This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Az
o p ál.*
Öröm m el szólhatunk e kőről, a m elynek több féleségei k özött úgyszólván csakis a nem es opál az, a m ely drágakő számba m e g y ; ez azután a legszebbek egyikének, színes lángjaival a m aga nem ében egyetlen n ek m ondható, a m ely legszebb m in őségéb en hazánkban terem egyedül. A régi id ők b en már ism erték és igen sokra becsü lték e n em es k ö v e t ; Krisztus előtt az ö tö d ik század elején O n o m a k r i t o s már em líti az opál szépségeit, P l i n i u s pedig, tehát 6 0 évvel Krisztus után, b őb eszéd d el és jellem zően ír arról, m int a m elynek tüze a karbunkuluséhoz, biborszíne az am ethystéhez, zöldje m eg a sm aragdéhoz hasonlít úgy, hogy m indezen színek csodás vegyülékben együtt lángolnak. T ehát kétségtelen, h ogy P l i n i u s az igazi nem es opált ism erte, a m elynek nagyságát m ogyorónyinak szabja m eg és elm ondja, hogy N o n i u s szenátor, mikor a triumvirek egyike, M a r c u s A n t o n i u s szám kivetette, ezen b ü nte tést gyönyörűséges opáljával elháríthatta volna, ha M a r c u s A n t o n i u s - n a k átadja azt. D e inkább a szám űzést vá lasztotta, hogysem R óm ában ezen kin cse nélkül éljen és bujdosásába híres opálján kivül nem is vitt m agával egyebet. A k ésőbbi id ők b en is m indig becses, kiváló kő volt, a m elyről a középkorban azt hitték, hogy m indazon drágakövek kiválóságait egyesíti m agában, a m elyek
n ek csak színeit láttatja. íg y azután az annyiféle színben játszó nem es op á l tulajdonosa már akkor igen szeren csés em ber lehetett. A zt is m egjegyezték, h ogy ha a szőke leányok nyakukon opált viselnek, akkor hajuk szép szín é b en m eg nem változik s o h a ; m eg azt is hitték, hogy az opál viselője láthatat lanná válik. Ú jabb id ő k b en azután a h ivők seregéb en az a hit terjedt el az opálról, h ogy tulajdonosának vagy v ise lőjének szerencsétlenséget hoz. M ivel p ed ig m ég m a is sok em ber hajlik a babonára, nem csodálkozhatunk, h ogy ez a balh ied elem m ég az opál k eresk e delm i forgalmának is ártott, an n yival inkább, m ert a legfelsőbb k örök b en is elterjedt. íg y E u g é n i a császárnőről m ondják, hogy sohasem v iselt opált, p ed ig a balsors opál ék esség nélkül is ugyancsak m eglátogatta. A z angol király n őről is em legették, hogy az opált nem k ed veli és K u n z az E gyesült-Á llam ok opál-im portjánál m eg is m ondja, h ogy m ióta V i c t o r i a királynőről m egtud ták, hogy k ed v eli az opált, azóta m in d inkább job b an k ed veli a k özön ség is, úgy h ogy például az u tóbbi id ő k b en , k ét év eltölte óta tízszer annyi opál került az E gyesült-Á llam okba, m int a m egelőző tíz év folyam án összesen. B izony csak sajnálhatjuk m indazokat, a kik m ég ma is a babonaságokban bízvay az ilyen rem ek drágakő v iselésétő l id eg e n k ed n ek ; m ert ha m egbabonázott az opál, akkor csakis az árában az, a * Mutatvány S c h m i d t S á n d o rm ely en n él is, m int a töb b i kiváló drága »A drágakövek* czímű munkájából, a mely köveknél, ugyancsak tetem es. Bár v isel mint a Könyvkiadó Vállalat V ll-ik cziklunék szőke és barna leányaink, asszo sának 1. és 2-ik kötete e napokban került nyaink és uraink, a m ennyire le h e t ki a sajtóból. S z e rk .
38*
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
AZ OPÁL.
