TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441
A víz, életünk alapja, egészségünk záloga!
http://www.graciebarra.com/2014/05/water-for-life/ Az a közismert tény, hogy míg táplálék nélkül akár 40 napig is elélhet egy ember, addig víz nélkül csupán 3-6 napig, elegendő bizonyíték arra, hogy mennyire fontos az emberi szervezet számára a megfelelő mennyiségű és minőségű víz. A tiszta víz a földön található egyik legértékesebb anyag. A manapság tapasztalható gondatlan bánásmód, az ivóvízforrások mérgezése világszerte veszélyezteti ezt az értékes erőforrást. Már a „ A Határokat Átszelő Vízfolyások és Nemzetközi Tavak Védelméről és Használatáról szóló 1992. évi Egyezmény” is leszögezte: „…hogy a víznek alapvető fontossága van az élet fenntartásában, és az alapvető emberi szükségletek kielégítéshez elegendő mennyiségű és minőségű víz az egészség megőrzésének és a fenntartható fejlődésnek egyaránt elengedhetetlen feltétele. Elismerve a megfelelő összetételű tiszta víznek, valamint a harmonikus és jól működő vízi környezetnek az emberi egészséget és jólétet szolgáló jótéteményeit. Annak tudatában, hogy a felszíni vizek és a talajvíz olyan megújítható erőforrások, amelyek korlátozott mértékben képesek megtisztulni az emberi tevékenységből eredő, mennyiségére és minőségére ható káros hatások következményeitől, ezért e korlátok tiszteletben tartásának elmulasztása mind rövid, mind hosszú távon káros következményekkel jár mindazoknak az egészségére és jólétére nézve, akik ezektől az erőforrásoktól, illetve azok minőségétől függnek; továbbá ennek következtében a víz körforgásának fenntartható mértékű befolyásolása alapvetően fontos mind az emberi szükségletek, mind a környezetvédelem szempontjából.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 Továbbá annak tudatában, hogy milyen következményei vannak az alapvető emberi szükségletek biztosításhoz elegendő mennyiségű és minőségű víz hiányának, és hogy ezek a hiányok milyen súlyos következménnyel járnak különösen a gyengékre, a hátrányos helyzetűekre és a társadalomból kirekesztettekre…..” Fenti Egyezmény 4. cikk Általános rendelkezések fejezete leszögezi: 1. A Részes Államok (az aláíró államok) minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében olyan integrált vízgazdálkodási rendszerek keretében, amely a vízforrások használhatóságának és vízminőségének megtartását szolgálja, nem veszélyezteti az emberi egészséget és védi a vízi ökoszisztémákat. 2. A Részes Államok minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni különösen annak érdekében, hogy elérjék a következő célkitűzéseket: (a) Egészséges, teljes értékű ivóvízzel való ellátás, amely mentes minden mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek mennyiségük vagy koncentrációjuk miatt potenciális veszélyt jelentenek az ember egészségére. Ez vonatkozik az ivóvíznyerő források védelmére, a vízkezelésre, valamint a közösségi rendszerek létesítésére, fejlesztésére és fenntartására is; (b) Megfelelő szennyvíztisztítás az ember egészségére és a környezetre kielégítő védelmet jelentő megoldással, amelyet elsősorban közösségi rendszerek kialakítása, fejlesztése és fenntartása útján kell megvalósítani; (c) Az ivóvízforrásként használt vízbázisok és a kapcsolódó vízi ökoszisztémák hatékony védelme az egyéb szennyezésektől, beleértve a veszélyes anyagok mezőgazdasági, ipari és egyéb eredetű kibocsátását (emisszióját). Ennek célja az ember egészségére és a vízi ökoszisztémákra veszélyesnek tartott anyagok kibocsátásainak és emisszióinak hatékony csökkentése, illetve megszüntetése;
