A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a

Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállítás megnyitójára és

Sára Sándor GULÁG témájú filmjeiből készült DVD-k ünnepélyes átadására

MEGHÍVÓ

Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 vándorkiállítás, DVD átadás

Program 11.00 Köszöntő Prof. Dr. Szakály Sándor, főigazgató (VERITAS) 11.10 Gondolatok az emlékévről

Balog Zoltán, miniszter (EMMI) A G UL Á G - G UP V I E m l é k é v a l k a l m á b ó l , Sá r a Sá n d o r G UL ÁG t é m á j ú fi l m j e i b ő l m e g j e l e nt e te tt D V D - k á ta dá s a A GULÁG Emlékbizottság nevében átadja: Balog Zoltán miniszter Az oktatási intézmények fenntartói képviseletében átveszi:

Dr. Nagy István, parlamenti államtitkár (FM) Sipos Imre, köznevelésért felelős helyettes államtitkár, (EMMI) Dr. Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár (NGM) A külföldi magyar intézetek nevében átveszi:

Íjgyártó István, államtitkár (KKM)

11.40- A GULÁG-ra elhurcoltak emlékének megőrzéséről Menczer Erzsébet, elnök (SZORAKÉSZ) Dr. Bank Barbara, a bizottság tagja (NEB)

12.10 Kiállításmegnyitó A kiállítást megnyitja:

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár (KKM) 12.30 - Állófogadás

2


GULÁG-GUPVI Emlékév Sára Sándor filmjei DVD-n kerülnek átadásra a magyar középiskoláknak

A VERITAS Történetkutató Intézet a MaNDA és az MTVA közreműködésével a GULÁG-GUPVI Emlékév keretében oktatási, felnőttoktatási céllal jelenteti meg Sára Sándor tabukat döntögető történelmi dokumentumfilmjeinek kiemelkedő darabjait. A XX. századi történelem poklát megjárt szemtanúk megrendítő vallomásai a szovjet lágerekben raboskodó ártatlan magyarok évtizedekig tiltott történetét tárják fel, megelevenednek a szovjet börtönök és a szibériai munkatáborok szenvedéssel teli emlékei. A DVD-k azzal a szándékkal és reménnyel készültek, hogy az oktatás során elérhetőek legyen a középiskolákban és a felnőttoktatás során, diák és tanár egyaránt hiteles és művészeti értékkel bíró forrásból informálódhasson a témáról. Ebből a válogatásból a magyarországi középiskolák részére átadásra kerül egy-egy csomag az Emlékév alkalmából.

3


A DVD CSOMAG TARTALMAZZA A KÖVETKEZŐ FILMEKET: CSONKA BEREG A kárpátaljai területek annektálására készülő szovjet haderők 1944. november 19-től a német és magyar lakosok közül több tízezer 18-50 év közötti férfit hurcoltak el munkaszolgálatra. Az emberek nem tudták, hogy a háromnaposra hirdetett újjáépítési munkából

nem

haza,

hanem

marhavagonokba

zsúfolva,

Sztálin

lágereibe vezet az út. Legtöbben ott vesztek tífuszban, éh- és fagyhalálban. A néhány túlélőnek pedig évtizedekig hallgatnia kellett a történtekről. Sára Sándor filmje az ő személyes vallomásuk hitelét állítja szembe a korszak hivatalos történetírásával. MAGYAR NŐK A GULÁGON I. - Mikor vittek Szibéria felé... MAGYAR NŐK A GULÁGON II. - A nép ellenségét átvettem MAGYAR NŐK A GULÁGON III. - Hallgatásra ítélve 1944 és 48 között a megszálló szovjet hadsereg katonai törvényszéke mintegy százezer magyar állampolgárt ítélt el koholt vádak alapján nyolctól

huszonöt

évig

terjedő,

a

Gulág

lágereiben

letöltendő

büntetésre. A Szovjetunió elleni kémkedés, szervezkedés, hazaárulás vádjával deportált gyanútlan nők közül 1953-ban, Sztálin halála után, mindössze ezerötszázan,

1955-ben

pedig

háromezren

kerültek

haza.

A

filmsorozatban a lágert megjárt túlélők részben az eredeti helyszíneken, híradóbejátszásokkal kísérve idézik fel a sztálini terror addig feltáratlan fizikai és lelki gyötrelmeit, kálváriájuk állomásait. „Sára

Sándor

1992-es

filmjében

olyan

asszonyok

elevenítik

fel

kálváriájukat, akiknek fiatal lányként embert próbáló körülmények között, állandó megaláztatások közepette kellett a kényszermunkatáborokban dolgozni.

