A VERESEGYHÁZ KÉZ A KÉZBEN ÓVODA SZERVEZETI, ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bevezető Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Kéz a Kézben Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Kéz a Kézben Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ jogszabályi alapja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.)
2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre,
illetve
azokra,
akik
részt
vesznek
az
óvoda
feladatainak
megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére Az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra
I. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók Az intézmény neve:
Kéz Kézben Óvoda
Az intézmény székhelye: 2112 Veresegyház, Széchenyi tér 2. Az intézmény OM-azonosítója:
032866
Az intézmény tagintézményei, telephelyei: I. számú:
Béke u. 31-33.
II. számú:
Széchenyi tér 2.
III. számú:
Béke u. 30.
IV. számú:
Gyermekliget u. 32.
V. számú:
Lévai u. 11.
VI. számú:
Hétvezér u. 6.
Az intézmény típusa: köznevelési intézmény, óvoda Az intézmény alapító okiratának száma, kelte, az alapítás időpontja, jogszabályi alapja: Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának határozatszáma Az óvoda alapítása 1948-ban történt. Jogszabályi alapja: A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény – Ötv. 8.§-ában foglalt kötelező önkormányzati feladat, óvodai nevelésről gondoskodás. Határozatszáma: 70/2012.(V.15.)Kt. Az intézmény alapító szerve: Veresegyház Város Önkormányzata (2112 Veresegyház,Fő út 35.)
Az intézmény irányító szerve: Veresegyház Város Önkormányzata (2112 Veresegyház,Fő út 35.)
Az intézmény fenntartója és működtetője: Veresegyház Város Önkormányzata (2112 Veresegyház,Fő út 35.) Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 652050 A költségvetés végrehajtására szolgáló bankszámlaszám: 11742049-16935774 Az intézmény adószáma: 16935774-2-13 A bélyegző használata, aláírási jogok: A hosszú és kerek bélyegzőt: az óvoda vezetője, óvodavezető helyettese, óvodatitkár használják. Óvoda bélyegzőinek lenyomata:
2. Az intézmény alaptevékenysége A gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig, melynek során az óvoda ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az intézmény szakágazati besorolása, szakfeladatai: 851011 Száma
Tevékenység megnevezése
Szakfeladat
851011
Óvodai nevelés, ellátás
Szakfeladat
851012
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja szerint – integrált nevelés keretében: egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd
Szakfeladat
562912
Óvodai intézményi étkeztetés
Az intézmény működési köre: Veresegyház Város közigazgatási területe. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 1000 fő 3. Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 363/2012.
(XII.
17.)
Korm.
rendelet
az
óvodai
nevelés
országos
alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról közoktatási intézményekben 4. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke A köznevelési intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 5. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. Előirányzata feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági-számviteli
feladatait megállapodás alapján az
alapító okirat szerint a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet látja el.
A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségek az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kerülnek meghatározásra. A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat képviselő-testületének mindenkori – a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló – rendelete szerint jogosult gyakorolni.
II. Szervezeti felépítés
A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is. A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák. A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként az irányító szerv által kiadott képviselő-testületi határozat adja meg.
Az óvoda szervezeti struktúrája Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Intézményen belül megtalálható: alá- és fölérendeltség
Óvodavezető
Óvodavezető-helyettes Szakmai munkaköz.vez. Tagov.vez. Nevelőtestület
Nevelő-oktató munkát segítők, óvodatitkár Egyéb foglalkoztatottak
azonos szinten belül mellérendeltség
Közalkalmazotti tanács
technikai alkalmazottak
Szülői szervezet
szakmai munkaközösség vezetője
vezetőhelyettes, tagóv. vezetők
pedagógusok
Óvodavezető
pedagógiai munkát segítők
szakmai munkaközösség tagjai
óvodatitkár
1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE
Az óvoda vezetőségének tagjai, jogkörei
1.1.
Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Az intézmény szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: 1 fő óvodavezető helyettes 6 fő tagóvoda-vezető 3 fő munkaközösség vezető 1 fő minőségügyi vezető 1 fő Szakszervezeti titkár. Az óvodavezetőség szükség szerint ülésezik. A vezetői értekezlet összehívását a vezetőség bármely tagja kezdeményezheti. A vezetőség tagjai szóbeli és beszámolási kötelezettséggel bírnak az éves munkatervben meghatározottak alapján. A vezetői értekezletre - a napirendtől függően - meg kell hívni a Közalkalmazotti Tanács vezetőjét, illetve a Szülői Szervezet képviselőjét.
A vezetők közötti feladatmegosztás
1.2.
