A zirci ciszterci apátság könyvtára a középkorban

BÍBOR MÁTÉ JÁNOS

A zirci ciszterci apátság könyvtára a középkorban

A ciszterciek m a g a s szintű középkori k ö n y v k u l t ú r á j á n a k k e z d e t e H a r d i n g Szent Istvánhoz (1060 körül-1134), Citeaux (lat. Cistercium) h a r m a d i k apátjához köthető. Az ő angolszász származása m a g y a r á z z a a korai ciszterci kéziratok h a s o n l ó s á g á t az insularis kódexekhez. N e m c s a k a k ö n y v e k külalakjára ügyelt, h a n e m filológiai kérdésekkel is foglalkozott. Igyekezett kideríteni például, h o g y az a m b r o z i á n h i m n u s z o k közül m e l y e k valóban Szent Ambrus alkotásai. Megkísérelte helyreállítani a Vulgata szövegét is, ez ü g y b e n héber, a r á m és g ö r ö g kéziratokat tanulmányozott, s rabbikkal is tanácskozott. A ciszterciek nyitottságát jellemzi, h o g y a citeaux-i k ö n y v t á r b a n megtalálható volt a Korán latin fordítása is. Később - Clairvaux-i Szent Bernát (10901153) purista elveinek előtérbe kerülésével - a kódexfestészet visszaszorult, de a t u d o m á n y o k m ű v e l é s e iránti igény m e g m a r a d t . 1 A XII—XIII. s z á z a d b a n az olvasási és írási szokások m e g v á l t o z á s á h o z kapcsolódó t u d o m á n y o s forradalom zajlott le N y u g a t - E u r ó p á b a n . A ciszterciek e n n e k n e m c s a k aktív részesei voltak, h a n e m sokat tettek e r e d m é n y e i n e k elterjesztéséért is. Erősen központosított rend lévén az egyes a p á t s á g o k folyam a t o s k a p c s o l a t b a n álltak (többnyire franciaországi) a n y a m o n o s t o r u k k a l , s részben o n n a n k a p t á k a m á s o l a n d ó könyvek m i n t a p é l d á n y a i t is. Ennek kös z ö n h e t ő n a g y s z e r e p ü k a gótikus írásformák elterjesztésében. 2 H a z a i példa m i n d e r r e , h o g y a pontigny-i ciszterciek XIII. századi jegyzékének nyolc tétele mellett az „in U n g a r i a " bejegyzés olvasható. M i n t h o g y Pontigny Egres anyaapátsága volt, valószínű, hogy a Maros-parti m o n o s t o r b a k ü l d t é k a kódexeket. 3 Ugyanez feltételezhető Zirccel és Clairvaux-val kapcsolatban is. Hazai k ö n y v m á s o l á s r a utal az egyetlen n é v szerint ismert középkori m a g y a r o r s z á g i ciszterci scriptor, K o n r á d említése 1388-ból. 4 Az oklevél szövege alapján n e m egyértelmű, h o g y ő az ercsi, vagy pilisi m o n o s t o r h o z tartozott-e. 5 A szakirod a l o m ez utóbbi eshetőség mellett foglalt állást. 6 A pilisi a p á t s á g könyvtárának verses felirata is f e n n m a r a d t e g y kódexben (München, Bayerische Staatsbibliothek, elm. 19822, fol. 167), ahová 1505-ben jegyezték be. 7 H ó m a n Bálint szerint Pilisen, M a c h o v i c h Viktor szerint Egresen, m i n d e n e s e t r e egy hazai ciszterci a p á t s á g b a n készültek az Albericus XIII. századi világkrónikájának m a g y a r o r s z á g i f o r r á s á u l szolgáló följegyzések is. 8 479


A h h o z , hogy a k ö z é p k o r i zirci a p á t s á g k ö n y v t á r á n a k helyét valószínűsíteni lehessen, először azt kell vizsgálni, h o g y hozzávetőleg hány és milyen jellegű k ö n y v e lehetett. M i n t h o g y zirci könyvjegyzék, illetve possessorbejegyzés n e m ismert a középkorból, közvetett forrásokhoz kell fordulni. A z 1526 előtt M a g y a r o r s z á g o n készített vagy használt könyvek közül körülbelül 3000 kötet m a r a d t korunkra. Ezek nagy része nyomtatott, s csak kisebb h á n y a d u k kéziratos (BH 1-2964, 3405-3419). 9 Körülbelül 400 kötet az újkorb a n p u s z t u l t el, vagy l a p p a n g (BH 2965-3404). A d a t o k vannak további több mint 3000, mára elveszett könyv egykori létéről is (ВНЕ 1-3025). 1 0 Ezek közül n é h á n y a b é l h á r o m k ú t i , a borsmonostori, az egresi és a pilisi, valamint egy m e g n e m nevezett Győr-egyházmegyei (Borsmonstor/Pornó/Szentgotthárd) a p á t s á g é volt (ВНЕ 124-132, 330, 344, 478, 607,1352, 2040, 2043-2045, 2683). M a g y a r o r s z á g késő középkori k ó d e x á l l o m á n y a - Mezey László becslése szerint - legalább 45 000 kötet lehetett. Ennek alig 1%-a m a r a d t f e n n . Legjobb esetben is csak 450-500 m a is m e g l é v ő kódexről állítható, hogy a középkori M a g y a r o r s z á g o n k é s z ü l t vagy volt használatban. Ennek t u d a t á b a n n e m meglepő, h o g y egyetlen o l y a n könyv v a g y töredék s e m ismert, amelyik a középkori zirci a p á t s á g h o z köthető, s alig van esély arra, hogy ilyen kézirat vagy n y o m t a t v á n y f e n n m a r a d t . Mezey a királyi alapítású m o n o s t o r o k középkor végi k ö n y v á l l o m á n y á n a k átlagát s z á z kötetben határozta meg. 1 1 Felvetődik a kérdés, vajon a zirci apátságé eltérő-e, s ha igen, m e n n y i b e n , ettől a becsléstől. Ciszterci k ö n y v j e g y z é k nem m a r a d t fönn a k ö z é p k o r i Magyarországról, d e az ismert, h o g y 1509-ben a b é l h á r o m k ú t i a p á t s á g b a n 88 k ö n y v e t őriztek. 1 2 Ilyen jellegű a d a t még, hogy 1567-ben, az utolsó a p á t halálakor, a b o r s m o n o s t o r i apátság t e m p l o m á b a n 5 k ö n y v volt található. 1 3 A másik n a g y m o n a s z t i k u s rendnek, a bencéseknek viszont több jegyzéke is fennm a r a d t . A pécsváradi a p á t s á g 1015-ös keltezésű lajstroma 35 kötetet említ, de n e m a teljes á l l o m á n y r ó l szól, h i s z e n két Regulán és két b i b l i a k o m m e n t á ron kívül csak l i t u r g i k u s kódexeket említ. A Tihanyi Alapítólevél hátoldalán öt s z e r k ö n y v s z e r e p e l a XI. s z á z a d m á s o d i k feléből. A bakonybéli monostor 1086-ra datált összeírásában 83 kötetet említenek. A p a n n o n h a l m i főa p á t s á g 1093 körül k é s z ü l t összeírásában 80 k ö n y v szerepel. A k ö v e t k e z ő három s z á z a d b ó l kolostori jegyzék n e m m a r a d t fenn. A XV. s z á z a d b ó l ismert egyetlen ilyen lajstrom szerint a kolozsmonostori bencéseknek 1427-ben 48 k ö n y v ü k volt. Z a l a v á r o n 1553-ban 130 kötetet őriztek. 1 4 A zalavári és a bâtai a p á t Tolnai M á t é p a n n o n h a l m i főapát megbízásából 17 magyarországi bencés m o n o s t o r b a n vizitált 1508 tavaszán. Jelentésükben kilenc a p á t s á g 77 k ö n y v é t említik, d e ez természetesen n e m a teljes állomány. A Szkalkán talált kötetek közül egy missale és egy breviárium ciszterci volt. 15 Ezt az magyarázza, h o g y az egyik ottani szerzetes ciszterci volt. A pécsváradi apátságb a n 1503 körül nyolc b e n c é s mellett két ciszterci is élt. Feltételezhető, hogy ők is saját r e n d j ü k szerkönyveit használták. 1 6 Más iratok, levelek, végrendele480

