A WILDHABER-NOVIEOV-FOGAZAS ALTALANOSÍTASA FORGÁSI KÖRGYURÚFELÜLIETTEL LEFEJTETT FOGFELÜLETEK ESETÉRE Kivonat DBAHOS ISTVÁN* okl. gépészmérnöknek
a Tudományos. Minősítő Bizo~ttság;hoz benyujtott- és elfogadott kandidátusi ért-ekezésıébőll
Opponensek: Magyar József, a műszaki tu-domáınyok k.a:n-d`i-dátusa; 'Terplán Zénó, a műs-zaki tudományok kan-didá.tus.a. Az értekezés megvédésének Bíráló Bizottsága: Varga József, .a műszaki tudományok -doktora, elnök; Bécla Gyula, a mű`sza.k`i tudo-máznyok. kandidátusa, titkár; Erney György, okl. giépézs-zmérnök;
Fazakas Balázs, a műszaki tudományok kandidá-tusa; Kozák Imre, a műszaki tudományok kandidá-tusa; Ifj. Sályi István., .a műszaki tudományok kan-didátusa; Sváb János, a műszaki tud-ományoik kandidátusa. Az értekezés beadás-ának időpontja: 1964. június- 25. A.z értekezés megvédésiének idıő=p-ont.ja: 1965. december 8. Wildhaber nevéhez fűző-dik egy olyan hengeres fer-de fogazás [27], melynél a kapcso-'lt fo-gfelül-etek normálpr-o«filja.i k-ö-rívek, s .a. fogfeliilete=k pillanatny`i.la.g ép-pen egyvgy :n~ozrmá.lkörp`rof`iljufk .mentén - f-olyamatosan ismét más-más normállk-örprofil juk mentén - érintkez.-nek. Novikov pedig egy olyan hengeres ferde fogazást kons-truá.l`t [7], [8], [|19], melynél
ıı k ap-csolt hoımlokpno-filok egyike domború, másika homorú és a fogak pontszerűen 1'-ri.ntkez.=nek. Novikov -elvét .metsző és kitérő tengelyű fog-azásokfra is k:i`terjes.ztették [2l I. Az 1960-as esseni fogasikerékk-o-nferencia a fenti fogazás-ok első összefoglaló nem`..ctközi értékelését jelentette [14], [21], [26]. Niemann előadása óta [18] e fogzazásokııt együttes-e-n WN- (Wildltaber-Novikov-) f-og-.azásnak nevezik. A Wildhaber-Noviko-v-elv a köıríves fo-gazás-oikra is ki`terj-eszth-et-ő. Forster t.ípu.~„ı'ı ızı'-pen [24] olyan WN-elven fogazott h-eng-eënes foga.-s.kerékpá1` állítható elő, melynek l'oı`g:'ı-si körgyűrűfeliilet [11] a lefej-tő fogfelülete[3]. Gleasorv típusú gépen [6]. ll2l pvılig olyan WN-elven fogazott kúp- és hipoidfogaskerékpár készíthető, melynek lel`ejl.ı'ˇı
l`„;„~,l'-clül-ete .szin-tézn fo-rg`zás=-i kö-rgyűrűfe.lül-et. Jel-en tanulmány e forgási kiö=r`g`yű`rűfelülettel lefejtett hengeres-, kúp- és hipııic|~ l`ı>gnsfke`ı`él
(HM
I. A pı'ıı`huzamos tengelyú hengeres fogaskerékpár axoídjaínak elrenılı-zı'».×<~ (1. :.'ıbra) .a következő. A kiskerék A13 és -a nagykerék A21 axoidjai lˇııı'g:lshengerfelületek, a. lefejtö fog.a.s.léc A31 E A32 E A312 axoídja sík. Az /l1-_„, /l-_11 és A313 az f1g;1 főegyenes mentén érintkezik és egymás-on csúszás l`ll"ll`(l,ll
A112 E A13 ÉS A21 zi
A főlegy flle*-S F123 pO*l"1lÍ«j3. 3 kle-
ı`ı'~kt.c-s tek középsíkj-ában levő főıpont. A kiskerék (D1 és a nagykerék Q; kapcsolt fogfeliileteit lefejtő fogas-lec 'P11 fogfeliilete (2. ábra) egy olyan (negyedren-dű) forgási körgyűrúfelület, melynek profilsugana 9, t tengelye a fogasléc A312 axoidjára merőlegesen a keréktestek közép-síkjától T távolságra, K sugarú k középköne pedig A-1111-től H távolságra van. A (113 pillanatnyi helyzetét a fogasléonek az. f123lőegyeneshez viszonyított 1: = F1 2311/I elmozdulása határozza meg, ahol M az A313-nek T = 0 »esetében F1g3-:mal azonos po~ntja. A (D11 normálisaínzak öfsszess-ége .a t-et is -és a k-t is metsző egyenesek kongruenciája [23]. Í
fel\\
\
I'/'G-_.\``( A12 l A 13 Í
ll
l
\, _
Mi 3
____ -„.....j.......
---
-
I'
_
-_- k
1 mé A
4:: I' Ász 'lám
-
-
2
-
143,,
" E_ -[E1-` Iízzázz `
fnı.1..âĂ
./'/ 1 \\ .I
ll
\°
MM fm
\
+
\ `\
D \ [D1
Q
/.|\Á2f*/423
I í
./
.Í
É-
l
.
+
/
1
li 211~ 35: O
: I ı ı
` '
, Í
í
í
L.T
j
m
_
.
3./
I I Ü
_
r O
0 ı I 0 ı ı
`
2'
.
:
E
. /lfizz
M U /K _
1
-/
_.
Í...
.
.._.._._.._...... .... L-. j E1315 zV_g_|_
l ll'ĂE..x.V.-Él
I ll
1. ábra .100
2. ábra
Ó:
A flq, flfz és
lv:ı K esetében eltűnnek.) _ A nyol~ca»drendű e érintkezési Vonal ( l T l < K esetén) a 453-niatk a fenti sugárs-orok síkj ai által kimetsziett -ekv.áto~rkörére, ttoarolkköréne és két profilkö-rıére »esik szét. ( l T Í = K esetén ez utó-bbiiak egybeesnek, il'let`ve l r l > K esetében eltűnnek.) A (113 érintkezési Vonals-erege az (áliliandóan lkapcsoliódú) ekvlátor- és t=o«rlo%kk“öirfb«ő,l, valamint a profi-lkörlök seregéből áll. A kapcs«olási f-elület az A312 síkra -és -egy, a kapcs-lolásban levő `pirof`i,lk-Örsereg alkotta fel Ületre [3] esett szét. Az .a tény, hogy ebben .a speciális esetben a lefejtő fogasléc fI);, fogfelületének profiliköneí egyben érintkezési vonalak is, tehát a le-fejtett *iq , (P3 kapcsolt fogfelül-eteknek is profilkörei, Wildhaber elvének felel meg [27]. A fenti speciális elrend«ezéssel szerkesztett fogazás tehát a Wildhabe'r-fog:ızás általánosíitésának te~kiint.hető. Ha a kapcsolt šbl és QˇJ2 fogfelületek egyikét -- mint előbb -- egy ig profilsugarú §D3 forgási kölrgyűlrűfelüilet, mlászilkát pedig (4, ábra) egy olyan Q' Il: Q prof-ils`uzg.a:rú Ebš forgási kö-rgyűrűfelül-et fejti le, mely (D3-lat kiözópkörénelk síkjától L távolságra levő q forgási köre mentén érinti, akkor a flq, 1/13, 41;; és (fifa fogfelületek pillanatnyilag kapcsolódó közös n nolrmárliszıi ıı *P3 normálıísai által allkotott k~ongruencíának azon egyenesei, melyek q-1. és az fm; főegyenest metszík. A közös normálisok tehát Ie, t, q és fm tı`zın°/.verzálisai. A k, t és q tranzverzálísai részben egy olyan forgáskúpfelülvtnek az a'l (otói, melynek tengelye t, a k és q pedig ugyanazon félikúppzıiláston levő körmetszetei. A közös n-oirmtáliixsiok e kúpfelület alkotói közül azıık, melyek f 12;;-at metszfik. A közös nkormálisok száma tehát véges (.ı'ıll.:ıl:'ıhun kettő), a 'P1 *IQ kapcs-olló-d.á`s.a pontszerű. SW!
A flq, *P2 *P3 és 'Pi ftogfeilület-ek.n-ek pillanzatnyillag k.aposo.lódó E pontjai zı lciizös noıimálisoknak q-val való metszéspontjaí. lûgy E pont a következőképpen szerkeszthető. A fenti kúp-felület egy :ı|l
3 \
vv* w;
_.
. ıııııı nc.,
B
Ő../A -~
fffl-
Hıa
J
Q
fű]
l
l .._
""=
,
E
\
I'
Í
ÉJ
L.
\\íL\
rf
R
*
1.4,,4
~
" "-ı _ _,.í_ . ı-
fL:/px #528
N.
"Í
T
` ~ĂL,.
93
fr ~ F7
L
*PX Ez-zz
////
"
1
l*- ıııı
I
`
*_
' ír
.__/Z '
3. ábra A?
-/
f
/l'/
ki Í
INME XV.DI
1.;
H
ı
F
2. F1
l
mi k "
X ˇ
/ /
i
[gm xv Di 4. ábra
Mivloil homorú -és diomborılı l`ogl`elí.iletok po.ntsze1`ü érintkozésórn zıliıpıılú l`og.az.ás NOmllcov elvének felel meg [19], .a 4. és 5. ábra e.lı`-endc'/..és-ı'~v<~l szi-ı`z kosztett fogazás tehát a Witdhaber-No-vikov-fogazás álta.l.ánsosítá.sán.:ık 1.4-kinthető. 2. A metsző tengelyű `k`úpfog.aske-rékpár axocidjainak szokásos elı`<~n(lı~-zése (6. ábra) a következő. A kis-kerék A12 és a nagykerék A21 ax-oidjzıi |`ııı`gáskúpfelűletek, .a lefej-tő síkkerék A31 ˇ" A32 E A312 axoidja sík, molynı-k [II tengelye a kískerék I és a nagykerék II *tengelyének metszéspontjıiiı inegy
AZ A12, A21 'ÉS A312 .aZ. f1_23 Í-Ő'e'gY'E:I`1*e'S
`é1S Ügy-
máson csúszás nélkü_l göridül, tehát A12 E A13 és A21 E A23. A főegyenes F, 23 pontja a keréktfesltek kö-z.ézpsi.kjaíban levő főpont. A kiskrerék 9151 és a nagy~keı"ék SD2 kapcsolt fogfelűleteit lefej tő síkkerék QD3 fiogfelülete (7. áfbna) egy olyan (negyedreindű) fo-rgásti *körgyűrűfelület, melynek prOfil:sugar.a. Q, t tengelye a síkkerék III tengelyével párhuz.amos helyzetben .attól S távolságra van, K :sugarú k középköre pedig
f 3.
.
Á ız *Á 13
1
ı
\
ı\
9
___ k
L
A
ffz;F;,_,§\?
.`
.
Z
. `
9
.
E
`
O _{.3fz
/./Z'
`ı
\ D
/
Le
E]
zÁ.n=/Ím
-*_
Ő
'42f"4” Á.
