Abaúj Autográfok és ritkaságok Az Abaúj Antikvárium és Könyvlap Ajánlójegyzéke 2016
Abaúj Antikvárium 3553 Kistokaj, Táncsics u. 11. E-mail:
[email protected] Tel.: +36-20/428-9105 www.konyvlap.hu www.abaujantique.com
Kedves vásárlóim, barátaim! Az idén egy olyan esemény vár ránk, amilyen Magyarországon még nem volt. Megrendezésre kerül Gutenbergtől Zuckerbergig mottóval az első hazai nemzetközi antikvár kiállítás és vásár. A Pesti Vigadóban 2016. szeptember 2425. között dán, német, brit, olasz, holland, osztrák, japán és magyar antikváriusok várják a ritkaságokra kíváncsi nagyközönséget. Az Abaúj Antikvárium csatlakozott a Magyar Antikváriusok Egyesületéhez, amely a kiállítás szervezője, így kiállítóként veszünk részt az eseményen, amelyre szeretettel meghívom! Vásárlási feltételeink: Katalógusunk tételeit úgynevezett „levelezési” árverésként értékesítjük. Email-ben az
[email protected] címen, telefonon +36-20/428-9105 számon tehetik meg vételi ajánlataikat. Licitre 2016. szeptember 21-én 19 óráig van lehetőség, ezt követően nincs lehetőség további licitre, azok számára akik nem jelentkeztek be. A licitek a végső ajánlatig tartanak, amíg egyetlen ajánlattevő „marad talpon”. A liciteket 40000 Ft-ig 2000 Ft-al, e felett 5000 Ft-al van mód emelni. Az ajánlójegyzék tételeinél feltüntetett árakra jutalékot nem számítok fel, azok eladási árak. A licitek zárását követően a fennmaradó tételek feltüntetett árai a vételi árak. Értelemszerűen a licitálási időszakban egyetlen ajánlattevő esetén a vételi ár szintén az egyes tételeknél feltüntetett ár. A megrendeléseket beérkezésük sorrendjében értékesítjük. Elektronikus formában a www.konyvlap.hu oldalon érhető el a katalógus. Az egyes tételeket igyekszem képekkel is feltölteni az oldalra. Egyetlen tételt sem teszek félre 24 óránál hosszabb időre, azokat a megrendelést követően gondosan csomagolva utánvéttel küldöm meg. A tételekről és a dedikációkról kérésre email-ben képeket küldök, illetve telefonon részletes állapotfelmérést adok. Vételi szándékát a katalógus címlapján feltüntetett email címre, vagy a megadott telefonszámon jelezheti. Ajánlójegyzékünk licit után fennmaradó tételei az antikvár kiállításon is megvásárolhatóak, kínálatunk további ritkaságokkal egészül ki.
Kellemes böngészést kívánok magam és családom nevében! Kistokaj, 2016. szeptember
Pogány János
1., (Kézirat) APPONYI Albert, Gróf (1846-1933) politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter tintával írt, autográf, aláírt levele „Igen tisztelt főjegyző úr!” megszólítással Szemián Sámuel békéscsabai főjegyzőjének címezve. Levelében megköszöni szíves utasításait a katonai beszállásolásról szóló törvényjavaslat tárgyában, sajnálatát fejezi ki Pauler Lajos halálával kapcsolatban és békéscsabai látogatásával kapcsolatban ír. Kelt. Bp. 1879. június 12. 2 lev. 2 beírt oldal. Gróf Apponyi Albert politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője volt. Különböző magyarországi egyetemek, tudósok, illetve politikai csoportok 1911-32 között ötször jelölték Nobel-díjra, ám nem tüntették ki. 1922 február 16-án felbomlott nemzetgyűlést követően kora ellenére számos helyen tartott beszédet. A második nemzetgyűlés korelnöke volt. 75. születésnapja alkalmával Békéscsaba díszpolgárává választották. Évtizedeken át volt lelkes támogatója Csaba életének, és sok fontos közintézmény neki köszönheti létét. Egy ízben a város országgyűlési képviselője is volt. Az 1888. évi nagy árvízkor az itt élők segítségére sietett. 80000,2., APPONYI Albert, Gróf: Ötven év – Ifjukorom – Huszonöt év az ellenzéken. /Emlékirataim/ Bp., 1922. Pantheon. 257 [6] p. Első kiadás!
Kiadói gerincén aranyozott félbőr kötésben. Bibliofil, számozott (204.), aláírt példány! A számozás Apponyi autográf kézjegye. 20000,3., (Kézirat) ÁPRILY Lajos (18871967.) költő, műfordító géppel írt, autográf aláírt levele Murányi Győző (1895-1979.) író, irodalomtörténésznek címezve. Levelében beszámol egyik szeme erős romlásáról, szeretné még meglátni Murányi készülő Victor Hugo könyvét és, hogy Zoltán fiánál (Jékely Zoltán) tölti a telet. Murányi könyve végül a Gondolat kiadónál 1970-ben jelent meg Az Óceánember címmel. Kelt.: Bp., 1965. XI. 30. 1 lev. 1,5 beírt, aláírt oldal. (A/5) 15000,4., BABITS Mihály: Új anthológia – Fiatal költők 100 legszebb verse. Összeállította: - -. (Bp.), 1932. Nyugat. 157 [3] p. Első kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben. Az első oldalon „Babits Mihály” által aláírt példány! Az anthológia 33 költő 100 versét gyűjti, akik meghatározó szereplői lettek az Ady utáni magyar költészetnek. Rövid életrajzi jegyzeteket is közöl. Többek között Déry Tibor, Erdélyi József, Illyés Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Török Sophie költeményei. A kötet érdekessége, hogy Babits ellenérzései ellenére József Attila két verse is bekerült a kötetbe. Ezt követően szakmai versküldő és vers-pontosító leveleket is váltottak. Az idősebb költő új verseskötetét dedikál3
va küldte el a fiatalabbnak, az pedig megírta egyik leghíresebbé vált, bocsánatkérő költeményét, amely így kezdődik: “Magad emésztő szikár alak / én megbántottalak…”. 45000,5., (Kézirat) BAKTAY Ervin (18901963.) író, művészettörténész, orientalista, asztrológus saját fejléces levélpapírján géppel írt, autográf aláírt levele a Földgömb című lap szerkesztőjeként „Kedves Bloch Uram” megszólítással (Bloch Leó építész), egy hirdetés ügyében, ahol késlekedését készülő könyvével magyarázza. Kelt.: 1936. okt. 14. 1 lev. 1 beírt oldal. (A/5) Neve 1925-ig Gottesman Ervin, 1934-től a Földgömb c. periodika szerkesztője, 1946-tól a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum munkatársa, majd igazgatóhelyettese, a múzeum India-gyűjteményének rendszerezője. Eredetileg festészetet tanult, 1920-tól foglalkozott indológiával, s elkészítette a Káma-Szutra első magyar fordítását. Nővére meghívása nyomán jutott el Indiába, ahol 1926-29 között az ott élő népek kultúráját tanulmányozta. Bejárta - egyebek közöt - Észak-Indiát, Pandzsábot, Kasmírt, Bengáliát, a Gangesz-síkságot, Dél-Indiát, Ceylont, valamint Nyugat-Tibetet, az utóbbi területen emléktáblával jelölte meg Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit. Személyes kapcsolatban állt Rabindranath Tagoréval és Mahatma Gandhival is. 20000,-
6., BAKTAY Ervin: Szanátana Dharma Az örök törvény – A hindu világszemlélet ismertetése. /Világkönyvtár/ (Bp., 1936.) Révai. [4] 283 p. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben, papír védőborítóban. Aláírt példány! 15000,7., BÁRÁNY Gerő, Dr.: Ethikai előadások /Néptanítók könyvtára 51-52./ Bp., 1915. Lampel R. 207 p. Későbbi, modern félbőr kötésben. „Bárdossy László barátomnak akivel több napon keresztül rossz kosztot ettünk emlékeztetőül a rossz kosztra. – Bp. 916. aug. 12. Bárány Gerő” a későbbi politikus, a népbíróság által bűnösnek ítélt, a II. világháború után kivégzett miniszterelnöknek dedikált példány! Bárány Gerő (1878-1939.) jogász, jogfilozófus főként etikai kérdésekkel foglalkozott, pedagógiai szempontból is jelentősek munkái. 45000,8., (Kézirat) BECK Ö. Fülöp (18731945.) szobrász, éremművész, a Nyugat folyóirat emblémájának tervezője autográf tintával írt, aláírt üdvözlő képes levelezőlapja Fazekas Sándornénak Téténybe címezve. Kelt.: München, 1929. 7. 26. A hazai szobrászat és éremművészet kiemelkedő alakja. Baráti viszony fűzte a Nyugat publicistáihoz ennek nyomán az 1907-ben és 1908-ban kétféle változatban készült Mikes Kelemen-érme a folyóirat emblémája lett. Később ő készítette a Nyugat számára az Osvát4
(1923), az Ady-, (1928) és a Babits(1933) érmet. A nyilas hatalomátvétel után bujkálni kényszerült. Budán, egy baráti család házának pincéjében húzódott meg. Itt fejezte be emlékiratait, és 1945. január 31-én innen tűnt el nyomtalanul. 20000,9., (Kézirat) BENCZE László (19071992.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus autográf tintával írt meghívó sorai az Ernst Múzeumban megtartott monumentális terveinek kiállítására, saját portréjával illusztrált eredeti rézkarcos meghívóján, Sinka István írónak címezve. „Szívesen látom kiállításom megnyitásán Ernst múzeum, 1960 V. 21. 13 h. – Bencze László” sorokkal. (21x14 cm.) Igen foglalkoztatott festő lett, megrendeléseket kapott köztéri munkákra is, sgraffitokkal, pannókkal, mozaikos ábrákkal díszítette a középületeket, a tömblakásokat, Csopakon az iskolát is. 1939-45 között a füleki Iparművek Rt. gyárában működött, mint fajátéktervező és üzemvezető. 1948 és 1957 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1967-től felváltva alkotott Budapesten és Csopakon. 15000,10., CSUKÁSI Fülöp és Schön József: A zsidók története A bibliai korszak befejezésétől a legujabb korig különös tekintettel a zsidók történetére Magyarországon, irodalmi szemelvényekkel. Dr. Kayserling M. „Handbuch der israelitischen geschichte”... nyomán a középiskolák felsőbb osztályai, tanítóképző-intézetek és a család számára.
