A zöld minisztérium beolvasztását tervezik a kormánypártok?

K Ö RNYEZETVÉDELMI IN F O R MÁ C IÓ S K IA D V Á N Y

XI. évf. 2006. 3. szám

A zöld minisztérium beolvasztását tervezik a kormánypártok? Keresztbe nyilatkozó poltársak – Miniszterelnöki evangélium a gyáriparosoknak

Kezdetben volt az SZDSZ választási programja, mely olvasható a szdsz.hu honlapon. Persányi Miklós SZDSZ-es miniszter. Az SZDSZ a „kisebb államot!” koncepciója keretében meghirdette, hogyha a következő ciklusban is hatalmon marad, viszlát az önálló környezetvédelmi minisztériumnak, össze leszen az olvasztva a földművelésügyi, vidékfejlesztési minisztériummal. Ezen ügy kipattanék február elején. Nagy a felháborodás, illetékes politikusék lenyilatkozzák, „nem is igaz”. De, helyből, ki hisz egy illetékes poltársak? (Bocs.) A február 27-ei környezetvédelmi minisztériumi egyeztető fórumon (társadalmi szervezetek + illetékes poltársak) találkozón Persányi Miklós a környezetvédelem kormányzati jövőjére vonatkozólag konkrétan ilyesféléket mondott: „Nagy dilemma, hogy a következő kormányzati ciklusban milyen tárca-struktúra jön létre. Nekem is furcsa volt, amikor azt láttam az SZDSZ honlapján, hogy a ’mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem’ egyetlen tárcához kerülne. Érdeklődtem – én ugye nem vagyok az ügyvivői testület tagja –, és örömmel tapasztaltam, hogy mindenki úgy tekintette, ez így helytelen. Éppen abba a tárcába beolvasztani a környezetvédelmet, amellyel talán a legtöbb vitánk volt! Egy fordított összevonásnak viszont nagyon is értelme volna, nevezetesen annak, ha a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól átkerülne a környezetés természetvédelemhez az erdők felügyelete. Úgyhogy, ezt a mondatot, tessék sajtóhibának tekinteni.” Ugyanezen a fórumon Gombos András politikai államtitkár meg ezt mondta: „Én viszont tagja vagyok a vezető testületnek. És elmondhatom, az Országos Tanács ülésén fel sem merült, hogy a KvVM beolvasztásra kerüljön. Úgyhogy megerősíthetem: ez sajtóhiba.” No most, a környezetvédők azért tartanak már a 16. országos találkozójuknál, mert mindig ott motoszkál bennük a „hiszi a piszi”, amikor illetékes poltársak ígérgetének.

Ezért hát, a jelenlévő környezetvédők indítványozák a jelenlévő poltársaknak, ugyan már javítanák kifele ezt a sajtóbibit az SZDSZ választási programjából, amott a honlapon, meg amúgy is. Hadd tudja mán meg az örömhírt a választani készülő pórníp is, ne csak azok értesüljenek az evangíliumról, akik csak itt, csak most kedélyesen kurizálMellébeszél, vagy igazat mond a miniszter? gatnak egymással, az Szövetségében (mi arról szól, örülhetnek gyárakgyötörte jóníp fejeinek fölötte. előre a nagyiparosok) tartott előadásában Az államtitkár erre mondá: „Ünnepé- bejelentette, hogy „a jövőben 12 miniszlyesen megígérém, hogy ezen tett 1, azaz térium működik majd”. EGY héten belül meg fog történni Na most, azért ez már nem csak sutyor(vala)”. gás. Ebből bizony úgy tűnik, ez a dolog

Miniszterelnöki evangélium: nem lesz kukacoskodó zöldminisztérium

Nehezen, de eltelt az ígért 1, azaz EGY HÉT (meg azóta 2 is), és ki nem találják, nem történt vala meg semmi, a program, maradt, amilyen volt, olvasztott zöld minisztériummal. Viszont 1, azaz EGY HÉT elég volt arra, hogy kiderüljék, a (be)olvasztott zöld minisztérium nem csak szdsz-es sajtóhibbantás, hanem szövetségbe forrt egységes kormánykoncepció, amit a nagyobbik kormánypárt is magáénak vall. Ad egy (mi arról szól, előre örül már a gazdasági miniszter is): március 6-án Kóka János ugyanis azt közölte a Népszabadság internetes vitafóruma (NOL) levelezőivel és a sajtó képviselőivel, hogy „a jelenlegi tizenöt helyett 10-12 minisztérium, illetve miniszter is elegendő”. Ad kettő: Gyurcsány Ferenc pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos

már le van zsírozva, bármit agitpropoznak is a környezetvédelmes poltársak. Nekem, mint cucialista városvezetés alatt éldegélő várospolgárnak arról már vagyon tapasztalatom, mit jelent az, ha egy városvezető űberallesz „iparfetisiszta”: kiszolgált nagyvállalatok, nagyvállalkozók, kiszolgáltatott kisemberek, „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” elv. (Egyébként, jól emlékszünk, kicsiben Dorogon már megtörtént ez a fajta beolvasztás 4 évvel ezelőtt: a szavazópolgárok bizalmából hatalomra jutott szoc, de nem dem polgármesternek gondja volt arra, hogy beolvassza a városi környezetvédelmi bizottságot a gazdasági bizottságba.) Országos szinten a környezetvédelmi minisztérium felszámolása – de akár csak annak gondolata is – simán érthető üzenet: szabad utat hagyni a csak gazdaságban gondolkodók garázdálkodásának. Na meg azoknak, akik az eközben leeső pénzecskékből akarnak még tovább gazdagodni – ne legyen mán semmi kontrollja a biznicelésnek. Nádor Tamás

Egységes önkormányzati tiltakozás a Holcim ellen Meggyes Tamás szerint a hatóságnak el kellett volna utasítania a cementgyár kérelmét

Öt település önkormányzata megfellebbezte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes hatástanulmányának határozatát derült ki Tokod, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Tát és Esztergom képviselőinek február végén tartott közös sajtótájékoztatóján. A települések szerint a cementgyár komoly veszélyt jelent a környezetre, elsősorban az egyébként is kiszolgáltatott ivóvízbázisra.

