A vén paraszt megrázkódott... ezek a szók köves merevségükkel, halotti arcukkal megrázták őt: miért így mondta?... Ejnye!... hiszen a vetés!

KRISTÁLY ISTVÁN

F Ö L D ÉS M A G .

Ü r e s , k e g y e t l e n f i n t o r az c g arca -

nincs t o v á b b : ősz

van...

T é l , tavasz, n y á r - és újra ő s z . . . í g y , m i n d i g í g y l - ez az i d ő : így forog

a f ö l d ! H a l o t t asszony a n y á r . . .

elhervasztotta a k ö d — a t i t o k . . .

mosolyait: a

a törvény!...

virágokat

ö r ö m e i t : a kalá­

szokat, k ó r ó c s o n k o k virrasztják — reménytelen k a r o k . . . Í g y : a m e ­ z ő l á z a d á s . . . a jaj e l f u l l a d t ereje: ez a t ö r v é n y ? ! de a lázadás: s ö t é t gyanú... De

nem!...

a m o t t egy e m b e r h a l a d : v a l a k i ,

aki magot

szór

a h i d e g h a n t o k a l á . . . E z az e m b e r h o n n a n v e t t e az erejét, h o g y így a vállára emelte a f ö l d e t ? . . . a h a l o t t f ö l d és az élő m a g m e g ­ csókolják

e g y m á s t — ez a v e t é s . . .

milyen nagy fény! — e r ő . . .

A f ö l d a végtelen ű r s e m m i j é n r i n g . . .

de az a v e t ő k a r a j t ó t

n y i t a s e m m i üres f a l á n : p u h a , édes b ö l c s ő a f ö l d , v a l a m i n a g y álmodás ringatódzik b e n n e . . .

m i n t a r c u n k o n az anyánk m o s o l y a

- a m e l y n e k nincs kezdete és n i n c s v é g e . . . E g y á l o m ! . . . s m i l y e n csodálatosan szilárddá e r ő s ö d i k k ö r ü l ö t t e m i n d e n : az e m b e r v e t . . . az őszi, a h a l o t t m e z ő n . . . A vén paraszt kiért az ú t r a . . . elszórt m i n d e n m a g o t . . .

sokáig

nézi a bevetett f ö l d e t d ö b b e n e t e s k o m o l y s á g g a l : élni f o g - e a m a g ? s egyszer csak e l m o s o l y o d i k — így j ö n a r e g g e l : fény a s ö t é t é g b o l ­ t o z a t r a - arra g o n d o l , h o g y tavasz lesz és ebben n e m k é t e l k e d i k és h i s z i : h o g y a m a g élni f o g . . . ezért is v e t e t t ! A m í g a v é n paraszt a b e v e t e t t f ö l d j é t nézte, az út v é g é r ő l s á r o s , s ü p p e d ő s t a l a j o n hazafelé i n d u l t a k az uraság gépei. A h i r t e l e n m e g ­ eredt

sűrű, nehéz,

őszi c s ő szinte

lenyomja a gépeket a sárba,

a n y e r s o l a j m o t o r s z í v g y e n g é n k a p k o d l e v e g ő után s ú g y r á n g a t j a a

vetőgépet,

mintha

haragudna

rá -

bosszús

tehetetlenséggel.

A g é p é s z szünet nélkül k á r o m k o d i k , ő f e l e l a g é p e k é r t ; e s ő t ő l , izzadságtól olajmaszatos az a r c a . . . a g é p e k után v á n s z o r g ó fáradt

léptű

napszámosok

azonban

nem

vesznek

róla t u d o m á s t ,

üres,

u n o t t n é z é s ü k b e n v a l a m i m e g v e r t , élcthiányos fásultság l a p u l m e g . A m o t o r hirtelenül egy i g e n éleset csattant, a g é p é s z m e g egy retteneteset k á r o m k o d i k , és a gépek tehetetlen m e r e v s é g g e l b e é k e ­ lődtek a s á r b a . . . b é n a , g ú n y o s csend l e t t . . . furcsa az, m i k o r a g é p k i f u l l a d t . . . a m í g él - v a n benne v a l a m i f e l e m e l ő : az alkotás n a g y ­ szerűsége, de ha e l r o m l i k - csudálatosképpen ö s s z e o m l i k az értel­ me, n e m m á s : m i n t ócskavas -

súlyos, n e v e t s é g e s s e m m i a b b ó l :

a m i v o l t . A g é p : a m i lassan az e m b e r e k millióit teszi f ö l ö s l e g e s s é — a két g é p í g y : két k o m i k u s a n üres f i g u r a l e t t . . . de csak e g y p i l l a n a t i g - m e r t aztán az e m b e r e k fölé n ő t t e k . . . A v é n , v e t ő paraszt, a k i n e k a f ö l d j e v é g é b e n t ö r t é n t ez a m e g ­ állás, mélyről jött m o s o l l y a l m o s o l y o g , k e g y e t l e n ö r ö m ö t érez

-

maga sem t u d j a , m i é r t . . . szavában k o r b á c s o k s u h o g n a k a g é p felé, amint m o n d j a : meggebedt! A gépész m c g l e p ő d ö t t e n f i g y e l föl a s z ó r a : m i e z ? . . . aztán ő is ellenséges i n d u l a t t a l k i a b á l : m e g g e b e d t ám a k e n d . . .

hallgasson,

ha n e m t u d m á s t l H á t m e n j e n , ha t u d ! - ad m é g egy vágást az ö r e g . A z t á n elvetettetek-e? — f o r d u l t lenézően a g é p k ö r ü l álló ö t - h a t n a p s z á m o s paraszthoz, a k i k v é g t e l e n idegenséggel nézték a g é p e ­ ket. A felelet fáradt, h i d e g , m i n t ez a szűnni n e m a k a r ó fájás,

cz

a kilátástalan, reménytelen őszi hullás, cz az eső — E l , e l , m o n d t á k néhányan. Az

öreg nem ilyen

feleletet v á r t . . .

ez az e l k í n z o t t

szelídség

m e g ü t ö t t e b e n n e az é r z ő e m b e r t . . . Persze — m o n d j a — és átfénylik egész lényén egy g o n d o l a t , a m i b e n m e g é r t i ő k e t : ó , ezek a g é p szegény s z o l g á i . . .

persze -

m o n d j a m é g egyszer, és n a g y o n sze­

retné, ha hangja s i m o g a t n i t u d n a - t i h a m a r v é g e z t e k , m e r t géppel vetettetek. A z e g y i k n a p s z á m o s szeme b e c s u k ó d o t t a f á r a d t s á g t ó l . . .

azzal,

azzal — m o n d t a . . . m i n t ö s s z e e s ő , r o m b a d ő l ő f a l a k , úgy c s u k ó d t a k le s z e m e i . . . céltalanul.

s a r o m o k f ö l ö t t egy s o v á n y , sápadt arc b o l y o n g o t t

A vén paraszt m e g r á z k ó d o t t . . . ezek a szók k ö v e s m e r e v s é g ü k ­ k e l , h a l o t t i a r c u k k a l m e g r á z t á k ő t : m i é r t így m o n d t a ? . . .

Ejnye!...

hiszen a v e t é s ! . . . hát ez az e m b e r s e m m i t sem érez, m i k o r a v e t é s ­ ről v a n s z ó ? ! A z ö r e g fejében k é p e k villództak és s z ó k , tele c s u d á ­ latos ö r ö m ö k k e l és térdre s z o r í t ó f á j á s o k k a l , a m i k b e n m i n d - m i n d a vetés é l t . . .

de hiába akarta m o s t ezt o d a m o n d a n i ezeknek az

e m b e r e k n e k , n e m t u d o t t s z ó l n i . . . úgy fájt n e k i v a l a m i . . . de érezte, h o g y vetés nélkül n e m v o l n a h á z a : o t t h o n a . . . a g y e r e k szava n e m érintené m e g őt ú g y : a p á m ! . . . ha kezét a g y e r e k fejére t e n n é : m i é r t e l m e lenne vetés n é l k ü l ? . . . az asszony is h o g y melléje t u d á l l n i : édes t á r s a m ! . . . de ú g y ? . . . n e m , az rossz l e n n e . . . k i v o l n a ő ú g y ? . . . h o l v o l n a az - a m i családot a l k o t o t t b e l ő l ü k ? . . . az a j ó s á g o s g y e n g e s é g — h o g y úgy szereti azt a g y e r e k e t , m e g azt a h a l v á n y öregasszonyt?...

ezt m i n d a m a g teszi, az e l v e t e t t m a g . . .

amit

ő tesz: a vetés - a h i t : h o g y a m a g k i c s í r á z i k . . . m e r t c n é l k ü l nincs élet I T e J ó z s i ! - d ö b b e n f e l az ö r e g . . . de n e m m o n d t a t o v á b b , n e m merte k i m o n d a n i , a m i t m o s t m e g é r z e t t : h o g y n e m úgy látják a f ö l ­ det, m i n t ő . . . tést...

Mintha

m e g t á n t o r o d o t t : ezek n e m szeretik a f ö l d e t : a ve­ a vetőgép

tölcsérei

egy

nagy n e v e t ő

száj

fogai

v o l n á n a k , a m e l y ezt m o n d j a : én t e t t e m ! . . . E z e k az e m b e r e k n e m h i n t e n e k m a g o t : én v e t e k I . . . É n v e t t e m c l t ő l ü k a földetI v a g y o k a vetés és a r a t á s : é n a g é p . . .

i g e n : azért n e m

én

hisznek

a f ö l d b e n , ezek elszakadtak a f ö l d t ő l : a f ö l d idegenjei l e t t e k ! B i z o n y - . erősítik a t ö b b i e k i s : g é p p e l . . .

és s z a v u k b a n v a l a m i

lázadás m é r e g f o g a i c s i k o r o g t a k m o s t . A z ö r e g paraszt l e h a j t o t t a a f e j é t , n e m akarta látni a g é p e t , de így is látta a g é p s z o l g á i t . . . ezeknek n e m a f ö l d f i z e t búzát, csak n a p s z á m o t k a p n a k : n e m érzik a föld j ó s á g á t . H i s z e n n e k i sincs s o k : n é g y h o l d a c s k a — de ez a : kenyér — a kenyere m e g t e r e m . . . S z e g é n y e k ! — t ö r f e l b e l ő l e a szó - s z e g é n y e k - és érezte is a h i ­ d e g , üres, kenyértelen h á z a k a t : a m i k n e m o t t h o n o k , n e m i . . .

teme­

t ő k — a h o l m e g h a l m i n d e n , a m i n e k i szép és j ó : a f ö l d és a m a g i M i t l o c s o g t o k a n n y i t ? S e g í t s e t e k 1 — o r d í t o z o t t a gépész. A d j á ­ t o k i d e a n a g y k u l c s o t ! I z z a d ó , d ü h ö s , o l a j p i s z k o s arcát k i d u g t a a g é p alól.

A z ö r e g szerette v o l n a a g y o n ü t n i , m i n t egy rossz f é r g e t :

cz, ez

a gép lelke! M i n d éhen d ö g ö l n é t e k , ha g é p n e m v o l n a ! E z t e r m e l i a s z á t o k ­ ba a f a l a t o t ! M i n d e n h o l d o n legalább n é g y mázsával t ö b b e t t e r m e l , m i n t t i — kiabál t o v á b b a gépész. T ö b b n e k t ö b b a búza, de a m i k e n y e r ü n k m e g egyre k i s e b b lesz m é g i s , gépész úr - szólt az e g y i k napszámos, a k i n e k k i c s i , m e g v e r t szeme szakadásig k i n y í l t : v a l a m i t l á t o t t . . . S z e g é n y g y e r m e k e i m ! - segített a vén paraszt is, és szívében n a g y m e g é r t é s e k : nagy m e g b o c s á t á s o k c s í r á z t a k . . .

A g é p i — nevetett

lázadó hévvel - m i t t u d a g é p ? . . . az n e m é r z i : m i a v e t é s ! . . . h o g y m i az e m b e r kezében a m a g ? . . . E l ő b b ezek s z á n t o t t a k - v e t e t t e k és m i n d e g y i k n e k v o l t k e n y e r e ! E g y i k sem v o l t k o l d u s , se f ö l d ö n f u t ó . És most?...

Se k e n y e r ü k , se I s t e n ü k ! . . .

mindent

elvisz a g é p i

A gépész m o s t teljesen e l ő m á s z o t t a g é p alól, r e s z k e t e t t : M i t beszéltek, t i b o l o n d o k ? — kiáltotta, de azért a hangja n e m biztonságos-szilárd, a m i l y e n n e k akarta. V a l a m i t megsejtett

volt

abból,

a m i az ö r e g paraszt lelkében t ö r t é n t : h o g y i t t a l e g n a g y o b b t ö r t é ­ n i k : az életet v a l a m i ú j r a f o r m á l j a — a m i ezeknek i t t az é l e t ü k ö n véresen g á z o l . . . h o g y ezek i t t : szenvednek. N e m t u d t a v é g i g é r t e n i tragédiájukat, m e r t m e g é r e z t e - h o g y i t t ő ellenségekkel áll szem­ b e n . . . és a m i k o r látta, h o g y a z o k h o g y a n n é z n e k a g é p r e , felkiál­ t o t t a gépre m u t a t v a : cz a h a l a d á s ! . . .

és maga is

csodálkozott

a z o n , h o g y ezt h o g y a n m o n d t a ! . . . de v a l a m i iszonyú

nagynak

a jelenlétét érezte és k ö z b e n arra g o n d o l t : ha k e l l , hát

meghal

a gépért! A n a p s z á m o s o k az ö r e g parasztra n é z t e k . . . É s az m e g é r t e t t e ő k e t : n e k i k n i n c s m i t f e l e l n i ü k ; i t t : ő áll szem­ ben a gépésszel, ezek k ö z t e és a gépész k ö z ö t t állanak kettévált

partjai

a természet

között...

nem

és a m e c h a n i z m u s . . .

mészet, a m e z ő s z á m ű z ö t t j e i . . .

az élet

é r t e t t e , csak érezte a két p a r t o t : A

süllyedő

világ

ők:

száműzi ő k e t : a g é p . . .

a ter­ csírátlan

m a g o k m á r ! É s i g e n : i t t ő n e k i k e l l felelnie - a k i m é g n e m szakadt el a m e z ő t ő l , ö n k é n t e l e n ü l a f a l u r a nézett és iszonyút l á t o t t : a h á ­ zak, ezeknek a házai ö s s z e o m l ó b a n - b e d ű l ő s í r o k ! - I g e n : a f a l u ,

a világ — az ő v i l á g u k — p u s z t u l . . . v a l a m i f ö r g e t e g szakadt r á . . . á t k o z o t t ! - kiáltotta, és f ö l k a p t a a kalapját és e g y retteneteset s ú j t o t t a gépre... A gépész h o z z á u g r o t t és a n a g y kulccsal feléje ü t ö t t - de a n a p ­ s z á m o s o k eléje á l l o t t a k : m i n t h a n e k i k is az ö r e g paraszt m e l l e t t lenne a h e l y ü k , m i n t h a ő k is a g é p ellen lázadtak v o l n a ! A gépész visszahőkölt...

a vén paraszt f e l e g y e n e s e d e t t . . .

és a k k o r : a be­

állott n a g y csendben — a pattanásig feszült, n a g y , halálos l e s z á m o ­ lásra való készülődésre rázuhant a g é p f a n t o m lehelete: a g é p m e g ­ szólalt, beleszólt a harcba.

E l ő s z ö r csak e g y e t - k e t t ő t

köhögött,

aztán m i n d g y o r s a b b a n , egyenletesebben b ú g o t t : feltámadt -

élt!

. . . és lihegésc leigázta a m e z ő k e t : b i r t o k b a v e t t e ! A n a p s z á m o s o k újra látták erejét — a m i n t a m e z ő k e t hasítja mélyen, g y o r s a n . I g e n : ez az e r ő t ö b b , m i n t az ö v é k , ő k ezzel n e m m é r k ő z h e t n e k ,

és:

m e g a d t á k m a g u k a t . . . m i n d e n h i á b a : ö v é a vetés és ö v é az a r a t á s ! A v é n parasztra rá sem n é z v e , alázatosan újra a g é p mellé h ú z ó d t a k . É s a z : egyedül, m e g r e n d ü l t , árvasággal érezte azok sét és az ő e l í t é l é s é t . . .

megvereté-

K i á l t a n i a k a r t , de n e m v o l t hangja, m e r t :

a g é p és az ő szolgái ö t már úgyse é r t i k . . . n a g y o n messze v a n n a k m á r a p a r t o k . . . K i érti őt — a k i n e k a v e t é s : egy á l d ó kéz i r g a l m a v o l t — hosszú

téli elvesztett és elveszejtő éjszakában

tavasz l e s z . . . h o g y a m a g k i c s í r á z i k ! . . .

ilyen

akinek a föld -

szó:

bölcső

v o l t — a m e l y b e n r i n g o t t a n a g y á l o m , amely ú g y ö s s z e k ö t ö t t e őt a k i s házával, azzal a g ö r n y e d t asszonnyal, azzal az e r ő s g y e r e k k e l . . . v a l a m i tűz, a m i az ő s z e m ü k b e n úgy világított, h o g y j ó v o l t m o n d a n i a s z ó k a t : a p á m ! . . . a n y á m ! . . . és a k i n e k a m a g jóság v o l t : k e n y é r , a m e l y e n át a g y e r m e k e k s z e m é b e lehetett n é z n i , m i n t egy c s o d á s mcsszelátón, m o n d v á n a tiszta szemű asszonynak

-

nézd:

a tavasz!... A gépész a g é p r ő l s z i t k o z ó d o t t g y ő z e l m e s e n : b u t a , b ü d ö s pa­ raszt! S a g é p m e n t , m e n t e r ő s e n , lebírhatatlanul. É s a n a p s z á m o s o k : a g é p h a d i f o g l y a i - a csatát vesztett m a g v e t ő k reménytelen serege - megindult a rabláncon... A vén paraszt e l i n d u l t a f a l u felé, életében e l ő s z ö r ú g y , h o g y n e m nézett a m e z ő k r e . . . keserű v o l t a szája -

ú g y érezte, h o g y m e g -

csalta ő t : a f ö l d és a m a g . . . É s lassan, n a g y o n lassan m e n t , h o g y minél k é s ő b b érjen abba a házba, a h o l n e k i nincs már s e m m i m o n ­ danivalója ! . . .

* A z ember egyik mosolya megdicsőült - örökszép l e t t : elmúlott ...

Új életben m e n e t e l ü n k . . .

m o s o l y u n k m é g n i n c s , csak néhány

k ü l ö n ö s új j a j u n k . . . sokszor n e m is ertjük ezt a j a j t . . . D e k i érti a m a g csírázását?!

ÖREG NAPSZÁMOS

MOSOLYA.

H a l l g a t v a gyülekeztek az e m b e r e k — n a p s z á m o s o k . . . A f á r a d t : elfáradt a r c o k ú g y b o l y o n g t a k át a m e g - m e g ú j u l ó havazástól e l ­ á z o t t gazdasági u d v a r o n -

m i n t a tél végi é g ó l m o s , nehéz f e l h ő i :

m e g v e r t e n a téltől — r e m é n y t , tavaszt n e m í g é r ő n . A z emberek szemében felhőbe takart élet: bizonytalanság lógott . . . Lesz-e rész? E l t u d n a k - e s z e r z ő d n i : lesz-e k e n y é r ? A h i d e g , éles szél v é g i g k o r b á c s o l t r o n g y a i k o n — m i n t h a m i n d e n testen ezer seb nyílna f e l , h o g y megmutassa é l e t é t . . . D e ő k h a l l g a t ­ n a k , minél t ö b b e n j ö n n e k , annál n a g y o b b a c s e n d : a r e m é n y t e l e n ­ s é g . . . E g y r e kisebb, távolibb a kenyér! A z e m b e r e k lesik e g y m á s t : m i lesz? H á t m é g m i n d i g

jönnek?

É s a nehéz, feszült csendben v a l a m i iszonyú f o r g ó s z é l k a v a r o g : ezek az e m b e r e k ellenségei e g y m á s n a k ! S z ö r n y ű ez a csend e n n y i ember k ö z ö t t . . . ennyi emberben nem akad egy szó — a m i m i n d ­ n y á j u k é l e n n e ! E g y szó — a m i b e n megtalálnák e g y m á s t ! A f i n o m , lányos arcú, sápadt S z o m o r ú J á n o s felnézett az é g r e , és g ú n y o l k o d ó s z ó k k a l , a m i k b e n a k é t s é g b e e s é s reszketett — f e l ­ kiáltott a f e l h ő k n e k : h é , t e s t v é r e k ! — h o v a s z a l a d j u n k ! A z e m b e r e k J á n o s sápadt arcába b á m u l t a k , aztán l e h a j t o t t á k fejü­ ket -

igen: olyanok ők, mint a felhők...

gazdájuk: a végtelen,

h o l n a p j u k nincs - csak m a v a n . . . A h o l n a p h a l o t t j a i ő k , az ö r ö k ö s ma k o p o r s ó j á b a n . . .

I g e n : napszámosok ők -

senkik...

A z élet

árvái - a véletlen játékszerei. A falu felett h a v a z o t t . . . A z e m b e r e k b e h ú z ó d t a k , összeterelődtek egy félig m á r b e o m l o t t k o c s i s z í n b e , a h o l a gazdaság l i m l o m j a i t t a r t o t t á k . S z o m o r ú J á n o s f e l n e v e t e t t : ejnye, de megtaláltuk a h e l y ü n k e t . . . M i n k is i l y e n kimustráltak v a g y u n k ! Csak n é h a v á l o g a t n a k k ö z ö t ­ t ü n k , m i n t az ó c s k a vasak k ö z ö t t i

Ö r e g Á r v a András n e k i t á m a s z k o d i k egy szétesett h i n t ó rozsdás maradványainak, k i s , egyenes s z á r ú pipáját erősen az a j k a i k ö z é szorítja, de nincs a m i égjen. L á t o m , szívná k e n d , szólítja m e g az ö r e g e t J á n o s . A z emberek f e l f i g y e l t e k , J á n o s szavai egy kis meleget h i n t e t t e k Szét, m á r n e m v o l t a k o l y a n messze e g y m á s t ó l -

olyan

idegenek,

k ö z e l e b b j ö t t e k , hiszen azért e m b e r az e m b e r ! S z í v o m , f i a m , a m í g l e h e t . . . kezeit összekulcsolja a pipán, m i n t ­ ha melegíteni akarná azokat, aztán m i k o r érzi, h o g y v é g l e g k i ­ a l u d t - a k k o r ö l é b e esett a két összekulcsolt keze n a g v , m é l y h u l ­ lással. K i a l u d t - m o n d j a - m i n t az elet - teszi m é g hozzá. H á n y éves k e n d ? Hatvankilenc. A k k o r m é r t gyütt ide? — m o r d u l fel V é r S á n d o r . A z ö r e g i j e d t e n néz f e l : h o g y miért g y ü v ö k i d e ? ! A z , m i k o r m é g n e k ü n k - f i a t a l o k n a k se j u t r é s z ! - m o r o g S á n d o r . H á t aztán a k k o r én ne gyüjjek i d e ? . . .

M i ? Hát hova menjek?

Az

Persze,

emberek

t é t o v á n néznek k ö r ü l . . .

hova menjen a

ö r e g , m i k o r csak i t t k e l l m é g a részes m u n k á s . E j n y e , h o g y a n is lehet így b e s z é l n i ! D e egyre t ö b b szem szegződik a f a l u a p r ó kis házaira...

Ott -

kenyérízévcl

e g y i k b e n várják ő k e t éhes g y e r e k e k a r e m é n y

a szájukban:

apám, lesz-e k e n y é r ? É s

Vér

Sándor

szemeinek a fénye már s o k szemben l o b o g , l á n g o l . H i d e g , éles fény, a m e l y n e k világosságában az e m b e r e k n e m m e r n e k egymásra n é z n i ! F é l n e k , h o g y meglátják ő k e t o t t , abban a n a g y á r n y é k b a n — a h o l most menetelnek... B i z o n y , i l y e n ö r e g már o t t h o n m a r a d h a t n a - g o m o l y o g k i a s z ó a mély á r n y é k o k b ó l . Aztán ha te is ö r e g leszel - n e m kell-e kenyér a k k o r is?! E m b e r e k ! - reszket f e l S z o m o r ú J á n o s hangja. H a t v a n évet á t d o l g o z t a m , és m o s t : m i n e k j ö v ö k ide? H á t az ö r e g ne is é l j e n ? A n d r á s b á t y á m ! - ijed f e l n é h á n y e m b e r az ö r e g szavaira b é n á n , scgélytelenül. M i n t h a csak t e g n a p l e t t e m v o l n a g y e r e k ! . . . T u d j á t o k t i — m i az:

h a t v a n é v ? É n m o s t m á r t u d o m : s e m m i ! L á t o m , n e k t e k az ö r e g : s e m m i ! É s g ö r d ü l n e k a s o v á n y , fáradt, víztelen k ö n n y e k ö r e g Á r v a A n d r á s kialvó s z e m e i b ő l . Á l l a t o k ! — kiáltott S z o m o r ú J á n o s — á l l a t o k ! A z é g egészen e l b o r u l t , a rossz kocsiszint v a d szél rázta. N e m lesz tavasz! — d ö r m ö g t e v a l a k i . H á t a k k o r miért é l t e m é n ? - j a j d u l t fel az ö r e g . . . dc az emberek elfordultak

tőle, csak a S á n d o r

hangja

a d o t t választ

helyettük:

hát m i , f i a t a l o k , miért é l ü n k ? M i n d e n k i élni a k a r ! — m o n d t a v a l a k i hirtelenül jött mély m e g ­ rendüléssel. A h ó újra szakadni k e z d e t t . . . G y ü n n e k ! - szólt J á n o s . A z u d v a r b a b e z ú g o t t az uraság autója. J ó r e g g e l t , e m b e r e k — k ö s z ö n t a tiszttartó és b e m e n t a szín alá az irattáskájával. A z e m b e r e k n é m a csendben állottak fel k ö r ü l ö t t e . Csak szigorúan a m e g á l l a p o d á s o k szerint, tiszttartó úr - szólt k i az a u t ó b ó l a f ö l d b i r t o k o s - , t ö b b e t n e m lehet, n e m bírják az á r a k ! H u s z o n ö t részes a r a t ó - csengett f e l a tiszttartó hangja k i e g y e n ­ súlyozottan. A z emberek feje a z o n b a n mélyen l e h a j o l t : csak e n n y i e n ? M i n d e n k i ide akar leszerződni — m e r t i t t a: kenyér. Csak ö r e g Á r v a A n d r á s n e m t ü l e k e d i k . . . o l y a n messzinek m o s t a kenyeret -

érzi

elérhetetlennek!

A h u s z o n ö t n é v g y o r s a n feliródik. A z ö r e g fájón nézi S z o m o r ú J á n o s t , a k i k i m a r a d t a k e n y é r b ő l . M é g ő i s . . . és a n n y i r a érzi J á n o s tragédiáját -

h a r m i n c évével

a k e n y é r b ő l való kimaradását,

a szavai -

a

h o g y feleségének

k a p u b ó l m é g egyszer u t á n a k i á l t o t t a : osztán kenyér is legyek!

aki -

m o s t n e m t u d n a k fájni. A z ö r e g m e g d ö b b e n t e n néz k ö r ü l : m i cz? h o g y a n lehet ez? H a r m i n c k u k o r i c a r é s z c s ! - m o n d o t t a a tiszttartó. L e g a l á b b ide - g o n d o l t a az ö r e g . K é s z ! - vágta el az utat a tiszttartó szava. Az

öreg

megreszketett:

anyó,

kiszorulunk

az é l e t b ő l ,

s u t t o g n i , de hátha v a n m é g v a l a m i , a h o l ő is k e l l ! -

akarta

hiszen m é g

t u d n a d o l g o z n i — és m i n t a k i t n a g y o n , n a g y o n m e g s z é g y e n í t e t t e k , mélyen e l p i r u l t és az ijedten f e l k í v á n k o z ó szavakat n e m m o n d t a k i ? Aztán jött az árpa és o n n a n is k i s z o r u l t . . . Á r v a A n d r á s m o s t már sejteni kezdte -

h o g y ma valami nagy

d o l o g kezdődik v e l e . . . N e m k e l l e k ! - n e m k e l l e k ! — h a r a n g o z t a a szíve a b ú s , k ö n n y e s s z ó k a t . . . ö r e g Á r v a A n d r á s , te már n e m kellesz az é l e t n e k ! A n y ó persze várja ő t . . . ha szép idő lenne - o t t várná a k a p u e l ő t t a k i s padon, mint régen...

és s z á m l á l n á k : e n n y i a kenyér, e n n y i m e g

a r u h á z a t . . . D e n i n i : m é g m a r a d t egy k i s p é n z e c s k e ! H á t ez m e g m i r e legyen? A n d r á s testén m o s t csuda m e l e g reszket át, v a l a m i mélységes megrendülést érez, a m i b e n elmerült m o s t é l e t b ő l való kizárásának

mély

mcgszégyenülésc...

a szeme r a g y o g és

arcán

végtelen szelídségek tiszta derűje él — m e r t ő m o s t csak a n y ó fáradt, e l h e r v a d t arcát látja, és ráeszmélt m o s t : h o g y ö r e g e k l e t t e k - h o g y a n y ó is e l h e r v a d t ! É s A n d r á s a lelkében odaáll m o s t a n y ó mellé és megfogja

a reszkető, h e r v a d t kezeket és e l f u l l a d t m e l e g e n

édes, édes p á r o m ! . . .

Anyó

meg

csak nézi ő t :

szól:

Andrásom!

És

A n d r á s érzi elmúlt életének m i n d e n ö r ö m é t : ez a szegény asszony v o l t m i n d e n a hatvan év mögött

az élet j ó s á g a ! — a h ű társ — a k i

szerette ő t l É s a n e m létező p é n z m a r a d v á n y b ó l , h o g y ö r ö m ö t is szerezzen a sok szenvedésért, így s z ó l : ez a pénz m e g a t i e d ! E g é ­ szen a t i e d . V é g y rajta egy ú j f e j k e n d ő t ! . . . Ó , a n y ó o l y a n b o l d o g a n t u d sírni egy-egy ritkán eső, elfelejtett s z ó c s k á n . . . A z l e g y e n é r t e ! — súgja el J á n o s a nagy, mély, m e g r á z ó

szókat

még egyszer... Cukorrépára m i n d e n k i f e l i r a t k o z h a t ! . . . A n d r á s s z e m é b ő l egy m e l e g k ö n n y g ö r d ü l k i . . . az e m l é k e z é s f o r r á s á b ó l , a h o l a n y ó áll az élet k ú t j á n á l : te n e m A n d r á s ! . . . de b á r m i l e g y e n is -

tehetsz

róla,

én m e l l e t t e d v a g y o k és m i n d i g

hazavárlak! András

m o s t felemelte

a fejét:

erősnek,

igen erősnek

érezte

m a g á t . . . A lehajtott fejű, szomorú munkástömegeket - látta: v a d kétségbeesés f o g j a e l . . . E g y p i l l a n a t i g úgy látszott - s e n k i sem lép e l ő , m e r t ez a m u n k a a r e m é n y ü k u t o l s ó m e n e d é k e , a k i ide se j u t n a be, annak v é g e - kenyértelenül m a r a d n a I

M i n d e n k i f ö l i r a t k o z h a t - m o n d t a m é g egyszer biztatólag a tiszt­ tartó. A kétségbeesett a r c o k o n a v a d félelem furcsa r á n g á s o k b a n o l d ó ­ d o t t fel - v o l t a k , a k i k n e v e t t e k , de a l e g t ö b b j ü k szemében k ö n n y csillogott. - D e - csak A n d r á s értette ő k e t . . . h o g y a n e v ü k e t felírták - az életüket

valahogyan

egy

évre

biztosítottnak

látják -

cz

vetett

o l y a n n a g y h u l l á m o k a t az a r c u k o n . . . M e r t m o s t v i s z i k , v i h e t i k a hírt haza: elszerződtem 1 . . . É s a k i s házakban egy-egy asszony ú g y m a g á h o z öleli a kis g y e r m e k e i t - h o g y azok fölsírnak

ettől a v a d ,

anyai ö l e l é s t ő l ! Hát

maga,

öreg?

— kérdezte a tiszttartó

Andrást

jókedvűen

- maga is föliratkozhat. A n d r á s a tiszttartó m o s o l y g ó arcába nézett, és ő is m o s o l y g o t t : én

már

föliratkoztam,

m o n d t a . Aztán

a tiszttartó

elé

lépett...

E g y p i l l a n a t i g kereste a s z ó k a t , a m i k k e l v a l a m i t m o n d a n i a k a r t h a t v a n é v r ő l , a n y ó k á r ó l , részről, v a l a m i n t az életről a k a r t m o n d a n i , de csak m o s o l y o g n i t u d o t t — szívbe m a r k o l ó k ü l ö n ö s v i d á m s á g g a l . H i s z e n , h o g y ő m o s t m i t é r e z : k i értené m e g ? Ugyan hagyja! -

kiáltott a f ö l d b i r t o k o s , n e m látja:

szemtelen­

kedni akat! A n d r á s b á t y á m ! - i r a t k o z z o n f ö l , k ö n y ö r g ö t t n e k i J á n o s - hiszen élni k e l l ! Jöjjön,

tiszttartó úr, szólt újra a f ö l d b i r t o k o s . . .

É s az

autó

eltűnt a h ó f ü g g ö n y m ö g ö t t . A n d r á s bácsi, lépett az ö r e g h e z V é r S á n d o r is, miért n e m i r a t k o ­ z o t t f ö l ? . . . és n e m t u d v á n mást csinálni, elkezdte dohánnyal t ö m n i az ö r e g p i p á j á t . . . É s m i n d e n k i szeretett v o l n a v a l a m i t kérdezni t ő l e . . . v a g y v a l a ­ m i t m o n d a n i n e k i ! . . . V a g y legalább egy k i c s i t m e g é r i n t e n i a ruhája s z e g é l y é t . . . h o g y m e g s i m o g a s s á k arcán azt a m o s o l y t -

ami úgy

fájt és a m i m é g i s a n n y i ö r ö m ö t szórt s z é t . . . É s s i m o g a t t á k , ölelték ö r e g Á r v a A n d r á s t - a k i a k k o r lett n e k i k ilyen

elérhetetlenül

ilyen

kcnyértclcnül...

közeli, ilyen

mikor

így

a szemükbe

emberin!...

árván...

mosolygott: magasan 1 . . .

REGGEL A MEZŐN.

J á n o s m e n t e l ö l . . . a részes a r a t ó . . . a f ö l d n é v t e l e n j e . E l ő t t e : le, egészen az é g k a r i k a g y ű r ű j é i g

búzatáblák...

búza­

táblák! K e r e s i a v é g é t - nincs, n e m látja. N a g y o k a t hallgat - de az arcán n a g y , nehéz b e l s ő v i h a r hullámai v á l t a k o z n a k : a szívében a b l a k o t n y i t o g a t a v é g t e l e n s é g : az é l e t ! H á n y s z o r tette m e g az u t a t m á r ? -

ide le a m e z ő b e . Kaszával

a vállán, s a kis h á z : J á n o s álma m é g m i n d i g csak á l o m . A k i s h á z . . . fehér h o m l o k ú . . . K e l e t i oldalán p i t v a r r a l . . . estéken o t t l e h e v e r e d n i és a c s i l l a g o k b a n é z n i . . .

Oszt

nyári

kérdezni;

c s i l l a g o k , c s i l l a g o k , I s t e n szemei! - m i t l á t t o k ? I l y e n k o r persze a p i p a é g , és i l y e n n a g y kérdéseknél n a g y o k a t v i l l a n a parazsa. K i is szól az asszony: hát m é g s e g y ü n ? Gyüvök, lelkem! — gyüvök! Hogyne gyünnék! D e m é g kicsit v á r , aztán hamiskásan f e l m o s o l y o g a c s i l l a g o k r a : v a n n e k e m két c s i l l a g o m . . . M i r e g o n d o l ? — így az asszony. J á n o s szívén melegen f u t á t : a c s i l l a g o k k a l b e s z é l g e t t e m és azt m o n d j á k , h o g y m á r n e m szeretsz! H a z u d n a k ! - az asszony szava f o r r ó parázs - J á n o s b a n elállítja a lélegzetet. L e h a j o l az a s s z o n y h o z : h a d d lássam a szádat, h o g y a n m o n d o d , h o g y h a z u d n a k ? S m i n t h o g y a s ö t é t b e n nehéz látni, egészen közel hajol... J á n o s a s ö t é t b e n is látja asszonya elpirulását ajkát a c s ó k j a -

hiszen ú g y süti

s mielőtt az éj á t v e n n é v é g l e g az uralmát a kis

o t t h o n f ö l ö t t , J á n o s édes, n e h é z s z ó k a t m o n d : m e r t látod, n e m élhetnék a c s ó k o d n é l k ü l !

A z asszony m e g r e m e g . . . J á n o s érzi a m o s o l y á t . K i p p - k o p p . . . csattog a papucs az asszony lábán, k i J á n o s m ö ­ g ö t t lépdel s k e n d ő b e

t a k a r v a egy k i s g y e r e k e t szorít

magához.

K i p p - k o p p - v i s s z h a n g z i k rá J á n o s szíve s újra felérzi a t e g n a p i csók í z é t . . .