`\. +
. \-
H-0 E
z`l<
ˇ
.
`\„
n /
l
/
-'°'§, M _/ ı _,.._ ./` . /
//
1ss\
/'
`\.
NI
k
I
I
E
m
1. “Á
'
i
-wiki
H ˇ/
„.9l
\ı I
/' é
_ /
' .i
` Imuvm 5. ábra
J
Ű.-.ıiı_.~\\
.`:
ıl'\ '--0-_-. .\ Í.'_..ı-ııı-Iıııııı
_
Í”
_""-.ı`ı ______
g O/ ı
bá. ;-ıL`\ .„
F12:g__fm
`\
-
zz///_
'
r
0
_ , , \\ . .
[Ü]
/52.;
I
-/ZH
9 R-
Z I
/
\.
'\. <:\
/
-
// \NMExvDı (i. ıilırıı
.`i'l.ˇi
.ı _~..ı|«ılu~n'-R /l_-„-_z axsoidjától H távolság.r.a helyezked.ik el. A 413 pzillanatnyi lıı~|_w.<~ıı'~l. zı síklkerékn-ek az _f|23 főegyeneshez viszonyított =,= -= *Í E123 II[ M' 1-||`ııı`(lLılása határozza meg, .ahol M az A3|2-nek ip = 0 esetében F123-mal .`ı`/.ııııııs pontja.
A f/*3 n-ormális«aína.k összess-é.ge a t-t. is és a R:-ot. is metsző egyenesek I
A flq, *P2 és (D3 fogfelületeknek pillanatnyilag kapcsolódó 'n normáliszıi zı *P3 normálísaí által alkotott kongruenciának .azon egyenesei, melyek az 1123 főegyenest metszik [16]. A közös normálisok tehát (fqı i 0 esetén) vagy negyedrendű torzf-elűlet-et alkotnak, mivel mfetszijk lc-it., t-t és Í123-at, :ızaz egy (másodr-en«dű) körnek és két (elsőrendű) egyenesn-ek tranzverzálisai [17], [28]. A QD1, (D2 és ®3 fogfelü.l.eteknek pillanatnyilag kapcsolódó (nyolcadrendű) kfözös e -érin-tzkezésí vonala ez-en .a torzfeil«ü.l.eten .a R:-tól Q táıv-olságra levő, le-val egyenkö-zű von.ala.kb~ól áll. (A műszakilag ısztikséges megoldás e geometriai teljes megoldásnak csupán része l) Az e vonal egy E pontja a következőképpen szerkesztlhető. Egy, a t-nl áime-nö sík k-t az 1, fl-23-.at. a 2 pontiban metszıi. Az 1 és 2 pontokat ösıszer
fi
3 `. .\
_
-
H
I. ,
:É 5 :
:
_.'°_""^ ni
_ ___________.
Ám ._..A!._.
ıı'
H
.
A 7
k_ .
r
O
:ˇ
ljiç-2...-.e..... E
l _
R
N
ı 1
,
A31? /
,l__L___
"z_ -„___.
-
Ă"-
„
.... P
0
_..
In H0
ffzj
-\`
W
° V
523
H =Ű
8
\ M
44 V l
N J K
2 _E .
(ÚJ
(Ű:
:,"“'ı
EÖII
Í) ' de
.
l \\`\
+_ 2.
Lzflçs
í
'
l.!"_"Šl'.-*Ég
7. ábra
.
l \`\
.
I
,/
Q_
Ü/
-76
-
' Í/
O
O
.__`_::
"&
'J 0- l«
ı
~I
T_
\
30
-gi
ıw
\ Jr f _xv.pı
.+.-_. 8. ábra
I
kötő n normális t-1. a 3 pontban metszi. Az n .a t körül a főpı`ol`ilkiiı` sikjába forgatott [n] helyzetében a főprofilkörből az E pont [El loı`gu1.ul1.j:'ıl. metszi ki. (A ge«o«m.e-triai meg-oldások száma :síkonk-ént négy.) A (113 fogfelület érintkezési v(on.alserege, val.a.mi`nt a 411, (P2 és *P3 foglˇelületek közös kapcsolási felülete különböző 111 értékekkel megisni.<'~1.vll. szierke-szltésse-1 áll`i`tf.h.at.ó elő. Ha H = 0, .a.k.kO~r (8. ábra) .a k közép-kör az A312 axoid sikjában van és (S sín i ip | < K ese=tén) az Í123 főegyen-est két pontban m-etszi. A közös nurm.áli.sok negyedrendű torzfelül-ete tehát szét-esik az A312 siknak az A312 és I. met.szésp~on'tj ára illeaszkedő (kétszıeresen számitandó) `sugársoı“.ára, v.alamint arra a két sugársorra, melyek az Í123 és k m-etszés.p-ontj.air.a illeszikedve t-1. me-otszik [17]. (S sin. l el = K esetén ez utóbbiak egybeesnek, illetve S sin l 11; | > K esetében eltűnnek.) A ny~ol-oadrendű e érintkez-ési v`o-nal (S sin l z1~ l < K esetén) .a QD3-nak .ı fenti sugársorok ısikjai által kimzetszett ekviátofrkörére; torokköréfne és két pro.filk!ör=ére esik szét. (S sin l 1:11-1 É - K -esetén ez utóıblbıiakl egyeb-eesnek, illetv-e S -sín llıp 1 > K esetében eltűnnek.) A (D3 érintkezési vonalserege az (ál1.a;n.dóan kapcsolódó) ekvátor- és torokkörből, v.alamint a profilkörök seregéből áll. A kapesolá.si felül-et azt A312 síkra -és egy .a kapcs-olásban 1-evő profilkförsere-g alkotta felületre esett szét. Az a tény, hogy ebben a speciális -esetben .a lefejtő síkikerékı (P3 fogie-lüőletének. prfof`ilkörei egyben érintkezési vonalak is, tehát .a. lefej tett (P1 és (D2 kapcsolt f-ogfelületeknek. is profilkörei, Wildhaber elvének felel meg [27]. A fenti :speciális elrendezéssel :szerkesztett kúpfzogazás tehát .a Wild hab efr-fogazás általáno:si`tásá.nak tekinthető. Ha .a kapcsolt QD1 és (D2 fogfelületek egyikét - mint előbb -- egy Q profzilsugarú (153 forgási körgyűrűfelület, másikat ped.ig (9. ábra) egy olyan 11° Il: Q pnofzilsugfarfú (D3 forgási körgyűrűfelül-et fejti le, mely 933-at középkörének silkjától L távfolságra levő q forgási köre mentén érinti, akkor (P1, f/J2, 413 és (P25, f«ogfelületek pillanatnyilag kapcsolódó közös n normálisai a ~/»`3 normálísai által alko=tott kOn.gruenciának azon egy-eneseii, melyek q-t és az Í123 fő-e-g`yenest metszik. A közös normálisok tehát lc, t, q és Í123 Lr.an.zverz.ális.ai. A k, t és q tranzverzál.iszai részben egy olyan forgáskúpl`e1lül1elt:n.e~k az alkotói, melynek tengelye t, .a k és q pedig u.gyan.azon félkúpp.a1á:ston levő körmetszetei. A közös no-rmálisok e kúpfelület alkotói közül azok, melyek Í123-at meftıszik. A közös normiálisok száma tehát véges (általában kettfő), .a G31 és E112 kapfcsolódása pontszerű. A §l>1, (D2, CÜŠ és Q33 fo-g.felü.letek pillanatnyilag kapcsolódó E pontjai zı közös normálisoıknak q-val való met.széspontjai. Egy E pont a klölvetkezőkzép-pen szerkeszthető. A fenti kúpfelület egy alkotója k-nak, illetve q-nak .a főprofilkö-r síkjában levő 1, ill. 2 pontján megy át és t-lt a 3 pontban me-tszi. A 3-on és Í123-on átmenő sik q-t az E pontban metszi. (A geometriai megoldások száma `a 11:-től függően kettő, ugy, vagy nincs m~egfo.ldá.s.) A fD3 és (Dš fogfelületek q körén a Q51 és QD2 fogifelületek pofntszorü ıˇ~ı`intk~ezésé~nek megfelelő pontsereg, valamint a (D1 és (D2 kapcsolási vonala különböző 111 -értékekkel megismételt szerkesztéssel állítható elő. Ila L = H, akkor az f1-23 főegyenes q-t az E pontban metszi. Az I123 lővgyu*n~o-s maga a kapcsolássi vonal. .`iU.`ı
l|..`ı viszont ll
U (dc L I () logyenl), akkor (10. ábra) E-t a 'P3 fog-
l`«-lıˇ`ılvlııı-k az _|`123 és k metszésp-ontjáv.al .azonos középpontú profilköre met:./.i ki (1-ból.
1
M i vel h1om.orú és domború fogf~elületek pontszerű érintk~ez.ésén alapuló I`og.:ızıÍı:s Novikov-«elvéne.k felel meg [19], a 9. és 10. ábra elren-dezésével sz-uı`koszt«ett kúpfogazás tehát .a Wiidhabefr--Novikov-fogazás általánosítá:an1ak.tekinthető. 3. A kitérő tengelyű (hipoid) kúpfogaskerékpár ax-oidjainak szokásos elrendezése (11. ábra) a következő [20]. A kiskerék A12 és a nagyke-rék A21 (az ábrán fel nem tüntetett) axioidjai egymáson csűszva gördül~ő forgási torzhiperboloidok [2], [9], [13]_, [25]. A lefejtő síkkerék III tengelye a nagykerék II ten.gelyé`t. metszi. A :síkkerék A32 .axoi-dja e metszésıponton átmenő (a III tengelyre merőleges) sík, a nagykerék A23 .axoidja pedig forgáskúp. A23 és A32 az f23 főegyenes mentén érin.tkeznek és egymáson csúszás nélkül gördülnek. A síkkerék A31 axoidja a kis-kerék I és a síkkerék III tengelyének normláltranzverzálisán átmenő (a III tengelyre merőleges) sík, a kifskerék A13 .axoidja pedig f«org.áskúp. A13 és A31 a (j obbso=drású) relatív csavartengely mentén érintkeznek és egymáson e tengely mentén icsúszva
f I
”f 1 is
3 \
, 1
Y
R
iz
- `
`1
.
.<.._
. _
ii. 1
A3”
_ [E] QÍAÁ.
q
' '
n
EÜ J
„
I
. .
_.
l-..--
\.
i "__
\-
,
Q
S
Í
300
/I n
, E
523
_
I \
_/,/
\
_
l
-
/
í!i“" 9. ábra
I.
I
=»
"`U Ex*/.O
l../ií
E U
`
“ER
_l\""~`_3 '
1
_..-/"
s".:`nr-~ '“i,." " ~×.1__ \
[fi]
,/f Ü.: /
__!
\
A/
H-0
`
_ .
. / /.
_
.`
A312
___
\ n\
,Í
.-1 %
._ _ _ _
I
\
_
rf
1
L„- _
I
“ˇ \
' E23)
.
2
ff_23
Q?
ff-'Ü
9/ Q
~ ~ ~`»..“» \1<E` ffi "
.
E
H
,z
É23Fı_:3_ _ 1
1
.
4,3z
\`\Š.\\s»swi
_ __/*Í
_;
fia
k
. ___ ___
2
/ll_
\_
*QD
.\\____ //l 'Ily/_
K őőš._
,
*_
.
