N Y A B Á
lu.ÉVFOLYAM._____________________ BUDAPEST 1911. AUGUSZTUS 2 0 . ___________________33. SZÁM.
DAS BERGWERKE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
ERSCHEINT JEDEN SONNTAG. SZERKESZTÖSEQ ES KIADOrtl'u'ATAL
EL0FIZETE5I ARM
FŐSZERKESZTŐ:
JÓ SZERENCSÉT“ MELLÉKLETTEL EGYÜTT EGÉSZ ÉV/Jte FÉLÉVRE
12.- K. I NEGYED ÉVRE. 6.— K. I EGYES SZÁM
3.— K. — .60 K.
PR- BISCHITZ BÉLA.
BUDAPEST, IU.
(BELVÁROS), MOLNÁR-UTCA 33 TELEFON 108— 00. HIRDETÉSEK mm. SZÁMÍTÁSSAL DÍJSZABÁS SZERINT.
Közlemények átvételét csakis a forrás megnevezésével engedjük meg.
Kőbányaüzemek ökonómiája. Irta: Ernyey Dezső főmérnök.
Kőzeteknek hegyoldalról vagy sziklafalról való fejtése, továbbá a feldolgozáshoz való előkészítése a munkálatoknak sorrendje szerint 3 főrészre osztható: 1. a robbantáshoz szükséges fúrt lyukak fúrása, azok megtöltése és lerobbantása. 2. a nyert kőtömbök aprí tása és tovább szállítása. 3. a^tulajdonképeni aprítás vagyis az a munka, amelyet a kőtörő telep végez. Nagy kőtörő telepek eszközük a kövek aprítását és ezen gépek már mindenütt nagyon elterjedtek, majd nem minden kőbánya üzemben találunk ezen célnak legjobban megfelelő berendezéseket, amelyek az aprí tással járó költségeket a minimumra redukálják. A ki készítés ezen fázisánál vajmi keveset lehet javítani telep economiájára vonatkozólag. A lerobbantott anyag szállítása siklókon vagy kis vonatokkal, am elyeket különböző tüzelő anyagokra berendezett lokomotivok vontatnak, történik és ahogy egészen a törő berendezésig jut az anyag a bánya berendezésének ezen része is ma piár gazdaságosan rendezhető be a helyi viszonyoknak legmegfelelőb ben úgy, hogy a megtakarítások itt is már alig-alig fokozhatok. A bányaüzemnek azon egyetlen fázisa, amely még fejlődésre leginkább képes és ahol megtakarítások még leginkább érhetők el, továbbá ahol a teljesítményt lé nyegesen megnövelhetjük, éppen a kőbányaüzem leg első fázisa, vagyis a robbantáshoz szükséges fúrt lyu kak előállítása. A fúrt lyukaknak gépi üzemmel való megfúrása ma már nem uj dolog, mégis elmondhatjuk, hogy nagy bányák azok ma még, melyek a gépi fúrás előnyeit belátták és különböző rendszerű fúrógépeket vezettek be, a kis bányák azonban legnagyobbrészt azon a nézeten vannak, hogy a kézi fúrás nem gazda ságtalan. Határozottan állíthatjuk, hogy idevágó tapasztalataink szerint bármely kőbányaüzemben is a fúrt lyukak előállításának a költségei 60— 80 százalék kal redukálhatok a gépiüzeni bevezetésével. Ezen szá zalék azonban még lényegesen fokozható, ha kellően értjük a gépiüzem nyujtotta előnyöket még alaposab ban kihasználni.
| A következőkben éppen ezen előnyökre akai runk pár szóval rámutatni és ezért k öves sük a bányában végződő munkálatokat. Tegy ük fel, a fúró gép felszerelve üzemre készen áll a bányában; a munkások a gépnél vannak, az első fúró a fúrófejbe van már illesztve, a gépet most megindítjuk,azt előre etetjük oly mértékben, mint a mily mértékben a fúrt lyuk keletkezik; az első fúrót lefurjuk, a fúrással meg kell államink és a fúrót ki kell cserélnünk. Ezáltal né hány perc elvész, mert ezen idő alatt fúrt lyukat nem állíthatunk elő. E gy sz erre kb. l'/a m. hosszt vagyunk képesek lefurni. A fúró c s e r é l é s e k o r fúrt lyukat is tisztítanunk kell, az ez által előálló időveszteség kb. 2 — 10 perc s ezen időveszteség minden V-’ m. fúrt lyuk után ismétlődik. Ha három lábra szerelt fúrógépekkel furunk, akkor az eg yszerre fúrható fúrt lyuk m ély sége az etetőcsavar hosszától is függ; a furókalapácsoknál azonban a kezelhetőség adja