A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2013

„Velencei-tó a Természetes Egészség”

A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2013 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata 3. LEADER pályázati kör elindításához 2. LEADER felülvizsgálati időszak: 2013.03.21. – 2013.04.12.

VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................................... 3 1.1

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ...................................................................................... 3

1.2 Főbb célkitűzések ........................................................................................................................................ 5 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja ..................................................................... 5 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők ................................. 6 2. Helyzetelemzés ................................................................................................................................................... 7 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése ......................................................... 7 2.1.1 A térség általános jellemzői: ............................................................................................................... 7 2.1.2. A térség természeti és táji adottságai, a környezeti állapota ........................................................ 10 2.1.3. Demográfiai helyzet: ........................................................................................................................ 14 2.1.4. Gazdasági környezet: ....................................................................................................................... 15 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a Helyi Partnerség Társadalmi környezet: ................................. 17 2.3. A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése .......................................................... 21 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága ..................................................... 41 2.5 SWOT elemzés .......................................................................................................................................... 46 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia ................................................................................................................... 47 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ........................................................................................... 47 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez ........................................... 49 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései ................................................................................... 50 4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések ................................................................. 53 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés ................................................................................... 53 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ..................................................................................... 56 4.3 LEADER Terv .......................................................................................................................................... 58 4.4. LEADER Intézkedési terv ....................................................................................................................... 64 5. HVS mellékletek .............................................................................................................................................. 89 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek ................................................................................ 89 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció ...................................................................................................... 90 5.3. A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok ................................................... 91 5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) .............................................. 104 5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) ..................................................................... 112 5.5.1 Velencei-tó Térség 2007-2013 pályázatok .......................................................................................... 121 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája ...................................................................................... 124 5.7 Fenntarthatósági alapelvek .................................................................................................................... 126

GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU

2.oldal


1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Velencei-tó LEADER Helyi Akciócsoport Vidékfejlesztési Stratégiájának alapjai a 2008ban elkészített és 2009-ben módosított HVS alapjaira épülnek, az ebben megfogalmazott jövőkép ma is aktuális, az eltelt időszak pályázatai eredményei, a felmerült új szükségletek, irányok, esetleges hiányok és a gazdasági változások alkotják a változtatás szempontjait. Emellett a nagyon alacsony forrás allokáció amely településszám és lakosságszám alapján lett központilag megállapítva a Velencei-tó LEADER HACS részére meghatározza az elérendő reális célokat, de egyben megjelöli a fejlesztési irányokat, abban a reményben, hogy más források felhasználása is elősegítheti a térség fellendülését. „VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG” Jövőkép: : A VELENCEI-TÓ A TESTI – LELKI - KÖRNYEZETI HARMÓNIA MEGTEREMTÉSE, A FENNTARTHATÓ, REKREÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS TURISZTIKAI MODELLJE A Velencei-tó jövőképe a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján: A Velencei-tó mint régió, mint nemzeti közkincs, kiemelt üdülőterület a

kivételes táji

természeti értékek fenntarthatóságát megőrizve, elindul azon a dinamikus pályán amely 2013- ra biztosítja a fenntartható rekreáció és egészségturizmus turisztikai modelljének megvalósítását a kilenc település együttműködésével. Megfelelő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely kihat a helyben foglalkoztatásra, és a jövedelmekre. A minőségi élet feltételei

adottak,

az

egészséges

életvitel

szemléletformálásának

modell

értékű

bemutathatósága, a szabadidő eltöltésének „négy évszakos” megteremtése a térség felemelkedésének kitörési pontja. A gazdasági fejlesztési célkitűzések megvalósítása megalapozza a turisztikai fejlesztéseket, a szolgáltatói háttér biztosításával, így a községekben élők új irányokat találhatnak. Az irányított turizmus a táj, a természet, és az épített örökség védelmét is szolgálja, a megújuló energiák használatának szemléletformálása, az ökológiai rendszerek (öko szisztémák) védelme, és a helyi értékek, hagyományok megmentése, megőrzése, továbbá - a térség gazdaságát fellendíteni és annak egyéni arculatát markánsan befolyásolni képes - helyi termékek és azok rendszerének felállítása feladatul szolgál a helyi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak.

GÁRDONY‐KÁPOLNÁSNYÉK‐NADAP‐PÁKOZD‐PÁZMÁND‐SUKORÓ‐VELENCE‐VEREB‐ZICHYÚJFALU 3.oldal


A stratégiai tervezés az akcióterület legnagyobb problémájának tekinti, hogy a Tó idegenforgalma az elmúlt 20 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához képest a stratégia erre keresi a megoldásokat. A Velencei-tó – Vértes úgy nevezett regionálisan kiemelt térségként van nyilvántartva az Országos Területfejlesztési Koncepció szerint. A „1117/2005. (XII. 14.) Kormány Határozat a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programjáról” értelmében kiemelt üdülőterület, de ennek előnyeit nem élvezi, hiszen a pályázati támogatások bírálatában ez nem pontozható, vagy a támogatási intenzitásokban ez nem érvényesül. Érdekes anomáliát vet fel, hogy a Velencei-tó ismert is meg nem is, az utóbbi években a „retro”-tó kifejezéssel jellemzik, ahol bizonyos szempontból megállt az idő. A Velencei-tó kilenc települése a LEADER szerveződéskor magára maradt, így a lakosságszám és a településszám alapján megítélt forrásallokáció a térség feladataihoz képest igen alacsony, amelyet jó gazda módjára próbál hasznosítania a LEADER közösség, amit 76 nyertes pályázat igazol, amely azonban csak kisléptékű fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé.

Jelen

állás

szerint

a

térség

önkormányzatai,

turisztikai

vállalkozásai

forráshiányosak. A Velencei-tó az országos turisztikai térképről eltűnt, országos szakmai és érdekegyeztető fórumokon nincs képviselete és ez által érdekérvényesítő pozíciója. Lehetőség: -

a Velencei-tó mint kiemelt üdülőterület, térség újra megjelenik az országos kínálatban, és így a Kormány programokban is

-

A Velencei-tó megjelenik mint önálló egység, összefoglaló anyag az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól szóló országgyűlési jelentés tervezetéről www.ngm.gov.hu

-

a Magyar Turizmus ZRT és a Közép dunántúli RMI stratégiájában, mint térség önálló marketing tervként,

-

a Vidékfejlesztés 2020 társadalmi vitaanyagban külön fejezet

-

forrás biztosítása

-

Rövid és Hosszú távú Területfejlesztési stratégia a térségre

-

A térségi vállalkozások, szervezetek, önkormányzatok az egyértelműsített stratégia mentén tervezik a rövid és középtávú cselekvési terveiket, keresve az együttműködés lehetőségeit társszervezetekkel, partnerekkel

-

innovatív megoldások elterjesztése



1.2 Főbb célkitűzések A HVS célkitűzéseinek elérését két fő irányban valósítjuk meg: így a jelenlegi HVS-ben szereplő, meghirdetett célok eredményeinek értékelése alapján, másrészről a felülvizsgálat során beérkező új projekt ötletek alapján, így megvalósul az új célok meghatározása, a régi célrendszer kiegészítése amely szinergikusan illeszkedik HVS aktuális célrendszerébe. Ugyanekkor azt is megvizsgáltuk, hogy a már meghirdetett és a fentiekben bemutatott célok alkalmazkodnak e térségünk szükségleti igényeihez, és melyek azok a hiány területek, amelyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 1. Célkitűzés: Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikrovállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért 2. Célkitűzés: Fenntarthatóság A táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával 3.

Célkitűzés:

Életminőség

fejlesztés:

Igényes

élettér

kialakítása

alapvető

szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával 4. Célkitűzés: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Stratégiában korábban meghatározott célkitűzések legtöbb része még ma is megegyezik a helyi vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok fejlesztési céljaival, de új irányokat kell megjelölnünk, amelyek elősegítik az innovatív megközelítéseket,

fontos, hogy a

különböző intézkedések újszerűek legyenek A partnerségi megközelítést, amely meghatározza a Velencei-tó

LEADER

cselekvési tervet.

térség fejlesztéséhez szükséges együttes stratégiát és helyi

Hálózatépítés és térségek közötti együttműködés célja lehet a szűk

területünkről való kilépés, amely erősítheti a térségi szereplők érvényesülését. A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2008-ban jó alapokat biztosított, rendszerezte és struktúrába foglalata a térség legfontosabb problémáit, lehetőségeit. A stratégia megfogalmazásában jó irányvonal volt, hogy az UMVP fejlesztések szinergiában legyenek egyéb pályázati forrásokkal, és, hogy kapcsolódjanak a nagyobb új beruházásokhoz. Az elmúlt időszak eredményei, a tanulságok, legjobb gyakorlatok ismereteinek és elemzéseinek alapján, a gazdasági társadalmi környezetben bekövetkezett változásokra reagálva készült az új HVS amely az új kihívásokra adandó új válaszokat összegzi.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 A HVS felülvizsgálatának célja, •

a 9 település új, helyi fejlesztési igényeinek a felmérése,

•

reális képet adjon a környezeti, társadalmi változásokról,

•

meghatározza, a külső környezet változása miatt korrekcióra szoruló tényezőket, melyek új intézkedések bevezetését indokolják,

•

feltárja a térség saját erőforrásait, és ezeket próbálja minél hatékonyabban hasznosítani,

•

figyelembe vegye az időközben megjelenő új kihívásokat,

•

meghatározza a komplex megvalósításhoz szükséges elemeket, az eddig elért eredmények, megvalósult fejlesztések hatására keletkezett

•

újabb igények beépülhessenek a stratégiába.

1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatát az ÚMVP IH iránymutatásnak megfelelően hajtottuk végre. Egyesületünk honlapján már a HVS felülvizsgálatot megelőzően elérhető volt a helyi szereplők igényeinek felmérésére szolgáló projektgyűjtő adatlap. A projektötletek gyűjtésére tartott fórumokat az Egyesület által üzemeltetett honlapon (www.velenceitoleader.eu), a települések honlapjain hoztuk nyilvánosságra, valamint meglévő címlisták alapján a meghívókat e-mail útján is eljutattuk. Honlapunkon különálló menüpontban tájékoztattuk az érdeklődőket az aktualitásokról, valamint a lakossági fórumok meghívóját a Kezdőlapon is elhelyeztük. A projektötlet gyűjtési lehetőséget saját és a települések honlapjain hirdettük meg, amelynek eredményeképpen 101 projektötlet érkezett az Egyesülethez. Projektötlet adatlapok szférák szerinti megoszlása: civil szféra: 42,57 %; egyház: 1,98%; önkormányzat: 12,87%; vállalkozás: 42,57% A felülvizsgálat során 5 alkalommal rendeztünk ötletbörzével egybekötött tájékoztató fórumot. A HVS felülvizsgálatában több kommunikációs csatornán keresztül folyamatosan biztosítottuk a véleményezés lehetőségét (e-mailen, személyes konzultáció, telefon, fórumok). 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A 2008-ban megfogalmazott 7 célkitűzést, prioritást összevonva 4 célkitűzés került véglegesítésre. A struktúra alapján a négy célkitűzés magában foglalja azokat a kihívásokat és elérendő eredményeket amelyet jelen szakaszban a Velencei-tó LEADER HACS közös együttműködésben reálisan meg tud valósítani. Megjelöli azokat az irányokat, amelyek a


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Velencei-tó térség dinamikus fejlődéséhez szükségesek. 2013-ban változatlanul négy célkitűzés a meghatározó, és hét intézkedés kerül meghirdetésre. 2. Helyzetelemzés 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1 A térség általános jellemzői: A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoportjának 9 települése (1. térkép) (Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Velence, Zichyújfalu) a Váli Völgy- Vértes- Sárvíz – Mezőföld ölelésében találhatók, a Velencei-tó partján. A Velencei-tó meghatározó adottságai miatt a gárdonyi kistérség települései a LEADER szerveződésben, mint térség önállóan próbált meg részt venni, amely forrás hiányt indukált. Település

Gárdony

Kápolnásnyék

Nadap

Pákozd

Pázmánd

Sukoró

Velence

Vereb

Zichyújfalu

Lakosságszám

9927 fő

3610 fő

540 fő

3199

2029 fő

1295

5359 fő

786

941 fő

fő

fő

fő

A táblázatban szereplő adatok a http://www.ksh.hu/helysegnevtar_menu honlapon elérhető Magyarország közigazgatási helységnévkönyve 2012. . adatai alapján lett megadva.

A Gárdonyi Kistérség lakosainak száma: 27 686 fő, (1. melléklet) a népsűrűség 101 fő/ km2, a lefedett terület 248 km2, melyből a Velencei-tó területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. Települések száma két város, és hét község. A népesség több mint fele a kistérség két városában (Gárdonyban és Velencén) él. A lakosság 8 %-a ezer főnél kisebb lélekszámú településen lakik. A kistérség népessége 2000 óta 20%-kal nőtt, ami a belföldi bevándorlás következménye. A Velencei-tó LEADER Helyi Akciócsoport a Közép-dunántúli régióban, Fejér megyében található. A Közép-dunántúli régió kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik. Nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben. A régió fontos térszerkezeti sajátossága Budapest közelsége, valamint a Dunántúl északi részének városhálózati, vonzáskörzeti jellegzetessége. A Velencei-tó körül található kilenc település a Gárdonyi kistérségben helyezkedik el, mely a


