Kedves Szülők! Gyermekükkel együtt komoly döntést kell meghozniuk március 1-jéig, amely alapos megfontolást igényel. Akár jó, akár rossz ez a döntés, meghatározza gyermekük jövőjét. Egy szülő több és más szempontokat vesz figyelembe a mérlegelésnél, mint kevés élettapasztalattal rendelkező érettségiző gyermeke, a szülőknek kell képviselniük a családi „kupaktanácsban” az észérveket, a józan meglátásokat. Kérjük, hogy amikor sorra veszik a lehetőségeket, vegyék számításba a hírös város felsőoktatási intézményét is, mert a Kecskeméti Főiskola számít a térségben élőkre. Egy kicsit olyan ez, mint amikor arra kérik a fogyasztókat, hogy magyar terméket vásároljanak támogatva ezzel a magyar vállalkozásokat. A minőségi elvárásokból azonban sem a fogyasztóknak, sem a felsőoktatási intézményt választóknak nem kell engedniük. Vegyük sorra, hogy mi fontos egy szülőnek!
A végzés után a friss diplomás gyorsan el tudjon helyezkedni a szakmájában megfelelő fizetésért Bontsuk részekre az elvárásokat: (Az adatok a Kecskeméti Főiskolán végzett pályakezdők kérdőíves felméréséből származnak.)
Gyors elhelyezkedés: – A Kecskeméti Főiskolán végzettek 51 %-a már az államvizsga előtt dolgozik (az utolsó évben a nappalisok egy része is átmegy levelezőre, ha adódik egy jó munkalehetőség).
– A végzettek további 10 %-a 1 hónapon belül, 16 %-a 1-3 hónap alatt, 11 %-a 3-6 hónap alatt, 7 %-a 6-12 hónap alatt helyezkedett el első munkahelyén, s csak 3 %-uk nyilatkozott úgy, hogy ehhez több mint 12 hónapra volt szükség. (2 % nem válaszolt.)
– Bármilyen meglepő, az adatok szerint nincs lényeges különbség az elhelyezkedést tekintve a három karon végzettek között, csak egy-két olyan adat van, ami mutat némi eltérést: a kertészeti karosoknak nagyobb arányban van munkájuk már az államvizsga előtt, mint a másik két kar végzőseinek, a GAMF Karon az 1 hónapon belül, a Tanítóképző Főiskolai Karon pedig az 1-3 hónapon belül elhelyezkedők vannak nagyobb arányban.
A végzettségnek megfelelő állás: – A Kecskeméti Főiskolán végzettek 27%-ának nagyon nagy mértékben kapcsolódik a munkája a főiskolán megszerzett végzettséghez, 35 %-uknak nagymértékben, 24%-uknak pedig kismértékben. – 14 %-uk nyilatkozott úgy, hogy a munkájában egyáltalán nem tudja hasznosítani a megszerzett végzettséget, gyakorlatilag ennyien nem tudtak (vagy nem akartak) a szakmájukban elhelyezkedni.
Beosztás: – A végzettek nagy többsége, mintegy 69 %-a alkalmazottként dolgozik, figyelemre méltó adat azonban, hogy 24%-uk már röviddel a végzés után vezető beosztásba kerül.
Fizetés: A magyar fizetések még a régió országaival összevetve is alacsonyak, meglehetősen kevés munkavállaló elégedett a jövedelmével. Így vannak ezzel a főiskolán végzettek is, de a nettó fizetéseket tekintve hazai viszonylatban pályakezdőként nem keresnek rosszul. A főiskolai összesített eredmény nettó 131 600 Ft, de tagadhatatlan, hogy vannak különbségek az egyes karokon végzettek között. A legjobban a GAMF Karon végzettek keresnek, ők átlagosan nettó 150 120 Ft jövedelemről nyilatkoztak, a Kertészeti Főiskolai Kar pályakezdő diplomásainak átlagosan nettó 133 350 Ft a fizetésük, míg a Tanítóképző Főiskolai Karon végzettek átlagosan 109 420 Ft-ot vihetnek haza a borítékban.
