A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére

Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék

A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére

Készítette: Polgáry Enikő Konzulens: Dr. Leszkoven László docens

2011. November

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 5 1. RÉSZ ............................................................................................................................................................. 5 1. FEJEZET – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A VÉGRENDELETRŐL............................................................................ 5 1.1. A VÉGRENDELET FOGALMA, VÉGRENDELKEZÉS JOGA ÁLTALÁNOSSÁGBAN ............................................... 5 1.2. A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÁLTALÁNOSSÁGBAN .................................................................... 6 2. FEJEZET - A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉT EREDMÉNYEZŐ OKOK .................................................... 7 2.1. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉG HIÁNYA MIATT ........................................................... 7 2.1.1. CSELEKVŐKÉPTELEN SZEMÉLY ................................................................................................................ 7 2.1.2. KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES SZEMÉLY .......................................................................................... 9 2.1.3. VAK, ÍRÁSTUDATLAN, OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY ......................... 10 2.1.3.1. VAK SZEMÉLY .................................................................................................................................... 10 2.1.3.2. ÍRÁSTUDATLAN SZEMÉLY................................................................................................................... 10 2.1.3.3. OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY ......................................................... 10 2.2. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT NYILVÁNÍTÁSÁNAK HIBÁJA MIATT .................................... 11 2.2.1. A VÉGINTÉZKEDÉS SZEMÉLYHEZ KÖTÖTTSÉGE ..................................................................................... 11 2.2.2. ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELET: ..................................................................................................... 12 2.2.3. ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET: .............................................................................. 14 2.2.4. ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET: .............................................................................................. 15 2.2.5. A KÖZÖS VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ......................................................................................... 15 2.3. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELET TARTALMA MIATT ........................................................................... 16 2.3.1. A PTK. 625.§ (3) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELETBEN TETT AZ A JUTTATÁS, AMELY A KÖZVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLY, VALAMINT ENNEK HOZZÁTARTOZÓJA, GYÁMJA, GONDNOKA, GYÁMOLTJA VAGY GONDNOKOLTJA JAVÁRA SZÓL ................................................................... 16 2.3.2. A PTK. 632.§ ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYNEK, VALAMINT A TANÚNAK, ILL. EZEK HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT ..................... 16 2.3.3. A PTK. 635.§ (2) BEK. SZERINT ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚJÁNAK, ILL. HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM A TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT ................................................................................................................................ 16 2.3.4. A PTK. 645.§ (1) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN AZ UTÓÖRÖKÖSNEVEZÉS .............................................. 17 2.3.5. A PTK. 646.§ ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÖRÖKHAGYÓ HALÁLAKOR MÉG NEM LÉTEZŐ SZEMÉLY ÖRÖKÖSSÉ NEVEZÉSE ..................................................................................................................................... 18 2.3.6. A PTK. 647.§ (1) BEK. ALAPJÁN AZ ÉRTHETETLEN, LEHETETLEN VAGY ELLENTMONDÓ FELTÉTEL ÉRVÉNYTELEN. ............................................................................................................................................... 19 2.3.7. A PTK. 647.§ (2) BEK. SZERINT MEGHATÁROZOTT JOGELLENES FELTÉTEL JOGKÖVETKEZMÉNYEI ......... 19 2.4. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT FOGYATÉKOSSÁGA MIATT ................................................ 20 2.4.1. A PTK. 649. § (1) BEK. A, PONTJA ALAPJÁN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVEDÉSE VAGY A VÉGRENDELETI AKARAT HIÁNYA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG. ................................................................................................................ 21 2.4.2. A PTK. 649.§ (1) BEK. B, PONTJA ÉRTELMÉBEN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVES FELTEVÉSE VAGY UTÓBB MEGHIÚSULT VÁRAKOZÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG.................................................................................. 22

2

2.4.3. A PTK. 649.§ (1) BEK. C, PONTJA SZERINT AZ ÖRÖKHAGYÓ JOGELLENES FENYEGETÉSE VAGY TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG ...................................................................... 22 3. FEJEZET - A VÉGRENDELET RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉGE ......................................................................... 23 2. RÉSZ ........................................................................................................................................................... 24 1. FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ................................................... 24 1.1 NYELVEZET ............................................................................................................................................... 24 1.2. LEÍRÁS MÓDJA ......................................................................................................................................... 24 1.3. AZ OKIRAT VÉGRENDELETI MINŐSÉGE..................................................................................................... 26 1.4. KELTEZÉS HELYE, IDEJE ............................................................................................................................. 26 1.4.1. KELTEZÉS HELYE .................................................................................................................................... 27 1.4.2. KELTEZÉS IDEJE ..................................................................................................................................... 28 1.4.3. A TÉVES KELTEZÉS JOGKÖVETKEZMÉNYE .............................................................................................. 28 1.5. AZ ÖRÖKHAGYÓ SAJÁTKEZŰ ALÁÍRÁSA ................................................................................................... 29 1.6. KÜLÖNÁLLÓ LAPOKBÓL ÁLLÓ MAGÁNVÉGRENDELET .............................................................................. 32 1.7. KÖZREMŰKÖDÉS ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN ................................................................ 33 1.7.1. KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK KÖRE ....................................................................................................... 33 1.7.2. A JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGE ........................................................................................................... 35 1.7.3. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ELHÁRÍTÁSÁNAK MÓDJA .................................................................................... 36 2. FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK EGYES FAJTÁI ................................................................... 37 2.1. A SAJÁTKEZŰLEG ÍRT (HOLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET ........................................................ 38 2.2. A MÁS ÁLTAL ÍRT (ALLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET .............................................................. 38 2.2.1. AZ ALAKISÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK....................................................................................... 38 2.2.2. A TANÚKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 39 2.2.3. A KÖZJEGYZŐNÉL LETETT ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET ................................................................... 42 3. RÉSZ ........................................................................................................................................................... 45 1. FEJEZET - A SZÓBELI VÉGRENDELET............................................................................................................. 45 1.1. A SZÓBELI VÉGRENDELET KIVÉTELES JELLEGE .......................................................................................... 45 1.2. A SZÓBELI VÉGRENDELET TÉTELÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI ................................................................... 46 1.2.1. AZ ÉLETET FENYEGETŐ RENDKÍVÜLI HELYZET ....................................................................................... 46 1.2.2. ÍRÁSBELI VÉGRENDELET ALKOTÁSÁNAK KIZÁRT VOLTA VAGY JELENTÉKENY NEHÉZSÉGE ..................... 48 1.3. A SZÓBELI VÉGRENDELET ALAKI KELLÉKEI ................................................................................................ 48 1.3.1. AZ ÖRÖKHAGYÓ VÉGRENDELKEZÉSI AKARATA ÉS ENNEK KINYILVÁNÍTÁSA.......................................... 49 1.3.2. A VÉGRENDELETI TANÚK SZEREPE ........................................................................................................ 51 1.4. A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚIRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK ..................................... 52 1.4.1. A TANÚK SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK ...................................................................... 52 1.4.2. A TANÚ VAGY HOZZÁTARTOZÓJA JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRŐL, TOVÁBBÁ ANNAK ORVOSLÁSÁRÓL ............................................................................................................................................. 54 1.5. A SZÓBELI VÉGRENDELET LÉTREJÖTTÉNEK IDŐPONTJA ........................................................................... 54

3

1.6. AZ ALAKI OKBÓL ÉRVÉNYTELEN ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETTEL EGYIDŐBEN TETT SZÓBELI VÉGRENDELET ÉRVÉNYESSÉGÉNEK FELTÉTELE ................................................................................................ 55 ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................................................................... 58 BIBLIOGRÁFIA ................................................................................................................................................ 59

4

Bevezetés A dolgozat témája a végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel a magánvégrendeletek érvénytelenségére. A dolgozat három fő részből tevődik össze. Az első részben kerül kifejtésre maga a végrendelet fogalma, valamint az egyes érvénytelenségre vezető okok összességükben történő áttekintése. Ezt követően a második rész tárgyalja az írásbeli végrendeleteket, majd végezetül a harmadik rész foglalkozik a szóbeli végrendeletekkel.

1. Rész

1. fejezet – Általános tudnivalók a végrendeletről

1.1. A végrendelet fogalma, végrendelkezés joga általánosságban A végrendelet fogalmának meghatározásánál a végintézkedésnek a törvényben meghatározott 3 formájából kell kiindulnunk. Ezen típusokban közös, hogy mindegyik az örökhagyó jogügyletének minősül, ill. az örökhagyó halála esetére rendelkezik a vagyonáról vagy annak egy részéről méghozzá azzal a feltétellel, hogy a juttatásban részesülő személy őt túléli. 1 A végintézkedés lehet egyoldalú, valamint többoldalú jogügylet.2 Az előbbi esetben végrendeletről, míg az utóbbiban öröklési szerződésről, ill. halál esetére szóló ajándékozásról is beszélhetünk.3 A végintézkedésen alapuló öröklés az öröklés elsődleges formája, hiszen törvényes öröklésre csak akkor kerül sor, ha nincs végintézkedés, vagy ha van ugyan, de az érvénytelen vagy hatálytalan, vagy az érvényes és hatályos ugyan, de nem terjed ki az örökhagyó egész vagyonára.4 A végrendelet speciális jellegű, mivel az egy olyan végintézkedés, amelyhez mint az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatához nincs szükség az örökös beleegyezésére, ill. az örökhagyó által bármikor visszavonható.5 A személyes jelleg miatt az örökhagyó nem bízhatja másra, hogy saját belátása szerint döntsön a hagyaték 1

Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/ 3 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), a törvény indoklása, Cd Complex Jogtár; a Ptk. 623.§ - hoz fűzött indoklása 4 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 67.oldal) 5 http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 2

5

sorsáról.6 Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához tehát legalább az szükséges, hogy az külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó. Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet nem fosztja meg jogi lététől, csupán érvénytelenné teszi.7 A végrendelet érvénytelenségét pedig a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, ill. arra csak az hivatkozhat, aki annak folytán örökölne vagy tehertől mentesülne.8 Ilyen pl. aki az örökhagyó korábbi végrendelete értelmében kötelmi hagyományra jogosult, ill. a korábbi végrendelet érvénytelenségére az alperes kifogásként is hivatkozhat.9 Fontos említést tenni a végrendeleti öröklés körében a favor testamenti elv érvényesüléséről. Ez az általános elv a végrendelet tárgyához, vagyis az örökhagyó vagyonához, ill. annak egy részéhez kapcsolódik.10 Ekkor a bíróság a végrendeletet az örökhagyó feltehető akarata szerint köteles értelmezni.11 A végrendelet az egyik legszemélyesebb jogügyletek egyike, mivel azt csupán csak személyesen lehet tenni. Ez a szabály a Ptk. 219.§ alóli kivételként a végintézkedés minden formájára vonatkozik (Ptk. 656 § és 659.§). Tehát az örökhagyó helyett a végrendelkezési jogot sem meghatalmazottja, sem pedig törvényes képviselője nem gyakorolhatja.12 Az öröklési képességgel ellentétben, végintézkedés tételéhez nem elég csupán a jogképességgel rendelkezni, ahhoz legalább korlátozott cselekvőképesség szükséges. Éppen ezért a végintézkedési képesség a polgári jogi cselekvőképességgel rokon fogalom.13

1.2. A végrendeletek érvénytelensége általánosságban A végrendelet érvényesülésének 2 jogi akadálya lehet; az egyik az érvénytelenség, a másik pedig a hatálytalanság.14 A kettő elhatárolásának nagy jelentősége van, mind a jogi hatásuk, mind a következményük szempontjából.15 Érvénytelenség esetén a végrendelet, ill. annak valamely intézkedése kezdettől fogva fogyatékosnak számít, hiszen nem felel meg a törvény 6

Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 75.oldal) 7 PK. 85 sz. állásfoglalás 8 Ptk. 653.§. 9 http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html 10 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 94.oldal) 11 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 194.oldal) 12 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 22.oldal) 13 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 66.oldal) 14 Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár 15 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 84.oldal)

6

előírásainak, sőt kifejezetten a törvény tilalmába ütközik. Éppen ezért megtámadás esetén sem érvényesülhet. Szemben a hatálytalanság esetével, amelynél a végrendelet érvényesen létrejött, s az, ill. annak valamely rendelkezése a törvényben meghatározott, a végrendelet megalkotása után bekövetkezett okokból megtámadás folytán csak utólag veszti el érvényét.16 Az öröklési jog szabályozása ugyanis az érvénytelenség körében nem tesz különbséget semmisségi és megtámadhatósági okok között, hanem egységesen a végrendelet érvénytelenségéről rendelkeznek.17 A Ptk. 653-654.§ rendelkezik a megtámadás szabályiról. A továbbiakban, ezen érvénytelenségi okokat fogom ismertetni, hogy egy átfogó képet adjak a végrendeletek érvénytelenségét illetően.

2. fejezet - A végrendeletek érvénytelenségét eredményező okok

2.1. Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiánya miatt18

2.1.1. Cselekvőképtelen személy Érvénytelen a cselekvőképtelen személy bármely formában tett végrendelete.19 A Ptk. a cselekvőképtelenség 3 típusát különbözteti meg.20 -

cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be.21

-

cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.22

-

gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.23

Cselekvőképességet kizáró gondokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – állandó jelleggel teljesen hiányzik.24 25 16

Gellért György: A végrendelet érvénytelensége, a Ptk. magyarázata 1998 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 166.oldal) 18 Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya miatt 19 http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 20 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 159.oldal) 21 Ptk. 12/B § (1) bek. 22 Ptk. 15.§ (1) bek. 23 Ptk. 17.§ (1) bek. 24 Ptk. 15.§ (4) bek 17

7

Cselekvőképtelen az a 14. életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.26 27 A megfelelő életkor hiánya miatti cselekvőképtelenség nem igényel különösebb magyarázatot. A cselekvőképtelen állapot állandó és átmeneti jelleggel is fennállhat. A törvény alapján a cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el, valamint azon nagykorú jognyilatkozata is semmis, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett; nevében gondnoka jár el. Hangsúlyozni

kell,

hogy

a

cselekvőképességnek

a

végrendelkezés

időpontjában

(végrendeletnek megfelelő alakiságok betartásával történő aláírásakor, ill. szóbeli végrendelet kinyilvánításakor,

elhangzásakor)

kell

fennállnia.

Nincs

lehetőség

a

végrendelet

érvényességének megállapítására abban az esetben sem, ha a cselekvőképtelen örökhagyó rendelkezése emberi kapcsolataira, személyes körülményeire tekintettel indokolt és okszerű volt.28 Ugyanis, a gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát – végintézkedés kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.29 A gondnokság alá helyezés nélkül is fennálló cselekvőképtelenség, vagyis a belátási képesség teljes hiányának megállapítása elmeorvosi szakkérdés.30 „Ekkor a bíróság az elmeállapot vizsgálatára igazságügyi elmeorvos szakértőt vagy elmegyógyász szakorvost rendel ki. Az orvosszakértő ilyen esetekben azt vizsgálja, hogy az adott személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása folytán állandó jelleggel teljesen hiányzott-e, illetőleg a belátási képessége ezen elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent-e.”31 A cselekvőképtelenség folytán érvénytelen végrendelet egy esetben orvosolható.32 Eszerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy

25

A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 167.oldal) Ptk. 12/B § (2) bek. 27 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 153.oldal) 28 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 77.oldal) 29 Ptk. 17.§ (3) bek. 30 Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság alá helyezés nélkül 31 2/1988. (V.19.) IM rendelet 52.§ 32 Közjegyzők Közlönye 1998/7-8.sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél 26

8

végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.33

2.1.2. Korlátozottan cselekvőképes személy A korlátozott cselekvőképességnek 2 eset van:34 -

korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött.35 A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. 36 37

-

korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.38 Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, ill. egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.39 40

A törvény azonban meghatároz ezen általános szabályok alól is egy kivételt. 41 Eszerint a korlátozottan

cselekvőképes

személy

csak

közvégrendeletet

tehet;

végrendelete

érvényességéhez pedig sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyására nincs szükség.42 Ebből az is következik, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy végakaratát sem írásbeli magánvégrendelet, sem pedig szóbeli végrendelet formájában nem teheti meg érvényesen.43 A gyakorlatban problémát okozhat a nagykorú személy korlátozott cselekvőképességének megállapítása (BH2000/439). Ugyanis a nagykorú személy belátási képességének csökkent volta önmagában a jogkövetkezmények alkalmazásához nem elegendő, szükséges még, hogy a bíróság jogerős ítélettel a nagykorú személyt a jogszabályban meghatározott valamely okból 33

Ptk. 648.§ A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 174.oldal) 35 Ptk. 12/A § (1) bek. 36 Ptk.12.§. 37 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 150.oldal) 38 Ptk. 14.§ (1) bek. 39 Ptk. 14.§ (4). bek. 40 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 161.oldal) 41 Ptk. 624.§ (2) bek. 42 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 158.oldal) 43 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal) 34

9

cselekvőképességet

korlátozó

gondnokság

alá

helyezze.44

Következésképpen

nincs

jelentősége annak, hogy a végrendelkezéskor az örökhagyó belátási képessége csökkent volt-e avagy sem (természetesen csakis a cselekvőképtelenséget el nem érő mértékben) (BH1998/12/590).