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 A VÍZ AZ ÉLET FORRÁSA A titokzatos és nélkülözhetetlen őselem. Föld, levegő, tűz és víz – az ókorban úgy tartották, ez a négy őselem alkotja a világunkat. Bár a modern tudomány ma már fényévekre jár ettől az archaikus megközelítéstől, a kék bolygó elnevezés mégis e négy mitologikus őselem egyikének köszönhetően születhetett meg a modern korban. Az ember által ismert világegyetemben a kék bolygó az egyetlen olyan hely, ahol élet található. Ez a Föld, amely élővilágunk milliónyi fajának és ma már több mint 7 milliárd embernek a közös otthona. A kék bolygó elnevezés mára oly természetessé vált csaknem minden nyelvben, mintha mindig is létezett volna. Pedig Földünk közkeletűnek számító elnevezése valójában a 20. század második felében született meg. Akkor, amikor az ember képessé vált arra, hogy kilépjen a világűrbe. Alig több mint fél évszázad telt el azóta, hogy Jurij Gagarin, az emberiség első űrhajósa a saját szemével látta meg azt, amit ma már megannyi megindító szépségű űrfelvétel tesz bárki számára megcsodálhatóvá. Földünk felszínének több mint kétharmadát víz borítja. A víz a Föld légkörének is nélkülözhetetlen alkotóeleme, és a földfelszín formálásában is jelentős szerepet tölt be évmilliárdok óta. Az élet létrejöttének és fennmaradásának lehetőségét biztosító földi bioszféra tehát annak az egyszerű, mégis csodálatos tulajdonságokkal bíró vegyületnek köszönheti létét, melynek molekulái két hidrogén- és egy oxigénatom egymáshoz kapcsolódásával jönnek létre. Ez a H2O-ként ismert vegyület kulcsszerepet tölt be az élő szervezetek felépítésében és anyagcseréjében. A növényvilág számára éppúgy nélkülözhetetlen, mint ahogy víz nélkül az állatvilág egyetlen egyede sem képes tartós létezésre. Különösen igaz ez az emberi szervezetre, amely alig három napig képes elviselni a víz hiányát. A víz jelenléte bolygónk klímarendszerének kialakulásában és fenntartásában is meghatározó szerepet tölt be. Földünk klímájának kulcsszerepe volt az élet kialakulásában. Ma is ez a szüntelenül változó, mégis a víz folytonos körforgását is biztosító klímarendszer nyújt megfelelő létfeltételeket gazdag és sokszínű élővilágunknak, mint ahogy az emberiség élelmiszer-ellátásának fenntartását is ez teszi lehetővé. A víz folytonos körforgása tehát az élet folytonos körforgásának is nélkülözhetetlen működtetője.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html-chunks/ch16s03.html De bármennyit is tudjunk erről a különös, életünk természetes részének tekintett anyagról, egy fontos titka rejtve maradt előttünk. Nem tudunk magyarázatot adni arra, hogy a víz miként került a Földre. Erre a kérdésre mindmáig nem született egyértelmű, mindenki által elfogadott tudományos magyarázat. Abban mindenki egyetért, hogy egyetlen ismert életforma sem képes nélkülözni azt az őselemet, amely színtelen, szagtalan, íztelen anyagként, hol folyékony, hol szilárd, hol légnemű halmazállapotot öltve életadó bolygónk keletkezésénél is jóval régebbi alkotórésze a világegyetemnek. A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI Az élő rendszer víztartalma átlagosan 60–80%. Legkisebb víztartalma a száraz magvaknak (13–25%), míg a legnagyobb a medúzáknak van (95–99%). Az újszülött szervezete még 92– 95%, a felnőtt ember szervezete már csak 60–64% vizet tartalmaz.