A felügyelőség január 12-én kiadott határozata részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére szólítja fel a Holcim Rt.t, azaz egy lépéssel közelebb kerülnek a gyár megvalósításához. Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere elmondta: a hatóságnak egyértelműen el kellett volna utasítania a Holcim kérelmét, már csak a térség lakói, civil szervezetei és önkormányzatai határozott tiltakozása miatt is. Ugyanakkor Meggyes figyelmeztetett arra is, ugyanez a felügyelőség hivatkozott lakossági illegális bekötésekre az ONYX legutóbbi szennyezése kapcsán, miközben egyértelmű volt az égetőmű felelőssége. Varga János, tokodaltárói polgármester beszédében leszögezte: hiába használná az új gyár a legmodernebb technológiát és a szennyező anyagok kibocsátása aránylag alacsony, kapacitása nagyobb lenne a most működő lábatlani cementgyárnál, azaz összességében magas kibocsátási értékekkel kell számolni. A Dorogi-medence környezetterhelése pedig már így is aggasztó, az ONYX-on kívül a Richter és a párkányi papírgyár is jelentős mennyiségű szennye-

zőanyagot bocsát ki, Nyergesújfalun pedig a Zoltek Rt. gyárt szénszálakat. Az utóbbi időben folyamatosan határérték felett alakult a térség porszennyezettsége. A tokodaltáróiak és a tokodiak nem bíznak tehát a technológiában, félnek: a szennyezés a talajt, ivóvízbázisukat fenyegetné. Tát, Mogyorósbánya, Tokod nemrég érte el, hogy történelmi borvidékké nyilvánítsák a területet, ennek népszerűsítését nem szolgálná egy újabb környezetterhelő üzem. Mogyorósbánya lakóinak képviseletében Prohászka Tibor kifejtette, hogy bár a kistelepüléstől nem idegen az ipar jelenléte a nagymúltú bányászat miatt, mégis inkább természeti értékeikben látják a jövőt. Az ellen a variáció ellen viszont sem ők, sem a többi település nem tiltakozik, hogy a Holcim a lábatlani gyárát fejlessze tovább, a lábatlaniakat ez nem is zavarná különösképpen. A táti polgármester azt hangsúlyozta: a határozatban számos formai, eljárásbeli hiba, kifogásolható elem van, nem vették például figyelembe a jegyző azon kérelmét, hogy bevonják a vizsgálatokba. Szenes Lajos azt is előrevetítette, hogy egy megfelelő időpontban véleménynyilvánító népszavazást fognak tartani, valamint érthetetlennek minősítette: amennyiben a határozat valójában még kétesélyes, miért tárgyal már most a Holcim területvásárlásról. Harmadával több légzőszervi megbetegedés Dorogon és Esztergomban

Pánczél Mihály, Tokod polgármestere elmondta, a Holcim Cementgyár új üzeme

Az Onyx 33 ezer tonna veszélyes hulladékot égetett 2005-ben

WC-zők detektorozása a SANYO-ban

Az Onyx Kft. tavaly 33 ezer tonna veszélyes és 620 tonna nem veszélyes hulladékot égetett – közölte a cég az MTI-vel. A dorogi égetőben a 2004ben kezelt hulladék mennyiségénél 6 százalékkal többet ártalmatlanítottak, a kft. árbevétele a 2004. évinél 300 millió forinttal több, 3,4 milliárd forint volt. A vállalat 92 főt alkalmaz, és mintegy 1300 cég illetve intézmény hulladékát kezeli. Legnagyobb partnerei többek között a magyarországi gyógyszeripar vezető vállalkozásai. A társaság 493 millió forint értékben hajtott végre fejlesztéseket, két legfontosabb beruházása az üzem 70 méter magas kéményének cseréje és egy tartálycsoport telepítése volt. A két fejlesztést a társaság… mintegy 300 millió forintból valósította meg. (A magas fűtőértékű hulladékokat turbina és generátor segítségével energetikailag hasznosítják, a felszabaduló hőenergiából villamos áramot állítanak elő. Az égető által előállított 5 gigawattóra villamos energia az üzem teljes energiaszükségletét fedezi.) A cég a francia Veolia konszernhez tartozó Sarp Industries/Onyx vállalatcsoport tulajdonában van, amely leányvállalatai által évente mintegy 2 millió tonna hulladékot ártalmatlanít. A vállalat idén bővülést tervez a partnerek számában, főleg kisebb hulladéktároló cégekkel és önkormányzatokkal szeretnének szerződést kötni. Ezzel együtt a tavalyi mennyiséget kis mértékben meghaladó hulladék égetését tervezik… és idén végzik el az emisszió mérő műszer-rendszer cseréjét. (2006. március 4.) MTI hír

2

ellen az egész község tiltakozik, amit mi sem bizonyít jobban, mint az 1600 aláírás, amit a lakosok eddig összegyűjtöttek. A környezetszennyezések fokozottan érintik a községet, mivel a meglévő, szennyezést okozó források gócpontjában található – Pánczél Mihály szavaival élve –, „a kör közepén” állnak. Azt senkinek sem kell elmagyarázni, mely üzemekre gondolhatott a polgármester, elég csak számba venni a mindenki által csak ONYX-nak, Richternek, párkányi papírgyárnak, vagy Holcimnak nevezett üzemeket. Ha pedig még további környezetszennyező, nehézipari létesítményeket is telepítenének a közvetlen környezetükbe, akkor még fokozottabban koncentrálódnának a térségben a kibocsátott méreganyagok. Végezetül, Meggyes Tamás húzta alá a tiltakozás jogosságát a statisztikai adatokkal. Ezek szerint a légzőszervi megbetegedések okozta halálozás aránya – az országoshoz képest – Esztergomban 132, Dorogon 124 százalék körül alakul. A sajtótájékoztató végén egyértelművé vált: a települések nem a beruházás, hanem annak helyszíne ellen tiltakoznak, arra mindenképpen Lábatlant tartanák elfogadhatónak. Egy, a beruházás által leginkább érintett település képviselője azonban hiányzott a tájékoztatóról. Nyergesújfalu önkormányzata nemrégiben egy sikertelen testületi szavazást követően másodszor 10-2 arányban beleegyezését adta a Holcim terveibe, annak ellenére, hogy 1800-an írtak alá tiltakozó nyilatkozatot. Szabó Hajnal

Néhány hónapja csatornadugulás volt a SANYO-ban. Jött a vízművek, szivattyúzott, elhárított – eztán lepődött meg mindenki. A csatornából ugyanis mobiltelefon-akkumulátorok kerültek a felszínre. Ezeket lehúzták a WC-n a dolgozók – derült ki később. Miért? – kérdezzük értetlenkedve. Mert selejtet gyártani a SANYO-ban, úgy tűnik, félelmes dolog. Annyira az, hogy a munkásember, ha selejt került ki a szalagon a keze alól, azt inkább szépen zsebre dugta, elsétált vele a WC-be, és ott lehúzta a „mellékterméket”. Ami azért elég megdöbbentő. Fölsejlik a történtek mögül ezaz… kiszolgáltatottság, szorongás, kényszer… Több dobása nincs is a munkásembernek azóta. Miután fény derült a jelenségre, a cég fémdetektorral fölszerelt biztonsági őröket állíttatott a vécék elé, akik minden vécézőt megdetektoroznak, mielőtt azok kis- és nagydolgaik ügyében belépnének a mellékhelyiségekbe. Négy darab WC-je van a dorogi SANYO-ban a munkásoknak. Három műszakban 12 biztonsági őr foglalatoskodik a detektorozásukkal. Nem tudom, a vécézés előtti vizslatás, mennyire megalázó, vagy éppen megszokható. Nem tudom, jogszerű-e ez, vagy sem. De az biztos, nem igazán kóser dolog, és van benne valami mélységesen elszomorító is, amiről hallgatni szoktak. N. T.

2006. március

Nyergesi népszavazás Holcim-ügyben Egy cégdicsőítő, manipulatív kérdésre kell igen, vagy nemet mondani

Ügydöntő népszavazást írt ki Nyergesújfalu a Holcim letelepedéséről. A népszavazást a 12 fős képviselő-testület azon két tagja kezdeményezte, akik ellene szavaztak januárban a cég beengedésének. A voksolás május 14én lesz, a nyergesiek a Holcim által javasolt kérdésverzióra (!) fognak igent, vagy nemet mondani.

