A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Fonyód 2015. szeptember 22.
BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ
• • • • • • • • • •
5 765 km2 (a teljes részvízgyűjtő Magyarországon) 350 ezer lakos, 270-300 ezer üdülő 298 település, ebből 5 nagy város (Siófok nem) - a kiemelt üdülőkörzet: 179 település 4 megye, 3 régió 2 tervezési alegység 3 vízügyi igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) Hajtóerők 1.: turizmus és településfejlesztés Hajtóerők 2.: mezőgazdaság (szőlő, hal) és éghajlatváltozás Hajtóerők 3.: ipar és bányászat
A VGT MÓDSZERE - DPSIR
A DPSIR modell: Drivers – Hajtóerők:
Gazdasági-társadalmi igények
Pressures – Terhelések:
Emberi terhelések
States – Állapotok:
Víztestek állapota
Impacts – Hatások:
Emberi terhelések hatása (Vízgazd. problémák)
Responses – Válaszok:
Vízgyűjtőgazd. tervekben megfogalmazott intézkedések
VÍZTESTEK FAJTÁI ÉS KATEGÓRIÁI Víztestek fajtái: • Víztest: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb eleme, alapegysége • Felszíni víztest: a felszíni víznek egy jelentős, különálló eleme, szakasza • Vízfolyás víztest: 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások / szakaszok • Állóvíz víztest: 50 ha-nál nagyobb területű állóvizek / állóvíz rendszerek • Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz egy vagy több víztartó képződményen belül lehatárolt része
Víztestek kategóriái: • Természetes felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek • Erősen módosított felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: természetes eredetű, de az emberi tevékenység eredményeképpen jellegükben jelentősen megváltozott víztestek • Mesterséges felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: korábbi „szárazulat” helyén, valamilyen cél elérése érdekében mesterségesen létrehozott felszíni vízterek, vízfelületek • Felszín alatti (porózus, hegyvidéki, karsztos) víztestek
VÍZTESTEK STATISZTIKÁI
92 felszíni víztest 82 vízfolyás víztest (1013 km) ebből: 29 erősen módosított 22 mesterséges 10 állóvíz (677,4 km2, ebből Balaton 594 km2, Kis-Balaton 71 km2) ebből: 6 erősen módosított 3 mesterséges
15 felszín alatti víztest 8 porózus (5 sekély + 3 rétegvíz) 4 hegyvidéki (2 sekély + 2 hasadékos) 3 karszt (1 hideg + 2 termál)
FELSZÍNI VÍZTESTEK KATEGÓRIÁI
Kategória
T
EM
M
Vízfolyás
31
29
22
Állóvíz
1
6
3
VÉDETT TERÜLETEK
•
Ivóvízkivételek védőterületei: 120 db (1952-ből) 7 felszíni és 113 felszín alatti vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m3/nap; min 50 fő ellátása), 75% sérülékeny, de csak 37 db védőterületi határozat van kiadva!
•
Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: a Balaton rvgy 100%-a (ország területének 70%-a) (240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet)
•
Természetes fürdőhelyek: 182 db (309-ből) a Balaton parton 174 db, és Hévizi-tó is fürdőhely (78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása)
•
Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) ─ Natura2000 területek: 67 db (522) (élőhely és madárvédelmi) ─ Egyéb természetvédelmi vizes területek: 37 db (399) (NP, TK, TT, Ramsari, ex lege)
EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK („D+P+I”) •
Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések pontszerű és diffúz szennyezőforrások: mezőgazdaság, halastavak, (tisztított) szennyvízbevezetés, csapadékvíz és erózió
•
Veszélyes anyag/”egyéb” szennyezés pontszerű és diffúz szennyezőforrás: 2 jelentősebb ipari gócpont, légköri kiülepedés, több korábbi szénhidrogén szennyezés
•
Morfológiai beavatkozások keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartási hiányosságok
•
Vízjárást módosító beavatkozások vízszint szabályozás, vízkivétel (nem jelentős), vízátvezetések (szükségszerű)
•
Egyéb terhelések közlekedés, rekreáció
FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE („S”)
Biológiai elemek
•Ökológiai és kémiai állapot alapján integrált állapot meghatározása, 5 osztályos besorolás szerint (kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz) •Ökológiai állapotértékelés a víztípusra jellemző referencia állapothoz viszonyítva történik Mesterséges és erősen módosított víztesteknél a cél a maximális ökológiai potenciálból levezetett jó ökopotenciál (referenciája a hasonló természetes víz, de engedmény a víztest funkciója alapján) • Kémiai állapotértékelésnél meghatározott küszöbértékek alapján két osztályos minősítés
FP
FB
MF
MZ
Hal
K
K
K
K
K
J
J
J
J
J
M
M
M
M
M
Gy
Gy
Gy
Gy
Gy
R
R
R
R
R
Ökológiai állapot K
Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp.