59 6
egyaránt és én is csak Dr. S z a b ó J ó z s e f-nek* szavait ism ételhetem , a k i az 1 8 7 3 -iki b écsi világkiállítás drága köveiről írva, az opálról m egjegyzi, h ogy »Dr. K r e n n e r az opált E urópa legb ecseseb b drágakövének nevezi, és m éltán, m ert a töb b i drágakő, a m elyet Európában találnak, nem állja ki a versenyt más világrészek hasonló ásvá nyaival ; csupán az opál az, a m ely se h ol ily m ennyiségb en és m in őségb en ed d ig nem ism eretes. É n azonban nem elégszem m eg azzal, h ogy E urópának leg b ecseseb b drágaköve, hanem sajnálva em lítem m eg, hogy azt m i nemzeti drága kövünknek nem választjuk, h olott erre úgy szépsége, m int term őhelye nagyon érde m essé teszi. Skócziának Cairngorm nevű h eg y én A berdeensh ireb en ritkaság g y a nánt fordulnak elő sárga- és flistszínű topázok néha tetem es n a g y sá g b a n ; d e gyakrabban találnak hasonló színű kvar czot. E zeket köszörülik és ott k eresk e d ésb e viszik »scoth topaz« vagy »scoth p eb b le « vagy röviden » Cairngorm « név alatt. A nép e sárga k övet nem zeti k övé nek tartja és b e c s ü li; sohasem lát az em ber sk ótot díszöltözetben, legyen az nagy úr vagy egyszerű földm űves, hogy azon a szem nehány sk ót topázzal vagy sárga k aviccsal ne találkozzék. A z opál részünkről is hasonlót érdem elne, h o lo tt m ost úgyszólván ignoráljuk, és a bányák b ól csak m int transitó czikk utazik B uda pesten keresztül Párizsba és a legfőb b piaczára, L ondonb a, h on n ét A m erika is elláttatik«. H o l is terem nálunk ez a gyönyörű drágakő ? P l i n i u s nem a m i tájainkat em legeti, hanem azt m ondja, hogy az op álok csakis Ind iáb ól erednek. P ed ig hát az ó-világban hazánk földjén kivül sem m i m ás term őhelye sem ism eretes, s alig hihető, hogy a régi id ők opáljai m áshonnan eredtek volna. A m i nem es opálbányáinkról a régi id ő k b ő l se ha gyom ány, se valam elyes írás nem ad hírt. D e m égis a bányam űvelés a legtöb b v i * Természettudományi K özlöny, V I. k.,
1874
,
182
.
d ék en nem igen marad term észetes n yo m ok nélkül abba, a m elyek azután ese tenként egy-egy avult ok levéln él is töb b et m ondanak. A kihányt, használ hatatlan vagy el nem használt kövek, érczek, s leginkább a régi váj ások nyom talanul nem igen tűnnek el. A gyakran sokáig k övethető régi kőhányások a ma már zöld takaró daczára is elárulják a hajdani munkát, a régi bányákat az om lások is gyakran jó l m egjelölik, az újabb m űveletek m eg épen feltárják őket. íg y a K irályhágón túl az E rdélyi Érczh egységb en sok régi bányam űvelést lát hatni, m elyeknek egyik legnevezete sebbje V öröspatakon a C setátye h egyén van, h ol a róm ai id ők b ől m egm aradt bányák igen tanulságosan bizonyítják, hogy m ilyen nagyban bányásztak itt. A m i nem es opálbányáinkban azonban ilyen régi id ő k b ő l eredő bányam űvelé sek maradványaival nem találkozunk, úgy h ogy nem lehetetlen, h ogy csakis a véletlen vízhordalékokból szem elgették a legrégibb id ő k b en az opálokat. G es e l l S á n d o r azt írja,* hogy a mi nem es opálbányáink területén a régi há nyások és a régi bányászati szerszámok az ottani bányászat korát valam i 8 0 0 évesn ek szabják meg. E z a terület p ed ig Sáros- és Zem plénm egye határán, Eperjestől d élkeletnek terül el. Eperjestől a Tárcza völgyén keresztül haladva, az út lassan em elkedik a m agas h egyek f e l é ; Kakasfalvánál már a nagy h eg y ek k özé kerül, m elyek közül a v id ék legm agasabb hegye, az 1 0 9 2 m éter m agas Sim onka em elk ed ik ki. A Sim onka délnyugati lejtőin az út délnek fordúl, a m ai opálterület szívét, a Lib ánka-hegységet hosszában szeli és V örös vágás k özségét 4 6 6 m éter maga san a tenger színe fölött éri el. A Libánka k eleti lejtőin vannak a mai nem es opál bányák, tehát V örösvágás községe hatá rában ; d e ezen a vid ék en m eglehetős * A vörösvágás-dubniki magy. kir. opálbányák földtani viszonyai Sárosmegyé ben. Mathem. és term. tud. közlemények, kiadja a Magyar Tud. Akadémia. X V . k. 7. sz. Budapest, 1878.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
AZ OPÁL.