meg ezt a hoszt, ugyanis tekintettel kell lennünk a kalapács és a szaba don álló fúró acél hosszára, amelynek túl magasnak lennie nem szabad, mert különben a munkás nem tudja erejét kellően érvényesíteni és igy itt is kb. kiadódik ‘/a m. hossz. A fúrási idő */-’ m. lyuk fúrására igen különböző és függ a kőzet furhatóságától, azonkívül b e folyásolja a fúrási eredményt az anyag structurája, hogy vájjon hasadékos, vagy tömör kőzetben dolgozunk-e; általában V-’ m. fúrt lyuk elkészí téséhez 3— 12 percet számíthatunk. Eddigi tapasztalá saink gyakran mutatták, hogy tisztán túrásra felhasznált idő ugyanannyi volt, mint a mennyit az acélváltásra és fúrt lyuk tisztítására fordítottunk. Jó munkások szigorú felügyelet alatt l 1/-*— 3 p. alatt, csekélyebb mélységeknél 1 p. alatt végzik a furóváltási és tisztítási munkálatokat. Miután az első fúrt lyukat befurtuk, az embernek a géppel tovább kell menni. A gépnek ezen átállítása nagy gépeknél term észetesen több időt igényel, mint kalapácsosoknál, 2 ember könnyen tovább szállíthatja a három láb g é p e t.é s fel is szerelheti újra 10— 25 p. alatt, természetesen a fúrógép uj felállitási helye már megfelelően elő volt készítve. A gyors munkának egyik legfontosabb feltétele, hogy az uj furóhely előre elkészíttessék, mert ez által igen sok időt nyer-
A Bánya hetünk és a fúrási teljesítm ényt lényegesen növeljük. A következőkben eg y fúrt lyuk lefurásához szükséges időt a v ég zett munkákkal együtt részletesen adjuk. I. 600 mm. lefuráslioz szükséges idő 9 p. A gép visszacsavarolása és a fúró kiem elése 1 p. A fúrt lyuk tisztitása, ujfuró behe lyezése és előre csavarolás 1 p. II. 600 mm. lefurás 13 p. III. „ „ „ 12 p* Szállításhoz és felállításhoz szük séges 15 p. Légnyom ás 4*7 atmosféra A furógéphenger átmérete 82 mm. Az első fúró átmérete 63 „ Az utolsó „ 45 A fúrt lyuk teljes m élysége 1800 „ Ha már most szem előtt tartjuk a fúrási mun kának teljes menetét, könnyű egy mathematikai for mulának felállítása, amelyben az összes economiát befolyásoló tényezőket felvehetjük, ezt a formulát m ég Gillette állította fel és miután éppen ezen képlet igen jól mutatja a külömböző tényezők befolyását, a következőkben ismertetjük Legyen A = fúrt lyukak folyó méterekben, am elyeket egy munkaszakmány alatt lefurnak Z = az idő percekben, am elyeket a fúrási mun kákra fordítottak; t ^ lm . lefuráshoz szükséges fúrási idő per cekben (ez term észetesen kőzetenként más és más). Vi veszteszég percekben, amelyet nagy gé peknél a gép visszacsavarolása, a fúrt lyuk tisztitása, uj fúró behelyezése, továbbá az előrecsavarolása okoz, ez kb. 3 —4 p. 1 = etetőcsavar hossza, amely nagy gépeknél átlag 600 mm. V2 veszteség percekben, amelyet a gép továbbszállítása s az uj furóhely rendbehozatala okoz. Gillet szerint ez kb. 5 perc, horizontális gyorstovábbszállitásnál, 3-láb gépeknél 12 p., normális továbbszállításnál 20 p., lassú továbbszállitásnál és 30 —40 p. nehéz üzem viszonyok közt. T = teljes m élysége a fu*rt lyuknak méte rekben. Tekintettel már most a fentiekre Gillette a kö vetkező formulákat adja nekünk: Z
A r= t +
1
2 T
V
V i
+
A: a fúrt folyóm éterek száma annál nagyobb lesz, minél kisebb a fenti törtnek a nevezője. V izsgál juk m ost külön-külön az egyes faktorokat: t különböző kőzetek szerint és arra vonatkozó lag tapasztalatainkra támaszkodhatunk s a következő tabella kellő tájékozódást nyújt. A gépen mért 4*7 atmosféra légnyomásnál, ha a fúrógép hengerének átmérete 82 mm., a teljesítm ény kb. a következő:
1911. augusztus 20. (33. szám).