A ZIRCI CISZTERCI APÁTSÁG KÖNYVTÁRA A KÖZÉPKORBAN

tek, k ö n y v e k ajándékozásáról, kölcsönzéséről, másolásáról, vásárlásáról tudósítanak. 1 7 Mindebből jelentős magyarországi k ö n y v k u l t ú r á r a lehet következtetni, a n n a k ellenére, h o g y a hazai állomány meg s e m közelítette a n y u gat-európait, ahol egy-egy n a g y o b b m o n o s t o r b a n több száz, sőt akár ezer kötet sorakozott a polcokon. (Heiligenkreuzban a XIV. s z á z a d végén 313 kódexet őriztek. 1 8 Citeaux-ban 1480 körül mintegy 1200, Clairvaux-ban a XII. század végén 340, kétszáz évvel később - a liturgikus k ö n y v e k e t n e m számítva - 850, 1472-ben pedig m á r több, m i n t 1700 kötet volt. A n é m e t o r s z á g i L e h n i n b e n 1450-ben körülbelül 1000, H i m m e r o d b a n 1453-ban mintegy 2000 kódexet használtak. Altzelle 1514-ben a liturgikus k ö n y v e k e n felül 960 kötettel rendelkezett. U g y a n e k k o r G r ü n h a i n b a n 650 könyv volt. H e i l s b r o n n b a n 1540-ben említenek csaknem ugyanennyit. Az angliai M e a u x 1396-ban 230, az ausztriai Zwettl 1451-ben körülbelül 500 könyvet birtokolt. Az első ciszterci n y o m d á t 1492-ben helyezték ü z e m b e a németországi Z i n n á b a n , ezt n é g y évvel k é s ő b b követte a francia La Charité. 1 9 ) A r e k o n s t r u k c i ó h o z figyelembe kell venni az egyes korszakokat, a m o n o s torok n a g y s á g á t és a r e n d b e n betöltött szerepét is. A zirci a p á t s á g királyi alapítású volt, az egyik legfontosabb ciszterci monostor, Clairvaux (lat. Clara Vallis) filiájaként alapította 1182-ben III. Béla. A Bakony, illetve a Zirc elnevezés mellett é p p e n ezért N o v a Clara Vallisként is említik. Két okból is jól felszerelt, az átlagosnál g a z d a g a b b a p á t s á g n a k kellett tehát lennie. A zirci monostor erejét mutatja, h o g y 1232-ben Pozsega közelében, G o t ó n leányapátságot hozott létre, m á r p e d i g a rendi előírások szerint csak olyan m o n o s t o r létesíthetett filiát, amelyikben legalább 60 szerzetes élt. G a z d a g s á g á r a utal, h o g y földbirtokai mellett jelentős vámbevételekkel rendelkezett, s a beregi e g y e z m é n y (1233) értelmében - akárcsak Pilis - 2000 sókocka elszállítására volt jogosult. (Ennél több só csak a szentgotthárdi és az egresi m o n o s t o r n a k járt.) A zirci apátok nemcsak s z á m o s perben bíráskodtak p á p a i megbízásból, h a n e m sok egyéb ü g y b e n is intézkedtek, sőt részt vettek Á r p á d - h á z i M a r g i t szentté avatásának előkészítésében is. A zirci monostort e m l í t ő m i n t e g y 170 középkori oklevél közel fele ezekkel kapcsolatos, a többi n a g y r é s z t az apátság birtokairól és személyi ügyeiről szól. 20 A heiligenkreuzi cisztercieket m á r II. Béla meghívta M a g y a r o r s z á g r a , a z o n ban az első m o n o s t o r t (Cikádor) csak fia, II. Géza alapította. H o s s z a b b s z ü n e t u t á n n a g y fellendülés következett. III. Bélának m i n d k é t felesége, Châtillon Á g n e s és C a p e t Margit, francia volt. Talán e n n e k is köszönhető, hogy a király az általa b ő k e z ű e n támogatott ciszterciek apátságait közvetlenül (Egres, Zirc, Szentgotthárd, Pilis) vagy közvetve (Pásztó) francia földről telepítette, s biztosította nekik az őket Franciaországban megillető jogokat. Ez utóbbira a Zirc alapítását követő évben került sor, amikor h a z á n k b a n járt Péter citeaux-i és Ubicellus pairis-i apát, valamint Vilmos citeaux-i perjel és két citeaux-i szerzetes, Péter és Servius. H a m a r o s a n sor került m a g á n k e g y ú r i alapításokra is 481

