A ZITA-KÓRHÁZ HELYRAJZA. a háborúban

Magyar Építőművészet

XIII. évfolyam, I. szám.

ZITA KÓRHA'Z..

1992 -o\-" • •

". -

)d; ""'loF. J~ ..,~."'#

f>)o.,.

.....

.....

IU"'~

_

U~ .. ~Jo. M tljI~ ....

~

A ZITA-KÓRHÁZ HELYRAJZA.

Fi

főváros

a háborúban.

Ha valaha nagy feladatok elé volt állítva a hatóságol~ tevékenysége, ögy e világhábol'öban bizonyára a székesfőváros volt az, mely legelől járt, hogya nemzetnek ebben az élet- és haláll,üzdelmében kivegye részét abból a nagy munkából, mely az ellenséggel I,üzdő véreink ellátására, felszerelésére, testi épségének biztosítására, támogatására irányul, hogy ezzel is hathatósan közreműködjél~ a győzelem kivívásában. Mert ez a tevéh.enység ép oly fontos, mint maga Ll harctéri ténykedés s talán ezek közt a legfontosabb az, mely a közegészség fenntartására vonatkozik. 11 harcképesség előfeltételét I,épezi a kifogástalan egészségügyi rend s az itthonmaradottak kötelességét I,épezi az, hogy akii, életüket és vérül,et áldozzák a hazáért, azok egészségének megóvására, harc- és munl,aképességének helyreállítására a legtökéletesebb egészségügyi berendezéseI, és intézményei, álljanak rendeIl,ezésre. Még a mozgósítás elrendelése előtt felajánlotta a főváros a Vörös Kereszt Egyesületnek, hogy háború esetére 200 tiszt és 800 a legénységi állományhoz tartozó beteg I,atona részére hadikórházat állít fel s tart fenn a háború tartamára s azt a mozgósítás elrendelését követő 19. napon rendeltetésének át is adta. Ez Ll maga nemében páratlan 9y6rsasággal emelt, elsőrendli műtőkkel, kötözőberendezé sekkel, hajó- és vasútállomással rendelkező s a modern higiéna minden l,övetelményével felszerelt I,órház az első legnagyobb hadikórház volt a monarchiában s gyors felállítása s példátlan kivitele méltán szolgált reá a legfelsőbb elismerésre, ami egyébként olyannyira buzdítólag hatott, hogy csal,hamar tömegesen létesültek a hatósági és társadalmi tevékenység eredményekép a legkülönbözőbb hadi- és I,isegítőkórl,ázak.

S ezekre csal,hamar nagy szükség lett, úgyannyira, hogy a

felső

harctér

2. oldal

Magyal' Építőművészet tömeges sebesült jeinel, elhelyezése s a köztük fellépett járványos betegségek elfojtása céljából a lehető leggyorsabban kellett gondoskodni újabb és férőhelyekről. főváros kórháza inak előbb a felét,

