A zentai HOMOK lakótelep környezetének fejlesztése, megőrzése és megvédése. Elnevezésű projektum tájékoztató oktató anyaga

“A zentai HOMOK lakótelep környezetének fejlesztése, megőrzése és megvédése”

Elnevezésű projektum tájékoztató – oktató anyaga

A projektum a VAT. Településrendezési, Építkezési és Környezetvédelmi Titkárság társfinanszírozásával, a helyi önkormányzat, valamint számos támogató segítségével valósult meg. Zenta, 2015.

A zentai HOMOK lakótelep környezetének fejlesztése, megőrzése és megvédése A „HOMOK” lakótelep a város délkeleti részén helyezkedik el, közvetlenül a Tisza folyó partján. Megközelítőleg 200 méterre délebre a lakóteleptől 1697-ben zajlott le a híres zentai csata. A zentai csata emlékműve a lakótelep északi részén található. A következő városi képeken a „Homok” lakótelep piros színnel van jelölve.

2

Az 1970-es árvíz előtt a város ezen része árterület volt. Később a területet feltöltötték nagy mennyiségű folyami homokkal, innen ered a „Homok” elnevezés.

Fénykép az 1970-ben elárasztott területről és a lakótelep mai fényképe madártávlatból. (A jobb oldali képen a pont a fenti fénykép felvételeyési helye és a nyíl az irányát jelöli) Az 1980-as évek elején kezdődött el a terület településrendezése. Megkezdődött a többemeletes lakóépületek építése (a legtöbb négyszintes). A „Homok” lakótelep kiépítésének befejeztével 1987-ben 35 lakóépületben több mint 3500 polgárnak biztosítottak élet és lakhatási feltételt. A lakóépületek építésével a lakótelepen megkezdődött a területrendezés és az életkörnyezet rendezése. A Tisza-partján lévő rakpart kibővült a lakótelep teljes hosszán. A rakparton sétány épült. A töltés bal oldalán, a Tisza mentén, továbbra is zöld terület és erdős árvízvédő övezet maradt, az árterület átlagos szélessége 25 méter. A töltés jobb oldalán a legközelebbi lakóépületekig zöld övezet terül el. Ezen a zöld területen egy játszótér, egy óvoda és egy többfunkciós sportpálya található. A lakóépületek között és körül zöld terület helyezkedik el. Minden zöld terület füves, dísznövényes, és többfajta fa található ezen a területen, legelterjedtebb a szilfa (legalább 90%). A zöld terület részben a területrendezési terv szerint, részben pedig rendezetlenül alakult ki az itt lakók tevékenységével, ezért nagyon nehezen észrevehető a tervszerű ültetvényes elrendezés. A zöld övezetek karbantartása a „Homok” lakótelepen elsősorban a városi közművesítési szolgálat hatáskörébe tartozik, de egyes lakóépületek lakói időközönként a saját költségeiken is rendezik a lakóépületeik körül elhelyezkedő zöld területeket. A karbantartás minősége és folyamatossága elsődlegesen a rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságától függ. A lakók tudata az életkörnyezetük és a zöld területek rendezése és megvédésének fontossága terén nincs megfelelő szinten. 3

Az akció elsődleges célja a „Homok” lakótelep lakóinak tudatára hatni, és oktatni őket az életkörnyezetük megóvásának fontosságára, a környezetvédelem jelentőségére és szükségességére.

A PROJEKTUMRÓL Az a szándékunk, hogy minél érthetőbben közelebb hozzuk Önökhöz a projektum értelmét, fontosságát és céljait, és ezért szükségesnek tartjuk, hogy informáljuk Önöket egyes, a projektumhoz kapcsolódó és valamilyen formában szorosan kötődő meghatározásokról és fogalmakról. BIODIVERZITÁS (élővilág különfélesége) egy ökoszisztémában megtalálható életformák különlegességét tartalmazza (növények, élőlények, mikroorganizmusok és még millió más életforma). Biodiverzitás a gének, a fajok, az ökoszisztémák és a Föld tájainak összességét képezi. Az ember negatív ráhatása a biodiverzitásra megtalálható e lakótelep területén is. ÖKORENDSZER Az élőlények, élettelen anyagok és az energia nélkülözhetetlen egysége. Az életközösségek között, mint az élettelen természet részei, állandó energia és anyagcsere valósul meg. ÖKOLÓGIA Egy tudomány az élőlények és a külső környezet közötti viszonyról, az élőlények egymás közötti viszonyáról a fennmaradás/túlélés érdekében. ÖKOEGYENSÚLY Egy „egészséges” viszony, egyensúly az élőlények és az környezetük között, ahol élnek. ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK A környezet elemei/tényezői, amelyek szükségesek a szervezetnek, vagy negatívan hatnak rá. E tényezők tulajdonságai: • Egyidejűség • Feltételezhetőség • Változtathatóság ÖKOLÓGIAI ERKÖLCS Az emberi lények és az ő természeti környezetük közötti rendszerezett erkölcsi kapcsolatok leírása, melyek szerint az erkölcsi normák irányíthatják az emberi tevékenységeket a környezetükben, kihangsúlyozva, hogy e tevékenységükben felelősséggel tartoznak, amelyben az emberi ténykedés és felelősség értékelendő. Az ökológiai erkölcs azon a meggyőződésen alapul, hogy minden, ami a természettől van, azt tisztelni és óvni kell a saját értékeiért, és nem azokért az értékekért, amelyekre az emberek használják.

