A VÉRTESI ERŐMŰ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2008. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE
Oroszlány, 2009.
2 TARTALOMJEGYZÉK I. Az Igazgatóság jelentése a 2008. üzleti év teljesítéséről .................................................... 3 II. Előterjesztés ...................................................................................................................... 8 1. Ügyvezetés...................................................................................................................... 8 2. Vagyoni helyzet alakulása ............................................................................................ 8 2.1. Eszközök alakulása ................................................................................................. 8 2.2. Források alakulása ................................................................................................. 9 3. Eredmény alakulása...................................................................................................... 9 3.1. Árbevételek .............................................................................................................. 9 3.2. Költségek ............................................................................................................... 10 3.3. Egyéb bevételek és ráfordítások............................................................................ 11 3.4. Pénzügyi tevékenység ............................................................................................ 12 3.5. Rendkívüli eredmény alakulása ............................................................................ 12 3.6. Mérleg szerinti eredmény ...................................................................................... 13 4. Az egyes tevékenységek értékelése .............................................................................. 14 4.1. Villamos energia üzletág....................................................................................... 14 4.2. Hőszolgáltatás....................................................................................................... 16 4.3. Kereskedelmi tevékenység ..................................................................................... 17 4.4. Bányászati tevékenység ......................................................................................... 18 5. Finanszírozás alakulása ............................................................................................. 20 6. Logisztikai tevékenység ............................................................................................... 24 7. Fejlesztési tevékenység ................................................................................................ 25 7.1. Beruházások, befektetések alakulása .................................................................... 25 7.2. Kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F tevékenység) ................................................. 26 8. Humánpolitika ............................................................................................................ 27 8.1. Létszám-gazdálkodás ............................................................................................ 27 8.2. Bérgazdálkodás ..................................................................................................... 28 8.3. Munkaidő-felhasználás ......................................................................................... 30 8.4. Szociálpolitika ....................................................................................................... 30 8.5. Kollektív Szerződés és Szervezeti és Működési Szabályzat 2008. évi módosításai ...................................................................................................................................... 31 8.6. Oktatás .................................................................................................................. 32 8.7. Foglalkoztatáspolitikai és egyéb humánpolitikai stratégiai célkitűzések teljesülése ...................................................................................................................................... 32 9. Munkavédelem, tűzvédelem, őrzésvédelem és baleset elhárítás ................................ 33 9.1. Munkavédelem, tűzvédelem................................................................................... 33 9.2. Őrzésvédelem ........................................................................................................ 34 9.3. Baleset-elhárítás ................................................................................................... 35 10. Környezetvédelem ...................................................................................................... 36 11. Minőségügyi tevékenység .......................................................................................... 38 12. A társaság telephelyeinek bemutatása...................................................................... 39 13. Mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események ................................ 40 III. A szövegben előforduló fontosabb rövidítések jegyzéke ................................................ 40 IV. Mellékletek, kapcsolódó dokumentumok ........................................................................ 40
3
I. Az Igazgatóság jelentése a 2008. üzleti év teljesítéséről A Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1991. december 31-én jött létre, zártkörű alapítással. Alapítója az Állami Vagyonügynökség. Székhelye:
Oroszlány-Külterület (2841 Oroszlány, Postafiók: 23.)
A társaság első üzleti éve:
1992
A társaság alapításkori jegyzett tőkéje:
18.003,4 M Ft
Jelenlegi jegyzett tőke:
9.788,6 M Ft
A Vértesi Erőmű ZRt. Közgyűlése – tekintettel arra, hogy a Társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke 2/3-a alá csökkent – az Igazgatóság indítványa alapján 8/2008. (IV. 15.) számú határozatával rendelkezett az alaptőke 18.178.927.000 Ft-ról 8.390.274.000 Ft-tal történő leszállításáról. A Magyar Energia Hivatal 2008. szeptember 19-én, 812/2008. számú határozatával jóváhagyta a Társaság alaptőkéjének a Közgyűlési határozatban meghatározott mértékű leszállítását. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a Gt. 270. § (1) bekezdése alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban Cgt. 11-08/000407/2.számú végzésével elrendelte az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatását. A Bíróság határozata a Gt. 270. § (4) bekezdése szerint egyben az Alapszabály módosítását is jelentette. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 11-10-001396/210.számú, 2008. október 27-én kelt jogerős végzésével elrendelte az alaptőke leszállításával összefüggő változások bejegyzését a cégjegyzékben. Az alaptőke-leszállítást követően a Vértesi Erőmű ZRt. 9.788.653.000 Ft jegyzett tőkéje 2.796.758 db, egyenként 3.500 Ft névértékű részvényből áll. A részvénycsere kapcsán, az MVM Zrt. tulajdonában lévő részvények – 9.864 db részvény helyett 1.811db –, részben összevont címletű új törzsrészvények kiváltására került sor. Az alaptőke-csökkentés miatt szükségessé vált a Társaság részvénykönyvének módosítása. A tulajdonosi struktúra 2008. december 31-én az alábbi: Részvényes neve
Törzsrészvények %
Magyar Villamos Művek Zrt. Econet Invest Kft. KOMTÁVHŐ Zrt. KAPTÁR Zrt. HUNGÁRIA Gabona Kft. VERIBO.HU Kft. Önkormányzatok
98,5349 0,1430 0,0002 0,0002 0,6829 0,0179 0,0441
Egyéb Összesen
0,5767 100,000
4
A Társaság működését az MVM Zrt. és a Vértesi Erőmű ZRt. között létrejött, – az elismert vállalatcsoport egésze üzleti érdekének elsődlegességét csoportszintű irányítási eszközökkel is biztosítani hivatott – uralmi szerződésben meghatározott keretek szerint irányítják. Az MVM Zrt. uralkodó tag ügyvezetése az MVM csoport egységes üzleti céljai elérése érdekében – a szükséges mértékben és a Vértesi Erőmű ZRt. önállóságának indokolatlan korlátozása nélkül – a következő jogosítványokkal élhet az ellenőrzött Vértesi Erőmű ZRt. tekintetében: az ügyvezetés bármely hatáskörére vonatkozó hatáskör-elvonás joga egyoldalú írásbeli határozattal, csoportszintű szabályzatok alkalmazása, az ügyvezetés írásbani utasítása a vállalatcsoport egységes működése érdekében, ellenőrzési jog gyakorlása a hatáskör-elvonás, az uralmi szerződés szerinti utasítások, valamint a csoportszintű szabályzatok végrehajtásának ellenőrzése céljából az MVM Zrt. által fenntartott és működtetett ellenőrző szervezet útján, vezető tisztségviselők, Felügyelő Bizottsági tagok kinevezése, visszahívása és díjazásuk megállapítása. A társaság ügyvezetése hatáskörét az adott területen csak a csoportszintű szabályzat adta kereteken belül gyakorolhatja. A társaság működése során nem térhet el az MVM csoportszintű szabályzatok kereteitől, rendelkezéseitől és köteles belső szabályzatait azokhoz igazítani. A Vértesi Erőmű ZRt. 2008-ban a gazdasági társasággá alakulását követő tizenhetedik évet zárta. A Társaságot jellemző legfőbb mutatók alakulása (2006-2008. év) értékek MFt, illetve fő Megnevezés Mérleg főösszeg Saját tőke Jegyzett tőke Villamosenergia ért.árbevétele Üzemi (üzleti) eredménye Adózás előtti eredmény Fizetett osztalék Mérleg szerinti eredmény Munkavállalók TMF átl. stat. létszáma
Előző évek 2006
2008
2007
46 251,7
Terv
Tény
Eltérés
37 627,8
37 364,8
40 446,6
12 950,7
9 648,9
10 108,8
3 037,3
18 178,9
18 178,9
9 788,7
9 788,7
14 187,1
20 727,2
27 767,7
30 183,2
- 12 790,0
- 11 180,9
1 429,8
-
5 432,5
-
6 862,3
459,8
-
6 611,6
-
7 071,5
6 611,6
-
7 071,5
2 099
-
26
110,8
-
110,8 2 489
3 301,7 -
-
-
3 301,7
459,8
2 262
2 125
3 081,8 -
2 415,5
-
7 071,5
-
5 A Vértesi Erőmű ZRt-nél 2002-2005 években 20,4 milliárd forint értékű élettartammeghosszabbító beruházási (Retrofit) program zajlott. Ennek keretében – az uniós előírások szerinti, légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeknek való megfelelés érdekében – az Oroszlányi Erőműben megépült a nedves mészkő-gipsz technológiával működő füstgázkéntelenítő berendezés, melynek segítségével több tízezer tonnával csökkent a kéndioxid kibocsátás. A 2004 nyarán üzembe állított füstgáztisztítóval a legkorszerűbb technológia épült be az erőműbe. A fennmaradó összegből felújították az erőmű főberendezéseit, a kazánokat, turbinákat és az elektromos rendszert. Ezzel az Erőmű élettartama meghosszabbodott. Ezt követően a Vértesi Erőmű ZRt. új projektbe kezdett, biomassza tüzelési lehetőségének megvalósítása érdekében. A tervezett beruházás megvalósítása után a négy tüzelőberendezésből kettő alkalmassá vált részleges biomassza-tüzelésre. Az 1. sz. kazán fluidizációs, szén-biomassza vegyes tüzelésére való átalakítása már 2006-ban megtörtént. A biomassza programot kiemelt projektként kezeltük az üzletpolitikának megfelelően. Megépültek azok a létesítmények, amelyek a bio-tüzelőanyagot szolgáltatják: rönktároló, aprítógép, apríték-tároló és feladó rendszer, apríték-siló és adagoló rendszer a kazánig. A kedvező üzemelési tapasztalatok alapján a Társaság 2006. év végén döntött, hogy a bio-programot a K2-es kazán hasonló átalakításával folytatja. A 2. sz. kazán hasonló átalakítása, amely azonban már a faapríték mellett megcélozta a szalma és a hulladék tüzelését, 2006-ban kezdődött meg a közbeszerzési eljárás indításával. Tekintettel az 1. sz. kazán üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételére is, a közbeszerzési eljárást sikeresen 2007. közepén zártuk le. A kazán fluidizációs átalakítása mellett a faapríték rendszer rákötése az 1. sz. kazánra, illetve a szükséges tűzjelző- és oltórendszerek kialakítása is megtörtént. A kazán üzembe helyezését a szerződés terjedelmén kívül eső gőzturbinaház repedéseinek tervezettnél hosszabb javítási munkálatai csúsztatták. A próbaüzemet generális rendszerbeli hiba nem akadályozta. A kazán a szerződés szerinti funkcionális garanciákat a trend-képek értékelései, illetve a garanciális hatásfok-mérésekkel összekötött emissziós- és fogyasztás-mérések eredményei alapján teljesíti. 2008. augusztus 31-én megtörtént a kazán Működési Átvétele. Lényegében azóta a kazán a bunkerekbe adagolt – részben szénnel kevert – faaprítékkal üzemel a K1-nél bevált üzemvitellel analóg módon. A berendezés aktiválására szeptember hónapban került sor. A kazán átalakítások ütemtervei – illeszkedve a Vért üzletpolitikájához – időben behatárolták a különböző tüzelőanyag-féleségek fogadásának, letárolásának szükségességét. A feladatok megoldása szerteágazó logisztikai vizsgálatot igényel. A szervezés alapvető koncepciója az volt, hogy amit lehet, saját ráfordítással kell megvalósítani. A logisztikai fejlesztések során: – megvalósult egy cca. 6400 m2 alapterületű fa tároló tér; – megvalósult egy cca. 5000 m3 szálas anyag tároló tér; – felújításra került cca. 2000 m aszfalt útburkolat; – megvalósult egy hídmérleggel felszerelt beléptető porta; – megvalósult cca. 1000 m zúzottköves út; – megvalósult egy komplex szoftveres adatfeldolgozó rendszer; – megvalósult egy 1200 m2 alapterületű fedett tároló hely.