A nyergesújfalui képviselő-testület február 28-án először eldöntötte, hogy teret ad a népszavazási kezdeményezésnek, majd a népszavazáson eldöntendő kérdés háromféle változata közül kiválasztotta a Holcimot helyből magasztaló verziót, amit információink szerint maga a cég fogalmazott meg. Imígyen nem tudjuk nem észrevenni, hogy már a kérdésfeltevéssel manipulálni akarja a testületi többség a nyergesiek választását.

Nézzük meg azokat a kérdéseket, amelyek közül ki kellett választania a testületnek, melyik kerüljön a szavazópolgárok elé kérdésként. Az első változatot Völner Pál képviselő, a népszavazás kezdeményezője fogalmazta meg. Így szólt: „Akarja-e Ön,

Iksz Isti IGEN-je

Holcim ügyben a nyergesújfalui képviselőtestület tendenciózus kérdésfeltevését megfejelve IKSZ ISTI nyergesi lakos – aki már most tudja, május 14-én IGEN-nel fog szavazni a gyár letelepítését illetően – a következő nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe:

„Nyilatkozat – Alulírott IKSZ ISTI nyergesújfalui lakos felelősségem tudatában kijelentem: egyetértek azzal, hogy városom határában cementmű épüljön. Ezért IGENnel szavazok arra a kérdésre, hogy a Holcim a nyergesújfalui ipari parkban cementgyárat létesítsen. Döntésemhez hozzá is fűznék egy-két dolgot. A legkevésbé sem érdekel, hogy ingatlanom értéke emiatt csökkenni fog, házamat eladni nem akarom, a zöld mező látványát már unom – úgy gondolom, egy tájképszínező cementmű már épp hiányzott a városhatárból (már most izgat, a mezőkön, dombokon átívelő, több kilométeres szállítószalag lesz-e annyira ronda, mint amennyire azt remélem). Szeretném, hogy a levegőt mérgező anyagokat tartalmazó füstgázok, por terhelje. Továbbá, szeretnék azon tűnődni üres óráimban, hogy a gyárból 90 kürtőn, kéményen távozó füstgázokban a nitrogén-oxidok, a kén, dioxinok, és a hulladékégetésből

hogy Nyergesújfalu Város Képviselő-testülete határozatával hulladékot égető cementgyár felépítését tegye lehetővé?” Korrekt, előzetes értékítéletektől mentes, a lényegre választ kereső kérdés.

A második verziónak nem tudjuk a forrását, így hangzik: „Egyetért-e Ön Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének olyan döntésével, amelyben hozzájárul, hogy a Holcim Zrt. a leendő cementgyárában nem veszélyes hulladékból előállított alternatív tüzelőanyagokat hasznosítson, szigorúan ellenőrzött körülmények között, a nyilvánosságnak is bemutatott, környezetbarát módon?” Itt már a mondat utolsó részében tetten érhető a manipulációs szándék: hiszen mit is jelenthet egy még csak papíron létező gyárterv szempontjából az a kitétel, hogy: „szigorúan ellenőrzött körülmények között, a nyilvánosságnak is bemutatott, környezetbarát módon”? Semmi mást, minthogy a kérdésfeltevő – és a voksoló is – egyaránt helyből übereli a madárjósokat, és farkasszemet néz a jövővel, amelynek úgy a veséjébe lát, hogy még szavazni is képes róla.

származó több ezerféle szennyezőanyag határérték alatti vagy fölötti mennyiségben távoznak-e (ez nekem érdekesebb, mint a Fókusz). Azon is el akarok spekulálgatni esténként, hogy a hulladékok égetési hőmérséklete eléri-e az előírtat (ha nem, több szennyezőanyag jut a levegőbe, mint kellene, de az nekem már mindegy). Leszögezném, mindenképpen szeretnék hozzájárulni szavazatommal ahhoz, hogy a térségben szennyezettebb legyen a levegő. Nyergesújfalun különösen azért fontos ez, mert akik a Viscosán nőttek fel, azoknak mostanában nem elég rossz a levegő, s attól félek, ez a jövő nemzedékek immunológiai elkorcsosulásához vezethet. Ezt nem szabad hagyni. Óhajtanám azt is, hogy az országút menti házak megrepedeznének az állandó rázkódástól, amit az úton elrobogó, hatalmas súlyt szállító kamionok okoznak majd (egykét műút menti szomszédom amúgy is a bögyömben van régóta). Nem titkolom, azt szintúgy akarom, hogy városom egyhangú csendjét végre a cementmű és a teherautók zaja váltsa fel (már rég szeretném kipróbálni azt is, még a régi vagyok-e: két robogó kamion között át tudok-e surranni úgy a műúton, hogy csak a kabátom szélét csipkézze ki a böhömök lökhárítója). Többek között, ezért is nem érdekel, ha az énekes madarak eltűnnek szomszédságom-

2006. március

Manipuláló kérdésfeltevés

A harmadik kérdés megfogalmazója információink szerint maga a Holcim volt. Így hangzik ez: „Egyet ért-e Ön Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének olyan döntésével, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a Holcim Hungária Zrt. a Nyergesújfalu külterületén bővíteni tervezett ipari parkban Európa legkorszerűbb cementgyárát létesítse, mely a hagyományos nyers- és tüzelőanyagok egy részének kiváltása érdekében nem veszélyes hulladékokból előállított helyettesítő anyagokat hasznosítva működik a mindenkor hatályos és idevonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával.” Hát, lehet ezt nem akarni? Egy hulladékhasznosító cementgyárat, ojrópalegkorszerűbbjét (megjegyzendő: cementgyárat a Holcim utoljára 20 éve épített Svájcban), amely maradéktalanul és előre betart minden jogszabályt, és feltehetőleg oxigént lehel ki 188 000 kiló por helyett? Nem, nem, soha! Erre nem lehet nemet mondani. Aki erre nemet talál szavazni, az nem komplett, az iparosítás ellensége, és – ezt csak így, suttogva – valószínűleg a téeszesítésre is képes lenne nemet mondani – szinte már közellenség. Ezt sugallja ez a kérdésfeltevés. Ezért rossz, helytelen, előítéletes, manipulatív, méltatlan egy népszavazáshoz. Nádor Tamás ból, a Gerecse madárvédelmi területről, úgyse hallanám többé hangjukat. Személy szerint, nem törődnék azzal sem, mi lesz itt egy-két évtized múlva, ha a HOLCIM lebontja gyárat és továbbáll, nagyobb nyereség reményében. Legyen ez, mondjuk, azok gondja, akik a turizmusra hajtanak. Nem izgat az sem, a gyár környékén található vízbázisok szennyeződnek-e vagy sem (ásványvizet iszok), mint ahogy az sem, hogy sivár, egészségtelen, lakhatatlan ipari tájjá változtatják szülőföldem határát (a város másik szélén lakom). Kijelentem: eltökélt szándékom, hogy aprópénzre váltom azt a természeti kincset, amelyet az EU Natura 2000 programja megkülönböztetett védelemben kíván részesíteni, a plusz 50 új munkahely, amit az új gyár teremt, nekem fontosabb, mint néhány koszos veréb-, vagy növényféleség ott a mezőn. Mindezektől vezéreltetvén, elhiszem a beruházók minden ígéretét, tőlük és senki mástól remélem holnapi megélhetésemet. Ezért felhatalmazom őket gyermekeim és unokáim természeti örökségének elpusztítására, mert vallom: egyszer élünk… ezért ne foglalkozzunk mással, mint csakis, csakis magunkkal! Éljen az ipar, éljen a Holcim! Iksz Isti IGEN-nel szavazó nyergesi”