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 15, a fővárostól 45 km-re található. A két nagyváros közelsége minden szempontból meghatározó a kistérségre nézve, a fent említett közlekedési kapcsolatokból az M7 autópálya, a 7-es főútvonal, és a BpSzékesfehérvár - Nagykanizsa vasútvonal áthalad a térségen, ezek a folyosók az ország egyik legjelentősebb térszerkezeti fővonalával esnek egybe (Bp-Székesfehérvár-Balaton). A Velencei-tó területe 26 km2, a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően Magyarország egyik legvonzóbb üdülő- és pihenőhelye. A napsütéses órák száma 2050 óra évente, az átlagosan mindössze 1,5 méteres mélység miatt Európa egyik legmelegebb vizű tava, a víz hőmérséklete nyáron elérheti a 26-28 ˚C-ot is. A tó vize ásványi anyagokban gazdag. Magyarország egyik kiemelkedően jó természeti és turisztikai értékekkel rendelkező területe a Velencei-tó, félúton Budapest és a Balaton között. Vízgyűjtő területe 602 négyzetkilométer. A tó felületének csaknem harmadát nádasok borítják, több ezer vízimadárnak nyújtva ideális fészkelő-és búvóhelyet. A Gárdonyi kistérség a fejlett kistérségek közé tartozik. A lakónépesség több mint a fele a két városban él. Bevándorlások tekintetében a Gárdonyi kistérség a legkeresettebb a régióban (KSH: 2008-ban 2002 fő bevándorló; a lakosság 2000 óta több mint 20%-kal nőtt). (2. melléklet) A jó megközelítés nem csak közúton, de vasúton is biztosított, hiszen Nyugat-Magyarország és a Balaton irányába haladó vasúti fővonalak egyaránt a kistérség területén haladnak át. A vasútvonal Tárnok Székesfehérvár közti Szakasza az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Európai Uniós társfinanszírozással az állomásokkal, megálló helyekkel és a vasúti pályával egyetemben megújul, így a menetidő sokkal rövidebb lesz. Közigazgatásilag Fejér megyének csaknem a közepén fekszik. Északi partján Pákozd, Sukoró, Nadap és Velence, déli partján Gárdony város -a közigazgatásilag hozzá tartozó Dinnyés, Agárd, háttértelepülésként Zichyújfalu településekkel valamint a Velencéhez tartozó Velence-fürdő és Velence-újtelep terül el. A tó keleti szegletében fekszik Kápolnásnyék Északon a régió háttértelepüléseiként kapcsolódnak Pázmánd, Vereb. ( 2. térkép ) A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál jobb arányokat mutat. Azonban figyelembe véve az adottságokat, természeti táj, a tó, az épített környezet, az egyedi madárvilág, és a környezetben rejlő lehetőségeket egyértelmű, hogy a fejlődés a kistérségen is túlmutat, mind foglalkoztatottságot, mind a jövedelemtermelő képességet tekintve. Az elmúlt


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 években jelentősen visszaesett az idegenforgalomból származó bevétel, jelentősen csökkent a vendégéjszakák száma, ami a legfontosabb megélhetési forrás a kistérségben. A minőségi turizmus kialakítása és megteremtése, helyi szolgáltatások kiszélesítése több munkahelyet teremthet. ( 3. és 4. melléklet ) A fejlődés lehetséges iránya a Velencei-tó LEADER HACS területe, mint modell értékű rekreációs, egészségturisztikai központ, amely lehetőséget teremt az itt élők életszínvonalának minőségi fejlesztésére, és elérhetővé teszi a szolgáltatásokat az ország bármely területén élők számára. A térség kitűnő földrajzi elhelyezkedése, a Velencei – tó adottságai alapján a terület évszázados idegenforgalmi múltra tekint vissza. A Velencei – tó önmagában talán örökre kiszabta azt az utat, mely a fejlesztési irányt meghatározza, az önkormányzatoknak jelentős bevételt termel, az itt élő embereknek munkát biztosít. A minőségi innovatív turizmus kialakítása, rekreációs, egészségturisztikai központ megteremtése kínálja a lehetőséget a turizmus fejlesztéséhez. A munkavégzés helyének szempontjából két markáns csoport különböztethető meg. Egyrészről a térségben meghatározó az ingázás a budapesti, székesfehérvári munkahelyekre. A megélhetésüket helyben biztosítani kívánó dolgozók elsősorban az idegenforgalmi szektorban, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltató/kereskedelmi területen dolgoznak. A közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődése, a korábban virágzó mezőgazdasági „nagyüzemek” hanyatlása, megszűnése, mind inkább erősíti ezt az utat: a térség legfőbb fejlesztési iránya az idegenforgalom. A Velencei-tó kiemelt idegenforgalmi fogadóterület, mely 400 ezer látogatót vonz évente. A tartózkodási formák közül elsősorban a nyári, több napos családi üdülés a meghatározó, valamint az egy napos kirándulások, hétvégi látogatások. Velencei-tavi üdülőkörzetben kb. 45 ezer fő kapacitása van a magántulajdonban lévő nyaralóknak. Míg a kistérség lakásállománya 10.335 db, addig a magán üdülőingatlanok száma 9.814 db. ( 5. számú melléklet ) A szálláshelyek forgalmát tekintve a két város, Velence és Gárdony régiós szinten is figyelemre méltó eredményeket mutat. A látogatók országonkénti megoszlása szerint a belföldi turisták túlnyomó többségben vannak a külföldiekkel szemben – természetesen –, az arányszámok romlása azonban nagy veszteségeket jelent a térségnek. A Velencei-tó ugyanis évről évre kevesebb turistát mutat, a külföldi látogatószám hanyatlása azonban roppant


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 drasztikus. Probléma: -

a kiemelt üdülőterületi státusz csak papír alapú

-

egységes terület- és településfejlesztési koncepció aktualizálása

-

szálláshelyek skálája nem kielégítő

Lehetőség: -

előremutató területfejlesztési koncepció a térségre

-

beruházási aktivitás növelése

-

turisztikai fejlesztések

2.1.2. A térség természeti és táji adottságai, a környezeti állapota A Velencei-tó Helyi Közösség területe kivételes természeti adottságok, gazdag természeti örökség, kiemelkedő táj-természeti értékek jellemzők. A térségben a természeti és épített táji értékek jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, védelmük az élő és megújuló természeti erőforrások érdekében is fontosak. A megőrzött természeti környezet az itt élők és az ide látogatók részére is megteremti a „testi-lelki harmónia”(Cooper), a rekreáció és egészség turizmus alapjait. A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetben a "fenntartható fejlődés" elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térsége, mint biológiai sokféleséget reprezentáló egyedi természeti- táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió, mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. A 2007-es Nemzeti Fenntartható fejlődés Stratégia értelmében „Helyi erőforrások hasznosításának elve. Törekedni kell a közösségek szükségleteinek helyi szinten, helyi erőforrásokból történő kielégítésére. Őrizzük meg a helyi sajátosságokat, azok sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is.” 1 1

Nehézséget okoz, hogy a természeti környezet egyes területeinek más-más kezelője van, ami egyetértés hiányában a fejlesztéseket gátolja. A környezeti tudatosság elégtelensége miatt a terület nem mindenben felel meg az EU-s előírásoknak. 1

Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (2007) Készítette: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja; a munkacsoport vezetője: Dr. Molnár Ferenc


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 A térség nemzetközi jelentőségű természeti értékei a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Velencei-tavi

Madárrezervátum

Természetvédelmi

Terület

és

a

Dinnyési-Fertő

Természetvédelmi Terület. A fenti területek továbbá résztét képzik az – Európai uniós jelentőségű – Natura 2000 hálózatnak is (Velencei-tó és Dinnyési-Fertő különleges madárvédelmi terület, Velencei-tó kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület, a Velencei-hegység egyes területegységeivel (Velencei-hegység kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület) együtt. A természeti értékek jelentős része ezen kívül az Országos Ökológiai Hálózat magterületébe is tartozik, továbbá a Velencei-tó (mint szikes tó) országos jelentőségű „ex lege” védelem alatt is áll. A Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület országos jelentőségű érték, ezen kívül számos, helyi jelentőségű védett természeti terület is található a térségben, pl. Sukorói Gyapjaszsák TT, Pázmándi kvarcitsziklák TT. A felsoroltakon kívül számos, területi védelemben nem részesülő értékes élőhely, védett növény és állatfaj található a kistérségben. ( 3. térkép ) A Gárdonyi kistérség földtani szerkezeti viszonyait alapvetően az un. „Balaton-vonal” nevű nagyszerkezeti elem határozza meg. A „Balaton-vonaltól” Északra, a Velencei-hegység területén található a felszínen a felső-karbon korú Velencei-Gránit Formáció kristályos kőzetei, melyek a hegység fő tömegét adják. A gránit-intrúzió az egykori szilur-devon üledékek közé nyomult be. A „Balaton vonal”-tól D-re alaphegységi képződményként Dinnyés területén perm és alsótriász korú dolomitok, Gárdony és Velence térségében felsőeocén korú andezit és andezit-tufa alatt triász korú dolomit található a pannon korú homokos, agyagos üledékek alatt. Ezen területen is a felső pannon korú üledékeket pleisztocén korú finom homokos, agyagos üledékek fedik, a felszínen holocén talajtakaró található. ( 6. melléklet ). A településeken több, mint 30 műemlékvédelem alatt álló épület is található (pl. pákozdi 1848-as emlékmű, pázmándi Római katolikus plébánia templom). Ezek mellett a térség építészeti karakterét számos lakóház, pince, présház megőrizte. A sem műemléki, sem természetvédelmi oltalom alatt nem álló egyedi tájértékek a táj- és település karakterében meghatározó tényezőt jelentenek, potenciális turisztikai vonzástényezők, és a helyi közösségek számára egyfajta összetartó erőt is jelenthetnek, a hozzájuk fűződő hagyományok miatt. A térség egyedi tájértékekben gazdag (pl. útszéli feszületek, szentek szobrai, egykori itatóhelyek, bányászati emlékek), bár pontos felmérésük csak Pákozdon történt meg. A térség jelentős vonzástényezőjét jelentik más táji értékek is, melyek közül kiemelkedik a tájszerkezet


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 és a tájkép, mint a tájkarakter meghatározó elemei. Tájképi értéknek tekinthető többek között a Velencei-hegységről feltáruló tájrészletek látványa, a rálátás a Velencei-tóra, a hegység sziluettje előtérben a vízfelülettel, a nádasok változatos mintázata. A felszíni vizekbe történő szennyvízkibocsátás területi határértékeinek szabályozása szerint a kijelölt érzékeny területek közé tartozik a Balaton és a Velencei-tó vízgyűjtő területe. Az ivóvízbázisok védelme, a magas talajvíz a felszíni vízfolyások, és tavak védelme a régióban egyik legfontosabb feladatnak tekinti a településeken keletkező szennyvíz kezelésének megoldását. A tó vízminőségének védelme, az emberi környezet javítása, és a térség fejlesztése érdekében valósult meg a Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, tisztító Rendszer bővítése és fejlesztése. Ennek eredményeként elkészült a teljes körű szennyvízcsatornázás, szennyvízelvezetés és a korszerű, az Uniós követelményeknek megfelelő szennyvíztisztítás. A Gárdonyi kistérség települései közül hat településen, Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Nadapon, Pázmándon, Sukorón, Velencén 2007-ben befejezték a szennyvízelvezetési- és tisztítási rendszer kiépítését Uniós támogatással, míg Pákozdon, Vereben most folynak a kivitelezési munkálatok, Zichyújfaluban pedig ez a jövő feladata. A Velencei-tó vízminősége, ökológiai állapota üdülési - turisztikai hasznosítás szempontból is meghatározó. Az aránylag kis vízgyűjtőterületen elhelyezkedő sekély tó a szabályozott vízszint, erősen átalakított parti sáv miatt is érzékenynek tekinthető a külső behatásokkal szemben. A térségben jelentős ipari szennyezőforrás nincs, ugyanakkor a közlekedésből és mezőgazdasági forrásokból származó környezetterhelés számottevő. A főbb közlekedési útvonalak állapota megfelelő azokon a településeken, ahol a csatornázás befejezése után helyreállították az utakat. Az utóbbi időben népszerűvé vált kerékpáros turisták vonzása érdekében a Velencei-tó körül nagyarányú kerékpárút építésébe fogott a kistérség, melynek egy része már meg is valósult uniós támogatással. Az északi oldalon pedig most kezdték el a munkálatokat. A velencei Kistérségi Szakellátó Központ megépítésével a térség lakói számára nyolc kilométeren belül elérhető lesz a járóbeteg szakellátás. A kistérség egészségügyi ellátását 15 háziorvos, gyermekorvos és fogorvos biztosítja. A kistérségben 8 általános iskolai és 3 középiskolai feladat ellátási hely található. A szelektív hulladékgyűjtés, hulladékgazdálkodás és egyéb környezetvédelmet érintő intézkedések tekintetében is különböző fejlesztések indultak el. A belterületi utak egy része szinte minden településen megújításra vár. Natura 2000, Warema projekt.



Probléma: -

egyes területeinek más-más kezelője, és más a használója

-

a Velencei-tó viszonylag kis öntisztuló képessége

-

települési környezetvédelmi programok aktualizálása elmaradt

-

a táj korlátozott terhelhetősége

-

üdülési – turisztikai tájhasználat térbeli koncentrációja egyenlőtlen

-

egyes – turisztikai vonzástényezőt jelentő – táji, természeti értékek eltűnése

-

a helyi lakosság sincs teljesen tisztában a térségben jelenlévő táji, természeti értékekkel, környezeti problémákkal

-

a táji értékek (táj- és településkép, tájhasználat, táj- és településszerkezet), tájkarakter és védelem alatt nem álló természeti értékek szempontjából meghatározó területegységek, tájrészletek eddig nem kerültek egyértelműen lehatárolásra, nevesítésre

-

egyes értékek jelentő, művi és természeti tájelemek, területegységek megfelelő kezelésének, fenntartásának elmaradása, hiánya

-

helyi

jelentőségű

természetvédelmi

területek

nem

rendelkeznek

természetvédelmi kezelési tervvel Lehetőség: -

környezettudatosság elterjesztése meglévő, kiemelkedő táji, természeti értékek tájterhelhetőségi vizsgálatra alapozott fejlődés

-

a Velencei-tó part-rehabilitációja

-

Kisvízfolyások revitalizációja ökológiai, szempontok együttes figyelembe vételével

-

Térségi léptékű területi tervezés

-

Környezetvédelmi, tájvédelmi, természetvédelmi szempontok integrációja a fejlesztési koncepciókba, programokba, stratégiákban, településrendezési tervekbe

-

A térség táji, természeti értékeinek jelentőségét megfelelő mértékben reprezentáló természetvédelmi bemutatás