BÍBOR MÁTÉ J Á N O S

(Borsmonostor, Keresztúr, Pornó), de az u r a l k o d ó i alapítások is folytatódtak (Kerc, Toplica, Szepes, Pétervárad), sőt f ő p a p o k is alapítottak monostorokat (Gotó, Bélháromkút). Ennek a fejlődésnek a tatárjárás vetett véget. A hanyatlás fő oka a z o n b a n az volt, h o g y a XIII. s z á z a d első h a r m a d á b a n megjelentek és nagyon g y o r s a n elterjedtek az időközben megváltozott szerzeteseszménynek sokkal i n k á b b megfelelő k o l d u l ó r e n d e k . A ciszterciek a XIV. századra elveszítették k o r á b b i m e g h a t á r o z ó szerepüket, s így E u r ó p a - s z e r t e a ferencesek és a d o m i n i k á n u s o k vették át tőlük a szerzetesi élet vezetését. A tatárok legalább hat a p á t s á g o t (Kerc, Egres, Bélháromkút, Szepes, Pilis, Cikádor) feldúltak, ezek helyreállítása m e g t ö r t é n t . Ezután m á r csak h á r o m kisebb a p á t s á g létesült (Ercsi, Zágráb, Á b r a h á m ) . A ciszterci apácák m o n o s t o r a i (Pozsony, Veszprémvölgy, Ivanics, Brassó) nem voltak jelentősek. 2 1 Sajnos n a g y o n kevés a d a t ismert a n e m egészen két tucat magyarországi ciszterci m o n o s t o r lakóinak számáról. A külföldről jött és a hazai szerzetesek arányára a nevek alapján is csak óvatosan szabad következtetni. Az egyetlen, a középkori Magyarországról f e n n m a r a d t vizitációs jelentés Siegfried von Waldstein reini apát 1357-ben tett útjáról készült. О Pilist szétzüllöttnek látta. Pásztón és B é l h á r o m k ú t o n az apáton kívül 2 szerzetes élt, Szepesen 12. Ercsin egyetlen szerzetest sem talált, s az apát sem volt otthon. Cikádoron, G o t ó n és Egresen az a p á t mellett élő szerzetesek s z á m á t nem adja m e g . Péterváradon a monostor vezetőjén kívül 12 szerzetest talált. Csak hallomásból értesült arról, hogy a toplicai apát 6, a kerci pedig 13 szerzetes életét Irányította. A vizitátor ekkor már n a g y o n sietett, h o g y időben Citeaux-ba érjen a nagykáptalan ülésére, ezért Á b r a h á m o t , Pornót és Zágrábot n e m kereste föl, igaz, ezeket a m ú g y is jelentékteleneknek tartotta. Sajnos nem m e n t el Zircre sem, bár a pilisi apáttól arról értesült, h o g y a b a k o n y i monostor vezetője n a g y o n rosszul kormányoz. Az ercsi a p á t o t leváltotta, m í g a cikádori próbaidőt kapott. Feltűnő, hogy Borsmonostort és Szentgotthárdot m e g sem említi, amiből Békefi arra következtet, hogy ott r e n d b e n mentek a dolgok. 2 2 Az ismert létszámú monostorok közül tehát csak h á r o m b a n élt e k k o r az apáton kívül előírt legalább 12 szerzetes, de Kerc (1+13), Pétervárad (1+12) és Szepes (1+12) is é p p e n csak megfelelt a rendi szabályzatnak. A többi helyen ennél kevesebb szerzetes lakott (Bélháromkúton és Pásztón 1+2, Egresen és Toplicán 1+6). A laikus testvérek (conversusok) számáról m é g ennyit sem t u d n i . A ciszterci apácák létszámáról ismert egyetlen adat szerint 1345-ben tizenketten éltek a veszprémvölgyi zárdában. 2 3 I. Mátyás és Beatrix k i r á l y n é 1478-ban a ciszterci n a g y k á p t a l a n h o z f o r d u l t a hazai a p á t s á g o k m e g r e f o r m á l á s a ügyében. (A h á z a s p á r azt remélte, h o g y a szerzetesek e r e d m é n y e s e n i m á d k o z n a k m a j d gyermekáldásért.) A w ü r z b u r gi gyűlésen 1480. június l - j é n a németországi apátok összesen hét magyarországi m o n o s t o r betelepítését vállalták. Ez a z o n b a n csak átmeneti fellendülést hozott. A k ü l f ö l d i u t á n p ó t l á s ellenére egyre kevesebb ciszterci élt h a z á n k b a n , s végül alig volt, aki a török elől elmeneküljön. 2 4 482


Mindezekből nyilvánvaló, hogy - a többi magyarországi ciszterci apátsághoz hasonlóan - a zirci is abban az időszakban, a XIII. században élte fénykorát, amikor m é g csak viszonylag kevés könyve lehetett. A kódexek „tömegcikké" válásakor és a könyvnyomtatás elterjedése idején alig n é h á n y szerzetes lakhatta, akiknek csak kevés könyv beszerzésére, használatára volt szüksége és módja. Alátámasztja ezt az is, hogy valamennyi, a középkori Magyarországról fennmaradt, a ciszterciekhez köthető könyv és töredék kéziratos, egyik sem nyomtatott. így tehát a fénykorban és a végső időszakban hasonló s z á m ú könyv lehetett az apátság tulajdonában. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy a pusztuláskor kevesebb kötet képezte a monostori könyvtárat, mint az első időszakban. A zirci a p á t s á g könyveinek száma m é g így is elérhette, sőt talán m e g is haladta a Mezey által átlagosnak tartott száz kötetet, hiszen még a kicsi és jelentéktelen bélháromkúti monostor is 88 könyvvel rendelkezett. Viszont a zirci sem közelíthette meg a nyugat-európai apátságok több száz, sőt ezer kötetes könyvtárát. A zirci k ö n y v t á r állományának összetételéről szintén n e m ismertek k o n k r é t adatok. A Charta Caritatis rövid foglalata és több káptalani h a t á r o z a t azonban előírta, h o g y „Ne küldjenek apátot új helyre legalább 12 szerzetes nélkül és a következő könyvek nélkül: Zsoltáros könyv, H i m n u s z o k könyve, Misekönyörgések könyve, Graduale, Regula és Misszále." Továbbá, h o g y „A Misekönyvet, az Evangéliumos könyvet, a Szentleckék könyvét, a Misekönyörgések könyvét, a Graduálét, az Antifonáriumot, a H i m n u s z o k könyvét, a Zsoltárok könyvét, az Olvasmányok könyvét, a Regulát, a Szentek k a l e n d á r i u m á t m i n d e n ü t t e g y és u g y a n a z o n f o r m á b a n kell használni." Ezeket tehát m á r az alapításkor m a g u k k a l hozhatták, később pedig - szükség esetén - újabb másolatokat készíthettek róluk. Valószínűsíthető továbbá legalább egy teljes Bibliának, k ü l ö n az Újszövetségnek, valamint Pál apostol leveleinek, az egyházatyáknak, ciszterci szerzők - elsősorban Clairvaux-i Bernát - írásainak és m á s lelki olvasmányoknak, különböző teológiai, illetve esetleg világi t u d o m á n y o k kal foglalkozó m ű v e k n e k megléte is. Szabályozták azt is, h o g y „A betűk e g y s z í n ű e k legyenek, és n e m színesek", valamint, h o g y „ M i n d e n scriptoriumban, ahol a szerzetesek szokás szerint másolással foglalkoznak, a hallgatást ú g y tartsák be, amint az a keresztfolyosón s z o k á s " . Továbbá: „Megtiltjuk, h o g y a mi e g y h á z a i n k b a n a könyvek, aranyba, e z ü s t b e köttessenek, vagy aranyozott, vagy ezüstözött kapcsaik legyenek. A k ó d e x e t (selyemmel, vagy m á s értékes szövettel) borítani n e m szabad." Előírták azt is, h o g y „A polgári vagy kánonjog könyvei a k ö z ö s a r m a r i u m b a n egyáltalán ne foglaljanak helyet". A refektóriumbeli „asztalra olvasás" rendjét is m e g h a t á r o z t á k . A ciszterciek n e m csak étkezések alatt olvastak fel, r e n d s z e r e s volt ez alkonyatkor is (collatio), a t e m p l o m melletti folyosón (claustrum collationis). Emellett természetesen volt egyéni olvasás is. Az állomány elsősorban másolással és ajándékozás, illetve hagyaték útján, ritkább a n csere, o l y k o r vásárlás révén gyarapodhatott. 2 5