újabb

Fi

majd a kétharmadrészét a katonái, részére engedte át, az Uj-Szt- János-kórház területén épülő elmebetegpavillonokat pe· dig a legnagyobb gyorsasággal a vérhasban szenvedő katonák részére rendezte be. De mindez nem bizonyult elegendőnek. ZITA-KÓRHÁZ KÖTÖZŐTEREM Fi főváros k özegészségének megóvása érdekében a harcszintér közelében épülő határmegfigyelők elkészültéig is szükség volt egy nagy szűrőkórház gyors felállítására. Fi folytonos sebesültszállí tásokra tel,intettel sem a hadvezetőség, sem a h,ormány nem volt abban a helyzetben,hogy a főváros megóvása tekintetében a megfelelő módon és pedig a leggyorsabb hatálylyal intézkedjék, a főváros a hadügyi és belügyi kormány felhatalmazása alapján azonban vállalkozott egy 3500 ágyas nagy szűrőkórház telepnek néhány hét alatt leendő felállítására s felszerelésére. Elhatározását I,övette a tett s a ferencvárosi pályaudvar közelében, a járványkórházak tőszomszédságában, a Gyáli-út és Hungária-körút sarkán fel is állította öt hét alatt a világ legnagyobb kórháztelepét, a "Zita" kórházat. Fi telep 72 favázas barakl,ból áll, ebből a betegek pavillonja 56 összesen 3420 ágygyal, a többi váral,ozó-, fürdő-, fertőtlenítő-, kötöző-, sterilizáló-, műtő- és gazdasági pavillon. Ebbeli berendezései oly elsőrendűek és mintaszerűek, hogy azok méltán keltettek feltűnést a hadikiállításon. Es valóban a főváros páratlcll1 dolgot alkotott e kórházteleppel, melynek helyén 32 nappal előbb dombos szántófö ldön ingott a kalász s ha figyelembe veszszül" hogy félmilliós földmunkát a másfél kilométer hosszú telepnek csatornával, víz-, gáz- és villamvezetékkel ellátását, az összes épületeknek felállítása, berendezése körüli munkálatokat, a telepnek külön vasúttal való ellátását, melyet a főváros úgyszólván lehetetlen idő alatt vállalt, úgy ebbeli tevékenység ét valóban varázslatosnak I,ell mondanunk. Fi telepnek különösen a hadisebesültek ápolása szempontjából való célszerű beosztása és egész új kezelési rendszer szerinti tagozódása indította a hadvezető séget arra, hogyafővárosban teljesen azonos beosztással ugyanezen rendszer mellett két 3500-3500 ágyas hadikórhá zat állítson fel, az Fiuguszta- és Mária Valéria-kórházat, melynek műtő-, I,ötöző- és röntgenhelyiségeit, laboratóriumát azonban szintén a főváros, annak műszer- és kötszerüzeme szerelte fel és rend ezte és pedig egyenesen a honvédelmi miniszter felhívására. Fi harctéről érkező gyanús beteg katonák megfelelő elhelyezése, az esetleges ragályok szertehurcolásának megakadályozása céljából gondoskodni kellett azoknak különleges elhelyezéséről. Fiz e téren az egész kontinensen páratlan berende-


3. oldal

zésü Szt- László- és Szt-Qe Ilért- kórházba n a főváros még a háború első hónapjaiban 15 barakl<,ot épített és ped ig hét egyszerüb b baral~kot 760 ágygyal, 8 síma deszl,ázatú baral,kot 480 ágygyal és pedig az utóbbiakat tífusz és az arra gyanúsak, előbbiek a vérhas- és a koleragyanús l{atoná\'z elhelyezésére. Fi barah,1,0k kellő l,órtermekre, orvoso, ápoló-, szolgaés fürdőszobáha tagozódnal" megfelelő elkülönítő folyosókkal s külön kijárókkal a legcélszerübb beosztás mellett, ami Z ITA-l(ÓRli ÁZ STERILIZÁLÓ lehetővé tette a teljes izolálást s betegségek elhurcolásának megakadályozá s át,~~ úgy hogy büszkén állíthatja a főváros, hoqy annak közegészségügye I,edvezőbb, mint a béke idején. E I,órháztelep beteglétszámának 1300 ágygyal történt szaporítása szül,ségessé tette a gazdasági épületek bővítés ét is, Fi baral\kszerü megoldásban főző konyha hatalmas csarnokaival, hütőivel, mészárszél\ével, ugyanilyen rendszerü s napi 100 métermázsa ruha mosására és fertőtlenítésére berendezett mosóháza, áztató-, szapuló-, öblögető·, gőzmosó-, facsaró-, mángorló-, kiosztó- és raktárcsarnol,aival, az ugyanilyen rendszerü gőzl,azán- és szivattyútelepe és kötszerégetője az e rendszerü építkezéseknek valóságos látványa. Fi háborúval járó fertöző bajok elhárítása fokozottabb követelmények elé állították nemcsak az imént említett kórházat, de ezen bajok leküzdésére létesített fertőtlenítő intézeteket is, melyel, !\özül az új váci-úti fertőtlenítő intézet úgyszólván világhírű berendezéseivel, teljesítőképességénel, csaknem teljes kimerítésével, személyzetének emberfeletti munl,ájával sikerült a veszélyes kórok megfékezése. Ha figyelembe veszszül" hogy az intézet eszl,özölte a harctérről érkezett összes gyanús és fertőző beteg I, atonák szá llítását, mindazon vonatoknak és férőhelyeknek fertőtlenítését, ahol azok megfordultak, az internáltak megfigyelését s ha tekintetbe veszszük, hogya háború kitörése óta 13.930 szállítást, 12.780 férőhelyfertőtlenítést, 106.593 egyén i fertőtlenítést eszközölt, hogy fertőtlen :tette az összes hadikórházal, katonáinak összes felszereléseit, ruházatát, úgy fogalmat alkothatunk magunknak ezen intézet példátlanul álló nagyszerü berendezéséről, mely a közegészségügyi technil,ánal, egyik legkiválóbb építkezése. Fi legszigorúbban és emellett a legszebb és legmodernebb I,ivitelben létesült itt az az elv, hogy az épületben minden, minden ember, még az összes all,almazottal, is és minden tárgya fertőzött oldalról csal, a fürdőkön vagy fertőtlenítőgépeken keresztül juthat a tiszta oldalra , Fiz egész épületet és telepet a fertőtlenítő épület választja ketté, amelyben alkalmazott gőz- és vacuum formalin fertőtlenítőgépek és sterilizátorol, egész serege a technika legideálisabb vívmányainal, all~almazása mellett fertőtlenítil, a legkényesebb tárgyakat; kiváló fürdői pedig, melyek ell,erülésével az épületből távozni sem lehet, fertőtlenítil, az egyénel,et. Ugyancsak a háborúra tekintettel épült a fertőtlenítőintézettel kapcsolatban annal, a meder-utcai oldalán a legmodernebb higiénia berendezéssel, ürülékgytíjtővel,

