A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Alapszabálya a 15. sz. módosítással egységes szerkezetben

Vasutas ÖnkéntesÖnkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 1145 Budapest, Colombus u. 35.

Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 83.

_____________________________________________________________

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Alapszabálya a 15. sz. módosítással egységes szerkezetben

Elfogadva: 2011. december 8-án 1-15. sz. módosítással egységes szerkezetben. A 15. sz. módosítást a dőlt vastag betűs rész tartalmazza!

Tartalom

Oldal

Bevezetés I. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári tevékenység közös szabályai 1. Általános rendelkezések 2. A nyugdíjpénztár szervezete 2.1. Küldöttközgyűlés 2.2. Igazgatótanács 2.3. Az Ellenőrző Bizottság 3. Személyi és tárgyi feltételek 4. Pénztári szolgáltatók 5. Az ügyvezető igazgató, könyvvizsgáló, biztosításmatematikus 5.1. Ügyvezető igazgató 5.2. Könyvvizsgáló 5.3. Biztosításmatematikus (aktuárius) 5.4. Felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok 6. A Nyugdíjpénztár képviselete és a hatáskör átruházása 7. Üzleti titok és a pénztártitok 8. A gazdálkodásra vonatkozó szabályok 8.1. Egyéni számla 8.2. A tartalékok (alapok) megoszlása 8.3. A pénztári vagyon befektetése és kezelése 8.4. Letétkezelő 8.5. Pénzügyi terv 8.6. Beszámolási kötelezettség 8.7. Kiegészítő vállalkozási tevékenység 9. A határozatok nyilvántartása és közzététele 10.A pénztártagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírások, a Nyugdíjpénztár tájékoztatási kötelezettsége 11.Vitás ügyek intézése 12.A Nyugdíjpénztár egyesülése, szétválása, megszűnése és felszámolása 13.A pénztártagsági jogviszony tartalma 13.1. A pénztártag jogai 13.2. A pénztártag kötelezettségei 13.3. A tagdíjat nem fizető pénztártag jogai

2

5

7 8 8 13 18 22 23 23 23 25 26 26 26 27 28 29 30 31 32 33 34 34 35

36 36 37 38 38 39 40

II.

Az önkéntes pénztári tevékenységre vonatkozó szabályok 1. Működési alapelvek 2. A tagsági viszony létesítése 3. Átlépés más nyugdíjpénztárból (befogadás) 4. Az önkéntes pénztári tagdíj 4.1. A tagdíj mértéke 4.2. A tagdíj megfizetése 4.3. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása 4.4. A tagdíj utólagos megfizetése 4.5. A tagdíjfizetés elmulasztásának következményei 4.6. A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíjkiegészítésre vonatkozó különös szabályok 5. Várakozási idő 5.1. A várakozási idő tartama 5.2. Átlépés a várakozási idő letelte előtt 5.3. Várakozási idő letelte utáni lehetőségek 5.4. Igénybejelentés 5.5. Hozamfelvétele és részkifizetés 5.6. Egyéni számla egyenlegének teljes kifizetése 5.7. Adó- és járulékfizetési kötelezettség 6. Munkáltatói tag 6.1. A szerződéskötésre vonatkozó szabályok 6.2. A munkáltatói tag jogai 7. A támogató jogállása 8. Tagi kölcsön 8.1. A tagi kölcsön igénybevételének feltétele 8.2. A tagi kölcsön igénylése 8.3. Az igényelhető tagi kölcsön összege 8.4. A tagi kölcsön folyósítása 8.5. A tagi kölcsön visszafizetése 8.6. A visszafizetés nem teljesítése 8.7. Tagi kölcsöntartozás esedékessé válása 9. A tagsági viszony megszűnése 10.A pénztártag halála 10.1. A kedvezményezett jelölés módja 10.2. Elszámolás a kedvezményezettel (örökössel) 11. A pénztártag kilépése 11.1. Várakozási idő letelte után teljes kifizetés és kilépés 11.2. Nyugdíjszolgáltatás 11.2.1. A nyugdíjszolgáltatásra jogosult tájékoztatása és nyilatkozata 3

42 42 43 43 44 44 45 45 46 46 46 46 46 47 47 47 47 47 47 48 48 48 49 49 50 50 50 51 51 51 52 52 52 53 54 54 55 55

11.2.2. Igényjogosultság 11.2.3. Igénybejelentés 11.2.4. A nyugdíjszolgáltatás teljesítése 11.2.5. Elszámolás a pénztártaggal 12. A pénztártag átlépése másik pénztárba 12.1. Az átlépés feltételei 12.2. Elszámolás a pénztártaggal 13. Jogutód nélküli megszűnés

55 55 56 56 57 57 57 57

III. A magánpénztári tevékenységre vonatkozó szabályok 1. Működési alapelvek, alapvető rendelkezések 59 2. A tagsági viszony létesítése 60 3. Átlépés más nyugdíjpénztárból (befogadás) 62 4. Magánpénztári tagdíj 62 4.1. A tagdíj alapja és mértéke 62 4.2. A tagdíj megfizetése 63 4.3. Tagdíjfizetés megállapodás alapján 63 4.4. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása 63 5. A magánnyugdíjpénztár szolgáltatása 64 5.1. A szolgáltatásra jogosult tájékoztatása 64 5.2. Igénybejelentés 65 5.3. A szolgáltatás teljesítése 65 5.3.1. Járadékszolgáltatás 65 5.3.2. Egyösszegű kifizetés 66 6. Kedvezményezett és örökös 66 6.1. A kedvezményezett jelölés módja 66 6.2. Eljárás kedvezményezett (örökös) esetén 67 7. A tagsági viszony megszűnése 68 7.1. Átlépés másik pénztárba 68 7.2. A szolgáltatási kötelezettség teljesítése 69 7.3. Társadalombiztosítási rendszerbe történő 69 visszalépés 7.4. Harmadik állam polgárával vagy hontalannak minősülő pénztártag tagsági viszonyának megszűnése 70 7.5. Elszámolás a pénztártaggal és a hozzátartozóval (kedvezményezett, örökös) 70 7.6. Tagsági viszony megszűnéssel összefüggő költségek 70 IV. Vegyes és záró rendelkezések Függelék Mellékletek

70 72 73

4

Bevezetés

A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztárt 1995. október 3-án az 1. számú mellékletben feltüntetett 104 alapító tag alapította. A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár, mint alapító, az 1997. december 16-i rendkívüli Küldöttközgyűlés határozatával a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben foglaltak alapján Magánnyugdíjpénztárt alapított. Az új elnevezés Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (rövidített elnevezés: Vasutas Nyugdíjpénztár). A Vasutas Nyugdíjpénztár két tagsági körrel (önkéntes és magánnyugdíjpénztári tagság) rendelkező pénztár. A két tagsági körre eltérő rendelkezések vonatkoznak, melyet az Alapszabály szerkezetében is kifejez.

A Vasutas Nyugdíjpénztár alapítói és tagjai tisztelettel adóznak a Magyar Királyi Államvasutak nyugdíjintézetének és nyugbérpénztárának emléke előtt, melyek hagyományait tisztelni és követni kívánják.

Az Alapszabály az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban Öpt.), a Magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.), valamint a kapcsolódó más jogszabályok alapján a Vasutas Nyugdíjpénztár működésére és gazdálkodására, szervezetére, a pénztártagok, a kedvezményezettek, az örökösök valamint a támogatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza.

A tagnyilvántartás, tagdíjbefizetés, az egyéni számlák vezetése, a befektetés és könyvvezetés a két tagsági körnek megfelelően elkülönítetten történik.

Az Alapszabály a Nyugdíjpénztár alkalmazottaira, a munkáltatói tagokra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű.

5

I. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári tevékenység közös szabályai

6

1. Általános rendelkezések

A Nyugdíjpénztár adatai és jellemzői A Nyugdíjpénztár elnevezése: Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár. A rövidített elnevezése: Vasutas Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Nyugdíjpénztár) A Nyugdíjpénztár a nyilvántartásba vétellel jön létre az alakuló Küldöttközgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A Nyugdíjpénztárt a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, a nyilvántartási szám: 97.(11.Pk.61365/1995.). A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár alakuló Közgyűlésének időpontja: 1995. október 3. A Magánnyugdíjpénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal 1998. április 1-jén. A Nyugdíjpénztár az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztári tevékenységet az erre vonatkozó E/175/95., a magánnyugdíjpénztári tevékenységet Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár néven az erre vonatkozó PF.2204/3/1998. tevékenységi engedély alapján végzi. A Nyugdíjpénztár székhelye: 1145 Budapest, Colombus u. 35. A Nyugdíjpénztár címe: 1145 Budapest, Colombus u. 35. A Nyugdíjpénztár levelezési címe: 1590 Budapest Pf. 83. A Nyugdíjpénztár pecsétje a "Vasutas Nyugdíjpénztár Budapest" feliratot tartalmazza. A Nyugdíjpénztár jogi személy. A Nyugdíjpénztár működési területe a Magyar Köztársaság területe. A Nyugdíjpénztár jogosult a devizajogszabályok alapján devizakülföldi tagjai részére szolgáltatást nyújtani és külföldön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével a vonatkozó jogszabály figyelembevételével befektetéseket eszközölni, továbbá nemzetközi kapcsolatokat létesíteni és fenntartani. A Nyugdíjpénztár szervezete nyitott, nem korlátozza a pénztártagok körét. A Nyugdíjpénztár szerveződési elve: országos működési területtel rendelkező Nyugdíjpénztár, amely elsősorban a közforgalmú vasúti közlekedést lebonyolító vasúttársaságok, valamint a vasúti tevékenységhez kapcsolódó más intézmények és szervezetek munkavállalóit, közalkalmazottait, köztisztviselőit és a nyitottság elvéből következően más személyeket tömörít. A Nyugdíjpénztár típusa: kiegészítő nyugdíjpénztár, amely magánnyugdíjpénztárat is működtet. A Nyugdíjpénztár határozatlan időre alakul.

7

Ahol a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény alapító okiratot vagy szervezeti és működési szabályzatot említ, ott a Nyugdíjpénztár Alapszabályát kell érteni. A Nyugdíjpénztár a vonatkozó jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott gazdálkodási tevékenységet végez. A Nyugdíjpénztár érdekei képviseletére és közös céljaik megvalósítására más pénztárakkal szövetséget hozhat létre, vagy már működő szövetségbe beléphet. A Nyugdíjpénztár törvényességi felügyeletét a székhelye szerint illetékes ügyészség, állami felügyeletét pedig a pénzügyminiszter a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) útján látja el.

2. A Nyugdíjpénztár szervezete A Nyugdíjpénztár szervei: A Nyugdíjpénztár legfőbb szerve a Közgyűlés, illetve a Küldöttközgyűlés. Önkéntes Pénztári Ágazatnál a Küldöttközgyűlés. Magánpénztári Ágazatnál a Közgyűlés. Igazgatótanács Ellenőrző Bizottság 2.1. Küldöttközgyűlés és Közgyűlés A Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazatnál a legfőbb szerv a pénztártagok által közvetlenül választott testület, a Küldöttközgyűlés. A pénztártagokat a Küldöttközgyűlésen az általuk megválasztott küldöttek képviselik. Az új belépő és átlépő pénztártagot a lakóhelye szerinti területi küldött képviseli. A küldötteket a Nyugdíjpénztár tagjai az önkéntes pénztári tagok köréből választják legfeljebb öt évre. A küldött a Küldöttközgyűlés megtartását követő egy hónapon belül igény esetén köteles beszámolni a választó körzetébe tartozó tagoknak a Küldöttközgyűlés munkájáról. A küldött rendszeres kapcsolatot tart a választó körzetébe tartozó tagokkal. A Nyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazatánál a legfőbb testületi szerv a magánpénztári tagok összességéből álló Közgyűlés. A Küldöttközgyűlést, Közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A Küldöttközgyűlést, Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt:
a Bíróság vagy Felügyelet elrendeli,
az Ellenőrző Bizottság, a pénztártagok illetve küldöttek legalább 10 %-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza,
az Igazgatótanács azt szükségesnek tartja.

