréseket tapasztaltunk a kaszálatlan, valamint az évi két alkalommal kaszált területek között a fitomassza tekintetében (p<0,05), valamint a variációs koefficiens segítségével is jól látható trendeket tapasztaltunk, mely eredmények alátámasztották az eltérő használatú területek fitomassza vizsgálatának hatékonyságát is. Munkánkat az OTKA 105608 támogatta.

Botanical surveys in the open patches of a Poplar-Juniper steppe woodlands near Soltvadkert Laczó Márton1, Schellenberger Judit1, Szirmai Orsolya2,Czóbel Szilárd1 1

Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 2 Botanical Garden, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Szent István University, H-2100 Gödöllő Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The Pannonian Poplar-Juniper sand dune forests and thickets nominated as a Natura 2000 habitat in Hungary mainly occuring between the Danube and Tisza River on sand dunes. These open woodlands-like mosaics habitats of open sandy grasslands (Festucetum vaginatae danubiale community) and Poplar-Juniper forests (Junipero-Populetum albae association) supporting shelter for many protected, endemic species. This study cover the botanical survey of the open patches of a Poplar-Juniper community from nature conservation point of view. In addition the estimation of density and population size of the local, protected herbaceous plant species was also carried out. The relevées were sampled in May 2013 and June-July 2014 according to the Braun-Blaquet method. Estimation the density and population size of 6 protected species (Stipa borysthenica, Alkanna tinctoria, Dianthus serotinus, Onosma arenaria, Tragopogon floccosus) based on previous field and botanical surveys. The latter were carried out in 20x20, 10x10 és 2x2 meters sized randomly selected quadrats. Data evaluation showed, that the open patches of the Poplar-Juniper vegetation can be classified in the community of Festucetum vaginatae danubiale and Pseudolysimachio spicataeSalicetum rosmarinifoliae. The mean total cover of mosses was overwhelmed the values of vascular plants, and the ratio of barren surface was noticable as well. The dominant vascular plant species were Festuca vaginata, Bothriochloa ischaemum and Stipa borysthenica. The high

104

covering values of Juniperus communis and Populus alba are predict the continuous decrease of open grassland patches. Out of the protected species the characteristic Stipa borysthenica can be described with stable population, while among the other protected taxa Onosma arenaria is the rarest one, appearing here soliterly only. Botanikai vizsgálatok egy soltvadkerti nyáras-borókás nyílt foltjain Laczó Márton1, Schellenberger Judit1, Szirmai Orsolya2,Czóbel Szilárd1 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2 Szent István Egyetem, MKK, Botanikus Kert, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] A NATURA 2000 minősítésű Pannon homoki borókás-nyáras élőhelyek hazánkban elsősorban a Duna-Tisza közén, futóhomokból felépülő homokbuckákon fordulnak elő. Ezek a ligetes megjelenésű, nyílt homokpusztagyepekkel (Festucetum vaginatae danubiale társulás) mozaikoló nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae társulás) élőhelyek számos védett endemikus fajnak adnak otthont. Jelen munkában egy a Soltvadkert térségében található nyáras-borókás nyílt foltjainak természetvédelmi célú botanikai vizsgálatát, valamint az itt előforduló védett lágyszárú növényfajok egyedsűrűségének és állományméretének vizsgálatát végeztük el. A cönológiai felvételezések 2013. májusában és 2014. június-júliusában történtek Braun-Blanquet módszerrel. Az előzetes terepbejárások és botanikai felvételezések alapján kiválasztott 6 védett növényfaj (Alkanna tinctoria, Dianthus serotinus, Gypsophyla fastigiata, Onosma arenaria, Stipa borysthenica, Tragopogon floccosus) denzitásának és állományméretének felvételezése 20x20, 10x10 és 2x2 méteres random módon kijelölt kvadrátban történt. A cönológiai felvételezések alapján a nyáras-borókás nyílt foltjai a Festucetum vaginatae danubiale és a Pseudolysimachio spicatae-Salicetum rosmarinifoliae társulásba sorolhatók. A mohák átlagos összborítása meghaladta az edényes növényekét, és jelentős volt a csupasz talajfelszín is. A domináns edényes növényfajok a Festuca vaginata, a Bothriochloa ischaemum és a Stipa borysthenica voltak. A Juniperus communis és a Populus alba magas borítási értékei a nyílt gyepek fokozatos térvesztését vetítik elő. A védett növényfajok közül a társulásalkotó Stipa

105

borysthenica stabil állománnyal jellemezhető, míg a színező-elemek közül legritkábbnak bizonyuló Onosma arenaria csupán szálanként fordult elő. Health and social relationship of various beech trees on the private territory of the Kőszegi-forrás Forest Reservation Lukács Márió, Ortmann-né Ajkai Adrienne University of Pécs, Institute of Biology, Department of Hydrobiology, H7624 Pécs, Ifjúság Str. 6., Hungary E-mail: [email protected] We analyzed the social and health statuses and as well as the water-sprout based on the results gained from the forest reservation research. The occurrence of the dominant and subdominant species were equal, with 4040%. The interdominant species occurrence was 13% while the outstanding species had 7% of the shares. The healthy trees proportion was 46% and the share of the scarred or damaged trees was 54%. The most healthy species being the outstanding type with 56%. The reason for this is the social status of this species, as they are able to use more of the surrounding sunlight which makes them stronger and higher than other trees, so they are able to stand the hardships of the weather. The interdominant species are in the worst state, only 33% of them can be called healthy. This is also emphasized by the high number of watersprout in this category. This is mostly caused by the disadvantageous social status, the less amount of sunlight. As we are going down from the Northern (valley post) parts to the Southern (plateau post) parts of the forest reservation the mezoclimate becomes drier which is disadvantageous for the subdominant species. This is underlined by the shrinking numbers and the worst overall health. Even though the underdominant species are in better condition in these parts then their dominant pairs. The reason for this is that they are not under the weather as much, since the higher species are protecting them from the harsh weather. There is scarce sunlight in the lower levels of these parts however the young beeches, who inhabit these area can tolerate the loss of sunlight better. The dominants show worse health since the forest reservation was abandoned by the forestry departments, the species in the researched region started their natural senescent.

106

Bükk egyedek szociális és egészségügyi helyzetének összefüggése a Kőszegi-forrás Erdőrezervátum magterületén Lukács Márió, Ortmann-né Ajkai Adrienne Pécsi Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Hidrobiológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. E-mail: [email protected] Az erdőrezervátum-kutatás során használatos módszertan alapján történt, terepi felmérésből származó adatokat az egészségi állapot, szociális helyzet és vízhajtásosság szempontjából elemeztük. Egyenlő arányban voltak jelen az alászorult és uralkodó helyzetbe tartozó egyedek, 40-40%al. A közbeszorultak 13%-os, míg a kimagaslók 7%-os részesedést mutattak. Az egészséges egyedek aránya 46%, a sérült vagy beteg fák aránya 54% volt. A kimagasló kategóriában lévők mutatták a legjobb egészségi állapotot 56%-al. Ennek oka, hogy tudnak élni a szociális helyzetből fakadó előnyökkel, például a több fénnyel, és elég erősek, hogy ellenálljanak az időjárási viszontagságoknak. A közbeszorultak vannak a legrosszabb állapotban, 33%-uk mondható egészségesnek, amit a kategóriákon belüli vízhajtások magas száma is mutat. Ezt főként a kedvezőtlen helyzet, növekedési és fényhez jutási feltételek okozhatják. Az északi (völgyi) részről, ahogy haladunk dél (platóhelyzet) felé, egyre szárazabb mezoklíma válik uralkodóvá, ami az alászorult egyedeknek kevésbé kedvező, ezt jelzi arányuk fokozatos csökkenése, illetve az általánosan romló egészségi állapot. Ennek ellenére az alászorultak még mindig jobb állapotban vannak, mint uralkodó társaik. Oka feltételezhetően az, hogy kevésbé vannak kitéve az időjárási viszontagságoknak, és a magasabb egyedek védelmét élvezhetik. A fényhiány jelentős az alsóbb szinteken, de ezt éppen fiatalkorukban viselik a legjobban a bükkök. Az uralkodók azért mutatnak kedvezőtlenebb egészségügyi képet, mivel a rezervátum erdészeti szempontból történő felhagyása miatt beindult a vizsgált területen az állomány természetes elöregedése. Results of the monitoring of Juncus maritimus (Lam.) in the south side of Balaton Miókovics Eszter1, Szabó Gábor2, Zimmermann Zita2, Rozner György3

107

1

University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Plant Science and Biotechnology, H-8360 Keszthely, Festetics Str. 7., Hungary 2 MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4. , Hungary 3 Directorate of Balaton Uplands National Park, H-8229 Csopak, Kossuth Str. 16., Hungary E-mail: [email protected] We made the survey about the monitoring of the habitats of sea rush (Juncus maritimus Lam.) because there were only a few and archive data about this protected species of the wetland in the south side of Balaton. The changes in the population (number of individuals, extent of the population) were monitored, the habitats based on the herbarium data were localized and surveyed. The most important result of our study is that most of the habitats signed in the herbarium data were destroyed because of the intensive landscape changes. Recent habitats and the biggest populations can be found in many cases in clay- and peat mines. In the wetland habitats there are two large populations of ten thousands and in addition there are several smaller populations with variable number of individuals. One of the threatening factors is the expansion of Cladium mariscus which is also a protected species. This confused situation have to be solved by nature conservation management. The populations of J. maritimus proved to be stable, we did not observe significant changes in the number of individuals in the surveyed populations.

108

Eredmények a Juncus maritimus (Lam.) helyzetéről a Balaton déli partmenti területeiről Miókovics Eszter1, Szabó Gábor2, Zimmermann Zita2, Rozner György3 1

Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, 8360 Keszthely, Festetics u. 7. 2 MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. 3 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 8229 Csopak, Kossuth utca 16. E-mail: [email protected] Az elmúlt években a tengeri szittyó (Juncus maritimus Lam.) állományainak lelőhelyeiről készültek felméréseink. A Balaton déli vizes élőhelyein télisásosok és sós rétek hazánkban védett növényfajáról előtte csak szórványos és archív adatok álltak rendelkezésre. Monitoroztuk a faj állományaiban bekövetkezett változásokat (fajszám, kiterjedés változása), és emellett az elmúlt közel 100 évre visszamenő archív herbáriumi adatok lelőhelyeit lokalizáltuk és mértük fel újra, valamint a faj ökológiai igényeinek megfelelő élőhelyeken is kerestük állományait. Felmérésünk legfőbb eredménye, hogy az archív adatokban jelzett élőhelyeinek nagy része megsemmisült a táj intenzív átalakulása következtében, jelenlegi előfordulásai, legkiterjedtebb állományai sok esetben egykori agyag és tőzeg bányagödrök területén vannak. Az archív adatokban jelzett (MTM Növénytár) élőhelyekről elmondható, hogy jelenleg két kiterjedt, több tízezres nagyságrendű állományon felül a berkek területén a faj tömegessége a néhány tíz tő és több ezer tő között váltakozik. Az egyik veszélyeztető tényező a faj jelenlegi élőhelyeivel kapcsolatban az intenzíven terjedőben lévő, vöröskönyves társulásalkotó a Cladium mariscus, ennek a kettős helyzetnek a természetvédelmi szempontú kezelése megoldásra vár. Vizsgálatainkból kiderült, hogy a J. maritimus aktuális helyzetére a berkek területén jellemző, hogy állományai az elmúlt évtized során már stabilnak bizonyulnak, nem tapasztalunk a felmért állományaiban jelentős mértékű változást.

109

Study of the feeding habits of the golden jackal in Ormánság Nagyapáti Nikolett1, Kurys Anita1, Szabó László2, Heltai Miklós2, Torbó László3, Duško Cirovic4, Aleksandra Penezic4, Lanszki József1 1

Kaposvár University, Department of Nature Conservation, H-7400 Kaposvár, Guba S. Str. 40., Hungary 2 Institute for Wildlife Conservation, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 3 Sastya Game Management Unit, H-7960 Sellye, Ifjúság Str. 1/a., Hungary 4 University of Belgrade, Department of Animal Ecology and Geography, Studenski Str. 3, 11000 Belgrade, Serbia E-mail: [email protected] In Hungary, there are various misleading theories about the feeding habits of the native golden jackal (Canis aureus). Therefore, we did a two-year research near Vajszló (Ormánság, Baranya County, Hungary) from autumn 2010 to spring 2012. Our goal was to analyse and compared the diet composition and the feeding habits of the golden jackal and its major competitor, the red fox (Vulpes vulpes). Our research (based on scat analysis) shows that the primary food of the jackal were small mammals (percentage of biomass consumed, yearly mean: 68%), mostly the agricultural pest called the common vole (Microtus arvalis). Its secondary food was the wild boar (Sus scrofa; annual: 12%, winter: 17.5%, spring: 21.5%) or plants (annual: 16%). The birds consumed took 0.4% annually. Consequently, the jackal mainly hunted alone, occasionally in pairs or in small groups. Also, the fox mainly preyed on small mammals (annual: 52%; especially the common vole), and secondarily relied on plants (annual: 28%). The fox mostly consumed wild boars in winter (14.4%, annual: 6%), and rarely consumed birds (annual: 5%). Our research shows that both the jackal and the fox are opportunistic carnivores, their diet varies according to season. Our findings according to main conclusions of earlier as well as recent studies performed in Hungary and in neighbour countries, and indicate that the jackal does not cause largescale damage to big-game populations. At the same time, it may affect mainly on wild boar population, however, the reduction of this species is an ongoing program in Hungary.