10. ábra
|NME XVDI
+
|'\)
/ \
gördülnck [20]. E relatív csavaı`m.oz.gás p param-éterének nagysága :ı kiivotýkezö összefüggések .alapján (12. ábra) egyszerűen sz«erkeszthot('i. A rvlııtív cfsúszás sebe-sségének nagysága: 'D = | V3 -- V1 l = v3sinČ = R (.03 sin C = A m3. A relatív elfordulás szögsebesség-ének n.agyság.a:
1.. z ı.„,_.„.»1ı z „.,.,a3õ1, Tehát p = 'D/O) == A 003/(D3 ctg Ö1 = A ctg Ö1, ahol A az I és III tengelyok távolsága, ô1 pedig e tengelyek szög-ének pótszöge. A síkkerék A31 és /132 axoidjainak távolsága ált.al.ában x IF 0, (A 11. ábrán :Jc > 0.) F23 a keréktestekl középsífkfj.á~ban levő főpoınt. A nagykerék (D2 a lefejtő sikkerék (D3 fogfelületeinek pillanatnyilag kapcsolódó normálisai metszik az Í23 főegyenest [16]. A kískerék (P1 és .a síkkerék Q33 fiogfelületeinek pillan.atnyilag kapcsolódó normáliszıi azok, melyek a c tengelyű, p paraméterű (jobb sodrá.sú) relatív csavartér/413
\
l Ă
A..El._.__'
_ -»f _
`"
Q.
li
-J
11, 1,.\.
»izz--Á. /Z
J2
./
Í
I
( mı-avi.
PČÍQŠ
><__.__
'
7
\
\_ \
31'
h /it
évs23 am/\«
_
A
-___ ><
I/_
ı
_
“___
QT
1
_/
z ./ Á \
'/ /'
I
-
Y
/~ <~.;.f~,/r Š 23
I "/s Ü\/ 'I \_s
\`\
\
` '”
`\ /.
./° /
""_'°
.
_
_/
ll. á`b1"n
,
..~.
\
×”/CJ.
V.
,
/ „1z1<-/ˇ
\
\ -
23
f
/'l
/ Y
\
(~-
\
\ Q7” KČ.
l
.
/«
-'
\
°__
LÜLW 1/Í
1
,/
\.
\. \_\,\_
I
~/ I
'9
z
3
drdgfp/X I
P .„_N, _ ,.
Ő.,
_.. 1 _ S53
'zı
. '
\,
\.
.
2.
`
íımıgx
\
-'L---»-„
l
ı
M
\°Í',...w,
[Í]
J
f
A -\ X
ˇ
J
li
ll
--“'
,
"`\
A
./ \` __\_:_(
`
f
ˇ'
_
;
ˇ7
J
J. /I
-
./ ˇ*
I
\
Z
-/:Nm ıvııı +
"_íıı-í.
112. :'ı-l>ı`;ı fiflf
lıvz i:ıı`l.ıızı'ı lino:'ıı'is l
I1yı~k _|Í_13-at is metszik -és a fenti komplexusnak is egyonesci. lla azonban _l`2;1-.at metszik, akkor me-tszik annak Í23 (a fenti komplexust tekintve) ı`ı.~ciprok polárisát is [13]. Az f-23 a következő összefüggések alapján egysz.uı`üen .szerkeszth~ető. Az I és Il tengelyeknek a III tengellyel párhuzamos l tranzverzálisa (11. ábra) egyben c, Í23 és Í23 kö-zös normáltranzÍ
ııı
7
`
“` ı
.i \\
\\
x
1 Ő
ı/u_1_
_1
k
\_'\__
'T _ *ˇ I: J:
.
_
"
_.
Q
“"
`
's` :
M
li
2?\\\
`
Ő3
pzfgux
I 3
*'22
Í/
1 4_
Th3*! I
g
[EJ_°_` Ü
[Ü Í
3 fza \
K 1
y
”
4f
-
1 /1
“W960/X)*§
ˇ
\ Ez` `\-Í
k,` .\ 1.
k J ___
ı
Us
I-` \'i_1' .ı -I
13. ábra
`verzálisa is. Az I t»_engely és az I egyenes I metszéspontja az Í23-nak is pontja, mert .az Í23-nak és c-nek a (jo-bb-) sodrásnaik megfelelő értelemben vett távol«sá.g.a p ctg C, és mert p/A = p ctg :Í/A ctg C. A C az Í23 és c szöge. Az Í23-nak és c-nek a (jobb-) sodrásnak megfelelő -értelemben vett :szöge arc tg (p,/X). Tehát a III tengelyre merőleges nézeten .a c-re X-et felmérve, majd rá merőlegesen .a megfelelő -értelemben p-t, a kapott 2 pont 123 nézetének pontja. Ha X = 0, akkor Í23 a c-re merőleges [10], [13], [15|. A kískerék (121 és a nagyikerék Q52 kapcsolt fzogfeliületeit lef-ej tö si kkerék (P3 fogfelűlete (13. ábra) egy olyan (negyedren-dű) forgási körgyűı`ü398
l`ı~lı"ılvi., ıııı~lvm~k |ıı`oI`ilsug:ıı`:ı H. I. tvıigolvı- ıı sil
f
lnızıııııos lıvlyzıtbvn attól .S tárvolságın van, A sugarú li: kiizı.'~pkı`iı`ı~ pi-«lı1z zı sil
lıvlyz-otét sa sikkorékn-ek az Í23 főegy-eneshez. viszonyított 11VJ] l(`-13 lll M ı`-ll`ordulá.s.a határozza meg, ahol M az A32-nek T/J = 0 eset-ében F23-mal :mi nos pontja. A (D3 noirm.ális.aiin»a`k -összessége a t-t is és a lc-1; is metsző egyvm-.~.ı~l( kongruenciája [23]. A (D1, (122 és (D3 fogfelületeknek pillanatnyilag kapcsolódó 'n normálisal ıı (P3 norm.álifs.ai által .alk-otott kongíruenciának azon ~egy-enesei, melyek az _|l_1_-1 |`őo.gyeln.ieıst és annak Í23 :reciprok (polárisát metszik [4], [5]. A k.özös normálisok tehát le, t, Í23 -és Í23 tranzve.rz.á.lis.a.i. A k, I: és Í23 tranzıverzáliısai ál tulában egy negyedrendű t.orzf-elüzletnek [17] alákotói. A közös normálisok O loı`z:f.elület alikotói közül azok, melyek f23-at metszik. A közös normálisok száma tehát véges (általában négy), a (D1 és (D2 k`aposo1«ó«dása pontszeı`ü. A (D1, (D2 -és (D3 fogfelületek pillanatnyilag kapcsolódó E pon-tj.ai .a közös normálisok azon pontjai, melyek; az illető normális és k metszésponijzitól 9 távolságra vannak. Egy E pont .a követzkezőképpen szerkeszthető. A feladat általában másı ıdrendű (euklidészi értelemben vett) szerkesztéssel nem oldható meg. A feladat egy közelítő grafi_kus megoldása (13. ábra) a következő. Egy a I-n átmenő -tetszőleges sík Í23-at az 1, k-t a 2 pontban metszi. Az 1-en és 3-n átmenő 1.:. egyenes a (D3-nak egy - a pillanatnyi kapcsolódásban általában részt nem vevő - no-rmálisa. A ,iz az. (Í23-on átmenő) A32 -si'kot a 3 pontban metszi. A :szerkesztést a fenti módon - vagy a zi = 2; 3/1; 3 ff H l(p.ctg C +X) .arány felhasználásával - megismételve, a (D3-nak f-23-t metsző normális-ai által alkotott (negyedrendű) torzfelületnek .az A32 sik-, kal való (negyedrendű) g metszésvonala pontonként előállítható. A t-n, valamint a g-nek Í23-rn.al való 4 metsz-éspontján átmenő sík lc-t az 5, Í23-at .ı (í és t-t a 7 pontban met-szi. A fenti torzfelületnekhe pontokon átmenő ii alkotója - mivel végül is metszi lc-t, t-t, Í23-.at és Í23-att, a 453-nak pillıınatnyilag kapcs.oiló«dzó normá.lisa. (Az n :szerkesztése ip azon értékeiln-él, ııı«uly»ekn«érl t az Í23-at, vagy az Í23-at metszi, másodrendű keretén belül ıııvgolldható. Elkkor ugyanis .a keresett közös norcmálfísok .a t és f23 síkjában, v:ılamin=t .a t és Í23 metszéspontjáv»al azonos csúospontú, lc vezérkörű kú pIrlületen., ill. _a 1; és Í23 (síkjában, v.al.amínt a t és Í23 metszéspointjával .azoııı is csúcspontú, k vezérkörű kúpfelületen (helyezkednek el.) Az n a t körül ıı l`(iprofilkör síkjába forgato~tt [~n] helyzetében .a főprorfilkörből az E po n t lldl I`ozrga~to-t`tját me-tszi kí. (A geometriai megol=dá.so=k száma nyolc.) A (D3 fiogfelületen a (D1 és (D2 fogfelületek pontszerű érintkezésén(~k ıııı--gi'-el-elö po-ntfsereg, valamint a (151 és (D2 kapcsolási vonala különbözö =1~ 1-ı-li'-kekkel megismételt szerkesztéssel állitható elő. Ila H 0, akkor (14. ábra) .a le középkör az A32 axoid síkjában van 1-A :ız ,[2-1 főegyenest általában két pontban metszi. Ebben az esetben :ı (P1. (If. és (P3 fogfelüle-tek pillanatınyil.ag kapcsolódó közös n normálisai zı (151 ıı„ı`ınáli-sai által alkotott kongruenciának részben az-on egyenesei, mvlyı-k .1 lv és _|`-23 m-etszéspontjain mennek át és metszik Í23-at. részben az :-ı (kı'~l~.'i')')
.-+~A~ı' .~„-`/.áıaısıi1.:ınciı'>) egyenese, mely fm-mal párhuzamos. A közös normálisok I,<~h:'ı1, ı`ı'+.~;*/.b»ı:-én a to-nek és Iz;-nak a k és fm metszzéspontjalin átmenő tranzv<~ı°zál isai, (A meg=Ol'dázs e 'speciális esetben tehát eu«klÁid~é-szi értelemben sm-ı`k«eszthető. A fenti részm«eg*oldáso+k száma általában kettő.) Egy E pont; a következőképpen* szerkeszthető. A 1;-n és a le-nak Í23-mal valo 1 metszéspontján átmenő sí-k fzg-at a 2 pontban metszi. Az 1 és 2 pontokat összekötő n normális t-rt a 3 pontban metszi. Az 'n a 1; körül a Íőprofilkör síkjába forgatott [n] helyzetében .a főprofílkönből az E pont [E] forgatzotıtjsát metıszi (A geomıetlríaí részme«g«oldá:s«ok száma általában négy. Az összes megoldások száma általában nyolc, mivel a la középlpontj án átmenő, Íz;-m.al párhuzamloıs normálison újabb négy pont van:) Ha H - p ctg C + X, akkor (15. ábra) a le középkör az ÍQ3 fő_egyen-esen átmenő, a ısítkkerlék III tengelyére merőleges :síkban van és az f23-at általában két pontban metszi. Ebben az esetben a (D1, éli; és (P3 fogfelületek píllainzatnyílag karposolófdó közös TL normálísaí a (P3 norm_álís.ai által alkotott konzgru«encíán.a k részben azon -egyenes-eí, melyek a k és fgg m-etsz»éıs.pontj ain mennek át és metıszzik Ígg-at., rézszıben az .a (kétszer százmítan-dő) egyenese, xx/ Í I 13 1 i
3
Ã
1 , \
„
1
1
ı
_
_,-
~
. \
\<-_~.