Bp., 1886. Franklin-T. X. [2] 308 p. Későbbi gerincén bordázott, címkével ellátott félbőr kötésben, a kiadói papírborítók gondosan a könyvtestbe kötve. A borítón „A „Nemzet” tekintetes szerkesztőségének szíves ismertetés végett – Csukási F” dedikált példány! 40000,11., (Kézirat) DÁNIELNÉ Lengyel Laura (1877-1954.) írónő, írógéppel írt, autográf, tintával aláírt levele Gellért Oszkárnak, a Nyugat szerkesztőjének, saját megcímzett borítékában. Levelében lemond egy megjelent novellájának kéziratáról és egy találkozót kíván egyeztetni. Kelt.: Bp., 1934. junius 13. 1 lev. 1 géppel beírt oldal. (A/4) Évtizedeken át a Budapesti Hírlap irodalmi és színházi kritikusa. Nagyszámú regénye, novelláskötete és ifjúsági munkája jelent meg. Novelláit a Nyugat is közölte. 15000,12., DÁVID István és Dr. Némethy Géza: Magyar-latin zsebszótár – Latin-magyar zsebszótár A gymnásiumok és reáliskolák számára. Szerkesztette: - -. Bp., 1887-89. Lauffer Vilmos. [4] 477 [2] p. ; VI. [2] 523 p. Korabeli kissé kopottas félbőr kötésben. „Méltóságos Dr. Bókay Árpád Úrnak, m. kir. udvari tanácsosnak, m. kir. tud. egyetemi ny. rendes tanárnak stb. hálás tisztelete jeléül – Dávid István” a neves belgyógyász, egyetemi tanárnak, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szabadkőműves nagymesterének dedikált példány! 30000,5
gyomrába, és belülről ölte meg a cetet. A tenger által kivetett döglött halból kimászott a hős. Szüry 1038. 70000,14., DUGONICS András: Ulissesnek, ama' híres, és nevezetes görög királynak csudálatos történetei. Mellyeket a magyar versekben gyönyörködőknek, s egygyütt a tiszteletes Régiségben történt dolgokat örömest olvasóknak kedvekért már ennek-elötte magyar versekbe foglalt, s most újonnan megjobbitván ki-bocsátott - - . Pesten, 1780. Royer Ferencz. [16] 224 p. Első kiadás! Korabeli gerincén díszesen aranyozott félbőr kötésben. Az utolsó lap és további egy levélen kisebb javítás, ettől eltekintve tiszta, jó példány. Petrik egy táblát is ismer a kötetben, amelyet azonban a példányok többségébe nem kötöttek be, így ebbe a példányba sem. Homérosz munkájának első magyar fordítása, a szerző által szabadon átdolgozva. Szüry 1044. 40000,15., EGERVÁRI Ödön: A protestantizmus élet-halál harcza a jezuitizmus ellen Magyarországon (I-II.) Pest, 1871. Ny.: Vodiáner F. [4] 101 p. ; [2] 87 p. Későbbi fél(mű)bőr kötésben, a kiadói papírborítók a könyvtestbe kötve. (egybekötve) Egervári (Potemkin) Ödön (18231895.) huszár-hadnagy, pap-növendék, színész, színműíró jezsuitaellenes munkája. Hét könyve, valamint több cikke foglalkozott a szabadságharccal és Petőfi Sándorral. 15000,-
13., DUGONICS András: Trója’ veszedelme mellyet a’ régi versszerzöknek irásiból egybe szedett, és versekbe foglalt - -. Po(z)sonyban, 1774. Landerer Mihály. 1 t. (Trója városát ábrázoló rézmetszetű címkép) [18] + 280 p. 1 kihajtható genealógiai t. Első kiadás! Korabeli gerincén bordázott félbőr kötésben, későbbi címkével. A kötéstábla verzóján poss.: „ex-libris Csirmaz Pál”. Homérosz első magyarországi fordítása. Dugonics András az első nyomtatott munkájában az eposzi formára tett kísérletet. A dalmát származású, szegedi születésű piarista pap három évig volt a medgyesi gimnáziumban a poézis és a retorika tanára. Ez idő alatt, pontosabban 1767-ben írta első nyilvánosságra szánt munkáját, a Trója veszedelmét. Mestere, mintája Gyöngyösi István, forrásai a klasszikus eposzok, Homérosz és Vergilius. A három részből álló mű (az első és a harmadik rész próza, a második versben, magyaros tizenkettesekben van írva), amelyhez különböző „megszerzések” (köztük Vergilius-, Ovidius-, Horatius-fordítások) is járulnak, hét évvel később, Gusztinyi János püspök támogatásával jelent meg. Dugonics már ebben az első könyvében meghökkenti az olvasót, a klasszikus tárgyhoz társuló magyaros, népies előadásmóddal: a trójaiak ugyancsak „adtáznak”, aprítják a „szedte-vette fajt, a rossz fityfirittyeket”, és az isteneket okolják, hogy „elrántották alóluk a gyékényt”. Eredeti motívuma, hogy Herkules a cethal szájába ugrott, leereszkedett a 6
16., ERDÉLYI János: - - költeményei Budán, 1844. M. Kir. Egyetem. 320 p. Első kiadás! Korabeli kissé kopottas félbőr kötésben. A címlap előtt Erdélyi János (1814-1868.) autográf tintával írt, aláírt nyugtája a sárospataki főiskola könyvtárosaként, amelyben Szalóczi Bertalantól az ifjúsági könyvtár olvasói által befizetett összeget vesz át. A nyugta tulajdonképpen egy második egy korábban elveszett helyett. Kelt.: Sárospatak, 1864. nov. 30. 1 lev. 8 beírt sor. (17 x 10,5 cm.) A szabadságharc leverését követően bujdosni a kellet és nyugalmasabb élet után vágyva fogadta el 1850-ben Sárospatakon a filozófia tanszék vezetését. Általa Sárospatak az elnyomatás idején a Felvidék szellemi központjává vált. Szalóczy Bertalan (1842-1895.) író, református pap Bőcsön, „a Bükk költőpapja” ekkor végezte teológiai tanulmányait Sárospatakon. 60000,17., Európa ereje győz – Vezető európai személyiségek véleményei. (Miért győz a Tengely) Köhler Albert tervei szerint szerkesztette: Franz Riedl. Bp., 1943. (Sajtótermék-, Ujság- és Folyóirat-Terjesztő Kft. a Berliner Börsenzeitung közreműködésével. – Ny.: Stádium.) 60 p. 22 t. (részben színes, részben színes képtáblák, egyike kihajtható) [34] p. (hirdetések) többek között számos harctéri fotóval. Kiadói félvászon kötésben. (Folio.) 30000,-
18., FEJTŐ Ferenc: Budapesttől Párizsig – Emlékeim. Bp., 1990. Magvető. 503 p. Első magyar nyelvű kiadás! Kiadói illusztrált papírborítékban. „Tankovics Józsefnek szívélyesen – Fejtő Ferenc ” dedikált példány! Fejtő Ferenc (1909 – 2008.) franciamagyar történész, kritikus, Széchenyidíjas író, baloldali publicista, József Attila egykori barátja. József Attilával és Ignotus Pállal együtt alapítója az imperializmus- és egyben sztálinizmusellenes Szép Szó című folyóiratnak, amelynek 1935-38 között társszerkesztője volt. Politikai tevékenysége miatt emigrációba kényszerült. Emlékiratai Párizsban 1986-ban, magyarul ebben a kiadásban láttak napvilágot. 15000,19., (Kézirat) FENYŐ Miksa (18771972.) író, a Nyugat alapító főszerkesztője, a GYOSZ-igazgatója, mecénás, országgyűlési képviselő géppel írt autográf aláírt levele a Gyáriparosok Országos Szövetsége fejléces levélpapírján Gratz Gusztáv (1875-1946.) politikus, pénzügyminiszter, történetírónak címezve. Levelében Gratz egy előkészületben lévő könyvéről esik szó, annak tanulmányozását követően Fenyő véleményezi és méltatja a készülő könyvet, megjegyzéseket tesz. A könyv az 1920 utáni magyar történelmet (az akkori közelmúlt eseményeit) tárgyalja érzékenyen érintve a kor politikusait elsősorban a Kormányzót, Horthy Miklóst. Fenyő óvatosságra inti a szerzőt: „Szóval lesz lárma a könyv körül, mely – véleményem szerint – nem bánik rosszul az 7
lője, 1934-ben egy tanulmányt fogalmaz meg és írt Hitler veszélyes európai terveiről. Az Országgyűlésben csaknem egyedül ő meri kritizálni a náci birodalmat. Ezért Fenyő Raoul Wallenberg után másodikként szerepelt Hitler feketelistáján az élve vagy halva, de elsőként kézre kerítendők között. 1939-től bujkált, majd menekülni kényszerült zsidó származása miatt. Rómában, Párizsban, New Yorkban majd Bécsben élt emigrációban. 36000,20., FRITZE, (Eduard): A’ nevezetesebb sebészi véres műtételek Doctor Fritze-től, bevezetve Diefenbach által. Magyar és latin nyelven kiadva az Orvosi Tár szerkesztői által. Pest, 1839. Trattner-Károlyi. [6] 146 [2] p. 30 színezett lith. t. Korabeli félbőr kötésben. A színes ábrákkal illusztrált könyv az első magyar nyelvű sebészeti műtéttanok egyike. Réczey hasonló jellegű munkája után egy évvel jelent meg. Kiadói az Orvosi Tár olvasóinak szánták. A sebészetet még nagyobb számban művelték ebben az időben „mesteremberek a lakosság szolgálatában”, mint orvosdoktorok. Hogy hézagpótló munka volt, azt az is jelzi, hogy a protomedikus a megyei, tehát hatósági (fő)orvosok számára egy-egy példányt rendelt a műből. A narkózis bevezetése előtti korból a használható sebészeti munkák ritkaságnak számíthatók. A könyv nagy értéke gazdag, a tájanatómiai ismereteket is felfrissítő illusztrációk gazdagsága. A sebészet hazai történetének alapvetően fontos láncszeme. 70000,-