E z j ó . . . az é n a s s z o n y o m , k i m i n d i g v e l e m v a n az

életre! É s a g y e r m e k ? - ü t ő d i k f e l a nehéz s z ó . J á n o s a búzatáblákra n é z . . . csodálatos c s e n d . . .

m e z ő és e m b e r

- l e e g y s z e r ű s ö d ö t t l é t . . . h o v a vezet i t t az ú t ? — i t t : a h o l o l y a n j ó , olyan könnyű lenni! E m b e r és asszony h a l l g a t — a szív tele v a n csenddel - m o s t é r i k a legszebb m a g : a k ö n n y — h a l o t t ó r á k r a égi h a r m a t . . . É s újra látja a s z ó t : a g y e r m e k ? . . .

Édesem...

suttogja

János

a feleletet o l y a n s z ó v a l , m i n t a m i k o r t e m p l o m a b l a k á n , a h o l s e n k i sincs, csak a g o n d o l a t , testetlen

áhítat — átszalad

egy

napsugár.

É s J á n o s b a n búzakalászok és n a p s u g a r a k ö l e l k e z t e k - a szeretet termései. É s ő k csak m e n t e k , m e n t e k . . . e g y r e messzebb, be a m e z ő b e . . . a fűszálakon

h a r m a t c s i l l o g o t t , a kalászok

hajlongtak...

hátuk

m ö g ö t t a f a l u t elnyelte a b ú z a t e n g e r . . . csak a m e z ő m a r a d t v e l ü k : a tenger élet! A csend e g y r e m é l y e b b . . .

a m e z ő t e m p l o m é g i kupolája

egyre

k é k e b b . . . a kasza m e g r e m e g e t t J á n o s vállán - t i s z t i n é r e z t e , h o g y a

m e z ő b ő l v a l a k i k i m o n d h a t a t l a n tisztasággal a s z e m é b e n é z e t t . . . M o s t felsír a g y e r e k . . . a h a r m a t c s e p p e k - ezek a nehéz g y ö n g y ­

szemek l e p e r e g t e k a f ö l d r e . . . b e h i n t e t t é k a szomjas f ö l d e t a vigasz­ talás k ö n n y e i v e l . . . üzenet j ö t t : fényesség t á m a d t ! R e g g e l v a n — m o n d t a J á n o s és k ö n n y e n m o s o l y g o t t — n é z d : m e k k o r a s z i v e m v a n , m u t a t o t t a tarisznyára, a m i a szive

fölött

csüngött a kenyérrel. H a l l g a s s o n , m é g felébreszti s z e g é n y k é t ! N o , n o , hiszen csak k e l l v a l a m i t m o n d a n i . A z t á n J á n o s a szemével egész b ú z a t á b l á k a t arat l e . . . s z á m o l g a t ­ ja, h o g y m e n n y i t f o g m a levágni. J ó l l e n t k e l l v á g n i , m e r t a szalma k i c s i n y és v é k o n y . B i z o n y , k i c s i t n e h é z lesz! — j o b b a n n e k i k e l l h a j o l n i . . . de k e l l , m e r t m a j d m i t esznek ezek i t t , h á t ú i g

V a l a m i tüz parázslik föl benne -

k i is l o b b a n : asszony, én m a

l e v á g o k két táblát. A t t ó l n e m n ő m e g a része. A z á m , erre n e m is g o n d o l t a m . . . t ö b b e t ?...

h o g y miért is n e m k a p t a m

tíz h o l d r ó l a r é s z . . . m e n n y i az ? M i é r t is h o z t a d eszembe ?

- látod, m e g r o n t o t t a d a napomat. N e m maga az o k a , m a g a l e v á g n a t ö b b e t is. J á n o s , J á n o s ! - l á n g o l föl az asszony hangja -

kevés lesz a ke­

nyér! J á n o s csak m e g y , n e m felel. K ü s z k ö d i k . L e h e t s é g e s az, h o g y n e m lesz elég k e n y é r ? A búzatáblákra n é z . . .

n e m érti n e m lesz

e l é g ? Aztán t e k i n t e t e messze beszalad a s z í v é b e . . . f u t , f u t a kérdés s z ű k ö s t e g n a p o k és b i z o n y t a l a n h o l n a p o k z á t o n y a i n . . . é r z i : a szíve v é r z i k . É s s e n k i — a k i feleletet a d j o n ! M o s t h i r t e l e n kiegyenesedik -

a kérdés c é l h o z ért, megtalálta J á n o s szívében a g y ö n g y ö t : az

e m b e r ! - és már g ö r d ü l n e k is a s z ó k , m i n t n a g y k ö v e k , le a s z í v r ő l : oszt m o n d d csak, éheztél-e m e l l e t t e m ? M o s t m e g az asszonynak n e h é z a s z ó : h o g y a n is t u d i l y e n t kér­ dezni? N o látod! - diadalmaskodik János.

* A z asszony szoptatja a kisdedet a k i s szederfa a l a t t , a h o n n a n a rész kezdődik. K i c s i a hűse - m i n t a r e m é n y . I g y á l , igyál, édes k i c s i m , és f ö l é j e tartja l e l k e k o p o r s ó j á t — a m e l y ­ b ő l ö m l i k a t e j : az anya szíve - v é r e . A k i c s i k e m o h ó n i s z i k , k i is c s u r r a n k é t o l d a l t , m o h ó k i s a j k a i szögletén... A z anya m o s o l y o g : igyál, i g y á l ! - ú g y szeretlekI T á n m í g felnősz, n e m szárad k i a m e z ő d : a s z í v e m . H a m e g kiszáradna - i t t e l c s u k l i k a h a n g j a - de n e m 1 - n e m ! - ne f é l j ! F ö l n é z . . . a k i t k e r e s : o t t áll a búzatábla m á s i k v é g é n . . . ő m e g : idenéz. A n a p l á n g o l , a l e v e g ő r e s z k e t ő testén át m e g n ő J á n o s alakja,

j z m o s kezében a kaszával a m e z ő k f ö l é m a g a s o d i k . . . v a g y csak az anya látja így, a m i n t a k i s d e d n e k m o n d j a e l f ú l ó s z ó k k a l :

nézd,

ő a m i életünk... J á n o s v a l a m i t kiált -

csak szavának melege é r el ide -

valami

végigperzselt a m e z ő n . . . J á n o s ! - kiált föl az asszony. D e J á n o s m á r a m e z ő fölé h a j o l t . . . a kasza széles, ö l e l ő s lendület­ tel v á g . . . e g y r e messzebb, messzebb, m i n t h a az é g r e v á g n a u t a t l H u l l a kalász, h u l l J á n o s v e r í t é k e és k ö z b e - k ö z b e n é h á n y m á ­ zsás s z ó : k e d v e s e i m . . . t e g n a p i t t verítékezett u t á n a m . . . m o s t m e g a vérét a d j a . . . S egyre e r ő s e b b e n p e n g a kasza! A z asszony feláll, h o g y j o b b a n

lássa J á n o s t — az

a gyerek n a g y o k a t c u p p a n t a m e l l é n . . .

életüket...

a nap f o r r a l j a a v é r t . . .

s z ó k a t t e r m e l , a m i k e t szeretne e l m o n d a n i a n n a k az e m b e r n e k o t t , a k i így küzd — é r t ü k . A g y e r e k egyszer csak hangosan f e l k a c a g . Csodálatos ö r ö m l á n g o l a m e z ő f ö l é . . . A z asszony f e l b ú g ó szavában ö s s z e o l v a d m i n d e n , a m i n t a s z ó k l o b o g n a k a j k á r ó l , m i k ö z b e n gáttalanul o m l a n a k a k ö n n y e k : n é z d , o t t , o t t , az az e m b e r . . . az az a p á d . . . s a g y e r m e k e t magasra e m e l i ! A g y e r m e k fehér arcán m i n t h a a h o l n a p tiszta k e n y e r e l y o g n a - a m e l y b e n él a j ó s á g : a veríték s a k ö n n y !

moso­

A FÖLD

A

DALOLT!.

szekerek bágyadtan, de melegen sírtak terhük a l a t t . B ú z á t :

kenyeret v i t t e k a f a l u b a . A kenyeret v i v ő szekereket a p o r sűrű, nehéz, lehulló lángjainak sötét árnyéka feketén é g ő drapériával v o n t a be -

m o s t b u k o t t le

a nap. V é r A n d r á s sietve j ö t t a háza felé, a h o l m á r várta k i s , s o v á n y asszonya a k a p u előtt. A kis asszonyka nézte a k o c s i k

végtelen

sorát, a m e l y b ő l az e l ő b b egy az ő u d v a r u k b a tért. M e g j ö t t a búza, A n d r á s ! A n d r á s szeme is o l y a n m e l e g nézésű v o l t . . . N é z d , m u t a t o t t a szekerekre — m á r h á r o m hete így h o r d a n a k . . . aztán e l c s u k l o t t a h a n g j a : megállás n é l k ü l ! A f ö l d régen élt így, m i n t az idén 1 I g e n , az asszony is ezt érezte, a m i n t a t e r h ü k alatt r o s k a d o z ó szekereket c s o d á l t a . . . A szekerek tetején i t t - o t t egy-egy p o r o s e m b e r a r c i m b o l y g o t t . . . s o k s z o r ú g y tűnt f e l n e k i - h o g y v é g t e l e n messzeség m ö g ü l e m e l ­ k e d i k e l ő az a r c u k . . . de a szekerek t e r h e : a búza - az m e l e g közel­ s é g b e n v a n ő h o z z á . . . K e z é t k i n y ú j t o t t a - a sárga, arany n e h é z s é g ű kalászok m e g é r i n t e t t é k a k e z é t . . . Felkacagott... A n d r á s c s o d á l k o z v a nézte vézna, beteges kis a s s z o n y á t :

olyan

v a g y , m i n t egy g y e r e k ! A z asszonynak h i r t e l e n k ö n n y e s lett a szeme: m i n d i g o l y a n g o ­ r o m b a ! Nézze — és a p o r m ö g ö t t i m b o l y g ó e m b e r a r c o k a t r e s z k e t ő szavával

olyan

közel

hozta, amint

a nevüket

mondotta: Nagy

A n d r á s . . . Kis József... Szomorú J á n o s . . . A n d r á s is felnézett a s z e k e r e k r e . . .

m o s t m e g é r t e t t e az a s s z o n y t :

m i l y e n á r v á k ezek az e m b e r e k o t t a búza f ö l ö t t ! . . . a b ú z a : a h o l ­ n a p ! . . . és ő k : o t t a szekereken

?...

A n n á h o z lépett és m e g ö l e l t e - hiszen s z e r e t l e k ! . . . u g y e , m i l y e n szép, m i l y e n n a g y ez? - ezek a s z e k e r e k ! S z é p , t ö r ü l t e m e g a szemét k ö t é n y é v e l az asszony és m o s o l y g o t t . . . Csak az e m b e r o l y a n árva 1 . . . H a r a n g o z t a k . . . a nap végleg elment. A n d r á s m e g f o g t a melegen az asszonya k e z é t : g y e r e , g y ú j t s u n k l á m p á t ! É s ő is m o s o l y g o t t . I l y e n szép este - c s o d á l k o z o t t az asszony az urára. E l a d o m a búzát - szólt A n d r á s . A z asszony feje m e g h a j o l t : hát m é g i s ? M é g i s . . . n e m t u d o k tovább várni, most szóltam J á n o s n a k , v a ­ csora után á t j ö n . A n n a r e s z k e t ő kezében kétszer e l a l u d t a g y u f a , a m í g fényt a d o t t a kis petróleumlámpa. A n d r á s az asztalra helyezte a g y e r e k irkáját m e g a k i s p i r o s t o l l szárat m e g a tintát. T e h á t . . . — m o n d t a A n d r á s . A szekér búza az k é t e z e r - ö t s z á z . . . nehéz, nagy csontú

j o b b kezének

segített a ballal is e l h e l y e z n i

a g y e r e k tollát a nehezen h a j l ó u j j a i k ö z é . A z kétezer-ötszáz - m o n d ­ ta m é g egyszer. A k i s p i r o s fapálcika reszketett g ö r c s ö s e n ö s s z e ­ s z o r í t o t t u j j a i k ö z ö t t . A t i n t a v a s t a g o n szétfolyt a p a p í r o n , m i n t e g y n a g y , fekete f o l y ó . H i s z e n a k e n y e r e t adja el a h á z t ó l , a család f a l a t ­ ját. A n n a t u d t a , m i t g o n d o l m o s t az u r a - h o g y ne f á j j o n n e k i ú g y

-

k e m é n y e n m o n d j a ő i s : az k é t e z e r - ö t s z á z . . . csak m i k o r k i m o n d t a , a k k o r reszketett bele a fájásba, hiszen a télre n e m lesz k e n y e r ü k ! N o m o s t . . . - nézett f e l A n d r á s . A z asszony n e m bírta el a súlyos, k é r d ő nézést - a k i s lámpa m e g úgy f ü s t ö l g ö t t , l e j j e b b húzta h á t . . . M i l y e n j ó néha, h o g y f ü s t ö l ö g a lámpa. Ez igen kevés! K e v é s — szaladt k i az asszony száján is. Hát a k k o r ? . . .

a l o v a t n e m lehet, az köll a

A z asszony r e s z k e t e t t : a k k o r a C s i l l a g o t .

kenyérkeresethez.

J ó — m o n d t a A n d r á s —, a d j u k o d a a t e j ü n k e t is. A z m e g i n t két­ ezer-ötszáz. A t e h é n . . . K é t e z e r - ö t s z á z m e g i n t , írta. M é g h á r o m e z e r k e l l e n e ! H á t azt h o n n a n ? — nézett A n d r á s a lámpa k i c s i , p i s l á k o l ó fényébe. Kopogtattak... A n n a i j e d t e n k a p o t t a szemeihez - n e m , n e m szabad m o s t s í r n i ! A d j o n I s t e n j ó e s t é t ! - n a g y szál e m b e r lépett be, a szomszéd

-

János. Ü l j le, J á n o s ! — t o l t o d a A n d r á s

egy széket a

jövevénynek.

H á t megveszed a f ö l d e t , A n d r á s ? M e g , de nincs t ö b b p é n z e m , csak ö t e z e r dinár. A többit megadom jövő ilyenkor -

mondta komolyan András.

N e m várhatok addig. M é l y csend szakadt a s z o b á r a . . . m i n t h a sziklák d ő l t e k v o l n a rá, a h o n n a n nincs szabadulás. A k k o r hát hiába j ö t t e m hozzád. A n d r á s h i r t e l e n felegyenesedett: h a l l o t t a m , h o g y új h á z a d h o z be a k a r o d h o r d a t n i m á r m o s t a téglát, én b e h o r d o m ! N e m elég a h h o z egy l ó . D e ha én á l l o k a m e l l e t t a ló m e l l e t t , a k k o r e l é g ! M i t f i z e t s z ? N é g y e z e r dinárt. É n b e h o r d o m h á r o m é r t , csak a d d i d e a f ö l d e t , ötezer dinárt h o l ­ n a p á t a d o k — az nyolcezer. A z t m o n d t a d , annyiért o d a a d o d I A s z o m s z é d m e g l e p e t t e n nézett A n d r á s r a — miért k e l l n e k e d ú g y az a f ö l d ? . . . hát j ó , n e m b á n o m , m o n d t a , m i k o r A n d r á s n e m f e l e l t , h o l n a p m e g í r j u k a szerződést, de ha idejére n e m lesz b e n t az a n y a g , a k k o r elveszik a p é n z e d ! B e n t lesz - derült f e l A n d r á s arca. A k k o r h o l n a p gyere át a pénzzel. O t t leszek! A szomszéd e l k ö s z ö n t . M i k o r A n d r á s visszatért a s z o m s z é d kikísérése után, a feleségét az asztalra b o r u l t a n találta, z o k o g v a . M i é r t sírsz? M i t tettél, A n d r á s ? A n d r á s szelíden m o s o l y g o t t : h a l l o d ?

A szoba c s e n d j é b e behallatszott az életet h o z ó szekerek m e l e g , örömös sírása... F ö l d e t v e t t e m a g y e r m e k n e k ! - b ú g o t t Fel A n d r á s hangja, m e g ­ szépítve a k i s , szegényes szobát a m e g r á z ó ö r ö m é v e l . . .

Hallod,

m i l y e n szép ?! D e h o g y a n f o g o d te azt a m u n k á t e l v é g e z n i ? A z m é g két l ó h o z is sok m u n k a lenne arra az i d ő r e ! H á r o m ember helyett f o g o k d o l g o z n i ! M o s t m á r az asszony sem s í r t . . . A n d r á s ? M i t akarsz? A

k i s , halvány

asszony s z e m é b e n

forró

fény

csillant

m i n t m i k o r a p o r h i h e t e t l e n távlatai m ö g ö t t i m b o l y g ó látta a búza f ö l ö t t . . . k ü l ö n ö s fény,

meg... arcokat

az élet h i h e t e t l e n távlataiba f é n y ­

v a l ó s á g o t t e r e m t ő . . . e g y - k é t szóban o l y a n r o k o n i , o l y a n m e g ö l e l ő j ó s á g ú : és én egy p i l l a n a t i g sem h a g y l a k el t é g e d ! A n d r á s n e m szólt s e m m i t , csak m e g ö l e l t e a k i s asszonyát. A

lámpa m á r n e m f ü s t ö l t . . .

tiszta, fehér fény h i n t ő d ö t t

szét

a s z o b á b a n . . . így hallgattak valamit, a m i behallatszott hozzájuk... A föld d a l o l t !

BÚZAVIRÁG.

A juhász az Istennel beszélget, ha sír a f u r u l y á j a . . . m e r t a juhász panaszát csak az értheti m e g — a k i ezt az elégett f ö l d e t : a sziket ide t e r e m t e t t e a Tisza p a r t j á r a . . . a k i i d e t u d t a t e n n i ezt a h a l o t t földet az é l ő , a kenyeret adó m e l l é . . . a k i szívet t u d o t t a d n i m é g egy sze­ g é n y juhásznak is 1 . . . Sír, sír a f u r u l y a . . . K i tanyája ez a nyárfás? N e m hallszik be a k u r j a n t á s ? ! N o n o . . . n e m m i n d e n tanya e g y f o r m a á m ! A juhász felnéz a rózsás, tulipános szűrről a búzavirággal díszí­ tett kalap a l ó l . . . (Mégiscsak v a n a sziken virág!) Hát k e n d az, P é t e r b á c s i ? A z , P é t e r - az ö r e g k o n d á s v o l t , a szik f i a szintén - a sánta k o n ­ dás, a k i n e k a p i r o s arca m i n d i g n e v e t a fehér haja alatt. (Furcsa ez a k o n d á s f é l e ! . . . ő őrzi a szik l e g k o m o l y a b b állatját, aztán m é g i s ő a puszta t r é f a c s i n á l ó j a ! E z e n is t ö r h e t n é k a t u d ó s o k a f e j ü k e t

-

hogy miért?) Fiát a d j o n I s t e n , b á t y á m ! — piszkálta m e g a b ú z a v i r á g o s k a l a p o t két ujjával a juhász. ( A z ö r e g e t k ö s z ö n t e n i k e l l — de az csak k o n d á s lévén - ha csak m é r t é k k e l k ö s z ö n t ő d i k egy juhász á l t a l ! ) D e nehéz a kalapod, J ó z s i ! A juhász észrevette a v á g á s t : n e m g y a l o g járt az! H a n e m s z a m á r o n ! . . . - m o n d t a ártatlan arccal a k o n d á s . Kendnek megint jó kedve v a n ! E g y ú t o n j á r o k vele. A s z o n g y á k p e d i g , h o g y attól g ö r b e a lába, m e r t kerülte az egye­ nes u t a t ! A k o n d á s a p r ó , fényes gyerekszeme h u n c u t u l v i l l a n t : asszonyhoz

sohase vezet egyenes ú t ! . . .

a furulyáddal m e g éppen

elijeszted!

I g e n sírós I A juhász pihés arca e l p i r u l t : n e m h í v o k é n s e n k i t . A Julist ugyan hívhatod m á r ! N e m hívom én! N o , csak azért m o n d o m , m e r t t u d o d : k á r lenne é r t e d ! A furulyád n e m j ó k a t b e s z é l . . . E g y idő ó t a csak s í r ! N e törődjék kend v e l e m ! M á s az — a k i t ö r ő d i k v e l e d ! -

mondta szomorúan a kondás.

J ó z s i t u d t a — k i az a : m á s . A R o z i k a az, Péter bátya leánya, kis, s o v á n y , fekete leány, a k i úgy nézi őt, m i n t a t e m p l o m b a n az I s t e n t : k ö n y ö r g ő n . . . s z o m o r ú imára nyílt s z e m m e l ; m i n t h a m o s t is érezné ezt a nézést - ezt a n e h é z f á j á s ú t ! H á t nincs szíve csak ú g y l e l ö k n i m a g á r ó l . . . Csendesen s z ó l : rosszul teszi. A k o n d á s m é g egy p r ó b á t tesz, a F e r i lovát láttam a M o l n á r é k tanyája e l ő t t . . . arra l e g e l t e t t e m . A juhász r e s z k e t e t t . . . K i j ö t t az apja is a k ö n n y ű szekéren, talán m é g m i n d i g o t t v a n n a k ...

leánykérés ez, J ó z s i ? Jaj, azt a c s i l l a g o s ! - rántotta lc J ó z s i a k a l a p o t a j o b b s z e m é r c . . . H a n e k e d ez így fáj f i a m - a k k o r I s t e n á l d j o n ! . . . a k k o r én ide

hiába j ö t t e m ! H i á b a , b á t y á m ! - és a t á v o z ó ö r e g n e k m o s t m e g e m e l t e tisztes­ séggel a b ú z a v i r á g o s k a l a p o t . E l m e n t az ö r e g k o n d á s , n e m is nézett vissza. V i t t e a n a g y bána­ t o t a s z í v é b e n : hiába j ö t t . . . csak h e r v a d az ő kis l á n y a . . . a szép, nagy fekete szemei m i n t h a m á r n e m is ezt a világot n é z n é k . . . csak k ó b o r o l a s z i k e n , m i n t a délibáb — a m i t n e m lehet m e g é r t e n i . . . de ha mást szeret az a l e g é n y ! - és o l y a n n a g y o n ! H e j , ö r e g P é t e r g o n d o l t a m a g á b a n - , n a g y m e g p r ó b á l t a t á s t k ü l d ö t t rád az I s t e n . . . a szemeid e l ő t t h e r v a d c l egyetlen g y e r m e k e d és n e m t u d s z segí­ teni! Hirtelen lódobogást h a l l o t t . . . K o m l ó s F e r i v á g t a t o t t a M o l n á r é k tanyája f e l ő l . . . A d j o n I s t e n , Péter b á c s i I . . . R a g y o g o t t a l e g é n y szeme, és csak ú g y repült a ló alatta.

Pétert v a l a m i hirtelenül m e g á l l í t o t t a : F e r i abban az irányban v á g ­ t a t o t t , a h o l J ó z s i legeltetett. N e h a g y d , Isten, h o g y ezek m o s t talál­ k o z z a n a k ! Baj lenne a b b ó l ! M i é r t is n e m m a r a d t m é g o t t ? D e már vissza n e m m e h e t . . . N e h i g g y e , J ó z s i , h o g y az ö lánya csak o l y a n , a k i t kínálni k e l l ! E g y fohászt azonban n e m t u d o t t e l n y o m n i : őrizd m e g , I s t e n ! H a már a n n y i r a szereti az a k i s l á n y . . . S z o m o r ú a n b a l l a g o t t t o v á b b . . . hiszen már o d a se é r n e ! Józsi felfigyelt: lódobogás...

ha ő lenne? K é t m a r o k r a f o g t a

a hosszú, nehéz j u h á s z b o t o t . . . E g y szempillantás, és m á r o t t is v o l t a l o v a s . . .

S z é p , délceg,

barna g y e r e k , kis, fekete bajusza p i r o s arcára s i m u l t — m i n t h a o d a ­ csókolták v o l n a ! J ó z s i m e g r á z k ó d o t t . . . de csak egy villantásnyira, m e r t a n n y i idő alatt m á r a kezében v o l t a k ö t ő f é k . . . A ló m e g t o r p a n t , aztán f e l á g a s k o d o t t . . . de a juhász e g y rántás­ sal megállást p a r a n c s o l t : szállj le, beszédem v o l n a v e l e d ! Nincs időm, a hívogatók várnak! N e m lesz k i n e k h í v o g a t n i ! H o n n a n tudod? — kacagott Feri. E j n y e , te z s i v á n y ! -

emelte f e l a b o t j á t a j u h á s z . . . de ütés n e m

történt. A fekete c s i k ó megfeszített i n a k k a l s z e g e z ő d ö t t bele a szik csil­ l á m l ó , p o r z ó f ö l d j é b e — üres n y e r e g g e l . A gazdája o t t h e m p e r g e t t az a p r ó szálú pázsiton, a m i t az éjjeli e s ö csalt k i e b b ő l a p o k o l i s z o m j ú s á g ú f ö l d b ő l ü d é b b , leghamvasabb

amiből a leg­

fű b ú v i k elő az é g bármilyen

kicsi

köny-

nyére... A juhász m e g a csikós v i l l á m g y o r s m o z d u l a t o k k a l

birkóztak...

százszor elestek, százszor t a l p r a u g r o t t a k . K í m é l e t l e n harc ez! - i t t nincs m e g b o c s á t á s ! A z e g y i k r e r á m o s o l y ­ g o t t , a másikat

megcsalta a l e g n a g y o b b

délibáb: a

szerelem...

a m e l y n e k csalódása és a m o s o l y a e g y f o r m á n c s o d á l a t o s . A

két f i a t a l e m b e r újra t a l p r a állott — f ú j v a , l i h e g v e , r e s z k e t ő ,

k i m e r ü l t i n a k k a l - de m e g n e m b o c s á t ó i n d u l a t t a l : b o l d o g s á g g a l az

e g y i k , keserű f á j d a l o m m a l a m á s i k . . . a szerelem a b o l d o g s á g g a l is, a b o l d o g t a l a n s á g g a l is ö l . . . összeszorított

foggal,

rettenetes

szótlansággal

újra

egymásba

markoltak. A ló hirtelenül elcsen f e l n y e r í t e t t . . . M i n t h a a világ m e g m o z d u l t v o l n a m ö g ö t t ü k : ezer szilaj c s i k ó v á g t a t o t t feléjük - a m e d r é b ő l kicsapó é l e t . . . az é g határai kitágul­ tak - felbomlottak...

m i n t a két legény szívében, a k i k a szerelem

t ü n d é r o r s z á g á b a n n e m láttak mást, m i n t szerelmük délibábjait • a c s ó k o k a t , a m i t a másik el akar v e n n i ! S m i n t h a a puszta incselkedne v e l ü k , m i n t h a kacagná ő k e t — Szerelemtől káprázó s z e m ü k elé tündérpalotákat v a r á z s o l t . . . z é t e k : i l y e n az élete a n n a k , akié a Julis szíve l e s z . . .

Néz­

égbeszállás,

napsugaras kacagás - az életet feledtető m e l e g á l m o d á s : t i t k o k t i t ­ ka - c s ó k . . . d é l i b á b . . . A puszta játszott a f i a i v a l . . .

A Tisza felől egyre k ö z e l e b b j ö t t

a délibáb... S e m m i sem t u d j a az életnek szebb t ü k r é t m u t a t n i - m i n t : a déli­ báb! M e g i g é z i az e m b e r lelkét t i t k o s , f é n y l ő s z é p s é g e i v e l . . . akár fe­ lénk j ö n , akár az e m b e r t a r t s o n feléje - c l n e m é r h e t ő . . . csak m e g ­ m u t a t j a m a g á t , csak felcsillan, egyet m o s o l y o g , és érezzük, h o g y cz a szép az, ez az az elérhetetlen, a k i játszik az e m b e r r e l : az é l e t ! . . . E g y p i l l a n a t káprázata az élet i s ! V a l a h o n n a n j ö n egy k i s szell ő c s k c és szétfújja a r a g y o g ó g y ö n g y s z e m e k e t . . . D e s z é p ! É r d e m e s érte l e n n i - küzdeni é r t e ! A puszta v é g t e l e n s é g e él a f i a i b a n . . . szeretik a délibábot — a ha­ tártalan é l e t e t : a m e s é t . . . m e s é k szépségeivel szeretnek 1 . . .

határ­

talanul... A k ü z d ő k egy p i l l a n a t r a m e g á l l t a k , h o g y újra és v é g t c l e n e b b ü l összecsaphassanak!... arcuk verejtéktől, portól sáros... Z s i v á n y ! - h ö r ö g t e a juhász. E g y k i s b o r z o n g á s a Tisza f ö l ö t t . . .

m i n t egy messzi s ó h a j , és

eltűnt a d é l i b á b . . . de a t ü n d é r o r s z á g helyén egy k i s s o v á n y , barna lányka jött a k ü z d ő k f e l é . . . m é g szinte g y e r m e k - csak a f e k e t e sze­ m e i c s i l l o g n a k b o r ú s m e l e g s é g g e l : bánattal, szépséggel, s z e r c l c m -

m c l ! . . . O l y a n v o l t , m i n t a bánat virága egy puszta k e r t k ö z e p é n . . . a délibáb k e l y h e - ö r ö k t i t o k : a v á g y ! T a l á n az ö sóhaja v i t t e c l a l e g é n y e k s z e m é r ő l a k á p r á z a t o t ! . . . N e m szeretett a J u l i s t é g e d s o h a ! — l i h e g t e a c s i k ó s . . . csak ját­ szott v e l e d ! Tetszett n e k i a d a l o d - a m i az ő szívében is b e n n e v o l t : a szerelem! Tetszett n e k i a furulyaszó a h o l d v i l á g o s é j s z a k á b a n , a m i e l m o n d t a , h o g y m i l y e n szép a s z e r e l e m ! A juhász k ö r ü l n é z e t t . . . eltűnt a d é l i b á b , s z e m é b e n k ö n n y csil­ l a n t : hát csak játék v o l t ? . . . aztán h i r t e l e n a kezét n y ú j t o t t a a csi­ k ó s n a k : hát a k k o r légy b o l d o g ! — m e r t én m á r úgyse leszek! ( N e m azt m o n d t a , h o g y a lány legyen b o l d o g - az m á r a másé.) A

c s i k ó s m e g s z o r í t o t t a a juhász kezét szótalan

komolysággal,

a m i azt j e l e n t e t t e : e l i s m e r e m , h o g y derék e m b e r v a g y ! A z t á n e l ­ vágtatott. .. A fekete c s i k ó r e p ü l t . . . e g y r e k i s e b b lett a l o v a s - n ő t t a t á v o l ­ ság. . . v é g r e e l n y e l t e a puszta, m i n t a J ó z s i b o l d o g s á g á t . A kisleány e k k o r ért o d a J ó z s i h o z . . . J ó napot... Józsi nem köszönt

vissza...

de e l f o r d u l n i sem

tudott

tőle...

v a l a m i o l y a n melegen fénylett a leányka fekete s z e m e i b e n . . . A kislány i j e d t e n nézte J ó z s i m e g t é p e t t r u h á j á t : J é z u s , m i t ö r ­ tént magával? J ó z s i szégyellősen nézett f é l r e . . . a kislány látja m e g t é p e t t álmait — h o g y n e m k e l l e t t annak a m á s i k n a k ! L á t t a m , h o g y kezet f o g t a k - s u t t o g t a a lányka - , de j ó , h o g y n e m történt s e m m i baja! N e félts te e n g e m - szólt a juhász, de a hangja n e m t u d o t t k e ­ mény l e n n i . . . -

aztán miért is féltenél, hiszen s e n k i d se v a g y o k !

A leányka arcán g y o r s k ö n y ű p e r g e t t a l á . . . N o n o . . . — s u t t o g t a m o s t J ó z s i i s . . . s egy lépést t e t t a lányka felé - v a l a m i m e g r o p p a n t a talpa a l a t t : a f u r u l y á j a ! . . . M i é r t t ö r t e cl? - szólt fájón a leány. M e r t ezen n e m t u d t a m v o l n a t ö b b é

dalolni!...

H á t d a l o l m é g ? - kérdezte a kislány f e l f é n y l ő s z e m e k k e l . T a l á n te szereted a n ó t á t ? - m o s o l y g o t t a juhász.

A leányka n e m t u d o t t J ó z s i r a nézni, h i r t e l e n l e h a j o l t és elkezdte szedegetni a f u v o l a széttört d a r a b j a i t . . . M i t csinálsz, R o z i k a ? — szaladt k i a leány n e v e a juhász a j k á n . Megnéztem, hogy milyen volt? M i é r t ? . . . - kérdezte J ó z s i és ő is letérdelt R o z i k a mellé - a pusz­ ta p o r á b a . H o g y ne i l y e n t v e g y e k a vásáron m a g á n a k ! . . .

Ha vehetek? —

m o n d t a elhalványodva Rozika. V e h e t s z , v e h e t s z ! - f u l d o k l o t t a juhász. H a nem mondja meg senkinek?! P e d i g szeretném 1 I g a z á n ? — s ü t ö t t e le s z e m é t e l p i r u l t a n R o z i k a . I g a z á n ! - l i h e g t e J ó z s i . . . H i s z e n te o l y a n v a g y , m i n t a . . .

mint

a . . . h i r t e l e n lekapta a kalapját — n e s z e ! . . . és a leánynak adta m e l l ő ­ le a k é k , csillagszemű b ú z a v i r á g o t — a m i a k e n y é r k ö z ö t t n ő . . .

SZOMORÚF.K

BÖLCSŐJE

S z o m o r ú J á n o s csak nézte a nagy diófát, a m i o t t állott a c s ö p p n y i u d v a r k ö z e p é n . . . n e m v o l t még egy i l y e n a f a l u b a n . A háza kicsi v o l t , o l y a n , m i n t száz más a f a l u b a n : az édes anya­ f ö l d b ő l v o l t v e r v e a fala, j ó v o l t benne l a k n i . . . az életük úgy v i r á g ­ z o t t benne, m i n t a m a g a végtelen m e z ő b e n - egyszerűen, csodála­ t o s a n . . . a tavasznak ö r ü l t e k , a nyár kenyeret a d o t t , az ősz b i z o n y s o k s z o r k ö n n y e t is h o z o t t — csak a k i s f e h é r falú ház v o l t m i n d i g j ó : n y á r o n e n y h e t a d ó , h ű s . . . télen m e l e g , v é d ő . . . J á n o s szeme m e g s i m o g a t t a a kis házat. H e j , dc m o s t e l m e g y a v é d e l m e z ő d : kiszáradt a diófa, a k i a h i ­ d e g k e l e t i szél elé tárta a mellét - a vastag törzset m e g a karjait — á g a i t . . . a záport sem f o g j a f e l m e g a j é g c s ő t óriási, p u h a p a p l a n ­ jával - k o r o n á j á v a l . . . n e m lehet a kenyeret sem m e g s z e g n i , az új lisztből valót, Istent dicsérő s z ó k k a l a h ű v ö s é b e n - n e m ad t ö b b é á r n y é k o t , n e m hajt t ö b b é l o m b o t -

n e m enyhíti t ö b b é az izzadó,

fáradt h o m l o k o t m u n k a u t á n . . . a kalács diója is hiányozni f o g kará­ csonykor, húsvétkor... J á n o s szemét elönti a k ö n n y : hát e l m e n t é l , édes t á m o g a t ó n k , j ó barátunk - t e s t v é r ü n k . . . itthagytál, m e g h a l t á l ! Á t k ö s z ö n t a szomszéd a k e r í t é s e n : hát elszáradt? J á n o s ! E l . . . f u l l a d o z i k J á n o s szava. üreg volt? A z apám ü l t e t t e . . . N e h é z az ö r e g t ő l m e g v á l n i . . . I g a z , felelte a s z o m s z é d . . . i g a z . . . dc ha a régi n e m é l ? aztán az ú j b ó l is lehet i l y e n terebélyes, szép, e r ő s fa -

m i n t g y e r e k b ő l az

e m b e r : a k i k egyszer m a j d átveszik a m i h e l y ü n k e t . . . így él ám a fa is, elöregszik az is - és helyet ád a friss h a j t á s n a k . . . b i z o n y , J á n o s , elöregszik

m i n d e n , csak az élet m a r a d m i n d i g

fiatal...

örök...

M á r ő s z v o l t , de J á n o s m é g m i n d i g n e m vágta k i a kiszáradt d i ó ­ fát. . . ú g y s a j n á l t a . . . emlékezett a g y e r m e k s é g é r c , a m e l y b e n o l y a n sok e m l é k e t h a g y o t t a d i ó f a . M i n t az édes kalács íze, a m i t m é g az anyja a d o t t a k e z é b e , úgy élt az életében az a m ú l t , a m i t ez az ö r e g diófa t a r t o t t e m l é k e z e t é b e n . H a kivágja, m i n t h a a m ú l t életét pusz­ títaná c l . M i l y e n árva, m a g á n o s lesz a k i s ház a j ó barát n é l k ü l ! E h , n e m is vágja k i . . . l e l k é b e n v a l a m i d ö b b e n e t l o b b a n : hátha m é g kivirágzik?... A z asszony b e g y ú j t o t t a k e m e n c é b e , és este o d a b ú j t a k a m e l e g e m e l l é az ősz h i d e g lehelctű éjszakája e l ő l . . . az asszony t e k i n t e t e k ü l ö n ö s m e l e g s é g e k e t szórt J á n o s r a . . . J á n o s megreszketett ajkáig

d o b t a a melegre

e b b e n a mély m e l e g b e n , a

szomorúságát

k í v á n k o z ó szíve, m i n t h a v a l a m i

csodát

várna, ú g y m o n d t a : kiszáradt hát a d i ó f a . . . A z asszony szeme k i g y u l l a d t m e g r á z ó f é n n y e l : g y e r m e k ü n k lesz, János! J á n o s az asszony s z e m é b e b ú j t : i g a z ? . . . m o n d d , i g a z . . . — szavá­ b a n t á n c o l t az ö r ö m . I g a z — szólt az a s s z o n y . . . — édes p á r o m . . . — és J á n o s mellére ejtette t i t k o k k a l t e l i s z í v é t . . . J á n o s az asszony s z e m é b e b ú j t : i g a z ? . . . m o n d d , i g a z . . . g y e r m e ­ k ü n k l e s z . . . — m e g ú j u l t az é l e t ü k . . . az élet n e m h a g y t a el ő k e t . . . h o n n a n is t u d i l y e n ö r ö m j ö n n i ? ! K é s z í t h e t i k e n d a b ö l c s ő t . . . — s ú g t a p i r u l v a az a s s z o n y . . . J á n o s s z í v é b e n m á r r i n g o t t a b ö l c s ő : m á r kicifrázta, m e g f a r a g t a . . . soha n e m érzett s z e r e t e t b ő l ö s s z e r a k t a . . . m á r r i n g o t t a b ö l c s ő a szavában, a m i n t f e l e l t az a s s z o n y n a k : m e g f a r a g o m , a h o g y csak tudom...

a l e g p u h á b b fát keresem

hozzá...