http://www.tudtad.com/2013/02/aviz-szerepe-az-emberiszervezetben.html
http://perpstudio.hupont.hu/7/a-viz-jelentosege
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 A víz nagy mennyisége miatt a sejtekben összefüggő közeget ad, így sajátságai nagymértékben megszabják az élő anyag viselkedését. Részt vesz az anyagok szállításában, oldószerként, reakciópartnerként szerepelhet, képes kötésekkel összekapcsolni molekulákat. A víz poláros, 105° kötésszögű V-alakú molekula. Erősen dipólusos, hiszen poláros kötései a térszerkezettel együtt az oxigén felől negatív, a hidrogének felől pozitív töltéstöbbletet hoznak létre. Négy hidrogénkötés kialakítására képes. A szobahőmérsékletű vízben a molekulák 70%-a összekapcsolódik. Ez magyarázza a nagy fajhőt/hőkapacitást, a nagy párolgáshőt, a magas forráspontot és a sajátságos hőtágulást (+4 °C-on a legnagyobb a sűrűsége). Dipólusossága miatt hidrátburkot képez. H-kötés: nagy elektronegativitású atomhoz (O, N, Cl) kapcsolódó hidrogénnek megfelelő távolságra lévő, nagy elektronegativitású, nemkötő elektronpárral rendelkező atommal létrehozott másodrendű kötése. van der Waals-kötés: gyenge másodrendű kötés, mely létrejöhet poláris és apoláris molekulák között is (orientációs, indukciós és diszperziós kölcsönhatások).
http://www.hatarretegviz.com/Hu/Hidrog%C3%A9n_K%C3%B6t%C3%A9s.html Hőkapacitás: megmutatja, hogy mekkora hőmennyiség szükséges az adott mennyiségű anyag hőmérsékletének 1 °C-kal történő emeléséhez. Párolgáshő: az az energia, amely szükséges a folyadék gázzá alakításához. Diszpergálás: az anyagnak kisebb méretű részekre történő darabolása. Diffúzió: olyan (külső hatás nélkül bekövetkező) anyagáramlás, melynek következtében egy anyaghalmazban a kezdetben meglévő koncentrációkülönbségek kiegyenlítődnek. Ha egy rendszerben az anyag nem egyenletesen oszlik el (pl. a kockacukor egy pohár vízben), akkor a részecskék rendezetlen, lökdösődő mozgása előbb-utóbb magától is egyenletes anyageloszlást fog létrehozni.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 A víz kiváló oldószere a poláris anyagoknak, ugyanakkor mozgékonysága miatt az apoláris anyagokat eloszlatja (diszpergálja). Jó diffúziós képessége miatt fontos szerepet tölt be az anyagok szállításában. (14.1.) A sejtekben lévő víz döntő többsége hidrátburokként a molekulákhoz, ionokhoz kötött formában van jelen, csak mindössze néhány százalék az ún. szabad víz. Ez a víz reakcióközegként és reakciópartnerként (hidrolízisben, kondenzációban) is fontos szerepet tölt be. Megfigyelhetjük, hogy a sejtek általában rugalmasak, ami jórészt annak köszönhető, hogy a sejtcitoplazmájában a víz hidrogénkötéseket alakít ki a fehérjemolekulák között. Az így kialakuló állandóan meglévő, de a kötések gyengesége miatt folytonosan változó térhálós szerkezet biztosítja a rugalmasságot, egyúttal bizonyos belső szerkezetet ad.