8

A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés összehívása az Igazgatótanács feladata. Amennyiben az Igazgatótanács a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés összehívásáról nem intézkedik, az indítványozók a Felügyelethez, annak elutasító döntését követő 30 napon belül pedig a bírósághoz fordulhatnak. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés összehívását a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően közzé kell tenni:
egy országos napilapban,
a Vasutas Nyugdíjpénztár internetes honlapján. Ezen túlmenően a hirdetményt a Vasutas Nyugdíjpénztár székhelyén (1145 Budapest, Colombus u. 35.) is el kell helyezni. Önkéntes Pénztári Ágazatnál a Küldöttközgyűlés összehívásáról szóló meghívót és a napirendhez tartozó anyagokat a Küldöttközgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően az önkéntes pénztári küldöttek és munkáltatói tagok részére közvetlenül is meg kell küldeni. A hirdetménynek és a meghívónak tartalmaznia kell a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés:
helyét és időpontját,
a napirendjét,
a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és időpontját. Amennyiben az eredeti Küldöttközgyűlés, Közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt Küldöttközgyűlés, Közgyűlés 30 perces időközzel egy napon is megtartható. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha a Küldöttközgyűlésen valamennyi tag képviselve van, illetve a Közgyűlésen valamennyi magánpénztári tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. A Küldöttközgyűlésre, Közgyűlésre a Felügyelet, valamint Önkéntes Pénztári Ágazatnál a munkáltatói tag képviselőjét is meg kell hívni. Az Igazgatótanács más személyek, illetőleg szervek képviselőinek meghívásáról is dönthet. A Felügyelet és a munkáltatói tag képviselője a Küldöttközgyűlésen, Közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. A könyvvizsgáló és az ingatlanszakértő a Küldöttközgyűlésen, Közgyűlésen köteles részt venni. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés ülését az Igazgatótanács elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács ezzel megbízott tagja vezeti (e személy a továbbiakban: a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés levezető elnöke). A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább felének képviselete biztosított. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti.

9

A Küldöttközgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a pénztártagok felének képviselete biztosított. A Közgyűlésen a magánpénztári tagot meghatalmazott is képviselheti közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés határozatképtelensége esetén, a másodízben összehívott Küldöttközgyűlés, Közgyűlés az előzetesen, határozati javaslattal együtt beterjesztett eredeti napirendi pontok tekintetében a jelenlévők (képviseltek) számától függetlenül határozatképes. 2.1.1. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés hatásköre A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Alapszabály elfogadása és módosítása, b.) az Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, c.) az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, d.) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése, e.) az Igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről, f.) az éves és hosszú távú pénzügyi terv elfogadása, g.) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása, h.) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Nyugdíjpénztár nevében eljáró személyek, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a Pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Nyugdíjpénztár képviseletéről, i.) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról, j.) döntés a Nyugdíjpénztár megszűnéséről, szétválásáról vagy más pénztárral való egyesüléséről, k.) döntés - a Küldöttközgyűlés Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó - az egyes hatásköröknek az Igazgatótanácsra történő átruházásáról, l.) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról, m.) döntés mindazon ügyekben, amelyeket törvény, más jogszabály vagy az Alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyeket a hatáskörébe von. 2.1.2. A határozatok hozatala A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A jelenlevők kétharmados szavazattöbbsége szükséges:
az Alapszabály elfogadásához, módosításához,

10


az Igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadásához, az eredmény felhasználásához vagy az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséhez,
pénztári érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, illetve az abból való kiváláshoz,
a megszűnéshez, szétváláshoz vagy más nyugdíjpénztárral való egyesüléshez,
az Igazgatótanács tagjainak és elnökének, valamint az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének visszahívásához. Szavazategyenlőség esetén a Küldöttközgyűlést, Közgyűlést levezető elnök szavazata dönt. A mindkét Ágazatot érintő ügyekben a szavazattöbbségnek a két pénztári ágazat tekintetében külön-külön és együttesen is érvényesülni kell.

Az Igazgatótanács, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait titkos szavazással kell megválasztani. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés egyéb ügyekben - feltéve, hogy előzetesen titkos szavazásról nem dönt - nyilvánosan szavaz. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés határozatai a jogszabályok keretei között kötelezőek a pénztártagokra, a pénztár szerveire és alkalmazottaira. A Küldöttközgyűlési, Közgyűlési határozatok ellen a küldöttek, pénztártagok, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a Nyugdíjpénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon. 2.1.3. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés jegyzőkönyve A Küldöttközgyűlésen, Közgyűlésen jelenléti ívet kell felfektetni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent küldött nevét, lakcímét, személyi igazolványának számát és az általa képviselt pénztártagok számát. A Küldöttközgyűlésről, Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia:






a Pénztár nevét, székhelyét, a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés helyét és idejét, a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés összehívásának a módját, a képviselt tagok és a jelenlévő magánpénztári tagok létszámát, a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőknek a nevét,
a napirendet,
az elhangzott hozzászólások lényegét,
a hozott határozatokat a szavazati arány feltüntetésével. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolóinak egy-egy példányát,
a jelenléti ívet.

11

A jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a Küldöttközgyűlés, Közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, valamint a Küldöttközgyűlésen, Közgyűlésen megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő írják alá. A Küldöttközgyűlés, Közgyűlés jegyzőkönyvének egy hiteles példányát a csatolt iratokkal együtt - a Küldöttközgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Felügyeletnek. A jegyzőkönyv kivonat megküldésre kerül a küldöttek és munkáltatói tagok részére. A Küldöttközgyűlésről, Közgyűlésről - ha a feltételek azt lehetővé teszik - hangfelvételt is készíteni kell, amelyet legalább 5 évig kell megőrizni. 2.1.4. Az önkéntes pénztári küldöttek választása Az önkéntes pénztári tagok által választható küldöttek számát az ötéves választási időszakra a Választási Szabályzat tartalmazza. Az önkéntes pénztártagok a lakóhelyük szerinti területi elv alapján a Budapesten tartandó küldöttválasztó gyűlésen választják meg a küldötteket és a pótküldötteket. A küldöttválasztó gyűlést ötévente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén a gyűlés bármikor összehívható. A küldöttválasztó gyűlést az Igazgatótanács hívja össze. A gyűlés összehívását a gyűlés tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően meg kell hirdetni közlemény formájában és meg kell jelentetni a Nyugdíjpénztár internetes honlapján. A megjelentetésnek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét napirendjét, valamint a tárgyalandó napirendekhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A küldöttválasztó gyűlés előkészítése és lebonyolítása a Nyugdíjpénztár irányításával szervező bizottság közreműködésével történik. A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a megválasztható küldöttek kétszeres számának megfelelő pénztártag megjelent. Ha a küldöttválasztó gyűlés határozatképtelen, a másodízben összehívott küldöttválasztó gyűlés az előzetesen, határozati javaslattal együtt beterjesztett eredeti napirendi pontok tekintetében a képviseltek számától függetlenül határozatképes. Ha az eredeti küldöttválasztó gyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt küldöttválasztó gyűlés 30 perces időközzel egy napon is megtartható. A küldöttválasztó gyűlésen jelenléti ívet kell készíteni és jegyzőkönyvet kell felvenni. A jelenléti ív tartalmazza a gyűlésen megjelent tagok nevét. A jelenléti ívet a gyűlés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A küldöttválasztó gyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a Nyugdíjpénztár nevét, székhelyét,
a gyűlés helyét és idejét,
a gyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és szavazatszámlálóinak a nevét,
a jelenlévők számát,

12


a gyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalások lényegét,
a hozott határozatokat, a jelenlévő szavazók számát, a határozati javaslatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttválasztó gyűlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott két jelenlévő tag hitelesíti. A gyűlés elnöke a jegyzőkönyv egy hiteles példányát, a jelenléti ívet a gyűlés befejezését követő 8 napon belül köteles az Igazgatótanácsnak megküldeni. A pénztártag kérésére a küldöttválasztó gyűlés elnöke köteles a jegyzőkönyvből kivonatot adni. A küldöttválasztó gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a küldött (küldöttek) megválasztása és visszahívása. A gyűlés ezen kívül más kérdéseket is megtárgyalhat, azonban egyéb határozatai a nyugdíjpénztárra, a megválasztott küldöttre és a tagokra kötelező rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. 2.1.5. Az önkéntes pénztári küldöttek megbízatásának megszűnése Az önkéntes pénztári küldöttek megbízatása megszűnik:







határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, a pénztártagsági viszony megszűnésével, a közügyektől való eltiltással.

2.1.6. Az önkéntes pénztári küldöttek visszahívása A küldött tisztségéből visszahívható, ha tisztsége ellátására alkalmatlanná vagy méltatlanná vált. Visszahívásra vonatkozó indítványt a küldöttet megválasztó tagok 10 %-a, tehet. Az indítványt - az ok megjelölésével - írásban kell eljuttatni az Igazgatótanács részére. Az Igazgatótanács az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles összehívni Budapest székhellyel a küldöttválasztó gyűlést, ha az indítvány megfelel az ezen pontban foglaltaknak. Az indítvány elutasítását meg kell indokolni. A visszahívásról az érintett tagoknak szavazni kell, melyre a küldöttválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

2.2. Igazgatótanács

Az Igazgatótanács a nyugdíjpénztár ügyvezető szerve. Az Igazgatótanács tagjainak száma 7 fő. Az Igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét és a magas szintű szakmai felkészültséget. Az Igazgatótanács tagjait és elnökét a Küldöttközgyűlés titkosan választja meg legfeljebb öt évre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Szükség esetén lehetőség van póttag választására. Az Igazgatótanács elnöke a

13

megválasztott igazgatótanácsi tagok közül titkos szavazás útján kerül megválasztásra. Az Igazgatótanács megbízatása a megválasztástól számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott Küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új Küldöttközgyűlés alakuló ülésén új Igazgatótanácsot nem választ. Az Igazgatótanács tagja 18. életévet betöltött, büntetlen előéletű személy lehet, aki legalább önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik. Az Igazgatótanács elnökének felsőfokú állami végzettséggel kell rendelkeznie. 2.2.1. Felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok Az Igazgatótanács tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban a Küldöttközgyűlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. Az Igazgatótanács tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a pénztártagok és a Nyugdíjpénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a Nyugdíjpénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak. Nem választható az Igazgatótanács tagjává:
az Ellenőrző Bizottság tagja és elnöke, valamint e személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont),
az ügyvezető igazgató és a Nyugdíjpénztár alkalmazottja, valamint e személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont),
aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll,
akit a közügyektől eltiltottak,
akinek választhatóságát törvény vagy jogszabály kizárja,
aki 10 %-ot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,
aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte,
aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, vagy más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította,
aki vezető tisztségviselője volt olyan Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,

14


akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a Nyugdíjpénztár biztonságos működését. A Nyugdíjpénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő
tevékenysége, illetve Nyugdíjpénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a nyugdíjpénztár független, megbízható és körültekintő irányítását,
üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és /vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza. A vezető tisztségviselő köteles a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,
valamely fenti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez vagy ilyen részesedését megszünteti,
ellene büntetőeljárás indult. A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik. A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfoliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy a.) letétkezelőnél, b.) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál. 2.2.2. Az Igazgatótanács feladatai a.) Gondoskodik a Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó döntések (éves és hosszú távú pénzügyi terv, mérleg és éves beszámoló) előkészítéséről és a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról. b.) Gondoskodik a Küldöttközgyűlés összehívásáról. c.) Előkészíti a Küldöttközgyűlés napirendjét. d.) Meghatározza a Nyugdíjpénztár üzletpolitikáját. e.) Elfogadja a Számviteli Politikát, a törvényben és jogszabályban előírt kapcsolódó Szabályzatokat. f.) Dönt a vagyonértékelés módjáról, a vagyonkezelés, valamint a Nyugdíjpénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról, szükség szerint az e tevékenységet végzők kiválasztásáról és beszámoltatásáról. g.) Gondoskodik a Nyugdíjpénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a Küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítások nem csökkenthetik a fedezeti tartalékot.