6 A kitűzött beruházások megvalósításával sikerült biztosítani a Vért középtávú biomassza felhasználási tervéhez szükséges logisztikai feltételeket. Az elvégzett fejlesztésekkel megvalósítható középtávon az akár 500 ezer tonna/év mennyiséget meghaladó közúti és vasúti anyagforgalom lekezelése úgy, hogy a különböző típusú szállítmányok rövidebb útvonalon közelítsék meg a tárolótereket, vagy az adott technológiát. Ezzel jelentősen csökkenteni tudtuk a belső utak zaj- és porterhelését, de különösen a balesetveszélyes helyzeteket. A fenti fejlesztések lehetővé tették a 2008-as évre kitűzött megújuló alapú energia megtermelését a kiadott kvóta mértékéig. A beruházások nem lépték túl a fejlesztési tervben meghatározott keretösszegeket. Folytatódott a hulladékok erőművi hasznosítását célzó kísérleti program, több környezetvédelmi hatósággal közös mérési program lezajlott. A kísérleteket folytatni kívánja a Társaság, melyhez a szükséges hatósági engedélyek hosszabbítása folyamatban van. A környezet megóvására, a kibocsátások folyamatos ellenőrzésére, és a hatósági előírások betartására kiemelt figyelem fordítódik. Fontos a környezet, a lakosság megfelelő tájékoztatása. A jövőkép kialakítása érdekében a Társaság folytatta az oroszlányi telephelyre vonatkozó, bankképes fejlesztési projekt előkészítő és tervezési munkáit. A bánhidai telephely erőművi telephelyes hasznosítása érdekében a beterjesztett koncepció alapján - az Igazgatóság döntése szerint - a szükséges előkészítő feladatokat 2009. év során el kell végezni. Az üzleti évben fő cél a rendelkezésre állás javítása, a biomassza ellátó rendszer üzembe helyezése, a likviditás megőrzése volt. A Társaság 2008. évi fő célkitűzései között szerepelt, hogy: –
érje el az előirányzott állami támogatás (szénipari szerkezetátalakítási támogatás) teljes összegének lehívását
–
teljesítse mind a villamosenergia, mind a hő üzletágra vonatkozóan megkötött kereskedelmi szerződésekből eredő kötelezettségeit.
–
fejlesztési forrásainak ésszerű felhasználásával biztosítsa az erőmű és a bánya szinten tartó működését, folytassa a biomassza projekt megvalósítását, ezen belül végezze el a hosszú távú jövőképet megalapozó vizsgálatokat
–
adózás előtti eredménye haladja meg a 436 M Ft-ot
–
tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hitelállományának záró értéke ne haladja meg a 15.638 M Ft-ot
–
gazdálkodásával járuljon hozzá az MVM Zrt. megvalósítását szolgáló intézkedések végrehajtásához
–
A Társaság a keresetfejlesztést az ágazati bérmegállapodásnak megfelelően valósítsa meg
középtávú
stratégiájának
7 A Vért 2008. évi műszaki és gazdasági tevékenységét a tulajdonosi elvárásokat meghaladóan teljesítette. –
A szénipari szerkezetátalakítási támogatás tervezett összegéhez képest 106,8 M Fttal magasabb támogatási összeg jogos igényként történő elismertetését sikerült elérni.
–
Az üzleti évre vonatkozóan a villamosenergia és a hő üzletágra megkötött szerződéseit a Társaság maradéktalanul teljesítette.
–
A Társaság az év során folyamatosan felülvizsgálta a fejlesztési tervét, és a források felhasználását az igényekhez igazította. 2008. évben folytatódott a biomassza projekt, a 2.sz. kazán átalakítása, a biomassza kazánba történő befúvására alkalmas berendezés építtetése, valamint a kapcsolódó logisztikai fejlesztések megvalósítása, a bányászati termelő- és szállítóberendezések éves felújítása. 1568 fm beruházási vágat került kihajtásra.
–
Az üzletpolitikai célként meghatározott 250 GWh megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia termelését teljesítette.
–
A Társaság adózás előtti eredménye -6.611,6 MFt, mely a kötelezettségekre képzett 11.240,9 MFt céltartalék következménye.
–
Társaság 2008. évi hitelállományának záró értéke 13.193,6 MFt, mely jóval alul maradt a tervezett értéktől. A Társaság 2008. évben is megőrizte fizetőképességét, az év során minden jogos kötelezettségét kiegyenlítette.
–
2008. évi gazdálkodásával hozzájárult az MVM Zrt. Középtávú stratégiájának megvalósulásához, a közösen végzett szolgáltatások szervezéséből adódó feladatait teljesítette.
–
A Társaság a tevékenységi körébe tartozó feladatait 2099 fő (TMF átlagos állományi létszám) munkavállalóval, 7.025,2 MFt bértömeg felhasználásával végezte.
jövőbeni
A Társaság működését jelentős mértékben befolyásolja, hogy üzleti értelemben MVMirányítású Vért egységes, csoportszintű üzletpolitikai koncepció alapján működik. Az Igazgatóság 2007. év végén – 2008. január 1-től érvényes – új működési modellt fogadott el, amelytől a Társaság valamennyi tevékenységére vonatkozó egységes, társasági optimumra törekvő vezetési elvek érvényesülését várják.
8
II. Előterjesztés 1. Ügyvezetés A Társaság ügyvezető és egyben képviseleti szerve, a 6 főből – a társaság alkalmazásában álló vezetőkből, valamint külső tagokból - álló Igazgatóság. Az Igazgatóság 2008. évben 15 ülést tartott, 90 határozatot hozott, valamint 6 Közgyűlést készített elő és bonyolított le, 41 határozattal. Az ügyvezetés munkáját a 9 fős Felügyelő Bizottság segítette. 2. Vagyoni helyzet alakulása A Társaság vagyoni helyzetét tükröző főbb mérlegadatok a következők: M Ft ESZKÖZÖK A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D)
E) F)
G)
FORRÁSOK Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék IV. Lekötött tartalék V. Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettség II. Rövid lejáratú kötelezettség Passzív időbeli elhatárolás FORRÁSOK ÖSSZESEN
2007. XII. 31. tény 26 985,7 262,9 24 374,6 2 348,2 9 680,0 6 419,8 3 230,2 29,9 962,2 37 627,8 9 648,9 18 178,9 703,7 - 5 932,6 0,6 - 3 301,7 7 146,0 20 294,6 9 094,1 11 200,5 538,3 37 627,8
2008. XII. 31. terv tény 27 097,4 26 873,1 340,4 170,5 24 624,2 24 356,3 2 132,9 2 346,3 9 305,2 12 485,1 6 745,9 8 842,7 2 522,4 3 617,1 37,0 25,3 962,2 1 088,4 37 364,8 40 446,6 10 108,8 9 788,7 703,7 844,0 0,6 459,8 6 733,3 20 052,6 7 621,1 12 431,5 470,2 37 364,8
3 037,3 9 788,7 703,7 843,5 0,1 - 6 611,6 17 472,6 19 449,1 7 792,6 11 656,5 487,5 40 446,6
A Társaság mérlegének főösszege 2008. év végén 40.446,6 MFt, mely 3.081,8 M Ft-tal több a tervezettnél.
2.1. Eszközök alakulása A Részvénytársaság eszközeinek összértéke a nyitó értékhez képest 2.818,8 MFt növekedést mutat, ami a befektetett eszközök 112,6 MFt-os csökkenésének, a
9 forgóeszközök 2.805,1 MFt-os és az aktív időbeli elhatárolások 126,2 MFt-os növekedésének a következménye. A Társaság vagyonának döntő része ingatlanokból, technológiai gépekből, berendezésekből, illetve készletekből áll. A forgóeszköz állományból 25,3 MFt a likvid pénzeszköz. 2.2. Források alakulása A saját tőke értéke 3.037,3 MFt. A Részvénytársaság Mérleg szerinti eredménye 7.071,4 MFt-tal alacsonyabb a tervezettnél. Ennek oka, hogy a tervhez képest 11.161,1 MFt-tal több céltartalék képzés történt az év során. A kötelezettségek záró értéke 603,5 MFt-tal kevesebb a tervezettnél. 3. Eredmény alakulása 3.1. Árbevételek A bevételek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: M Ft Megnevezés Villamosenergia értékesítés kötelező átvétel versenypiaci értékesítés egyéb Hőenergia értékesítés Szénértékesítés Másodlagos tevékenység (szén nélkül) Belföldi értékesítés nettó árbevétele
Terv 27 767,7 6 844,7 20 922,4 0,6 480,4 174,7 28 422,8
2008. év Tény 30 183,2 6 970,5 22 688,9 523,7 516,0 59,3 595,9 31 354,4
Eltérés 2 415,5 125,9 1 766,5 523,2 35,6 59,3 421,1 2 931,6
A belföldi étékesítés nettó árbevétele 2 931,6 MFt-tal meghaladta a tervezettet, amiből jelentős arányú a villamos energia értékesítés területén elért 2 415,5 MFt-os többletbevétel. Az üzletpolitikai célkitűzésben szereplő, szerződés felett tervezett értékesítést 10,1 GWh-val sikerült túlteljesíteni (Terv: 539,7 GWh, tény 549,8 GWh). Az előirányzott értékesítési árnál (15,29 Ft/KWh) sikeresebb volt a kereskedésünk. A tényleges szerződés feletti mennyiséget 18,95 Ft/KWh egységáron sikerült realizálni. A hőszolgáltatás árbevétele a szolgáltató igényeihez igazodva 35,6 MFt-tal meghaladta a tervezettet. Az eladott anyagok, áruk és bérbe adott eszközök tervezett bevételéhez képest 224,4 M Ft többlet bevételt értünk el. Az étkeztetés, üdültetés, munkásszállítás és szállás 211,2 MFt többlet árbevételt hozott a tervhez képest.
10 3.2. Költségek A Részvénytársaság költséggazdálkodását az alábbi táblázat szemlélteti M Ft Megnevezés Anyagjellegű ráfordítások (saját tüa. nélkül) -ból: vásárolt tüzelőanyag - ből: ELÁBÉ - ből közvetített szolgáltatások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelésű készletek állományváltozása Összes költség
Terv 19 328,1 5 401,6 3 926,6 70,0 11 546,0 4 022,5 880,3 431,0 33 585,3
2008. év Tény 20 850,0 5 166,5 4 653,4 167,1 11 978,3 4 011,5 1 258,9 2 539,9 33 041,1
Eltérés 1 521,9 -235,1 726,8 97,1 432,3 -11,0 378,6 2 108,8 -544,2
A Társaság 2008-ban szigorú költséggazdálkodást folytatott. Az év során felmerült rendkívüli, nem várt üzemzavarokat, kieséseket azonnal lereagálva költségátcsoportosításokra kényszerült. Az éves tüzelőanyag-felhasználás a tervhez képest 1151,3 TJ-lal és 288,7 MFt-tal alacsonyabb a tervezettnél. A tüzelőanyag felhasználás mennyiségének csökkenése összhangban van a villamos energia termelés elmaradásával. A bányászatban használt anyagoknál (gázolaj, villamos energia, bányafa és bélelő anyagok, vágatbiztosító anyagok) a tervezett inflációt (3,5 %) jelentősen meghaladó áremelkedések történtek az év során. ELÁBÉ: A villamos energia kereskedelem mennyisége 43.290 MWh-val meghaladta a tervezettet. Ennek hatására a villamos energia vásárlás értéke 682,4 MFt-tal magasabb volt, mint a terv. Személyi jellegű ráfordítások növekedése tervezésekor a „C” tarifa költsége nem került letervezésre, ténylegesen felmerült 188,4 MFt létszám csökkenés többletköltsége 232 MFt TMF bér 1,3 %-os infláció követés hatása (járulékkal) 106 MFt Bérmegállapodás teljesüléséhez bérkorrekció (járulékkal) 192 MFt A korengedményes nyugdíjazás költsége tervezéskor az egyéb ráfordítások között szerepelt, a tényben pedig a személyi jellegű kifizetések között
11 Tüzelőanyag-felhasználás alakulása Megnevezés Saját termelésű szénfelhasználás Vásárolt szénfelhasználás Vásárolt olajfelhasználás BIO felhasználás fa (hengeres fa, faapríték) mezőgazdasági melléktermék(szálas) mezőgazdasági melléktermék(szemes) Hulladék Tüzelőanyagfelhasználás összesen
Terv 2008. év Tény 2008. év Eltérés TJ MFt TJ MFt TJ MFt 14 041,0 12 135,1 13 206,4 12 081,5 -834,6 -53,6 0,0 0,0 101,4 94,7 101,4 94,7 180,4 449,3 173,2 435,8 -7,2 -13,5 3 675,9 4 852,3 3 422,8 4 634,8 -253,1 -217,5 2 138,9 3 041,0 2 138,9 3 041,0 3 675,9 4 852,3 716,4 990,6 -2 959,5 -3 861,7 567,4 603,3 567,4 603,3 200,0 100,0 42,2 1,2 -157,8 -98,8 18 097,3 17 536,7 16 946,0 17 248,0 -1 151,3 -288,7
Az év során igyekeztünk kihasználni a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján lehetséges 250 GWh megújuló energiaforrásból származó villamos energia előállítására vonatkozó kvótát. Ehhez a tüzelőanyag féleségek széles választékával élve eltüzeltünk hengeresfát, faaprítékot s egyre nagyobb mértékben – az idénynek megfelelően – mezőgazdasági mellékterméket, szalmát, korpát, szemes terméket. Megnevezés Saját termelésű szén nyitó készlet 2008.01.01. Saját term. szén záró készlet 2008.12.31. Terv Saját term. szén záró készlet 2008.12.31. Tény
kt 636,7 621,7 734,1
PJ 6,7 6,7 7,9
M Ft 5 328,9 5 759,9 7 868,8
3.3. Egyéb bevételek és ráfordítások M Ft Megnevezés Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások
Terv 8 892,6 2 300,3
2008. év Tény 9 665,9 13 411,6
Eltérés 773,3 11 111,3
Az egyéb bevételek összege 773,3 MFt-tal magasabb a tervezettnél. Ennek fő oka a tervezettnél 421,8 MFt-tal nagyobb összegű céltartalék felhasználás, és a nem tervezett immateriális javak értékesítésének árbevétele (93,8 MFt). A káresemények miatti bevétel 36,1 MFt-tal, a különféle egyéb bevételek pedig 96,2 MFt-tal magasabbak a tervezettnél. Az egyéb bevételek között szerepel a szénipari szerkezetátalakítási támogatás. 2008 évben 8.506,8 MFt lehívását, elismerését tudtuk realizálni, ami 106,8 M Ft–tal magasabb a tervezettnél. Az egyéb ráfordítások összesen 11.111,3 MFt-tal haladták meg a tervezettet. A valós kép érdekében, a számviteli törvénnyel és a számvitel-politikával összhangban – a jövőbeni kötelezettségek ismeretében – a Vértesi Erőmű ZRt-nél összesen 11.240,9 MFt összegű céltartalék képzés történt, a következők szerint: bánya bezárás + rekultiváció (176,3 MFt), erőmű környezetvédelmi (1.647,8 M Ft), kereskedelmi tevékenység kockázata (8.261,3 M Ft), humán (végkielégítés) célok (246,2MFt), Kollektív Szerződésben lévő jövőbeni kötelezettségekre (511,9 M Ft), CO2 kvóta (388,1 M Ft), peres ügyek (9,3 M Ft). Az egyéb ráfordításokat növelte a szénkészletekre és a bánhidai erőmű kölcsöntartozására elszámolt értékvesztés összesen 637,3 MFt összegben.
