A KONFERENCIA VITAANYAGA
NAGY TIBOR dandártábornok1
A VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK VÁRHATÓ HATÁSA A SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK HADRENDJÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA Samuel P. Huntington „A nyugat nem egyetemes” 1996 novemberében megjelent tanulmányában foglalkozik a civilizációk, ezen belül a nyugati civilizáció jellemző sajátosságaival. Elmélete alapján az Európai Unió határa a nyugati civilizáció határa lesz. Mi jelenleg a határ melyik oldalán vagyunk? Mit tehetünk MI, KATONÁK, hogy a számunkra kedvező aspektusból szemlélhessük az előbb említett határt? Hazánk korábban a Szovjetunió „Eurázsiai szárazföldi hatalom” nyugati peremén elhelyezkedő szövetségi államaként, felvonulási területként szolgált a mediterrán térségbe történő kijutás érdekében tervezett hadászati tevékenységek részére. Jelenleg a NATO és a különböző európai integrációs szervezetek tagjaként „a nyugati civilizáció keleti peremén” stratégiai fontosságú szerepet tölt be a Közép-kelet-Európai térségben a mediterrán medence helyzetének stabilizálása, a kollektív biztonság megteremtése érdekében. Napjainkra, minimálisra csökkent egy világméretű fegyveres konfliktus veszélye, ugyanakkor lényegesen megnőtt és összetettebbé vált a kockázatok és veszélyforrások köre. A Magyar Köztársaság biztonságára elsősorban az euró-atlanti régió biztonságának alakulása és a térségében végbemenő politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást, de az ország nem függetlenítheti magát a globális veszélyforrásoktól sem. Nemzeti célként kezelhetőek az alábbiak: ♦ euró-atlanti integráció kiteljesítése; ♦ a NATO- és EU-tagságból eredő kötelezettségek teljesítése; ♦ tevékeny részvétel a NATO kollektív védelmi feladatainak és új típusú misszióinak meghatározásában, végrehajtásában; ♦ olyan védelempolitika és katonai (benne speciális) képességek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a NATO kollektív védelméhez való hozzájárulást, valamint a NATO, az EU és más nemzetközi szervezetek válságkezelő és békeműveleteiben, valamint humanitárius segítségnyújtásban való részvételt; 1
MH Szárazföldi Parancsnokság, parancsnok helyettes.
13
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
♦ regionális és kétoldalú kapcsolatok elmélyítése; ♦ a közép- és délkelet-európai térség államai euró-atlanti szervezetekhez való csatlakozásának az előmozdítása. Mindezek értelmében a magyar katonai erőnek képesnek kell lennie arra, hogy: ♦ a NATO — kiemelném még egyszer, hogy a NATO — keretében védje meg Magyarország szuverenitását és területi integritását, továbbá nyújtson érdemi hozzájárulást a közös védelemhez és a szövetségi műveletekhez; ♦ legyen gyorsan telepíthető, rugalmasan alkalmazható, fenntartható, valamint legyen alkalmas a beérkező szövetségi erők befogadó nemzeti támogatására; ♦ járuljon hozzá a Szövetség és az Európai Unió hatékony válaszadásához az új, aszimmetrikus kihívásokra; ♦ vegyen részt az Európai Unió által vezetett petersbergi típusú, illetve egyéb alkalmi koalíciókban végrehajtott katonai műveletekben; ♦ működjön együtt a polgári hatóságokkal és a lakossággal az ország határain belül és kívül egyaránt; ♦ az új aszimmetrikus fenyegetések leküzdése érdekében tudja összhangban fejleszteni a civil és katonai képességeket. A politikai vezetés által megfogalmazott célkitűzései generálták a védelmi képességek felülvizsgálatát, amelyet a honvédelmi miniszter 2002. augusztusában a 65/2002. HM utasításban rendelt el. A felülvizsgálat irányítására egy Védelmi Felülvizsgálatot Irányító Bizottságot (VFIB) hozott létre a HM politikai államtitkár vezetésével. A védelmi felülvizsgálat figyelembe vette az 1999–2001-ben végrehajtott, „haderőreform” eredményeit is. Ugyanakkor úgy ítélhető meg, hogy azóta jelentősen megváltozott Magyarország biztonsági helyzete, nem utolsó sorban azért, mert hét újabb — köztük három Magyarországgal határos — ország meghívást kapott a NATO-ba, ami jelentősen kihat a magyar haderő feladatrendszerére és struktúrájára is. A FELÜLVIZSGÁLAT PROGRAMJA VOLT: ♦ kül- és biztonságpolitikai célkitűzések elfogadása; ♦ honvédelmi célkitűzések elfogadása; ♦ katonai küldetés és feladatok elfogadása; ♦ tervezési alapvetések (ambíciószint) elfogadása; ♦ szükséges katonai képességek meghatározása; ♦ az összes következmény beazonosítása; ♦ hiteles és megalapozott forrás- és költségelemzés; ♦ változatok vizsgálata; ♦ prioritások meghatározása; ♦ erőforrások elosztása és az alapterv véglegesítése.