110

Az aranysakál táplálkozási szokásainak vizsgálata az Ormánságban Nagyapáti Nikolett1, Kurys Anita1, Szabó László2, Heltai Miklós2, Torbó László3, Duško Cirovic4, Aleksandra Penezic4, Lanszki József1 1

Kaposvári Egyetem, Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Szent István Egyetem, Vadvilág-megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. 3 Sastya Vadásztársaság, 7960 Sellye, Ifjúság u. 1/a. 4 University of Belgrade, Department of Animal Ecology and Geography, Studenski Str. 3., 11000 Belgrade, Serbia E-mail: [email protected] Az őshonos aranysakál (Canis aureus) táplálkozásmódjának hazai megítélése a különféle híresztelések miatt félreértésekre adhat okot. Ezért a Vajszló körzetében (Ormánság, Baranya megye, Magyarország), két éves (2010 ősztől 2012 tavaszig) terepi kutatásra alapozott vizsgálatunk elsődleges célja az aranysakál, emellett fő versenytársa a vörös róka (Vulpes vulpes) táplálék-összetételének és zsákmány-választásának értékelése, illetve e két faj étrendjének összehasonlító elemzése volt. Az ürülékelemzésre alapozott vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy a sakál számára az elsődleges táplálékot a kisemlősök jelentették (fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti részesedése éves szinten 68%). Közülük is a legfontosabb faj a mezőgazdasági kártevő mezei pocok (Microtus arvalis) volt. A sakál másodlagos fontosságú tápláléka vaddisznó (Sus scrofa, éves szinten 12%, télen: 17,5%, tavasszal: 21,5%) vagy növény volt (éves szinten: 16%). A madárfogyasztása éves szinten 0,4%-ot tett ki. Mindezek azt jelzik, hogy a sakál alapvetően magányosan szerzi a táplálékát, de alkalmilag előfordulhat a párban vagy a csoportban történő vadászat is. A róka esetében szintén a kisemlős volt legjelentősebb táplálékforrás (éves szinten: 52%, főként mezei pocok). Másodlagos fontosságúak a növények voltak (éves szinten: 28%). A vaddisznó fogyasztása csak télen volt számottevő (14,4%). A madárfogyasztása éves szinten 5%-ot tett ki. Mindkét ragadozó faj főként kisméretű, nyílt területekhez kötődő, vadon élő állatfajokat választott. A vizsgálat alátámasztja opportunista, az adott évszakhoz alkalmazkodó táplálkozási módjukat. A kapott eredmények összességében összhangban állnak a korábbi, illetve az újabb hazai, valamint környező országokban végzett vizsgálatok eredményeivel, és nem jelzik a sakál nagyvadállományokban okozott jelentős kártételét. Hatása leginkább a vaddisznó állományra

111

lehet, amelynek állománycsökkentése amúgy is országos szintű program napjainkban. The effect of water supply on shoot and culm properties of Phyllostachys iridescens Neményi András 1, Pék Zoltán 1, Gyuricza Csaba 2, Mikó Péter Pál 2, Percze Attila 2, Helyes Lajos1 1

Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Horticulture, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Hungary 2 Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Plant Production, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Hungary E-mail: [email protected] Temperate bamboos play an important role in the agronomies of Asian countries. Their agricultural potential other than as ornamentals has not been fully investigated and exploited in Europe. Phyllostachys taxa are planted as ornamentals under the continental warm temperate climate of Hungary. A three year experiment was carried out on sandy soil in 2010, 2011, 2012 with a single clone of Phyllostachys iridescens, planted in 2009. Half of the experimental plot was provided with drip irrigation and irrigated 3 times a week during the vegetation period from April until the end of October in all years. A 2:1:1 N:P:K plus microelements inorganic slow release fertilizer was spread in the whole experimental plot in spring of all years. Sample plants were randomly chosen from the irrigated and non irrigated areas and shoot development, mortality, culm number, diameter and height were recorded. Total number of shoots did not significantly increase over the years in control plants, while in irrigated plants there was a three to four fold increase compared to values of 2010. There was no significant difference between the irrigated and the control plants in culm diameter and culm height during 2010 and 2011. While there was a five fold significant difference in these parameters in 2012. We found a strong (R2=0.90, P=0.001) correlation between culm diameter and culm height. Our results prove that water supply during the growing season is of vital importance to temperate bamboos. A vízellátottság hatása a Phyllostachys iridescens szár rügyek és szárak paramétereire

112

Neményi András 1, Pék Zoltán 1, Gyuricza Csaba 2, Mikó Péter Pál 2, Percze Attila 2, Helyes Lajos1 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Kertészeti Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. [email protected] 2 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A mérsékeltövi bambuszok fontos szerepet töltenek be az ázsiai országok mezőgazdaságában. A dísznövényként való alkalmazáson kívül Európában még nem vizsgálták részletesen mezőgazdasági potenciáljukat. A Phyllostachys taxonokat Magyarország mérsékelt övi klimatikus viszonyai mellett dísznövényként ültetik. Egy három éves kísérletet végeztünk 2010, 2011 és 2012-ben, homoktalajon, egy Phyllostachys iridescens klón felhasználásával, mely 2009-ben került eltelepítésre. A kísérleti parcella egy része csepegtető öntözéssel volt ellátva, az öntözést hetente háromszor végeztük, a vegetációs időszakban áprilistól október végéig mind a három évben. Egy 2:1:1 N:P:K plusz mikroelem tartós hatású műtrágyát juttattunk ki az egész kísérleti parcella területén minden év tavaszán. Az öntözött és az öntözetlen növények közül kerültek kijelölésre a minta növények. Vizsgáltuk a szár rügyek fejlődését, a szárak számát, átmérőjét és magasságát. A szár rügyek összes száma nem változott szignifikánsan az évek folyamán a kontroll növényeknél, míg az öntözött növények esetében három, négyszeres növekedést mértünk ezen paraméterek esetében 2010-hez képest. Nem volt szignifikáns különbség szár átmérőben és szár magasságban az öntözött és az öntözetlen növények között 2010 és 2011-ben. Míg 2012-ben ötszörös szignifikáns különbség volt mérhető. Szoros összefüggést találtunk (R 2=0.90, P=0.001) a szár átmérő és a szár magasság között. Eredményeink azt igazolják, hogy a vízellátottságnak nagyon fontos szerepe van a vegetáció során a mérsékeltövi bambuszok esetében.

113

Botanical surveys of Cirsium brachycephalum Jur. in the Fonyód Nagyberek area Neumann Krisztina, Czóbel Szilárd Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] We have examined the connections between the presence of Cirsium brachycephalum in the Fonyód Nagyberek area and the attributes of the area, the management of the landscape as well as the other plant species living in the area. Today the Nagyberek is among the most thoroughly modified non-urban area of the country, the remaining natural values of which is conserved by one protected area of national importance, three Natura 2000 sites and one site included in the Convention on Wetlands of International Importance. We appointed eight parcels within the Natura 2000 sites to implement the population estimation of Cirsium brachycephalum based on stem count as well as the transect and coenological examinations. As a conclusion it can be said that this species is present in areas with various attributes. It can be found in areas either utilised or unutilised as grazing fields or by mowing. In these areas it grows mainly in smaller or larger patches. Furthermore it can be found in the margins of habitats and parcels where it occasionally grows in bulks. This thistle species is also present in grasslands covered by different plant species and in closed reed areas, although it cannot be found in areas dominated by Cladium mariscus. Notwithstanding their Natura 2000 classification large parts of the habitats of Cirsium brachycephalum is contaminated by Solidago gigantea. It would be appropriate to readjust this situation in order to maintain and – where necessary – restore the favourable natural state of Natura 2000 sites.

114

A Cirsium brachycephalum Jur. botanikai vizsgálata a fonyódi Nagyberekben Neumann Krisztina, Czóbel Szilárd Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] A Cirsium brachycephalum fonyódi Nagyberekben való előfordulása és a terület adottságai, a terület kezelése, valamint a területen előforduló egyéb növényfajok közti összefüggéseket vizsgáltuk. A Nagyberek ma hazánk egyik legerőteljesebben módosított, nem urbanizált területe, melynek megmaradt természeti értékeit egy országos jelentőségű védett természeti terület, három Natura 2000-es terület és egy a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe felvett terület őrzi. Az itt található Natura 2000-es területeken nyolc parcellát jelöltünk ki, melyeken elvégeztük a kisfészkű aszat tőszámláláson alapuló állománybecslését, valamint a transzszekt- és cönológiai vizsgálatokat. Összességében elmondható, hogy a faj különböző adottságú területeken egyaránt előfordul. Megtalálható a legeltetéssel, kaszálással hasznosított és nem hasznosított területeken, ezen belül leginkább kisebb-nagyobb foltokba tömörülve, valamint az élőhelyek, parcellák szegélyén fordul elő, néhol tömegesen. A kisfészkű aszat előfordul a különböző növényfajokkal borított gyepterületeken, összefüggő nádasban, azonban a Cladium mariscus dominálta területeken nem jelenik meg. A faj termőhelyeinek jelentős része – Natura 2000-es státuszuk ellenére – Solidago gigantea-val erősen fertőzött, mely állapot megszüntetése a Natura 2000-es területek kedvező természetvédelmi helyzetének megtartása, ahol szükséges helyreállítása érdekében indokolt lenne. Apiary in Northern Hungary Oravecz Titanilla Szent István University, Doctoral School of Management and Business Administration, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] In this section the Northern Hungarian's apiaries' production indicators

115

and the question of bee population density will be outlined. The bee population density is investigated from the aspect of bee health care. An apiary's 5 years development is presented in regards of fixed material and financial assets, aids, its market access method and the enrichment of its theoretical knowledge. This apiary's production indicators, bee products and market activity are demonstrated. Advantages and disadvantages of the conventional and the biotechnological methods are examined. We will get a closer look at the species question, which is about the breeding of the bee queen, which in this case gives feedback data about the Pannonian bee. Some data about the Hungarian and European bee consumption is examined, while a wide range of Hungarian bee products is presented. Some products' laboratory parameters and healing powers are also presented. The consumer habits and traditions are looked in the aspect of trade among the bee products. We examinated consumer habits in different sales areas which may adumbrate whether the product will be the customer's new favourite or not. The customers' ethical, qualitative and commercial expectations are also presented. The tasting opputinity of honeys and bee products is a part of our presentation. We offer national and foreigner producers' honeys to taste personally, which may show you an unkown savour. We rely on professional researches, the National Association Hungarian Beekeepers and a local beekeeper's theoretical and practical knowledge. Méhészet Észak-Magyarországon Oravecz Titanilla Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] Ebben a témában az észak-magyarországi méhészetek termelési mutatóival ismerkedünk, részletezzük a méhsűrűség kérdését. A méhsűrűség európai helyzetét a méhegészségügy helyzetével hozzuk párhuzamba. Bemutatjuk egy méhészet 5 éves fejlődését. A fejlődést külön tárgyaljuk a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, a támogatások, a piacra jutás módja és az elméleti tudás gyarapítása alapján. Bemutatjuk az említett méhészet termelési mutatóit, a megtermelt méhészeti termékeit és piaci tevékenységét.

116

Beszélünk a konvencionális és biotechnológia előnyéről és esetleges hátrányáról. Érintjük a fajtakérdést, azaz a méhkirálynő tenyészthetőségéről tudható gyakorlati szaktudást, amely az őshonos „pannon méh” tenyészthetőségéről jelez vissza adatokat. Párhuzamot vonunk a magyar méz külföldre jutás módjáról és a belföldi piac értékesítési körei lehetőségéről. A magyarországi és az európai mézfogyasztásra vonatkozó adatokat elemezzük, miközben a magyarországi méhészeti termékek széles választékát is bemutatjuk. Tárgyaljuk egy-egy termék laboratóriumi paramétereit, valamint az emberekre gyakorolt jótékony és gyógyhatásokat is elemezzük. Részletezzük a kereskedelem fogyasztói szokásait és hagyományait a méhészeti termékek körében. Vizsgálunk piaci értékesítési területeken fogyasztói magatartásokat, amely szerint egy-egy termék vagy termelő a fogyasztók kedvencévé válhat. Részletesen bemutatjuk a fogyasztók méhészeti termékekkel és a termelővel szemben elvárt minőségi, etikai és piaci igényeit. Méz- és méhészeti termékkóstolást teszünk lehetővé hazai termelők és külföldi, nálunk kevésbé ismert termékek íz világát hozzuk elő, hogy kiki a saját érzékszervi vizsgálata alapján dönthesse el, mi az, ami számára fontos és finom. Ebben témakörben támaszkodunk szakmai vizsgálatokra, az Országos Magyar Méhészeti Egyesületre, valamint egy helyi méhész gyakorlati és elméleti tudására. Cserjeírtás hatásainak vizsgálata a Mátrában (A case study of the effects of shrub eliminating in Mátra Mts.) Pápay Gergely, Házi Judit, Besnyői Vera, Saláta Dénes, Uj Boglárka, Fürjes Zsuzsanna Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Vizsgálatunkban két mátrai gyepterületen végeztünk cönológiai vizsgálatokat a cserjeírtás vegetációra gyakorlt hatásainak nyomon követése céljából. A mintaterületek Fallóskúton és Parádóhuta közelében helyezkedtek el, ezeken a területeken a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a természetvédelmi kezelés részeként mindkét esetben rendszeresen kaszálást és cserjeirtást végez. A felvételeket 2013 és 2014 májusa és júniusa között készítettük 2×2 m-

117

es kvadrátokat alkalmazva, Braun-Blanquet (1964) módszere szerint, de a fajok borítási értékét adva meg. A természetvédelmi kategóriák Simon (1988) rendszerét követik. Az adatokat Raunkiær (1934) és Pignatti (2005) életforma -rendszere, valamint a Borhidi-féle szociális magatartási típusok alapján is értékeltük. Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy a természetvédelmi kezelések, azaz a kaszálás és a cserjeirtás igen pozitív hatással van a gyepek biodiverzitására és biomassza- produkciójára. A kezelt gyepterületeken a fásszárú növények visszaszorultak, átadták a helyüket az egyéves és évelő pázsitfüveknek, illetve kétszikű lágyszárúaknak. A jövőben ezeken a területeken a megőrzésük érdekében érdemes folytatni a beavatkozásokat, hiszen ez a folyamat nem minden területen fejeződött még be. A Klapp-féle összesített takarmányértékek alapján pedig a már 4 éve felhagyott területek alkalmasak állatok tartására vagy kaszálásra is. A barkóscinege (Panurus biarmicus L., 1758) populációdinamikájának vizsgálata a Dinnyési-fertőn a 2001-2009 időszakban [Population dynamics of the bearded parrotbill (Panurus biarmicus L., 1758) in the Dinnyési-fertő between 2001 and 2009] Papp Ernő Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. E-mail: [email protected] Dolgozatomban a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területen működő Elza-majori madárgyűrűző és madárvonulás kutató állomás 2001-től 2009-ig terjedő időszakának madárgyűrűzési adatait dolgoztam fel a barkóscinegére (Panurus biarmicus) vonatkozóan. Célom az egyes meteorológiai elemek és a barkóscinege különböző kor- és ivarcsoportjai között összefüggés vizsgálata volt. Eredményeim alapján a márciusi közép- és minimum hőmérsékletek és csapadékmennyiségek, illetve a fiatal egyedszámok rendkívül csekély összefüggést mutattak. Ezzel szemben az áprilisi közép- és minimum hőmérsékletek, illetve a fiatal egyedszámok között erős összefüggés mutatkozott. A téli hónapok és az adult egyedszámok nem mutattak összefüggést, kivétel a novemberi minimum hőmérsékleteket és az adult egyedszámokat, ahol gyenge (p=0,1) kapcsolat mutatkozott. A hóborította napok és az egyedszámok között nem volt értékelhető összefüggés.