12
3.4. Pénzügyi tevékenység M Ft Megnevezés Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye
-
Terv 60,0 1 142,0 1 082,0
-
2008. év Tény 534,2 1 721,7 1 187,4
-
Eltérés 474,2 579,7 105,4
A Pénzügyi műveletek bevételei 474,2 MFt-tal magasabbak a tervezettnél, amelynek jelentős része árfolyam nyereség (435,5 M Ft), a kapott kamatok többlete 38,7 MFt. 2008. évben 48,7 MFt kamatbevételünk volt. Ebből bankbetéteink után a pénzintézetektől és magánszemélyektől 4,467 MFt kamatot realizáltunk. Az MVM cash-pool kamat bevétel pedig 15,16 MFt volt. Leányvállalatainknak adott kölcsön után realizált kamatbevételünk 29,1 MFt volt. A Vértesi Erőmű ZRt-t évente jelentős kamatfizetési kötelezettség terheli. A Társaság által fizetett (pénzügyileg teljesített) kamat 2008. évben 1.137,5 MFt, ebből a retrofit hitel kamata 688,4 MFt. A hitelkamatok 117 MFt-tal alakultak magasabban a tervezett értéknél. A beruházási hitelek 2008. évi átlagos kamatkulcsa a forintos részre 8,687 %, amely 1,027 százalékponttal növekedett a tervhez képest, míg az eurós átlagos kamatkulcs 5,269 %, amely 1,269 százalékponttal növekedett a tervhez viszonyítva. Az átlagos rövid lejáratú kamatkulcs 1,15 százalékponttal alakult magasabban az év során, mint a tervezett 7,66 %-os kamatkulcs. 3.5. Rendkívüli eredmény alakulása M Ft Megnevezés Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény
Terv 162,0 50,0 112,0
2008. év Tény 46,2 38,0 8,3
Eltérés -
115,8 12,0 103,8
A rendkívüli eredmény a tervezettnél 103,8 MFt-tal kedvezőtlenebb. A Rendkívüli bevételek tervhez képesti elmaradása 115,8 MFt, melynek oka, hogy a tervben számoltunk a CO2 linking idei évre eső részével, ugyanakkor ténylegesen a CO2 kvóta kiosztás csúszása miatt 2008. évben nem valósult meg.
13 3.6. Mérleg szerinti eredmény M Ft 2008. év
Megnevezés
Terv
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye
-
Tény
Eltérés
1 429,8
-
5 432,5
-
6 862,3
1 082,0
-
1 187,4
-
105,4
Rendkívüli eredmény
112,0
8,3
-
103,8
Adózás előtti eredmény
459,8
-
6 611,6
-
7 071,5
459,8
-
6 611,6
-
7 071,5
Adófizetési kötelezettség MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
-
-
A Vértesi Erőmű ZRt. eredményét befolyásoló jelentősebb tényezők: Pozitív hatások: - Villamos energia értékesítés árbevétele - Hőenergia értékesítés árbevétele - Másodlagos tevékenység árbevétele - Saját előállítású eszközök aktívált értéke - Saját termelésű készletek állományváltozása - Értékcsökkenés - Szénfillér - Értékesítés, selejtezés - Adók - Fizetett és kapott bírságok egyenlege - Káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások, bevételek - Különféle egyéb ráfordítások, bevételek egyenlege - Rendkívüli ráfordítások Pozitív hatások összesen
2 416 36 480 378 2 109 11 107 46 190 12 130 562 12 6 489
Negatív hatások: - Anyagjellegű ráfordítások növekedése - Személyi jellegű ráfordítások növekedése - Céltartalék képzés és feloldás különbözete - Árfolyam változás - Kamatok - Értékvesztés - ELÁBÉ - Közvetített szolgáltatás - Rendkívüli bevételek Negatív hatások összesen Egyenleg
698 432 10 739 27 78 645 746 78 116 13 559 -
7 071
A Vértesi Erőmű ZRt. 2008. év folyamán – a működési feltételek mellett – a nehézségek ellenére is teljesíteni tudta a tőle elvárt pozitív eredményt. A tervezetten felül képzett céltartalék és értékvesztés figyelembe vétele nélkül 4.821 MFt pozitív eredmény képződött volna.
14 4. Az egyes tevékenységek értékelése 4.1. Villamos energia üzletág* Oroszlányi Erőmű Termelt villamos energia Kiadott villamos energia Kiegyenlítő energia vásárlás Üzemi mentés Értékesített villamos energia (saját termelésből) - Kötelező átvét (bio értékesítés) - Versenypiaci értékesítés - Szerződés szerinti - Rövid távú - MAVIR felszabályozás +ÉDÁSZ(EON) Önfogyasztás Fajlagos hőfelhasználás Tüzelőhő
Mértékegység MWh MWh MWh MWh
TERV 1 496 825 1 302 238 45 253 74 971
2008. év TÉNY 1 407 654 1 217 939 62 099 82 877
Eltérés -89 171 -84 299 16 846 7 906
MWh
1 407 789
1 393 952
-13 837
MWh MWh MWh MWh MWh % kJ/kWh
250 000 1 157 759 702 720 455 039 30 13,00 13 600 17 711
250 039 1 124 582 702 720 421 862 19 331 13,48 13 579 16 539
39 -33 177 0 -33 177 19 301 0,48 -21 -1 172
TJ
*Saját termeléshez kapcsolódó adatokat tartalmaz Az Oroszlányi Erőmű 2008. éves termelési tervét 94,0 %-ra, értékesítési tervét 99,0 %-ra teljesítette. A kiadott villamos energia tervhez viszonyított elmaradását az év során bekövetkezett üzemzavarok okozták. Ezek közül a jelentősebb javítási időszükségletű a II. turbinaház meghibásodása volt. A 2008. év során 98 db leállással járó üzemzavar volt, ami 3.655 óra kiesést okozott. Ehhez szorosan kapcsolódik a tervhez képest mintegy 40 %-kal megnövekedett kiegyenlítő energia megjelenése. A bekövetkezett jelentősebb meghibásodás: A II. turbina elhúzódó javítása a turbinaházon keletkezett repedések miatt A II. blokk TMK nagyjavítása során megállapításra került, hogy a turbinaház alsó és felső részén is repedések keletkeztek. A hibák javítása – a ház elszállítását követően az ALSTOM budapesti telephelyén történt. Az így elhúzódó javítás a február 1-én kezdődött TMK nagyjavítás május 5-ei befejezési határidejét június 25-re módosította. Az Üzemzavar időszükséglete az ütemezett TMK időszükségletét az alábbiak szerint növelte meg (óra): Megnevezés időszükséglet részarány az éves összes állásidőhöz (8.837 óra) viszonyítva
TMK 2 280
ÜZ 1 222
együttesen 3 502
26%
14%
40%
15 A II. blokkot érintő üzemzavar közel két hónapos időtartama a kiadott villamos energia mennyiségét az alábbi grafikon szerinti módon befolyásolta: Az Oroszlányi Erőmű üzemzavarai 2008-ban havonta, blokkonként (óra) és a kiadott villamos energia elmaradása (MWh) 30 000 644 óra
624 óra
600 20 000 400
10 000 200
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12 -200
-10 000
-400 -20 000 -600
-30 000
-29 125 MWh
-800
-34 260 MWh -40 000
MWh
-1 000 - I. blokk MWh
- II. blokk MWh
- III. blokk MWh
- IV. blokk MWh
- I. blokk óra
- II. blokk óra
- III. blokk óra
- IV. blokk óra
óra
A II. blokknál május - június hónap során bekövetkezett 1.268 óra üzemzavar döntően a turbinaház javítása miatt 63,4 GWh kiadott villamos energia elmaradást eredményezett, amely a négy blokk éves 84,3 GWh elmaradásának háromnegyede. A II. blokk turbinaházán végzett javítás az üzemzavarok által az év során okozott kieső üzemóra egyharmadát jelentette (1.222 óra / 3.655 óra). A többi 97 üzemzavar kieső üzemóra száma egyenként 3 %, vagy az alatti volt és havi összesítésben nem érte el a blokkonkénti 200 órát. A IV. blokk szintén kiugró elmaradása szeptemberben (21,2 GWh) és a III. blokk elmaradása májusban (18,8 GWh) a TMK átütemezés miatti eltérés. Utóbbi elmaradást a III. blokknál a szeptember havi 25,3 GWh többlet ellensúlyozza (ez látható a diagramon a TMK napok eredeti ütemezése szerinti hónapban.) Árbevételek Közüzemi bio értékesítés Versenypiaci értékesítés Szerződés szerinti Rövid távú MAVIR felszabályozás +ÉDÁSZ(EON) Villamosenergia értékesítés összesen
Mértékegység M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft
TERV 6 844,7 19 514,1 12 575,1 6 939,0 0,6
2008. év TÉNY 6 970,5 20 405,5 12 272,5 8 133,0 523,7
Eltérés 125,9 891,4 -302,6 1 194,0 523,2
26 359,3
27 899,8
1 540,5
A közüzemi bio értékesítés mennyiségben tervszinten alakult, viszont a csúcs-völgy arány eltolódás miatt a bio értékesítés is magasabb árbevételt eredményezett.
16 A szabadpiaci értékesítés árbevétele 891,4 MFt-tal több, mint a tervezett, ami túlnyomórészt annak következménye, hogy a rövid távú értékesítéseket 4,23 Ft/kWh-val magasabb áron sikerült realizálni. A MAVIR felszabályozás a minimális tervezetthez képest 523,2 MFt-tal több árbevételt eredményezett.