ÖKOLÓGIAI TUDAT Olyan emberi tulajdonság, amely nemcsak tudásból áll, hanem az emóció és az akarat összetevőjéből is, amely azért nagyon fontos, mert a tudás nem jelent sokat meggyőződés és praktikus ténykedés nélkül. 4

Ökologiai tudat alapjai: • Ökologiai tudás • Ökölogiai történések értekelése • Ökologiai cselekvés Az ökológiai tudatot nemcsak a természet és társadalom közötti kapcsolatok, az ökológiai egyensúly felbomlása és a környezetvédelem szükségességének ismerete teszi, hanem az egyén és a társadalmi csoportok tudata, valamint tettrekészsége is, hogy ebben a védekezésben részt vegyenek, felelősséggel és ökológiailag igazoltan viszonyuljanak a környezetükhöz, ahol élnek. Az ökológiai oktatás és ökológiai gondolkodási forma kialakítását már fiatalkorban el kell kezdeni, ezért nagyon fontos a nevelői-oktatói intézmények szerepe a tudás megszerzésének minden szintjén. Ha az embertől ökológiai gondolkodást várunk el, fontos lenne, hogy előzőleg oktassuk. Ennek a folyamatnak szervezettnek kell lennie az ökológiai tartalmak bevonásával az oktatási és nevelési rendszer minden szintjén. HUMÁNÖKOLÓGIA Az a terület, amely emberi tevékenység által kiváltott környezeti változásokat (okait és következményeit) tanulmányozza, ugyanakkor az életkörnyezetnek az ember egészségére való ráhatásával is foglalkozik. ÉLETKÖRNYEZET (biológiai megfogalmazás) A lakott terület része, az összhatások összességével együtt, amelyek azon területre hatnak, amelyben az élőlények megmaradhatnak. Ez alatt értjük a meghatározott szervezeten kívüli hatások összességét, amelyek a nem élő természettől (a környezet fizikai-vegyi feltételei), valamint más élőlényektől származnak, és közösen hatnak az adott környezetre, amelyben él. KÖRNYEZETVÉDELEM Rendszerezett tevékenység, melynek célja a bioszféra megóvása oly módon, hogy a környezetet és az embert is megóvja minden szennyező és pusztító hatástól, hogy az általunk kialkított mesterséges környezet összhangban legyen a természet által kialakított környezettel. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A fenntartható fejlődés alatt azt értjük, hogy a ma nemzedéke olyan formában elégítse ki szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékének szükségleteinek kielégítését. A fenntartható fejlődésnek kilenc alapelve van: 1. Környezetre való figyelem és gondviselés 2. Az ember életminőségének javítása 3. Megőrizni az élet folytonosságát a Földön 4. Az újrahasznosítható energiaforrások maximalizálása 5. A Föld reális fenntartásának keretei közt maradni 6. Az ember viselkedésének és viszonyulásának megváltoztatása 7. Lehetővé tenni, hogy a közösségek saját maguk viseljenek gondot a környezetükről 8. Biztosítani az integrált fejlődést 9. Globális szövetség megalapítása TALAJDEGRADÁCIÓ