1.2.1. Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik: -
Az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, takarékos gazdálkodás
-
a nevelőtestület vezetése
-
a szakmai munka irányítása és ellenőrzése
-
az intézmény képviselete
-
személyi és tárgyi feltételek biztosítása
-
gyermekvédelmi munka irányítása
-
az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása
-
az alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása, közalkalmazotti jogviszonyuk (munkaviszonyuk) megszüntetése
-
a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása
-
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése
-
a pedagógusok továbbképzésének megszervezése
1.2.1.1 Intézményvezető helyettes jogkörébe tartozó feladatok (törvényrendelet alapján) Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. - ellenőrzi a munkafegyelem betartását, - ellenőrzi az adminisztrációt, - ellenőrzi és megszervezi a helyettesítéseket, - a túlórák, helyettesítések nyilvántartását vezeti, - ellenőrzi és megszervezi a technikai dolgozók munkájának folyamatosságát, és minőségét, - ellenőrzi az egészségügyi feladatok betartását, - értekezleteket és továbbképzéseket önállóan is levezethet, - szakmai munka ellenőrzése, - elkészíti a szabadságolási terv ütemezését, nyilvántartás vezetését, - megszervezi az óvodai ünnepeket, ünnepélyeket, megemlékezéseket, - kapcsolatot tart társintézményekkel, szülőkkel, - ellenőrzi a tagintézményben dolgozók munkaidő beosztását, - részt vesz az óvoda leltározásába,
Javaslatot ad: -
az óvoda pedagógiai programjához és munkatervéhez,
-
az ellenőrzés feladataihoz,
-
a szükséges felújításokhoz, javításokhoz és fejlesztésekhez,
-
jutalmazáshoz, kitüntetéshez
Az intézményvezető és helyettese munkaköri leírását a fenntartó készíti el.
1.2.2. A tagóvoda-vezetők jogköre és felelőssége Az tagóvoda-vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. A tagóvoda - vezetők feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörükre. Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található. A tagóvoda-vezetők felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény rájuk bízott egységére. 1.2.3. Az óvodavezető, hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesre:
-
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzését.
-
Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében.
-
A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése.
-
A munkarenddel és a szabadságolással kapcsolatos feladatokat.
2.
A MŰKÖDÉS RENDJE
A nevelési év rendje
2.1.
A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -
a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,
-
az intézményi ünnepek és rendezvények idejét és ünneplésének a módját,
-
a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, és
-
a bemutató foglalkozások időpontját,
A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban (június 1-augusztus 31-ig)
a csoportok összevontan működnek, a
nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. A nyári időszakban (június 1 és augusztus 31. között) a tagóvodák négy hétig zárva tartanak a fenntartó által engedélyezett időszakban. A nyári zárásról a szülőket,
minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben kell értesíteni február 15-ig. A zárás ideje alatt biztosítani kell azoknak a gyermekeknek másik óvodába történő elhelyezését, akiknek szülei azt igénylik Az ügyeleti rendet a nevelési év elején kell megállapítani. A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár és az óvodavezető irodájában történik. Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot szervez. Nevelés nélküli munkanapokon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni oly módon, hogy a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének, vagy a tagóvoda-vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. A nevelési év rendjét minden épületben, jól látható helyen kell kifüggesztve tartani, továbbá a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban.
2.2.
A nyitva tartás rendje
Az óvoda a nevelési évben hétfőtől péntekig 6.00 órától 17.30 óráig tart nyitva. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt Veresegyház Város Jegyzője ad, az óvoda vezetője rendeli el a változtatást. Reggel 6.00-tól 7.00-ig az éves munkatervben megjelölt csoportban, összevontan gyülekeznek
a
gyermekek,
délután
16-17.30
óráig
összevont
csoportban
tartózkodnak hazamenésig. Az óvodába érkezés reggel 6.00 és 8.30 óra között történik. Az óvodában nem ebédelő gyermekek 11.30-12.00 óra között távozhatnak az óvodából. Az ebéd után hazajáró gyermekeket 12.30-13.00 óráig lehet elvinni. Délután a hazavitel ideje: 15.30-17.30 óráig. Rendkívüli esetben, ha a gyerekek létszáma erősen lecsökken, a teljes nyitvatartási időben a csoportot össze lehet vonni. Az összevonás feltétele, hogy az összevont csoport létszáma a 25 főt nem haladhatja meg.
2.3.
Az intézmény munkarendje
2.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény nyitva tartása alatt az intézményben felelős vezetőnek kell tartózkodnia. A vezetők munkaidejüket egymáshoz igazítva kötelesek meghatározni. Az óvodavezető távollétében és akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes, illetve a megbízott tagóvoda-vezető intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető két hetet meghaladó távolléte esetén helyettese, mind két vezető távolléte esetén, a megbízott tagóvoda- vezető jogköre teljessé válik. Együttes akadályoztatásukkor a helyettesítés a következőképpen történik: az azonnali döntést igénylő kérdésekben, az intézményben a vezetőségi tagok közül az intézményben legrégebbi munkaviszonnyal rendelkező vezetőségi tag, jogosult intézkedni az azonnali döntést igénylő kérdésekben. 2.3.2. A dolgozók munkarendje Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a nevelőmunkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő
feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát
jogszabály határozza meg. Óvodavezető munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 6 óra, óvodavezető helyettes munkaideje, heti 40 óra, kötelező óra száma heti 20 óra, a tagóvoda-vezető munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 24 óra illetve 22 óra. Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat az óvoda vezetősége készíti el. A vezető helyettes, tagóvoda-vezetők, óvodapszichológus, óvodatitkár , adminisztrátor, karbantartó, élelmezésvezető, konyhai dolgozók, munkarendjét az óvoda vezetője állapítja meg az intézmény zavartalan működésének érdekeit figyelembe véve.