'
5'
f
s
g
í
H
fn
é
`
Q
Pffyš '
F
-Z-
O
ÍI
E
'
n
` \ N
V\\Í
32
fu
H=0
L pvfašjx-H
L 2 1,5 [Ü
` V2353
ı---0<",::^,^i1 , 1-"`
\Á
fn]
z A sf;z
[
_""-I..
--f--'Il'
Í
M ~«
:×~
'“1~B
l
A
Í
ı
,
-xı--w|_--
I I \ n\(n]
l
f23
0 ëz
" „ ˇ
„ (_
!
\
5
_
I
_
~„
\ \ z
“ftp/x)+§
I zA I
` .. \R f21
, 'Q
\`
_„-ı
`
WJ
Í3 .
/
l
Í
,K/«~
\3 5
\__
_/
Í* S
-I F2;
°"“§'fP/^'Í*f »
W «
I,
,
s
.
, p 1 -
7},/Í
15. :'ı`bı":ı
fëz
\. \ a, `
\\1A /ˇ*,%
>e
.M _.,
L \
z
af;I
*fa A/ 1
/P I”
2
„f"%_,,Í._-__-,-:-*gb ._ _
,,e/z
. ,
14. ábra -Í-(H)
za
5\
E _l 11!
. M ./` J '
k
\'NMExvDı
A
/
mely f3;,-mal párhuzamos. A közös normálisok tehát részben E1 t-nek és I-3;-naik a le és fm metszéspontjain átmenő tr;a.nzverzáliizsai. (A m«(~golıl:'ı.-1; v specriális esetben tehát eiuklild-észrí értelemben zszerkeszıthető. A fun Li ı'ı'~.~„-'/,megoldások "száma általában kettő.) Egy E pont a következzőképpen szerkesztıhető. A 1;-n és a Ie-n.aıl< f~.».:ı` mal való 1 metszésipontján átmenő .sík Í23-at a 2 pontban mfetiszi. Az 1 és 2 pontokat összekö-tő n normális t-t a 3 pontban metszi. Az n a t ki`ıı`ül ıı főpr-:ofilkör síkj ába forgatott [TL] helyzetében a Íőprorfilkörből az E pont |I'.` | forgatottját -metszí (A geometriai részmego«l«dá.fsok száma általában né;.zy. Az összes megoldások száma általában nyolc, mivel a R: középpontján átmenő ÍQ3-mal párhuzamoıs vniormálisoivn újabb .négy pfont Van _) Mivel hfomorfú és dowmbozrú fogfelületek pontszerű ériintkezésén .alapuló fogazás N.O'viko'v elvének [19] felel meg, a 13., 14. és 15. ábra elrendezésevel szerãkesztzett hipolidfogazás tehát a Wildhaber-Novilcov-f«o=g.az.áAs általánosításánaëk tekintihető. IRODALOM
[1] Altmann, F. G.: Bes`tim-:mung des Zahn-flankeneıingriffs bei allgemeinen Schraubgetrieben. = Fersch. Ing. Wes., 8 (1937) 5. 209--225. p. [2] Beyer, R.: T-echnisc-he Ra.umk.í;n-em-at`ík. B-e.rlin, 1963. Springer. [3] Dr-ahos, I.: Ge-ometrísche Grundlagen. zur Herste-lilung einer Wi1-d.haber-NOwíkov-Verzahnung auf der Forster-Wälzfıräsmas-chine. - Acta Technica Hung. 53. (1966) 203-219. p. 142 Drahos I.: A hípoıi«dfog.az.á-.s kap-cısolási vonalána-k' sze.rk`es`ztése ,gömbfelül-et-tel lefejt-ett fogfelület-ek esetére. = NME K-öz-lemé-nye-i, 12. 1965. 45-49. p. Í5: Drahos, I.: Die konstzruktive Ermittlung der Eingriffsliníe der Gleason-Hypoidzahnrädefr. = NME Id-egen-nyelvű Közleménye-i, 24. 1964. 1511-155. p. 26] Dudley, D. W.: G-ear han-db-oıo~k. New York, 19-62. Mc'G:ra.W-Híl-1. L7, (De().
`11Í Káxrteszi F.: Abrázoló geometria. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. Íl2Í Keck, K. F.: Die Za.hnnadpraxis. 2. München, 1958, Oldenburg. (13: Krames, J. L.: Darste-l.1en-de und kín-ematís-che Geometria für Mas-chiın-eznba.uer. Wien, 1952-, Deuticke. fl4Í Krüger, A. K.: Internationale Konferenz Zahnräder und Zahnradgetriebe Essen, 1960. = Kon-sftrukt`io«.n, 13 (1961) 2. 41-54. p. `l5Í Jlurneua, (1). ll.: Tcopl/IH syől-ıarızıx sauenne ni-“ı. Mockaa, 1960, LprI3MaTrı«13. (16: Maros D.: A Íogazás. legáltalánosabb törvénye. = A 3. nemzetközi ,.Mechanizmusok és hajtóművek” tudományos ülésszak előadásainak kivonata. Miskolc, 1963, NME. i`l7Í Müller, E.-Kfruppa, E.: Lzehrb-uch -der darstell-enden. Geo-metr`ie. Wien, 1948, Springer.
\
181 Niemann, G.: Novikov-Ve:rzahnu.`ng und and-ere So-nder'vefrzah.nung-en für hoho Tragfähig.k-eit. = VDÍI Berichte, 1`961, 47. 3-12. p. `l!ı} Ilnsmroõ, M. II.: Hosası cı«1cTeMa 3yőLıaTOr0 aaııenfıemıa. Mocı<8a, 1959, MJlll'l`ll mı. Jl>ı<epn<ııı~ıcı
ı
132 Sri!-yi I.: Műszaki mechanika. 1. A kinematika elemei. Bp. 1960, Tankö.nyvl.
“"
mi
|2Ii_» .'s'tmbccker, K.: D`il`feı`entia1geo-metrie. 3. Theorie der Flächen-k.rüm.mung Berlin, 1050, do Gruyier. IL!-I len Bosch, M.: Gépelerrıek. Bp. 1957, Műszaki K. |?.Ei Terplán Z.: Mechanizmusok. Bp. 1962, Taınkzönyvkíadó. [20 VDI-Berichte, No. 47. 1961. |271 Wild-ha-ber, E.: Eine Kreisb-ogenverzahnung für Stirnräder, ähnlich der NovikovVerza.l"nnu.ng. = VDI-B-erichte, 1961, 47. 19-2.1. p. [20Í Zigány F.: Abrázoló geometria. Bp. 1962, Tankönyvkiadó.
oEoELuEHızıE HAHECEHMH sysuos B1×ıJi1zı:1xAEEPA-Hoısızıırokr-:A HA cm/LıA12r noBEPxHocT1×ı sysııoa, cı~ısfıToı7ı ı{oIıbLıE8oI×1 ; noEEPxHocTsıo BPAILIEHMS-1 11-»p PI. ,llpaxoıu P E 3 IO M E Ha cTaHKe Tuna Cbopcrepa Mo>ı
Es kann auf -ein-er Mas-chine Typ Forster -ein zylin-dris-ches, auf' eine Maschine Typ Gleason ein Kegel- und Hypo-i-dzahnrä-derpaar herg-e-stellıt werden, dess-en Ein griff den Wild.haber--No-viko-V--Pri-nzip entspricht. Die Zahnflächen -der abwälzen-den Zahn-
stang-en bzw. Planräder sind in diese-.m Fall Kre-is-ringfläc-hen, die sich einander entlang ihrem Drehkreis berühren. (Die Zähne können auch mit Kreispro-filtzo-pfs-ch-eibe-n durch Wälzschleifen bearbeitet werden!) D-er Aufsatz befass-t szich mit der Kinematik
des Eingriffs der auf obige We`ise gewälzte Zahnflächen un-ter Anwendung kons-t`ru-ktiver Method-en. I
GENI_ilI§ALIZING THE WILDHABER-NOWIKOW TEETHING FOR TOOTH SURFACES HOBBED BY ROTATIONAL CIRCULAR THOROID SURFACE Dr. I. DRAHOS SUMMAR.Y
There may be manufactured by the machine of type Forster a cylindrical gear couple and by the machine of type Gleason a bevel and hyp-oid gear couple the engagement of which satisfies Wi1dha=beı`--NoWikow's principle. In that case the tooth surfaces of the hobbi-ng toothed racks/face gears are ro-tational circu.1a.r thoroid surfaces touching each other along their rotational cirzcel. (The teeth cazn be pr-ocessed also by grin-ding in hob-bíng with potstone of circular section!) Pa-per dezıls with the kinematics of the eng.a.ge-.ment of tooth surfaces hob-bed by the method meniioned above in apfplying constructive methods. -1-03
GENERAl..lSA'Tl0N DE LA METIIODE DE WILDIIABER ET NOVIIHDV A TAILLER DES ENGRENAGES POUR LE CAS DES -FLANCS 'l`/\ll„l.Í'IH EN DEVELOPPANTE PAR UNE SURFACE DE COURONNE DE ll()'l`A'l`l()N Dr. I. DRAHOS RÉSUMÉ
On peut fabriquer des trains de roues dentées cylindriques a laide dunc muchine Forste.r, respectivemenı; des trains de roues dentées -coniques et hypoides û laide d`une machine Glea.son, do-nt 1'-en-grenement correszpond. au p-rincipe de Wildhaber et Novikov. Dans ces cas-lá les flancs d-es crémaillëres. taillantes., respectivement ceux des ro-ues coniques- p-lanes .so-nt d-es. s-urfaces de couronn-e de rotation étaınt tangentes le-s unes. aux autres le longe de- leur cercle de rotation. (Les dents peuvcnt être us-irıées mê-me au moyen d'une meule bo-is-se-au au profil cincfu-laire par rectificati-on taillante-I) Iäauteur s”-o-coupe -des pr-oiolemzes tou-cflfıant aux condcitions. cinématiques de 1'-engrenement des flancs taillés de 1.a façon p-lus-hau`t ~d=éc`rite, en se servant des- method-es constructives.