n a gy kerületben találni a régebbi opál bányák nyom ait: északon a Sim onka lejtőin, hol m ég az 50-es év ek b en is bányásztak, továbbá a L ibánkától kelet n ek is, már Z em plénm egyében, a R osztok a völgye nyugati oldalán, Zamutó község határában. A legrégibb adatok szerint a mai opálterület a K e c z e r család tulajdona v o lt; d e arról n in cs szó, hogy akkor o p á lt bányásztak. E család örök öseit 1 6 8 7 -b en felségárulással vádolták és K-araíTa Eperjesen őket kivégeztette, birtokukat elkobozták és az opálterület azóta az állam tulajdona. A z opálokat, hír szerint, 1 7 4 0 — 1 7 5 0 körül v élet lenül találták, nevezetesen egy nagy égiháború villám lásainál ö tlö ttek a pász torok sz e m é b e ; különben abban az id ő b e n ott a puskához tűzütő kövek et, kovákat is kerestek és így e rem ek drágakőre annál inkább rábukkanhattak. Ú g y látszik, az állam e kin cs n yom ozá sával nem sokat törődött, m ert csak 17 71 körül kezdtek tulajdonképen bá nyászni ott, és II. J ó z s e f császár korá ban 5 frt évi haszonbérért m indenki bányászhatta az opált. Majd későb b ■egyeseknek adták a bányászati jogot, d e már nagyobb bérért; így kapta m eg N e u m á n y i és K o 1 e c s 3 0 0 forint ért, azután R u m p 1e r, majd ism ét N e u m á n y i és utána S z e n t i v á n y i . E zek után 1788-b a n m aga az állam kezdte m űveltetni a bányákat, a m inek legalább az a haszna volt, hogy egy időre rendes bányam űveléssel dolgoztak. T erm észetesen az évi bér későb b már jó v a l em elk ed ett; m ikor 1 8 1 7 -b e n S z e n t i v á n y i M á r k az opálbányá kat újra kibérelte, az már 1 0 0 0 arany volt. S z e n t i v á n y i azután a bérlés jo g á t B r u d e r n J ó z s e f bárónak és F e h é r v á r y G á b o r-nak adta át, d e úgy látszik, a bányák nem igen jö v ed el m eztek, mert m ikor bérletök eltelt, h ét eszten d eig sem akadt újabb bérlő, és so k évekig ott m inden m unka sz ü n etelt; végre 1 8 3 0 -b a n újra F e h é r v á r y G á b o r bérelte ki 15 évre, 1 0 2 5 frt é v i bér fizetésével és azóta a bányák
597
bérlő nélkül nem is m aradtak soha. F e h é r v á r y G á b o r bérlete után, 1 8 4 5 -b e n a G o l d s c h m i d t család folytatta a bérletet, kik 25 éves id ő szakra szerződvén, már 1 0 ,6 0 0 forintot fizettek évenként. A G o l d s c h m i d t család birta e bányákat legtováb b és a rendszeres bányászást is ők hon osítot ták m eg igazán, a m i nélkül csak az ú gy n evezett rabló-gazdaság folyhat. A 2 5 év e l t ö l t e u t á n i s a G o l d s c h m i d t család, n evezetesen G o l d s c h m i d t L a j o s k ezéb en maradt a bérlet, a ki 1 3 ,6 0 0 forint évi bért fizetett, d e szerződésének letelte után m ost az E g g e r ezég a bérlő és az állam i k öltségvetésb en a vörösvágási opálbányák b ev ételéb en már 2 2 ,3 0 0 frtot találunk. E gy hazánkban igen elterjedett és klasszikus m ód d al található, fiatalabb geoló g ia i korú eruptív kőzet, a trachyt az, m ely a vörösvágási h egyek b en a nem es opált term i. E kőzetben, annak bizonyos tájain találni az opált, m ely m inden m egszabottság nélkül tölti m eg vagy b éle li ki a hézagokat, lyukakat úgy, hogy a bányam űvelés terve sem leh et m egszabott, hanem csak úgy vakrahatra keresik a b ecses követ, és gyakran igen sok munka és id ő árán is alig találnak érdem esebb darabot, m áskor m eg a véletlen szerencse egy-egy olyan szép opált juttat a gazdának, h ogy az egész év i költségek árát m egtérítheti. Dr. S z a b ó J ó z s e f 1 8 7 0 őszén az opál-bányákat m eglátogatván, a h eti opál-aratást is látta, a m i lehetett vagy egy m arokkal a kiseb b d a ra b o k b ó l; a nagyobb, szebb darabok csak ritkaságok. A z egyed ü l m űvelt libánkai bányák hányásai a külsőn m integy 4 kilom éter n y i von alon sorakoznak, a hegy belsejé b en vájt m űvelések is igen terjedelm e sek, a stollnák hosszúságát G e s e 11 egyb en eg y m érföldnél is többre b e csüli ; a m unka m ost a legalsóbb szín tájakban folyik és 1 8 7 0 -b en , Dr. S z a b ó szerint, télen valam i 1 5 0 — 2 0 0 m unkás is dolgozott, kik a szom szédfalvakból valók és m ikor m egfogadják őket, légelsőb b en is hagyom ányos hosszú hajókat
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
598
AZ OPÁL.
