A VOLT BALASSA ÁLTALÁNOS ISKOLA FELÚJÍTÁSA ÉS ÁTALAKÍTÁSA KÖZÉPISKOLA ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR CÉLJÁRA VÁRNEGYED – ESZTERGOM SZENT ISTVÁN TÉR 6. TERVPÁLYÁZAT
ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS
A VOLT BALASSA ÁLTALÁNOS ISKOLA FELÚJÍTÁSA ÉS ÁTALAKÍTÁSA KÖZÉPISKOLA ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR CÉLJÁRA SZENT ISTVÁN TÉR 6. VÁRNEGYED – ESZTERGOM TERVPÁLYÁZAT
ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS A Szent István térről Ez a pályázat kedvező alkalom arra, hogy a Szent István tér történelmi torzójáról gondolatok fogalmazódjanak. A XIX. század grandiózus koncepciója nem valósult meg. De ez talán nem is oly nagy veszteség. A tér keleti íves lezárása a tér egytengelyűségét erősítette volna. A tér helyzete azonban nem kedvez a barokk kastélyparkok tájat átfogó, a végtelenbe nyúló tengelyes szerkezetének. A barokk idea már a rámpa építésekor sem volt aktuális. A kialakult helyzet megoldására sokkal kezelhetőbb előképek a reneszánsz városi terek. A reneszánsz tér geometrikusságának ünnepélyességét a tér többtengelyűsége oldja. Jellemző, hogy szigorú mértani idomot metsz ki az organikusan nőtt, történelmi városi szövetből. Mértani idomja nem csak kétdimenziós lehet. A Piazza del Campidoglio elliptikus térburkolata finoman emeli és süllyeszti a tér járószintjét, jelöl ki altengelyeket a főtengelyen. A történelmi minták között lehet a XV. századi többtengelyű és több gyújtópontú firenzei Piazza Santissima Annunziata és a XVII. XVIII. század fordulójáról a párizsi Place Vendome, amely egységes kulisszahomlokzatokkal fedi a mögöttes struktúrákat.
Az Esztergomi Várhegy kiépítésének terve, 1826
Az esztergomi Szent István tér nem bánik oly finoman a terekkel és térfalakkal, mint Michelangelo a Piazza del Campidoglion. A Bazilikának a délutáni ellenfényben csak kontúrjai látszanak. A tájat messziről uraló tömege itt gyengülni látszik. A tömegnek csak a mérete érzékelhető inkább, plasztikussága kevéssé. A rámpa felerősített perspektívája azonban távolítja a homlokzatot. A tömeg érzékelésének e bizonytalanságát fokozza a bejáratok használatának bizonytalansága. A főbejárat és a nyolcoszlopos portikusz csak díszlet. A nyugati homlokzat álkapuzata tovább fokozza az épület megértésének nehézségeit.
2
Nem könnyű támaszt keresni a teret alkotó többi épület esetében sem. A kanonoksor épületei eltűnnek a rámpa tömege mellett, csak párkányuk és tetőfelületeik emelkednek a rámpa székesegyház előtti szakasza fölé. A két térformáló épületsor túl messze van egymástól, összetartozásukat nem erősíti a hiányzó keleti térfal. Az egyes sorok hosszát hiába igyekszenek tagolni az alig kitüremkedő rizalitok. Az Ószeminárium épülete is szokatlan nézőpontból tárul fel, emeleteit átfogó áloszlopainak fejezetei a szemlélő szemmagasságban vannak. Rendező tengelye, a Sötét kapu, a rámpáról nem érzékelhető. Elsődleges nézőpontja későn és hirtelen, az alagúton áthaladva tárul fel. A rámpáról a beforduló támfal és az ószeminárium épülete közötti keskeny szoroson kilátni a Duna egy kis szeletére.
Légifelvétel, 2004.