118

Összegezve elmondható, hogy a fészekaljak valószínűleg kevésbé érzékenyek a márciusi csapadékeseményekre, mint az áprilisi csapadékeseményekre, továbbá kevésbé érzékenyek a márciusi hőmérsékleti viszonyokra, mint az áprilisi hőmérsékletekre. Továbbá az is megállapítható, hogy a hőmérsékletekre érzékenyebbek a fiókák, mint a csapadékeseményekre. Xilo oligosaccharide, techno-functional properties of a new food components (A xilo-oligoszacharidok technológiai tulajdonságai) Penksza Péter, Juhász Réka Corvinus University of Budapest, Department of Food Preservation, Faculty of Food Science, H-1118 Budapest, Ménesi út 45., Hungary E-mail: [email protected] Aim of study was to investigate physical – rheological properties of xylooligosaccharides (XOS) a prebiotic dietary fiber currently being under authorization in European Union and in Hungary. Firther objetcive was to evaluate effect of XOS on organoleptic properties of certain food products. Three types of XOS was used in experiments: to powders (70% and 95%) and a liquid syrup (70%). Elementary tests (colour, water activity, turbidity. appearance, water solubility) showed that XOS has good water solubility and not affect significantly colour or turbidity of solution at low concentrations. XOS proved to have better rheological properties than fructooligosaccharides widely used as prebiotics. Viscosity of sample XOS70P increased with the highest rate in 0,5-70(w/w)% concentration range. Increasing the temperature between 4-90°C XOS containing samples showed stronger thickening effect than FOS containing samples in the whole range investigated. However, viscosity of XOS samples decreased faster than viscosity of XOS samples in function of temperature. Synergent thickening effect of XOS with three texture modifier (pectin, xanthan gum, gelatine) have been investigated. XOS proved to be synergent with pectin and no or to lesser extent with gelatine and xanthan gum. Apple jelly was prepared using pectin and 1-3% XOS showed good organoleptic properties. All the parameters tested have been evaluated to be better in case of XOS containing samples than in control with only one

119

exception (strength). XOS addition improved odour, taste, homogeinity and colour of the jellies. Results indicated that xylo-oligosaccharide a new prebiotic fiber could be appropriate for increasing nutritional value of food products. XOS showed no detrimental effect on the appearance of food products and improved their texture predicting its widespread utilization in food industry. Results of the Pannon Seedbank project Peti Erzsébet1, Málnási Csizmadia Gábor 1, Oláh Imre1, Schellenberger Judit1, Halász Krisztián2, Török Katalin2, Baktay Borbála1 ¹Centre for Plant Diversity (CPD), H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15., Hungary ²MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] The main goal of five years’ (2010-2014) Pannon Seedbank LIFE+ project is collecting and long-term ex situ preservation of 800 wild vascular native plant species of Pannon biogeographical region which are suitable for storing. The project not only achieved the planned goals, but also exceeded them by collecting and storing of 1855 samples of 844 species. 358 samples of 205 different protected species were collected, and 64 samples belong to 40 strictly protected species. After cleaning of seed samples of wild plant species, seed viability was tested in all cases. Germination test is the most common genebank method for testing seed viability. Each plant families show significant differences in germination results. We found that inadequate or unsuccessful germination results do not mean the inviability of seeds, merely indicate that the applied germination method was not proper against seed dormancy. But applied method can be a good base for further development of protocols. Samples are stored in active and base storing cabinets. Active cabinets are operated under 0°C in Tápiószele and Vácrátót, and base cabinets are operated under -20°C in Tápiószele and Bódvarákó. Field testing of stored samples were also carried out in the frame of a reintroduction pilot project. Based on the fact, most sowed species could

120

be observed and developed on the reintroduction site in Kiskunság; we found that length of storing had not significant effect on germination of species. A Pannon Magbank LIFE+ program eredményei Peti Erzsébet1, Málnási Csizmadia Gábor 1, Oláh Imre1, Schellenberger Judit1, Halász Krisztián2, Török Katalin2, Baktay Borbála1 ¹Növényi Diverzitás Központ (NöDiK), 2766 Tápiószele, Külsőmező 15. ²MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] A 2010-től 2014-ig tartó Pannon Magbank projekt célja a tárolásra alkalmas őshonos, vadon élő hazai magvas növényfajok közül mintegy 800-nak a begyűjtése és hosszú távú megőrzése. A program mintegy 844 faj 1855 tételének gyűjtését és tárolását valósította meg. Ebből 205 különböző védett fajhoz tartozik 358 tétel, 40 fokozottan védetthez pedig 64 tétel. Vad fajok mintáinak tisztítását követően, minden tételt életképességvizsgálatnak vetettünk alá, amelynek leggyakoribb génbanki vizsgálati módszere a csíráztatás. Az egyes növénycsaládok jelentős különbséget mutatnak csírázási eredményeik tekintetében. Megállapítható, hogy a gyenge vagy sikertelen csíráztatási eredmény nem jelenti az adott tétel életképtelenségét, hanem mindössze azt jelzi, hogy az alkalmazott csíráztatási módszerrel nem tudtuk a magnyugalmi állapotot megszűntetni. A kipróbált módszer viszont jó alapot jelenthet a protokollok továbbfejlesztésére. A magvak génbanki tárolása ún. aktív és bázis tárolóban valósul meg. A 0 0C-os hőmérsékleten üzemeltetett aktív tárolók Tápiószelén és Vácrátóton, míg a -20 0C-on működő bázis tárolók Tápiószelén és Bódvarákón kerültek kialakításra. A projekt során teszteltük 10 magbankban őrzött homopusztagyepi növényfaj természetben való alkalmazhatóságát. Az MTA ÖK ÖBI munkatársai 1, 2, illetve 3 év génbanki tárolás (aktív tároló, 0 0C) után vetették el a magmintákat a Kiskunságban egy felhagyott szántó helyén kialakult gyomos területre (2 ha). Az elért eredmények igazolták a várt sikereket: az elvetett fajok többsége kikelt és növekedésnek indult. A tárolás időtartamának nem volt jelentős hatása a csírázásra.

121

Diversity and structure of semi-dry meadows response to management and surroundings– A case study from South-Eastern Styria (Austria) [A kezelés hatása félszáraz rétek diverzitására és szerkezetére – Esettanulmány Délkelet-Stájerországból (Ausztria)] Philipp Sengl1,2, Martin Magnes1 1

Institute of Plant Science, University of Graz, Holteigasse 6, A-8010 Graz, Austria Austria 2 Civil Engineering Office Dr. Hugo Kofler, Austria E-mail: [email protected] Semi-dry grasslands are endangered throughout whole Central Europe. Often they are just remains of formerly wide distributed communities. Efforts on behalf of the Habitats Directive, but also of the provincial government, have achieved to conserve some of these remains. Though protected, some of these sites are faced with contrasting demands which sometimes results in inconvenient management. Others deteriorate due to fragmentation, isolation and fringe effects. We investigated diversity responses to size, connectivity and management of several semi-dry meadows. Additionally we asked if late annual mowing is the best management for semi-dry grasslands in the SouthEastern Alpine Foreland of Austria. The study comprises several large sites (mowed 1-2 p.a.) and several smaller, isolated sites lacking special protection or management. All study sites belong to the tightly distributed local association Cirsio pannoniciBrometum. Besides sampling according Braun-Blanquet (16m 2) we recorded the distance each of the samples to the nearest boundary of other species rich semi-dry grassland. We defined several classes of connectivity, recorded the treatment and adjacent vegetation. Our results show that due to low intensive mowing and nutrient input from bordering croplands the typical species composition and structure of semi-dry grassland deteriorates. Though some Festuco-Brometea species show certain resilience to inappropriate management, they have to compete with mesophile grassland species. Large, well-connected sites are more resilient to improper management than small isolated sites. We recommend creating buffer zones around high value grassland remains and application of growth adapted mowing treatment. Additionally periodical grazing could increase diaspore exchange and create

122

microsites.

Alpaca body condition scoring’s importance in Hungary Prágai Andrea, Kovács Alfréd Szent István University Institute of Animal Husbandry, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] Wernery, (2002) writes, the New World camelids have four tipes, the guanaco, the vicuna, the llama and the alpaca. Originally they live in Peru, Chile, Bolivia, in extensive system (Charry, 2003). The external appearance is characterized by small head, slot-like nostrils, long neck, and splitted upper lips. They have two ungulated fingers on their feet, where the last two phalanges pads touch the ground (Clutton - Brock, 2002). Nowadays it is accepted alpacas originated from the lower vicuna (Kadwell 2001, Bromage 2011). Mostly these animals are bred for wool. It is soft, flexible, easily paintable, hypoallergenic, because there is no lanolin in it, and it has less fat than sheep wool. In addition, no inserts, so comfortable to wear (Internet I.). But in some contries they keep them for meat too, especially in Australia (Hack, 2001). Like the other farm animals, at alpacas also important to achieve the ideal weight retention. Overweighed animals are more susceptible to heat stress, more likely to be infertile, mare will give less milk and the neonatal mortality rate grows. In the case of thin alpacas often the foals are born with low weight, mares abort easy (Australian Alpaca Association, 2013). We examined the condition of the animals in Jobaháza, in the summer of 2013. During this period, alpacas are easier to investigate because the wool has been sheared off. Two university students also helped in the experiment. After consideration of the evaluation rules, we evaluated separately the animals. I continue it in the year 2014. In all cases body condition scoring happened with observation and touching. One of the mares had a worse condition than the average, but it is acceptable for the breastfeeding period. Furthermore, one stallion was half a point over the limit. The other alpaca condition was satisfactory. In general, the condition of the animals in Jobaháza was good in both years.

123

Alpakák kondíció bírálatának jelentősége Magyarországon Prágai Andrea, Kovács Alfréd Szent István Egyetem, Állattenyésztés- tudományi Intézet, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] A dél-amerikai tevefélék Peru, Chile, Bolívia területéről származnak, ahol jelenleg is extenzív körülmények között tartják őket (Charry, 2003). A vikunya és a guanakó a vad formáik, míg a láma és az alpaka a háziasított alakjai (Wernery, 2002). Genetikai vizsgálatok alapján, elfogadott, hogy az alpaka a vikunyától származik (Kadwell 2001, Bromage 2011). Külső megjelenésükre jellemző, hogy fejük kicsi, orrlyukai résszerűek, nyakuk hosszú, felső ajkuk osztott. Lábaikon két patás ujj található, ahol a két utolsó ujjperc talppárnái érintik a talajt (Clutton-Brock, 2002). Az alpakák gyapjúja rugalmas, könnyen festhető, puha, hipoallergén, mivel nem található benne lanolin. Továbbá nem szúr, kevésbé zsíros, mint a juh gyapjú, így kényelmes viselet Ezért elsősorban a gyapjúja miatt tenyésztik ezeket az állatokat. (Internet I). De napjainkban, főként Ausztrália területén a húsára is egyre nagyobb az igény (Hack, 2001). Mint más gazdasági állatok esetében az alpakáknál is fontos az ideális súly elérése, és annak megtartása. A sovány alpakák esetében sokszor a csikók kis súllyal születnek, a kancák könnyen elvetélnek, vagy kevés tejet adnak A túlsúlyos állatok érzékenyebbek a hőstresszre, nagyobb eséllyel lesznek terméketlenek, nehezen ellenek, kevesebb lesz a tejük és nő az újszülöttek halandósága (Australian Alpaca Association). 2013 nyarán vizsgáltuk a Jobaházán található állatok kondícióját. Ebben az időszakban könnyebben vizsgálhatóak az alpakák, mivel a gyapjú már le van nyírva. Két egyetemi hallgató is részvett a kísérletben. A bírálati szabályokat ismerték, majd külön-külön, egymástól függetlenül bíráltuk az állatokat. A vizsgálatot a 2014-es évben is folytattam, hogy látható legyen változik-e az állomány kondíciója. Minden esetben megfigyeléssel és tapintással történt a kondíció pontozása. A megfigyeléseink alapján megállapítható az ott található állatok kondíciója az állapotuknak megfelelő. Köszönetnyilvánítás: Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari Kiválósági Támogatás – 8526-5/2014/TUDPOL pályázat.