Puha homokkő és mészkő 9— 11 p. m.-ként Középkemény mészkő 10— 12 Kemény gránit 15— 18 Nagyon kedvezőtlen kőzetben 25—30 „ Ezen adatok 70 —38 mm. fúró él átmérőre vonat koznak, tehát ezen adat bizonyos kőzeteknél állandó. Nézzük már most a másik té n y e z ő t! miután 1 egy fix hossz m.-ben, amely a géppel pontosan m eg van adva, tehát V i.et kell oly alacsonyan, ahogy lehet tartanunk, erre átlag 4 p.-et számithatunk. Következik a III. té n y e z ő :
>
V 2-t kell kicsinyre tartanunk és T-t lehetőleg nagyra, ez egy nagyon fontos körülményre figyelm ez tet és szem beszökően mutatja a mély fúrt lyukak fontosságát, melyek kellő átmérővel fúrva rendkívül nagy eredményt biztosítanak. Ezen pontnak fontosságát néhány számadattal is akarjuk bizonyítani. Tegyük fel, hogy egy 10 órás munkaszakmányban Z = 600 perc, továbbá t = 10 perc középkem ény mészkövet véve alapul. Vi = 4 p., fen tiek alapján; 1 mint fentebb mondtuk 600 mm., végül V2 = 15 p. legyen és akkor, ha T= 1 2 3 5 10 m. Akkor a fenti képletből: A = 19 25 28 31 33 „ Amint ebből látjuk tehát, mélyebb lyukaknál lé nyeges több teljesítmény adódik. Ha már most ugyanezen adatokat megtartjuk, lássuk mennyire is csökken a teljesítm ény, ba a mun kások 4 p. helyett 1Ö p.-et használnak. A gép visszacsavarolására, furóacél váltásra, lyuk tisztításra, legyen a jelen eseíben isT = 1 2 3 5 10 m. Akkor a képlet szerint: A = 14 17 19 20 21 Ebből aztán világosan láthatjuk, hogy mennyire csökken a teljesítmény, ha a munkások munkájuknak ezt a részét kevesebb energiával végzik. Tegyük most fel, hogy újra az első esettel van dolgunk. V2 legyen azonban 30 p., vagyis a gép: újra való felállítása és az uj furóhely helyreigazítása 30 p.-et igényel, akkor a teljesítm ény a következőképen adódik: T = 1 2 3 5 10 m. és akkor a fenti képletből: A = 13 19 22 26 31 Tehát mindezekből aztán a követíTező tanulsá got vonhatjuk le. Furjunk lehetőleg mély lyukakat, készítsük elő az uj furóhelyet, már előre is vezessünk be egy oly fejtési módot, ahol az időveszteség, amelyek a gépek egy helyről a másikra való szállítás által keletkeznek, minimumra redukálódjanak. Gyakoroljunk szigorú felügyeletet munkásainkon, hogy időt ne veszítsünk. A felügyelettől függ a Vi tényező. Mély furtlyukak előállításához erős 3 láb gépe ket ajánlunk, amelyeket bizonyos fejtési módozatok nál a furókalapácsok felé helyezünk, mert mély
f Ü R Ü L A LEGMEGBÍZHATÓBB T Ö M IT O L É M E Z LEGMAGASABB NYOMÁSHOZ. KIZÁRÓLAGOS RAKTÁR:
^ r ; M A m sn Ü S Z ^ IR É 5Z V É H yrÁ R 5fi5áQ BUDAPEST,V,ZRINYI-UTCA 1. GRESHAM PALOTA. (B,16,MÍ78/87)
1911. augusztus 20. (33. szám.)
A Bánya
fúrólyukaknál nagy átmérővel sokkal nagyobb ered m ényeket tudunk elérni s ezáltal a T is m egfelelően nagy lesz. A V 2-nek kedvezően való tartásánál a m eg felelő fejtési rendszert kell a bányába bevezetni. Ezzel elérkeztünk a kőbánya-üzem egy uj feje zetéhez, amelyről azonban legközelebb fogunk szólani.
Eljárás földalatti csővezetékek fektetésére. Ismeretes már eddig is, hogy a házak és az utivezeték kapcsolására szolgáló földalatti vezeték fek tetését égitési gödör nélkül lehet végezni, a csatlako zási helyen azonban építési gödröt m égis kellett ásniTalálmány tárgya oly eljárás, mely lehetővé eszi, hogy a csatlakozási vezetéket az illető háztól, kiindulva, teljesen földalatt építsük. Ekkor furóberendezés segélyével az utivezeték felé fúrólyukat létesí tünk, m elyet vagy csővel kibélelünk, vagy kibéletle
3
a (b) furórudazat a megrajzolt foganatositási alaknál öblitővezetéket alkot, melyhez a vízvezeték csat lakozik. Célszerű, ha úgynevezett kiterjeszthető fúróval dolgozunk, melynek (f) fejét a fúrás befejezte után a (fc) béléscsövön át ki lehet huzni. Az eljárást akként foganatosítjuk, hogy az (f) fúró segélyével a (c) béléscsövet a fúrólyukba ismert módon behuzzuk, tehát a béléscső benyomása nem szükséges és az gyönge, vékonyfalú cső is lehet. Eme csőnek (d) vezetőszerkezete van. A fúrásnál a (b) rudazaton bevezetett viz a furólisztet a (b) rudazat és a béléscső között kiöblíti. Miután a furólyuk a (h) fővezetékig elért, a fúrót visszahúzzuk és a tulajdonképeni (i) csatlakozóvezetéket vezetjük be (2. ábra). Az (i) csövet végein dugóval zárjuk el. A (h) utivezetéknél fúrás vagy öblítés által nagyobb (k) üreget létesítünk. Most már a (c) csőhöz egy (m) tölcsért kapcsolunk és az (1) keverőszekrényből a (c) csőbe m egkem ényedő anyagot töltünk, a
3 á b ra
nül hagyunk. Ebbe a fúrólyukba bevezetjük a tulaj donképeni csatlakozócsővezetéket képező belső csövet, azután pedig a két cső, vagy a belső cső és a furólyukfal között lévő közt valamely megkeményedő anyaggal tömitjük. Ennek következtében a fúrólyukba bevezetett belső cső igen vékony falu lehet, amennyi ben az csakis a beöntendő m egkem ényedő anyag mag ját képezi. Az úti csövet az ekként készült csatlakozó csövön át megfurjuk. A csatolt rajz 1. ábráján a furólyuk hajtása, 2. ábráján a csatlakozóvezeték elkészítése lát ható, mig a 3. ábra a 2. ábrán látható művelet módosítása. A ház pincéjében egy (a) fúrógépet állítunk föl,
anyag először a (k) teret és azután az (i) és (c) cső között lévő közt tölti ki. A furólyuk (k) kiöblösödése által a csatlakozó cső és (h) utivezeték között nagy csatlakozó fölület létesül. A betöltött anyag m egkem ényedése után az (i) csőből a dugót eltávolítjuk és a (h) utivezetékbe a csatlakozó nyílást furjuk. Célszerűen úgynevezett magfurót alkalmazunk erre a célra, mely a magot sértet lenül emeli ki úgy, hogy a mag m inőségéből m eg állapíthatjuk a csatlakozás m inőségét, hogy az minden oldal felől elég tömör-e. Az eljárás foganatosításánál természetesen nem szü k séges föltétlenül az, hogy a fúró a külső (c) bé léscsövet a fúrólyukba magával behúzza. Az eljárás akként is foganatosítható, hogy az
RUGGYANTAÁRÚKAT AS3E5TÁRUKAT SZÁRAZ ésZSIROS
ÁLTALÁNOS MŰSZAKI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
TÖMÍTÉSEKET LEGHEGBIZHATÓBB MINŐSÉGEKBEN SZÁLLÍT A Z :
BUDAPEST, V.,2RINYI-UTCA 1 GRESHAM PALOTA.,
(B16| 64378137.)