le k ell vágatni, m elynek révén az üstök m ély éb en elrejtve azelőtt aligha nem egy szép opál vándorolt ki nyom talanul. H o g y a m unkásokat a munka után go n dosan m egvizsgálják, önként következik, csak úgy, m int akárm elyik nem es érczbányában, hol m ég a látogatók sem esn ek k ivétel alá. G o l d s c h m i d t-ről kü lön ösen is m egjegyzi dr. S z a b ó , h ogy a bányákba a m unkásokon és saját hivatalnokain kivül senkit sem en ged ett be, sőt a külső régi hányásokat is egy-egy vigyázó őrizte, úgy hogy ha valaki szorgalm atos k eresés után egy-egy gyű jtem én ybe való opáldarabot talált, a felügyelő, ha észrevette, udvariasan azzal k ed vesk edett, hogy a darabot m eg fogja form álni és azután ha k ezéb e kapta, akkor — csupa véletlen ség b ő l — hasz nálhatatlanra törte szét a darabot. íg y azután nem csoda, ha ezzel a kin csü n k k el is, m int sok eg y éb m ással elannyira cseh ü l vagyunk, h ogy n yilvános n agy ásványgyűjtem ényeinkben a magyar n e m es opálból m éltó darabokat nem igen ta lá ln i! P ed ig hát a vörös vágási opálok b ó l a szép darabok elannyira szépek, h o gy szavakkal alig lehet rólok k ép et nyújtani. A z 1 8 7 3 -ik i b écsi kiállítá son G o l d s c h m i d t opál-kiállításával annyira rem ekelt, m int előtte senki sem , m ert e drágakövet legváltozatosabb féleségeib en , form áiban, nyersen és m egm unkálva m utatta be. Igazi lendület tel ír ez opálokról Dr. K r e n n e r J ó z s e f , * úgy h ogy a m i nem es opá lunk szép ségeiről én is csak az ő szavait idézhetem , a m elyek szerint G o l d s c h m i d t kiállításában »láttunk át tetsző opálokat, a m elyek m iként a reggharm at gyön g y ei a napsugarak szi vár vány színeiben rezegtek ; m ásokat, a m elyek fehér és vörös színben izzottak m in t a felszított p arázstű z; ism ét m áso kat, a m elyekből lo b ogó villám ok vilá gítottak ki változó színezetben, vagy élén k en ragyogva a sötét alapból, vagy * j Európa legbecsesebb drágaköve. Természettudományi Közlöny, 6, 1874, 25—28.
m eg tejfehérségű felhőkön törve keresz tül ; m íg ném ely kő ism ét mintha vörös-zöld tarkafoltos ruhát vett volna magára, hasonlót m int a harlequinok öltözéke. Igen érd ek esek voltak a mér sék elt tüzű opálok, a m elyekben vöröses és zöld es csillám ok váltakozva, majd eltűntek, m ajd ism ét fellobbantak, hasonlókép m int a ködfátyolon keresztül átcsillám ló bolygótüzek. N em kevésbbé bám ulatot gerjesztett egy ritka opál darab, a m elyen sötét színezetű tájkép rajzolódott, s e fölött a leáldozó nap sugarai öm löttek szerteszét.« Dr. S z a b ó J ó z s e f is a legköltőib b ásványnak tartja, m ely azonnal hódít, m ihelyt a term észettől átvesszük, m ert az opál a brilliant vagy rózsa for májára nem szorul, elég ha egyszerűen dom bosra formálják. »A szivárvány szí nei, a szem érem tüzével élénkítve egye sülnek benne, nem lekötve egy helyen, hanem játszi tünem ényként mutatkozva majd itt, majd ott, a hogy m egvilágítjuk. K é tes színű alapanyagában tündöklik a sm aragdnak zöld, az aranynak sárga, a lángnak vörös, az ibolyának, a rubinnak saját piros, a zafírnak kék színe, vagy hosszúra felnyúló lángokban, vagy réte ges szalagokban, vagy olykor kisebbn agyobb pettyek b en . . stb.« D e lehetetlen ség is e gyönyörű k ő ről elragadtatás nélkül írni, annál k evésb b é nekünk, a k ik n ek legalább az jutott, hogy hazánk földjén terem. R é geb b en , m int tudjuk, az igazi nem es opált »orientális«-nak nevezték, tehát m ég ez öröm ünk sem lehetett teljes, úgy hogy például m ég 17 91 -ben is Z a y S á m u e l orvos-doktor mineralógiájában a napkeleti, vagy N ó n i u s római szenátor opáljáról a 1 9 : . lapon ezt ír ja : »hogy p ed ig M agyar Országról már a R óm aiak idejébe, nem tsak Róm ába, hanem m ég Indiákra is hordottak vólna k i Opált, m int m ostanában igyekeznek n ém elyek meg-mutatni, m eg nem á llh a t; m inthogy ez m ind a ’ sok régi, mind p ed ig az újabb ír ó k ’ írásival ellenkezik« . íg y Z a y azután csak az »Európai téj O pál«-t m eg a többit hagyja m eg n e
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
AZ OPÁL.