124

Changes in microbial and chemical parameters of soils originating from organic and conventional farming in Nyírség region (Organikus és hagyományos gazdálkodású talajok mikrobiális ás kémiai paramétereinek változásai a Nyírségben) Demeter Ibolya1, Makádi Marianna1, Tomócsik Attila1, Aranyos Tibor1, Posta Katalin2 1

Research Institute of Nyíregyháza, CAS, University of Debrecen, H4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4-6., Hungary 2 Plant Protection Institute, Microbiology and Environmental Toxicology Group of Szent István University, Gödöllő, H-2100 Gödöllő, Páter K. u. 1., Hungary E-mail: [email protected] Sustainable agriculture is focusing on developing new comprehensive farming practices, for example organic farming systems that are safe and environmentally friendly. The degree of microbial activity is important for each farming systems. The microbial activity is higher when chemical properties and nutrient content of soil are in the favourable range of the given soil type. We determined the main chemical properties (pH KCl, total carbon and nitrogen content, soil organic matter content, nitrite-nitrate-N content, available P and K content) and some biochemical parameters (invertase, dehydrogenase and catalase enzyme activities) in typical sandy soil samples in Nyírség region, under conventional and ecological farming systems. Samples from 0-30 cm and 30-60 cm soil layers were collected, each year three times starting from 2012. autumn and ended to 2014. summer. The microbial activity and the nutrient content reduced with soil depth. The enzymatic activities of the investigated soils strongly correlated with the total carbon and nitrogen contents. Our results confirm that microbial activity is affected by the cultivation method. We measured higher enzyme activities and total carbon and nitrogen content in the investigated sandy soil samples in organic farming system. Seasonal dynamics of the microbial activity was also observed. Different available P and K contents were measured between organic and conventional systems. This study was supported by grants from the and from KTIA (AIK_12-12012-0012). Effect of arbuscular mycorrhizal fungi on different types of

125

cultivated soils (Az arbuszkuláris mikorrhizák hatása különböző talajtípusokra) Au Vo Trung1, Franco Magurno2, Posta Katalin2 1

Pukyong University of South Korea, 45 Yongso-ro, Nam-Gu, Busan South Korea 2 Microbiology and Environmental Toxicology Group, Plant Protection Institute, Szent István University, 2100 Gödöllő, Hungary E-mail: [email protected] Arbuscular mycorrhizal fungi (AMF) give a significant contribution to plant nutrition promoting mostly the uptake of phosphorus and water thereby mycorrhiza inoculation can make cultivation cost-efficient in the agriculture. It is well required to provide more information about how influence different origins of AMF on their effectivities. Our aim was to study the effect of mycorrhizal fungi originated from different types of cultivated soils. There were significant differences in plant growth inoculated with mycorrhizal fungi originated from forest (CT), cultivated soil (KS) and non-cultivated (NKS) soil compared with control treatment. To evaluate the level of inoculation by AMF, the plant roots were stained with ‘Trypan Blue’ and highest concentration of mycorrhizal frequency (82%) was found by CT treatment followed by KM (63%), KCN (56%). On the bases of molecular methods, specific primers were used to identify AMF of different treatments. Purified DNA fragments were cloned into CloneJET™ PCR Cloning Kit (Fermentas) and transformed into Escherichia coli DH5α. Positive clones were tested for restriction fragment length polymorphism (RFLP) by digestion with Hinf I (Promega). Representatives for each restriction profile were selected, and plasmids were extracted and sequenced. Sequence similarities were determined using the BLASTn sequence similarity search tool provided by GenBank and phylogeny analysis. The results obtained in this experiment highlight the great importance of AMF originated from soils under different cultivated areas and could help to develop new inoculums however more research is required to explore the reasons of the observed effects. Recent data to the distribution of Golden Ringed Dragonfly (Cordulegaster bidentata Sélys, 1843) and Large Golden Ringed

126

Dragonfly (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) in Bakony Mountains Rozner György Directorate of Balaton Uplands National Park, H-8229 Csopak, Kossuth Str. 16., Hungary E-mail: [email protected] According to the previous datasets the C. bidentata occurs in the Kőszegmountains, in the Bakony and in the Northern-mountains, whilst the C. heros could be found in the Sopron- mountains, in the Őrség, in the Mecsek- mountains and in the Zselic-hills. Our surveys in 2008 and 2009 proved the co-occurrence of C. heros and C. bidentata in the same water –system, in the case of numerous watercourses of the Kőszeg-mountains, which was important and new information on the distribution of the species. Our assumption based on these data was the chance of coexistence in other areas which was known before as habitats suitable only for C. bidentata. In 2010 and 2011 the examinations were exteneded to the Bakony-mountains area, then C. heros has been found in several streams and co-occurrence of the two species in different sections of the same watercourse, has also been proven. We continued the survey in 2013 and the species was detected in three other streams. Thus according to the recent knowledge the appropriate habitats for Cordulegaster heros in the Bakony Mountains are Köves-patak (Farkasgyepű), Bitva (Németbánya), Aranyos-patak (Csesznek), Torna-patak (Ajka), the stream of Háromforrás and Szarvas-kút (Zirc). Újabb adatok a hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata Sélys, 1843) és a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) bakonyi elterjedéséhez Rozner György Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 8229 Csopak, Kossuth u. 16. E-mail: [email protected] A korábbi adatok szerint a C. bidentata a Kőszegi-hegységben, a Bakonyban, és az Északi-középhegységben fordul élő, míg a C. heros a Soproni-hegységben, az Őrségben, a Mecsekben, illetve az újabb adatok

127

alapján a Zselicben él. A 2008-2009. évi vizsgálataink igazolták a C. bidentata mellett a C. heros előfordulását a Kőszegi-hegység számos vízfolyásában, ami fontos új ismeret volt a faj előfordulása szempontjából, valamint igazoltuk a két faj azonos vízrendszerben való előfordulását is. Ez alapján joggal feltételezhettük, hogy más, korábban csupán a C. bidentata élőhelyeként számon tartott területről előkerülhet a C. heros is. A 2010-2011. évben a Bakony területére is kiterjesztettük vizsgálatainkat és több vízfolyásban sikerült kimutatnunk a C. herost, illetve mindkét faj előfordulását rögzítettük ugyanazon vízfolyás eltérő szakaszain. 2013-ban folytattuk a vizsgálatokat és további három vízfolyásból sikerült kimutatni a fajt, így a jelenlegi ismereteink alapján a Bakony hegység területén a Köves-patak (Farkasgyepű), Bitva (Németbánya), Aranyos-patak (Csesznek), Torna-patak (Ajka-belterület), Háromforrás vízfolyása (Kislőd), Szarvas-kút (Zirc) alkalmas élőhely a Cordulegaster heros számára. Research of vegetation and soil seed bank in a marsh and a xeromesic grassland in the North Hungarian Mountains (NE Hungary) Schellenberger Judit1,2, Peti Erzsébet2, Szirmai Orsolya3, Barczi Attila1 és Czóbel Szilárd1 1

Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Szent István University, H-2103 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 2 Research Centre for Agrobiodiversity, H-2766 Tápiószele, Külsőmező 15., Hungary 3 Botanical Garden, Faculty of Agricultural and Environmental Science, Szent István University, H-2103 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Soil seed pool is the total amount of all viable seeds buried in the soil. It contains propagules of both present and earlier succession stages. Understanding the natural seed bank of plant communities and their regeneration potentials have conservational importance. We have conducted vegetation and soil seed bank examinations in two adjacent areas: a marsh and a xero-mesic grassland, located on a southwestern facing slope of Tardona Hills in North Hungarian Mountains (NE Hungary). Surveys were performed in 6 steady plots (size of 2x2 m) in both grasslands. The vegetation monitoring was carried out by Braun-

128

Blanquet method at the end of May and October, 2013. The soil-seed samples were taken from the upper 10 cm of the soil in March, 2013. Seed content of the samples were examined by germination in greenhouse for 8 months. The results of the vegetation survey show that both grasslands are rich in species and very natural. Dominant species were Carex acutiformis in the marsh (Á-NÉR: B5), and Brachypodium pinnatum, Elymus repens and Peucedanum cervaria in the xero-mesic grassland (Á-NÉR: H4). Dominant species of the vegetation do not form a considerable seed bank. Seed bank of the marsh, dominated by Lythrum salicaria showed better naturalness, than that of the xero-mesic grassland which was rich in ruderal species (Oxalis corniculata, Erigeron annuus). As expected, the Sørensen similarity between the seed bank of the two areas was higher than it was between the seed bank and the above ground vegetation in either cases. Vegetáció és talaj magkészlet vizsgálatok egy északi-középhegységi nedves és xero-mezofil gyepen Schellenberger Judit1,2, Peti Erzsébet2, Szirmai Orsolya3, Barczi Attila1 és Czóbel Szilárd1 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2 Növényi Diverzitás Központ, 2766 Tápiószele, Külsőmező 15. 3 Szent István Egyetem, MKK, Botanikus Kert, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] A talaj magkészlete a talajban eltemetett életképes magvak összessége, amely egyaránt tartalmazza az aktuális vegetáció és a korábbi szukcessziós fázisok propagulumait. Az egyes növénytársulások természetes magkészletének és az abban rejlő regenerációs potenciálnak az ismerete természetvédelmi és konzervációbiológiai szempontból napjainkban kiemelt jelentőségű. Jelen munkában a Tardonai-dombság (Északi-középhegység) egy délnyugati kitettségű lejtőjén elterülő, egymással szomszédos nedves és xero-mezofil gyepterület vegetáció felvételezését és talaj magkészlet vizsgálatát végeztük el. A vizsgálatok a nedves és a xero-mezofil gyepen elhelyezett 6-6 darab, 2x2 m-es állandó kvadrátban történtek. A cönológiai felvételezéseket Braun-Blanquet módszerrel végeztük 2013

129

május végén és októberben. A magkészlet mintavétel 2013 márciusában történt. Kvadrátonként 6-6 darab talajfuratot vettünk a talaj 0-10 cm-es mélységéből. A minták magtartalmát üvegházi hajtatásos módszerrel vizsgáltuk 8 hónapon keresztül. A vegetáció felmérések alapján mindkét gyep jó természetességű, fajgazdag élőhely. A nedves gyepet (Á-NÉR: B5) a Carex acutiformis dominálta. A xero-mezofil gyep (Á-NÉR: H4) uralkodó fajai a Brachypodium pinnatum, az Elymus repens és a Peucedanum cervaria voltak. A vegetáció tömeges fajai nem képeztek jelentős magkészletet. A nedves gyep Lythrum salicaria dominálta magkészlete jobb természetességet mutatott, mint az elsősorban ruderális elemekből (Oxalis corniculata, Erigeron annuus) építkező xero-mezofil gyepé. A magkészlet általános törvényszerűségeinek megfelelően a két gyep fajkészlete nagyobb hasonlóságot (Sørensen index) mutatott a magkészletben, mint a magkészlet és a földfeletti vegetáció között. Vegetation study of Tölgy-erdő at Lébény (Hungary) with focus on forest use Selmeci Marianna1, S.-Falusi Eszter1, Saláta Dénes2 1

Szent Istvan University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Botany and Ecophysiology, Department of Botany, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 2 Szent Istvan University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Nature Conservation and Landscape Management, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Lébény and the forest can be found in the western part of the Kisalföldbasin in Hungary. The area is protected on national level from 1999 and part of the Natura2000 network by the Hanság (HUFH30005) Site of Community Importance and Special Protection Area. The history of the forest dates back hundreds of years, during this the natural vegetation has changed, due to human activity. During our research we investigate how considerable was the impact of human use on the development of the vegetation. In order to explore the current state, collection of botanical and naturalness data on forest division level was done in 2013. Historical literatures, archive documents (from 1606), historical military maps, topographic maps and archive aerial photographs have collected and used

130

to reconstruct the history of forest use. In addition to the preveously data the spices pool of the total area was completed. The species pool of the Tölgy-forest counts 134 species based on literary and self-collected data. The spring aspect is very important in terms of the condition of the forest, therefore we made a distribution map based on field trips. The dissimilarity of each divisions were analysed with hierarchical cluster analysis (SYN-TAX 2000 analysis software package). The data process of the vegetation’s present state, changes in time parallel with the changes of forest use were done in GIS environment based on the visualisation of ratio changes of most important tree species in the previous forest management plans. Compared the forest management to the present condition of the vegetation and result of the naturalness investigation concluded that the most natural forest divisions can be find on the western part of the forest. The previous forest management has a crucial importance on the vegetation. The most significant change is the increase of degraded forest divisions and the appearance of invasive spices. It is also a priority for nature conservation, because the earlier planted black locust (Robinia pseudoacacia) and the invasive tree of heaven (Ailanthus altissima) significantly changed and change the face of the forest.

131

A lébényi Tölgy-erdő vegetációjának értékelése az erdőhasználat tükrében Selmeci Marianna1, S.-Falusi Eszter1, Saláta Dénes2 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Növénytani Tanszék 2100 Gödöllő Páter K. u. 1. 2 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A Hanság keleti peremén, Lébény község határában fekvő Tölgy-erdő egy 109 hektáros, 1999 óta védett természeti terület, amely a „Natura 2000” hálózat része. Az erdő története több száz évre nyúlik vissza, amely során a természetközeli növényzet megváltozott, átalakult, köszönhetően az emberi tevékenységnek. Kutatásunk során célunk volt vizsgálni, hogy az emberi használat intenzitásának változása milyen hatással volt a növényzet fejlődésére. A jelenlegi állapot feltárása érdekében 2013-ban sor került a vegetáció erdőrészlet-szintű felmérésére és természetességi adatok gyűjtésére. Az erdő múltjának rekonstruálása irodalmi és levéltári anyagok, valamint történeti térképek és archív légifotók alapján vált lehetségessé. A korábbi irodalmi adatokat kiegészítve elkészült a terület fajlistája, amely a 2013-as adatokkal bővítve összesen 134 fajt tartalmaz. Mivel az erdő állapotának megítélése szempontjából kiemelt jelentőségű a tavaszi aszpektus lágyszárú növényzete is, a terepi bejárások alapján azokról elterjedési térkép készült. Az egyes erdőrészletek növényi összetétele közötti hasonlóság hierarchikus klaszteranalízissel került vizsgálatra, míg a növényzet jelenlegi állapotának, átalakulásának és az erdőhasználat időbeli változásának összevetése a korábbi erdészeti üzemtervek térinformatikai feldolgozásával, a legjelentősebb fásszárú fajok időbeli arány-változásának megjelenítésével történt.