Ifı*
"1'()ı';
A NEHÉZIPARI ıvıŰszAKı EoYı«;'ı`ı«;M K(äzı,ı«:M ENYE1 XV.KoTET A Nehézí-paı`i Műszaki Egyetem okt-atói altal a tudo-nıányok doktora, tudománvok
kandidátusa fokozat, ill. do-liltori cím elnye1`-és-e«é1`t benyújtott és elfogadott disszertációk, továbbá a Ne-hézíparí Műszaki Egyetem Bánya-, Ko~h-ó- és Gép-ész=mé1`n-öki Karán megvédett egyetemi -doktori disszertácíól~: rövid kívon.ataí az 1964--66-os évek-böl
Szeıflıesztö Bizottság: Dr. BÉDÁ GYULA felclús szerkesztő
Dr. l"AI.K RICHARD
Dr. GELEJI SÁNDOR
Dr. KÁLDOR MIHÁLY
Dr. il`j. SÁLYI ISTVÁN
Dr. TAKÁCS ERNÕ
Dr. TERPLÁN ZÉNÓ
Dr. VINCZE ENDRE
.1\'i[.SI~lUl.(`. l§Hiˇı
Az ábrák legtübfbjét a szerkesztői; irányításával
HERCZEG ISTVÁNNÉ mtˇiszaki rajzoló
kés zl'tette
Sajtó alá rendezte
Dr. TEIRPLÁN ZÉNÓ egyetemi tanár
irányításával Dı`. VINCZE ENDRE egyetemi docens
(ii Nehézipafi M~ıˇi.szak.«-i Egyetem., Miska-lc
I'/\("ll*`.ˇl ll.\\lll`lJl/\ll(`!\ 'l`U||l(HX l)JlllUl'())l||l»|X
B cncııızıanbnoñ .m×ıTepaType npvıaeııcn pac1ıeT ızımneııanca cmıouı bıx q1cppO.1ı:ııııı1`ı`~ mzıx maTepı«ıa.nOE 8 nepcmennoıvı MarHnTHOM none, T. e. Onııcan cnylıaí/'ı, npvı ıcO1`u|mA1 8ııcıK1-ıJu
'
Dr. Gy. T-EVAN ZUSAMIVIENFASSUNG
In der Faıdhliteratur ist auí die Ber-e-chnung d-eır Impedanz massiver Ic'ı`.ı`ııııı.ıı.ı netischer Stofíe in magnetischem Weczhselfeld. hingewiesen, .also den Fall, l`><_-I zlvııı die ele~kt.romagnetisc-he W-elle im Stoíif vo-llkommen gedämpít Wir-d, Der Aufmıtv. IwÍasst :sich mıit d-er Impe-d.a.nz1b~ere1c'hn.ung düfncner fearrorrnıagfıızetisıchefı' M-etallplııl l.ı~ıı und Röhren in stark magneztischem Feld und mit der Dimeırısionierung's1mc-thmlv :ml che-r i;n. d-er chamzisfcıhien Indu:sz'E.Ti-eı üblıicher in-duktivefn Wänmveeitnzrfichtıın-p;cn, wı 1. ı ı ll Flüssi gkeıi'te1n indzire-kt erwä-rmt W-erdlezn. CALCULATING THE IMPEDANCE OF THIN HOMOGENEOUS FERROMAGNETIC METAL SHEETS AND TUBES LOCATED INTO STRONG ALTERNATING MAGNETIC FIELD Dr. Gy. TEVAN SUMM=AR.Y
Cailculatíng the faflftfernati-ng :m.agn.e-tic ft'L=e11-d impedance of cO.m.<pac;t; fcmııııııızıız 111m:ıt.Lc`ı"s may be found in tıhe tech»nicaA1 Jliteıratuıre i. e. the case iln Which 1-hv 1-lı-«-H-„ nızıgnvtic wave- is Wholly absorbed. by the material. Pazper contains the crılı-1ıl1ıHı1ıı nl' iırıpvclııncc of thin fe'r1`Ofrnagne1tic'.meta-I sLhee1:s and tuãbes being vallfid in .-1lı-111114 ıı11ı;.',`ııvl.iv fivıld :ıml -:ıs appıI`.i.c-aftıi-Orn of the method for -dıimemısio-ninig zi-nductivc lıvııllııg cqulpnıı-.nis :ıpplicnble in the chemical industry by Which liquid is indirccily hı-ıılı-ıl.
SH!
(IALCIIL DE UIMPÉDANCE DES PLAQUES MÉTALLIQUES ET TUYAUX MINCES HOM_0GÉNES, FERROMAGNÉTIQUES PLACÉS DANS UN CHAMP MAGNÉTIQUE D'INTENSITÉ VARIABLE
Dr. Gy. TEVAN RÉSUMÉ La littérature technique connait de-s mé-thodes d-e cal-culer Iirnzpédence des matiëres ferromagnétiq-ues solides placées dans un champ magznétique variable, done des méthod-ezs de caleul pour le cas Oû Ionde électromıagnétique est complët-ement absorbée p-ar la matiêre. Eétude Íait connaítre une méthode .se prêtant au caleul de Iimpédence en cxham-p magnétique inten-se de minces plaques et tuyaux métalliques fezrromagnétiques et décrit., comme un exempíle pour soın application, une méthode pratíque p-our le -dimensionn-em-ent d-es équipements de chauffage dinduction á utiliser dans Iindustrie chimique, et, á Iaide desquels des Iiquides peuvent être indjreciement réchauffés.
582
A Nl'Illl7l7.ll'/\Hl MÜh"/.Alil l'1(iYl'l'l"'l*l-M M/\(}YAl{ .NY.l'}I.\/Ü K()Zl„l`1IÍMFlN\'l'll
TARTALOMJEGYZÉK Dr Böcfker Tivadar, okl. b-ányamérfnök: Nyírádi bauzitterület hidrogeo-lógíai viszonyai 1 1- 1 1 « 1 -Dr Gulyás József, tudományos munkatárs: Különböző arány-ú négyszög alakú prizmák duzzasztásánál fellépő feszültségek és alakváltozások elméleti és kísérleti vizsgálata 1 1 1 Dr Némé-di Varga, Zoltán, okleveles geoló-gus-m.é-rnök: A hosszúheté-nyi feketeköszén-terület földtani és hegységszerkezetí vizsonyai 1Dr Somos László, okleveles ge-O-lógusmé-rn-ö-k:A Mecsek hegysé-gi (Dél-Magyaı`ország) felső triász és a kőszéntelepes alsó liász rétegs-or földtani leírása Dr Hosszú Miklós, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora: Algebrai rendszerekené-rtel.mezett fü-gg.vé`nyegye-nletek, I.V. A disztributivitás -és autodisztributivitás függvényegyenlete Dr Mo-csy Árpád, okleveles vaskohómérnőkz Egyszerű -és bonyo-lelt alakú szürkevas-öntvények lehűlési viszo-nyainak vizsgálata » Dr Remport Zoltán, okleveles ko-hómérnök: -Melegen hengerelt acéllem-ezek mechanikai anizotrópiája ~ ~ 1 1 Dr. Wéber József, tudományos munkatárs: A Parkes-eljárás vizsgálata - D1' Verő József, okleveles ge~ofizizkusm-érnök: A. földi elektro-mágneses tér pctípu.sú pulzációinak vizsgálata .a Nagycenk melletti Obszervatórium adatai alapján 1 D1' Egerszegi Pál, egyetemi adjunktus: Geoelektr-omo-s .szondázásnál véges kiterjedésű, felszink-özeli földtani alakzatok zavaró hatásának kiküszöbölése, tektonikai vonalak kimutatása 1 1
.F 1 O
7 ll lift
-I7 IH H5 li!!
HI
Hill
Dr Sz-abadfváry László, okleveles g-eofizikus-mérnök: Közép- és. Kelet-Mon.gó1i1ı
talajvíztároló .szerkezetei és azok geoelektromos kutatása - - - Dr. Molnár Pál, -Okleveles bá-nyazrnérnök: A rudabá.nyai EK-i kutatási terülvl földtani és teleptani viszonyai 1 1 D1 Tóth. Lajos, tudományos munkatárs: A hengerl-és kísérő jelens-égei és befolyásoló tényezői közötti összeıfüggések vizsgálata 1 1 D1 Benyó Tibor, okleveles k-ohómérnök: Üzemi kísérletek a nyervas oxigénbvfúvásos deszilicirozására -1 1 1 1 1Dr. Boros An-dor, -okleveles gépészmérnök: Hi-draulik-us sebességstabilizátorok néhány ü`ze1mta.n.i -és .méretezési kérdésérőfl 1
1
11 ~
Bocsáxn-czy János, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tuclományolc *ka-ndidátusa: A széngyalulás folyamata és a jövesztőszerszá.m. =kiala'l<ítás1'ı-nak irányelvei. ~ -1 1 -1 1 1 1 11 1--Dı Taky Ferenc, -ny. egyetemi tanár, a műszalki tu-do-mzá.nyO1l< kan-did1'ı1.usıı: A D»un.ai Vasmű éfríntésvédelme z 11-Iˇ)ı' Pmnfızi I.„a_ios, egyetemi a-djuniktus, a műszaki tudományok k1.ın(lid1'1L1ıs1ı: /\<`l:ılékok az általános kettős kar-dáncsuklós tengelykapcsoló elmč-lul.ı'-ılıı-v.
D1
I):
lZ'.II llll WD lll HH!
Í
!'I.lt.vr Pál, okleveles |l<-ohómérnökz A mangán kéntelenítő `hat1-'ıszı a nyersvııslmıı 1 1 1 -- 11-
LH!! ZH? 22| Llllñ
58!!