15

h.) Dönthet a fedezeti tartalék javára más tartalék hozamának jóváírásáról. i.) A jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról. j.) Kialakítja és irányítja a Nyugdíjpénztár munkaszervezetét, meghatározza annak létszámát és bérkeretét, működési szabályait. k.) Dönt az ügyvezető igazgató alkalmazásáról, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti a főkönyvelőt, elbírálja az ügyvezető igazgató tevékenységével kapcsolatos beadványokat és panaszokat. l.) Az Alapszabályban foglaltak szerint képviseli a Nyugdíjpénztárt harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. m.) Megköti a Nyugdíjpénztár nevében a munkáltatói taggal (tagokkal) a munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó, valamint a Nyugdíjpénztár támogatójával a támogatói szerződéseket. n.) A Küldöttközgyűlés elé terjeszti a Nyugdíjpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, valamint az éves beszámolót. o.) Gondoskodik a Nyugdíjpénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről. p.) Dönt a befektetett pénztári eszközök letétkezelésének önálló letétkezelő szervezetre bízásáról. q.) A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója, a vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés - így különösen a vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési szerződés Nyugdíjpénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása, ingatlan vétele - hatáskörébe tartozik. r.) Határozhat szakértői bizottságok létesítéséről, meghatározva azok létszámára, feladatára, működésére és díjazására vonatkozó szabályokat, valamint ellátja ellenőrzésüket. s.) Dönt a tagsági jogviszonyt érintő kérdésekben. t.) Dönt az önkéntes nyugdíjpénztári tagi kölcsönkérelmek tárgyában. u.) Megbízza a Küldöttközgyűlés által megválasztott könyvvizsgálót a pénztári beszámoló felülvizsgálatával. v.) Dönt a Nyugdíjpénztár hitelfelvételéről. w.) Elfogadja az ügyrendjét. x.) Ellátja mindazon további feladatát, illetőleg gyakorolja mindazon hatáskörét, amelyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály meghatároz. 2.2.3. Az Igazgatótanács díjazása Az Igazgatótanács tagjai tiszteletdíjra jogosultak. A tiszteletdíj mértékét évente a pénzügyi terv elfogadásakor a Küldöttközgyűlés határozza meg. 2.2.4. Az Igazgatótanács ülései Az Igazgatótanács legalább 3 havonta tart ülést. Az Igazgatótanács üléseit ezen időszakon belül akkor is össze kell hívni, ha:
a Küldöttközgyűlés erről határozatot hozott,
a Felügyelet előírta,
az Ellenőrző Bizottság vagy az Igazgatótanács tagjainak legalább egyharmada, vagy az ügyvezető kéri.

16

Amennyiben az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre. Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze. A meghívót az ülés megtartása előtt legalább 8 nappal korábban kell megküldeni a tagok részére. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és a napirendet. A meghívókat az elnök írja alá és küldi meg postai úton, faxon, vagy e-mailben a tagok részére. Az Igazgatótanács rendkívüli esetben ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, emailben is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok közül legalább 4 fő szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és 5 napon belül megküldi a Nyugdíjpénztár székhelyére. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint az ügyvezető igazgató. Az ügyvezető igazgató a személyét érintő kérdések tárgyalásakor az ülésen nem vehet részt. 2.2.5. Az Igazgatótanács döntéseinek meghozatala Az Igazgatótanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén egy megbízott tag vezeti. Az Igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az Igazgatótanácsot egy héten belül ismételten össze kell hívni. Az Igazgatótanács döntéseit (határozatait) a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szavazás nyilvános. Az Igazgatótanács minősített többséggel – az Igazgatótanács tagjainak kétharmados egyetértésével – határoz:
a Küldöttközgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról,
az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő pályázat útján történő kiválasztásáról,
hatáskörei gyakorlásának átruházásáról. Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell:







az ülés helyét, idejét, az ülés napirendjét, a jelenlevők nevét (jelenléti ív csatolásával), a meghívottak nevét, az elhangzott felszólalások lényegét, a hozott határozatokat.

A jegyzőkönyvet az elnök és két tag írja alá. A jegyzőkönyv készítésének feltételeiről az ügyvezető gondoskodik. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos előterjesztések egy példányát.

17

2.2.6. Az igazgatótanácsi tagság megszűnése Megszűnik az igazgatótanácsi tagság:









a mandátum lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, pénztártagsági jogviszony megszűnésével, a cselekvőképesség elvesztésével vagy korlátozásával, a közügyektől való eltiltással, választhatóságot kizáró egyéb ok bekövetkeztével.

2.2.7. A visszahívásra vonatkozó szabályok Az igazgatótanács tagjainak visszahívását kell kezdeményezni, ha:
megválasztásuk jogszabályt vagy Alapszabályt sértett.
A tisztség ellátása sérti a jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezéseit.
A megbízatás ellátására méltatlanná vált. E körbe tartozik különösen a Nyugdíjpénztár, illetőleg a pénztártagok érdekeit sértő szándékos vagy súlyos gondatlan magatartás.
A tisztség ellátására tartósan alkalmatlanná vált. Tartósan válik alkalmatlanná az, aki az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt tisztségének felelősségteljes ellátására képtelen. Visszahívásra vonatkozó írásbeli indítványt - az ok megjelölésével és szükséges bizonyítékaival együtt - bármely pénztártag tehet. Az indítványt az Igazgatótanácsnak kell eljuttatni. Az Igazgatótanács az indítványt köteles a Küldöttközgyűlés elé terjeszteni. Ha a visszahívás indoka az Igazgatótanács elnökével kapcsolatban merül fel, a visszahívási indítványt az Ellenőrző Bizottság terjeszti a Küldöttközgyűlés elé.

2.3. Ellenőrző Bizottság

Az Ellenőrző Bizottság a nyugdíjpénztár általános ellenőrző szerve. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 5 fő. Az Ellenőrző Bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Ha a munkáltatói tag munkáltatói hozzájárulása eléri vagy meghaladja a Nyugdíjpénztár tagdíjbevételének 50 %-át, a munkáltató képviselője jogosult az Ellenőrző Bizottságban szavazati joggal részt venni. Az Ellenőrző Bizottság tagjait és elnökét a Küldöttközgyűlés titkosan választja meg legfeljebb öt évre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Szükség esetén lehetőség van póttag választására. Az Ellenőrző Bizottság elnöke a megválasztott ellenőrző bizottsági tagok közül titkos szavazás útján kerül megválasztásra. Az Ellenőrző Bizottság megbízatása a megválasztástól számított öt

18

évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott Küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új Küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ. Az Ellenőrző Bizottság tagja 18. életévet betöltött, büntetlen előéletű személy lehet, aki legalább önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik. Az Ellenőrző Bizottság elnökének felsőfokú állami végzettséggel kell rendelkezni. Ezen szabályok irányadók a munkáltatói tag képviselőre is azzal az eltéréssel, hogy reá nézve nem kötelező az önkéntes pénztári tagság. 2.3.1. Felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok Az Ellenőrző Bizottság tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban a Küldöttközgyűlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. Az Ellenőrző Bizottság tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a pénztártagok és a Nyugdíjpénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a Nyugdíjpénztárral munkaviszonyban álltak illetve állnak. Nem választható az Ellenőrző Bizottság tagjává:
az Igazgatótanács tagja és elnöke, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b/ pont),
az ügyvezető igazgató és a Nyugdíjpénztár alkalmazottja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont),
aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll,
akit a közügyektől eltiltottak,
akinek választhatóságát törvény vagy jogszabály kizárja,
aki 10 %-ot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,
aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte,
aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította,

19


aki vezető tisztségviselője volt olyan Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,
akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a Nyugdíjpénztár biztonságos működését. A Nyugdíjpénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő
tevékenysége, illetve pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a nyugdíjpénztár független, megbízható és körültekintő irányítását,
üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és /vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza. A vezető tisztségviselő köteles a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,
valamely fenti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez vagy ilyen részesedését megszünteti,
ellene büntetőeljárás indult. A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

20

2.3.2. Az Ellenőrző Bizottság feladatai a.)

b.)

c.) d.) e.) f.)

g.) h.) i.) j.) k.)

A jogszabályi előírásokban, az elfogadott pénzügyi tervben, Alapszabályban és szabályzatokban foglaltak megvalósulását rendszeresen vizsgálja és ellenőrzi a Nyugdíjpénztár gazdálkodását, számvitelét és ügyvitelét. Rendszeresen figyelemmel kíséri a Nyugdíjpénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a Pénztár működését. Az Igazgatótanácstól, valamint az ügyvezetőtől meghatározott ügy kivizsgálását kérheti. Megvizsgálhatja a Nyugdíjpénztár könyveit, iratait. Értékeli ingatlan vétele esetén az előzetesen elvégzett költség- és megtérülési vizsgálatot. Köteles megvizsgálni a Küldöttközgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a Nyugdíjpénztár éves beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben, annak előzetes bejelentése nélkül a Küldöttközgyűlés érvényesen nem határozhat. Indítványozhatja (kérheti) a Küldöttközgyűlés illetőleg az Igazgatótanács rendkívüli összehívását, ha a Nyugdíjpénztár érdekei ezt szükségessé teszik. Évente jelentést készít ellenőrzéseiről és megállapításairól a Küldöttközgyűlés részére. Részt vesz a Küldöttközgyűlésen, javaslatot tehet annak napirendjére. Ellátja mindazon feladatát és gyakorolja mindazon hatáskörét, amelyet jogszabály vagy jelen Alapszabály meghatároz. Nyílt pályázat alapján javaslatot tesz a Küldöttközgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.

Az Ellenőrző Bizottság feladatai ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról. Az Ellenőrző Bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a Küldöttközgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.

2.3.3. Az Ellenőrző Bizottság díjazása Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjra jogosultak. A tiszteletdíj mértékét évente a pénzügyi terv elfogadásakor a Küldöttközgyűlés határozza meg. 2.3.4. Az Ellenőrző Bizottság működése Az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait a saját maga által készített és jóváhagyott ügyrendje határozza meg. Az ügyrend elkészítésénél a vonatkozó jogszabályok és jelen Alapszabály rendelkezései az irányadók.

21

2.3.5. Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnése Megszűnik az Ellenőrző Bizottsági tagság:









a mandátum lejártával, visszahívással, lemondással, pénztártagsági viszony megszűnésével, elhalálozással, a cselekvőképesség elvesztésével vagy korlátozásával, a közügyektől való eltiltással, választhatóságot kizáró egyéb ok bekövetkeztével.

2.3.6. A visszahívásra vonatkozó szabályok Az Ellenőrző Bizottság tagjainak visszahívását kell kezdeményezni, ha:
megválasztásuk jogszabályt vagy Alapszabályt sértett.
A tisztség ellátása sérti a jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezéseit.
A megbízatás ellátására méltatlanná vált. E körbe tartozik különösen a Nyugdíjpénztár, illetőleg annak tagjai érdekeit sértő szándékos vagy súlyos gondatlan magatartás.
A tisztség ellátására tartósan alkalmatlanná vált. Tartósan válik alkalmatlanná az, aki az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt tisztségének felelősségteljes ellátására képtelen. Visszahívásra vonatkozó írásbeli indítványt - az ok megjelölésével és szükséges bizonyítékaival együtt - bármely pénztártag tehet. Az indítványt az Igazgatótanácsnak kell eljuttatni. Az Igazgatótanács az indítványt köteles a Küldöttközgyűlés elé terjeszteni.

3. Személyi és tárgyi feltételek

A nyugdíjpénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal. A nyugdíjpénztár köteles ügyvezetőt (ügyvezető helyettest), számviteli rendért felelős vezetőt (főkönyvelőt), befektetésekért felelős vezetőt munkaviszony keretében alkalmazni, biztosításmatematikust (aktuáriust), könyvvizsgálót, jogászt, belső ellenőrt alkalmazni, illetve foglalkoztatni. Az ügyvezető elláthatja a befektetésekért felelős vezető, illetve a jogász feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.