A
többi
alkalmazott:
óvodapedagógus,
dajka,
pedagógiai
asszisztens
munkarendjét a tagóvoda-vezetők állapítják meg egyeztetve az óvoda vezetőjével az intézmény zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve.
2.3.3. Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása Az alkalmazottaknak a munkából való távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül jelentenie kell közvetlen felettesének, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítésről. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót, felvételi és mulasztási naplót és a gyermekekkel kapcsolatos dokumentumokat naprakészen az óvodában kell tartani, onnan elvinni nem lehet.
2.4.
A nevelőtestület működésének a rendje
2.4.1. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak a közössége, legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerv. Tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestületnek döntési jogköre van: -
A helyi nevelési program, az SZMSZ és a házirend elfogadásában
-
Az éves munkaterv elfogadásában,
-
Átfogó értékelések, beszámolók elfogadásában
-
Továbbképzési program elfogadása
-
Az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése
-
A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában
-
Jogszabályban meghatározott más ügyek.
A nevelőtestület véleményezési jogkörrel bír: -
Az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztása során
-
Az intézményvezető helyettesi pályázatok szakmai véleményezésében, megbízásakor, megbízásának visszavonásakor.
A
nevelőtestület
feladatainak
ellátása
érdekében
az
éves
munkatervben
meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezetőség szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább az 1/3-a kezdeményezi. A
nevelőtestület döntéseit és határozatait általában
–
a jogszabályokban
meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az
óvodapedagógusok
nevelőmunkával
összefüggő
teendői,
jogai,
kötelességei: Az óvoda nyitvatartási idejében a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik, munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabályok határozzák meg. Az óvodapedagógus a munkaköri feladatait az óvodai nevelőmunka tartalmát a helyi nevelési program, mint meghatározó alapdokumentum, az óvoda munkaterve, a jóváhagyott
munkarend
és
az
óvodavezető
útmutatása
alapján
önállóan,
felelősséggel végzi. Joga, hogy munkája során megválassza a nevelési eljárások hatékonyabb módszerét az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai alapján. Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, a munkafegyelmet és a közösségi együttműködés normáit. Minden óvodapedagógusnak, hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja ki az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. A családi és az óvodai nevelés egységének, kialakítása érdekében kapcsolatot tart a szülőkkel, megszervezi és vezeti a csoport szülői értekezleteit, részt vesz az óvoda közös szülői értekezletein. Szükség szerint fogadóórát, nyílt napokat tart a szülőket tájékoztatja a szükséges tudnivalókról. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért!
A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Dönt az iskolaérettség megállapításában. A gyermek fejlődéséről óvodába lépésétől az óvodai jogviszony megszűntéig, folyamatosan feljegyzést vezet. Támogatja az orvos, védőnő munkáját. Ellenőrzi a csoportszoba tisztaságát és gondoskodik az egészségvédelmi követelmények betartásáról. Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, egészségéért. Csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekcsoportban mobiltelefon használata tilos! Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. Minden dolgozó köteles az óvodába olyan időpontban megjelenni, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre készen álljon. Munkaidő alatt csak az óvodavezető, vagy helyettese, illetve a tagóvoda-vezető engedélyével távozhat az óvodából. Óvja az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait. A leltári tárgyakért és a használati eszközökért minden dolgozó felelősséggel tartozik. A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres vagy esetenkénti teendőket az óvodavezető útmutatása szerint vé Óvodapedagógus munkaideje: Heti munkaidő: 40 óra Kötelező óraszám: 32 óra Munkaközösség vezető kötelező óra száma: 31 óra Szakszervezeti titkár 30 óra Óvodapszichológus munkaideje: Heti kötelező óraszáma: 21 óra
Technikai dolgozók munkaideje: Pedagógiai asszisztens: heti 40 óra Dajkák: heti 40 óra Óvodatitkár, adminisztrátor: heti 40 óra Élelmezésvezető: heti 40 óra Konyhai dolgozók: heti 40 óra Karbantartó dolgozók: heti 40 óra
A szakmai munkaközösség működésének a rendje
2.5.
A minőségi és szakmai munka adott részterületének magasabb színvonalú művelése érdekében a pedagógusok szakmai munkaközösséget működtetnek. Az intézményben 6 szakmai munkaközösség működik. Tagjai saját maguk alakítják ki működésük szabályait. Saját maguk javasolják a munkaközösség vezetőjét, akit az óvodavezető bíz meg határozott időre, legalább egy nevelési évre, és amely megbízás többször is hosszabbítható. A szakmai munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaközösség vezetőjének legalább évente, a nevelőtestületi értekezleten beszámolási kötelezettsége van. A szakmai munkaközösség feladatai: A magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti az adott terület
-
módszertanát -
Összegzi a működési területével kapcsolatos tapasztalatokat
-
Figyelemmel kíséri a működési területére kiírt pályázati lehetőségeket
-
Vezető választáskor véleményezési jogkört gyakorol
-
Javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására
Helyi szakmai munkaközösségek Munkaközösség vezető kiválasztásának elvei: -
szakmailag felkészült,
-
munkáját igényesen, következetesen végzi,
-
törekszik az új pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazására,
-
képes a szakmai csoport vezetésére.