l)ı` lf`('iy Gyula, egyetemi docens, a fizikai tudományok kandidátusa: E.lméleti vizsgálaloli a tüzeléstechnika köréből 1 - --- 1-1 I)ı` Zoltán Győző, tudományos munkatárs: Ka-pilláris tulajdonság-ok szerepe a
spontán olaj-kiszorítás hatásfokában
-
--1
1-
1
249 253
Dr Asszonyi Csaba, okleveles gépészfmérnökz Approximációs módszerek nem-
lineáris termeléstervezési problémák megoldásáz-hoz
1-
1
257
Dr Csabalik Gyula, mb. egyetemi docens: Kisrnéretű acéltuskó tápfejének 'ter-
mikus vizsgálata 11
-
1
1 1 1 1
1 `
1 1
1
289
Dr Horváth Dezső, okleveles ko-hómér-nők: Úrlkúti :mangánércek metallurgiai
feldolgozási lehetőségeinek kritikai vizsgálata 1 - 1 1- 1 f Dr. Takács Ernő, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Magnetotelluriikus műszer- és módsz.erfejles.ztési vizsgálatok, valamint alkal-mzazás-uk a geofizikai ıkutatásban 1 Dr Vincze Endre, egyetemi docens, .a `rnatema:ti|kai tud-om.á.nyo`k` ka-n-didátusa: Egy általános 'módszer üggvé-nyegye-nletek néhány osztályának megoldására 1 11 1 Dr. KBSSBTŰ Zsolt, okleveles bány.am-érnök: Szilárdít-ott kő-zetköpenyre és utána .beépített bizt-osítzószenkezeftre ható kőzetnyomás v`iz.sg.álata vízdús homo-klban 1
1
1 1
1
1 1
- »
Dr. Mato-lcsy Mátyás, okleveles gépészm-ér-n-ök: Új módszer a fámsztóvizzsgálatok val-ószínűségelıméleti értékeléséhez Dr. Kulcsár József, okleveles gépészmérnök: Kerámia forgázc.so-lólapkák köszö`rülő megmunkálása gyé`mánts.zemc.s-és koronggal. Gy-émántszem.csé.s köszörűkorong vizsgálata ' 1 1 1 Dr. Tompos End-re, egyetemi adjunktus: A Dunai Vasmű kokszszenének petrográfiai v-izsgál-ata és a koksz minőség.ének .szelektív aprítás.sal elérhető jav-ulá-sıa 1 1 , Dr Draho-s István, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: A Wildhaber-Novikov-fo-gazás általánosítása forgási körgyűrűfelülettel lefejtett fogfelületek esetére Dr. Farkas József, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy oldalon, két irányban egyenletesen bordázott, megoszló terhelésű négyzetlemezek tervezési .kérdései 1 Dr. Szabó Szilárd, mb. egyetemi docens: Ponthegesztés -k-ondenzá-t-ortelepben tárolt energiával 1 1 Dr Vida György, mb. egyetemi docens: A hőátadási ténye-ző meghatározása Diesel-1m-o-t.o-r hen-gerében - Dr Terplán Zénó-, tanszéikvezető egyetemi tanár, a műszaki tudo-mány-ok doktora: A f-o-gas-ke-r-`ék-bolygóiművek méretezési kérdései Dr Béres Lajos, egyetemi .a-djunktus: T'ermit'heges-zt-éssel készült sín-köt.ése-k sz.ívós;s.ágána1k fo-k-ozá.sa J 1 1 Dr Lévai. I`-m.re, e-g.y-etemi docens, .a 'műszaki tud-o:m-ányok kandidátusa: Kitérőte.n-gelye-k közzö-tt változó mozgásátvitelt megvalósító - egyenesélű szerszámmal lefejthető - fo-gazott kerekek ~ Dr. T-ajnafőí, J-ó-zsef, egyetemi docens, a műszaki tudományok kan-didátusa: Sze`r.sz.ámgépek mozgásleképző tulajdonságainak elvei és néhány alkalrnazása 1 11 1 1 - 1 1 Dr. Steiner Ferenc, egyetemi adjunktus, a -műszaki tudomány-ok kandidátusa: Bougner-t-ér.képek elemzése 1 Dr Simon Sándor, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termodinamikai és redukciókinetik.ai törvényszerűségeinek feltárására Dr Tevan György, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa; Erős váltakozó mágneses térbe helyezett vékony, homogén ferromág1nes-es fémlemezek és csövek impedanciájának szárnítása 11 F'
J
84
317
321
325
3-29 351
381
385
389
405 423 435 449 467
469
489 509
531
553
'l`l'.\')ll1| Mll|l|l{()Jll.l|_l{(.)l`() lI()J|l--`1'l`l"I)(lll`l'llŠCl(l)|`U ll|l(Í'l`l'lˇl`B`ˇˇI`/\ 'I`§l}l(lŠJlUl"l llPOMlıllllJllı`l||lUC'I`H (lll`lIll`|'l|$l)
COJÍLEIPHÍAHIKIE
ll-P T. Eefcep: Fnııporeonormıeckne ycnosna Htnpancsoro MecTOpo>1<ıLeı~ıı-ısı GunCHTOB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'll
.11-P FI. Fyűaıa: Teopemlıeckoe H aKcneprıMeHTaJn-.Hoe rıccneııosamzıe ,ııetlıopmaıuıll .H-P ll-P ll-P
Il-P
Í.:-lel? -1: -:s-cs .Il-P ll-P .Il-P
il-D ll-P
rı aanomsennñ, Eoaaıfıxaıoıınfıx ı1pı×ı Haõyxanrm npı»ı8M c LıeT1„ıpexyı`oJ1ı.1ıı.ıM ocnosaımem pa:-mızııınoro cOOTHOıueHı×m . . . . . , . . 3. Hamöu Bapea: l`eoTeıı1o'LeHn§1 Kameanoro yrnsı . . . . . . Jl. Hlomouı: Feonormıeckoe onnca ne Tonıuvı Eepxaero Tpzaca Melıencıcııx rep (lO>ı1 Benrpvıiı) n H1zı>K1~ıe1`O neriaca Kamesaoyronsnoro 1vıecTopO>ı<;Le1ııı>1 M. Xoccy: fbynsıınonansasıe ypasaenrın, ncTonKoBaHHsıe E aın`eõpaı1-mecıcııx cncrcmax, IV. qıyakuı-ıoHa.1nzHoe ypasrıeıme ,1n»ıcTpı×ı6yTı»ısH0cTn 14 anroıuıeıpnõyTızı8HocTı×ı . _ . . . . . _ . . . . . A. Malta: Idccneıiosasne ycnosrırı oxnancnenna lıyrynasıx OTHMEOK ııpocnıll H cıı0>lKeHHOi×i õnns Haııbnenıczı . . Il. Seepceeu: 3/cTpaHeHı×ıe Memaıonıero Bnızıi-laza 6.1m8Kı×ıx ı_< no8epxııOc'ı`ı»1 ı`eo.rıorızılıecıoıx clıopmauvıifı c Koneqnsım pacnpocrpanemıem npızı reo3fıe1<1`pı-ı'ıecKom sonnnposannn, oõnapyzfeıme TeKTOı~ıı×ıLıec1<ı»ıx .Tıı«ıHı»ıi'ı . . . Il. Caõaôeapu: CTpyı
ı
ı
ı
ı
O
0
ı
O
ı
0
ı
ı
ı
ı
il P
A. b'ı'prıu: U ıı1-ı<1ı'ı`opı.ıs nonpocax npnmenean M pacLıeTa rımpaıııııılıccıcııx e'ı`:1Gıı.ıııı:ı:ı`ı`ı1|ı1ııı L`ıc11|ıuc'ı`1-1 . _ . . . . . . . . J l-11 bl. I»'n~mm;u.- llpııııvı-e c'ı`|1oı`:ıı1m1 yrnsı 11 ııızıpeıcrmiızırıo cosııaııızııo pe_>1 JI. l!w1m.m.- Jlıııımııııı'ı`ı-,:ıı.ıı1.11: Jı:ıııııı.ıe ııo 'ı`eopı»1ı-11 oõıııel-'ı JLııoi'ıHol'ı ıfzıpiuıııııııll 1\1yı|ı`ıı.ı rılı-ııııvıııısı . . . . . . . . . . . . ll. l!11.«ıı.ı1ıı°[I.(lflı~1`ı-1-|ııı1ı:ıı1ııııı-1' ıızıııııııııc m:ı|1ı`;ııııL:ı ıı lıyryııe . . »N .ll-P Jl- f!>zm.- '|'ı-1ı|ıı~ııı~1ı-1-ıfııv ııı-ı`fıl`.1lıııı:ı1ııı1ı ıı ııı'ı.1ı:ıc'ı`ı×ı 'ı`oı1o\ıııı.ıx ııpoceccoıı .
M111
7 ll Il!"ı
fl 'I lll lıfı llll lll
lııfı l'.lIl
lfıl l'll'ı Hm llılı
2111 '.*.l'l Í'Z'| Llllfı
'Jılll
JL. .lfuırmım l'ıı.1ıı. ı~.`ııı11fııı1ı|ııı1.ı11 ı-ııııllvııı ıı ı-. 11.11. mımoııpoı-ı:1ııoJıı.ı1oı`o ııı.ı'ı`1-1'-1
ııvııııiı 111-ı|ı`ı`ıı
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'.'.f`ıÍl
'IMS
,ll-|ı ll. _-`l1`1.`fmı.ı1.-Aııııpoıccıımaıuıoııııı..ıe .\1cTOJL1„1 pcıııeıımı ı-ıe.1ıı111eliHı>ıx ııpoöncm ıı.ıı:ıııııpoııaııı-ızı ııpoıısı1oJıeTBa _ _ _ _ _ _ _ _ _ . ,I 1-|ı Jl. lluõaxıııızcz 'l`ep11nıLıccKoc ı×ıcı1sıTaHHe ııonnsnızıx npuõsıneü Heöonızumx craııızııı.ıx cııız1TıKHocTeı`?ı MeTaıı.rıyprı×ı\1ec1'1 õarapen _ _ _ TÍÍÍÍ1 ~1:1-cs 12183 Baôa: Onpeıleneane 11<eHı×ı;1 Me>KJıy pacxonsmnmncz Eanamı, cnıznzıaemsıe 1zıHcTpy1v1eHTo.~1ı c npamoü ı<poMKoä _ _ JJ.-p I7l. Taăaag eu: Hpnnuıfınizı H HeKoTop1z1e npızımepızı ncnonssosanns cBoı`»icTsa ızıHcTpy1\«1eHTafı1„H1zıx cTa1-mos, saknımıaıneroca E Konnposa Hun ııEı×ı>1<eHn;ı _ If,-p LLI_ IIIu_1»:OH.- I/Iccneııosaana no _vcTaHoBneHı«ııo Tepmoıinnamnuecımx 14 peaKunoKızıHeTr1L1ec1<ızıx 3a1
586
257 289 317' 321 325 329 351 381
385 389
405 423 435 449 467 469 489
509 531
553
lVll'l"l`iI'Ill_llN(il*1N lllûll 'l`l*1(Í|lNlS(_Tlll*}N UNl.Vl:)ltSl"l`Ã'l` FÜR l)ll:I SC!IWI*Jl{-lNl)US'l`ltIl'.1, MISKOLC (UNGAR-N)
INHALTSVERZEICHNIS Dr. T. Böclcer: Hyd-rogeol-og.i1sehe Verhältnisse des Bauxitgebiets von Nyirád Dr. J _ Gulyás: 'I`-heoretische und experimentelle Prüfung der Spannu.ngen und Verformungen, die 'bei der Sıc-hwellung von Prismen mit verschiede-n proportio-nierten viereckigen Grundflächen aufteren 1` 1 11 Dı`. Z. Némedi Varga: Geologisohe und gebirgsstrukturelle Verhältnisse des Steinkohflen-gebiets von Hosszúhetény » 1 1 -1 Dr. L. Somos: Geolo-gische Beschreib-u-ng der kohleführenden oberen T`rias- und unteren Liassc1hicl"ıftenfol1ge im Meosek-Geb-inge (Siü-d-U-ngarn) -
-
-
Il
7 ll Il.'"ı
Dr. M. Hosszú: Fun1'ktio.nal:gle'ichu.ngen gedeutet An-hand von algebraischen Systemen IV.; F-unktio-nalıgleic-hung der Distributivität und Autod1ist.ri1buti-
Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.