14
A KONFERENCIA VITAANYAGA
Legfontosabb cél, hogy hazánk jövőbeni védelmi képességei egyidejűleg biztosítsák az országvédelem feladatainak szövetségen belüli végrehajtását, az ország minőségi hozzájárulását az euró-atlanti térség békéjéhez és biztonságához, ezzel egyidejűleg szavahihetőségünket a szövetségben. A Magyar Honvédség jelenlegi struktúrájának átalakításával a haderő egyszerre feleljen meg a nemzeti elvárásoknak és a szövetségesi kötelezettségeknek. Biztosítsa a készenlét fenntartását a NATO-nak felajánlott katonai szervezeteknél és feleljen meg az országvédelem szempontjainak. A védelmi felülvizsgálat újrafogalmazta a Magyar Honvédség küldetését: az országvédelemmel kapcsolatos kötelezettségein túl alapfeladatként határozza meg az országon kívüli béketeremtő és békefenntartó műveletekben való részvételt is. A védelmi felülvizsgálatot követő haderő-átalakításnak figyelembe kell vennie az önkéntes haderő létrehozásának igényét és annak hatását az országvédelem rendszerére, a haderő feladataira és működésére, valamint a haderő-struktúrára. A védelmi felülvizsgálat eredményeként a haderő működtetését a következő 10 éves időszakban — 2006-tól — a GDP 1,81%-át jelentő védelmi költségvetés gazdaságos felhasználásával kell megoldani olyan módon, hogy a haderő a jogszabályokban előírt és a nemzetközi szinten vállalt követelményeknek megfeleljen. A védelmi felülvizsgálat alapelvként kezelte, hogy a hagyományos haderőstruktúrát csak a biztonsági kockázatok által szükséges mértékben kell fenntartani (csak azok a támogató és kiszolgáló katonai szervezetek maradjanak meg, amelyeket az országvédelem indokolt mértékének fenntartásához és a szövetségi, valamint nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek). Az előzőek miatt minden olyan képesség/szervezet megszüntetésével számolni kell, amely ugyan a korábbi hagyományos haderőstruktúrákban „kötelező elem” volt, de sem a biztonságpolitikai helyzet, sem hazánk NATO felajánlásai nem teszik szükségessé (így például felül kell vizsgálni a stacionáris légvédelmi, az önálló szervezetű tüzérségi, illetve harckocsi-csapatok funkcióit, a támadó haderő alkalmazásához szükséges légi támogató képességeket). Helyükbe a NATO 2002. novemberi prágai csúcsértekezletén tett nemzeti felajánlások alapján vállalt képességeket biztosító szervezeteket kell kialakítani, illetve működtetni. Ennek megfelelően a védelmi felülvizsgálat során kialakított elgondolás radikálisan csökkentené a meglévő „plusz” képességeket. A védelmi felülvizsgálat során a célok teljesítéséhez szükséges fő feladatok (küldetés) és feladatok meghatározásra kerültek. Ennek folyamán 4 fő feladat (küldetés) megvalósulását elősegítő 14 feladat került azonosításra, amely lehetővé tette az egyes feladatok teljesítéséhez szükséges erő szintjének azonosítását. A feladatcsoportok és azokhoz tartozó ambíciószintek az 1. sz. táblázatban láthatók. 15
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
1. sz. táblázat A Magyar Honvédség feladatai NATO 5. cikkely 1. szerinti műveletek
Országvédelem Más tagország megsegítése Részvétel a szövetség egésze elleni stratégiai támadás elhárításában
2. Határbiztosítás 3. Befogadó nemzeti támogatás Részvétel nemzetközi 4. válságkezelésben. Békeműveletek 5.
Béketámogató műveletek Békefenntartás Békekikényszerítés
Részvétel nemzetközi válságkezelésben. Egyéb nemzetközi műveletek
6. Terrorizmus elleni harc 7. Két és többoldalú nemzetközi kapcsolatok 8. Nemzetközi szerződések ellenőrzése, fegyverzetellenőrzés 9. Humanitárius segítségnyújtás 10. Információszerzés, feldolgozás, védelem
11.