Létrehozásának elvei: az intézményben végzett nevelőmunka egy-egy kevésbé hangsúlyos
-
területének
kiemelésével
a
hatékonyság
növelésének
érdekében,
a
nevelőtestület által meghatározott területek szakmai fejlesztése. Működésének formái, keretei: -
a téma iránt érdeklődő óvodapedagógusok részvétele,
-
évente 4-5 alkalommal szakmai megbeszélés, házi bemutató,
-
a munkaközösség tematika alapján dolgozik, amit a munkaközösség javaslata alapján, a munkaközösség vezetője állít össze.
Részvétele az óvoda vezetésében: -
Tájékoztatja az óvodavezetőt az ellenőrzés során tapasztaltakról,
-
Javaslatot tesz a pedagógiai, szakmai hiányosságok javítására,
-
Javaslatot tesz a taneszközök pótlására, bővítésére,
-
Véleményt mond, és javaslatot tesz az anyagi, erkölcsi elismerésre, Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos
2.6.
rendelkezés 2.6.1. Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai: -
A helyi nevelési program
-
a Szervezeti és Működési Szabályzat és
-
a Házirend
Az óvodavezető titkárságán – hitelesített másolati példányban – valamint az intézmény honlapján a szülők számára hozzáférhető módon. A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről az óvoda minden
épületében
hirdetményt
kell
jól
látható
helyre
kifüggeszteni.
Az
alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák.
Az alapdokumentumok
megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten. 2.6.2. Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak a használata Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumait minden érintettnek rendelkezésére kell bocsátani. Az alapvető dokumentumokból, továbbá az éves munkatervből és belső ellenőrzési tervből óvodai egységenként köteles az óvoda vezetője legalább egy példányt biztosítani a nevelési év megkezdésekor.
2.7.
Az óvodai jogviszony létesítése és feltételei A gyermekek felvétele a házirendben meghatározott eljárásrend alapján történik.
Amennyiben az óvodába jelentkező gyermekek száma meghaladja a törvény szerint felvehetők létszámát, a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, amely dönt a gyermekek felvételéről. Az óvodába jelentkezők felvételéről, vagy elutasításáról az intézmény vezetője írásban értesíti a szülőket. Az óvodába felvett gyermekek csoportba történő besorolásáról az óvodavezető dönt a szülők igényének figyelembevételével. A szülő bármelyik tagóvodába beírathatja gyermekét. Abban az esetben, ha egyegy tagóvodában túljelentkezés alakulna ki, akkor figyelembe kell venni a lakhely, körzet, munkahely, közlekedési lehetőségeket. Az óvodánkban az elfogadott házirendet alkalmazzuk, melyet a szülők is kötelesek betartani. Az óvodai beíratás minden év
április 20. és
május 20. közötti időszakban
történik.
2.8.
Ünnepek, megemlékezések rendje Az ünnepek és megemlékezések a helyi nevelési programban leírtak és az
éves munkaterv alapján történnek. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak .
Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnephez méltó öltözékben az ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni. A tagóvodák épületét március 15., augusztus 20. és október 23.-a előtt fel kell lobogózni. Csoporton belül a korcsoportnak megfelelően az óvodapedagógus megemlékezik az ünnep jelentőségéről. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: -
Karácsony
-
Anyák napja
-
Évzáró (ballagás)
A kiscsoportokban az anyák napja és az évzáró összevontan egyidejűleg is szervezhető.
A gyermeki élet hagyományos ünnepei: -
Farsang
-
Gyermeknap
-
Mikulás,
-
Szüret, (október 1-16-ig)
Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Óvodánkban minden ünnepség nyilvános. Csoporton belül a gyermekek név és születésnapjának megünneplése történik. Népi hagyományok ápolása köréből kiemelten foglalkozunk: -
jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetésével
-
kézműves technikákkal való ismerkedéssel
-
“őszi
emléknapok”
megrendezésével
(
október
1-től,
16.áig
terjedő
időszakban ) Tanulmányi
kirándulások,
séták,
mozi-és
színházlátogatás,
sportnapok
szervezése a munkaterv alapján történik. Az ünnepélyek előkészítésében és megszervezésében – a nagycsoportos óvónők irányításával – a nevelőtestület minden tagja és szükség szerint a kisegítő személyzet is részt vesz.
Az óvodában pénz nem szedhető, csak meghatározott esetekben (mozi, színház, fénykép). A pénz elszámolásáért a megbízott a felelős.
2.9.
A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező attól a nevelési évtől
kezdődően, amikor betöltik 5. életévüket. A kötelező óvodalátogatás alól az óvoda vezetője adhat felmentést akkor, ha a gyermek iskolai életmódra való felkészítését biztosítottnak látja. A csoportvezető óvónők a gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és jelzik az intézményvezetőnek, ha az igazolatlan hiányzás mértéke meghaladta a megengedett mértéket, az óvoda vezetője a házirendben lefektetett szabályozásnak megfelelően intézkedik.
(Előre írásban bejelentett hiányzást a szülő megtehet
évente három alkalommal, alkalmanként legfeljebb 10 napig.) Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus.
2.10.