államfővel… Én is tehát nagy kényelmesen azt tanácsolom, várjál e kötet kiadásával.” „A dualizmus kora” és „A forradalmak kora” című munkái után az 1920 utáni eseményeket tárgyaló műve nem is jelent meg. Kelt., Budapest, 1935. szeptember 10. 1 lev. 2 beírt oldal (A/4) „Gratz – az 1930-as években már az Akadémia és a hivatásos történészek által is elismert – historikusként a háború éveiben kezdte írni művét, melynek 1920–1939 közötti részével 1943-ra készült el. Közlésére azonban tartalma, illetve a nemzetközi és hazai politikai helyzet miatt nem vállalkozott. A kéziratot 1945–1946-ban – a náci koncentrációs táborból hazatérve – egészítette ki, immár a nyilas hatalomátvételig tárgyalva az eseményeket, illetve írta át egyes korábbi fejezeteit. A szerző olyan korszakról írt, melynek nemcsak átélője, hanem – fontos részkérdésekben – alakítója is volt. Nemcsak érintett, hanem érdekelt is. Ilyen esetben nem történeti munkát szoktak papírra vetni, hanem memoárt. Gratz mindkettőt írt.” (Valuch Tibor nyomán) Az évtizedekig rejtőzködő kéziratot végül 2001-ben Magyarország a két háború között címmel az Osiris kiadó adta ki Paál Vince szerkesztésében. A kézirat arról tanúskodik, hogy már a világháború előtt elkészült a munka, később Gratz csak kiegészítette azt, tehát nem a háború éveiben készült. Ezt a tényt ez a levél fedi fel. Fenyő Miksa kulcsszerepet játszott a Nyugat Kiadó alapításában. Mint a magyar Parlament független képvise8
beszédét magyarul tartotta. A központi oltóintézet igazgatója. A magyar orvosokat díjmentesen látta el a himlő elleni oltóanyaggal, ezzel nagyban hozzájárult a járványok megszüntetéséhez. 20000,23., GÉRALDY, Paul: L’Amour – Notes et maximes. (Paris, 1929.) Librairie Hachette. 60 [2] p. Első kiadás! Korabeli egészvászon kötésben. Havas Albert újságíró, fordító, írónak emlékül francia nyelven dedikált példány! Paul Geraldy (1885-1983.) világhírű francia költő, a szerelem költője. Alig huszonnyolc évesen adta közre a Toi et Moi (Te meg Én) című kötetét, amely versek esetében szokatlan módon bestseller lett. Magyarországon a művet Kosztolányi Dezső fordítása tette népszerűvé 1925-ben. Ezt követően számos műve jelent hazánkban is. Csaknem száz évet élt ennek ellenére az irodalomtörténet mostohán bánik vele, mégis élőbb, mint sok más, ismertebb és elismertebb kortársa. A szerelmes idézetek gyűjteményeinek állandó szereplője, ott van az esküvőkön, idézik egymásnak a szerelmesek. 80000,24., Gyógyászat I. évf. 1861. Az orvostudomány hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak közlönye. Szerkesztő tulajdonos: Poor Imre. 1-52 szám. Teljes évfolyam. Budán, 1861. Kir. M. Egyetem Ny. 12 + 1114 p. Korabeli egészvászon kötésben. 20000,-
21., GÁL Sándor: Oktatási szabályzat a’ magyar gyalogság számára Első füzet. (Unicus!) Az eredeti németből fordította: - -. (Pest, 1848. Ny.: Trattner és Károlyinál.) VII. 8-192 p. 3 kihajtható metszett t. (ábrák) Kiadói papírborítóban, körülvágatlan kissé foltos példány. A borítón poss.: „Balogh Kálmán” (1848/49-es honvéd őrnagy) autográf korabeli névbejegyzés. Rendkívül ritka kötet. A második füzetnek nem találtam nyomát. Árverésen egy alkalommal szerepelt Honterus 88./75. Minden bizonnyal belső címlap nélkül jelent meg a korábbi fellelt példány sem rendelkezett belső címlappal. Gál Sándor (Csíkszentgyörgy, 1817.– Olaszország, Nuterina, 1866.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd tábornoka. A szabadságharc leverése után a magyar emigráció aktív tagja, és 1860-ban alapító tagja az olaszországi magyar légiónak. A szerző a magyar katonai szaknyelv egyik megteremtője. Részt vett a nemzetőrség létrehozásában. 60000,22., GEBHARDT Xavér Ferentz: A különös orvosi nyavalya- és gyógyítástudomány alapvonatjai I. (A' különös orvosi pathologia, és therapia). Pesten, 1828. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi. XIV. [2] 592 [2] p. Korabeli keménytáblás papírkötésben. A mű két kötetben teljes. Gebhardt Xavér Ferenc orvos, egyetemi tanár, az első, aki tanári székfoglaló 9
örökre barátai számára is Laczi. Irodalmi levelezéseit is leggyakrabban így írta alá. Hatvany Lajos, hatvani báró (18801961.) író, kritikus, irodalomtörténész, az utolsó nagy mecénás. 1908-ban Ignotussal és Fenyő Miksával megalapították a Nyugat című folyóiratot, mely a 20. század első harmadában a legnagyobb hatású irodalmi lap volt. Egész életét a művészetek, elsősorban a magyar irodalom anyagi és erkölcsi támogatásának szentelte. Felkarolta a tehetséges, újító írókat, költőket. Szoros barátságban állt Ady Endrével. Tóth Árpádot, József Attilát, Markovits Rodiont, Lesznai Annát és az irodalom számos más nagyságát pályájuk kezdetétől erkölcsileg támogatta, de akinek arra szüksége volt, anyagilag is. 36000,28., HAVASS Rezső, Dr.: Dalmát irodalom Különlenyomat az Akadémiai Értesítőből. Bp., 1906. Hornyánszky V. Kny. 19 p. Kiadói papírborítóban. „Nagyságos Kosztolányi Dezső úrnak őszinte tisztelettel – Dr. Havass Rezső” dedikált példány! Kosztolányi 1933-34-ben írott Naplójában van egy feljegyzés, amelyben beszámol arról, hogy Havas(s) egy műkedvelő darabot dolgoztatott át vele és Horváth Henrikkel. „Az esetet Kosztolányiné és Füst Milán is feleleveníti visszaemlékezésében. Kosztolányi Dezső és barátja, Horvát Henrik jó fizetség ellenében elvállalja, hogy „egy Havas nevű ipari főrend”
25., Gyógyszerészi hetilap I. évf. 1862. A gyógyszerészi tudományok fejlődésének közlönye. Szerkesztő tulajdonos: Schédy Sándor okl. gyógyszerész. 1-52 szám. Teljes évfolyam. Budán, 1862. Kir. M. Egyetem Ny. XV. (tartalomjegyzék) 835 p. Korabeli félvászon kötésben. A folyóirat egészen 1944-ig jelent meg és lett a magyar gyógyszerészet leghitelesebb közlönye. 20000,26., HALÁSZ Gyula: Öt világrész magyar vándorai Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig. Bp., 1936. Grill K. 191 p. Első kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban, körülvágatlan. „Dr. Bartucz Lajosnak régi barátsággal – 36. 5. 22. Halász Gyula” a neves antropológusnak dedikált példány! 15000,27., HATVANY Lajos: Urak, polgárok, parasztok Tanulmányok. /Révai könyvtár 13./ (Bp., 1947.) Révai. 129 [7] p. Első kiadás! Kiadói félvászon kötésben. „Mein allerliebstes ungeheuer-nek azaz nagy magyarnak az én legkedvesebb fötzelmemnek - Laczija 1947 nov. 13.” dedikált példány! (Mein allerliebstes ungeheuer = Borzasztóan drága, fötzel=csirkefogó) Csak Hatvany Lajos legújabb kori barátai tudják, hogy a báró barátai számára és családtagjainak Lac(z)i volt. Édesapja Hatvany-Deutsch Sándor kiskora óta így szólította és maradt 10
ötletét színpadra alkalmazzák, megtartva azt a látszatot, mintha a színdarab Havas önálló munkája lenne”. A mű: Havass Rezső 1924: Fényben… Három magyar–dalmát történeti kép. Színmű. Kosztolányi és Havass Rezső kapcsolatát ez a dedikáció is megerősíti. 20000,29., (Fotó) Hegedűs Sándor gőzhajó Velenczéből 1902. október 31-én délelőtt a hajó fedélzetéről és utasairól készült felvétel. A fotókartonon korabeli kézírással feliratozva. A korabeli fotó készítője ismeretlen. Mérete: 22 x 16,5 cm. A gőzhajó Fiume és Velencze között közlekedett 1900-ban tette meg első útját. A gőzöst a kereskedelmi miniszter nevéről Hegedüs Sándor-nak nevezték el. Nem idehaza épült, mivel erre alkalmas hajógyárunk nem volt, hanem Settinben, de fölavatási ünnepélyét a fiumei kikötőben tartották meg. Az ünnepélyre elment maga a miniszter is, megteendő az első utat a hajóval Velenczébe. Hegedüs Sándor (1847-1906.) 1902. márciusig a kereskedelem-ügyi minisztériumot vezette Széll Kálmán kormányában. Akárcsak elődje, Baross Gábor, ő is szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését. 30000,30., HERCZEG Ferenc: Napkelte előtt! – Gondolatok Nagymagyarországról. Bp., 1937. Singer és Wolfner. 238 p. 1 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói aranyozott egészvászon kötésben, papír védőborítóban.