vität - 1 A. Mocsy: Pr-üıfung der Abikühlu-n.gsVerhältni.sse von Graugüssen mit einfa-ohen und koımplizierten Formen Z. Remport: Mechanische Anisotro-pie Warmgewalzter Stahl-platten - J. Wéber: Prü-fung des Parkes-Verfahrens 1 J_ Verő: Prüfung der P-*ulsationen des elek~troımagneti.sohe.n Feldes der Erdo vom Typ P-C auf Gr-und der Angaben des Observatoriums. -bei Nagycenk P. Egerszegi: Die E'li1mi-nierung der stö-nenden Winkfungen o.berflächennaheı1 geologischer Fonmationen mit endlioher Ausdehnun-g bei geoelektı`ischeı` Sondierung, Nachweis tektonischer Linıien 1
-11: lll Ilfl llll
ll1."ı
Dı`. L. Szabadváry: Gr»un~dWas.serspichernde Stru.kturen Mittel- und Ost-lVloıı-
go-liens und iihre geoelektrische Forsohung Dr. P. Molnár: Die geologischen bzw. Flözverhaltnisse des nordösllicheıı Schünfgebiets vo-n Rudabánya
-
1
1
Dr. L. Tóth: Pırüfuzng der Zusammenhänge zwischen den F-olgeersc.heinunı.zı-.11 und beeinflussenden Faíkto-ren des Walzens 1 - --1 Dr. T. Bangó: Betrie-bsversu-che zur Entsilizierung -des Roheisens duroh Einblıısein von S:'ıue1`stoi`.*f
1
~
1
l'_!fl
I"ıl
I'l'1 lllñ
Dr./1\. Boros: Eini.ı.:e bet1`ieb1liche und Dimensio-n1ierung.sprobleme hydı`1ıı.ıll--sche.-1' (les-chwi1`1c|igke.ilsstabilisatoren - 1 1 l)ı`_ .I. Ilocsáııazy: Voı~.1.;1ı1ı;.; des Kohlenhobelns und Pr-inzipien der Ausgeslnllung (les (iewlııııuııtzswerlczeugs l)ı°. l-`. 'l`alcy: llvrílIıı`ıııı|,.;ssı-lııılz Im „Donau-Eisenwerk” --1-
l)1`. l... l'mmi.:l.,- llellı`ll1_u~ 1/.ııı` 'l`1lı1-oriu der allgemei-nen doppelzka1`d1ıı`ılsclıı-ıı Kıı|ı|ılıı1ı;.1--1 1 1 l)ı`. P. l'llrı*r: lúııtsı-Iıwe|'ı~lııııaswl1`l1ıııı1.z :los Mnngans in Roheisen - - - -
lllll Zllll 1!l'l' 11') l 'Jil Ft
l)ı`.(1y. l«'(i1|;: 'l"lı1~ıı111-ll_~1ı-Iıo llı1lvı*s11ı"Iıl|1ıLl1`ıı uus dem Gebiet der Fcue1`ıı1114Hf1~
'.!1lll
llr. (ly. Zoltán: l'Ilıı|'lı1s.~1 ılı-11 l111|ıll|11ı`uıı I1Il|„zı-11.111-lııılleıı 1ıu.i` den W.iı`l|lı`lı-Im 1 -1 --1 -«
1'..*`1Íl
l.0(;-|ı|ıl|(
-
1
-
-
--
---
1
z
11
-~
587
l)ı`
(`.~„`, z1s.s`:m:1;i.' {\|)1)ı`ııx-i.ıTı:ıl.iııı'ı:~sınL~IhııÍLlOı*ı zur Iuiisurıu ııiclıl.liıwEıı`vı` Pl:ıııuııı.::~a|ıı'ıılılı'm0 (lor Pı'(ı(__lul{1iı)-n
Í
Í
~~~
Í~
Íz*
:Í
ÍÍ
Íf
Dr Gy. Csabalilc: Thermis-che Prüfun-g des Gíessıkop-fes kleiıner Stahlklötze -l.)ı` D. Horváth: .Kritiszche Prüfung der meta-llurgis-chen Bearbeitungsmöglichkeiten der Mn-Erze vor Urkút zz Í ÍÍ Í ~Í Í Dr E. Takács: Untersuc-hungen zur Entwicklung fmzagnetot-ellurischer Geräte
und Mebh-Oden und ihre Anwendung in der geophysikalischen Forschung
257 289 `317 321
Dr E. Vincze: Eine allge-meine Methode zur Lösu-ng einiger K.1assen von Funk-
tiOn.a1«g1eichu.n-gen
Í
Í Í ÍÍ
Í
Í
Í
Í
325
Dr. Zs. KesseTű.` Untersuchung des Gebirgsdrucks der in Wassereichem Sand
Dr. D-r
Dr. Dr
D`r
Dr
Dr Dr
auf verfestigten G-ebirgsrnantel und nachher eingebaute Ausbaukonstruktionen W.i.r.k«t Í Í Í Í Í Í ÍÍ M. Matolcsy: Neue Methode zur WahrscheinliÍc'h.keitstáheoretisohen Bewertung der Efrm:üdu:nzgsprüÍu=ngen zzz f ÍÍ Í Í ÍÍ Í J . KUJC'-Sáf: Sc=h1eiıfbearbe`it=ung Von kera.mís.cÍhen Sip.anungsıp1ät.tzchen mit Dıi.-am:a.nzt.szcihleiifseheibe-n; Prüfung van Di.a.~m.antscfhleifscheiben - - E. Tom-pos: Pet.rO-graphis-cfhe Ufntersu-c-hungi der K-Okskohle ıdes DOnau-Eis.enWerks und die durch selektive Zerkleinerung erreichbare Qualitätsbesserung des Kokıs-es 3 Í Í I. Draho-s: Verallge-rnein-erun-g der Wizldiha:bezr+-fN~O-vi'k-ov-`Kre-isb»O«.g.enprOEE`i.1Verzahnung für den Fall einer mit Kreisringfläche abgewälzten Zahnflädhe Í ÍÍ -Í J. Farkas: Berechnungsproble-me der in Zwei Richtungen einse-itig und regelmäszsig Versteirften Qua-dratplatten ıazu~f g1eichm.ässig. Verteil-te Querbelastiung Sz_.Szabó: P-u.nk`tscÍhWeissen mit einer in Kondensa-tOrb.atterÍie gespeicherten Energie Í Í » Gy. Vida: Besti-mmung des Wärmeüb~erÍgabeÍfaktOrs im Zyli-nder des Diesel-1Vl'Ot.Or.s ~ Z. Terplán: Di-mensionierëungsprobleme der Zahnrad-Planetengetríebe -
329 351. 381
385
389
405 423 435 449
Dr L. Béres: Erhöhung der Zähigkeit der mit Thermitschweissung hergestellten Schienenverbindun gen Dr. I. Lévai: Prüfung gezahnter Räder, die zwischen ausweichenden Achsen
Dr. Dr Dr
Dr
5
eine veränderliche Bewegungzs-übertÍr.agung ve-rwirkliczhen und mit geradek;an~tigemÍ Gerät abwälzbar sind Í J. Tajnafői: Pninzipien der bewegungsabbi-1-dende`n Eilgeznscha-f`t der Werkzeugmaschínen und ihre A-nwendungen . F. Steiner: Analyse der B-O-uguer-Atlass-e Í Í S-_ Simon: UntÍe1`.sucÍhun-gen z-um Auafs-ehliessen von t=herm«Odynam.isc-hen u.n-d reaıkti-O-nsk-ínetis-che.n Ge.sÍet`z:mässigkei-ten der bei der S~tah1gewıi.nnun.g .mit SauerstOt f-Efinblasen vo-r gehen-den Schw-efelfo-xydat.i~On Gy. Tevcm: Berec-hung der Irnpedanz in stark magnetıis-ches Wechseif-eld geÍ.s.te11tÍer Dü-nner, ho-mogener ferrO«Tnfag:netische'r`Metıa1*1p1atten und R-öıhren
467
469 489 50-9
531 553
PlJHl.l(`A'l`|l)Nh' UI" 'l`lIl*1 'l`l'l(.`HNl(.Í/\l, UNlVl'.`.liSl'I`Y ()l" 'l`Ill'1 I|.l'l/\VY INl)U`S'l`I{ll'.lS MISK()LC (l"IUNGARY)
INDEX Dr. T. Böcker: Hydzrogeological relations of the bauxit-field in Nyirád - Dr. J . Gulyás: Theoretical and experimental ex.ami.nation -of s-tresses and dcform-ati-ons taıking place W-hen swelling tetragonal based prisirns with difffere-nt -proportions Í Í Dr. Z. Némedi Varga: Geo-lo-gical and mountain s--tructural relations of black coal field at Hosszúhetény Í Dr. L. Somos: Geolo-gical Des.cÍriptÍion of the upper triassic and of tıhe lowvı' lliassic strata Witıh coal seams at the Mountain Mecsek (South Hungmy)
Dr. M. Hosszú: Function.al equatiozns defined on algebraic systems IV. The functional equation of distributivity and autodistributivity - - Dr. Á. Mocsy: Exarninating the c-ooling relatio-ns Off si-mfply and so-phisticatudly shaped gray iron casti-n«gs Í -Dr. Z. Remport: Mechanic-al anisotropy of steel sheets made by hot rolllnı.: Dr. J . Weber: Invesztígıation into 'the parkes pro-ce-ss - ÍDr. J . Verő: Inves-tigzatinıg into the PC type pÍ-ulsatio-ns of the elekıtro-magnı~1.|ıf fıíeld of earth based on the data of the observactory at Nagycenk - Dr. P. Egerszegi: In e fectin-g geoeiectrical sounding the liquizdaftion of the (listurbing effect of »geological formzations With finibe extension lying ncıır to the sur-face and the pointinfg out of the tectonical lines -- - - Dr. L. Szabadváry: Ground Water reserving stru-ctures of Middle and Emıi. Mongolia and their geolectrical exploring Dr. P. Molnár: Geological - stratigraphical relations of t-he nortih-e:ıslı~ı`ıı exploration field at Rudaıbánya Í Í - - « - Í Dr. L. Tóth: Investi-gati-on in=t-o the relati-oins between the ac-c-ompanying phı~ııomona and influen-cing fact-ors of rollling f Í-f Dr. T. Benyó: Operating test.s -on desilizcization oıf pig iron by Oxygen-bluwlmz DP. A. BOTOS: Some operating and di-mensionıing problems off hydra-ulic :~ı|`n~ı-(I stabiÍlizatoı`s » Í “Í Dr. .I. Bocsánczy: Procc:~:s of coal plou-ghing and principles of developlng wlııning tool Í Í » -ÍÍ l')ı`. F. Taky: Protection ııg:ılı`ıst cloctric shock hazard of Uhe Danubizın lrıııı Wm`k3--
Dr. Dr. lI)ı`. l)ı'.
--
-
--
ÍÍ
ÍÍ
-»Í
I... Pomázi: Coııtribullııııs lo lhv theory of the general double cardıııı Jolııl P. Pčltcr: Dc.~:ulı|'uı`|7.ln-1.: v-|”.I'vvl of ıııunı.:ıınese in pig iıro-n » 1 - Gy. Fáy: 'I"hcorol|cul tv.~4l.~ı lıı l'ııvl1ı-ı-|`ıı`ıic Í - - -Gy. Zoltán.: l~`to'lo ol' Iıhv cıııılllnızv ı°|ıııı`ııclı-ı`I.~õ1.ics in teh e ficlcncy of lılw
'z ıı HD
-ıv lll HH IH! IH
HID
llifl l l 170 HID IIIII 21!! 21'! 'Jill L!Ilñ 24|!
--
25!!