OZMÓZIS
http://www.kovacsaqua.hu/mnu2.html A szabad vízben oldott anyagok koncentrációja megváltoztatja az oldat viselkedését (fagyáspont, forráspont, ozmózisnyomás). Az élő rendszerben az ozmózis jelensége alapvető jelentőségű. Ozmózis: az oldószer (általában a víz) diffúziója féligáteresztő hártyán keresztül a kisebb koncentrációjú oldat felől a nagyobb felé. A féligáteresztő hártyák (ilyen a celofán, de a sejthártyák is) olyan résekkel rendelkeznek, amelyek csak bizonyos mérethatár alatti részecskéket engednek át (pl. a vízmolekulákat igen, de a szacharózmolekulákat már nem). Ez azt eredményezi, hogy a hártya a nagyobb molekulák diffúzióját akadályozza, a kisebbekét viszont nem. Fiziológiás oldat (izotóniás oldat): a sejt ozmotikus nyomásával megegyező oldat. Az embernél a 0,9%-os (0,166 mol/dm3) NaCl oldat.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 Érdekes jelenség (ún. fordított ozmózis) lép fel akkor, ha az ozmózisnyomásnál nagyobb külső nyomást alkalmazunk. Ilyenkor oldószer préselődik ki a hártyán a hígabb oldat felé. Ezzel az eljárással lehet pl. tengervizet sótalanítani (ivóvíznyerés céljából), de ez a jelenség az oka annak is, hogy a hajszálerek artériás szakaszán (fehérjementes) vérplazma préselődik ki, itt ugyanis a vérnyomás meghaladja a vérplazma ozmózisnyomását. Az élő szervezetben ozmózissal szívódik fel a víz a növény gyökerén, illetve az állatok bélfalán át, és ozmózissal szívódik vissza a víz a szűrletből a vesében. Hemolízis: a vörösvérsejteket hipotóniás oldatba helyezve megfelelően híg oldat esetén a sejtek megduzzadnak és szétpukkadnak.
A víz szerepe életünkben:
Közismert tény, hogy a víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. Nem csak az élet kialakulásához, hanem a fenntartásához is nélkülözhetetlen. Döntő mértékben befolyásolja az életminőségünket és az egészségi állapotunkat. A víz szerepe az emberi testben létfontosságú. Az újszülöttek kb. 75-80%-át víz képezi. A felnőttek testének kb. 60-70%-a víz, pl. egy 80 kg súlyú felnőtt szervezet kb. 54 liter vizet tartalmaz. Az agy 78%, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz. A szervezetnek szüksége van a vízre. Bőrünk mintegy 7 liter vizet tartalmaz, agyunknak 90%, a testünknek, pedig 60%-a víz!
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 Nem csak azért kell innunk, hogy ki ne száradjunk, hanem azért is, hogy a víz kimoshassa a szervezetből az amúgy lerakódó méreganyagokat. Egy ember évente több mint 1000 liter folyadékot megiszik, és a veséken naponta180 liter testnedv folyik át. A víz legfontosabb feladatai a szervezetben: A víz szállítja a tápanyagokat a sejtekhez. A víz szállítja az oxigént a sejtekhez. A víz eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket. A víz karbantartja a sejtek elektromágneses teréhez szükséges elektron-és protonszintet. A víz párásítja a levegőt, amit belélegzünk. A víz teszi rugalmassá az ízületeket a csontok összekapcsolásához. A legfontosabb szerveinket védő rugalmas burkot a víz alkotja. A víz szabályozza a testhőmérsékletet. A víz "átmossa" a vesénket, segítve így a méregtelenítést.
http://envihorizont.bloglap.hu/cikkek/budapest-viz-vilagtalalkozo-46448/
Dehidratáció ... avagy a vízhiánynak rendkívül komoly következményei vannak. A testünk már 1% vízhiánynál szomjúsággal jelez. 2%-os folyadékveszteség megzavarhatja a rövid távú emlékezetet, nehézséget okozhat az alapműveletek elvégzésénél. 3%-os hiány csökkenti az anyagcserét.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 5%-os hiány enyhe lázat idézhet elő. 10%-os hiány esetén a vesék működése leáll és izomgörcsök lépnek fel. ...és mindössze 20%-os veszteségnél a szervek működése fokozatosan leáll, és ez halálhoz vezethet. Mint láthatjuk a víz valóban az élet alapfeltétele. A szervezetünk harmonikus működéséhez napi 2,5-3 liter vízre lenne szükségünk. Nem kávéra, teára, vagy alkohol tartalmú italokra, mert ezek vízhajtó hatásúak. Szintén felesleges és terhelő az ízesített üdítőitalok és rostos italok fogyasztása. Milyen módon segíti egészségünket a víz? A gyakori vízfogyasztás meggátolja a kiszáradást A víz segít megszabadulni a nátriumtól. A víz enyhíti a gyomorfájdalmakat. A víz segít nagyobb mennyiségű kalóriát elégetni. A víz többlet energiát biztosít és csökkenti a zsírlerakódásokat. A vízfogyasztástól a bőr hidratációja normalizálódik, simább, puhább. rugalmasabb lesz. Víz nélkül nem tudunk gondolkodni, mert agyunk több mint 90 százalékban vízből áll.