2.1.3. Vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy A Ptk. 624. § (3) bek. értelmében a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.45

2.1.3.1. Vak személy Láthatjuk a különbséget a 624.§ (2) és (3) bek. között a jogkövetkezmények tekintetében; míg a korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, addig a vak személy nem csupán közvégrendeletet, hanem akár szóbeli magánvégrendeletet is tehet. 46 Ennek oka, hogy a vakság egy testi fogyatékosság, így nem érinti a cselekvőképességet.47

2.1.3.2. Írástudatlan személy Ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint a vak személyre. 48 Pl. írástudatlannak minősül az is, aki csak a nevét tudja aláírni és esetleg a nyomtatott betűjelek elolvasására is képes, azonban írni nem tud.49

2.1.3.3. Olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy Ebben az esetben is ugyanaz a szabály érvényesül, mint a vak, ill. írástudatlan személy esetében. A törvény ebben ez esetben vagylagos feltételt ír elő. Olvasásra képtelenség például, ha a látáscsökkenés olyan mértékű, amely miatt az örökhagyó nem képes az írott szöveg elolvasására.50 Ennek oka lehet végleges látásromlás, de akár egy szemműtét is, amely viszont csak ideiglenesen idézi elő az olvasásra képtelen állapotot.

44

A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 162.oldal) Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 66.oldal) 46 Ptk. 624.§ (3) bek. -hez fűzött indoklása 47 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 175.oldal) 48 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 81.oldal) 49 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 41.oldal) 50 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2129. oldal) 45

10

Hangsúlyozni kell, hogy a látásképesség fokozatos csökkenése, ill. a segédeszközök hiánya általában nem érinti az örökhagyó azon képességét, hogy valamely okiraton a nevét alá tudja írni.51 Különbséget kell tennünk az olvasásra képtelenség valamint az aláírásra képtelenség között. Míg az előbbi a látás hibája miatt következik be, addig az utóbbi nem más, mint az egyébként írástudó embernek a végrendelkezés idején fennálló állapota, amely miatt fizikailag nem képes írni.52 Ennek oka lehet maradandó testi fogyatékosság, mint pl. a kéz elvesztése vagy lebénulása, illetőleg lehet egy átmeneti állapot, mint pl. a kéz sérülése. A gyakorlatban előfordul, hogy az idős vagy beteg, legyengült személyek aláírása kusza, nehezen olvasható, ill. halvány.53 Ez azonban nem jelent aláírásra képtelenséget.54 2.1.4. Süket vagy süketnéma személy Érvénytelennek minősül a néma és a süketnéma személy jelbeszéddel kifejezésre juttatott szóbeli végrendelete.55 A teljes cselekvőképességgel rendelkező, de süket vagy süketnéma személyek írásban bármilyen formában végrendelkezhetnek: közvégrendeletet tehetnek vagy az írásbeli magánvégrendelet bármely fajtájában kinyilváníthatják végakaratukat.56 Ezen személyek csak írásban vagy jelbeszéddel tudnak „kommunikálni”, így egyértelmű, hogy végakaratukat nem tudják végig szóban előadni.57 A jelbeszéd pedig nem minősül szóbeli közlésnek.58

2.2. Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt

2.2.1. A végintézkedés személyhez kötöttsége Ezzel a kérdéssel az 1. rész 1. fejezetének 1.1. pontjában már foglalkoztunk, így itt részletekbe menően nem fejteném ki, csupán 1-2 kiegészítést fűznék hozzá. A Ptk. 623 § (2) bek. alapján érvénytelen az a végrendelet, amelyet az örökhagyó nem személyesen tett, vagy amelyben másra bízta valamely végrendeleti rendelkezés megtételét. Hangsúlyozni kell, hogy

51

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2130. oldal) 52 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 44.oldal) 53 Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 54 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 83.oldal) 55 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal) 56 A Ptk. 624.§ (3) bek. –hez fűzött indoklás 57 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 66.oldal) 58 http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet

11

ez az öröklési jogi általános jogelv ugyanakkor nem zárja ki, hogy az örökhagyó a végintézkedés elkészítésére közvetítő útján kérjen fel más személyt (pl. az írásbeli feljegyzéseit az örökhagyó átadja a közvetítőnek).59

2.2.2. Érvénytelen a közvégrendelet: -

2.2.2.1. a Ptk. 625. § (1) bek. értelmében, ha azt nem a hatáskörében eljáró közjegyző vagy bíróság készítette.

A közvégrendelet nem más, mint egy közokirati formában készített végrendelet.60 Ilyen okiratot a közjegyző, mint a közokirat készítésére feljogosított hatóság adhat ki elsősorban. Erre a közjegyzőt a Ktv. 1 §- a hatalmazza fel, miszerint az állampolgárok és jogi személyek részére a jogügyletekről, jogi jelentőségű tényekről közokiratot készít. A közjegyző tevékenységét csak illetékességi területén végezheti.61 Ugyanakkor annak semmi akadálya, hogy a bárhol lakó ügyfél felkeresse azt a közjegyzőt, akit akar és annál készíttessen közvégrendeletet.62 A törvény értelmében másodlagosan a bíróság adhat ki közvégrendeletet, azt azonban nem határozza meg, hogy ez melyik bíróság hatáskörébe tartozik.63 A Ptké. 1. 71 §- a értelmében azonban közvégrendeletet helyi (városi, fővárosi kerületi) bíróság előtt lehet tenni.

-

2.2.2.2. a Ptk. 625. § (2) bek alapján, ha azt olyan személy készítette, aki az örökhagyónak, vagy az örökhagyó házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.

A törvény 2 összeférhetetlenségi okot határoz meg a közreműködő személyek elfogulatlanságának biztosítására. 64 A, a Ptk. 625. § (2) bek. értelmében nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja, vagy gondnoka.

59

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 22.oldal) Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 69.oldal) 61 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2132. oldal) 62 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 46.oldal) 63 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 70.oldal) 64 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 46.oldal) 60

12

Az érvénytelenség oka önmagában a családi kapcsolat fennállása, ami az egész végrendeletet érvénytelenné teszi, a törvény egyéb feltételt nem kíván meg.65 A Ptk. 685. § b, pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. B, a Ptk. 625. § (3) bek. szerint érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól. Ez a rendelkezés az előzővel szemben csupán részleges érvénytelenséget eredményez, ugyanis csak az ilyen személy javára szóló juttatás lesz érvénytelen, a közvégrendelet többi része érvényben marad.66 A törvény a közreműködő személy fogalmát kifejezetten nem határozza meg.67 A Ptk. 625.§ (3) bekezdéséhez fűzött indoklás a közvégrendelet tételében közreműködő személyként jelöli meg a közjegyzőt, a bírót, a végrendelet fogalmazóját, szerkesztőjét, ill. leíróját. Tehát a végrendelet fogalmazása, szerkesztése, leírása közreműködésnek minősül, függetlenül attól, hogy a közreműködő személynek a végrendelet tartalmának kialakításában volt-e szerepe.68 A bírói gyakorlat ezen magatartások megítéléséhez nyújtott segítséget, amikor kimondta, hogy mindig közreműködőnek kell tekinteni azt, aki a végrendelet elkészítésében tevékenyen, olyan mértékben vesz részt, hogy a végrendelet tartalma tekintetében meghatározó szerepe van.69

-

2.2.2.3. a Ptk. 626. § alapján, ha nem felel meg a közvégrendelet alakiságaira vonatkozó szabályoknak.

A Ptk. kifejezetten nem határozza meg a közvégrendelet alakisági szabályait, hanem azokra a Ptk. 626.§ alapján a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.70 A közjegyzői okiratokra vonatkozó rendelkezéseket pedig az 1991. évi XLI. tv. (Ktv.) 111- 132. § -ai tartalmazzák. A Ktv. 133.§ (1) bek. a végintézkedések valamennyi típusát (közjegyzői okiratba foglalt végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló 65

A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 177.oldal) A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2134. oldal) 67 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 100.oldal) 68 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 98.oldal) 69 A Ptk. 625.§ (3) bek.- hez fűzött indoklása 70 A Ptk. 626.§ -hoz fűzött indoklása 66

13

ajándékozás) szabályozza, amikor kimondja, hogy ezek érvényességéhez az általános érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék. A közvégrendelet készítésére vonatkozó rendelkezéseket a visszavonásra is alkalmazni kell.71 Ha a végrendelkező ugyanazon közjegyző előtt vonja vissza végrendeletét, aki azt készítette, akkor a visszavonás tényét a közjegyző a közvégrendeletre vezetett záradékban rögzíti.72 Egyéb esetekben a közjegyző a végrendelet visszavonásáról külön közjegyzői okiratot készít.73

2.2.3. Érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet: -

2.2.3.1. a Ptk. 627.§ alapján, ha olyan nyelven tették, amelyen a végrendelkező nem ért és amelyen írni, ill. olvasni nem tud

-

2.2.3.2. a Ptk. 628. § (3) bek. alapján, ha gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel, vagy számjegyírással készült

-

2.2.3.3. a Ptk. 629.§ (1) bek. értelmében érvénytelen, ha abból végrendeleti minősége nem tűnik ki

-

2.2.3.4. a Ptk. 629. § (1) bek. szerint érvénytelen, ha abból keltének helye és ideje nem tűnik ki

-

2.2.3.5. a Ptk. 629.§ (1) bek alapján érvénytelen, ha azt az örökhagyó nem írta alá

-

2.2.3.6. a Ptk. 629.§ (2) bek. nyomán, ha több különálló lapból áll és minden lapját nem látták el folyamatos sorszámozással, továbbá az örökhagyó és – allográf végrendelet esetében – két tanú aláírásával

-

2.2.3.7. a Ptk. 629.§ (1) bek. a, pontja értelmében, ha – holográf végrendelet esetében – teljes szövegét nem az örökhagyó sajátkezűleg írta és 2 tanú nem írta alá

-

2.2.3.8. a Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja alapján, ha – allográf végrendelet estében – 2 tanú az arra irányadó szabályoknak megfelelően nem írta alá

-

2.2.3.9. a Ptk. 631.§ szerint, ha – allográf végrendelet esetében – olyan tanú írta alá, aki a törvény kizáró rendelkezése folytán tanúként nem működhet közre

71

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2135. oldal) 72 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 52.oldal) 73 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2136. oldal)

14

-

2.2.3.10. a Ptk. 629.§ (1) bek. c, pontja értelmében, ha – közjegyzőnél letett végrendelet esetében – az örökhagyó azt nem személyesen adta át a közjegyzőnek, vagy az eljárás nem felet meg az alakszerűségeknek

Ezzel a kérdéskörrel részletesen és példákkal illusztrálva a 2. részben foglalkozom.

2.2.4. Érvénytelen a szóbeli végrendelet: -

2.2.4.1. a Ptk. 634.§ alapján, ha az örökhagyó nem volt életet fenyegető rendkívüli helyzetben

-

2.2.4.2. a Ptk. 634.§ értelmében, ha az örökhagyó írásbeli végrendeletet jelentékeny nehézség nélkül tehetett volna

-

2.2.4.3. a Ptk. 635.§ (1) bek. szerint, ha az örökhagyó nem végakaratát nyilvánította ki, hanem csak végrendelkezési szándékáról tett említést

-

2.2.4.4. a Ptk. 635.§ (1) bek. értelmében, ha az örökhagyó végakaratát teljes terjedelmében szóban nem mondta el, ill. azt nem a tanúk által értett nyelven tette

-

2.2.4.5. a Ptk. 635. § (1) bek. alapján, ha az nem 2 tanú együttes jelenlétében hangzott el

-

2.2.4.6. a Ptk. 635.§ (2) bek. szerint, ha a tanúk a törvény kizáró rendelkezése folytán tanúként nem működhettek közre

Ezzel a kérdéskörrel is az előzőhöz hasonlóan a későbbiekben, mégpedig a dolgozat 3. részében foglalkozom részleteiben.

2.2.5. A közös végrendelet érvénytelensége A törvény alapján 2 vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.74 Korábban a házastársak körében a törvény elismerte a közös végrendeletet. 75 Ez a gyakorlatban egy okiratba foglalt két végrendeleti nyilatkozat volt, amely általában egymásra 74

Ptk. 644.§

15

tekintettel tett intézkedéseket tartalmazott (pl. egymásnak kölcsönös örökössé nevezése, bizonyos személyek juttatásban részesítése egymás érdekeire tekintettel), de tartalmazhatott egymástól független intézkedéseket is.76 Azonban a közös végrendelettel szemben abból az okból merült fel kifogás, hogy a felek kölcsönösen tudják egymást ígéretükkel befolyásolni és ezáltal egymástól indokolatlan előnyt kicsikarni, akár saját maguk, akár az általuk részesíteni kívánt más személy részére.77 Következésképpen mind elméleti, mind gyakorlati oldalról nézve, a közös végrendelet egy nem kívánatos formának minősül.78 A Ptk. éppen ezért a közös végrendeletet már a házastársak körében is érvénytelennek nyilvánította.79 A törvény ebben a körben egy kivételt határozott meg. Ugyanis a házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek 3. személlyel ilyen szerződést.80

2.3. Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt

2.3.1. a Ptk. 625.§ (3) bek. alapján érvénytelen a közvégrendeletben tett az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól (Az 1. rész 2. fejezetén belül a 2.2.2.2. pont B, betűjellel jelölt szakaszban már kifejtésre került.) 2.3.2. a Ptk. 632.§ értelmében érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet tételében közreműködő személynek, valamint a tanúnak, ill. ezek hozzátartozóinak javára szóló juttatás, ha az nem törvényben megszabott feltételeknek megfelelően történt (A 2. rész 1. fejezetének 1.7. pontjában látható részleteiben.) 2.3.3. a Ptk. 635.§ (2) bek. szerint érvénytelen a szóbeli végrendelet tanújának, ill. hozzátartozóinak javára szóló juttatás, ha az nem a törvényben megszabott feltételeknek megfelelően történt (A 3. rész 1. fejezetében az 1.4. alatt részletesen kifejtve.)