A főiskolai évek alatt a hallgatónak legyen lehetősége felismernie magában a tehetséget és megtalálni választott szakmájában azt, ami örömet ad majd számára munkája során Aki nem „túlélni” akarja a főiskolai éveket, hanem szeretne valóban tudással, gyakorlattal és tapasztalattal gazdagodni számtalan lehetőséget talál főiskolánkon. –
Hallgatóink a Shell eco-marathon versenyén eljutottak a világ élvonalába is. Saját fejlesztésű és építésű energiatakarékos járművük 2696 km/1 literes teljesítményre képes, amivel jelenleg a világranglista 2. helyén állnak. Ez a kiemelkedő eredmény egy olyan jó hangulatú, inspiráló csapatmunkának köszönhető, amelyben egyenrangúan együtt dolgozik a sikerért az oktató és a hallgató. Minden csapattagnak megvan a saját területe, amelyért felelősséget vállal, ahogyan tennie kell majd későbbi munkahelyén is. A közös sikerek pedig olyan önbizalmat adnak a hallgatóknak, amivel minden akadályt könnyebben vesznek.
–
Az eco-marathonon kívül a penu- és elektromobil-építő versenyeken is „tarolni” szoktak hallgatóink. Minden évben több csapattal indulunk, és szinte egyetlen kategóriában sincs eredményhirdetés kecskemétiek nélkül, nagy egyetemek csapatai csak utánunk kullognak. Az egyik pneumobil versenyről elhoztuk a „Legeredményesebb felsőoktatási intézmény díját” is. A versenyek helyszínein hangos kecskeméti szurkológárda biztatja a főiskola versenyzőit, jelezvén a járműépítő csapatok közösségszervező erejét is. Újabban pedig ott vagyunk a Formula Student versenyen is, ami az egyetemisták mini Forma 1-ének számít.
–
Azok a hallgatók, akik szeretnének egy-egy szakterülettel, témával elmélyültebben foglalkozni, jelentkezhetnek a szakkollégiumba vagy részt vehetnek a tudományos diákkör munkájában. Mindkettőben az a fontos, hogy a hallgató nem marad magára törekvéseivel, az összetartó közösséget is jelentő szakkollégiumban a tanári segítséggel végzett munkát egy érdeklődő és nyitott hallgatói csapat előtt mutathatja be, a tudományos diákkörben pedig eljuthat akár az országos megmérettetésig. A főiskolán létrehozott – oktatókból álló – mentori hálózat személyre szabott segítséget tud nyújtani a tudományos munka iránt érdeklődő hallgatóknak.
–
Minden hallgató tehetséges valamiben: ezt vallják a Tanítóképző Főiskolai Karon és minden lehetőség adott, hogy a hallgatók ezt fel is ismerhessék magukban. A zene, a képzőművészet, a színjátszás (drámapedagógia) kiváló művésztanárai példát adnak és ösztönöznek az elmélyülésre az egyes művészeti ágakban. A légkör biztató és inspiráló, amely sikerélményhez juttatja a hallgatókat, olyanokat is, akik korábban nem is gondolták, hogy valamiben tehetségesek vagy akár kiemelkedők is lehetnek.
–
A főiskola elismeri és a Nemzeti Olimpiai Bizottsággal kötött megállapodás alapján egyéni tanrenddel támogatja azokat a főiskolás fiatalokat, akik kiemelkedő eredményeket érnek el a sportban elősegítve azt, hogy sportpályafutásuk befejezése után szakmailag is sikeresek lehessenek.