és e k k o r

fölfénylett

előtte az árva, elszáradt d i ó f a . . . Jaj, m o n d t a m e g r e n d ü l v e . . . j a j ! . . . te d r á g a , te testvéri f a . . . hát ezért száradtál te k i ?!... M i r ő l beszél k e n d ? H á t a diófáról - m o n d t a J á n o s . . . a k i n e k a két szeme két fáklya az éjszakában, a m i k b e t ö l t i k fénnyel a v i l á g o t . . . fénnyel, a m i e l ő t t l e c s u k ó d i k a szem, a m i t n e m lehet m o n d a n i , m e r t a szók g y e n g e ­ s é g é b e n elvész a s z é p s é g e . . .

A z asszony sem szólt s e m m i t , csak k ö z e l e b b b ú j t

Jánoshoz...

hiszen ő érti J á n o s t : h o g y azért száradt k i a diófa, h o g y a g y e r m e k ­ n e k l e g y e n b ö l c s ő j e . . . h o g y m e l e g , p u h a fája ringassa a g y e r m e ­ k ü k e t , azt az új életet - a k i e l j ö n ebbe a h á z b a : az élet ö r ö m é n e k 1... és h o g y a diófa odaadta m a g á t b ö l c s ő n e k — h o g y ringassa azt az örömöt!...

A KISHARANG

SZÓLT.

A faluban már tudták, h o g y V e r András k i t hoz a szekéren. É s m i k o r a háza elé é r t , száz szem leste kíváncsian a szekér t e r h é t

-

a k i s újszülött g y e r m e k e t , a k i t a szép A n n a a m e z ő n szült m e g , a búzakeresztek á r n y é k á b a n . E l ő s z ö r az anyát e m e l t é k le. A szép barna asszony szégycllősen s ü t ö t t e le n a g y , mély tüzű fekete szemeit, de a d d i g n e m engedte, h o g y b e v i g y é k a házba, a m í g a g y e r e k e t k a r j a i b a n e m t e t t é k . Anna boldogan mosolygott a gyermekre... M i l y e n szép I - s u t t o g o t t a n é p . Menjünk már - türelmetlenkedett V é r András. A

szép, n a g y g a z d a g ház ajtaját

kitárták,

h o g y befogadja

új

lakosát... A l i g é r t e k a z o n b a n a k ü s z ö b i g , a m i k o r e l ő s z ö r egyet-egyet csen­ d í t v e , aztán s ű r ű n , m i n t a m é l y b ő l f e l f a k a d t k ö n n y o m l á s a - h a r a n ­ gozni kezdtek. A kisharang szólt... Gyermekre harangoznak! — hangzott a megdöbbenés. Árva Julis gyermekét temetik — m o n d t a valaki. A n n a feljajdult a küszöbnél: jaj! É s kétségbeesetten

szorította

magához gyermekét. N y u g o d t a n , leányom — m o n d t a András anyja. M e n j e t e k , m e n j e t e k ! — szólt i z g a t o t t a n A n d r á s . A nép dermedten hallgatta a harangszót... A n n a e g y r e n y u g t a l a n a b b lett a magas h ó f e h é r á g y o n és m a j d a g y o n s z o r í t o t t a g y e r m e k é t ölelésével. A j t ó t , a b l a k o t b e c s u k t a k , de a h a r a n g sírása á t t ö r t m i n d e n e n . . . t o m p á n k i c s i t , de annál s z í v e t t é p ő b b e n sírt, csengett be a s z o b á b a : Árva Julis gyermekét t e m e t i k . . .

A n n a lázas l e t t . . . a n é p a k o n y h á b a n i m á d k o z o t t . . . a k i s g y e r ­ meket k i kellett venni A n n a égő melegségű öleléséből. Anyám! - sikoltott Anna, h o l van András? M e n j e t e k csak szépen haza - kérte A n d r á s anyja a népet - , h a d d pihenhessen ez a szegény asszony! M i k o r aztán egyedül m a r a d t A n n á v a l , szelíden s i m o g a t n i kezdte a lázas h o m l o k o t . . . c s i l l a p o d j , g y e r m e k e m , édes l á n y o m ,

tudod:

s z e r e t l e k . . . anyád se szerethetett j o b b a n ! H o l van András? - nyöszörgött A n n a . A z ö r e g a s s z o n y két k e z é b e v e t t e A n n a fejét, sír, édes l á n y o m , s í r ! O t t z o k o g a hátsó s z o b á b a n . . . e n g e d j ü k , h a d d s í r j o n . Anyám? A n n a ! - r e m e g e t t föl az ö r e g anya hangja - é r t s d m e g , g y e r m e ­ k e m : ez n a g y d o l o g . . . mégis az ő f i a v o l t ! U g y e azt siratja? A z t . . . szegény J u l i s ! M a g a is az ő pártján v a n ? . . . Jaj n e k e m ! H o l a g y e r m e k e m ? ! — sikoltott. A t i e d i t t v a n , A n n a . . . de a J u l i s é már n i n c s ! N e m szánod ő t ? M a g a n e m szereti az én g y e r m e k e m e t ! Az

öregasszony

szeméből

kibuggyant — a

könny,

szeretem,

A n n a ! M a j d m e g é r t e d : h o g y szeretem. D e azt is szerettem. N a g y o n s z e r e t t e m ! Jaj, j a j ! - z o k o g o t t - m é g k i sem k í s é r h e t e m a l e l k e m e t ! András! — a k a r o m hogy András i t t l e g y e n . . . - sikoltott A n n a . Hívom, gyermekem, hívom... Mikor dult...

csak vigyázz, vigyázz m a g a d r a !

A n n a egyedül m a r a d t , rettenetes erőfeszítéssel

megfor­

p o k o l i , v a d f á j d a l o m l o b o g o t t egész testében, a lelkét is

e l é g e t ő f á j d a l o m . . . jaj, de árvák v a g y u n k . . . s u t t o g t a a k i s g y e r m e k ­ n e k , nincs s e n k i n k . . . m é g az is, a k i n e k l e g j o b b a n i t t kellene l e n n i — az a p á d n a k , az is mást s i r a t ! . . . Szeme a k i s g y e r m e k s z e m é b e m é l y e d t : az Á r v a J u l i s é t t e m e t i k , de te arról n e m tehetsz! -

Köny-

n y e i ráfolytak a k i s g y e r m e k a r c á r a . . . A k i s g y e r e k erre f e l n é z e t t . . . nézte azt, a k i sírt f ö l ö t t e . . . v é g t e ­ l e n , tiszta élettel n é z t e . . . n e m m o s o l y g o t t és n e m s í r t . . . A n n a m e g d ö b b e n t : ez m é g n e m t u d s e m m i t - á r t a t l a n ! M i n t az a másik!

Nehezen,

fuldoklón

sírt...

így találta

őt

András

meg

anyja.

M e n j o d a - szólt az anya f i á n a k . . . hangja szigorúságában e l l e n ­ állhatatlan j ó s á g e r e j é v e l . . . —, c s ó k o l d m e g a g y e r m e k e d e t és az anyját! A n n a ! - könyörgött András. A n n a n e m f o r d u l t m e g , a g y e r e k é t nézte m é g m i n d i g . . . — S í r ­ hatsz, A n d r á s - szólt v é g r e , vissza n e m f o j t h a t ó bánattal. Sírtam - felelt A n d r á s és felemelte a f e j é t . . . - A n n a ! - f u l l a d t el a hangja - a f i a m a t t e m e t i k ! Ö is az e n y é m v o l t ! ! Messziről v a l a m i v a d , bús é n e k k ö z e l e d e t t . . . A n n a - z o k o g o t t fel András - , j ö n n e k ! . . . H a l l o m . . . - f i g y e l t föl A n n a i s . . . - , n y i s d k i az a b l a k o t ! András m e g i n g o t t . . . N y i s d k i , f i a m , h á t ! — szólt az anya. Négy,

fehérbe öltözött

leányka

v i t t e a kis fehér

koporsót...

H a d d lássam én is, anyám - s u t t o g o t t A n n a . A z ö r e g a s s z o n y segített A n n á n a k . . .

Árva Julis o t t tántorgott

a n é g y f e h é r b e ö l t ö z ö t t lányka u t á n . . . i t t b e n t p e d i g a két másik asszony szeme e g y m á s b a m é l y e d t . . . A n y á m — kérdezte lázas fényben A n n a szeme —, ez ő ? . . . I g e n - i n t e t t az ö r e g e b b . . . - , ő i s . . . l á t o d : a n y a . . . m i n t m i ! . . . A n y á m ?! M o n d d csak, l á n y o m ! M e n j e n el maga i s . . . kísérje k i maga i s . . . é s . . . A z anya m e g r e n d ü l t e n nézett A n n á r a : azt a k a r o d , h o g y szóljak neki? I g e n - h u n y t a le a s z e m é t A n n a , a m e l y b ő l m o s t n a g y vizű k ö n y nyek szivárogtak... - , m o n d j a meg n e k i : hogy s z á n o m . . . h o g y fáj, h o g y ő se h a r a g u d j o n r á m . . . h o g y n e m ő lett A n d r á s asszonya I . . . A n n a m é g látta, a m i n t az ö r e g a s s z o n y J u l i s melle lépett, a k i s koporsó

után...

aztán

Andrásra

n é z e t t : szegény

te! — mondta

neki... A n d r á s f e l e m e l k e d e t t az a b l a k t ó l , h o g y az á g y h o z lépjen. N e m é g ! - szólt A n n a — m a j d ha kisírtad m a g a d a t ! A n d r á s a k i s g y e r m e k r e n é z e t t . . . h i r t e l e n az á g y h o z lépett és f e l -

k a p t a a k i c s i k é t . . . - jaj - m o n d t a - , j a j ! - h o g y hasonlít hozzá I . . . egészen o l y a n 1 A

tcstvérje

— szólt

Anna

fénylő

szemekkel...

-,

szereted?!

A n d r á s ráejtette fejét a g y e r m e k v á n k o s á r a : m i n t az édes, élet­ a d ó k e n y e r e t ! — sírta el m a g á t é l ő ö t ö m m e l . . . É n i s . . . én is m e g s i r a t t a m azt a másik k i c s i k é t . . . és A n n a m e g ­ t i s z t u l t , árnyéktalan szemekkel m o s o l y g o t t . . . m o s o l y g o t t — m i n t k i n t a búzakereszt s i m o g a t á s á b a n : m i k o r megszülte g y e r m e k é t . . .

ÁRADÁS.

A frissen k á t r á n y o z o t t sleppből — a m e l y m i n t egy hatalmas, leszegczett k o p o r s ó m e r e v e d e t t a p a r t h o z - izzadt, piszkossá r o n g y o . l ó d o t t , félig mezítelen m u n k á s o k b ú j t a k e l ő : a k ő h o r d ó k . nyedt,

letépett i z m a i k

úgy lógtak

Eler­

kiálló c s o n t j a i k o n , m i n t

egy

vihartól c a f a t o k vitorlás u t o l s ó f o s z l á n y a i . . . E z e k h o r d t á k a bazaltsziklákat k i a p a r t r a a g é p h á z építéséhez. N e h é z k e s , v o n s z o l ó d ó lépésük c s i k o r g o t t a slepp tetején, a m i n t a p a r t h o z h i d a l ó k é t gerenda felé t ö r e k e d t e k . É l e s , fülre s u h i n t ó csengettyűszó

hívta elő ő k e t . D a n g e r ,

munkafelügyelője

csengetett f e n n

a vízszabályozó

a töltésen.

társaság

Gyülekezőre

híva

a munkásokat! V é r A n d r á s sziklával t e r h e l t talicskájával é p p e n a h í d h o z ért, m i k o r D a n g e r a c s e n g e t t y ű szíve felé n y ú l t . . . A talicska r o p p a n v a szakadt k i a k e z é b ő l . . . K é t karján a szakadásig feszült erek k a n y a r ­ g ó s , i j e d t c s o m ó s r e s z k e t é s b e o m l o t t a k : az a n y j a . . . I Reszketett a d ü h t ő l : sohasem elég n e k i , a m i t az e m b e r d o l g o z i k I V é r e s , beesett, alélt szeme iszonyút v i l l a n t . A

messzibe o m l o t t f a l u s z e g é n y e m b e r e i felhozták

szikláktól

t ö r t testüket a magas t ö l t é s r e . . . A z e l ő b b m é g e l h a g y a t o t t , szabad, m e g n e m t ö r t út m o s t m e g v o n a g l o t t a k ő h o r d ó k alélt, l e v e g ő t l e n lépésétől. A töltés m ö g ü l is csapatosan j ö t t e k a z o k , a k i k n e h é z , h i d e g s á r o s a n y a g o t v á j t a k , h o g y a szivattyúház alá m i n é l m é l y e b ­ b e n lehessen l e r a k n i a c c m c n t a l a p o t . E z e k n e k

arcán n e v e t e t t

az

a g y a g sárga t i t k a - az elmázolt izzadság. Szelíd, k o r a tavaszi, c s o d á l k o z ó r e g g e l v o l t . K é k s z e m ű . Ü d e . Szívre b ú j ó , g y e r m e k f e j ű .

A

töltésen túl, a v é g t e l e n s é g b e

futó

m e z ő k ö n s z á n t o t t a k . . . m i n t m e l e g , r e s z k e t ő kezű s i m o g a t á s o k ha­ sadtak f e l a barázdák az e k é k n y o m á n . András

fenn

a töltésen

megállott.

A

szántást

nézte.

Fekete,

f ö l d n e h é z fájások hasogattak benne mélyre ö r v é n y l ő jajbarázdákat: s z á n t a n i ! . . . s z á n t a n i ! . . . A z t i g e n ! . . . A z t j ó l e n n e ! A szántás az más!...

de

követ

hordani

szakadásig?!...

m e r t a tavasz a szántásban v a n . . .

Lehajtotta a

a remény!...

A

fejét:

kőhordásban

nincs t a v a s z . . . O t t a barázdák f ö l ö t t m a j d kalász n ő ! K a j l a bajuszú, elhasznált, elhasznált kis e m b e r állott m e g m e l l e t t e : Csűri J á n o s . Szántanak - m o n d t a , s n a g y , fáradt, b ú s barna szemeivel m a j d elnyelte a m e z ő t . N e v e t s é g e s e n n a g y b á n a t o k g ö r n y e d t e k k i a sza­ v á b ó l . Csűri J á n o s o l y a n v o l t , m i n t egy kiszáradt sírás. A n d r á s m e g v e t ő e n nézett végig a t ö p ö r ö d ö t t , s z o m o r ú

ember­

kén... K e n d m o s t is szánthatna, v o l t f ö l d j e ! N e k e m sohase v o l t

-

tette utána élesen. Csűri i j e d t e n kapta föl f e j é t : v o l t ? . . . Hát a z t á n ? ! A k k o r m i n e k mondja nekem, h o g y szántanak? Csűri J á n o s nehéz h ö k k e n é s b e t e h e t e t l c n c d e t t : miért beszél ez így ő v e l e ? . . . Miért üti így a szavával? Miért beszélsz így v e l e m ? . . . M i ? ! H á t azt h i s z e d . . . András azonban n e m f i g y e l t r á . . . A szántókat nézte. Csűri, m i n t h a a b o l d o g s á g a f ü g g ö t t v o l n á t ő l e , h o g y ez az e m b e r m o s t feleljen n e k i - h i r t e l e n k ö z e l e b b l é p e t t : te A n d r á s ? ! M i t akar? — m o r d u l t az m é r g e s e n . Persze, p e r s z e . . . h o g y m i t a k a r o k ? . . . — állott m e g benne a s z ó . H i s z e n A n d r á s n e m tehet róla, h o g y n e k i úgy fáj az, h o g y : szánta­ n a k ! M e r t erről a k a r t ő Andrással b e s z é l n i ! E z kenyszerítette a r r a , h o g y m e g s z ó l í t s a . . . ez a f á j á s : h o g y ő m o s t n e m s z á n t h a t . . .

Mert

elherdálta a földjét. R e s z k e t ő kétségbeesés f o g t a e l . . . A z e n y é m e t pusztítottam e l , n e m a tiédet - kiáltotta. I g a z , i g a z . . . - szólt A n d r á s , m e r t megsajnálta a reszkető, halvány kis e m b e r k é t . — N o , g y ű j j ö n hát, h a d d lássuk, m i t akar az az e m b e r ­ nyúzó. Állj m e g , A n d r á s i - kérlelte Csűri. M i t akar? A z t m o n d o d , h o g y v o l t f ö l d e m és h o g y m o s t is s z á n t h a t n é k ?

Jó, jó! Menjünk! Csak azt a k a r o m m o n d a n i : igazad v a n ! András megállott... L á t j a , k e n d — a hangja szelíd v o l t , r é s z t v e v ő —, és m o s t i t t t o l j a v e l e m a talicskát. A l i g a b e t e v ő f a l a t é r t ! M i n t egy k u t y a . No, no?... Csak n e m akarja t a g a d n i ? N e m a k a r o m . H a n e m hát, h o g y é n : m e g é r d e m l e m ! M e g k ö n n y e b b ü l t e n , felszabadultan csengett a szava. A n d r á s m e g r e n d ü l t e n nézett a k i s kajla bajszú e m b e r r e . . .

Hát

így érti ? így... meg

-

Csűri J á n o s s z e m é b e n

a megalázkodás

fájó

öröme

könny csillogott, a csengettyűzött

hangjában

térdre

esetten.

Siessetek m á n ! — kiabáltak feléjük az összegyülekezett m u n k á s o k . Csak ő k hiányoztak m é g . D a n g e r , a hatalmas szál e m b e r r e m e g v e állott a c s e n g e t t y ű m e l ­ l e t t . A r c a v ö r ö s v o l t az i z g a l o m t ó l . Együtt vagytok? — ordította. B i z o n y t a l a n m o r g á s v o l t a felelet. Azért

hívtalak

benneteket,

mert

a

folyammérnökség

áradást

j e l e z . . . A h e g y e k b e n m á r m e g k e z d ő d t e k az esőzések s az o l v a d á s ! V á r a t l a n u l . A h o l a töltést á t v á g t u k a szivattyú c s a t o r n á j a számára, délig bc k e l l t ö m n ü n k , m e r t k ü l ö n b e n a töltés n e m bírja el m a j d a n y o m á s t ! D é l r e i t t lesz az ár, arra készen k e l l l e n n i a töltéssel, m e r t k ü l ö n b e n b o r z a s z t ó baj lesz! Beláthatatlan m e s s z e s é g i g t ö n k ­ r e m e n n e k a f ö l d e k . . . a vetések és a g é p h á z - é p í t m é n y is e l p u s z t u l ! M i n d e n k i a helyére, és d o l g o z n i , d o l g o z n i ! J o b b a n , t ö b b e t , m i n t eddig! A munkások nem m o z d u l t a k . . . M i az? — o r d í t o t t a D a n g e r . A l e r o n g y o l t , r o k k a n t t ö m e g ú g y állott a helyén, m i n t egy h i r t e ­ lenül f e l t o r n y o s u l t h e g y . . . Sziklák a m e n e k ü l é s ú t j á b a n . . . m ü k tüze pusztító v o l t 1 Rögtön induljatok! N e m megyünk! A hatalmas e m b e r m a g á n k í v ü l kapta elő r e v o l v e r é t . . .

A sze­

Hohó... ó... ó!...

í g y m o r a j l i k m e g a tájfun a k i m o z d í t h a t a t -

lannak h i t t örök vizek felett. Indulj! N e m a d d i g v a n ám az! -

lépett elő A n d r á s . -

H a n e m hát az

a kérdés: bírjuk-e? N e m kérdezem! M i n d e n n e k lehet parancsolni -

m o n d t a k o m o l y a n A n d r á s —,

de az életnek n e m l e h e t ! N e m b í r j u k ! N é z z e n r á m m e g ezekre i t t ! D a n g c r szürke szeme h i d e g e n s i k l o t t át a t ö m e g e n , a k í g y ó h i d e g k é m l e l é s é v e l . . . de m i r e átérte a t ö m e g e t — a t e k i n t e t m e g i n g o t t : ezekkel a r o n c s o k k a l akar ő gátat v e t n i az á r n a k ? D o l g o z t u n k m i az é l e t ü n k é r t ! — i t t egy k i c s i t m e g á l l o t t A n d r á s , m e r t v a l a m i nehéz szó a k a d t a t o r k á b a . . . — m e g a kis családjainkért. O d a a d t u k , a m i n k v o l t : az e r ő n k e t ! — A hangja m o s t

felcsapott:

— és m i t k a p t u n k ? . . . M i t k a p t u n k ? ! Semmit! — zúgott a tömeg. H i á b a p a n a s z k o d t u n k , hiába k é r t ü n k v a l a m i k i s javítást — n e m k a p t u n k ! S ő t : egyre t ö b b e t d o l g o z t a t t a k v e l ü n k . É s azzal fenyeget­ t e k , h o g y h o z n a k más m u n k á s o k a t , hiszen v a n e l é g ! H á t d o l g o z ­ t u n k r o k k a n á s i g , m e r t k e l l e t t n e k ü n k is a k e n y é r ! D e m o s t m é g ha a k a r n á n k is — a k k o r sem t u d n á n k elvégezni azt a m u n k á t ! D e kell — toporzékolt Danger. E z t még k e l l ! I n d u l j ! A g y ö n g e , fáradt, elhasznált r o k k a n t a k újra sziklává t ö m ö r ü l t e k : nem! D a n g e r célba v e t t e A n d r á s t : te l á z í t ó ! E k k o r a szikla m e g i n g o t t . . . egy

kis darabkája:

Csűri

János

levállott a szikla faláról. J á n o s f e l v e t t egy ásót és m e g i n d u l t a csatorna f e l é . . . J á n o s ! - kiáltott fájdalmasan A n d r á s . T e d d le az á s ó t ! — d ü b ö r g ö t t f e n y e g e t ő e n a m e g b o m l o t t t ö m e g . D e J á n o s n e m nézett v i s s z a . . .

l e h a j t o t t f e j j e l m e n t a csatorna

felé. V o l t ebben a képben v a l a m i iszonyúan m e g r á z ó . . . v a l a m i u n d o ­ r í t ó szépség a Csűri J á h o s feje k ö r ü l . A t ö m e g m e g b é n u l t a n , lever­ t e n , tehetetlenül á l l o t t : k i t u d n a kezet e m e l n i erre a k i s vézna, s e n k i e m b e r r e ? . . . A k i m e g i n d u l t egyedül a b o r z a s z t ó á r e l l e n , h o g y

m e g v é d j e a vetéseket és h o g y ezzel az indulással m e g ö l j e

őket:

szegény n y o m o r u l t a k a t . . . A k i k tettét m e g n e m é r t ő , j a j g a t ó szív­ v e l állottak m o s t az élet határán, a m i n e k e g y árvize m á r régen k i ­ ásta a p a r t o k a t . . . és az az e m b e r , o t t m e g y egy ásóval gyenge keze­ i b e n , h o g y m e g i n d í t s a az a l á m o s o t t p a r t o k a t . M e n j e t e k ! — dühöngött Danger - , m e r t belétek lövök. E n g e d é ­ l y e m v a n r á ! K ü l ö n b e n is mindjárt i t t lesz a c s e n d ő r s é g ! A t á v o l b ó l autózúgás k ö z e l e d e t t . . . A m u n k á s o k ö n k é n t e l e n ü l arra f o r d u l t a k . . . A tavaszi n a p c s i l l o g ó , friss kacagása m e g t ö r t a s z u r o n y o k h i d e g fényén!

* A t ö m e g b e l c o m l o t t a m u n k á b a . . . izzadt, vért k ö p ö t t , h ö r g ö t t , f e l j a j d u l t - de d o l g o z n i k e l l e t t ! V é d e n i a f ö l d e k e t az ár e l l e n , a m i j ö n , feltartóztathatatlanul j ö n ! D a n g e r k i - k i s z a l a d t a d e s z k á k b ó l ö s s z e t á k o l t i r o d á b ó l , a h o l a te­ l e f o n f o l y t o n c s i l i n g e l t . . . É s kiabált, o r d í t o t t az e m b e r e k r e : g y o r ­ sabban, g y o r s a b b a n ! . . . száz k i l o m é t e r r e v a n m á r ! . . . m á r h a t v a n ! . . . m é g csak h a r m i n c ! . . . A folyó vize, m i n t valami titkos felvevőkészülék, már meg-meg­ remegett...

a mélyét t i t k o s h u l l á m o k r á z t á k . . . M c t c d t ,

megállott

csend v o l t . . . A l e g k i s e b b szellő sem reszketett, dc a slepp n y ö g ö t t , h ö r g ö t t a m é l y b ő l j ö t t ölelések s z o r í t á s á b a n . . . és e m e l k e d e t t , e m e l ­ k e d e t t - m i n t k o p o r s ó a ravatalra. M á r kétszer k e l l e t t a h i d a t m e g ­ hosszabbítani a partig, amelytől egyte t á v o l o d o t t . . . A munkások között csendörök sürögtek, egyre t ö b b e n . . . a töl­ ténytáskák f e l k a p c s o l v a , a s z u r o n y o k f e l ü t v e . D e úgy látszik, n i n c s rájuk s z ü k s é g . A m u n k a szépen h a l a d t . . . a csatorna k i á s o t t m e d r e egyre

jobban

tellett...

a nagy bazaltkövek

szikrázva

ölelkeztek

ö s s z e , a m i n t a t a l i c s k á k b ó l k i l ö k v e a m é l y b e é r t e k . A másik o l d a l ­ ról m e g h u l l o t t r á j u k a s ű r ű , nehéz szag, h o g y a k ö v e k e t

egymás­

h o z k ö s s e . . . l e r o g y ó e m b e r e k újra m e g újra f e l t á n t o r o g t a k . . . halá­ los r e s z k e t é s ü k e t d o b t á k a c s a t o r n á b a az ár e l é ! Csűri J á n o s e r n y e d t , g y á m o l t a l a n s á g t ó l f á j ó arcán a k i m e r ü l t s é g e l á m u l ó , g y e r m e k i m o s o l y a i s i m o g a t t á k — a m i n t a töltés

nőtt...

N e m szólt, n e m s ú g o t t össze s e n k i v e l , m i n t a t ö b b i e k t e t t e k , ha e g y m á s melle é r t e k . D o l g o z o t t . D é l b e n úgy látszott, m e g b o m l i k a r e n d , a m i k o r az e b é d e t h o z ó asszonyokat

és g y e r m e k e k e t a c s e n d ő r ö k

visszaterelték a f a l u b a .

N i n c s szünet, nincs e b é d ! - a l i g pár k i l o m é t e r már csak az ár. A z asszonyok és g y e r m e k e k n e m é r t e t t é k , m i t ö r t é n i k , miért n e m e n g e d i k ő k e t férjeikhez, az a p j u k h o z . Sírva, á t k o z ó d v a

engedel­

meskedtek. Csűri J á n o s másállapotban l e v ő feleségével b o l d o g u l t a k

legne­

hezebben. M i n d e n á r o n J á n o s h o z a k a r t m e n n i . V é g r e is kénytele­ n e k v o l t a k J á n o s t a k o r d o n elé v i n n i . J á n o s ! - sírt f e l az asszony. Csűri J á n o s m i n t h a n e m látná az asszonyát - értelmetlenül nézett rá. J á n o s , kérd el magadat, gyere haza! V a g y l e g a l á b b

korábban

gyere! J á n o s arca h i d e g , m e r e d t v o l t . . . messze n é z ő . H i s z e n t u d o d , miért kérlek -

k ö n y ö r g ö t t az asszony. — T u d o d ,

h o g y i t t az i d ő . M i n d e n percben j ö h e t . . . - és é g ő láng b o r u l t az arcára... -

T u d o d — m i n d e n percben jöhet a gyerek! -

m i k o r látta, h o g y J á n o s n e m őt f i g y e l i . . .

kiáltotta,

J á n o s visszafelé lesett

a munkásokra! Csűri J á n o s t e l v e z e t t é k . . .

A c s e n d ő r ö k m o n d t á k helyette -

ha

csak l e h e t : e l e n g e d i k . J á n o s arcába a k k o r tért valamelyes élet vissza, a m i k o r újra kezé­ b e n v o l t az á s ó j a . A slepphcz m é g egy h i d a t v e r t e k , h o g y a k ö v e t minél g y o r s a b b a n hozzák a töltéshez. J á n o s n a k is egy talicskát l ö k t e k o d a . . . és ő g y o r s a n , ellenkezés nélkül f o g t a be m a g á t . A m i n t leért a slcpp h o m á l y o s k ő s z ö g l e t c i k ö z e , v a l a h o n n a n egy n a g y darab k ő vágta m e l l e n . E l e s e t t . . . n a g y nehezen, n y ö s z ö r ö g v e felállott... valami a torkába nyilallott forrón, élesen... Ajkán k i ­ buggyant a vér... V a l a k i m e g d o b o t t — sajgott át egész testén a szörnyű f á j á s . . .

-

M e g d o b t a k e n g e m : Csűri J á n o s t , a k i az ár ellen k ü z d ö k ,

hogy

m e g m a r a d j a n a k a f ö l d e k . . . a v e t é s ! . . . - Aztán t o v á b b v á n s z o r g o t t . . . E g y k ő r a k á s mellé é r t . . . m á r r a k t a is v a l a k i a talicskájára a k ö ­ vet... János megismerte...

A m i ó t a a szörnyű m u n k a e l k e z d ő d ö t t ,

cz

az arc v o l t az első, a k i r e f e l f i g y e l t . M é l y ö r ö m v o n a g l o t t át kis, keskeny arcán, a szájába c s o m ó s o d o t t vért nagy kínnal l e n y e l t e . . . A n d r á s ! - s u t t o g t a v é r m e l e g szóval. A n d r á s felütötte a f e j é t . . . - Ó , az anyád k e s e r v e s . . . ! H á t te v a g y ? -

m o n d t a k á r o m k o d á s s a l , a m i n t a h o m á l y b a n ő is

felismerte Jánost. A n d r á s ! — m o s o l y g o t t J á n o s — legyőztük az á r t . . . m e g m a r a d n a k a földek! A n d r á s m e g s z é d ü l t . . . O l y a n d ö b b e n e t e s v o l t a v é r z ő szájú, tán­ torgó, agyonnyomorított emberke mondása... Megmaradnak a földek! Ő r ü l e t b e m e r e d ő szemekkel nézte J á n o s t és h ö r g ö t t halálra seb­ z e t t e n : K i n e k a f ö l d j e m a r a d t m e g ? . . . m i ? ! . . . Ó , tc, t e ! . . . M i t tettél?! J á n o s szeme m o s t h i r t e l e n m e g f é n y l e t t . . . A s z o m o r ú s á g kirepült belőle, m i n t h ü v e l y é b ő l a k a r d , és harcba szálló g ő g élesedett h i d e ­ gen a z o k b a n a félelmesen n a g y r a tágult barna s z e m e k b e n : az e n y é m ! -

kiáltotta. A t i e d ? - r ö h ö g ö t t A n d r á s . . . - H o l a te f ö l d e d ? H á t v a n n e k e d

f ö l d e d ? N i n c s n e k e d m á r , m i n t a h o g y n e k e m sohase is v o l t . J á n o s n e k i u g r o t t A n d r á s n a k . . . V é z n a , f o n n y a d t keze á t m a r k o l t a a nyakát: nem i g a z ! . . . Hazudsz! Hazudsz, n y o m o r u l t Földtelcn b i t a n g ! !

sehonnai!

Hazudsz! Nézd, ott vannak a földjeim! O t t ,

a nyárfás m ö g ö t t . . . már k i ü t ő d ö t t rajta a búza zöld f ü v e . . . O t t v a n , nézd m e g ! K i t u d n á azt o n n a n e l v i n n i ? ! András

könnyedén

lefejtette

magáról

János

gyönge

kezeit...

E m l é k e z e t t a r e g g e l i t a l á l k o z á s r a . . . végtelen, sírós szánalmat érzett J á n o s i r á n t : a k i a földjeit akarta m e g m e n t e n i . . . a m i k már régen a máséi, de a m i k e t J á n o s m é g n e m a d o t t k i az é l e t é b ő l ! . . .

még

a m a g á é i n a k h i s z i ő k e t . . . m é g n e m t u d o t t elválni t ő l ü k ! N a g y o n , n a g y o n sajnálta J á n o s t .

Csendben, s i m o g a t ó n m o n d t a n e k i : u g y a n , n y u g o d h a s s o n k e n d , hiszen

reggel

a csöngetéskor

együtt

néztük,

h o g y más

szántja

a maga f ö l d j e i t ! D e J á n o s m é g e r ő l k ö d ö t t : persze, n e k t e k , nincs f ö l d e t e k . . . aztán g y ű l ö l t ö k m i n d e n k i t , a k i n e k v a n ! É s gyűlölitek a földet is. D e m o s t m á r m e g v a n m e n t v e ! É n mindjárt t u d t a m , miért n e m a k a r j á t o k a csatornát betömni! A n d r á s egy p i l l a n a t i g g o n d o l k o z o t t , h o g y m i t k e z d j e n J á n o s s a l , de az h i r t e l e n m e g r o k k a n v a , k ö n n y e s szemmel m u t a t o t t egy ideoda r o h a n ó , s z i t k o z ó d ó a l a k r a :

Danger! - nyöszörögte... É s mint

a k i n a g y , nehéz á l o m b ó l ébred f e l s i k o l t o t t , hát nincs f ö l d e m ? . . . H á t azért d o b t a k rám k ö v e t , m e r t n e k e m nincs f ö l d e m , m i n t n e k ­ t e k . . . a k i k e t én a k k o r e l á r u l t a m ! A n d r á s h i r t e l e n melegséggel J á n o s vállára tette kezét, de D a n g e r már a közelükben v o l t . . . A kenyér u r a ! És

mindketten

alázattal

öleltek

fel

egy-egy

szikladarabot...

* ö r v é n y l ő , k a n y a r g ó , h a b z ó ár feszítette a t ö l t é s e k e t . . .

belekö­

n y ö k ö l t a f o l y ó m e d r é b e , h o g y szétroppantsa. M i n d e n ü t t m e g p r ó ­ b á l k o z o t t v e l e . . . leste, kereste, piszkálta, szívta, t a p o g a t t a , h o g y h o l g y e n g é b b . V é g r e n e k i z u h a n t tarajos fejével a csatorna k ő v e l bélelt s z á j á n a k . . .

a b a z a l t f o g a k széttépték a víz haragját -

szét­

loccsant fővel o m l o t t vissza! Megmaradnak a földek!...

az ár l e g y ő z e t e t t ! M i n d e n rés

be­

t ö m ö t t — szilárd. D a n g e r k o c c i n t a c s e n d ő r s é g v e z e t ő j é v e l . Széles, p i r o s arcán lila erek f e s z ü l n e k . . . a sűrű, túltáplált vér nehéz, lusta útjai. Győztünk!...

Rekedt

hangjából

kitörcdezik

az e r ő s

hatalom

g ő g j e , ö r ö m e : p e d i g m á r - m á r m i n d e n elveszett. N e v e t . . . Prozit! A parancsnok n e m nevet. K o m o l y . M e g c s i l l o g t a t j a az aranyló nedűt: prozit! A c s c n d ő r l e g é n y s é g lassan m a g á r a hagyja a m a g u k b a esett, l i h e -

gő,

h a n g o t sem

adó m u n k á s t ö m e g e t .

Itt-ott

elszórva

dűltek

le

a f ö l d r e . E z e k t ő l igazán nincs m i t félni. D a n g e r p a l a c k o k a t o s z t o ­ gat szét. A n d r á s a f o l y ó árját lesi - h o g y r o h a n a sárgás, p i s z k o s ár, a m i t az ő e r e j ü k k e l s z o r í t o t t a k p a r t k ö z é . H a ő k n e m d o l g o z n a k , m o s t már a szennyes, h i d e g , pusztulást h o z ó h u l l á m o k o t t h ö m p ö l y ö g ­ n é n e k a vetések helyén és n e m t e r e m n e kenyér a m e z ő n ! A z ár m á r a töltés m a g a s s á g á i g emelte a slepp óriási fekete testét. A n d r á s m e g r e s z k e t e t t : k o p o r s ó . . . óriási, h a t á r t a l a n ! A z O : a k ő ­ h o r d ó k élete v a n o t t a k ö v e k k ö z é b e k r i p t á z v a ! Nini! -

hiszen m i n d n y á j a n a sleppet n é z i k . . .

a

koporsójukat!