5

A taladegradáció kiváltó okai a szennyezés (a nem megfelelő hulladékkezelés, a veszélyes anyagok nem megfelelő kezelése), a földterületek elvesztése (gyárosírás, iparosodás, építkezés), erózió (a szél és a víz tevékenysége), szikesedés, a föld tömörítése. A Föld hanyatlásának következményei: • Felszíni és föld alatti vízszennyeződés, • Élővilág megsemmisítése • Mezőgazdasági terméshozamok csökkenése • Árvizek megjelenésének növekedése • Infrastruktúra elpusztítása VÁROSI STRESSZ Olyan jelenség, amely a városi környezet minőségromlásához vezet. A városi stressz legfőbb problémai a városi környezetben: • A levegő minősége, vagyis szennyezettsége • A víz minősége, a víz iránti szükségletek (veszélyeztetve vannak) • Zaj • Forgalmi balesetek és közlekedési dugók • Hulladéktermelés • Lakhatósági minőség • A városkinézet hanyatlása és a zöldterületek szennyezése • Történelmi emlékművek és épületek hanyatlása KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Az emberi környezetre ható társadalmi tevékenységek, melyek hatására az egyre jobban változik, elveszítve az elődleges kinézetét és tulajdonságát. A környezett mindenféle változtatása, amely negatívan hat az emberi életre és a pozitív emberi és társadalmi tevékenységekre, szennyeződésnek tekinthető. Az össz emberi tevékenység kisebb vagy nagyobb mértékben kihat a környezetre és az egészségre. Tevékenységek, amelyek negatívan hathatnak a környezetünkre: • Energiagazdálkodás • Ipar • Közlekedés • Mezőgazdaság • Városfejlesztés • Turizmus és rekreáció • Háztartások • Erdészet • Vadászat és halászat • Aquakultúra Vitathatatlan, hogy a fizikai környezet hatással van az emberi lényekre, a környezet, amelyben élünk és dolgozunk, nagymértékben növelni vagy csökkenteni tudja az életminőséget. Az ember ökológiai kultúrájának és felelősségének formálása mint szükséglet jelentkezik a természeti erőforrások ember által gyakorolt fogyasztói viszonyában. 6

Az ökológiai kultúra az ökológia világnézetből indul ki, amely a környezetünkhöz való viszonyulás ökológiai tudásán és kritikai értékelésén alapszik. A folytatásban szükséges megemlíteni, hogy melyek a környezettel kapcsolatos globális problémák: • KLIMAVÁLTOZÁS • ÓZONKÉREG CSÖKKENÉSE A SZTRATOSZFÉRÁBAN (jó ózon) • SAVASODÁS (savas eső) • TROPOSZFÉRIKUS ÓZON (rossz ózon) • AZ ÉLŐVILÁG HANYATLÁSA • ÉDESVÍZI FORRÁSOK KEZELÉSE • TENGEREK ÉS PARTOK SZENNYEZÉSE • ERDŐPUSZTÍTÁS • TALAJDEGRADÁCIÓ • HULLADÉKGAZDÁLKODÁS • KÖRNYEZETI KATASZTRÓFÁK • GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK • SUGÁRVESZÉLY • VÁROSI STRESSZ Környezetünk globális problémáinak felsorolása után fontos, hogy információt kapjunk az ÖKOLOGIAI/KÖRNYEZETI EGÉSZSÉGRŐL is. Az ökológiai egészség magába foglalja az egészségre közvetlen patológiai következményekkel járó veszélyes vegyszerek, a sugárzás és egyes biológiai reagensek hatását, valamint a közvetett következményeket, amelyek magába foglalják a lakhatást, a közlekedést, a területfejlesztést és a földterületek használatát is. Az Egészségügyi Világszervezet öt ökológiai alapfeltételét nevezi meg az egészséges környezetnek: 1. Biztonságos és kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú ételek 2. Tiszta levegő 3. Elegendő mennyiségű, biztonságos ivóvíz 4. Biztonságos és nyugodt települések 5. Stabil ökoszisztéma, amelyben az emberek minőségesen élnek Ezen ökológiai feltételek felsorolása után nézzük meg, hogy hogyan kellene kinéznie egy fenntartható közösségnek: • Ha a forrásokat hatékonyan használjuk, és a hulladék a lehető legkevesebb • Ha a szennyezés úgy korlátozódik, hogy a természeti rendszerek nem szenvednek kárt • Ha mindenki számára elérhető az egészséges táplálék, víz, üzemanyag (ésszerű használattal), biztonságos otthon • Ha mindenkinek joga van a számára megfelelő munkakörben dolgozni • Ha az ember egészségét biztos és tiszta környezet megteremtésével védjük, és olyan egészségi szolgálat megteremtésével, melyben hangsúlyozott a betegségek megelőzése és a megfelelő gyógykezelés jelentősége 7