Költségek és ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások Összesen
Mértékegység MFt MFt MFt MFt MFt
TERV 17 284,8 10 515,3 3 915,7 2 022,0 33 737,9
2008. év TÉNY 17 510,2 11 265,2 3 870,8 5 631,4 38 277,6
Eltérés 225,5 749,8 45,0 3 609,4 4 539,7
A villamos energia termelés költségei az egyéb ráfordítások nélkül 2,93 %-os túllépést mutatnak. Az egyéb ráfordítások tervtúllépésének oka a milliárdos nagyságrendben képzett céltartalék.
Eredmény Árbevétel Aktivált saját teljesítmények Egyéb bevételek Költségek és ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Mérleg szerinti eredmény
Mértékegység Terv MFt 26 359,3 MFt 419,3 MFt 8 353,9 MFt 33 737,9 MFt 1 394,7 MFt - 1 063,2 MFt 48,7 MFt 282,8
2008. év Tény 27 899,8 2 425,1 9 104,6 38 277,6 1 151,9 - 1 183,1 36,4 67,6
-
Eltérés 1 540,5 2 005,8 750,7 4 539,7 2 248,6 119,9 12,3 2 356,2
4.2. Hőszolgáltatás Megnevezés Kiadott hő Értékesített hő Fajlagos hőfelhasználás Tüzelőhő-hő
Mértékegység GJ GJ kJ/kJ GJ
2008. év Terv 336 303,0 328 274,0 1,1 386 745,0
Tény 354 073,0 345 574,0 1,1 407 183,0
Eltérés 17 770,0 17 300,0 0,0 20 438,0
A hőszolgáltatás a társaság és az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. között meglevő hosszú távú hőértékesítési keretszerződések alapján történik, Oroszlány város és Bokod település fűtési és használati melegvíz igényének ellátása érdekében.
17
Megnevezés Értékesített hő árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Bevételek összesen Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások Költségek és ráfordítások összesen Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Mérleg szerinti eredmény
2008. év
Mértékegység
Terv
Tény
Eltérés
M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft M Ft
480,4 11,7 232,7 724,9 231,1 271,2 96,4 43,6 642,2 82,6 16,3 1,0 65,3
516,0 75,0 274,8 865,9 290,7 327,3 105,0 114,0 837,0 28,9 23,5 0,9 4,6
35,6 63,3 42,1 141,1 59,6 56,2 8,6 70,4 194,7 53,7 7,1 0,1 60,7
-
-
-
A hőszolgáltatás árbevétele 35,6 MFt-tal (7,4 %) magasabb a tervezett értéknél. A költségek és ráfordítások ugyanakkor nagyobb mértékben, 30,3 %-kal haladták meg a tervezett összeget. 4.3. Kereskedelmi tevékenység Megnevezés Villamos energia kereskedelem Vill.en. keresk. tevékenység árbevétele Vill.en. keresk. tevékenység költsége Vill.en. keresk. tevékenység eredménye
Mértékegység MWh MFt MFt MFt
TERV 84 634,0 1 408,3 1 137,0 271,3
2008. év TÉNY 127 923,8 2 283,4 1 819,5 463,9
Eltérés 43 289,8 875,1 682,4 192,6
A társaság a 2007-ben megszerzett villamos energia kereskedelmi engedély birtokában folytatta a villamos energia vásárlást. Ennek elsődleges célja a magasabb egységárú kiegyenlítő energia igénybevételének csökkentése volt. Az erre a célra vásárolt villamos energia mennyisége 10,5 %-kal haladta meg a tervezett értéket. Ugyanakkor a tervhez képest kevesebb villamos energia termelés ellenére a kereskedelmi tevékenységgel az értékesítés tervezett mértékét sikerült teljesíteni. Az elmaradás kompenzálásán felül a kedvező beszerzési árak ismeretében a kereskedelem 51 %-os terven felüli teljesítése javította a tevékenység eredményét. E növekedés két részből áll. A kereskedelmi tevékenység jelentős részben a termelői engedélyesként általában zsinór termékként értékesített villamos energia völgyidőszakban, lényegesen alacsonyabb egységáron történő visszavásárlásában, és kismértékben továbbértékesítésben valósult meg. A kereskedelmi tevékenység eredményét tovább terheli a kereskedelmi tevékenység miatt képzett céltartalék összege.
18 4.4. Bányászati tevékenység A Márkushegyi Bányaüzem 2008. év folyamán 16,1 kt nyersszenet és 1.270,0 kt nyerspalát termelt. Hőmennyiségben összesen 14.448,26 TJ hő kitermelésére került sor. Az Üzleti Terv szerinti mennyiségek 95,1 kt, illetve 448,3 TJ többlettel teljesültek. A termelvény fűtőértéke 521 kJ/kg-mal maradt el az Üzleti Tervben szereplő értéktől. Márkushegyi Aknaüzem Széntermelés
Mértékegység t GJ kJ/kg
Terv 1 191 000 14 000 000 11 755
2008. év Tény 1 286 141 14 448 260 11 234
Eltérés
-
95 141 448 260 521
A Szénelőkészítési részleg 2008. éves előkészítési és szállítási feladatai eredményeként: – Az Oroszlányi Erőmű részére 1.166,9 kt mennyiségű, 11.138 kJ/kg fűtőértékű, 12.997,3 TJ hőmennyiségű energetikai szén átadása történt meg a márkushegyi bányából, illetve az "M" depói készlettérről. – Az eltelt időszak folyamán a bánya 3,5 kt mennyiségű, 15.961 kJ/kg fűtőértékű, 55,4 TJ hőmennyiségű minőségi szenet adott át cserealapként alacsony kéntartalmú szénért. – Az "M" depói készlettéren 118,5 kt bányából kiszállított meddőkőzet deponálására került sor. Vágathajtás alakulása A fejtések előkészítését az év során végzett vágathajtási tevékenység folyamatosan biztosította. A Kőhalmi bányamező feltárása szintén a műszakilag szükséges szinten történt meg.
Vágathajtás
Me.
Márkushegyi Bánya
m
2008. év Terv Tény Önköltséges Beruházási Önköltséges Beruházási 5000
1400
6532
1568
A Bányaüzemben 2008. év során összesen 8100 m vágat kihajtására került sor, ebből 1491 m meddő kőzetben. Beruházási költségből 1568 m vágatot hajtottak ki a Kőhalmi bányamezőben. A Bányászati Igazgatóságon 2008. évben 207 munkabaleset történt, melyből 97 három napon túl gyógyuló baleset volt. A baleseti mutatók alakulásának kedvező tendenciája az év folyamán folytatódott.
19 A széntermelés önköltségének alakulása Márkushegyi Bányaüzem Termelés
Me. GJ
Közvetlen önköltség Közvetett önköltség Egyéb ráfordítás Teljes önköltség
MFt Ft/GJ MFt Ft/GJ MFt Ft/GJ MFt Ft/GJ
2008. év Terv
Tény
14.000.000
14.448.260
12.566,2 897,58 706,6 50,47 593,3 42,38 13.866,1 990,44
15.043,4 1 041,19 481,6 33,33 1.260,1 87,22 16.785,1 1 161,74
A költségek tervezettet meghaladó mértékét egyrészt a kétfejtéses üzemmenet továbbviteléhez illeszkedő műszaki változtatás – pl. vágathajtási volumen növekedése – gazdasági vonzata, másrészt a személyi jellegű költségek megemelkedése okozta. Ugyancsak jelentős hatása volt a tárgyévi anyag- és anyagjellegű költségek tervezett árindexet meghaladó árváltozásának. Megnevezés Szénönköltség Teljes önköltség Cash alapú teljes önköltség
Terv Ft/GJ 990,4 971,4
2008. év Tény Ft/GJ 1 161,7 1 085,8
Eltérés Ft/GJ 171,3 114,4
% 17,3 11,8
Az anyagjellegű ráfordítások 1313,8 MFt-tal, a személyi jellegű ráfordítások 925,4 MFt-tal, az értékcsökkenési leírás 93,3 MFt-tal, az egyéb ráfordítások 666,8 MFt-tal a saját rezsis fejlesztés pedig 30,2 MFt-tal alakult magasabban a tervezettnél. A szénönköltség anyagköltségeinek nagymértékű növekedését az alábbi tényezők okozták (100 milliós nagyságrendű tételek): –
A bányászatban használt anyagoknál a tervezett inflációt (3,5%) jelentősen meghaladó áremelkedések történtek az év során. A H-25 G TH biztosító szerkezet pl. 29 %-kal került többe 2008-ban, ami 127 M Ft többletköltséget okozott. A vásárolt villamos energia ára 15,7 %-kal volt magasabb, ez 91 MFt többletet jelentett.
–
1700 m többlet vágat kihajtása történt, ami 2007. évi áron számítva 231 MFt többletköltséget jelent.
–
A TH újrahasznosítás csökkenése: 2007-ben a javított TH felhasználás 35 % volt, 2008-ban ez az arány 16 %. (A 2007. évi arány a többlet vágathajtás és megnövekedett kőzetnyomás miatt sem mennyiségi, sem minőségi értelemben nem volt tartható).
–
Fronti biztosító berendezések felújítása (108 MFt) a 2009. évi 2. front érdekében
20 Személyi jellegű ráfordítások: o Létszám megtartása, TMF bér infláció követés hatása és bérmegállapodás teljesülése (475,2 MFt) o „C” tarifa (87,8 MFt) o Végkielégítés (81,6 MFt) o Bértömeg növekedéséből származó juttatások többlete (70,8MFt) o Járulékok (209,9 MFt) Az egyéb ráfordítások növekedése a tervhez képest 362,3 MFt céltartalék képzés többlet, valamint 365,1 MFt készlet átértékelés hatása.
5. Finanszírozás alakulása Hátrasorolt kötelezettsége nincs részvénytársaságunknak. M Ft Megnevezés I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek összesen
2008.01.01
2008.12.31
9 094,1 11 200,5
7 792,6 11 692,1
20 294,6
19 484,7
A „Hosszú lejáratú kötelezettség” mérlegsor a bányabezárás miatti kötelezettségeket és a beruházási hiteleket tartalmazza. 2008. I-XII. hónapban a hosszú lejáratú hitelállomány záró értéke 1.301,5 MFt-tal alakult alacsonyabban a tervezetthez képest, amely a beruházási hitel 2009. évi törlesztésének (1.498,9 MFt) a rövid lejáratú kötelezettségek közé történt átvezetésből, továbbá a bányabezárási kötelezettségek éven belüli részének átvezetéséből adódik. Hosszú lejáratú hitelek M Ft 2008.12.31. tervezett Záró
Megnevezés Pénzügyi nyilvántartás szerint K&H beruházási hitel 2009.I-IV. né hiteltörlesztés időbeli elhatárolása 2008.12.31-i deviza hitel átértékelése Számviteli nyilvántartás szerinti hitel összesen:
-
8 796,1 1 473,0 7 323,1
2008.12.31. tény
-
8 796,1 1 498,9 197,5 7 494,6
Eltérés
-
25,9 197,5 171,5
2008. 1-12. hónapban a hosszú lejáratú hitelállomány záró értéke 171,5 M Ft-tal alakult magasabban a tervezetthez képest, amely 2008.évi átértékelés miatti 197,5 MFt és a hiteltörlesztések időbeli elhatárolása miatti -26 MFt különbözetből adódik.