A végzett hallgatónak legyen olyan naprakész tudása, amivel könnyen meg tud felelni az elvárásoknak munkahelyén Más országokban, pl. Németországban sokkal nagyobb becsülete van a gyakorlatorientált főiskoláknak. Magyarországon mindenki egyetemre akar járni, akkor is, ha egyáltalán nem tervezi, hogy mesterképzésben tanul tovább és kutatói ambíciói sincsenek. Főiskolánkon olyan gépekkel, berendezésekkel dolgozhatnak a diákok a gyakorlatok során, amit jó néhány egyetemen legfeljebb csak messziről mutatnak meg a hallgatóknak. Minden pályázati lehetőséget felhasználunk arra, hogy a gyakorlati képzésben alkalmazott eszközparkunkat állandóan bővítsük, fejlesszük, az elavult eszközöket lecseréljük, hogy a hallgatók olyan gyakorlati környezettel találkozhassanak, mint későbbi munkahelyükön. A főiskola még ennél is tovább ment, a Mercedes-Benzzel és a Knorr-Bremsével együtt kidolgozta és elindította – az országban egyelőre ebben a formában egyedülálló – duális típusú képzését, amelyben a hallgatók a képzési idő egy részét a cégeknél töltik hallgatói munkaszerződéssel. Igazán jó eredményekkel rendelkező diákok is fantáziát láttak a képzésben (persze meg is kellett felelniük a cégek előválogatásán), amit a szakra felvettek 360-as átlagpontszáma is jelez. Van olyan hallgató, aki jó eredményei ellenére a műszaki egyetemet hagyta ott a duális típusú képzés kedvéért, mert kevesellte a gyakorlati lehetőségeket. A kecskeméti Mercedes gyár igazgatója Frank Klein is egy ilyen típusú képzésben vett részt Németországban. Az első „fecskék” után idén már további cégek csatlakoztak és bővült azoknak a szakoknak a száma is, amelyeken meghirdette a duális típusú képzést a főiskola. Ha a felsőoktatás állami támogatása olyan mértékben csökken, mint ahogyan az elmúlt években, igazán színvonalas képzést csak azok az intézmények tudnak biztosítani, amelyek szorosan együttműködnek a gazdasági szereplőkkel.
Agrárképzésünkben a Kecskemét határában található 270 hektáros tangazdaság egyedülálló gyakorlati hátteret jelent, de a kar telephelyén is találhatók növényházak és bemutatókertek. A Kertészeti Főiskolai Kar több mint 3 ezer gazdálkodóval van kapcsolatban, akik rendszeresen igénybe veszik a főiskola laboratóriumi és szaktanácsadási szolgáltatásait. A gazdálkodói támogatások elnyeréséhez szükséges talaj- és növényvizsgálatokat a legkorszerűbb, akkreditált laboratóriumban végzik, amely a hallgatók gyakorlati képzésének is színhelye. Uniós forrásokból egy újabb mikrobiológiai és egy kertészeti és élelmiszeralapanyag-vizsgáló laboratóriumot is kialakítottak a karon. Az ősszel hivatalba lépett új dékán ismét beindította a karon a feldolgozó-üzemet, ahol a hallgatók maguk is részt vehetnek a konzervek, gyümölcslevek előállításában. A gazdálkodókkal kialakított sokrétű kapcsolatok, a kar gazdasági beágyazottsága ahhoz is hozzájárul, hogy a hallgatók megfelelő gyakorlati helyeket, majd állást találjanak maguknak az ágazatban. A Tanítóképző Főiskolai Kar saját gyakorló iskolával és óvodával rendelkezik, de hallgatóinkat szívesen fogadják a város más intézményeiben is. Igazán nagy élményt jelent a tanító és óvodapedagógus hallgatóknak, amikor a gyakorlat során először érzik át annak a felelősségét, hogy mit jelent gyerekekkel foglalkozni. A gyakorló intézmények pedagógusai nagy türelemmel és empátiával segítik át a leendő tanítókat és óvodapedagógusokat az első nehézségeken. A kar korábban a felsőfokú óvóképzés meghatározó magyarországi központja volt, erre épült aztán a tanítóképzés beindítása. Több tanárképző intézmény is folytat tanítóképzést, ahol kiváló oktatók tanítanak, de a kisgyermekek nevelése, oktatása más módszereket kíván, mint akár a felső tagozatos korosztály tanítása. Ebben igazán otthon egy olyan intézményben vannak, ahol mindig is ezzel foglalkoztak. A kisgyermekek nevelése, oktatása terén a Tanítóképző Főiskolai Kar olyan módszertani központként is működik, ahová az ország minden részéből érkeznek pedagógusok továbbképzésre.