75

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2221. oldal) 76 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 203.oldal) 77 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 78 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 88.oldal) 79 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 203.oldal) 80 Ptké. 73.§

16

2.3.4. a Ptk. 645.§ (1) bek. alapján érvénytelen az utóörökösnevezés A törvény értelmében érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben, vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel.81 Akkor beszélhetünk utóöröklésről, ha az örökhagyó úgy nevez meg egy örököst (ún. előörököst)

a

végrendeletében,

hogy

őt

meghatározott

esemény

vagy

időpont

bekövetkezésével egy másik örökös (ún. utóörökös) váltja fel.82 Tehát az örökhagyó vagyona feletti rendelkezési joga nem csak a halála esetére, hanem a halála utáni időre is meghosszabbodik.83 Eszerint az örökhagyónak túlzott végrendelkezési szabadságot biztosít, ami egyben korlátozza az előörökös tulajdonjogát is.84 Az utóöröklés általános tilalma mellett azonban, a törvény az utóörökösnevezést bizonyos feltételek fennállása esetén elismeri helyettes örökösnevezésként, továbbá megengedi az utóhagyomány rendelést is.85 2.3.4.1. utóörökösként nevezett személy, mint helyettes örökös Ugyancsak a Ptk. 645.§ (1) bek. második mondata alapján az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés, mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak (a Ptk. 640.§ alapján).86 Amennyiben az örökhagyó haláláig az első helyen megnevezett örökös (előörökös) kiesik az öröklésből, az utóörökösként megnevezett személy, mint helyettes örökös fog örökölni a helyettes örökösökre vonatkozó rendelkezések értelmében.87 2.3.4.2. a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelés (utóhagyomány) Az utóöröklés tilalma alól a Ptk. 645.§ (2) bekezdése meghatároz egy kivételt, amely nem zárja ki az örökhagyó halálát követő feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést. Ennek indoka, hogy míg az utóöröklési jog az egész hagyatéki vagyont terheli, ami indokolatlanul korlátozza az előörökös végrendelkezési szabadságát, addig a hagyomány tárgyára vonatkozó ilyen rendelkezés a gyakorlatban nem tekinthető az előörökös

81

Ptk. 645.§ (1) bek. Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 83 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 218.oldal) 84 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 85 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2225. oldal) 86 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 172.oldal) 87 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 219.oldal) 82

17

végrendelkezési szabadságának korlátjaként.88 Erre példa, hogy „az aranygyűrűm a keresztfiamé lesz, amennyiben sikeres érettségit tesz”.89 Az utóhagyományosnak tehát a hagyomány tárgyára ún. várományi joga van, amely a feltétel ill. esemény bekövetkeztével kel életre.90 Ezekben az esetekben a Ptk. 645.§ (2) bek. alapján az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal – a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig – sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Pl. a hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlannyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.91 Ha azonban a hagyomány tárgya nem ingatlan, hanem más vagyontárgy és azt az örökös az elidegenítési tilalom megszegésével másra átruházta, az utóhagyományos felléphet annak megszerzőjével szemben is.92 Ez alól a Ptk. 645.§ (2) bekezdése fogalmaz meg egy kivételt, méghozzá, ha a hagyomány tárgyát harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg, ugyanis ilyenkor az utóhagyományos csak az örökössel szemben érvényesítheti kártérítési igényét.

2.3.5. a Ptk. 646.§ értelmében érvénytelen az örökhagyó halálakor még nem létező személy örökössé nevezése Érvénytelen annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant.93 Ezen rendelkezés indokául az ember jogképességének szabályai szolgálnak. A Ptk. 9.§ alapján a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjáról kezdve illeti meg. A Ptk. 673.§ (1) bek. azonban úgy rendelkezik, hogy az örökség az örökhagyó halálával nyílik meg. Ugyanis a magyar jogrendszer az ipso iure öröklés elvét vallja, valamint tiltja az utóöröklést.94 Tehát nem ismeri el az uratlan hagyatékot, így a hagyaték megnyílásakor a törvényes öröklés rendje érvényesül, aki pedig az örökhagyó halála után fogan, az utóörökösnek tekinthető.95 Ugyanakkor ez a rendelkezés nem zárja ki a méhmagzat örökössé nevezését.96 Lényege, hogy akkor is érvényesül, ha a végrendelet alkotásakor még nem fogant meg, viszont a fogantatás

88

A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 205.oldal) Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 173.oldal) 90 Gellért György: Az utóhagyományos várományának biztosítása, a Polgári Jogi Törvénykönyv magyarázata, 1998 91 Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 92 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 79.oldal) 93 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 89.oldal) 94 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 205.oldal) 95 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 96 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 220.oldal) 89

18

még az örökhagyó halála előtt megtörtént.97 Gyakori az az eset, amikor az örökhagyó egy meghatározott személy még meg sem fogant születendő gyermekét nevezi meg örököséül, vagy a megnevezett örökös kiesése esetén, helyettes örököséül.98 Pl. „örökösöm legyen unokaöcsém születendő gyermeke” vagy „minden vagyonom az egyetlen húgomé legyen, ha azonban előbb halna meg, mint én, akkor helyettes örökösként örököljön születendő gyermeke”.99

2.3.6. a Ptk. 647.§ (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A jogszabályhely további rendelkezése, hogy a feltétel érvénytelensége azonban nem érinti a végrendeleti rendelkezés érvényességét, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést feltétel nélkül nem tette volna meg.100 Az örökhagyó a hagyatékból való részesítést végrendeletében feltételhez is kötheti.101 A Ptk. 228.§ (1) bek. szerint felfüggesztő feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tette függővé. Míg a Ptk. 228.§ (2) bek. értelmében bontó feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának megszűntét tette függővé bizonytalan jövőbeni eseménytől. Abban az esetben is feltétel mellett való részesítésről beszélhetünk, amikor az örökhagyó olyan vagyontárgyat vagy követelést hagy az örökösre, amelynek jogi sorsa még nem dőlt el véglegesen (BH1982/2/47).102 A Ptk. 647.§-a értelmében tehát az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételek önmaguk érvénytelenek és nem érintik a végrendelet érvényességét. Ez alól az egyetlen kivétel, ha az örökhagyó ezen érvénytelen feltétel nélkül nem végrendelkezett volna.103

2.3.7. a Ptk. 647.§ (2) bek. szerint meghatározott jogellenes feltétel jogkövetkezményei Eszerint a jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.104 Úgy kell tekinteni, mintha azt az 97

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2227. oldal) 98 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 99 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 176.oldal) 100 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 206.oldal) 101 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2228. oldal) 102 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2228. oldal) 103 A Ptk. 647. § –hoz fűzött indoklása

19

örökhagyó ki sem kötötte volna és így a megnevezett örökös a végrendelet alapján örököl. 105 Ilyenkor tehát akkor is érvényesnek minősül a végrendeleti részesítés, ha az örökhagyó a jogellenes bontó feltétel nélkül ezt a rendelkezést nem tett volna meg.106 Ezt a szabályt az utóöröklés tilalma indokolja, így az örökhagyó halála utáni olyan feltétel érvénytelen, amelynek bekövetkezése vagy meghiúsulása valakinek az örökösi minőségét megszüntetné.107 Azonban nem érvénytelen akkor, ha hagyomány függ a feltételtől.108 Míg tehát a Ptk. 647.§ (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel esetén csupán a feltétel lesz érvénytelen, maga a végrendelet érvényes marad, addig a jogellenes felfüggesztő feltétel a végrendeleti részesítést érvényteleníti.

2.4. Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt Mint az már korábban is megállapításra került, a végrendelet egyfajta akaratnyilvánítás, mégpedig egy egyoldalú jognyilatkozat.109 A Ptk. a végrendeleti akarat fogyatékosságával kapcsolatos szabályozás tekintetében az akarati elvet juttatja érvényre, az élők közötti jognyilatkozatokra vonatkozó nyilatkozati elv érvényesülésével szemben.110 Ugyanis az a személy, aki jogát az örökhagyó egyoldalú akaratára alapítja, ez a joga csak annyiban áll fenn, amennyiben az az örökhagyó meghamisíthatatlan és valódi akaratának megfelel.111 Az akarati elvből következik, hogy az örökhagyói akarat fogyatékosságának nem kell lényeges körülmény tekintetében fennállnia (amit a törvény az élők közötti jognyilatkozatok esetében

megkíván),

hanem

csupán

az

a

körülmény,

hogy

az

örökhagyó

akaratelhatározásának indokai nem fedik a valóságot, megalapozza a végrendeleti rendelkezés érvénytelenségét.112 Az akarati hibák közös szabálya, hogy az örökhagyói akarat fogyatékossága csak annak a végrendeleti rendelkezésnek az érvénytelenségét eredményezi, amelyre vonatkozóan fennáll.113 104

A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 206.oldal) Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 89.oldal) 106 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 221.oldal) 107 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html 108 Ptk. 647.§-hoz fűzött indoklása 109 Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 110 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal) 111 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 112 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2231. oldal) 113 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 226.oldal) 105

20

A többi érvénytelenségi okkal szemben a végrendelkezési akarat fogyatékossága miatti érvénytelenség orvosolható.114 A Ptk. 649.§ (2) bek. szerint ugyanis az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja. Ez az egyetlen kivétel az érvénytelenség általános szabályai alól, hiszen a Ptk. nem ad lehetőséget az érvénytelen végrendeletek hibájának utólagos orvoslására.115 A törvény csak azt teszi lehetővé, hogy az örökhagyó egy újabb, hibátlan végrendeletet készítsen.116 Lássuk részletesen az akarati fogyatékosság eseteit.

2.4.1. a Ptk. 649. § (1) bek. a, pontja alapján az örökhagyó tévedése vagy a végrendeleti akarat hiánya miatti érvénytelenség. Ennek értelmében érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni. 117 2.4.1.1. a nyilatkozat tartalmában való tévedés Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó mást nyilvánított ki végrendeletében, mint amit valójában akart, tehát nyilatkozata nem fedi az akaratát.118 Pl. eltévesztette a rendelkezést, félreértett valamit. A Ptk. külön nem emeli ki a megtévesztés esetét, azonban az a végrendelet is érvénytelennek minősül, amely az örökhagyó megtévesztésével keletkezik, feltéve persze, hogy a megtévesztés döntő szerepet játszott az örökhagyó elhatározásában, méghozzá intézkedést egyébként nem tett volna.119 2.4.1.2. az örökhagyó nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni Az érvénytelenség ezen esete magában foglalja a végrendelkezési akarat teljes hiányának minden fajtáját. Ideértve a fizikai kényszert, a tréfából tett végrendeletet, valamint a színlelt nyilatkozatot is.120

114

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2237. oldal) 115 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 116 Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 117 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 118 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 226.oldal) 119 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 227.oldal) 120 Bacsó-Pallósi-Sőthné- Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (KJK 1984, 313.oldal)

21

2.4.2. a Ptk. 649.§ (1) bek. b, pontja értelmében az örökhagyó téves feltevése vagy utóbb meghiúsult várakozása miatti érvénytelenség Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította.121 2.4.2.1. az indokban való tévedés Téves az örökhagyó feltevése, ha pl. gyermekéről azért nem nyilatkozott, mert létezéséről nem tudott vagy a végrendelkezés után született gyermeke stb.122 A törvény ugyanis vélelmezi, hogy ezen tények tudatában az örökhagyó másképp rendelkezett volna. Téves feltevés okán megtámadható az a végrendelet, amelyet az örökhagyó arra tekintettel tett, hogy valaki más őt a végrendeletében juttatásban részesítette, de ez a másik személy hibájából meghiúsult.123 Téves feltevésnek minősül továbbá a téves jogi felvilágosítás is, amely nem valamilyen ténybeli körülményre, hanem a jogszabályok tartalmára vonatkozik, függetlenül attól, hogy a felvilágosítás kitől származik (munkakörében eljáró jogi szakértőtől vagy sem).124 2.4.2.2. az utóbb meghiúsult várakozás A gyakorlatban ebben az esetben az örökhagyó jellemzően azért végrendelkezik, mert a juttatni kívánt személytől meghatározott magatartás tanúsítását várja el (pl. segítséget, gondoskodást), de ezt a megnevezett személy nem teljesíti.125

2.4.3. a Ptk. 649.§ (1) bek. c, pontja szerint az örökhagyó jogellenes fenyegetése vagy tisztességtelen befolyásolása miatti érvénytelenség Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre.126 2.4.3.1. jogellenes fenyegetés

121

Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 227.oldal) 122 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 349.oldal) 123 Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 124 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2236. oldal) 125 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 227.oldal) 126 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal)

22

A jogellenes fenyegetés nem más, mint személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az örökhagyóban félelmet keltsen és ennek elkerülése végett tesz lelki kényszer hatására olyan végrendelkezést, amely nincs összhangban az akaratával. Ebben az esetben az örökhagyó akarata fogyatékos, hibás, szemben a fizikai kényszer esetével, ahol örökhagyói akaratról nem is beszélhetünk.127 2.4.3.2. tisztességtelen befolyás Itt is az örökhagyó akaratának manipulálásáról van szó, amely következtében ennek megfelelő végrendeleti intézkedést tesz.128 A befolyásnak pedig tisztességtelennek kell lennie, amely lehet az örökhagyó akaratára való minden ráhatás (pl. hízelgés, testi vagy szellemi gyengeség kihasználása stb.), amely az általános erkölcsi felfogás alapján az adott esetben meg nem engedettnek minősül.129 Hangsúlyozni kell azonban, hogy az érzelmi kötődésen alapuló befolyás nem minősül tisztességtelennek és nem szolgálhat a végrendelet érvénytelenségének alapjául.130 Ilyen kötődésnek tekinthető pl. a kiegyensúlyozott, szeretetteljes hozzátartozói viszony.131

3. fejezet - A végrendelet részleges érvénytelensége A Ptk. 652.§ alapján ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez – feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik – a többi rendelkezés érvényességét, ill. hatályát nem érinti.132 A Ptk. indoklása szerint ugyanis a végrendeleti rendelkezések általában nem állnak egymással annyira szoros kapcsolatban, hogy egyik rendelkezés nélkül az örökhagyó a másikat nem akarná. 133 Ugyanakkor a törvény előírja, hogy ez esetben az örökhagyó másként ne rendelkezzék.134 A „másként nem rendelkezés” általános elvét a Ptk. a végrendeletek körében több helyen is megfogalmazza: a Ptk. 632.§alapján az írásbeli magánvégrendeletnél való közreműködés esetében, a Ptk. 647.§ (1) bek. 127

Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2237. oldal) 129 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 228.oldal) 130 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 188.oldal) 131 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 189.oldal) 132 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2251. oldal) 133 Ptk. 652. §-hoz fűzött indoklása 134 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 228.oldal) 128

23

szerint az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételekkel kapcsolatban, ill. a Ptk. 649.§ (1) bek. értelmében a végrendeleti akarat fogyatékossága miatti érvénytelenség eseteiben.135 Azonban ezen rendelkezések mellett az érvénytelenség egyéb eseteiben is előfordulhat, hogy nem az egész végrendelet válik érvénytelenné, habár erre nincs konkrét jogszabályi utalás.136 Éppen ez tette szükségessé ezen általános szabály megfogalmazását.