Sót.
Sav.
K
K
K
K
J
J
J
J
<J
<J
<J
<J
Legrosszabb osztály
J M Gy R
Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf. K
K
K
K
K
K
Víztest állapota K
Legrosszabb osztály
J M Gy
Egyéb specifikus szennyezők (fémek)
R
Jó Nem
Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista) Jó
• „Egy rossz, mind rossz” elv
Legrosszabb osztály
Nem
Rosszabb osztály
Kémiai állapot Jó Nem
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT
Az figyelembe vett minőségi elemek: •5 élőlénycsoportra vonatkozó biológiai jellemzők: - fitoplankton – mikroszkópikus algák, - fitobentosz – bevonatlakó algák, - makrofiton – makroszkópikus vizinövényzet, - makrozoobenton – makroszkópikus vizi gerinctelenek - halak •fizikai-kémiai elemek (szervesanyag, tápanyag, sótartalom és pH), •egyéb specifikus szennyezőanyagok (fémek), •hidromorfológiai jellemzők (hosszirányú átjárhatóság, vízjárás és sebességviszonyok, keresztirányú átjárhatóság és a parti sáv állapota, mederviszonyok, felszín alatti vizekkel való kapcsolat).
Állapot
Kiváló
Jó
Mérsékelt
Gyenge
Rossz
Adathiány
Darabszám
0
11
33
23
19
9
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN
KÉMIAI ÁLLAPOT
• Átlagos szennyezőanyag koncentrációt vizsgálnak • Akkreditált mintavétel és mintaelemzés alapján • Országos szinten összesen 791 monitoring ponton végzett mérés
Állapot
Jó
Nem jó
Adathiány
Darabszám
39
1
53
FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN
FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE I.
A felszín alatti vizek állapotának minősítését a 30/2004 KvVM rendelet alapján kell végrehajtani, összhangban a VKI előírásaival. A módszertani séma a VGT1-hez képest nem változott: mennyiségi állapot
jó
intrúzió teszt
FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi
vízmérleg teszt
vízszintsüllyedés teszt
Felszín alatti víztest állapota vízminőségi trend FAVÖKO* teszt (kémia és (felszíni víz hőmérséklet) és szárazföldi)
A jó áll. fenntartása veszélyeztetett (kockázatos)
szennyezési csóva teszt
szennyezet ivóvízbázis t terület teszt teszt
gyenge
kémiai állapot
FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE I.