„Herczeg Ferenc Bp. 1938. jun. 9-én” aláírt, datált példány! Betiltva! A szerző irredenta publicisztikai írásainak gyűjteménye. A magyar revíziós mozgalom egyik vezéralakjaként ismerték. Ő avatta fel 1932. október 6-án a budapesti Szabadság téren Lord Rothermere ajándékát, a Magyar fájdalom szobrát, melyet 1945-ben eltávolítottak helyéről. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon. 20000,31., HIDY László: A hegedűkészítés problémája Ohmacht Róbert okl. gépészmérnök cikkével. Bp., 1926. Szephaneum. 1 t. (portré) 46 p. 5 t. (részben színes képek hártya lappal.) Első kiadás! Kiadói rajzos papírborítóban, amely Hidyné Kégly Ilona munkája. „Szombathy Viktornak a nagy „pusztába kiáltó”-nak szeretettel ajánlja figyelmébe e könyvet a Szerző! – Bpest, 1966. április 27. Hidy László” a kiváló írónak dedikált példány! 20000,32., HOFFMANN Pál: A római magánjog rendszere mai érvényében vagyis pandekták alapvonalai Pest, 1868. Heckenast G. 440 p. Átdolgozott és bővített harmadik kiadás. Korabeli gerincén díszesen aranyozott egészvászon kötésben. 24000,33., HUBER Lipót: A Talmúd különös tekintettel az Újszövetségre Kultúrtörténeti és biblikus tanulmány szemelvényekkel. 11
37., (Kézirat) IGNOTUS Hugó (Veigelsberg Hugó) (1869-1949.) magyar költő, író és újságíró tintával írt autográf sorai saját névjegykártyájának hátoldalán ismeretlen hölgyeknek, amelyben „Petroviccsal” (Petrovics Elek művészettörténész) közösen egy vacsorára invitálja őket. Keltezés nélkül. 8 beírt sor (10,4x6,3 cm.) „Ignotus” kezdetben írói álneve volt, de 1907-ben törvényesen is fölvette ezt a nevet: előbb Ignotus-Veigelsberg Hugó, utóbb Ignotus Hugó alakban. Ignotus a modern magyar irodalom szervezője: hatalmas szerepe van abban, hogy a Nyugat aranynemzedéke világszínvonalra emeli a magyar irodalmat. 30000,38., (Kézirat) ILL(Y)ÉS Gyula (19021983.) író, költő, drámaíró, műfordító autográf tintával írt, „Illés Gyula”ként aláírt levele „Kedves Jó Lajos bátyám és Mariska néném” megszólítással nagybátyjának, Kállay Lajosnak és feleségének címezve. Levelében sajnálatát fejezi ki fiuk halála miatt és rokoni ölelését küldi. Illyés 1925-ig eredeti családi nevét használta. Kelt.: Paris, 1924. szeptember 15. 1 lev 1 beírt oldal. Illyés Gyula édesapja alig öt hét ismeretség után vette feleségül Kállay Idát (1878–1931), az Alföld békési zugából a Dunántúlra származott puritán, református família sarját. Illyés ellen baloldali tevékenysége miatt 1921-ben körözést adtak ki és az emigrációt választotta. Párizsi évei alatt részt vett az emigráns magyarok szak-
Bp., 1897. Szerző. IX. 280 [2] p. Korabeli gerincén aranyozott, vaknyomással díszített egészvászon kötésben. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott mű. Munkássága a késői zsidóság és a rabbinikus irodalom története terén úttörő jelentőségű. 30000,34., HUBER Lipót: Újkori és modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről /Zsidóság és kereszténység a multban és a jelenben II./ Kalocsa, 1933. (Szerző. – Ny.: Árpád Rt.) 443 [5] p. Kiadói papírborítóban. 24000,35., HUBER Lipót: Zsidóság és kereszténység Krisztustól a középkor végéig /Zsidóság és kereszténység a multban és a jelenben I./ Kalocsa, 1936. (Szerző. – Ny.: Árpád Rt.) XIV. 683 [3] p. Kiadói papírborítóban. 24000,36., HYRTL, József: Az emberboncztan tankönyve tekintettel az élettani indokolásra s a gyakorlati alkalmazásra. Írta németül - - , magyarítá Foltényi János és Rhédey Antal. Boncztani szótárral. Budán, 1849. Ny.: Kir. Egyetemi Ny. [2] XX. [2] 980 [2] p. Korhű, ízléses, modern félbőr kötésben. Jó állapotú példány. Poss. Benedek István könyvtárából, a Benedek család – Benedek Elek portréjával illusztrált – ex-librisével. 30000,12
érkezett Magyarországra látogatóba, de 9 évig maradt. Kitűnően elsajátította a magyar nyelvet, jól érezte magát itt, és igen népszerű lett előadásai révén. Baráti kapcsolatba került az akkori magyar társadalom jeles tagjaival, s gazdag tapasztalatot szerzett Magyarországról. Imaoka Japánban Magyarország szószólója lett. Ő fektette le a két ország most gyümölcsöző kapcsolatainak alapkövét. Imaoka Dzsuicsirónak Magyarország volt a második hazája. 15000,40., IRINYI József: Német-, franczia-, és angolországi úti jegyzetek (I-II.) Hálában (Halle), 1846. Heynemann Eduárd bet. [2] X. 326 p. ; 322 [2] p. Első kiadás! Későbbi egészvászon kötésben, gerincén címkével. (egybekötve) Az első kötet címlapján korábbi tulajdonosi bejegyzés korabeli tintával kisatírozva, a tintafolt az előszó (Apponyi Györgyhöz írt levél) lapjára is átüt. Ezt kivéve megkímélt, tiszta példány. Szüry 1968. Irinyi József (1822-1859.) hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse. 1842-ben bejárta Németországot, járt Franciaországban és Londonban is. 1843-ban tért haza. Úti élményeiről írt munkáját a magyar cenzúra nem engedte megjelentetni, ezért azt 1846-ban Halléban nyomtatták ki. Az irodalomtörténészek ezt a munkát tartják a reformkor legkiemelkedőbb útleírásának. 30000,-
szervezetének és a különféle munkásmozgalmi körök kulturális munkájában. A korszak jelentős művészeti áramlatát, az avantgárdot testközelből tapasztalhatta meg, ismeretséget, több esetben életre szóló barátságot kötött a francia avantgárd, szürrealista és dadaista irodalmi körök jeles tagjaival. E forradalmian új stíluseszmények hatására fogant első cikkeit, ismertetéseit és fordításait 1923–25-ben leközölték a Bécsben szerkesztett Ék és Ma című folyóiratok, s 1924-ben ez utóbbi lapban jelentek meg első versei is. 1926-ban amnesztiával térhetett haza. Édesanyja testvér bátyjának címzett vigasztaló levél a szárnyait bontogató költő fiatalkori levele az emigrációból. 40000,39., (Kézirat) IMAOKA Dzsuicsiro (1888-1973.) a magyar nyelv és kultúra japán barátjának autográf tintával magyarul írt karácsonyi képes üdvözlőlapja Dr. Kiss Istvánnak és feleségének Budapestre címezve. Kelt.: Tokyo, 1933. XI. 29. A dedikáció címzettje Dr. Kiss István a „Duna rendőrfőkapitányság” vezetője és felesége Pósa Sárika, Pósa Lajos író, költő fogadott leánya. Házukban a két világháború között rendkívül érdekes társaság gyűlt alkalmanként össze. Nemcsak magyar, hanem akkor még egzotikusnak számító külhoni vendégek is: néger tudósok, a mandzsu határon „foglalatoskodó” kínai tisztek, a japán tudós Imaoka Dzsuicsiro. Imaokát Japánban Baráthosi Balogh Benedek tanította német nyelvre és vele kötött örök barátságot. 1922-ben 13
Színek és évek, valamint a Mária évei. Ezekben a kötetekben elevenednek meg az általa imádott Miskolc, és a miskolci történetek. Miskolci otthonuk valóságos irodalmi fészek volt, művész barátai, asszonybarátnői, iskolai tanítványai rajongtak érte. Jól jellemzik ezek a sorok is egyéniségét. Frőlich Brúnóval kötött házasságából született László fiuk, akivel együtt váltak az I. világháború után a spanyolnátha áldozatává. 80000,44., KAFFKA Margit: Mária évei – Regény. Bp., 1913. Nyugat. 207 p. Első kiadás! Korabeli gerincén címkével ellátott ízléses félvászon kötésben, a kiadói papírborítók gondosan a könyvtestbe kötve. A borító címlap a Nyugat első számú illusztrátorának, Falus Elek munkája. „Szabó Dezsőnek megujult szeretettel – Kaffka Margit” dedikált példány! Nyáry Krisztián népszerű irodalomtörténeti könyvének, az „Így szerettek ők 2 – Újabb irodalmi szerelmeskönyv” relikviája, amely a két író szerelmi viszonyát igazolja. „Kaffka Margit és Szabó Dezső 1911 áprilisában ismerték meg egymást, amikor a fiatal székelyudvarhelyi tanár a Nyugat munkatársa lett… Kapcsolatuk 1913 nyarán vált komollyá, amikor az év közben vidéki gimnáziumokban tanító Szabó Budapesten időzött. Egy reggel megjelent nála Kaffka Margit, és így szólt: „Dezsőke fióka, menjünk ki Aquincumba!” A romok között andalgás közben az írónő így folytatta: „Ha te engem elvennél feleségül, még
41., IZSÉPY Edit: Az 1737-40. évi erdélyi országgyűlések története Bp., 1943. Hollóssy János kny. 141 p. [3] p. Kiadói papírborítóban. Aláírt példány! 15000,42., JÉKELY Zoltán: Kincskeresők – (Regény.) /Az Országos Magyar Protestáns Diákszövetség könyvei/ (Bp., 1937.) Franklin-T. 227 p. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. „Apámnak hódolattal – Jékely Zoltán 1937. nov.” édesapjának, (Jékely) Áprily Lajos költőnek dedikált példány! A szerző édesapja pályája kezdetén egy negatív kritikát követően Áprily Lajosra változtatta nevét. 15000,43., (Kézirat) KAFFKA Margit, F . (1880-1918) író, költő, a Nyugat „nagy-nagy író-asszony”-a, autográf tintával írt, aláírt, képes levelezőlapja miskolci barátnője, Palesch Béláné szül. Szabady Jolán részére Párizsból. „Gyönyörű világ ez, de túl könnyű nekem. Nem vagyok idevaló! Sok Csók – F. Kaffka Margit”. Kelt.: Párizs, 1910? (A bélyegzés sajnos elmosódott, de életrajzából tudjuk, hogy válását követően 1910-ben járt Párizsban.) 1905-ben ment férjhez Frőlich Brúnó erdőmérnökhöz, akitől megromlott kapcsolatuk miatt vált el 1910-ben. Hogy a válás viharait feledje, Párizsba, majd Rómába utazott. Ebben a válságos és magányos időszakban született meg két legjelentősebb regénye, a 14
A fennmaradt példányok nagy része a könyvtári selejtezéseknek esett áldozatul. Rendkívül ritka kötet, mindössze néhány példánya lelhető fel. A fellelhető dedikált példányok száma féltucatnyi (5-6 példány). A későbbi köteteiben e korai művek nem eredeti formájukban szerepelnek. Az Eltűntek az égben kivételével valamennyi újraközölt versét átírta a költő, mégpedig oly nagymértékben, hogy a legtöbb esetben csak sorok, sorfoszlányok, képtöredékek maradtak meg az eredetiből.” 1950-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett haláláig. Szerkesztette a Kozmosz-sorozatot, amely számos tehetséges költőt indított el a pályán. 1963-1965 között Párizsban élt, a Seuil és Gallimard kiadóknak lektorált. Hosszú éveken keresztül csak verses mesék, mindenekelőtt a Vackortörténetek szerzőjeként volt jelen az irodalomban, hallgatása mögött politikai és magánéleti okok is meghúzódtak. 1971-ben tért vissza költőként: a Szegény Yorick kötettel. A kevésszavú költőnek még egy könyve készült el: az N. N. bolyongásai (1975). A modern magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. 80000,47., KOSZTOLÁNYI Dezső: Kínai és japán versek (Bp., 1931.) Genius – Lantos. – (Ny.: Kunossy). 104 p. Jaschik Álmos egészoldalas rajzaival és könyvdíszeivel Első kiadás! Kiadói zsinórral fűzött papírborítóban, illusztrált, több helyen sérült japánpapír borítással, amely Jaschik munkája. Az illusztrációt nem érintik a sérü-