483


Feltételezhető, h o g y Zircen megvoltak Jean de Limoges (Johannes Lemovicensis) írásai is. Ő u g y a n i s 1208-tól 1218-ig zirci a p á t volt, s - Klaniczay Tibor szerint - itt írta Libellus de dictamine (Könyvecske a fogalmazás szabályairól) című művét, 2 6 amelyet Petrarca is ismert, és a m e l y n e k m a g y a r fordítása is megjelent. M e z e y Lászlónál olvasható, h o g y szintén „ekkor szerzett egy nagyon szép h i m n u s z t Bernát ünnepére, melyet a ciszterci rend egészen a XVII. századig énekelt e n a p o n " . A Libellusról viszont az a véleménye, h o g y hazájába visszatérve írta szerzője. 2 7 Tarnai A n d o r szerint ezt az is alátámasztja, hogy a K ö n y v e c s k é b e n nincsenek m a g y a r vonatkozások, ráadásul a n n a k sincs n y o m a , h o g y a k ö z é p k o r i M a g y a r o r s z á g o n ismerték, használták volna. 28 Ezt a z o n b a n H o r v á t h Konstantin, Jean d e Limoges írásainak kiadója, n e m is állította. Sőt, ő hívta föl a figyelmet arra, h o g y J o h a n n e s Lemovicensis legkésőbb 1245-ben átlépett a ferences rendbe, de m ű v e i nagy részét H o r v á t h szerint m é g ciszterciként írta. 29 A helyzetet bonyolítja, hogy a párizsi egyetemen is említenek egy Limoges-i János n e v ű clairvaux-i magisztert. 3 0 A további kutatást m e g k ö n n y í t h e t i , hogy H o r v á t h ismerteti Johannes Lemovicensis műveinek kéziratait és korábbi kiadásait. 3 1 Valószínűleg ő csináltatta a Jean de Limoges alkotásait t a r t a l m a z ó troyes-i kódexekről azokat a fényképeket is, amelyek Zircről az OSZK-ba kerültek. 3 2 A középkori M a g y a r o r s z á g ciszterci k ö n y v k u l t ú r á j á n a k tárgyi emlékeit és a róla szóló történeti f o r r á s o k a t áttekintve, a zirci á l l o m á n y méretének és öszszetételének vázolása u t á n már feltehető az a kérdés, h o g y vajon hol helyezhették el az a p á t s á g könyveit. A középkori m o n o s t o r b ó l ma már csak két é p e n m a r a d t emlék látható. Imre király oltáralapítást m e g ö r ö k í t ő emléktábláját, ezt a 30><72 cm-es m é s z k ő lapot a jelenlegi apátsági t e m p l o m északi falába, a szószék és a Szentháromságoltár közé belülről, m á s o d l a g o s a n falazták be. Kiegészített felirata: In nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti hoc altare fnndatum est per Aimerico rege Wngarino, azaz: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek n e v é b e n ezt az oltárt Imre, M a g y a r o r s z á g királya alapította. A g y ő r i út mentén álló pillérkötegre, a középkori t e m p l o m eredeti helyén m e g ő r z ö t t oszlopára 1749-ben Szent Imre herceg barokk szobrát állították. Két évvel később feliratos pajzsokat tartó angyalszobrokat helyeztek mellé. 3 3 A középkori a p á t s á g o t H ü m p f n e r Tibor vezetésével tárták fel 1912-ben és 1913-ban. M i n d e n h o z z á f é r h e t ő m a r a d v á n y t kiástak, de alapfalakon, kőfaragványokon és két sírkövön kívül régészeti lelet gyakorlatilag n e m került elő. 34 Ezt az m a g y a r á z z a , h o g y a monostort 1538 és 1549 között kegyurai, a P o d m a niczkyak m ó d s z e r e s e n kifosztották és elpusztították. A romokat az ú j apátság építéséhez (1726-1750) használták fel. 35 Az ásatás befejezése után a feltárt m a r a d v á n y o k egy részét visszatemették, a keleti szárny azonban ma is megtekinthető. A p u s z t u l á s n a k indult r o m o k a t újra és újra rendbe rakták (1943, 484