künk. P edig a régi írók daczára az ak kori K eleten m áig sem találni nem es opált és így csak valószinűbb, hogy a m i opálunkból való volt a N o n i u s szenátor opálja is. A z orientális m eg nevezést k ülönben azzal is magyarázgatják, h ogy görög keresk ed ők és a törö kök révén került annak id ején K on stan tinápolyba, on nét m eg esetenként K eletre és E urópába vissza; H ollandiába hajóval hozták, úgy hogy od a csakugyan k elet ről került. M ég m a is ilyen kerülő úton jut az opál hozzánk vissza, és a legszebb opálokat ma sem nálunk, hanem Párizs ban, L on don ban láthatjuk, elannyira, hogy m ég m aga G o l d s c h m i d t is, — a ki különben b éc si volt — ha egy bizonyos m egszabott darabra volt szük ségé, k én ytelen vo lt Párizsból vissza vásárolni azt. A nem es opálnak régi nevei közöl m egjegyezhetjük, hogy a »firmamentum köve « szivárványos színeire, az » elem entum k ő « p ed ig arra vonatkozhatott, hogy elem nek, egyszerű testnek tartották. A m i p ed ig a n em es opál m egm un kálását illeti, ólom korongon sm irgellel köszörülik és azután fán tripellel, vízzel fényesítik meg. D e m int lágyabb k őn él, a fényesítés már több bajjal jár, azért finom bőrrel vagy gyapjúkelm ével, czinnhamuval, illetve az úgynevezett sím ítóvörössel válik a legfényesebbé. M int színekkel játszó kőn ek a dom b os forma az egyedül m egfelelő, d e táblának is köszörülik, a széleken lapocskákkal, hanem term észetesen az ilyenek k e v ésb b é hatásosak. A dom bosán m eg m unkált nem es opálok formája azután m indig a nyers kő nagysága után igazo dik, a m elyen az opál ren d esen ö ssze vissza határolású és nem igen vastag; ezért több nyire a hosszúkás m andola formát látjuk, a m elyben az opál lehető nagy darabban marad m eg a m eg m unkálás után. N em szabadon, hanem fenékkel keretelik és a k evésb b é szép e k et színesen b élelik m eg, lapocskával, tarka selyem m el vagy pávatollal i s ; különben a szekrénykét belül feketére szokás festeni.
*
599
A nem es opál utánzásai vagy ham i sításai igen g y a r ló k ; rendesen üveget használnak, a m ely finom rep ed éseivel szivárvány színeket játszik, de átlátszóbb^ a k özön séges opált is alkalmazzák, úgy h ogy a szekrénykében színes gy ö n g y házzal vagy selyem m el b élelik meg. P l i n i u s korában, úgy látszik, már ig en értettek az opál ham isításához, m ert m egjegyzi, h o g y alig tudnak egyéb drágakövet elannyira jó l utánozni, m int ép en az opált. A z opál kiváló szép ségével m ég ig en k én yes drágakő is, a m ely a m inden napos használatra épen nem való. C sakis szép sége az, a m elyért a lágysá gában, törék en ységéb en gyökerező h i báit úgyszólván szám ba sem veszik, hanem a legb ecseseb b , a legdrágább ék ességek k özé sorozták m indig. A szépen m egm unkált opálok felületét v é d ő kristálylapocskákkal is b e szokták takarni, m ert rövid gondatlan viselés után m ielőb b elveszti fén yességét és karczolásokkal telik meg. A m elegség gyors változásai iránt is érzékeny, m ert kön n yen m eg r ep ed ez ik ; h ogy p ed ig ü tőd ések et nem igen tűr m eg, ön k én t következik. Gyakran m eg az elpusztulás csíráit már a bányából m agával hozza, m ert a k őzetb en gyakran a vas-szulfid kiséri, a m ely azután a n ed ves levegőn szétm állik és v ele együtt a b ecses opál is darabokra hull. Piszkos, nyúlós, vagy sűrű folyad ék ok is ártanak szép ségén ek , m ert bem ártatván, szép színjátéka m eg romlik, ellen b en a k evésb b é szép, bá gyadtabb féleségei vízbe mártva, m int egy m egeleven ed n ek és egy id eig elev e n en világolnak, a m i kü lön ösen a hidrofánon vagy világszem e-kövön k ü lö n ösen érdekes látnivaló, A nem es opál ék esség tehát különös g on d ot követel, azért péld áu l gyűrűbe érzék en ysége m iatt nem ig e n való. K ü lön b en egyéb d rágakövek társaságában is ig e n szép, kivált olyanokkal, a m elyek n ek tükrözése tetem es, így gyém ántokkal zafírokkal, sm aragdokkal stb. kerítve is remek. A nem es opált gem m ának, tehát v ésett ék ességn ek csak igen elvétve,
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
AZ OPÁL.