ötszász év múlva is írnának rólunk, mint híres szerelmesekről.” (Nyáry Krisztián) Házasság nem lett, de az irodalomtörténet így is megőrizte szerelmük emlékét. Ha hihetünk Kaffka Margit jóslatának még jó ideig becses relikvia lesz ez a kötet. 240000,45., KNER Izidor: - - aforizmái Gyoma, 1917. Szerző. 1 t. 167 p. számos szövegközti rajzzal, amelyek Vadász Miklós munkái. Első kiadás! Kiadói gerincén aranyozott félbőr kötésben. „Porzsolt Kálmánnak. Kit embertársa mosolyra fakaszt, az háláját e mosolylyal le is rótta. – Kinek elevenére tapint, az holtig eszében tartja. Tisztelő híve - a szerző. Gyoma, 917. julius 12.” Kner Izidor által a jeles írónak, színigazgatónak, a Népszínház egykori igazgatójának dedikált példány! Lévay-Haiman 1.266 (félvászon változatát ismeri). 30000,46., KORMOS István: Dülöngélünk – Versek. Bp., (1947.) Egyetemi Ny. 31 p. Első kiadás! Kiadói papírborítóban. „Rózsika néninek kézcsókkal – Kormos Pista 1947. 07.(?) 26.” dedikált példány! A dedikáció címzettje valószínűleg a költő egykori népiskolai tanára Szabóné Bartha Rózsa. A költő, író első verseskötete, amely mindössze 200 példányban jelent meg. Elégedetlen volt verseivel, holott verseivel sikert aratott, ezért a kötet példányait rendszerint viszszaszerezte és megsemmisítette. 15
irodalompártoló. Ő javasolta levelében Schillernek, hogy írjon drámát Banco ról (Bánk bánról), Rákóczi Ferenc fejedelemről, vagy Nádasdy Ferenc országbíróról. Hadi tudománya és vitézsége jutalmául 1811-ben nemességet kapott s báró, majd a ranglétrán fokozatosan emelkedve 1835-ben vezérőrnagy és dandárparancsnok, végül eszéki várparancsnok lett. Kazinczy Ferenc és Kis János barátja volt. Hunyadi Lászlóról írt szomorújátéka és Szegfalvy Ágnes című érzékenyjátéka kéziratban maradt. Ezt a regényét Goethe hatására írta még 1815-ben. A regény azonban csaknem negyed század múlva jelent meg Kazinczy és Döbrentei Gábor hosszadalmas szövegigazításai, javítgatásai után, és a szerző neve nélkül. Nagyon ritka, tudtommal könyvárverésen nem szerepelt. 40000,51., (LASZKALLNER Antal): A’ könyvolvasásról Veszprémben, 1848. Ramasetter Karoly’ betüivel. 125 p. Második, néhány tárgyfejtegető érdekes jegyzésekkel, ‘s egy uj szerkezetü toldalékkal bővitett, kiadás. Későbbi korhű keménytáblás papírkötésben. A szerző veszprémi kanonok. Munkája először 1832-ben jelent meg. Ezt a kiadását nem említi a szakirodalom. 15000,52., LÁSZLÓ Mihály: Keleti testvéreink Bp., 1882. Franklin-T. 83 [2] p. A bukovinai magyarok ; A moldvai csángók ; A csángók veszedelme.
lések, szépen restaurálható. „Felszeghy Bélának szeretettel: Kosztolányi Dezső Bp. 1933” jellegzetes zöld tintával dedikált példány! A dedikáció címzettje neves jogász, közigazgatási, államjogi és pszichológiai szakíró. 80000,48., KŐSZEGI Ábel: Töredék – Radnóti Miklós utolsó hónapjainak krónikája. /Mikrokozmosz füzetek/ Bp., (1972.) Szépirodalmi. 75 [5] p. a 3. oldalon Ámos Imre rézkarcával. Első kiadás! Kiadói papírborítóban. „A drága Miklós emlékének tisztelegve – Zelk Zoltán” ajándékozó sorokkal. 12000,49., KÜRTHY Sándor, Dr.: Az ügyvédkérdés megoldása (Bp., 1937.) Székely Ny. és Kk. 104 p. Kiadói papírborítóban, fel- és körülvágatlan. „Katikának szeretettel Sanyi bácsi = Dr. Kürthy Sánsor 1986 V. 18.” dedikált példány! 20000,50., (LAKOS János): Emlékezet Itáliára – Valóság és költemény. – Nápolyi levelek /Vándor szün-órái I-II./ Pesten, 1839. Trattner-Károlyi. VIII. [1] 10-200 p. ; [5] 206-331. [5] p. Első kiadás! Korabeli egészvászon kötésben, gerincén címkével. A kötéstábla verzóján Poss.: Szíj Rezső gyűjteményi bélyegző. A tulajdonos autográf bejegyzése: „Vettem Pozsonyban 1972 julius 17.” Lakos János (1774-1843.) tábornok, fordító, az MTA tiszteleti tagja, lelkes 16
Többek között: Szeged sz. kir. város régi utcza hálózatának átnézeti térképe 1879 előtt. Szeged sz. kir. város utcza hálózatának átnézeti térképe 1883. Nagy körút. Tisza Lajos körút. Sugárutaknak Nagy körúton kívüli része. A Gizellatér szabályozási és kövezési terve. Dugonics sétány. Állandó közúti Tiszahíd Szegeden… stb. Lechner Lajos (1873-1897.) magyar mérnök; kora egyik legkiválóbbnak tartott várostervező szakembere. Az 1879es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos Lechnert hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére. Működése nyomán korszerű város épült a Tisza partján, középületekkel, lakóházakkal, körutakkal, sugárutakkal, rakpartokkal. Lechner Lajos munkásságáért, különösen Szeged korszerű városrendezésének tervéért több hazai és nemzetközi kitüntetést kapott. 200000,54., LENHOSSÉK, Michaele A. (Mihály Ignác): Institutiones physiologiae organismi humani usui academico accomodatae I-II. Viennae, 1822. Carolum Gerold Bibl. Univ. XXIV. 374 [2] p. ; X. 329 p. Korabeli egységes keménytáblás papírkötésben. A kötéstáblák verzóján exlibris, a címlapon korabeli poss. bélyegző. (2 db.) A szerző Magyarország főorvosa, Gróf Széchenyi István háziorvosa. Jelentékeny érdeme volt abban, hogy Magyarországon a himlőoltást bevezették. 15000,-
Hozzákötve: ANDRÁSSY Géza, Gróf: Az otthont mentesítő törvények Bp., 1883. Grill K. [2] 67 p. (HORVÁTH Gyula), Zsombor: Politikai tükördarabok Bp., 1879. Athenaeum. 80 p. A politikai röpirat szerzője publicista, politikus, kormánybiztos, országgyűlési képviselő. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. (3 mű egybekötve) Poss.: Tragor Ignácz. Az első kötet címlapján bélyegző a másik két mű címlapján autográf névbejegyzése. 20000,53., LECHNER Lajos: Szeged ujjáépítésének tervei. 1879– 1884. (Szeged ujjáépítése cz. munkájához atlasz.) Bp., (1891.) Szerző. 6 sztl. lev., 31 litográfia (tervrajzok), ebből 4 egyoldalas, színes (1 hajtogatott, 1 kihajtható), 3 kétoldalas, színes (1 hajtogatott, ebből 1 szelvény hiányzik), 18 kétoldalas, fekete-fehér, 6 többoldalas, kihajtható, fekete-fehér, 1 kétoldalas mutatványrajz, színes, hajtogatott, 2 kétoldalas jegyzetminta a rendezendő telkekről, fekete-fehér. 1 litográfia hiányzik. A rajzokat Heller Lajos mérnök készítette. A litográfiák Szegeden, Burger Gusztáv és társa Kőnyomdájában készültek. A több nyolcrét hajtogatott, részletes, kihajtható hídtervrajz-litográfia hossza 280 cm. Mérték: 1: 10000. Lépték: 1: 100; 1: 200; 1: 1000. Korabeli, aranyozott egészvászon kötésben. Nagyon ritka! Folio. (50×40 cm.) 17
55., LIGETHY Béla: Siess, Odysseus! (Versek.) München, (1925.) Hanna Rudelt. 63 p. 2 t. (Dex Ferenc képei) Első kiadás! Későbbi keménytáblás kötésben. A címlap előtti lap sarkai vízfoltosak, valamint az utolsó oldal egyik sarkán kisebb vízfolt. „Szabó Lőrincnek mindig kedves imája legyen ez a könyv. – Wien, 1925. V. 23-án. Ligethy Béla” dedikált példány! Ligethy Béla (1896-1980) költő, fiatalon lelkes irodalomszervező Békéscsabán, működését Nil (Dapsy Gizella) és Rozsnyay is támogatta. Szervezőkészségének köszönhető Juhász Gyula folyóirata a Magyar Jövendő létrejötte, annak felelős szerkesztője. 1924-ben szakított a lappal és Erdélybe, Vajdaságba, Szlovákiába ment, ahol előfizetési díjakat gyűjtött, amelyből botrány lett. A botrány után eltűnt és évtizedekre elhagyta Európát. Bejárta a Csendes-óceán szigetvilágát, eljutott többek közt Samoa-, Tonga-szigetekre és Tahitira. A második világháború után tért haza. Nevét Várkonyi Nagy Bélára változtatta vélhetően botránya is közrejátszott ebben. Szabó Lőrinchez jó barátság fűzte, aki költeményeit méltatta a Nyugatban, ahol több verse is megjelent. Ezt a kötetét a legnagyobb magyar irodalomszervezőnek Ignotusnak ajánlja. Érdekes, kalandos sorsú nem jelentéktelen költő. 20000,-
56., MANN, Thomas: Das Wunderkind /Fischers Bibliothek zeitgenössischer Romane/ Berlin, (1914.) Fischer. 116 [4] p. Első kiadás! Kiadói illusztrált papírkötésben. A könyvtestbe helyezve: Thomas Mann autográf kockás papírra írt névjegye (13,5 x 7 cm.) Fia Golo Mann német-svájci író, történész aláírt, fekete-fehér fotója 1970 körül. (10,5 x 14,5 cm.) Thomas Mann portréjának későbbi fotókópiája. (együtt) Thomas Mann először 1913-ban járt Magyarországon, majd később is szívesen vendégeskedett Budapesten. Thomas Mann (1875-1955.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. 1937. január 13-án a budapesti Magyar Színházban a Szép Szó felkérésére felolvasóestet tartott. Ekkor a rendőrség nem engedte, hogy a Szép Szó főszerkesztője, József Attila felolvassa erre alkalomra írt ódáját Thomas Mannhoz. József Attila költeményét betiltották, csak a költő halála után jelenhetett meg. Művei a magyar irodalomra is nagy hatással voltak. Bátyja, Heinrich, és a hat gyermeke közül három (Erika, Klaus és Golo) szintén jelentős író volt. 120000,-
18
délyt, „ha a magyar nép élt a nemzeti önrendelkezési jogával és demokratikus, szabad és tiszta választásokon kinyilvánította, milyen politikai, társadalmi, gazdasági rendszerben kíván élni”. (Békés Ferenc: Rajongás vagy szereptévesztés, 2005. Abaúj Antikvárium) 80000,59., MÁRAI Sándor: A féltékenyek I-II. (Bp., 1937.) Révai. (1.) 2 sztl.lev. 319 p. (2.) 2 sztl.lev. 331 p. 2 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben, eredeti, színes, illusztrált szinte hibátlan papír védőborítóban, amely Fenyves Sándor munkája. Az első kötetben aláírt példány! 60000,60., MÁRAI Sándor: Kaland – Színmű három felvonásban. Bp., (1940.) Singer és Wolfner. 122 [2] p. Hincz Gyula szövegközti rajzaival. Első kiadás! Kiadói gerincén bordázott félbőr kötésben, aranyozott táblával, eredeti papír kartontokban. A könyvtestbe helyezve a Művészeti Aukciók és Kiállítások, Grill-féle Könyvkereskedés árverési jegye. Bibliofil, számozott (63./1000), aláírt különleges példány! 60000,61., MARSCHALKÓ Lajos: Tiszaeszlár A magyar fajvédelem hőskora. Debrecen, 1943. Ny.: M. Nemzeti K.és Lapk. Rt. 244 p. 1 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói illusztrált papírborítékban.