A tér szokatlan nézőpontokat, szokatlan feltárulásokat mutat. Ez érdekesség, kurriózum. Minősége, történelmi szerepe, földrajzi elhelyezkedése mellett vitathatalan értéke. A létrejött tér torzóként is a kor eszméinek tükre. Hatását nem csorbítja, hogy létrehozói minden bizonnyal más értékeket véltek fontosnak, mint amit a mai kor embere döbbenettel szemlél. Azonban az épületegyüttes nem képes egységes struktúrává válni. A tér tervezői mintha nem lettek volna tisztában azzal, hogy elképzeléseiknek milyen téri végeredménye lesz, mintha a tér méretei meghaladták volna alkotó képzeletüket, mintha a létrejövő magassági viszonyokat sem sejtették volna. A kanonoksor térfalképző szerepe nem válik világossá, a teret nem kezeleik érzékszerveink egységnek. A tér keleti oldala jelen állapotában nem segít a struktúra felfogásában, sőt a XX. szd. második felében épült épületek tovább rombolták az egységes tér illúzióját. A kínos szögben megtörő iskola és a lépcsőzetes lakóház gesztusaikkal kivezetnek a térről. Másodlagos, inkább a környező településszövethez kapcsolódó térfalakat képeznek ott, ahol a térhez kapcsolódó, elsődleges térfalnak kellene lennie.
Északi kanonoksor a Bazilika portikuszából
3
A volt Balassa iskola épülete nem képes betölteni a tér alakításában rá háruló szerepet. Építészeti minősége gyengébb a kanonoksor épületeinél. Diszpozíciója csak a szűken vett telket veszi figyelembe, a rámpa nagy tengelyéről nem vesz tudomást. Mindezek alapján a másodlagos, az elsődleges térfal mögötti, a településszövethez kapcsolódó rétegben kellene lennie. A tér torzó jellegét erősíti - talán a meg nem épült íves lezárásra utaló - a volt Balassa iskola elé nyúló, félköríves záródású térburkolat darabka. Figyelembe véve a bevezetőben említett analógiákat, kézenfekvő megoldásnak tűnik a tér más szellemű lezárása. Olyan térfal létrehozása vezethet megoldásra, amely erősíti a kanonoki épületek összetartozását és térfalképző hatását, amely elfordítja a rámpa nagytengelyének végtelenbe nyúló szándékát, és amely másodlagos rétegbe helyezi a volt Balassa iskola épületét. Olyan térfal, amely kitakarja a tér látványából a zavaró irányokba elmozduló, a tér észak-keleti sarkát jelenleg meghatározó épületeket. Íly módon ezek az épületek is, melyek a környező szövethez igazodnak, erősebb önigazolást nyernének.
A kolonnád
Berlin, Altes Museum, Karl Friedrich Schinkel
A tér érzékelésének támasza és a tér egységességének, befejezettségének megteremtője a tervezett kolonnád. A létrejövő térfal hasonlatos lesz a berlini Altes Museum által képzett térfalhoz, ahol az ünnepélyes teret Schinkel egy görög templom oldalhomlokzatával zárja le, amely mögött két szinten a múzeum terei sorolnak. A tervezett kolonnád perisztil folyosója a könyvtár dél-nyugati homlokzata.
4
A könyvtár kiemelése a szűken vett tervezési területről két előnnyel járt. Egyrészt a Balassa iskola meglévő telkén a tervezett iskola, a Szent István Gimnázium arányos helyzetbe kerül. Az iskola helyiségei legkevesebb kompromisszummal elhelyezhetők, és a város mindennapjaihoz kapcsolódó funkció a városi szövethez tartozó második rétegbe kerül. Másrészt a Városi Könyvtár olyan funkció, amely képes a Bazilikával szemben lévő térfal funkcionális igényének megfelelni.
Tervezett állapot dél felől, madártávlatból
A kolonnád méretét a hiányzó térfal képzésében reá háruló szerep határozza meg. Karl Friedrich Schinkel küzdött a Neue Wache tervezésénél azzal a problémával, hogy városképi szerepéhez képest a tervezendő funkció eltörpült a környező épületek tömege mellett. A Szent István tér keleti térfalának szükséges mérete is elviselne nagyobb kubatúrával rendelkező épületet, a kiírásban megadott program, a Városi Könyvtár nem tölti ki a perisztilfolyosó hátfalát. A rendeltetés azonban méltó arra, hogy ellenpólusa legyen a Várhegyen uralkodó Bazilikának. A kolonnádépület a könyvtár mellett még egy funkciónak helyet adhat. A turistaporta A kolonnádba rejtett könyvtár mellett kigészítő funkció lehetne egy tematikus választékot felvonultató könyvesbolt, de talán fontosabb, hogy a tér idegenforgalmát segítő rendeltetésű helyiségcsoport kapjon helyet. A tér idegenforgalmának kezelése jelenleg megoldatlan probléma. A terven a Pannonhalmi Apátság hasonló rendeltetésű épületéhez igazodva Turistaporta megnevezéssel ellátott tércsoport információkkal, kávézóval, vizescsoporttal, kiállítóhelyiséggel és kilátó terasszal segíti a vendégforgalmat. Akadálymentes kialakítása előnyhöz juttatja a tér környékén lévő hasonló rendeltetésű egységekkel szemben. A turistaporta a kolonnád épületének dél-keleti végét foglalja el, ahhol az egységesen soroló oszlopok mögött az épület fellazul, áttörté, átláthatóvá válik.