inkább az újabb id ők b en használták; d e nem is arra való, m ert eleven színes játéka a vésés szép ségeivel ellenkezik, és sokkal is szebb az opál a m aga eg y szerű formájában. A nem es opál árát m egszabni m in d ig bajos volt, m ert a kiváló szépek igen drágák, a töb b iek p ed ig id őn k én t olcsók voltak ; d e m anapság épen bajos e tek in tetb en tájékozódni, m ert a nem es opált m indinkább job b an k eresik. A z egy karatos eleven színű nem es opál ára 2 5 — 3 0 forint körül lehet, d e arány talanul változik, a m int a k ő nagyobb, és m ikor vastagabb ; n ém i tájékozásul csak azon árakat iktatjuk id e, a m ely e ket G o 1d s c h m i d t az 1 8 7 3 -ik i b é csi világkiállításon op ál-ék ességein ek szabott. E gy opál kam eó ára 2 6 ,0 0 0 frt volt, a m elyen a királynő k ép e volt k i m etszve, s a nem es opált rubin és sm a ragd szegte b e ; egy m ásik kam eó, a király k ép ével és brilliantokkal kirakva, 1 5 ,0 0 0 forint, eg y nem es op álok b ól form ált nyakláncz 6 5 ,0 0 0 forint, egy diadém 2 0 ,0 0 0 forint stb. volt. A nem es opál maga, m int tudjuk, többnyire színtelen, legfölleb b tejesen zavaros sz ín ű ; de vannak ered eti színes nem es opálok is, m elyek kivált azelőtt nagy ritkaságok voltak és ezért értékök is tetem es vala. Ilyen ek k ü lön ösen a sötét, m ajdnem fekete színű nem es opálok, m elyek különben csak olyan szép színek k el játszanak, m int a töb b iek , s a m ilyen op álb ól nem régiben is csak k ét darabot ism ertek, m elyek F e h é r v á r y G á b o r gyű jtem ényéből valók. E zek m a is nagy ritkaságok, valam int a drezdai »zöld boltozatok «-bán őrizett rózsaszínű vörös nem es opál i s ; tehát árukat vagy érté küket a rendes m ód d al m egszabni nem is lehet. A z ízlés term észetesen a ritka ságból az opáloknál is m egk öveteli a m agáét, annyival inkább, m ert a szép nem es op álok m in d egyik e a m aga n em é ben m ajdnem egyetlen. íg y eg y esek k i válóan a vörös vagy zöld színű lángok kal ék es opálokat b ecsü lik legtöbbre és ezek voltak a legdrágábbak is. A nem es op álból a legszebb darab
B écsb en , a császári term észetrajzi udvari m uzeum ban van. 6 0 0 gr. (3 0 0 0 karat) súlyos, ék forma nyers k ő ez, m integy 12 cm. hosszú, 6 cm. széles és 2 — 7 cm. vastag. E g y ik oldalán a halaványszürke színű term ők őb ől m ég látszik valam i; teljességéb en a legrem ekebb opál ez. A hír szerint M á r i a T e r é z i a idejében egy H a u p t nevű tűzkőkereskedő ta lálta és ajándékozta a királynénak. E zen, a m aga nem ében egyetlen darabnak értékét term észetesen igen változatosan szabták m e g ; egy id ő b en az angol királyné számára m eg akarták ven n i esküvője idején, és akkor egy h ol landi drágakőárus fél m illió forintot k í nált érte, d e term észetesen hiába. K ü lön b en B écsb en m ég a császári kincstárban is van egy tyúktojásnyi nagy, ugyancsak k iváló szép nem es opál, m elyről azt vé lik, hogy az előb b em lített páratlan darabról m etszették le. A franczia koronakincsek között is em lítenek k ét kiváló szép és nagy nem es opált, m elyeknek egyike az arany-gyapjas rend k ö zep ét ékesíti, a m ásik m eg a császári palást kapocsán v a n ; e két opált 3 0 ,0 0 0 forintért vásárolták volt. J o s e p h i n e császárné k in csei között is volt egy rem ek opál, »az égő Trója <: nevű, m ely gyönyörű, úgyszólván tűzhöz hasonló lángokkal égett, azonban n yom talanul eltűnt. M ivel a nagyobb nem es opálok m ég m in d ig ritkaságok, m ielőtt a nem es opál nak hazai páratlan bányáját elhagynók, eg y új, a legújabb vörösvágási opálleletről is m eg k ell em lékeznünk. Míg az opált ed d ig rendesen csak kisebb részletekben, fészkekben találták, le g újabban egy 15 m éter hosszú töltelékre találtak, m ely körülbelül 2 dm. vas tag. E zen leletben, m int dr. S z a b ó J ó z s e f * közli, legnagyobb m en n yiség ben tejes opál van ugyan, d e vagy k ét ízben nem es opálréteg is keresztül szeli, m ely a legszebb darabokat igéri. Az ed d ig kikerült darabok kiválósága á * 1889
,
Természettudományi 166
.