3

Vita a miniszterrel az országos zöldtalálkozón Veszprémben tizenhatodszor tanácskoztak az ország zöld szervezetei

Március 9. és 12. között Veszprémben került sor a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XVI. Országos Találkozójára. A péntek délutáni hivatalos megnyitón nem várt vita alakult ki a környezetvédelmi miniszter és a zöld mozgalom tagjai között. Immáron tizenhatodik alkalommal került megrendezésre a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója (OT), ezúttal Veszprémben, a Csalán Egyesület szervezésében. Az OT-n kb. 240 szervezet képviseltette magát 700 fővel, mely jól mutatja a zöld mozgalom erősségét szerte az országban. A csütörtöki és pénteki előprogramok keretében lehetőség nyílt pl. a vigántpetendi oktatóközponttal és biogazdasággal megismerkedni, felfedezni a Tihanyi-félsziget természeti értékeit, vagy sétát tenni Zircen az arborétumban és a természettudományi múzeumban. Vita Persányi állításai miatt

Az OT hivatalos megnyitójára péntek délután került sor, ahol Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter köszöntötte az egybegyűlteket. A miniszter beszéde szokványosan kezdődött: hallhattunk a parlamenti ciklus során elért eredményekről, a további teendőkről, arról, hogy a jövőben is lesz-e önálló környezetvédelmi minisztérium. Ezután viszont éles vita alakult ki a miniszter és több zöld szervezet képviselője között. Nemrégiben ugyanis megjelent egy cikk a Népszabadságban N. Kósa Judit tollából, melyben szó volt arról, hogy a zöldek a „többség” számára fontos beruházásokat akadályoznak meg. Ennek nyomán a lap fórum rovatában vita indult meg, és Persányi Miklós ehhez szólt hozzá március 10-én megjelent írásában, melyből fel is olvasott néhány részletet. Érthető, hogy az olyan kijelentések, minthogy „a zöldek kérlelhetetlen mindent tagadók, kerékkötők, akik a többségnek jólétet

Tiltakoztak a zöldek a környezetvédelmi minisztérium felszámolásának terve ellen

ígérő fejlődés ellen harcolnak”, vagy hogy „némelyikükről még az is pontosan kiderül, hogy melyik befektetői csoport mozgatja őket”, nem maradhatott reakció nélkül. Többen szót kértek, cáfolva a miniszter úr kijelentéseit. Az ominózus cikkben megjelent „Avagy - horribile dictu - akiknél a zöld báránybőr alól kikandikál a (párt)politikai farkas lompos farka...” sorra reagálva pedig egy „báránybőr” kabátba burkolózott illető járult a miniszter elé, nyakában a „lompos farkat” szimbolizáló zöld sállal... Állásfoglalás hulladékégetésről

A kedélyek szép lassan lecsillapodtak, az est további részében a plenáris ülés keretében a négy palamenti párt képviselője ismertette hatalomra kerülésük esetén programjukat, a hallgatóság pedig több kényes kérdést is felvetett, többször is visszatérve az önálló környezetvédelmi minisztérium léte körül kialakult bizonytalanságra (ld. másik cikkünket). A plenáris ülés után filmklub és beszélgetések várták a résztvevőket, a génmódosítás és a biotermékek témakörében értekezhettek az érdeklődők, illetve az Élőlánc Magyarországért ökológiai párt képviselőivel ismerkedhettünk meg.

Miközben a kormányzat – még – suttyomban a környezetvédelmi minisztérium felszámolásán, a zöld szervezetek gyengítésén munkálkodik, az Állami Számvevőszék 2005. decemberi tanulmánya figyelemreméltó megállapításokat tesz a környezetről, a társadalmi szervezetek szerepéről… A jelentés szerint a gazdasági változások előnyeivel párhuzamosan szinte minden környezeti elem állapota romlott… mert az érintettek nem tesznek eleget a törvényekben és nemzetközi szerződésekben megfogalmazott elvárásoknak, vagy akadályozzák az egyezmények megszületését… Fontos a társadalom tudatos részvétele a környezet védelmében, a károk elhárításában és az eredeti állapot visszaállításában, a fenntartható környezetgazdálkodás kikényszerítésében. Az ÁSZ megállapításai szerint azonban ezt a munkát jelenleg kizárólag a zöldszervezetek és támogatóik vállalják magukra. (N. T.)

4

2006. március

Másnap szekcióülésekkel folytatódott az OT, ahol több állásfoglalás is született. Az Esztergom és Dorog környéki szervezetek kezdeményezésére a hulladékos szekcióülésen megvitattuk a cementgyári hulladékégetésről szóló állásfoglalás-tervezetet is, amely a vasárnapi plenáris ülésen elfogadásra került. Az állásfoglalás megállapítja, hogy „a hulladékok égetése a nem alternatív tüzelőanyagokkal (pl. szén) szemben öszszességében nagyobb környezetterhelést okoz”. Az állásfoglalás kijelenti továbbá, hogy a cementgyári hulladékégetés összességében nagyobb környezeti kockázatot okoz és növeli a határérték túllépések esélyét (ld. másik cikkünkben). A cementbe beépülő nehézfémek sem a probléma megoldását jelentik, hanem csak a környezetterhelés átcsoportosítását térben és időben. Remélhetőleg állásfoglalásunk üzenete sok hozzáértő fülébe eljut majd. A szombati program része volt még a különböző bizottságokba delegálható jelöltek bemutatkozása, akikről este szavazhattak az arra jogosult résztvevők, este pedig a zöldek és a média kapcsolatáról hallhattunk. A programok mellett megtekinthettük a résztvevő szervezetek magukról, tevékenységükről szóló tablóit, begyűjthettük kiadványaikat, megismerkedhettünk tagjaikkal. Vasárnapra már csak annyi dolga maradt a résztvevőknek, hogy a szekciók állásfoglalásait elfogadják, ha egyetértenek velük, illetve megismerjék a szavazás eredményét, a delegáltak személyeit, valamint kiválaszszák a jövő évi OT helyszínét. Összességében most is gazdag programokkal, informatív beszélgetésekkel és eredményes együttműködéssel telt a környezetvédő szervezetek összejövetele. Találkozunk jövőre Kecskeméten! Vezér Noémi

Környezetvédők állásfoglalása a cementgyári hulladékégetésről

A Környezet- és Természetvédő szervezetek XVI. Országos Találkozója résztvevői sajnálattal tapasztalják, hogy Magyarország a hulladékok keletkezésének megelőzése, újrahasználata és anyagában történő hasznosítása helyett a hulladékok energetikai hasznosítása látszik teret nyerni. A hulladékégetés drága, környezeti és egészségügyi kockázatai jelentősek, konzerválja a természeti erőforrások és energiahordozók pazarló használatát és kevesebb munkahelyet teremt, mint alternatívái.