132

Another approach of High Nature Value Areas Skutai Julianna, Podmaniczky László, Grónás Viktor Faculty of Agricultural and Environmental Science, Institute of Nature Conservation and Landscape Management, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The concept of High Nature Value areas is represented in Hungary by the 25 reference areas included in the nature conservation zonal delineation of the Agri-environment measure. Nevertheless, in Europe the areas classified as High Nature Value go beyond the exclusively nature protection aspects, therefore include areas with low-intensity land use, mosaic landscape patterns or diverse land cover as well as those areas where the proportion of semi-natural landscape is high. Those seminatural forests are also included that represent significant natural value. The scope of the High Nature Value areas in areas affected by certain land-based rural development measures is, at the same time, impact indicator No. 5 of the Common Monitoring and Evaluation Framework (CMEF). As such, it is a mandatory element of the Member States Annual Reports submitted to Brussels, thus rethinking the appointment of these areas has become a relevant task. During the development of delineation methodology we urged the involvement and utilisation of such databases that react both in space and time with sufficient sensitivity to the incidental changes. Hence in agricultural areas we identified “Farmlands with a high proportion of semi-natural vegetation” with certain categories of the LPIS land cover database; “Farmlands with a mosaic of low-intensity agriculture and natural and structural elements” have been characterised by projecting the Shannon landscape diversity index to physical blocks; arable areas of Special Protection Areas (SPA) have been included in the category “Farmland supporting rare species or a high proportion of European or World populations”. As far as forested areas concerned those forest subcompartments have been selected from the National Forest Database which represent forest naturalness categories 1 to 3. No invasive species can appear in the first two tree species rows and the proportion of the two tree species rows shall exceed 50%. Taking the approach of the EU Commission recommendation into account and considering the specific Hungarian

133

features altogether 2.84 million hectare and 964 thousand hectare has been delineated in agricultural and in forested areas, respectively. Magas Természeti Értékű Területek más megközelítésben Skutai Julianna, Podmaniczky László, Grónás Viktor Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] Magyarországon a Magas Természeti Értékű területek fogalmát jelenleg az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés természetvédelmi zonális lehatárolásában nevesített 25 mintaterület foglalja. Európában azonban a High Nature Value névvel illetett lehatárolható területek kitekintenek a kizárólag természetvédelmi szempontrendszerből és ide értik az alacsony intenzitású földhasználattal jellemezhető területeket, a mozaikos tájszerkezettel, nagy felszínborítási változatossággal rendelkező területeket és azokat a területeket, ahol nagy arányú a félig természetes területek jelenléte, valamint azokat az természet közeli erdőterületeket, amelyek jelentős természeti értéket képviselnek. Az egyes vidékfejlesztési területalapú intézkedésekkel érintett területeken megjelenő Magas Természeti Területek kiterjedése egyben a Közös Monitoring és Értékelési Keretrendszer 5. számú hatásmutatója is, mely kötelező eleme az éves tagállami jelentéseknek Brüsszel felé, ezért ezen területek kijelölésének újragondolása aktuális feladattá érett. A lehatárolás metodikájának fejlesztése kapcsán olyan adatbázisok bevonását szorgalmaztuk, amely megfelelő érzékenységgel reagál térben és időben az esetleges változásokra. Ennek értelmében a mezőgazdasági területeken a "Jelentős természetközeli vegetációval bíró területeket" a MePAR felszínborítási adatbázis bizonyos kategóriáival azonosítottuk, a "Dominánsan alacsony ráfordítással fenntartott, vagy mozaikos területeket" a Shannon féle tájdiverzitási mutatót fizikai blokkra vetítve jellemeztünk területeket, a "Ritka fajok, európai vagy világjelentőségű populációk fennmaradását támogató mezőgazdasági területekhez" pedig bizonyos fajokkal azonosítható különleges madárvédelmi területek szántóterületeit vontuk be. Erdőterületek tekintetében az Országos Erdészeti Adattárból azok az erdőrészletek kerületek leválogatásra, ahol "1-3" természetességi kategória jelent meg, az első két fafajsorban nem szerepelhetett

134

idegenhonos fafaj, a két fafajsor aránya magasabb volt, mint 50 %. Szem előtt tartva az EU Bizottsági ajánlásának szempontrendszerét és figyelembe véve a magyarországi sajátosságokat a mezőgazdasági területek tekintetében összesen 2,84 millió hektár, az erdőterületek tekintetében pedig 964 ezer hektár került lehatárolásra. Landuse at Boronka Region (Somogy County, Hungary) in XVIIIXIXth centuries, especially in view of traditional grazing Sovány Krisztina University of Pannonia, Georgikon Faculty, H-8360 Keszthely, Deák F. Str. 16., Hungary E-mail: [email protected] My research is aimed to help the determination of the right sites for reconstruction the old pastures with enquiries in landscape history in the Boronka Region Landscape Protection Area (Somogy County, Hungary). This area was important scene of pasturing livestock for centuries, however this type of farming has been forced back by now. Due to the succession or the anthropogenic factors the pastures turned into forests, where the spread of invasive plant species is also a serious problem. The unique flora and fauna related to this valuable habitat are in danger in many respects. The demand is obvious as to the regionally competent national park directorate: the reconstruction of old pastures and management with grazing livestock is essential in favour of protecting the natural values. With knowledge of the landscape history, it can be easier. Therefore to see the changing of the landscape through the map sheets of the I., II. and III. Military Surveys (made between 1789-1884) were investigated by GIS software (ArcView 3.1). By the signs of the maps three ‘area class maps’ were created, showed areas under different landuse (forests and wood-plantations; pastures; meadows; cultivated areas – fields, vineyards, orchards; natural and artificial lakes). As summary a map was created, which shows the permanent forests, permanent pastures and the areas which were cultivated anytime in the mentioned time-period. This map can help the nature conservation managers to choose the right sites for reconstruction. Tájhasználat a Boronka-melléken a XVIII-XIX. században, különös tekintettel a legeltetéses állattartásra

135

Sovány Krisztina Pannon Egyetem, Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. E-mail: [email protected] A Belső-Somogyhoz tartozó Boronka-melléke évszázadokon keresztül a legeltetéses állattartás fontos területe volt. E gazdálkodási forma visszaszorulása miatt az egykori legelők a természetes szukcessziónak, vagy emberi tevékenységnek köszönhetően beerdősültek, sokukat érinti az inváziós növényfajok terjedése, így a hozzájuk kötődő egyedülálló növény-és állatvilág fennmaradása veszélybe került. Kézenfekvő tehát, hogy természeti értékeink megőrzése céljából az egykori legelőterületek visszaállítása és legelő állattal való fenntartása jelentkezik igényként a területen illetékes nemzeti park igazgatóság részéről. Az e célra legmegfelelőbb helyszínek kiválasztását tájtörténeti vizsgálatok nagyban segíthetik. A vizsgálat során a fő cél az 1991 óta védettség alatt álló, 8232 hektár területű Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területére vonatkozóan annak meghatározása, hogy tájtörténeti szempontból mely helyszíneken lenne indokolt a felhagyott legelők visszaállítása, azaz mely területeken voltak korábban hagyományai a legeltetésnek. A táj változásának lekövetéséhez az I., II. és III. Katonai Felmérés térképeinek jelzései alapján térinformatikai szoftverrel olyan folttérképek készültek, amelyek a különböző hasznosítás alatt álló területeket (erdőfaültetvény; legelő; rét; mezőgazdasági és egyéb terület – főként szántó, szőlő, gyümölcsös; természetes vagy mesterséges tó) ábrázolják. A téma szempontjából releváns poligonok összemetszése után olyan térkép készíthető, amely alapján kirajzolódnak azok a területek, amelyek az 1789-1884 közötti időszakban mindvégig erdőként, legelőként voltak hasznosítva, illetve az említett időintervallumban bármikor mezőgazdasági művelés alatt álltak. E térkép, a terület terepi adottságainak figyelembe vétele mellett, hatékonyan segítheti a természetvédelmi kezelőt, hogy meghatározza, hol lehetséges és érdemes a legelők helyreállítása, illetve hol nem indokolt.

136

The importance of the choice of cultivation method and crop rotation at soil erosion sensitive areas Szabó Boglárka, Centeri Csaba Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology, H2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The conservation of soil and its elemental feature, the soil fertility has not just national and agricultural business interest, since the fertile soil is elemental part of the material turnover in the environment so the biodiversity also, whereas the fertile soil is in interactive connection with fauna and flora. The soil erosion, which can take significant dimensions, concerns the soil upper, fertile layer. At the same time the degradation of fertile soils on erosion sensitive areas can be decreased with rationalisation of the cultivation greatly and the election of the desire the cultivar and their right fitting into the crop rotation. Therefore, to demonstrate the importance of the land use forms and cultivation method and in case of plough lands the significance of cultivated plants, at the Koppány Valley Habitat-rehabilitation Experimental Area we modelled the scale of the annual soil loss with the Universal Soil Loss Equation (USLE) in case of several land use forms (forest, grassland, plough land) and plough lands (several, not just in case of fitting plants into the crop rotation, which have the effect of soil protection ). The base of the estimation of the soil loss was the crop rotaion values of C factor in crop production reported by Wischmeier and Smith. Besides the P factor, which express the effect of soil protection intervention was determining also. Not surprisingly in case of forests (C=0,05) came forward the less annual soil loss, while the next was the grasslands with duplex values and at least the plough lands (C=0,5) with tenfold values. In case of plough lands and in the crop rotation that crops had a great significance, which had soil protection effect such as the legumes, spring/autumn crops (C=0,01), and which had not this effect such as the corn (C=0,61), which has small leaf surface and large line spacing. Adequately of the C factor development can occur up 61-fold difference between the highest and the lowest soil loss values, which can be very significant on each area. This comparative study shows the importance of the rational crop rotation. Művelési mód, illetve a vetésforgó megválasztásának jelentősége

137

erózióra érzékeny területeken Szabó Boglárka, Centeri Csaba Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi-és Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A talaj és annak alapvető tulajdonságának, termékenységének megőrzése nem csak nemzet- és agrárgazdasági érdek, hiszen a termőtalaj a környezetben lezajló anyagforgalmak, így a biodiverzitás szerves részét is képezi, mivel az élővilággal szoros kölcsönkapcsolatban áll. A vízerózió, mely hazánk hegy-és dombvidéki területein jelentős méreteket ölthet, pont ezt a felső, termékeny réteget érinti. Ugyanakkor az erózióra érzékeny területeken a termőtalajok degradációja nagymértékben csökkenthető a művelés racionalizálásával, illetve a termeszteni kívánt növények megválasztásával, azok vetésforgóba történő helyes illesztésével. Éppen ezért, hogy szemléltessük a művelési ág- és mód, illetve szántóföldi hasznosítás esetében a termesztett növények jelentőségét, a Koppány-völgyi Élőhely-rehabilitációs Kísérleti Területünkön több művelési ág (erdő, gyep, szántó), illetve szántó területek esetében (több, nem csak talajvédő hatású növények vetésforgóba való illesztése esetén) az Egyetemes Talajveszteség-becslési egyenlet (USLE) segítségével modelleztük az évente jelentkező talajveszteség mértékét. A talajveszteség becslés alapjául Wischmeier és Smith által közölt, növénytermesztés C faktorának vetésforgó-értékei szolgáltak. Emellett a talajvédelmi beavatkozás hatását kifejező P-faktor szintén meghatározó volt. Nem meglepő módon erdők (C=0,05) esetében jelentkezett a legkisebb éves talajveszteség, majd ennek kétszeres értékével követte ezt a gyep (C=0,1), tízszeres értékkel pedig a szántó (C=0,5) területek. Szántó területek esetében a vetésforgóban igen nagy jelentősége volt talajvédő hatású növények arányának, mint pl. pillangós, tavaszi/őszi gabona (C=0,01), illetve a rossz talajvédelmi hatással, nagy sortávolsággal és kis levélfelülettel rendelkező kukoricának (C=0,61). A C tényezők alakulásának megfelelően a legnagyobb, illetve a legkisebb talajveszteség értékek között akár 61 szeres különbség is jelentkezhet, mely egy-egy területen igen jelentős mértékű lehet. Ebből az összehasonlító vizsgálatból látszik, hogy mennyire fontos a vetésszerkezet ésszerű kialakítása. Role of the subterranean ecosystem-engineering species in the maintenance of grasslands

138

Szabó Gábor, Zimmermann Zita MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] The aim of the study was to analyse the effects of the subterranean rodent species on the vegetation using result from the survey of several taxa in different vegetation types and climatic zones. The characteristic of the ecosystem engineers that they can modify the biotic and abiotic features of their habitat, and also can create new habitats. Subterranean rodents belong to this group. They occurs all the world over (except in Australia and Antarctis) hence they play an important role in the functioning of different ecosystems. The herbivore species that lives under the ground have an impact on the vegetation, the species diversity, the species composition and the structure of plant communities, the biomass production and the spread of the plants. On the basis of the results the activity of the subterranean rodents increased diversity and decreased the amount of biomass in most of the cases. Species composition of the plant communities always changed. Földalatti ökoszisztéma-mérnök fenntartásában

fajok

szerepe

a

gyepek

Szabó Gábor, Zimmermann Zita MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 24. E-mail: [email protected] Tanulmányunkban földalatti életmódot folytató kisemlősök tevékenységének hatását szeretnénk elemezni a vegetációra, felhasználva több taxon vizsgálata kapcsán különböző vegetációtípusokban és klímaövezetben kapott eredményeket. Az ökoszisztéma-mérnök fajok jellegzetessége, amellett, hogy befolyásolják az élőhelyük biotikus és abiotikus viszonyait, új élőhelyeket is létrehoznak. Ezen fajok közé tartoznak a földalatti életmódot folytató rágcsálók is, amelyek, mivel szinte az egész világon előfordulnak (kivéve Ausztráliát és az Antartktiszt), jelentős szerepet játszanak a különböző ökoszisztémák működésében.

139

A növényevő, földalatti járatokat készítő rágcsálók hatással vannak a növényi diverzitásra és a dominancia-viszonyokra, a társulások szerkezetére és fajkompozíciójára, a biomassza mennyiségére, valamint a növények terjedésére. Az eddigi eredmények alapján a földalatti rágcsálók tevékenysége a legtöbb esetben növelte a növényzet diverzitását, valamint csökkentette a biomassza mennyiségét. A fajkompozíció azonban minden esetben megváltozott. Effect of the climatic factors and different agricultural activities on a dry grasslands in Tihany Penisula Szabó Gábor1, Zimmermann Zita1, Szentes Zsuzsanna3, Uj Boglárka3, Penksza Károly3

Szilárd2, Sutyinszki

1

MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary 2 Department of Grassland Management, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 3 Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-2100, Gödöllő, Pater K. Str. 1, Hungary E-mail: [email protected] For comparing the effects of the climatic factors and management on the vegetation phytosociological samples in 2x2 m quadrats were collected in 1994, 2002, 2006, 2007 and 2008 in three sites (a pasture, a drinking area and a hayfield). Precipitation and temperature data from 1994 and from the period 2000-2008 were evaluated in monthly intervals. On the basis of the results the drinking area was different from the other two sites. The species composition and coverage values of the pasture and the hayfield showed strong similarity. The Rényi diversity profiles represents clear differences between the sites: the pasture and the hayfield were the most diverse areas and the samples which were taken near the drinking area showed the lowest diversity. Changes in vegetation of the grassland are associated with climatic changes, especially with the shifts of precipitation. Results showed that grazing and mowing are also a good opportunity to maintain grasslands but in case of grazing it is important to take care of the appropriate number of livestock.