Közlöny,
21,
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
AZ OPÁL.
színterek nagyságában gyökerezik, holott egyébkén t rendesen aprók. A m i nem es opálu n k on kívül azon ban az új világ is terem már nem es opá lokat, m int tudjuk, n evezetesen K özépA m erika H ondurasban figyelem re m éltó szép darabokat szolgáltat, m elyeket k ez detb en a m agyarhoni nem es opálokkal vetek edő szépeknek m ondottak. Ilye neknek ugyan nem váltak b.e, hanem azért eléggé szép d a ra b o k ; ellen b en kom olyabb vetélk ed ők n ek Ígérkeztek a m exikói nem es opálok, m elyekre Queretaroban 1 8 5 0 körül Juan dél R io k ö ze lében (H acienda Esperanza) bukkantak, de csak 18 7 0 -b en k ezd ették bányászni. Ott szintén egy trachytos k őzetb en terem az opál, nevezetesen a tűzvörös színű a kem ényebb, sötéteb b vörös színű kőben, ellenben a világosabb színű, inkább agyagos sziklában a tejes opálokat, m eg a » magyar opálok «-at találni. A m exikói nem es opálok azonban, mint dr. K r e n n e r J ó z s e f * közli, kék és zöldes színekkel játszanak, itt-ott sárgás vagy narancs színekkel, d e hiány zik bennök a m agyar opálok izzó vörös lángja, úgy hogy a különben igen szép m exikói nem es opálok sem szegőd h et n ek a magyar nem es opál m ellé. A z amerikai nem es op álok b ól igen sokat munkáltak már m eg, nagy dara bokat is, d e kivált k iseb b ek et apróbb ékességeknek, kam eóknak is, m ely u tób biak különösen szépek, ha csak az id o m okat m etszik a nem es opálból, a hátsó térben pedig a termő kőzet sötét barnás vöröses színben látszik ; ilyen czik keket azonban leginkább az ausztráliai op álb ól m etszenek, m ert nem es opálban végre m ég Ausztrália is m egköveteli a m aga részét, ellenb en a töb b i h elyeken ter m ett opálok alig tekinthetők nem es opáloknak, m ert ha egyik-m ásik darab m egfelelő szép is, a találtatás szórványos sága m iatt kereskedelm i tekintetben nem fontos. Már az 18 7 3 -iki b écsi kiállításon *
Természettudományi
1876, 20— 22.
Közlöny,
8,
601
voltak szép op álok Q ueenslandból, N ew South-W alesben ped ig, L i v e r s i d g e szerint, G eorgiana grófságban, eg y m ál lóit, finom szem ű, kékes szürke színű trachytban, legszeb b en az A bercrom biefolyón (R o ck y B ridge Creek) a nem es opál b őven lelh ető m indenféle változatai val együtt. L egújabban az ausztráliai opálbányák egyik birtokosa a magyar opál k eresk ed őivel egyesü lést tervez, h ogy azután a világp iaczot m aguknak biztosíthassák. A usztráliában egyéb k én t Q ueenslandban a B aricoo-folyónál vagy 10 év ót# akadtak az újabb opál féle ségre, m ely egy igen vasas jáspisszerű k őb en foltonként, szalagonként terem és eb b ő l m etszik az em lített kam eó-féle apróságokat. M int K u n z írja, ez opálok színe valam ivel sárgább, m int a magyar op áloké, d e a zöld színű féleség m ajd nem szebb a m i opálunknál i s ; k ü lön b en ezen term őhely k ü lön össége a szép ultram arinkék színű opál és h ogy m ilyen kom olyan kezdik ez opálokat bányászni, legjobban bizonyítja, h ogy 2 m illió forint tők ével egyesült társaság d olgoztat m ost rajta. A z opál igen hálás czikk az ízléssel d olgozó m ester k ezében, m elyn ek apró szilánkjait is, szép színes játéka miatt, fel leh et használni. A budapesti országos kiállításon is ( 1 8 8 5 ) igen csin os apró ságokat, em léktárgyakat láthattunk az E g g e r ezég kiállításában, m elyek o lc só k is voltak és csak hozzájárulhattak ahhoz, hogy ezen hazánkbeli drágakő itthon is valam ennyire elterjedjen. A n em es opálnak a szín ek szétosztásában gyökerező és eg y éb változatai közül csak m ég az úgynevezett opálanyját említjük m eg, m elyet szintén használnak ékességeknek. O pálanyja az, m ikor a term őkőzet b en a nem es opál csak apró részletekben osztódott szét, úgy h ogy a k ő v el egyb en munkálják meg. H o g y p ed ig az apró opál foltok színes játéka, csillogása jobban szem b eötlő legyen, a darabot néha olajba is szokták mártani és azután enyhén m eg m ele g íte n i; ekkor a term ő-kőzet m aga m egbám ul és a sötét m ezőb ől a
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
602
AZ OPÁL.