21 Rövid lejáratú kötelezettségek 2008. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek értéke összességében 491,6 MFt növekedést mutat az év eleji nyitó értékhez képest. Növekedett a kötelezettségek áruszállításból záró állomány 1.676,4 MFt-tal, valamint a K&H bank beruházási hitel 32,9 MFt-tal (mely a 2008.1-12. havi hiteltörlesztések és a 2009. évi hiteltörlesztés átvezetése miatt keletkezett) A villamos energia előleg részbeszámítása miatt 823,9 MFt-tal csökkent a vevőktől kapott előleg. Szintén csökkent a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség (rövid lejáratú hitelek nélkül) 196 MFt-tal, a rövid lejáratú hitelállomány 118 MFt-tal, az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szemben fennálló rövid lejáratú kötelezettségek 5 MFt-tal, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 75,3 MFt-tal. M Ft Megnevezés
2008.01.01
2008.12.31
Rövid lejáratú hitelek összesen Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú köt. kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú köt. egyéb rész. vállalkozással sz. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
1 466,0 1 347,4 1 934,9 4 746,3 5,2 1 700,7
1 498,9 523,5 3 611,3 4 432,8 0,2 1 625,4
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN
11 200,5
11 692,1
Eltérés 32,9 823,9 1 676,4 - 313,5 5,0 75,3 -
491,6
Rövid lejáratú hitelek M Ft Megnevezés Fix összegű és rulírozó hitelek MVM fix hitel MVM rulírozó hitel K&H Bank Beruházási hitel számviteli ny.tart. KH Beruházási hitel : 2009.I-IV.n.éves hiteltörlesztés időbeli elhatárolása 2008.12.31-i deviza hitel átértékelése Folyószámla hitel igénybevétel MKB Rt. Cash-pool (1,6 milliárd Ft) K & H Bank Rt. Cash-pool (800 millió Ft) K & H Bank Rt. Cash-pool devizás számla Rövid lejáratú hitelek összesen:
2008.12.31-i 2008.12.31-i tervezett tényleges ZÁRÓ ZÁRÓ 4 200,0 4 200,0 4 200,0 4 200,0 0,0 0,0 1 473,0 1 498,9 0,0 0,0 1 473,0 1 498,9 0,0 0,0 2 642,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8 315,0 5 698,9
Eltérés 0,0 0,0 0,0 25,9 0,0 25,9 0,0 -2 642,0 0,0 0,0 0,0 -2 616,1
A rövid lejáratú hitelek a hosszú lejáratú hitel átvezetése következtében cash-pool hitelekkel együtt a tervezetthez képest 2.616,1 MFt-tal alacsonyabban alakultak december végére. A folyószámlahitel igénybevétel 2.642,0 MFt-os csökkenését a tervezett szállítói kifizetések elmaradása és a többlet villamos energia árbevétel okozta.
22 Rövid és hosszú lejáratú hitelek összesen Az MVM számviteli zárlati előírásai alapján 2008. évben negyedévenként a K&H retrofit beruházási hiteltörlesztés egy éven belül esedékes törlesztő részleteit a hosszúlejáratú hitelek közül a rövidlejáratú hitelek közé át kell sorolni, mely az előző időszakokban csak év végi záráskor történt meg, terveinkben is így szerepel. M Ft Megnevezés
2008.12.31-i tervezett ZÁRÓ
2008.12.31-i tényleges ZÁRÓ
Eltérés
15 638,1
13 193,6
-2 444,5
Rövid és hosszú lejáratú hitelek
Átütemezett kötelezettségek 2008.évre áthúzódó kötelezettségünk nem volt. Követelések alakulása MFt Megnevezés 1. Vevőkövetelés 2. Kapcsolt vállalk-al sz. követelések 3. Követelések egyéb rész.visz.lévőktől 4. Egyéb követelések Összesen:
2008.01.01. NYITÓ
2008.12.31. ZÁRÓ
2 049,8 787,3 78,5 314,6 3 230,2
2 204,9 1 148,2 77,8 186,2 3 617,1
Eltérés 155,0 361,0 -0,7 -128,4 386,9
Követeléseink összege 386,9 MFt-os növekedést mutat 2008. december 31-én az év eleji nyitóértékhez képest. Ezen belül: – A vevőkövetelések 155 MFt-tal alakultak magasabban, mint a nyitó érték, a vevők összetétel változása miatt. – A kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követelések pedig 361 MFt-tal alakultak magasabban a nyitó értéknél, amely elsősorban az MVM Cash-pool számláink 2008.12.31-i 608 MFt pozitív záró egyenlegének következménye. – –
Az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések 0,7 M Ft-tal csökkentek. Az egyéb követelések 128,4 MFt csökkenést mutatnak 2008.12.31-én.
Leányvállalkozásoknak és egyéb vállalkozásoknak adott kölcsönök alakulása A leányvállalkozásoknak és egyéb vállalkozásoknak adott kölcsönünk 2008.12.31-i záró értéke 112,6 MFt-tal alakult alacsonyabban a tervezettnél. A Bánhida Erőmű Kft. részére 82,5 MFt kölcsön folyósítás és 65 MFt kölcsön törlesztés történt az év során, kamattartozása pedig 5,075 MFt.
23 A Hotel Aranyhíd Panoráma Kft-nek adott kölcsön 32,1 MFt, melyből 7,1 MFt-ot törlesztett, kamattartozása 5,885 MFt, melyből 4,8 MFt-ot megállapodás alapján 2008.12.15-től évente, két részletben fizet meg (2008.12.15-ig 3,8MFt, 2009.12.15-ig 4,809MFt). A 2008. évi kamattartozása 1,076 MFt. A Hotel Vértes Kft-nek 2007.12.19-én folyósítottunk 25 MFt kölcsönt, kamattartozása 2008.12.31-én 0,845 MFt. MFt 2008.12.31-i 2008.12.31. tervezett tényleges ZÁRÓ ZÁRÓ Hotel Aranyhíd Panoráma Kft. (2005.évi) 32,1 25,0 Hotet Vértes Kft 25,0 25,0 Bánhida Erőmű Kft. (2006-2008-ban felvett kölcsön) 376,8 271,3 Vértesi Erőmű SE.(36400000) 0,0 0,0 Összesen: 433,9 321,3 Megnevezés
Eltérés -7,1 0,0 -105,5 0,0 -112,6
Kamatok alakulása 2008. évben 48,7 MFt kamatbevételünk volt. Ebből bankbetéteink után a pénzintézetektől és magánszemélyektől 4,467 MFt kamatot realizáltunk. Az MVM cash-pool kamat bevétel pedig 15,160 MFt volt. Leányvállalatainknak adott kölcsön után realizált kamatbevételünk 29.073 MFt volt. Fizetendő kamatok alakulása Megnevezés Beruházási hitelek után fizetett kamat Beruházási hitelkamat időbeli elhatárolása Rövidlejáratú hitelek után fizetett kamat Rövidlejáratú hitelkamat időbeli elhatárolása Számviteli nyilvántartás szerint fizetendő kamat összesen:
MFt 2008. év Terv
2008. év Tény
Eltérés
568,9
688,4
119,5
0,0
-4,0
-4,0
423,1
449,1
26,0
0,0
-24,5
-24,5
992,0
1.109,0
117,0
Retrofitos kamatok alakulása MFt Megnevezés I.n.évi beruházási hitelkamat II.n.évi beruházási hitelkamat III.n.évi beruházási hitelkamat IV.n.évi beruházási hitelkamat Összesen:
Terv 150,3 144,9 139,6 134,2 569,0
Tény 175,8 166,8 174,0 171,8 688,4
Eltérés 25,5 21,9 34,4 37,6 119,4
Az általunk fizetett (pénzügyileg teljesített) kamat 2008. 1-12. hónapban 1.137,5 MFt, ebből a retrofit hitel kamata 688,4 MFt.
24 Részvénytársaságunk által fizetett hitelkamatok 117 MFt-tal alakultak magasabban a tervezett értéknél. A beruházási hitelek 2008. 1-12. havi átlagos kamatkulcsa a forintos részre 8,687 %, amely 1,027 %-kal növekedett a tervhez képest, míg az eurós átlagos kamatkulcs 5,269 %, amely 1,269 %-kal növekedett a tervhez viszonyítva. 2008. 1-12. hónapban az átlagos rövid lejáratú kamatkulcs 1,15 %-kal alakult magasabban, mint a tervezett 7,66 %-os kamatkulcs. Szénfillér támogatás 2007. bankszámlánkon jóváíródott,
évi
elszámolása
után
895
MFt
2008.03.12-én
2008. évi támogatási előlegből eddig hat lehívás történt, melynek együttes összege 7.661 MFt. A 2008.évi támogatás elszámolása során várhatóan 845,5 MFt átutalására számíthatunk 2009. év elején. 6. Logisztikai tevékenység Az erőműbe érkező biomassza fogadására és tárolására megnövekedett igények miatt fejleszteni kellett az erőmű logisztikai tevékenységét. A kazánpark részleges biotüzelésre történő átalakításával párhuzamosan a Vért vizsgálatokat végzett a kiszélesedő tüzelőanyag-féleségek felhasználásból adódó logisztikai többletek lebonyolíthatóságáról. A 2006-ban és 2007-ben folytatott fejlesztések során a tűzifa jellegű biomasszákhoz már megkezdődtek ezek a logisztikai beruházások. Többek között fatároló terek létesültek, felújításra került a vasúti hídmérleg, szállítószalag felújítások valósultak meg, és a tűzvédelmi rendszerek kiépítése is megtörtént. A vizsgálatokból és az erőmű területén a letárolásokba bevonható területek elhelyezkedéséből adódóan sem az addig kialakított teherporta struktúra, sem a tárolásra használt területek nem voltak képesek kiszolgálni ezen igényeket. Szükségessé vált egy új, az eddigiektől teljesen elkülönülő porta és új beszállítási útvonal létesítése, valamint szükség mutatkozott újabb tárolóterek bevonására is. A Vértesi Erőmű ZRt-be 2008. évben 274,9 et biomassza érkezett be. Ebből 186,4 et tűzifa, amelyből 120,7 et közúton, 65,7 et vasúton érkezett. A 88,5 et közúti szállítású mezőgazdasági hulladékból 50,4 et bálázott szálas anyag, és 38,1 et szemes, befújható vagy szénre szórható. A Társaság nem rendelkezik ezek mozgatásához elegendő gépparkkal, így nagyrészt idegen, vállalkozói szerződések megkötésével tudja biztosítani a tüzelőanyag ellátás folyamatosságát. A füstgáz kéntelenítő ellátásához 123,5 et mészkőporliszt közúton történő beszállítására volt szükség. Az erőmű fűtőolaj beszerzése 3.959 t, alapvetően vasúton érkezett be.
25 7. Fejlesztési tevékenység A 2008. évben rendelkezésre álló 4.751,5 MFt-os fejlesztési keretből 4.379,6 MFt-ot használtunk fel. Az összes aktiválás 4.236,4 MFt, a befejezetlen állomány 541,8 MFt. A pénzügyi teljesítés 3.514,5 MFt, melyből 429 MFt a 2007-ről áthúzódó kifizetés. A 2008. évi fejlesztések alakulását az alábbi tábla szemlélteti: M Ft 2008. év
Megnevezés
Terv
Tény
Saját 880,3 -
Idegen 1.656,6 2.215,6
Összesen 2.535,9 2.215,6
Saját 856,6 36,1
Idegen 1.596,5 1.890,4
Összesen 2.453,1 1.926,5
Összesen
880,3
3.871,2
4.751,5
892,7
3.486,9
4.379,6
ebből: Oroszlányi Erőmű Oroszlányi Bánya Egyéb
224,3 656,0 -
3.352,6 376,4 142,2
3.576,9 1.032,4 142,2
206,6 686,1 -
3.032,9 345,7 108,3
3.239,5 1.031,8 108,3
Pótló beruházások Bővítő beruházások
A tervtől való eltérés fő oka, hogy a 3. és 4. sz. kazánok füstgázának visszakeringtetésére vonatkozó fejlesztéseket, valamint a hulladék együttégetéshez kapcsolódó és az a miatt szükségessé váló NOx csökkentésére vonatkozó projektünket, illetve a jövő megalapozása érdekében az oroszlányi telephelyre vonatkozó, bankképes projekt előkészítési, tervezési munkáit elhalasztottuk. 7.1. Beruházások, befektetések alakulása Oroszlányi Erőmű A 250 GWh biomasszából termelt villamos energia kötelezően átveendő mennyiségének biztosítása érdekében a 2. sz. kazánt 2008-ban átalakítottuk és biomassza tüzelésre is alkalmassá tettük. Mezőgazdasági melléktermék kazánba történő befúvására alkalmas berendezést építettünk a 2. és 3. sz. kazánokhoz. A beszállított biomassza volumenének növekedése és összetételének változása (térfogat növekedés) miatt logisztikai fejlesztéseket hajtottunk végre. Szalmatárolót, háncstárolót, fatárolót, fedett szén- és szemes termék tárolót építettünk ki, kialakítottuk a biomassza V. portai beszállításának lehetőségét. A megfelelő üzembiztonság fenntartása érdekében szükséges pótló beruházásokat elvégeztük. Oroszlányi Bánya 2008. évben 1.568 fm egy éven túli élettartamú vágat kihajtására került sor. Jelentős összeget fordítottunk termelő- és szállító berendezéseink és vágataink felújítására. Komplett átfedő kaparót és bányamentő készülékeket szereztünk be.