A Bánya fővezeték megfúrását nem végezzük a már kiöntött csatlakozó vezetéken át. Ekkor az eljárást akként foganatosítjuk, hogy a megfúrandó utvezetékig érő fúrólyukon át a fővezeték falába kupalaku lyukat furunk és ebbe nyomjuk be a csatlakozó vezetéknek m egfelelően m egvékonyodó végét esetleg tömítőanyag közvetítésével. Fúrásnál a (c) béléscsövet közel a (h) fővezetékig húzza elő a fúró, a fővezeték falának megfúrására oly fúrót alkalmazunk, mely kupalaku (h l) lyukat létesít. A végén m egfelelően kúpos (r) magcsövet a munkahely felé eső végén toljuk be a fúró által léte sített (hl) lyukba, esetleg tömítőanyag használata mel lett. Alkalmas talaj esetében a (c) béléscső el is maradhat. Az ismertetett eljárás, mely szerint a furatba bevezetett mag és a külső béléscső, illetve a furólyuk fala közé valam ely m egkem ényedő anyagot vezetünk be, más célokra is alkalmazható, pl. vezetékeknek úttestek, vasuttöltések, töltések, folyók, csatornák, alapfalak stb. alatt való átvezetésére, továbbá általá ban mindenhol, ahol arról van szó, hogy bizonyos adott ponthoz vezetéket fektessünk anélkül, hogy épí tési gödröt kellene kiemelni. Az eljárás tetszőleges hosszanti vezetékek előállítására használható, igy pél dául elvezetőcsatornázások hosszanti vezetékeinek elő állítására. Ebben az esetben a vezeték építésére előutcsőanyag (pl. agyag-, cement-, vascsövek) képezik a magot. Kábelvezetékek fektetésénél a magnak egyes kábelerek átvezetésére szolgáló nyílásai lehetnek. Épp igy használható az eljárás robbantó töltetek fekteté sére, postai csővezetékek készítésére stb., mikor a magcső az illető tárgyakat a nedvesség, szenny stb. védésére használható.
1911. augusztus 20. (33. szám.) Ferenc 10 K, Kárász István, Derzsi Gábor, Szvoboda Mihály, Simonek Gotthárd 5 —5 K, Koschatzky Rezső, Merényi Gyula 4 - 4 K, Blunár Ferenc, Pap István 3—3 K, Gál Imre, Petricsek István, Zseleznyák Péter, Enyedi János, Törzs Artúr, Molcsányi Ernő 2 - 2 K, Szabó Benedek, Schmuck Hugó 1— 1 K. — A mai napig befolyt adományok összege: 6827 K 27 fillér. E helyen hálás elism eréssel emlékezünk meg arról is, hogy városunk egyik jólelkü polgára, F i z é 1 y K á r o l y fürdőtulajdonos a „Mensa“ tagjainak évente 40 darab ingyenes fürdőjegyet és korlátlan számú kedvezm ényes jegyet bocsájtott rendelkezésükre. Fejlődik a széntermelésünk. A magyar szénbányák előreláthatólag az idén kb. 10%-kal több szenet fognak termelni, mint az előző esztendőben. Ennek az örven detes javulásnak.az okát a szakkörök egyfelől a po rosz szén kínálatának csökkenésében, m ásfelől pedig abban keresik, hogy a magyar gyáraknak is elég munkájuk van és ez okból, továbbá pedig az ország szerte nagy építkezés és a jó termés következtében a szénfogyasztás az idén erősebb. így, minthogy a na gyobb kereslettel szemben a'külföldi kínálat gyengébb, a magyar szén áfa is emelkedik. Adóhivatal Petrozsényben. A pénzügyminiszter el rendelte, hogy Petrozsényben adóhivatalt állítsanak fel. A hivatal szervezését máris megkezdték, úgy hogy újévkor megkezdheti működését.