A résztvevő szervezetek nem támogatjuk a cementgyári hulladékégetők építését, mert: 1./ A hulladékok égetése a nem alternatív tüzelőanyagokkal szemben összességében nagyobb környezetterhelést okoz. 2./ Az állandóan változó összetételű hulladékok égetése, összehasonlítva az állandó hagyományos energiaforrással megnehe-

zíti a technológia kézbentartását, és ez az üzemet állandó kísérleti helyszínné minősíti, ezért a környezeti kibocsátások állandósága nem biztosítható, ami fokozott kockázatot jelent a határérték túllépésében. 3./ Az együttégetés nagyobb környezeti kockázatot jelent a környezetre, a lakosságra nézve a nem alternatív tüzelőanyagokkal szemben. Ennek oka lehet a veszélyes hulladékok szállítása, beadagolása során előálló baleset, a technológiai folyamat vezérlésében bekövetkező hiba. 4./ A magas hőfokon történő hulladékégetés a szerves szennyezők negatív környezeti hatásait egy másik negatív hatássá konvertálja, míg azokat elégeti, addig a levegő nitrogénjét oxidálja, s ezáltal terheli a környezetet. Ebben az esetben csupán a környezeti hatások lesznek másfélék, esetleg pillanatnyilag jobban elviselhetők, mert egy közvetlen környezeti

Zöld szervezetek állásfoglalása a hulladékégetésről

A Környezet- és Természetvédő szervezetek XVI. Országos Találkozója résztvevői sajnálattal tapasztalják, hogy Magyarország kommunális hulladékégetők építését tervezi. A kommunális hulladékégetés drága, környezeti és egészségügyi kockázatai jelentősek, konzerválja a természeti erőforrások és energiahordozók pazarló használatát, és kevesebb munkahelyet teremt, mint alternatívái.

Alulírott résztvevő szervezetek nem támogatjuk a kommunális égetők építését, mert: 1./ A hulladékégetés az ’eldobós-gondolkodásmódot’ igazolja! Azt a látszatot kelti, hogy a hulladék eltüntethető illetve gazdaságosan ártalmatlanítható, így tehát nem kell visszafognunk hulladéktermelésünket, a fogyasztásunkat. 2./ Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el! Az égetés során a potenciális nyersanyagoknak csak energiatartalma hasznosul, az anyag legyártásába vetett munka elvész. A hulladékok elégetésével több energiát és természeti erőforrást semmisítünk meg, mint amennyi energiát nyerünk. 3./Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul … egészségkárosító anyagokká! Az égetés során egyáltalán nem szabadulunk meg hulladékunktól, hanem veszélyes hulladékokká és mérgező anyagokká alakítjuk őket. 4./ Az égetők kéményéből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert! A hulladékégető tűzterében ellenőrizhetetlen kémiai folyamatok játszódnak le: az

állandóan változó összetételű, nedvességtartalmú hulladékban lévő vegyi anyagok reakciója követhetetlen. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert, így a meglevő szűrőberendezésekkel sem tudják az égetőket maximálisan biztonságossá tenni. 5./A hulladékégetők nem munkaerő-igényes, hanem tőkeigényes beruházások! A kezelt hulladék mennyiségét alapul véve a válogatás és az újrahasznosítható anyagok feldolgozása 11-szer több munkahelyet teremtenek, mint az égetés. 6./ Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás! Az égetés rendkívül bonyolult technológia, amely komoly tőkebefektetést igényel és magas üzemeltetési költségekkel jár. A Világbank 2000-ben készült jelentése szerint egy égetőmű felépítése és üzemeltetése legalább kétszer annyiba kerül, mint egy hulladéklerakóé. Az újrahasznosító és komposztáló berendezések még a lerakóknál is kevesebb pénzt igényelnek. 7./A hulladékégetők nem váltják ki a lerakókat! Az égetés során keletkező jelentős mennyiségű szilárd veszélyes hulladékokat (pl. salak) veszélyeshulladék lerakókon kell elhelyezni. 8./Az égetés központosított hulladékrendszert igényel! A nagy kapacitású égetők működéséhez sok hulladékra van szükség, ezért távolabbi településekről is ide kell szállítani a szemetet. Ez növeli a szállítási költségeket, terheli a környezetet és átrakóállomások építésére is szükség lehet.

2006. március

fenyegetettséget átalakítottunk egy közvetett fenyegetettséggé. 5./ A cementbe beépülő nehézfémek sem vesznek el, csupán más helyen, más formában, más eloszlásban fognak megjelenni. Valójában csak más időpontra terheltük át a jelen problémáját, feladatot adtunk a jövő generációinak. Üzenet a döntéshozóknak

Arra kérjük a döntéshozókat, hogy az égetők építése helyett támogassák az eddigieknél sokkal erőteljesebben a hulladék keletkezésének megelőzésére, az újrahasználatra, az anyaghasznosításra vonatkozó törekvéseket! Kérjük döntéshozóinkat továbbá, hogy az elővigyázatosság és helyettesíthetőség elvének szigorú figyelembevételét minden gyártónak írják elő és tartassák be – ezáltal csökkentve a keletkező hulladékok veszélyességének fokát. 9./ Az égetés akadályozza a megelőzés, az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív hulladékgyűjtés (ki)fejlődését! Az égetők rendszerint felélik a kommunális hulladékok kezelésére szánt összegeket, így általában kevés pénz marad az átfogó újrahasznosítási és komposztáló programokra. Az égetés egyébként sem igényli a szelektív gyűjtés bevezetését. 10./ Az égetők pénzügyi nehézségeiket sokszor a lakosokkal fizettetik meg! Ha egy égetőműbe kevesebb hulladékot szállítanak, mint amekkora mennyiség feldolgozására tervezték, az a kapacitás kihasználatlanságához, azaz gazdaságtalan működéshez vezethet. A kárt sokszor a lakosokkal fizettetik meg. Üzenet a döntéshozóknak

Arra kérjük a döntéshozókat, hogy a kommunális égetők építése helyett támogassák az eddigieknél sokkal erőteljesebben a hulladék keletkezésének megelőzésére, az újrahasználatra, az anyaghasznosításra vonatkozó törekvéseket!

DKE iroda – szelektív tanácsadás is!

A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a 440288-as számon, H-P 8-14 óra között; e-mailen: [email protected].

