A WWF szerepe az éghajlatvédelemben
© Michel Roggo / WWF-Canon
Sipos Katalin Igazgató WWF Magyarország
Budapest 2015. október 15.
A WWF és az éghajlatváltozás
Élővilág
Erdők
Édesvizek
Éghajlatváltozás & energia
Óceánok
Élelmiszer
A szektorális fejlesztések egymás ellen hatnak és növelik az éghajlati sérülékenységet Élőhelyek, ivóvízbázisok, talaj Mezőgazdaság Energia (erőművek és geoterm. hatásai) Külszíni bányászat (szén, lignit, kavics stb) Hajózás, mederátalakítás
Felszíni és felszín alatti vizeink, levegő Regionális/lokális vízkészlet-hiány Parti szűrésű vízbázisok, halállomány
Az energetika és azon belül a szén ill. lignit szerepe még mindig jelentős Hazai ÜHG kibocsátás (~62millió tonna CO2 eé/év)
Nemzetközi folyamatok
40%RES
73% (44mt/év)
Energetika Egyéb
~15% >7millió tonna
Lignit és szén bázisú energiatermelés
100%RES
A szénerőművek és szénbányászat ugyanakkor éghajlati sérülékenységet is okoznak Ivóvízbázisok szennyezése
Földhasználati konfliktusok
Sérülékenység Egészségügyi problémák
Munkahelyteremtési visszaesés
Alkalmazkodási képesség
Az éghajlatváltozás más tényezőkkel együtt okoz fokozott problémát jelent Környezetterhelő mezőgazdaság és vízgazdálkodás
Éghajlatváltozás hatásai
Torz földhasználat
Munkanélküliség Mélyszegénység
A Tisza nagyvízi medrének 30%-át özönnövények borítják
Éghajlati sérülékenység, gyenge alkalmazkodóképesség
Árvízkockázat, árvízbiztonság
Felgyorsuló állapotromlás: Élőhelyek Tájhasználat Invazív fajok erősödő terjedése eltűnése eltűnése
Gazdálkodás költségei
Az alkalmazkodáshoz integrált területhasználat és új erőforrás-menedzsment szükséges
1) Özönnövények letermelése 2) Energiaültetvények telepítése 3) Extenzív legeltetés
A sikerességhez szükséges mechanizmusok
Erőforrás kezelési stratégia: -Özönnövények energetikai hasznosítása -Extenzív legeltetés -Ökoturizmus
Özönnövények letermelése szántókról, egykori legelőkről, kaszálókról és vizes élőhelyekről
Energia ellátás
Özönnövények és energiaültetvények energetikai célú hasznosítása
Még helyreállítható élőhelyek kezelése Legeltetés vízi bivalyokkal és szürkemarhákkal
A profit egy részének visszaforgatása Energetikai célú faültetvények telepítése (felhagyott vagy özönnövényekkel borított szántókon)
Az integrált területhasználat csökkenti a sérülékenységet, miközben növeli az alkalmazkodóképességet Ártéri legeltetés
Energiaültetvények
Tájidegen növények hasznosítása
Energia-önellátás
Turizmus
Megújuló 100 hektár, ~100tonna CO2 / Munka7-10millió 60,000m3 energia: 450kW hullámtér lehetőség Ft/év földgáz kapacitás 35 fő számára megtakarítás (biodiverzitás) kiváltása (1500GJ/év) (energia)
Hogyan alkalmazkodnak a hazai vezető vállalatok? Mennyiség / jelcim
A vállalatok nem pénzügyi jelentéseinek típusai
80
70
60 jeltipus
50
Rövid Környezetvédelmi
40
Integrált Fenntarthatósági
30
EMAS EBK
20
10
0 1997 megjelent
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
© Denkstatt jelentés adatbázis 2014
A nagy teljesítőképességű vállalatoknak nincsenek publikus, értékelhető éghajlatvédelmi vállalásaik HVG top 50, 2014
HVG top 50, 2014 fenntarthatósági jelentés
nem publikál jelentést
EMAS környezetvédelmi nyilatkozat
éghajlatvédelmi céllal rendelkezik 12%
nincs éghajlatvédelmi cél 88% © Denkstatt jelentés adatbázis 2014
A TOP 50 vállalatok hozzájárulása a GDP-hez: ~25%
A legsérülékenyebb szektorok sem foglalkoznak éghajlatvédelemmel
Jelentős alkalmazkodási potenciál rejlik az ellátási láncban
A helyes alkalmazkodás feltárja a közös kockázatokat és az érdekellentéteket.
A különböző ágazati (pl. mezőgazdaság, élelmiszer-, textil-, papír-, energiaipar stb.) beruházások és ellátási láncok jelentős terhelést jelentenek a vízgyűjtőn. A helytelen alkalmazkodás halogatja az érdekellentétek kezelését, növeli a kockázatokat.
Vállalati együttműködéseink az ellátási láncra koncentrálnak
A Water Risk Filter sérülékenység és kockázat-elemző eszköz Stratégia: Érdekeltek bevonása vízgyűjtő szinten
Beruházási és üzemi portfolio
Magas kockázat
Vízgyűjtő kockázatok Stratégia: Belső hatékonyság és minőségrendszerek
Földrajzi helyzet Alacsony kockázat
Magas
Vállalati kockázatok A vállalat működésével kapcsolatos kockázatok
A költséghatékony alkalmazkodás nem feltétlenül az infrastruktúra-fejlesztés 2015 KEHOP >740mrd Ft
Alkalmazkodás: ~336mrd Ft Ebből: ~280mrd Ft Infrastruktúrafejlesztés
Finanszírozás: a sikeres alkalmazkodáshoz jelentős befektetés-átcsoportosításra van szükség
2 600 milliárd USD
Pl. Norvég Nyugdíjalap (>900mrd USD kezelt vagyon) Rockefeller Családi Alapítvány; Stanford Egyetem; Leonardo DiCaprio
A befektetések elenyésző aránya veszi figyelembe az éghajlatváltozás kockázatait Hazánkban a befektetések 99,93%-a esetén nincs megkötés, hogy fektethetnek-e fosszilis energiahordozókba, vagy ezzel foglalkozó vállalatok értékpapírjaiba. Mindössze 9,525 milliárd Ft esetén vállalták az adott vagyonkezelők, hogy deklaráltan környezetvédelmi (pl. éghajlatvédelmi) szempontokat vesznek figyelembe.
Nyilvános társaságokba tartozó értékpapírok Összesen:
12 729mrd Ft
Éghajlatvédelmi szempontokat is figyelembe vett befektetések
0,07%
9,525 milliárd Ft
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] www.wwf.hu