Aranykotró a Murában. S p o r z o n Pál aka démiai tanárnak már ezelőtt tiz esztendővel feltűnt, hogy a muramenti földmives nép igen szép mellékjövedelemre tesz' szert a Murában való aranymosás sal, ámbár csak szabad idejében és igen primitiv eszközökkel végzi a mosást. Sporzon természetesen rögtön modern kotrógépre gondolt, amelylyel tökéle tesebben és nagyobb mennyiségben lehetne a mosást végezni, és kutatni kezdte a folyót. A dolognak hire ment és másolt is kutatni kezdtek; belgák, hollan dok, amerikaiak jártak erre, de mindnyájan arra az eredményre jutottak, hogy a nagyüzemü aranymosás nem volna gazdaságos. Am Sporzon Pál tudományos meggyőződéssel szinte fanatikusan állította, hogy
HAZAI HÍREK. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter dr. F e k e t e Aladár hajdutetétleni községi orvost az állami szénbányászati tisztviselők egyesített létszámában a VIII. fizetési osztály II. fokozatába a petrozsényi kir. kőszénbányahivatalhoz ideiglenes minőségű bánya orvossá kinevezte. Eljegyzés. L e h o t z k y János lupényi bánya mérnök eljegyezte dr. Kalmann János bányatitkár és neje Heidenfelder Ernesztin leányát, G r e t t i k é t Lupényben. — K a t z Antal számtiszt a bányaigaz gatóság mellé rendelt szám vevőségnél, eljegyezte H e r s k o v i t s Pepit Oroszfaluból. Elszámolás. A Főiskolai Segélyző Egyesület elnök sége hálás és őszinte köszönettel újabban a következő adományokat nyugtázza: Förster Gyula 20 K, Kiss
és egyéb finom bőrárut leg előnyösebben vásárolhat a készítőnél
Csángónál Budapest, IV., Muzeum=körut 5. Telefon 67=oo. Grand Prix aranyérem Páris.
Olcsó szabott árak.
SZIVATTYÚKAT és M ÉRLEGEKET GARVENSWERKE
a
( B |3 8 3 2 |6 U |2 4 )
cím fontos.
gyárt mint különleges séget és legnagyobb rak tárt tart épület- és diaphragma - szivattyúkban
WIEN, II., HANDELSQUAI 130.
(B. 96/43:460
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
A Bánya
1911. augusztus 20. (33. szám.)
5
Uj köbánya-részvénytársaság. A gróf W o l k e n igenis, a nagyüzemü mosásnak fényes eredménynyel | kell járnia, ami mihamar el is fog dőlni, mert Spor- s t e i n Oszvald tulajdonában lévő fehérkőbányát és zonnak végre is sikerült összehozni egy konzorciumot, trachitbányát m egvette a Hevesvárm egyei Gyáripar amely legközelebb teljes erővel megkezdi a mosási Részvénytársaság, amely 400.000 korona alaptőkével munkálatokat az Alsólendva szomszédságában lévő külön társaságot alapit a bányák üzemére. M u r a s z e r d a h e l y n é l . A szükséges gépek három A Borzás-Romlási bányatársulat szeptember 3-án vaggonnal már a mult hét csütörtökjén megérkeztek Nagybányán tartja közgyűlését, melynek tárgyai:^ az Muraszerdahelyre, ahol azokat már másnap felállí igazgató jelentése a bányaeladás ügyében és a pénz tották és próbaképpen üzembe hozták. Néhány nap tári jelentés alapján az osztalék megállapitása. múlva tehát teljes erővel megkezdődik a kincsmosás Német bányászok szerencsétlensége. Szörnyű sze^ az aranyporos-medrü Mura homokos aljából. rencsétlenség történt augusztus 10-én Bochum közelér Tanulmányút. Dr. B u c h d r u c k e r Lénárd, a „Rudai 12 Apostol Bányatársulat“ igazgatója több hónapra terjedő, tanulmányúira indult Délafrikába. Utazásában elkísérik S i e b e r Adolf bányamérnök és P o p p e r József zuzdafőnök. í í köszénbányák részvényei iránt nagy érdeklődés mutatkozik a tőzsdén. Úgyszólván valamennyi kőszén részvény kurzusában em elkedés konstatálható. Főleg a Magyar Általános Kőszénbánya és a S a l g ó t a r j á n i részvényeit favorizálja a vásárló közönség. Az érdeklődést elsősorban a kitűnő te r m é sse l összefüggésben álló fokozottabb mezőgazdasági szükséglettel magyarázzák. De a vállalatok üzleti viszonyainak alakulásáról különben is a legjobb hirek vannak forgalomban. Hirtelen halál. Szerdán reggel S z i n a Péter bányamunkás a bányába menet összeesett és azonnal meghalt. Szivszélhüdés ölte meg. Szabad aranylelet. Csak nemrégiben történt, hogy a rudai 12 apostol bányatársuTat bányájában nagy mennyiségű szabadaranyra bukkantak. Újabban a műszári telepen (Brád mellett) nagyobb mennyiségű sza badaranyat bányásztak ki. A dús aranyleletek annál érdekesebbek, mert néhány évvel ezelőtt ez a bánya alig termelt valamit és a kihasznált, hasznavehetetlen bányák közé sorozták. A m eglepő eredmények egy tárna vágásából származnak és általános feltűnést keltettek a bányászati körökben is. A Brád —Abrudbánya és Zalatna közti automobiljáratról ismételten megemlékeztünk már; legújabban azt halljuk, hogy az állami bizottság a kincstári auto mobiljárat útvonalát m egvizsgálta. s kedvezőnek találta. Az Alsófehérvárm egye -hunyadm egyei gazdasági öszszeköttetésre rég kívánatos automobiljárat eszerint rövid idő múlva életbe lép.