• Mennyiségi állapotértékelés: 1. vízmérleg teszt: az utánpótlódás és az igénybevétel viszonyának vizsgálata 2. felszíni víz teszt: a FAV mennyiségi viszonyainak a kapcsolódó felszíni víztestre gyakorolt hatásának vizsgálata 3. ökoszisztéma teszt: a FAV mennyiségi viszonyainak a szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatásának értékelését szolgáló teszt 4. vízáramlás változás teszt: sós vagy egyéb, a FAV-ra jellemző vízminőségtől eltérő minőségű víz beáramlását vizsgáló teszt
• Minőségi állapotértékelés: 1. általános vízminőségi teszt: a szennyezettség térbeli kiterjedésének vizsgálata 2. felszíni víz teszt: a FAV szennyezettségéből adódóan a kapcsolódó felszíni víztest állapotára gyakorolt hatás vizsgálata 3. ökoszisztéma teszt: a FAV szennyezettségének a szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatásának értékelését szolgáló teszt 4. ivóvíz teszt: a FAV szennyezettségének az ivóvízellátás biztonságára gyakorolt hatásának vizsgálata), 5. egyéb vízhasználatokra vonatkozó teszt: a FAV szennyezettségének a különböző célú vízhasználatok biztonságára gyakorolt hatásának vizsgálata 6. hőmérséklet teszt: a hőmérsékleti viszonyok változásának vizsgálata
FELSZÍN ALATTI KARSZTOS VÍZTESTEK ÁLLAPOTA
Mennyiségi állapot
Kémiai állapot
FELSZÍN ALATTI PORÓZUS VÍZTESTEK ÁLLAPOTA
kémiai állapot
mennyiségi állapot
INTÉZKEDÉSEK („R”)
• VGT1: víztestek ökológiai állapota és a terhelés hatása az intézkedések tervezésének alapja • VGT2: az ökológiai állapotnál jobban ismert terhelések elemzésén a hangsúly („D+P”), míg a többi állapothatározó („S+I”) az intézkedések hatékonyságát jelzi • Előnye: lehetséges a hasonlóságon alapuló intézkedések tervezése (ha a forrás ismert, de az állapotról nincs elégséges információ) • Célja nem változott: a jelentős vízgazdálkodási problémák megoldása • Az EU mind a terhelésekre, mind az intézkedésekre, kötelezően alkalmazandó típusokat (csoportokat) határoz meg, és megadja ezek kapcsolati rendszerét is (közösségi egységesítés) • Sajátosságok alapján intézkedési csomagok elhagyhatóak, illetve a lista bővíthető
INTÉZKEDÉSEK II.
• •
Túl átfogóak (összehasonlíthatóság), ezt nemzeti szinten kell (specifikus) intézkedésekkel feltölteni Intézkedések 3 csoportba sorolhatóak: kötelező alapintézkedések, amelyek a vízvédelemre vonatkozó EU joganyag teljesítéséhez végrehajtandó intézkedéseket jelentik (16 db) további alapintézkedések, amelyek a VKI 11. cikk 3. bekezdésében felsorolt feladatok megoldására nemzeti szinten meghatározott intézkedéseket foglalják magukba (11 db) kiegészítő intézkedések, amelyek alkalmazására akkor van szükség, ha a környezeti célkitűzés az alapintézkedésekkel nem teljesíthető (12 db)
•
Ezek tovább bonthatóak intézkedési elemekre (konkrét „akciók”): Jogszabályok Ösztönzés, támogatás Műszaki intézkedések
•
Jelentősebb szerep a „puhább” intézkedéseknek (jó gyakorlatok, gazdasági ösztönzők, tanácsadás, képzés)
VGT1 VÉGREHAJTÁSA SPECIÁLIS BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ INTÉZKEDÉSEK ROP-ok természetes fürdőhely (strand) fejlesztések: 17 db projekt - Σ1,2 milliárd Ft KEOP-2.2.1 Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása 8,2 milliárd Ft KEOP-3.1.2 - Élőhelyvédelem és rekonstrukció a Hévízi-tónál 230 millió Ft NYDOP - Zalakarosi Gránit Gyógy- és Élményfürdőben fejlesztések 2,8 milliárd Ft BÉKAVÁR - Vizes élőhely bemutató park és ökoturisztikai oktatóközpont kialakítása a Keszthelyi kistérségben, a védett hévízi láp területén 360 millió Ft KEOP-2.4.0 Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése 200 millió Ft SI-HU ETE T-JAM - Geotermikus hasznosítások számbavétele, a hévízadók értékelése és a közös hévízgazdálkodási terv előkészítése a Mura-Zala medencében 150 millió Ft CE ETE TRANSENERGY – Közös geotermikus információs rendszer létrehozása négy közép-európai országban (AT, HU, SI, SK)
INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK I. 1.
Pontszerű szennyezések • • • • • •
2.
Diffúz terhelések • • • • •
3.
Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Talajerózióból származó terhelés csökkentése Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése
Hidromorfológiai elváltozások enyhítése • •
A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése
INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK II.