Dr. Cs. A8.~ızonui.` Apprııxlıııııllıııı ııwllııııl.-4 fııı- .~uılvlı`ıg the not lineaı' producllıııı plıımılııgpı`<ılilı.~ıı`ı.~4- -- -~ -- ~-Í - -- -- - - - - - -
2M
Hıjıtılılılıwmıs ııll (||.~ı|)lıı(fı~-ıııvııl --
--«-
~Í-
-
« -
--
-
_
l)ı'. (ly. (,.`su.lm.lilc: Thcrmical ínvestigation of the [eeding heat of small dimen.siım steel sımall ingots - Í~ÍÍ ÍÍ ÍÍ Í -Í- ---
289
Dr. I). I-Iorvtáh: Critical exa-mıinati-O-n of the milling .possibilities of metallurgic.a'l Mn ores of Úrkú-t Í
Í
Í
Í
Í
-_
Í Í
Í
-
317
Dr. E. Takács: Ma-gnetotelluzri-c device an-d method -de-veloping investigations, their application in the ge-op'hys`i.c.al -pr-o-sıpecting Í Í Í Í ~ Dr. E. Vincze: A general method for solving some classes of functioinal equati-ons. Í Í Í Í Í ÍÍ Í Í Í Í Dr. Zs. Kesserű: Invesliigation into rock pressure on strengthened rosk shell and on supports set afterwa-rds in Water-beari-nig sand - - - Dr. M. Matolcsy: A new method for evaluating. the pr-obability theory of fati-
gue testings
Í
Í Í Í
Í-Í-
Í Í Í
ÍÍ
Dr. J. Kulcsár: Grinding processing OEE ceramic cutting ti-p.s by diamo-nd granular Wheel, inve-stigıating into dfíam-Ond fgnanular grindin-g' Wheel - Dr. E. Tompos: Petrographical examination of coking coals of the Danwbian Iro-n Works and the improving of the c-oke quality to be -oÍb-taine-d by selective crusıhing Í Í Í ~ Í D.-r. I. Dfrahos: Ge-neralizin-g the Wildhaber--Nowiıkow teetihıin-g for to-ot-h s.urfaces hobbed by r-otıational circular th-oroid surface f Í Dr. J. Farkas: Desig.n problems -of square plates reg ula-rly stiffened on one side in two directions un-d-er uniform normal loadi`ng Í Dr. Sz. Szabó: Spot welding by energy stored in con-denser-b.atteÍr~ies - - Dr. Gy. Vida: Determinati-on of the heat transfer fac-t-or in the cylinder of Diesel engine
Í
Í
Dr. Z. Terplárn: Diimensionin-g problems -of planet gears Í Í Dr. L. Béres: Incerasing the toughness of rail bonds by thermite welding Dr. I. Lévai: T-oothed Wheels - which may be hobbed by straight edged tool
321 325 329 351 381
385 389 405 42-3
435 449 467
- realizing changing drive between deviating shafts Dr. J. Tajnafő-i: Principles and some examples of application of the movement
469
forming properties of .machine-tools Í ~ ÍÍ Í Dr. F. Steiner: Analyzing Bouguer”s maps Í Dr. S. Simofn.: Investifgations on -discover of thermodynzamúc-al and re:acti-on-kineti.c `regu`1za-rities of sulfur-oxidation in oxygenia.n steel-:making - - Dr. Gy. Teoan: Calculating the imıpedanzce of thin homogenous feÍrro-mzaıgnet-ic metal sheets. and tu`bes located into strong .alternating magnetic field
489 509
500
531 553
ANN/\lAl*1H l)l'1 l.'UNlVI'IÍ|{Hl'l`l7I DE III-NTJUSTRIE L()URl)zl*l DI:) Mlbšilšl H4 (ÍHONGRIE)
TABLE DES MATIERES T. Böcker: Conditions hydrogéologiques du gisement de bauxite a Nyı'ı`:ˇı<| J. Gulyás: I.nvestiÍgatiÍo=ns th-éÍoÍrique et practiques des dÍéformatioÍns 01 lı-ıı sions se produisant lors du gonflement des prismes de base c:ıı`ı`('-v :ıııx profp-ortions diõ ferentes Í Í -Í Z. Némedi Varga; Les conditions géologiques et géostructur:ılc_~; ılıı Risim-en.t .houi-ller de Hoss.zúIhe`tény A Í -L. Somos: Description géologique du gisement tri-assique supóı-iı-ııı- el ılıı Ígisement houill-er triassique inférieur de la Montagne 'Mecsek (llııııp, rie Méridionale)
Í
Í
~Í
Í
-Í Í Í
Í
Í
Í
--
'I Il .N
ÍÍ
M. Hosszú: Équations fonctionelles int-erprétées pa-r des sysl.Í('~Íıııv.~ı :ılp,ı'-Iı riques IV. Les équations fonctionelles de la distributivile vi. (lv |':ıııl„ distr.i.bu`tivi'té Í Í Í Í Í Á. Mocsy: Étude -des conditions de refroÍidissemeÍnt des l`onl.vs iıı`i.-„W ılııformze simple et Ícomplexe Í Í Í Í«- Í Z. Remport: L”a-nisotropie mécanque des toles d'acier lamim'-vs iı vlııııızl J. Weber: L'-étude du procédé de Parkes --Í Í Í ---Í J. Verő: Uexamen -de la puls.atiÍon de type PC -du champ élecl.oı`ııı:ıp,ıı«'-iIqıızterresÍtre par des donné-es .livrées par l”o'bsÍervatoríe prés -de N:ıı.:_r<-i-ıılc P. Egerszegi: Liéliımıination de 1'effet t-r-oublıaint des fromes géologlqııı-8 suli surfaciales pouÍr des sondages géoéilectriqu-es et démÍonstı`ati<ııı ılvs llıiııı-Ír tectoniques Í Í Í Í Í L. Szabadváry: Les réserviors d'eau souterraine de Mongolic (fvıılı-ıılv vı Orientale et leur exÍp.l-oration géoélectrique Í -Í ÍP. Molnár: Les conÍdiÍtions géographfi-co-stratigrzaphiques de la zoııv (|'ı-x ploit.ationÍne de Rudabánya Í Í . Í Í Í -L. Tóth: L*étude des relations entre les phénomzénes complémentıılrvs ılıı l.amina.ÍgÍe et les factures l'iÍn.Ífulenc.ant Í -~ T. Benyó: Essai á l'échelle industrielle pour la désilicisation de la |`ıııılı~ |ıiıı` insu.f.fla.tion d'oÍxyg'ene Í Í Í -- A. Boros: Contributions a 1'étude de l.a ımarche. et du di-mensioı`muÍnıÍı-ııI ılı-Íi .stabilisateurs de vitesse hydrauliques Í J. Bocsánczy: Le processıus du rabotage et les prinÍcipÍeÍs diı°ecl.ouı`s :le In mise au point de ..l”ou`t`i1 d'extraction Í -Í Í F. Taky: Protectiion contre l'éllect.rocution a 1'usine Siderurgique l`)uıı:ı -L. Pomázy: Contribution a l`Íétude thÍéoı`ique de Paccouplement :ıı`!.|cıılı'(lo-uble de type géÍn(:Írzıl
ı.5
-Í
-rr HI HW llll
Hm l`.r.ı lwı I'ln l'ı:i ııııı
::ı`ı 91'! 29|
P. Piltcr: I..'o|':lˇe1. de la pré.sOnce du dósulfurant de .mzııızganóse dans lzı fıııılv
'..Ill\
Gy. Fáy: I*lssııis thóoı`iquvs (lııns le domëıine de la teohniquc du (:lı:ıııl*l'.'ıi.-.v
.!-HI
Gy. Zol.t.áÍ1ı: livlııilons vnire los |)ı`opı`iı':l„ó=s c:.ıÍ|)illııires et. lv ılif-lıil. ıl`Iııı|lv .\'|)(ıııl.iııı('~ııımı| (li-f|ı'lz|(-ı_'~(~-Í
„z
L-
-Í
--
_
_-
-_
Llflfl ıl :H I'
(ls. Asszorı-yi: lVl`út..l`ıo<.le.s d`appı`oximation pour la .s`olul.ion des pı`oblı.'~ıııc:~i ıl`oı`(lı`c de prévision non-linéafire de la production Í Í Í Í
257
Gy. Csab-ali-lc: Étude -thermique de la -massel-oÍtÍte aux dimensions ımëduites
aesıingoiõ zzracier
Í
Í
ÍÍ
Í
Í
Í
D. Horváth: L'exa;men critique des_po.ssi=bilités du traitement mé-tal1uı`gique des mineralis de -maniganése de Urkút --Í Í Í _ Í ~E. Talcács: I.nves:tigatio-ns pour d-évelopper des m-ëth-O-des et instruments. magnéto-telluriques et leur application dans les explorations géophysiques -Í Í z z ~- ÍÍÍ Í Í~Í E. Vincze: Mıétho-de gén.-érale pour rés-o-uÍdre quelques type.s d'ÍéquatiÍon. fonctionnelle
Í
Í Í
Í-
-
-
--
~
---
Í Í
- Í
Í
281) 317
321 325-
Zs. Kesseri'i: L”eÍxame-:n de la pression d-es terrains agissant dans des sa.bles aquiif-éres .sur des -éléfm-ents. de souté-nem-ent posés. ul`terieure.ment sur un ma-nteau -de roche cimentée Í
-
-
-
329-
-
M. Matolcsy: Methode nouvelle dünterprétation des résultats pour des essais de fatigue .d” a-prés la th-éorie de -probabilité Í Í Í J. Kulcsár: L”af`ıfutage des plaquettes de coupe céramique -par disque diamanté. L'examen d'Íun disqu-e d'a futage diamanté
„
381
E. Tompos: Liétu-de p-étrographique des. cokes utilisés -dans -l'-usine .sid-érurgiques Duna et l'afm-é~.l`iorati-on anticip-é-e de l.a quaílité du coke par concassa.ge .sélectif z -Í I. Urahos: G-énéralisati-on de la méthode de Wi1dhabe.r et Novi-kov ta tailler des engrenages pour le cas des. flancs taillés en dévelo-ppante par une -surface de Ícouronne de rota-ti-on Í J. Farkas: Questions de calcul des plaques carrées a deux families Orthogon.ales de nervuers dissymetriques, soumises a une ch.arge uníforme Sz. Szabó: Sou-d-ure par .points u`ti-lisant Penergie accwmulée -d”une batterie -de condensateur Í Gy. Vida: -Détermination du facteur de tran.smissi-on de ohaleur pour le cylindre d”u.n moteur Diesel
Í
Í
.
-
Z. Terplán: Questions relatives au dimensionnement -des engrenages planétaires Í L. Béres: L'augm-entation de Pendurance de Passemblage des rai1.s fait par sou-dure a thermite Í Í Í Í . I. Lév-ai: Roues dent-ées a tailler en -développante par un outil a taillan-t -dro-it et :réalisant une transmissi-on alternative de mouvement entre arbres déviants
Í
~
Í
351
Í
J. Tajnafői: Principes et quelques domaines d'a-ppl-ication des propriétés projectric-es des ima-chines-outils _ _ F. Steiner: L”ana1yse des carte.s de Bouguer Í ~ S. Simon: Essais pour découvrir les régularités thérmodynamiques et r-eacti-oncinétiques d afnhydrizdation .sulfureuse au c-ours de la fab-rication d'acier p.ar oxigé-ne Gy. Tevan: Oalcul de Piımzpédance des plaques mzéta-lliques et tuyaux miinces hom-og-énes, Eferromagnétiques plaeés da-ns un champ magnétique d'i-ntensité variable Í
Felelős ki.adó: Dr. B-éda Gyula Megjelent 500 példányban, 516/8 A/'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, 'Miskolc -- 1968 - 10163' Felelős vezető: Szemes István
385-
389"405 423 435449 467
469 489' 509
531
55-3