Persze: egy az é l e t ü k ! É s m e g v á l t o z i k - e az életük azért, h o g y i t t irtózatos kincseket m e n t e t t e k m e g ? M a j d m e g j e l e n t e m a társaságnak, h o g y m i l y e n derekasan d o l g o z ­ t a t o k ! — m o n d j a D a n g e r a k ö z e l e b b álló m u n k á s o k n a k . H o g y aztán m é g t ö b b m u n k á t

k ö v e t e l j e n ezentúl -

gondolja

A n d r á s e l b o r u l ó a g g y a l . — H i s z e n n e m egészen egy nap alatt vissza­ csináltuk azt, a m i t h á r o m nap á s t u n k ! M á r b e k ü l d t e m a f a l u b a , h o g y h o z h a t j á k az e b é d e t , m e r t éjjel i t t k e l l m a r a d n u n k ! I l y e n árban n e m h a g y h a t j u k i t t a töltést. S e n k i el n e m t á v o z h a t i k . H a v a l a k i s z ö k n i p r ó b á l . . . de n e m , ne próbálja s e n k i . Ö r ö k v a n n a k felállítva! Jaj — n y ö s z ö r ö g f e l Csűri J á n o s , a k i arccal a földre b o r u l v a f e k ­ szik, h o g y a mellén é g ő n a g y sebét h ű s í t s e . . . aztán h i r t e l e n e l h a l l ­ gat, m e r t a száján m i n d e n szónál ö m l i k a v é r . . . - V a j o n k i d o b o t t meg? M i n d e g y — g o n d o l j a . . . - Elárultam ő k e t ! M i n d e n k i i t t m a r a d t e h á t ! - hallja a D a n g e r szavát. Ó , a g a z e m b e r ! . . . K i ez a D a n g e r , h o g y így p a r a n c s o l ? . . . h i r t e l e n visszaejti a p o r b a a f e j é t . . . z o k o g á s r á z z a . . . A azt ideállították és megállja a h e l y é t . . .

Dc kik ő k ? . . .

János

Dangert

a többiek

m i n d . . . és ő ? ! M e r t ő is ide t a r t o z i k ezek k ö z é a szegény, ledőlt e m b e r e k k ö z é . . . a k i k közül egy a m e l l é b e v á g t a az éles k ö v e t . . . N e m a Csűri J á n o s n a k ,

m e r t az s z á n t o t t - v e t e t t a saját f ö l d j é n az

aranyló kenyérkalász b o l d o g f ö l d j e a l á ! . . .

N e m a Csűri

Jánost,

h a n e m v a l a k i mást d o b t a k m e g . . . a k ő h o r d ó t l . . . m e r t hiszen ő is a z . . . a k ő h o r d ó melle v é r z i k . . .

E z az! E z v o l t az a derek e m b e r , a k i e l ő s z ö r i n d u l t el p a r a n c s o m ­ ra - m u t a t o t t J á n o s r a D a n g e r . - C s a k h o g y m e g t a l á l t u k . A p a r a n c s n o k barátságosan s z ó l t : k e l j e n f e l , j ö j j ö n v e l ü n k ! E g y pohár bor mellett majd elmondja nekünk, h o g y kicsoda. Felírjuk a n e v é t , h o g y átadhassuk az ú j s á g o k n a k ! A maga derék cselekede­ tét h a d d lássa és t u d j a m i n d e n k i ! J á n o s t iszonyú harag f o g t a c l . M i t a k a r n a k ezek t ő l e ? Felemelte elnyűtt, s á r o s , k ö n n y e s a r c á t . . . A két e m b e r tisztán, frissen állott előtte, mosolygó arccal... ki...

J á n o s ajkán egy v é r e s : j a j ! -

robbant

M o s t értette m e g , h o g y ő D a n g e r n e k árulta c l a t ö b b i t . . .

D a n g e r h á t r á b b lépett a k i f r ö c c s e n t v é r e l ő l . . .

A

parancsnok

azonban megfogta J á n o s vállát: h o g y hívják, barátom? J á n o s f e l a k a r t állni. I s z o n y ú kínnal e r ő l k ö d ö t t , h o g y felállhas­ s o n . Állani a k a r t D a n g e r előtt. í g y n e m t u d f e l e l n i . V é g r e sikerült - állott. E n g e m ? — h ö r ö g t e , m e r t a l i g t u d t a a f e l t ö r ő vért

nyaldosni:

- engem? Magát! S e n k i n e k ! . . . - aztán m é g egyszer m o n d t a i g e n fáradtan és i g e n szelíden: -

senkinek!

N e v e csak v a n ? -

m o s o l y g o t t a furcsa feleleten a p a r a n c s n o k .

Csak v o l t . A z m á r elmúlt. A z m á r n e m én v a g y o k ! É n m á r más vagyok. -

V a l a m i keserű f ö l é n y e s s é g bujkált a h a n g j á b a n .

Most

m á r egészen egyenesen állott. Jó, jó! -

csak m o n d j a m e g a n e v é t . M e g a k a r j u k dicsérni az

újságban. A s o k ledőlt e m b e r J á n o s t n é z t e , a k i ö s s z e s z o r í t o t t a a száját, a m e l y b ő l v é r szivárgott k i s z ó h e l y e t t . R e m é n y k e d v e n é z t e k J á n o s véres s z á j á t . . .

Észrevették,

hogy

valami

mégis

történik:

János

vérzik!... A p a r a n c s n o k é r t e l m e t l e n ü l nézett rá. É s m i k o r J á n o s s z e m é b ő l n a g y b i z t a t ó sírás engedett f e l a k ő h o r d ó k s i m o g a t ó , őt n é z ő r e m é ­ n y é r c — m e g s a j n á l t a a s í r ó e m b e r t . H i r t e l e n e l ő v e t t e a tárcáját és egy bankjegyet nyújtott feléje. J á n o s f e l o r d i t o t t , m i n t a k i t rettenetes ütés ért és r ö h ö g ö t t g y i l ­ k o s , m i n d e n b e beleszúró k é t s é g b e e s e t t r ö h ö g é s s e l . . .

N e m k e l l ! - röhögte. - N e k e m nem kell 1 D i s z n ó k ezek e g y t ő l - e g y i g I M i n d d i s z n ó k ! - k á r o m k o d o t t D a n ­ ger. - K o r b á c s kell n e k i k , n e m j u t a l o m ! A p a r a n c s n o k is h i d e g e n , élesen, gyanúval nézett a k i s , véres e m b e r r e , aztán m a g á h o z i n t e t t e g y c s e n d ő r t és g y o r s , s i e t ő , l e c s a p ó szóval parancsolta m e g , h o g y az ő r ö k e t m e g k e l l k e t t ő z t e t n i , és a l i g t u d t a m e g á l l a n i , h o g y bele ne v á g j o n J á n o s v i g y o r g ó f ö l é n y e s arcába. A n d r á s , a k i n e m messze v o l t t ő l ü k , v a d robajos

kedvvel

egy

hatalmas d a r a b k ö v e t e m e l t f ö l . . . f ö l a feje fölé és aztán l e v á g t a úgy, h o g y a töltés m e g r e m e g e t t . . . J á n o s , a k i a k i m e r ü l t s é g t ő l ledőlt a f ö l d r e , m i k o r a t ö l t é s h i r t e l e n m e g r e n g e t t , h i r t e l e n kitárta a k a r j a i t és b e l e ö l c l t a f ö l d b e . . . m e g ­ értette, h o g y ez a r e n g é s A n d r á s ö l e l é s e . . .

a könnyes,

maradt, e l d o b o t t ember végtelen áradása: testvérré

magára

emelkedése!

É s v é r z ő a j a k k a l sírta m a g á b a ezt az á r a d á s t : e m b e r e k ! . . . emberek!!

jaj,

ÁLDOTT, CSENDES N A P O K

Á t n é z e k a kerítéseken a p r ó k e r t e k b e az árva utcáról üres: mindenki a mezőn

v a n , és h a n g t a l a n meghatódással

a falu oda­

a d o m m a g a m a kis h á z a c s k á k n a k és k e r t e k n e k . . . A z utca l á n g o l áldott f e h é r fényben - az árnyék o l y a n éles, m i n t ezüst t ü k ö r b e n a bánat szemem alatt. í g y j á r o m a f a l u t , s nehéz, n a g y ö r ö m n e k készítem az u t a t . . . A

f a l u k e r t j e i v e l és házaival a s z í v e m b e kéri m a g á t : m e g f o g t u k

e g y m á s kezét és m e g y ü n k a n a g y , szent k a p u felé, a h o l kilépünk a napba, a h o l e g g y é leszünk — a h o l felnézünk az I s t e n a r c á b a : az életbe... É s ö r ü l ü n k . . . csak ö r ü l ü n k . . .

* í m e a h á z . . . M i n t h a m i n d e n éj frissre f ü r d e t n é t e r m ő h a r m a t o k ­ b a n — fehér h o m l o k a szűzin néz az utcára, m i n d e n o l y egyszerű, világos - nincs s e m m i t i t o k , n y u g a l o m — a természet rendíthetetlen r e n d j e m u t a t k o z i k m e g m i n d e n b e n - a cél i t t : é l e t ! M i k o r a ház épül - a l e e n d ő l a k o s o k éjjel-nappal mellette ő r k ö d ­ n e k , és m i n d e n új darab az ő s e g í t s é g ü k k e l kerül a h e l y é r c . . . a ház az ö v é k -

a l e l k ü k k e l építik - , azért o l y a n

Ez

templomszerű

a h a n g u l a t a , ezért tisztelik e g y m á s házát, és a v e n d é g s z o b a csak a k k o r nyílik m e g - ha a ház lelke is f e l n y í l i k : szeretetre, b á n a t r a . A k i s Jancsika és J u l i s k a a padkán teszik m e g az első l é p é s t . . . a j ó m e l e g b a n y a k e m e n c é n é l , a p a d k a sima lapján — a h o l téli e s t é k meséinek b á r s o n y o s h a n g u l a t a s i m o g a t . . . A p á s z t o r f i ú király l e s z . . . m e r t j ó , e r ő s és b e c s ü l e t e s . . . ( I g e n : h i g g y é t e k ! - h i g g y é t e k I) K ö v e t k e z ő lépés a p i t v a r . . .

N y á r i napsütésben egy szál fehér

i n g b e n , a b u n d á s n a g y o t v a k k a n t : megjelent a l e g k i s e b b gazda

-

a k e d v e n c - , a k i r e b i z o n y s o k s z o r egyedül m a j d ő v i g y á z . . .

és

vigyáz leírhatatlan h ű s é g g e l . A testével védi szél és eső c s a p k o d á sától, b u n d á s a család barátja — e l m a r d h a t a t l a n tagja. É s ő t u d j a , h o g y bíznak benne. A z u t á n a k i s e m b e r kikerül a k a p u k ü s z ö b é r c , az utcára -

hogy

t á j é k o z ó d j o n . A gazda szelíd nyári estéken e l g o n d o l k o z ó szemmel nézi a k i s d e d m o z g á s á t

és a r ö v i d , egyenes pipaszár

meg-meg-

r o p p a n a f o g a i alatt. A z anya is nézi, de m á s k é p p — más s z e m m e l , és ha a k i s e m b e r egy-egy g y o r s a b b m o z d u l a t n á l m e g i n o g : f e l s i k o l t . F u t m e g s i m o ­ gatni : szerctgetni - m i n t m o n d j a . A z embere úgy tesz, m i n t h a h a r a g u d n a ezért, de az ő

barna

szeme is n a g y o n f á t y o l o s , a m i k o r m o n d j a : n o n o , n e m árt egy kis ü t ő d é s - egy k i s m e g p r ó b á l t a t á s . . . J a n c s i k á b ó l Jancsi lesz, m i r e v é g i g j á r j a

az iskolát, h o g y

már

m e g f o g t a az eke szarvát, az o n n a n látszik, h o g y kalapját a l i g észrev c h c t ő l e g a j o b b szeme felé húzza. J u l i s k á n a k is szalag v a n leeresz­ t e t t , b e f o n o t t hajába k ö t v e . É s ezek a d o l g o k é s z r e v e h e t ő változást o k o z n a k a családban. A gazda e l m e r e n g ő n szívja a k i s pipát, s az anya sűrűn e m l e g e t i , h o g y h o g y a n viselték a szalagot az ő k o r á b a n , jaj, dc m e g v á l t o z o t t a v i l á g ! - ( m e r t a m e z ő sohasem v á l t o z i k ) s ó h a j t j a . -

Csak m i n d e n m e g v á l t o z i k - m o n d j a a gazda is - , h e j , h e j , és

a szeme h u n c u t u l v i l l a n : b i z o n y k i s e b b v o l t a szalag é s . . .

és h e j ,

t a l á n . . . talán k i c s i t szebb is v o l t . . . E g y n a p o n két f c l s z a l a g o z o t t , szép f i a t a l l e g é n y j ő a házba — a család j ó ismerősei e g y é b k é n t , dc m o s t n e m ú g y f o r d u l n a k

be

e g y - k é t szóra - , a r c u k ü n n e p é l y e s , k o m o l y . . . A J a n c s i b ó l i t t m á r a J á n o s v a n . . . A J u l i s k a m e g m á r ú g y néz a legényre, m i n t J u l i s . -

S z ó l n á n k tisztességgel — m o n d j a az a legény, akinél egy szép,

virágos-szalagos b o t v a n - , ha m e g h a l l g a t n á k k e n d t e k a s z ó n k a t . H e j , az a s z ó n a g y s z ó : a J u l i s t k é r i k . . . K é r i a J á n o s , az a derék legény, akiről az anyja csak k ö n n y e s s z e m m e l beszél.

-

F o r d u l j u n k csak bc az első s z o b á b a - szól a gazda,

ö s s z e n é z a két l e g é n y . . . H e j , h o g y e l p i r u l n a k , n e m utasították c l ő k e t : tisztességben járnak. A j t ó t n y i t az anya — e l ő r e m e g y —, lépjenek be, f i a i m . . . -

Üljenek le - kínálja ő k e t h e l l y e l a gazda.

D e csak n e m ülnek le a d d i g , m í g c l n e m m o n d j á k a z o k a t a s z ó ­ k a t , amelyek az ő egyszerű n y e l v ü k ö n m é g i s n a g y o n c s i l l o g ó k . . . m e r t a lélek t ü k r e v e r i hozzá azokat a csodálatos sugarakat, h o g y az anya ú g y , o l y a n b e n s ő l e g s i r . • A gazda is a csizmája sarát nézi. N o m e g a legények is e l h a l l g a t n a k : m i t is kellene i t t t o v á b b beszélni! M e g f o r d u l a c s i k ó b ő r ö s kulacs — a gazda k e z d i : - Nesze édes — m o n d j a , a m i n t az anyának n y ú j t j a . . .

hangjában

benne v a n : hiába sírsz, e l v i s z i k a l á n y o d - ez az élet sorja. E l , elviszik a Julist, e l . . . más rendelkezik m a j d felőle...

Csak

jól l e g y e n s o r a : s u t t o g j a s a j k á h o z e m e l i a k u l a c s o t , de n e m i s z i k , keserű lenne a l e g d r á g á b b nedű i s . . . v i s z i k a J u l i s t . K i n t a ház előtt n a g y o t r i k k a n t a két l e g é n y , d a l o l v a m e n n e k az utcán... - I s t e n e m ! h o g y f u t az i d ő ! M i n t h a csak t e g n a p születtél v o l n a , f i a m . M a meg már ember vagy. J á n o s p e d i g új házat épít, m e r t h á t s o k a n v a n n a k úgyis o t t h o n . És

új mese k e z d ő d i k

Ősz

van...

Anyóka

a pásztorfiúról az

utolsó

az új

napsütésben

kis

Jancsikának.

babot

szemelget.

J á n o s bácsi lassan k i v e s z i szájából a k i a l u d ó pipát és a n y ó k á t nézi... nézi... -

J u l i s . . . - d ö b b e n f e l a szó J á n o s b ó l .

A n y ó k a felnéz, k i a l u d ó s z e m é b e n m e g v i l l a n egy sugár,

amint

J á n o s t n é z i . . . V a l a m i ú g y , de ú g y fáj - de n e m t u d j a k i m o n d a n i . S aztán lassan, érctclcnül s z ó l : nézze k e n d , m i l y e n szépen t e r m e t t ebben a kis k e r t b e n ! . . . -

H a g y d a b a b o t , J u l i s . . . de m i l e t t b e l ő l ü n k ? . . .

A n y ó k a m o s t r á e s z m é l : ez fájt ú g y , ezt n e m t u d t a e l ő b b k i m o n ­ d a n i . M e g d ö b b e n : lehajtja a fejét.

-

E z a világ sorja J u l i s — m o n d j a J á n o s és nehézkesen leül J u l i s

mellé b a b o t szemelni. Nem

szólnak...

minek

is?

Ez

a babszemclgctés

-

cz

beszél

helyettük . . É s h u l l , h u l l a babszem - m i n t k ö n n y e k befelé a s z í v r e . . . M e g t e l t a k o s á r : beteltek az é v e k l J á n o s és J u l i s k a a végtelen csendben leperegnek az élet arcáról - m i n t g y ö n g y s z e m e k az I s t e n o l v a s ó j á n . . . íme a ház...

A KENYÉR

MOSOLYAI.

M i l y e n alázatos f e j e k ! E g y m á s r a nézünk meleg szeretettel — és a fejünk m e g h a j l i k . . . eljött a k e n y é r ! . . . A községháza előtt ü n n e p l ő ruhás e m b e r e k . . . Arattok? Aratunk. B a r n a - h á t o n lesz v a g y tizenkét mázsa h o l d a n k é n t . P u c é r is k i t e t t m a g á é r t . . . lesz tíz, b i z t o s a n lesz tíz. Osztán

m é g azt m o n d j á k , h o g y az rossz f ö l d . . .

— mosolyog

Hajnal. A z - e ? - incselkedik K o p a s z . N o n o , t a v a l y m á s k é n t beszéltél. Az akkor volt... M o s t is csak P u c é r az! - szól a barna-háti. H á t az igaz, h o g y a barna-háti f ö l d az v a l a m i k ü l ö n ö s — m o n d j a m e r e n g ő n K o p a s z —, én n e m t u d o m , dc v a l a m i i g e n húzza a szíve­ met arrafelé... M i n t a barna m e n y e c s k é k , m i ? A m i azt i l l e t i , az sem rossz - sunyít a bajusza alá K o p a s z —, dc az a f ö l d m i n d i g j ó , m í g a m e n y e c s k e ! . . . na, arról lehetne b e s z é l n i . . . A z emberek jót nevetnek,

m e r t cz a m o n d á s a barna-hátinak

szólt, a k i m o s t igencsak veszkődik a kis m a k r a p i p á v a l . . . M i t szólsz hozzá, s ó g o r ? A s ó g o r n a k a pipája csak n e m akar m e g g y u l l a d n i , p e d i g az arca majdnem elég... E z lecsendesíti a n e v e t ő a r c o k a t . . . m é g i s : s e n k i se b i z t o s a d o l ­ g á b a n . . . furcsa szerzet a menyecske, akár barna, akár s z ő k e . K á d á r is megszólal, a k i e d d i g h a l l g a t o t t : j ó a f ö l d m i n d e n k é p p e n , csak legyen b e l ő l e !

E z t elfogadják m i n d : i g a z . . . s az a r c o k kissé k o m o l y r a válnak . . . s a barna szemek m e g s i m o g a t j á k K á d á r t - a k i n e k nincs. I g e n , ez - a m i t a K á d á r m o n d o t t . . . e b b e n v a n v a l a m i . . . v a l a m i nagy... elgondolkoznak... H u n vállaltál részt? A z Aradinál... Mennyire? M i n d e n t i z e d i k . . . tíz h o l d o n . . . M i n t h a egy h o l d a d l e n n e l . . . K á d á r n e m néz f e l . . . h a l l g a t n a k . . . H a n e k e m egy h o l d a m v o l n a ! . . . - sóhajt mélyen K á d á r . . . Akár a Pucérban, m i ? . . . - k u n c o r o g Kopasz. T a l á n j ö v ő r e . . . - e n g e d fel a K á d á r b o r o n g ó arca -

.mennyiért

vette k e n d h o l d j á t ? K é r d e z d m e g a s ó g o r t , már ég a pipája. A

s ó g o r egy lesújtó t e k i n t e t e t vág

Kopaszhoz: olcsón

jutott

hozzá! A h o g y vesszük... kendnek olcsó, nekem drága... A z e m b e r e k f e l f i g y e l n e k . . . már m e g i n t k e z d i . . . N e m javulsz te m e g , k o p a s z ! Minek?...

-

p ö d ö r t a bajuszán —, h o g y j ó l e g y e k ? ! . . .

rossz

a jónak! ö r d ö g érti k e n d e t ! M e g a s ó g o r ! . . . H a ő is rossz v o l n a , j ó lenne n e k i ! Nevetnek...

már é r t i k : m e r t h o g y a s ó g o r j ó . . . n a g y

papucs­

hős - lágyszívű. L e g é n y k e l l a g á t r a ! . . . a k a r o m m o n d a n i az a s s z o n y n a k . . .

mert

selyemszoknya lesz a B a r n a h á t b ó l i s . . . m i n t a P u c é r b ó l . . . J ó l áll n e k i - szól a s ó g o r . Azért is h a g y t a m n e k e d . . . n e k e m j ó a pucér i s . . . H a h a ! . . . megadta n e k i ! . . . D e azért j ó v o l t , h o g y j ö t t a j e g y z ő , a k i n e k K o p a s z sietett nagyjó napot köszönni! Egészségükre, emberek! -

szólt a j e g y z ő . -

k ö n n y ű lesz adót f i z e t n i . . . A z emberek K o p a s z r a néztek.

N o , az idén csak

Kopasz nagyot sóhajtott... N o , már csak n e m akarja m o n d a n i , h o g y n e m ! K o p a s z a jegyzőre nézett s z o m o r ú a r c c a l : k i n e k a p a p , k i n e k a p a p n é ! . . . nekem a pap! N e m temetik kendet! I s t e n mentsen — ijedt m e g K o p a s z - , arra ráérünk,

különösen

így — i l y e n szép aratás idején. K ü l ö n b e n is az e m b e r n e k nincs mása, m i n t cz a k i s élete - legalább ezt hagynák m e g n e k i ! H á t a k k o r m i baja v a n a pappal? N a g y o n barátságos... A z emberek t ü s s z ö g n e k a v i s s z a f o j t o t t k a c a g á s t ó l . . . T e c c i k t u d n i . . . ezelőtt két é v v e l a Tisza v i t t e el - a m i az ö v é lett v o l n a . . .

tavaly a szárazság é g e t t e e l . . . az idén m e g elviszi

j e g y z ő ú r ! K á r azért a szép barátságért. D e azért földet v e n n i t u d o t t , árvíz után, szárazság u t á n . . . H á t egy k i s kereset csak k e l l a j e g y z ő úrnak i s ! D c azért hála legyen I s t e n n e k , szép aratásunk v a n ! A t e m p l o m b a n m e g k o n d u l a h a r a n g . . . dél v a n . A k a l a p o k lekerülnek a barna a r c o k r ó l . . . K á d á r , ha levágtad a búzát, gyere c l h o z z á m , v a n egy kis r o z s o m — szólt K o p a s z k o m o l l y á vált arccal. K á d á r szeme f e l n e v e t : e l , e l g y ü v ö k . Jó

lesz egy k i s k e n y é r r e . . .

e l k e l a sok

K á d á r arcán a sok redő m e g e n y h ü l . . . -

kis családod Az -

- és az ő arcát is elönti a m o s o l y - m o s t e l ő s z ö r . . .

között.

m o n d j a —, a z . . .

AKAC, ÉDES AKAC.

T ö l g y , b ü k k , cser és a t ö b b i fák szeretnek nagy, h o m á l y o s , bús e r d ő k b e n élni. E z e k a fák egyedül o l y a n á r v á k . T ö m z s i , kerek t ö r ­ zsük o l y a n

gyámoltalan

a mezőben,

m i n t v a l a m i eltévedt

óriás

a g y e r m e k e k k ö z ö t t . N e m tudják, m i h e z kezdjenek az e r e j ü k k e l . É s e l v á g y ó d n a k vissza, a messzi e r d ő b e , a h o l virágtalan á g u k egy­ másba k a r o l és á l m o d n a k m e d d ő n , s z o m o r ú n a t i t o k r ó l - a virágtalanságukról. M e n n y i v e l m á s az a k á c ! - csupa nyílt derű, lelkendező ifjúság, m a g a b í r ó , egyedül - e g y m a g á b a n i n d u l ó b á t o r s á g . V e l ü n k él a f a l u b a n és a m e z ő n : b a r á t u n k , édes, m e g h i t t b i z a l ­ masunk ! O a fák k ö z ö t t az, a m i a m a d a r a k közt a p a c s i r t a : a d a l . Fel se t ű n i k , ha látjuk,

bárhol. M o s o l y g u n k

r á : ismerősünk.

J e l e n l é t e b á t o r í t : az o t t h o n m e l e g jóságát i n t i f e l é n k . É d e s , fehér, b á r s o n y o s virága a g y e r m e k s é g ü n k

tündérmeséje:

édes, feledhetetlen íze. K a r c s ú , i z m o s teste: i f j ú s á g u n k ereje. N é h a kétszer is v i r á g z i k , n e m akar t u d o m á s t v e n n i az őszről, m i n t m e l e g , szeretni a k a r ó , a m u l a n d ó s á g g a l szembeszálló

piros

emberszív! A fája k e m é n y , h a j l é k o n y , de n e m t ö r i k , m i n t az acéllelkű f é r f i . T ü s k é j e v a n , a m i v e l n e m t á m a d , csak a m c g r a b l ó i ellen védi m a g á t , önérzetes. Az

illata,

m i n t az anyánk

szava: h í v m a g á h o z ! . . .

bármerre

járunk... É s e m l é k ő az é l e t b ő l , visszajáró szent m e g h a t ó d á s : a k á c , édes akác!...

A k k o r virágzik, a m i k o r legszebb a tavasz: m á j u s b a n . A

Tisza

meg-megborzong...

a szellő

akácillatot

hint

rája...

A füzek ú j , friss hajtásai búsan c s ü n g e n e k i l y e n k o r az e z ü s t h a b o k fölé...

é r z ő d i k : ezek a füzek e l á t k o z o t t királykisasszonyok,

akik

csak nézik, nézik az élet vizének változásait, d e : n e m é l i k ! m e r t az a j k u k n e m nyílik d a l r a : virágra s o h a ! B a r k á i k a t a bánat ü n n e p é r e v i s z i k , a h o l ő k csak: ígéret. H a a b o j t á r g y e r e k sípot csinál b e l ő l ü k , a h a n g j u k s i k o l y ,

fájó

panasz, m e r t sohasem hagyhatják el a Tisza p a r t j á t . . . a m o z d u l a t ­ l a n , h a l o t t bánat jelképei ő k a n é p s z í v é b e n . A l i b a p á s z t o r o k is n e m a füzek alá telepszenek mesélni, h a n e m az ö r e g e d ő a k á c alá a töltés oldalában. É s a mese i t t azért o l y a n édes, m e r t k ö z b e - k ö z b e csipegetik-cszegetik az édes mesebeli kalá­ c s o t : az a k á c v i r á g o t . T u d j á t o k - e - k e z d i az e g y i k lányka a mesét —, a király f i a erre j á r . . . i t t jön át a k o m p o n B á c s k á b a , h o g y kiválassza m a g á n a k a l e g ­ szebb lányt. I l y e n k o r a derűs barna és kék szemek m e r e n g ő n néznek el a Tisza f ö l ö t t a B á n á t b a , a h o l éppen készülődik a k o m p , h o g y

átjöjjön.

D e l i révészlegények i z m o s karja e l k ö t i a karvastagságú k ö t e l e t , ellökik a partról, a k o m p b e é r a Tisza folyásába. I n n e n már jár m a g á t ó l egész a bácskai p a r t i g . H o n n a n j ö n , szép l á n y ? - kacsint az e g y i k utasra a révész. A

m e g s z ó l í t o t t szégyenlősen

lehajtja f e j é t . . .

-

Miért

kérdezi?

N e hallgass a révészre, l á n y o m — i n t i a lányt e g y i d ő s e b b asszony. Aztán miért, n é n é m ? - i n g e r k e d i k a révész. M e r t a révész m i n d szép szavú, de állhatatlan. M e g r e n g a k o m p , m o s t v a n a Tisza k ö z e p é n . . . f ö l f i g y e l a révész . . . m e g v o l t v a l a m i keserű is az asszony szavában, hát szép csen­ desen k é r d i : O l y a n rossznak t a r t b e n n ü n k e t ? S o k s z o r jár a k o m p i d e - o d a - szól az asszony és egy messzi fájás z e n g a szavaiban - , oszt s o k a szép lány B á c s k á b a n is, B á n á t b a n i s . . . K e n d h o v a v a l ó ? — kérdi a r é v é s z . H e j , f i a m , annak idején m e g n é z t e k e n g e m is, m é g a révészek is - teszi utána a c s e n g ő b b s z ó v a l : m i n t m i k o r sugár csillan a szí­ vében.

Különben látod, hová m e g y e k ! A k o m p m o s t beleütődik a bácskai talajba. K i k ö t i k . E l m e n n e k a n é p e k . . . a lány nehezen t u d j a kosarát r e n d b e t e n n i . . . lassan i n d u l kifelé. A révészlegény rettenetes c s o m ó k a t k ö t a kötélen, m i n t h a ö r ö k r e erre az o l d a l r a akarná k ö t n i . A lány o t t m e g y el m e l l e t t e . . . mélyen a s z e m é b e néz a r é v é s z . . . a lány úgy m o s o l y o g , h o g y m é g a k ö n n y e k is k i c s i l l a n n a k . . . J ö n - e m é g erre? - kérdi a legény, m i k ö z b e n kalapja mellől a lány k o s a r á b a e j t i a fehér a k á c v i r á g o t . T a l á n . . . - s u t t o g j a a lány. L á t t a d ? - kérdi a m e s é l ő kis libapásztor. T á r s n ő i n é m á n i n t e n e k a f e j ü k k e l . . . és s z e m ü k b e n az élet ö l e l k e ­ zik a mesével... A Tisza is v i l l ó d z i k . . . f o r r ó f ö r g e t e g k é n t ö m l i k mindenfelől az i l l a t : a k á c , édes a k á c . . .

* A

k i s f e h é r házak ablakát n e m csukják

be é j s z a k á r a . . .

hadd

j ö j j ö n be ez a szent i l l a t : a tavasz. N y u g t a l a n u l alszik a lány, v a d f o r r ó s á g o k l o b o g n a k a v é r é b e n . . . beleölel az é j s z a k á b a . . . v a l a h o l f u r u l y a szól. A Tisza felett b o m l o t t a n r a g y o g n a k a c s i l l a g o k . A lány n e m b i r j a t o v á b b ; f e l k e l , az a b l a k h o z m e g y . M e g r e s z k e t . . . c s ó k o k tüzét érzi a t e s t é n . . . s ó h a j t : a k á c , édes a k á c . . . és m i n t ­ ha c s ó k o l n a , m e g i s m é t l i százszor. í g y f o n ó d i k össze az első c s ó k íze az akác illatával. F ö l r i a d az anya, n e m érzi maga m e l l e t t a lányát, s ó h a j o k reszket­ n e k c l hozzá, o d a f i g y e l , és v a l a m i régi, szent m e l e g s é g f u t a szívére, és ö n k é n t e l e n ü l ő is m o n d j a a s z ó k a t , a m i k n e k i az ifjúság ízét h o z ­ ták el m o s t ide az é j s z a k á b a , m i k o r ő is érezte a tüzet a j k a i n : a k á c , édes a k á c . . . A z t á n mély, o m l ó s sírással elsírja m a g á t , a fejét belefúrja a vánk o s b a , h o g y ne hallják, hiszen annak v é g e . . . ó : a k á c , édes a k á c ! . . .

*

A régi, elöregedett a k á c o t egy n a p o n k i s z e d i k a f ö l d b ő l . E z az akác az ablak e l ő t t á l l : egy élet s z o b r a . . .

A név

nincs

b e l e v é s v e : a k i ü l t e t t e : élt, d o l g o z o t t és e l m e n t . í g y tesz az akác i s : él, virágzik és m i n t n a g y o n ö r e g

emberek,

a k o r o n á j a érzi m e g legelőször az időt, k o p a s z o d n i k e z d . M e n n i készül - m o n d j a a gazda. L e l k e v a n — felel az asszony —, h a l d o k l i k . É d e s a p á m - csendül f e l a gyerek hangja - , csináljon b e l ő l e p a d o t . K i s p a d o t : ide az ablak alá. A z t , azt, k i s f i a m , kár lenne a f á j á é r t : szolgálni t u d az

még...

C s o d á l a t o s : tavasszal ássák k i , m i k o r a h ó e l m e n t és a n a p s u g á r i n t az é l e t n e k . M o s o l y o g az ö r e g . . . néz f e l az é g r e a gazda, és az á s ó megáll a k e z é b e n . . . k i s fájást é r e z : asszony, talán m é g h a g y h a t t u k v o l n a . A z asszony a k i s k a p u b a n áll, két kezével átöleli előtte álló kis­ g y e r m e k é t , így m e l e n g e t i m a g á t b o l d o g a n , e l k o r h a d t v o l n a , n e m m a r a d t v o l n a belőle s e m m i sem. I g a z , igaz -

f o l y t a t j a a m u n k á t az e m b e r és a h o l l e h e t : kiássa

a g y ö k e r e t , h o g y ne k e l l j e n v á g n i . V é d t e a házunkat v i h a r ellen — szólt az asszony. É s m i l y e n édes v o l t a v i r á g a — emlékszik a g y e r e k édes ízekkel a szájában, m a j d n e m s í r ó n . N a g y o t s z i p p a n t a gazda, t ö m k ö d i a parazsat, n e m akar é g n i . . . m e r t m o s t n e m szívja lélekkel a p i p á t . . . érzéseiben v a l a k i jár nehéz súlyosan, m i n t a f ö l d . . . egy ö r e g paraszt barázdált arcát látja, a k i egy régi t a v a s z o n ültette ezt a fát és ó , de s o k s z o r s z a k í t o t t n e k i róla édes, mézes f ü r t ö t . . . a k i i t t pipázott a fa alatt s k o m o l y h a l l g a ­ tások c s e n d j é b e n e l - e l v i l l a n t o t t e g y - e g y s z ó t , a m i b e n ú g y m a g á h o z t u d t a ölelni ő t : a g y e r e k e t és egy s z o m o r ú szemű asszonyt,

az

anyát... N e k e m m e g az apám v o l t : a k i ültette — réved k i a szó a g a z d á b ó l . M e g á l l a s z o m s z é d is e g y s z ó r a , n o m e g h o g y segítse a t ö r z s e t k i e m e l n i a f ö l d b ő l , m e r t ez szomszédi k ö t e l e s s é g . H á t csak k i s z o l g á l t - szól a s z o m s z é d . K i , h o g y áldja m e g az I s t e n - felel a gazda. P a d lesz b e l ő l e , k i s p a d — ö r v e n d a g y e r e k .

Nehezen i n d u l - m o n d j a a szomszéd. A fa m e g m i n t h a b á n k ó d n a , m e g h a j o l t d e r é k k a l , l e h a j t o t t fővel néz k ö r ü l . . . egy két száraz levél, a m i m e g b ú j t rajta v a l a h o l , h u l l l e . . . m i n t a t á v o z ó búcsúpillantásában a k ö n n y e k ! A gazda félreáll, a s z o m s z é d az u t o l s ó g y ö k e r e t vágja el. Aztán n e k i f e k s z i k , átöleli a két kezével és a fa nehézkesen, m i n t a h o g y ö r e g e m b e r e k fekszenek c l p i h e n n i : a ház elé h u l l . N o - fújt egyet a s z o m s z é d . K i d ő l t , k i s z a k a d t : e l m e n t . . . g o n d o l j a a gazda is és a verítéket fáradt, s z o m o r ú m o z d u l a t t a l törli le a h o m l o k á r ó l , és n e m szól, csak belülről érzi a s z ó k a t , a m i k szívére esnek, m i n t nehéz, f o r r ó k ö n n y e k : a k á c , édes a k á c ! . . .

BÚZA!.

V a s á r n a p v a n . T a v a s z i vasárnap. A z utcák ünnepélyesek, k o m o ­ l y a k , a m i l y e n e k csak falusi utcák l e h e t n e k . Súlyos és mély csend v a n az u t c á k o n . Súlyos és m é l y , m i n t a né­ p e k hallgatása, a k i k m e n n e k hazafelé a t e m p l o m b ó l . D e a sor szí­ nes, m i n t a rét. Száz a r c o n - száz s z í n : száz e m b e r I M i n d e g y i k h o r d m a g á n v a l a m i t , e m b e r s é g é n e k : életének sajátos ízét. O t t v a n például az ö r e g V á c i , a f a l u szentje. A z f é l c i p ő t h o r d . E z t m á r a n a g y erejű H a j n a l n e m t e n n é . D c v i s z o n t k i n e k áll o l y a n kackiásan, o l y a n betyármiskásan a b á r á n y b ő r s ü v e g a f e j é n ,

mint

neki? É s így m i n d a t ö b b i . V a g y az a s s z o n y o k . . .