Legyen a felsőoktatási intézmény jó hírű, elismert A felsőoktatási rangsorokról Nem tagadjuk, hogy a Kecskeméti Főiskola nem feltétlenül szerepel a magyarországi felsőoktatási intézmények rangsorának élvonalában, de látni kell, hogy ahány szempont, annyi rangsor készíthető. A jelenlegi szempontok alapján összeállított rangsorok egyértelműen az egyetemeknek kedveznek és méltatlanul rossz színben tüntetik fel a főiskolákat. Míg az oktatói kiválóság értékelésénél a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók nagy súllyal szerepelnek, addig pl. a hatalmas gyakorlati tapasztalatot felmutató, az elmélet gyakorlati alkalmazását is jól ismerő mérnöktanárok vagy művésztanárok, akik az oktatásunk erősségének számító gyakorlati képzést „viszik a hátukon”, egyáltalán nem jelennek meg az értékelési szempontok között. A hallgatói kiválóság értékelésénél az intézménybe érkező hallgatók eredményeit veszik figyelembe. Magasabb pontszámot kapnak azok az egyetemek, ahová elitiskolákból, jobb eredményekkel, akár több nyelvvizsgával jutnak be a hallgatók. Ez viszont legfeljebb csak az adott intézmény népszerűségét mutatja a jelentkezők körében, és nem ad valós képet az ott folyó oktatásról. A diplomát sehol nem adják ingyen, függetlenül attól, hogy az intézménybe járó hallgatók milyen korábbi eredményeket hoztak magukkal. A lécet itt is, ott is át kell ugrani.
A jelentkezőnek önmagában nem az a fontos, hogy általában milyen az adott intézmény megítélése a társadalomban, hanem az, hogy a potenciális munkáltatók mit gondolnak az egyes felsőoktatási intézményekről, illetve, hogy mennyire szívesen foglalkoztatják az ott végzetteket. Műszaki területen készültek ilyen, az intézményeket összehasonlító, felmérések. A GAMF Kar a foglalkoztatók rangsorában általában megelőzi az összes vidéki egyetemet. A főiskola kérdőíves felmérésében megkérdezett 248 olyan munkáltató, aki jelenleg vagy korábban alkalmazott a Kecskeméti Főiskolán végzett munkavállalót átlagosan 3,88-as osztályzatra értékelte a végzettek szakmai felkészültségét. Ez jó eredménynek számít annak tükrében, hogy a legtöbb cégnél az adott cég tevékenységére vonatkozó speciális ismeretekkel kell kiegészíteni a végzettek tudását függetlenül attól, hogy hol és milyen eredménnyel végeztek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a munkáltatók az idegennyelv-ismerettel a legelégedetlenebbek, jóllehet a főiskola legalább három féléven át heti négy órában ingyenes nyelvoktatást biztosít.