-

Egykori

külszíni

bányászattal

érintett

védelmére,

zöldfelületi,

területek

turisztikai

rehabilitációja,


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 újrahasznosításuk közösségi ökoturisztikai és rekreációs célokra

terekként,

természetvédelmi,

2.1.3. Demográfiai helyzet: A térséghez 9 település tartozik, amelynek lélekszáma 27 263 fő. A térség egyben statisztikai kistérség is, 2007-től Verebbel kiegészülve. Ebből a kistérség két városában (Gárdony és Velence) él népesség több mint a fele. A lakosság 6 %- a ezer főnél kisebb lélekszámú településen lakik. A népesség folyamatosan nő ami a természetes népességfogyást nagymértékben meghaladó pozitív belföldi vándorlási különbözet eredménye. A bevándorlást az üdülőterületek állandó lakóhelyként történő választása is befolyásolja, amely a korösszetételre is hatással van. Gárdonyi Kistérség lakosainak száma: 27 263 fő, a népsűrűség 101 fő/ km2, a lefedett terület 248 km2, melyből a Velencei-tó területe 27 km², a felület harmada nádassal borított. A népesség korösszetétele az idősebb korosztályok felé tolódott el, 22% az országos átlag 21 %. Jelentős 4%-al alacsonyabb az országos átlagnál a 14 éven aluliak száma, ami remélhetően javulni fog az elmúlt évek bevándorlásai adatainak emelkedését tekintve. Az inaktívak száma jelentős elsősorban a nők körében, ez összefüggésbe hozható, hogy gyermekvállalás után helyben nehéz a nők elhelyezkedése, és a Székesfehérvár vagy Budapesti munkahelyekre történő bejárás szinte megoldhatatlan. Korszerű óvodák és iskolák találhatóak a településeken, és középiskolái is vannak a térségnek. Egyedül a bölcsődei elhelyezés nem megoldott, ami a fiatal nők munkába visszakerülési esélyeit csökkenti. Az itt élők iskolai végzettsége lényeges társadalmi mutató, mivel hatással van a lakosság életminőségére, gazdaságának fejlettségére, kulturális, szellemi és szabadidős tevékenységeire, és természetesen a térség fejlesztésének lehetőségeire is. Az országos átlagnál 3%-al magasabb a 8 általánossal rendelkezők száma 29%, a szakmai oklevéllel rendelkezők száma is 1 %-al meghaladja az országos átlagot 18%, az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők száma azonban 1%-al kevesebb az országos átlagnál 9%. A nyolc általánossal nem rendelkezők aránya 2 % alacsonyabb az országos átlagnál 18%. A magas szakmunkás végzettségűek aránya a térség erősségét is jelentheti a tőkebevonás szempontjából. A demográfiai jellemzők, jelzik a térség humánerőforrás kapacitását, illetve milyen szinten kell a szak- és felnőttoktatási prioritásokat helyezni, hogy a térség gazdasági eltartó képessége erősödjön, és az itt élők egzisztenciája fejlődjön. Az itt élők együttműködési akarata és készsége a vidék-és gazdaságfejlesztés egyik motorja lehet. A térségben élők


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 nyitottak az újra, képesek az önszerveződésre, alkalmasak a fejlesztésre, az új típusú együttműködésre,

és

komoly

szerepet

vállalhatnak

a

térség

és

a

környezet

fenntarthatóságában, és az esélyegyenlőséget is biztosító megújulásban. Összességében a demográfia adatok meghatározzák a feladatokat is így az idős korosztály életminőségének javítását, a vonzó élettér megteremtését, munkahelyteremtést a fiatalabb korosztály helyben tartására. A társadalmi kohézió elengedhetetlen a térség fejlődésében. Probléma: -

idősödő lakosság

Lehetőség: -

pozitív belföldi vándorlási kedv

-

vonzó települési környezet kialakítása a lakófunkció erősödéséhez

2.1.4. Gazdasági környezet: Fejér megyében 45 588 regisztrált vállalkozás működik, ennek 6% a Gárdonyi kistérség 9 településén. A regisztrált aktív vállalkozások száma a kistérségben, 2006-ban 3121 volt, ebből 1089 a társas és 1939 az egyéni vállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 126, mely a régió átlagánál magasabb. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban működik a legtöbb vállalkozás 24%, ezt követően a kereskedelem, javítás szektorban 21 %, jelentős még az építőipari vállalkozások száma 16 %.A vállalkozások 8%-a szálláshely szolgáltatás, és vendéglátás területén tevékenykedik, és mindössze 4 %

a működő

vállalkozásoknak tevékenykedik a mezőgazdaság, -erdő, -hal,- vadgazdálkodási szektorban. A jövedelmi viszonyok a régió átlagával azonosak, az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 587 ezer Ft. A kistérségben a mezőgazdasági, valamint ipari, építőipari vállalkozások aránya a régió átlagánál kisebb, az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozóké viszont a térség üdülőterületi jellege miatt több annál. A kistérségben, 2005-ben 30 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, közel 8 milliárd Ft saját tőkével, melynek77%-a külföldi részesedés. A vállalkozások nagy része 1-9 főt foglalkoztató. A Velencei-tó környéki települések esetében kiemelkedő jelentőségű a térség adottságai miatt, és mint legnagyobb fejlesztési potenciált hordozó lehetőség is a kereskedelem, vendéglátás szektor. Jelenleg 364 vendéglátóhely


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 működik a településeken, ebből 303 étterem, cukrászda. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelye 8322, ebből a magánszálláshelyek száma 3042, ez összesen 118 476 és 42 792 vendégéjszakát a magánszálláshelyeken jelent a térségben, átlagosan 2,7 nap tartózkodási időtartammal. Ennek nagy része a két városban realizálódik. A Fejér megyei vendégéjszakák 29 %-a

Velencei-tó településein valósul meg. A

kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 20%-t teszi ki a külföldi vendégek aránya a térségben. A magánszálláshelyeken a tartózkodási időszak hosszabb átlagosan 6 éjszaka ez a nyári főszezonnak köszönhető. A térség idegenforgalmi adtainak visszaesését az elmúlt évtizedben több tényező is generálta. Minőségi

szálláshelyek

hiánya,

szezonhosszabbító

programok,

és

infrastruktúra,

szolgáltatások elégtelensége. Az ipar, döntően nem játszik szerepet a térség életében, Dinnyés település részen jelölt ki az önkormányzat iparterületet, amelyre „soft” jellegű vállalkozásokat várnak, amelyek összeegyeztethetőek a város turizmusával. Kápolnásnyék esetében szintén a közlekedési előnyökre épülő ipari park nyújthat lehetőséget. A Velencei-tó környéki településeknek vonzóbbá kell válnia a befektetők számára,és a vállalkozásfejlesztés szempontjából.

A

gazdasági népesség 40%-a foglalkoztatott, 3,1 %- a munkanélküli, 29,9 %- a inaktív kereső és 27%-a eltartott. A nyilvántartott álláskeresők száma a Gárdonyi kistérségben jelentősen megugrott az elmúlt egy évben. A munkanélküliek megoszlása nemek szerint: 52, 6%-a nő, 47, 4 %- a férfi, életkor szerint 26-35 évesek részaránya 24, 6 %, míg az 50 év felettiek 23, 5 %, iskolai végzetség szerinti megoszlásban 36, 7%-a ált. iskolai végzettséggel, 4, 7 %- a általános iskolát sem végezte el, míg a, 4 %- a diplomás. Az alacsony iskolai végzettségűek, 50 év felettiek elhelyezkedése a legnehezebb. Nőtt a pályakezdők aránya a munkanélküliek között. A relatív mutatók jobbak a megyei és országos értékeknél, azonban a két háttér településen Vereb és Zichyújfalu esetében eléri az országos értékeket. A foglalkoztatottak 4,1 %- a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, 36,4 %- a az

ipar, építőipar, 58,8 %- a a szolgáltatási

jellegű ágazatokban dolgozott a népszámlálás idején. Az utóbbi években több kereskedelmi egység nyílt, Spar, Penny, Plus, és betelepült a Tesco, és az Aldi, amely a távolabbi településekről más kistérségekből is alkalmaz megfelelő munkaerőt. A helybéli fő -, ill. kiegészítő megélhetési források hiánya jelentős a településeken. Jelentős az inaktívak száma. Elsősorban a fiatal kismamák elhelyezkedési esélyei romlottak. A magasabb képzettségűek többnyire nem találnak állást a településeken, ezért az ingázást választják Székesfehérvár


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 vagy Budapest irányába, a mobilitási hajlandóság magas. A regisztrált vállalkozások 2/3 egyéni vállalkozás. A kistérségben a mezőgazdasági és ipari vállalkozások aránya a régió átlagánál alacsonyabb. Helyben több munkahelyre lenne szükség. A térségben alacsony a képzési hajlandóság, amely figyelembe véve a fejlesztési irányokat ( minőségi szállodák, szolgáltatások) hátránya lehet az itt élőknek. Szükséges a szakmai képzés, nyelvi képzések, és vállalkozásfejlesztés. A Velencei-tó településein korszerű gyümölcstermesztő körzetek alakultak ki, a feldolgozás, értékesítés tekintetében, és a háttér települések bevonásával a helyi termékek előállítása munkahelyet, és települési egyediséget is teremthet. A statisztikai mutatók alapján a Gárdonyi kistérség a fejlett kistérségek közé tartozik. A helyi gazdasági tevékenységben a tó közeli településeken, azon belül is a keleti és déli parti községekben az idegenforgalom, az ehhez kapcsolódó kereskedelem és szolgáltatás, míg a tótól távolabbi, északi háttértelepüléseken a mezőgazdaság a meghatározó ágazat. kistérségben a vállalkozói aktivitás magas, 130 vállalkozás jut 1000 lakosra.

A

Gárdonyi

kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya jóval alacsonyabb, mint a megyei, a régiós átlag. Ez egyrészt köszönhető Székesfehérvár és Budapest közelségének, másrészt az idegenforgalom fellendülésének. 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a Helyi Partnerség Társadalmi környezet: A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesületet 2008-ban 35 alapító taggal hoztuk létre a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) megvalósítására, a helyi fejlesztési elképzelések támogatására, összehangolására. Az alakuláskor fontos szempont volt, hogy az Egyesület tagságán keresztül mindhárom szektor (közszféra, civil szervezetek, vállalkozások) képviseltesse magát. A LEADER alapelveknek megfelelően az Egyesület életében kiemelkedő szerepe van az összefogáson és együttműködésen alapuló helyi partnerségnek. Az Egyesület több tagja is részt vesz a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozásában, a döntéshozatalban és a megvalósításban. Partneri kapcsolatainkon keresztül az Egyesület tagjain kívül a helyi közösségek, vállalkozások is aktívan részt vesznek a térség hosszabb távú fejlődési lehetőségeinek átgondolásában és a közösen kidolgozott tervek megvalósításában. Az

Egyesület

megalakulását

követően

az

operatív

feladatok

végrehajtására

jó

infrastruktúrával rendelkező irodát hoztunk létre Velencén. Az irodában működő munkaszervezet tevékenységének egyik alapelve a partnerségi, hálózatelvű működés, a valós kapcsolattartás.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Egyesületünk tagjainak száma a közösségépítő tevékenység hatására folyamatosan bővül, jelenleg az Egyesületünk jelenleg 46 tagból áll (2 tag tagsági jogviszonya megszűnt). A jelenlegi tagágban a közszféra 20%, a civil szervezetek 52%, a vállalkozói szféra 28%-ban képviselteti magát. Az Egyesület vezető szerveiben is biztosított a háromoldalú partnerség. Az Egyesület megalakulásakor fő célként tűztük ki, hogy mintegy hiánypótló szervezetként

biztosítsuk

a

Velencei-tó

egységét,

segítsük

a

települések

közötti

együttműködéseket, azok összehangolását, az eltérő gondolkodású partnerek találkozásából születő új ötletek, innovációk létrejöttét. A partneri kapcsolatok kiépítésekor törekszünk a bizalom és az együttműködési készség elérésére. Alapgondolatunk, hogy a vidékfejlesztés, az Egyesület munkája csak akkor lehet sikeres, ha az ott élők, az ott működő szervezetek együttműködésével, tevékenységeik összehangolásával valósul meg. A HVS-ben megfogalmazott jövőkép, miszerint a Velencei-tó környéki települések egyik kitörési pontja az egyedi természeti és turisztikai értékekkel rendelkező terület idegenforgalmának fejlesztése, az új és a meglévő szolgáltatások bővítése, azok színvonalának növelése, új attrakciók és innovatív beruházások megvalósítása. „Velencei-tó a természetes egészség”, modell értékű turizmus fejlesztés a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével. A kitűzött jövőkép elérése, az eredményes működés, valamint az Egyesület közösségépítő tevékenységének érdekében több helyi szereplővel együttműködve minden lehetőséget megragadunk, hogy a Velencei-tó környéki településeket, vállalkozásokat, helyi termelőket és azok termékeit több országos rendezvényen is megmutassuk. A bizalmon és együttműködésen

alapuló

kapcsolatok

kialakításának

eredményeképpen

ezeken

a

rendezvényeken a Velencei tavat, mint egységes turisztikai attrakciót tudjuk reprezentálni. Sikeresen vettünk részt az elmúlt két évben az évente megrendezésre kerülő Utazás Kiállításon (2009), a LEADER EXPO-n (2010), a Sziget Fesztiválon (2009, 2010), a Hungaroring Feszt Fesztiválon (2009), a Magyar Vidék Napján (2008, 2009, 2010), Pécsen a Teret a Vidéknek rendezvényen (2010), valamint több helyi, mára már országos hírnevű (Hal,-Vad,-Bor és Pálinkafesztivál – Agárd) rendezvényen is. A hálózatépítésünk hatékonyságának sikerét támasztja alá, hogy a Térség egyik potenciális

gazdasági

és

idegenforgalmi

húzóerejét

jelentő

főleg

borturisztikai

szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat sikerült összefogni. Ennek eredményeképpen e vállalkozások, társadalmi szervezetek együttgondolkodva, egymás munkáját kiegészítve hatékonyan dolgoznak együtt a HVS jövőképében megfogalmazott célokért. Munkájukat


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 segítve 2009 óta a Velencei tavi borokat és borászokat felvonultató informatív honlapot üzemeltetünk nagy sikerrel. Partneri kapcsolataink révén felismertük, hogy a Térségben új igényként megjelent a helyi

termékek

iránti

érdeklődés,

kereslet.

A

hatékony

kommunikációnknak

és

hálózatépítésünknek köszönhetően a helyi termelőkkel szoros együttműködést sikerült kialakítani, jelenleg folyamatosan megtekinthető helyi termék kiállítást üzemeltetünk az Egyesület székhelyének épületében. Egyesületünk olyan hiánypótló tevékenységeket valósít meg amelyek, mind a kilenc település egységes megjelenítésére törekszik. 

2012-ben

nyomtatott

formában,

valamint

az

Egyesület

honlapján

(www.velenceitoleader.t-online.hu) is mindenki számára elérhetővé tettük a „Velencei-tó

helyi

termék,

helyi

szolgáltatás,

helyi

érték”

című

tanulmányt/szakmai anyagot. A döntést előkészítő szakmai anyag a Velencei-tó Helyi Értékeinek rendszerezése a fenntarthatóság megőrzése érdekében készült és rendszerezett formában nyújt átfogó képet a Velencei-tó természeti és táji, valamint épített értékeiről. 

2010-ben jelentettük meg először, majd 2011-ben másodszor a Velencei-tó a természetes egészség címmel az Egyesület kiadványát, amely HVS-re épülve a Velencei-tó környéki települések értékeit, természeti, történelmi, kulturális hagyományait, turisztikai vonzerejét összefüggően mutatja be. Közel húsz éve nem jelent meg ilyen jellegű anyag a térségben. Újdonság, hogy digitális formában is elérhető: www.velenceitoleader.eu honlapon.