N a g y M i h á l y m e n y e c s k é j e f i a t a l és m é g i s

f e k e t é b e n j á r . M e r t az arca f e h é r . É s a fekete jól áll n e k i . M i n d i g az eget nézi. A z ő baja - m o n d j á k az e m b e r e k . E l l e n b e n K i s s Pál asszonya p i r o s p o z s g á s , v i r g o n c . M é g n a g y o b b baj — m o n d j á k erre. M e r t az é g , az e n g e d vigasztalást a M i h á l y n a k h o l találjon a szegény Pali, a k i k i c s i vigasztalás -

a földön...

De

a feleségének!

Szegény!... ígyÉ s házak, t e m p l o m és e m b e r e k f ö l ö t t nevet, l á n g o l a n a p , az áldott m e l e g s é g ,

m e r t tavasz v a n . É s

mindenkinek élő a

vére,

c s i l l o g ó a szeme. A s o k a s á g eltűnik a h á z a k b a n ; i t t - o t t a s a r k o k o n a p r ó e m b e r ­ c s o p o r t o k k e l e t k e z n e k : a s z o m s z é d o k állanak így, a k i k e b é d előtt m é g szót c s e r é l n e k . . . J ó idő... Jó... Bezzeg t a v a l y . . . Az...

A z idén talán ?... í g y adogatják a szót. R i t k á n , m e r t n a g y e r ő k m o z g a t j á k M i n d e n szónak n a g y t ö r t é n e t e v a n . A m í g k i m o n d á s i g j u t -

őket. életük

egy-egy n a g y küzdésben született szakasza! M o s t a r e m é n y cirógatja ő k e t , az á l l h a t a t l a n . . . a s z e m ü k fénylik . . . M o s t keresztüllátni ezeken a szemeken, m i n t az egyenes, széles, nyílt u t c á k o n : a m e z ő i g , a h o l a s o r s u k a t a n a p süti m o s t . . . A szájuk s z ö g l e t é b e n m o s o l y ü l . . . T a l á n ? . . . É s h a l l g a t n a k m é ­ lyen, egyedül: boldogan. E l ő t t ü k a f a l u : a házak - a h á z u k . A z a b l a k o k b a n m u s k á t l i , szép, égőn piros muskátli, m i n t a forró e m b e r v é r . . . a p o r b a n verebek cikáznak, frissek...

a k é m é n y e n g ó l y a kelepel, tavaszt

V i r g o n c füst karikázik

k i a kéményekből...

hirdet.

az o m l ó s

kalács

íze é r z ő d i k az í n y e k e n . . . sistereg a sült is a t e p s i k b e n . S az asztalon, a fölterített asztalon, egyedül, k o m o l y a n ,

mint

a n a p i g o n d , m i n t m a g a a küzdés é r t e l m e - az é l e t : k ü l ö n helyen áll, él a k e n y é r . U r a l j a a s z o b á t . . .

egyedül m e g t ö l t i é r t e l e m m e l 1

E z t ő k o t t a s a r o k r ó l l á t j á k . . . és a l e l k ű k b ő l kinyílik egy s z ó , m i n t a csíra a m a g b ó l . . . a s z ó , a m i a kenyeret j e l e n t i : b ú z a ! É s v á r n a k , üzenetet várnak a m e z ő r ő l . . . I g e n : a kenyérre m á s k é p p n é z n e k , m i n t a kalácsra. A k e n y é r : az élet ü n n e p e , a n a p i eledel. A k a l á c s : játék a b ú z á b ó l -

gyereknek

való. A k e n y é r : az e m b e r é , az a l k o t á s é . I t t - o t t egy-egy g é m e s k ú t h a j l i k m e g vízért, a m i t m a j d n e h é z k ő k o r s ó b a n odaállítanak a kenyér m e l l é . A v í z : az i t a l . T i s z t a s á g ere. A z istállóban v i h o g a c s i k ó , b ő g a t e h é n . . .

a szolga

ilyenkor

körülnéz. A menyecske arca o t t a tűzhelynél csuda tüzes, p i r o s . Ú g y h a j l i k a d e r e k a , m i n t egy i z m o s , f i a t a l f a . J á t s z i k a láng az a r c á n . . . n e h é z v o l n a m e g m o n d a n i , h o g y az-e, a m e l y i k a tűzhelyről l á n g o l , v a g y az-e, a m e l y i k belülről j ö n ? A b u n d á s b e p i s l a n t a k o n y h á b a . . . kirepül n e k i v a l a m i m a r a d é k . Az

aprójószág

ide-oda

villan...

kotkodácsolás,

csipegés...

M e l e g v a n , m i ? — l o b b a n a menyecske szava a c i r m o s f e l é .

A

kis cica h o z z á d ö r z s ö l ő d i k

hízelgő, t e . . .

a menyecskéhez...

-

Te

csúnya

— és a p i r o s , o m l ó s kalácsból lecsíp a c i r m o s n a k .

É d e s a n y á m ! - d o b b a n bc a k i s f i c k ó , z ö m ö k , vállas g y e r e k .

-

Lesz-e k a l á c s ? . . . d i c s é r t e s s é k ! Mégpedig m á k o s ! H o l jártál? A m e z ő n - m o n d j a a gyerek felvillanó s z e m m e l . R á n é z az a n y a . . . a gyerek tisztán állja a t e k i n t e t e t . . . és az anya maga sem t u d j a , h o g y a n , m á r nyújtja is a k a l á c s o t , a m á k o s a t , a g y e ­ r e k n e k , a k i n e k k i b u g g y a n a szó a száján édesen, m e l e g e n ,

mint

a kalács í z e : é d e s a n y á m ! . . . n ő a b ú z a ! . . . A s z o n g y á k , h o g y szépen n ő . . .

d ö b b e n f e l a s z ó a s a r k o n is

a p i p a f ü s t b e . . . s e g y m á s r a n é z n e k az e m b e r e k . . .

í g y ér a csend

az é r t e l e m i g , a szóig, m e r t az érzés m é l y s é g é t m á r n e m bírja e l : a gondolati M e n n é n e k is már hazafelé az e m b e r e k . . . D c a m o t t , a n a p f é n y b e n f ü r d ő utca v é g é n feltűnik N a g y Mihály széles, szálfa t e r m e t e , m ö g ü l e a m e z ő néz bc sugarasan a f a l u b a . E z t m á r m e g v á r j á k . É r z i k : a m e z ő üzen Mihállyal. A d j o n I s t e n ! — néz az e m b e r e k r e M i h á l y és v a l a m i reszket a sza­ vában. H o z o t t I s t e n ! . . . N o ? - gyülemlik köréje a várakozás. T é r d i g é r a b ú z a ! — ö n t i el M i h á l y t az ö r ö m . T é r d i g ? . . . - és szemlélgetik M i h á l y t . T é r d i g ? . . . é n n e k e m k ö t ő i g ér - m o s o l y o d i k el K i s s P á l . A b b i z o n y ! . . . N o h á t . . . - r i n g a t ó d z i k az ö r ö m ü k . A d d i g ! . . . - döbben fel a megerősödött hit Mihályból. M ö n n y ü n k , e m b e r e k ! . . . m ö n n y ü n k ! . . . - és d o b b a n ó , n a g y l e n ­ dületű m e n é s ü k b e n benne v a n a szívük n a g y m e g i n d u l á s a , kinyílá­ sa, szíven csapott n a g y l c l k c n d c z é s ü k . . . a h í r , a m e z ő e l j ö t t n a g y t i t k a : térdig ér a b ú z a ! A s z e m ü k világolt, m i n t új b e t l e h e m i c s i l l a g . . . e l j ö t t a k e n y é r ! . . . újra!... É s a nézésükben értelmet kapott a s z ó : haza... M ö n n y ü n k haza! N a g y , tiszta fény ö m l ö t t szét v e l ü k a h á z a k b a .

EGY NAP A SOK

KÖZÜL

V i h a r v o l t . A feketére mosdatott égből a t e m p l o m t o r n y a fel­ szúrta a keresztet a széles, lapos, sárba v e r t utcák g u b b a s z t ó házai­ nak m e g v e r t arcai f ö l é . ö r e g paraszt arca az é j j e l : I s t e n felé s u n y í t ó s ö t é t s é g ! C s o d á l a t o s tisztulás. Á r n y é k , m e l y b e n a reggel születik. A m i n t a kereszt lerázta m a g á r ó l a s ö t é t s é g d ü h ö s k o m o n d o r a i t , a házak felfehérlett m e l l e i alól nehéz, alélt, b u j a , á s k á l ó d ó párák b ú j t a k c l a v i l á g o s o d ó h o r i z o n t : a m e z ő k alá. A z élet d i a d a l m a s teje — a c s ó k -

nyílásra ébredt emberszemek b ő i táplálta a f é n y t :

f ö l r e g g e l e s e d c t t s z e m e k b ő l ö m l ö t t az élet. M e g h a l t az éj 1 É s a k ö n n y ű a k á c o k m e g h a j o l t , alázatos g y e r m e k f e j é n szelíden és t r a g i k u s a n v é g i g s i m o g a t o t t a r e g g e l . A f a l u alján a kanász m e g f ú j t a a t ü l k ö t . O l y a n mély m e l e g s é g g e l szólította m e g a r e g g e l t , m i n t f ö l é b r e d t g y e r m e k m o s o l y g ó , anyjára ö l e l ő n é z é s e : j ó r e g g e l t , j ó r e g g e l t , életadó a n y á m . A c s ü r h e l e h a j t o t t fejjel érezte az u t a t . Csak a m a l a c o k n y ö s z ö ­ r ö g t e k néha lágyan. A k i k r e a fák h a r m a t a , k ö n n y e h u l l o t t . A

csürhe

mögött

fekete

lassúsággal

öregasszony

tépi

magát

a t e m p l o m felé. A k i leül a h i d e g l é p c s ő k r e — a bezárt a j t ó k e l ő t t

-

és üressé lett s z e m e k k e l , h a n g t a l a n u l o l v a s ó j á t p e r g e t i . N é h a - n é h a felnéz. M a g á r a v i s s z a h u l l o t t a n é z é s e : síri N e m t u d k i j ö n n i a r e g g e l b e : p e d i g a t e m p l o m e l ő t t játszik a n a p ! A tülöksírást e l n y e l i a m e z ő , a m i a harmatpalástból k i b ú j t i l l a t o ­ k a t friss, z e n g ő k a c a j k é n t küldi a f a l u b a sírás h e l y e t t . A r e g g e l kacaja n y o m á n a f a l u ereje masírozik a m e z ő , az élet felé: munkások! É s a reggelbe f e l t o r n y o s u l az i s m e r e t l e n cél s z í v p i r o s , s u g á r z ó döbbenete: munka. *

Kis

ösvény f u t , kanyarog a mezőben,

mint

messziről

hozott

m o s o l y : az életet k e r e s ő e m b e r arcán. H a l á l o s a n szép m e g r e n d ü l é s ez a síkság i t t - ez a f ö l d . E z a barna, szerelemtől b á g y a d t h u m u s z , az isteni l a b o r a t ó r i u m m e g r e n d í t ő k e v e r é k e : az élet r e j l i k benne. A m o s o l y az a r c o n o l y a n , m i n t a barázda a f ö l d ö n . S e n k i sem t u d j a a testvér arcán az új n y o m o t - az új barázdát — k i m é r n i , a m e l y az élet felé f u t . A z u t a k messziről i n d u l n a k , és a barázda sem o t t k e z d ő d i k , a h o l n y o m o t h a g y . . . N e m az a r c o n , a h o l m e g m u t a t j a a láthatatlan sebet! I t t a síkság felett m o s t f e l h ő k r ö p ü l n e k át, lent m e g zúg a szél. A s z á n t ó v e t ő megáll a barázdában és h a l l g a t . É s a pásztor is h a l l ­ gat. K i s b á r á n y o k fehér b o l y h a csipkézi a pusztát. N y a k u k b a n csen­ g ő cseng. A pásztor nézi a b á r á n y o k a t , és a b á r á n y o k visszanéznek. É s a f e l h ő k f e n t f u t n a k , a szél zúg, és az e m b e r csak h a l l g a t . S o k - s o k szavam v a n , a m i b e n m i n d él az én t r a g é d i á m : az e m b e r . D e milyen kicsi néha e s z ó : végtelenség.

* A

végtelenség

hideg

örvényén

édes g y ü m ö l c s

íze i z z o t t

föl.

A k ü s z ö b ö n álló e m b e r h a l l j a , h o g y két k i s g y e r e k r e g g e l i szavát r i n g a t j a az é b r e d é s . . . Fölébredtünk kiságyunkban! T o p o g á s , h a n c ú r o z á s . A m e l e g szemű asszony játszik a g y e r e k e k ­ k e l : csip-csip c s ó k a , k i s v a r j ú c s k a , h o v a f u t a k i s n y u l a c s k a ? Ide-ide-ide!...

Kiáltják

a kicsikék

az a n y j u k

mellére

bújtan.

A z e m b e r m e g r e n d ü l t e n áll a k ü s z ö b ö n . . .

* K ö r ü l ü l i k a k i s f e h é r asztalt. A c s é s z é k b e n h a m v a s tej p á r o l o g . A csészék m e l l e t t egy-egy szelet k e n y é r . M i n d e n o l y a n tiszta, é l ő . A g y e r e k e k kis keze s i m o g a t , a szájacskák m é g k é r n e k a t e j b ő l . O l y a n j ó ízű m i n d e n .

A z asszony-anya így s z ó l : f i u n k n a k c i p ö c s k e k e l l I S k ö z b e n ke­ nyeret szel és tejet csorgat. M á s k o r talán így f e l e l t v o l n a g o n d t e r h e s a r c c a l : talán m é g m e g lehet javítani a c i p ő c s k é k e t : új k e l l ! A z a p r ó kis l á b a k r a . . .

Amik

m o s t i n d u l n a k az ú t r a . É s m é g úgy szeretne v a l a m i t m o n d a n i az elnyűtt c i p ő c s k é k r ő l . H i s z e n a z o k a k i s ferde s a r k ú , l e k o p t a t o t t színű c i p ő c s k é k hozták ő t vissza az édes n a p i g o n d o k fájásaiba — a k i m o n d h a t a t l a n u l egyetlen v a l ó s á g b a : az o t t h o n á b a . * H á r o m n e g y e d n y o l c . . . m é g szállingóznak, j ö n n e k a k i s e m b e r ­ kék az i s k o l á b a . K i n t a f a l u fáradt, ő s z b e b u k o t t f e j e . . . T é t o v a ég -

nem tudja,

s í r j o n - e , kacagjon-c? A k i s házak m e g csak v i r r a s z t a n a k b e h ú z o t t vállal, földre esett füsttel — s z á r n y a t ö r ö t t m e l e g g e l . J ö n n e k , e g y i k a másik u t á n . . . J ö n a t a n y a i gazda p i r o s k é p ű , nehéz m o z d u l a t ú g y e r m e k e ; r e n ­ díthetetlen életerő, két arca a zsíros hasú barázda f é n y l ő b ő g é s e . Csizmája, bekecse az őszi v á s á r b ó l v a l ó . T e k i n t e t e n y u g o d t , s z i l á r d : m i n t a föld. N e m izgul, biztos... A f a l u b a n l a k ó gazda g y e r m e k e i n k á b b c i p ő b e n jár, a m i v a l a m i civilizáció a tanyai diákkal szemben. V a l a m i i n g a d o z ó á r v u l á s . . . A tanyai egyszerűbb, ő s i b b : igazabb. A t a n y a i : j ó r e g g e l t v a g y j ó n a p o t m o n d . A f a l u s i : kezét c s ó k o lomot. A z t á n j ö n n e k ideges, k a p k o d ó k i s n é p e k : irtó n a g y c s i z m á k b a n , f é l r e t a p o s o t t sarkú f é l c i p ő k b e n , m e z í t l á b . . .

Bizalmatlan, nyugta­

l a n , furcsa villanású s z e m e k . . . vitustánc g ö r b ü l e t ű k e g y e t l e n arcr á n g á s : előre elhasznált e m b e r k é k . . . Z s e l l é r g y e r e k e k I D e m i n d sietve j ö n . S z e m ü k b e n az i s k o l a r e n d j e : j ó k o r j ö t t e m - e m é g ? S ha látják, h o g y nincs baj -

b o l d o g felderülésscl r ö p p e n

k i a köszöntés a j k u k o n . Ez

a nagy megkönnyebbülés

átérzik

a fehér folyosón,

ahol:

a r e n d k o m o l y s á g a áll a csend u n i f o r m i s á b a n ő r t ; a lépések siető k o p o g á s a elismerés n e k i ; a k i s e m b e r k e m á r szolgálja, m á r i s m e r i

-

friss v e r í t é k e , c l - c l s z o r u l ó lelkendezése, h a r m a t o s ö r ö m e :

új

e r ő k harcba b o c s á t k o z á s a . . . K i p p - k o p p . . . a k ö n n y e d k i s lábak ifjú futásában c s e n g - b o n g va­ l a m i a n a g y szolidaritásból: a m u n k á b ó l ! M e r t az iskolában

már

elkezdődik v a l a m i a b b ó l a m u n k á b ó l , a m i m i n d e n m u n k a l e g é r t é ­ k e s e b b j e : az e r ő s lélek kiépítése - a szilárd, biztos ö n t u d a t kiépí­ tése. — E m b e r v a g y , h a l a d j . Csodálatos n e g y e d ó r a : h á r o m n e g y e d n y o l c t ó l n y o l c i g .

Mennyi

élet, m e n n y i sors, m e n n y i m e g ú j u l ó indulás ezen a szürke f o l y o s ó n -

az i s k o l a f o l y o s ó j á n , a m e l y e n keresztül n a g y t á v l a t o k nyílnak.

A z új e m b e r tüze, a m i i t t lángol f ö l : é v t i z e d e k b e égeti f é n y é t ! Ó , m e n n y i fény is v a n a f o l y o s ó n , e b b e n a m e g r e n d í t ő

szóban:

gyermek!... A z óra n y o l c a t v e r . . . A két k i s g y e r e k szavában m i n d e n m u n k a szíve l e n g : pá, a p u k a ! * A folyosó szigorú egyszerűségébe négy, e g y f o r m a távolságban l e v ő a j t ó nyílik. Első osztály... Csendre, b é k e s s é g r e : a p r ó k i s m o s o l y o k r a , harmatnál

tisztább

k ö n n y e k r e : m o s t nyíló f á j á s o k r a , m e g c s o d á l t t i t k o k r a : g y e r m e k e k ­ re, m e g d i c s ő ü l ő k á l v á r i á r a : életre - i t t teszik f e l a g o n d o l a t r a a szár­ nyakat: a betűt! Ó,

örvények

hídja, h i d a k e l s o d r ó j a , n a p melege,

jég

puszták lehetetlensége, m e z ő k csodálatos v i r á g a : betű -

hidege, i t t írnak

t é g e d a lélek fehér viaszára, e m b e r b e e m b e r t i n t á j á v a l : g y é m á n t b ó l vagy mocsárból... Második osztály... F ö l t é p e t t m e z ő k ő s t e l e v é n y é r e új c s o d á l k o z á s o k ö r v é n y e s magja h u l l : érte! Harmadik osztály...

ASZÁLYBAN

A széles m e z ő k szárnytalanul állnak. H a l l g a t n a k . M i n t a h a l d o k l ó k o l d u s , a k i n e k e l f o g y o t t életből k i a s z o t t ínyéről az i m a , a h o l n a p szóra i n d í t ó , e m b e r t reggelbe f é n y l ő r e m e g é s e k é l e t b e izzása. R e t ­ tenetes szárazság n é m í t o t t a el a m e z ő k e t . A z e m b e r e k is h a l l g a t t a k . A z éjszakák is h a r m a t t a l a n o k l e t t e k . O l t h a t a t l a n s z o m j ú s á g

tüzes

kínja lett a f a l u és a m e z ő . A k u t a k v i z e k i f o g y o t t , az u d v a r o k b a n á r n y é k t a l a n o k lettek a z s u g o r o d o t t levelű szederfák, a k e r t e k b e n l e h u l l o t t a fákról a m e g é r n i n e m t u d ó , h a l o t t g y ü m ö l c s . M i n d e n faalja t e m e t ő l e t t . M é g a fehér inges a p r ó g y e r e k e k szája íze sem kívánta a szentiványi alma keserű, ínyt s e b z ő , f a k ó r a fáradt g y ü m ö l ­ csét. P e d i g de v á r t á k . A r a t á s r a . A n a g y ölelésű kaszák egy-egy b o l d o g , k e n y é r m o s o l y ú megállá­ sában, h o l n a p d e r e n g ő édes c s e n d j é b e n de j ó v o l t a r e m e g ő szív n a g y , kalászos d ö b b e n e t e i t f e l o l d a n i j ó s a v a n y ú , mára

józanító,

derűs í z é b e n . . . A z aratás íze l e h u l l o t t a f á k r ó l . . . N e m lesz aratás. V a s á r n a p r e g g e l v o l t . E s z m é l é s e k , m e g á l l á s o k napja. Ú t v á l a s z t ó nap. A szomorú,

kiégett m e z ő k

sárga, ájult, l á z f o r r ó n

reszkető

mellén, a n a p s u g a r a k sebeket ú j í t ó f e h é r s é g é b e n i z z o t t a f a l u . Sehol egy k i s f e l h ő az ígéret vizével. A z é g e g y s z í n ű , b é n a , s z ü r k e . É j j e l m é g a c s i l l a g o k is a l i g látszanak rajta. E l é g n e k a z o k is. A r e m é n y h í m e s , v i r á g o s réthez illő palástja is m e g k o p o t t . N a g y M i h á l y is, a k i a m e z ő r ő l tér haza, n e m néz f e l rája. M i t keressen az é g e n , ha m e g h a l t a f ö l d ? N a g y , e r ő s

férfitermetén

fekete zászló az ü n n e p l ő fekete r u h a . A c s i z m á j a csupa p o r , m e r t az m á r b o k á i g é r . B a r n a s z e m é b e n is m i n t h a p o r lenne csak. É g i g é r ő , keserves, szívet f o j t ó p o r . A z t a m a r é k n y i , száraz, m a g t a l a n kalászt sem emelte f e l a kalapjáig. A

k e z é b e n v i s z i . N e m tűzte

a fekete k a l a p mellé k a c a g ó ü n n e p n e k . A fekete ü n n e p l ő s ruhája

azért o l y a n ünneptelen. A z é r t n e m r i n g az arca f ö l ö t t az a b ö c s ö s b i z a k o d á s . . . a k a l á s z . . . B i z o n y , N a g y M i h á l y o n n e m érződik a ha­ zatérés n a g y szókat l o b o g t a t ó f é n y e . K e s e r ű szájjal b a l l a g . N e m t u d egy szó f e l j ö n n i az í n y é r e . M i t m o n d j o n ? H o g y v é g e ? ! H i s z e n l á t h a t j á k ! H á t kalászok ezek az árva, m a g t a l a n u l m a r a d t r e m é n y e k ? H á t szóra nyílhat az ő m e g v e r t s z í v e ? . . . A z asszony a n y o l c a d i k g y e r e k k e l v á r a n d ó s . Aztán a l e g n a g y o b b is m é g a l i g v a l ó m a r o k v e r é s r e ! A hét g y e r e k n e k is csak a k k o r v o l t k e n y é r , ha j ó t e r m é s v o l t . H á t m o s t t e r m é s nélkül m i lesz n e m héttel, h a n e m nyolccal? H o n n a n vegyen ennyinek kenyeret?! Szemei elé e m e l i az üres kalászokat, de m é g i s a m e g r e n d ü l é s tüzes kése hasít a szívébe, a m i n t v é g i g g o n d o l j a a m e n t s é g elapadt kútját... J á n o s bácsinak m á r r é g e b b e n f e l m o n d o t t . M á r le is járt a f e l m o n ­ dás. D e halogatta az u t o l s ó szót e g y i k vasárnaptól a m á s i k i g . V á r j o n , J á n o s b á c s i ! M a j d a j ö v ő vasárnap. A z ö r e g persze v á r t ! H o v a is m e n n e ? H i s z e n m á r csak arra j ó , h o g y b ö l c s ő t r i n g a s s o n m e g h o g y az o t t h o n m a r a d t g y e r e k e k e t a m e s é k k e l

összetartsa,

n e h o g y elcsatangoljanak v a g y v a l a m i rosszat t e g y e n e k . . . D e ma k i k e l l , h o g y m o n d j a a s z ó t ! N a g y M i h á l y n a k szúrta a szemét a v a l a h o l elakadt k ö n n y . Sírh a t n e k j a v o l t , de a szeme üresen m a r a d t . N e m tehet m á s t . K i k e l l , h o g y m o n d j a a s z ó t : n o , J á n o s bácsi, hát a k k o r . . . Keserves, f o j t ó v o l t a s z ó . N e m fért k i az ajkán. A z ö r e g k u t y a h ű s é g ű barna szemeit érezte m a g á n . A n n a k a k ü l ö n ö s

mesének

a m e l e g é t , a m i t így s z o k o t t k e z d e n i : Emlékszem, gyermekkoromban... Aztán m i n d e n t m e g t e t t , a m i ö r e g e r ő i t ő l t e l l e t t . A g y e r e k e k is szeretik. A családhoz t a r t o z o t t . N é h á n y g y e r e k e t ő r i n g a t o t t k i a b ö l c s ő b ő l . Ö állította t a l p r a a R o z i k á t , a J a n i g y e r e k e t m e g azt a k i s m o s o l y g ó , kék szemű J u l i s t . A g y e r e k e k , azok m a j d nehezen válnak meg t ő l e . . . A t e m p l o m s o r o n emberek j ö t t e k n é m á n . A házak v a k o n néztek lezárt z s a l u i k k a l a kiszáradt, szellőtlen a k á c o k r a . Csend v o l t m i n d e ­ nütt. F á z ó s hallgatás. É r t h e t e t l e n , csodálatos f o r r ó s á g . . . Aszály...

A z e m b e r e k bénán emelték kezüket a k a l a p j u k széléig s a s z e m ü k ijedten f o r d u l t el a M i h á l y kalászaitól, a k k o r a fordulással, k o r a út v a n a születéstől a h a l á l i g ! . . .

reményt

ígérő

amek­

tavasztól

a Mihály elégett k a l á s z á i g . . . E z e k b e n a n é z é s e k b e n m i n t h a felégett volna m i n d e n . . .

e g y e t l e n rettenetes fáklya l o b o g o t t az

emberek

s z e m é b e n : é g a m e z ő , é g a k e n y é r ! . . . Sehol s e m m i r e m é n y ! E g y irtózatos, m i n d e n t m e g f o j t ó ö r v é n y s i k o l y a l o b o g o t t n é z é s ü k b e n : m i l e s z ? . . . m i l e s z . . . m i lesz v e l ü n k ? . . . Mihály hirtelen megállott... A k á b í t ó , f o r r ó , lélektelen csendben c s e n g ő , p e n g ő

aranykaca­

gás, ezüstrengés szállott f ö l . . . m i n t m i k o r a szülők lehulló sírásába belckacag a játszó k i s d e d , a k i s e m m i r ő l sem t u d . . . Mihály m e g t á n t o r o d o t t . . . M i e z ? . . . A f a l u visszajáró l e l k e ? . . .

Lélekharang?...

Vagy...

N e m , n e m l e h e t ! . . . D e a szemét l e h u n y j a , szívja, k a p k o d j a m a g á b a az egyre tisztábban c s e n g ő h a n g o t . . . Kaszapcngés!... V a l a k i a csorba, életlen kaszát k a l a p á l j a . . . V a l a k i aratásra készül ...

Valaki, aki nem tudja elhinni, h o g y mindennek vége.

Hogy

nincs kalász. M e g i n d u l , n a g y o k a t l é p . . . f u t . A kaszapengés f i n o m ezüst szála v a l a m i é l e t a d ó m e s é n e k v e z e t i . . . már o t t cseng a szíve k ö z e p é b e n . . . felkiált, m e g s z é d ü l . . . a k a p u j a előtt á l l . . . az ő u d v a r á n . . . a k a ­ p u t m a j d n e m kifordítja s a r k a i b ó l . . . J á n o s bácsi fehér, régi ü n n e p l ő g y o l c s b a n , l e n g ő ,

galambfehér

haján az é g ő n a p m i n d e n m e l e g é v e l aratás elé v e r i egy ö r e g kasza kalásztól c s o r b u l t , egyre f é n y e s e b b , egyre s u g á r z ó b b é l é t . . .

MOLYPILLANGÓ

E n g e m m i n d i g érdekelt ez a s z ü r k e k i s l e p k e . . . Élet...

m o n d j u k néha, s megállunk e szónál. Megállunk,

mert

t ö b b e t a l i g m o n d h a t u n k . M i n t fáradt v á n d o r a végtelen, a h á b o r g ó t e n g e r partján, megáll az e m b e r c s z ó t i t o k p a r t j á n : élet. D c v a l a h o l mégiscsak c l k e l l i n d u l n u n k a g o n d o l a t t a l . H a m e g k e l l e t t á l l n o m az i d ő t e n g e r b e n , k i c s i , a p r ó e m b e r n e k , a f é n y r e g o n ­ d o l t a m . A fényre, m i n e k j ö t t é r e f e l é b r e d n e k a m a d a r a k , m e g c s i l l a n az éjjel h a r m a t j a és i m a b i m b ó z i k az a j k o n . A k i s m o l y is szereti a fényt. Ezt olyan tégóta t u d o m m á t . . . M i k o r lámpám fényében k ö r ö z n i kezdenek egyre g y o r s u l ó s a v é g é n halálba e s ő szédülcttcl ezek a puhán hamvas szárnyú l e p k é k , m i n d i g c s o d á l o m ,

mennyi

v i s s z h a n g g a l t e l i k m e g az esti c s e n d . . . A fény kis k ö r e m ö g ö t t varázslatos élet k e r g e t ő z i k . . .

vágyott

v i l á g o k elérhetetlen muzsikája k ö z e l e g , az a p r ó k i s e s t é b e kék t e n ­ g e r e k r ő l j ö n üzenet s a leesni k é s z ü l ő f e l h ő f o s z l á n y o k o n

virágok

lélegzete s u h a n , m i n d f e l é m . . . a f é n y morzsánál is k i s e b b cseppje felé... É s n é z t e m , h o g y a kis l e p k e elveszíti ö n m a g á t . Á l o m i , ö r ö k k é ­ v a l ó szédülettel k e r g e t i a f é n y t . Százszor m e g é g e t i m a g á t szerelme f ö r g e t e g é b e n . . .

rózsamezők

mámoros

lihegésével

fényújra

rohan a tűzbe... a halálba... a fénybe... A h e g y e k e n m é g v a l a h o l él a h ó és talán ő r ö l m é g az a két b o l ­ dog

m a l o m k ő , a h o n n a n egyszer kenyeret e t t e m , m i k o r

először

emlékeztem a fényre... a szerelemre... E l v e s z t i m a g á t az e m b e r .

E z e r m e g ezer fényen át b u k d á c s o l

t o v a és keresi a v i s s z h a n g o t . . . A z é g b o l t o z a t o n f e l e m e l k e d i k és l e b u k i k a n a g y t ű z g o l y ó . M i n ­ den k i s f é n y c s e p p elvisz v a l a m i t . F a ó r i á s o k k o r o n á j a z u h a n az ő s z b e . Gyémántok

szűzemléke p o r l a d c l . H á n y s z o r á l m o d t a m

én

is...

h á n y s z o r f o r d u l t a m v i s s z a . . . és h á n y s z o r l é p t e m át k ü s z ö b ö t , m i n e m v o l t enyém 1 . . . É s az a r c o m a t m é g i s o l y a n n a k l á t o m , m i n t a m i várja a napfény­ ből lett búcsúztatót...

m i n t e g y a r c k é p : a m i t egy g y e r m e k r a j z o l t

e g y s z e r . . . és m o s t érthetetlen, fájdalmas, s ö t é t . . . a fény árnyéka . . . M o s t , a m i k o r b ú c s ú z i k a nyár, s o k s z o r m a r a d o k vele egyedül, m i n t a k i s m o l y a fénnyel. É s t u d o m , h o g y soha el n e m é r e m a lám­ pám parányi fénycsillagát.

* A n y á r b a , a nyár f o r r ó szívébe sárgahideg é k hasit. T a r l ó k szegik m á r a zöld határt. A s z ő l ő b e n m a g á n o s e m b e r h a j l a d o z az é r ő f ü r ­ t ö k á r n y é k o s oldalán. M i t őriz h o l d f é n y r e c s o b b a n ó s z í v d o b o g á sa?

Csupasz tenyerén v a j o n m e g m é r h e t i - e a f ü r t ö k édes

súlyát,

m i k b ő l m á m o r t á l m o d i k a m a g á n y v é r v ö r ö s korallzátonyán. É r z e d ? . . . i t t v a g y o k . . . — suttogja. É s körülnéz, h o g y n e m hallot­ ta-e m e g v a l a k i , h o g y m i l y e n egyedül v a n . É s ő maga m e g h a l l m i n ­ den sóhajtást, a m i k k e l az ősz b a r á t k o z i k . A távoli t o r o n y ó r a a h o m ­ l o k á n k o p o g t a t j a k i a t i z e n k e t t ő t . D e az á l o m hiába h í v j a . N e m az f á j , h o g y elmúlt a n a p , h a n e m az, h o g y társtalan m i n d e n m o z d u l a t . A düledező c s ő s z k u n y h ó n á l m e g á l l . É s b e l e b á m u l abba a m a r é k n y i m é l y s é g b e , a m i a p e r m e t e z ő h o r d ó vizében c s i l l a n . . . és a c s i l l a g o k f é n y é b e n látja, h o g y a m a r é k n y i víz r e n g e t e g

halottat ringat...

e z e r n y i k i s m o l y k i a l u d t életét, a k i k csillagfényt k e r g e t t e k , és m e r t o d á i g f ö l n e m r ö p p e n h e t n e k h a m v a s kis s z á r n y u k k a l , a m a r é k n y i k i s víz f é n y t ü k r é v c l csalták m e g m a g u k a t . . . A t e n y e r é t b e m e r í t i , h o g y m a g á h o z emelje ő k e t , a fény szerelmes g y e r m e k e i t , a k i k n e k h ű s é g é t k i a l u d t t e t e m ü k dicséri. D e h i r t e l e n visszaengedi ő k e t o d a , a h o l ő k f é n y e s e b b e k , m i n t a c s i l l a g o k . . . az egy c s e p p n y i víz t ü k r ö ­ zésében. . . * É l e t . . . m o n d j u k néha, s megállunk c szónál. Megállunk, m e r t t ö b b e t a l i g m o n d h a t u n k . M i n t fáradt v á n d o r a v é g t e l e n , a h á b o r g ó t e n g e r partján, m e g á l l az e m b e r e s z ó t i t o k p a r t j á n : é l e t ! D e v a l a h o l m é g i s c s a k el k e l l i n d u l n u n k a g o n d o l a t t a l . . . E n g e m m i n d i g érdekelt ez a szürke kis l e p k e .

FEHÉR

ÉJSZAKÁK

R ü g y c r c j ű szókat h a l l o t t a m . A p i l l a n a t o k néha m c g n y í l a n a k . A végtelen i d ő meghasad szavak és m o z d u l a t o k kulcsán és m c g t á r u l e l ő t t ü n k az élet. Fia r ü g y f a k a d a téli

dermedtség

után,

tavasztsejtő l e l k ü n k b e n

már

mcglángol

a búzakalászos, é l t e t ő , t e r m ő nyár. H a l e h u l l az első k i s levél a g y ü ­ m ö l c s o s z t o g a t ó fáról, máris felsír b e n n ü n k a csodálatos visszhangú h ú r , és őszt s u t t o g az a j k u n k . N a g y szépségű v i s s z h a n g o k élnek b e n n ü n k , t i t k o s a k és m é g i s v i l á g í t ó k . M e g o l d ó , ú t m u t a t ó visszhan­ g o k , amelyek mélyén o t t él a m a g , láthatatlanul, de ö r ö k v a l ó s á g g a l . A z élet h i t e és igazsága ez. A szavak és m o z d u l a t o k ereje, létezésük gyökere. N e h i g g y e s e n k i , h o g y elmúlik a k á r a l e g k i s e b b szó is, akár tücsökcirpelés, akár f ü l e m ü l c c s a t t o g á s . N y o m a m a r a d m i n d e n n e k . M i n d e n eltalál a maga helyére és o t t g y ö k e r e t ereszt, h o g y egyszer v i r á g h o z ó c s o d a k é n t megmutassa m a g á t . M e g m u t a t j a m a g á t , h o g y megnyissa

az i d ő k

mélyét,

h o g y e l m o n d j a megszépülése

titkát,

h o g y feltárja új g a z d a g u l á s o k hitét. M e r t m i n d e n h i á b a ! A z e m b e r i g a z d a g o d á s n a k soha s e n k i útját n e m állhatja. Sem diktátor, sem f o r r a d a l m á r . A z életnek m e g v a n ­ n a k a maga útjai és arról letérni n e m lehet. N a g y tragédiák f o r g a t a g á b a n é l ü n k . V i l á g o k r o p p a n n a k össze m á r ó l h o l n a p r a . V i l á g r é s z e k sorsa, nemzetek t ö r t é n e l m é n e k s z e n v e d ő és b o l d o g e m b e r e k útja f o r d u l c l semmiségeken: látszólag...