Egyetem, főiskola? Az elmúlt évtizedek kétszintű felsőoktatási rendszere – mely szerint a főiskola alacsonyabb, az egyetem pedig magasabb szintű végzettséget ad – mélyen berögzült a magyar társadalomba, holott a bolognai rendszerben már nem ezt a két szintet, hanem az alap- és mesterképzés szintjeit különböztetjük meg. Az érettségi után a hallgatók az alapképzésbe kerülnek, függetlenül attól, hogy az intézményt egyetemnek vagy főiskolának nevezik, és az alapképzésben megszerzett diploma is egyenértékű. Ugyanez igaz a mesterképzésre is. Mesterképzéseket, vagyis a korábbi rendszer szerint egyetemi szintű képzéseket főiskolák is folytathatnak, amennyiben megfelelnek az akkreditációs követelményeknek, s az alapdiplomához hasonlóan a mesterdiploma is egyenértékű, akár főiskolán, akár egyetemen szerezte meg a hallgató. A Kecskeméti Főiskolán jelenleg kertészmérnök mesterképzésben vehetnek részt a továbbtanulni szándékozók, a legtöbb kertészmérnök mesterszakos nálunk tanul az országban. Ha egy nálunk végzett hallgató valamelyik más intézményben szeretne mesterképzésre jelentkezni – ha jók az eredményei – ugyanolyan eséllyel bekerülhet, mint egyetemen alapdiplomát szerzett társai.
Nemzetközi hírnév A Kecskeméti Főiskola neve az utóbbi években az eco-marathonon elért kiemelkedő eredménynek köszönhetően ismertté vált egész Európában. Nagy múltú, összehasonlíthatatlanul nagyobb anyagi háttérrel rendelkező egyetemek tekintenek a kis magyar főiskolára komoly vetélytársként. Jelenleg csak egy francia intézmény van a világon, amely jobb eredményt tud felmutatni, mint a kecskeméti főiskolások. Egy francia újságcikkben azonban ők is arról nyilatkoztak, hogy addig nem tudtak fellélegezni a versenyen, amíg a kecskeméti jármű meg nem tette az utolsó körét is. A zsűri egyik tagja így lelkesedett, amikor a Megaméternek még egy különdíjat is megítéltek: „Ez a főiskola jól példázza a mérnöki- és anyagtudományok, valamint az elméleti ismeretek nagyszerű ötvözését.” Magyarországon még csak a közelébe se jutott senki a csapatnak: a 2. legjobb eredmény alig valamivel több, mint 300 km/1 liter-es fogyasztás.
A tanulmányok ideje alatt az intézményben bánjanak a hallgatóval emberségesen és igazságosan, és ne hagyják egyedül tanulmányi és magánéleti problémáival A Kecskeméti Főiskolán a levelezős hallgatókat is beleértve 4200-4500 között van a hallgatói létszám. Ez csak akkor tűnik soknak, ha nem tudjuk, hogy az egyetemek nem ritkán elérik a 20-30 ezres hallgatói létszámot is. Az ügyintézés ma már szinte teljesen az interneten keresztül bonyolódik, ami kényelmes ugyan és jól megfelel a mai főiskolás generáció szokásainak, de meglehetősen személytelen. Ha ezzel együtt egy évfolyamon, egy szakon akár több százan is vannak, a középiskolából a felsőfokú intézménybe „csöppent”, a szülői háztól éppen elszakadó diák eléggé elveszetten érezheti magát. Nálunk az oktatók és a hallgatók kapcsolata sokkal személyesebb, tanáraink követelnek, de inspirálnak is. Igazából a különbséget azok a hallgatók tudják szavakba önteni, akik esetleg más intézményből kerültek át. Egy elsőéves gépészmérnök hallgatónk, aki más szakon és más intézményben kezdte tanulmányait így fogalmazott: itt emberszámba veszik a diákot. A creditrendszer miatt, ami lehetővé teszi, hogy a hallgatók egyéni ütemben haladjanak tanulmányaikkal, nehezebben kovácsolódnak össze közösségek egy-egy szakon. Akinek hiányzik az egy szakon tanulók közössége, találhat azért magának más szerveződéseket, ahová tartozhat. A szakkollégium, a versenyek, az öntevékeny körök, a hallgatói önkormányzat és a sport erre lehetőséget adnak. A Hallgatói Szolgáltató Központ pedig olyan támogató szolgáltatásokat nyújt, amelyek segíthetnek a hallgatóknak egy-egy nehéz helyzetet áthidalni. Rendelkezésre áll pszichológiai és jogi tanácsadás, és igénybe lehet venni különböző mentálhigiénés programokat is. Rendszeresen meghirdetnek olyan kurzusokat, amelyek segítenek abban, hogy a hallgatók el tudjanak igazodni a felsőoktatás működésében és útmutatót kapnak ahhoz, hogyan, milyen módszerekkel kell tanulni a főiskolán, egyetemen.