Látványtérkép: az épített és táji értékekre hívja fel a figyelmet, a magyar nyelv mellett, angol és német nyelven is.



Omék kiadvány: rövid figyelemfelkeltő ismertető az Egyesületről és a térségről.

A 2010-ben nagy sikerrel megjelent, Velencei-tó a természetes egészség címet viselő ingyenes turisztikai kiadványunk a jól működő partneri kapcsolatainknak köszönhetően a LEADER térség valamennyi polgármesterének ajánlásával jelent meg. A HVS hatékony végrehajtása érdekében szorosan együttműködve, egymás munkáját segítve, azt kiegészítve dolgozunk együtt a Gárdonyi Kistérség két újonnan alakult TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezetével, a Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesülettel és a Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesülettel. A partneri kapcsolat elmélyítése érdekében tagként is aktívan részt veszünk munkájukban.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Partneri kapcsolatot tartunk fel a LEADER térségben működő Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulással, kölcsönösen meghívjuk és részt veszünk egymás ülésein, konstruktív javaslatokkal segítjük egymás munkáját. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a munkaszervezetünk egyfajta információs, tanácsadó központként, a projektek kiinduló pontjává váljon. A szervezet mindezt az információk folyamatos gyűjtésével, azok rendszerezésével, személyes konzultációkkal, folyamatosan működő tájékoztató tevékenységével, partneri kapcsolatok kialakításával segíti. Rendszeres, napi kapcsolatot alakítottunk ki a nyertes pályázókkal és a projektötletükkel irodánkat

felkereső

partnerekkel.

Részükre

folyamatosan

szervezünk

fórumokat

tájékoztatókat, valamint rendszeresek a személyes egyeztetések, programok is. Hatékonyan működik térségi információs rendszerként Egyesületi, valamint boros honlapunk, ezekre napi rendszerességgel töltünk fel információkat, tájékoztató anyagokat, programokat. Kialakítottuk a Velencei-tó a természetes egészség arculatot, melyet partnereink díjmentesen használhatnak kiadványaikon, rendezvényeiken. Partnereinkkel a kapcsolatot többféleképpen biztosítjuk. A helyi önkormányzatoknak folyamatosan nyújtunk tájékoztatatást, aktívan részt veszünk településfejlesztési koncepciójuk kialakításában. Személyes kapcsolatot alakítottunk ki a Térség meghatározó vállalkozóival, munkájukat honlapunkon való megjelenéssel, pályázati tanácsadással segítjük. A szélesebb vállalkozói réteggel folyamatosan bővülő vállalkozói adatbázis létrehozásával, tájékoztató fórumokkal, személyes konzultáció biztosításával igyekszünk mélyíteni a partneri kapcsolatot. Az elmúlt időszakban több civil szervezettel is hatékony kapcsolatot sikerült kialakítani, így mára már közösen dolgozunk a stratégia megvalósításán. Kiemelkedő stratégiai partnereink: 

Helyi önkormányzatok



Velencei-tó Turizmusáért TDM Egyesület



Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület



Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás



Velencei-tavi Kistérség Idegenforgalmi Egyesület



Pákozdi Tourinform Iroda



KDRMI



Katonai Emlékpark Pákozd



Velence Resort & Spa


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 

Agárdi Pálinkafőző



Alkot6tok Egyesület



Életművész Ifjúság Egyesület

Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek munkájának köszönhetően sikerült jól működő kapcsolatot kialakítani az önkormányzatokkal, a kistérségi társulással, a térségben működő TDM szervezetekkel, a térség civil szervezeteivel és vállalkozásaival. Probléma: -

helyi közösségek hagyományait őrző, térségi / helyi identitástudatot is meghatározó tájelemek eltűnése

-

jól működő közösségi terek nem megfelelő állapota, hiánya

-

oktatási intézmények intenzívebb bevonása nagyobb léptékű közösségi programokba (hagyományőrzés, környezeti tudatformálás) környezeti tudatformálási koncepció meghatározása önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésének koordinációja, folyamatos kommunikáció közösségi részvétellel tervezett, kivitelezett fejlesztések térséget érintő tudományos kutatások tudatos, tervezett megosztása a helyi közösséggel közérthető formában a fejlesztésekkel, térség változásával kapcsolatos igények, elképzelések részletes felmérése és a változások fogadtatásának folyamatos nyomon kísérése

Lehetőség:

-

2.3. A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése Forrásallokáció és célkitűzések a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában A Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesületnek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek a helyi szintű megvalósítására a III. tengely 4 jogcímére a 147/2007 (XII.4.) FVM rendelet alapján, valamint a 14/2012 (III.22) IH közlemény és a 138/2012 (XII.17.) IH közlemény alapján 913 621 Euro , a IV. tengely (LEADER) jogcímeire 1 483 799 Euro fejlesztési forrás használható fel, a két


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 tengelyre összesen tehát 2 397 420 Euro (700 765 866 Ft)2.áll rendelkezésre a program 20072013-as megvalósítási időszakában. A 147/2007 (XII.4) FVM rendelet 8.§-nak értelmében a fejlesztési forrás min. 45%-át tengelyenként gazdaságfejlesztési intézkedések megvalósítására kell fordítani, ez a III. tengely tekintetében a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenységek ösztönzése, IV. tengely esetében a LEADER Terv gazdaságfejlesztési intézkedései. Tengely

Tervezett forrás

Kipályázott forrás

Felhasználható forrás

LEADER (IV.tengely)

433 714 448 Ft

186 462 847 Ft

247 251 601 Ft

III tengely

64 430 812 Ft

64 430 812 Ft

0 Ft

70 515 621 Ft

70 515 621 Ft

0 Ft

67 475 701 Ft

37 106 462 Ft

30 369 239 Ft

64 629 284 Ft

64 628 995 Ft

289 Ft

700 765 866

423 144 737

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése III. tengely Vidéki örökség megőrzése III. tengely Falumegújítás és fejlesztés III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése Összesen:

277 621 129 Ft

A táblázatban szereplő LEADER (IV. tengely) adatai a VM-IH által a beszámoló felületen 2013.03.21.-én megküldött adatai alapján került kitöltésre. A III. tengely 4 jogcím tekintetében a táblázat a VM-IH által, a Turisztikai tevékenység ösztönzése TK4 kör lezárását követő forrástáblának adatai alapján került kitöltésre. Megjegyzés: III. tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím TK3 körben a várható kipályázott forrás 25 Millió Ft, a kötelezettségvállalás (forrás lekötés) várhatóan 2013. májusban realizálódik.

2 292,3 Ft/euro‐val számolva


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 A 2007-2013 között rendelkezésre álló forrás az Egyesület 2013. év elejei adatai alapján:

III. tengely

Euro

Forint (292,3 Ft/euro)

913 621

267 051 418

…ebből felhasznált forrás

246 983 316

IV. tengely

1 483 799

433 714 448

…ebből felhasznált forrás

186 462 847

Nyertes/visszavont pályázatok: Nyertes pályázatok száma

…ebből nem megvalósított

III. tengely

34 db

6 db; 17,64%

IV. tengely

86 db

16 db; 18,6 %

Összesen:

120 db

22 db; 18,33 %

A Velencei-tó LEADER HACS EMVA III. tengely fejlesztési források felhasználása A rendelkezésre álló UMVP. III. tengelyben fejlesztési források 92,48%-a került felhasználásra 2012. év végéig. A nyertes pályázatok 17,64% a kifizetési kérelmek hibás benyújtása, és visszavonás következtében elveszett, ez 6 pályázót érint. A 34 db nyertes pályázatból 15 db, a fejlesztések 44,12% megvalósult, a kifizetési kérelmek elfogadásra kerültek. A nyertes pályázatok 38,24%-nak megvalósítása folyamatban van. A megvalósult 15 pályázat működtetése, fenntartása folyamatos. III. tengely nem elszámol folyamatba megvalósítot rangsorállítás Összese t n t alatt n Falumegújítás és fejlesztés 5 1 1 3 10 Vidéki örökség megőrzése 4 1 0 0 5 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 5 3 3 0 11 Turisztikai tevékenységek ösztönzése 1 5 2 8 Összesen 15 10 6 3 34



III. tengely pályázatok forrásfelhasználásának megoszlása százalékban

Velencei-tó LEADER HACS EMVA IV. tengely (LEADER) fejlesztési források felhasználása A rendelkezésre álló IV. tengely (LEADER) fejlesztési források felhasználása 2012. évben a következők szerint alakult. A Velencei-tó LEADER HACS az eredetileg allokált LEADER fejlesztési forrásaihoz, a 138/2012 (XII.17.) IH közlemény alapján további jelentős fejlesztési forráshoz jutott. A LEADER fejlesztési források az eredetileg allokált, valamint a fejlesztési forrást kiegészítő forrással összesen 433 714 448 Ft. A 2012. év végéig az összes fejlesztési források 42,99%-a lekötésre került a LEADER TK1 és a TK2 körben, ebből 74,41% elszámolásra, megvalósításra került. 6,97%, azaz 6 pályázat megvalósítása folyamatban van. A 86 db nyertes pályázatból sajnos 18,6%-os a visszavonási arány, amely főleg a vállalkozási pályázatokat érinti. IV. tengely LEADER pályázatok elszámolt folyamatban nem megvalósított Összesen TK1 kör 39 1 8 48 TK2 kör 25 5 8 38 Összesen 64 6 16 86



IV. tengely LEADER pályázatok forrásfelhasználásának megoszlása százalékban

A fenntarthatóságot és működtetést minden pályázatnál ahol releváns, figyeljük, az Egyesület honlapján és a www.umvp.eu honlapon a szolgáltatásokat, programokat népszerűsítjük.

Velencei-tó LEADER HACS 2012 LEADER TK2 eredményei, forrásfelhasználás

Célterület azonosító

Jogcím neve Közösségi célú fejlesztés

Beadott Nyertes pályázat/ pályázat/ db db

Rendelkezésre álló forrás/ Ft

Felhasznált forrás/ Ft

- Értékmentés, a vidéki életminőség javítása, fejlesztése a civil szervezeteken keresztül 1020401

8

7

5 500 000

3 798 600

1

1

6 000 000

6 000 000

Közösségi célú fejlesztés/ komplex - Velencei-tó Helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték 1020289


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Vállalkozási alapú fejlesztés - Innovatív fejlesztések a helyi termékek és a rekreációs szolgáltatások megvalósítására 1020296

7

5

20 000 000

16 480 610

11

8

2 500 000

1 989 200

1

1

1 000 000

800 000

8

5

19 000 000

18 826 234

10

10

19 000 000

21 790 291

1

1

6 000 000

6 000 000

Rendezvény - Helyi programok megvalósításának támogatása 1020364 Tanulmányok - Velenceitó, mint regionálisan kiemelt térség 1020371 Vállalkozási alapú fejlesztés - Minőségi rekreációs turizmus és szolgáltatás fejlesztés, vállalkozás élénkítés 1020388 Közösségi célú fejlesztés - Rekreáció az életminőség fejlesztése érdekében 1025932 Közösségi célú fejlesztés/komplex Értékmentés Együttműködésben 1020234 Közösségi célú fejlesztés - Dobbantó – hátrányos 1 020 418 helyzetű csoportok


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 munkahelyteremtését és életpálya kezdését célzó félutas ház támogatása

összesen

0

0

4 000 000

0

47

38

83 000 000

75 684 935

Velencei-tó LEADER HACS ÚMVP III. tengely 2008-2012 lekötött források százalékos megoszlása

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célja eredetileg, hogy a megfogalmazott célkitűzésekhez tartozó, a térség adottságaihoz illeszkedő intézkedések megvalósításával, a Velencei-tó környéke a természetes egészség, a testi lelki harmónia eléréséhez modell értékű rekreációs turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat tudjon nyújtani az ide látogatóknak, gazdasági stabilitást és helybeni munkalehetőséget biztosítva az itt élők számára. Ennek megfelelően a Velencei-tó térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában az első tervezési folyamatban meghatározott 7 fejlesztési célkitűzést, valamint ehhez kapcsolódóan 20 intézkedés fogalmazódott meg.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 A fejlesztési célkitűzések az alábbiak: 1.Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével - 3 db intézkedés 2.Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával - 2 db intézkedés 3.Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért - 2 db intézkedés 4.Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdekében - 4db intézkedés 5.Fenntarthatóság a táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával - 3 db intézkedés 6.Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése - 1 db intézkedés 7.Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térség specifikus fejlesztési programok indításával - 2 db intézkedés ÚMVP III. tengely 1. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2008. december – 2009. január) Az ÚMVP III. tengely I. körös pályáztatási időszakában az akciócsoporthoz 18 támogatási kérelem került benyújtásra, ebből Falumegújítás- és fejlesztés jogcímre 6 db, Vidéki örökség megőrzése jogcímre 5 db, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre 4 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre 3 db. A kérelemkezelés után 18 db kérelmet rangsoroltunk, majd– főként ponthatár alá kerülés miatt – 12 db kérelem került támogatásra. Egy pályázónk fellebbezését követően végül 13 kérelem részesült támogatásban. Egy pályázónk visszamondta a nyertes pályázatát. A támogatás összértéke: 114 904 103 Ft. ÚMVP IV. tengely 1. körös pályázati időszak eredményei (benyújtási időszak: 2009. október-november) Az ÚMVP IV. tengely I. körös pályáztatási időszakában, 4 jogcímben 8 célterület fogalmazódott meg, melyek a következők:


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 • LEADER vállalkozás alapú fejlesztés jogcím – Vállalkozásélénkítés • LEADER vállalkozás alapú fejlesztés jogcím – A minőségi rekreációs turizmus és szolgáltatás fejlesztése • LEADER vállalkozás alapú fejlesztés – Helyi termékek piacra jutásának elősegítése • LEADER térségen belüli együttműködés – Egységes, minőségi programkínálat létrehozása • LEADER rendezvény – Helyi rendezvények megvalósítása • LEADER közösségi célú fejlesztés – Rekreáció az életminőség fejlesztése érdekében • LEADER közösségi célú fejlesztés – Innovatív közösségi fejlesztések • LEADER közösségi célú fejlesztés – a vidéki életminőség javítása, fejlesztése a civil szervezeteken keresztül. A IV. tengely I. körös pályázati időszakában 49 db pályázatot nyújtottak be, ebből egy pályázó általi visszavonást követően 48 pályázatra született támogatási határozat. Egy pályázatot a pályázó visszavont. A támogatás összértéke 161 322 180 Ft. ÚMVP III. tengely 2. körös pályázati időszak időközi eredményei (benyújtási időszak: 2009. november-december) Az ÚMVP III. tengely II. körös pályáztatási időszakában az akciócsoporthoz összesen 18 db támogatási kérelem került benyújtásra, ebből: Falumegújítás- és fejlesztés jogcímre 2db, Vidéki örökség megőrzése jogcímre 3 db, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre 7 db, Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre 6 db. Támogatási rangsorba a beérkezett 18 db kérelem közül a kérelemkezelés után 15 db kérelem került. Két kérelem elutasításra, egy kérelem visszavonásra került. A kötelezettségvállalás összege 97 740 888 Ft.