Uj petroleúmforrás. Az abrudbányai bánya biztosság területéhez tartozó hunyadmegyei nagyhalmágyi járásban fekvő Czohesd nevű községben S u b a Traján ingatlanán kutatás közben 12 méter mélységben petróleumot tartalmazó rétegre buk kantak.
Festékek lakkok
A földgázforrások, amelyek nagyszámban és rég óta bugyogtak elő egy-egy falu határában, a kissármási gáz kitörésével menten az érdeklődés központjává váltak. Legújabban Szatmárról irja tudósitónk, hogy Szatmármegye Avas nevű vidékén gazdag tartalmú földgázforrásokat fedeztek fel. Erről P é c h y Péter, az avasi járás főszolgabirája nyomban jelentést tett az alispáni hivatalnak és rámutatott arra, nogy a földgáz források kihasználásával ott virágzó ipart lehetne teremteni és pontosan m egjelölte azokat a helyeket, ahol a források előfordulnak. Ezek: Bikszád, Avasfelsőfalu, Vámfalu és Kányaháza. Több mint egy esz tendeje, hogy a főszalgabiró jelentését megtette és sürgős intézkedést kért, de mindezideig mi sem tör tént, vagy legalább is hallgatnak az illetékes fórumok. Ami fölött azonban nem szabad nagyon csodálkoznunk, ha elgondoljuk, hogy a kissármási gáz felhasználása érdekében sem történhetett még „sürgős intézkedés“, holott világos, hogy a kissármási forrás valam icskével fontosabb a bikszádinál. Szénforgalom. A Máv. vonalai mentén fekvő kő szénbányák a julius hó 23-tól julius hó 29-éig terjedő héten, hat munkanap alatt, összesen 12.917 kocsirako mány szenet adtak f e l ; 491 kocsirakománynyal többet, mint az előző héten és 292 kocsirakománynyal többet, mint a mult év hasonló (VII. 24-től VII. 30-ig) idősza kában. Egy-egy munkanapon átlag 2152 vasutj kocsit raktak m e g ; 81 kocsival többet, mint az előző hét egy-egy munkanapján.
A szerkesztésért felelős: Dr. Bischitz Béla.
megbízhatói s z o l i d
és o l c s ó
Krayer E. és
b e s z e rz é s i f o r r á s a
Társa Budapest
festék-, kencze- és lakkgyára $ os. és kir. udvari szállítók.
-és
(B. 21394201/53,11) _______________ _____________
ben. A „Hannibal I.“ nevű tárnában ; reggel 5 órako_ elszakadt a szem élyfelvonó drótkötele. A kosár, mely ben 45 bányamunkás volt, a m élységbe zuhant 25 bányamunkás meghalt. Azok a bányamunkások jártak legszerencsétlenebbül, akik a kosár alsórészében vol tak, amely a bánya fenekén viz alá került. A kosárban 45 munkás volt, akik közül 18-an m egsebesültek. Különösen láb- és hátgerinctöréseket szenvedtek. A többi 27 munkás könnyen sérült meg és 19 közülük lakásukba mehetett. A szerencsétlenség miatt a munkát egyelőre beszüntették.
F ő r a k t á r
II
és
iroda:
lf Á c z i- u i
SA
„Krr.yer festékudvar“.
Ő cs, és kir. Fensége, József főherceg udv. száll tója. A m. királyi államvasutak, állami és vasgyára|^ az összes waggongyárak -------- Budapest főváros szállítói. --------
KENŐANYAGOK, TISZT/TOANYAGOK. B2R-BAL4TA- /Ä \
f n m m m im m m m m s m
TEVESZÖR-GÉPSZIJAK ELSŐRENDŰ MINŐSÉGEKBEN:
BUDAPEST. V, ZRINYI-UTCA 1 GRESHAM PALOTA.
(B 16 54378/37.)
A Bánya
6
1911. augusztus 20. (33.) szám.
Szent-Lukács-fürdő, téli és nyári gyógyhely, Budán
MM y M M M M
SzUlTÁNfŐBBÁS
csuz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Iszap fürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdők, külön férfi- és női vizgyógyintézet, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Szállodák, gondos penzió. KRISTÁLY forrásásványviz étvágyat javit, gyomorrontást megaka dályoz. Vidékre és külföldre fuvardijmentes szállitás K 677,501.52/11.)
M W Á I & M Ú 6Y W A JT éésN Ú «Y £A V O Í& Ó
Cladó szabadalom.
K U T K E ZELŐ SÉG ' E P E R JE S .
Vizállásszabályozó 44227. számú magyar szaba dalom gyakorlatba vételi joga eladó. Bővebbet Overhoff Gyula technikai irodájában Wien, IX/2. Wiederhofer-gasse 8.
M egrendelhető a „M agyar Á sv á n y v íz F orgalm i é s K iviteli R.-T.“ -n ál, t u d a p e s t . — T elefon 162—84.