1958, 1978/79, 1982, 2003), sőt az ötvenes évek végén - a Bakonyi H e t e k r e készülve - a faragványokat kis kőtárba gyűjtötték, a r o m k e r t mellé p e d i g a középkori a p á t s á g alaprajzát és rekonstrukcióját ábrázoló táblákat helyeztek. 3 6 H á r o m f a r a g v á n y és két sírkő a Tihanyi M ú z e u m kőtárába került, a m a r a d é k (19 db.) 1987-ben még Zircen volt. A többi faragvány egy része elveszett, a maradék pedig - az újabban (1952,1954,1972, 1995,1996, 2004, 2005) előkerültekkel együtt - a Veszprémi Lackó Dezső M ú z e u m kőraktáraiba, az ELTE Régészeti Intézetébe és az 1989 óta újra m ű k ö d ő apátságba került. 3 7 Az összes maradvány m e g n y u g t a t ó őrzése és méltó b e m u t a t á s a még v á r a t magára. Mivel a ciszterciek a k ö z é p k o r b a n r e n d k í v ü l szigorú szabályok szerint építkeztek, a feltárt kevés m a r a d v á n y b ó l is r e k o n s t r u á l h a t ó a monostor, s m e g k í sérelhető a k ö n y v t á r helyének m e g h a t á r o z á s a is. Az áhított benedeki egyszerűséghez való visszatérés érdekében a r e n d tiltott m i n d e n „fényűzést": tornyok építését, színes ü v e g a b l a k o k készítését, figurális oszlopfőket stb. 3 8 A Beata Maria Virgo (Áldott Szűz Mária) tiszteletére szentelt, h á r o m h a j ó s , keresztházas, b o r d á s keresztboltozattal fedett t e m p l o m h o z délről csatlakozott a szerzetesek lakóhelye, amelynek helyiségeit a k e r e n g ő kötötte össze. Az épület n y u g a t i része volt a laikus testvérek (conversusok) otthona, amelyet egy k e s k e n y u d v a r választott el a körfolyosótól. A c o n v e r s u s h á z alatti pince (cellarium) alapjait megtalálták az á s a t á s során. A déli szárny m a r a d v á nyai n a g y o n csekélyek, talán n e m is épült ki teljesen. A n a l ó g i á k alapján valószínű, h o g y itt volt a közös előtérből nyíló k o n y h a (culina) és az éléstár. Pontosan ismert v i s z o n t a keleti traktus alaprajza. Az épület délnyugati s a r k á n állt a szerzetesek étkezőterme (refectorium). A t e m p l o m h o z közeledve két kisebb helyiség u t á n következett a káptalanterem (capitulum), az apátság reprezentatív helyisége. Az ezt követő sekrestyéből (sacristia) nyíló ajtó p e d i g a t e m p l o m kereszthajójába vezetett. A sekrestyéből benyílószerűen leválasztott helyiség a k ö n y v e k egyik, e d d i g valószínűsített őrzőhelye. Az apátság környékén végzett f ö l d m u n k á k s o r á n előkerült s z á m o s f a l m a r a d v á n y bizonyítja, h o g y a k ö z é p k o r i m o n o s t o r h o z jó néhány melléképület is tartozott. A kiásott a l a p f a l a k és faragványok, a hazai, illetve külföldi analógiák, valam i n t történelmi a d a t o k alapján valószínűsíthető, hogy a zirci apátság k ö z é p kori t e m p l o m a a XII. és a XIII. század f o r d u l ó j á n épült, s a r e n d h á z a t is h a m a r o s a n befejezték. Átalakításokra és bővítésekre utaló m a r a d v á n y o k is előkerültek. Az é p ü l e t e k a ciszterciek jellegzetes stílusában készültek, r o m á n és gótikus elemeket egyaránt tartalmaztak. 3 9 Az eddigi feltételezések szerint a középkori monostor k ö n y v t á r a a sekrestyéből nyíló helyiség volt. M é g ezt kétségbe v o n v a is b i z o n y o s r a vehető, h o g y a könyveket a sekrestye közelében tárolták. Szerencsére ez az apátság legépebben m e g m a r a d t része. A könyvtár h e l y é n e k azonosítására tett kísérlet során e l s ő s o r b a n analógiákra lehet h a g y a t k o z n i . A k ö z é p k o r i Magyarország ciszterci monostorait sorra 485


véve kitűnik, h o g y e s z e m p o n t b ó l csak a szentgotthárdi, a pilisi és a b é l h á r o m k ú t i m a r a d v á n y o k a t é r d e m e s vizsgálni. 4 0 A szentgotthárdi m o n o s t o r t 1183-ban alapította III. Béla, d e a szerzetesek csak egy évvel később érkeztek Trois-Fontaines-ből. Az a p á t s á g romjait feltárták és helyreállították. 4 1 1184-ben egy bencés m o n o s t o r helyén h o z t á k létre az Acey-ből telepített pilisi apátságot. A m o n o s t o r t e m p l o m á b a n temették el a k ö z e l b e n meggyilkolt G e r t r u d i s királynét (1213). Szarkofágjának töredékei az ásatások során n a p világra kerültek. 4 2 1232-ben - u g y a n a b b a n az évben, amikor Zirc leányapátságaként létrejött Gotó - alapította Kilit egri p ü s p ö k a b é l h á r o m k ú t i m o n o s t o r t , ahova Pilisből érkeztek az első szerzetesek. A bélapátfalvi az egyetlen, többé-kevésbé é p s é g b e n m e g m a r a d t hazai k ö z é p k o r i ciszterci templom. 4 3 A középkori ciszterci m o n o s t o r o k b a n azok nagyságától és típusától f ü g g ő e n több helyen is tarthatták a könyveket. N a g y létszámú a p á t s á g o k b a n külön bibliotékát építettek, vagy legalábbis önálló helyiséget használtak k ö n y v tárnak. Ez vagy a sekrestye mellett, vagy fölötte volt található. 4 4 A m a g y a r országi m o n o s t o r o k egyike sincs olyan állapotban, h o g y erre utaló n y o m o k m a r a d h a t t a k volna, de valószínű, hogy a viszonylag kevés k ö n y v miatt sehol sem alkalmazták ezt a megoldást. Hervay F. Levente szerint a középkori zirci apátság k ö n y v t á r a a sekrestye benyílója lehetett. Ez a jól védett, csak a sekrestyéből megközelíthető helyiség egyúttal a m o n o s t o r egyéb értékeinek és iratainak őrzőhelye is volt (bibliotheca, thesaurus, tabularium). Valószínűnek tartja azt is, h o g y a naponta használt köteteket h o z z á f é r h e t ő b b helyen (sekrestye, a r m a r i u m ) tartották. 45 Valter Ilona S z e n t g o t t h á r d o n megtalálta a szerzetesek falba süllyesztett könyvespolcát, a m e l y h e z h a s o n l ó Bélapátfalván is f e n n m a r a d t . Ez m i n d két helyen a k e r e n g ő b e n volt a k a p c s o l ó d ó keresztház külső, n y u g a t i falába beépítve. A szertartásokra igyekvő szerzetesek s z á m á r a így kéznél voltak a könyvek. Véleménye szerint egy kisebb m o n o s t o r n a k akár teljes állom á n y a elférhetett itt, s n e m csak a szertartásokon használatosak, mint a n a g y apátságoknál. Valószínűnek tartja azt is, h o g y Zircen s e m volt szükség k ü l ö n könyvtárhelyiségre. A m i t a szerzetesek az a r m a r i u m b a n nem t u d t a k elhelyezni, azt a sekrestyében tárolhatták. 4 6 Az a r m a r i u m esetleges meglétét Zircen - a romok jellegéből f a k a d ó a n sem bizonyítani, sem cáfolni n e m lehet. A sekrestyéből nyíló helyiség egykori léte - a helyén talált minimális m a r a d v á n y o k miatt - bizonytalan. Zirc és Pilis igen n a g y m é r t é k ű hasonlósága alapján azonban mégis feltételezhető, Pilisen u g y a n i s e helyiség alapjait is megtalálták. M e g e m l í t e n d ő , h o g y Pilisen é p p e n az „ a r m a r i u m - g y a n ú s " falszöglet előtti u d v a r r é s z e n égett el legalább két tucat XII-XV. s z á z a d i könyv, m i n t ezt az ott előkerült s z á m o s veret bizonyítja. A p u s z t u l á s 1526. s z e p t e m b e r 7 - é n tör486