4.
Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások • • • •
5.
Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme
Ivóvízellátás biztonsága •
6.
Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések
Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek • • •
7.
Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása
Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) • • • • •
bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra
INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK II. 8.
Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében • • • • •
9.
Felügyelet, igazgatás megerősítése, a VKJ rendszer átalakításával A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás
és
Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése • • • • • • •
vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás,árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása
BELTERÜLETI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS
• Eddigi projektek (ROP): gyors le és elvezetés • Vízvisszatartási és vízminőség-védelmi szempontok miatt is fontos – a lehulló csapadékvíz nem csak szennyezőanyag transzportáló közeg, hanem megújuló erőforrás is • A lefolyó víz általában igen szennyezett (gépjárműforgalom, ipari üzemek emissziója) • A víz visszatartásával a lefolyás mennyisége – így a lejutó szennyezőanyag mennyisége – és sebessége is csökkenthető • A jelenlegi tervek szerint a belterületi csapadékvíz-gazdálkodás a Vízgazd. törv. tervezett módosításával az önkormányzatok feladata lesz, továbbá tervezik egy Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Program kidolgozását is.
BELTERÜLETI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS II.
Megvalósítási lehetőségek, részben általánosan, de Balaton esetében is alkalmazhatóan: 1. Helyi vízvisszatartás, a települési, városi felszín módosítása – a lakosok, intézmények még helyben közvetlenül a talaj(víz)be szivárogtatják a lehulló csapadékot különböző beszivárogtató cellák/zónák, kavicságyak segítségével, vagy tározzák azt nem ivóvíz minőségű hasznosításra 2. Lefolyási pálya módosítása, megtörése, a lefolyás lassítása: fűborítású árkok – lassítja a lefolyást és segíti a beszivárgást ideiglenes elöntési területek alkalmazása – csak a csapadékesemény idejére (2-3 óra), a lefolyás lassítására és beszivárgás elősegítésére állandó vízborítású területek (kialakítása és) alkalmazása szűrőmezőként sankolóterek kialakítása (előbbivel összefüggően)
3. Komoly és állandó jellegű szennyezés esetén (indokolt esetben) akár külön víztisztító alkalmazása 4. A szennyvízhálózatra történt illegális csapadékrákötések felszámolása.
VÍZVÉDELMI CÉLOKAT IS SEGÍTŐ AGRÁRTÁMOGATÁSOK • Zöldítés: 81,3 €/ha támogatás, 15 ha feletti szántók esetében 5%-nyi területen ökológiai jelentőségű területen (tápanyag terhelés csökkentése, vizek védelme) • ÚMVP – Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Nádas Vízvédelmi célú szántóterületek: a. Erózió-érzékeny szántó b. Belvíz-érzékeny szántó c. Aszály-érzékeny szántó Vízvédelmi célú gyepterületek: a) Belvíz-érzékeny gyep Ültetvények (szőlő, gyümölcsös) Művelési mód váltás, tápanyaghasználat csökkentés; Művelési ág váltás
FORRÁSOK
FORRÁSOK II. • •
2021-ig: konkrét, finanszírozható intézkedések EU-s finanszírozási ciklusok elcsúsznak, így kevés forrás
• •
Projektek KEHOP-ok TOP-ok (Vidékfejlesztési Program)
Tehát: VGT szerepe az adott források vízvédelmi célokra fókuszálásának elősegítése Ami már biztos – 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat: KEHOP-1.1.0. A Víz Keretirányelv előírásai szerinti monitoring vizsgálatok (biológiai, kémiai, morfológiai és hidrológiai vizsgálati főirányok) és az ahhoz szükséges fejlesztések végrehajtása, továbbá a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring állomások kiépítése, fejlesztése (4,8 mrd Ft) KEHOP-1.3.0. Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (12 mrd Ft) KEHOP-2.2.4. A siófoki szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvízgyűjtése és szennyvíztisztítása (2,17 mrd Ft) KEHOP-4.1.0. Élőhely-védelem, és helyreállítás a Kis-Balaton-medence és a Nyugat-Külső-Somogy kistájakon (0,42 mrd Ft)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