26
A Vértesi Erőmű ZRt. befektetés-állománya 2008. XII. 31-én 2.346,3 MFt. A Társaság 100 %-os tulajdonában van a Bánhida Erőmű KFt. További befektetéseink nem üzleti célúak, nagy részük üdülők üzemeltetésével foglalkozik. 7.2. Kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F tevékenység) A Vértesi Erőmű ZRt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke között 2008. év során olyan kutatás-fejlesztési megállapodás jött létre, amely a „Második generációs biomassza-
technológiák kidolgozása hő- és villamosenergia-termelésre, ezek alkalmazási lehetőségei a Vértesi Erőmű ZRt-nél” témában irányoz elő 2011-ig szóló együttműködést. A kutatás célja A Vértesi Erőmű ZRt. oroszlányi hőerőműve az elmúlt években a szénről áttért a szén, biomassza és mezőgazdasági hulladék tüzelőanyag kombinációra az 1-2. blokk hibridfluid kazánjaiban. A vegyes tüzelés során különböző üzemviteli problémák (pl. salakosodás) jelentkeztek, és üzemviteli tapasztalat keletkezett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékén (EGR Tsz) több éve üzemel a kísérleti fluid cső, amin számos kísérlet történt biomassza tüzelőanyagokkal, így felhalmozódott az ismeret. A Vért és a BME EGR Tsz közöti K+F szerződés céljai: – a tüzelőanyagok (szén, mezőgazdasági és kommunális hulladék) különböző arányú kombinációja mellett a fluid-tüzelés tulajdonságainak meghatározása, az új ismeret alkalmazása a meglévő vegyes tüzelésű kazánokra; – második generációs biomassza-technológiák kidolgozása hő- és villamosenergiatermelésre, az új ismeret alkalmazása a létesítendő blokkok fő berendezéseinek kiválasztásában; – a BME EGR Tsz alapkutatásának, fiatal kutató/k/ (PhD hallgató/k/) kinevelésének hosszabb távú támogatása a Vért jövőképébe illeszkedő tématerületen. Megoldandó feladatok: – A vegyes tüzelés problémáinak megoldása az 1-2. blokk hibrid-fluid kazánjaiban – A tüzelőanyagok kémiai összetételének meghatározása – A salak kémiai összetételének meghatározása: – A szóba jöhető biomassza tüzelőanyagok és kibocsátásainak (füstgáz, salak) kémiai összetétele a fluid csőben végzett kísérletek alapján – Az üzemvitel stratégiája – A javasolt módosítások hatásának kipróbálása helyszíni mérésekkel – Második generációs biomassza-technológiák kidolgozása – Második generációs biomassza-technológiák alkalmazása hő- és villamosenergiatermelésre Az együttműködés során 2008-ban beazonosításra kerültek a vegyes tüzelés problémái, felállításra került az adatbázis, elemzések készültek az elvégzett vizsgálatok alapján.
27 A kiválasztott jellemző tüzelőanyag minőségekre vonatkozóan megkezdődnek a tüzeléstecnikai vizsgálatok az egyetem laborjában.
2009-ben
8. Humánpolitika 8.1. Létszám-gazdálkodás A humán erőforrás hatékonyság növelésére vonatkozó tulajdonosi elvárást figyelembe véve a 2005-2009. között az átlagos állományi létszám 20 %-kal kell, hogy csökkenjen. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (fő) és aránya 2005. év létszámához viszonyítva: 2005. év 2.634 100 %
2006. év 2.489 94,5 %
2007.év 2.262 85,9 %
2008.év 2.099 79,7 %
A Társaság 2008. évi teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma 2099 fő, ez 26 fővel (1,2 %) kevesebb a tervezett létszámnál. A humán erőforrás hatékonyság növelésére vonatkozó tulajdonosi elvárást figyelembe véve - 2005-2008. között - a Társaság átlagos állományi létszáma 20,36 %-kal csökkent, teljesítve az elvárt 20 %-ot. Az éves munkaerőforgalmat, valamint a Nyitó és Záró létszámokat az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés Nyitó jogi létszám: Összes felvétel: Összes leszámolás: Záró jogi létszám:
2008. évi tény 2 206 fő 116 fő 172 fő 2 150 fő
Nyitó állományi létszám: Összes növekedés: Összes csökkenés: Záró állományi létszám:
2 145 522 563 2 104
fő fő fő fő
A Társaságnál 2008-ban 116 fő munkavállaló felvételére, illetve 172 fő munkaviszonyának megszüntetésére került sor. A munkaerő felvétel a természetes fogyás pótlására irányult (termelő, működtető létszám). 2008. évben 91 fő munkavállaló élt a nyugdíjazás lehetőségével, ebből 66 fő bányász nyugdíjat vett igénybe. Felmondási bér Végkielégítés Korengedményes nyugdíj
19,2 MFt 137,3 MFt 54,1 MFt
2008. évben átlagosan 199 fő külföldi munkavállalót alkalmaztunk.
28 8.2. Bérgazdálkodás 2008. évben az MVM csoport tagvállalataira, így Társaságunkra is a keresettömeg szabályozás érvényesült. A bázis átlagkereset meghatározása a 2008. január 1-jén munkaviszonyban álló teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 2007. évi tény TMF bér adatai alapján történt. A Vértesi Erőmű ZRt. 2008. évi korrigált bázis átlagkeresete 3.306.824 Ft/fő/év. A 7,5 %-os bruttó átlagkereset-fejlesztés figyelembevételével a tény átlagkereset 3.346.946 Ft/fő/év elérését tette lehetővé a 2099 fő tény átlagos állományi létszám mellett. Az átlagkereset-fejlesztés tartalmazza a Bérmegállapodásban vállalt kötelezettséget, a hatékonyságjavító intézkedések hatását, illetve az MVM Cégcsoport többségi tulajdonában lévő valamennyi társaságnál végrehajtott 1,3 % mértékű inflációkezelést, melyet a Középszintű Bérmegállapodás írt elő, és végrehajtásáról a tulajdonos decemberben intézkedett. A humán erőforrás hatékonyság növelésére vonatkozó célkitűzéseket a tulajdonos által meghatározott feltételeken túlmenően teljesítettük (2099 fő átlagos állományi létszám), - ami a 2008.01.01.-én munkaviszonyban álló, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 2007.évi tényleges TMF bér alapján számolt 13,5 %-os átlagkereset fejlődés lehetőségét biztosította (a Közgyűlési határozatban engedélyezett korrigált TMF bértömeg alapján). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bértömege 2008. évben 7.025 MFt. Ezt a költséget terhelte a személyi döntések és az infláció kompenzálására kifizetett összeg. A nagyobb mértékű létszámcsökkenés (csökkentés) jelentősen megnövelte a munkaviszony megszűnésével járó humán költségeket. A Közgyűlés által engedélyezett személyi jellegű ráfordítások várható túllépéséről tájékoztattuk a tulajdonost, és kértük a korrekció lehetőségét. A munkaviszony megszűnésével járó humán költségek kifizetése 142 fő munkavállalót érintett, aminek járulékokkal növelt együttes összege 262,8 MFt. A tervezett létszámcsökkenésen (csökkentésen) felüli létszámváltozás 232 MFt összeggel növelte a tervezett személyi jellegű ráfordítást. A személyi jellegű ráfordítás 11.978,3 MFt-ban realizálódott.
a
megnövekedett
humán
költségek
miatt
A korengedményes nyugdíj igénybevételét 22 fő esetében támogatta a menedzsment, melynek költsége 54 MFt volt. A helyi szintű 2008. évi Bér- és Szociális Megegyezés megkötésével figyelembe véve a Közgyűlés által engedélyezett bér- és személyi jellegű ráfordítások mértékét, teljesíti a középszinten meghatározott feltételeket, betartva az inflációra vonatkozó kompetenciákat.
29 Átlagkereset fejlődés mértéke: Megnevezés TMF bértömeg (E Ft)
2005.
2006.
6 296 562
2007.
6 418 053
6 546 968
2008. Terv 6 803 000
Tény 7 025 240
Index (2005. év = 100 %)
100,0%
101,9%
104,0%
108,0%
111,6%
Index (előző év = 100 %)
100,0%
101,9%
102,0%
103,9%
107,3%
Átlagos áll. létszám (fő)
2 634
2 489
2 262
2 125
2 099
Index (2005. év = 100 %)
100,0%
94,5%
85,9%
80,7%
79,7%
Index (előző év = 100 %)
100,0%
94,5%
90,9%
93,9%
92,8%
TMF átlagkereset (Ft/fő/év)
2 390 494
2 578 567
2 894 327
3 201 412
3 346 946
Index (2005. év = 100 %)
100,0%
107,9%
121,1%
133,9%
140,0%
Index (előző év = 100 %)
100,0%
107,9%
112,2%
110,6%
115,6%
A felhasznált bértömeg növekedésének mértéke 2005-ről 2008-ra 11,6 % volt. Ennek okai: a bányászatban jelentkező munkaerőhiány visszapótlása, megtartása, amelyre a Társaság 300 millió forint többlet bért használhatott fel, a Tulajdonos engedélyével. Az átlagkereset index jelentős mértékű virtuális növekedést mutat, melynek elsődleges oka a technikai átlagkereset változás. A jelentős (20,3 %-os) létszám csökkenés hatékonyságjavító intézkedéseken túlmenően telephelyek bezárásából, tevékenységek megszűnéséből adódott. A munkaviszony megszűnésében, megszüntetésében érintett munkavállalók (főleg szakképzetlen, rehabilitált) keresete a Társaság átlagkereseténél lényegesen alacsonyabb volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagkereset változása 2005-2008 években (akik az irányadó időszakban a VÉRT-nél munkaviszonyban álltak) Megnevezés TMF átlagkereset (Ft/fő) Index(%) (2005.év=100%)
2005
2006
2007
2008
2 472 198 2 607 209 2 909 996 3 310 220 100,0
105,5
117,7
133,9
30 8.3. Munkaidő-felhasználás A 2008-évi munkaidő felhasználás alakulását 2099 fő átlagos statisztikai állományi létszámra vetítve a következő táblázat adatai tartalmazzák: Megnevezés Törvényes munkanap Időbéres műszak Túlmunka Teljesített műszak összesen Fizetett szabadság Betegség miatt távollét Fizetett törvényes távollét Engedélyezett nem fizetett távollét Igazolatlan távollét Kieső műszak összesen Mindösszesen
2008 évi munkaidő felhasználás műszak műszak/fő % 254,00 100,00 413 071 196,58 77,39 37 867 18,02 7,09 450 938 214,60 84,49 76 587 36,45 14,35 37 298 17,75 6,99 5 129 2,44 0,96 1 459 0,69 0,27 175 0,08 0,03 120 648 57,42 22,61 571 586 272,31 107,21
A betegség miatti távollét 0,4, az igazolatlan távollét 0,05 műszak/fővel kevesebb, a fizetett törvényes távollét 0,67 műszak/fővel több, mint 2007. évben volt. A fizetett szabadság és az engedélyezett, nem fizetett távollét aránya megegyezik az előző évivel. 8.4. Szociálpolitika A Vértesi Erőmű ZRt-nél 2008.10.28-án a szociális partnerek aláírták a 2008. évi szociális költségekre vonatkozó megállapodást, melyben döntöttek a jóléti és szociális juttatások mértékéről. A munkáltató kötelezettséget vállalt az egy főre jutó szociális költségek reálértékének biztosítására. A szociális költségek egy főre eső mértéke 9,02%-kal emelkedett a 2007. évi bázis adatokhoz képest. A szociális költségek összességében az előző évhez képest 1,17 %-kal emelkedtek. Az Önkéntes Nyugdíjpénztár munkáltatói támogatása a bruttó kereset (az Alapszabályban rögzítettek szerint) 7 %-a. Év 2006. 2007. 2008.
Taglétszám (fő) 2.243 2.073 2.028
Támogatás (Ft) 471.568.434 482.793.418 515.973.332
Az Önsegélyező Pénztár II. ágazatában tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkáltató a kötelező tagdíj fizetési kötelezettséget is figyelembe véve egységesen 4.500,-Ft/fő/hó összeggel támogatja, valamint 110,-Ft/fő/hó összeggel továbbra is hozzájárul a működési költségek fedezetéhez. Év 2006. 2007. 2008.
Taglétszám (fő) 2.042 1.841 1.843
Támogatás (Ft) 72.113.400 81.644.500 88.592.500
31
2008. évben a VITAMIN Egészségpénztár munkáltatói támogatás mértéke 9.600 Ft/fő/hó. Év 2006. 2007. 2008.