• Ha az emberek félelem nélkül élnek, ha nincs erőszak, bűnözés, meghurcoltatás, függetlenül a hitüktől, vallási, nemi és faji hovatartozásuktól • Ha mindenkinek szabad hozzáférése van a szakértelemhez, tudáshoz és információkhoz, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy be tudja tölteni társadalmi szerepét • Ha a közösség minden részének joga van részt venni a döntéshozatalban A felsorolt globális környezetvédelmi problémák kisebb vagy nagyobb mértékben jelen vannak a „Homok” lakótelep területén is. Most külön kitérnénk a lakótelep hulladékgazdálkodásának problémájára, mint az egyik legjelentősebb szennyezési formára. Ha továbbra is így viselkedünk, fennáll a veszély, hogy betemet és megfojt bennünket a hulladék. A legnagyobb probléma a mind több hulladék jelenléte, ennek nem megfelelő és nem ellenőrzött gyűjtése és tárolása, a hulladék besorolásának és újrahasznosításának hiánya. A hulladék keletkezésének, tárolásának és szállításának következményei: • A talaj és víz szennyezése • Növekszik a globális felmelegedés • Természeti tájak kinézetének hanyatlása HULLADÉKFAJTÁK BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ HULLADÉKOK Olyan hulladék, amely alkalmas az anaerobikus és aerobikus lebomlásra, mint pl. az étel, kerti hulladék, papír és karton. Tartósan rendszerezett hulladékgyűjtéssel és besorolással elérhető az alapcél, vagyis a környezetszennyezés csökkentése és a terület hanyatlásának megakadályozása. KOMMUNÁLIS HULLADÉK Szilárd hulladék, mely a lakott települések háztartásaiban keletkezik, valamint kerti, kereskedelmi és egyéb kommunális hulladék stb. A polgárok, akik „megtermelik” a hulladékot, nem rendelkeznek magas szintű tudással, nem tudják, hogy mi történik, ha kidobják a hulladékot a házukból vagy a lakásukból. A kommunális hulladék besorolása és újrahasznosítása nagyon fontos. Újrahasznosítással a következő stratégiai célok érhetők el: • Nyersanyagbázis takarékossága • Energiatakarékosság • Új munkahelyek létrehozása az újrahasznosításban • Környezetvédelem „AZ EGYIKNEK SZEMÉT, A MÁSIKNAK KINCS.” ZÖLDHULLADÉK A zöldhulladék alatt értjük a füvet, a dísznövények ágait és a kerti hulladékot, amely a háztartásokban keletkezik. Természetes és a legsikeresebb újrahasznosítási mód a komposztálás, vagyis a szerves anyagok biológiai felbontása. Komposztálással, azon túl, hogy védjük a környezetünket, teljesen ingyen kapunk szerves trágyát. 8

A fahulladékot fel tudjuk használni fűtőanyagok gyártásra. A fával való fűtés az energiafelhasználás körforgalmát jelenti. CSOMAGOLÁSI HULLADÉK Minden olyan csomagolás vagy csomagolási anyag, amelyet nem lehet hasznosítani az eredeti céljára, kivéve a termelési folyamatok alatt keletkezett hulladékot. A kommunális csomagolási hulladék háztartásokban keletkező elsődleges és másodlagos hulladék. A nem kommunális csomagolási hulladék az elődleges, másodlagos és harmadlagos csomagolási hulladék, amely a gyártási folyamat alatt kiskereskedésekben, valamint egyéb tevékenységekkor keletkezik, és ahol nem gyűjtik szervezetten össze. Az elsődleges csomagolás a legkisebb csomagolási egység, amelyben a terméket eladják a végső vásárlóknak. A másodlagos csomagolás olyan csomagolási egység, amely tartalmaz több elsődlegesen csomagolt terméket. E csomagolás a termékről eltávolítható, és nem változtatja meg a termék jellegzetességét. A harmadlagos csomagolás az a csomagolási egység, amikor is az elsődlegesen és másodlagosan csomagolt termékek biztonságos szállítása és rendszerezése a cél. E csomagoláshoz nem tartoznak a közúti, vízi, vasúti és légi szállításra szolgáló konténerek. ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK Minden olyan technikai és egyéb műszer, mely árammal vagy elemmel működik, és amelyet már nem használunk, elektronikai hulladéknak nevezzük. Ez a hulladék veszélyt jelent, mert a leggyorsabban terjeszkedő hulladék és a VESZÉLYES HULLADÉKOK közé sorolják, mert kb. 6001000 féle különböző vegyi anyagot tartalmaznak, legtöbbjük rákkeltő. Ezek veszélyes vegyületek, amiért ez a hulladék nagyon mérgező és káros az egészségre, környezetre és az egész ökoszisztémára. ÁLLATI HULLADÉK Elhagyott, nem begyűjtött állati tetemek vagy azok részei, állati eredetű termékek, azaz olyan termékek, melyek állatok feldolgozásával keletkeznek, de nem alkalmasak az emberi fogyasztásra. Az állati hulladék megjelenése és jelenléte nem kifejezetten jellemző a „Homok” lakótelep területén, de a lakótelep közvetlen közelségében sok gazdasági udvarral ellátott lakóház található, ahol állattenyésztés folyik, és ez potenciális veszélyt jelenthet a polgárok és a tömbházak lakóira nézve, mert betegségek és fertőzések forrása lehet. E témával kapcsolatban fontosnak tartjuk megemlíteni azt a környezetszennyezési problémát, amelyeket a lakásokban tartott házi kedvencek okoznak. A „Homok” lakótelep nagyszámú lakásában tartanak házi kedvenceket, főleg kutyákat és macskákat. Ezek az állatok a fiziológia szükségleteiket általában az lakóépület melletti közterületeken, füves területeken, sok esetben játszótereken és a sportpálya környékén végzik el. A legtöbb házi kedvenc tulajdonos semmilyen lépést nem tesz annak érdekében, hogy a házi kedvenceik ne szennyezzék a környezetet, nem távolítják el a „piszkot”, amelyeket kedvenceik hagynak maguk után. Ez a hanyagság, azon túl hogy szennyezi a környezetet, közvetlen veszélyt jelent az emberek egészségére, különösen a játszótereken tartózkodó gyerekekre. Sajnos a házi 9