Az ÚMVP III. és IV. tengely eddigi eredményei a HVS-ben szereplő célkitűzések vonatkozásában 2008 és 2011 között A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a 7 fejlesztési célkitűzés, prioritás vonatkozásában az alábbi eredmények valósultak meg:


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 UMVP III. tengely Velencei‐tó LEADER HACS tervezett és lekötött forrás 2008‐2011

1.Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészségturizmus elterjesztése A rekreációs és egészségturizmus fejlesztése, valamint a rekreációs és szabadidős szolgáltatásra épülő turizmus intézkedésein belül a tájra jellemző présházak és borospincék bemutathatóvá válnak építési beruházással, továbbá a turizmus szolgáltatásai bővülnek a vadászat illetve az aktív és a vízi turizmus színvonalas szolgáltatásaival, mint vadászmelegedő építés, strand korszerűsítés. A turisztikai szolgáltatásként funkcionáló szálláshelyek minősége kulcsfontosságú Az Turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcím első körben két falusi vendégház bővült turizmus szolgáltatásainak bővítése érdekében két működő vendégház bővítésére nyílt lehetőség, mellyel egyszerre több vendég elszállásolása valósulhatott meg. A második kör nyerteseinek beruházásával három vendégház bővül majd ki, kettő Sukorón, egy Pázmándon. A borturisztikai szolgáltatások bővítésére Pázmándon bioborokat bemutató Múzeum és pince létesül, Illetve Pákozdon már működő borászat nyújt bőségesebb programkínálatot családosok számára is. 2.Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés célkitűzés Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése intézkedésében a kistérség aktív civil szervezeteinek beruházásaival tette lehetővé, főleg számítástechnikai és hangtechnikai eszközök beszerzését általános iskolák és programszervezők rendezvénysorozat hatékonyabb


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 működése érdekében. A tavi sportolást lendíti fel az erős közösségformáló sárkányhajózáshoz kötődő

eszközbeszerzés.

Hagyományőrző

néptánc

csoportok

fellépő

ruhákkal

gazdagodhattak. Felnőtt játszótér létesült az agárdi Parkerdőben. A gárdonyi református közösség rendezvények lebonyolítására bútorokkal rendezhette be közösségi épületét. A települések szabad terei vonzó és kellemes keretet biztosítsanak az ott élők mindennapjainak, illetve a látogatóknak, a közterületek parkosítása, játszóterek építése az élhető települések nélkülözhetetlen elmei. 4 közpark, három pihenőhely, egy civilház 4 játszótér épülhetett fel. Ezen fejlesztések látványos változást hoztak a települések arculatába, mely elengedhetetlen a turisztikai vonzerő növelésénél. További kettő közpark fog még megépülni. A civil szervezetek ezen pályázatai az eszközbeszerzések útján elősegítik a helyi identitás erősödését, a hagyományok ápolását, illetve a rekreációs tevékenységeket is elérhetővé teszik. 3.Gazdaságfejlesztés:

vállalkozások

megerősítése,

hálózat

fejlesztés,

a

mikro-

vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért A vállalkozásélénkítés célterülete lehetővé teszi működő vállalkozások eszközbeszerzését, ingatlanfejlesztési beruházásait, ami a helyben foglalkoztatás mértékét növeli. A stratégiai fontosságú strandok közül kettő megújul illetve új szolgáltatásokkal bővül, felépült egy újabb lovarda is. A régióban az új mikrovállalkozások létrehozásával, illetve a működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki technológiai fejlesztésének eredményeképpen a gazdaságon kívül végzett tevékenységgel fenntarthatóvá váltak a vállalkozások. A meglévő vállalkozások a gépbeszerzéseknek köszönhetően korszerűbb feltételek között tudják ellátni feladatukat. A kistérségben új vállalkozásként jön létre egy autó szerviz (II. tengely mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 1. kör). A mikrovállalkozások fejlesztése a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés révén egy kiemelt célterület, hiszen ez hoz tényleges gazdasági hasznot. A 2. körben már a mikrovállalkozásokra jóval nagyobb igény mutatkozott. A kistérségben létrehozott új, illetve már működő mikrovállalkozások műszaki technológiai fejlesztése a vállalkozások fenntarthatóságát segíti elő. 6 működő mikrovállalkozás nyert támogatást korszerű eszközök vásárlására, amivel az ácsmunkák gyorsabban elvégezhetők, a cukrászműhely hatékonyabban működik, két új ács telephely épül a vízvezeték szerelés kistérségi léptékben korszerű és elérhetővé válik, targonca vásárlással , külső nyílászárók készítésével foglalkozó cég profilozógép beszerzésével a termelés folyamata hatékonyabbá válik. A vállalkozások fejlesztéséhez kötődő eszközfejlesztési és építési beruházásokra nagy


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 az igény továbbra is. 4.Térségi marketing kialakítása: a helyi közösségek és a turizmus szolgáltatások elérése érdekében Velencei-tó rekreációs térség és értékeinek imázs növelése intézkedés keretében a LEADER Térségen belüli együttműködés jogcímének Egységes, minőségi programkínálat célterülete tette lehetővé azokat a kistérségi léptékű és érdekeltségű rendezvényeket, melyek a szomszédolás gyakorlására és az országos szintű ismertség növelésének elérését célozták. 7 rendezvény kínált minden igényt kielégítő, főleg zenei programokat minden korosztály számára. A tapasztalat azonban az volt, hogy a túl későn mozgósított marketing tevékenység nem hozta meg azt a látogató többlete, ami az eredeti célkitűzés volt. A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a reklámozásra és a hírverésre. A kilenc településnek jobban kell érvényesíttetni a szomszédolás elvét. További megoldásokat kínált a LEADER Rendezvények jogcím Helyi rendezvények megvalósítása célterület, ahol 7 rendezvény költségeihez járult hozzá a pályázati támogatás. Velence, Sukoró, Gárdony, Pázmánd, Vereb rendezvényei színesíthették a Velencei-tó környékének nyári programkínálatát 2010-ben. A modell értékű turizmus szolgáltatásainak országos ismertségének elősegítése intézkedés keretében a LEADER Térségen belüli együttműködés jogcím Egységes, minőségi programkínálat létrehozása célterület nyújtott lehetőséget a ’Velencei-tó a Természetes Egészség ’ kiadvány 2010-es megjelentetésére, mely köszönhetően a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület országos rendezvényeken való részvételének ( Utazás kiállítás 2010, Teret a Vidéknek 2010, Sziget 2010) országosan megjelenhetett. Azzal, hogy a kiadvány minél szélesebb körben elterjed, a Velencei-tó újra kiemelt üdülőkörzetként vonulhat be a köztudatba, mely a turizmus fellendítését indukálja.

5. Fenntarthatóság a táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása fenntarthatóság biztosításával Épített örökségek védelme, fejlesztése, elérhetővé tétele intézkedés keretében a III. tengely Vidéki

Örökség

megőrzése

jogcím

nyújtott

vissza

nem

térítendő

támogatást

önkormányzatoknak, egyházaknak, civil szervezeteknek. A pákozdi Római Katolikus templom kertjének rehabilitációjára kerülhetett sor, továbbá rengeteg társadalmi munkával kiegészülve megújulhattak a pázmándi kálvária stációi is. Kápolnásnyék Református


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Templomának rehabilitációjára is sor kerül. Pázmánd Római Katolikus templomának külső felújítására nyílik mód, illetve a pákozdi Doni Emlékkápolna is megújulhat. A kistérség számos védett építészeti értékkel büszkélkedhet, melyek állapotmegóvására további pályázati igények jelentkeztek. 6. Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése, piacra juttatása intézkedésre a LEADER vállalkozás alapú fejlesztés jogcím Helyi termékek piacra jutásának elősegítése célterület biztosított lehetőséget egy helyi piac megépítésére Gárdonyba. Az első kör 1 pályázatának összege 7 706 941 Ft. A helyi termékek értékesítésére több településen is van igény. 7. Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térség specifikus fejlesztési programok Fenntartható együttműködési formák támogatása intézkedésre a LEADER Képzés jogcím áll rendelkezésre, azonban ez a jogcím nem került meghirdetésre első körben. Nyertes pályázók III. tengely

Jogcím

Nyertes pályázó megnevezése

Falumegújtás és fejlesztés TK1

Pázmánd Községi Önk.


Pákozd Községi Önk.


Sukoró Község Önk.


Vereb Község Önkormányzat


Gárdony Város Önk.


Kápolnásnyék Község Önkormányzata


Sukoró Község Önk.


Vereb Község Önkormányzat

Település Pázmánd

A projekt címe Pázmándi Fő utca menti zöldfelületek felújítása

Pákozd

Pákozd Hősök tere parkostása

Sukoró Vereb Gárdony

Támogatás összege (Ft) 8 124 174 6 701 062 7 624 702

"Ide jönni jó" Pihenőhelyek és sétautak kialakítása Vereben Csiribpuszta Közösségi Tér megvalósítása

3 801 078 4 655 718 8 676 036

Sukoró

Parképítés Kápolnásnyéken Sukoró főtér rehabilitáció 1848-as történeti park

Vereb

Közösségi ház külső felújítása

9 996 399

Kápolnásnyék

9 968 631


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Falumegújtás és fejlesztés TK3

Nadapi Polgárőrség


Sukoró Sportbarátok Közhasznú Sportegyesület

Vidéki örökség megőrzése TK1

PÁKOZD-ért Alapítvány

Vidéki örökség megőrzése TK1

Pázmánd Községi Önkormányzat Kápolnásnyéki Református Egyházközség Pázmándi Római Katolikus Egyházközség Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete

Vidéki örökség megőrzése TK1 Vidéki örökség megőrzése TK2 Vidéki örökség megőrzése TK2 Mikrovállalkozáso k létrehozása és fejlesztése TK1

Király Attila

Mikrovállalkozáso k létrehozása és fejlesztése TK1

Rollkon Mérnöki és Műszaki Szolgáltató Kft.


E-Volreve PénzügyiInformatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft.


Horgász-Ker Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Bt.


Kutai Gábor


KOLONIÁL Bt.


Pro-Holz


Rottman László


UNIKER 2000 Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Játszótér építése Nadapon

4 996 608 9 999 999

Pákozd

Műfüves sportpálya létesítése Sukorón Pákozdi Római Katolikus Templomkert rehabilitációja

Pázmánd

Pázmándi Kálvária rehabilitációja

Nadap Sukoró

7 296 429

9 909 550 38 612 287

Kápolnásnyék Pázmánd

Templom rehabilitáció Pázmándi Templom Homlokzatának felújítása

Pákozd

Doni Kápolna Rehabilitációja

Kápolnásnyék

Kápolnásnyéki Autószervíz Kialakítása

9 811 800

7 994 335

9 688 879

7 713 625 Pákozd

Gépbeszerzés 4 542 686

Sukoró

Gépbeszerzés

Kápolnásnyék

Cukrászműhely gépeinek korszerűsítése

Pázmánd

Innovatív eszközfejlesztés

Pákozd

Profilozó marógép beszerzés

Sukoró

Pro-Holz Kft. Technológiai Fejlesztése

Vereb

Telephely és eszközfejlesztés Vereben

Pákozd

Gépbeszerzés az "UNIKER 2000" Kft.nél

2 065 200

898 656

2 916 000

4 660 328

8 733 474

3 972 766


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Mikrovállalkozáso k létrehozása és fejlesztése TK4

Kápolnásnyéki Pálinkaház Kft.


NAGY ROL-AND Vendéglátó és Szolgáltató Kereskedelmi Kft.

Turisztikai tevékenységek ösztönzése TK1

Kerkuska Csaba


Kovácsné Nagy Mária Lídia


Bál-Na Produkció Kft.


Csurgó Imre


Lics Balázs Egyéni Vállalkozó


Hegedűsné Nagy Andrea


Mészáros Lajos


Jakus és Jakus Szolgáltató Kft.

Kápolnásnyék

Pálinkaföző létesítése Kápolnásnyéken

Sukoró

Sukoró-Gémeskút Étterem fejlesztése

Pázmánd

A pázmándi ManóVendégház bővítése

Pákozd

Jókai Vendégház Szolgáltatásainak bővítés

Pázmánd

Velencei-tavi és Bio Borok Múzeuma

18 000 000

8 990 323

4 935 329

9 726 223

9 592 810

9 491 665 Pázmánd

Csurgó Vendégház

Pákozd

Borturisztikai Szolgáltatások Fejlesztése Pákozdon

1 329 480

9 922 445 Sukoró

Andrea Vendégház

Sukoró

Vendégház Bővítési és Korszerűsítése

Pázmánd

Pázmándi lovarda és vendégház

7 662 262

21 942 295

Nyertes pályázók IV. tengely

Jogcím LEADER TK1 LEADER TK1

Nyertes pályázó megnevezése Velencei-Tavi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Gárdony

Velencei Sport Egyesület

Velence

Település

A projekt címe Támogatás összege (Ft) Ökoturizmus fejlesztése a Velencei2 527 004 tavon Sportpálya szakszerű eszközökkel való 2 790 000 ellátása



LEADER TK1

Virágos Velence Városszépítő Közh asznú Egyesület

Velence

Térkövezés a Babák Rózsakertjében, eszközbeszerzés

LEADER TK1

Velencéért Közalapítvány

Velence

Öntözőrendszer kialakítása kútfúrással

2 049 027

LEADER TK1

Velencei Polgárőrség Egyesület

Velence

Térfigyelő rendszer kiépítése

2 729 323

LEADER TK1

Meseliget Óvodásaiért Alapítvány

Velence

2 799 279

Gárdony Városi Polgárőrség Egyesület

Gárdony

Játszótér kialakítása eszközbeszerzéssel Térfigyelő kamerák kiépítése Gárdony központjában

LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1

Zsongó Bárka Egyesület Őrtüzek a Magyarságért Alapítvány

LEADER TK1

Velencei Helytörténeti Közhasznú Egyesület

LEADER TK1

Velencei-tavi Nyári Játékok Produkciós Iroda Nonprofit Kft.

LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1

LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1

Zöldliget Alapítvány Szent Benedictus Borlovagrend Egyesület

Gárdony Gárdony

Velence Pázmánd

Népi öltözék beszerzése

Velence Velence

Pázmánd Községért Közalapítvány Sukorói Ifjúsági Hagyományteremtő Közhasznú Táncegyesület Egyesület

Sukoró

Velencei-tó Környéki Borút Egyesület

Velence

2 866 452

Rekreációs fejlesztés a gárdonyi Parkerdőben Játszótér korszerűsítése Dinnyésen Működéshez eszközbeszerzés Eszközbeszerzés a Velencei-tavi Nyári Játékok programsorozathoz "Vonzó iskola - vonzó település" népszerűsítése Borlovagrend megjelenésének fejlesztése

Velence

2 790 961

2 866 452 2 866 452 2 788 525

2 800 000

2 796 000 2 866 452 2 866 452

1 678 260

Gárdonyi Református Egyházközség

Gárdony

Agárdi Tenisz Club Sportegyesület

Gárdony

Kőbéka Kultúr Kör Nonprofit Egyesület

Velence

"Gárdonyi Iskolánkért" Közhasznú Alapítvány Gárdony

Néptáncruha és kellékek Sukorón Közösségi megjelenés a Velencei-tó környékén Konferencia - és rendezvényhelyszín berendezése Szabadtéri sporteszközök telepítése Velence-tavi sárkányhajó bázis fejlesztése Média-terem kialakítása a gárdonyi iskolában

2 831 338

2 813 713

2 811 540 1 068 750 2 866 452


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 LEADER TK1 LEADER TK1

LEADER TK1


Velence Város Önkormányzat TAVIRÓZSA VELENCE-TAVI TELEPÜLÉS- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZ TŐ Egyesület

Labora 99 Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. MATI és MATI Borászati, Kereskedelmi Szolgáltató és Vendéglátó Bt.


Velence

A Velence-Korzó Kft. Eszközbeszerzése új induló vállalkozáshoz Tóbíró strand korszerűsítése

7 169 995

Velence Velence

Vadászmelegedő a Gurgyal-völgyében

6 872 327

GOMI Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft. Velence

LEADER TK1

Tavirózsa pihenőhely

Gárdony

Gárdony

Velence-Korzó Kft. Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft.

Velence

Présház felújítás

Velence

Borospince felújítása Velencén

3 788 091

4 060 200

4 133 478

4 058 400

5 952 202

Velence

Gárdonyi Városüzemeltetési Kft.

Gárdony

A velencei présház és pince felújítása Velencei-tavi Helyi termelői Piac megvalósítása

Pázmánd

Máté Péter emlékest

Velence Város Önkormányzat

8 905 277

6 766 931

Döme János

Pázmánd Községi Önkormányzat Bál-na Produkció Kultúrális és Reklám Kft. Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület

8 997 300

Ifjúsági tábor infrastruktúrájának fejlesztése, gépek és sportszerek beszerzése Csiribpusztai kerékpáros pihenő létesítése A GOMI Kft. eszközbeszerzése a szolgáltatási színvonal emelése érdekében Lovasudvar kialakítása Gárdonyban I.ütem

Gárdony Város Önkormányzat

Gurgyal-Völgye Vadásztársaság

LEADER TK1

Sukoró

Velence

György László

Civilház kialakítása, épület felújítás

8 320 626

Pro Rekreatione Alapítvány

LEADER TK1

LEADER TK1

Velence

Gárdony Velence Velence

Vendégül látjuk a szomszédainkat Velencei-tó a természetes egészség kiadvány Orbán-Nap 2010: Velence szezonnyító ünnepsége

5 864 989 7 706 941 2 259 600 2 275 800 2 260 180 2 132 000



LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK1 LEADER TK2 LEADER TK2 LEADER TK2

LEADER TK2

LEADER TK2

Velencei-tavi Nyári Játékok Produkciós Iroda Nonprofit Kft.

Velence

Harmónia Művészeti Alapítvány

Gárdony

Gárdony Város Önkormányzat Tóparty Rendezvénysorozat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Velence Város Önkormányzat Sukorói Ifjúsági Hagyományteremtő Közhasznú Táncegyesület Egyesület Pázmándi Lovas Egyesület Agárdi Pálinkafőzde Szeszipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Gárdony

Velencei-tavi Nyári Játékok szezonnyító térségajánló fesztivál Velencei-tavi Művészeti FesztiválNyári Zeneakadémia III.Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor és Pálinkafesztivál

2 200 000

2 298 570 2 270 000

2 262 000 Gárdony Velence

TóParty Kavalkád Velencei Nyári Zenés Esték 2010

1 412 000

1 400 000 Sukoró

Rendezvény

Pázmánd

Helyi rendezvények megvalósítása

Gárdony

IV.Cigánymeggy Fesztivál Agárdon

Gárdony

Zsongó Szünidő gyermekprogramok

Zsongó Bárka Egyesület Vereb Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Nádas-Tó Környezetvedő Csoport Egyesület Velencei-Tavi Fejlesztési Nonprofit Kft. Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület Velencei-tó Turizmusáért Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület Sukorói Ifjúsági Hagyományteremtő Közhasznú Táncegyesület Egyesület

Sukoró

Sukoró Sportbarátok Közhasznú Sportegyesület

Sukoró

1 413 750

1 413 510

1 433 226 1 411 880

Vereb

Gárdony

Vereb vitéz napja Vizivilág kenutúra a Velencei-tavi tanösvényen Velencei-tó és Velencei-hegység Képes Kishatározója

Velence

Velencei-tó diákszemmel

1 000 000

Velence

Velencei-tó Természetes Egészség Kiadvány 2012

1 000 000

Velence

A táncegyesület fejlesztése, népszerűsítése A szabadidő egészséges eltöltésének lehetőségeinek bővítése

1 304 999 975 000

508 000

355 600


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 LEADER TK2

Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft.

Pákozd

Világrekord légifelvétel-térkép készítése

LEADER TK2

Pákozd Község Önkormányzata

Pákozd

Pákozd Panóráma Velencei-tó tükrében

LEADER TK2

Gárdony Város Önkormányzata

Gárdony

V. Velencei-tavi Hal Vad Pálinkafesztivál

250 000

LEADER TK2

Velence Város Önkormányzata Tóparty Rendezvénysorozat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Velencei-tó Turizmusáért Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület

Velence

Velencei Nyári zenés Esték 2012

245 200

LEADER TK2

LEADER TK2

Gárdony

Pénteki TóParty Party

Velence

Orbán nap 2012 május 26-27 "Pázmánd, a gyermekek királysága"

250 000 250 000

248 000

Pázmánd Község Önkormányzata

Pázmánd

LEADER TK2

Vereb Község Önkormányzata

Vereb

Nagy Gábor Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft.

Pázmánd

III. verebi Végh János Zenei Napok Pázmándi Hegyünnep a szomszédolás jegyében 2012-ben a Buczkó-tanyán

Pákozd

Márciusi Ifjak

Sukoró Község Önkormányzata

Sukoró

LEADER TK2


LEADER TK2 LEADER TK2

Vereb Község Önkormányzata

Vereb

Sukoró-Velencetavi Horgász Egyesület

Sukoró

Borbás-hegyi kilátó

Gárdony Város Önkormányzata Agárdi Római Katolikus Egyházközség Agárdi Tenisz Club Sportegyesület

250 000

250 000 Ördög kemence az ördög-hegy lábánál Katonai emlékhely, pihenőhely, értékeink tematikus út pihenőhely Zenepavilon felállítása az agárdi városközponti partszakaszon Agárdi templomkert, pihenőpark, értékeink tematikus út, pihenőhely Parkerdei teniszpálya felújítása (kerítéscsere, vonalcsere) "Ha csak egy kicsi hiányzik…" Zöldterület karbantartása gépesítése

Gárdonyi Református Egyházközség

1 000 000

246 000

LEADER TK2

LEADER TK2

960 000

Gárdony

Gárdony

Gárdony

Gárdony

1 900 000

2 500 000

1 450 198

2 500 000

1 466 974

2 487 000

2 028 288




DINNYÉSI BARÁTI KÖR Közhasznú Egyesület Zsongó Bárka Egyesület Velencei-Tavi Kistérségért Alapítvány

Gárdony

Mobil elárusító pavilonok beszerzése Gárdony rendezvényeihez

Gárdony

Dékány András sétány

Kápolnásnyék

Turisztikai kiadvány Park Strand Camping VI. ház napkollektorral felszerelése

LEADER TK2

Gárdony Város Önkormányzata

Gárdony

GÁRPES Kft.

Gárdony

Human Balance Kft. G. E. G. Számítástechnikai Oktató és Sport Bt.

Velence

Simon és Simon Kft.

Gárdony

Velence

LEADER TK2


Lics Balázs Bál-na Produkció Kultúrális és Reklám Kft. Velencei-Tavi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Pákozd Pázmánd Gárdony

LEADER TK2 Kutai Tibor LEADER TK2 LEADER TK2

LEADER TK2

Gárdonyi Városi Sportclub Sportklub Velencei-tavi Kistérség Idegenforgalmi Egyesülete Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás

2 500 000 2 500 000


2 457 831

Pázmánd Gárdony

Gárdony

Gárdony

Dolce e Salato Humán egészségügyi és diagnosztikai és alternatív gyógyászati központ Vízi turizmus fejlesztése eszközbeszerzéssel Turisztikai szolgáltatások bővítése Megújuló energia hasznosítását elősegítő fejlesztés, napkollektor és venyige bálázó beszerzése Újra energia a Velencei-tónál Vízi turizmus fejlesztése a Velenceitavon Háztáji kertészet fejlesztése és helyi termékek készítése, piacra vezetése Pázmándon Agárd Parkerdő sportöltözőjének korszerűsítése Velencei-tó helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték Velencei-tó, mint regionálisan kiemelt térség cselekvési stratégia előkészítő tanulmány

3 346 484 4 161 420 5 000 000

1 921 200 4 397 130

4 584 000

3 812 688 2 412 600

671 322

5 000 000

6 000 000

800 000



LEADER TK2

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület

Velence

Velencei-tó értékeinek modern kommunikációs eszközökkel való bemutatásának elősegítése, értékmentés

6 000 000

2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2008-ban jó alapokat biztosított, rendszerezte és struktúrába foglalata a térség legfontosabb problémáit, lehetőségeit. A stratégia megfogalmazásában jó irányvonal volt, hogy az UMVP fejlesztések szinergiában legyenek egyéb pályázati forrásokkal, és, hogy kapcsolódjanak a nagyobb új beruházásokhoz. Eredményes időszak volt az elmúlt két év összesen 76 projekt nyert a beadott 88-ból. A mikrovállalkozások és a turisztikai pályázatok egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot. Egyre több pályázó kap kedvet. A LEADER pályázatoknál is tudtuk tartani a gazdaságfejlesztési arányt, új feladatok kerültek előtérbe a megújuló energiai források, a helyi termékek, a hálózatosodás, az öko szemlélet csírái felmerültek, de az előző stratégia ezeket a területeket nem kellőképpen preferálta, elsősorban a vállalkozások felzárkóztatása miatt. A stratégiai felülvizsgálat során így új irányok kerültek megjelölésre. Emellett a hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változások is indokolják a stratégia felülvizsgálatát. A Stratégiában korábban meghatározott célkitűzések legtöbb része még ma is megegyezik a helyi vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok fejlesztési céljaival, de új irányokat kell megjelölnünk amelyek elősegítik az innovatív megközelítéseket,

fontos, hogy a

különböző intézkedések újszerűek legyenek A partnerségi megközelítést, amely meghatározza a Velencei-tó

LEADER

cselekvési tervet.

térség fejlesztéséhez szükséges együttes stratégiát és helyi

Hálózatépítés és térségek közötti együttműködés célja

lehet a szűk

területünkről való kilépés, amely erősítheti a térségi szereplők érvényesülését. Az aktualizálás, a helyzetfeltárás és projektötletgyűjtés is alátámasztotta, a korábbi közjóléti, faluszépítő jellegű beruházások helyett a jövőben a munkahelyteremtés, a jövedelemszerző lehetőségek széles skálájának bővítése és az olyan hiányterületek, problémák kezelése kell, hogy a Stratégia homlokterében álljon, minta megújuló energiák használatának elterjesztése, például a fiatalok, önkéntesek, civil szervezetek megerősítése, környezeti, egészséges életmód szemléletformálás elősegítése.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Hálózatosodást, közösségépítést elősegítő programok megvalósítása 2013 1. jó példák átvétele, mintaprojektek bemutatása, helyi, térségek közötti és nemzetközi együttműködési projektek kialakítása Térségek közötti és nemzetközi együttműködések: Új fejlesztési irányok a Velencei-tó térségének turizmusában A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia a nemzeti szinten kiemelt turisztikai termékek közé sorolja a kulturális és természeti értékeken alapuló örökségturizmust. Az ökoturizmus jelentőségét a nemzetközi szervezetek (például a WTO, az ECOBIAG) folyamatosan hangsúlyozzák, tevékenységükkel bizonyítják kiemelt fontosságát. Az ökoturizmus fogalmának hazai, természetvédelmi megközelítésű meghatározása a következő: „Ökoturizmus (természeti turizmus) a természetközeli területek, tájak, illetve élővilágának bemutatására irányuló különleges turizmus, amelynél a természetvédelem és a turizmus ötvözése

folytán

a

látogatóknak

a

természetközeli

állapotú

területek

legszebb,

leglátványosabb részeit mutatják be elsősorban látványként olyan módon, hogy valójában a kezelt területrészekre korlátozódjon a tartózkodásuk, biztosítva ezzel a természetközeli területek zavartalan fennmaradását.” Az ökoturizmus komoly társadalmi szemléletformáló, nevelő szerepet tölt be abban a vonatkozásában, hogy elősegíti a természeti értékek védelmét, a szabadidő aktív eltöltésére ösztönöz, közelebb hozza a társadalomhoz saját környezete természeti és kulturális értékeinek megismerését, továbbá a természetben eltöltött turisztikai programok elősegítik az egészség megőrzését, az egészséges életmód elsajátítását. Az ökoturizmus változatos, biológiai sokféleséggel rendelkező helyszíneken, tervezetten (akár egész éven át), szervezetten és ellenőrzötten kínálja az értékeket, sokszínű programokat, bevonva a gazdasági kör képviselőit, megteremtve az érdekeltséget a helyi közösségek számára is. Alapvetően nem a hagyományos turisztikai célpontokat keresi, azonban igen sokféle módon kapcsolódik hozzá, egymást jól kiegészítve, ezért keresett a turisták körében. A fentebb említett stratégiák figyelembevételével a Velencei-tó térsége turizmusának új fejlesztési irányai a következők lehetnének: 1. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 -

Aktív, természetjáró infrastruktúra fejlesztése (bemutatóhelyek

kerékpárral/gyalogosan történő megközelíthetőségének biztosítása, kapcsolásuk a kerékpáros/gyalogos útvonalhálózatba; a közlekedésből származó zaj- és levegőszennyezés csökkentése; pihenőhelyek kialakítása; gyalogos/kerékpáros/lovas turistajelzések egységes festése; kerékpártárolók) -