2. Rész

1. fejezet - Az írásbeli magánvégrendeletek általános szabályai 3 fajtáját különböztethetjük meg a Ptk 629. § (1) bek. alapján: a, sajátkezűleg írt (holográf), b, más által – idegen kézzel – írt (allográf) , c, közjegyzőnél letett magánvégrendelet.137

1.1 Nyelvezet A Ptk. 627. §-a szabályozza, miszerint érvényesen csak olyan nyelven lehet írásbeli magánvégrendeletet tenni, amelyet egyrészt a végrendelkező ért, másrészt amelyen írni, ill. olvasni tud. Ezen feltételeknek azonban a törvény alapján együttesen kell fennállniuk.138 Ezen túlmenően más megkötést nem tartalmaz a nyelvre vonatkozóan, az lehet akár élő, akár holt nyelv is.139

1.2. Leírás módja A Ptk. 628. § (1) bek. szabályozza, hogy a végrendelkező az írásbeli magánvégrendeletet akár maga írhatja, akár mással írathatja. A végrendelkező szabadon dönthet, hogy melyik lehetőséget választja.140 Ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a végrendelkező egyebekben jogosult írásbeli magánvégrendeletet tenni.141 Tehát ebből a körből ki vannak zárva a korlátozottan cselekvőképes személyek, a vakok, írástudatlanok, továbbá azok, akik olvasásra

135

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 191.oldal) A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2252. oldal) 137 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 68.oldal) 138 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 52.oldal) 139 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 178.oldal) 140 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 71.oldal) 141 A Ptk. 628 . § (1) bek. –hez fűzött indoklása 136

24

vagy nevük aláírására nem képesek, hiszen ezen személyek írásban csak közvégrendeletet tehetnek.142 Korlátozottan cselekvőképes személy is beletartozhat kivételesen a „más” személy kategóriájába, ugyanis a törvény a magánvégrendelet leírójának személyét csak akkor értékeli, ha az örökhagyó a végrendeletében őt, vagy hozzátartozóját is juttatásban részesíti.143 Egyebekben a leíró személye az érvényesség szempontjából indifferens. Az érvényesség feltétele nem az, hogy a végrendelet tartalmát az örökhagyó szóban ismertesse, hanem az, hogy a végrendeletet az örökhagyó 2 tanú együttes jelenlétében aláírásával a saját végakaratának ismerje el. (BH1981/229) Az alakiság szempontjából különbséget kell tenni a leírás 2 módja között, mivel a törvény szigorúbban szabályozza a más által írt (allográf) végrendeletet, melynél 2 tanú alkalmazását írja elő.144 A törvény eltérő alaki kellékeket ír elő az örökhagyó által írt végrendeletre attól függően, hogy azt kézírással vagy gépírással írta.145 A Ptk. 628. § (2) bek. kimondja, hogy a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha a végrendelkezőtől származik. Ezen rendelkezés indoka, hogy nem alkalmas azon személy azonosítására, aki a végrendeletet írta. 146 Éppen ezért ezen esetben is 2 tanú aláírására van szükség, mint a más által írt végrendeletek esetén.147 Az írásbeli magánvégrendelet írásmódjával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azt csakis közönséges írással lehet írni.148 Ezt támasztja alá a Ptk. 628. § (3) bek. amikor kimondja, hogy a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.149 Az egyéb jel- vagy számjegyírás lehet például titkosírás vagy jelkulcs alapján történő írás, amelyek alkalmazása esetén kérdésessé válhat a jelek értelme, a más által írt végrendeletnél pedig vitássá válhat, hogy a végrendelkező helyesen ismerte-e meg a végrendelet jelekkel kifejezett tartalmát.150 Ellenben végrendeletet bármely nyelven lehet érvényesen tenni, hiszen az adott írásjelek az illető nyelv közönséges írásának felelnek meg.151 Ilyen pl. a cirill betűkkel írt orosz, bolgár végrendelet vagy a gót betűkkel írt 142

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2136. oldal) 143 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 55.oldal) 144 Ptk. 629. § (1) bek. b) pont 145 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) 146 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2137. oldal) 147 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 178.oldal) 148 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2138. oldal) 149 http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm 150 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 55.oldal) 151 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 173.oldal)

25

német végrendelet.152 A magyar szabályozásból viszont kitűnik, hogy a magyar nyelv közönséges írása a latin betűs írás, ezért más betűjelek használata (pl. cirill vagy gót betűk) érvénytelenné teszi a magyar nyelven írt végrendeletet.153

1.3. Az okirat végrendeleti minősége A Ptk. 629. § (1) bek. szabályozza az írásbeli végrendelet egyik érvényességi feltételét, vagyis azt, hogy magából az okiratból tűnjön ki annak végrendeleti minősége. Ezen a ponton utalnék vissza a végrendelet fogalmára, amelyet a PK 85. sz. állásfoglalás tartalmaz. (1. rész, 1. fejezet, 1.1. pontjában).154 A végrendeleti jelleg meglétéhez tehát nincs szükség magának a „végrendelet” szónak a használatára, elegendő, ha az örökhagyó által használt kifejezésből a halál esetére szóló rendelkezés kitűnik.155 Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság ítéletében, amikor az örökhagyó után egy sajátkezűleg írt és aláírt „Erzsikém” megszólítású néhány soros okirat maradt, amely az alábbiakat tartalmazta: „ha bármi történik velem, minden a magáé”. (BH1994/6/315). A végrendeleti minőség megállapítására alkalmas kifejezések pl. „az a kívánságom hogy egyetlen lányom örököljön” vagy „halálom esetén testvéremé legyen”. 156 Nem alkalmas viszont erre az örökhagyó által írt és aláírt irat, amelyben a következő szerepel: „a házat a feleségemnek adom”.157 Ebből ugyanis nem tűnik ki, hogy ez egy halál esetére szóló rendelkezés-e vagy pedig élők közötti átruházás.158

1.4. Keltezés helye, ideje A Ptk. 629. § (1) bek. további érvényességi kellékként megkívánja, hogy a végrendelet keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnjön.159 Ugyanis ezen kellékek esetleges hiánya az anyagi érvényesség kérdésében bizonytalanságot okozna (pl. több végrendelet

152

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 56.oldal) A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2138. oldal) 154 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 71.oldal) 155 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 168.oldal) 156 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 56.oldal) 157 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 57.oldal) 158 A Ptk. 629. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 159 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 88.oldal) 153

26

esetén melyik a későbbi, ill. a hatályos).160 Főszabály szerint a keltezés az okirat bármely részén lehet, persze ettől törvény eltérhet.161 Ennek értelmében a keltezés szerepelhet, akár a végrendelet végén, az aláírás előtt vagy amellett, vagy akár a végrendelet felső részén is.162

1.4.1. Keltezés helye A keltezés helyét a helység nevének feltüntetése jelöli.163 Nem szükséges a teljes név kiírása, ha a helység rövid elnevezése is közismert (pl. Budapest-Bp.) és ez a rövid forma nem téveszthető össze más helységnévvel.164 A bírói gyakorlat a lakcím feltüntetését is elfogadja, feltéve ha azt az örökhagyó a végrendelkezés helyének megjelöléséül szánta.165 Erre a végrendeleten való elhelyezéséből lehet következtetni.166 Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság ítéletében azon ügyben, amelyben az örökhagyó 2 helyen: végrendelete bevezető részében (szokásosan a személyazonosságot tanúsító adatok mellett), majd a végrendelet aláírását követően a keltezés időpontja előtt is feltüntette lakcímét. Az utóbbi pedig arra utal, hogy azt az örökhagyó a végrendelet keltezése helyének megjelöléseként szánta és ezért tüntette fel még egyszer (BH1992/4/246). Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította a végrendelet érvénytelenségét alaki okokra hivatkozva, mivel az örökhagyó a Budapest XIX. Leningen út 30. sz. ingatlan feltüntetésével a hagyatéki ingatlant kívánta meghatározni, éppen ezért ez nem minősülhet a keltezés helyének (Pfv. V.22.318/1996.) Egy másik ügyben az örökhagyó a végrendelet szövegében feltüntette saját lakcímét és az okiraton szintén szerepelt az ugyanazon a helységen lakó tanúk címe is. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során az ügyben korábban született jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és kimondta, hogy a végrendelet érvénytelen. Az indoklásban megerősítette a korábban eljáró bíróság azon álláspontját, miszerint a keltezés helye az okirat bármely részén lehet. Ellenben nem vették figyelembe, hogy a lakcím feltüntetése önmagában nem tekinthető a keltezés helyének. Az adott ügyben az örökhagyó a végrendelet bevezető részében, személyazonosságát tanúsító adatként tüntette fel lakcímét. Az pedig, hogy a tanuk

160

Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 169.oldal) 161 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 71.oldal) 162 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2139. oldal) 163 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 180.oldal) 164 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 58.oldal) 165 A Ptk. 629. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 166 http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/

27

feltüntették lakcímüket, az csupán a tanuk lakhelyének megjelölése volt, nem tekinthető a végrendelkezés helyének (BH1988/6/281.) A Legfelsőbb Bíróság szintén nem tekintette érvényesnek azon végrendeletet sem, amelyen a végrendelet tanúinak lakcíme mellett a végrendeletet készítő ügyvédnek a helység nevét is feltüntető cégbélyegzője is szerepelt. Mindez ugyancsak nem tekinthető a végrendelkezés helye megjelölésének és ezen alakisági hiányosság sem korrigálható bizonyítási eljárás lefolytatásával (Pfv. V.21.532/1993).

1.4.2. Keltezés ideje Az anyagi érvényesség szempontjából lényeges, hogy az időpont meghatározott napra vonatkozzon.167 Nem szükséges azonban ezt naptárszerűen – év, hónap, nap feltüntetésével – megjelölni, más módon is feltüntethető, feltéve ha abból az idő pontosan megállapítható (pl. 2004. Karácsony Szentestéje vagy 60. születésnapomon).168 Több napos ünnepeknél viszont pontosan meg kell határozni azt a napot, amely a keltezés idejének számít.169 Az elsőfokú bíróság egy adott ügyben megállapította, hogy egy más által írt, 1988.augusztus 18-i keltezésű végrendeletben a hónap és nap megjelölését nem a végrendelet szövegét leíró személy, hanem más személy, és nem a végrendelet szövegével egyidőben írta az okiratra, ezért az alaki hibában szenved. A végrendelet érvénytelenségét kimondó ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta. Kihangsúlyozta, hogy a keltezési hiánya nem pótolható azáltal, hogy azt utólag valaki ráírja a végrendeletre. Az aláírás idején fennálló alaki hiba csak úgy orvosolható, ha a kiegészítést az örökhagyó 2 tanú együttes jelenlétében ismét aláírja, amennyiben már aláírta, akkor az aláírást sajátjának ismeri el, valamint a tanúk is újból aláírják az okiratot. (BH1992/8/530).

1.4.3. A téves keltezés jogkövetkezménye A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a már elkészített végrendeletet, nem a keltezés napján, hanem az azt követő valamelyik napon írja alá az örökhagyó és a tanúk.170 S mint azt már korábban kifejtettük, a végrendelkezés az okirat aláírásával történik meg és jelen esetben

167

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 71.oldal) Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 170.oldal) 169 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 60.oldal) 170 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2140. oldal) 168

28

a végrendelet létrejöttének időpontja nem felel meg az okiraton feltüntetett időpontnak.171 A bírói gyakorlat egységes állásponton van abban a kérdésben, hogy a téves keltezés önmagában nem érvényteleníti a végrendeletet.172 Igaz, hogy a Ptk. 629. § (1) bek. szerint a végrendelet egyik érvényességi kelléke, hogy a keltének helye és ideje az okiratból kitűnjön, ez azonban csak azt jelenti, hogy ezen adatokat az okiratnak tartalmaznia kell. Ha ezeket az adatokat tartalmazza, akkor az az okirat érvényes, függetlenül attól, hogy a benne szereplő adatok tévesek-e.173 Tehát ezen adatok téves megjelölése önmagában alaki szempontból nem érvényteleníti a végrendeletet, csupán megnyitja az utat a valóságos adatok bizonyítása felé, amikoris a keltezés bizonyított valóságos helye és ideje akár a végrendelet anyagi jogi érvénytelenségét is eredményezheti.174 (BH1963/12/3787). Más a helyzet akkor, ha a végrendeletet nem az abban feltüntetett időpontban írták alá, viszont a tényleges időpontot nem lehet megállapítani.175 Ebben az esetben azonban feltételezi, hogy a bizonyítás eredményeként a végrendelkezés valóságos időpontja megállapítható lesz és ezen időponthoz képest minősül tévesnek a végrendeleten feltüntetett időpont.176 Ha azonban a bizonyítás eredményeként nem állapítható meg a valóságos időpont, akkor a végrendeleti keltezés nem tévesnek, hanem valótlannak minősül, hiszen ehhez képest a végrendelet keltezésének időpontja a végrendeletből nem tűnik ki (Pfv.V.23.020/1993).

1.5. Az örökhagyó sajátkezű aláírása Az írásbeli magánvégrendeletek mind a 3 típusánál érvényességi kellék, hogy azt az örökhagyó sajátkezűleg aláírja (Ptk. 629. § (1) bek.).177 Amennyiben az aláírás hiányzik, a végrendelet érvénytelen.178 Általánosságban az aláírás a végrendelet végén helyezkedik el, az ítélkezési gyakorlat azonban érvényesnek tekinti az aláírást abban az esetben is, ha az a

171

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 62.oldal) Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 89.oldal) 173 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2141. oldal) 174 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 170.oldal) 175 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 90.oldal) 176 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) 172

177

Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 171.oldal) 178 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2144. oldal)

29

végrendeleten bármely részén is van feltüntetve, feltéve, hogy az a végrendelet szövegétől elkülönült és aláírás jellegű.179 Ezt a szabályt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság, amikor az örökhagyó sajátkezűleg írt végrendeletét -, amelyet így kezdett: „Én T.J. végrendelkezem.”, majd leírta végakaratát, ezt követően pedig feltüntette a végrendelkezés helyét és idejét, azonban azt külön nem írta alá – alaki fogyatékosság miatt érvénytelennek nyilvánította. (BH1981/8/320). A törvény nem kívánja meg a családi és utónév együttes használatát, bár az aláírásnak ez az általános formája.180 A bírói gyakorlat érvényesnek tekinti, ha az örökhagyó csak az utónevét vagy annak családi kapcsolatban ismert becézett formáját használja, feltéve azonban, hogy abból a személyazonosság kétséget kizáróan megállapítható.181 A sajátkezű aláírás hiánya nem pótolható azáltal, ha az örökhagyó más személy aláírását a végrendeleti tanúk előtt sajátjának ismeri el (LB Pf.V.22.402/1993., Pfv.V.20.536/1995). Nem érvényességi feltétel viszont, hogy az aláírás jól olvasható legyen. 182 Ha az örökhagyó képes a nevét sajátkezűleg aláírni, azonban fizikai állapota vagy az aláírás körülményei miatt az aláírása nehezen olvasható, a lényeg, hogy megállapítható legyen, hogy megfelel azon alakisági követelménynek, hogy magától az örökhagyótól származik (Pfv. V.22.530/1994).183 Itt kell azonban megemlítenünk a napjainkra is kiható elektronikus, ill. digitális aláírás kérdéskörét. Ahhoz azonban, hogy tiszta képet kapjunk a végrendeletek és a digitális aláírás kapcsolatáról, szükség van a kulcsfontosságú tények ismertetésére, ill. digitális aláírás kialakulásának rövid áttekintésére. „Az eddigi gyakorlat alapján jól látható, hogy a hivatalos dokumentumokat kézjegyével látja el az, aki azt kiadta. Napjainkban a “kézjegyével látja el” kifejezés alatt szinte kizárólagosan aláírást értünk. A szerződéseket, birtokleveleket, hatósági engedélyeket és bizonyítványokat, adóbevallásokat, diplomákat, végrendeleteket, és hasonló okiratokat ma is papírra írják és aláírással, ill. pecséttel hitelesítik az okmányt. Az elektronikus információközlés gyors terjedésével azonban egyre több jogérvényes szerződést és egyéb dokumentumot továbbítanak távközlési rendszeren. Ezért volt szükség az elektronikus, ill. digitális aláírás létrehozására, mivel ezt alkalmazzák különböző dokumentumoknak a hagyományos aláírással, vagy a tanúkkal, ill. közjegyzővel megerősített hitelességű aláírással egyenértékű hitelesítésére.”184 179

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 63.oldal) 181 A Ptk. 629. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 182 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2144. oldal) 183 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 64.oldal) 184 http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf 180

30

A problémát eddig a törvényi szabályozás hiánya okozta. „Azonban a XX. század végi technikai fejlettség következményeképpen, lehetőség nyílt arra, hogy az okmány tulajdonosa egy elektronikus érzékelő mezőre írja az aláírását, amely a hozzátartozó számítástechnikai háttérrel együtt mintegy elektronikus grafológusként (írásszakértőként) működik. Ennek lényege pedig, hogy nem csak a kézírás nyoma, hanem annak írási dinamikája és időbeli lefolyása is ismert és ezáltal rendkívüli precizitással képes elemezni az aláírást.”185 „A digitális aláírásokat nagyon gyorsan elő lehet állítani, ugyanakkor egyértelműen összekapcsolja a dokumentumot annak a tulajdonosával úgy, hogy az aláírás valóban hiteles legyen. Tekintettel arra, hogy a digitális aláírás általi hitelesítés lényegében ugyanolyan jogérvényű folyamat, mint egy aláírt okirat és annak közjegyzői hitelesítése, éppen ezért mindenhol, ahol már a digitális aláírás jogi háttere is biztos alapokon nyugszik, ott a digitális aláírás hitelessége egyenértékű az adott irat közjegyző általi hitelesítésével. Azonban ez alól is vannak bizonyos kivételek. Pl. az USA-ban egyelőre nem lehet végrendeletet digitális aláírással hitelesíteni. Természetesen ennek indoka nem az, hogy a digitális aláírás nem hitelesíti egyértelműen mind az okiratot alkotó személyt, mind pedig magát az okiratot, hanem az, hogy a digitális aláírás is csak addig kizárólagos, amíg az aláíró személy kulcsának csakis saját maga a kizárólagos birtokosa. Tehát pl. ha csökkent szellemi képességei következtében ellopják tőle a kulcsot (ill. annak hozzáférési jelmondatát), akkor akár vissza is élhetnek vele.”186 Végrendeletek esetében pedig ennek az előfordulására reális esély van. 2001 óta Magyarországon is törvény biztosítja a digitális aláírás hagyományos aláírással való egyenértékűségét, azonban meghatározza, hogy mely esetek képeznek kivételt.187 A törvény megfogalmazásából következően a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684. §-aiban szereplő, illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerinti jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot készíteni.188 Jórészt ilyenek a családjogi, ill. bizonyos jogügyletek. Ide sorolható valamennyi közjegyzői hitelesítést igénylő jogügylet.189 Ezen napjainkat sújtó problémára véleményem szerint még nem született meg egy ideális, arany-középútnak megfelelő megoldása, amely bizonyos esetekben engedélyezhetné a fenti jogügyletek kapcsán is a digitális aláírás alkalmazását. Pl. Magyarországon közjegyzővel hitelesített tanúsítvány185

http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf 187 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 188 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3. § (2) bek. 189 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3. § (1) – (2) bek. 186

31

szolgáltatás segítségével elkerülhető lenne a meghamisítás. Azonban van olyan eset is, amikor a fél aláírásának közjegyzői hitelesítése (a tanúsítvány) sem teszi a szerződést közokiratba foglalttá, és emiatt érvénytelennek minősül. (BH2000/446) Továbbá a jog világában vannak olyan esetek, amelyeknél rendkívül fontos a közhitelesség elvének érvényesülése és ezáltal a hamisítás, ill. illetéktelen módosítás lehetőségének kizárása. Ilyennek minősül a Földhivatal tevékenysége, amikor az ingatlan-nyilvántartás keretében adatkezelési rendszert működtet, hiszen ennek függvénye, hogy ki és mely időponttól, milyen arányban szerez tulajdonjogot egy adott objektum felett (EBH2006.1507). Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nem véletlen az, hogy a törvény ezen személyes jellegű jogügyleteket (témánk szempontjából egyértelműen releváns: végrendeletet) veszi ki a digitális aláírás alkalmazási köréből. Ezeknél az ügyleteknél ugyanis az okmány kiállítója (végrendelkező, örökhagyó) a vagyonáról, ill. annak meghatározott részéről rendelkezik, amely családjogi tekintetben a hozzátartozók vagyoni, jövedelmi, ill. ezáltal, személyi viszonyaira fejti ki hatását.