Az étkezési hozzájárulás befizetésének és visszatérítésének a szabályai
Az étkezési térítési díjat a szülők csekken illetve átutalással fizetik minden hónap 25. napjáig. A gyermekek étkezési
nyilvántartását a csoportonként a beosztott óvónők
vezetik. A nyilvántartólapokat a hónap végén az óvónők összesítik. Hiányzás esetén az étkezés lemondható előző nap 11 óráig telefonon, illetve személyesen. Az igénybe nem vett, étkezésre befizetett összeget, a bejelentést követő második naptól kezdődően kell jóváírni a következő befizetés összegéből. A fel nem használt ebéd térítési díját abban az esetben lehet visszafizetni, ha a gyermek óvodai jogviszonya megszűnt. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj jóváírására, illetve visszafizetésére nem tarthat igényt. A szülő (állandó lakos) kérheti a térítési díj összegének csökkentését a család 1
főre jutó átlagkeresetét igazoló kereseti kimutatás, illetve munkanélküliséget igazoló dokumentum alapján.
3. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 3.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A tagóvodákat közvetlenül a tagóvoda-vezetők irányítják. Gondoskodnak arról, hogy a gyermekeket és a tagintézmények dolgozóit érintő intézkedések a tagintézményekbe időben eljussanak.
3.1.1. Óvodai közösségek közötti kapcsolattartás formái: A tagóvodák együttműködése, az egységes szemlélet, pedagógiai eljárások alkalmazása érdekében. -
házi bemutatók megtartása, helyi továbbképzések szervezése,
-
értekezletek, eszmecserék, hospitálások tartása,
-
ünnepélyek megtekintése,
-
a nevelőmunka érdekében közös munkadélutánok szervezése,
-
hagyományőrző közösség megerősítése, eszközök gyűjtése, hagyományok felelevenítése,
-
kirándulás , sportrendezvények szervezése.
Az óvodán belüli közösségek feladatai, együttműködésük rendje Az óvónők a pedagógiai asszisztensek és dajkák együttműködését a helyi nevelési program feladatai alapján kell végezni. A gyermekek helyes nevelése érdekében kötelesek maximálisan együttműködni. -
a dajka az óvónő utasításai szerint segít a gyermekek gondozásában, étkeztetésében, öltöztetésében, a napi tevékenységeiben,
-
séták,
kirándulások
alkalmával
segít
az
óvónőnek
a
gyermekek
felügyeletében, -
a munkára nevelés során a helyes munkafolyamatokat segíti,
-
a napi tevékenységek megkezdése előtt segít az eszközök bekészítésében, majd a terem rendezésében,
-
a gyermekek előtt példamutatóan viselkedik és segít a csendes, nyugodt légkör biztosításában,
-
a pedagógiai asszisztens az óvónő iránymutatása alapján segít a gyerekek befogadásának zökkenőmentessé tételében,
-
a gyermekek gondozási teendőiben pl. étkeztetés, öltöztetés, tisztálkodás, levegőztetés stb.
-
a gyermekek felügyeletének biztosításában,
-
az egyéni megsegítést igénylő gyermekek segítésében,
-
a másság elfogadtatásában ( személyes példamutatás )
-
balesetmentes környezet biztosításában,
-
óvodai ünnepélyek, hagyományok megszervezésében,
-
elvégez minden egyéb feladatot, amellyel a vezető megbizza
3.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és az óvodai szülői szervezet képviselője szükség szerint, de legalább negyedévenként tart értekezletet, ahol az óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezletnek azon napirendi pontjainak a tárgyalására, amelyek a gyermekek nagyobb csoportját érinti, meg kell hívni. A szülői szervezet képviselője tárgyalási jogkörrel vesz részt az értekezleten. (A gyermekek nagyobb csoportja a mindenkori felvett gyermeklétszám 70%-a.) A szülői szervezet: -
figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét
-
bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet
-
képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában
-
nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti
A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: -
a pedagógiai program elfogadásakor
-
az SZMSZ elfogadásakor
-
a házirend elfogadásakor
-
a munkaterv elfogadásakor(a nevelési év rendjének meghatározásakor)
-
az adatkezelési szabályzat elfogadásakor
-
a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan
-
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
-
vezetői pályázatnál
-
az
intézmény
megszüntetésével,
átszervezésével,
feladatának
megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan
3.3. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeres kapcsolatot tart fenn, más intézményekkel. Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik
felmérése,
a
kapcsolattartás
formája
és
módja
az
intézményi
minőségirányítási programban és a helyi nevelési programban leírt szabályok szerint történik..
3.3.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel -
Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs
-
Nevelési Tanácsadó Veresegyház, Kálvin u. 6.
Bizottság Bp..
megállapodnak, az együttműködés formáiban.
Az
óvoda
gyermekvédelmi
gyermekjóléti
szolgálattal,
felelősei amelyről
folyamatos az
kapcsolatot
óvodavezetőnek
tartanak
a
rendszeresen
beszámolnak.
Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata.
Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli
Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot.