Könyvtár és turistaporta a portikusz felől
5
A könyvtár
A könyvtár épülete a tér felől
A könyvtár épületének meghatározó tere az épület középső traktusát elfoglaló, dongaboltozattal fedett olvasótér és a közvetlenül kapcsolódó funkciók. Az érkezés szintjén van a bevilágító légtér alatt lévő katalógus, a folyóiratolvasó szabadon használható része, és a könyvtártér végén az olvasóterem. A szabadpolcos olvasó az első pinceszintre süllyesztett, ahová az érkezés szintjéről le lehet tekinteni. A könyvtártér háromszintes, kalligrafikus sgrafittókkal díszített dongával fedett tere a nyílásokon betekintve a kolonnád alól is érzékelhető. Karzatszintje az elmélyült munka szintere, ide kerültek a feldolgozás terei is. Az épület tetőszintjén a könyvtártérhez lazábban kapcsolódó helyiségek helyezkednek el a középső olvasóterasz két oldalán: a terasztól észak-nyugatra a személyzet irodái és szociális helyiségei, dél-keletre a gyermekkönyvtár tere.
Oberlausitzer Bibliothek, Görlitz
Herzog-August-Bibliothek, Wolfenbüttel
A gyermekkönyvtár olvasótere az olvasóteraszra néz, vizuálisan kitágítja annak terét, és jó időben akár kint is lehet olvasni. Van fedett része is, kilátó résein a bazilikára tekinthet az olvasó vendég. Rossz időben a kisebbek behúzódhatnak a színpadszerűen megemelt mesesarokba. A kolonnád épületének észak-nyugati végét a rendezvényterem foglalja el, felette az alternatív energiahasznosításnak helyet adó gépészeti tetőterasszal. Ez az épület legzártabb traktusa, mely reagál a Szent István tér nyugati sarkának környezetében lévő intenzívebb beépítésre és új városi teret határoz meg az iskolák, a meglévő beépítés és a könyvtárépület háta mögött.
6
A kolonnád-könyvtár- turistaporta épülete a római opus testaceum falazathoz hasonló technikával épülne. A 50-75 cm vastag falazatok és a kolonnád 180x180 cm-es oszlopainak felületét képző bennmaradó zsaluzatba liapor adalékkal könnyített, hőszigetelő tulajdonságaiban javított beton kerül, szükség esetén vasalattal. Hasonló eljárással készülne a könyvtár főterének boltozata.
Rokokosaal, Herzogin Anna Amalia-Bibliotek,Weimar
A külső falfelületek bennmaradó zsaluzatként előálló anyaga 8-12 cm vastagságú vöröses erezetű mészmárga kőlapok, átmenő rozsdamentes acél tüskékkel rögzítve. A belső falfelületek bennmaradó zsaluzata tégla illetve a dermesztett betonhoz hasonlóan gipszlapok. A kiadódó felületek szükség szerint vakoltak, a dongaboltozat felülete kalligrafikus sgrafitto díszítéssel. A síkfödémek, pillérek, a lemezalap monolit vasbeton anyagúak. A falazat készítésének fenti technikája egy ősi falazási módot elevenít fel, eredményeképpen nagy hőtárolóképességű szerkezet veszi körül az egyenletes hőmérsékletet igénylő könyveket, és az időjárás változásait is tompítani képes tulajdonsága az épületfenntartásra is kedvezően hat. A rendezvényterem feletti gépészeti teraszon és az épület tetőfelületén fotovoltaikus napelemeket lehet elhelyezni, mely az egyenletes, káprázásmentes mesterséges megvilágítás áramforrásául szolgálna.