A tanulmányok ideje alatt a hallgatók ne érezzenek semmit a felsőoktatás nehézségeiből Továbbtanulás előtt álló gyermekük miatt bizonyára Önök is figyelemmel kísérték az elmúlt hónapokban a felsőoktatással kapcsolatban megjelent híreket. Abban szinte minden politikai erő és az érintettek is egyet értenek, hogy szükség van a felsőoktatás reformjára. A főiskoláknak, egyetemeknek az eddigieknél jobban meg kell felelniük a gazdaság igényeinek, a társadalom elvárásainak. Hogy ezt hogyan lehet elérni, abban már megoszlanak a vélemények. Az átalakítási elképzelésekkel kapcsolatos vitákkal párhuzamosan ugyanakkor jelentős költségvetési forráskivonás történt a felsőoktatásban. A 2008-as állami finanszírozásnak hozzávetőlegesen csak a fele jut 2013-ban a felsőoktatásnak. Ez a drasztikus elvonás valamennyi állami felsőoktatási intézményt súlyosan érint. A Kecskeméti Főiskola nincs rosszabb helyzetben, mint bármelyik állami felsőoktatási intézmény. Szinte kivétel nélkül minden intézmény különböző takarékossági intézkedések meghozatalára kényszerült, de ismerve az elvonások mértékét, akár csak a tavalyi állami támogatással összevetve, minden bizonnyal még további lépéseket is meg kell tenniük a főiskoláknak, egyetemeknek.
A Kecskeméti Főiskola kiegyensúlyozott és takarékos gazdálkodást folytat, s ellentétben jó néhány felsőoktatási intézménnyel nincs semmilyen adóssága. A hasonló nagyságrendű főiskolák közül nem a Kecskeméti Főiskolától vonták el a legnagyobb összeget a tavalyi támogatáshoz képest. A Kecskeméti Főiskola eddig is arra törekedett, és ezután is azon igyekszik, hogy a finanszírozási gondokból a hallgatók ne érzékeljenek semmit. Az eddig meghozott takarékossági intézkedésekkel – cafeteria juttatások megvonása a munkatársaktól, az adminisztratív létszám csökkentése, a telephelyek számának csökkentése, járművek értékesítése stb. – a működés költségeiből faragott le a főiskola, az oktatás feltételei és a hallgatók juttatásai nem csorbultak. Még a január eleji „szénszünetet” is úgy oldotta meg a főiskola, hogy a vizsgázási lehetőséget biztosította a hallgatók számára. Az illetékes minisztérium többlettámogatást helyezett kilátásba azoknak az intézményeknek, amelyek az intézményi szervezetet és a képzési rendszert az elvárások szerint alakítják át. A Kecskeméti Főiskola meg tud felelni ezeknek az elvárásoknak, mert képzései valós gazdasági-társadalmi igényeket elégítenek ki, a szervezet racionalizálása pedig már 2012 nyarán elkezdődött. A Kecskeméti Főiskola térségi gazdasági beágyazottsága kitűnő, így minden reménye megvan arra, hogy a felsőoktatás reformfolyamatából megerősödve kerül ki.
Kérdéseikkel forduljanak bizalommal a Kecskeméti Főiskola Rektori Hivatalához. Telefon: 76/501 997 E-mail:
[email protected]