57., MÁNYOKI Tamás: A jesuiták jellemzése tekintettel az államhozi viszonyukra. Függelékül egy tizenöt éves jesuitaújonc levele. Pesten, (1872. Rudnyánszky A. kny.) 44 [4] p. egy fametszettel a címlapon. Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben. A szennylapon és a címlapon korábbi tulajdonos „Dr. Gerevich Emilé” korabeli autográf poss. névbejegyzése. Rendkívül ritka jezsuita ellenes munka, amelyben a szerző szerint „az emberiség ellen valóságos merényletet képeznek”, a mű bűneik lajstromát tartalmazza. 15000,58., (Kézirat) MÁRAI Sándor (19001989.) író, költő, újságíró géppel írt, autográf aláírt levele autográf javításaival Juhász Géza (1924-2005.) vajdasági magyar irodalomtörténész, kritikusnak, az újvidéki Forum Kiadó igazgatójának. Levelében nyomatékosan visszautasítja könyveinek magyar nyelvű kiadását: „A Forum könyvkiadó terve és ajánlata megtisztelő. Sajnos, nem tudom kívánságukat teljesíteni, mert úgy régebbi, mint újabb könyveim magyar nyelvű megjelentetését illetően másképen határoztam”. Kelt.: Salerno, 1970. augusztus 31. 1 lev. ½ beírt oldal. A levél saját géppel címzett borítékában, a boríték egyik szélén kivágással. (A/4) Márai műveinek magyarországi és magyar nyelvű kiadását a kiadók többszöri próbálkozásai ellenére is visszautasította. 1975-ben Simonyi Imrének címzett levelében a „Forrás” folyóirat megkeresésére kikötötte, hogy művei megjelentetésére csak akkor ad enge19
ablakára ráborult a bánat… (Bp.) én. Nádor Kálmán. 4 p. 3 kotta oldal szöveggel. Rajzos címlappal, amely Klaudinyi László kiváló grafikusművész munkája. Későbbi az eredeti címlap grafikájának hasonmásával illusztrált papírmappában. „Heller Mária énekművésznőnek szíves emlékül – Budapest 1933 XI. 21. Murgács Kálmán” ismertebb nevén Halmos Mici koloratúr énekesnőnek dedikált példány! 15000,65., (Kézirat) ÖRKÉNY István (19121979.) autográf filctollal írt, humoros üdvözlete Schultheisz Emil (19232014.) orvos, belgyógyász, orvostörténész, egészségpolitikusnak címezve felragasztott holografikus képpel illusztrálva. „No mondja, Súltészkám* igazán olyan jó ez a rendszer?? *Helyesen Schultheisz! A helyes válasz érdekében a lapolt oldalt billegetni kell. 1977. karácsony. Örkény István” sorokkal. A felragasztott holografikus képen bájos hölgy kaccsint ránk. (A/4) 30000,66., PAPP László: A hiteles helyek története és működése az újkorban /Palaestra Calasanctiana – A piaristák doktori értekezései 14./ Bp., 1936. „Élet”. 123 p. Kiadói papírborítóban. „Jób Imrének baráti szeretettel és tisztelettel – Budapest, 1939. dec. 22. P. Laci” dedikált példány! A hiteles hely, régies nevén bizonyságtevő hely a feudalizmus kori Magyarországon azt a szerepet töltötte be, mint ma egy közjegyző. A hiteles helyek tevékenysége államiságunk ezer
A kötetet Erdélyi József: Solymosi Eszter vére című versével indítja a szerző. Betiltva! A mű szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945ben kiadott, tiltott könyvek listáján. 30000,62., MIKLÓSY Zoltán, Dr.: A magyar király tengeri hajóhada a középkorban Bp., 1934. (Szerző. – Ny.: Kovács József.) 134 [2] p. Kiadói papírborítóban „Nagyméltóságú dr. Berzeviczy Albert úrnak mély tisztelettel – Miklósy Zoltán” a neves politikus, történetírónak a Magyar Olimpiai Bizottság első elnökének dedikált példány! 24000,63., MÓRICZ, Zsigmond: Die fackel – Roman. Autorisierte Übersetzung aus dem Ungarischen von Heinrich Horvát. Berlin, 1929. Ernst Rowohlt. 443 p. Kiadói illusztrált, festett egészvászon kötésben, papír védőborítóban. „Gáspár Katának szeretettel és okulásul – Kézcsók Móricz 1935. XII.” dedikált példány! Gáspár Kata - fordította németre Móricz Erdély trilogiáját Siebenbürgen címmel, mely 1936-ban jelent meg Bécsben. 20000,64., (Kotta) MURGÁCS Kálmán: Édesanyánk – Négy dal. /Nádor-féle 1 pengős zenetár/ Szöveg: Szabolcska Mihály: Édes anyám – Agyagfalvi Hegyi István: Csak annak, ki mindig szeret… Szabolcska Mihály: Ha vissza tekintek… - B. Molnár Mária: Édes anyám 20
éves történetének majd hét évszázadát öleli fel, iratanyaguk a magyar történelem tanulmányozásának egyik igen gazdag forrásbázisát jelenti. 15000,67., (Kézirat) PÉTERFI István (18841962.) újságíró, zenekritikus ceruzával ír „Mozart-opera a Zeneművészeti Főiskolán” című, a Nyugat 1927. 8. számának Zenei Figyelő rovatában megjelent írásának autográf, aláírt kézirata. Keltezés nélkül. (1927.) 2 lev. 2 beírt oldal. (A/5) A zenekritikus Basilides Mária operaénekesnő férje. A Tanácsköztársaság idején a külügyi népbiztosság elnöki osztályát vezette. A Nyugat és a Világ belső munkatársa volt. (Mellékelve a Nyugatban megjelent írás nyomtatásban.) 15000,68., PETŐFI Sándor: János vitéz Bp., 1920. Magyar Studio. – Ny.: Biró Miklós. 67 p. 8 t. (hártyalappal, a táblákon Jaschik Álmos szecessziós művészi, színes rajzai) Kiadói gerincén gondosan restaurált félbőr kötésben. Számozott (18./400), Jaschik Álmos által aláírt bibliofil példány! 30000,69., PILINSZKY János: Szálkák (Versek.) (Bp., 1972.) Szépirodalmi. 80 [4] p. Első kiadás! Kiadói keménytáblás papírkötésben, papír védőborítóban. „Zubor Évának szeretettel – Pilinszky János” dedikált példány! 30000,-
70., RAKODCZAY Pál: Szinpadi tanulmányok Bp., 1881. Aigner Lajos. 4 sztl.lev. 94 p. 1 sztl.lev. Korabeli díszesen aranyozott, ízléses egészvászon kötésben. „Az én kedves Imre barátomnak – eltérő nézeteink (t. i. barátságunk) emlékéül! 81. márcz. 6-án Rakodczay Pál” dedikált példány! A szerző (1856-1921.) színész, színigazgató felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a kor művészi irányzatának, a naturalizmusnak meghonosításában. Madách: Az ember tragédiájának darabjában Lucifer megformálója. A díszletek és jelmezek korhűségére törekedett. Kiváló szakíró volt. Éles megfigyelései, átfogó elemzései, leíró kritikái máig is hatnak. Nagy forrásértékű színháztörténeti levelezését a Nemzeti Múzeum Könyvtárára hagyta. 20000,71., RÉVÉSZ Béla: Max Nordau élete (Bp., 1940.) Az író. – (Ny.: Faragó Imre.) 335 p. 22 t. (képek) Későbbi félvászon kötésben. „Dr. Werner Lajos ügyvéd úrnak emlékül meleg szeretettel – Révész Béla Bpest, 1941. X. 29.” dedikált példány! A szennylapot követő oldalon poss.: „Werner Lajos” autográf névbejegyzés. Hozzátartozik: Bírálatok Révész Béla „Max Nordau élete” című könyvéröl (kis leporelló). Bp., én. Révész Béla. – Ny.: Faragó. Max Simon Nordau (eredeti nevén Südfeld Simon Miksa, 1849-1923.) magyarországi, majd franciaországi német nyelvű újságíró. 23 éves koráig 21
Pesten élt, ahol orvosnak tanult, majd újságíró lett. 1873-ban Berlinbe költözött, 1880-tól pedig Párizsban élt. Herzl Tivadarral együtt ő alapította meg a cionista mozgalmat. Orvoslással, filozófiával és irodalommal is foglalkozott. 15000,72., RIBÁRY Ferencz, Dr.: Tiberius kora /A Claudiusok történet I./ Bp., 1876. Athenaeum. 1 t. (metszett portré) 184 p. Korabeli félpergamen kötésben, a kiadó papírborítók gondosan a kötet végére bekötve. Poss.: „Henszlmann Imre a Felső-magyarországi Múzeumnak” bélyegző. Az első borító címoldalán „Kiváló tisztelettel a Szerző” dedikált példány! A szabadságharcban fogságba esett történész jelentős ókortörténeti munkája. 40000,73., RÖCK Gyula: A misztika története – Tanulmány. Dombóvár, 1942. Bagó Mihály. 180 p. Első kiadás! Kiadói illusztrált papírborítóban, fel-, és körülvágatlan. A címlapon „A Misztika történelme” cím felülragasztva, helyesen „… története”. „Méltóságos dr. Radovich Lajos miniszteri tanácsos úrnak hálám és tiszteletem jeléül – Szerző” dedikált példány! A természetgyógyászat és makrobiotika keresztény jellegű irányvonalát képviselte Röck Gyula. A misztika és a mágia történetét feldolgozó könyvei máig használható kultúrtörténeti össze-