íve,

sokszor h i h e t e t l e n

V a l ó j á b a n a z o n b a n s e m m i sem

jelen­

téktelen. M i n d e n óriási, sorsszerű m é l y s é g e k e t jelent. É s n e m lehet n a g y o b b célja, e m b e r i l e g k ö z e l e b b i útja s e m m i f é l e s z ó n a k , egyet­ l e n k i s m o z d u l a t n a k sem, m i n t t u d n i , sőt h i n n i , h o g y az élethez éppen ú g y hozzátartozik a l e h u l l ó levél c s ö p p n y i k i s drámája, m i n t az u r a l k o d ó h á b o r ú k véres p a n o r á m á j á t felidéző t o l l v o n á s a . M i n -

d c n szót, m i n d e n m o z d u l a t o t n y o m o n kísér a végzet, az élet igaz­ ságtevése, amely elől m i sem t é r h e t k i . Ú j világ j ö t t é n e k i g é j e él az a j k a k o n . I g e n , az élet m e g ú j u l újra és ö r ö k k é . H i s z e n éppen ez a c s o d á l a t o s , az e l m o n d h a t a t l a n u l ú j , h o g y n e m v o l t és n e m lehet a n n y i s z e n v e d é s , h o g y új h i t e k

ne

é b r e d j e n e k az é l e t b e n . M i sem bizonyítja ennél m é l y e b b e n az igét, h o g y az é l e t : s z e n t ! Szent a m a g a kicsiségében és szent m i n d e n n a g y s á g á b a n

egy­

aránt. M i n d i g és újra ú j világ j ö n a régi helyébe. H o g y soha m e g ne változzon az ö r ö k i g a z s á g : szent d o l o g az é l e t ! M i n d e n ezen f o r d u l m e g , ezen az ö r ö k m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n o n . E z az építés, a c s e l e k v é s , a m e l y g y ő z e d e l m e s k e d i k m i n d e n

rombolá­

s o n , m i n d e n h i h e t e t l e n s é g c n és m i n d e n e l b i z a k o d o t t s á g o n . E g y éjjel leégett egy kis ház. A szegénység f o k o z h a t a t l a n u l m é r ­ hetetlen, m e r t egyetlen létező kincse. L e é g e t t e g y k i s p u t r i . E l p u s z ­ t u l t a t e t ő , a m i betakarta

k i s g y e r m e k e k ruhátlan testét, a m i alá

hazament a fáradt, m a g á t g a r a s o k é r t szétosztó apa, s a m i alatt egy asszony hét életért v a j ú d o t t . E l é g e t t n é g y z e t m é t e r n y i s á r - és szalm a t ö r e k - k e v e r é k , k o r o m és h a m u festette f e k e t é r e a fehérre m e ­ szelt, a l i g e m b e r m a g a s s á g ú

falakat. E l p u s z t u l t egy o t t h o n ,

amit

n e m lehet mással p ó t o l n i . N i n c s m i v e l . Pár n a p m ú l v a a z o n b a n láttam n é h á n y , csak i n g e c s k é b e n az út szélén l e s e l k e d ő g y e r e k e t . A leégett p u t r i g y e r m e k e i v o l t a k . A m e ­ zőkről

jövő

szekerek g a z d a g t e r h é n e k

morzsáit

szedegették

fel

a f ö l d r ő l . É s b o l d o g o k v o l t a k , ha v a l a m i k i s hulladékra találtak. T e g n a p a leégett p u t r i felé v i t t az u t a m . A r o m és h a m u m é g o t t v o l t a csupaszon m a r a d t k o r m o s f a l a k tetőtlen t ö v é b e n , de m é g i s , a régi, az ép p u t r i h o z m é r t e n m o s t v a l a m i g a z d a g o d á s m é g szét­ szórt, de m á r ö s s z e f ü g g é s b e h a j t ó csírái e r ő s ö d t e k . R ő z s e k ö t c g e k , k u k o r i c a s z á r - k é v é k , k i s tégla- és v á l y o g r a k á s o k ,

dcszkadarabocs-

k á k n ő t t é k k ö r ü l a leégett h a j l é k o t . L á t t a m , i t t v a l a m i készül. R e g g e l i szépség áradt az é r t é k t e l e n , a p r ó l i m l o m o k v i l á g á n . E z a s o k s e m m i egy ú j h a j l é k o t

jelent.

H i s z e n m á r m e g v a n hozzá m i n d e n , m i n d e n . A z a s o k s e m m i i t t a m i n d e n , s ez a m i n d e n a b b a n a s z á n d é k b a n , a m i ö s s z e h o r d t a ,

valóban m e g r á z ó a n sok v a l a m i t á d : egy új o t t h o n t . Ü n n e p i p i h e n ő •volt ezen a n a p o n . Csak a kis leégett p u t r i k ö r ü l f o l y t n a g y készü­ lődés. E z e k ünnepen építenek m a g u k n a k h a j l é k o t . M e n n y i v e l veszi magasabbra? — kérdezte a hétszer vajúdott aszszony ásáshoz készülődő férjét. Két ásónyomnyira. Tehát

magasabbra

építik.

Két

ásónyomnyira.

Lefelé

h o g y magasabbra érjenek. M é l y e b b e n a szívbe, h o g y

mennek,

magasabbra

építsen az ész. F e k h e l y ü k a kis u d v a r sarkában v o l t . A csillagos é g alatt. A m i t e d d i g eltakart előlük a p u t r i alacsony teteje. A z leégett, és m e g ­ nyílott f ö l ö t t ü k az é g . A csillagos végtelenség, a m i v e l

megütött

szívvel

Dermedt

egyedül

m a r a d t a k sírós, fájdalmas

éjszakákon.

s z i v ü k ö n n e m v o l t talán egy b i m b ó se m á r , fáradt i z m a i k o n a két­ ségbeesés fásultsága t a l á n . . . s egyszerre egyedül m a r a d t a k az é g g e l , a m i o l y a n magas, h o g y a p u t r i két á s ó n y o m n y i mélységgel n ő m e g alatta. K é t á s ó n y o m n y i r a . . . h a l l o m a szókat újra m e g újra. É s puszta, s e m m i k i s életemre g o n d o l o k , a m e l y b e n mégis mélységek

magas­

sága és m a g a s s á g o k mélysége c s i l l o g . É s m e g é r t e m a n a g y össze­ függést: minden hiába! -

ennek az e m b e r i gazdagodásnak

soha

s e n k i útját n e m állhatja. Sem diktátor, sem f o r r a d a l m á r . A z életnek m e g v a n n a k a maga útjai és arról letérni n e m l e h e t ! A mélység magasság is és a magasság mélység is. L e g a l á b b két á s ó n y o m n y i . . .

ÚT.

í g y : erre vezet az ú t . . . V a g y talán csak egy sejtés új t r a g é d i á j a ? K i s ö s v é n y f u t , k a n y a r o g a m e z ő b e n , m i n t messziről h o z o t t m o s o l y az eget k e r e s ő e m b e r arcán. Halálosan szép m e g r e n d ü l é s ez a sík­ ság i t t - a m i m o s t m é g csak c g y a r c ú f ö l d : barna, szerelemtől bá­ g y a d t h u m u s z , az isteni l a b o r a t ó r i u m m e g r e n d í t ő k e v e r é k e -

élet

rejlik benne! D e h o l n a p ? H o l n a p ezer és millió csíra nevet föl b e l ő l e és az e m b e r m e g g y ő z v e keresi az o k o t . . . Ó , u t a k : e m b e r e k . . . Úttalan u t a k ! D e n i : a tél f a g y a fölmarta a f ö l d arcát. Szenvedett. F ö l d t e s t v é ­ r e m , m e g é r t e d - e , h o g y én k i v a g y o k ? ó , h o g y a n s ú g j a m m e g a t i t ­ k o m a t n e k e d : A z e m b e r t ! S o k - s o k szavam v a n , a m i b e n m i n d él az én t i t k o m — az e m b e r . D e m i l y e n k i c s i n é h a c s z ó : V é g t e l e n s é g . . . É s m é g i s ; m i n d e n szavamnál t ö b b e t m o n d egy k i s fűszál, a m i m o s t rám néz h ű s é g c s e n ,

m e l e g e n , bizalmasan, h o g y él. É s n i ,

m e n n y i t e s t v é r k é j e k u k u c s k á l f e l é m . D e csak nézzetek, nézzetek t i is e n g e m ! M e g é r t i t c k - c , m i a k ö n n y ? É s l á t o m i f j ú s á g t o k a t , a pelyhedzö m e z ő t . Ő s z r e m a j d a f é r f i k o m o l y arca lesz a f ö l d . A z á l m o k ereje: t e r m é s . E z m á r a b i z o ­ n y o s s á g , m i k o r a m o s o l y ú g y n y u g s z i k el, m i n t a h a n y a t l ó , v é r b e n fürdő nap. É n

t u d o m már, h o g y i l y e n k o r a leganyásabb

intésű

a végtelen, az e l é r h e t e t l e n ! S z á l l . . . s z á l l : szállj m o s o l y . M o s t b u k i k le a n a p - f é r f i l e t t e m . A m o s o l y o l y a n az a r c o n , m i n t a barázda a f ö l d ö n . A

termés

n y o m a ő : élet. A szabadság, a szépség - az elmúlás b a r á z d á j a . . . í g y : erre vezet az ú t . . . i t t a t a v a l y i n y o m a az ö s v é n y n e k p a r a n c s o l ó l a g m e g s z a k a d . A szent hely m e g k ö z e l í t h e t e t l e n s é g é v e l

már

n e m út, n e m keresés. M e z ő lett újra. F ü v e k , v i r á g o k útja. A z e m b e r - v a l a k i i t t járt és kitért a f ü v e k n e k . V a j o n sírt-e v a g y

k a c a g o t t , m i k o r az új útra az első lépést m e g t e t t e ? Ó , s e n k i sem t u d j a a testvér arcán az új n y o m o t — az új barázdát k i m é r n i . A z u t a k messziről i n d u l n a k , és a barázda sem o t t k e z d ő d i k , a h o l n y o m o t h a g y , n e m az a r c o n , a h o l m e g m u t a t j a a láthatatlan sebet! K i v a g y o k én, az e m b e r ? - h o v a f u t a m o s o l y o m és a k ö n n y e m ?

í g y : erre vezet az út, i t t a tavaszi m e z ő b e n , a h o l fűszálak resz­ k e t n e k a k i h u n y ó nap v é r z ő sugarainál és rám h u l l a n a k a h u m u s z szerelmes c s ó k j a i - c s í r á k . . . sejtések. É s m e g á l l o k a m e z ő b e n én, az e m b e r . A z úttalan. A v é g t e l e n . I t t , a h o l m i n d e n : é l ! V a l a m i t tavasznak m o n d a n a k az e m b e r e k . . .

I t t a síkság felett

m o s t f e l h ő k r e p ü l n e k át, lent m e g zúg a szél. Csak az hallgatnak...

emberek

A s z á n t ó v e t ő megáll a barázdában és h a l l g a t . . .

hallgat a pásztor. É s a h a l l g a t á s u k b ó l c s o d á l a t o s m e l e g s é g

és

illata

száll — értik a f e l h ő k b o r o n g á s á t és a szél e r e j é t . . . É r z i k a tavaszt és értik a f ö l d e t ! K i s b á r á n y o k fehér b o l y h a csipkézi feléjük a pusztát. N y a k u k b a n c s e n g ő cseng. A pásztor nézi a b á r á n y o k a t , és a b á r á n y o k vissza­ n é z n e k . . . és a b a r n a , r o z s d a v ö r ö s l e g e l ő f ö l ö t t a szélben á t u j j o n g valami... T a v a s z . . . - néz föl az é g r e az e m b e r . A f e l h ő k f e n t f u t n a k , a szél z ú g és h a l l g a t . . . h a l l g a t az e m b e r .

E g y sikoltás, éles, f e n t a f e l h ő k ölén v a d l u d a k szállnak. M a d a ­ r a k . . . M i n t j a j o n g ó v á g y a k a láthatatlan égi ú t o n , a m e r r e m i is m e g y ü n k vasúton, h a j ó n , r e p ü l ő g é p e n , r á d i ó n . . . D e m i e z ? . . . I t t h i r t e l e n megszakad az ö s v é n y . . . lábak n y o m a i n n e n n e m vezet t o v á b b . . . I t t e l v e s z t e t t e m az u t a t ? . . . Nem!...

m o s t érzem csak a s z á n t ó v e t ő hallgatásának a mélyét

a barázda v é g é n . . . és az á r v a m a d a r a k s i k o n g á s á b a n a f e l h ő k b o ­ r o n g á s á t és a b á r á n y k á k c s e n g e t t y ű s nézésében a z ú g ó szél t a v a s z á t : i t t , m o s t n e k e m k e l l ö s v é n y t k e z d e n e m . . . az út n e m szakadt m e g , több lett: kezdés!...

KÖNNYCSEPP.

Zöld tengeröböl. Árbocerdő. Sóhajtó rabok fölött lángoló cg. Behavazott, enyhítő,

halott e r d ő k . . .

lélekoltó

végtelen.

K ö n n y c s e p p : b i l i n c s d a r a b és a m e g ­ Szabad-e az, a m i fájdalmasan

tilos,

érezheted-c a b i m b ó t , a m i letört tavaszi á g o n f a k a d t ? S z ü r k e n a p o k n é m a kútja, ha a f ö l d sáros, b o r ú s és h i d e g , f é n y b e k o m o r a r c o d , ha nincs

könnyed?...

Két part között

oldódhat-e árnyékok

h ú z ó d n a k , s a híd néha o l y elérhetetlen, száz m o s o l y g ó arcnál is e l é r h e t e t l e n e b b , napfénynél és holdfénynél is t á v o l i b b .

Találkozni

az úttal, hiába m o n d o d , h o g y n e m v á g y ó d s z . S ö t é t t o r o n y b a n is, é j f é l k o r is, t ö r ö t t h a r a n g o k is zenélnek, m e r t m i n d e n

szemfedő

k e v é s , m e r t m i n d e n h o l t n a k h i t t f o r r á s is é l ő , m i n t b o l d o g , b e t e l ő virágzás a tavaszi f á k o n - a m í g k ö n n y e d c s i l l a n . . . T e n g e r és á l o m : a c s o d á l k o z á s égi m e n e k ü l é s e őrzi a b a r k a p i h é s u t a k a t , és hisszük, h o g y eljön é r t ü n k egy h o l n a p , a m i a m i é n k , a m i é r t ü n k lett, a m i ránk m u t a t . F é l ü n k és t u d j u k , h o g y n e m csa­ l a t k o z u n k ; ö r ö k r e s z ó l ó b i z o n y s á g o t r i n g a t a napsugár, a m í g k i ­ m o n d u n k egy-egy féltve ő r z ö t t nevet. É s m e g b o c s á t j u k a v é t k e k e t , o l y a n s u g á r z ó , o l y a n áldott az e l ő t t ü n k

l e c s u k ó d o t t szem is, ha

k ö n n y e s f é n y s u g a r á b a belépni e n g e d . . .

S n e m kell a kegyelem,

I s t e n ajtói e l ő t t n e m k é r d e z z ü k , h o g y k i n e k a lángja t ö b b . Szép i f j ú s á g u n k bánata n e m m a r a d egyedül a m i e n k . E l é r i a földet, el a c s i l l a g o k a t , s l e h a j t o t t f e j ü n k felett m e g n y í l i k á r v a s á g u n k csodája, m i n t a h o g y jeges h ó alól is k i n ő az ártatlan f ü v e c s k e . . . F é s z e k é s j a j : m e g á r a d a gyász, m i n t aranyhajú r ü g y , m i t m e g ­ h a g y o t t az ibolyás tavaszig a c s o n t k e z ű f a g y , ha szólni t u d s z a k ö n y n y e l , h i n n i a csenddel és lépni az ö r ö m édes, á l d o t t félelmével. Szerelmes, s z ő k e , e s e n g ő b á n a t o d , a s e m m i v é lett élet r i k o l t ó m e r c -

dckcn -

í m e , m e g s ú g o m n e k e d , tavaszi szellők í g é r ő és b e v á l t ó

é n e k é v e l - tündéri szép égi halhatatlanság, h a . . . H a szívedben — m i n t a r a b a szabadulás b i l i n c s t ö r ő — m e g ő r i z t é l egyetlenegy k ö n n y c s e p p e t . . .

ígéretével

szív.

T i t k o k tanúja, f ü v e k k e l és v i r á g o k k a l é r z ő , hallgató

mezőkön

a hajnal vele é n e k e l . M ú l t és j ö v ő . S z ű k , fehér f o l y o s ó k o n a g o n d o ­ lat rózsaszínű fénye, téli holdfény d e r m e d t , vastag haván világító ezüstcsengés...

A r a n y l á n c o n f ü g g ő kis ó r á k p e r c e i b e n é g ő , vér­

v ö r ö s csendek illatán á l m o d ó d ö b b e n e t , m e l y b e n a sápadó arc m e g ­ érinti a h i d e g k i l i n c s e t , a h o n n a n n e m lehet t o v á b b m e n n i . nyos

fürtök

leheletét

őrzi,

az

irgalom

Bárso­

tőle tanul hallgatni,

és

a kacagás friss g y é m á n t j a i n b e l ő l e lesz a szivárvány kútja, az égi karcsú színek k i b o m l ó , tavaszi ú t j a . . . Csend és v i h a r , mély zöld á r n y é k o k melege a hóillatú estében és i m a a h e r v a d t v i r á g f ö l ö t t síró r e g g e l b e n . H a lezárul a k a p u az ö s s z e r o s k a d ó g y ű l ö l e t m ö g ö t t , n a p t ó l aranyos t o r n y o k m a g a s á b ó l küldi fehér g a l a m b o k

sóhaját

és egy k i s g y e t e k r e g o n d o l s z , a k i régi u t c a s a r k o k o n áll, az ö r ö k idő r a g y o g ó arany hullámaitól r i n g a t ó n y á r b a n , a m i n t feléd tárja két p u h a , tiszta k i s k a r j á t . . . biztató t i t k á t . . . T e s t v é r i s z á n a l o m t ö r ö t t cserepein rettenetes v o l n a a virrasztás, h a l o t t j á t é k o k ígéretein egyre h a l k a b b a n , egyre t á v o l a b b r ó l

sírna

felénk a találkozás, ha v a l a m i b e n n e d n e m s u s o g j a : élni, é l n i . . . a m i h a r m a t n e d v e s fényt c s i l l o g t a t f ü v ö n s fán és o t t is, a h o v a szem n e m lát e l , a h o l h a n g t a l a n u l i r a m l a n a k a s ö t é t r ö g ö k , a h o l szellő se r e b b e n , a h o l k i d ő l t f a t ö n k úszik a c s ö n d b e ájult k í n f o l y a m h ű v ö s és n é m a hátán, o t t is m e g ü t i a v i z e k nesztelen s ö t é t j é t , o n n a n is é l ő , tiszta l o m b o k a t r i n g a t , m i n t v i r á g o s ág - a m i benne l a k o z i k : a v á g y . . . Ó , a l o m b o k m i n d i g k i h a j o l n a k az útra, s c s i p k e k e n d ő t tereget eléd a l e g f e k e t é b b á r o k , s a k e r t e k b e n a l e g s z o m o r ú b b ősz is így s z ó l : s z e r e t l e k . . .

és a r c o d o n e l s i m u l n a k az é v e k és király

lész, gazdag és hatalmas, és t ö b b leszel, m i n t a l e g f i n o m a b b vers, s te leszel a kéz, a m i s i m o g a t , ha ajkadra engeded s z a v á t : i f j ú s á g ! . . . M e r t ő m i n d e n . . . a halál fekete titkát ő m o s o l y o g j a e l , s a k i

után m e g egy f é n y k é p se m a r a d , az is, m i n t egy m a d a r a k k a l beszél­ g e t ő d a l b a n , m i n t egy a l á g ö r d ü l t k ö n n y c s e p p b e n tatlan fény, a k ö z e l ü n k b e n vele...

a

magyarázha­

m a r a d , ha csak egyszer is m e g é b r e d t ,

R e m e g ő c s ó k o k százait is e l f e l e j t i az e m b e r s csak egyre

e m l é k e z i k , a m i m i n t l á n g o l ó , szent, ö r ö k

fényesség m a r a d m e g

n e k ü n k , a m i letörli m i n d e n m e g a l á z o t t s á g u n k a t , a m i t ö r ö t t h a r a n ­ g o k szavát is életre k e l t i , a m i két ledőlt p a r t k ö z ö t t is h i d a t talál, m e r t m i n t az I s t e n , o l y a n régen h o r d o z z u k m a g u n k b a n . . .

mint

az ág a r ü g y e t , az élet g y ő z e l m e s , g y ö n g é d ü n n e p é t . . . a m i egyedül a m i e n k , m e r t m e g i s m e r i , h o g y k i adja d o b b a n á s á r a azt a másik mindent - a szivet...

EST..

V a s p á n t o s fekete a j t ó . T ö r ö t t cserépedények fénylenek Búcsú...

M e g kellene érteni a s z o m o r ú s á g o t ,

az elfújt

előtte. lámpát,

a s ö t é t s é g e t . O l y a n mély és o l y a n v i l á g o s a sírás, m i n t a térdre h u l l o t t r e m é n y t e l e n s é g . A feledés áll ő r t a bezárt ajtó előtt. A v e r a n ­ da üres és e l h a g y o t t . K a r c s ú és fekete rajta a csend. H é t t o r o n y m a g a s á b ó l h u l l el f ö l ö t t e az ö r ö k r e elvesztett m o s o l y , m i az e m l é ­ kezést ígérte v á r o s o k és tengerek felől. A z őszi n a p n a k lágy, h a l o t t l o m b j a búsan pereg c l , s a tél is szegény, f a g y o t t kehely, csak az est n é m a , m é g a k k o r is, ha v a l a h o l egy tiszta lány szerelemről é n e k e l . A l u d n i ? . . . A z élet álma h e l y e t t h o l t a n h a l l g a t n i , s g y e r m e k b o l d o g ­ ság százszorszépe nélkül m o z d u l a t l a n u l a s e m m i b e o m l a n i ? A rétek virágát e l t e m e t n i és a szem szűzi t ü k r é t e l f e d n i a c s i l l a g o k é g i f é ­ nyessége e l ő l ? . . . H a l á t n á m , n e m i s m e r n é m m e g az a r c o m a t , h o l millió szenvedés is áldott, friss ö r ö m bélyegét h o r d j a é b r e n , a n é m a é j b e n o l y a n i d e g e n , m i n t a m o s o l y á t vesztett

de

szerelem...

Csend és n y u g a l o m n ö v e s s z e n csírákat a r c o m o n , ó , t u d o m , m i a f á j d a l o m , de u j j o n g a n i t u d és akar egy c s e p p n y i b o l d o g s á g is, ha Iát a s z e m e m , és a kín is m e g v á l t ó b i z a l o m , és e l h a m v a d t szavam is h i t , ha s i m o g a t a k e z e m . G y é m á n t k o r o n á s , g y ö n g y s z í n ű a szív­ d o b o g á s , m i f e l e l n i t u d a hívásra. K é k , c s i l l o g ó h a b o n , s m a r a g d o k t e n g e r é n üzen m i n d e n k ö d b e m e r ü l t é v , ha m e g h a j l i k h o m l o k o m , m e r t v a l a m i f o j t o t t , láthatatlanul is rettenetes k ü z d e l e m él m o z d u ­ latában : a g o n d o l a t . . . M é l y , m i n t az á r n y é k s tiszta, m i n t a k ö n n y e t e j t ő csillagos magasság. A hűség az Istenhez, k i h e z fáradhatatlanul és újra i n d u l és m i n d i g m e g i s m e r i . A z anya is odaadja g y e r m e k é n e k az u t o l s ó szikrát is s z í v é b ő l , és n e m t u d k a p n i o l y a n é g ő sebet, ezerszer feltört halálos sebet, h o g y újra o d a ne adná óriási, ö r ö k kincsét — a szeretetet, így él a g o n d o l a t , m i f é l e l e m n é l k ü l v a l ó ,

m e r t soha el n e m f o g y . . . Ó , testvér, m i l y e n csodásan szép a h o m lokod! H a a n a p e l f o g y , válaszolni k e l l , m e r t az e m b e r akarja a feleletet, a lényeget. S ha árnyékával beszól az este, s a szem a m é l y b e tágul v i l á g o t érinti, n e m h e r v a d ó varázslat zenél, n e m a káprázat z o r d o n avarában

lépkedünk,

hanem

a lélek

áll mellénk

örök

fiatalon,

s h a l k , g o n d t e l t szavával ú g y száll a j k u n k r a az elnémult v i l á g o n , m i n t m i k o r az árva fákat dér után v i r á g g a l ékesíti egy trillás lehelet s m i n d e n á g o n d a l o l n i k e z d és m e g s i m o g a t j a az a l v ó r ü g y e k e t . . . A s o r s o m a t el n e m vállalni n e m t u d o m - cz a g o n d o l a t . S így érth e t e m m e g azt is, a m i t soha c l n e m é r h e t e k ! S így l á t o m m e g a l v ó a r c o m a t , a m i t m e g c s ó k o l t az anyám m é g g y e r m e k k é n t s m á r f é r f i g o n d d a l is, de m i n d i g e g y k é n t . . . S a h o g y l e c s u k o m a s z e m e i m , soha úgy n e m érzem m a g a m b a n az e m b e r t , m i n t este, m i k o r egyedül m a r a d o k a c s ó k j a i m m a l s a c s i l l a g o k k a l . . .

FRESKÓ.

Néha ősbozótban beteg

ember

b o l y o n g , m i n t elveszejtő árnyék a didergő,

nyomán.

a gazba f u l l a d t

út.

Hallgatagon,

Majd

eszelősen,

sötéten.

Nyirkos

körülötte

lelkét vesztetten

barangol.

Á t l é p i a h a l o t t m a d a r a k a t , és m i t sem t u d a szelíd é n e k e k r ő l , a m i k a holdfényes eget s i m o g a t j á k , m i n t b c g y ó g y í t h a t a t l a n , m i n d i g é g ő sebet. J é g h u l l , víz ö m l i k , szélvész ő r j ö n g - h u l l , h u l l a v á d : m i é r t n e m t u d m e g c s i l l o g n i a lélek, a halhatatlan jaj, a nyájat t e r e m t ő , erdőt r e n g e t ő csillagtiszta szó, mitől b ö l c s ő j ó erőt s u g á r o z a legz s ö t é t e b b éjszaka i s ? . . . M i k o r a pusztulás ó l o m j e g e tépi át az a l i g m e g s z i v á r v á n y o s o d o t t k ö n n y e s szemet, m i é r t n e m t u d a fény, ca k ö n n y e s fény úgy r a g y o g n i , h o g y bús sóhajjal hallgasson c l a fé­ szekfának lendült é n e k t c l e n , h a l o t t i a k a r a t . . . É g ő , forrásfényű sze­ m e k k e l , rengetegbe fénylő énekkczdcttel - m i k o r a harmatos fűre m e g é r k e z i k a r e g g e l - az ő s , n a g y f á j d a l o m e m l é k e kísérti m é g i s a f ö l d e t : t e r e m n i a k a r . . . s az ő s b o z ó t b a n eszelősen d i d e r e g a gazba f u l l a d t ú t o n a napsugártól leláncolt v i h a r . . . T e m p l o m a f ö l d , és f ö l ö t t e a h o m l o k b o l t o z a t a e m e l i az eget. A z é g ezüstje havasok csúcsán c s i l l o g , s m í g kicsi f e c s k é k friss r i t ­ musú raja száll a messzi déli t e n g e t e k

felől, egy-egy

dtága

szó

súlyos aranya vési az i d ő b e a p i l l a n a t b o l d o g csodáját, és a s z í v ü n k ­ b e n m e g c s e n d ü l m i n d e n csendek á h í t a t a : az elmúlás e m b e r i m a g á ­ nya, m i n d e n k i árvasága...

M i k o r a m o z d u l a t l a n e r d ő k illata lesz

m i n d a m i é n k , m i k o r az e m l é k e k f o r r ó ajkán é g ő n é l ő , b o l d o g t i t ­ is...

Virágzó

tavaszi fák f ö l ö t t , ha v i h a t b o r ú s az é g , szánjuk a m é g

kunk

az e m l é k e k e m l é k e -

a legárvább csókunk

pihenés­

fehérséget lehelő s o k - s o k j ó s á g o t , m i t édes, felejthetetlen m o s o l y lyal ígér a m á r elítélt á g . S m í g a t e m p l o m mélyén az árnyak fekete lángja a szűzi, zsenge, nefelcjts ígéretekkel b i r k ó z i k , a r c u n k r o k o n a

lesz m i n d e n b ú z a s z e m n e k . . .

M i n t a s z á n t ó e m b e r a csillagszemű

gyermeknek... A b e v é g z ő d ö t t harc után a l i g v a n s z ó . H i s z e n nincsen v i r á g z ó b b j ó , m i n t a friss szántásban az éledő vetés v a g y a p u h a fába f a r a g o t t szent szándék, a m i t ö n f e l e d t e n s i m o g a t r e m e g ő kezed, v a g y a m e g ­ csendesített vas, v a g y a k á r a m á r v á n n y á szépített k ő , s a m i ezeket testvérré öleli, a vers, ez a g o n d o l a t g y ö n g y - ö t v ö z c t - a m i b e n a gya­ nú

szirtjein

is

barkapihésen

lángol

a lélek...

És

megfénylik

a v e t é s , ha készen a m ű , ó , anyás g y ö n g é d e n felel vissza rá az ö r ö k ének -

picinyke termésedből

vagy...

Ez a kezdet!...

a viharállta m a g : h o g y

nemhiába

S m i n t i m á d k o z ó szerzetes, k i imát v e t

a r o m b o l ó v i h a r o k elé s m o s o l y o g a t é p ő félelmek felé, te is szólni t u d s z b i m b ó k k a l és m a d a r a k k a l . . . és k i b é k ü l s z árva m a g a d d a l . . .

L E L K E K A PORBAN ( Regény)

A v a k t e m c t ő ő r l e á n y a : M á r i a , szégyenlősen lépkedett a házaik előtt ü l d ö g é l ő , beszélgető parasztok szeme t ü z é b e n . . . A n a p b o l o n d u l tűzött az a k á c o k alatt b ó b i s k o l ó h á z a k r a . . .

az

á r o k m o c s a r á b a n aléltan elfeküdtek a s ü l d ő k , az út p o r á b a n f u l l a d ­ tan g á g o g t a k a l u d a k . . . v a l a m i kis ü n n e p v o l t ezen a n a p o n , aratás után — ráérős idő a parasztnak. A l e v e g ő tele v o l t p o r r a l , s ú l y o s : lélekre f e k v ő p o r r a l . . . hát ez m e g h o v a m e g y i l y e n k o r ? - b ö k t e k Mária felé a p a r a s z t o k . H o v á mész, te c s ú f b é k a ? . . . V ő l e g é n y t jött keresni — n e v e t e t t B a g i . C s ú f is m e g n e m i s . . . f i g y e l t M á r i a után Szelesné és reszketett d ü h é b e n . . . m e r t Mária T ó n i b o r b é l y üzlete felé t a r t o t t . M á r i á t m e g v e r t é k a s z ó k . . . t e m e t ő b e n l a k o t t - a szíve tele v o l t csodálatos s í r á s o k k a l . . . miért bántják ezek ő t ? . . . hiszen visszamegy a temetőbe...

nézése v é g i g c s o d á l k o z o t t

ezeken

az a r c o k o n :

és

látta, a m i n t a p o r b e l e p i , e l t e m e t i ő k e t . . . f e n t , a t e m p l o m b á d o g ­ keresztje f ö l ö t t is p o r c s i l l o g o t t . . .

m e g r e s z k e t e t t : hiszen ezek i t t

n e m é l n e k ! . . . a p o r már belepte ő k e t . . . ez i t t a : t e m e t ő ! A parasztok n e v e t t e k : m i l y e n fehér a b ő r e ! . . . h ű s ö l egész nap ...

m i l y e n kénycsen n é z d e g é l . . . egy paraszt g á n c s o t v e t e t t n e k i :

ugorjál, béka! M á r i a f ö l e m e l t e k ö n n y e s arcát a p o r b ó l , ahová l e l ö k t é k . . . E b b e n a p i l l a n a t b a n furcsa d o l o g t ö r t é n t . . . a f a l u s ö t é t , n e h é z pora mcgörvénylett...

a n y o m a s z t ó , fullasztó csend m e g r o p p a n t

- m i n t h a az é g k e t t é t ö r t v o l n a : a f a l u m i n d e n p o r á t iszonyú erejű forgószél kapta össze — és eltemette a f a l u t . A parasztok egy d a r a b i g k ö p k ö d t e k : cz a béka h o z t a a f o r g ó ­ s z e l e t ! . . . m i n e k j ö n ez ü n n e p e n a f a l u b a ! . . . n e m h i á b a a t e m e t ő ő r leánya!... ördög szolgálója!

D e h o v á l e t t ? . . . sehol se l á t n i ! B a g i furcsállotta az esetet: v a n annak m a g á h o z v a l ó esze... É v a lánya ő i s . . . aztán a T ó n i m á r n e m v á l o g a t ó s — elfelé áll a szekere r ú d j a . . . n e m bírja az már k i a t e l e t ! T ó n i az m e s t e r ! - feleselt a juhászné -

Mári apja m e g k o l d u s

v o l t , k é r e g e t ő . . . n e m k e l l annak egy i l y e n s z a m á r ! Elragadta a boszorkány, ami a forgószélben v a n . . .

és

Baginé

mesélni k e z d e t t sötét, nehéz d o l g o k a t . . . és a szeme b é n á n esett le a porba a súlytól... Csak Szelesné n e m f i g y e l t a mesére, n y u g t a l a n u l nézett a T ó n i borbély

műhelyének

lezárt a j t ó j á r a : az e l ő b b

még nyitva

volt!

Szelesnének v a n egy sánta leánya — éppen a beteg b o r b é l y n a k v a l ó , ha o l y a n beteg - h a m a r a b b ráhagyja a műhelyt. D e m i t akar o t t az a s z e m é l y ? M e r t o t t v a n az, lám, n e m h i á b a s u t t o g j á k - h o g y T ó n i o t t tölti a vasárnap délutánját a t e m e t ő b e n ! É s Szelesné e l p i r u l t a haragtól. E h u n - e , a V e r é b ! - m u t a t o t t B a g i egy furcsa alakra, a k i sietősen j ö t t befelé a f a l u b a . Gyere ide, Veréb! N e m érek r á ! T a l á n m e g i n t lányok után l o h o l s z ? V e r é b m e g t o r p a n t , m i n t a k i t szíven ü t ö t t e k . . . A h á , e l t a l á l t a m ! T a l á n b i z o n y az után a szépséges leányzó után, m i ? . . . a M á r i u t á n ! J ó g u s z t u s o d v a n ! E l v i t t e azt az ö r d ö g ! M i t ö r t é n t vele? — kérdezte ijedten V e r é b . Elvitte a forgószél! — röhögött Bagi. Ugyancsak érdeklődsz u t á n a ! V e r é b szégyellősen l e h a j t o t t a f e j é t . . . V e r é b a g g l e g é n y v o l t , j ó ­ m ó d ú . Ó r i á s i hassérve k ü l ö n c k ö d ő v é t e t t e : érzékeny lelkületű e m ­ ber v o l t , a k i n e m bírta el a f a l u ö r ö k ö s , m i n d e n n a p i g ú n y o l ó d á s á t -

és e l t á v o z o t t az e m b e r e k t ő l : elvesztette

az útját az

k ö z ö t t . Szép b i r t o k á t b é r b e adta, ő maga beállott

emberek

mezőcsősznek,

és csak a l e g r i t k á b b esetben j ö t t be a f a l u b a . A m e z ő n állandóan o l v a s o t t , s o k pénzt k ö l t ö t t k ö n y v e k r e . É s egyszer aztán k e z d t é k s u t t o g n i — h o g y m e g z a v a r o d o t t a sok t u d o m á n y t ó l : e r ő s z a k o s k o ­ d i k az útjába k e r ü l ő a s s z o n y o k k a l . . . M e z í t l á b , úrias r u h á b a n , fején

b á r á n y b ő r s ü v e g g e l - e m b e r e k k ö z ö t t m e g n e m talált helyének a b é ­ lyeges k ü l s ő j é v e l - így állott m o s t B a g i é k előtt. H a h a ! — nevetett B a g i -

v i g y á z z ! A z ö r d ö g n e m alszik, M á r i

pedig a cimborája! N e m utána j ö t t e m - m e n t e g e t ő z ö t t V e r é b e l p i r u l t a n , e g y ü g y ű e n . N o , csak ne t a g a d d , hiszen a r o k o n a i d is azt c s i r i p e l i k , h o g y b o l o n d u l s z utána. M i n d i g

a temető

körül ólálkodsz, m i n t

Tóni

— a vetélytársad! V e r é b m é g az i n g e alatt is p i r o s lett és c s o d a m ó d

megreszketett

. . . a gyenge, c i n g á r lábai a l i g bírták e l . M e r t V e r é b halálosan vágya­ k o z o t t Mária u t á n . . . élete véres kínjaival

sérves, e l r o m l o t t é l e t e : a s s z o n y o k t ó l

utált

k í v á n t a . K í v á n t a a z t : a k i senkié sem

volt.

Ő r i z t e , n y o m á b a n járt. M a g á n a k akarta, csak m a g á n a k — hiszen M á r i a tiszta v o l t ! N e m o l y a n , m i n t a t ö b b i e d d i g i e k , a k i k e t úgy v e t t m e g m a g á n a k ! T i s z t a ! Ó , v a l a k i , a k i a t ő l e elesett élet v a l a m i mélyszépségét h o r d j a m a g á b a n . . . a k i ha e l j ö n ? . . . ó , ha e l j ö n n e ! . . . újra r e s z k e t n i k e z d e t t : ezek i t t azt m o n d j á k , h o g y v a l a k i

és

akarja

Máriát... akarja!... K i az? - h ö r d ü l t f e l . A parasztok n a g y o t n e v e t t e k . . . Szelcsné m i n t h a meglátta v o l n a V e r é b é t . . . m e r t m i k o r az a r a j ­ t a k a p o t t e m b e r e k k í n o s tehetetlenségével k ö s z ö n é s nélkül o d á b b állott -

h i r t e l e n elhatározással utána s i e t e t t : h o v á m e g y ,

rokon?