22

4. Pénztári szolgáltatók

4.1. A Nyugdíjpénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatainak, valamint vagyonkezelésének kihelyezése A Nyugdíjpénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatai teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával, e tevékenységével üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Felügyeletnek bejelentett szervezeteket (továbbiakban együtt: szolgáltatók) bízhat meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti. A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet. A szolgáltató a Nyugdíjpénztár nevében és érdekében jár el a nyugdíjpénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint. 4.2. Kiszervezés A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, a törvényben foglaltak szerint kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységek köre: • • •

A nyugdíjpénztári informatikai rendszer fejlesztése. Az informatikai rendszer üzemeltetése. Számlaértesítő és adóigazolás nyomtatása és postázása. 5. Az ügyvezető igazgató, könyvvizsgáló, biztosításmatematikus

5.1. Ügyvezető igazgató

A nyugdíjpénztár ügyvezetője jogosult az ügyvezető igazgatói cím használatára. Az ügyvezető igazgatói munkakört pályázat útján kell betölteni. Az ügyvezető igazgató a nyugdíjpénztárral munkaviszonyban áll. Munkaviszonyára az Öpt.-ben és az Mpt.-ben foglalt eltérésekkel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ügyvezető igazgatót munkaszerződéssel az Igazgatótanács alkalmazza és gyakorolja vele szemben a munkáltatói jogkört. 5.1.1. Az alkalmazás feltételei Ügyvezető igazgatóként csak olyan személy alkalmazható, aki:

23


büntetlen előéletű,
felsőfokú pénzügyi, közgazdasági vagy jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel és legalább 3 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik. Nem alkalmazható ügyvezető igazgatóként:
akinek alkalmazása nem felel meg az Alapszabályban leírtaknak,
a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője,
aki az Igazgatótanács, illetve az Ellenőrző Bizottság tagjainak vagy elnökének, továbbá a munkáltatói tag vezetőjének a közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont),
aki a Nyugdíjpénztárral megegyező vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más szervezet vezető vagy ellenőrző szervének tagja, vagy ilyen tag közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./pont). 5.1.2. Az ügyvezető igazgató feladatai a.) A Nyugdíjpénztár munkaszervezetének irányítása. b.) A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak végrehajtása. c.) A munkaszervezet belső szabályzatainak kialakítása, és az azokban foglaltak megvalósítása. d.) A Nyugdíjpénztár folyamatos ügyvitelének megszervezése. e.) A Nyugdíjpénztár eredményes működésének biztosítása, a fizetőképesség és a kötelezettségek összhangjának megteremtése. f.) A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács üléseinek előkészítése. g.) Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság működési feltételeinek biztosítása. h.) A Határozatok Könyvének vezetése. i.) A Nyugdíjpénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlása, azok kivételével, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Küldöttközgyűlés vagy az Igazgatótanács hatáskörébe utal. j.) Az éves és a hosszú távú pénzügyi terv, mérleg és éves beszámoló előkészítése az Igazgatótanács ülésére. k.) A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos ügyek előkészítése az Igazgatótanács részére. l.) Folyamatos kapcsolattartás a tagsággal, ennek keretében a kért felvilágosítások megadása és a pénztártagokat megillető irat betekintési jog gyakorlásának biztosítása. m.) A Nyugdíjpénztár iratainak kiadmányozása. n.) Meghatározott körben a Nyugdíjpénztár képviselete. o.) Ellátja mindazon feladatát és gyakorolja mindazon hatáskörét, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály meghatároz. Az Igazgatótanács ülései között az ügyvezető igazgató munkáját az Igazgatótanács elnöke irányítja és ellenőrzi. 5.1.3. Az ügyvezető igazgató felelőssége Az ügyvezető igazgató felelős a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a Nyugdíjpénztár eredményes működéséért, a folyamatos ügyviteléért.

24

5.1.4. Az ügyvezető igazgató hatásköre Az ügyvezető hatásköre kiterjed mindazokra az ügyekre, amelyet a jogszabály, Alapszabály és egyéb Szabályzatok, valamint az Igazgatótanács hatáskörébe utal. Amennyiben az Igazgatótanács hatásköreinek gyakorlását az Alapszabály rendelkezései figyelembevételével átruházta, az ügyvezető igazgató e tevékenysége során az Igazgatótanács utasításai szerint köteles eljárni. Az ügyvezető igazgató az Ellenőrző Bizottsághoz illetőleg a Felügyelethez fordulhat, illetőleg kezdeményezheti a Küldöttközgyűlés összehívását, ha az Igazgatótanács határozata jogszabályt vagy Alapszabályt sért. Az ügyvezető igazgató köteles együttműködni az Igazgatótanáccsal és az Ellenőrző Bizottsággal. 5.2. Könyvvizsgáló

A Nyugdíjpénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel. Nem lehet könyvvizsgáló a Nyugdíjpénztár tagja, ügyvezetője, Igazgatótanácsának, Ellenőrző Bizottságának tagja, a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet, a letétkezelő könyvvizsgálója, a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója. A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt éves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. A könyvvizsgáló betekinthet a Nyugdíjpénztár könyveibe, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaitól, a Nyugdíjpénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet. Megvizsgálhatja a Nyugdíjpénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapírállományát. Jelen lehet az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság ülésein, a Küldöttközgyűlésen köteles részt venni. A könyvvizsgáló a Küldöttközgyűlés elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. E nélkül a Küldöttközgyűlés érvényes határozatot nem hozhat. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a Nyugdíjpénztár vagyonának és a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az Ellenőrző Bizottságot és az Igazgatótanácsot tájékoztatni, továbbá a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

25

Amennyiben a Küldöttközgyűlést az Igazgatótanács - a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a Küldöttközgyűlés nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot. 5.3. Biztosításmatematikus (aktuárius) A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el:
Ellenjegyzi a nyugdíjpénztár pénzügyi tervét, a biztosításmatematikai statisztikai jelentést, a Szolgáltatási Szabályzatot, a pénztártagok nyugdíjpénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot, a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket.
Elkészíti az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értékelést, a tartalékok képzésére és megfelelőségére vonatkozó számításokat és értékeléseket.
Elvégzi a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását, a pénztártagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosításmatematikai feladatokat.
Szükség szerint javaslatot tesz a nyugdíjpénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közreműködik azok elkészítésében.
Önkéntes pénztárnál járadékszolgáltatás esetén a kormányrendeletben megállapított rendszerességgel biztosításmatematikai mérleget készít.
Elvégzi a hozam- és referencia hozamszámítást.
Meghatározza a tagi kölcsön törlesztő részleteit a kamat figyelembevételével.
Ellenőrzi a hozamfelosztási gyakorlatot.
Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a szerződésben meghatározásra kerültek. 5.4. Felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok Az Alapszabály 2.2.1. és 2.3.1. pontjaiban leírt, az Igazgatótanácsra és az Ellenőrző Bizottságra vonatkozó felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak az ügyvezető igazgatóra (helyettesére) a főkönyvelőre, befektetésekért felelős vezetőre, biztosításmatematikusra, könyvvizsgálóra, jogászra, belső ellenőrre. 6. A Nyugdíjpénztár képviselete és a hatáskör átruházása A Nyugdíjpénztárt
az Igazgatótanács elnöke és az ügyvezető igazgató,
az Igazgatótanács két tagja együttesen képviseli. A Nyugdíjpénztár további képviseleti jogosultságát az Igazgatótanács határozattal állapítja meg. A képviselet úgy történik, hogy a Nyugdíjpénztár előírt, előnyomott vagy nyomtatott nevéhez a képviseletre jogosult személy nevét hozzáírja, hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően. Az Igazgatótanács kétharmados szavazattöbbséggel a jogszabályok és az Alapszabály keretei között hatáskörének gyakorlását írásban hozott határozattal felelősségének

26

érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség mellett az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlásának módját és mértékét az Igazgatótanács által hozott határozat tartalmazza. A Küldöttközgyűlés által az Igazgatótanácsra átruházott hatáskörök gyakorlása nem ruházható át.

7. Üzleti titok és pénztártitok

Üzleti titok minden olyan, a Nyugdíjpénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a Nyugdíjpénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a Nyugdíjpénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a Nyugdíjpénztár a szükséges intézkedéseket megtette. Magánpénztár esetén és egyéb esetekben üzleti titok fogalma alatt a Polgári Törvénykönyv 81.§.(2) bekezdésében foglaltakat kell érteni. Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire, a részére járó nyugdíjszolgáltatásra illetve, amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. Pénztártitokként kezelendő személyes adatok: név, leánykori név, anyja neve, születési helye, születési idő, elhalálozás időpontja, családi állapot, állampolgárság, lakóhely (tartózkodási hely) munkahely neve és címe, keresete, jövedelemre vonatkozó adatok, nyilvántartási azonosító jel, illetve társadalombiztosítási azonosító jel, egyéni számlára vonatkozó adatok, az azonosító okmány típusa és száma. Az Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság tagja és elnöke, a Nyugdíjpénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottjait is, köteles a Nyugdíjpénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot – időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is - megtartani. Az előzőek szerinti titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információkhoz jutott. A nyugdíjpénztár igazgatótanácsának és az ellenőrző bizottságának tagja, a nyugdíjpénztár alkalmazottja, ideértve a megbízás alapján foglalkoztatott személyeket, szervezeteket, illetőleg ezek alkalmazottait is, köteles a nyugdíjpénztár működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot és pénztártitkot – időbeli korlátozás nélkül, ezen minősége megszűnését követően is – megtartani. A titoktartási kötelezettség kiterjed arra a személyre és szervezetre is, aki, illetve amely üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő információhoz jutott.

27

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

8. A gazdálkodásra vonatkozó szabályok

A Nyugdíjpénztár a törvényben meghatározott keretek között a szolgáltatásai szervezéséhez, finanszírozásához és teljesítéséhez kapcsolódó pénzügyi feltételek megteremtése érdekében jogosult gazdálkodási tevékenységet folytatni. A Nyugdíjpénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében tulajdont szerezhet a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári tevékenység gazdálkodását, vagyonkezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését elkülönítetten kell végezni. Amennyiben a Nyugdíjpénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával a tartalékok között fel kell osztani. A Nyugdíjpénztár az adminisztrációs, ügyviteli feladatait saját szervezeti keretein belül látja el. A Nyugdíjpénztár gazdálkodása keretében végzi:





a pénztárvagyon befektetését és kezelését, teljesíti az Alapszabályban meghatározottak szerint a nyugdíjszolgáltatást, teljesíti fizetési kötelezettségeit, kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat.

A Nyugdíjpénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, abból tartalékokat képez. A Nyugdíjpénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki. A Nyugdíjpénztár a fedezeti tartalék terhére a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat. A nyugdíjpénztár az önkéntes és magánpénztári tevékenység pénzforgalmát elkülönítetten hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítja. A Nyugdíjpénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységhez, a tagsági viszony megszűnéshez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a Nyugdíjpénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. A számlavezető a piaci értékeléshez közli a letétkezelővel a pénzforgalmi számla és alszámlái egyenlegét.

28

A Nyugdíjpénztár a befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani. A pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti pénzáramlások szabályait a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. A Nyugdíjpénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Hitelt vagy kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. A Nyugdíjpénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két tartalék együttes – a hitel vagy kölcsön futamidejére tervezett és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott – bevételeinek 30 %-át. A Nyugdíjpénztár hitelt nem nyújthat, váltót nem fogadhat el, pénzügyi garanciát és kezességet nem vállalhat. Kivételt képez ez alól önkéntes pénztári tagoknál a tagi kölcsön. A Nyugdíjpénztár gazdálkodásából származó bevételt a társasági adó- és helyi iparűzési adókötelezettség nem terheli.

8.1. Egyéni számla

A gazdálkodás alapnyilvántartása az egyéni számla, amelyet a nyugdíjpénztár számviteli rendjével összhangban a pénztártagok részére vezet. Az egyéni számla az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonulásakor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul. Az egyéni számla követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számláit a Nyugdíjpénztár csak az Öpt-ben, az Mpt-ben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezés alapján terhelheti meg. A pénztártag egyéni számláján elhelyezett összegekre sem a pénztártag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt. Önkéntes Pénztári Ágazat Az egyéni számla tartalmazza:  A befolyt tagdíjnak a szolgáltatások fedezetéül jóváírandó hányadát.  A fedezeti alap befektetésekből származó, az egyéni számlák arányában felosztott hozamot és értékelési különbözetet.  A vissza nem fizetett tagi kölcsön levonását.  A pénztártag rendelkezése szerinti tagi lekötést.  A kiegészítő vállalkozási tevékenység eredményéből a szolgáltatások fedezetéül jóváírandó hányadot.  A támogatói adományból az adományozó rendelkezése alapján a jóváírt összegből az egy tagra jutó hányadot az adományozó által megjelölt időpontban.