1.6. Különálló lapokból álló magánvégrendelet A Ptk 629.§ (2) bek. szabályozza, hogy a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírásával.190 Ezen rendelkezés az örökhagyó végakaratának egyes lapok kiemelésével, kicserélésével történő meghamisítását kívánja megakadályozni.191 Nagyon fontos, hogy a fenti előírás lapra és nem oldalra vonatkozik.192 Ha például egy végrendeletet egy nagy papírlap mind a 4 oldalára írtak rá, amelyet a végén összehajtottak, ez nem számít több lapból álló végrendeletnek, hiszen érvényességi feltétel, hogy különálló lapokból álljon a végrendelet. Bármelyik feltétel hiánya más módon nem orvosolható (BH1996/5/259). A több különálló lapból álló végrendelet egyes lapjai azonban önálló írásbeli magánvégrendeletnek is minősülhetnek, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll megbonthatatlan összefüggésben és természetesen megfelel a törvényi feltételeknek (BDT2011/2433).

190

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 177.oldal) 192 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 65.oldal) 191

32

1.7. Közreműködés írásbeli magánvégrendelet tételében

1.7.1. Közreműködő személyek köre A Ptk. 632. § (1) bek. az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, ill. ezek hozzátartozója javára szóló juttatásokat érvénytelennek nyilvánítja, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. 193 A (2) bek. alapján ezen juttatás akkoris is érvényes, ha a végrendelkezésnél az örökhagyón kívül 2 tanú is közreműködött. Ezen rendelkezéssel a törvény a végrendelkezésnél közreműködő személyek érdektelenségét és az örökhagyói akarat szabad, ráhatásoktól mentes kinyilvánítását kívánja biztosítani.194 Fontos kihangsúlyozni, hogy a tisztességtelen befolyásolás szintjét el nem érő közreműködői magatartás jogkövetkezményeiről rendelkezik a törvény ezen szakasza és a juttatást összeférhetetlenség okából mondja ki érvénytelennek.195 Ellenben a Ptk. 649.§ (1) bek. c, pontjával, amelynél a tisztességtelen befolyásolás már az örökhagyói akarat hibája miatt eredményez érvénytelenséget.196 A tanúk javára szóló juttatás csakis a más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendeletek esetén bír relevanciával, hiszen a törvény ezen típus érvényességéhez kívánja meg 2 tanú alkalmazását (Ptk. 629. § (1) bek. b, pont).197 Az örökhagyó által sajátkezűleg írt (holográf) végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazására nincs szükség (Ptk. 629.§ 81) bek. a, pont). Előfordul azonban, hogy az örökhagyó a sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletét még 2 tanúval is aláíratja.198 Ilyen esetben viszont, ha valamelyik tanút, ill. akár mindkét tanút vagy ezek hozzátartozóját juttatásban is részesíti, az a juttatás érvényesnek számít.199 A törvény a tanúk mellett a más közreműködő személy fogalmát használja, amelyet kifejezetten nem határoz meg.200 A Ptk. csak arra utal, hogy ezen személyek javára vonatkozó juttatások érvénytelenségére a Ptk. 625. §-ának szabályait kívánja alkalmazni, amely a

193

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 174.oldal) 195 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 183.oldal) 196 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 226.oldal) 197 Közjegyzők Közlönye 2010/5.sz., Varga István: Érvénytelen végrendelet teljes bizonyító erejű magánokiratban 198 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 176.oldal) 199 Közjegyzők Közlönye 1998/7-8.sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél 200 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) 194

33

közvégrendelet tételében közreműködő személyek, ill. hozzátartozóik javára szóló juttatás érvénytelenségéről rendelkezik.201 A Legfelsőbb Bíróság közreműködésnek minősítette az örökös azon magatartását, hogy a végrendelet elkészítése alatt, ill. az örökhagyó akaratának kinyilvánítása közben is végig jelen volt és a végrendeletben szereplő ingatlanok adatait ő diktálta a végrendelet leírójának ( Pfv.V.21.162/1994). A törvény mind a tanú, mind a más közreműködő személy hozzátartozója javára szóló juttatást is érvénytelennek tekinti, ha az nem felel meg a külön feltételeknek, hiszen ebben az esetben is fennáll a befolyásolás lehetősége.202 A Ptk. 685. § b, pontja meghatározza a közeli hozzátartozók, valamint a hozzátartozók körét. Az előbbibe tartozik a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-és a nevelőszülő, valamint a testvér, míg az utóbbiba sorolható az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Az írásbeli magánvégrendelet tanújának vagy más közreműködő személynek a hozzátartozói minőségét a végrendelet aláírásának időpontja szerinti helyzet alapján kell elbírálni.203 Az ezen időpontot megelőzően megszűnt vagy ezt követően létrejött hozzátartozói kapcsolat a közreműködés jogkövetkezményeit nem vonja maga után (Pfv.V.21.532/1993).204 Gyakran előfordul, hogy az örökhagyó az írásbeli magánvégrendeletében valamilyen jogi személyt nevez meg örököséül vagy részesít juttatásban és ezen végrendeletet a jogi személy alkalmazottja (tisztségviselője) készíti el vagy tanúként írja alá.205 Ilyen esetben vitás volt, hogy az alkalmazott közreműködése érvényteleníti-e a jogi személy javára szóló juttatást.206 Itt is a Ptk. 632.§ (1) bek. alkalmazása jöhet szóba, amely értelmében az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy másközreműködő személy, ill. ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen. 207 Jogi személy esetén viszont a végrendelet elkészítésében közreműködő vagy azt tanúként aláíró alkalmazott nem azonos a jogi személlyel, akit végrendeleti juttatásban kíván részesíteni az örökhagyó. 208 A

201

Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 100.oldal) 202 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2149. oldal) 203 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 104.oldal) 204 A Ptk. 625. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 205 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 106.oldal) 206 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 184.oldal) 207 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 73.oldal) 208 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 74.oldal)

34

hozzátartozó fogalmát pedig nem lehet analógia útján alkalmazni az alkalmazotti viszonyra vonatkozóan.209

1.7.2. A juttatás érvénytelensége A juttatás nem más, mint olyan vagyoni érték vagy vagyoni előny, amelyben a juttatott személy a végrendelet rendelkezése folytán részesül.210 Az örökhagyó vagy a teljes vagyonát, vagy annak egy részét, de esetleg egy meghatározott vagyontárgyát is juttathatja a kívánt személyre.211 Tehát a juttatás lehet örökség vagy hagyomány, de akár az örökhagyó halála időpontjában még fennálló követelés hátraléka is.212 A törvény egyértelmű rendelkezése folytán jutatott személy esetében csakis a juttatást és nem az egész végrendeletet nyilvánítja érvénytelennek, hiszen a közreműködőnek csak ehhez fűződik érdeke, a többi rendelkezés ebből a szempontból irreleváns.213 Végrendeleti juttatásban részesíteni valakit azonban nem csupán kifejezett rendelkezéssel lehet, hanem az is juttatásnak minősül, amikor a végrendelet valamely rendelkezése következményét tekintve biztosít részesedést a hagyatékból.214 Az egyik ügyben az örökhagyó 1978-ban készített írásbeli magánvégrendeletében egyik gyermekét, az alperest nevezte meg kizárólagos örökösül. Később, 1989-ben újabb végrendeletet írt alá, amelyben úgy nyilatkozott, hogy az összes eddigi végrendelete érvénytelen és egyedüli örökösének a második gyermekét, a felperest tekinti. Ezen végrendelet készítésében a felperes házastársa segédkezett. A jogerős ítéletben a bíróság kimondta, hogy a végrendeletnek csakis a felperes javára szóló juttatása érvénytelen, a korábbi végrendeletet hatálytalanító rendelkezése nem, következésképpen az örökhagyó hagyatéka kérdésében a törvényes öröklés szabályai alkalmazandók. A Legfelsőbb Bíróság annyiban módosította az ítéletet, hogy az egész végrendeletet érvénytelennek nyilvánította. Kifejtette, hogy a Ptk. 650.§ (1) bek. értelmében a végrendelet visszavonására a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadóak. Tehát érvényesül a Ptk. 632.§-a is, amely következtében az 1989 évi végrendeletnek nem csupán a felperest örökössé nevező része, hanem a korábbi, az alperes javára szóló, végrendeletet visszavonó rendelkezése is 209

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2152. oldal) 210 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 175.oldal) 211 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 183.oldal) 212 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2154. oldal) 213 A Ptk. 632.§ –hoz fűzött indoklása 214 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 76.oldal)

35

érvénytelen. A visszavonás esetén ugyanis az örökhagyó hagyatékában a törvényes öröklés érvényesülne, vagyis a felperes örökölne az örökhagyó után. A Ptk. 632.§ (1) bek. alapján juttatásnak tekintendő mindaz, amit a végrendelet visszavonása folytán a közreműködő személy, vagy hozzátartozója a hagyatékból kap, azaz a perbeni esetben a törvényes örökrészt is (BH1998/1/23).

1.7.3. Az érvénytelenség elhárításának módja A Ptk. 632.§- a azt is meghatározza, hogy a juttatás érvénytelensége milyen alaki kellékek segítségével orvosolható. Ezen kellékek a közreműködés 2 fajtájánál nem egyeznek meg teljes mértékben.215 A más által írt (allográf) végrendelet esetén az örökhagyó kétféleképpen juttathat hagyatékából az egyik vagy mindkét tanú – vagy hozzátartozójuk - részére.216 Az egyik esetben a juttatás érvényes lesz, ha a végrendeletnek ezt a részét sajátkezűleg írta és aláírta (Ptk.632.§ (1) bek.), míg a másik esetben a tanú vagy hozzátartozója részére szóló juttatás akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél rajta kívül két tanú működött közre.217 Az első eset azért speciális, mivel egy mással írt végrendelet esetén követelményként fogalmazza meg a törvény, hogy a végrendeletnek a tanú vagy hozzátartozója javára szóló juttatás részét az örökhagyó sajátkezűleg írja le, eltérően a többi rendelkezéstől, amelyeket mással írat, illetve ezen részt külön alá is kell írnia.218 Tehát pusztán a végrendeletnek az aláírása nem elegendő. A második esetben a végrendeletnek a tanút, ill. hozzátartozóját juttatásban részesítő részét nem kell az örökhagyónak sajátkezűleg írnia.219 Ebben az esetben az a lényeg, hogy a juttatásban részesített tanún kívül még 2 tanúnak kell szerepelnie; vagyis 3 tanúra van szükség, ha az örökhagyó csak az egyik tanút, ill. hozzátartozóját kívánja juttatásban részesíteni, míg 4 tanúra van szükség, ha mindkét tanúnak, ill. ezek hozzátartozóinak kíván juttatni.220 A közreműködés második fajtájánál a Ptk. 632.§ (1) bek. értelmében a más közreműködő személy, illetőleg hozzátartozója javára történő juttatás akkor érvényes, ha az örökhagyó a 215

A Ptk. 632. § –hoz fűzött indoklása A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2145. oldal) 217 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2146. oldal) 218 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 79.oldal) 219 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 79.oldal) 220 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2160. oldal) 216

36

végrendeletnek ezt a részét sajátkezűleg írta és aláírta.221 Az érvénytelenség ezen oka nem orvosolható több tanú alkalmazásával, hiszen ez nem szünteti meg a végrendelet elkészítésénél esetlegesen megvalósuló befolyásolás lehetőségét. 222 Az előbbiekben láthattuk, hogy a végrendeleti tanú, ill. hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségéről csakis a más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendelet esetében beszélhetünk, ellenben a más módon való közreműködés esetkörével, amelyet az allográf végrendelet mellett a sajátkezűleg írt (holográf) magánvégrendeletnél sem lehet kizárni.223 A sajátkezűleg írt (holográf) végrendeletek esetében közreműködésre aligha van példa, így nincs nagy gyakorlati jelentősége. 224 Az egyik ügyben az örökhagyó 3 nappal a halála előtt írásbeli magánvégrendeletet írt alá, amelyben ingatlanát a felperesre hagyta. A végrendelet tartalmát a felperes édesanyja közölte a végrendeletet elkészítő ügyvéddel. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes édesanyjának ez a magatartása a közreműködés fogalmát kimeríti. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (BH1996/9/476). A törvényből következik, hogy a tanú vagy más közreműködő személy, ill. hozzátartozójuk javára szóló juttatás érvényessége más módon nem orvosolható.225 A közreműködés szempontjából tehát semleges, hogy az örökhagyó a végrendeletben foglaltakat, mint akaratával megegyezőt aláírta. Nem teszi érvényessé a juttatást az sem, ha az örökhagyó akarata minden ráhatástól mentesen a közreműködő személy, ill. hozzátartozója részesítésére irányult.226 A favor testamenti elve értelmében a végrendeletet mindig az örökhagyó valóságos akaratának érvényre juttatásával kell értelmezni.227 Ez az általános elv azonban csakis az egyébként érvényes végrendelet tartalmának megállapítása érdekében alkalmazható, nem szolgálhat az érvénytelenséget eredményező hiba orvoslására.228

2. fejezet - Az írásbeli magánvégrendeletek egyes fajtái

221

A Ptk. 632. § –hoz fűzött indoklása Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 80.oldal) 223 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2156. oldal) 224 http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm 225 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 174.oldal) 226 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) 227 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 82.oldal) 228 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 81.oldal) 222

37

2.1. A sajátkezűleg írt (holográf) írásbeli magánvégrendelet A Ptk. 629.§ (1) bek. a, pontja szerint a sajátkezűleg írt (holográf) írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja. Ezen típusnál tanúk alkalmazására nincs szükség, az ezzel kapcsolatos alaki fogyatékosságok kizárhatók.229 A végrendelkezésről az örökhagyó akarata ellenére senki nem értesül, az az örökhagyó magánügye.230 A sajátkezű írás és aláírás (visszautalva a 2. rész. 1. fejezetének 1.5. pontjára, az írásbeli magánvégrendeletnél átvett örökhagyó általi aláírás kapcsán kifejtettekre) pedig a hamisítás lehetőségét zárja ki.231 Az érvényességhez megkívánt alaki kellékek egyike sem származhat más személytől (pl. a keltezésből az év megjelölése).232