4. oldal


szennyvízkeverővel ellátott megfigyelő- és elkülönítőtelep, melynek pavillonjaiban a fertőző vagy gyanús betegekkel érintkezésben állottak vagy azok hozzátartozói vagy családtagjai nyernek elhelyezést az inkubác idejének tartamára, mely idő alatt teljesen házias ellátás mellett állandó orvosi megfigyelésben részesülnek. Mindezen intézményekkel sil,erült az ·ideszállított katonaság gal fellépett hasiés foltostífusz, ázsiai I,olera és vérhasbetegedések terjedését annyira meggátolni, hogya lakosság körében e betegségek csak szórványosan fordultak elő s elterjedni nem tudtak. Kellően gondoskodott a főváros és pedig idejében a venereás bajok terjedésének meggátlásáról is, melyek, sajnos, a háborúval elkerülhetetlen módon szaporodnak. ll: Szent-István-kórház területén teljesen elkülönített helyen létesített s a szakmabeli orvosi tudomány minden kellékeivel felszerelt, folyosókkal összekötött, külön mütől,kel, I,ötözőkkel, fürdől,l,el, laboratóriummal, elkülönítő bejáratol,kal ellátott pavillonol, az ebbeli legkényesebb igényeket is kielégítil'~, valamint ugyancsak ezen kórház területén szintén teljesen izolált részében épített orbáncospavillonja pedig az e téren létesített hasonló intézmények között páratlanul áll a fertőzősebészet alapelveinek megfelelő módon ellátott külön lépcsőkkel, folyosókkal, ell,ülöníthető kórtermeive l, I,ülön szobáivnl és szakmabeli higiéna minden kellékeivel s a legújabb vívmányokkal ellátott berendezéseivel. Végül nem hagyható figyelmen J{Ívül a főváros azon intézkedése, melyet a hadvezetőség is követendőnek talált, hogya központi városházán egy müszerüzemet és kötszerra ktá rt létesített, mely a kórházak és az összes fővárosi közegészségügyi intézetek ebbeli szükségleteit fedezni van hivatva, azok beszerzése, szállítása, javítása körül, ahol szakmabeli ipari alkalmazottak 15 műszer-,8 kötszerfeldolgozógéppel fölszerelt műhelyeiben eszközlik mindazokat a munkálatokat s szo lgáltatja ki nagyszabású raktáraiból mindazokat az anyagokat és gyógyászati eszl,özöket, melyekre a kórházal,nal, szükségül, van, tetemes megtakarításokat juttatva a főváros a háború folytán amúgy is nagyon igénybevett háztartásának. Mindezek létesítésénél a fővárost nem a hivalkodás vezette, hanem a kötelességérzet, mely I, ell, hogy minden hazafi lelkét betöltse ezekben a vészes idők ben, mert lehet-e megnyugtatóbb tudat annál, hogya hardéren kívül állók az egészségügyi veszedelmek elhárítására megteszik mindazol, at az intézkedéseket, melye~et a rendkívüli idők követelőleg írnak elő. Ep úgy nem a hivalkodás vezette a fővárost ahhoz, amikor a hadvezetőség felhívására beszámolt a hadegészségügy e l őmozdítására szolgáló intézményeinel, szemléltető bemutatásával, a Németországból Budapestre is elhozott "ll:ustellung fül' Verwundeten und Krankenfürsorge im Kriege" elnevezéssel az ország házában rendezett had· és népegészségügyi l,iálIítás I,eretében, melynek magyar ágában impozáns helyet foglalt el a főváros kiállítá sa s amelyből az itthonmaradottak meggyőződést s megnyugvást szerezhettek arról, hogy az ádáz háborúban megfelelő gondoskodás történt véreinkről, sebesült és beteg testvéreink gyógyításáról, a lábbadozó katonák támogatásáról, enyhítéséről, a rokl,ant fiaink. munkaképessé tételéről s erősen él bennünk a hit, hogya nemzet, melynel, fiai vállvetett és kitartó munkával mindent megtesznel, a közjó e lőmozdítására s abba beleviszik minden tudásukat s egész lelkül,et, az a nemzet még oly nagy világháború förgetegében sem veszhet el, annak a nemzetnek győznie kell.