A természet-megfigyelés létesítményeinek fejlesztése (természetes, helyi anyagokból készült állatmegfigyelő helyek, leshelyek, tornyok létrehozása)

-

Falusi és egyéb vidéki szálláshelyek ökoturisztikai igényeknek megfelelő fejlesztése

Ökoturisták igényeit kielégítő, környezet- és családbarát, valamint ökoorientált módon kialakított és üzemeltetett szálláshely kialakítása (településképbe illesztett épület, udvar; tájjellegű, környezetbarát bútorzat, burkolat; megújuló energiaforrások használata; szelektív hulladékgyűjtés; energiatakarékos eszközök használata; közösségi terek kialakítása). - Vendéglátóhelyek környezet- és egészségtudatos szempontok szerinti fejlesztése (településképbe illesztett épület, udvar; tájjellegű, környezetbarát bútorzat, burkolat; szelektív hulladékgyűjtés; energiatakarékos eszközök használata; környezetbarát játszótér/játszósarok kialakítása; etetőszék; helyi specialitások hangsúlyozása; megállapodások a helyi termelőkkel) 2. Kínálatfejlesztés -

Alkalmi és aktív zöldturistákat célzó kínálatfejlesztés,

-

Ökoturisztikai kínálat fejlesztése, életszakasz szerint differenciálva

-

Tematikus utak kialakítása országos és területi szinten

3. Humán fejlesztés

Hálózatosodást, közösségépítést elősegítő programok megvalósítása 2013 2. fekészülés

a

2014-2020-as

programozási

időszakraA

2014-2020-as

programozási időszak több jelentős változást is hoz a vidékfejlesztési programok tekintetében, ami a helyi fejlesztések megvalósítására is hatással lesz.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 A LEADER módszer alkalmazásával CLLD típusú fejlesztés valósul meg, ami nem csak az EMVA alap használatát teszi lehetővé, hanem a multifund elvre építve több alapra koncentrál, és a helyi vidékfejlesztési stratégia céljait közvetlenül szolgáló fejlesztésre ad lehetőséget. Az Európai Unió is konkrét stratégiai célokat fogalmazott meg erre a programozási időszakra, amelyek Helyi Vidékfejlesztési Stratégiába való beépítése elengedhetetlen a sikers programmegvalósításhoz. Ezek az alábbi startégiai célok:  Átfogó témák: Innováció Környezet és Klímaváltozás  Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken  Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése  Az élelmiszer-láncok szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése  A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése  Erőforrás – hatékonyság előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdaság, élelmiszeripar.,erdő tám.  Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tartalmi átalakítása sem maradhat el, amihez elengedhetetlen a fenti céloknak megfelelő elemző, helyzetfeltáró

térségi anyag és

megalapozó koncepció elkészítése. Ez az anyag a HVS sikeres elkészítésén túl segítséget nyújthat a térség önkormányzatai számára is abban, hogy saját 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó strtégiájukat, benne fenntartható településstratégiát az uniós források sikeres lehívása érdekében megalkossák. Fejlesztési források felhasználásának bemutatása A 2008-2011 közötti időszakban rendelkezésre álló, illetve a felhasznált források alakulását mutatja az alábbi táblázat:



Tengely

Tervezett forrás

LEADER 196 163 750 Ft III. tengely Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 53 340 000 Ft III. tengely Vidéki örökség megőrzése

Kipályázott forrás 156 951 714 Ft 37 522 989 Ft

58 160 869 Ft

73 624 401 Ft

III. tengely Falumegújítás és fejlesztés 52 273 200 Ft

49 551 401 Ft

III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése 71 208 900 Ft

51 946 022 Ft

Összesen:

431 146 719 Ft 369 596 527 Ft

A 2008-2013 közötti időszakban rendelkezésre álló, illetve a felhasznált források alakulását mutatja az alábbi táblázat: Tengely LEADER (IV.tengely) III tengely Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése III. tengely Vidéki örökség megőrzése III. tengely Falumegújítás és fejlesztés III. tengely Turisztikai tevékenységek ösztönzése Összesen:

Tervezett forrás 433 714 448 Ft 64 430 812 Ft

Kipályázott forrás 186 462 847 Ft 64 430 812 Ft

70 515 621 Ft

70 515 621 Ft

67 475 701 Ft

37 106 462 Ft

64 629 284 Ft

64 628 995 Ft

700 765 866

423 144 737

A táblázatban szereplő LEADER (IV. tengely) adatai a VM-IH által a beszámoló felületen 2013.03.21.-én megküldött adatai alapján került kitöltésre. A III. tengely 4 jogcím tekintetében a táblázat a VM-IH által, a Turisztikai tevékenység ösztönzése TK4 kör lezárását követő forrástáblának adatai alapján került kitöltésre. Megjegyzés: III. tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcím TK3 körben a várható kipályázott forrás 25 Millió Ft, a kötelezettségvállalás (forrás lekötés) várhatóan 2013. májusban realizálódik.



2.5 SWOT elemzés Erősségek: Természeti táji adottságok, több mint 30 műemlék Növekvő népesség Népességmegtartó erő A társas vállalkozások viszonylag nagy száma Dinamikus és fejlődő településeken él a lakosság többsége Viszonylag magas jóléti színvonal a jellemző (vásárlóerő, ingóságokkal való rendelkezés) A szolgáltatások dinamikus fejlődése 2000 óta A Tó vizének állapota A természeti és kulturális értékek védelme A Bor és gazstronómia kultúra feléledése Egyedi idegenforgalmi fejlesztések beindítása Egész évben működő gyógy-és wellnes fürdők működése Gyengeségek A kereskedelemi és a magánszállás-férőhelyek száma alacsony Az átlagosan eltöltött napok száma alacsonyabb, mint az átlag és csökkenő mértékű A vendégéjszakák száma kirívóan alacsony A kommunikáció hiányosságai (települések ismertsége, arculata, rendezvényei) Hiányos marketing (nincs egységes marketingstratégia, nincs térségi marketing koncepció Bolti struktúra felemás (kevés ruházat, műszaki, sok élelmiszer) Vendéglátóhelyek száma és lefedettsége alacsony, minőségi vendéglátó helyek hiánya Külföldi és a belföldi vendégek elmaradása Lehetőségek A folyamatosan kiszélesedő regionális turisztikai együttműködésekben (Fejér-VeszprémKomárom megye) való fokozott részvétel a kölcsönös előnyök alapján. A kulturális örökségek és a rekreáció együttes kínálata komplex turisztikai terméket alkothat. A természeti és kulturális értékei révén megfelel a turizmus új irányvonalai (Pl.: aktív-, öko,borturizmus) által támasztott követelményeknek, ami elősegíti a turizmus fejlődését.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 „Rosszidő programok” és helyszínek komplex tartalmi fejlesztése. Vendégek komfortérzését növelő beruházások. Négy évszakos turizmus Turisztikai információs irodák, információs táblák, kiadványok, információs és irányító felületek rendszerének kialakítása arculati egységesítése. Átfogó marketing aktivítás Veszélyek Az önkormányzatok fejlesztési forrásai korlátozottak; falumegújítás, tiszta, kultúrált környezet megóvásának, megvalósításának igénye Forráshiány akadályozza a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek gyors bevezetését. Mielőbb szükséges a Velencei-tó vízgyűjtő területén a mezőgazdasági termelés szabályozása az agrártermelők kompenzálásával Hiányos a különböző térségi együttműködések közötti összhang 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe „VELENCEI-TÓ A TERMÉSZETES EGÉSZSÉG” Jövőkép: A VELENCEI-TÓ A TESTI – LELKI HARMÓNIA MEGTEREMTÉSE, A REKREÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS TURISZTIKAI MODELLJE A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának célja, hogy a Velencei-tó visszanyerje korábbi népszerűségét azzal, hogy a test-lelki harmónia megteremtésével a rekreáció és egészségturizmus turisztikai modelljét töltse be. A kivételes táji természeti adottságokat felhasználva a Velencei-tó kilenc települése elindul azon a dinamikus pályán amely 2013- re biztosítja a helyben a versenyképességet, megfelelő gazdasági szerkezettel rendelkezik majd, amely kihat a helyben foglalkoztatásra, és a jövedelmekre. A minőségi élet feltételei adottak, A gazdasági fejlesztési célkitűzések megvalósítása megalapozza a turisztikai fejlesztéseket, a szolgáltatói háttér biztosításával, így a községekben élők új irányokat találhatnak. Az irányított turizmus a táj, a természet, és az épített örökség védelmét is szolgálja, a megújuló energiák használatának szemléletformálása, az ökológiai rendszerek védelme, és a helyi értékek, hagyományok megmentése, megőrzése feladatul szolgál a helyi civil


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak. A gazdasági szereplők hálózatba tömörülésével növelhető a szolgáltatások színvonala, és az idegenforgalomból, turizmusból származó bevételek helyben maradnának. Rekreációs és egészségturisztikai innovatív szolgáltató programcsomagok új lehetőségeket teremtenek, nemcsak a helyben élőknek, hanem az idelátogatóknak. A turizmusnak, mint a térség meghatározó kitörési lehetőségének jelentős multiplikáló hatása van.

A minőségi és innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség

gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához. A lakosság környezet és egészségtudatosságának növelése magával vonja a természeti környezet és így a vidéki táj rekreációs célú felértékelődését. Az irányított modell egészségturizmussal nem csak az itt élők életminősége javul, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő ide látogatóké is. A stratégiai tervezés a akcióterület legnagyobb problémájának miszerint a Tó idegenforgalma az elmúlt 15 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához képest és a stratégia erre keresi a megoldásokat. A Velencei-tó kormányhatározat értelmében kiemelt üdülőterület, de ennek előnyeit nem élvezi, hiszen a pályázati támogatások bírálatában ez nem pontozható, vagy a támogatási intenzitásokban ez nem érvényesül. Érdekes anomáliát vet fel, hogy a Velencei-tó ismert is meg nem is, az utóbbi években a „retro”-tó kifejezéssel jellemzik, ahol bizonyos szempontból megállt az idő. Tény azonban, hogy a szálláshelyek minősége nem megfelelő, hiányoznak a magasabb kategóriájú szolgáltatásokat is nyújtó szállodák, és a falusi turizmus, ifjúsági turizmus kínálata is szegényes. A szezonhosszabbítás hiánya, a megfelelő szabadidős tevékenységek, a szolgáltatások elégtelensége, az aktív és öko turizmus kialakulatlansága, a táji, természeti egyedi értékek nem megfelelő ismertsége mind hozzájárul a jelenlegi állapothoz Lehetőség: A stratégiában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kaptak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják a települések identitásának növelését, idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, a szolgáltatások, hatással vannak a helyi vállalkozások megerősítésére, a helyi táj, vonzerő egyediségét, kihasználva erősítik az együttműködéseket. Szervesen kapcsolódnak a most induló nagyobb beruházásokhoz (Termálpart, Nautilus Hotel,


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 kerékpár út, Agárdi gyógyfürdő, ) a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik. A fejlesztés alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése. A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, ill. fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek. A „fenntartható fejlődés” elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térség egyrészt, mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyzetelemzése tükrözi, hogy a települések egységesen olyan nehézségekkel, szükségletekkel küzdenek, ami egy összehangolt térségi

stratégia

intézkedései keretében kezelhetők és lehetőséget lehet teremteni a célkitűzésekkel mind a települési, mind a térségi célok eléréséhez. Fontos feladatunk a természeti és kulturális örökségünk védelme, megőrzése és fenntartása. Igény mutatkozik értékeinek rendbetételére, a gazdaságfejlesztést is generáló építmények hasznosítására. Legfontosabb célkitűzés a helyi gazdasági potenciál erősítése, mivel a helyi vállalkozások létrehozásának vagy fejlesztésének támogatásával biztosítható a gazdasági stabilitás biztosítása a foglalkoztatás növelése, ezzel emelkedhet a vidék népességmegtartó ereje. További kitörési pont lehet a természeti adottságaink kiaknázatlanok, a Velencei-tó térségének gazdaságába olyan fejlesztések támogatása, melyek a megújuló energia, az alternatív energiahordozók használatára is építenek. A vízi, a horgász, a lovas, szakrális, a vadász- és a kerékpáros turizmus terén az infrastrukturális kialakítottság alacsony szintű, nincs kialakult szolgáltatói háttér. Ezen fejlesztések közvetve munkahelyeket generálhatnak, életminőség javulást hozhatnak. Civil szervezeteink fontos szerepet játszanak térségünk életében. A települések hagyományait megőrzik, programokat szerveznek, településeinket ismertté teszik. Nagy jelentőséggel bírnak a közösség építésben, és a helyi identitástudat erősítésében.