2.2. A más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendelet

2.2.1. Az alakiságokra vonatkozó szabályok A Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja értelmében a más által írt (allográf) magánvégrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező azt 2 tanú együttes jelenlétében aláírja vagy ha azt már aláírta, az aláírást 2 tanú előtt a magáénak ismeri el és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják. A tanúk szerepe ennél a típusnál jelentős, mivel itt a végrendeletet az örökhagyó nem sajátkezűleg írja, ezért az örökhagyó aláírását a tanúk a végrendeleten hitelesítik.233 A tanúk alkalmazása törvény alapján kötelező, kivéve a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet esetét.234 Ezt fejtegette a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az örökhagyó öröklési szerződést kötött I.I. – vel. Az öröklési szerződés kézírással készült és azt a szerződő felek a közjegyző előtt sajátkezűleg aláírták. Erről közjegyzői tanúsítvány készült. Tanúkat nem alkalmaztak. Az örökhagyó halála után a hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyző azt állapította meg, hogy hiányoznak az öröklési szerződés törvényben meghatározott alaki kellékei, mert azt a szerződő feleken kívül két tanú nem írta alá. A tanúk aláírását pedig a közjegyzői tanúsítvány nem pótolja, ezért a hagyatékot 229

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 166.oldal) 230

231 232

A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 180.oldal) Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 167.oldal) 234 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) 233

38

ideiglenes hatállyal az örökhagyó törvényes örökösének adta át. Az öröklési szerződés viszont nem a közjegyzői törvényben megkívánt alakiságok megtartásával készült, nem tekinthető a Ktv. 136.§-a alapján közjegyzői okiratnak, csupán magánokiratnak. A közjegyzői tanúsítvány pedig csak a szerződő felek részéről történt aláírás valódiságát tanúsítja. A tanúk alásírása, mint az érvényességhez megkívánt alaki kellék pedig hiányzik (BH2000/10/446). Az alakiságok szempontjából a törvény nem tesz különbséget aközött, hogy az örökhagyó 2 tanú együttes jelenlétében írja alá a végrendeletet vagy a már korábban aláírt végrendeleten az aláírást sajátjának ismeri el.235 Mindkét esetben azonban követelmény, hogy a két tanú együttesen legyen jelen és csak azután írhatják alá az okiratot, miután azt az örökhagyó előttük aláírta, ill. a már ott szereplő aláírást az örökhagyó sajátjaként ismerte el.236 Tehát mindkét esetben az okirat tanúk által történő aláírásánál az örökhagyónak jelen kell lennie.237 A tanúk együttes jelenlétére vonatkozó követelménynek nem kell magából az okiratból kitűnnie, így kétség esetén a bíróságnak lehetősége van a végrendelet aláírásának körülményeire vonatkozóan bizonyítás lefolytatására.238 Az együttes jelenlét mellett a másik követelmény, hogy a tanúk e minőségük feltüntetésével hitelesítsék az okiratot.239 Ennek szokásos módja az „előttünk, mint tanúk előtt” kifejezés használata, de a bírói gyakorlat más szóhasználatot is elfogad, amiből egyértelműen kitűnik a tanúk ezen minősége. 240 A Legfelsőbb Bíróság ezért érvényesnek fogadta el azt a végrendeletet, amelyen a keltezés helye, ideje, valamint az örökhagyó aláírása után csak a tanúk szó szerepelt és ez alatt írták alá nevüket a tanúk (Pfv.V.22.973/1996.).

2.2.2. A tanúkra vonatkozó rendelkezések Már a korábbiakban tisztázásra került, hogy a tanúk feladata, hogy hitelesítsék az örökhagyó névaláírását és ezáltal azt is, hogy az örökhagyó azonos a név aláírójával. A tanúk szerepe ezt követően lezárul, mivel a Ptk. 630.§ -a kimondja, hogy az írásbeli végrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. Elegendő tehát, hogyha az örökhagyó pl. egy letakart iratot tesz a tanúk elé és azt a keltezés után a tanúk előtt aláírja vagy a már aláírt 235

Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 167.oldal) 236 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 85.oldal) 237 http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0 238 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2149. oldal) 239 http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 240 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 86.oldal)

39

okiraton aláírását magáénak ismeri el.241 Ez természetesen az örökhagyó érdekét szolgálja, hiszen családi vagy egészségügyi okokból kifolyólag előfordulhat, hogy az örökhagyó nem akarja, hogy a végrendelkezéséről mások tudomást szerezzenek.242 A törvény szövegéből kitűnik, hogy az sem követelmény, hogy a tanúk ismerjék a végrendelet nyelvét.243 Ez a szabály akkor is érvényesül, ha a már korábban aláírt végrendeletet a tanúk előtt sajátjaként ismeri el az örökhagyó.244 Ebben az esetben azonban a névaláírás elismerését olyan nyelven kell megtennie az örökhagyónak, amelyet a tanúk ismernek.245 Ugyanakkor ezen nyelvnek nem kell azonosnak lennie a végrendelet nyelvével.246 A tanúknak tehát kettős szerepe van. Egyrészt alkalmasnak kell lenniük az örökhagyó személyének azonosítására, másrészt képesnek kell lenniük a végrendelet aláírására.247 Éppen ezért a Ptk. 631.§- a kimondja, hogy az

írásbeli

magánvégrendelet

érvénytelen,

ha a tanú

egyrészt

a végrendelkező

személyazonosságának tanúsítására nem képes, másrészt ha a tanú kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, és végül, ha a tanú írástudatlan. Ha ezen okok bármelyike is fennáll, akkor a végrendelet érvénytelen. 2.2.2.1. Az örökhagyó személyazonosságának tanúsítására való képesség Ez azt jelenti, hogy a tanú a végrendelet aláíróját azonosítani tudja a végrendelkezővel.248 Mivel a törvény ennek módját nem határozza meg, ezért erre nézve a Legfelsőbb Bíróság PK 86.sz.

állásfoglalása

ad

iránymutatást.

Ennek

értelmében

a

végrendelkező

személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát egyébként kétségtelen bizonyossággal, hitelt érdemlően megállapította.249 Vagyis a tanúnak csak a személyazonosság tanúsítására kell képesnek lennie, arra nézve viszont, hogy erre milyen körülmény teszi őt képessé, a törvény egyéb feltételt nem szab.250 241

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 87.oldal) Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) 243 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 182.oldal) 244 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 171.oldal) 245 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151. oldal) 246 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 87.oldal) 247 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2152. oldal) 248 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2150. oldal) 249 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 84.oldal) 250 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 172.oldal) 242

40

Gyakori az az eset, amikor a kórházban fekvő örökhagyó a végrendelkezéshez a kórház 2 alkalmazottját kéri fel tanúnak.251 Ez történt abban az ügyben is, amelyben 2 ápolónő azonosítani tudta az örökhagyó személyét, így tanúkénti közreműködésük megfelelt a törvény előírásainak (Pfv.V.22.530/1994). Ugyan a Ptk. 631.§ a tanúskodásból kizáró okok között nem említi a cselekvőképtelenség azon esetét, amikor gondnokság alá helyezés nélkül is valakinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (Ptk. 17.§).252 Értelemszerű azonban, hogy a belátási képesség teljes hiánya alkalmatlanná teszi az ilyen állapotú személyt olyan közreműködésre, amelyhez a törvény jogi hatályt fűz.253 Következésképpen a Ptk. 17. §-a szerinti cselekvőképtelenség, mint az örökhagyó személyazonossága tanúsítására való képtelenség zárja ki az ilyen állapotú személy tanúként való közreműködését a Ptk. 631.§ a, pontja alapján. 2.2.2.2. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló személyek Ez a rendelkezés a teljes cselekvőképesség hiányának 2 fokozatát érinti.254 A Ptk. 12.§ alapján kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötéssel ugyanis nagykorúvá válik, feltéve ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt nem nyilvánította érvénytelennek. Tehát a Ptk. 631.§ b, pontja kizárja a tanúskodásból egyrészt a 14 év alatti kiskorúakat – akik a Ptk. 12/B. § alapján cselekvőképtelenek - , másrészt a 14 évet betöltött kiskorúakat, akik a Ptk. 12/A. § alapján korlátozottan cselekvőképesek. Kizárja továbbá a cselekvőképességet érintő – azt korlátozó (Ptk. 14.§), vagy kizáró (Ptk. 15.§ ) – gondnokság alatt álló személyeket is.255 Mivel a végrendelet tanújának jogi hatást eredményező közreműködést kell kifejtenie, ezért alkalmatlanok a fenti 2 kategóriában szereplő személyek.256 Ugyanis a Ptk. 12/C. § (1) bek. alapján a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. Míg a (2). bek. kimondja, hogy nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a 251

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 88.oldal) A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 172.oldal) 253 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151. oldal) 254 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151. oldal) 255 A Ptk. 631.§ -hoz fűzött indoklása 256 http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/ 252

41

mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. Láthatjuk, hogy egy végrendelet tanúként való hitelesítésénél való közreműködés nem tartozik a (2) bek. alá.257 A cselekvőképességet kizáró gondnokság esetében pedig a Ptk. 15/A. § (1) bek. szabálya érvényesül, amely alapján a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. Ebben az esetben is érvényesül viszont a Ptk. 12/C. § (2) bekezdésében megfogalmazott kivétel.258 A korlátozottan cselekvőképes személyek tanúskodásból való kizárásának oka pedig az, hogy jognyilatkozatuk érvényességéhez a törvényes képviselőjük beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges, amelyet a Ptk. 12/A. § (2) bek. szabályoz. 259 A cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetében pedig a Ptk. 14/B. § (1) bek. kimondja, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, ill. a bíróság által meghatározott ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor érvényes, ha azt gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. Így ezen személyek személyes eljárása vagyis a végrendelet aláírása a kívánt jogi hatást nem eredményezhetné.260 2.2.2.3. Írástudatlan személy Ezen személy sem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja.261 A Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja alapján ugyanis mindkét tanúnak alá kell írnia a végrendeletet, egyrészt amikor azt az örökhagyó az ő együttes jelenlétükben aláírja, másrészt abban az esetben is, amikor az örökhagyó a már aláírt végrendeleten az aláírását a magáénak ismeri el.262

2.2.3. A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet A Ptk. 629.§ (1) bek. c, pontja alapján az írásbeli magánvégrendelet akkor is érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi. Ezen végrendelet típus érvényességéhez a törvény az alaki kellékek közül a végrendeleti minőséget, a keltezés helyét

257

A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 154.oldal) 258 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 90.oldal) 259 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151. oldal) 260 Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság alá helyezés nélkül 261 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 91.oldal) 262 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 81.oldal)

42

és idejét, valamint az örökhagyó névaláírását követeli meg.263 Ebből következik, hogy tanúk alkalmazására még abban az esetben sincs szükség, ha a végrendelet nem minősül sajátkezűleg írt (holográf) végrendeletnek (pl. az örökhagyó írógéppel írta).264 Több előnye is van ezen típusnak. „Egyrészt az, hogy a végrendelkezésről az örökhagyó akarata ellenére más személyek nem szerezhetnek tudomást és végrendelkezésre az együttes aláírás tényéből sem lehet következtetni. Másrészt az örökhagyónak nem kell a végrendelet elvesztésétől (eltulajdonítás, megsemmisítés) tartania, mivel azt a közjegyző biztos helyen őrzi és csak az örökhagyónak (vagy meghatalmazottjának) adhatja ki, illetőleg azt az örökhagyó halála után közvetlenül megküldi a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek.”265 Ki kell emelni azonban, hogy a közjegyzőnél való letétbe helyezés csak a 2 végrendeleti tanú hiányát pótolja.266 Következésképpen a végrendelet más alaki hibája ilyen letétbe helyezéssel nem orvosolható. A letétbe helyezés módját a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. Törvény (Ktv.) 134.§- a tartalmazza. Az örökhagyónak a letétbe helyezésnél személyesen kell eljárnia, tehát nem bízhat meg meghatalmazottat, hogy járjon el ez ügyben.267 Fontos feltétel még, hogy az örökhagyó az okiratot végrendeletként feltüntetve helyezze letétbe, vagyis ki kell jelenteni, hogy az adott okirat a végrendeletét tartalmazza. 268 A végrendeletet mind nyílt, mind pedig zárt iratként (borítékba zárva) is letétbe helyezheti.269 Következésképpen nem feltétel, hogy a közjegyző ismerje a végrendelet tartalmát. A közjegyző a letétbe helyezésről jegyzőkönyvet készít és az átvett végrendeletet hozzáfűzi a jegyzőkönyvhöz.270 A közjegyző a végrendelet átvételéről elismervényt ad és a végrendeletet elzárva őrzi.271 A végrendelet azonban nem válik közokirattá, továbbra is magánokirat, azaz írásbeli magánvégrendelet marad.272 Ezt fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az örökhagyó személyesen eljárva a közjegyzőnél egy öröklési szerződést helyezett letétbe és az erről készült

263

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 167.oldal) 265 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 91.oldal) 266 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 181.oldal) 267 Ktv. 133.§ 268 Ktv. 134.§ (1) bek. 269 Ktv. 134.§ (1) bek. 270 Ktv. 134. § (1) bek. 271 Ktv. 134.§ (2) bek. 272 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 93.oldal) 264

43

jegyzőkönyvben kijelentette, hogy az az ő végrendeletét tartalmazza. A törvényes örökösök pert indítottak az öröklési szerződés, ill. a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt, ahol megállapítást nyert, hogy az okiraton lévő aláírás nem az örökhagyótól származik. Ennek folytán a bíróság az öröklési szerződést, ill. a végrendeletet érvénytelennek nyilvánította. Ezt követően a szerződéses örökösök indítottak pert annak megállapítása iránt, hogy a közjegyzői letétbe helyezésről készült jegyzőkönyv, mint közjegyzői okirat, magában foglalja az öröklési szerződést is, ezáltal az közokirattá vált. A bíróság ezen keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indoklásában a Ptk. 629.§ (1) bek. c, pontjára hivatkozott, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a közjegyzőnél való letétbe helyezés csak a más által írt végrendelet tanúkkal való aláírásának elmaradását pótolja, más alaki hibát nem orvosol. Következésképpen ezen típusú írásbeli magánvégrendelet nem válik a közjegyző által felvett jegyzőkönyv szerves részévé és emiatt nem minősül közjegyzői okiratnak. A felperesek jogszabály értelmezése ezáltal tévesnek minősül, így helytálló volt az eljáró bíróság álláspontja, amikor a végrendeletként letétbe helyezett öröklési szerződést magánokiratnak tekintette és eszerint bírálta el. Miután pedig a bíróság megállapította, hogy az öröklési szerződésen lévő örökhagyói aláírás nem az örökhagyótól származik, az mint végrendelet, érvénytelennek minősül és ezen alaki fogyatékosság nem orvosolható (BH1997/5/230). A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó bármikor visszaveheti. 273 A visszavételhez már nincs szükség az örökhagyó személyes eljárására, az meghatalmazott igénybevételével is megvalósulhat a Ktv. 135.§ (1) bek. alapján. A meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyen az örökhagyó aláírását közjegyző vagy pedig magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A Ktv. 132. § alapján ezen meghatalmazást eredeti példányban, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban az okirathoz kell fűzni. A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet folytatólagosan rávezet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre.274 Ezen rendelkezéseket csak addig kell alkalmazni, amíg a végrendelet közjegyzői letétben van. 275

A visszavétellel a végrendelet elveszti azon előnyét, hogy tanúk alkalmazása nélkül is

érvényesnek minősül.276 Ugyanis ha a végrendelet nem az örökhagyó kézaláírásával készült

273

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 94.oldal) Ktv. 135.§ (2) bek. 275 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 74.oldal) 276 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2146. oldal) 274

44

és 2 tanú sem írta alá, akkor a végrendelet alaki fogyatékosság miatt hatályát veszti. 277 A Ktv. 135.§ (3) bek. alapján ezen jogkövetkezményről a közjegyzőnek tájékoztatnia kell a végrendelet visszaadásával egyidejűleg az örökhagyót, ill. meghatalmazottját.278