Az

egyik

túlélő

például

arról

beszélt,

hogy

egy 4


huszárlaktanyában helyezték el őket, ahol megérkezésük után egyből a foglalkozásuk iránt érdeklődtek. Mivel ő érettségit tett, ismerte a latin betűket, tudott gyógyszereket készíteni, és tudott elsősegélyt nyújtani, rögtön kapott egy fehér nadrágot és egy fehér köpenyt. Neki kellett fogadni a beérkezőket ellenőrzésre, akik anyaszült meztelenül sorakoztak fel az egészségügyi dolgozók előtt. A nőket még ennél megalázóbb helyzetnek is kitették: felállították őket egy hokedlira, és egy férfivel borotváltatták meg őket. Egy asszony arról mesélt, hogy amikor felsorakoztatták őket, végigment egy orvos, aki mindenkinek megcsípte a fenekén a bőrt. Ha az petyhüdt volt, akkor az utolsó kategóriába sorolták, míg ha rugalmas, az azt jelentette, hogy egészséges, és akkor az illetőt a legnehezebb munkára osztották be.” (Részlet Tóth Eszter Zsófiának a Múlt-kor Magazinban megjelenő cikkéből) NEHÉZSORSÚAK IV. - RÓZSÁS JÁNOS (2004) Rózsás János kilenc évet töltött szovjet lágerekben. Történetének legemlékezetesebb Szolzsenyicinnel, Összebarátkoztak,

eseménye akivel és

az,

amikor

közösen

jártak

Szolzsenyicin,

a

megismerkedett a

későbbi

A.

I.

lágerkönyvtárba. Nobel

díjas

író

irodalomtanárává szegődött, megismertette az orosz irodalom lágerlakó vagy épp szilencium alatt levő íróval is. 1962-ben, mikor megjelent az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye, Rózsás nagy örömmel konstatálta, hogy az író egykori rabtársa volt. A sors, illetve a történelem iróniája, hogy a Kossuth kiadó épp Rózsás Jánossal akarta megíratni az anti-gulág regényt. NEHÉZSORSÚAK V. – OLOFSSON KÁROLY (2004) Olofsson

Károlyt,

vagyis

a

bencés

Placid

atyát

antibolsevista

propagandáért, terrorcselekményért és szervezkedésért ítélték el a szovjet büntetési törvények alapján. Nagyon hamar ráérzett, hogy neki a vegetációs létben is küldetése, hivatása van. Azért rendelte oda a Jóisten, hogy tartsa a lelket a gulág táborok áldozataiban. Az atya 5


szarkasztikus humorral idézi fel a tábori élet megpróbáltatásait, sejtetve, hogy a papi hivatástudat mellett, humora is segített az életben maradásban. NEHÉZSORSÚAK VIII. – Erdensohn Imréné Háy Magda (2004) Erdensohn Imréné Berlinben született, de mivel apja szovjet állampolgár volt, és abban az időben szovjet állampolgár tíz évnél hosszabb ideig nem tartózkodhatott külföldön, ezért 1933-ban a Szovjetunióba került. Első férje is Németországban élt korábban, ezért különös figyelmét élvezhették az NKVD-nek. 1937-ben férjét elítélték, majd 1933-ban őt is un. adminisztratív száműzetésre ítélték Kazahsztánba. Másodszor is férjhez, lánygyermekét már egy fogolytáborban szülte meg. Sorsán keresztül kiderül, milyen irracionálisan félt a szovjet hatalom mindentől és mindenkitől, ami a határain kívülről érkezett. NEHÉZSORSÚAK XIII-XIV. – Kilyén Károly (2004) A szovjet fogságba esett székelyföldi születésű Kilyén Károly lelkészt, Ludovikát végzett hadnagyot és öt társát halálra ítélték a háború vége felé Kárpátalján, az 1926-os szovjet Btk. 58. § 2-es és 11-es pontja alapján. Karakán kiállása még a bíróság embereit is megindította, többszörösen, nyomatékosan felhívták figyelmét arra, hogy jogában áll fellebbezni neki és társainak is. Néhány nap múlva közölték vele, hogy Sztálin megkegyelmezett neki, és a halálbüntetést 20 év letöltendő büntetésre változtatta, amit Kolimán kell letöltenie. Négyszázötven rabot indítottak útnak Szibériába, s mindössze tizenheten láthatták meg a kolimai barakk-táborokat. A kolimai bányában talán még csak kibírta volna – hiszen huszonegynéhány éves volt -, de a minősíthetetlenül pocsék élelmezés és a dermesztő hideg miatt skorbutot kapott, ezért felvitték a gyengélkedőbe. A felcserek ugyancsak elítélt rabok voltak, akik a külföldieket jobban segítették, mint bajtársaikat. Innen Vorkutára került, egy olyan helyre, ami a térképen sem volt jelölve,

6


ahol nem volt állat, növény, se madár, se madárdal, csak mobil barakkok. PERGŐTŰZ I-V. – A MAGYAR HADSEREG A DONNÁL (1982) A döbbenetes erejű riportfilm először dolgozta fel 265 túlélő és archív felvételek segítségével a Don kanyarban ott veszett vagy hadifogságba került kétszázezer magyar katona sorsát, akik a németek, az orosz tél, az orosz

ellentámadás,

valamint

saját

kormányuk

által

ítéltettek

megsemmisülésre. A 25 részes Krónika című tévésorozatot a harmadik rész vetítése után betiltották, s

a nézők csak 1989-ben láthatták ezt az ötrészes

moziváltozatot, amely abban az évben a filmszemle nagydíját is elnyerte. A film a megszólaltatott vezérkari tisztek, honvédek, munkaszolgálatosok, haditudósítok és özvegyek legszélesebb nézőpontjából dolgozta fel a katasztrófa előzményeit, körülményeit és következményeit, s így a nemzet