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 A HVS kapcsolódása térségi szükségleti szinten négy fő szempont alapján értelmezhető: környezeti, demográfiai, gazdasági és társadalmi. Az említet négy fő szempont értékei és a térség egyéb területfejlesztési koncepciói határozzák meg a HVS jövőképét, egyúttal leképeződnek a fő célkitűzések szintjére és végső soron realizálódnak a HPME-k szintjén. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1. Célkitűzés: Gazdaságfejlesztés:

vállalkozások

megerősítése,

hálózat

fejlesztés,

a

mikro-

vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért A meglévő vállalkozások megerősödésével növekedhet a helyben foglalkoztatás (nők munkaerőpiacra történő visszatérésének növekedési esélye, az újonnan induló vállalkozások növelik a különböző szektorok kibővülését, elérhetővé teszik a helyben élők és az idegenforgalommal megnövekedett igényeinek kielégítését. A régióban az új mikrovállalkozások létrehozásával, illetve a működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki technológiai fejlesztésének eredményeképpen a gazdaságon kívül végzett tevékenységgel fenntarthatóvá válnak a vállalkozások. 2. Célkitűzés: Fenntarthatóság A táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával A „fenntartható fejlődés” elve szerint a térség terület-felhasználásában az ökonómiai és ökológiai egyensúlyt biztosítani kell. Maga a Velencei-tó, a természetvédelmi területei, a geológiai képződményei mind arra köteleznek bennünket, hogy védjük, ápoljuk és emellett a fenntartható bemutatást is biztosítsuk. A természeti, történelmi tájkép, látnivalók bemutathatóvá tételével új tanösvények (történelmi, kulturális) alakíthatók, a különleges egyedi attrakciók pihenőhelyek létesítésével, információs táblarendszerek, kiadványok meglétével növelik a turisztikai és rekreációs kínálatot, elősegítik a tájékozódást, környezettudatosságot generálnak. A térség táji, természeti értékeinek meglévő és tervezett bemutatási formáinak összehangolásával (térségi interpretációs stratégia kialakításával) az értékek védelme erősíthető, a turisták tartózkodási ideje növelhető a térségben, az egyes


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 attrakciók vonzereje összeadódik. A vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése hozzájárul a fenntarthatósághoz. A térség örökségvédelmi értékei megújulnak, bekapcsolódásuk, bemutathatóságuk jelentősen hozzájárul a turisztikai kínálat bővítéséhez, a gazdaságfejlesztésben meghatározott szezonhosszabbítás céljait elősegítik, megvalósul a megörökítés és átmentés a következő nemzedékek számára, templomok, táji örökséget képviselő épületek, történelmi, kulturális jelentőségű épületek felújításával, érték mentésével fenntarthatóságuk biztosítva lehet. Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése Nő a helyi termékek kínálata, az értékesítés elősegíti a helyben élők foglalkoztatását, a bio termesztés elterjedése is megindulhat szélesebb körben, amivel a táj terhelhetősége csökkenthető. A térség megújuló energiáinak felhasználási lehetőségei kiaknázatlanok, a természetes környezetében fellelhető fahulladékok, illetve az ipari felhasználás során keletkezett fahulladékok megújuló hasznosítása, valamint a szél- és napenergia hasznosítását elősegítő technológiák, innovációk térségen belüli aktivizálása elősegíti a természeti környezet fenntarthatóságát. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a turistaút hálózatok kialakítását, a turisztikai attrakciók kialakítását, a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését és innovatív fejlesztését célozzák meg. Fejlesztési intézkedés -

Kistérségi fenntartható fejlődési stratégia (Agenda 21) kidolgozása

-

Turisztikai szempontból is releváns, táji és természeti adottságok és értékek felmérése, meghatározása, tájkarakter elemzés

-

Természeti és kulturális örökségek megőrzése,

-

környezettudatosság fejlesztése közösségi programokkal

-

Épített örökségek védelme, fejlesztése, elérhetővé tétele

-

Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések

-

Energiahatékonyságra irányuló fejlesztések

3. Célkitűzés Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 A rendezett, hagyományokat tükröző településkép (és felüdülést, esztétikai élményt adó tájkép) védelme és kialakítása, egy jelentős részben turisztikai szolgáltatásokra alapozott térségi fejlesztés során alapvető kívánalom. Az igényes élettér a települések demográfiai helyzete, népességmegtartó képessége tekintetében is fontos szempont, továbbá a kreatív, szellemi tevékenységet, folyamatos inspirációt igénylő tevékenységek betelepülésnek is kedvez. A megfelelő környezetminőség az életminőség meghatározó tényezője, ezáltal a környezetvédelmi szempontoknak a távlati fejlesztések minden fázisában meg kell jelenniük. Fejlesztési intézkedések: -

helyi klímastratégia kialakítása

-

településkép elemzések, továbbá fejlesztési és védelmi intézkedések

-

belterületi

zöldfelületi

rendszerek

tervezett

kialakítása,

reprezentatív

közhasználatú -

zöldfelületek, újszerű zöldfelületi elemek (pl. a mezítlábas parkokat is ide

értem) 4. Célkitűzés: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térség specifikus fejlesztési programok indításával A helyi civil összefogások biztosítják a térség társadalmi kohézióját. Ehhez szükséges a civil szervezetek infrastruktúrájának, eszközállományának megteremtése, annak érdekében, hogy megfogalmazott céljaikkal hatást tudjanak kiváltani a térség társadalmi mobilitására. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a nonprofit szervezetek eszközbeszerzését, a térségi hagyományokat bemutató terek kialakítását, a térség turisztikai hasznosítását, a térség közbiztonságát elősegítő a települési, térségi bűn-és baleset-megelőzési fejlesztéseket, összefoglalva közösségi célú fejlesztéseit, valamint rendezvények megtartását célozzák meg. A térség turisztikai fejlesztésének nem a hazai kínálatban már jelen lévő szolgáltatások, attrakciók átvételében kell megnyilvánulniuk, hanem a vonzástényező egyediségét adó, helyi adottságok ésszerű kihasználásában, újszerű megoldásokkal. Fejlesztési intézkedések: - táji, természeti értékek bemutatásának térségi léptékű koordinálására és fejlesztésére


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 interpretációs stratégia meghatározása 4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés A HVS felülvizsgálatát a vonatkozó jogszabályok, útmutatók alapján, az iránymutatásnak megfelelően a helyi vidéki szereplők maximális bevonása mellet hajtottuk végre. Az alábbi intézkedési terv szerint hajtottuk végre a HVS 2013. évi felülvizsgálatát:  Honlapunkon és az önkormányzatok honlapjain is meghirdettük a felülvizsgálatot, Folyamatos

projektötletek frissítése, folyamatos projektötlet gyűjtés

2012.10.01.

Hírlevél VIII (projektötlet gyűjtés felhívás)

2013.01.25.

Hírlevél XI (projektötlet gyűjtés felhívás)

2013.03.21.

HVS felülvizsgálat Hírlevél

2013.01.10.

17.00 óra LEADER tájékoztató fórum (elsősorban helyi termelőknek), résztvevők száma: 38 fő

2013.02.20.

15.00 óra Tervezői Kerekasztal Fórum, Velence, résztvevők száma: 26 fő

2012.03.19-20.

Képzés a LEADER HACS-ok számára 2 helyszínen a program indítása és a HVS felülvizsgálat kapcsán

2012.03.20.

HVS

felülvizsgálat

nyilvánossági

feladatainak

erősítése,

internetes kommunikáció megkezdése 2012.03.21.

A képzés lezárásával megkezdődik a HVS felülvizsgálat

2012.03.26.

Projektötlet gyűjtés lezárása

2012.03.27.

15.00 óra Térségi Tervező fórum, Velence, résztvevők száma: 8 fő

2013.03.28.

14.00 óra Tematikus Tervezői Fórum, Velence, 0 fő

2013.04.02.

9.00 óra Tematikus Tervezői Fórum, Velence, résztvevők száma: 3 fő

2013.04.09.

17.00 óra közgyűlés, (HBB tagok megválasztása, HVS elfogadása), Velence

2012.04.15.

Közgyűlés által jóváhagyott HVS megküldése az IH-nak, valamint az Egyesület honlapján való közzététel


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013  Honlapunkon http://www.velenceitoleader.eu és az önkormányzatok, helyi és térségi TDM szervezetek honlapjain is meghirdettük a felülvizsgálatot, nyilvánosságra hoztuk a teljes tervezési időszak ütem és feladattervét.  A Velencei-tó LEADER HACS munkaszervezetének faliújságára kikerültek a tájékoztató anyagok.  Személyes

konzultációs

lehetőséget

biztosított

az

egyesület

elnöke

és

munkaszervezete az érdeklődők számára. Egyesületünk honlapján már a HVS felülvizsgálatot megelőzően elérhető volt a helyi szereplők igényeinek felmérésére szolgáló projektgyűjtő adatlap, valamint a HVS IH általi meghirdetése előtt 2012 februárjában már tartottunk projektgyűjtő fórumot. A HVS felülvizsgálatához kapcsolódó fórumokat az Egyesület által üzemeltetett honlapon (www.velenceitoleader.eu), a települések honlapjain hoztuk nyilvánosságra, valamint meglévő címlisták alapján a hírleveleket, meghívókat e-mail útján is eljutattuk az Egyesület tagjai, potenciális ügyfelek, a stratégiai partnerek részére. Munkaszervezetünk folyamatos hálózatépítő tevékenységével elértük, hogy fórumainkon nagy számban vettek részt régi és új partnerszervezeteink, ügyfeleink. A HVS felülvizsgálat hivatalos indítását megelőzően, majd azt követően honlapunkon folyamatosan jelentettük meg a felülvizsgálattal kapcsolatos ülések, lakossági fórumok meghívóit, a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos hirdetményt. Honlapunkon új, különálló menüpontokban (Stratégiánk, LEADER 2013, HVS felülvizsgálat 2013) tájékoztatjuk az érdeklődőket. A projektötlet gyűjtési lehetőséget saját és a települések honlapjain hirdettük meg, melynek eredményeképpen közel 101 projektötlet érkezett be a munkaszervezethez. Projektötlet adatlapok megoszlása: civil szféra: egyház:

43 db; 42,57 % 2 db; 1,98%

önkormányzat:

13 db; 12,87%

vállalkozás:

43 db; 42,57%



A felülvizsgálat során 3 hírlevelet jelentettünk meg, melyekben felhívtuk a figyelmet a 2013ban induló LEADER pályázatra és a HVS felülvizsgálathoz kapcsolódó projektötlet gyűjtésre, valamint 4 alkalommal rendeztünk ötletbörzével egybekötött tájékoztató fórumot. A fórumokon kívül folyamatosan kerestek fel bennünket projektötletekkel a térség civil szervezetei, vállalkozásai, az önkormányzatok képviselői. A HVS felülvizsgálatában több kommunikációs csatornán keresztül folyamatosan biztosítottuk a véleményezés lehetőségét (e-mail, személyes konzultáció, telefon, fórumok). A végleges, felülvizsgált Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát az Egyesület Közgyűlése 2013. április 9-én jóváhagyta. A végleges és az Egyesület legfőbb döntéshozó testülete által elfogadott HVS-t, annak IH általi jóváhagyását követően az Egyesület honlapján is elhelyezzük.



4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása Bár az ország legkisebb LEADER akciócsoportja a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület, eredményes munkáját a helyi összefogásnak és

a jól szervezett

munkavégzésnek köszönheti. Az országban elsőként hirdethetett 48 nyertest 2010 májusában LEADER tengelyben, (még mai is vannak bírálat alatt pályázatok több akciócsoportnál). A nyertesek több mint fele már kifizetési kérelmet is beadott, és megkapta az MVH-tól a támogatási összeget, még 2010-ben. Az országban elsőként hirdethetett 15 nyertest az UMVP III. tengely négy jogcímében, 2011- márciusában, miközben országosan még több ezer pályázat még bírálatra várt. Mi jellemezte és jellemzi a munkánkat ? Sok települési, térségi fórum, egyeztetés, aktív civil szervezetek, aktív vállalkozások, gondoskodó önkormányzatok. A Velencvei-tó térségének képviselete, rengeteg közös kiállítás, érték feltárás, gondolkodás, és jogszabály követés, jó együttműködés a veszprémi MVH-val. Idealizmus, kreativítás, és sok adminisztráció. A sok sikeres pályázat mellett a Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia és a kitűzött jövőkép

elérése, az eredményes

működés,

valamint

az

Egyesület

közösségépítő

tevékenységének érdekében több helyi szereplővel együttműködve minden lehetőséget megragadunk, hogy a Velencei-tó környéki településeket, vállalkozásokat, helyi termelőket és azok termékeit több országos rendezvényen is megmutassuk. A bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakításának eredményeképpen ezeken a rendezvényeken a Velencei tavat, mint egységes turisztikai attrakciót tudjuk reprezentálni. 2010-ben jelentettük meg Velencei-tó a természetes egészség címmel a LEADER Egyesület kiadványát, amely HVS-re épülve a Velencei-tó környéki települések értékeit, természeti, történelmi, kulturális hagyományait, turisztikai vonzerejét összefüggően mutatja be. Újdonság, hogy digitális formában is elérhető: www.velenceitoleader.eu honlapon. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület az elmúlt négy évben sikeresen mutatta be a kilenc települést: az évente megrendezésre kerülő Utazás Kiállításon (2009), a LEADER EXPO-n (2010), a Sziget Fesztiválon (2009, 2010), a Hungaroring Feszt Fesztiválon (2009), a Magyar Vidék Napján (2008, 2009, 2010), Pécsen a Teret a Vidéknek rendezvényen (2010), valamint


VELENCEI-TÓ TÉRSÉGFEJLESZTŐ EGYESÜLET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 több helyi, mára már országos hírnevű (Hal,-Vad,-Bor és Pálinkafesztivál – Agárd) helyi rendezvényeken is. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület 2008-as megalakulása óta törekedett a LEADER alapelveknek, IH elvárásoknak, valamint a helyi igényeknek megfelelő működésre. Az Egyesület dolgozói folyamatos ügyfélszolgálat keretében személyesen, telefonon, és email útján nyújtanak segítséget, információt az ügyfelek, potenciális pályázók részére. Létrehozásra került továbbá egy információs portál, amely amellett hogy szolgálja az akciócsoport folyamatos kommunikációját, segíti a térségen belüli információáramlást (tematikus adatbázisok, rendezvénynaptár, turisztikai gyűjtőoldal stb.) is. Az akciócsoport tagsága az egyesületi rendezvényeken (pl. közgyűlés) túl időről időre tájákoztató e-mail-ek, hírlevelek formájában jut információhoz a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásával kapcsolatosan. A stratégiai célok teljesítését szolgáló projektek generálása folyamatos tevékenységet jelent az Egyesület számára, ugyanakkor egy-egy pályázatbeadási időszak előtt ez a feladat hatványozottabban jelentkezik (megjelenés médiában, partnerszervezetek honlapján; fórumok szervezése stb.). A korábbi években hatékony együttműködés alakult ki a HVI irodákkal, akik szintén segítették a potenciális pályázókat tanácsadással. A helyi LEADER program sikeressége szempontjából kulcskérdés volt, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Startégiában megfogalmazottakat, a fejlesztési célokat mennyire érezték a helyi szereplők, az érintettek magukénak. Az akciócsoport emiatt a 2008-as és 2011-es HVS tervezésnél is nagyon ügyelt a valós fejlesztési igények feltárására, a nyilvánosságra, valamint arra, hogy aki akart az részt vehessen a közös munkában, az egyesület programjaiban. Az Egyesület tagságába sikerült bevonni és a mai napig „megtartani” a térség minden önkormányzatát, minden fontosabb civil szervezetét és vállalkozását. A különböző ágazati szakmai szervezetekkel (pl. társulások, idegenforgalmi egyesületek) egy-egy program, rendezvény vagy projekt révén folyamatos az együttműködés. Az Egyesület az elmúlt években megfelelően beágyazódott a helyi társadalmi-gazdasági struktúrába. Az Egyesület honlapján www.velenceitoleader.eu - egy a címlapról közvetlenül elérhető oldalán

-

folyamatosan

tájékoztatást

nyújtott

a

Helyi

Vidékfejlesztési

Stratégia

felülvizsgálattal kapcsolatosan. A menüpontban elérhetőek voltak a folyamattal kapcsolatos aktuális események, hírek, rendezvény meghívók, munkaanyagok, véleményezési felhívások, valamint megtekinthető az elkészült HVS dokumentum is.


A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2013

Recommend Documents