Mennyi vizet fogyasszunk? Fontos: a szervezetünknek akkor is szüksége van a vízre, amikor nem érezzük szomjasnak magunkat. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek mennyisége normális hőmérsékletnél, megerőltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett vizet folyamatosan pótolnunk kell. Csak a tiszta víz képes megvédeni szervezetünket a kiszáradástól és betölteni a fentebb említett feladatokat. Néhány olyan ital, mint például a kávé, a kóla vagy az erős szesz, még plusz folyadékot von el a szervezettől.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 A legnagyobb szennyezők: Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrát vegyületek és növényvédő szerek nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák. A vegyipar kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz-és papíripar komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt. A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalan szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb. Annak érdekébe, hogy a baktériumokat elpusztítsuk, a vízhez KLÓR-T (!) adunk, amely több kárt okoz, mint "hasznot". Mindezt tetézi a régi közművezetékeknél használt ólomvezetékek , illetve ólomforrasztás. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az otthonunkba érkező vízre messze nem érdemes a "tiszta víz" jelző.
http://envihorizont.bloglap.hu/cikkek/budapest-viz-vilagtalalkozo-46448/
Ásványvíz Tények és tévhitek?: A vezetékes víz ezen tulajdonságait felismerve egyre többen fogyasztunk ásványvizet bízva abban, hogy így egészségesebb és tisztább folyadékhoz jutunk. A jelenlegi tapasztalat azonban egészen más képet mutat. Az ásványvizekkel kapcsolatban hosszú évtizedekig nem volt kémiai minőségi elvárás felállítva.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 A jelenlegi elvárások is sokkal enyhébbek, mint az ivóvízzel szembeni elvárások. 1998-ban, Svájcban vizsgált 47 ásványvízből 23 nem haladta meg a csapvíz minőségét, és több ásványvizet betiltottak a túl magas nitrát tartalom miatt. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a talaj sok helyen már 500 méterig el van szennyezve. Ez több ásványvizet forgalmazó cég vízkészletét is érinti! Elgondolkodtató! Sok ásványvíz nem nyújt jobb minőséget, mint a csapvíz, ezen felül: - gazdaságtalan, mert a többszörösébe kerül.
Tanácsok a nyári melegben dolgozók számára
„Igyunk Juditra!" Mit takar e furcsa mottó? Semmiképp ne gondoljunk alkoholtól mámoros felhívásra! Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Magyar Ergonómiai Társaság szakemberei is a vízfogyasztás fontosságára hívják fel a figyelmet a forró nyári hónapokban. Mivel Judit napja nyár derekára esik, így a program jelmondata: Igyunk vizet Juditra!