5

Gyógyszer újrapapír zacskóban

December óta az ország valamennyi gyógyszertára átveszi a felesleges, lejárt szavatosságú gyógyszerhulladékot. Az elmúlt három hónapban 50 tonnányit vitt vissza a lakosság, a patikák a tervek szerint 300 tonnányit fogadnak vissza év végig. A gyógyszertárakban januártól műanyag helyett újrapapír zacskóban is kérhetjük az orvosságot. December óta az ország 2050 gyógyszertárban és csaknem 600 fiókgyógyszertárban gyűjtődobozok fogadják vissza a felesleges, lejárt szavatosságú gyógyszereket. Az elmúlt 3 hónapban patikánként átlagosan kétszer ürítették a százliteres tartályokat, így 1,5 millió doboznyi, vagyis 50 tonnányi veszélyes hulladékkal kevesebb jutott környezetünkbe. A magyarországi gyógyszerfogyasztás évi 300 millió darab, ebből kétezer tonnányi marad meg a háztartásokban. Az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság aktív partner a gyógyszerhulladék különválogatásában, így az év végéig várhatóan sikerül mintegy háromszáz tonna medicinát

begyűjteni. A teli dobozokat a patikáknak szállító három nagykereskedő cég szállítja el, a pirulák összepréselve jutnak el az égetőkbe. A gyógyszermaradványok megsemmisítése évente várhatóan 200 millió forintot emészt fel, ez a költség azonban nem a fogyasztókat, hanem a gyártókat és a nagykereskedőket terheli. A gyógyszerhulladék különválogatása annak ellenére is sikertörténet, hogy a gyártók, forgalmazók részére nincs gazdasági kényszer, a rendszerből való kimaradásnak pedig nincs komoly szankciója. Az érintettek zöld gondolkodását mutatja, hogy az összes – mintegy 200 – cég csatlakozott a begyűjtési hálózathoz és vállalta annak finanszírozását. A gyártók a gyógyszerhulladék begyűjtésével és megsemmisítésével kapcsolatos feladatok ellátásával egy non-profit koordináló szervezetet, a Recyclomed Kht-t bízták meg. Gyógyszert újrapapír zacskóban

A hazai patikák környezettudatosságát

Magyar bizonyítékok a génmódosított kukoricafajták kockázataira

Magyar kutatók nemrég újabb bizonyítékokat találtak az unióban szabadon forgalmazható, géntechnológiával módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázataira.

Hazánk tavaly átmenetileg megtiltotta e gabonafajtáknak a felhasználását és forgalmazását, az újabb tudományos eredmények pedig alapot adhatnak a moratórium fenntartására – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet Gombos András, a Környezetvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, valamint Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tartott február végén. A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezése az Európai Unióban a kísérleti kibocsátások kivételével

közösségi szinten történik. A tagállamok csak akkor tilthatják be saját területükön a már engedélyezett GMO-kat, ha tudományos kutatásokkal igazolták, a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Magyarország ilyen kutatásokra hivatkozva tiltotta be tavaly januárban az unióban engedélyezett 17-féle, MON 810 fantázianevű kukoricafajta előállítását, forgalmazását és felhasználását. A GMO-k forgalmazásáról rendelkező uniós irányelv azonban kimondja, hogy minden olyan területre környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, ahol a terméket szeretnék felhasználni. Mivel a kukoricafajták felhasználásáról szóló engedélyt Magyarország uniós csatlakozását megelőzően adták ki, így hazánk területén, az ún. Pannon-ökorégióban, nem végezték

mutatja egy másik zöld kezdeményezés is: januártól műanyag helyett újrapapír zacskóban is kérhetjük az orvosságot. A Gyógyszerészek a Földért Alapítvány által útjára indított kezdeményezés nyomán egyre több gyógyszertárban hangzik el a pultoknál az alábbi kérdés: „Adhatjuk-e a gyógyszert újrapapír tasakban?” Az év eleje óta csaknem félezer patika csatlakozott a programhoz, mostanáig pedig 700 ezer környezetbarát újrapapír csomagolóanyag fogyott el. E hatalmas mennyiségnek több mint a felét – a gyógyszergyártók támogatásának köszönhetően – ingyen mellékelték a gyógyulást szolgáló készítményekhez. A gyógyszer árához képest jelképes összegbe kerülő papírzacskókat kétféle kiszerelésben kérhetjük, a nagyobb, többször is fölhasználható füles szatyorért 20 forintot kérnek, a kisebb tasakot pedig ingyen adják a patikusok. Az alapítvány valamennyi magyarországi gyógyszertárnak felajánlotta az újrapapír zacskók forgalmazásának a lehetőségét, a remények szerint így egyre többen fogják támogatni a környezettudatos fogyasztás elterjesztését szolgáló kezdeményezést. KVVM közlemény

el valamennyi szükséges hatásvizsgálatot. A további kutatásokra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosította az anyagi fedezetet. A vizsgálatokra 2005-ben mintegy 10 millió forintot, 2006-ban pedig 7,5 millió forintot különített el a zöldtárca. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatások nemrégiben újabb környezet-egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos időjárás esetén a hagyományos permetezőszereknek. A mérgező anyag ráadásul nehezen bomlik el a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. A toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira. (N. T.)

1 %-os FELHÍVÁS a DKE-ért, a ZÖLD SOROK-ért!!!

TISZTELT PÁRTOLÓINK! Kérjük Önöket, 2006. évi adózásukkor is éljenek törvény adta lehetőségükkel, személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel a Dorogi Környezetvédelmi Egyesületnek, hogy civil szervezetünk folytatni tudja a városért és a közösségért végzett munkáját, a Zöld Sorok megjelentetését. Kérjük pártolóinkat: a rendelkező nyilatkozatot a következő módon töltsék ki: A kedvezményezett adószáma: 1

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A befizetett adó egy százalékáról

9 1 5 0 6 2 2 - 1 - 11 A kedvezményezett neve: DOROGI KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET 6

2006. március

A papír mindent elbír?

Kalas György írása az Újrapapírok világnapja kapcsán.

A zöld tárca minden hulladékforradalommal kapcsolatos kommunikációja ellenére az elmúlt másfél évtized fokozatos átállás a csővégi ártalmatlanítási megoldásokra hulladékos szempontú visszatekintésünk az Újrapapírok világnapja* kapcsán. 1992-őt írtunk. Néhány évvel a rendszerváltás után megállapítottuk, hogy a környezetvédelmi NGO-k (civil szervezetek – N. T.) és a felelős ágazati minisztériumok (akkor KTM + BM + IKM) „szemétügyi“ kórképe megegyezik: Magyarországon a 90-es évek elejére hulladék-katasztrófa helyzetbe került. A többutas rendszerek összeomlása megállíthatatlannak tűnt, a kommunális hulladékok mennyisége rohamosan nőtt, a szelektív gyűjtés sehol nem működött, az ország 2800 legális hulladéklerakójának 95 %-a nem felelt meg a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeknek. A környezetvédelmi minisztérium ekkor hulladékgazdálkodásról beszélt és koncepciójában egyértelműen rögzítette a megelőzés-újrahasznosítás-ártalmatlanítás sorrendjét. Tette ezt eltökélten, az akkor használt szentendrei szürke papírra. Logikánk szerint a rendkívüli vészhelyzet különleges intézkedéseket feltételezett volna. Legelőbb is minisztériumi bátorságot a hulladékprobléma valós okainak feltárására és a hulladékcsökkentéshez szükséges jogi-közgazdasági szabályozók azonnali életbe léptetésére. Bátorságot, mert az ilyen állami beavatkozás - még ha a köz érdeké-

ben való is - nyilvánvalóan sérti a gazdaság érdekeit és sehogyan sem illik bele a fogyasztói társadalom logikájába. Ahol a GDP (= jólét) fokozásához értelemszerűen évről évre többet kell termelni és fogyasztani, ahol csak a materiális javak elfogyasztása (= hulladékká csinálása) ad teret a termelés-fogyasztás további növelésének (= még több hulladék termelésének). A fogyasztói társadalmi fejlődésének legfőbb ismérve az lett, hogy milyen gyorsan tudunk a Föld értékes nyersanyag készleteiből hulladékot csinálni... Megelőzés ejtve?