Buzay Károly székesfő'Városí

tanácsnok, a kösegészségügyí osztály 'Vezetője.


S. oMaZ

------------------------------------------

A HAD· ES NÉPEOÉSZSÉOÜO) KIÁLLíTÁS SZÉKESfŐVÁROSI

CSOPORTJA

A ZITA - KÓRHÁZ

KÖTÖZÖ TEREM BERENDEZTE : A KÖZSÉGI MŰSZERÜZEM

Magyar Epitömuvészet

6. oldal

A HAD- ÉS IJÉPEOÉSZSÉOÜOYI KIÁLLíTÁS SZÉKES fŐV ÁROSI CSOPORTJA

... le!ma",,,,a,á.:r.t' .· g~

®

_ .lf

1

[] n

n ,,,.-,t;,r=="'"",,,,,~~~""""~

1

F ·=·

-- - vr-=-

'1

MEDER- UTCAI MEGfIOVÚÓBARAKKOK

Magyar Épitőművészet

7. oldal A HAD- És NÉPEOÉSZSÉOüOV KIÁLLÍTÁS SZÉKESfŐVÁROSI

,i.,."_,,,."", ,I

~!!(

CSOPORTJA

.,- -

",\li

j

A GELLÉRT-KÓRHÁZ GAZDASÁGI BARAKKÉPÜLETE


8. oldal

A HAD· ÉS ÉPEOÉSZSÉOÜOYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

MEDER - U T CAI MEGf I GYELŐ BARAKK

ÉPíTETTE : \VALLA JÓZSEf R.- T.

j

GELLÉRT-KÓRHÁZ: BET EGBARAKK

ÉPí TETTE : TŐKE GYÖRGY

Magyar Épitöművészet

9. oldaL

A HAD· És NÉPEOÉSZSÉOüO KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

MEDER-UTCAI ~\EGfIGYELÖ BARAKK

M00!TA0!IT - RI -N DS2 ER SZERINT ÉPÍ TETTE : POll"\( LI PÓT

., .1

GEl l ÉRT-KÓRHÁZ: GAZDASÁGI BARAKKÉPÜlET tpÍTETTE : POPPER ZS IOM00!D


JO. oldal A HAD- ÉS IÉ,PEOÉSZSÉOÜOYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFÖV ÁROSI CSOPORTJA

GELLÉRT-KÓRHÁZ

MOSÓI\ONYIIA A GAZDASÁGI BARAKK13AN

BERENDEZ rE : A MAGYAR MOSÓGÉPGYÁRMÚVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG


lj. oldal A HAD- És NÉPEOÉSZSÉOŰOY KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