kedvencek tulajdonosai nem figyelnek arra, hogy megelőzzék a kedvenceik általi környezetszennyezést. NÖVÉNYVILÁG A lakótelep területén megtalálható növényvilág nem sokban tér el a város más területén található növényvilág összetételétől. A zöld területeket illetően a város ezen részén jellemzőek a nagy bekerítetlen területek, vagyis nincsenek bekerített udvari területek, melyek valamennyire megakadályoznák a szél által terjedő magok szétszóródását, amelyekből növények nőnek ki. A lakótelep teljes területén a zöld felületek bekerítetlenek, és egy egészt képeznek a Tisza jobb partján elhelyezkedő zöld felülettel. A meglévő sokféle és sokszínű hasznos növényzet mellett kismértékben megtalálhatók olyan növények is, melyek vegetációja negatívan hat az itt lakó emberek egészségére. A városi zöldterületek rendszeres karbantartása pozitívan hat az ott lakó emberekre. A zöldterületek karbantartásának és a káros növényzet elszaporodásának megakadályozásának rendszeres környezetvédelmi tevékenységnek kell lennie. Sajnos tanúi vagyunk annak, hogy a zentai „Homok” lakótelep területén nem figyelnek a környezetvédelemre, és ezáltal nagy károkat okoznak. Az emberi egészségre káros hatású növényfajták közül elsősorban a parlagfű jelenlétét emelnénk ki: PARLAGFŰ (latin megnevezése: ambrosia artemisiofila) Egy erőszakosan terjeszkedő gyomnövény termése, legelterjedtebb és legveszélyesebb allergén növény. Egyéves növény, magassága 20 cm és 200 cm közötti. Gyökere orsós, egyenes növésű, szerteágazó, tojás alakú levélzettel. A tő kerek vagy négyzetes alakú. A természetben senki nem fogyasztja keserű íze miatt. Április közepétől bújik elő és késő nyárig, őszig vegetál, az első fagyok megjelenéséig virágzik. A parlagfű pollenje az emberek kb. 10% - nál vált ki allergiás reakciót. Minden pollen által előidézett allergia 50-60%-át ez váltja ki. A legérzékenyebb személyeknél az 1m3 mennyiségű légtérben megtalálható 8-20 pollenmag erős reakciót vált ki, és már egy parlagfű is 1-8 milliárd pollenmagot termelhet. Pollenmagjában 52 fajta allergén anyag található, és ezek közül hat különösen veszélyes. Az allergiás reakció elsősorban a felső légúti szerveknél jelentkezik. Nehéz lélegzés és fokozott váladék kiválasztás az allergia megjelenésének jellemzői, de egyes esetekben asztmás rohamok is felléphetnek. A világban egyre sűrűbben jelentkeznek halállal végződő pollen érzékenység által kiváltott esetek. SZILFA ( latin megnevezése: Ulmus pumila) Kis és közepes fa vagy aljnövényzet. Magassága elérheti a 10-20 métert, vastagsága a 80 centimétert. Hideg környezetben levélhullató, melegebb égtájakon félig örökzöld. Rövid életű fajta, a mérsékelt klímájú környezetben ritkán él 60 évig, de természetes környezetében elélhet 100 vagy akár 150 évig is. Levelei 7 cm hosszúak és 3 cm szélesek, szélei gorombák, és rövid görbe száron helyezkednek el. Ősszel a levél zöld színe megváltozik, és sárga lesz. Amerikai tudósok a szilfát nagyon rossz minőségűnek tekintik. Úgy ítélik meg, hogy rövid életű, a fa túl szilárd és így könnyen törik, koronája formátlan, nagyon nyitott és szabálytalan alakú. Legnagyobb negatívumai közé tartozik az agresszív növése és terjeszkedése, mégis elfogadott lett a gyors növekedése és árnyékképzése miatt.