29

Magánpénztári Ágazat A Magánpénztári Ágazatban a választható portfoliós rendszer 2009. január 1-jei bevezetésével a tag döntése értelmében az egyéni számlán nyilvántartott követelése a három választható portfolió – klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési – egyikébe kerül. Az egyéni számla tartalmazza:  A befolyt tagdíjnak a szolgáltatások fedezetéül jóváírandó hányadát.  A tagok fennálló követelésének kimutatására szolgáló elszámoló egységek számát.  A választott portfoliónak megfelelő napi árfolyamot. 8.2. A tartalékok (alapok) megoszlása A Nyugdíjpénztár bevételeiből köteles fedezeti, működési és likviditási tartalékot létrehozni és azokat a törvény előírásai szerint felhasználni. A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni és szolgáltatási számlákat. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény alkalmazásában az alapok tartaléknak minősülnek. A tartalékok százalékos megoszlása Önkéntes Pénztári Ágazatnál: 1. sáv 63.600 Ft-ig: fedezeti tartalék 94,5 %, működési tartalék 5,3 %, likviditási tartalék 0,2 %. 2. sáv 63.601 - 100.000 Ft között fedezeti tartalék 95,80 %, működési tartalék 4 %, likviditási tartalék 0,20 %. 3. sáv 100.001- 150.000 Ft között fedezeti tartalék 98 %, működési tartalék 2 %, likviditási tartalék 0 %. 4. sáv 150.001 Ft-tól a fedezeti tartalék 100 %. A tartalékok megoszlása Magánpénztári Ágazatnál:
fedezeti tartalék
működési tartalék
likviditási tartalék

99,1 %, 0,8 %, 0,1 %.

A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és finanszírozására, a működési tartalék a működéssel összefüggő költségek, ráfordítások finanszírozására, a likviditási tartalék az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, illetőleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a Nyugdíjpénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. A Küldöttközgyűlés dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és működési tartaléknak az előirányzott szintet meghaladó részét felhasználni. A fedezeti tartalék részét

30

képező szolgáltatási számlák előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti tartalékon kívül felhasználni. A Magánpénztári Ágazatban a választható portfoliós rendszer bevezetésével a pénztártagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő idő alapján három portfolióba kell besorolni. 1. „Klasszikus” portfolió: Amennyiben a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő idő 5 évnél kevesebb. 2. „Kiegyensúlyozott” portfolió: Amennyiben a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő idő 5-15 év között van. 3. „Növekedési” portfolió: Amennyiben a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő idő a 15 évet meghaladja. 8.3. A pénztári vagyon befektetése és kezelése

A Nyugdíjpénztár a befektetési tevékenység ellátására befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz. A Nyugdíjpénztár a befektetési és vagyonkezelési tevékenységét a jogszabályokban, a befektetési politikában, valamint a vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzatban foglaltak szerint végzi. A nyugdíjpénztári vagyon kizárólag a pénztári tagság érdekében fektethető be. Törvényi rendelkezés alapján 2009. január 1-jétől a Magánpénztári Ágazatban bevezetésre kerül a választható portfoliós és az elszámoló egységen alapuló nyilvántartási rendszer, amelynek előírásait a Vasutas Nyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazatának Választható portfoliós Szabályzata tartalmazza. A jogszabályi előírásokból adódó portfolióváltás költségeit a Nyugdíjpénztár a működési tartalékból fedezi. A pénztártag által kezdeményezett egyedi portfolióváltás költsége a pénztártagot terheli, amelynek mértéke a pénztártag egyéni számlakövetelésének egy ezreléke, de maximum 2.000 Ft, amely költséget a Nyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlájának terhére számolja el, az első díjmentességet követően minden alkalomra vonatkozóan. A Nyugdíjpénztár a kockázatok mérséklése és az egyoldalú függőség megelőzése érdekében befektetését köteles befektetési formák és üzletmenet-kihelyezés kivételével befektetési közvetítők szerint is megosztani. A befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állomány-összetételére vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat jogszabály határozza meg. A befektetéseknek összhangban kell lenniük a Nyugdíjpénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetőképességét. A befektetésekre vonatkozó biztonsági szabályok és keretelőírások rendeleti meghatározása és változása nem veszélyeztetheti a Nyugdíjpénztár folyamatos fizetőképességét,

31

indokolatlanul nem korlátozhatja gazdálkodási önállóságát, nem akadályozhatja az Alapszabályában meghatározott szolgáltatások teljesíthetőségét. A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától. A Nyugdíjpénztár a vagyonkezelési tevékenységet saját maga önállóan végezheti vagy befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezheti a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő szervezethez, illetve e célból befektetési közvetítőt vehet igénybe. A Nyugdíjpénztár a vagyonkezelő szervezetektől vagyonkezelői ajánlatot és vagyonkezelési szerződés tervezetet kér, a befektetési politikában rögzített szempontrendszer szerint elvégzi az értékelést és az Igazgatótanács dönt a vagyonkezelő kiválasztásáról. A vagyonkezelő kiválasztása során figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt összeférhetetlenségi szabályokat. A Nyugdíjpénztár a vagyonkezelővel a jogszabályban meghatározott tartalmi elemekkel szerződést köt, amelyet az Igazgatótanács hagy jóvá. Az erre irányuló szerződésben, illetve a vagyonkezelési irányelvekben ki kell kötni a tevékenység során elérendő teljesítményt (referencia hozam), amelynek alapján a szervezet vagy közvetítő tevékenységének eredményessége értékelhető. 8.4. Letétkezelő A Nyugdíjpénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a jogszabályban előírtak alapján jogosult ilyen szolgáltatás nyújtására. A Nyugdíjpénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A befektetési tevékenységet oly módon kell végezni, hogy a nyugdíjpénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak. A letétkezelő a Nyugdíjpénztár megbízása alapján végzett befektetési szolgáltatások tekintetében megbízásának ellátásához szükséges mértékben ellenőrzi a pénztári szolgáltatót, valamint a pénzforgalmi számlát vezető szervezetet. A letétkezelő a Nyugdíjpénztár nevében eljárva tevékenységét a Nyugdíjpénztár érdekében a letétkezelésre vonatkozó megbízásnak megfelelően köteles végezni. Köteles felhívni a Nyugdíjpénztár, illetőleg a vagyonkezelő figyelmét arra, ha a befektetési megbízás végrehajtása sérti (sértené) vagy veszélyezteti (veszélyeztetné) a Nyugdíjpénztár érdekeit. A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a Nyugdíjpénztárnak jelenteni és a pénztári szolgáltatót értesíteni. A Nyugdíjpénztár a letétkezelő kiválasztása érdekében a letétkezelő szervezetektől ajánlatot, továbbá szerződés tervezetet kér és a befektetési politikában rögzített szempontrendszer szerint elvégzi az értékelést. Az előterjesztés alapján az Igazgatótanács dönt a letétkezelő megbízásáról.

32

A letétkezelő kiválasztása során figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt összeférhetetlenségi szabályokat. 8.5. Pénzügyi terv A Nyugdíjpénztárnak éves és öt éves hosszú távú pénzügyi tervet kell készíteni. A hosszú távú terv elsődlegesen a Nyugdíjpénztár várható működési költségeinek és szolgáltatásai fedezetének alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi tervet első ízben a Küldöttközgyűlés állapítja meg és annak lejártakor a Küldöttközgyűlés új hosszú távú tervet határoz meg. Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú pénzügyi terv legalább éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel. Az éves pénzügyi terv időtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év időtartamával. A pénzügyi terv kiindulási adatait a terv készítését megelőző évre vonatkozó beszámoló, a terv készítése évének tapasztalatai, negyedéves jelentései és a megelőző évek aktuáriusi értékelései alapján kell megállapítani. A Nyugdíjpénztár következő évi pénzügyi tervét a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a Küldöttközgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A pénzügyi terv nem lehet ellentétes a nyugdíjpénztárakra vonatkozó gazdálkodási és beszámolási szabályokkal, valamint a Nyugdíjpénztár szabályzataival. A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a Nyugdíjpénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, működőképességéről. Az éves pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletességgel tartalmaznia kell a Nyugdíjpénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket munkáltatói hozzájárulásokat, adományokat, működési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot. A működési költségekre, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a Küldöttközgyűlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a nyugdíjpénztár anyagi helyzetével. A Nyugdíjpénztár munkaszervezetét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy lehetővé tegye az önkéntes nyugdíjpénztári és a magánnyugdíjpénztári tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak a különböző pénztári tevékenységre történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását. A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell a közös kiadásoknak és bevételeknek az egyes pénztári tevékenységekre eső részét is. Ha valamely bevételről vagy költségről nem dönthető el, hogy az melyik pénztári tevékenységhez kapcsolódik, az éves záró taglétszám arányában kell megosztani. A részletes szabályokat a Közös költségek megosztásának Szabályzata tartalmazza.

33

8.6. Beszámolási kötelezettség A Nyugdíjpénztár beszámolási kötelezettségét, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, valamint az aktuáriusi értékelésre vonatkozó szabályokat a törvényi rendelkezések alapján kormányrendelet határozza meg. A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 150 napon belül a Küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni. A Nyugdíjpénztárra vonatkozó, a jogszabályokban meghatározott adatokat az előírt határidőig nyilvánosságra kell hozni. 8.7. Kiegészítő vállalkozási tevékenység Kiegészítő vállalkozási tevékenység az Önkéntes Nyugdíjpénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a Nyugdíjpénztár szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt. Kiegészítő vállalkozási tevékenység kizárólag a Felügyelet engedélyével folytatható. A Felügyelet a Nyugdíjpénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban beszámolási kötelezettséget külön is megállapíthat. A Nyugdíjpénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásba helyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységéből származó bevételei az adóévben meghaladják a Nyugdíjpénztár összes bevételének 20 %-át. 9. A határozatok nyilvántartása és közzététele A Küldöttközgyűlés által hozott határozatokról az ügyvezető igazgató naptári évenként 1gyel kezdődő sorszámmal nyilvántartást köteles vezetni (Határozatok Könyve). A határozatokat a meghozatalukat követő 3 munkanapon belül be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. A határozatot az Igazgatótanács elnöke hitelesíti. A Határozatok Könyve sorszámozott, a pénztár pecsétjével, valamint az Igazgatótanács elnöke aláírásával ellátott dokumentum gyűjtemény. A Küldöttközgyűlés határozatait 30 napos időtartamra ki kell függeszteni a Nyugdíjpénztár székhelyén lévő hirdető táblára. A Határozatok Könyvébe a Nyugdíjpénztár hivatalos ügyfélfogadási ideje alatt bármely tag betekinthet, valamint az abban szereplő határozatokról az Alapszabályban foglaltak szerint másolatot kérhet. Az Igazgatótanács határozatairól naptári évenként 1-gyel kezdődő sorszámmal az ügyvezető igazgató köteles nyilvántartást vezetni. Az Igazgatótanács egyes határozatait, illetőleg a határozathozatalt megelőző ülésről készült jegyzőkönyvet titkosnak minősítheti. Ezen határozatok és jegyzőkönyvek kivételével az Igazgatótanács határozatai nyilvánosak.