–

évtizedekig

némaságra

ítélt

–

történelmi

tudatának

képviselőjévé vált. TE MÉG ÉLSZ? (1989) A kamera a hadirokkant Keményfi Béla arcát mutatja, amint felidézi életét. Szinte gyerek volt még, amikor leventeszökevényként Nyugatra vitték. 1945-ben, a fogságból hazatérve az oroszok gerincen lőtték, majd a megbénult embert magyar földön mint felderítőt elítélték, és szovjet börtönökbe, a sarkkörön túli szibériai lágerbe hurcolták. Lassan tanult újra mozdulni, oroszul beszélni, köztörvényesekkel élni. Postásként dolgozott, tanult, jogtanácsos lett, de kártérítést nem kapott, örülhetett, hogy a proletárdiktatúra „megbocsátott” neki, a „hazaárulónak”. Sorsában a totális diktatúrák teljes abszurditása tárul elénk.

7


GULÁG-GUPVI Emlékév GULÁG VÁNDORKIÁLLÍTÁS roll upokon A kiállításról A Gulág Emlékév kezdete óta számos rendezvény alkalmával fejezték ki a jelenlévők érdeklődésüket, és a megismert nagyszámú új információk okozta megdöbbenésüket. A témát mélységében ismerő kutatók egyetértettek abban, hogy az elmúlt évek tudományos eredményeit a közvélemény szélesebb körével – itthon és nemzetközi környezetben egyaránt – ismertetni kell, ennek korszerű eszközéül a könnyen mobilizálható roll up hordozón elkészített kiállítás kínálkozott. A kiállítási anyag összeállítása szoros szakmai együttműködés keretében és a VERITAS Történetkutató Intézet közreműködésével, koordinációjával valósult meg. Az együttműködés alapvető célja volt a tudományos megalapozottság érvényesítése azzal együtt, hogy az a laikus közönség érdeklődését is megnyerje és megragadja. A GULÁG-GUPVI táborrendszerről 1939. szeptember 19-én Lavrentyij Pavlovics Berija belügyi népbiztos rendeletet adott ki a hadifoglyokat és a külföldről internált civileket dolgoztató új táborrendszer felállításáról. A hadifoglyok és elhurcoltak egyaránt a Belügyi Népbiztosság Hadifogolyés Internáltügyek Igazgatósága által irányított új táborokba kerültek. A Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatósága a Táborok Főigazgatósága, azaz a Gulag mellett működött. A két táborrendszer kiegészítette egymást, az UPVI a külföldiek Gulagjának tekinthető.

8


A külföldi foglyok elhelyezésére szolgáló táborrendszer korai felállítása arra utal, hogy a szovjet vezetés eleve nem tett különbséget civilek és katonák között, és hogy a háborús célok között fontos szempont volt a munkaerő-szükséglet kielégítése. 1945 februárjában a táborrendszert kiegészítették és átszervezték. A Hadifogoly- és Internáltügyek Igazgatóságából 350 főtábort és mintegy 4000 melléktábort irányító Főigazgatóság lett. A fő- és melléktáborokon kívül speciális munkabrigádok, kórháztáborok, elkülönített munkabrigádok, büntető munkatáborok, politikai elkülönítő táborok és börtönök is működtek. A világháború utáni évtized minden jelentős nagyberuházásán dolgoztak külföldi kényszermunkások: így Moszkvában a metró, és a Dinamó stadion építésénél, vasútvonalak helyreállításánál, vízierőművek létesítésénél, csatornák ásásánál. Munkaerejüket igénybe vették a nyersanyagok, így a fa- és érckitermelésnél, a bányászatnál, a kohászatban, valamint minden nagyobb út-, gát- és hídépítésénél. A világégés során lerombolt, lebombázott lakó- és középületek újjáépítésében is részt kellett vállalniuk. Fizikai erejükön és szakmai tudásukon kívül, szellemi képességeiket és technikai felkészültségüket is a szovjet gazdaság fellendítése érdekében használták ki.

A GUPVI kényszermunka-táboraiban megfordult több mint négymillió külföldi rabot 23 nemzetből hurcolták oda. Túlnyomó részük (85%-uk) német, japán, illetve magyar volt.

9


A VERITAS Intézet GULÁG Emlékévhez kapcsolódó programjaival kapcsolatos bővebb információ: Megyesi Csilla titkárságvezető, programvezető +36 30 790 3264 V. Kovács Mónika +36 30 790 3265 Elérhetőségek: [email protected] TEL: +36 1 795 6581 VERITAS Történetkutató Intézet 1051 Budapest, Nádor u. 36. V. em.

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára (1139 Budapest, Teve u. 3-5.) Időpont: 2016. május 17. 11.00-14.00 Helyszíni regisztráció: 10.20-10.50

10

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban

Recommend Documents