foglalások. Művei 1945-ben a tiltott könyvek listájára kerültek. 20000,74., SALAMON Ferenc: Közoktatásunk reformja Pest, 1873. Légrády T. XXV. 356 p. Kiadói papírborítóban. A borítón „Az igen tisztelt Balközépnek Szilády Áron barátom személyében – Salamon F.” a nyelvész, orientalista irodalomtörténésznek dedikált példány! 45000,75., (SÁNDOR István): Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei Győrött, 1793. Streibig J. 558 [2] p. Korabeli félpergamen kötésben, új előzéklapokkal, papír védőtokban. A címlapon a cím alatti kivágás gondosan restaurálva, korabeli papírral alig észrevehetően pótolt. A neves bibliográfus 1786–1791 között bejárta Nyugat-Európát, megfordult Itáliában, Németországban, Angliában, Franciaországban és Svájcban is. Élményeit és tapasztalatait egy barátjának írta le levelek formájában. Szüry: 3932. 70000,76., (Kézirat) SCHÖPFLIN Aladár (1872–1950) a Nyugat folyóirat vezető műkritikusa, irodalomtörténész, író „Herczeg Ferenc tanulmányai” című kritikai írásának 6 oldalas, autográf, tintával írt, aláírt teljes kézirata. A kézirat a Lampel Róbert kiadásában megjelent „Benedek Elek Kis Könyvtára.” sorozat ismertető nyomtatványainak hátoldalára íródott. A kritikai írás szövege nyomtatásban a Nyugat 1930. 22
évi huszonharmadik évfolyama 19. számának Figyelő/Magyar Irodalom /Tudomány és Kritika rovatában, a 492–493. oldalon jelent meg. A kézirat első és utolsó levelének felső margóján Gellért Oszkár, a Nyugat szerkesztője által írt fekete ceruzás nyomdai utasítások. A kézirat szövege megegyezik a nyomtatásban megjelenttel, példányunk a mű eredeti, a Nyugat számára átadott és a nyomtatáshoz használt kézirat. Kelt: Budapest, 1930. 6 lev. 6 beírt oldal. (24 x 15,8 cm.) (Mellékelve a Nyugatban megjelent írás nyomtatásban.) 80000,77., SCHÖPFLIN Aladár: Ady Endre (Bp., 1934.) Nyugat. 214 [2] p. Első kiadás! Kiadói Nyugat emblémával (Beck Ö. Fülöp) illusztrált, aranyozott egészvászon kötésben. „Zsigának, Ady szeretetével és a magaméval – Schöpflin Aladár” Móricz Zsigmondnak dedikált példány! 30000,78., SÉDA Ernő: Az öngyilkosság Fejtegetve vallási, bölcsészeti, jogi, történeti, lélektani, erkölcsi és társadalmi szempontokból. Bp., 1877. „Hunyady Mátyás”. XI. 490 p. Első kiadás! Korabeli egészvászon kötésben. A szennylapon „Tisztelendő Szecsányi Gyula segédlelkész Úrnak baráti szeretetem némi jeléül – Esztergom – Viziváros 1877 8/V. Séda Ernő” lelkésztársának a későbbi komárom-
szentpéteri plébánosnak dedikált példány! Séda Ernő (1851-1898.) római katolikus lelkész, főszentszéki jegyző, pápai kamarás, majd bankhivatalnok. Cikkei a Pesti növendék papság Munkálataiban, az Új Magyar Sionban, az Irodalmi Értesítőben, a Magyar Államban, a Tájékozóban, és a Magyar Koronában jelentek meg. Több álneve volt, mint pl. Sajó, Hernádi, Gemini, Veritas, Sd. Jelen munkája, amit a budapesti magyar királyi tudományegyetem hittudományi kara a Horváth-féle jutalommal koszorúzott pályaműnek ítélt ma is alapmű az öngyilkosság kérdéskörében. 40000,79., SZÁDECZKY Kardoss Lajos dr.: A székely nemzet története és alkotmánya Bp., 1927. „Hargitaváralja”. – Franklin-T. IV. 400 p. Kiadói papírborítóban. 15000,80., (Kézirat) (SZANDAI) Szabó Sándor (1903-1978.) Munkácsy-díjas szobrászművész, Szabó Sándor néven írt „A magyarság pusztulása” című, a Nyugat 1934. 2. számában megjelent írásának fekete tintával írt, aláírt kézirata. Keltezés nélkül. (1934.) 17 lev. 16 sűrűn beírt oldal. (A/4) Írásai Móricz Zsigmond támogatásával a Nyugatban, a Munkában, a Népszavában, és más fővárosi lapokban jelentek meg. Kassák Lajos hatására kezdett el szobrászattal foglalkozni. 1933-tól állított ki, Kassák körében tanult. Az op-art és a kinetikus 23
művészet egyik hazai úttörője volt. (Mellékelve a Nyugatban megjelent írás nyomtatásban.) 30000,81., SZÉCHENYI Zsigmond: Csui!... – I-II. Afrikai vadásznapló 1928. okt. – 1929. ápr. Bp., 1944. Szerző. 259 p. 23 kétoldalas t. 1 dulpla oldalas térképvázlat; 226 [3] p. 18 kétoldalast a táblákon a szerző és társa (Károlyi István) eredeti fényképfelvételei. Harmadik kiadás. Korabeli félvászon kötésben. (2 db.) Az első kötetben „Tornay Zoltán és Lászlónak szíves emlékül – Széchenyi Zsigmond 1955.” dedikált példány! Gróf Széchenyi Zsigmond (18981967.) vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja Széchényi Lajos, Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyarnak” testvérbátyja. 1928 novemberében a Kenyában vadászott; leopárdra, oroszlánra, kafferbivalyra, afrikai elefántra, impalára, orrszarvúra. Erről az útjáról emlékezik meg ezen első könyve a Csui!... Itt ejtette el a legnagyobb elefántagyar párt, amit valaha magyar vadász elejtett. 80000,82., SZEGZÁRDI József: Beck Konrád zarándokkönyve a XV. századból Ismerteti és kiadja: - -. Bp., 1916. Stephaneum.
106 p. 3 sztl.lev. Kiadói papírborítóban. A címlapon „Móra Ferenc úrnak a kiváló írónak mély tisztelettel – Szeged, 1919. dec. 4. Dr. Szegzárdi József” dedikált példány! Hozzátartozik: Szegzárdi, Josef: Konrad Becks Pilgerbuch aus dem XV. jahrhundert (Untersucht und herausgegeben von - -.) (Bp., 1916. Stephaneum.) 6 p. 1 sztl.lev. A kötet rövid, német nyelvű összefoglalója. Tűzve. A szerző szegedi reálgimnáziumi igazgatóhelyettes tanár, a Szegedi Katolikus Kör főtitkára. Beck Konrád 1438-as zarándokkönyve, kódexe az egyik legjelentősebb a szentföldi zarándoklatok leírásának sorában. A vaskos kötéstáblába a szerző szakállának egy darabját rejtették, erről kapta nevét a kalocsai főszékesegyházban őrzött „szakáll-kódex”. 20000,83., (Kézirat) SZEPES Mária (19082007.) (ezoterikus) író, költő, forgatókönyvíró, színész autográf, tintával írt, aláírt levele „Kedves Asszonyom!” megszólítással egy ismeretlen hölgynek. Levelében egyik könyvének angol és német szinopszisáról tájékoztatja és közli, hogy sajnos francia nem áll rendelkezésre. Kelt.: Bp., 1972. VI. 6. 1 lev. 1 beírt oldal. (A/5) Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt. Legismertebb műve A Vörös Oroszlán. 1946ban, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példány24
ban jelent meg. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították (1948), a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát „nem találták”. 20000,84., SZMETKA L.(ászló) Ödön: A zongora encyclopediája – Zeneesztétikai tanulmány. Nagyvárad, 1914. (Ny.: Sonnenfeld Ödön.) 83 p. Első kiadás! Kiadói gerincén ízlésesen aranyozott kartonborítóban, vászon-papírtokban. Bibliofil, „A kegyelmes Úrnak őszinte tisztelettel ajánlja kisigényű munkáját a szerző: Szmetka L. Ödön Nagy-Várad, 1914. febr. 5.” dedikált példány! 15000,85., SZOMORY Dezső: A selyemzsinór (Bp., 1921.) Genius. 104 p. 2 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói díszesem aranyozott egészbőr díszkötésben, felül aranymetszéssel. „Drága jó Zsuzsikának, - már a 15. ik / Karácsony napján, hűséggel és hódolattal” – dedikált példány! Ebből a kötésváltozatból mindösszesen 30 kézzel számozott az író kézjegyével ellátott példány jelent meg. Ez a 15. számú, bibliofil példány. Megkímélt állapotú, szép darab. 20000,-
86., (Kézirat) SZŐNYI István (18941960.) festő, grafikus, a Képzőművészeti Főiskola tanáraként autográf aláírt nyugtája, amelyen Veress Vali modellnek aktállásért a házi pénztárból munkadíjat fizet ki. A nyomtatvány Szőnyi által kitöltve tartalmazza a mintaülés idejét, óraszámát. Kelt.: Bp., 1950. máj. 20. 1 lev. (A/5) Művészete a posztnagybányai stílust képviselte. Több monumentális megbízást kapott, a rajz- és festőtechnikákról tanulmánya jelent meg. A második világháború alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, számos zsidót és más üldözöttet látott el hamis papírokkal, átmeneti szállással (amelyben mindhárom gyermeke és második felesége is segítették), ezért később egész családjával együtt posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott. Emlékmúzeuma 1967-ben nyílt meg Zebegényben. 20000,87., (Kézirat) TAMÁSI Áron (18971966.) erdélyi magyar író autográf tintával írt, aláírt levele Dr. Németh Antalnak (1903-1968.) a Nemzeti Színház igazgatójának a Vitéz lélek című darabjának bemutatójával kapcsolatban. Levelében arra kéri barátját, hogy politikusokat és a miniszterelnököt, gróf Teleki Pált is hívja meg az előadásra. Kelt.: Kolozsvár, 1941. január 12. 1 lev. 1 beírt oldal. (A/4) A Vitéz lélek 1940 októberében közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Pünkösdi Andor rendezésében, a Németh Antal vezette 25