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441
Vízháztartásunk Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegű személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melyből 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van. A szervezet egészséges működéséhez a véráramban levő mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektől az anyagcseretermékeket megfelelően tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.
http://www.szabadonebredok.hu/egy-lepessel-a-gyogyszerek-elott/
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetből közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hőmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagymértékben nő az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor őrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges veseműködés és átlagos környezeti hőmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg időben akár kétszeresére növekedhet. A szervezetben levő vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsősorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levő víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani. A felnőtt ember testének 60-70%-át, a gyermeki szervezet 80%-át víz alkotja. Az öt hónapos magzat 95%-a víz, ezért is nagyon fontos, hogy a kismamák minőségi, tiszta vizet igyanak. A naponta elfogyasztott tiszta víz ajánlott mennyisége 2,5 liter. Természetesen ez extrém esetben (sport, nagy meleg, hányással, hasmenéssel járó megbetegedés… stb.) ennél több is lehet. Ez az a mennyiség, ami egy felnőtt szervezetéből naponta kiürül (izzadás, vizelet), illetve amit a szervezet felhasznál. Különösen fontos tudni, hogy minden, amit megeszünk, legyen folyadék (tea, üdítő, tej, levesek), szilárd táplálék, vagy éppen gyógyszer (tabletta, kapszula), mindegyik feldolgozásához kellő mennyiségű vízre van szükség. Nem csak a felszívódásnál, hanem a felesleges anyagok kiválasztásában is nagy szerep hárul rá. Ez az egyik legfontosabb feladata. Mint szállítóeszköz, jelen van az összes anyagcsere folyamatban. Benne oldott formában szállítódnak a tápanyagok minden egyes sejtig, majd a salakanyagok a kiválasztó szerveken keresztül hagyják el a szervezetet. Tehát a napi 2,5 liter folyadékba beleszámít az a kávé, a tea, vagy az üdítő is, amit nap közben elfogyasztunk? Az előbb említett okok miatt már mindenki tudja választ. Nem, ezeken felül van szükség a 2,5 liter vízre. A kevés víz fogyasztása gyorsítja az öregedési folyamatokat, a dehidratáció miatt növekszik az epekő, vesekő kialakulásának a kockázata, valamint a test nem képes a saját méregtelenítő funkcióit megfelelően elvégezni.
A vízhiány hatásai Amennyiben a folyadékveszteség például a meleg következtében fellépő verejtékezés miatt tartósan meghaladja a bevitt víz mennyiségét, a szervezet kiszáradása következhet be. A folyadékhiány első lépésben az agy szomjúságérző központját ingerli, emiatt többet iszik az ember. Amennyiben a folyadékbevitel nem tud lépést tartani a veszteséggel és emelkedik a vér nátriumkoncentrációja, aktivizálódik a szervezet sejten belüli víztartalma a véráram víztartalmát emelve. Ennek következtében azonban a sejtek a vízveszteség miatt zsugorodni kezdenek és működésükben zavarok állnak be. A kiszáradásra legfogékonyabb sejtek közé tartoznak az agysejtek, ezért a kiszáradás egyik fő jeleként jelentkezik a tudatzavar, mely
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441 kómáig fokozódhat. A verejtékkel só is távozik a szervezetből, emiatt nem tud a szükséges mennyiségű víz a vérbe jutni, így a vérnyomás csökken, ez szédülést okoz. A víz- és só veszteség további fokozódása a vérnyomás olyan mértékű csökkenését idézheti elő, amely ájulást okozhat, valamint az agy, a vesék és a máj károsodásához vezethet. Tünetek
Kezdeti: Fejfájás, izomrángások, váratlan fáradtság Fokozott: hőguta, hő kimerülés, szokatlan viselkedés pl. szédülés, hányás, gyengeség, gyors pulzus, erős izzadás vagy kiszáradt bőr.
A fokozott tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.