A hulladékkatasztrófa állandósult. A hulladékpolitika csinálói a megelőzést ejtették (feltehetően sosem gondolták komolyan) inkább statisztikai mutatványokkal és technokrata megközelítéssel próbálják legyűrni a mindent ellepő hulladékhegyeket. Csakhogy a szelektív gyűjtés nem csodaszer - a hulladékok ide-oda rakogatása nem jelenti azt, hogy egy dekával is csökkent volna a hulladékok mennyisége, legfeljebb hogy rövid távon kevesebb hulladék kerül a lerakóra.** A hulladékturizmus, a műanyagszemét Kínába, a TetraPak-féle dobozok Németországba való utaztatása pedig több ökológiai kárt okoz mint hasznot. A szaktárca pedig visszakullogott a fehér papírhoz.*** Súlytalanságát verbális környezetvédelemmel pótolja, ráadásul ebben a csomagolóipar személyében - hiteltelen

Újra! Papír! – Kinyitod a postaládát. Tele van. De nem a szeretteid által írott levelekkel. Nem is fontos értesítésekkel – bár számla és utolsó felszólítás biztos akad közte… És sajnos, hiába is keresed a kedvesed képeslapját. Van viszont szóróanyag, reklámprospektus – sőt, mostanság köteg politikai hirdetés is. És nagyjából mindegy, hogy kötözött sonkát vagy jobb jövőt ígérnek, te olvasatlanul kidobod a papírt. Jól teszed. Jól teszed? A kukád biztosan tele lesz papírral. A papír a környezetből jön és oda is tér vissza. Csakhogy ma a világ össze fakitermelésének 20%-át a papírgyártáshoz használjuk fel. Egy átlagos nagyságú gyár ma naponta kb. 1000 tonna papírt termel. Egy kiló hagyományos (fehér) papír készre gyártásához 2,2 kg fa szükséges. De kell még hozzá kb. 35 l víz és 8 kWóra energia (áram és gőz) is. Egy felső tagozatos diák egy tanév folyamán átlagosan 12 kilogrammnyi taneszközt „fogyaszt”. Magyarországon az egy főre jutó papírfogyasztás kb. 81 kg/év. A teljes „problémafa” felrajzolásával érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Például az egészségesebb életmóddal kevesebb papír zsebkendőt használunk. Persze ez csak egy kiragadott példa, (és önmagában nem is biztos, hogy megállja a helyét), csak azt érdemes észrevenni, hogy milyen széles is a megelőzés tárháza. Persze azt is érdemes megvizsgálni, egy elemnek adott körülmények között menynyire van létjogosultsága. Például (adott víz-, munka-, hulladék-kezelési „díj” esetén) a vászonzsebkendő mennyire lehet „helyettesítő termék”. De a többi papírszemét típusnál is érdemes végiggondolni, miért is van szükség a rengeteg reklámújságra, szórólapra. Kétségtelen, hogy a megoldási javaslatoknak csak egy része valósítható meg ezen társadalmi berendezkedésben (pl. a postaládán a stop-reklám, vagy a spórolás és a tudatos vásárlás különböző formái), jó részük azonban csak a meglévő rendszer (a gazdaság, társadalom – egyén!) alapos változ(tat)ásával volna elérhető. (HuMuSz)

2006. március

*A HuMuSz (Hulladék Munkaszövetség) március elsejét az újrapapír világnapjának nyilvánította. ** És akkor még nem szóltunk arról a hulladékmennyiségről, ami a kidobált termék legyártásakor keletkezett (ökológiai hátizsák). Egyetlen kidobott fogkefe 1,5 kg , egy mobiltelefon 74 kg, egy személyi számítógép 1550 kg. termelési hulladékot hagy maga után a gyárban! A papírnál maradva: egy kilogramm „fehér“papír előállításához 2,2 kg. fát kell kivágni, gyártása 417 liter szennyvizet hagy maga után. *** Márpedig amíg az állami és önkormányzati szervek példamutatásukkal nem teszik hihetővé a hulladékcsökkentési és megelőzési szándékaik komolyságát - addig nehéz lesz a lakossággal a probléma súlyosságát megértetni. Amíg a témában a lakosságnak címzett információikat lekezelő stílusban, hófehér papíron küldözgetik, amíg a büféik tele vannak eldobó csomagolásokkal, kukáik pedig gyűrött papírhulladékokkal - addig képmutatás a polgártól változtatást elvárni.

partnert választott. Az országos és a helyi hulladékgazdálkodási tervek szánalmas „levezénylése” azt igazolta vissza, valójában a szektor egyik részvevője sem érdekelt a hulladékok csökkentésében - a lakosságnak pedig (aki a szemétdíjat fizeti) nincs köze az egészhez. A Hulladék Munkaszövetségnek maradt a tanulság: tévedtünk, mikor azt hittük, hogy történelmi helyzetben lehet esélye az ökológiának az ökonómiával szemben. Hogy a társadalom felismerte, hogy a természet nem ingyenes termelési tényező, hanem a földi létünk (egyéni - családi - társadalmi életünk) reprodukálhatatlan színtere. És ha valóban kevesebb hulladékot (környezetszennyezést) akarunk, akkor megelőzésre kell koncentrálni. Az újrahasznosítás csak ott elfogadható, ahol a megelőzési lehetőségek kizártak, vagy azokat már kimerítették. A hulladékprobléma lényegére csak a fogyasztói társadalom logikájának megértetésével, a reklám - fogyasztás - hulladék kapcsolódási pontjainak feltárásával lehet rátapintani. Csak így tehető világossá, hogy hol kezdődik a hulladék és hogy mely ponton lehet és érdemes hatékony megelőzési intézkedéseket foganatosítani. A háztartási hulladékprobléma megoldása hosszú távon csak az ipari társadalom megváltoztatásával lehetséges. Akkor, ha az lemond az állandó növekedés igényéről és a termelésben, fogyasztásban az ökológiai szempontoknak biztosít elsőbbséget. Az ökológiának valójában ma sincs esélye az ökonómiával szemben. 2006. február 28.

dr. Kalas György

7

EU-s útpénzek MINDEN ÁRON?