OELLÉl\T- KÓl\11ÁZ

KÓRTEREM A BErEOBARAKKBAN


12. oldal A HAD- ÉS ÉPEOÉSZSÉOÜOYI KIÁLLÍTÁS SZÉKES FŐVÁROSI CSOPORTJA

A GELLÉRT- KÓRHÁZ BETEGPAV ILLONJA

A G E LLÉRT- KÓRHÁZ SZENNYVf ZfE RTŐTLENÍTŐJE

ALAPRAJZ

Magyar Epítőművészet

Jj, oldal

A HAD- És NÉPEGÉSZSÉo ÜG KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

G ELLÉRT- KÓRHÁZ

OELLÉRT- KÓ R HÁZ

SZENNvvfZFERTÓTLENfTÓ . HOMLOKZAT

S?:ENNvv f ZF E RTŐTLENf T Ő . BELSŐ RÉSZ L::T

BERENDEZTE : LÁNG L. (jÉPGVÁR

J4. oldal

Magyar Épitőművészet

A HAD- ÉS ÉPEOÉSZSÉOÜOYI KIÁLLÍTÁS SZÉKES fŐVÁROSI CSOPORTJA

A szeNT-ISTVÁN-KÓRHÁZ

nUJAKóROS PA VILLON


15. oldal

A HAD· És NÉPEOÉSZSÉOÜ< KIÁLLíTÁS SZÉKESFÖVÁROS CSOPORTJA

SZENT-ISTVÁN - KÓRHÁZ

SZENT-ISTVÁN -KÓRHÁZ

BUJAKÓROS PAVILLON

ORBÁNCOS PAVILLON

Magyar Építőm űvészet

16. oldal

·1

A HAD· ÉS ~ÉPEGÉSZSÉGÜGYI

KIÁLLÍTÁS

SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

, I ••

J~

t- "

I. ··· ......,....;..;;~

, R ~..

A TELEP

~

..

..

I

l.

LAKÓHÁZAIT

,

,,

:

,

RÉSZINT

ALMÁSI BALOG LÓRÁNT, RÉSZINT GYÖRGYI DÉNES TERVEZTE. A FENTI

ALAPRAJZ ÉS A HELY~

SZíNRAJZ GYÖRGYI DÉNES TERVE. HELYSZíNRAJZ A KÓRÖSI CSOMA SÁN DOR - UT CAI SZÉKES f ŐVÁROSI T ÜDÓBETEGTELEP


ll. oldal A HAD- És NÉPEOÉSZSÉOÜO KIÁLLfTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

KÓRÖSI CSOMA SÁNDOR-UTCAI SZÉKESfÓVÁROSI TÜDÓBETEGTELEP T ERVEZTE: ALMÁSI BALOGH LÓRÁNT

TÖBBLAKÁSOS ÉPÜ LET


18. oldal A HAD- ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLfTÁS SZÉKESFŐVÁROSI CSOPORTJA

I

l.

, I. ~

J\..

u

u

, 1;:<' '~I

l. II

111I11111111111111 ~Jl~ 11:11 ~j, lllIlíll ;:ILIi

l.

11_

I~'

I~I

E.

ml,

I

h,1I1L

KETTŐS HÁZ. ÉSZAKI HOMLOKZAT

00lIm EB

mm HÁRMAS H~Z. ÉSZAKI HOMLOKZAT

A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - UTCAI SZÉKESfŐVÁROSI TÜDŐBE T EGTELEP T ERVEZTE: GYÖRGYI DÉNES

Magyar Épftőm éivészet

19. oMat A HAD- ES NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐVÁROS. CSOPORTJA

KETIŐS HÁZ. DÉLI HOMLOKZAT

...... ,

HÁRMAS HÁZ. DÉLI HO ,\ \LOKZAT A KŐRöSI CSOMA SÁNDOR-UTCAI SZÉKESfŐVÁROSI TÜDŐSETEGTELEP TERVEZTE: GYÖRGY I DÉNES

Magyar ipítőművészet

2Ó. oldal

A HAD- ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLíTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

KETTŐS HÁZ. ÉSZAKI HOMLOKfAL

KETTŐS HAz.