ténhetett. Ekkor a törökök feldúlták a monostort és e g y szerzetest m e g é g e t tek. Alátámasztja ezt az is, hogy amikor n e m sokkal k é s ő b b N o r m a n n János a p á t és e g y György n e v ű szerzetes e l h a g y t a Pilist, csak egy m i s e r u h á t , néh á n y kelyhet és több oklevelet vittek m a g u k k a l , k ö n y v e k e t - Georgius fráter b r e v i á r i u m á t ó l eltekintve - nem. 4 7 Volt a z o n b a n a k ö n y v e k elhelyezésének még egy m ó d j a : hiszen a könyvtár sokszor m a g á b a n a t e m p l o m b a n volt, mégpedig a b b a n a kereszthajóban, a m e l y i k n e k oldalfala a r e n d h á z h o z csatlakozott. A t e m p l o m b ó l u g y a n i s gyakran vezetett egy fal mellé épített lépcső a r e n d h á z emeletén lévő d o r m i toriumba (scalae ad d o r m i t o r i u m , illetve Schlafsaaltreppe vagy Matintreppe), ami az éjszakai és hajnali szertartásokra igyekvő szerzetesek számára n a g y o n célszerű volt. 4 8 Ezt a m e g o l d á s t számos m o n o s t o r b a n alkalmazták, így Zirc a n y a a p á t s á g á b a n , Clairvaux-ban is (1. kép). A falhoz csatlakozó lépcsőnek az indítása és a kereszthajót a rendháztól elválasztó fal között egy n e m túl mély, könyvek tárolására is alkalmas tér jött létre. Azzal kapcsolatos információt, h o g y Zircen ez a változat valósult volna meg, a kiszerkesztett alaprajz n e m tartalmaz (2. kép). A feltárt romokról k é s z ü l t felméréssel (3. kép) ö s s z e h a s o n lítva a z o n b a n s z e m b e t ű n ő , hogy amarról lemaradt egy kiszögellés. Ezt p o n tosan ott jelzi az ásatási alaprajz, a h o n n a n az emeletre v e z e t ő lépcsőt indítani szokták (4. kép). A lépcső alatt számos kötet - akár e g y középkori a p á t s á g könyvtára - b e f o g a d á s á r a alkalmas p o l c n a k elegendő h e l y volt. Összességében tehát e l m o n d h a t ó , h o g y a középkori zirci m o n o s t o r mintegy százkötetes könyvtára m i n d e n b i z o n n y a l az é p ü l e t földszintjén volt. A n a p o n t a h a s z n á l t k ö n y v e k e t a t e m p l o m és a r e n d h á z csatlakozásánál létrejött falsarokban esetleg kialakított a r m a r i u m b a n , illetve a sekrestyében helyezhették el. Az állomány n a g y részét p e d i g vagy a sekrestyéből nyíló helyiségben, vagy - és ez a valószínűbb - a d o r m i t o r i u m h o z vezető lépcső alatti k ö n y v t á r b a n őrizték.

487


1. kép

488

Képjegyzék

Bíbor Máté János A zirci ciszterci apátság könyvtára a középkorban c. tanulmányához (Irodalomtörténet, 2006/4, 479-492.)

1. kép: A clairvaux-i apátsági templom alaprajzának részlete, a dormitoriumba vezető lépcső bekarikázva. (SCHNEIDER, Die Cisteräensische Klosteranlage, 1Ъ)

2. kép: A zirci középkori apátság kiszerkesztett alaprajzának részlete, a dormitoriumba vezető lépcső helye bekarikázva. (HÜMPFNER 1964.)

3. kép: A zirci középkori apátság rekonstruált alaprajza. A feltárt részek sötétítve, a dormitoriumba vezető lépcső alapozása bekarikázva. (BERCZI 2006, 16.)

4. kép: A zirci középkori apátság feltárt alapfalainak részlete, a dormitoriumba vezető lépcső indítása bekarikázva. (HÜMPFNER 1964.)