Ha egy éjszaka ballonkabátos, kalapjukat mélyen szemükbe húzó, hivatalos férfiak csengetnek be otthonunkba és nyoszolyánkból kirángatva felszólítás nélkül egy lefüggönyözött autóba tuszkolnak, majd ismeretlen helyre hurcolnak, biztosak lehetünk benne, hogy ez egy rossz álom. Polgári nevén: diktatúra. Ugyanakkor, ha békeidőben felfüggesztik becsületes, törvénytisztelő, büntetlen előéletű állampolgárok alkotmányos jogait, sajnos ez a szikár valóság. Napjainkban, a Magyar Köztársaság területén tudniillik bármikor, bárkivel előfordulhat, hogy bár nincs hadiállapot, törvénnyel szentesítve felfüggesztik alapvető állampolgári jogait. Az ok: a közhasznúság, ami jelen esetben nem takar mást, mint az autópálya- vagy szakszerűbben gyorsforgalmiút-építést. Normális esetben mindenki ügyfél lehet, ha akar, az őt érintő ügyekben. Az utóbbi években azonban világra jöttek olyan jogszabályok, amelyek kimondják, hogy ami eddig evidencia volt, többé már nem az. Gyorsforgalmi utak építési engedélyezési eljárásában ugyanis ügyfél csak az – mondja ki a törvény –, akinek ingatlanán az út keresztül halad, továbbá az ingatlan közvetlenül határos vele, esetleg a kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett útszakaszhoz csatlakozik. Aki tehát ingatlana kisajátítása folytán pénzhez jut; azzal szóba állnak a hatóságok, aki viszont néhány méterrel odébb az összes káros hatást elszenvedi, mint Hamlet apjának szelleme, látszólagossá lényegül. Ráadásul, ezek a jogfosztott honfitársaink még elmenekülni sem tudnak a katasztrófa helyszínéről, hiszen ki az az eszement, aki lakóingatlant óhajtana egy autópálya közvetlen közelében vásárolni. Szinte hallom a „hatásos” érvet: ez csak néhány embert érint. Nos, mielőtt végleg

leírnánk a mindenkori kisebbséget, jusson eszünkbe a klasszikus mondás: előbb-utóbb mindenki sorra kerül… Überelje az „útjog” az Alkotmányt?

Az utóbbi idők jogalkotási gyakorlata egyértelmű tendenciát jelez. Az Európai Unió támogatási forrásainak minél “hatékonyabb” megszerzése érdekében fel kell gyorsítani az ezekkel kapcsolatos eljárásokat. Igazságügyi, államigazgatási berkekben közszájon forog, hogy a kormányzati politika miképpen igyekszik lebontani a különböző engedélyezési eljárások jogi és környezeti garanciáit. Vegyük például a szinte megjegyezhetetlen nevű, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításról és egyszerűsítéséről szóló minap elfogadott törvényt. A Legfelsőbb Bíróságnak és az alsóbb fokú bíróságoknak véleményezésre elküldött törvényjavaslattal szemben számtalan alkotmányossági kifogás fogalmazódott meg. Végül az utolsó ülésnapon mégis sikerült nagy sebbel-lobbal a parlamenti gépezeten áthajszolni. Minden ellenkező hír dacára tavaly december óta gőzerővel folyik az Európai Bizottság M0-al kapcsolatos vizsgálata. Ennek lényege éppen az, hogy Magyarországon menyire tartják tiszteletben az állampolgári jogokat. Pontosabban a közösségi jogban lefektetett állampolgári részvétel jogi garanciái beépültek-e a hazai jogrendszerbe és azokat valóban betartják-e az egyik tagállamban. Az egyesületeknek a napokban küldött európai bizottsági levél szerint rövidesen tájékoztatást adnak arról, hogy a probléma rendezése érdekében milyen lépéseket látnak Brüsszelben szükségesnek. Eközben idehaza a közhasznúság zászlaja alatt

Levegő Munkacsoport pert nyert Demszky-vel szemben

A Fővárosi Ítélőtábla február végén hozott jogerős ítéletében elmarasztalta Demszky Gábor főpolgármestert azon kijelentése miatt, hogy a Levegő Munkacsoport (LMCSP) késleltette a 4-es metró építését és ezzel 60 milliárd forint kárt okozott. Egyúttal ilyen értelmű helyreigazítás közzétételére és 500 ezer forint kártérítés megfizetésére is kötelezte a főpolgármestert a civil szervezet személyiségi jogának megsértése miatt. „Úgy véljük, ez az ítélet is alátámasztja, hogy a Levegő Munkacsoport a metróberuházás jobbításáért, a fővárosi közlekedés javításáért dolgozott az elmúlt években. Egyúttal figyelmeztetést is jelent mindazon politikusoknak, akik félretájékoztatják a közvéleményt a Levegő Munkacsoport egyéb tevékenységeiről, például a 10-es úttal és az M0-ás autópályával kapcsolatban” – jelentette ki Lukács András, a szervezet elnöke. Kapcsolódó anyagok: A LMCSP bírósági beadványai Demszky Gábor állításai miatt (2004. augusztus 2., 2005. május 24., 2005. 08. 02.): http://www.levego.hu/kiadvanyok_allasfoglalasok/?catID=3; A LMCSP módosító javaslatai az új metrótörvényhez (2005. június 7.): http://www.levego.hu/kiadvany/kozl_bp/metromod05.pdf; Fellebbezés egy jobb metróért (2004. március 23.): http://www.levego.hu/kiadvany/4metro_felleb_kozlfel04.pdf

8

2006. március

tovább őrölnek az igazságszolgáltatás malmai. Az elsőfokú bíróságok sorra utasítják el az egyesületek, az állampolgárok ügyféli, jogorvoslati jogainak elismerését, az építkezés elkezdésének felfüggesztését. Az uniós vizsgálat valószínűsíthetően arra is ki fog terjedni, hogy a magyar igazságszolgáltatás mennyire képes az uniós normáknak eleget tenni. A hazai bírák ugyanis a csatlakozás óta a közösség bírái is egyben Pedig elég, ha felütjük az Alkotmányt: ott az élethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, az ezt biztosító tiszta környezethez fűződő elidegeníthetetlen jogokról elegendő muníciót találunk. Hogy a jogalkotók üres óráikban szokták-e az alaptörvényt böngészni, nem tudni. A törvényhozók biztosan nem, hiszen az autópálya törvény annak idején, 2003. végén szinte “csont nélkül” átment a parlamenten… A politika ingoványos útra tévedt. A Magyar Köztársaság letérni látszik a deklarált jogállami útról és “közérdekből” sutba dobja az alkotmányos állam minden jogi garanciáját. Hiszen csupán egy szavazás kérdése és számtalan közérdekre kerülhet parlamenti pecsét. A lendületesen szárnyaló törvénykezési gyakorlat mellett szinte érthetetlen, hogyhogy nem született még az Alkotmány módosítására vonatkozó olyan javaslat, amely az európai pénzek megszerzésének mindent felülíró igényét kívánja az alaptörvényben is rögzíteni. De félre a tréfával; nehogy valaki komolyan vegye! Továbbra is jó lesz tehát félni. Hiszen az alkotmányos jogokat manapság veszélyes ám hangoztatni. Hozzá kell szokni például, hogy a kereskedelmi csatorna tényfeltárónak álcázott riportere a többek jogaiért kiállni merészelő, megszeppent riportalanynak bármikor nekiszegezheti a vészjósló kérdést: mondták már önnek, hogy bátor ember?! (2006. február 17.) Gellért Miklós elnök - SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület

Kiadványunk támogatója: Nemzeti Civil

Alapprogram

ZÖLD SOROK Alapító és Kiadó:

Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelős szerkesztő: Dr. Dávid Anna Szerkesztőség címe:

2510 DOROG, Petőfi tér 25. Tel. / Fax: (33) 440-288 Mobil: (30) 480-1145

e-mail: [email protected]