DÉLI HOMLOKfAL

A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR · UTCAI SZÉKESI-ŐVÁROSI TÜDŐBETEGHLEP TERVEZTE : GYÖRGYI DÉNES


21. aMal

A HAD- És N ÉPEG ÉSZSÉG Ü G VI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐVÁROSI CSOPORTJA

NÉGYES HÁZ. DÉLI HOMLOKFAL A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR- UTCAI SZÉKESfŐVÁRO SI T ÜDŐ B E TEGTELEP TERVEZTE : GYÖRGYI DÉNES


22. oldal

A HAD- ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFÖ VÁROSI CSOPORTJA

NÉGYES HÁZ . ÉSZAKI HO~\LOKZAT

A DÉL! I-lOMLOKfAl.

A KŐ R. ÖS I CSOM A S.\NDOR.-UTCAI SZÉKESfŐVÁROSI TÜDŐSETEGTELtP TERVEZT E: GYŐRGY I DÉl"ES

2J. oldal.


A HAD- És NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLíTÁS SZÉKESFŐV ÁROSI CSOPDRTJA

ÉSZAKI HOMLOKZA T

NÉGYES H ÁZ TERV f ZT E : GYÖRGY I DÉNES

DÉ LI HO MLOKZAT

Magyar Épifőmüveszef

24. aMal

A HAD- ES NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESfŐV ÁROSI CSOPORTJA

A SZÉCHENYI-fÜRDÖ

TERVEZTE : DVORÁK EDE

LPí rtTTI~K

: MAR10N

ÉS SZALKA ÉpírÖ,\lESTEREK


25. aMa l

----------------------------------------

A HAD- És NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLíTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

A SZÉCHENYI- FÜRDŐ T ERVEZTE : DVORÁK E DE

A SZOBRÁSZMUNKA MARÓTI OÉZA MŰVE

26. oMal

Magyar Épr'őművészef

A HAD- ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐV ÁROSI CSOPORTJA

,

\

A SZÉCHENYI-fÜRDÖ

TERVEZTE: DVORÁK EDE

Magyal' Epítőmüvésze!

27. oldal A HAD- 'ES NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐVÁROSI

CSOPORTJA

A

SZÉCHENYI-fÜRDŐ



28. oldal

A HAD- ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFÖV ÁROSI CSOPORTJA

, I

A SZÉCliENYI - FÜRDÓ

TERVEZT E: DVORÁK EDE HERENOEZTE: KNUTH KÁROLY


29. oldal A HAD- ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI KIÁLLÍTÁS SZÉKESFŐV ÁROSI CSGPDRTJA

,

-,,I

FÖLDSZINTI ALAPRAJZ

A SZ É CHE N YI-F Ü RD Ő



30. oldal

székesfővárosi csoportjába tartozó cégek végezték: Ágoston és Klldelka építőmesterel" készítették a Gellért-kórház gazdasági barakkját, továbbá a Szent-István-I,órház orbáncos p([villon föld-, köműves- és elhelyező munkáit. Berényi és Lengyel lakatosárúgyára l,észítette a fertőtlenítő-intézet lakatosmunkáit, az udvari homlokzat eresze alatt lévő kovácsolt vaskonzolokat, a mederutcai bat-akkok ablakszellőzőit és a Gellért-barakkok lámpáit. Biehn jános a meder~utcai barakkol\ vasbeton alapjait és a Széchenyi-fürdő aszfalt- és rabitz-munl\áit. A Drasc/ze r.-t. a Széchenyi-fürdő csempemunl,áit. Eternit-művek (Hatschek Lajos) a Gellért-kórház és meder-utcai baral,l\Ükban a takaréktlízhelyek, recheaudok és kályhák körüli Eternit-Iapol,kal való falszigetelést és a Széchenyi-fürdő tetőfedőmunkáit. Fővárosi gázművek a Gellért és meder-utcai baral,kok gázvezetékeit. Oaal Lajos a fertőtlenítőintézet üvegesmunl,áit, a Gellért-barakkok konyhaedényeit és a had- és népegészségügyi I,iállításon lévő rajzok beüvegezéseit. Fdwel Lipót, a Gellért- és meder-utcai barakko]:, ágyait és bútorait és iskola berendezéseit. Fairballks mérleg- és gépgyár r.-t. a hídmérIegeket. Oera Lajos a fertőtlenítő-intézet asztalosmunkáit. Oerő Nándor a Gellért és meder-utcai barakkok bádogosmunkáit. Halltos Testvérek a fertőtlenítőintézet, Gellért- és meder-utcai baral,l,o!z mózolómunkáit. Haas és Somogyi a pincefevilágítókat. Hubold magyar gépgyár r.-t. a trágya- és szemétégető]:z.et. jancsurák Ousztáv a rézkapuzatokat, rézlábazatokat a fertőtlenítőintézetben és a barakkok rézüstberendezéseit. jungfer Oyula a Széchenyi-fürdő lakatosmunkáit. Knllth Károly a Széchenyi-fürdő szerelési munkáit. Kraszner józsej a Szent-jános-kórház orbáncos és bujal,óros pavillonok burkoló munkáit. Marton és Szalka a Széchenyi-fürdő épitőmesteri munkáit. Melocco Péter a fertőtlenitőintézet burkolatait. Kállai Ignác a fertőtlenitő villanyszerelési munkáit. Láng L. gépgyár r.-t. a fertőtlenítőgépel,et. ~ Müller Ernő a Széchenyi-fürdő kőfaragómun!záit. Müiler Rezső a fertőtlenítőintézet kőfaragómunkáit. Molnár Lajos a fertőtlenítőintézet s a Gellért-barakkok gazdasági épületében felszerelt takaréktűzhelyeket. Magyar Aszfalt r. t. a fertőtlenítőintézet, Gellért~ és meder-utcai barakktelepek útburkolatait. Magyar mosó- és gepgyárművek r.-t. a fertőtlenítőintézetben a ruhaáztató és ruhamosógépeket és mosóüstöker. Maróthi Oéza a Széchenyi-fürdő szobrászmunkáit. Pollák Lipót a meder-utcai bat-akkok egy részét építette "montanit ll rendszerben.