A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő
Nevelési Tanácsadóval
az
óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban (megállapodás írásban)
A
nevelés
folyamatossága,
a
gyermekek
zökkenőmentes
átmenetének
biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a helyi általános iskolával. A rendszeres kapcsolat megteremtése az óvodavezető feladata, de a kapcsolat tartásában a nevelőtestület valamennyi tagja aktívan részt vesz. -
Közös szülői értekezlet szervezése a nagycsoportos gyermekek szülei részére,
-
Hospitálások egyeztetése,
-
Kölcsönös látogatások (óvoda-iskolai tanóra) nagycsoportosok látogatása az iskolában,
A gyermekekkel megismertetjük a közművelődési intézményeket, alakítjuk a kultúra iránti igényüket. -
Az óvoda képviselője egyezteti a műsorok témáját, idejét, teremszükségletét a Művelődési Ház illetékes dolgozójával.
-
Az előadásokra csoportosan visszük el a gyermekeket.
-
A rendezvényeket a felnőttek és a szülők részére propagáljuk.
-
Megismertetjük
a
gyermekeket
a
könyvtár
használatával,
érdekes
foglalkozásokat biztosítunk ott számukra.
Ösztönözzük a szülőket is a könyvtár látogatására.
Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvoda orvosa és a védőnő látja el -
Vizsgálatok az óvodában.
-
Látogatás
az
egészségügyi
intézményben,
ismerkedés
a
fogorvos,
gyermekorvos munkájával. -
Egészségügyi
felvilágosítás
a
szülői
értekezleteken
pl:
fogápolással
kapcsolatos feladatok ismertetése. -
Az egészségügyi dolgozók segítségével felkutatjuk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Biztosítjuk elhelyezésüket az óvodában.
-
A gyermekek rendszeresen részt vesznek, fogászati szűrésen.
Az intézmény dolgozói évente kötelesek részt venni foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálaton (Misszió - óvodavezető)
4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A RENDJE
4.1.
A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai
Az óvodai nevelés belső ellenőrzésének rendjét az intézményi minőségirányítási programban megfogalmazott szempontok, és szabályok figyelembe vételével az óvodavezető tervezi és szervezi meg. A belső ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik, amely az éves munkaterv része.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell egyeztetni. A nevelőtestületre általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell és meg kell vitatni a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezető, valamint helyettese, illetőleg a tagóvoda-vezetők szükség szerint eseti ellenőrzéseket is elvégezhetnek. 4.2.
A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre - az óvoda vezetője, - az óvodavezető helyettese, - a tagóvodák vezetői, - a szakmai munkaközösség-vezetők.
Az óvodavezető közvetlenül ellenőrzi a tagóvodák és szakmai munkaközösségek vezetőinek nevelő munkáját.
4.3.
A belső ellenőrzés módszerei
-
csoport látogatás előre meghatározott szempontok alapján,
-
dokumentáció - elemzés
-
szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás 5. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK BELSŐ HASZNÁLATI RENDJE
5.1.
Általános szabályok
Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók kötelesek:
-
a közösségi tulajdont védeni,
-
a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
-
az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,
-
az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
-
a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,
-
a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.
Aki betörést észlel, haladéktalanul értesíti a rendőrséget és az óvoda vezetőjét. A rendőrség megérkeztéig az épületbe senki sem mehet be. A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és fegyelmet megtartani. Az épületek használati rendje
5.2. Az
épület
főbejárata
mellett
címtáblát
kell
elhelyezni.
A
jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelően a központi épületre zászlót kell kitűzni. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását.
(csendes pihenő alatti zajos
tevékenység) Az óvodaépületek nyitását és zárását a dajkák végzik a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint. Aki zárja az épületet, köteles ellenőrizni az alábbiakat: -
a közlekedési utak szabadon hagyását,
-
az elektromos berendezések (kávéfőző, vasaló stb.) kikapcsolt állapotát,
-
az ablakok zárt állapotát,
-
a
tűzoltó-készülékek
és
vízszerzési
helyek
szabadon
tartását,
megközelíthetőségét -
5.3.
az épület áramtalanításának végrehajtását, Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok
A gyermekek az óvoda helyiségeit és létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az óvoda üresen álló helyiségeit zárva kell tartani. A szertárból és a könyvespolcról kivitt eszközöket a leltárfüzetekbe be kell jegyezni. A fejlesztő eszközök és a könyvtárban elhelyezett könyvek és folyóiratok
csoportszobába vitelének az ideje legfeljebb egy hét. Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületekből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és az anyagi felelősségvállalást. Az egyes csoportszobák működési idejét az éves munkaterv határozza meg. Az
óvoda
konyháiban
a
HACCP
rendszer
szabályai
szerint
folyik
a
munkavégzés. A konyhába csak a konyhai alkalmazottak tartózkodhatnak. A gyermekekkel történő foglalkozás ideje alatt saját mobiltelefont használni nem lehet. A
szülők
gyermekeikkel
az
öltözőben
tartózkodhatnak.
Gyermeküket
óvodapedagógusnak kell átadják, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el.
A
szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a házirend tartalmazza. Az udvarok használati rendje
5.4.
Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvónői felügyelettel használhatják. Az óvodába belépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak
5.5.
jogviszonyban az óvodával Az óvoda bejárati ajtaját reggel 8.30-tól -12.30-ig, és 13.00-tól 15.30-ig zárva kell tartani. Az óvodába belépő idegent az óvoda dolgozója az óvodavezetői iroda elé kíséri
és
gondoskodik
arról,
hogy
a
megfelelő
célszemély
minél
előbb
rendelkezésére álljon. Távozásakor az ajtóig, illetve kapuig kíséri. Az óvodába belépő idegent egyedül hagyni nem szabad. Idegenek az óvoda területén csak dolgozói kísérettel és a felelős vezető engedélyével tartózkodhatnak.
5.6.
Az intézmény létesítményeinek bérbeadása Az intézmény a rendelkezésre álló épületeket, helyiségeket egy naptári évnél
nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja, ha az nem zavarja az intézményben folyó nevelőmunkát, figyelembe véve az önkormányzat vagyon rendeletét.
Bérleti szerződét az intézmény vezetője köthet. A bérbeadást megelőzően ki kell kérnie az érintett közösségek véleményét. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.
6.TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS A teljesítményértékelés szempontjai:
6.1. -
szakmai kompetencia
-
informáltság
-
követelmények, szakmai elvárások, teljesítmény igény
-
kapcsolattartás
-
felkészültség
Munkatársak teljesítményének ellenőrzése és értékelése
6.2.
Alapvető elvárások: -
törvényes munkaidő kitöltése
-
foglalkozási idő, pontos kezdése és befejezése
-
az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése
-
részvétel a nevelő testület munkájában
-
munkakörhöz kapcsolatos megbízások elvégzése (munkaközösség, stb.)
-
nevelési program teljesítése, alkalmazott módszerek sokrétűsége
-
a HOP alapján nevelési program kialakítása, szükség szerinti módosítása,
-
a gyermekek egyéni fejlődésének, teljesítményének folyamatos nyomon kísérése, értékelése, szülők tájékoztatása,
-
munkatervi célok és siker kritériumok (szakmai végzettség szerint)
Specifikációk és igények: -
részvétel a nevelési program összeállításában
-
részvétel a nevelési program megvalósításában, beválásának mérésében
-
a nevelési folyamat a nevelőtestület által elfogadott szempontok szerinti dokumentálása
-
saját
tevékenység ellenőrizhetővé
és értékelhetővé
tétele (bemutató
foglalkozás, ünnepélyek stb.) -
közös, mérhető értékrend megfogalmazása,
-
a gyermekek nevelési program szerinti értékelése
-
bekapcsolódás a minőségbiztosítási rendszer ellenőrzési és értékelési feladataiba,
-
a mérhető indikátor rendszer alkalmazása, pontos adminisztráció
Értéktöbblet, partneri megelégedettség: -
folyamatos rendelkezésre állás
-
kezdeményező készség a nevelő testületben,
-
az óvoda képviselete külső megbízások esetén, (nevelő testület igényei szerint)
-
fejlesztésre irányuló javaslatok megtétele a minőségügyi vezetőnek,
-
önálló feladatvállalás,
-
szakmai publikáció, előadások, bemutatók,
-
javaslattétel fejlesztési megoldásokra a legjobb gyakorlat kiválasztására,
-
feladat vállalás a helyzetelemzésbe, megvalósításban, belső ellenőrzésben,
A teljesítményértékelés az egyéni és a szervezeti teljesítmény növelés eszköze.
7.A KIEMELKEDŐ MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS ELOSZTÁSÁNAK AZ ELVEI Kereset kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában, a törvényben meghatározott módon részt vesz. Továbbá a kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből részesül az a dolgozó, aki az alább felsorolt kritériumokat teljesíti. A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről az óvodavezető helyettes, tagóvoda-vezetők, Szakszervezeti Titkár, Közalkalmazotti Tanács és a munkaközösség véleménye alapján az óvoda vezetője dönt.
A
kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítést egy nevelési évre kell meghatározni. Kritériumok: -
a gyermekekkel, kollégákkal és a szülőkkel jó együttműködés,
-
példamutató fegyelem a munkavégzés egész területén,
-
többletmunkával járó, önként vállalt tevékenység a közösség érdekében,
-
többségében hátrányos helyzetű gyermekekből álló csoportban végzett magas színvonalú nevelőmunka,
-
szakmai továbbképzéseken, önképzésben való aktív részvétel,
-
új módszerek, eszközök és eljárásrendek kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködés,
-
pedagógiai folyóiratokban történő publikálás
8.KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATOTTAK INTÉZMÉNYÜNKBEN A városi önkormányzat által közvetített közcélú foglalkoztatott heti 40 órában az intézményvezető által meghatározott időben, helyen és területen köteles dolgozni. Érvényes egészségügyi könyvvel és foglalkozás egészségügyi alkalmassági igazolással kell rendelkeznie. Jogszabály által meghatározott szabadságát az intézményvezető engedélyével veheti ki. Betegszabadságra jogosult. Három havi próbaidő leteltével védőruha juttatásba részesülhet. (1 köpeny, 1 lábbeli,) Be nem jelentett távolléte, illetve nem megfelelő munkavégzése a kiközvetítés megszüntetését vonja maga után. Erről az intézmény vezetője írásos feljegyzést készít és továbbítja az önkormányzat képviselője felé.
9. ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK 9.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A fogorvos fogászati vizsgálatot a gyermekorvos szürést végez minden
csoportban legalább évente egyszer, a védőnő esetenkénti tisztasági szemlét tart a gyermekek körében. Az óvoda dolgozói kötelesek a védőnővel a fogorvossal és a gyermekorvossal együttműködni, a gyermekek vizsgálatának idejét a gyermekek életrendjének megzavarása nélkül megszervezni, az orvos és a védőnő nyugodt munkavégzését biztosítani. Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy veszélyforrást dajka, illetve más alkalmazott észleli, köteles azonnal intézkedni és a vezető figyelmét felhívni rá. A gyermekbaleseteket írásban is rögzíteni kell. 9.2. Az óvoda dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét az óvónők a csoportnaplóban kötelesek dokumentálni. A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell megszüntetni. Baleset esetén: elsősegélynyújtás – orvos, mentő hívása – szülő értesítése – jegyzőkönyv elkészítése. Minden óvodapedagógus felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért. 9.3. Gyermekvédelmi tevékenység A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermekek körében veszélyeztetettségre utaló jeleket tapasztal, köteles az óvodavezetőt
erről
tájékoztatni,
aki
intézkedik
a
Gyermekjóléti
Szolgálat
értesítéséről. A nevelési év legelső szülői értekezletén minden csoportvezető óvodapedagógus
tájékoztatja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, és a gyermekvédelmi szervezetek elérhetőségéről. 9.4. Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az
intézményben
a
tűzvédelmi
szabályzatban
meghatározottak
szerinti,
menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény minden épületében évente legalább egyszer gyakorolni kell. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: - az intézmény neve, pontos címe - emberélet van-e veszélyben - a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, - a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót, és értelemszerűen az óvodavezetőt. 9.5. A gyermekek kísérése A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani.
10. AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI 10.1. A beérkező iratok és küldemények kezelése Az intézménybe hivatalos iratot az óvodavezető irodájában kell leadni az óvoda vezetőjének, vagy az óvodatitkárnak. Az irat átvételéről kérésre igazolást kell kiállítani. Az intézménybe beérkező posta átvételére az intézmény vezetője, és az óvodatitkár jogosult. A beérkező postát mindenkor az óvodatitkár bontja és szortírozza. Minden névre szóló postai küldemény felbontás nélkül az illetékesnek kerül átadásra. A feladó nélkül érkezett küldeményeket felbontás nélkül vissza kell juttatni a postahivatalnak. Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézmény, felelős vezetője elolvassa és iktatásra átadja az óvodatitkárnak, és rendelkezik az ügyintézés személyéről és határidejéről, melyet az ügyiraton minden esetben fel kell tüntetni. A folyóiratokat az intézmény vezetője nézi át elsőként, majd azokat az arra kijelölt polcon kell tárolni. A folyóiratok évenkénti kezelését az óvodatitkár végzi. 10.2. Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézmény, felelős vezetője írja alá és látja el körbélyegzővel. Az óvodavezető által átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően az óvodatitkár, az arra rendszeresített iktatókönyvben iktatószámmal lát el. Az iktatószám sorszámból, alszámból, és évszámból áll. Az azonos ügyhöz tartozó ügyiratok azonos sorszám és beérkezésük alapján emelkedő alszámmal szerepelnek az iktatókönyvben. Az iktatókönyvet a tárgyév végén a felhasznált utolsó iktatószám után le kell zárni és a lezárás tényét az alábbi szöveggel hitelesíteni: "Lezárva a .... iktatószámmal." Dátum, pecsét, aláírás. Az iktatókönyvek nem selejtezhetők. A hivatalos iratok irattározását és selejtezését a hatályos jogszabályoknak, a Selejtezési és a Leltározási Szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.
Záró rendelkezések
1.A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Jelen szabályzat a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 14/2010. (IX.16.) OB. sz. határozattal jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata.
Az
foglalt
SZMSZ-ben
alkalmazottjára
rendelkezések
kötelező,
megszegése
megtartása esetén
az
az
óvoda
valamennyi
óvodavezető
munkáltatói
jogkörében intézkedhet.
2. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása Felülvizsgálata:
évenként,
jogszabályi
és
használhatósági
szempontok
figyelembevételével Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnöke A módosítás indoka lehet: jogszabályváltozás alapító okirat tartalmának változása túlszabályozott rendszer hiányosan szabályozott rendszer hibás illetékesség vagy hatáskör kijelölés A módosítás során az elkészítésre vonatkozó legitimációs eljárást kell lefolytatni.
3. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.
Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza. 4. A szervezeti és működési szabályzat melléklete
Adatkezelési szabályzat
Kelt:Veresegyház, 2013.év 03 hónap 30 nap
……………………………… óvodavezető
P. H.
Legitimáció
A szervezeti és működési szabályzat tekintetében véleményezési jogával élt az óvoda
szülői
szervezete.
Véleményüket
2013.03.30-án
kelt
nyilatkozatuk
tartalmazza. Kelt: …Veresegyház, 2013 év 03 hónap 30 nap …………………………………… szülői szervezet elnöke/képviselője
A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület 100 % arányú „igen” szavazatával,1/2013
számú
nevelőtestületi
határozatával
2013.03.30
elfogadta. …………………………………… nevelőtestület képviselője
napján