'HE OLIVER
Cckardl Dilmos és Hotop Crnő
Több mint
5,000 létesítmény
irásu
Shires,
B U D f l P e s r , 0. kerület, Dorottya-utcza 6. szám.
Budapest, VI., Teréz-
kÖ rU t 8 . S Z -
=
T églaégetőket, tető cserépgyárakai, cham otte-tóglagy árakat, m észégetőket, magnezitgy árakat. tüze lési berendezéseket gyárkém ényeket, ka kazánbefalazásokat.
Í R Ó G É P
legújabb VI-os modelje megjelent, mely rovatol és vonaloz. Díjmentes bemutatás az ország bármely részé ben. Kérjen Prospektust. Magyarországi vezérképviselők: Bérezi és
ré s z v é n y tá rs a s á g
Tervezünk és vállalunk 1870. év óta:
látható
'
Ä s z i,« ,
(B. 3831. 617. 25
U D IT O V IZ
=
I
kellemes ízű is q tsist|es szénsarai leliltlt ía ín jiii. | - AIBvárosi közmunkák tanäesa tulajdona. ASienl-Margil” sziliéi GyágylürdBFelügyeltednek kezelésében Budapest ♦ Telelon-szám 36-52. m|
Erhardt és Sehmer gépgyára Saarbrücken. Vezérképviselő:
FLAMM
ADOLF
m űszak i iódája és gépészeti beendezések vállalat
BUDAPESTI KONYÜNYOMail V Á
L
L
A
L
A
T
Kereskedelmi, ipari reklám-nyomtat ványok modern kivitelben készülnek.
0111., Német-utca 9. Telefon 9M 8.
B u d a p e s t, ll-f M a r g it - k ö r u t 48. s z .
S zállít: bánya- és kohógójieket, Die sel-nyersolaj «roto rokat, Centrifugais turbo-szivattyukat, gázgenaratorokat, Bríquettsajtókat és dugattyus szivattyúkat. Bj38351641j52
Pelten és Guilleaume kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár
Budapest, Y., Vizafogó 1460. szám.
’i
—
r"
Ólomkábelek. Villamvilágitási vezetékek. S o d ro n y kötelek. !!!
Elektrolytikus vörösrézhuzalok, okonitvezetékek, szerelvények stb.
!!!
(B. 2095. 619. 25.)
EredeM F R É D IT C S A P Á G Y F É M E K E T
m in d e n C2é ln a k m e g fe le lő m in ő ség ekb en g y á r t k iz á r ó la g a z : ______________
f f g ; ÁLTALÁNOS MŰSZAKI RÉSZVÉMrTÁRSASÁG W
BUDAPEST, v.,ZRÍNYI-UTCA i GRESHAM PALOTA.
A Bánya
1911. augusztus 20. (33. szám.)
7
1094. -— szám
Anyag- és papirszállitási hirdetmény. A felsőbányái m. kir. bányahivatal az itteni szertár és a kerületi bánya- és kohóművek részére az 1912. évre szükséges és az alábbi kimutatásokban foglalt szertári anyagokat; úgyszintén a nagybányai m. kir. bányaigazgatóság s a fenhatósága alá tartozó bánya- és kohóhivatalok, valamint bányaművezetőségek papirszükségletét ajánlati utón óhajtja beszerezni és pedig:
S §N 'S H
T
á
r
g
y
A felsőbányái A nagybáuyai m. kir. bánya m. kir. veresvizi mű v e hivatalhoz zetőséghez drb súly méret
I. Világító anyag. 1 Repcze olaj q 2 Petróleum II. Kenő anyag. q 3 Gépolaj (Lubricatings) 4 Gőzhenger-olaj (Valvolin) » 5 Olvasztott faggyú Parafin zsir n III. Zsiradék anyag. 1 7j Levegőn szárított tábla szalonna q IV. Fonottára anyag.* Pamutfonal 4. számú (mécsbél) _ 1 q 8 V. Szövöttáru anyag. Ponyvavászon, finom kenderből 64. cm. 9 m. széles ... x ( _v Ponyvavászori durva kenderből 58 cm. 10 széles m. VI. Kenderáru anyag. — 11 Kenderkócz VII. Szegáru anyag. 12 Sodronyszeg 8J mm. hosszú 38 számú drb. 13' 100 46 14 „ 120 „ „ 50 „ 15 Sodronyzsindelyszeg 55 mm. hosszú 22. számú » VIII. Fémáru anyag. 16 Kőfuró aczél 20 mm. vastag q kgr. 17 Higany IX. Öntöttva*áru anyag. 18 Ócska aprózott vas, 1 drb 5 kgrg.-nál -súlyosabb nem lehet. X. Bognáráru anyag. -19, Mázagberbencze XI. Kémloldci anyag. kgr. 20, Borkő szellőztetett és átrostált 21 Borax darabos 22 Salétrom őrlött XII. Papirnemöek. 23 Ministeri papiros 24 Kisirodai 25, Ngyirodai „ 26; Fogalmazó „ 27j Nagymedián „ 28i; Kismedián „ i Vonatozott papiros. 29i Kisirodai 30 Koczkára vonalozott nagymedián 31 Csomagoló papiros erős -„ „ közönséges 32 33 Itatós papiros vörös 34 fehér Borítékok. 35►Szürke nagy -kisebb 3C> „ 31 Fehér
menynyiség
ál
z
1 i t a n d ó A nagybányái m. k .b á n y a igazgatósági iroda : kezelőségéhez
A m. kir. óradnai bánya- és kohó hivatalhoz
A nagybányai; A m. kir. m. kir. ke- : íernezelyi reszthegyi kohóbányaműve V»i írnt n1Vin? zetőséghez
drb drb meny- drb meny- drb meny- drb. menysú ly myiség súly nyiség súly n yiség súly nyiség súly méret méret méret méret méret II
[ 35, — 12
menyn yiség
Összesen drb m°nysú ly nyiség méret
—
q
775 49
—
—
q
—
—
»
157 20 14 37
—
—
q
21
14
q
14
2600
m.