Taglétszám (fő) 2.429 2.173 2.124
Támogatás (Ft) 268.814.800 262.226.600 246.729.600
8.5. A Kollektív Szerződés és a Szervezeti és Működési Szabályzat 2008. évi módosításai Kollektív Szerződés A helyi Kollektív Szerződés IV. fejezet 3. pontja rendelkezik a Kollektív Szerződés módosításának szabályairól. 2008. évben átfogó módosítás nem történt, ennek okai: – a Vértesi Erőmű ZRt. privatizációs folyamata, – csoportszintű kollektív szerződés elkészítése. A tulajdonos engedélyével a Bér- és Szociális Megállapodásban foglalt kötelezettség teljesítéséhez két módosításra került sor: 2008. május 1-től a Kollektív Szerződésben vetítési alap a Társaság tárgyévre vonatkozó minimumbére 51.600 Ft. (OMB, balesetmentes vezetés, jubileumi jutalom, kitüntetések, stb.) Az étkezési utalvány juttatás mértéke 2008. április 1-től 6.000 Ft/fő/hó. Szervezeti és Működési Szabályzat 2008. január 1-jével módosításra került a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Társaság egészét átfogó mátrix irányítású szervezeti forma valósult meg. Az operatív egységek csak a szakma specifikus, a közvetlen működéshez nélkülözhetetlen erőforrásokkal rendelkeznek. Minden más, indokolt igényüket a funkcionális igazgatóságok elégítik ki saját és/vagy idegen források mozgósításával. A szakmai sajátosságok és a két telephelyes működés indokolttá tette, hogy a központosított erőforrások egy része tartósan – akár határozott, akár határozatlan időre – átcsoportosításra kerüljön. Ennek kezelésére a delegálási elvek fogalomkört specifikáltuk. A bevezetett működési modell több lépcsős egyeztetés (munkáltatók, érdekképviseletek) során érte el jelenlegi tartalmát, és még ma sem tekinthető minden pontjában tisztázottnak. A módosítási javaslatok kidolgozása, elkészítése folyamatos egyeztetés eredményeként rendszeres feladat. Az új szervezeti struktúrához kialakításra került a felelősségi és hatáskör mátrix.
32 8.6. Oktatás A Vértesi Erőmű ZRt. oktatási célokra 2007 – 2008. évben az alábbiakban bemutatott összegeket biztosította az érintett munkavállalók esetében. Oktatás, képzésben résztvevők, ráfordítások összesen: 2007. év 2008. év
1.415 fő 1.383 fő
67.098.908 Ft 61.110.694 Ft
Átképzésekre, továbbképzésekre, szakmai tanfolyamokra: 2007. év 2008. év
A munkavégzéshez képzésekre:
szükséges 2007. év 2008. év
531 fő 387 fő
45.435.251 Ft 30.492.334 Ft
biztonságtechnikai 726 fő 809 fő
és
munkavédelmi
célú
6.395.055 Ft 6.552.810 Ft
Tanulmányi szerződések megkötésére az alábbi összegeket fordítottuk, ami elsősorban a technológia váltásból adódó szakember igényt, magasabb szakmai képzettség megszerzését, valamint a természetes létszám csökkenés pótlását biztosítja: 2007. év 2008. év
51 fő 16 fő
6.051.004 Ft 9.221.247 Ft
A szakmai továbbképzések, ismeretterjesztő előadások, 1-2 napos konferenciák költsége: 2007. év 2008. év
106 fő 170 fő
9.140.798 Ft 14.617.503 Ft
Társadalmi Tanulmányi Szerződést 2007. évben 1 fővel kötöttünk, ennek költsége 76.800 Ft. 2008. évben szintén 1 fővel kötöttünk szerződést, melynek költsége 228.800 Ft 8.7. Foglalkoztatáspolitikai és egyéb humánpolitikai stratégiai célkitűzések teljesülése A 2008. évi humán stratégia kialakításánál mindkét szakmakultúrában a szakképzett termelő és működtető, üzemeltető létszám biztosítása volt a cél. A munkaerő szükségletet elsősorban a belső munkaerő piacról biztosítottuk, de egyes szakmacsoportokban szükséges, elkerülhetetlen volt a külső munkaerőpiacról történő felvétel, a külföldi munkavállalók vállalkozási formában történő alkalmazása, illetve a nyugdíjas munkavállalók visszafoglalkoztatása.
33 9. Munkavédelem, tűzvédelem, őrzésvédelem és baleset elhárítás 9.1. Munkavédelem, tűzvédelem A Vértesi Erőmű ZRt. már folyamatai megtervezése során is különös gondot fordít az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés és a tűzbiztonsági-, tűzmegelőzési előírások maradéktalan betartására. Erre a társaságot nem csak a jogszabályi megfelelőség, hanem nagyértékű berendezéseinek megóvása és a humán erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása is ösztönzi. Ezt a gazdasági érdeket is figyelembe véve a társaság az integrált irányítás rendszer részeként 2005 óta munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszert működtet. Célja ezzel, hogy kockázatait kézben tartsa, megelőzve ezzel a tűzeseteket, a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A rendszer-szemléletű vezetésnek, az alkalmazott korszerű biztonsági rendszereknek, egyéni védőeszközöknek és a munkavállalók tájékoztatásának, bevonásának köszönhetően a baleseti mutatók csökkenő tendenciája tovább folytatódott. A kedvező tendenciák fenntartása érdekében a társaságnál végrehajtott szervezetfejlesztés során a vezetés a Fejlesztési Igazgatóság szervezetében működő BKM szervezetet jelölte ki a munka- és tűzvédelmi tevékenységek központi szakmai irányítására. A Bányászati Igazgatóság (továbbiakban BIG) illetékességi területe kiterjed a bánya kezelésében lévő földalatti, és külszíni létesítményekre, valamint a területén kívül üzemeltetett bérleményekre és jóléti intézményekre. Ezen létesítmények hatékony védelme érdekében készült a 3/2008-as Bányászati Igazgatói utasítással kiadott Tűzvédelmi Szabályzat, amelynek mellékleteiben leírtak alkalmazása kötelező érvényű minden BIG-hoz tartozó munkavállalóra, valamint a BIG területén lévő külső munkavállalókra. A BIG területi hatálya alá eső létesítmények 46.465 m2 összes alapterülettel a „D” mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak. A tűz elleni hatékonyág növelése érdekében egy tűzvédelmi szervezetet hoztak létre, amely 1 fő tűzvédelmi előadóból és 3 raj (6-6 fő) létesítményi tűzoltóból áll, valamint 2008.05.01-ig a Márkushegyi telephelyen egy tűzoltó készülék karbantartó műhely üzemelt 5 fő képzett karbantartó személyzettel. 2008.05.01-től a tűzoltó készülékek és egyéb technikai felszerelések időszakos felülvizsgálatát és szükség szerinti karbantartását külső vállalkozás végzi szolgáltatás formájában. Az üzembentartói feladatokat továbbra is a tűzvédelmi előadó látja el, akinek a feladatait és jogait a BTSZ pontosan rögzíti. E szervezet működését a bánya biztonsági vezetője felügyeli. 2008-ban elkezdődött a 12 kg-os elavult készülékek lecserélése a korszerű, megbízhatóbb, EN 3-as normatíváknak megfelelő 6 kg-os oltókészülékekre, melyeknek az oltásteljesítménye megegyezik, némely esetben meghaladja a régi típusú készülékek oltásteljesítményét. A külszíni létesítmények tűzvédelmére szolgál még egy körvezetékes tűzivíz rendszer, melyre összesen 28 db tűzcsap van telepítve a használatához szükséges felszerelésekkel együtt. A Bányászati Igazgatóságnál 2008. évben sem külszíni, sem bányabeli tüzeset nem fordult elő.
34 Az erőmű telephelyén az épületek és technológiai berendezések tűz elleni védelme érdekében korszerű tűzjelző berendezések kerültek kiépítésre. A helyiségekben, valamint a technológiai berendezéseknél a lehetséges tüzek korai felismerése érdekében automatikus tűzjelzőket telepítettek. 2008-ban, a biomassza erőművi felhasználását biztosító beruházásoknál megvalósított tűzjelző és oltórendszerek is a tűz megelőzését és az optimális védelmet szolgálják. A tűzvédelmi eszközök, beépített berendezések rendszeres felülvizsgálata az előírásoknak megfelelően, meghatározott ütemtervek alapján történik A telephelyen a tűzmegelőzésben fontos szerepe van a Tűzvédelmi Szabályzat oktatásának és előírásai betartásának. A Tűzoltási Tervben előírt feladatok éves oltási gyakorlatok során kerülnek gyakoroltatásra és ellenőrzésre. A Hatóságokkal történő kapcsolattartás, információ átadás kiegyensúlyozottan működik. A telephelyen a hatósági rendeleteknek megfelelve létesítményi tűzoltóság működik. 9.2. Őrzésvédelem Társaságunk telephelyeinek élő-erős őrzésvédelmi feladatait saját munkaerővel látja el. 2002. január 1-től a Rendészet szervezetének szakmai irányítását az Igazgatási és Rendészeti Osztály látta el. A munkáltatói irányítást – a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően – 2007. december 31-ig az Általános Igazgató gyakorolta, 2008. január 1-től a Fejlesztési Igazgató végzi. A Vértesi Erőmű ZRt. Rendészete bűncselekmények megelőzése, visszaszorítása érdekében a következő szabályzatokkal rendelkezik: – Tulajdonvédelmi Szabályzat ( a 2005. évi CXXXIII. Törvény, a 24/1998. BM rendelet, valamint a Mt. 103.§ (1) figyelembevételével került kidolgozásra) – Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási eljárási utasítás – Szolgálati Ügyrendek – Munkaköri leírás A rendészeti tevékenység keretein belül kiemelt helyet foglal el az – életvédelem – vagyonvédelem – külső támadás elleni védelem – személyforgalom ellenőrzése – telephelyek őrzés-védelme Társaságunk mindkét működő telephelye rendelkezik személyi beléptető rendszerrel és kamarás térfigyelő rendszerrel.
35 9.3. Baleset-elhárítás A balesetek megoszlását igazgatóságonként az alábbi táblázat tükrözi: Igazgatóságok Energetikai Bányászati Műszaki Fejlesztési Vezér - és Gazdasági
Balesetek száma 0 208 9 1 0
Kiesett napok száma 0 5211 264 20 + 42 0
Oroszlányi Erőmű A Vértesi Erőmű ZRt. erőművi telephelyén kiemelt gondot fordítunk a munkavédelem és a baleset-megelőzéssel kapcsolatos munkavédelmi előírások betartására. A rendszeres oktatások, ellenőrzések, a nagyobb munkafegyelem eredményeként a munkabalesetek miatt kiesett munkanapok száma a tavalyihoz viszonyítva a felére csökkent. Összesen tíz három napon túl gyógyuló munkabaleset következett be. Ezek közül hat a bányához delegált munkavállalókkal történt. 284 kiesett napot vontak maguk után a balesetek. Hosszabb ideig, 107 napig egy (újjsérülés), 38-38 napig két (derékhúzódás, boka kibicsaklás) munkavállaló volt állományba. Egy munkavállaló az évekkel ezelőtt történt balesetével kapcsolatban 42 napot esett ki a munkából. A munkavédelem közreműködött: – 3 db újraélesztő berendezés beszerzésében, melyeket a villamos vezénylőben, a diszpécser irodában, valamint az üzemorvosi rendelőben helyeztek el. – a 2-es kazán átalakító beruházásánál a külső, és telephelyi kivitelezők munkavégzésekor a munkavédelmi előírások megkövetelésében, betartatásában. – a széntüzelés mellé kiépített faapríték készítő-, tároló és szállító berendezések kockázatbecslésében. – a kéntelenítő, a központi labor és a hulladék kísérleti égetés kockázatbecslésének elkészítésében. – szálas mezőgazdasági termékek kísérleti égetéséhez szükséges aprítóberendezések telepítésében. Márkushegyi Bánya Bányászati munkabalesetek szempontjából a 2008-as év az előző évhez viszonyítva kedvezően alakult. A munkabaleseti számok az előző évhez viszonyítva csökkentek. A Bányászati Igazgatóságon belül, az összes baleset száma 46-tal, a 3 napon túli munkaképtelenséget okozó balesetek száma 19-el csökkent.