34

10. A pénztártagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírások, a nyugdíjpénztár tájékoztatási kötelezettsége
A pénztártag az irat betekintési jogát a Nyugdíjpénztár titkárságán az ügyfélfogadási időben gyakorolhatja, ha arról a nyugdíjpénztárt 5 munkanappal korábban, előzetesen írásban értesítette.
A jogszabály által meghatározott időpontig évente egy alkalommal a Nyugdíjpénztár kiadja a pénztártag személyi jövedelemadója bevallásához szükséges, jogszabály által előírt igazolást.
A Nyugdíjpénztár évente egy alkalommal a tárgyévet követő június 30-ig a pénztártag részére számlaértesítőt küld.
Amennyiben a pénztártag a személyi adataiban bekövetkezett változás írásban történő bejelentését elmulasztja vagy az adóigazolást, számlaértesítőt, tagsági kártyát elveszti, új igazolást, tagsági kártyát, további eseti adatszolgáltatást, másolat kiadást a pénztártag külön írásbeli kérelmére a Nyugdíjpénztár 500 Ft eljárási díj megfizetése ellenében ismételten kiadja.
A Nyugdíjpénztár a gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről – amely tartalmazza az esetleges felügyeleti bírságot is - és a befektetési politika főbb elemeiről évente tájékoztatja a pénztártagokat – a küldöttek útján – és a munkáltatói tagokat, támogatókat az éves beszámoló és a pénzügyi terv megküldésével.
A Nyugdíjpénztár a gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt internetes honlapján évente, a tárgyévet követő év június 30-áig megjelenteti. A mérleget, az eredmény kimutatást és a nyilvánosságra hozandó anyagokat a Pénzügyi Közlönyben a tárgyévet követő év június 30-áig közzéteszi. Az éves beszámoló és a pénzügyi terv az elfogadást követő 30 napig az Ügyfélszolgálaton megtekinthető.
A Nyugdíjpénztár a számlaértesítő megküldésével egyidejűleg tájékoztatót küld a pénztártag részére.
A Befektetési Politikáról a Nyugdíjpénztár tartalmi kivonatot készít, amelyet tájékoztatás céljából megküld a pénztárba belépni szándékozó pénztártagoknak. A Befektetési Politika fő elemei és a módosítások a Nyugdíjpénztár internetes honlapján kerülnek közzétételre.
Amennyiben a pénztártag szóban vagy írásban kéri, a Nyugdíjpénztár a tartalmi kivonaton túlmenően a kérelem beérkezését követően az ügyfélfogadási idő alatt biztosítja a Befektetési Politika ismertetését.
A Nyugdíjpénztár a befektetési tevékenység szolgáltatóhoz történő kihelyezéséről, a kihelyezési szerződés módosításáról, a kihelyezés megszüntetéséről a székhelyén hirdetmény formájában és az internetesen honlapon tájékoztatja a pénztártagokat.
Az internetes honlapon megjelentetésre kerül a Magánpénztári Ágazat Választható Portfoliós Szabályzata, a tájékoztató anyag aktuális változata, a portfolióválasztásra vonatkozó nyomtatvány.
Az internetes honlapon kerül megjelentetésre a tárgyévet követő 90 napon belül a Magánpénztári Ágazat egészének és az egyes választható portfolióknak az elmúlt évi hozamrátája, referencia indexe és a Nyugdíjpénztár 5 éves átlagos hozama.

35


Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer működtetése (választható portfoliós rendszer esetén választható portfoliónként) esetén az elszámoló egységek árfolyama az internetes honlapon naponta közzétételre kerül.
Az Alapszabály, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megosztásának változását a változásról hozott döntést követő 2 munkanapon belül a változások kiemelésével internetes honlapon megjelentetésre kerül.
A pénztártagok a Nyugdíjpénztár működésével kapcsolatos információról, hírekről az internetes honlapon és az Ügyfélszolgálaton tájékozódhatnak.

11. A vitás ügyek intézése A Nyugdíjpénztárhoz a jognyilatkozatokat – ha a jogszabály vagy az Alapszabály szigorúbb alakiságot nem ír elő – írásban kell megküldeni. A jognyilatkozat akkor hatályos, ha az a Nyugdíjpénztárhoz megérkezett. A Nyugdíjpénztár az ügyfelek tájékoztatására, a kérelmek, bejelentések kivizsgálására ügyfélszolgálatot működtet. Az írásban benyújtott kérelem, panasz iktatásra kerül. A szóban előterjesztett kérelmet, panaszt, amennyiben azonnal nem orvosolható, írásba kell foglalni, ki kell vizsgálni és az általános szabályok szerint kell eljárni. Az ügyintézés általános határideje, ha jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik 15 nap. A Nyugdíjpénztár által a tagnak, a jogosultnak vagy érdekeltnek a Nyugdíjpénztár által utolsóként ismert címére ajánlva elküldött jognyilatkozat az elküldést követő 15. napon megérkezettnek tekintendő. A címzett azonban bizonyíthatja, hogy a jognyilatkozat ennél későbbi időpontban érkezett meg részére. A Pénztártag és a Nyugdíjpénztár között keletkezett vitás ügyben meg kell kísérelni az ügy peren kívüli tárgyalásos úton történő rendezését. A Nyugdíjpénztárt az egyeztetés során a pénztártaggal szemben az ügyvezető igazgató képviseli, aki az egyeztetés eredményéről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. A Nyugdíjpénztárnak a vitás kérdésekben kialakított álláspontjáról végső soron az Igazgatótanács dönt. Amennyiben a vitás kérdésekben a Pénztártag és a Nyugdíjpénztár között megegyezés nem jön létre, vagy a megegyezés alapján a kötelezett kötelezettségét önként nem teljesíti, a jogosult a másik fél ellen peres eljárást kezdeményezhet. A Nyugdíjpénztár és a Pénztártag közötti jogvitában - feltéve, hogy a felek másképp nem állapodnak meg - a Nyugdíjpénztár székhelye szerinti megyei bíróság az illetékes. A felek választott bírósági eljárásban is megállapodhatnak.

36

12. A nyugdíjpénztár egyesülése, szétválása, megszűnése és felszámolása

Egyesülés A Nyugdíjpénztár azonos szerveződési elv alapján működő pénztárral egyesülhet, ha az érintett nyugdíjpénztár küldöttközgyűlései elhatározzák. Az egyesülés beolvadással vagy összeolvadással történhet. Beolvadás esetén a beolvadó nyugdíjpénztár jogai és kötelezettségei a másik nyugdíjpénztárra (átvevő pénztárra), mint általános jogutódra szállnak át. Beolvadás esetén az átvevő nyugdíjpénztár alapszabályát módosítani kell. Összeolvadás esetén az egyesülő nyugdíjpénztárak megszűnnek. Jogaik és kötelezettségeik, mint egész az új nyugdíjpénztárra, mint jogutódra szállnak át, az új alapszabály elfogadásával. Szétválás A Nyugdíjpénztár több pénztárrá szétválhat, ha ezt a Küldöttközgyűlés elhatározza, és az új nyugdíjpénztárak az alapszabályt (alapító okiratot) elfogadják. A szétválásról szóló határozatban rendelkezni kell a jogutódlásról. Ágazatok vegyes pénztárrá alakulása, szétválása Tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár, valamint tevékenységi engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztár, magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) alakulhat át. Tevékenységi engedéllyel rendelkező vegyes magánnyugdíjpénztár ágazatai szétválhatnak, és az egyes ágazatok külön-külön önálló jogi személyként működhetnek tovább (ágazatok szétválása). Az átalakuláshoz és a szétváláshoz a küldöttközgyűlés döntése szükséges. A részletes szabályokat az Öpt. és Mpt. tartalmazza. Megszűnés A Nyugdíjpénztár megszűntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a Nyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnésekor – a felszámolás kivételével – amennyiben a Küldöttközgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a Nyugdíjpénztár viseli. A Nyugdíjpénztár a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Felügyelet előzetes tájékoztatásával szűnhet meg. A Nyugdíjpénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. Az egyesüléssel, illetve szétválással létrejött pénztárat, illetve pénztárakat ezzel egyidejűleg nyilvántartásba kell venni.

37

A Nyugdíjpénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt:
Átlépés esetén a másik nyugdíjpénztárba átviheti. Ebben az esetben a pénzösszeget a pénztártag e másik nyugdíjpénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni.
Önkéntes pénztári tag egy összegben felveheti. Felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak.

Felszámolás A Nyugdíjpénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Öpt.-ben és az Mpt.-ben meghatározottak figyelembevételével.

13. A pénztártagsági jogviszony tartalma

A pénztártagokat - függetlenül az általuk fizetett tagdíj összegétől és a tagsági jogviszonyuk időtartamától - azonos jogok illetik meg a Nyugdíjpénztár által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a Nyugdíjpénztár szervezetében való részvétel tekintetében. A tagok jogaikat az Alapszabály rendelkezései és korlátozásai szerint jogosultak gyakorolni.

13.1. A pénztártag jogai
A pénztártag tulajdonosa a Nyugdíjpénztárnak.
Halála esetére kedvezményezettet (kedvezményezetteket) jelölhet, illetve a kedvezményezett személyét módosíthatja.
Részt vehet a Nyugdíjpénztár szerveinek megválasztásában.
Megválasztható a Nyugdíjpénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselőjévé.
Jogosult a Nyugdíjpénztár területi küldöttválasztó gyűlésén részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, szavazni.
Jogosult a Küldöttközgyűlésen részt venni, felszólalni, indítványt tenni és az Igazgatótanács, valamint az Ellenőrző Bizottság tagjaitól tájékoztatást kérni.
A pénztártagok legalább 10 százaléka – az ok és a cél megjelölésével- írásban indítványozhatja a Küldöttközgyűlés összehívását.
A Nyugdíjpénztár valamennyi szervét és tisztségviselőjét indítványokkal megkeresheti.
Betekinthet a Nyugdíjpénztár irataiba és könyveibe, az Igazgatótanácstól, az Ellenőrző Bizottságtól a Nyugdíjpénztár működésével kapcsolatban szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Nem jogosult betekinteni a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvekbe és az ilyen tanácskozásokon tárgyalt határozattervezetekbe.
A Nyugdíjpénztár gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, a befektetési politika fő elemeiről tájékoztatást kérhet.

38


A pénztártag jogosult az Alapszabályban meghatározott feltételekkel a Nyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a Nyugdíjpénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.
Az önkéntes pénztártag az általa fizetett tagdíjról és többlet tagdíjról, magánpénztári tag az általa fizetett tagdíj kiegészítésről jogosult évente egy alkalommal az adóigazolás kézhezvételére.
A pénztártagok jogosultak évente egy alkalommal a számlaértesítő kézhezvételére.
Önkéntes pénztári tag jogosult a tagdíjjal rendezett tagsági viszony időtartama alatt első alkalommal a várakozási idő harmadik évét követően tagi kölcsön igénybevételére.
Az egyéni számla állásáról a pénztártag évközben is tájékozódhat az internetes egyenleglekérdezés útján. Írásbeli dokumentum kiadása 500 Ft eljárási díj megfizetése ellenében történik.
A magánpénztári tag jogosult választani, hogy az egyéni számlán nyilvántartott követelése melyik választható portfolióba kerüljön.
A magánpénztári tag jogosult portfoliót váltani, amely igénye az előző portfolióváltástól (beleértve a bevezetés időpontját is) számított 6 hónap elteltével teljesíthető. 13.2. A pénztártag kötelezettségei
A magánpénztári tag csak egy magánnyugdíjpénztárnak lehet tagja.
A magánpénztári tag köteles tagsági viszonyát a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt valamely általa választott magánnyugdíjpénztárban folyamatosan fenntartani.
Az önkéntes pénztártag köteles a nyugdíjkorhatár betöltéséig, illetve legalább a 10 éves várakozási idő alatt tagsági viszonyát fenntartani.
Az önkéntes pénztártag köteles a vállalt tagdíjat havonta az Alapszabályban meghatározott időpontig megfizetni.
A magánpénztári tag köteles a törvényben meghatározott mértékű tagdíjat az előírt időpontig megfizetni.
A pénztártag köteles az Alapszabályban és a Nyugdíjpénztár egyéb szabályzatában meghatározott tájékoztatást, adatszolgáltatást időben írásban megadni. A jelen pontban meghatározott kötelezettsége elmulasztásának következményeit a pénztártag viseli.
A pénztártag köteles a belépési nyilatkozat adataiban bekövetkezett minden változást a Nyugdíjpénztárnak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A jelen pontban meghatározott kötelezettsége elmulasztásának következményeit a pénztártag viseli.
A pénztártag köteles a jogalap nélkül felvett szolgáltatást összegét, annak kamatát, határidőben, maradéktalanul a Nyugdíjpénztár részére visszafizetni.
A pénztártag köteles a választott tisztségét legjobb akarata és tudása szerint ellátni.
A pénztártag a megszerzett információt nem használhatja fel a Nyugdíjpénztár érdekeit, valamint a Nyugdíjpénztár tagjainak személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon.