140

A klimatikus jellemzők és eltérő gazdálkodási tevékenység hatása a tihanyi-félszigeti pannon száraz gyep fajösszetételére és a funkcionális csoportjaira Szabó Gábor1, Zimmermann Zita1, Szentes Zsuzsanna3, Uj Boglárka3, Penksza Károly3

Szilárd2,

Sutyinszki

1

MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. 2 Szent István Egyetem, Gyepgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 3 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] Vizsgálatunkban a klimatikus jellemzők és a különböző kezelési módok vegetációra gyakorolt hatásait értékeltük. 2x2 m-es kvadrátokban készítettünk cönológiai felvételeket 1994-ben, 2002-ben, 2006-ban, 2007ben és 2008-ban három mintaterületen (legelő, itató, kaszáló). Az értékeléshez felhasználtuk a havi csapadék- és hőmérséklet-adatokat is. Eredményeink alapján az itató elkülönült a másik két területtől, míg a legelő és a kaszáló fajkompozíciója és borítási értékei erős hasonlóságot mutattak. A Rényi-diverzitás profilokat elemezve azonban egyértelműek a különbségek: a legelő és a kaszáló voltak a legmagasabb diverzitással rendelkező területek, míg a legalacsonyabb diverzitás-értékeket az itató esetében kaptuk. A vegetációban bekövetkező változások kapcsolatban voltak a klimatikus tényezőkkel, főként a csapadék mennyiségének változásával. Az eredmények alapján a legeltetés és a kaszálás megfelelő módszer a gyepek kezelésére, a legeltetés esetén azonban ügyelni kell a megfelelő állatlétszám meghatározására.

141

Forage managed investigation on the Hungarian grey cattle pasture in Balaton Uplands Szentes Szilárd1, Hajnáczki Sándor2, Sutyinszki Zsuzsanna2, Uj Borlárka2, Fürjes Zsuzsanna2, Pajor Ferenc3, Andrea Catorci4, Federico M. Tardella4, Póti Péter3 1

Szent István University, Department of Grassland Management, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 2 Szent István University, Department of Botany, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 3 Szent István University, Institute of Animal Husbandry, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 4 Department of Environmental and Natural Sciences, University of Camerino, Via Pontoni 5, I-63032 Camerino (MC), Italy E-mail: [email protected] Sample areas can be found in the Tapolcai Basins. Phytosociological samples were collected: 32 ha grassland stand with low intensity grazing (under-grazed pasture), 38 ha overgrazed pasture, 34 ha meadow (hayfield) and the stand where animals drinking. The areas were suitable for following up the changes of vegetation and production in every grazing season of a year. 5 pieces of 2×2 m phytosociological samples were examined on each sample area, prepared according to the BraunBlanquet method (1964). The overgrazed pasture carries a low forage value and contains a high number of weed species, despite the spectacularly high total number of plant species, consequently, grazing pressure has to be decreased. Although the number of species is lower in the hayfield, species composition and ability for forage supply is much better, showing that the proper management of the area is taken here. The dry matter content (fibre content, energy and protein concentration of forage) was the highest of the sample collected in the grazing area. The research was supported by Research Centre of Excellence- 85265/2014/TUDPOL, KATIA_AIK_12-1-2012-0012 projects.

142

Gyepgazdálkodási vizsgálatok szürkemarha-legelőkön

Balaton-felvidéki

magyar

Szentes Szilárd1, Hajnáczki Sándor2, Sutyinszki Zsuzsanna2, Uj Borlárka2, Fürjes Zsuzsanna2, Pajor Ferenc3, Andrea Catorci4, Federico M. Tardella4, Póti Péter3 1

Szent István Egyetem, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. Szent István Egyetem, Gyepgazdálkodási Csoport, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 3 Szent István Egyetem, Állattenyésztési Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 4 Department of Environmental and Natural Sciences, University of Camerino, Via Pontoni 5, I-63032 Camerino (MC), Italy E-mail: [email protected] 2

A vizsgált Balaton-felvidéki szürkemarha-legelőkön, különböző legeltetési terhelés mellett (túllegeltetett térszín), kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), itatók környékén végeztünk gyepgazdálkodási vizsgálatokat. Ezen túl kaszálót és kontroll területeket is mintáztunk. A legeltetési idény során 5 alkalommal történtek a vizsgálatok. Mintaterületenként 5 cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. Az intenzíven legetetett legelőkön a produkció a folyamatos állattartás miatt csak akkor tud nagyobb értéket adni, amikor az állatokat a kiegészítő vagy más legelőre hajtják át. A vizsgált kiegészítő legelő állateltartóképessége volt a legnagyobb. A legeltetési idény során a folyamatos állattartás miatt a legelő területén változott meg leginkább a fajösszetétel. Általánosságban megállapítható, hogy a nyár végére a pázsitfüvek arányának csökkenésével párhuzamosan a pillangósok mennyisége nőtt. A takarmány tápanyagtartalma a legelőn volt a legjobb (nagyobb fehérje- és kisebb rosttartalom) és a kiegészítő legelőn a legrosszabb.

143

Planning sustainable conservation management of wet meadows in Őrség (West Hungary) Szépligeti Mátyás1, Kun Róbert2, Bartha Sándor3, Szentirmai István1 1

Directorate of Őrségi National Park, H-9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A., Hungary 2 Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 3 MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] Due to important effects of grassland management on biodiversity, optimizing dates and frequency of mowing are major challenges for planning nature conservation management. Beyond diversity, long-term sustainable management should consider socioeconomic aspects with specific regards to the consequence of management on forage nutritional value and productivity. Considering specific demands of rare and vulnerable species and habitats further attention is necessary in land use planning calling for additional research on the behavioral ecology of species and vegetation dynamics. According to our knowledge, generally, mowing twice a year is the best option for managing species rich wet meadows in the Örség region, although special wether conditions could significantly modify the effect of treatment. This management, similar to traditional land use, provides highest diversity, the best quality forage and successful control on the invasive giant goldenrod. However, there are other valuable plant and animal species requiring different managements, preferring abandoned grasslands. For example, late mowing is harmful for more vulnerable species like Large Blue butterflies, marsh fritillary and corncrake. Most of rare wetland species are sensitive to intensive mowing with modern machines. In summary, we do not support coarse-scale generalizations in management planning. Priorities and management plans must be set locally with high resolution adaptive management approach and with maximal attention to individualistic features of each management units regarding their environmental conditions, history, landscape and socioeconomic context. It is only possible, when these principles will be taken into account in new agri-environment programme, through offering support on farm-level.

144

Fenntartható természetvédelmi kezelés tervezése az Őrség üde kaszálórétjein Szépligeti Mátyás1, Kun Róbert2, Bartha Sándor3, Szentirmai István1 1

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, H-9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, H2103 Gödöllő, Páter Károly u.1. 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, H-2163 Vácrátót, Alkotmány utca 2-4. E-mail: [email protected] 2

A gyepterületek kaszálással történő természetvédelmi célú kezelésének tervezése során alapvető kérdés, hogy a kaszálás gyakorisága és a kaszálási időpontok megválasztása milyen hatással bír a kezelt gyepterület növényzetének diverzitására. De belátható, hogy a gazdálkodási tevékenység által fenntartott rétek hosszú tavú megőrzése érdekében ismerni kell a különböző időpontokban végzett kaszálás hozamra és takarmányértékre gyakorolt hatását is. A ritka, sérülékeny élőhelyek és fajok igényei tovább alakítják a táji szintű tervezést, ezért annak megalapozásához több élőlénycsoportra kiterjedő vizsgálatokat folytattunk. Mindezek együttes értékelése adhat iránymutatást a gyakorlati megvalósítás számára. Tapasztalataink általánosságban véve azt mutatják, hogy a térség üde kaszálórétjeinek természetvédelmi kezelése során törekedni kell a kétszeri kaszálásra, mert ez a kezelési típus a legeredményesebb a növényzet diverzitásának növelése és a magas aranyvessző visszaszorítása szempontjából, megjegyzendő azonban, hogy a kezelés eredményét jelentősen befolyásolja a termőhely vízállapota. A legjobb takarmányértékű széna is az így kezelt területeken állítható elő. Ugyanakkor egyes ritka növény és állatfajok a ritkábban vagy bizonyos években egyáltalán nem kaszált területeken találják meg életfeltételeiket. Ha túl későn történik az első kaszálás, a hangyaboglárka fajok július közepén történő rajzásukkor nem találják meg gazdanövényeiket. A hosszú időn keresztül végzett intenzív kaszálást a lápréti növényfajok többsége nem jól tűri. A fokozottan védett harist és a lápi tarkalepke hernyóit augusztus elejéig veszélyezteti a gépi kaszálás. Számos kutatási eredményünk együttes értékelése rámutat, hogy minden egyes területen egyedileg kell meghatározni a prioritásokat, és szükség szerint térben és időben váltakozó kezelésben kell gondolkodni. A fenntartható

145

természetközeli gazdálkodás elősegítése érdekében az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások kifizetését is ezen elvhez kell igazítani. Seed banks of alkali grasslands Tóth Katalin1, Tóthmérész Béla1,2, Török Péter1, Kelemen András2, Simon Edina1, Miglécz Tamás1, Lukács Balázs3, Valkó Orsolya1 1

University of Debrecen, Department of Ecology, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary 2 MTA-DE Biodiversity and Ecosystem Services Research Group, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary 3 Department of Tisza Research, MTA Centre for Ecological Research, H4026 Debrecen, Bem tér 18/C,, Hungary E-mail: [email protected] Pannonic alkali grasslands are priority habitats of the Natura 2000 network. More than 98% of their stands are situated in Hungary, thus our country has a major role in preserving these habitats in the European Union. We studied the effects of abiotic environmental parameters (vertical position, salt content, pH, soil organic matter and soil water capacity) ont he vegetation compostion and seed banks of alkali grasslands. We studied three stands of three alkali grassland types, respectively. We tested the following hypotheses: (i) Species richness and density of seed banks are the highest in the most stressed grassland types, where regeneration from seed banks likely have an important role. (ii) Seed density of hygrophytes likely increase with decreasing elevation, since the cover of hygrophytes is the highest int he lowest elevated grassland type. We found that total seed density scores ranged between 30000-50000 seeds/m2 which is higher compared to most dry grassland types. We detected altogether 39 species in the aboveground vegetation and 50 species in the seed bank, which suggests that seed banks have an important role in sustaining the diversity in alkali grasslands. Contrary to our first hypothesis, we found the lowest seed densities in the most stressed grassland type, where Spergularia salina was the only species with considerable seed densities (more than 1000 seeds/m 2). We found that the seed densitites of hygrophytes were the highest in the lowest elevated grassland types. We found that the only monocot species with considerable seed bank density was Juncus compressus ( up to 38619

146

seeds/m2). The majority of grass species did not have any seed banks, which suggests that recovery of alkali grasslands is not guaranteed based only on local seed banks. A magbank szerepe a szikes gyepközösségek biodiverzitásának fenntartásában Tóth Katalin1, Tóthmérész Béla1,2, Török Péter1, Kelemen András2, Simon Edina1, Miglécz Tamás1, Lukács Balázs3, Valkó Orsolya1 1

Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 3 MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, Tisza-kutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C. E-mail: [email protected] 2

A pannon szikes gyepek a Natura 2000 hálózatban kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyekként szerepelnek, melyek megőrzéséért az Európai Unióban elsősorban Magyarország a felelős, hiszen hazánkban található az európai állományok 98%-a. Vizsgálatunkban a tengerszint feletti magasság és a talaj-paraméterek (víztartalom, sótartalom, pH, humusz és kötöttség) szerepét tanulmányoztuk a földfelszín feletti vegetáció és a talaj magbank fajösszetételére. Három szikes gyeptípus három-három állományát vizsgáltuk. A következő hipotéziseket teszteltük: (i) A magbank fajgazdagsága és sűrűsége a leginkább stresszelt gyeptípusban a legnagyobb, ahol a magbankból történő regenerációnak nagy szerepe lehet a fajgazdagság kialakításában. (ii) A higrofiták sűrűsége a magbankban növekszik a csökkenő tengerszint feletti magassággal, mert a higrofiták borítása a vegetációban növekszik a csökkenő tengerszint feletti magassággal. A vizsgált gyeptípusokban az átlagos magbank sűrűség mintegy 30000-50000 mag/m2 volt, ami magasabb, mint a legtöbb száraz gyepben. A vegetációban összesen 39 fajt, míg a magbankban összesen 50 fajt találtunk, ami arra utal, hogy a magbank alapvetően fontos szerepet játszik a szikes gyepek diverzitásának kialakításában. A legalacsonyabb fajgazdagságú és sűrűségű magbankot az abiotikus leginkább stresszelt gyeptípusokban tapasztaltuk; a Spergularia salina volt az egyetlen faj, ami számottevő magbankkal rendelkezett (legalább 1000 mag/m2 sűrűségben). A higrofita fajok többsége a legalacsonyabban fekvő gyeptípusban rendelkezett a legnagyobb magsűrűséggel. Az egyszikű fajok közül csak a Juncus compressus rendelkezett számottevő magbankkal (38619 mag/m2-ig). Mivel a fűfajok többsége nem

147

rendelkezett számottevő magbankkal, a szikes gyepek megtelepedése nem biztosított a helyi perzisztens magbankból.

fajainak

Manuring with overripe manure of goat on vegetation time Török Gábor1, Bakos Gyula Máté1, Kasperné Szél Zsuzsanna1, Béres András2, Tasi Julianna1 1

Szent István University, Department of Grassland Management, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 2 Szent István University, Institute of Environmental Science, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The poor quality and low and fluctuating yields of Hungarian grasslands justify that more attention should be paid again to nutrient management. Principally is needed to recourse to organic fertilizer, taking account of extensive management, sustainable and ecological approaches. The manure between organic fertilizers can be very suitable for lawns nutrient supply, but it should be considered as to when and in what condition be applied. Scientific literature reported various data on the application timing and impact of manure. Therefore, a manuring experiment was set up during vegetation time in a wet located area of Sámsonháza in 2013. The first manuring was with overripe manure of goat in spring (22 th of April) and the second was after the first utilization (2 nd of July). The green grass and the dry matter of yield were measured and the changing of plant composition and the quality of the feed were examined as well during the experiment. According to results of the first year of the experiment, it can be concluded that there was no positive effect of fertilization on the yield during vegetation time and the green grass and dry matter of yield decreased slightly as well. This can be explained by manure suppression of vegetation, which inhibited the sprouting of grasses. In contrast to the yield positive changes were measured on the field of quality. The coverage ratio of useful plants was increased (grasses and legumes) as a result of manuring, and area occupied by worthless monocots (in the management respect) and prickly plants decreased. Forage quality expressed by K-value confirms the above mentioned findings, the quality failure was lower in the fertilized area during the monitoring period.