Nemzeti Színházban. A nagysikerű előadás színészei: Lehotay Árpád, Gózon Gyula, Apáthy Imre, Berky Lili, Szeleczky Zita, Vándory Margit, Eöry Kató… 40000,88., TAMÁSI Áron: Ábel a rengetegben – Regény. /Az Erdélyi Sz. C. 10 éves jubileumára/ Kolozsvár, 1934. Erdélyi Szépmíves Céh. 191 p. Kiadói E.Sz.C. egészvászon kötésben. „Kardos Lászlónak, szeretettel és köszönettel – Tamási Áron 1963. V. 29.” irodalomtörténésznek dedikált példány! 15000,89., A Tanácsok országos gyűlésének (1919 junius 14 – 1919 junius 23) naplója. A munkás- és katonatanácsok gyorsirodájának feljegyzései alapján. Bp., 1919. Athenaeum. 280 p. Kiadói papírborítóban. Ritka bolsevik kordokumentum. A Tanácsok Országos Gyűlése a Magyarországi Tanácsköztársaság népképviseleti szerve (parlamentje) volt, mely az 1919. április 7-8-án megtartott választások után a hadi események miatt csak június 14-én ült össze és működött egészen a Tanácsköztársaság teljes bukásáig. Június 23-án rekesztették be a gyűlést, ami többször már össze sem ült, de nem is ülhetett; alig több, mint egy hónappal később ugyanis Horthy és szövetségesei a román hadsereg hathatós segítségével megdöntötték a Tanácsköztársaságot. 30000,-
90., TERSÁNSZKY J. Jenő: Sziget a Dunán – Regény. /Révai könyvtár 20./ (Bp., 1948.) Révai. 176 p. 1 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói félvászon kötésben, rajzos papír védőborítóban, amely Csillag Vera munkája. „Antalffy Gyulának szeretettel – Tersánszky Jenő, 948.” a neves művelődéstörténeti írónak dedikált példány! 15000,91., TOLNAY Sándor: Barmokat orvosló-könyv, mellyet a köz-jónak hasznára ki-botsátott - -. Pesten, 1795. Füskúti Landerer Mihály. 1 t. (rézmetszet allegórikus kép) [14] 309 [3] p. Hiány: 3 kihajtható tábla. Korabeli gerincén címkével ellátott kopottas félbőr kötésben. Az állatorvoslás első egyetemi profeszszorának fő műve. Élete nagy része az állatorvoslás elismertetéséért folytatott harc jegyében telt el. Abban az időben az állatok gyógyítása meglehetősen lebecsült foglalkozásnak számított, és nem tudománynak, hanem sokkal inkább mesterségnek tekintették. 40000,92., TÓTH Zoltán, I.: Az erdélyi román nacionalizmus első százada 1697-1792 /Teleki Pál Tud. Intézet kiadványa/ Bp., 1946. Athenaeum. 412 [2] p. 4 t. (képek) Későbbi aranyozott egészvászon kötésben. Poss.: „Prof. dr. Alföldi András” bélyegző. „Alföldi András professzor úrnak mély tisztelettel – Tóth Zoltán 946. 26
VII. 6.” a neves emigráns régészprofesszor, ókortörténésznek dedikált példány! 15000,93., TRNKA de Krzowitz, Wenceslai: Historia Ophthalmiae omnis aevi observata medica continens Vindobonae, 1783. Rud. Graefferum. [16] 592 [16] p. Első kiadás! Későbbi keménytáblás, festett korhű papírkötésben. Gyógytan. Trnka de Korzowitz (1739-1791) cseh orvos, egyetemi tanár, műkedvelő zeneszerző. Mária Terézia személyi orvosa. Két korábban Mozartnak tulajdonított kisebb munkáról derült ki, hogy valójában a műkedvelő orvos, Trnka műve. 30000,94., VARGA Ottó: Aradi vértanúk albuma Arad Sz[abad] Kir[ályi] Város Közönsége és az aradi „Kölcsey-Egyesület” megbízásából szerkesztette: - -. Bp., 1893. „Könyves Kálmán” Társulat. 1 t. díszcímlap 246 [2] p. 8 mell. (1 t. és 7 kézirathasonmás). Negyedik kiadás. Kiadói, festett, aranyozott, illusztrált (piros) Leszik egészvászon díszkötésben, körben aranyozott lapszéllel. A díszcímlap verzóján korabeli szívélyes ajándékozó sorok. Jó példány. 24000,95., VATAI László: Az Isten szörnyetege (Ady lírája) Washington, 1963. Occidental Press. 390 p. 1 sztl.lev. Első kiadás! Kiadói egészvászon kötésben. „Mária védelmébe és Tóni szeretetébe ajánlom ezt a könyvet – 967. okt.
Vatai László” dedikált példány! Vatai László (1914. – 1993.) magyar református lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő. A háború közben az ellenállási mozgalmakban való részvétele miatt megjárta a nyilasok, utána a Kisgazdapártban való politizálása miatt a kommunisták börtöneit. Szabadulása után emigrációba kényszerült. Emigránsként is a népi írók mozgalmához közel álló Látóhatár, ill. Új látóhatár c. folyóiratok köréhez tartozott. Nagy hatással volt Kodolányi János magyar íróra (ld. Zárt tárgyalás). Kötete új megvilágításba helyezi Ady költészetét. 20000,96., VERES Mihály: A jó gazda-aszszony, avagy olly hasznos könyvetske, mellyben az Aszszonyoknak házaikban, és házik körül, némelly hasznos és meg-kivántatandó dolgok meg-irattattak; és mellyet német nyelvből mind a mostan élő, s mind az ezután következendő Aszszonyoknak, és Leány-Aszszonyoknak is hasznokra fordított és közönségessé tett... Pesten, 1796. Landerer. 1 t. (címkép) XXIII. 214 [8] p. kétszínnyomású címlappal. Első kiadás! Korabeli félvászon kötésben. Konyhai, orvosi, gyermeknevelési és más hasznos házi tudnivalókat tartalmazó mű. Rendkívül népszerű munka első kiadása, amelynek népszerűségére jellemző. hogy már 1797-ben új kiadást ért meg és ezt követően több kiadás követte. Egyben a legritkább kiadás is. Szép tiszta példány. 40000,27
97., VERHOVAY Gyula: Az álarcz korszaka Bp., 1889. Buschmann F. 160 p. Későbbi gerincén bordázott félbőr kötésben. Rendkívül ritka! Verhovay Gyula (1849 - 1906) jogász, újságíró, politikus. A tiszaeszlári per után szélsőséges antiszemita nézetekkel lépett fel. 1884 és 1887 között Istóczy Győző antiszemita pártjának országgyűlési képviselője Cegléden. „Az álarc korszaka”-ban Verhovay visszapillantást vet küzdelmeire: „Mennyi per, mennyi küzdelem, folyt akörül a három láb széles és öt láb hosszú deszka körül, mely az én világom, számát se tudom a pereknek, zaklatásoknak, sarcolásoknak, hajszáknak. Kidülledt pofacsontokkal kiáltotta oda az esküdtszéki tárgyalásokkor az eszlári vérvád rituális főügyésze: „Csak minél több bírságot, hogy a szerkesztő is megérezze!” – olvashatjuk a kötetben. 40000,98., VERNE Gyula: Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig Átdolgozta: Szász Károly. Bp., 1885. Franklin-T. 247 p. számos szövegközti egészoldalas metszett képpel. Második kiadás. Kiadói festett illusztrált, préselt, barna, (Gottermayer) egészvászon kötésben. Jó példány. 40000,-
99., VOLOSZYNOVICH Zoltán – Dr. Nerád Béla – Dr. Volenszky Béla: Adó- és illetékügyi határozatok tára / A M. Kir. Közigazgatási Bíróság adó- és illetékügyi határozatainak teljes és rendszeres gyűjteménye. I. Egyenes adók. Benedek Sándor ajánlásával, Dr. Frenreisz Pál közreműködésével szerkesztették: - -. Bp., 1928. Szerkesztők. [2] VIII. 567 p. Korabeli gerincén díszesen aranyozott egészvászon kötésben. „Méltóságos dr. Kullmann Lajos m. kir. közigazgatási bírósági ítélő bíró úrnak ragaszkodásunk és tiszteletünk jeléül – Budapest, 1928. május hó 1én Voloszynovich Zoltán, Nerád Béla” dedikált példány! 30000,100., WASS Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! – Regény. (Bad Wörishofen, 1949. Dr. Lippóczy Miklós. – Ny.: Hans Holzmann.) 128 p. a kötetbe fűzve 26 lap ebből 18 lapon beragasztott 19 egészoldalas tintával készült rajzzal „L. Szabó de Dobos” jelzéssel. Első kiadás! Egyedi (?) festett, illusztrált, feliratozott egész-zsákvászon kötésben. A kötéstáblán a szerző neve: „Wass Albert Gr.”. A kötéstábla illusztrációja megegyezik a kiadói papírborító rajzával, amely Vámos Kálmán grafikusművész munkája. „Kicsinek és Lacinak a kalitkából kirepült madaraknak küldi ezt a könyvet a nyomorult, kedves, öreg Európából régi fogolytársuk – Wass Albert” dedikált példány! 28
A szöveglapok közzé ragasztott rajzok illusztrátora számomra ismeretlen, nyomát nem találtam. Vélhetően megegyezik a dedikáció címzettjével, a kötet egykori tulajdonosával. A szuggesztív rajzok képzett grafikusra vallanak, művészi kivitelűek. A dedikáció szövege alapján a grafikus feltételezhetően szintén emigráns magyar. A grafikus kilétének azonosítása és a szuggesztív rajzok elemzése további munkát igényel, amelynek segítségével közelebb kerülhetünk az erdélyi magyar író kapcsolatrendszerének feltérképezéséhez. Maga a regény az egyik legnépszerűbb magyar regény nagyon ritka emigrációban írt első kiadása. A kötetet egyedi illusztrációi és dedikációja teszi irodalomtörténeti kuriózummá. 80000,-
Könyvritkaságok nemzetközi kiállítása és vására - először Budapesten 2016 szeptember 24-25. Pesti Vigadó (A belépés ingyenes)
29.