villám ló nem es opálfoltocskák hatása annál k ellem eteseb b . A z opál további féleségei közül a tüzes opál az, m ely, ha kiváló szép, a drágakövek függelék éb e sorozható, el lenb en a töb b i féleségek áruk m iatt sem igen tartoznak a drágakövek közé, hanem inkább csak a díszítő kövek h ez valók, m ilyenek különösen a kvarcznak vaskos, változatos féleségei. T eljesség okáért a k özön ségeseb b op ál-féleségekről is m eg em lékezünk. A m i a tüzes opált illeti, eb b ő l kivált a m exikói (Zim apan) igen szép, m ely eleven barnás-vörös, vöröses sárga színű, úgy hogy az átlátszóbb darabokon a tüzes sárgához hasonlít. M egm unkálása a nem es opáléval egyező, és m íg az előb b i id ők b en m egleh etős ritka v o lt és elég drágán is fizették, ad d ig m a már, legalább A m erikában elég g é gya kori, úgy hogy a M exikóba utazó tu risták, m iután m éregdrágán vásároltak tüzes opálokat, N ew -Y orkba visszatérve, szom orúan tapasztalják, h ogy b iz’ azok a fizetett árnak alig érik m eg a n egyed ét, m int ezt K u n z el is mondja. A tüzes opál eleven sége m iatt igen hatásos kő, m elyet, m int m indent, már ham isítani is tudnak úgy, h ogy a bágyadtabb darabo kat egyszerűen olajba mártják egy darab időre, m elyek azután egy id e ig csak ugyan sokkal eleven eb b ek , d e nehány nap elm últán újra eredeti bágyadtságukat veszik fel. E zt a fogást egyszerűen arról ism erhetjük m eg, h o g y az olajban ázta tott kő, ha szánkba vesszük, k ellem etlen ízű, a m i nem kellem es, d e m indenesetre hasznos próba. T üzes op álb ól m inden nagyobb ásványgyűjtem ényben láthatni már jó d arab ok at; így egy k iváló szép et a m i N em zeti M uzeum unk ásványtárában is m egtekinthetni. A berlini ásván ygyűjtem ényben van egy tetem es n agy ságú tüzes opál-darab, m ely et m ég 1 8 2 7 táján H u m b o l d t hozott haza am erikai útjából, a ki először figyelm eztetett ezen kő szépségeire. A víztiszta, üvegszerű hyalith-ot,
m int ilyent, aligha használták m ég díszítő kőnek, hanem a nem es opált próbálták ham isítgatni vele, úgy hogy a szekrény k ét tarka selyem m el vagy pávatollal b é lelték meg. T erm észetes, hogy gondos m egtek in téssel könnyű az ilyesm it föl fedezni. A tejes, szurkos, viaszkor és a prasopál a k özön ségeseb b opálváltozatokból valók, m elyek b ől csakis a kiválóbbakat munkálják m eg, többnyire csecseb ecsék n ek ; d e m ivel nem igen kem ények, nem is tartósak, azért nem igen használatosak. Gyakran m egesik ezen kövek k el az is, hogy az üvegutánzatok az ered etiek n él is szebbek. A fél-opál, a faopál is csak az előbb iek h ez sorozható, csak a faopál az, m ely valam ennyire használt kő, m in d en féle apróságokra és kivált egy id őb en kerek tokocskáknak és hasonlóknak m unkálták meg. A jaszpopálbóla törö k ök n él gyilok- és kardm arkolatokat k ö szörültek, d e ez opálféleségeken általá ban inkább a munkát, m int a követ kell megfizetni. A hidrofán azonban már drágább, nem csak m ert a megm unkálásra alkal m as n agyobb darabokban ritkábban lelni, hanem m ert vízben, borszeszben átlát szóvá és a nem es opál színes játékához hasonló színessé válik, legalább egy időre. E g y id őb en Jávába és a M alayi szigetekre vitték, hol jó áron el is kelt, m ert a lakosok am uletekül v is e lté k ; régebben a hidrofánt vörös- vagy ibolyaszínűre is festették. V égre az általában legkevésb b é tet szetős féleség, a kasolong az, m ely ha szép és nagy, m ég m egleh etős áron kel el. E zt nem csak apróbb ékességeknek munkálják m eg, hanem m etszenek is b ele; így Párizsban az állami könyvtárban egy szép k asolon g kam eót is emlegetnek. A bokharai kalm ükök hír szerint bálványkákat és egyéb czikkeket is készí ten ek b e lő le ; m aga a kasolong név is k ele ti (m ongol) eredésű, a mely név csin os k övet jelent.
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...
1/2
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.
Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
2012.03.26. 13:47