liség és európai kultúra = Uo., 421-444. Alfred 1 J. B. DALGAIRNS et alii, Harding Szent István citeaux-i apátnak, a ciszterci-rend alapító- HESSEL, A könyvtárak története (9-17. század) = jánakélete, Bp., 1929, 148-149., 163-168. Ambro- A könyves kultúra XIV-XVII. század: Válogatás a sius SCHNEIDER, Die Geistigkeit der Cister- német szakirodalomból, bev., vál. MONOK István, cienser = Die Cistercienser: Geschichte, Geist, Szeged, 1997, 117-149. Malcolm PARKES, OlvaKunst, szerk. Wolfgang BICKEL et alii, Köln, sás, írás, interpretálás: A kora középkor szerzetesi gyakorlata = Az olvasás kultúrtörténete a nyuga1974, 118-156. Uő, Skriptorien und Bibliotheken der Cistercienser = Uo., 429-446. Wolfgang BI- ti világban, szerk. Guglielmo CAVALLO, Roger CKEL, Die Kunst der Cistercienser = Uo., 193-340. CHARTIER, Bp., 2000, 98-114. Jacqueline HAAdam WIENAND, 22 Bildtafeln von Buchmale- MESSE, Az olvasás skolasztikus modellje = Uo., 115-135. Paul SAENGER, Az olvasás a középkor reien aus cisterciensischen Skriptorien verbunden utolsó századaiban = Uo., 136-167. mit einem Katalog der zugehörigen Handschriften = Uo., 471-508. Georges DUBY, A szerzetesség 3 LOVASS Gyula, Egy középkori francia koés a mezei gazdálkodás = Uő, Emberek és struk- lostor könyvei Magyarországon, Egyetemes Phitúrák a középkorban, Bp., 1978, 27-48., 137-140. lologiai Közlöny [a továbbiakban EPhK], 1938, Uő, A katedrálisok kora: Művészet és társadalom 224-226. 980-1420, Bp., 1984, 111-118. Uő, Der heilige 4 IPOLYI Arnold, Toldalék. A bél-háromkuti Bemard und die Kunst der Zisterzienser, Frank- apátság okmány tárának kiadatlan okmányai a XIII. f u r t a m M a i n , 1993. Gisela PLOTZEK-WE- századtól a XV-dik századig, Archaeologiai KözDERHAKE, Buchmalerei in Zisterzienserklöstern lemények [a továbbiakban AK], 1866,1-XXV. = Die Zisterzienser: Ordensleben zwischen Ideal 5 Uo., XIV. und Wirklichkeit, szerk. K. ELM et alii, Köln, 6 CSONTOSI János, Magyarországi könyv1980, 357-378. George ZARNECKI, Kolosto- másolók és betűfestők a középkorban: Harmadik rok, szerzetesek, barátok, Bp., 1986, 66-83. R. W. közlemény, M a g y a r Könyvszemle, 1879, 297SOUTHERN, A nyugati társadalom és az egyház 305. BÉKEFI Rémig, A pilisi apátság története a középkorban, BpJ 1987, 307-335. LÉKAI Lajos, 1184-1541, Pécs, 1891, 262. A ciszterciek: Eszmény és valóság, Bp., 1991, 2 9 7 HOLL Béla, Könyvkultúra és régi könyvtá30., 221-235., 241-247., 252-265. Henri GAUD, rak története a mai Pest megye területén = Pest meJean-François LEROUX-DHUYS, Die Zister- gye könyvtárai, szerk. PÁL Ernő, Bp., 1965, 151zienser: Geschichte und Architektur, Köln, 1998, 168. 23-125. Kaspar ELM, Annyian, mint a csillagok: 8 H Ó M A N Bálint, A Szent László-kori GesSzegénység, munka és aszkézis: 900 éves a ciszterta Ungarorum és X1I-XUI. századi leszármazói, ci remi Mérleg, 1998, 286-293. Bp., 1925, 5 - 3 2 . MACHOVICH Viktor, Л ma2 John Willis CLARK, The Care of Books, gyar-francia cisztercita kapcsolatok történetéhez, C a m b r i d g e , 1909, 77-82., 97-108., 190-192. EPhK, 1935, 269-288. JAKÓ Zsigmond, Radu MANOLESCU, A la9 CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRtin írás története, Bp., 1987, 125., 162., 167. Elisa- DONYI Klára, Bibliotheca Hungarica: Kódexek beth L. EISENSTEIN, A felnemismert forradalom = és nyomtatott köm/vek Magyarországon 1526 előtt, A könyves kultúra XIV-XVII. század: Válogatás az Bp.,' 1988, 1993, I—II. - A BH-ra tételszámmal angolszász szakirodalomból, jegyz., vál. MONOK hivatkozom. István, SZABÓ Enéh, Szeged,1992,58-85. HAJ10 CSAPODI Csaba, CSAPODINÉ GÁRNAL István, írástörténet az írásbeliség felujulása DONYI Klára, Bibliotheca Hungarica: Kódexek korából, Bp., 1921, 9-101. Uő, Árpád-kori oklevélí- és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 rások és a francia egyetemek = Uő, Technika, műve- előtt': Adatok elveszett kötetekről, Bp., 1994, III. lődés: Tanulmányok, bev., jegyz., kiad., GLATZ A BHE-re tételszámmal hivatkozom. Ferenc, Bp., 1993,3-11. Uő, Európai kultúrtörténet 11 MEZEY László, Fragmenta codicum: Egy - írástörténet = Uo., 13-27. Uő, írásbeliség, intel- új forrásterület feltárása, A MTA Nyelv- és Irolektuális réteg és európai fejlődés = Uo., 37-64. Uő, dalomtudományok Osztályának Közleményei, Az írás szociális szerepe és az egyetemi képzettség 1978, 65-90. Franciaországtól Magyarországig a XII-XIII. szá12 Registrant super inventarium Abbatiae Beel, zadban = Uo., 411-420. Uő, Kézművesség, írásbe- ed. NYÁRY Albert, AK, 1868, 152.

490


13 Ferenc L. HERVAY, Repertórium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria, Roma, 1984, 71. 14 CSAPODI Csaba et alii, Magyar könyvtártörténet, Bp., 1987, 13-16., 19., 76., 88-89. VESZPRÉMY László, A pannonhalmi bencés apátság könyvei а 11. század végi összeírás alapján = Möns Sacer 996-1996: Pannonhalma 1000 éve, szerk. TAKÁCS Imre, P a n n o n h a l m a , 1996, I, 327-332. BÁNHEGYI B. Miksa, Magyar bencés könyvtárak a középkorban = Paradisum plantavit: Bencés monostorok a középkori Magyarországon, szerk. TAKÁCS Imre, P a n n o n h a l m a , 2001, 7 5 79. M ADAS Edit, M O N O K István, A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig, Bp., 2003, 33-37., 58. 15 ÉRSZEGI Géza, Hétköznapok a középkorvégi magyarországi bencés monostorokban = Möns Sneer..., I, 560-570. 16 KUBINYI A n d r á s , Mátyás király és a monasztikus rendek = Möns Sacer..., I, 538-544. 17 Árpád-kori és Anjou-kori levelek: Xl-XIV. század, bev., jegyz., kiad., vál. M A K K A I László, MEZEY László, Bp., 1960,109., 248-249., 307308. A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig, bev., szerk. KOVÁCS Máté, Bp„ 1963, 63-120., 141-150. Magyar humanisták levelei: XV-XVI. század, bev., jegyz., kiad., vál. V. KOVÁCS Sándor, Bp., 1971, 5 5 56., 203-206., 209-210., 224-229., 241-242., 307308., 447-448., 454-474., 488-491., 515-526., 533-539., 558-559., 619-621., 655-656. Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez: Középkor (1000-1530), szerk. MADAS Edit, Bp., 1992, 173., 248-255., 574., 581-586. 18 MEZEY, Fragmenta..., 70. 19 S C H N E I D E R , Skriptorien..., 443. LÉKAI, Ciszterciek..., 95-96. HERVAY F. Levente, A ciszterciek és könyveik a 12-16. században = Fata libelli: A nyolcvanéves Borsa Gedeon köszöntésére írták barátai és tanítványai, szerk. P. VÁSÁRHELYI Judit, Bp., 2003, 175-180. 20 H O R V Á T H K o n s t a n t i n , Zirc története, Veszprém, 1930, 1-68., 265-286. KOSZTA László, A ciszterci rend története Magyarországon kolostoraik alapítása idején 1142-1270, Magyar E g y h á z t ö r t é n e t i Vázlatok, 1993, 115-128. ' 21 BEKEFI, Л pilisi..., 126-127. MEZEY László, Deákság és Európa, Bp., 1979, 126-128. III. Béla emlékezete, bev., ford., jegyz., vál. KRISTÓ Gyula, M A K K Ferenc, Bp., 1981, 97. HER-