Polgári hatóságok támogatása
Katasztrófavédelem feladataihoz való hozzájárulás Tűzszerészeti feladatok Kutatás-mentés A szükségállapot katonai feladatai
12. Légtérellenőrzés 13. Frekvenciagazdálkodás 14. Protokolláris feladatok Az erők szintje, a feladatok várható időtartama és egyidejűsége biztosítja a szükséges alapokat a haderő-struktúra tervezéséhez. Amennyiben minden feladathoz külön erőt tartunk fent, akkor azon túl, hogy finanszírozhatatlanná válik a haderő, még „alulfoglalkoztatottság” is kialakul a katonai szervezetek többségében. Ha túlságosan alacsony szinten határozzuk meg az alkalmazható erő nagyságát, akkor fennáll a veszélye, hogy nem tudjuk végrehajtani a meghatározott célok teljesítéséhez szükségesnek ítélt feladatokat. 16
A KONFERENCIA VITAANYAGA
A megfogalmazott igények alapján került meghatározásra az azonosított feladatok megvalósításához szükséges haderő-struktúra. A javaslatok biztosítják, hogy lehetőség legyen az egyes elemek több különböző feladatban történő felhasználására, ezzel biztosítva a lehető legnagyobb rugalmasságot, illetve a szükséges költségek csökkentését. Ezek fényében a haderőnemek kialakított struktúráit a következők jellemzik: MH. MH. Szárazföldi Szárazföldi Parancsnokság Parancsnokság X
TATA
X
SZÉKESFEHÉRVÁR
DEBRECEN
SZENTES
EGER
X Hely.tám Eger
tj.szgk. tj.szgk.
Tö.Tám
Tö.Tám
BTR
BTR
LOG
24x105mm
LOG
SZÉKESFEHÉRVÁR
Tö.Tám Hiradó
Hely.tám Szf-vár
LOG
vb.
24xKONKURSZ
KAPOSVÁR
Hely.tám Szentes Hely.tám Tata
IGLA
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
Hely.tám Debrecen
SZOLNOK
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
BTR BTR
Hely.tám Hódm.
LOG
Bakony HKK.
Tapolcai Kik.közp
Táborfalvai HKK.
Béketám Kik.közp
Építő
tj.szgk.
klgs
Hely.tám Kaposvár
DEBRECEN
hc.mű. Tisza
1. sz. ábra. A Szárazföldi Haderő felépítése2 Jelentősen növekszik a bárhol bevethető (telepíthető) harcoló hadrendi elemek száma. Ez magába foglalja a két szárazföldi dandár valamennyi harcoló elemét, a légierő harcászati repülőgépei és helikopterei egy részét, valamint a hozzájuk szükséges támogató elemeket. A szárazföldi haderőnem továbbra is meghatározó eleme lesz a Magyar Honvédségnek. A harcoló dandárok száma négyről kettőre csökken, miközben jelentős mértékben megerősödik a harctámogatás és harci kiszolgáló támogatás szintje (azok az elemek, amelyek az adott katonai képesség biztosításához szükségesek). Az ország fegyveres védelmével kapcsolatos, valamint a kollektív védelemből eredő feladatait a honvédség a szövetséges csapatokkal szoros együtt2
A szerző által készített Powerpoint ábra.
17
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
működésben teljesíti. Csapatai szövetséges irányítás alatt, szövetséges kötelék részeként hatják végre az 5. cikkely hatálya alá tartozó, vagy más nemzetközi műveletekből rájuk eső feladatokat. A haderőnem struktúrája biztosítja a Prágai Képesség Elkötelezettségben vállalt hozzájárulást is.
SPECIALIZÁCIÓ A Prágai Képesség Elkötelezettség (PCC) keretein belül hazánk vállalta a speciális képességek létrehozását. A felülvizsgálat során műszaki (hídépítő és vízellátó) valamint katonai rendész specializációs képesség megteremtését irányoztuk elő.A katonai rendészeti feladatokra egy századnyi erő A-B-C rotációval, illetve egy zászlóaljnyi erő 6 hónapra váltás nélkül biztosítható. A zászlóalj a könnyű gyalogos szervezetekből, a BTR–80 típusú harcjárművekkel felszerelt zászlóaljakból vagy vegyesen biztosítható. Ezek után tekintsük át dandáraink rendeltetését és fő feladatait.