A had- és népegészségügyi kiállítás

építkezés iparosmunkáit a

következő

Magyar Epífőmüvészef

31. oldal

Popper Zsigmond a Gellért-kórház betegbarakkjainak egy részét építette és a barakl,ok faágyait szállította. Posnanszky és StreLitz a fertőtlenítőintézet, a Szent-István-kórház bujal,óros és orbáncos pavillonjainal, aszfaltmunkáit. Petz Armin a Gellért-kórház és Szent-jános-Kórház kertészeti munkáit. Pöhlman és tsa a fertőtlenítőintézet központi fűtésberendezését. Palágyi Gyula, fertőtlenítőintézet bútorberendezéseit. Róth Miksa a fertőtlenítőintézet oromfalaiMk mozaik kiképzését és üvegmozaikmunkáit és a Szé chenyi-fürdő üvegfestészetét. Richter és tsa a fertőtlenítő laboratórium berendezéseit. Röck István a gőzgépeket és dinamókat. Stein!zausel és I(ölber a Széchenyi-fürdő szobafestőmunkáit. SclzLick-féle vasöntőde és gépgyár L-t. az istállóberendezésel\et. Schwarcz és Geiger a fertőtlenítőintézet bádogosmunkáit, lámpákat és csillárokat. Száritó- és fűtési vállalat az összes épületek szárítómunkáit. Trautmann Rezső a Széchenyi-fürdő ácsmunkáit Tőke György a Gellért-I,órház barakkjainak egy részét. IfJ. Walla józsef a Széchenyi-fürdő burkoló munkáit. Walla jozstif rA. a meder-utcai barakkok egy részét építette és a Zsolnay L-t. a Széchenyi-fürdő csempe munkáit végezte.


32. oldal

A m. kir'.

Igazságügyminisztertől.