VAY F. Levente et alii, Ciszterciek, Bp., Mikes, 1997, 12-31. 22 BÉKEFI Rémig, A pásztói apátság története 1190-1702, Bp., 1898, 69-76., 254-257. 23 MÁLYUSZ Elemér, Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Bp., 1971, 214-215. SOLYMOSI László, Észrevételek a Ciszterci Rend magyarországi történetének repertóriumáról, Levéltári Közlemények, 1984, 237-251. KOSZTA, i. т., 124-127. 24 BÉKEFI Rémig, A cziszterczi rend története Magyarországban = Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi Rend, szerk. BÉKEFI Rémig, Bp., 1896,1-89. Schematismus Congregations de Zirc S. Ordinis Cisterciensis ad annum selwlarem 1942/43, comp. C o n s t a n t i n u s HORVÁTH, Bp., 1942, 155-179. MÁLYUSZ, /. т . , 220-221. 25 MEZEY László, Forrásszemelvények a kéziratosság korának könyvtörténetéhez, Bp., 1957, 131-132., 213. A könyv és a könyvtár..., 71-72. LÉKAI, i. т., 418. HERVAY, Л ciszterciek és könyveik..., 176-177. 26 A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. és a hivatkozott részt írta KLANICZAY Tibor, Bp., 1964, 76. 27 Árpád-kori és Anjou-kori levelek..., 9-10., 37-79. MEZEY, Deákság..., 204-205. 28 T A R N AI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik": Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, Bp., 1984, 39. " 29 J o h a n n i s LEMOVICENSIS, Opera omnia, ed. C o n s t a n t i n o HORVÁTH, Veszprém, 1932, I—III. HORVÁTH K o n s t a n t i n , Limogcs-i János zirci apát (1208-1218), K a t h o l i k u s Szemle, 1930, 97-106. Uő, ]ean de Limoges, aferencrendi, A Szent István A k a d é m i a Értesítője, 1937, 21-26.

30 LÉKAI, т . , 227. 31 HORVÁTH, Limoges-i János..., 101-106. Uő, Jean de Limoges..., 22-23. 32 Troyes, Bibliothèque d e la Ville, Ms. N u m . 556, 893., 1534. OSZK, Facs. I. 631-638. 33 HORVÁTH, Zirc..., 5 - 6 . , 174. 34 H Ü M P F N E R Tibor, A zirci apátsági templom ásatása (1912-13), V e s z p r é m Megyei Múz e u m o k Közleményei, 2(1964), 119-140. 35 HORVÁTH, Zirc..., 71-74., 132-140. AGGHÁZY Mária, A zirci apátság templomépítkezései a XVIll. században, Veszprém, 1937, 19-22.

491

BÍBOR MÁTÉ J Á N O S

36 BÉRCZI L. Bernát, A középkori zirci apát- NÉ STERNEGG Mária, A szentgotthárdi ciszság romjai és rekonstrukciója, [kézirat: www. terci apátság története és művészetének emlékei = Uo„ 365-540. Ilona VALTER, Die archäologische ocist.hu/zircz], 2005, 6-7. Zisterzienscrklos37 K. PALÁGYI Sylvia, T Ó T H Sándor, Erschliessung des ungarischen ters Szentgotthárd, Analecta Cisterciensi [a toA római és középkori kőtár katalógusa: Tihanyi vábbiakban AC], 38 (1982), 139-152. Múzeum, Veszprém, 1976, [30-32]. Lapidarium Hungaricum: Altalános helyzetkép, szerk. FELD 42 GEREV1CH László, A pilisi ciszterci apátIstván et alii, Bp., 1988, 412-413., 417-418. BÉR- ság, Szentendre, 1987. TAKÁCS Imre, GertruCZI L. Bernát, A középkori..., 2005, 8-10. dis királyné síremléke = Pannónia Regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, szerk. MIKÓ Árpád, 38 Ambrosius SCHNEIDER, Der Baubetrieb der Cistercienser = Die Cistercienser..., 57-67. Ul- TAKÁCS Imre, Bp., 1994, 248-251. rich SCHRÖDER, Architektur der Zisterzienser = 43 GERGELYFFY A n d r á s , Bélapátfalva, Die Zisterzienser..., 311-344. A középkori művé- Bp., 1960. Ilona VALTER, Die archäologische Erszet történetének olvasókönyve, bev., jegyz., szerk. schliessung des Zisterzienserklosters von BélapátMAROSI Ernő, Bp., 1996,' 89-95. falva, AC, 38 (1982), 153-165. 39 HÜMPFNER, i. т., 122-137. Ambrosius 44 Edgar LEHMANN, Die Bibliotheksräume SCHNEIDER, Die Cisteciensische Klosterlange der deutschen Klöster im Mittelalter, Berlin, 1957, = Die Cistercienser..., 68-73. BÉRCZI L. Bernát, 3-7., 10-11, 18-19. A zirci ciszterci apátság romjai és rekonstrukciója, 45 Hervay Ferenc Levente (О. Cist., Zirc) Várak, kastélyok, templomok 2(2006) /3,16-19. szóbeli közlése. 46 Valter Ilona (Kulturális Örökségvédel40 Ilona VALTER, Sprechende Mauern: Die Erforschung der Zisterzienserklöster in Ungarn = mi Hivatal) szóbeli közlése. 800 Jahre Zisterzienser im Pannonischen Raum, 47 BÉKEFI, A pilisi..., 275-276.; GEREVICH, szerk. J o h a n n SEEDOCH, Eisenstadt, 1996, Л pilisi..., 14. 43-61. 48 Hervay Ferenc Levente szóbeli közlése. 41 VALTER Ilona, Szentgotthárd történe- Neki, valamint Boreczky A n n á n a k , t G y u r k ó te a mohácsi vészig = Szentgotthárd: Helytörté- Jánosnak, Madas Editnek, Urbán Gusztávnéneti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmá- n a k és Valter I l o n á n a k ezúton is köszönöm, nyok, Szombathely, 1981, 29-80. ZLINSZKY- hogy segítettek.

492

A zirci ciszterci apátság könyvtára a középkorban

Recommend Documents