25. KÖNNYŰ LÖVÉSZDANDÁR
2. sz. ábra. A 25. könnyű lövészdandár szervezete3 3
A szerző által készített Powerpoint ábra.
18
A KONFERENCIA VITAANYAGA
Rendeltetése: A szárazföldi harc sikeres megvívása, az ellenfél legyőzése és a katonai feladatok eredményes végrehajtása a haza védelme, a szövetségben vállalt kötelezettségek teljesítése és békeműveletek sikere érdekében az elöljáró parancsnok által meghatározott célkitűzésekkel összhangban; a katonai képességeinek megfelelően harcfeladatok teljesítése az ország fegyveres védelme, valamint az Észak-atlanti Szerződés V. cikkelye szerinti műveletek sikere érdekében. Feladatai: Az ország fegyveres védelmében való részvétel más haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok egységeivel, alegységeivel együttműködve nemzeti majd nemzetközi parancsnokság alárendeltségében. Az Észak-atlanti Szövetség tagországainak megsegítésében való részvétel a Washingtoni Szerződés V. cikkely szerinti kollektív védelem keretein belül, NATO parancsnokság alatt. A Magyar Köztársaság határai mentén kialakult válsághelyzetben az államhatár biztosítása, a Határőrség erőivel, valamint más fegyveres testületek és az államigazgatás területileg illetékes szerveivel együttesen, nemzeti alárendeltségben. Béketámogató műveletekben való részvétel a NATO kijelölt erőinek részeként, illetve más nemzetközi szerződésben meghatározott keretek között. A lakosság és a polgári hatóságok megsegítése katasztrófa-, vagy katasztrófával fenyegető, illetve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetekben, a törvényekben meghatározott keretek között. Két és többoldalú nemzetközi kapcsolatok fenntartása, az abból eredő kötelezettségek folyamatos teljesítése, ha arra a dandár normatív intézkedésben kijelölésre kerül. Az 5. Könnyű Lövészdandár rendeltetése annyiban különbözik a 25. dandárétól, hogy főleg béketámogató műveletek sikerében kell katonai képességeit teljesíteni, míg a 25. dandár rendeltetésében megjelenik az Észak-Atlanti Szerződés V. cikkelye szerinti műveletek fontossága. Feladatai is csupán ugyanezen ok miatt különböznek, vagyis az 5. dandárnak nem kell felkészülnie az V. cikkely szerinti műveletekben való részvételre. A Magyar Honvédségben kialakításra kerülő, új mozgékony könnyű lövész zászlóaljak, különféle küldetések teljesítéséhez nyújtanak kiváló képességeket. A könnyű meghatározást a BMP-k kivonása, és az új könnyű harci kerekes járművek alkalmazása teszi lehetővé. Az új könnyű harci kerekes járművek végső fokon még a BTR-eket is helyettesítheti, ami hét egyformán szervezett és felszerelt zászlóaljat adna a Magyar Honvédségnek. A túlélési és pusztító képesség nincs feláldozva a könnyű járművekre történő átállással, mert a mo19
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK
dern könnyű harci járművek jelentős védelmet biztosítanak aknák, közvetlen tűzfegyverek és tüzérségi repeszek ellen. Valóban, a gyors telepíthetőség, a magas fokú mozgékonyság és a megsemmisítő képesség tökéletesen megfelel az új kihívásoknak, amelyekre a Magyar Honvédségnek fel kell készülnie. Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter a közép-európai térséggel kapcsolatban az alábbiakat írta könyvében: „A térség kulturálisan és politikailag a nyugat-európai kultúrkörrel azonosítja magát. Ha ezek az országok nem csatlakozhatnak a nyugat-európai szervezetekhez, akkor a senki földjét fogják alkotni Oroszország és Németország között. Ahhoz pedig, hogy ezek a kapcsolatok jelentsenek is valamit Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak az Európai Unióhoz és a NATOhoz is tartozniuk, kell.” — hangsúlyozta a volt külügyminiszter. Úgy gondolom, hogy a racionálisan gondolkodó emberek által kijelölt úton történő zökkenőmentes haladás nélkülözhetetlen feltétele a közeljövőben bekövetkező radikális és visszafordíthatatlannak látszó reform, ami jelentős mértékben megváltoztatja a Magyar Honvédséget. Az elhatározás megszületett, éppen ezért véleményem szerint energiáinkat nem a döntés nyomán bekövetkező változások hibáinak prognosztizálására kell fordítanunk, hanem a jövőbeni struktúra és képességek kihasználásának minél hatékonyabb kiaknázására, annak kutatására és a feltételek biztosítására minden szakterületen.
20