3. Rész

1. fejezet - A szóbeli végrendelet

1.1. A szóbeli végrendelet kivételes jellege A Ptk. 624.§ (1) bek. alapján szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye.279 A törvény szűkebb körben engedi alkalmazni, mint ahogyan a korábbi jogunkban elfogadott volt.280 Ennek az az oka, hogy nagyobb lehetőséget ad a visszaélésre, mint az írásbeli forma, valamint a végrendelkező valódi akaratának megismerését nagymértékben nehezíti a tanúkkal való bizonyítás.281 A Ptk. azonban lehetőséget biztosít arra, hogy kivételes esetekben, amikor még a legegyszerűbb formájú írásbeli

magánvégrendelet

tételére

sincs

lehetőség,

akkor

az

örökhagyó

szóban

végrendelkezzen.282 A kivételes helyzet fennállása sem biztosít mindenkinek lehetőséget szóbeli végrendelkezésre.283 Már a korábbiakban kifejtésre került, hogy szóbeli végrendeleti formában nem végrendelkezhetnek egyrészt a korlátozottan cselekvőképes személyek, mert ők csakis közvégrendeletet tehetnek.284 Másodsorban pedig a némák és süketnémák, mivel ők szóban nem képesek közölni a végakaratukat, éppen ezért a szóbeli végrendelet érvényességéhez szükséges alaki követelményeknek nem tudnak eleget tenni.285

277

http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/ http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 279 Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 280 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 186.oldal) 281 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 74.oldal) 282 A Ptk. 634 - 635.§ –okhoz fűzött indoklása 283 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 112.oldal) 284 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2166. oldal) 285 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2167. oldal) 278

45

Ellenben a vakok, az írástudatlanok, továbbá azok, akik olvasásra vagy nevük aláírására képtelenek szóban igenis végrendelkezhetnek, feltéve ha annak törvényi feltételei fennállnak.286

1.2. A szóbeli végrendelet tételének alapvető feltételei A Ptk. 634. § értelmében szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A törvény alapján tehát a szóbeli végrendelet tételéhez 2 feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállását, másrészt az írásbeli végrendelet tételének kizárt voltát vagy jelentékeny nehézségét kívánja meg. 287 A Legfelsőbb Bíróság a PK 88. számú állásfoglalásában adott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mely körülmények lehetnek alkalmasak a szóbeli végrendelkezésre. A PK 88. sz. állásfoglalás a, pontja alapján a törvény megfogalmazásából indul ki mikor kimondja, hogy a 2 feltételnek a végrendelkezés idején együttesen, vagyis egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia. Majd a c, pontból következően kiemeli, hogy a törvényes feltételeknek valóságosan, tehát objektíven kell fennállniuk.288 „A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja. Amennyiben viszont az objektív feltételek fennállnak, úgy nem vizsgálható, hogy a végrendelkező szubjektív tudatában jelentkeztek-e és ha igen, milyen mértékben. Következésképpen az életet fenyegető rendkívüli helyzeten kívül a másik feltételnek is objektíve meg kell lennie.”289 Most tekintsük át a 2 feltételt külön-külön.

1.2.1. Az életet fenyegető rendkívüli helyzet Az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek 2 eleme van.290 Egyrészt a kialakult helyzetnek az életet közvetlenül kell fenyegetnie, másrészt rendkívüli módon kell bekövetkeznie.291 A törvény azonban nem ad választ arra, hogy a kialakult helyzetnek melyek lehetnek a kiváltó okai, illetve honnan eredhet.292 Ebben segít a PK 88. számú állásfoglalása, amely kimondja, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzet megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel 286

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 75.oldal) Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 288 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 112.oldal) 289 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 102.oldal) 290 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 186.oldal) 291 Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 292 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 180.oldal) 287

46

fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlenül fenyegetik a végrendelkező életét, akár pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (élettani) okok alapján, amelyek az életet a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. Az utóbbi esetben nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy a rendkívüli jelleget öltött egészségi állapotot – azzal oksági kapcsolatban álló vagy nem álló – betegség megelőzte-e vagy sem.293 A Legfelsőbb Bíróság az indoklásban kifejtette, hogy ez a helyzet a végrendelkező személyéhez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy egy kívülről jövő ok vagy a végrendelkező személyében rejlő belső ok váltja-e ki.294 A végrendelkező személyében, azaz egészségi állapotában rejlő belső okok tekintetében a jogszabály nem tesz különbséget aszerint, hogy ezt a rendkívüli jellegű egészségi állapotot vagyis az élettani folyamatban bekövetkező, életet fenyegető rendkívüli helyzetet valamely betegség megelőzte-e vagy sem.295 Az efféle különbségtétel ésszerűtlen lenne, mivel a halállal fenyegető rendkívüli állapotnak – ha nem kívülről ható tényező idézte elő – mindig megvan a közeli vagy a távoli múltba visszanyúló oka, bizonytalan azonban, hogy azt az örökhagyó vagy az orvos felismerte-e, de felismerés esetén is kétséges, hogy azt a végrendelkező mennyire tartotta végzetes kimenetelűnek.296 Így nincs alapja a 2 eset megkülönböztetésének.297 Majd kiemeli, hogy annak megítélése, hogy a végrendelkező életet fenyegető helyzetben volt-e, lehet orvosi szakkérdés, a rendkívüliség azonban elsődlegesen jogi fogalom, amelyhez az orvosszakértő tényadatokat közölhet.298 Fontos kihangsúlyozni, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek közvetlenül a szóbeli végrendelkezés időpontjában kell fennállnia.299 Sem a korábbi, sem a későbbi időpontnak nincs jelentősége ilyen szempontból. A gyakorlatban felmerül a kérdés, hogy az öngyilkosság elhatározása, mint belső ok, megvalósíthatja-e az életet fenyegető rendkívüli helyzetet.300 Tegyük fel, hogy adott esetben az örökhagyóban kialakult öngyilkossági szándék, mint belső ok, az életveszélyt megvalósítja, ez az akarat elhatározás és az azt előidéző lelki állapot pedig a helyzet rendkívüliségét is

293

Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 113.oldal) 294 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 105.oldal) 295 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 121.oldal) 296 Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 297 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 106.oldal) 298 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 183.oldal) 299 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 181.oldal) 300 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 108.oldal)

47

megalapozhatja.301 Éppen ezért nem zárható ki az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállásáról beszélni öngyilkosság esetében.302

1.2.2. Írásbeli végrendelet alkotásának kizárt volta vagy jelentékeny nehézsége A szóbeli végrendelkezés másik feltétele, hogy a végrendelkező olyan helyzetben legyen, amely következtében írásbeli végrendeletet nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.303 Ezen feltétel fennállását azonban az eset összes körülményeire tekintettel kell vizsgálni, a végrendelkező fizikai, valamint pszichikai állapotára figyelemmel.304 A nehézség tekintetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Ptk. 624.§ (3) bekezdését, miszerint a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. Ilyenkor a végrendelkező közjegyző közreműködését kénytelen igénybe venni, ami nyilvánvalóan nagyobb nehézséget okoz számára azzal szemben, aki ilyen közreműködés nélkül is alkothat írásbeli magánvégrendeletet. 305 A PK 88. számú állásfoglalás alapján pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogszabály a végrendelkező személyére nézve tartalmaz rendelkezést, így pedig az eset összes körülményeinek egybevetésével ugyan, de elsősorban az ő személyes tevékenységi képességét vizsgálva kell elbírálni, hogy írásbeli végrendeletet jelentékeny nehézség nélkül alkothatott volna-e. 306 A gyakorlatban ezen másik feltétel vizsgálata is képezheti orvosszakértői kérdés tárgyát, különösen akkor, ha az örökhagyót az írásbeli magánvégrendelet tételében valamely betegség következtében kialakult mozgáskorlátozottság, vagy erősen legyengült fizikai állapot akadályozhatja.307

1.3. A szóbeli végrendelet alaki kellékei A Ptk. 634. § -ban meghatározott 2 feltétel esetén van lehetőség szóbeli végrendelkezésre. A Ptk. 635. § pedig meghatározza azon alaki kellékeket, amelyek megtartása szükséges ahhoz, hogy az örökhagyó érvényesen tehessen szóbeli végrendeletet. 301

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2168. oldal) 302 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2169. oldal) 303 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 75.oldal) 304 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2170. oldal) 305 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 187.oldal) 306 http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17 307 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 110.oldal)

48

A Ptk. 635.§ (1) bek. értelmében a szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező 2 tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Nézzük meg egyesével az egyes alaki kellékeket.

1.3.1. Az örökhagyó végrendelkezési akarata és ennek kinyilvánítása A végrendeletnek – formájától függetlenül - alapvető feltétele, hogy az az örökhagyó végrendelkezési akarata legyen.308 Szóbeli végrendelkezés estén pedig az örökhagyónak tudatában kell lennie, hogy szóbeli végrendeletet tesz, szándékának erre kell irányulnia és kijelentéseivel ezt kell kifejeznie (BH1979/11/368). A PK 88. számú állásfoglalás e, pontja alapján a végrendelkező nemcsak a törvény szó szerinti szövegével maradéktalanul egyező, hanem azzal egyértelmű kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Nem kell tehát szó szerint azt a kifejezést használnia, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete, hanem elegendő, ha ezzel egyértelmű kifejezést tesz.309 A PEH 1988. 211. oldalán írtak alapján, a megtett kijelentésekből – figyelemmel a szavak általánosan elfogadott jelentésére és a nyilatkozattétel körülményeire is – egyértelmű legyen, hogy a végrendelkező a végakaratát végrendelkezésnek tekinti. Ezt támasztotta alá a Legfelsőbb Bíróság azon ítélete, amelyben érvényesnek tekintette az örökhagyó szóbeli végrendeletét, miután mindkét tanú szerint kétségkívül elhangzott az örökhagyó részéről az a kifejezés, hogy „fiam, mindenemet rád hagyom, ez a végakaratom.” Tehát ez a végakarat teljes terjedelmű közlésének minősül (BH1992/12/762). Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság a végrendelkezés körülményei vizsgálata során megállapította, hogy a tanúk vallomása egybehangzó abból a szempontból, hogy az örökhagyó rosszullétekor papírt és ceruzát kért, mert végrendelkezni akart, majd miután a jelenlévők ezt megtagadták tőle, szóban juttatta kifejezésre, hogy mindenét a felperesre hagyja és ezt meg is indokolta. A nyilatkozat szövege és az ismertetett körülmények egyértelművé teszik, hogy az örökhagyó ez alkalommal kívánta a végakaratát kinyilvánítani, nem csupán egy társalgás során elhangzott terveiről, későbbi végakaratának kifejezéséről volt szó. A végrendeleti tanúk vallomásában a nyilatkozat szó szerinti szövegét illetően vannak kisebb eltérések, annak tartalma tekintetében azonban a tanúk vallomása egybehangzó. Ez a

308

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2166. oldal) 309 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 185.oldal)

49

nyilatkozat pedig a végakarat teljes terjedelemben való előadásának minősül. A tanúk vallomását továbbá alátámasztja még egy tanúvallomás, ugyanis az örökhagyó másnap délelőtt a munkatársának elmondta az előző napi eseményeket. Önmagában az a körülmény, hogy az örökhagyó az írásbeli magánvégrendelet alkotási szándékáról is beszélt, nem zárja ki az előző nap történt szóbeli végrendelkezés tényét és érvényességét (BH1993/5/302). Azonban nem tekinthető szóbeli végrendelkezésnek, ha az örökhagyó nem a végakaratát nyilvánítja ki 2 tanú jelenlétében, hanem csak a végrendelkezési szándékáról tesz említést és arról nyilatkozik, hogy egy későbbi időpontban vagyonáról hogyan kíván rendelkezni. 310 A végrendelkezési szándék említése ugyanis nem egyenlő a végakaratnyilvánítással, azaz a végrendelkezéssel.311 Így nem tekinthető végrendelkezésnek az örökhagyónak a kórházban betegtársaival folytatott beszélgetése során tett nyilatkozata, amely alapján a felperesre kívánta hagyni a vagyonát.312 Ebben

az

esetben

ugyanis

a

szándéka

nem

szóbeli

végrendelkezésre

irányult

(BH1994/12/672). Ugyanezen álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben is, amelyben az örökhagyó kórházba szállítása alkalmával a 2 mentős tiszttel, valamint unokaöccsével (felperessel) és annak házastársával beszélgetve többször is úgy nyilatkozott, hogy nem jön már ki a kórházból, minden a gyerekeié lesz, ők intézzenek mindent. A Ptk. 635. § (1) bek. értelmében a szóbeli végrendelet érvényességének feltétele, hogy az örökhagyó szándéka végrendelkezésre irányuljon, és ezt kifejezésre is kell juttatnia, azaz ki kell jelentenie, hogy a szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Azonban már korábban tisztázásra került, hogy az örökhagyó végakaratát, nem csupán a törvény szó szerinti szövegével megegyező, hanem azzal egyértelmű kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, viszont ebből a megtett kijelentésből nyilvánvalónak kell lennie, hogy az örökhagyó nyilatkozatát végrendeletnek tekintette. Tehát a bíróságok álláspontja helyesnek tekinthető, mert a kórházba szállítás során tett örökhagyói nyilatkozat nem felelt meg a fenti feltételeknek, ezért nem tekinthető szóbeli végrendeletnek (Pfv. V.22.220/1997).

310

Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 113.oldal) 312 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 116.oldal) 311

50

1.3.2. A végrendeleti tanúk szerepe A szóbeli végrendeletnél a tanúk szerepe meghatározó, hiszen itt nem csupán a végrendelkező személyazonosságát kell tanúsítaniuk, hanem a végrendelet tartalmáról is számot kell adniuk, mégpedig úgy, ahogyan az a végrendelkezés feltételeinek fennállása időpontjában elhangzott.313 A szóbeli végrendelet tartalma ugyanis más módon nem ismerhető meg, csakis a 2 tanú révén.314 Éppen ezért a tanúknak együttesen, a szóbeli végrendelkezés kinyilvánítása alatt az elejétől a végéig jelen kell lennie.315 Az együttes jelenlét egyben azt is magában foglalja, hogy a tanúknak egymásról tudomással kell bírniuk (Pfv.V.20.907/1996). Ugyanakkor a tanúknak arról is tudomással kell bírniuk, hogy szóbeli végrendeletnél tanúként működnek közre, vagyis e minőségükkel is tisztában kell lenniük. 316 Természetesen az örökhagyónak is tudatában kell lennie annak, hogy a 2 tanú jelenlétében előttük azzal a szándékkal nyilatkozik, hogy a végrendelet tartalmát együttesen és közvetlenül tőle ismerjék meg.317 A szóbeli végintézkedést véletlenül meghalló személy, függetlenül attól, hogy a végrendelet tartalmát össze tudja-e megfelelően foglalni, nem minősül végrendeleti tanúnak.318 Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az örökhagyó a kórházban az őt meglátogató régi ismerőse előtt szóban végrendelkezett. A végrendeleti örökös másik tanúként az ápolónőt nevezte meg, aki a végrendelkezéskor részben a kórteremben tartózkodott, mivel az örökhagyónak infúziót kötött be, részben pedig más betegeket is ellátott, majd kiment a kórteremből. Tehát a szóbeli végrendelkezés idején nem tartózkodott végig a kórteremben és azt az elejétől a végéig nem hallotta. Tudomása volt azonban arról, hogy az örökhagyó miként rendelkezett, amit az örökhagyó ismerőse nyomban írásba is foglalt, majd azt az ápolónő is aláírta. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította, hogy az ápolónő a kórteremben nyilvánvalóan a betegek ápolása céljából tartózkodott, aki munkavégzés közben hallotta meg az örökhagyó végakaratnyilvánítását, tehát akkor sem tekinthető szóbeli végrendeleti tanúnak, ha a végakaratról egyidejűleg készített nyilatkozatot utóbb maga is aláírta. Tehát a Ptk. 635.§ (1) bekezdésében meghatározott alaki feltételek hiánya miatt, nem tekinthető érvényes szóbeli végrendelkezésnek (Pfv.V.21.241/1997).

313

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2179. oldal) 314 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 76.oldal) 315 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 187.oldal) 316 A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 188.oldal) 317 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 77.oldal) 318 http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet

51

A tanúkkal szemben támasztott követelmények célja, hogy mindkét tanú megismerhesse a végrendelet tartalmát, ami utóbb általuk válik megismerhetővé, azt ők hitelesítik.319 Ezért rendkívül fontos követelmény, hogy az örökhagyó végakaratát az elejétől a végéig a tanúk által értett nyelven kell kinyilvánítania.320 Alaki szempontból hibás végrendeletnek minősül, ha a tanú az örökhagyó által használt nyelvet nem érti, vagy érti ugyan, de a végrendelet tartalmát nem hallotta vagy azt nem értette meg.321 Ez az alaki hiba nem orvosolható az örökhagyó más időpontban vagy más személy előtt tett nyilatkozatával.322 Erre az esetre szolgált például, amikor a jogerős ítélet a szóbeli végrendeletet érvénytelennek nyilvánította, mivel az adott ügyben az egyik végrendeleti tanú előrehaladott korával összefüggő emlékezetkiesésben szenvedett és képtelen volt a végrendelet tartalmának tanúsítására (Pfv.V.23.201/1997).