148

Túlérett kecsketrágyával végezett szervestrágyázás a vegetációs időszak alatt Török Gábor1, Bakos Gyula Máté1, Kasperné Szél Zsuzsanna1, Béres András2, Tasi Julianna1 1

Szent István Egyetem, Gyepgazdálkodási Csoport, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] Hazai gyepeink alacsony és ingadozó terméshozama, olykor rossz minősége indokolja, hogy a tápanyag-gazdálkodásra ismét több figyelmet fordítsunk. Az extenzívitást, a fenntartható és az ökológiai szemléletet figyelembe véve elsősorban a szervestrágyák felé kell fordulnunk. A szervestrágyák közül az istállótrágya igen alkalmas lehet a gyepek tápanyag utánpótlására, de figyelembe kell venni, hogy mikor és milyen állapotban alkalmazzuk. A kijuttatás idejéről és hatásáról is változatos adatokat közölnek a szakirodalmi források. Ezért 2013-ban a vegetációs időszak alatt szervestrágyázásos kísérletet állítottunk be üde kaszálón Sámsonházán. A kísérlet során tavasszal (IV. 22.) és az első hasznosítás után (VII. 02.) végeztünk el szervestrágyázást túlérett kecsketrágyával. A vizsgálat során mértük a zöldfű-, a szárazanyaghozamot, vizsgáltuk a növényállomány változását és a takarmány minőségét is. Kísérletünk első éves eredményeként megállapíthatjuk, hogy a terméshozamra nem volt pozitív hatással a vegetációs időben történő trágyázás, kismértékben, de csökkent a zöldfű- és szárazanyaghozam is. Ezt a trágya növényzetre gyakorolt elnyomásával magyarázhatjuk, ami gátolta a gyep sarjadását. A terméshozammal ellentétben viszont a minőség terén kedvező változásokat mértünk. A trágyázás hatására nőtt a hasznos növények (pázsitfüvek és pillangósok) borítási aránya és mérséklődött a gazdálkodás szempontjából értéktelen egyszikűek, valamint a szúrós növények által elfoglalt terület. A K-értékkel kifejezett takarmányminőség is megerősíti ezeket az eredményeket: a trágyázott területen kisebb volt a vizsgált időszakban a minőségromlás. The effect of weather conditions and utilization systems on the yield and quality of some grass species

149

Török Gábor1, Bajnok Márta1, Szentes Szilárd1, Béres András2, Harkányiné Székely Zsuzsanna2, Tasi Julianna1 1

Szent István University, Department of Grassland Management, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary 2 Szent István University, Institute of Environmental Science, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The grasslands of Hungary are characterized by an advanced state of extensification due to the high ratio of grasslands under national or European protection as well as those included in AKG Programme. The different regulations and limitations do not make professional nutrient management, overseeding or even irrigation possible on more than half of our grasslands. To adapt to more and more extreme weather conditions that frequently occur, several alternatives such as the proper selection of the frequency and time of utilisationare offered together with planting or overseeding grasses with totally different characteristics. To sum up, the task of grassland management is dual: partly it has to react to the more and more extreme weather challenges by means of technologies that comply with the restrictions of laws and regulations. This ’duality’ has directed us in our experiment. The single utilisation versions were examined in the case of different grasses (4 short grasses and 4 tall grasses) and the results gained were analysed in relation to weather conditions. Our experiment was carried out on the area in Száritópuszta belonging to the Plant Production Model Farm of Szent István University where harvesting grass and the intensity of grassland utilisation were simulated by mowing. The frequency of utilisation was determined in three versions annually: twice, three times and four times. On the basis of the data collected and evaluated, the use of tall fescue (Festuca arundinacea) is recommended to be exclusively planted on meadows or overseeded to improve the grassland under similarly dry ecological circumstances. However, spreading crested wheatgrass (Agropyron pectiniforme) is advisable when pastures and meadows are utilised as the overseeding of this species improves the quality of pastures and meadows that are in a weak condition. Az időjárási tényezők és a hasznosítási rendszerek hatása a terméshozamra és a minőségre néhány pázsitfűfaj esetében Török Gábor1, Bajnok Márta1, Szentes Szilárd1, Béres András2,

150

Harkányiné Székely Zsuzsanna2, Tasi Julianna1 1

Szent István Egyetem, Gyepgazdálkodási Csoport, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 2 Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A hazai és európai védettség alatt álló gyepes területek, illetve az AKG Programba bevont gyepek nagy aránya miatt az extenzífikáció előrehaladott állapota jellemzi a hazai gyepterületeket. A különböző korlátozások gyepeink mintegy felén nem teszik lehetővé a szakszerű tápanyag gazdálkodást, a felülvetést vagy pl. az öntözést sem. Az egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárási hatások ellen a hasznosítás gyakoriságának és idejének megválasztása, valamint az eltérő tulajdonságú pázsitfűfajok telepítése vagy felülvetése kínálnak alternatívát. A gyepgazdálkodás feladata kettős, részben felelni kell az – egyre szélsőségesebb – időjárási kihívásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósítani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is. Ez a kettőség vezérelte kísérletünket is. Különböző fűfajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgáltuk meg az egyes hasznosítási változatokat és a kapott eredményeket az időjárási tényezők viszonylatában elemeztük. Kísérletünk a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének Szárítópusztai telepén volt, ahol kaszálással szimuláltuk a gyepnövedékek betakarítását, a gyep hasznosításának intenzitását. A hasznosítási gyakoriságot évente három változatban állapítottuk meg: 2×-i, 3×-i és 4×i. Az értékelt adatok alapján, hasonló száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak egyfajú telepítésre vagy felülvetéses gyepjavításra ajánljuk a Festuca arundinacea fajt. Rét és legelő hasznosítás esetén az Agropyron pectiniforme fajt javasoljuk, amellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelők és rétek felülvetéses javítása. Study of the wood pasture near Cserépfalu: changes of vegetation composition between 2011-2014 Uj Boglárka1, Penksza Károly1, Saláta Dénes2 1

Szent Istvan University, Faculty of Agricultural and Environmental

151

Sciences, Institute of Botany and Ecophysiology, Department of Botany, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary, 2 Szent Istvan University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Nature Conservation and Landscape Management, H-2100 Gödöllő, Páter Károly Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] The grazing has major act in the maintenance of diversity and achieving the clearing of wood-pastures. The grazing of herbivores is proven changes the primary production, spatial heterogeneity, structure, composition and diversity of grasslands. The aim of our study was to collect data about the changes of vegetation at different parts of the wood pasture of Cserépfalu. The chosen area can be found in the North Hungarian Mountains. Approximately 60-70 Hungarian Grey Cattle were grazed on the woodpasture in every year between April and November from 2007. To reach the aims three different habitats of these areas were designated for research: ’A’ –nighting place of livestock - Agrostio-Festucetum rubrae ’B’ –exposed drier area - Agrostio-Festucetum rupicolae ’C’ –lower and more humid area - Agrostio-Festucetum rupicolae We prepared coenological records from 2012 to 2014 in the main vegetation period based on the method of Braun-Blanquet, with 2×2 metres quadrat sizes and the coverage estimated in % for each present species. To evaluate the state of the vegetation we applied the distribution of nature conservational categories (TVK) of Simon and the social behaviour types of Borhidi for the plant species. The ’ecological ordering’ and evaluation of species were done by lifeform types of Raunkiær and Pignatti. The survey of diversity has done with the application of the two most frequented diversity indexes (Shannon-Wiener and Simpson). Our results show that the composition of the sampling area didn’t change significantly due to the grazing, but the relatively extraordinary summer of 2012 and the year effect had major impact on (the composition). Further researches are needed to understand how the vegetation of woodpastures are reacting to grazing and how the year effect on the composition appears. The authors express their thanks for the colleagues of the Bükk National Park Directorate, the Research Centre of Excellence - 85265/2014/TUDPOL, Swiss Contribution SH/4/8 and the KTIA_AIK_12-12012-0012 project.

152

A cserépfalui fás legelő vegetáció-összetételének vizsgálata 2012-2014 között Uj Boglárka1, Penksza Károly1, Saláta Dénes2 1

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő Páter Károly u. 1. 2 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő Páter Károly u. 1. E-mail: [email protected] A legeltetés, mint gazdálkodási forma, nagy jelentőséggel bír a gyepek diverzitásának fenntartásában és a táji szintű folyamatokban. A növényevők általi legelés bizonyítottan megváltoztatja a gyepek társulásainak elsődleges produkcióját, térbeli heterogenitását, a növényzet struktúráját, fajösszetételét és fajdiverzitását. A vizsgálat célja a cserépfalui fás legelő különböző kiválasztott részein a vegetáció változásának követése. A mintaterületeket magába foglaló fás legelő az Északi-középhegységben található, 2007 óta minden évben április és november között körülbelül 60-70 magyar szürke marhával legeltetik. 3 kijelölt terület: „A” – az állatok éjszakázóhelye (A) - Agrostio-Festucetum rubrae „B” – magasabb fekvésű szárazabb gerinc (B) - Agrostio-Festucetum rupicolae „C” – mélyebb fekvésű nedvesebb terület (C) - Agrostio-Festucetum rupicolae A cönológiai felvételeket 2012-2014 között készítettük, Braun-Blanquet módszere alapján 2×2 méteres kvadrátokat használva, melyeken belül az egyes fajok borítási értékeit %-ban adtuk meg. A természetvédelmi kategóriák (TVK) megoszlása Simon, míg a szociális magatartásformák – növényfaj társulásban betöltött szerepére utal – Borhidi, valamint Horváth és mtsai. szerint kerültek osztályozásra. A növények életforma szerint, Raunkiær és Pignatti „ökológiai rendszerezése" alapján kerültek csoportosításra és kiértékelésre. A diverzitások vizsgálata során a két leggyakrabban alkalmazott indexet használtuk: Shannon - Wiener és Simpson. Eredményeink azt mutatják, a vizsgált területünk különböző részeinek növényi összetétele nem változott meg jelentősen a legeltetés hatására a

153

vizsgált periódusban, de a viszonylag rendkívüli 2012-es nyár, valamint az évjárathatás jelentős mértékben befolyásolta a legelő növényiösszetételét. További kutatások szükségesek a fás legelők növényzeti összetételének, a legeltetés hatásának és a különböző környezeti hatások összefüggéseinek feltárására. Szeretnénk köszönetet mondani a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának, „A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken (Svájci-Magyar Együttműködési Program, Végrehajtási Megállapodás száma: SH/4/8) pályázatnak, a Kutató Kari Kiválósági Támogatásnak (8526-5/2014/TUDPOL), valamint az Élelmiszerbiztonsági feltételeknek megfelelő növényi és állati eredetű élelmiszer alapanyagok előállításához kapcsolódó alap és ipari kutatás KTIA_AIK_12-1-2012-0012 pályázatnak. Wildfires as drivers of lekking distribution of Great Bustard (Otis tarda) – Implications for nature conservation Valkó Orsolya1, Deák Balázs2, Tóthmérész Béla1,2, Török Péter1, Konyhás Sándor3, Végvári Zsolt4 1

University of Debrecen, Department of Ecology, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary 2 MTA-DE Biodiversity and Ecosystem Services Research Group, H-4010 Debrecen, P.O. Box 71., Hungary 3 Hortobágy National Park Directorate, H-4024 Debrecen, Sumen Str. 2., Hungary 4 Department of Conservation Zoology, University of Debrecen-Hortobágy National Park Directorate, H-4024 Debrecen, Sumen Str. 2., Hungary E-mail: [email protected] Great bustard (Otis tarda) is a strictly protected ground-breeding bird of open landscapes where fire has been a part of the natural disturbance regime since historical times. Even fire is hypothesised to be an important factor in the lifecycle of the species, studies are still missing on firerelated lekking distribution patterns of great bustards. We analysed the importance of fires on the spatial distribution of lekking bustards controlling for habitat types, habitat diversity, grazing intensity, distance from roads and social effects. Our standardized dataset spanned 31 years, being one of the largest datasets on bustard lekking. During the 31 years we observed 10,118 individuals at 639 observation points in Hortobágy

154

National Park, East-Hungary. The most important predictor for total number of birds and number of males was the area burnt in previous years. We found that increased habitat diversity had a negative effect on male numbers and total numbers, but supported higher female numbers. Models fit on second- and third-year burn data detected no substantial role of burning on lekking distribution. Our results suggest that introduction of a patch-burning management system in lekking areas can increase the availability of optimal lek sites for bustards. Our findings contribute to the conservation of other endangered grassland birds with lek mating system, such as bustards, grouse and waders. As an effective management tool, we suggest to apply patch-burning annually in a spatially mosaic structure. A természetes tüzek hatása a túzok (Otis tarda) dürgő-terület választására – természetvédelmi alkalmazási lehetőségek Valkó Orsolya1, Deák Balázs2, Tóthmérész Béla1,2, Török Péter1, Konyhás Sándor3, Végvári Zsolt4 1

Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 3 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024 Debrecen, Sumen utca 2 4 Természetvédelmi Zoológiai Tanszék, Debreceni Egyetem - Hortobágyi Nemzeti Park, 4024 Debrecen, Sumen utca 2. E-mail: [email protected] 2

155

A túzok (Otis tarda) a nagy kiterjedésű nyílt gyepek fokozottan védett madárfaja. Ezeken az élőhelyeken a vegetációtüzek évezredek óta a természetes zavarási rendszerek szerves részét képezték. Bár terepi megfigyelések már régóta utalnak arra, hogy a tűznek szerepe lehet a túzok életciklusában a szaporodási időszak (dürgés) során, a mai napig hiányoznak az erre irányuló vizsgálatok. Jelen vizsgálatban a természetes tüzek hatásait vizsgáltuk a túzokok dürgő-terület választására egy 31 éves terepi adatsor elemzésével. Az elemzésekben számos egyéb tényezőre kontrolláltunk, így az élőhelytípusra, az élőhely-diverzitásra, a legelés intenzitására, az utaktól való távolságra és a fajtársak jelenlétére. A vizsgálat 31 éve alatt összesen 10118 egyedet figyeltünk meg összesen 639 helyszínen a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Eredményeink alapján mind az össz-egyedszámot mind a kakasok egyedszámát a vizsgált paraméterek közül az előző évben leégett területek mérete határozta meg leginkább – az előző évi vegetáció-tüzek odavonzották az egyedeket a dürgő-területekere. Az egy évnél régebbi tüzeknek azonban nem volt szignifikáns hatása a túzokok térbeli eloszlására. Kimutattuk, hogy a nagyobb élőhely-diverzitással rendelkező dürgő-területeken általában kisebb a kakasok egyedszáma ugyanakkor a tojóké nagyobb. Eredményeink alapján a körültekintően végzett kontrollált égetés alkalmas lehet a túzokok dürgő-területeinek élőhely-kezelésére. Kisebb foltok térben és időben mozaikos kontrollált égetésével a túzokokat a leginkább optimális, emberi zavarástól mentes dürgő-területekre lehetne vonzani. Vegetation boundaries research with moving split window analysis in the forest reserve of Kőszegi-forrás Vida Alexandra1, Erdős László2, Ortmann-né Ajkai Adrienne1 1

University of Pécs, Institute of Biology, Department of Hydrobiology, H7624 Pécs, Ifjúság Str. 6., Hungary 2 University of Szeged, Institute of Biology, Department of Ecology, H6726 Szeged, Közép fasor 52., Hungary E-mail: [email protected] At the core area of the Forest reserve of Kőszegi-forrás (Mecsek) runs along the topographycal gradiens, where our goal of the transect investigation was to examine a natural beeches undergrowth pattern by means of the moving split window analysis (MSW) which is less

156

frequently used at the hungarian forests so far. The transect can be found on a northern slope, where beech forest community are typical however on the higher parts turkey oaks relieve the beeches. It consist 1m2 quadrants on 376 m. We analyzed the transects with MSW, then we compared the 8 created visualized units to each other. The units defined by empirical study, the MSW chart results confirmed as well. The terrain borders were also visible on the graphs, although they were located a bit northern. This could occur because the terrain designation consisted all the vegetation in the area, however the MSW examination only considered the undergrowth. The Northern slope creates the shadows in the undergrowth that results in a visual difference of the borders. We can conclude based on our examinations that the MSW method can be effectively used on mesophilic beech forests. With appropriate settings even the boundaries of the vegetable associations can be detected as well, and with this information equal units can be created for further deeper examinations. Defining the exact boundaries creates an opportunity for continuous monitoring of the area, which would help to detect and understand the reactions given to the environmental changes in the area. Növényzeti határok vizsgálata osztott mozgó ablakos elemzéssel a Kőszegi-forrás Erdőrezervátumban Vida Alexandra1, Erdős László2, Ortmann-né Ajkai Adrienne1 1

PTE TTK Biológiai Intézet, Hidrobiológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság út 6. 2 SZTE TTIK, Biológus Tanszékcsoport, Ökológiai Tanszék, 6726 Szeged, Közép fasor 52. E-mail: [email protected] A Kőszegi-forrás Erdőrezervátum (Mecsek) magterületén domborzati grádiens mentén futó transzekt vizsgálatának célja egy természetközeli bükkös aljnövényzeti mintázatának feltárása volt, hazai erdőkben eddig ritkán használt osztott mozgó ablakos módszer (MSW) segítségével. A transzekt északias kitettségű lejtőn húzódik, jelentős részére bükkös erdőtársulás jellemző, amit a tető felé cseres-tölgyes vált fel. 1 m 2-es érintkező kvadrátokból áll, hossza 376 m. A transzektet MSW-vel elemeztük, majd az általa meghatározott szakaszokat a terepen vizuálisan elkülönített 8 egységgel vetettük össze. Az empirikusan meghatározott egységeket az MSW-diagram

157

megerősítette. A terepi határok a grafikonon is megjelentek, néhány méterrel északra tolódva. Ez abból adódhat, hogy bár a terepi kijelölésnél minden növényzeti szintet figyelembe vettük, az MSW-ben csak az aljnövényzet jelent meg. Az északias kitettség miatt a fák árnyékolása északra tolja a határokat az aljnövényzet mintázatában. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az MSW eredménnyel használható mezofil bükkös erdőkben. Megfelelő beállításokkal társuláson belüli határok érzékelésére is alkalmas, így lehetőséget nyújt arra, hogy objektív módon megállapított egységeket vessünk további vizsgálatok alá. E térrészek pontos megállapításával lehetőség nyílik monitorozásukra, ami által lehetővé válik a környezeti változásokra adott válaszreakcióik pontos detektálására, megismerésére. A Nivegy-völgy menti területek növényzeti felmérése és élőhelytérképezése (Vegetation survey and habitat mapping in Nivegy Valley) Vig Ákos Kornél Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A természetvédelem legfontosabb alapelve szerint, a biodiverzitás hosszútávú megőrzése a fajok eredeti élőhelyükön történő védelmével valósítható meg legnagyobb hatékonysággal. Az eredményes természetvédelmi intézkedéseket alapos kutatói tevékenység előzi meg, melynek során feltárásra kerülnek a fajok ökológiai igényei, valamint élőhelyük jellemzői. 2011-ben végzett terepi adatgyűjtésem célja a balaton-felvidéki Nivegy-völgy és közvetlen környezetének élőhelytérképezése, melyhez az Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer) kidolgozott módszertanát és kategóriarendszerét vettem alapul. Az általam vizsgált, Nivegy-völgy mentén húzódó területeken napjainkra az élőhelyek rendkívül összetett struktúrája alakult ki; természetközeli és leromlott állapotú, felhagyott és intenzív tájhasználatnak kitett területeket mozaikos elhelyezkedésével. A terepi munka során látottakat térképen dokumentáltam, valamint fajlistát készítettem az adott élőhelyre jellemző fajokról, és kiemelt figyelmet fordítottam a védett természeti és kulturális értékeknek. Adataimat összevetettem a tájhasználatra vonatkozó régebbi feljegyzésekkel is. Az

158

így összegyűjtött információk alapján készítettem el a Nivegy-völgy élőhely-térképét, amelyet digitális formában szerkesztettem meg Arcview program segítségével. Variation of the biomass can indicate organization and naturalness of the plant communities Zimmermann Zita, Szabó Gábor, Házi Judit, Bartha Sándor MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary E-mail: [email protected] By studying the organization of the plant communities we can get information about their stability and, in this context the quality and sustainability of the ecosystem services (e.g. the amount of biomass). In our study we assessed grasslands with different types, state and diversity on the basis of the amount and the spatial variation of the biomass. Our aim is to determine easily measured indicators for the function of the communities which can used to characterise the grasslands on the point of view of the quality of ecosystem services. We studied sandy (Fülöpháza, Csévharaszt) and loess grasslands (Battonya, Tiszaalpár), steppe meadows (Kunpeszér) and old fields (Battonya). Sampling was done along a 60 m long transsect, we made coenological relevés in 31 quadrats of 50x50 cm and collected biomass from these quadrats. For data analyses coefficient of variation (CV) and diversity of the quadrats were compared. On the basis of our results with increase of the mean of biomass the coefficient of variation decreased. CV was also lower at higher diversity values. This shows that the higher the diversity of the community, the more organized the community is. This survey will foreseen appropriate to indicate the the state, organization and naturalness of the plant communities. The survey was supported by OTKA K 105608 projekt.

159

A biomassza variációja, mint a társulások szervezettségének és funkcionális szempontú természetességének lehetséges indikátora Zimmermann Zita, Szabó Gábor, Házi Judit, Bartha Sándor MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail: [email protected] A társulások szerveződésének megismerésével ismereteket szerezhetünk azok stabilitásáról és ezzel összefüggésben az ökoszisztémaszolgáltatások (pl. a növényi biomassza mennyisége) minőségéről és fenntarthatóságáról. Vizsgálatunkban a biomassza mennyisége és ennek térbeli variációja alapján értékeltünk különböző típusú, állapotú és diverzitású gyepeket. Célunk az eredmények alapján olyan, funkciót jól jelző és könnyen mérhető indikátorok meghatározása, melyek segítségével jellemezhetjük az egyes gyepeket az ökoszisztémaszolgáltatások minősége szempontjából. Homok (Fülöpháza, Csévharaszt)- és löszgyepeket (Battonya, Tiszaalpár), sztyeppréteket (Kunpeszér) valamint parlagokat (Battonya) vizsgáltunk. A mintavétel 60 m hosszú transzszekt mentén történt, 31 db 2 m-enként elhelyezett 50 cm x 50 cm-es kvadrátban készítettünk cönológiai felvételeket és gyűjtöttünk biomassza mintákat. Az adatok értékeléséhez a minták variációs koefficienseit (CV) és diverzitás-értékeit hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a biomassza-produkció átlagainak növekedésével a variációs koefficiens csökkent, magasabb diverzitás-értékek esetén szintén alacsonyabbnak bizonyult a variáció. Ez azt mutatja, hogy minél nagyobb egy társulás diverzitása, annál megbízhatóbb a működése, annál szervezettebb a közösség. Az itt bemutatott, a biomassza térbeli variációját leíró egyszerű vizsgálat és mérték előreláthatóan alkalmazható lesz növényközösségek állapotának, szervezettségének, és természetességének funkcionális indikátoraként. A kutatást az OTKA K 105608 pályázat támogatásával végeztük.

160

The role of different Festuca species in dry open sandy grassland communities of Danube-Tisza area in Hungary Zimmermann Zita1, Szabó Gábor1, Szentes Zsuzsanna3, Uj Boglárka3, Penksza Károly3

Szilárd2,

Sutyinszki

1

MTA Centre for Ecological Research, Institute of Ecology and Botany, H-2163 Vácrátót, Alkotmány Str. 2-4., Hungary 2 Department of Grassland Management, Szent István University, H-2100 Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary 3 Institute of Botany and Ecophysiology, Szent István University, H-2100, Gödöllő, Páter K. Str. 1., Hungary E-mail: [email protected] Festuca pseudovaginata (Penksza 2003) is a new species of European vascular flora. We have lack of information about it's ecology and role in plant communities. In this study we would like to define the ecological factors of Festuca pseudovaginata and to compare to other well known Festuca vaginata communities. 10-10 coenological relevés were made with Braun-Blanquet method in quadrats of 2x2 m. Soil samples were taken from 0–15 and 15–30 cm depth. The cluster analyses showed that Festuca pseudovaginata and Festuca vaginata samples separated perfectly. According to Rényi diversity profile larger values were measured in case of Festuca pseudovaginata in both sites. In Festuca vaginata dominated grasslands the amount of ruderal competitors and specialist species were higher but in Festuca pseudovaginata grasslands the amount of natural disturbance tolerant and weed species were dominant so this area was more disturbed and degraded. Festuca vaginata dominated quadrates were characterised by higher nitrogen, phosphorous and potassium content while the plots dominated by Festuca pseudovaginata were connected to lower nitrogen, phosphorous and potassium values.

161

A különböző Festuca-fajok szerepe a nyílt homokpusztagyepi közösségekben a Duna–Tisza-közén Zimmermann Zita1, Szabó Gábor1, Szentes Zsuzsanna3, Uj Boglárka3, Penksza Károly3

Szilárd2, Sutyinszki

1

MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. 2 Szent István Egyetem, Gyepgazdálkodási Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. 3 Szent István Egyetem, Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: [email protected] A Festuca pseudovaginata (Penksza 2003) új faj az európai edényes flórában, ezért kevés információval rendelkezünk ökológiájával és a társulásban betöltött szerepével kapcsolatban. Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk a faj ökológiai tulajdonságait, valamint összehasonlítottuk ezeket a részletesen tanulmányozott Festuca vaginata társulásokkal. 10-10 db cönológiai felvételt készítettünk Braun-Blanquet módszere alapján 2x2 m-es kvadrátokban, valamint talajmintát vettünk 0-15 cm és 15-30 cm-es mélységekből. A klaszter-analízis eredményéből megállapítható, hogy a Festuca pseudovaginata és a Festuca vaginata dominálta kvadrátok teljesen elkülönültek egymástól. A Rényi-diverzitás profilokat vizsgálva látható, hogy a Festuca pseudovaginata esetében magasabb volt a diverzitás értéke. A Festuca vaginata alkotta gyepben magasabbnak bizonyult a ruderális kompetítorok és a specialisták aránya, azonban a Festuca pseudovaginata dominálta kvadrátokban a természetes zavarástűrők és a gyomfajok aránya volt a legnagyobb, ezért ezek a területek zavartabbnak és degradáltabbnak tekinthetők. A Festuca vaginata-kvadrátok magasabb nitrogén-, foszfor- és káliumtartalommal jellemezhetők, míg ezen elemek aránya a Festuca pseudovaginata-kvadrátokban alacsonyabbnak mutatkozott.

162