2600
1900
m.
1900
q
30
500, 27
q
145 20 14 30 5
—
170 10
q
—
—
q
—
—
—
—
—
—
—
—
—
q
q
30
—
70 --
—
—
—
—
12
—
—
—
i q 1
—
—
7
q 16
—
—
—
—
—
—
—
—
450000 50000 120000
drb. 450000 50000 120001
730000
730000
120 160 kgr.
1600 kgr-
200
—
--
q
1500
—
—
—
drb. 25000
—
—
—
—
--
—
—
—
■ >—
--
—
—
—
300 300 100
—
—
—
—
—
—
—
--
—
_
—
—
—
—
—
—
—
q
1500
—
drb.
2500
kgr.
300 300 100 2000 3960C 3400 27500 3400 1700
iv w
400 iv 250 7100 46oO 8ü0 450
400 250 7100 4600 800 450
drb.
4000 drb. 11200 100C
4000 11200 1000
n 1 n 1
--
120 1960
2000 iv 39600 3400 2750U 3400 1700
iv
i i
q kgr.
8
A Bánya
1911 augusztus 20. (33. szám.)
Az ajánlatok egy koronás bélyeggel látandók el, kivül „Ajánlat szertári anyagok, illetve papirszállitásra“ felírással és az ajánlattevő nevével és lakásának jelzésével ellátott, pecséttel lezárt borítékban a felsőbányái magy. királyi bányahivatalnál 1911. évi szeptember hó 13-án délután 5 óráig bezárólag benyújtandók. Az ajánlatok felbontása, vagyis a versenytárgyalás alantirt m. kir. bányahivatalnál f. évi szep tember hó 14-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni. A bánatpénz — hivatkozással ezen hirdetmény számára — a felsőbányái m. kir. bányahivatal pénztáránál leteendő; az ajánlathoz magát a bánatpénzt csatolni nem szabad. A szállítási és szerződési feltételek az alantirt m. kir. bányahivatalnál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők, kívánatra azonban meg is küldetnek. Felsőbányán, 1911. julius hó 7-én.
Magy. kir. bányahivatal.
(B. 03 9 -3 1 .)
Kombinált k Ö Z 6 t f l i r Ó ^ 6 p kézi és gépuüzemre "Craelius rendsze
> ua.cn>.
:) Q % 72 'Qí co l-Kg c ^ *o I-T-»v
w ej Cü
iJX-X w c : öí 'o
1 &>?C
§
! g JD 'S -4-» S <
>= -2
C ö i.t l rt
lo - bAÄ "S « w .g
LO C O CD CO CD CO' CO CD —
CO OQ
I Cí c * ?
1-9 « S
S>
S
«5
> n ? . a > X 9? “ .a ü Fú ró m agok kAazén lormatitfbAI
N élkülözhetetlen b á n y á k n á l, a k n á k n á l, k ő b á n y á k n á l, m é sz é s c e m e n tm ü v e k n é l, m in d e n f é le e g y é b f ú r á s o k n á l. M in d e n ir á n y b a n fú r 2 5 0 m . m é ly s é g ig , s ő t m é ly e b b r e is.
A fúrómarók épek s igy az álfurt réteg hü képét nyerjük. Ig e n n a g y te lje s ítm é n y
E g y s z e rű és s z ilá r d
N em ig é n y e l j a v í t á s t .
Térfogata kicsi
Legkisebb eröfogyaaziás
(2 ~ i x 2 m)
(10 m.ö óránként)
Saját rendszerű
gyémánt foglalat. kic serélhető ércfószekkel, igen kit gyémánt elhasználás
1
üyémánt furókoron?
LANGE, LORCKE & Co. Távbeszélő 34*
g y é m á n t s z e rs z á m g y á r
SfirRönyoim:
Brie£ Bez< Breslaa.
Brieg, 13 Bez. B reslau. 049/163/28.)
Dr. ALB. LESSING, Nürnberg-Glaishammer
K ülönlegesség: Szénkefék és bronzszénkefék dynamógépek és elektromotorok részére. G E D E O N
É S
K O N T - Telefon 2 6 - 3 4 . ÍBÍ7tn«itótihlál^villamossyerelvénvekhez (B. Ti“« ? / « ) Budapest, Llp6t-k5rut 13-
lU Tnvtnln 1V1uI)HM
A GEDEON és KONT-féle asbest-cementpala a legjobb legkönnyebb, legtartósab és legcsinosabb tetőfedő anyag. Gyártatik tetszőleges méretben és színekben Teljes tetőfedések és falburkolatok elvállallatnakalegszolidabb kivitelben