V e r é b kínjainak cz a k i s m e g b e c s ü l é s s i m o g a t á s v o l t . M á s k o r ő se s o k r a b e c s ü l t e ezt a távoli r o k o n s á g o t , dc m o s t jólesett. M e g v á r t a Szelesnét. A borbélyhoz jöttem — hazudta. M o s t r o s s z k o r m e n n e , v e n d é g e v a n . . . a M á r i . . . - és s o k a t jelen­ t ő e n nézett a b o r b é l y m ű h e l y felé. Ú g y látszott, h o g y V e r é b leesik a l á b á r ó l . Rosszul v a n , kedves r o k o n ? L á t t a d , láttad - h o g y b e m e n t ? Szelesné m e g f o g t a V e r é b r e s z k e t ő k e z é t : b o l o n d k e n d ,

rokon!

N e m f u t n i kell utána! U g y a n ! V e r é b lesütötte a szemét... Szelesné f e l k a c a g o t t : hát e n n y i r e szerelmes b e l é j e ? ! Ó , é s ! N a g y

b o l o n d s á g : maga és a M á r i ! A d j o n n e k i v a l a m i t — súgta h i r t e l e n - , és kezes lesz, m i n t a b á r á n y ! V a g y : k i látja, ha a m e z ő n ? V e r é b m e g t á n t o r o d o t t : n e m , n y ö s z ö r ö g t e . . . n e m . . . és m i n t e g y m e g v e r t gyerek elkezdett f u t n i k i a f a l u b ó l . . .

a mezőre -

ahol

a kínjait n e m tartják s z á m o n . . . f u t ó , l e d o b b a n ó , leeső lábai nehéz f ü s t ö t k a v a r t a k az é g ő p o r b a n . . . * Tóni,

a mellbeteg borbély

reggel

szokás

szerint

kiakasztotta

a sárgaréztányért az ajtó f ö l é , aztán egy elhasznált t ö r ü l k ö z ő v e l m e g ­ c s a p k o d t a a két k ö r s z é k e t . . .

a falon

penészgombák

s z o m o r ú , sárga sápadt t ü k ö r — ez a b e r e n d e z é s . . .

között

két

a padló f ö l d :

nehéz, k ö v e s a g y a g , amely letöri a n a p s u g a r a k a t , elveszi a fényüket . . . T ó n i u n o t t a n e l g o n d o l k o z i k : így k e z d ő d i k m i n d e n n a p - u n a l ­ masan és v é g t e l e n ü l . K é s ő b b m a j d j ö n n e k a v e n d é g e k : parasztok, a k i k friss trágyaszagot h o z n a k , és a f a l u kényes u r a i - a p a p , a taní­ t ó , o r v o s , j e g y z ő . . . T ó n i e l m o s o l y o d o t t : h o g y vigyáznak az urasá­ gukra!...

Tóni,

kérek

abból

a finomabbikból...

vagy:

van-e,

f i a m , z s ö m d o r é k e n ő c s , csak a franciát szeretem 1 . . . és így t o v á b b , mindenkinek

más, a világért se

használnának egyet.

Hogyisne!

— a m i t az a s e n k i h a s z n á l ! M i n d e n a l k a l o m m a l k i m u t a t j á k e l ő k e l ő ­ s é g ü k e t . M é g az a szocialista t a n í t ó i s ! M i c s o d a f e n e k e d ő uraság ez a f a l u s i ! É s T ó n i ellágyult szívvel a v á r o s r a g o n d o l : a szépséges, a b ű b á ­ jos v á r o s r a , amely száműzte őt ide — ebbe az á t k o z o t t p o r b a a rossz t ü d e j é v e l . . . ó , h o g y f o j t o t t a m a g á b a a k ö h ö g é s t , csak h o g y ne lás­ sák - h o g y beteg, m e r t a k k o r v é g e m i n d e n n e k , elküldik és j ö h e t vissza a falujába, e l t e m e t k e z n i a p o r b a ! Ó , v á r o s , v á r o s : t ü n d é r ­ k e r t a szegény b o r b é l y l e g é n y n e k . . .

ott -

o t t lehet m e g f e l e d k e z n i

m a g u n k r ó l , o t t n e m m a r a d az e m b e r egyedül ö n m a g á v a l : a m e l l ­ beteg

Tónival...

Vajon

m i t csinál

Róza?

-

az

ügyvédeknél...

a p a r k s ö t é t fái alatt m i l y e n j ó k v o l t a k az e s t é k . . . az é l e t ! . . . a sze­ r e l e m ! . . . - a m i m i n d , m i n d e l m e n t t ő l e v é g t e l e n m e s s z e s é g b e , és n e m , n e m j ö n t ö b b é a R ó z á c s k a : m o n d j a , T ó t h úr, igazán szeret? ...

p i c i p i r o s szája v o l t . . .

v a j o n kitől kérdezi m e g - m o s t ,

hogy

szcrct-c? É s T ó n i sírni szeretne, sírni R ó z a f ö l ö t t , m e r t ebben a k é r ­ désben benne h á b o r o g T ó n i tragédiája — a k i egyszer szeretett, de akitől e l v e t t m i n d e n t az é l e t . . .

üres kis m ű h e l y b e n egyedül v a n

és l e s z . . . a v á r o s lámpái r a g y o g t a k : látod, T ó n i ? — ez az é l e t : ez a r a g y o g á s ! . . . az e m b e r n e k ez a szépséges ragyogása - a m i t te is é l s z . . . ha n e m is a u t ó n , de l e g a l á b b v i l l a n y o s o n . . . és a műhely is csupa f é n y : a r a n y . . . az inas szappanoz, és ő a f e h é r k a b á t b a n : m i n t egy o r v o s . . . a szépség o r v o s a ! . . . ú r ! É s azok az u r a k o t t a város­ b a n n e m k é r d e z ő s k ö d t e k az egészsége után m i n d e n n a p az egészsé­ gesek

brutális

fölényével:

hát

még

csak

éldegélünk,

Tóni?!...

szegény T ó n i s ó h a j t o t t : m i l y e n egyedül m a r a d t a m , m i l y e n n a g y o n magamra! H o g y van, elvtárs? A szocialista tanító j ö t t . . . frissen, k i v a s a l t a n , húsz h o l d szőlejé­ n e k h í m p o r á v a l é k e s e n : jóllakottan, elegánsan - tele. H a d i f o g s á g ­ ból jött meg nemrégen. E l j ö h e t n e , elvtárs, este előadást t a r t o k a t ő k e és a m u n k a v i s z o ­ nyáról. T ó n i h i r t e l e n , k i t ö r ő n v á l a s z o l t : n e m n e k e m való az! N o h a l l j a ! - hát k i n e k ?! Magának, tanító ú r ! T e h á t igaz, h o g y elpártolt t ő l ü n k ? A z élet pártolt el é n t ő l e m - m o n d t a T ó n i m e g r e n d ü l t e n . . . aztán i g e n szelíden m é g h o z z á t e t t e : e n g e m m á r n e m érdekel s e m m i ! A p l é b á n o s n y i t o t t rá a b e s z é l g e t ő k r e . . . p i r o s , k i c s a t t a n ó egész­ ségű ember, k ö v é r - ö r ö k m o s o l y az a r c á n . . . m e g s z o k o t t m o s o l y pásztorkodó. J ó reggelt, f i a m ! -

M e g l á t j a a szocialistát -

szemét

haragosan

összehúzza: — Sokáig kell v á r n o m ? R ö g t ö n készen v a g y o k ! E g y p i l l a n a t m é g ! M a j d i n k á b b k i n t ! — és k i m e n t . G a z e m b e r ! - m o r m o g t a a p l é b á n o s , m i k o r újra b e j ö t t . T í z dinár b o r r a v a l ó t a d o t t — m o n d t a T ó n i , de n e m nyúlt a pénz­ hez. A z t á n j ö t t a gyógyszerész, a k i s z e m k ö z t i üzletéből jól látta az e l ő b b i j e l e n e t e t . . . e g y perccel k é s ő b b a j e g y z ő is m e g é r k e z e t t . . . nincs

kellemesebb, m i n t így reggel egy k i s tercierét csinálni b o r o t v á l k o ­ zás k ö z b e n . . . k ü l ö n b e n is, v a l a m i készül a f a l u b a n . . . V a l a m i bűzlik D á n i á b a n ! - m o s o l y g o t t a j e g y z ő . M e g a d t a d n e k i , plébános úr - csillant m e g a g y ó g y s z e r é s z m o n o k ­ lija. Fellázítja a h í v e i m e t . . . a t e m p l o m félig üres, a g y ó n á s t e l k e r ü ­ lik... M i n d e n b e beleütik az o r r u k a t - m o n d t a a j e g y z ő i s . . . n a p az e m b e r o l y a n lesz, m i n t e g y r a b . . . de ma -

Mahol­

végére járok

a dolognak! T e h á t m a ? — kérdezte a g y ó g y s z e r é s z ö r ö m m e l . E l é g későn! — mérgelődött a plébános. - Megvárlak

benneteket,

a m i s é m kész, elmehetünk egy p o h á r s ö r r e . T ó n i szédülten nézett u t á n u k . . . M i t a k a r n a k ezek? M i t a k a r n a k i l y e n f e n y e g e t ő l e g elintézni egy p o h á r s ö r m e l l e t t ? N a g y - n a g y fáradt­ ságot é r z e t t . . .

l e g j o b b a n szeretné bezárni a m ű h e l y t és b e m e n n i

a h o m á l y o s , hűs s z o b á b a , a f ü g g ö n y ö k e t egészen leereszteni,

és

csak f e k ü d n i és n e m látni már ezt az é l e t e t . . . miért g y ű l ö l k ö d n e k ezek az u r a k ? H á t n e m látják, m i l y e n szép é l n i ? Lélegzeni a friss r e g g e l i l e v e g ő t ! — a m i n e k i o l y a n i g e n nehéz, n e h é z . Szervusz, T ó n i ! . . . — széles vállú, elszánt nézésű paraszt lép be. M i szél h o r d erre, J á n o s ? B o r o t v á l j m e g engemet is, m i n t azokat az u r a k a t . Ü l j le, t e s t v é r ! - J á n o s T ó n i h ú g á n a k az u r a , béres az uraságnál. M i újság n á l a t o k ? B e t e g a J u l i s , n e m v i s z i s o k á i g . . . a g y e r e k is c s e n e v é s z . L á t o d , T ó n i , ha m o s t úr lennék, f ü r d ő r e k ü l d e n e m ő k e t . . . de m a j d talán a t a n í t ó ú r ad v a l a m i j ó t a n á c s o t ! Tóni

kétségbeesett fásultsággal h a l l g a t t a J á n o s b e s z é d é t . . .

el­

p u s z t u l szegény J u l i s i s . . . de a tanító említésére f e l l o b b a n t : ez az e m b e r m i t akar? - M i t akarsz te a t a n í t ó v a l ? N e m e n j h o z z á ! M i é r t ? O velünk t a r t . N e k i m i is e m b e r e k v a g y u n k . E m b e r e k v a g y t o k n e k i ! D e m i t akar v e l e t e k ? Ezek az u r a k ráér­ nek sok m i n d e n r e , a m í g t i d o l g o z t o k ! V i g y á z z , J á n o s ! Ú g y l á t o m , te is ellenünk v a g y ! Persze, persze: mester ú r ! Én? -

ellenetek? H á t k i v a g y o k é n ? E g y szegény

mellbeteg

ember, a k i h o l n a p m á r talán nincs i s ! J á n o s , hallgass r á m ! I t t vala­ m i készül, v a l a m i rettenetes! E z e k az u r a k i t t gyűlölik

egymást.

N e m férnek cl egymás mellett. Szövetségeseket keresnek... Á t k o ­ z o t t p o r cz a f a l u s i p o r , m i n d e n k i t l e h ú z . . .

ledönt ez az

őrjítő

magány, m i n d e n k i elkárhozik ebben a p o r b a n ! . . . J á n o s n e v e t e t t : — N e m m i n d e n k i látja ám így a d o l g o t , m i n t t e ! M i : élni a k a r u n k ! É l n i ? ! . . . n e m t u d j á t o k t i , m i a z : é l n i ! - É s T ó n i z o k o g v a esett egyik körszékbe. D é l m á r régen e l m ú l o t t és T ó n i m é g m i n d i g m o z d u l a t l a n u l nézte f e h é r i n g m c l l é n azt a kis p i r o s p o n t o t . . . egy csepp v é r . . .

pont

a t ü d e j é b ő l : az élete v é g é r e ! K i n t m o s t e l s ö t é t ü l t . . . v a l a m i b e l e m a r k o l t az utca p o r á b a , sza­ kította, tépte — m i n t az a kis p o n t T ó n i g o n d o l a t a i t . . . veszettül f o r g o t t , k a v a r g o t t a p o r , m i n t h a el akarná t e m e t n i a v i l á g o t . . . és T ó n i lázas szemeiben m e g ö r v é n y l e t t az é l e t : látta, h o g y a f a l u ö r ­ v é n y b e k e r ü l t . . . ú j i d ő k új szele v e r i . . . i t t - o t t m á r rések szakadtak f ö l . . . v a l a m i fáj m i n d e n k i n e k - a p a p n a k . . . és J á n o s n a k . . . v a l a m i j ö n e fájások n y o m á n . . . A m ű h e l y a j t ó j a h i r t e l e n f e l v á g ó d o t t , és v a l a k i T ó n i elé h u l l o t t - eléje, t é r d r e . . . M á r i a — m o n d t a T ó n i - , m i t kercssz i t t ? A z a p á m b e t e g . . . m a g a o l y a n j ó v o l t m i n d i g h o z z á n k , a patiká­ ba kellene m e n n i . . . ne h a r a g u d j o n -

v o l t a m a községházán i s . . .

kinevettek! M e n n y i k e l l ? — kérdezte T ó n i . ö t dinár... N é z d , a szél lefújta, o t t a s a r o k b a n v a n tíz dinár, v e d d e l ! A leány szégyellősen h a j o l t m e g a p é n z é r t . . . V a l a m i m e g f o g t a T ó n i t . . . h i d e g izzadság lepte el h o m l o k á t , és csak nézte M á r i á t . . . az asszonyt — a k i k i h u l l o t t az ő é l e t é b ő l . . . a k i n e m j ö n el t ö b b é . . . M á r i a ! . . . — s u h a n t k i a s z ó T ó n i a j k á n . . . és h a n g j á b a n é r z ő d ö t t a kitárt k a r h i d e g , r e m é n y t e l e n ó l m o s h u l l á s a . . . M á r i a reszketett T ó n i nézésének súlya alatt.

Mária!...

T ó n i estefelé k i n t járt a t e m e t ő b e n . . . az u t ó b b i i d ő b e n g y a k r a n felkereste — v a l a m i v i g a s z t talált o t t . . . a v a k t e m e t ő ő r családját jól i s m e r t e - de e d d i g csak m i n d i g a v a k e m b e r r e l beszélgetett. M á r i á t t ö b b s z ö r látta - de úgy, m i n t m a , m é g n e m . . . m a v á g y o t t utána v a l a m i k í n z ó n y u g t a l a n s á g g a l . . . s z e r e l e m ? . . . ó , azzal a v á r o s b a n maradt tüdejével... így? mire való v o l n a ? ! M á r i a e l p i r u l t , szűzi arca a z o n b a n egyre kísértette. M i l y e n k e d ­ ves v o l t az arca! É s v o l t a k p i l l a n a t o k , m i k o r v a d f o r r ó s á g o k lepték e l . . . az életvágy friss, f o r r ó s u g a r a i : r e m é n y e k ! . . . a d r á g a : h á t h a ! T ó n i f o r r ó n kívánta a találkozást M á r i á v a l . . . de csak a v a k e m b e r t találta o t t h o n . A v a k a t e m e t ő sarkában épített k i s k u n y h ó b a n l a k o t t .

Most:

életéről m e s é l t T ó n i n a k , a k i szívesen h a l l g a t t a - hiszen így v á r h a ­ tott Máriára... A

vak különös, éneklő hangon mesélt:

faluról f a l u r a

jártak,

m i n d i g m e n t e k . . . ajtók küszöbén énekeltek anyjával: jó emberek, a d j a t o k , a d j a t o k egy falat k e n y e r e t az elesett asszonynak és világ­ t a l a n f i á n a k ! Ő e s z ó n á l : világtalan, m i n d i g sírt. E s t é n k é n t m e g ­ álltak p i h e n n i v a l a m i istállóban. A n y j a i l y e n k o r m e s é l t . . . v a d fájá­ s o k a t j a j g a t o t t a s ö t é t b e — n a g y o n szenvedett. L e g j o b b a n fájt n e k i az ő v i l á g t a l a n s á g a ! M i k o r elcsendesedett a s z e n v e d é s e , a k k o r cso­ dálatos s z ó k a t m o n d o t t , az n a g y o n j ó v o l t . . . — T u d o d - e , f i a m , m i a szenvedés - kérdezte f o r r ó k ö n n y e k k e l , a m i t az ő arcára h u l l a t o t t . - V i l á g o s s á g , f i a m . . . ez a v i l á g o s s á g ! N é z d : éjjel v a n m o s t . . . de most

látok!

magamat -

Jobban,

mint

aki szenvedek...

nappal...

valami

igen

szépet

látok:

É s úgy tetszett n e k i i l y e n k o r , h o g y

v a l a m i csodálatos fény h u l l rájuk szegény e m b e r e k r e . . .

és látni

vélte anyját az éjszakában, c s i l l a g o k a l a t t . . . a végtelen csendben k é t k ö n n y e z ő s z e m e t . . . fények k ú t j a i t . . . a m i k ö t s i m o g a t j á k . . . N e k e d is lesznek fájásaid - m o n d t a az anyja - , de ne félj t ő l ü k ! E l j ö n a f é n y : a v i g a s z t a l á s ! . . . m i n t te is eljöttél n e k e m világtalanul -

fénynek. Megsebez az é l e t ! — de azért j ó . . . szenvedés nélkül nincs é l e t ! T ó n i n a g y o t s ó h a j t o t t és m e g r e n d ü l t e n

nézett a v a k felemelt

a r c á b a . . . az ö r ö k r e bezárt szemek m ö g ö t t v a l a m i f é n y l e t t . . . távoli élet - a m i fölemeli a v a k arcát n a g y o n . . . n a g y o n . . .

egy

Fényesség... - suttogta T ó n i . . . — fényesség... Egy

éjszaka,

rettenetes

téli éjszakában

m e g f a g y o t t az

anyám

m e l l e t t e m . . . c s o n t t á f a g y o t t teste védett m e g e n g e m a szél e l l e n . . . azt m o n d j á k : m o s o l y g o t t . . . e l t e m e t t é k a messze f a l u b a n . E n g e m idehoztak...

és a v a k szemek sűrű pislogásában élt az

emlék...

a csodálatos ú t . . . a m e s e . . . az é l e t ! T ó n i gyorsan letörölte a k ö n n y é t . . . a vak ember...

m i l y e n szépeket mesél ez

milyen nagy jóságokról t u d ! . . .

jó itt lenni — mel­

lette : v e l e . . . A l k o n y o d o t t . . . a f e l k a v a r t p o r e g y r e l e j j e b b csillant m e g a f a l u f e l e t t . . . T ó n i szivére v a l a m i csendesség szállt l e . . . M á r i a arca m o s t v a l a m i mély vigasztalás szelíd h o l d f é n y é b e n úszott T ó n i

érzésein

. . . szegény k i s M á r i a , h o g y szégyellte m a g á t e l ő t t e . . . T ó n i beteg, e m b e r i szívében m e g l á t t a M á r i á b a n az e m b e r t . . . e l p i r u l t : szégyellte a szctclmet, amit eddig é l t . . .

Ú g y j ö t t el T ó n i n a k , a m e l l b e t e g

e m b e r n e k a szerelem! A

p o r o s ú t o n s e n k i v e l sem t a l á l k o z o t t . A f a l u r a mély árnyak

e s t e k . . . este lett. I t t - o t t b i z o n y t a l a n u l h u n y o r g a t ó l á n g o k gyúltak k i , m i n t a paraszt mély, ö s z t ö n ö s b i z a l m a t l a n k o d á s a .

Tóni

látta

a f a l u é l e t é t : a t e r m é s z e t t ő l v a l ó f ü g g é s a parasztot bizalmatlanná és m e g l e v ő javainak v a l ó s á g o s imádására készteti. — E z v a n

-

m o n d j a - , a h o l n a p o t k i t u d j a ? - A n i n c s t e l e n paraszt rettenetesen gyűlöli é p p e n ezért a z t : a k i n e k v a n — a k i t u d j a a h o l n a p j á t . M i n ­ denkinél j o b b a n érzi a k e n y é r t r a g i k u s b i z o n y t a l a n s á g á t ! M i k o r a v á r o s b a n v o l t , szorgalmasan l á t o g a t t a a m u n k á s s á g g y ű ­ léseit és m e g é r t e t t e t ö r e k v é s e i k e t . É s látta, h o g y a m u n k á s o k állan­ dóan javítják helyzetüket - e m b e r s é g ü k b e n állandóan e m e l k e d n e k , l e g f ő k é p p e n a kultúra által, a m e l y n e k m é g a k a r a t l a n u l is részesei. F a l u n a helyzet m á s , i t t csak egy t u d f e l e m e l n i : a f ö l d ! A m e l y e t a z o n b a n egyre nehezebb m e g s z e r e z n i ! S ő t m é g a haladás is a falusi nincstelent tiporja l e : a gépek elveszik, csökkentik a m u n k a a l k a l ­ mat. .. A f o r g ó s z é l ! . . . - d ö b b e n k i T ó n i a j k á n a meglátás m é l y s é g e . . . — új élet k é s z ü l . . . és i g e n : m i n d e n k a v a r o g , f o r r . . . a t a n í t ó , J á n o s és a t ö b b i e k m i t a k a r n a k ?... m e r t v a l a m i t a k a r n a k ! É s a p a p , a jegy-

ző, a g y ó g y s z e r é s z h o n n a n nézik ezeket az e m b e r e k e t ? . . . és a gaz­ dag parasztok?! N e m , ezek n e m értik e g y m á s t . . . az ö r v é n y egyre m é l y ü l . . . g y o r ­ sabban k e z d m e n n i a f a l u f e l é : m a v a n az é r t e k e z l e t . . . m i t akarnak ezek az e m b e r e k ? ! M i k o r a f a l u első házai k ö z é ért, v a l a k i a s ö t é t b ő l eléje l é p e t t . . . V e r é b v o l t , k i n e k a szemei lázas tűzzel k a p c s o l ó d t a k az a r c á r a . . . H o l voltál, T ó n i ? A temetőben... V e r é b megragadta T ó n i t : — N e m e n j t ö b b é ! - ne m e n j ! T ó n i a l i g t u d o t t l é l e g e z n i : - M i t akarsz? M e g f o j t a l a k ! . . . - és talán m e g is tette v o l n a , ha a s ö t é t b ő l két szurony nem meredt volna feléjük... csendőrök v o l t a k . . . T ó n i elfelejtette V e r e b e t . . .

csak a c s e n d ő r s z u r o n y o k a t látta. —

M a végére járok! — mondta a j e g y z ő . . . Eressz! - h ö r ö g t e T ó n i k é t s é g b e e s e t t e n . . . - M a értekezlet v a n . J á n o s is o t t v a n ! . . . s o k a n v a n n a k ! . . . m i lesz, ha k i l o b b a n a l á n g ? — É s T ó n i , a k i rossz tüdejével o l y a n mélyről érezte az életet — f e l ­ j a j d u l t : - M i lesz v e l ü k ? ! V e r é b m e g h ö k k e n t : — K i k r ő l beszélsz? H á t n e m látod a c s e n d ő r ö k e t ? Mária! h o l van Mária? - lihegte Veréb. Eressz! - n e m t u d o m ! . . . de m i t akarsz te M á r i á t ó l ? H á t m é g i s i g a z ? ! — h ö r ö g t e V e r é b és újra T ó n i felé m a r k o l t . . . A z e g y i k c s e n d ő r o d á b b l ö k t e V e r e b e t - a z o n b a n látva, h o g y i t t lány v a n a d o l o g b a n - j ó t n e v e t v e t o v á b b m e n t e k . T ó n i f u t o t t , f u t o t t a sötét u t c á n . . . V e r é b v a d u l rázta utána ö k l e i t . . . * M i r e T ó n i az értekezlet helyére ért, m á r m i n d e n n e k v é g e v o l t . A k i s parasztház - a f a l u v é g é n — félig r o m v o l t . . . nézte, nézte T ó n i a k i s házat, a h o l a n n y i fájás h u l l a kenyérért, és a m e l y n e k kis o s z l o p a i , í m e , m o s t k i d ő l t e n , k i t ö r t e n h e v e r n e k a f ö l d ö n . A kenyér e m b e r e i : szegény parasztok csatát vesztettek.

T ó n i belepett a s z o b á b a . . . m e g b o t l o t t : a szoba is r o m v o l t ! É s T ó n i a t a n í t ó arcát látja a r o m m á lett k i s h á z b a n . . .

m i é r t tette?

A r o m b o l á s m ö g ö t t aztán f e l b u k i k a pataszt kenyérért v é r z ő , szen­ v e d ő a r c a : így lehet? T ó n i m i n t h a felelne n e k i , így szól mély m e g r e n d ü l é s s e l : n e m ! A h o l d v i l á g m o s t b e v i l á g í t o t t a a k i s s z o b á t : a szegényes b ú t o r t ö r ö t t e n , s z é t h á n y v a . . . k é p e k : ö r e g , k o m o l y parasztok a r c v o n á s a i l e t i p o r v a — egy család é l e t e . . . K i k ezek a p a r a s z t o k , a k i k m o s t i t t utat kerestek az é l e t h e z ? ! T ó n i kereste a f e l e l e t e t : a v a s m u n k á s k e z é b e vesz e g y darab vasat és m e g f o r m á l j a a z z á : a m i v é akarja. O m e g t a n u l j a a m e s t e r s é g é t — n e k i nincsenek p r o b l é m á i — i t t csak a n y a g v a n ! T ó n i e l m o s o l y o ­ d o t t : ezt a részletet n e m lehet m e g t e n n i az élet t ö r v é n y é v é 1 A p a ­ raszt a m a g életét éli - a m i b e n csodálatos tavaszok v a n n a k : szép felébredések és n a g y , m e g r e n d í t ő e l c s u k l á s o k : élet és halál — az egész e m b e r i s o r s ! - az egész é l e t ! É s i g e n : ehhez az élethez k e l l m e g k e r e s n i az u t a k a t - m e r t ez m i n d n y á j u n k é i Tóni?! T ó n i m e g f o r d u l t : a ház gazdája á l l o t t előtte - a s z ó n o k , a h o g y a n a f a l u b a n n e v e z t é k . E g y v o l t cz a szegény e m b e r azok k ö z ü l — a k i k i t t a csatát e l v e s z t e t t é k . Barázdált a r c á b a n m o s t v é g t e l e n

bánat

szelídsége... J á n o s t h a z a v i t t ü k - m o n d t a - , talán életben m a r a d . N e m enge­ d e l m e s k e d e t t . . . a t a n í t ó n e m j ö t t c l . . . m o s t , m i k o r j ö t t e m vissza­ felé, l á t t a m . . . n a g y társaság v a n a v e n d é g l ő b e n , m i n d e n k i o t t v a n : a g y ó g y s z e r é s z , o r v o s , p a p , j e g y z ő és ő i s . . . T ó n i ! — ő is o t t v a n , m o s t : m i k o r J á n o s élete veszélyben v a n . . . és a parasztnak k ö n y n y e k szántották az a r c á t . A s z ó n o k h i r t e l e n l e h a j o l t és e g y k i s k o c s i t v e t t f e l a f ö l d r ő l , a g y e r e k játékszerét - ö s s z e t ö r t e n . . . - I d e nézz, T ó n i , l á t o d ? T ó n i csak m o s t érezte f ö l , h o g y m i t ö r t é n t i t t : az e m b e r o t t h o ­ n á b a n . . . a szeme f e l g y u l l a d t : r a k j u k össze, a m i t l e h e t ! A szónok Tónira nézett: - T e olyan jó vagy, T ó n i ! É s hozzáláttak a m u n k á h o z . . .

a paraszt szólalt m e g

először:

- H o g y a n kerültél i d e , T ó n i ? — hiszen n e m tartasz v e l ü n k ! V e l e t e k t a r t o k - m o n d t a szelíden.

A szónok Tónihoz m e n t : -

M o n d d , é r d e m e s lesz ezt a házat

felépíteni? Miért kérded?! M e r t én n e m h i s z e m ! - l o b b a n t a szó a paraszt a j k á n . T ó n i m e g r e n d ü l t e n nézte ezt a v e r g ő d ő e m b e r t . . . — N e k e d g y e ­ r e k e i d v a n n a k — m o n d t a aztán - , n e k e m n i n c s és n e m is l e s z . . . h o l ­ n a p i d e b e k ö l t ö z i k az élet — a m i n e k e m sohasem jön e l . . . é n : én miért é l t e m ? . . . m o n d d ! D e ha n e m t u d s z n e k i k kenyeret a d n i ? A k k o r is é r d e m e s ? ! O l y a n jó élni... — nyöszörögte T ó n i . A h o l d f é n y m e g v i l á g í t o t t a T ó n i r e s z k e t ő , ö s s z e t ö r t k i s alakját . . . a s z ó n o k o t v a l a m i ú g y szíven s z o r í t o t t a , T ó n i h o z l é p e t t : -

És

te, te segítesz n e k e m . . . í g y : i l y e n b e t e g e n ? ! T i ezt n e m é r t i t e k . . . - s u t t o g t a T ó n i . . . — ó : ha t u d n á t o k ? ! M i r e a r o m o k a t e l t a k a r í t o t t á k , r e g g e l l e t t . L e ü l t e k p i h e n n i az a j t ó k ü s z ö b é r c . . . a f ü v ö n h a r m a t c s i l l o g o t t , a r e g g e l é l e t a d ó üdes é g e reszketett m i n d e n e n . A

s z ó n o k felépített o t t h o n á t nézte és r e s z k e t ő hangja

mintha

m e g ö l e l t e v o l n a : építeni k e l l e n e . . . építeni — m o s t m á r é p í t e n i . . . de h o g y a n ? Tóni

felnézett...

szemében

végtelen

bánattal

nézte a

felkelő

n a p o t : az e m b e r e k n e m t u d j á k , m i az é l e t . . . M i lesz J á n o s s a l ? . . . - s ó h a j t o t t a a s z ó n o k . . . - M i é l ü n k . . . de ő ? Í g y n e m lehet, így n e m l e h e t ! — z o k o g o t t a reggelbe a paraszt h i r t e l e n , s z e n v e d ő sírással. N e m , n e m így k e l l . . . - m o n d t a T ó n i i s . . . - S z e g é n y J á n o s ! A paraszt b e m e n t a házba és egy darab fekete kenyeret h o z o t t , kettétörte: — F o g a d d el, T ó n i ! T ó n i s o k á i g n é z t e azt a k i s fekete v a l a m i t — a m i m ö g ö t t t e g n a p ö s s z e o m l o t t i t t az é l e t . . .

és s z e m é b e n v a d , k é t s é g b e e s e t t ,

lázadó

sírással - n e m f o g a d t a c l a k e n y e r e t ! * É l e s , f e h é r szárnyú sugarak t ö p p e n t e k i d e - o d a a k i s f a l u s i t e m e t ő f ö l ö t t . . . Ú g y játszanak a l i g k i k e l t m a d a r a k az é l e t t e l : szárnyszeget­ lenül... hajnalodott.

A

tcmetőőr földből

összetákolt

kunyhóját

a fehér

villanások

szinte k i e m e l t é k a f ö l d b ő l : m e g s z é p í t e t t é k . N e m a l e o m l ó v a k o l a t látszott, h a n e m a h á z : élet tanyája. B e n t a k u n y h ó h a n a v a k t e m e t ő ő r m o s o l y g o t t r o n g y o k b ó l párnázott v a c k á n — érezte a n a p f e l ­ j ö t t é t . A pállott, penészes, síri sötét m e g t e l l e t t r a g y o g á s s a l ,

mint

a v a k e m b e r üres t e k i n t e t e m e l e g g e l : a m o s o l y b a n . . . F e l k e l t , k i n y i t o t t a az a b l a k o t s kinézett l e c s u k o t t a b l a k a i n

ő:

a v a k . Szemben vele, f e n t — m é l y s é g e k f e l e t t a n a p l á n g o l t , kitárva melegét: mindennekI Égi szem...

— s u t t o g o t t a v a k e m b e r és m o s o l y g o t t . . . kezeit

h i r t e l e n k i n y ú j t o t t a az a b l a k o n s lassan r i n g a t t a ő k e t : repült a v a k a harmattal hintett, vajúdó-termő

m e z ő felett a v é g t e l e n ,

örök

m a g á n y b a n . . . a v a k s u t t o g o t t : nyár v a n , m i l y e n m e l e g a n a p : m i ­ l y e n j ó e z l M i l y e n lehet a n a p ? A z t m o n d j á k : f é n y e s . É n csak a m e ­ legét é r z e m . A h o z z á m b e s z é l ő k e t se l á t o m . Csak a h a n g j u k j u t el a s z í v e m b e . N é m e l y i k h a n g o l y a n j ó , m i n t a n a p

az

melege.

A T ó n i b o r b é l y hangja is i l y e n . . . A z t m o n d j á k , n e m s o k á r a m e g ­ h a l . . . A v a k e m b e r n e v e t e t t : M i a h a l á l ? A m i n e k e m é l e t : az e l ­ m ú l h a t - e ? ! . . . a T ó n i m e l e g h a n g j a . . . az a n y á m v i l á g o s s á g o t í g é r ő szenvedései?! Ó :

Tóni

sem

halhat m e g ! . . .

hiszen

él: mint

az

anyám! Mintha

hátul a v a c k o n a g y e t m e k e k

mozgolódnának...

keze

l e h a n y a t l o t t , a szárnyak l e t ö r t e k . . . Faluja, h o g y n e k e l l j e n róla g o n d o s k o d n i a , anyja halála

után

m e g t e t t e t e m e t ő ő r n e k és a d o t t melléje egy asszonyt. ( Ó , a f a l u b a n sok p r a k t i k u s érzék v a n . ) í g y k e z d ő d ö t t i t t az élete. D e k i v o l t az az asszony, a k i v e l é l t ? A n y j a m e l l e t t

elcsendesül

m i n d e n : csodálatos s z e l í d s é g e k b e ; o l y a n v o l t — m i n t az u t a k m e l e g f é n y e . E z az asszony m e g az éjszakák d ö b b e n e t e s , n y u g t a l a n s á g o ­ k a t h o z ó láza v o l t , k ü l ö n ö s , beteg s z í v : s ö t é t s é g ! S e m m i f é n y sem v o l t benne. N é h a m i n d e n o k nélkül ü t ö t t e - v e r t e ő t : a v a k o t . A z t á n e l s z ö k ö t t : v a l a m i t keresett — a m i t n e m talált: úttalan v o l t . . .

Ha

visszahozták, n a p o k o n át sírt rettenetes, e g y h a n g ú z ü m m ö g é s s e l , m i n t az őszi c s ő v i g a s z t a l a n , h i d e g hullása. M á s k o r m e g m a j d n e m megfojtotta őt ölelésével: csókolta v a d , kétségbeesett, maró, ke­ serű c s ó k o k k a l — és m e g s z ü l e t t e k a g y e r m e k e i .

E g y n a p o n aztán kihúzták ezt az asszonyt

a temető

kútjából.

B e l e u g r o t t . M i é r t ? M i lehet az, a m i t ö n e m l á t ? M i k e r g e t t e az asszonyt a k ú t i g ? ! A g y e r e k e i már n a g y o k . . . . — M á r i a ! . . . — m o n d t a és m o s o l y g o t t . D e m i e z ? . . . egy i l l a t o t s z í v o t t m a g á b a , m i n t h a régi s z ó k ízét érezné: f i a m ! . . .

n e k e d is e l j ö n a v i l á g o s s á g . . .

az élet megsebez

- de g y ó g y í t a n i is t u d . . . a v a k m e g d ö b b e n t : i g e n - M á r i á b a n v a n v a l a m i a vigasztalásból, a f é n y b ő l , az í g é r e t b ő l . . . Mária j ó . A v a k arcára h i r t e l e n furcsa f i n t o r ült k i . . . éhséget é r z e t t . . . és ez az i l l a t , a m i a s z o b á t m e g t ö l t ö t t e : a teljes k u k o r i c a m a r ó n édes illata v o l t . . . a m i t az anyja ú g y s z e r e t e t t . . . Mária majd h o z . . . — gondolta. Lassan v é g i g t a p o g a t o t t a v a c k o k o n . . . a g y e r e k e i . . . a k i k e t az az asszony szült n e k i . . . az a szegény a s s z o n y ! . . . és a v a k o t m e g r á z t a a sírás: szegény... .

D e h o l v a n M á r i a ? M e g i j e d t : nincs i t t . T a l á n i t t h o n sem v o l t az

é j j e l . . . az a j t ó h o z m e n t és kikiáltott a r e g g e l b e : - M á r i a ! A napsugarak arcára estek, de a v a k reszketett, m i n t h a kihűlt v o l n a a v i l á g : M á r i a ! . . . m e g k a p a s z k o d o t t az a j t ó f á b a . . . sötét l e t t , . n e m látott - éj lett k ö r ü l ö t t e : M á r i a ! . . . ó , m i lenne m o s t a g y e r m e k nélkül?!