Tervpályázati hirdetmény. ft 'Sepsiszentgyörgyön emelendő törvényl\ezési épület és fogház tervrajzainak elkészítésére tervpályályázatot hirdetek az 1908. évi november hó 2-án 79.041/K. M. szám alatt l\Íadott "Építészeti tervpályázatol, szabályzatáu-nak figyelembe vétel ével és az alábbi feltételek mellett: l . ft pályázat általános és országos, tehát benne kizárólag magyar honos építészek vehetnel, részt. 2. ft tervezési programm, valamint a telek helyszínrajza a hivatalos órák alatt az igazságügyminisztérium segédhivatali főigazgatójától l koronáért átvehető. Elkészítendő a tervezett épületek .elhelyezését feltüntető helyszínrajz 1 : ::00 mértékben; továbbá minden emcletsornak egy-egy alaprajza, az utcai homlokzatok és a tervezet megértéséhez szükséges metszetrajzol, l : 200 mértékben. 3. Távlatrajzok nem készítendők . ft tervrajzok keretezése vcgy beüvegezése mellő zendő. 4. ft tervezethez I,öbtartalomszámítás és könnyen ellenőrizhető méretezett számítási tervvel egy műleírás mellékelendő. ft köbtartalom a járda felszínétől a párkány felső éléig számítandó. ft beépített köbtartalom a törvénykezési épületnél l,öbméterenl,ént 18 koronával, a fogháznál 14 ),oronával számítandó. 5. ftz építés összköltsége 700.000 koronáná l lehetőleg ne legyen több. Ez összegben a telekberendezés költségei nincsenek belefoglalva. 6. 11 pálYCitervek a tervező névaláírásával ellátva s foglalkozásának, illetve képesítésének I,itüntetésével, lepecsételve, a magyar királyi igazságiigyminisztérium segédhivatali főigazgatójánál 1915. évi október hó l8-án déli 12 óráig nyujtandók be, ahol az átadó átvételi elismervény t I,ap. Postán vagy vasúton beérkező pályatervekre nézve a feladás ideje az irányadó. Későbben érkezett, illetőleg feladott pályatervek nem vétetnek figyelembe. ft pályatervek külsőborítéll.aira Írandó :"Pályaterv a Sepsiszentgyörgyön emelendő törvénykezési épü l etről és fogházról. u 7. ft már benyujtott tervek vissza nem vehetők. 8. ft pályaterveket 5 lagból álló bizottság bontja fel és bírá lja el. Ez CI bizo ttság, (11Helynek határozata végérvényes és meg nem fellebbezhető, következőképen éJllíttatik össze: a) az igazságügyminisztérinm kebeléből két tag; b) a kerekedelemiigyi minisztériul11 részéI'öl egy műszal,i ti sz tviselő; e) azigazséJgügyminisztérium megbízéJséJból egy építész; d) ft Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kebeléből meghivandó egy lag. 9. ft péJlyatervek a benyujtéIs sorrendje szerint fognak felbontatni és a b(~l1ylljtéJstól~ széJlIIított egy hónapon belül bírálta/nak meg. ftzok a bíréJlat befejezéséig a nyilvánosság teljes Idzárásáva l, csakis a bíréJló-bizottséJg tagjai által tekinthetől, meg. 10. ft viszonylag legjobbnak talált pályatervel, díjazására ki van tűzve első díj: 2100 1,0rol1a, második díj: 1400 korona, harmadik díj 700 korona. Tervek nem vétetnek meg. 11. ft péJlyaművek a bíréJlat megejtése után egy héten át a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet helyiségében a bíréJlati jeg~'zőkönyv egy másolatéIval együtt I,özszemlére I,iállíttatnak. 12. ft díjazott pályatervel, az igazságügyminisztérillm tárgyi tulajdonai maradnak. 13. ft nem díjazott pályaművek a kiállítás bezárása lItéIn és a benyujtáskor kapott elismervény visszaszolgáltatása ellenében az igazságügymil1isztérilll11 segéd hivatal i főigazgatójptól a pályázat eredményének kihirdetésétő l széJmított hat héten belül a bíréJIati jegyzől,önyv egy másolati példéJnyéJval együtt, a hivatalos óréJk alatt átvehetől,. 14. ft m űszalü művelet elkészítését és a művezetői megbízást illetőleg a miniszter fentartja magéJ nak a szabad rende lkezés jogát. ft további műszaki munkéJk a szol,ásos módon a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet választmánya által 1892. évi május hó 7-én elfogadott díjtáblázat szerint fognak díjaztatni. Egyébl,ént a megbízás részletes feltételei annak idején szerződési l eg fognal, megállapíttatni . 15. Minden pályázó elismeri, hogya pályázati feltételeket és a pályázati szabályzatot ismeri és azoknak magát aláveti . Budapesten, 1915. évi júli us hóban.

A m. kir. Igazságügyminiszter.

A ZITA-KÓRHÁZ HELYRAJZA. a háborúban

Recommend Documents