1.4. A szóbeli végrendelet tanúira vonatkozó korlátozó rendelkezések A Ptk. 635.§ (2) bek. alapján az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanúk írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. Itt a törvény és ezáltal én is visszautalnék az írásbeli magánvégrendelet tanúira vonatkozó rendelkezésekre (Ptk. 631.§ és 632.§) és egy kivétellel, ugyanazok az irányadóak a szóbeli végrendelet tanúira is.323 Nézzük meg ez egyes rendelkezéseket:

1.4.1. A tanúk személyével kapcsolatos korlátozások324 A 631.§ a, pontja alapján ezen tanúknak képesnek kell lenniük a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására. Ugyanúgy irányadó tehát rájuk a PK 86.számú állásfoglalás, amely alapján a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságot egyébként kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon 319

http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 76.oldal) 321 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 118.oldal) 322 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 69.oldal) 323 http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html 324 Ptk. 631.§ 320

52

megállapította.325 (Ezt a kérdést részleteiben az írásbeli magánvégrendeletnél, a tanúkra vonatkozó rendelkezések kapcsán már megtárgyaltuk.) A 631.§ b, pontja értelmében a törvény kizárja a tanúskodásból a kiskorúakat és a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyeket. Ezen rendelkezés a szóbeli végrendelet esetében is alkalmazandó.326 Ennek egyértelmű oka az, hogy írásbeli magánvégrendelet esetében a törvény a végrendelkező aláírásának hitelessége igazolásához megkívánja a tanúktól a cselekvőképességet, tehát ez még inkább indokolt szóbeli végrendelet esetében, ahol a tanúknak nem csupán ennyit, hanem a végrendelet tartalmát is tanúsítaniuk kell.327 Erre pedig a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képes.328 Következésképpen, ha a 2 tanúból akárcsak az egyik nem teljesen cselekvőképes, akkor a szóbeli végrendelet érvénytelennek minősül.329 Mint azt már korábban kifejtettük, hogy ugyan a Ptk. 631.§ a gondokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személyt nem zárja ki a tanúként való közreműködésből, az ilyen személy azonban sem írásbeli magánvégrendeletnél, sem szóbeli végrendeletnél nem tanúskodhat.330 A Ptk. 17.§ alapján ugyanis a cselekvőképtelen személy ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége teljes hiányzik, ez az állapota pedig alkalmatlanná teszi arra a gondnokságra való tekintet nélkül, hogy a végrendelet tartalmát tanúsítsa. A Ptk. 631.§ c, pontja értelmében nem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja az írástudatlan személy. Ez a rendelkezés viszont a Ptk. 635.§ (2) bek. folytán nem vonatkozik a szóbeli végrendelet tanújára.331 Ezen szabály indoka az, hogy írásbeli magánvégrendeletnél a tanúk aláírásukkal az örökhagyó személyazonosságát és névaláírásának valódiságát tanúsítják.332 A szóbeli végrendeletnél követelmény.

való közreműködéshez viszont az írni-olvasni tudás nem

333

325

Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 84.oldal) 326 A Ptk. 632. § –hoz fűzött indoklása 327 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 121.oldal) 328 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 187.oldal) 329 Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya miatt 330 A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 173.oldal) 331 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 187.oldal) 332 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2179. oldal) 333 http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/

53

1.4.2. A tanú vagy hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségéről, továbbá annak orvoslásáról334 (Ezt már korábban az írásbeli magánvégrendelet tételében való közreműködésnél részletesen kifejtettük.) Eszerint 2 módon orvosolható az érvénytelenség.335 Az egyik esetben a végrendeletnek a juttatást tartalmazó részét sajátkezűleg kell írnia és külön aláírnia, a másik esetben pedig a végrendelkezésnél az érintett tanún kívül még 2 tanúnak kell közreműködnie.336 Egyértelmű, hogy szóbeli végrendelkezés kapcsán a második eset jöhet szóba. Vagyis a juttatásban részesített tanún kívül – ill. azon a tanún kívül, akinek hozzátartozója részesült juttatásban – még 2 tanúnak kell közreműködnie.337 Az első eset alapján az örökhagyó sajátkezű írására és aláírására értelemszerűen nem kerülhet sor, mivel ekkor meghiúsulna a szóbeli végrendelkezéshez szükséges, a Ptk. 634. §-ban meghatározott egyik feltétel, az írásbeli végrendelet készítésének kizárt volta vagy jelentékeny nehézsége. 338 A Ptk. 685.§ b, pontja pontosan meghatározza a hozzátartozók körét. (Ezt már korábban az írásbeli magánvégrendelet tételében való közreműködésnél részletesen kifejtettük.) A 632.§ (1) bek. az írásbeli végrendelet tanúja mellett a más közreműködő személy javára szóló juttatás érvénytelenségéről is rendelkezik, azonban a szóbeli végrendelkezés kacsán a 635.§ (2) bek. más közreműködő személyről egyáltalán nem szól. Ennek indokául szolgál, hogy szóbeli végrendelkezés esetén az örökhagyó a végakaratát egész terjedelmében szóban kell előadnia.339 Ilyen szóbeli nyilatkozattétel során pedig más közreműködésre nem kerülhet sor. Ha a végrendelkezés során csak bizonyos rendelkezéseket nem az örökhagyó, hanem más személy mond el, akkor a szóbeli végrendelet az előbb említett alaki kellék hiánya miatt érvénytelennek minősül.340

1.5. A szóbeli végrendelet létrejöttének időpontja A PK 88. számú állásfoglalás d, pontja alapján, ha a végrendelkezés folyamán a törvényes feltételek fennállanak, az előírt alakiságok megtartása mellett tett szóbeli végrendelet a

334

Ptk. 632.§ Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 174.oldal) 336 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2153. oldal) 337 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2155. oldal) 338 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 122.oldal) 339 Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 340 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 123.oldal) 335

54

folyamat befejezésével érvényesen létrejön, s az utóbb csak akkor veszti hatályát, ha az arra előírt külön feltételek bekövetkeznek. A szóbeli végrendelet a Ptk. 634.§ -ban meghatározott 2 feltétel megvalósulása esetén, valamint a 635.§-ban előírt alakiságok megtartásával a végakarat kinyilvánításának befejezésével létrejön.341 Ezen rendelkezés oka, hogy a törvény a szóbeli végrendelet kivételes jellege miatt a hatályát korlátozni kívánta, mégpedig úgy, hogy a végrendeletek hatálytalanságáról szóló rendelkezések között egy speciális esetet is meghatározott.342 Ez pedig nem más, mint az időmúlással bekövetkező hatályvesztés esete.343 A Ptk. 651.§ (3) bek. értelmében a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Mint láthatjuk, a törvény 2 folyamatot határol el egymástól. Egyrészt a végrendelet érvényes létrejöttének, másrészt az érvényesen létrejött végrendelet hatályvesztésének folyamatát.344 Tehát mindaddig, amíg a szóbeli végrendelet létrejöttének egyik feltétele, az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennáll, a végrendelet nem válhat hatálytalanná. 345 A hatálytalanná váláshoz a törvény 3 hónapos időtartamot szab meg, ami csakis ezen helyzet megszűnésével veszi kezdetét.346

1.6. Az alaki okból érvénytelen írásbeli magánvégrendelettel egyidőben tett szóbeli végrendelet érvényességének feltétele347 A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az örökhagyó a tanúk előtt kinyilvánítja végakaratát, majd azt a jelenlévők egyike írásba foglalja, azonban az így leírt írásbeli magánvégrendelet valamely okból mégis érvénytelen.348 Ilyen esetekben felmerült a kérdés, hogy a szóban elhangzott végakaratnyilvánítás érvényes szóbeli végrendeletnek tekinthető-e. Ebben a kérdésben a PK 88. számú állásfoglalás f, pontja lesz segítségünkre. Kimondja, hogy ha a szóbeli végrendelet törvényes feltételei fennállottak és az az alaki követelményeknek megfelel, s a végrendelkező az e, pontban írtak szerint kijelenti, hogy a szóban tett 341

A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 188.oldal) A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2177. oldal) 343 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 123.oldal) 344 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 184.oldal) 345 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 77.oldal) 346 A Ptk. 651. § (3) bek. –hez fűzött indoklása 347 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2185. oldal) 348 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 124.oldal) 342

55

nyilatkozata az ő végrendelete, a szóbeli végrendelet akkor is érvényes, ha egyidejűleg írásbeli végrendelet is készült, de az alaki okból érvénytelen (PEH 1988 211. old.). Ennek indokául szolgál, hogy a Ptk. 635.§ (1) bek. csupán azt írja elő, hogy a végrendelkező kijelentse, az a nyilatkozat, amelyet szóban tett, az ő végrendelete.349 Ha tehát az írástudatlan végrendelkező életet fenyegető rendkívüli helyzetben van és ekkor végrendeletét magánokiratba foglalja, majd azt kézjegyével látja el, a végrendeleti nyilatkozat szóbeli végrendeletként érvényes lehet, feltéve hogy közvégrendeletet csak jelentékeny nehézséggel tehetett volna.350 Ha azonban írástudó végrendelkezőről beszélünk, és az általa készített végrendeletéről csupán a keltezés hiányzik, a nyilatkozat szóbeli végrendeletként sem lehet érvényes, mivel hiányzik annak egyik törvényes feltétele. 351 Ilyen esetben ugyanis az írásbeli végrendelet tételének lehetősége fennállott. Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság, amikor megállapította a szóbeli végrendelet érvénytelenségét abban az ügyben, amelyben az örökhagyó egyedüli örököst nevező írásbeli magánvégrendelete azért volt érvénytelen, mert azt a végrendeleti örökös írta le. Az írásbeli végrendelet ugyanis érvényesen létrejöhetett volna, hiszen a feltételek adottak voltak. A végrendelet szövegét az örökhagyó 2 tanú jelenlétében diktálta le az örökösnek. Az érvénytelenség orvosolható lett volna, ha az írásba foglalást nem a végrendeleti örökös végezte volna (BH1997/3/128). Egy

másik

ügyben

a

bíróság

azért

nyilvánított

érvénytelennek

egy

írásbeli

magánvégrendeletet, mert az két különálló lapból állt és az örökhagyó, ill. a tanúk csak a második lapot írták alá, illetőleg bár a végrendelkezéskor két tanúként alkalmazható személy együttesen végig jelen volt, az örökhagyó mégis egy később érkező személyt kért fel a végrendelet egyik tanújának (Pfv.V.21.490/1993). A gyakorlatban nem ritka az az eset, hogy a végrendeleti örökösök azzal érvelnek, hogy egy halálhoz közel álló súlyosan beteg embertől nem várható el, hogy ilyen jogi ismeretséget igénylő kérdésben döntsön, amikor ebben a helyzetben írásbeli magánvégrendeletet készít.352 Éppen ezért ez megvalósítja a Ptk. 634.§ -ban meghatározott második feltételt, vagyis az írásbeli magánvégrendelet készítésére való képtelenséget.353

349

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 77.oldal) Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 125.oldal) 351 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997, 124.oldal) 352 A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2185. oldal) 353 A Ptk. 634. § –hoz fűzött indoklása 350

56

Ezzel a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is foglalkozott.354 Kifejtette, hogy azon körülmény, hogy az örökhagyó, ill. a végrendelet készítésében segítséget nyújtó személy nem ismerte pontosan az írásbeli magánvégrendelet minden érvényességi kellékét, nem vezethet arra a következtetésre, hogy az örökhagyó személyes körülményei miatt írásbeli végrendelet alkotására már nem, vagy csupán jelentékeny nehézséggel képes. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szóbeli végrendelet ezen feltételének meglétét minden olyan esetben meg kellene állapítani, amelynél nincs lehetőség az írásbeli végrendelet ügyvéd vagy közjegyző által való elkészítésére (Pfv.V.23.193/1995). Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelensége esetén a szóbeli végrendelet érvényességének lehetősége általában a más által írt (allográf) végrendeletek esetén merülhet fel.355 „Az eddigiekben kifejtett szabályozás azonban, mind a más által írt (allográf), mind a sajátkezűleg írt (holográf) végrendeletre egyaránt igaz. Ugyanis előfordulhat, hogy a végrendeletet

sajátkezűleg

író

örökhagyó

állapota

hirtelen

rosszabbodik,

és

ez

megakadályozza őt a végrendelet leírásának befejezésében, vagy annak aláírásában. Ebben az esetben viszont az egyidejűleg tett szóbeli végrendelet érvényesnek tekinthető, feltéve ha annak törvényi feltételei fennállnak.”356 Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az életet fenyegető helyzetben lévő örökhagyó kórházba szállítását megelőzően, a lakásán sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletében élettársát nevezte meg egyedüli örökösének. Az örökhagyó a végrendeletet a mentőautó egyik ápolója és egyik szomszédja előtt felolvasta, aláírta, majd azt az említettek tanúként is aláírták. A végrendeletről azonban hiányzott a keltezés helye és időpontja. A Legfelsőbb Bíróság helytállónak ítélte meg az eljáró bíróság álláspontját, mivel a szóbeli végrendelkezés Ptk. 634.§-ban meghatározott 2 feltétele közül az egyik nem állt fenn, hiszen az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletet készített, az azonban a keltezés hiánya miatt érvénytelennek minősült. Következésképpen az örökhagyó befejezte a végrendelet leírását, azt aláírta és azt (egyébként szükségtelen) tanúk is aláírták, tehát a keltezés nem olyan okból maradt el, amely az írásbeli végrendelet jelentékeny nehézségeként lett volna értékelhető (Pfv.V.23.067/1995).

354

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2187. oldal) 355 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 125.oldal) 356 Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 126.oldal)

57

Összegzés Véleményem szerint a dolgozatom tematikája alapján sikerült egy átfogó képet adnom általánosságban a végrendeletek érvénytelenségéről. Láthattuk, melyek a végrendeletek érvénytelenségét eredményező okok és hogy ezen okok hogyan érvényesülnek a különböző végrendeleti típusok esetén. A magánvégrendeletek két típusát illetően pedig a napjainkat is foglalkoztató elektronikus aláírás kérdésköréről is említést tettem. Remélem, hogy a dolgozatom a felhasznált szakirodalmak segítségével megfelelően szemlélteti ezen 2 végrendeleti típus gyakorlati érvényesülését.

58

BIBLIOGRÁFIA -

Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997)

-

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008)

-

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001)

-

Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979)

-

Bacsó-Pallósi-Sőthné- Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (KJK 1984)

-

Világhy Miklós- Eörsi Gyula: Magyar Polgári Jog (Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1965)

-

Világhy Miklós: Öröklési jog (Kézirat, Tankönyvkiadó 1987.)

-

Bacsó Jenő: Öröklési Jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1960)

-

a Polgári Jogi Törvénykönyv magyarázata (KJK 1998)

-

A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó)

-

A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó)

-

A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002)

-

1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), a törvény indoklása, Cd Complex Jogtár

-

Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár

-

Közjegyzők Közlönye 2010/5 sz., Varga István: Érvénytelen végrendelet teljes bizonyító erejű magánokiratban

-

Közjegyzők Közlönye 2007/3 sz., K.A.: A szóbeli végrendelet

-

Közjegyzők Közlönye 2003/12. sz., K.A.: A végrendelet

-

Közjegyzők Közlönye 2002/12.sz. , Dósa Ágnes: A Ptk.-nak a cselekvőképességre és gondnokságra vonatkozó új szabályai

-

Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban

-

Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság alá helyezés nélkül 59

-

Közjegyzők Közlönye 1998/7-8 sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél

-

Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya miatt

-

Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt

-

Jogi tanulmányok 1999, Dósa Ágnes: A cselekvőképesség és a gondnokság szabályozásának problémái a hatályos magyar jogban

-

http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet

-

http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html

-

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html

-

http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0

-

http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17

-

http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/

-

http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html

-

http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm

-

http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.p df

60