7
Az iskola A középiskolák élete többrétegű. A gyermeki lét derűs oldala mellett létezik egy kamaszos szilajság is. Ez a világ sokkal inkább a városhoz kapcsolja az épületet, mint a Szent István tér ünnepélyes, turisták által látogatott elemeihez. Miután a kolonnád és könyvtár épülete szabaddá tette az iskola telkét és épületeit a Szent István tér problematikájától, az új épületegyüttes a telektömb beépítési és az iskola funkcionális szempontjaira koncentrálhat.
Tervezett állapot észak felől
Az új beépítés U alakban feszül be a telekhatár és a meglévő épület közé. Ezáltal két udvarra – egy bejárati és egy hagyományos iskolaudvarra - bonja a telket. Az új iskolaépület a Dobozi Mihály utca egyre intenzívebb beépítésének befejező eleme. Az általa sűrűbbé tett észak-nyugati oldallal szemben a dél-keleti telekrész az Iskola utca rendezetlen, töredezett telekrészekből és épületekből álló sávjába kerül. Távlati fejlesztési célok között szerepelhet, hogy e töredezett teleksávot későbbiekben az iskola bővítése, udvara foglahassa el.
A gimnázium udvara a régi épülettel
8
Az iskola díszterme a pinceszint dél-keleti traktusát foglalja el, de nagy belmagassága következtében az udvar szintjéről betekintés nyílik terére, hasonlóan a könyvtár szabadpolcos középső traktusához. Helyzete használatának rugalmasságát teszi lehetővé. Ünnepélyeknek épp úgy helyet adhat, mint tánciskolának. A régi épületet a fegyelmezettebb, elmélyülésre alkalmas foglalkozások terei, a szaktantermek foglalják el, az iskola mindennapjai az új épületben zajlanak. Az új épület tömege nem érzékelhető a Szent István térről, csak a toronyszerű helyzetbe emelt iskolakönyvtár emelkedik kissé a kolonnád fölé, innen rálátás nyílik a Bazilikára, hozzávetőleg a Bazilika bejárati portikuszának padlószintjének magasságából. A falazat vastagsága 50 cm, szintén opus testaceum technikával, hőszigetelő beton kiöntéssel készül. A bennmaradó zsaluzat itt a fal mindkét oldalán kisméretű téglából készül. A tégla a belső felületeken is megjelenik, illetve vakolatlanul hagyott az előcsarnok, a díszterem és a tantermek külső falazatán. A födémek, pillérek és alaplemez monolit vasbeton szerkezetek. Az iskola tetőfelülete vörösréz borítású, de kedvező lejtése szintén alkalmassá teszi napelemek elhelyezésére.
Az iskola és a könyvtár
A tér A kanonoksorok extraordinációjának, a tér egységes kezelésének lényeges eleme lenne a 11-es főút nyomvonalának a Szent István teret elkerülő módosítása és a tér egységes, nemes burkolata. A tér tervezett burkola gyémántvágott gránitrudakból készült sávok közötti andzit kiskockakő, amely szintén a tér egységességét hangsúlyozza. A gépjárműforgalmat csak jelzésszerű elemek terelik. Az utcabútorok, a térvilágítás, a zöldfelületek helyzetét is a gránitrudakkal kijelölt raszter adja meg. A burkolat a tér északi sarkán kifolyik a kanonoksorok által meghatározott négyzetből a könyvtár északnyugati homlokzata és az iskolaépületek által létrehozott, új városi térre. A jelenleg e helyen álló, meglévő szobrot át kell helyezni a könyvtár előcsarnokának itt lévő második bejárata elé. A meglévő szintkülönbségek lehetővé teszik, hogy a könyvtár -2. szintjén lévő mélygarázsból e kis térre lehet kijutni. A helyi busz, a Vár utca forgalma a tervezett könyvtár és az iskola közötti területre, a Vár utca meghosszabításaként létrejövő útra húzódik vissza. Távlati elképzelésként felmerülhet a Heinz Tesar tervei alapján épülő klosterneuburgi turistabusz parkoló mintájára a Bazilika előtti rámpa tömegébe rejtett turistabusz és gépkocsi parkoló.
2005. 07. 11.
9