36 A Márkushegyi Bányaüzem vonatkozásában az összes baleset száma 45-tel, a három napon túli munkaképtelenséget okozó balesetek száma 22-vel csökkent. A Bányamentő Állomáson az összes balesetek száma 1-gyel csökkent, ezen belül a három napon túli munkaképtelenséget okozó balesetek száma 1-gyel nőtt. A Bányászati Igazgatóság szervezeti egységeinél a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást szerződés alapján a Vért Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat két orvosa (vállalkozásban) látta el. Üzemünkben, a rendelkezésre.
jogszabályokban
előírt
felszereltségű
orvosi
rendelő
áll
Márkushegyen egy főfoglalkozású foglalkozás-egészségügyi szakápolónő segítette az orvosok tevékenységét. 2 főfoglalkozású, valamint 2 fő szerződéses mentőtiszt végezte a sürgősségi (oxiológiai) ellátást. Az új felvételesek előzetes alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Bányaüzemünk a földalatti térségben az előírás szerinti elsősegély-nyújtási helyekkel rendelkezik. Munkakörüknél fogva veszélyeztetett munkavállalóink közül 1 fő kapott védőoltást. A többi dolgozó, elmúlt években kapott oltásainak 5 éves védettségi ideje még nem járt le, ezért újabb, védőoltásokkal történő ellátásukra nem volt szükség. A fő bányaveszélyek (sújtólégrobbanás, bányatűz, szénporrobbanás, vízbetörés) elhárítására rendelkezésre álló eszközök, műszerek ellenőrzése, hitelesítése folyamatosan megtörténik. A Központi Bányamentő Állomás létszáma 52 fő, amelyből 45 fő a bányamentő. A központi bányamentő állomás szervezete nem változott 2008. évben. A pusztavámi légakna közelében elkészült gyakorlótáróban végrehajtható az ÁBBSZ 427.§ szerinti évenként előírt gyakorlat. A bányamentők bevetésére 21 alkalommal került sor az év során, és folyamatosan végeztek preventív munkálatokat. 2008-ban a Bányászati Igazgatóság területén jelentésköteles súlyos bányászati üzemzavar nem volt. Súlyos bányászati munkabaleset egy ízben következett be, amely során egy fő júliusban életveszélyesen megsérült, majd a kórházi ápolás alatt a novemberben elhalálozott.
10. Környezetvédelem Oroszlányi Erőmű Az Oroszlányi Erőműben a kéntelenítő az év folyamán a jogszabályokban előírtaknak megfelelően üzemelt. Az Oroszlányi Erőmű egységes környezethasználati engedélye 2008. április 14-ével jogerőre emelkedett. Az IPPC-ben rögzített feltételeket az ott meghatározott határidőig kell teljesítenünk.
2008. szeptemberében tanúsításra került a Vértesi Erőmű ZRt. Integrált Irányítási Rendszere, ezen belül a Környezet Irányítási Rendszer. Zagytéri műszaki védelem, illetve monitoring rendszer
37 A Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban részletes tényfeltárás elvégzésére kötelezte a Társaságot, az Oroszlányi Erőmű zagytere korábbi működéséből bekövetkezett határérték feletti szennyezőanyag kibocsátása miatt. A tényfeltárási tervet benyújtottuk. A Vért a Felügyelőséggel folytatott egyeztetés alapján elvégeztette a meglévő függönyfal állapotvizsgálatát, amely e műszaki védelem megfelelőségét vizsgálta. A szennyezőanyagok zagytérről történő kijutásának megakadályozása, illetve a további szennyezési lehetőségek kizárása érdekében az előzetes ütemezésnek megfelelően a műszaki védelem megerősítését tervezzük, illetve végezzük. A szennyezéseknek a zagytér területéről történő kijutását a talajvíztároló réteg aljába kiépítésre kerülő dréncső lefektetésével (aktív védelem) és a dréncső-hálózathoz kapcsolódó aknás talajvízkivétellel kívánjuk megszüntetni. Az IPPC ezen műszaki védelmet jóváhagyta, határidőket írt elő a megvalósítására, annak megfelelőségét a Felügyelőség felé bizonyítanunk kell. A zagytér vonatkozásában az aktív védelem (dréncsőhálózat) kiépítése időarányosan megvalósult. A további szakaszok tervezése és kivitelezése folyamatban van. A múltbéli szennyezések megszüntetése A Felügyelőség a figyelő kutakban mért határérték túllépések miatt a zagytér vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rendelkezései alapján hivatalból megindította a tényfeltárási eljárást. A tényfeltárási dokumentációt elkészíttettük, melyet a felügyelőség jóváhagyott. A tényfeltárási munkák megkezdődtek. A mérési eredmények alapján elkészítettük, és a felügyelőségre benyújtottuk a tényfeltárási záró dokumentáció, amely tartalmazza a további teendőket a múltbéli szennyezések megszüntetése érdekében. A záró dokumentációt a felügyelőség még nem fogadta el. Rekultiváció Az 1-4. kazetta jelenleg üzemelő kazetta (nem kerültek felhagyásra), ezért a felügyelőség nem kötelezte társaságunkat rekultivációs terv készítésére. Hulladékégetés A Vértesi Erőmű ZRt. hulladék-szén együttégetést tervez az Oroszlányi Erőműben, amelyre figyelemmel a Felügyelőség a H-11340-10/2006. számú határozatában, illetve ennek módosításaiban engedélyezte az ott felsorolt hulladékok kísérleti hasznosítását. A határozat 2008. december 31-ig volt hatályos, meghosszabbítási kérelmét beadtuk az illetékes hatóságoknak. Az elbírálás folyamatban van. CO2 kibocsátás A 2008-2012 évek közötti kereskedelmi időszakra vonatkozó kibocsátási kvóta még nem került kiosztásra, az Oroszlányi Erőmű vonatkozásában kvóta túllépésre kell számítani Márkushegyi Bányaüzem A Márkushegyi Bányaüzem tekintetében a korábban kiadott IPPC engedély számos kötelezést tartalmaz, melyek teljesítése megtörtént. Tényfeltárási dokumentáció készült a telephelyen lévő korábbi talajszennyezésről, a felügyelőség elfogadta a záró dokumentációt is, ami további feladatokat ad.
38 Bánhidai Erőmű A nem üzemelő Bánhidai Erőmű tekintetében a zagytér rekultivációs terve beadásra került az illetékes hatósághoz. A Felügyelőség a tervben leírt, jogszabálytól eltérő rétegrendet első és másodfokon sem hagyta jóvá. Az ügyben bírósági keresetet nyújtottunk be. Tatabányai Fűtőerőmű A Tatabányai Fűtőerőmű területén lévő régi, szenes technológia berendezéseinek bontásakor keletkezett hulladékokat az alvállalkozó szerződéses kötelezettségének megfelelően szállíttatja el, a munka végeztével Társaságunknak környezetvédelmi jelentést fog átadni. Zagytér (V/C külfejtés tájrendezése) Társaságunk 2003. évben elkészíttette az V/C. külfejtés tájrendezési tervét és azt a Veszprémi Bányakapitányság 10624/2003. sz. határozatával jóváhagyta. A tájrendezési feladatok elvégzése 2006. március 20-án megkezdődött. A 2003. évben engedélyezett tájrendezési terv 0,8 m föld és 0,2 m humusz lefedést ír elő, 2006. december 31-i befejezési határidővel, melyet társaságunk az engedélyben előírt határidőig nem fejezett be. A határidő módosítását engedélyező határozatot az egyik tulajdonos megtámadta. Új eljárás indult, melyben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, mint szakhatóság, korábbi hozzájárulását megváltoztatva a jogszabály szerinti rétegrendet írta elő. Ezt megfellebbeztük. Társaságunk telephelyeiről a veszélyes és nem veszélyes hulladékok elszállításra kerültek a 2000. évi XLIII. törvény a Hulladékgazdálkodásról, valamint a 98/2001. kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabálynak megfelelően.
11. Minőségügyi tevékenység Társaságunk vezetése az irányítási rendszerek alkalmazásából fakadó előnyök kihasználása érdekében 1996 óta alkalmazza az MSZ EN ISO 9000 szabványsorozaton alapuló minőségirányítási rendszerét (MIR), amelynek megfelelő működését – az erőművek tevékenységére – első alkalommal 2002-ben tanúsította a Magyar Szabványügyi Testület. Az ezt követő időszakban a folyamatos fejlesztések eredményeképpen a rendszert kiterjesztettük a társaság teljes tevékenységére, amelynek alkalmasságát az MSZT 2005-ben tartott tanúsító audit keretében megerősítette és az évente megtartott felügyeleti auditok eredményei alapján az elmúlt három év során folyamatosan fenntartotta. Időközben a szinergiák kihasználása érdekében a társaság vezetése a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási (MEBIR), továbbá a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) bevezetése mellett döntött.
39 Társaságunk célja a MIR alkalmazásával a villamos- és hőenergia minőségi követelményeinek, a vevői elvárásoknak a teljesítése, és ezzel piaci pozíciójának megerősítése. A MEBIR alkalmazásának célja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzési feltételek biztosítása, míg a KIR-t eszköznek tekinti a környezetterhelés csökkentéséhez, Társaságunk társadalmi megítélésének javításához. Fenti rendszerek hasonlóságai, átfedései lehetőséget biztosítanak ezen rendszerek integrált rendszerként történő működtetésére. E szándék első lépéseként 2008. január 1-i hatályba lépéssel mindhárom rendszer vezetőségi képviselőjeként a fejlesztési igazgató került kinevezésre. A koordinációs tevékenységet a BKM szervezetében a Minőségirányítás végzi, a munkavédelmi és környezetvédelmi szakemberek támogatásával. A tanúsításra felkészülés során – figyelembe véve az MVM Elismert Vállalatcsoporthoz csatlakozást is – jelentős dokumentáció átdolgozás történt, amelyet követően a teljes társaságot átfogó belső auditot hajtottunk végre 81 audithelyszínen 22 belső auditorunk közreműködésével. Társaságunk - KIR-t , MIR-t és MEBIR-t magába foglaló - integrált irányítási rendszerét az ECM Irányítási Rendszerek Európai Tanúsítási Szolgálata Kft. auditálta 2008. szeptemberében. Az átvizsgálás eredményeképpen az MSZ EN ISO 9001, az MSZ EN ISO 14001 és az MSZ 28001 szabványok szerinti, 2011. október 13-ig érvényes tanúsítványokkal rendelkezünk. Célunk valamennyi munkavállalónk bevonásával az integrált irányítási rendszer elkötelezett működtetése és a tanúsítás fenntartása mellett a fenti rendszerek folyamatos fejlesztése.
12. A társaság telephelyeinek bemutatása A Vértesi Erőmű Részvénytársaság az észak-dunántúli régió legnagyobb energetikai vertikuma. Létezése, működése, meghatározó az egész régió gazdaságára. A Vért jelenlegi két működő telephelye a Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű. A Márkushegyi Bányaüzem hazánk egyetlen működő mélyművelésű szénbányája, az energetikai szén termelésével az Oroszlányi Erőmű alapanyag ellátását biztosítja. Komárom-Esztergom és Fejér megye határán, a Vértes hegység ÉNY-i lábánál helyezkedik el, az Oroszlány - Mór eocén barnakőszén medence részeként. Területe mintegy 43 km2. Éves termelése 14-15 PJ hő, amely 1,2 millió tonna energetikai szén felszínre juttatását jelenti. A teljes szénfeldolgozási technológiai mű a környezeti hatások mérséklése érdekében – Európában egyedülálló módon – a föld alatt üzemel, innen már minőségileg és mennyiségileg beállított termék kerül a külszínre, majd szalagpálya rendszeren az Oroszlányi Erőműbe. A 240 MW beépített teljesítményű, négy blokkos Oroszlányi Erőmű 120 kV-on a móri és bánhidai, ill. 220 kV-on a győri és dunamenti távvezetéken kapcsolódik az országos rendszerre. A III. és IV. blokk megcsapolásáról előmelegítőket fűtenek, amelyek Oroszlány város forró vizes fűtését biztosítják 150/70 °C rendszerben.
40
13. Mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események
III. A szövegben előforduló fontosabb rövidítések jegyzéke Vért IPPC BME EGR Tsz BIG BTSZ
Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Az Integrált Szennyezés-Megelőzés és Csökkentés (Integrated Pollution Prevention and Control) angol rövidítése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai és Gépek Rendszerek Tanszék Bányászati Igazgatóság (továbbiakban) Bányászati Tűzvédelmi Szabályzat
IV. Mellékletek, kapcsolódó dokumentumok
Oroszlány, 2009. április 20.
a Vértesi Erőmű ZRt. Igazgatósága