10

A szilfa alatt, keménysége miatt, sok letört száraz ág található. Jó szaporodási képessége miatt még a betonozott felületek repedéseiben is megmarad és növekszik, nagy kárt okozva így a környezetben és az anyagi javakban. ÁLLATVILÁG A lakótelep állatvilága hasonló a város más területein megtalálható állatvilággal, azzal a kitétellel, hogy jellemzően megtalálhatók még a folyó menti területeken élő állatok. Az állatvilág jelenlétével elkülöníthetetlen részét képezi az ember természetes életkörnyezetének és a mindennapjainak. Az ember a modern lakhatási feltételei között az állatok az emberi lakhelyen kívül kaptak helyet. Sok állatfaj, mindenekelőtt a rovarok, jelenlétükkel az emberi lakhelyen nem kívánt „lakók” és minden ember el szeretné őket távolítani a lakhelyéről. Nagyobb testű állatfajok (kivéve a házi kedvenceket) nem kívánatosak az lakhelyeken. A lakhely állatoktól való védése az ember egyik fő tevékenysége, amely egészségi természetű, és ezen is alapszik. Sok állatfaj az emberekkel, tárgyakkal, táplálékkal vagy vízzel való kapcsolatában fertőzések vagy betegségek hordozói lehet. A lakók és a városi szakszolgálatok rendszeres tevékenységével csökkenthetjük az egyes káros állatfajok szaporodását, és így megelőzhetjük azoknak a kedvező feltételeknek a megjelenését is, amelyek elősegíthetik egyes káros állatok korlátlan szaporodását. A hulladék szabályos elhelyezése az arra előrelátott tárolókban és helyeken, a hulladék szabályos lezárása és nem szétszórása, elengedhetetlen feltétel a környezetvédelemben. Így, túl a rovarok elszaporodásán, megakadályozzuk a nagyobb testű állatok szaporodását is, amelyek, ha nagyon elszaporodnak, jelenlétükkel veszélyt jelenthetnek a lakosok számára, ugyanakkor a rágcsálók nagymértékű elszaporodása esetén, ha azok már a hulladéktárolókban nem találnak elegendő élelmet, lakhelyüket az emberi lakhelyekben keresik. Az illetékes kommunális szolgálat végzi a hulladék elszállítását és a hulladéktárolók helyének tisztántartását. A lakosok a veszélyes helyzetek kialakulásának lehetőségeiről nagyon keveset tudnak. Ugyanúgy, mint más városokban, Zenta város területén és környékén is folyamatos a szúnyogok permetezése. Szükséges kiemelni, hogy a szúnyogok legjobban pont a vízpartok környékén szaporodnak. Tehát az összegezés egyértelmű: rendszeres szúnyogpermetezés nélkül városunkban a „Homok” lakótelep polgárai a legkiszolgáltatottabbak. Szúnyogok – a Culicidae családjához tartozó kétszárnyú rovarok. Bolygónk minden területén elszaporodtak. Ez a család kb. 3500 fajból tevődik össze. Különösen kedvelik a melegebb éghajlatot, ahol gyorsan szaporodnak. Abban különbözik a többi rovartól, hogy a testük és a szárnyuk pehellyel van borítva, ami a faj megjelölésének taxonómiai jellemzője. Egyes szúnyogfajták megtámadják az embert és az állatokat, és azok vérével táplálkoznak. Nőstény szúnyogok táplálkoznak az emberi és állati vérrel, míg a hímszúnyogok nem vérszívók, és a vízzel ellátott területeken élnek. A szúnyogok jó rejtőzködők és könnyen megtalálják az utat az ember lakhelyéhez. Azok a fajok, melyek jelentősek a humán és állatorvosi orvostudomány szempontjából, két alcsaládhoz tartoznak: 1. Anophelinae – három faj besorolása, legfontosabb képviselője a maláriás szúnyog, 2. Culicinae 31 fajtával, melyek közül a mi területeinken legismertebb fajták a: 11