39

13.3. A tagdíjat nem fizető pénztártag jogai Az az önkéntes pénztártag, aki a vállalt tagdíjat nem fizeti (számlatulajdonos), a tagdíj nem fizetés időszakára a pénztártag jogait korlátozottan gyakorolhatja.
A tagdíj nemfizetés időtartama alatt a pénztártag nem választható a Nyugdíjpénztár szerveinek tagjává illetve tisztségviselőjévé.
Nem jogosult a területi küldöttválasztó gyűlésen részt venni és választani.
Nem folyósítható részére tagi kölcsön. A tagdíj nem fizetése a várakozási idő letelte utáni, a kedvezményezett (örökös) részére történő kifizetést és a nyugdíjszolgáltatás teljesítését nem korlátozza. Azt a magánpénztári tagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a Nyugdíjpénztár szerveibe nem választható. A fentiekben leírtak vonatkoznak a rokkantsági nyugellátásban részesülő magánpénztári tagra, aki tagsági viszonyát fenn kívánja tartani.

40

II. Az Önkéntes pénztári tevékenységre vonatkozó szabályok

41

1. Működési alapelvek Az önkormányzati működés elvéből következik, hogy a Nyugdíjpénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek. A zárt gazdálkodás elvének megfelelően a gazdálkodás kizárólag az Alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat. A Nyugdíjpénztár a gazdálkodásához alapokat képez és a pénztártagok részére egyéni számlát vezet. A Nyugdíjpénztár szolgáltatásaira kizárólag a pénztártagok, illetve a pénztártag jogán a közeli hozzátartozók jogosultak. A Nyugdíjpénztár gazdálkodása során a törvény keretei között, az Alapszabály felhatalmazása alapján működési bevételeinek és tartalékának az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékéig vállalhat kötelezettséget. A Nyugdíjpénztár tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagsági viszony megszűnése, illetve a Nyugdíjpénztár felszámolása esetén a pénztártag az egyéni számláján lévő összeget az Alapszabályban foglaltak szerint követelheti a Nyugdíjpénztártól. A Nyugdíjpénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb bevételekből a Küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti. A Nyugdíjpénztár a jogszabályok keretei között szabadon alakítja ki szolgáltatási körét és üzletpolitikáját. A pénztártagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek. A tagsági feltételeknek megfelelő pénztártag felvételi kérelme nem utasítható el. A tagsági kör meghatározásakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetés. Non-profit (nem haszonelvű) működésű szervezet, a gazdálkodás eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel. 2. A tagsági viszony létesítése Önkéntes pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. A Nyugdíjpénztárba történő felvétel a belépési nyilatkozat egy példányban történő kitöltésével kezdeményezhető. A belépési nyilatkozat mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség, a felhalmozási időszak és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a nyugdíjpénztár általi elfogadásával kezdődik. A nyugdíjpénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak cégszerű záradékolásával tanúsítja.

42

A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát tagsági okiratként vagy a tagsági okiratot az Alapszabállyal és a befektetési politika kivonatával együtt meg kell küldeni a pénztártagnak. A tagdíj munkabérből történő levonása esetén a tagsági viszony létrejöttéről a Nyugdíjpénztár a záradékolt belépési nyilatkozat másolati példányát, vagy tagsági okiratot a munkáltatónak is megküldi a tagdíj munkabérből történő levonása érdekében.

3. Átlépés más nyugdíjpénztárból (befogadás)

A Nyugdíjpénztár önkéntes tagjai közé befogadja azt a személyt, aki másik önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagjaként a befogadást kéri, az Alapszabályban a tagsági viszony keletkezésének feltételeként megjelölt követelményeknek megfelel és nyilatkozik arról, hogy a befogadása esetén a másik nyugdíjpénztárnál fennálló tagságát megszünteti. Önsegélyező pénztár tagja a II/11.2.2. pontban meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjpénztárba átléphet. A befogadást új belépő a belépési nyilatkozat egy példányban történő benyújtásával lehet kezdeményezni. A Nyugdíjpénztár tagja átlépési nyilatkozattal kezdeményezi a más pénztárban lévő egyéni számla összegének áthozatalát. A belépési, vagy átlépési nyilatkozat alapján a befogadó Nyugdíjpénztár a korábbi pénztárból az egyéni (szolgáltatási) számlán fennálló követelést átkéri. A befogadást kérő személy tagsági jogviszonya keletkezésének módjára és időpontjára a II. fejezet 2. pontjában meghatározott rendelkezések az irányadók. A befogadott személyt a taggá válás időpontjától kezdődően megilletik az Alapszabályban a tagokra vonatkozó jogok, és terhelik a kötelezettségek. A befogadó Nyugdíjpénztár a pénztártag más önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban megszerzett várakozási idejének azt a részét, amely idő alatt a nyugdíjpénztárnak nem volt tagja, várakozási időként akkor ismeri el, ha a korábbi jogok megszerzéséről a másik nyugdíjpénztár írásbeli igazolást állít ki, s a pénztártag a másik nyugdíjpénztárban fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésre, az egyéni számla fedezeti összege átutalásra kerül a befogadó nyugdíjpénztárba. A tagsági viszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámításra kerülnek. A párhuzamosan fennálló tagsági viszonyok alatt egyidejűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetők figyelembe.

4. Az önkéntes pénztári tagdíj

A tagdíj a Nyugdíjpénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató a törvényi felhatalmazás és az Alapszabályban foglaltak szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj fedezeti, működési és likviditási alapra különül el.

43

A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési alap a működési költségek fedezésére, a likviditási alap az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a másik két alap általános tartalékaként a Nyugdíjpénztár fizetőképességének biztosítására szolgál. 4. 1. A tagdíj mértéke A tagdíj minden pénztártagra kötelező legkisebb mértéke az egységes tagdíj, amelyet valamennyi pénztártag a Nyugdíjpénztárnak rendszeresen megfizet. Az egységes tagdíj havi 5.300 Ft. A pénztártag a havi egységes tagdíjon felül vállalhat magasabb összegű tagdíjfizetést is, amely lehet rendszeres vagy eseti jellegű. A tagdíj az Alapszabály I. rész 8. fejezet 8.2. pontjában foglaltak szerint az egységes tagdíjon felül sávonként oszlik meg a tartalékok között. Az éves befizetésből az egyéni számlára kerülő összeg, ha a tagdíjfizetés: 63.600 Ft

94,5 %,

63.601 - 100.000 Ft között

60.255 Ft

és a 63.600 Ft feletti rész 95,80 %-a,

100.001-150.000 Ft között

95.121 Ft

és a 100.000 Ft feletti rész 98 %-a,

150.001 Ft

144.121 Ft

és a 150.000 Ft feletti rész 100 %-a.

Nem minősül magasabb összegű tagdíj befizetésnek a tagdíjhátralék utólagos megfizetése.

4.2. A tagdíj megfizetése Az egységes és magasabb összegű tagdíj megfizetése a pénztártag döntése alapján történhet:
Választható Béren Kívüli Juttatási rendszer (továbbiakban: VBKJ) esetén a keretösszeg terhére teljes egészében.
A pénztártag havi jövedelméből teljes egészében.
VBKJ keretösszeg és a havi saját jövedelem kombinációjával. A munkáltató a Nyugdíjpénztárral kötött szerződés alapján tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalhatja.

munkavállalójának

A pénztártag tagdíjfizetési kötelezettségének utólagosan, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles eleget tenni. Ez vonatkozik azokra a munkáltatókra is, akik munkavállalójuk tagdíjának levonását és átutalását vállalják. Az Igazgatótanács a munkáltató részére a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetére késedelmi kamatot is megállapíthat. A késedelmi kamat bevezetésére vonatkozó határozatot az Alapszabályban foglaltak szerint kell közzétenni.

44

A tagdíjfizetési kötelezettség módja:





VBKJ keretből munkáltatói utalás, munkabérből történő levonás, lakossági folyószámláról való utalás, a Nyugdíjpénztár által rendszeresített átutalási postautalvány.

A tagdíj fizetés módjáról első alkalommal a pénztártag a belépési nyilatkozat kitöltésekor nyilatkozik. A tagdíjfizetés módja megváltoztatható, amelyről írásban kell tájékoztatni a Nyugdíjpénztárt.

4.3. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása Tagdíj nem fizetőnek minősül az önkéntes pénztári tag, ha az adott negyedévben nem volt befizetése, vagy a befizetett összeg a havi 5.300 Ft egységes tagdíj alapul vételével nem érte el az egységes tagdíj mértékét, a 15.900 Ft-ot. (15. sz. módosítás) Ha a pénztártag a vállalt tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a Nyugdíjpénztár a negyedéves tagdíjkövetelés összegét a havi 5.300 Ft egységes tagdíj alapján határozza meg. (15. sz. módosítás) A Pénztár a tagdíjat nem fizető pénztártagokat az internetes honlapon keresztül és a Nyugdíjpénztár székhelyén kihelyezett közleményben tájékoztatja a tagdíj nem fizetés következményeiről. A tagdíjhátralék összege honlapunkon a pénztártagoknál lévő „PIN” kóddal lekérdezhető. Ezen túlmenően a pénztártagok az éves számlaértesítő megküldésével egyidejűleg szintén tájékoztatást kapnak az éves és a tárgyévi I. negyedéves tagdíjhátralék összegéről. (15. sz. módosítás)

4.4. A tagdíj utólagos megfizetése A pénztártagnak lehetősége van arra, hogy a tárgynegyedévben esedékes tagdíj hátralékot a negyedévet követő hónap 15. napjáig rendezze. (15. sz. módosítás) 4.5. A tagdíjfizetés elmulasztásának következményei A jogszabályi rendelkezéssel összhangban a tagdíjnemfizetés kezdő időpontjától a pénztártag egyéni nyugdíjszámlájának befektetésekből származó negyedéves hozamából a hozam erejéig levonásra kerül a mindenkor érvényes egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó havi hányada. A tagdíj nemfizetéssel a tagsági viszony nem szűnik meg és a tagdíj nem fizetés időszaka a 10 éves várakozási időbe beszámít.(15. sz. módosítás) A tagdíjat nem fizető pénztártag jogait az I/13.3. fejezete tartalmazza.

45

4.6. A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíj-kiegészítésre vonatkozó különös szabályok A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő magánpénztári tag, amennyiben tagsági viszonyának fennállása alatt a magánpénztárba tagdíj-kiegészítést teljesített és tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, a tagdíj- kiegészítés összegét az önkéntes nyugdíjpénztárba átutaltathatja. Az önkéntes nyugdíjpénztár az így átutalt összeget teljes egészében a pénztártag egyéni számlájára helyezi.

5. Várakozási idő 5.1. A várakozási idő tartama A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő eltelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá. Várakozási idő: A tagsági viszonynak a belépéstől számított azon időszaka, amelynek elteltével a pénztártag az egyéni nyugdíjszámla követeléshez hozzájuthat. Átlépés esetén a tagsági viszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámításra kerülnek. A párhuzamosan fennálló tagsági viszonyok alatt egyidejűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetők figyelembe. A várakozási idő a Nyugdíjpénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a Nyugdíjpénztár általi elfogadásával (záradékolásával) kezdődik. A várakozási idő 10 év. 5.2. Átlépés a várakozási idő letelte előtt A tagsági viszony a várakozási idő letelte előtt csak a pénztártagnak azonos típusú pénztárba való átlépésével, illetve a pénztár megszűnése esetén szűntethető meg. Kivétel: A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában egy évig javulás nem várható és az illetékes hatóság igazolásának másolatát csatolja. 5.3.Várakozási idő letelte utáni lehetőségek A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeghez hozzáférés tekintetében írásban választhat, hogy:
a Nyugdíjpénztárban változatlan feltételek mellett pénztártag marad;
a pénztártagságát folytatja, és – legfeljebb háromévente egy alkalommal – az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi;

46


az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeget egy összegben felveszi és a Nyugdíjpénztárból kilép;
tagdíjfizetés nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget a Nyugdíjpénztárban hagyja. Felhalmozási időszak: a tagsági viszonynak a belépéstől a nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedő időszaka. 5.4. Igénybejelentés Tagsági viszony folytatása mellett a hozam, illetve az egyéni számlán nyilvántartott egyenleg egy részének vagy egészének kifizetéséhez szükséges a Nyugdíjpénztár által rendelkezésre bocsátott igénybejelentő nyomtatvány kitöltése. 5.5. Hozam felvétele és részkifizetés Hozam felvétele, vagy ha az igényelt összeg a számlaegyenleg 85 %-át nem haladja meg az elszámolás egy szakaszban történik. A kifizetésre alkalmas igénybejelentés Nyugdíjpénztárhoz történő beérkezését követő 15 napon belül - a 3.000 Ft eljárási díj és az utalások tényleges költsége, legfeljebb 2.000 Ft, összesen maximum 5.000 Ft, tőke esetén a személyi jövedelemadó előleg levonása után - átutalásra kerül az igényelt összeg. Az igénybejelentő részére egyidejűleg meg kell küldeni a kifizetési igazolást. 5.6. Egyéni számla egyenlegének teljes kifizetése A kifizetésre alkalmas igénybejelentés alapján az elszámolás két szakaszban történik. Az első szakaszban a nyugdíjpénztárhoz történő beérkezést követő 15 napon belül - a személyi jövedelemadó és a 3.000 Ft eljárási díj, az utalások tényleges költsége, legfeljebb 2.000 Ft, összesen maximum 5.000 Ft levonása után - átutalásra kerül az egyéni számla összegének 85 %-a. A fennmaradó rész a negyedéves hozamfelosztásra tekintettel a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül kerül átutalásra a személyi jövedelemadó levonása után. Amennyiben a fennmaradó rész nem fedezi a személyi jövedelemadó összegét, ennek megfizetése a pénztártagot terheli. 5.7. Adó és járulékfizetési kötelezettség A várakozási idő eltelte után, de még a felhalmozási időszakban történő hozam kifizetése adómentes, a tőke kifizetése a személyi jövedelemadóról szóló 1993. évi CXVII. törvény alapján adóköteles jövedelemnek minősül és az egészségbiztosításról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése is terheli.