Mit tegyünk? Az enyhébb vízhiány esetén víz ivása elegendő lehet a kiszáradás megelőzésére, azonban a nagyobb fokú víz- és sóhiány esetén a sók (elsősorban a nátrium és a kálium) pótlását is biztosítani kell. Ehhez ideális az úgynevezett izotóniás sóoldat (0,9 %-os nátrium-klorid tartalmú vizes oldat) lenne, azonban kellemetlen íze miatt senki nem fogyasztja szívesen. Az ásványvizek sótartalma - különösen a szén-dioxiddal dúsítottak - a verejtékkel elvesztett sót is pótolja, és ízét is kellemesnek érezzük. Abban az esetben, ha a vérnyomás olyan mértékben lecsökken, ami sokkot okozhat, egészségügyi ellátás szükséges: általában intravénás nátriumklorid oldattal javítják a kiszáradt személy állapotát. Elsősegélynyújtás:
Mentők értesítése (tel: 104) Az áldozat "hűvösre tétele" (a jó értelemben) Ruházat könnyítése Vízzel itatás, ha eszméleténél van az áldozat és nem szédül Az áldozat letörlése és permetezése vízzel
A meleg káros tüneteit mutató személyeket soha nem szabad hazaküldeni, vagy magukra hagyni orvosi ellenőrzés nélkül! Megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék elfogyasztásával a kiszáradás megelőzhető. Ennek jogszabályi hátterét a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése tartalmazza. Ennek alapján igény szerint, de legalább félóránként kell védőitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg időben. Védőitalként a jogszabály 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet javasol, azonban más, alkoholmentes, legfeljebb 4 súlyszázalék cukortartalommal rendelkező italt is adhat a munkáltató. Különösen ügyelni kell - például tűző napon történő munkavégzés esetén - a sugárzó hőnek is kitett munkavállalók folyadékveszteségének pótlására. A védőital biztosításán túl fontos a munkavállalók tájékoztatása, figyelmük felhívása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelőzésére. A munkavállalóknak egymásra és a munkairányítóknak a beosztottakra is nagyobb figyelemmel kell lenni meleg időben, hogy az esetleges kiszáradás első jeleit észrevegyék.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441
A melegben végzett munka kockázatai Környezeti tényezők
Léghőmérséklet Páratartalom Sugárzó hő (napsütés) Vezetéses hő (pl. a talajból) Légmozgás (38 Celsius fok alatt kedvező, e felett kedvezőtlen) Munka intenzitása és időtartama Ruházat
Személyi különbségek
Életkor Egészségi állapot Vízfogyasztás Alkoholfogyasztás (káros!) Kávéfogyasztás (káros!) Gyógyszerfogyasztás
Megelőzés szabályai A melegben végzett munkára fel kell készülni. Meg kell ismerni a kockázatokat és a veszélyek megelőzésének módját. A meleg (és a szabadban végzett munka többi környezeti tényezője) kockázatai ellen ugyanúgy védekezni kell a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása részeként, mint pl. a leesés vagy a csonkolásos balesetek ellen. Ivóvíz biztosítás Melegben legalább négy pohár vizet meg kell inni óránként. Ehhez elegendő ivóvíznek kell a munkaterületnél rendelkezésre állni. A dolgozókat ösztönözni kell a gyakori (víz) ivásra. Árnyék A dolgozóknak árnyékolt pihenő területet kell biztosítani, mely nyitott a környezet felé, vagy ventillátorral szellőztetett. Ha lehetséges a munkát is árnyékban kell végezni, karimás kalapot, laza, világos ruhát kell viselni.
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1441
IRODALOM Horváth Balázs, Péntek Lászlóné, Siposné Dr. Kedves Éva Dr.: Kémia 7. Tankönyv - Kémiai alapismeretek (Mozaik Kiadó, 2013) Dr. F. Batmanghelidj: A tested vízért kiált! (2002, 9789639436503) Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége (2007, 9789635288441) Egészségesebb munkahelyekért Egyesület: A Munkavédelem Országos Programja, szakmai anyag web oldalak: víz fizikai tulajdonságai: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/A%20v%C3%ADz%20fizikai%20jellemz%C 5%91i.pdf víz kémiai tulajdonságai: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/A%20v%C3%ADz%20k%C3%A9miai%20je llemz%C5%91i.pdf Összeállította:
Kovács Gábor Szász Dóra