• Sárgalázat terjesztő szúnyog (Aedes) és • Egyszerű szúnyog (Culex) Egyszerű szúnyog – abban különbözik a maláriás szúnyogtól, hogy párhuzamos a talajhoz viszonyított testtartása, a maláriás szúnyogé viszont ferdén helyezkedik el fölemelt hátsó testtartással. Lárvái állóvizekben, pocsolyákban, medencékben, kanálisokban, lefolyókban stb. fejlődnek. Országunk területén ez a legelterjedtebb szúnyogfajta, és 2500 méter magasságban is megtalálhatók. A délen honos egyedek sokkal agresszívabbak, mint az északon találhatók. Az egyszerű szúnyog (culex pipens) alfajai: • Culex pipens fatigans • Culex pipens quienquefasciatus (a képen) • Culex pipens molestus Az egyszerű szúnyog sok vírusos és bakteriális betegség okozója, mint a: • Japán encefalitis, • Linfatikus meningitis, • Keleti és nyugati ekvina encefalita, • San-Lui láz, • Tularemija, • Bang-kór

MIT TUDNAK TENNI A LAKÓK A KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE, MAGÓVÁSA ÉS MEGVÉDÉSE ÉRDEKÉBEN? Az eddig ismertetett adatok és információk alapján olyan környezetvédelmi ismeretek birtokába jutottunk, melyek szerint meg tudjuk nevezni a „Homok” lakótelep konkrét környezetvédelmi tevékenységeit. A birtokunkba jutott ismeretek alapján tudjuk, hogy milyen fontos a környezet és a természetvédelem. Meg kell, hogy értsük, az ember tartozik a természethez és nem a természet az emberhez. Valójában a természet várja az ölelésünket. Sokatmondó és tanulságos Albert Einstein következő gondolata is: „TÖBB A TÖKÉLETESSÉG EGY CSEPP VÍZBEN, MINT BÁRMELY GÉPBEN, MELYET AZ EMBER ALKOTOTT.” Mielőtt még áttérnénk a projektumban megnevezett, a környezetvédelmi tennivalók konkretizálására, elkészítettünk egy, a „Homok” lakótelep jelen környezet és természeti állapotát bemutató fényképsorozatot. E fényképek hűen tükrözik a jelenlegi lakótelepi környezetvédelmi állapotokat. A fényképek legtöbbje a negatív környezetvédelmi állapotokat szemlélteti, de vannak közöttük olyanok is, amelyek bizonyítják, hogy a lakók odafigyelnek a mikrokörnyezetükre, és a megfelelő környezetvédelmi hozzáállásukkal és cselekvéseikkel példát mutatnak, és ezzel egyidejűleg ösztönzik a lakótelepi lakosokat a környezettudatos gondolkodásra és cselekvésre. A projektum fényképsorozata szöveges magyarázattal a következő honlapon található: http://kucnisavetisenta.org.rs/Akcije/2015/2015-RS.html 12

PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK A KÖRNYEZET FEJLESZTÉSÉRE, MAGÓVÁSÁRA ÉS MEGVÉDÉSÉRE A LAKOSOK OKTATÁSA Az emberek oktatása, függetlenül életkoruktól, az egészséges és biztonságos környezet alapját kell, hogy képezze. A tájékozatlanság a polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos érdeklődését csökkenti, gerjeszti a szennyezés mértékét, és egyben szűkíti az ökológiai ismereteket. A környezetvédelmi oktatás 3 elemet tartalmaz: 1. Felhívni a közvélemény figyelmét, hogy az ember életében szükséges a tervszerű környezetvédelmi tudás fejlesztése 2. Fejlesszük tudatunkat a környezetvédelmi jellemzőkről, a környezetvédelemről és a környezetvédelmi viszonyokról 3. A környezetvédelmi oktatás lényege az kell, hogy legyen, hogy az embert olyan elkötelezettség jellemezze, amely törekszik az olyan környezetvédelmi jólét megteremtéséhez, mely biztosítani tudja nemcsak a mostani, hanem a jövő nemzedékek fennmaradását is. A lakók/emberek oktatási folyamatában, ha a környezetük megvédésének, megóvásának és fejlesztésesnek szükségéről és annak formájáról beszélünk, kiemelten fontos a család szerepe. Ebben az életközösségi formában szükséges, hogy a család minden tagja kölcsönösen oktassa egymást, kezdeményezője és aktív résztvevője legyen az összes környezetvédelmi tevékenységnek, és így ösztönözzék a polgártársaikat, hogy ők is így cselekedjenek. HULLADÉKKEZELÉS A jelenlegi hulladékkezelési lehetőségek és feltételek függvényében fontosnak és szükségesnek tartjuk a hulladékkezelés következő szabályainak betartását: • Már a lakásokban/háztartásokban szorgalmazni kell a hulladék elkülönítését és rendszerezését a későbbi tárolására • A hulladékok elhelyezése, fajtájától és felhasználásától függően, a megjelölt hulladéktárolókban. • Fontos, hogy a házi kedvencek tulajdonosai és tartói összegyűjtsék a kedvenceik által keletkezett „piszkot” a lakóépületük környezetében és a közterületeken. • Megállítani vagy lecsökkenteni a reklámanyagok szórását, valamint átvételükkor gondoljunk a reklámanyagok újrahasznosítására, színtől és minőségtől függően (nagyobb a papír felvásárlási ára, ha jobb minőségű vagy ha színes, példaként említendő: ha csak 100 000 ember visszautasítaná a reklámanyagokat évente kb. 150 000 fát mentenénk meg a világon). • Konyha: kiváló hely a környezetvédelmi gondviselésre. Edényeket használjunk az ételek őrzésére és tárolására a megszokott fóliák helyett. Papírtörlők helyett szövetből készült törlőket használjunk, melyek mosása után újra használhatók. • Vigyázzunk a vízre: fogmosáskor csak nedvesítsük meg a fogkefét, és ne mossunk fogat nyitott vízcsapnál, borotválkozáskor szintén ne használjuk a csapból folyó vizet, hanem vízzel töltött mosdóban borotválkozzunk, mosogatáskor is így cselekedjünk. 13

• Töltsük fel az elemeket: olyan elemeket használjunk, melyek újratölthetők. Függetlenül attól, hogy káliumot tartalmaznak, tovább használhatók, mint az alkáli elemek, és így csökkenthető a veszélyes hulladék problémája. Az eldobott és kidobott elemet a szeméttel együtt elszállítják a szemétgyűjtő telephelyekre, ahol rozsdásodnak, szétesnek és így élő káliummal szennyezik a földet. Az elemek égetésével a felszabaduló veszélyes anyagok a levegőt szennyezik. • Fényes-elvek: Fontos a világítótestek tudatos használata, a világítótestek rendszeres lekapcsolása azokban a helyiségekben, amelyekben nem tartózkodunk, energiatakarékos izzók vásárlása és használata energiatakarékossági célból. Az ilyen világítótestek tovább használhatók, energiatakarékosak, és kevesebb a levegőbe történő szén-dioxid kibocsájtásuk. • Általánosan szemlélve a hulladékkezelésnél egy alapszabályt kell tiszteletben tartanunk: „NE DOBD EL, DOBD BELE”.

KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓK MEGSZERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖRNYEZETÜNK FEJLESZTÉSE, MEGÓVÁSA ÉS MEGVÉDÉSE CÉLJÁBÓL Elsődlegesen a lakók olyan környezetvédelmi aktivitására gondolunk, amelyeket saját maguk szervezhetnek meg és valósíthatnának meg a környezetük fejlesztésére, megóvására és megvédésre, mint például a: • közvetlen életkörnyezetük tisztántartása, rendezése és takarítása (zöld és füves területek, fák, aljnövényzet, folyóparti területek) • Átfogó környezetvédelmi akciók szervezése, kezdeményezése és azok megvalósítása. E tevékenységükben külön kiemelnénk a házmesterek ténykedésének szükségességét és fontosságát. ÖSSZEGEZÉS Bolygónk történelmének kritikus pillanatában vagyunk, amikor is az emberiség a jövőjéről dönt. A világ egyre törékenyebb és összefonódottabb, a jövő egyrészt nagy ígéret, másrészt nagy veszély is. Ha bolygónkat szeretnénk fejleszteni és megóvni, meg kell értenünk, hogy a csodálatos kulturális különféleségek és életformák mellett mi is csak egy emberi család/közösség vagyunk, amely ugyanazt a sorsot osztja, mint a többi. Össze kell tartanunk, hogy megteremtsünk egy fenntartható globális társadalmat, amely a természet tiszteletén, ökológia etikáján, általános emberi jogokon, a jövendőbeli nemzedékek jövőjének biztosításán és a béke kultúráján alapszik. A környezetvédelmi politika és a fenntartható fejlődés nem korlátozódhat csak a helyi szintű szennyezés ellenőrzésére, hanem egy átfogó globális, össztársadalmi mozgalom kell, hogy legyen.

14