* M á r i a — a szeplős a r c ú csúnya lány, k i n e k ványadt testén elapad­ t a k az elet k ú t j a i : az e m l ő k , n a g y o n szenvedett. K ü l ö n ö s e n t e g n a p óta, h o g y T ó n i n á l v o l t . T ó n i nézése állandóan arcán m e l e g í t e t t . . . ezzel a nézéssel egyedül a k a r t m a r a d n i : így n e m nézett őrá m é g s e n k i . . . a n n y i f á j d a l o m m a l ! É s este n e m m e n t be a l u d n i . A t e m e ­ t ő b e n b o l y o n g o t t . . . érezni akarta azt - a m i t az a nézés h o z o t t . Szerteszét akác és o r g o n a b o k r o k k ö z ö t t keshedt k i s d o m b o k , beszakadt m e l l e l . . . E g y - k é t v i r á g r a j t u k . E n n y i az egész a t e m e t ő . . . M á r i a m o s t v a d e r ő v e l érzi a s z ó k a t T ó n i nézésének f é n y é b e n : é l e t ? . . . h a l á l ? . . . m i az? É s k i ő i t t a keresztek k ö z ö t t : é l ő az e l ­ mentek k ö z ö t t . . . miért, m i r e j ö t t ? Szeme a t e m e t ő n a g y keresztjére r é v e d t . . . d u r v a ácsolású, csak

k i c s a p o t t két a k á c g e r e n d a cz a kereszt a t e m e t ő k ö z e p é n . . . vigasztalásnak tették o d a . . . Mária teste m e g v o n a g l i k : g ú n y o s r ö h ö g é s e k parazsát érzi T ó n i nézése a l a t t . . .

a temetőn

kívül

valami

csodálatos

él...

boldog

m o s o l y ú l á n y o k ö l e l k e z v e járnak erős, szép l e g é n y e k k e l . . .

dalol­

nak és d a l a i k b a n érződik a s z e m ü k f o r r ó n é z é s e . . . így nézte őt is T ó n i . . . ő t : a k i t m i n d e n k i más a g ú n y sáros szavaival v e r . . . n e k i : a t e m e t ő ő r leányának sohase v o l t b a r á t n ő j e , a l á n y o k i s z o n y o d t á k t ő l e , a legények k i r ö h ö g t é k : te c s ú f b é k a l . . . az ő testét n e m k í v á n ­ ta soha s e n k i á t ö l e l n i ! . . . és cz ú g y f á j . . . r e t t e n t ő k i n . . . o l y a n két­ ségbeesés!... É s M á r i a kívánatlan teste a kereszt elé o m l o t t , fejét

hozzáüti

a rosszul ácsolt, érzéketlen f á h o z , a h o n n a n egy e m b e t m o s o l y o g le rá a T ó n i s z o m o r ú , m i n d e n t átölelő s z e m e i v e l . . .

vérző nagy

se­

bekkel... Ó : M á r i a jajgat a kereszt alatt a csodálatos nyári r e g g e l b e n - a m i ­ k o r a tejes k u k o r i c a édes illata a m e g t e r m é k e n y ü l é s izzó

titkát

dicsérte... E k k o r ért i d e a v a k : é j b e esett h a n g j a : M á r i a ? M á r i a f e l i j e d t . . . h o n n a n hívja ő t az a p j a ? . . . m i l y e n m é l y s é g b ő l ? . . . és f u t o t t . . . f u t o t t a k u n y h ó f e l é . . . Te vagy? — Mária! M á r i a m e g d ö b b e n t . . . m á s k o r az apja m e g i s m e r t e őt a lépéseiből . . . — É n ! — esett le az apja elé. A v a k l e h a j o l t hozzá, m i n t h a j o b b a n akarná látni, és t e s z k e t ő kezeivel az arcát k e r e s t e . . . — K u k o r i c á é r t akartalak k ü l d e n i . . .

de

ne m e n j ! . . . n e m k e l l m á r . . . E z a te a r c o d ? — M á r i a ! . . . Mária felnézett a v a k arcába. N e m látlak, M á r i a i . . .

— és a v a k h i r t e l e n felemelte

simogató

kezét és a n a p felé t á r t a . . . s i m o g a t ó keze alatt felszakadt M á r i a sebe, és a f o r r ó r e g g e l b e n f e l i z z o t t a v é r á t h a t ó , b é l y e g e s , keserű illata . . . - M i ez, M á r i a ? — s i k o l t o t t a v a k . Mária homlokán

kicsodálkozott á vét, csillogó, lángoló

nagy

szemekkel - a kereszt fáján ü t ö t t seben át - és M á r i á t m e g ü t ö t t e a v é r u j j o n g ó , friss f o r r ó s á g a . . .

É s M á r i a soha n e m érzett r e g g e l friss, ö m l ő kacajával

futott

a kukoricás felé... A v a k utána f o r d u l t . . . m i n t h a az utat letakarta v o l n a a v é r szer­ t e h u l l ó s ö t é t , bélyeges á r n y a . . .

M á r i a belefúrta magát a k a r c s ú , termést r i n g a t ó , i z m o s a n magas, sűrű k u k o r i c a s z á r a k k ö z é . . . c s o d á l a t o s : m i n t h a egy más világba lépett v o l n a b e . . .

v a l a m i k ü l ö n ö s e t é r z e t t . . . a f ö l d p u h a v o l t és

m e l e g , a l e v e g ő a termés erejétől i l l a t o s . . . F e l s z a k í t o t t a magán a ruhát és elapadt e m l ő i t a n a p felé m u t a t t a -

k í n z ó , v a d vágyat érzett. A k u k o r i c a s z á r a k o n hatalmas t e r m é s

. . . a f ö l d ereiből, í m e : fej a k a d t . . . és j a j ! - az ő teje e l a p a d ! R u h á j á t ö s s z é b b v o n t a a m e l l é n . . . szűzies szégyenkezés f o g t a c l , de azért k a c a g á s o k f o j t o g a t t á k . . . és úgy lépkedett, m i n t egy király­ nő...

érintetlen feje magasra e m e l k e d e t t . . .

csodálatos

könnyűsé­

g e t : i f j ú s á g o t é r z e t t . . . az é r i n t e t l e n s é g é t . . . M é l y ö r ö m , édes szédület reszketett m i n d e n í z é b e n : v a l a k i v é g t e ­ len m é l y r ő l egyre j o b b a n k i e m e l k e d e t t e l é j e . . . és a b o r b é l y m ű h e l y s z o m o r ú m a g á n y á b a n lefénylctt a halvány, s z e n v e d ő arc. T ó n i — kacagta —, T ó n i ! . . . — és egész testében reszketett a v á g y ­ tól. . . — ó, T ó n i . . . í g y í g é r t e el m a g á t a csúf, szépséges M á r i a e l ő s z ö r és m o s o l y g o t t boldogan, titkosan...

a k i t m é g n e m szeretett s e n k i :

ajándékozni

készült... S m i k o r idáig j u t o t t el M á r i a - a k k o r v o l t szépségének t e t e j é n —, m e g t u d t a asszonyiságát, és szép v o l t , m i n t asszonyiságának cso­ dálatos t i t k a : a s z e r e l m e . . . a m i t m e g t a r t v a l a k i n e k . . . M á r i a a szíve mellől e g y k i s z a c s k ó t v e t t e l ő , p é n z v o l t benne, öt d i n á r . . . ö t dinár a t í z b ő l — a m i t T ó n i a d o t t t e g n a p . . . és c s ó k o l ­ ta, c s ó k o l t a a p é n z t . . . E b b e n a p i l l a n a t b a n v a l a k i v a d e r ő v e l átkarolta M á r i á t , és egy száj az ő ajkát k e r e s t e . . . — E n g e m c s ó k o l j ! . . . M á r i a , édes k i c s i M á r i a . . . - lihegte a férfi.

É s M á r i a e l ő t t f ö l r é m l e t t a f é r f i a r c a . . . az ö r e g e d ő a g g l e g é n y — a csősz: Veréb... N e m , n e m t e l - sikoltott Mária. V e r é b elengedte M á r i á t . . . fáradt arca e g y ü g y ű , sírós v o l t : - Sze­ retlek M á r i a — o l y a n n a g y o n s z e r e t l e k ! . . . — és hirtelenül k é t s é g b e ­ esetten f e l z o k o g o t t . . . A z t m o n d j á k , a T ó n i szeretője v a g y . . . u g y e n e m igaz, te tiszta v a g y , M á r i a ? Ó , ha t u d n á d , m i l y e n szép v a g y ! É s M á r i a m o s t újra érezte azt a csodálatos k ö n n y ű s é g e t , a m i t e l í g é r t . . . és szívében n a g y m e g b o c s á t á s o k a t érzett cz iránt az e m ­ ber i r á n t . . . t u d t a — h o g y ez az e m b e r egy intéséte m e g h a l n a : a c s ó k ­ jáért... M á r i a keze V e r é b f e j é r c t é v e d t : -

Szegény...

mondta: -

sze­

gény. V e r é b v é g t e l e n szelídséggel emelte f e l k ö n n y e s arcát

Máriára.

S z e m é b e n e l r o n t o t t életének tiszta fájásai c s o d á l k o z t a k : l á t o d , M á ­ r i a , ez, ez k e r ü l t el e n g e m . . . a te kezednek ez a j ó s á g a . . . ó , m e n n y i t s z e n v e d t e m I M i é r t vették el az e m b e r e k ezt az életet t ő l e m ? É l e k , M á r i a , é l e k ! - és n i n c s é l e t e m . . . M á r i a m o s o l y g o t t : én é r t e m . . . és az ő s z e m é b e n is m e g c s i l l a n t a könny... V e r é b csúnya, szörnyű k í n o k t ó l e l t o r z u l t arca megszépült, a m i n t M á r i a k ö n n y e s szemeibe n é z e t t . . . azt m o n d t á k , adjak n e k e d pénzt . . . a r a n y a t . . . v e t t e m is, l á t o d : i t t v a n a z s e b e m b e n . . . de ez n e k e d n e m k e l l , M á r i a . . . én n e m t u d n á m n e k e d a d n i . . . M á r i a m e g r e s z k e t e t t : ez az e m b e r o l y a n közel j ö t t a szívéhez. — N e m k e l l n e k e m p é n z ! . . . — és elnézett V e r é b feje felett mély, merengő, b o l d o g nézéssel... - Te olyan jó vagy, V e r é b ! . . . olyan, m i n t T ó n i . . . - h i r t e l e n l e h a j o l t és m e g c s ó k o l t a V e r é b é t . . . V e r é b f e l k i á l t o t t . . . aztán a fejét a f ö l d h ö z v e r t e . . . M á r i a letérdelt m e l l é j e . . . k é t k e z é b e v e t t e V e r é b fejét és nézte . . . nézte az e m b e r a r c á t . . . a k ö n n y e i ö s s z e k e v e r e d t e k a f ö l d d e l . . . M i fáj?... mondd: mi fáj?... V e r é b h i r t e l e n rávetette m a g á t M á r i á r a . . . u t a t v e s z t e t t . . . Borzasztó birkózás k e z d ő d ö t t . . .

É s aztán M á r i a csak ö n a r c á t t é p t e . . . h o g y letépje o n n a n a z t : a m i az e l ő b b o l y a n szép v o l t rajta. A v é r e s , m e g t é p e t t f é r f i a r c : v a l a k i iszonyú i d e g e n . . .

beszeny-

nyezte az arcát. H i d e g k í g y ó k kúsztak az erein á t . . . n é z t e a f ö l é j e hajló e m b e r t : hát e z ? . . . aztán m i n d e n e l m ú l t . . . egy rettenetes ö k ö l c s a p á s z u h a n t az a r c á r a . . . Lassan é b r e d t . . . v a l a k i f u t o t t a k u k o r i c á s b a n . . . m i n t h a é v e z r e ­ d e k e n át hallaná ezt a l o h o l á s t . . . ó , m i l y e n r é g e n v o l t m i n d e n . . . a f e l h ő k az é g e n . . . h o g y a n lehet e k k o r á t m e n n i ? ! E z a h a l á l ? . . . n e m : ez az é l e t . . . e g y f o r m á n távoli m i n d a k e t t ő ! V a d , fekete mélység ölelte be a v i l á g o t . . . * M i k o r T ó n i e l i n d u l t a s z ó n o k újra felépített k i s o t t h o n á t ó l

-

m é g l á t t a : a k e n y e r e t . . . az ö s s z e o m l o t t t e g n a p b a n m e n n y i k ö n n y I - ez a k e n y é r t e g n a p i a r c a . . . a m a i a r c a : J á n o s s o r s a . . . J á n o s : a nincstelen m u n k á s , a k i n e k élete l e e g y s z e r ű s ö d ö t t

egy

szóba: kenyér! É v e z r e d e k kultúrája m i t t e t t ezért az e m b e r é r t ? J á n o s n e m néz föl a r e p ü l ő g é p r e és fütyül a r á d i ó s z i m f ó n i á r a ! O csak egyet lát, egyet t u d - a m i n i n c s : a k e n y é r ! É s T ó n i érzi, h o g y ez a civilizáció v a l a h o l letért az e m b e r útjá­ ról - és J á n o s t szörnyen magára h a g y t a . . . J á n o s ? . . . szegény J á n o s i V a l a k i j ö t t v e l e szemben a n é p t e l e n , k o r a h a j n a l i u t c á n . . . a t a ­ n í t ó v o l t . T ó n i el a k a r t a k e r ü l n i — de a t a n í t ó is é s z r e v e t t e ő t és feléje t a r t o t t . . . T ó n i ! - kiáltott a t a n í t ó -

várjon!

T ó n i m e g á l l o t t . . . a t a n í t ó a r c á b a n v é g t e l e n ö s s z e t ö r t s é g reszke­ tett. .. T ó n i ! — m o n d t a hosszú hallgatás után - elkerül ? El

-

felelte T ó n i . V a d , féktelen

haragot érzett: miért

tette?

H a t u d n á , m i l y e n szerencsétlen v a g y o k - m o n d t a a t a n í t ó . . .

-

É n szeretem azokat a szegény e m b e r e k e t ! . . . de így n e m l e h e t ! n e m

l e h e t ! M i t kellene t e n n i ? - T ó n i ? ! M e r t t e n n i k e l l e n e ! D e h o g y a n ? ! — kiáltott kétségbeesetten. J á n o s — h ö r ö g t e T ó n i —, m i v a n J á n o s s a l ? — és m e g m a r k o l t a a tanító t o r k á t . . . A tanító valamit m o n d a n i a k a r t . . . T ó n i n e m sejtett e r ő v e l f e l k a p t a a t a n í t ó t és levágta a f ö l d r e , s ü t ö t t e , r ú g t a . . . — K i ad n e k i k k e n y e r e t ? . . .

k i ad

kenyeret?!...

— és m i n t h a a k é n y é t ellenségeit t i p o r n á - a k i k n e m látják J á n o s életét — g á z o l t r a j t a . . . ö l j ö n meg, T ó n i ! . . . - könyörgött a tanító nyöszörögve. -

öl­

jön m e g ! T ó n i e szavakra m e g á l l o t t . . . e l ő t t e térdelt a t a n í t ó összetett kéz­ zel és k ö n y ö t g ö t t t o v á b b : - ö l j ö n m e g , T ó n i ! É n nem ölök!... -

és m e g i n g o t t a l á b á n . . . — É n n e m ö l ö k ! . . .

— és a j k á n k i b u g g y a n t az élet f o l y a m a : a v é r . . . - én m e g h a l o k ! A

t a n í t ó f e l u g r o t t és átkarolta

Tónit...

-

Bocsásson

meg!...

ó , v a l a k i n e k m e g k e l l b o c s á t a n i a ! . . . B o c s á s s a t o k m e g — kiabálta szét az u t c á n . . . - É n j ó t a k a r t a m . . . b o c s á s s a t o k m e g n e k e m 1 M i v a n J á n o s s a l ? - h o l v a n ? . . . - s m i n d e n szónál j o b b a n ö m l ö t t a vére... János él... él! - ujjongott a tanító... -

É l — és n a g y k ö n n y e k

p e r e g t e k az a r c á n . . . — J á n o s é l . . . és a kis családja o l y a n b o l d o g , és én is, T ó n i ! Ó : o l y a n b o l d o g v a g y o k 1 T ó n i s z o m o r ú , l e k ó k a d t f e j j e l m o n d t a u t á n a : - É l . . . éli T ó n i — kérlelte a t a n í t ó —, j ö j j ö n h o z z á m . . . k ö z e l e b b l a k o m , és a f e l e s é g e m ápolni f o g j a . . . l e g y e n a t e s t v é r e m . . . hiszen m a g á n a k nincs o t t h o n s e n k i j e ! A l e v e g ő b e n v a l a m i sűrű, n e h é z i l l a t t e r j e n g e t t . . . v a l a h o l messze v a d kiabálás k e z d ő d ö t t . . . N i n c s s e n k i m - m o n d t a T ó n i . . . - N i n c s s e n k i m - és a t a n í t ó r a nézett... — Bizony — m o n d t a puha, szomorú szóval: - n e k e m nincs s e n k i m . . . — és a feje, m i n t egy k i s g y e r e k g y á m o l t a l a n , n e m t á m o ­ g a t o t t feje - a t a n í t ó vállára e s e t t . . . És

T ó n i elmosódó öntudata előtt megjelent

a

borbélyműhely

távoli, h i d e g , társtalan m a g á n y a . . . egyedüli, m a g á n y o s , n a p j a i leperegtek s z í v é r e : n i n c s s e n k i d , T ó n i . . .

szomorú

csak az a t ü k ö r

beszélget v e l e d : miért születtél, T ó n i ? . . .

csak azt jelentette

neki

m i n d e n n a p : nincs sok hátra, T ó n i ! S z o m o r ú , szerető szívedet m i é r t hallgatod, T ó n i ? . . .

U g y e f á j ? . . . és n e m v o l t s e n k i , a k i szegény,

leesett fejét a mellére v o n t a v o l n a . . . v a l a k i a szívére — m e l e g e n : ne sírj, T ó n i ! . . . Ó , i l y e n á r v a s á g ! A nap n e m t u d t a áttörni T ó n i szemén a f á j á s o k a t . . . a p o r o s utca bénán h a l l g a t o t t . . . A t a n í t ó b e l ö k t e az a j t ó t . . .

az ajtónál már ö l é b e v e t t e T ó n i t .

A ház k ü s z ö b é n egy halvány, karcsú asszony várta ő k e t — a ta­ n í t ó felesége. B o n t s á g y a t ! — rendelkezett a t a n í t ó . Nem -

m o n d t a T ó n i , a k i m a g á h o z tért - , n e m . . .

Ü l j ü n k ide

k i c s i t a f o l y o s ó r a . . . í g y . . . - és m o h ó n i t t a a friss v i z e t , a m i t a t a ­ n í t ó felesége t e t t eléje. T ó n i t m e g l e p t e az asszony fehér, k ü l ö n ö s , mély bánatú a r c a . . . nézte, nézte, és az asszony n e m f o r d í t o t t a el t e k i n t e t é t a nézés e l ő l . A

t a n í t ó is m e g l á t t a ezt a n é z é s t . . .

megragadta

Tóni

kezét:

- L á t j a - m o n d t a elfúló s z ó v a l . . . - l á t j a ? . . . H a g y d — m o n d t a az asszony i d e g e n kiejtéssel, de o l y a n s z o m o r ú megadással, a m i fájt T ó n i n a k . . . Ó , T ó n i , ha tudná, m i t s z e n v e d e k ? ! -

suttogta a tanító...

-

L á t j a ezt a szegény asszonyt? S e n k i se beszél v e l e . . . n e m idevaló . . . a messze északról j ö t t v e l e m : o r o s z . . . egy o r o s z pap l e á n y a . . . s e n k i sem h i s z i . . . j ö t t m e n t n e k nézik, k i g ú n y o l j á k . N e m tisztessé­ ges: m e r t szeretett e n g e m ! E n g e m : a h a d i f o g l y o t ! É s m i n d e n t o t t ­ h a g y o t t é r t e m ! É s ő n e m tisztességes n e k i k ! É r t i , T ó n i ? . . .

érzi,

m i ez?! T ó n i s z o m o r ú szemei m e g s i m o g a t t á k a t a n í t ó t . A z asszony férje mellé h ú z ó d o t t : - H a g y d , k é r l e k . . . - és rázta, rázta v a l a m i d ö b b e n e t e s s í r á s . . . M e g t u d t a m v o l n a ölni ő k e t m i n d , m i n d ! É s t e g n a p , m i k o r azo­ k a t a szegény e m b e r e k e t . . . H a g y d , h a g y d ! — k ö n y ö r g ö t t az a s s z o n y . . . S ö r ö z n i m e n t e m v e l ü k ! . . . h o g y ne szakítsanak el ettől a szegény asszonytól... - a tanító z o k o g o t t .

A z asszony t ö r ö l g e t t e az u r a k ö n n y e i t és k ö z b e n i d e g e n s z ó k k a l , csodálatos, g ü g y ö g ő szókkal babusgatta... Megadtam magam, megalázkodtam, engedtem, hogy összemor­ zsoljanak ! M o s t m á r s e n k i sem v a g y o k , T ó n i I G y ő z t e k ! É s n e m bántják a z o k a t , a k i k k e l é n n e m t u d t a m g y ő z n i e l l e n ü k ! É s o l y a n j ó , h o g y ú g y v a n . . . ú g y ö r ü l ö k , T ó n i ! Ó , J á n o s é l ! . . . és ez o l y a n j ó l N e m b á n o m , ha t ö b b e t n e m v a g y o k ! . . . m e r t én m á r n e m v a ­ g y o k , T ó n i ! . . . - és a t a n í t ó a felesége melléhez s z o r í t o t t a a f e j é t . . . Tóni

körülnézett...

csodálkozva,

ébredőn:

milyen

csodálatos

v o l t ez r e g g e l ! É s ebbe a m e l e g csendbe - a két s í r ó e m b e r feje f ö l ö t t v a d , zava­ ros h a r a n g k o n g a t á s z u h o g o t t f ö l . . . m i n t h a a fájdalmat h a r a n g o z ­ nák f ö l : é b r e d j ! — n e k e d n e m szabad e l a l u d n o d . . . hiszen te v a g y a r e g g e l ! . . . az ö r ö k s z é p é b r e d é s ! . . . a fáklya az ú t o n . . . A t a n í t ó is f e l u g r o t t . . . e g y m á s r a n é z t e k : m i e z ? . . . hát sohasem lesz v é g e a m e g p r ó b á l t a t á s n a k ? ! É s az asszony f e l c s u k l ó sírása f e l e l t : s o h a ! A falu köröskörül égett.

* M á r i a f e l n y i t o t t a a s z e m é t . . . v a l a m i c s o d á l a t o s sírás d ü b ö r g ö t t k ö r ü l ö t t e - m i n t az a k i m o n d h a t a t l a n : b e l ü l . . . A harangok zúgtak...

felállott...

a falu égett...

igen, minden

e l é g e t t ! . . . A t e m p l o m k ö r ü l egyetlen óriási láng v o l t m i n d e n . . . A f a l u elég — de ő i t t m a r a d : t e m e t ő n e k . . . h o l n y u g s z i k s z e g é n y kis M á r i a ? ! . . . A v a k is f i g y e l t e a l á r m á t , a m i a f a l u felől j ö t t . . . f i a i e l f u t o t t a k a f a l u b a . . . h a l l g a t t a a s í r á s t . . . és látta a házak ö s s z e d ú l á s á t . . . e m b e r e k összevissza f u t k o s á s á t . . .

az

minél n a g y o b b lett a sírás —

ő annál j o b b a n l á t o t t . . . v a l a m i szilárdan t a r t o t t a a v a k o t . . . n a g y , végtelen v i l á g o s s á g o t érzett m a g a k ö r ü l . . . É s ebbe a v i l á g o s s á g b a esett bele a M á r i a k ö z e l e d ő l é p t e . . . m i ­ lyen lehullási... M á r i a m e g á l l o t t apja e l ő t t . . . M i t ö r t é n t , M á r i a ? - kérdezte s z e l í d e n . . .

M á r i a felnézett a v a k a r c á b a . . . h o g y a n m e g s i m o g a t t á k a s z ó k ! . . . - M e g g y a l á z t a k , apám I A v a k feszülten f i g y e l t l á n y á r a . . . a szél k í n o k h ö r g é s é t , a r e m é n y ­ telenség s i k o l y a i t h o z t a . ölelj meg, Mária!... M á r i a m e g ö l e l t e a v a k o t . . . - V e r é b , a c s ő s z ! . . . én T ó n i é szeret­ tem volna l e n n i ! . . . M i t gondolsz, Mária, k i gyújtotta fel a falut? M á r i a m e g d ö b b e n t . . . az apja lát. . . I g e n : csak ő l e h e t e t t ! — V e ­ réb... - mondta. O v o l t . . . látni a k a r t ! . . . c l f o g é g n i ! . . . A z u t a k csodálatosak — m o n d t a á v a k . . . N e m l á t o m m a g a m a t . . . m i lesz v e l e m ? . . . — sírt f e l M á r i a . . . — Apám?! A v a k arca m e g v o n a g l o t t . . . az é l e t n e k s o k pénzre v a n s z ü k s é g e . . . az a n y á m m e n n y i t szenvedett é r t e m — á v i l á g t a l a n é r t . . .

hátha

te is a pénzt h o z o d ? ! . . . a k i ezerszer születik ú j r a , h o g y szebb le­ g y e n : az e m b e r . . . ha g y e r m e k e d lesz, M á r i a ? ! G y e r m e k e m ? ! . . . - Mária c s o d á l k o z ó szemei n e m t u d t a k b e t e l n i a t e r m ő f ö l d e k k e l . . . s i k o l y o k k a l , é g ő f a l u v a l . . . t e m e t ő v e l és a s u ­ gárzó n a p p a l . . . É s nem mert panaszkodni...

:

*••'.' Mikor

Tóni

k i f u t o t t az u t c á r a , a f a l u ' már m e n t h e t e t l e n

volt,

a kis házak f ö l ö t t a szél g y ú j t o g a t t a a g y e r t y á k a t , és s e m m i sem t u d o r t gátat v e t n i a pusztulásnak. M é g egyszer szerette v o l n a látni a k i s házát, a m ű h e l y é t . . . a h o l é l t . . . ahol napjait most fölégeti a l á n g . . . a tükör m a j d e l p a t t a n . . . a láng k i a l s z i k . . . T ó n i b o r b é l y h a l v á n y , s z e n v e d ő arcát s e m m i sem mutatja m á r . . . betemeti a h a m u ! A parasztok már n e m is o l t o t t a k . . . állottak t e h e t e t l e n ü l . . . tetlenül, és v a l a m i mély e g y e n l ő s é g v o l t az a r c u k b a n :

tehe­

fájdalom.

L á t j á t o k ! . . . - m u t a t o t t T ó n i csendes sírással az e l m ú l ó f a l u r a ' . . .

a m i b e n nemcsak a házak é g t e k - t ö b b , ó , s o k k a l t ö b b a n n á l : v a l a m i az e m b e r b ő l . . . É s az emberek m e g é r t e t t é k ő t . . . lehajtották a f e j ü k e t . . . így jött c l a kiengesztelődés -

ha csak egy p i l l a n a t r a i s . . . m e r t testvérek

ő k m i n d i g : ha n e m is érzik m i n d i g ! ! T ó n i már egy l á n g o l ó utca közepén j á r t . . . o t t v a n a k i s h á z a . . . az a b l a k b ó l sűrű füst g o m o l y g o t t k i . . . a t e t ő l á n g o l t . . . T ó n i leesett a k ü s z ö b e l é . . . ha beteg is v o l t , azért j ó v o l t i t t é l n i . . . ez alatt a t e t ő a l a t t : a k i befogadta ő t . . . ez takargatta a fájá­ s a i t . . . o t t a f ü g g ö n y m ö g ö t t h u l l o t t a k a k ö n n y e i . . . o t t sírdogált magányos délutánokon valaki - a k i : ő v o l t , T ó n i , a borbély, aki­ n e k keskeny mellében úgy fájt a s z í v e . . . M e g ö l e l t e a k ü s z ö b ö t . . . m i n t h a T ó n i b o r b é l y t akarná m e g ö l e l ­ n i . . . a k i e n n y i r e magára m a r a d t . . . Megállj, T ó n i ! V e r é b állott e l ő t t e . . . szemében a tűzvész l o b o g o t t házról h á z r a . . . Tóni

némán

nézett föl erre a l á t o m á s r a . . .

k i tudna

küzdeni

e z z e l ? . . . utat talál ez m i n d e n ü t t . . . hányszor legyűri az e m b e r t I a kétségbeesés... Haha -

nevetett V e r é b . . .

-

a f a l u n a k már m e g f i z e t t e m . . . de

m i ez a h h o z - a m i t én szenvedtem? É n : V e r é b ! - a f a l u , az élet k i t a s z í t o t t j a . . . m o s t m i n d e n úgy é g , a h o g y én é g t e m ! . . . és M á r i a is é g . . . é g ő tűzvész a c s ó k j a . . . m e r t t u d o m ám, m i l y e n az ő c s ó k ­ j a . . . az e n y é m v o l t ö : a k u k o r i c á s b a n . . . T ó n i n y ö s z ö r g ö t t és bele a k a r t u g r a n i a háza l á n g j a i b a . . . H a h a ! . . . n e m l e h e t . . . - és v a l a k i v i s s z a r á n t o t t a : - n e k e d élned k e l l ! . . . csak é l j ! . . . n e k e d kevés ez a t ű z ! . . . kérdezd m e g M á r i á t ! . . . N e k e m v a l ó a tűz, m e r t én m á r e l é g t e m . . . - és b e u g r o t t a m e g ­ ingott házba... E g y p i l l a n a t m ú l v a r á o m l o t t a ház, és eltemette a t ű z . . . T ó n i háza k i h u n y ó zsarátnokaiba b á m u l t . . . * V e r e b e t a tűz után n e m látta t ö b b é s e n k i . . . *

E g y k é s ő őszi n a p o n M á r i a a t e m e t ő b e n b a r a n g o l t . . . az e l ő z ő n a p o k c s ú n y a , k ö d ö s , n y i r k o s l e v e g ő j é t a n a p s u g a r a k m a szétszór­ ták. A t e m e t ő b e n békült csend lépkedett a s í r o k k ö z ö t t . A z ő s z u t o l s ó virágai m é g egyszer m o s o l y o g t a k . . . M á r i a m e g á l l o t t egy k e r e s z t n é l . . . A kereszten ez á l l o t t : K i s R ó z a , élt 20 é v e t . Mária m o s t már t u d t a , h o g y élete új u t a k o n j á r . . .

nagy-nagy

d o l g o k r a v á r t . . . f i g y e l t , k é s z ü l ő d ö t t . . . Csendes v o l t m á r és aláza­ t o s . F i n o m a n és árnytalanul m o s o l y g o t t , a m i k o r a t e m e t ő m e l l e t t e l m e n ő lányok m e g d o b á l t á k sárral. M á r i á n a k ez a kereszt v o l t a b a r á t n ő j e , ennek a keresztnek m o n d ­ ta c l a t i t k a i t - ennek a f i a t a l anyának, k i megszülte g y e r m e k é t és e l m e n t csodálatos m o s o l l y a l az a j k á n . I t t talált e l ő s z ö r pihenést - az emberek

k ö z ö t t . A n y j á t kereste, dc azt n e m t a l á l t a . . .

v o l t , v a l a h o l az á r o k b a n p i h e n t . . .

öngyilkos

és így talált erre a keresztre,

a k i n e k így l e t t az ismerőse — az anyaság egy s z e n v e d ő j e . I g e n , ez m e g é r t e t t e őt -

m i n t h a anyja l e n n e . . .

és v i g a s z t a l t a :

- N e félj, M á r i a i . . . én az é l e t e m e t a d t a m . . . de v o l t egy p i l l a n a t , a m i f ö l é r t m i n d e n n e l , a m i m é g j ö h e t e t t v o l n a . . . D e hiszen ezt te m á r érzed, M á r i a , m e r t csodálatos m e g d ö b b e n é s e k k e l befelé h a l l ­ gatsz, és m i n d e n g o n d o l a t o d s i m o g a t á s f o r r ó rcszketéseidben vala­ kinek — aki eljövendő! U g y e , M á r i a — szólt v a l a k i Mária m ö g ö t t - , k ü l ö n ö s e z : élt 20 évet! T ó n i b o r b é l y n a g y , kék szemei n é z t e k r á . . . É n is f i a t a l v a g y o k : 25 éves - m o n d t a a b o r b é l y — és l á t o d , én is i d e j ö v ö k vigaszért a t e m e t ő b e . . . az é l ő k n e m é r t e n e k m i n k e t , M á r i a . É l t : 20 é v e t ! . . . m i e z ? . . . s a k i szenved, az m i é r t szenved? É n n e m s o k á r a n e m keresem a f e l e l e t e t . . . — és n a g y , k é k

szemei

ú g y kinyíltak, h o g y n e m v o l t határa a k é r d é s n e k . . . D c te, M á r i a - ne f é l j ! — É s a kék szemek m e g t e l t e k k ü l ö n ö s , ígérő meleggel... -

Te örülj, Mária! - ö r ü l j . . . -

vékony sovány

keze — fehér, m i n t a szappanhab - M á r i a f e j é r c t é v e d t , m i n t h a m e g akarná áldani... M e r t m i t t u d n a k ő k o t t . . . o t t a f a l u b a n ? O k t é g e d sohase é r t e -

n e k m e g . . . M i ó t a felépült a f a l u : újra e r ő s e k . . . n e m s z e n v e d n e k , n e m látják azt, a m i t m i g y e n g é k : te m e g é n . . .

A z égést

belepte

újra a p o r . . . a p o r újra ráfeküdt az a r c u k r a és n e m látják e g y m á s t ...

Csak a m i l e l k ü n k : a m i s z e n v e d é s e i n k i m b o l y o g n a k a p o r

f ö l ö t t . . . O k e l f o r d u l n a k t ő l ü n k , m e r t i g e n messze v a g y u n k t ő l ü k ! M i a p o r száműzöttjei v a g y u n k ! É s m e r t n e m h u l l o t t u n k k ö z é j ü k -

m a g u n k r a m a r a d u n k . . . A p o r árvái v a g y u n k : te m e g é n ! É n :

T ó n i , a b o r b é l y ezzel a m e l l e l ! L á t o d : téged m e g c s ó k o l t v a l a k i és rád szakasztotta a szenvedést . . . ő k n e m t u d j á k , h o g y m i e z . . . N e m t u d j á k , h o g y te s í r o k szélén keresed a vigasztalást: a m i az ö v é k i s ! . . . m e r t ez i s : az é l e t ! T ó n i b o r b é l y t a rossz melle s o k r a m e g t a n í t o t t a . . .

mint

téged

— a k i a sárral v a l ó m e g d o h á l t a t á s r a m o s o l l y a l f e l e l s z . . . Ó , k i j u t o t t az a n y a s á g h o z e k k o r a ö n k é n y e n át - m i n t t e ? ! É n látlak, M á r i a . . . - és T ó n i arcán v é g t e l e n szelídség s i m o g a ­ tott... -

L á t o m : h o g y életet fogsz a d n i . . . v a l a k i j ö n , a k i rád k ö ­

szönt az élet szavával és felemel t é g e d , Mária, az ő a n y j á v á . . . M i l y e n mások vagytok t i nők, m i n t m i . . . M e r t megtörténhetik, látod, h o g y n e m szeretsz a k k o r - és m é g i s csoda t ö r t é n i k v e l e d . . . Te

tiszta v o l t á l ,

Mária!

M á r i a s z e m é b ő l n a g y , nehéz k ö n n y e k g ö r d ü l t e k k i . . . É n v i g a s z t a l a n u l m e g y e k el, M á r i a . . . v a l a m i t v á r t a m én i s . . . de nem jöhet cl m á r ! . . .

H a m e g g y ó g y u l t a m v o l n a : csak te lehettél

v o l n a egyedül m é l t ó h o z z á m ! . . . a s z e n v e d é s e i m h e z ! . . . Mária reszketett...

v a l a m i régi k ö n n y ű s é g e t é r z e t t . . . i g e n : érti

T ó n i s z a v a i t . . . m e g g y a l á z o t t életében ö r ö m c s í r á z i k : az é l e t . . . az eljövendő által! A r c á t T ó n i r a e m e l t e : a k i i l y e n tisztán látja ő t . . . csak ő lenne méltó hozzá!...

T ó n i f ö l e m e l t e ő t . . . és m e g é r z i T ó n i

a s z ó k s z á r n y á t : tiszta, d r á g a , h a m v a s s z e r e l m é t . . . É s ajka m e g i n t m e g é r i n t e t t v a l a k i t . . . Csókolj meg, T ó n i ! . . . É s a j k u k ö s s z e f o r r t . . . csak ők v o l t a k a v i l á g o n ! . . . *

nézésében

A v a k e m b e r h a l l o t t a Mária visszatérő l é p t e i t . . . m i e z ? . . . szárnyc s a t t o g á s o k ? ! . . . A v a k m o s o l y g o t t : a régi, szépséges M á r i a e z ! . . . a t i s z t a : g y e r m e k M á r i a . . . akiről l e h u l l o t t a p o r . . . J ö n az e m b e r . . . s u t t o g t a a v a k . . . és arcát a n a p felé f o r d í t o t t a . . . H a r m a d n a p eltemették T ó n i t . . .