6. A munkáltatói tag A Nyugdíjpénztár munkáltatói tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a Nyugdíjpénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).

47

6.1. A szerződéskötésre vonatkozó szabályok A részletes szabályokat a Nyugdíjpénztár és a munkáltató között létrejött szerződés tartalmazza. A szerződés megkötéséről, módosításáról az Igazgatótanács dönt. A szerződést, illetve módosítást az Igazgatótanács elnöke és az ügyvezető igazgató írja alá. A megkötött szerződésről a küldötteket az Igazgatótanács elnöke a soron következő Küldöttközgyűlésen tájékoztatja. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkabér százalékában meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltató az előzőekben foglaltaktól – korcsoportonként egységesen – felfelé eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkorhatárt betöltött alkalmazottak esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött alkalmazottak részére megállapított munkáltatói hozzájárulást. 6.2. A munkáltatói tag jogai A munkáltatói tag képviselője a Nyugdíjpénztár Küldöttközgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri vagy meghaladja a nyugdíjpénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltató képviselője jogosult az ellenőrző bizottságban szavazati joggal részt venni.

7. A támogató jogállása A Nyugdíjpénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a Nyugdíjpénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató adománylevélben vagy támogatói szerződésben jogosult meghatározni, hogy a Nyugdíjpénztár az adományt milyen célra és milyen módon használhatja fel. Rendelkezés hiányában az adományt a likviditási alapba kell helyezni. A támogatás a pénztártagság egészének vagy az alábbiakban felsorolt tagsági kör valamelyikének nyújtható:
díjfizető pénztártagok,
járadékos pénztártagok,
nyugdíjkorhatárt betöltött pénztártagok,

48


Vasutas Önkéntes Támogatási Alap tagjai,
a támogató munkáltatóval munkaviszonyban (köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban) álló pénztártagok,
a támogató munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok, akik 5 éven belül töltik be a nyugdíjkorhatárt,
a támogató munkáltatóval munkaviszonyban álló pénztártagok, akiknek a választható béren kívüli juttatás keretösszegéből maradványa keletkezett.

8. Tagi kölcsön Az önkéntes pénztári tagok részére a tagdíjjal rendezett tagsági viszony tartama alatt első ízben a várakozási idő harmadik évét követően tagi kölcsön nyújtható. A Pénztár a tagi kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nyújtja és a pénztártag e számlára fizeti vissza. A kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a fedezeti alap mindenkori állományának 5 %-át. 8.1. A tagi kölcsön igénybevételének feltétele





Legalább három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony és tagdíjfizetés. A tagi kölcsön igénylőlapon megjelöltek szerinti visszafizetése. A tagi kölcsön igénylőlapon meghatározott kamat és eljárási díj megfizetése. A törlesztő részletek késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat megfizetése.

Nem nyújtható tagi kölcsön, ha a.) a tag a korábban felvett tagi kölcsönét nem fizette vissza, és a pénztár a hátralékot az egyéni nyugdíjszámlával szemben érvényesítette, b.) a tagnak tagi kölcsön tartozása van, c.) a tag kilépési vagy átlépési szándékát a pénztárnak bejelentette, d.) a tagnak tagi lekötése van, e.) a tagnak nincs tagdíj fizetése. 8.2. A tagi kölcsön igénylése A tagi kölcsön igénylése az erre a célra rendszeresített igénylőlapon történik, amelyhez csatolni kell az azonosító okmány (személyazonosító igazolvány és lakcímkártya) másolatát, vagy azokat az igénylés leadásakor személyesen az ügyfélszolgálaton be kell mutatni. A jóváhagyásra alkalmas kölcsönigénylés felülvizsgálata és jóváhagyása havonta két alkalommal történik, melyről az igénylő elektronikus levélcímén, vagy ennek hiányában levelezési címén levélben kap értesítést. A kölcsönigénylés elutasítása indokolást is tartalmazó értesítéssel történik. 8.3. Az igényelhető tagi kölcsön összege A tagi kölcsön legmagasabb összege a pénztártag egyéni számláján a kölcsön igénylése napján fennálló egyenleg 30 %-a. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 12 hónap, amely havi részletekben vagy a futamidő végén egy összegben történik.

49

A tagi kölcsön után kamatot, egyszeri eljárási díjat, késedelmes visszafizetés esetén késedelmi kamatot kell fizetni. A kölcsönt igénybevevő a kamatot a folyósítás napjától a futamidő végéig fizeti. A kamat mértékét és az egyszeri eljárási díjat az éves pénzügyi terv készítésekor az Igazgatótanács határozattal állapítja meg. Az eljárási díj a kölcsön folyósításakor a tőke összegéből levonásra kerül. A késedelmes visszafizetés esetén felszámított késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. A kamat és a késedelmi kamat elszámolása a fedezeti alap, az eljárási díj elszámolása a működési alap javára történik. A kamat, késedelmi kamat és eljárási díj mértékéről a küldöttek a Küldöttközgyűlésen, a pénztártagok évente egy alkalommal a számlaértesítő megküldésével egyidejűleg kapnak tájékoztatást. 8.4. A tagi kölcsön folyósítása A Nyugdíjpénztár által jóváhagyott kölcsönök folyósítására havonta két alkalommal, legkésőbb az igénylés beérkezését követő 15 munkanapon belül kerül sor. A folyósítás történhet:
A pénztártag által megadott lakossági folyószámlára.
A pénztártag által megadott lakáscímre. 8.5. A tagi kölcsön visszafizetése A kölcsön visszafizetése a tagi kölcsön igénylőlapon megjelölt futamidő alatt és módon, havi részletekben minden hónap 15. napjáig, illetőleg évente egy alkalommal a futamidő utolsó hónapjának 15. napjáig történik:
Lakossági folyószámláról átutalással.
Átutalási postautalványon. 8.6. A visszafizetés nem teljesítése Amennyiben a Nyugdíjpénztár megállapítja, hogy a pénztártag részére nyújtott tagi kölcsön futamideje lejárt és az egy összegű visszafizetési vagy részletfizetési kötelezettségét nem teljesítette, írásban határidő tűzésével felszólítja a teljesítésre. A határidő eredménytelen eltelte után legkésőbb a kölcsön lejáratától számított 180 napon belül megállapítja a követelés összegét, a pénztár költségeit, és azt a pénztártag egyéni nyugdíjszámlájával szemben érvényesíti, amelyről a pénztártagot az adóigazolás egyidejű megküldésével értesíti. Amennyiben a hátralék összegét a nyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlájával szemben érvényesíti, a tagsági viszony fennállása alatt további tagi kölcsön igénybevételére nincs lehetőség. A hátralék összege a pénztártag adóköteles jövedelme, amely után a Nyugdíjpénztár által kiadott igazolás alapján a pénztártagot a személyi jövedelemadóról szóló 1993. évi CXVII. törvény alapján adóelőleg-fizetési és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi

50

LXVI. törvény alapján a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. 8.7. Tagi kölcsön tartozás esedékessé válása Ha a pénztártag a 10 éves várakozási idő letelte után a fennálló kölcsöntartozás összegét meghaladó igénybejelentéssel él, vagy a tagsági viszony az Alapszabályban meghatározott bármely jogcímen megszűntetésre kerül a kölcsöntartozás rendezése legkésőbb a tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatos elszámoláskor esedékessé válik.

51

9. A tagsági viszony megszűnése

Az önkéntes pénztári tagsági viszony megszűnik:
a pénztártag halálával;
a pénztártag kilépésével;
más pénztárba átlépésével; A tagsági viszony megszűnésének időpontjai:
Nyugdíjszolgáltatás igénybevétele esetén, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
Más pénztárba átlépésnél az átlépési igény beérkezésének napjával.
Elhalálozás esetén a kedvezményezetti igénybejelentés beérkezésének napjával.
Kilépésnél a kilépési nyilatkozat beérkezésének napjával. A tagsági viszony megszűnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével (örökösével) elszámolási kötelezettség keletkezik. Az elszámolásról és tagsági viszony megszűnéséről kifizetői igazolás kerül kiállításra. A további szabályokat az Elszámolási, illetve Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. 10. A pénztártag halála A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. 10.1. A kedvezményezett jelelölés módja A pénztártag halála esetére természetes személy kedvezményezettet (haláleseti kedvezményezett) jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve a Nyugdíjpénztár által rendszeresített formanyomtatványon. A kedvezményezett jelölésére vonatkozó nyilatkozat mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. A pénztártag kedvezményezett-jelölési nyilatkozata a nyugdíjpénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A kedvezményezett jelölésről a nyugdíjpénztár a záradékolt belépési nyilatkozat vagy tagsági okirat átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti a pénztártagot. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a pénztártag adatain kívül a pénztártag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A pénztártag közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

52

A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha
a pénztártag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,
a kedvezményezett a pénztártag halála előtt meghal,
a pénztártag a kedvezményezett – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 10.2. Elszámolás a kedvezményezettel (örökössel) Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a pénztártag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és azt a nyugdíjpénztár fedezeti tartalékán a pénztártagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. A kedvezményezett(ek) a pénztártag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A nyugdíjpénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. A kedvezményezett (örökös) választásának teljesítéséhez szükséges a nyugdíjpénztár által rendelkezésre bocsátott igénybejelentés kitöltése, és a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányának, örökös esetén az öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolatának megküldése. Amennyiben a kedvezményezett (örökös) kiskorú és az őt megillető rész a 100.000 Ft-ot meghaladja, a kifizetéshez a fenti iratokon felül a gyámhivatal határozata is szükséges. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt
egy összegben felveszi,
az alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül,
más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. Amennyiben a kedvezményezett azzal a lehetőséggel él, hogy a rá eső részt a nyugdíjpénztárban hagyja tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, a várakozási idejébe be kell számítani az elhunyt pénztártag várakozási idejét is.

Amennyiben a nyugdíjpénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg a nyilatkozatot, akkor a

53

nyugdíjpénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét – az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve – a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie. A kifizetésre alkalmas igénybejelentés alapján az elszámolás két szakaszban történik. Az első szakaszban a nyugdíjpénztárhoz történő beérkezést követő 15 napon belül megtörténik az egyéni számla lezárása és - a 3.000 Ft eljárási díj, az utalások tényleges költsége, legfeljebb 2.000 Ft, összesen maximum 5.000 Ft levonása után - átutalásra kerül az egyéni számla összegének 85 %-a. A fennmaradó rész a negyedéves hozamfelosztásra tekintettel a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül kerül átutalásra. Az igénybejelentő részére egyidejűleg meg kell küldeni a kifizetési igazolást. A kedvezményezett (örökös) részére történő haláleseti kifizetés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján nem minősül jövedelemnek és illetékmentes. 11. A pénztártag kilépése A fejezetben kerül szabályozásra a várakozási idő letelte utáni kilépés és a nyugdíjszolgáltatás. 11.1. Várakozási idő letelte után teljes kifizetés és kilépés A kifizetésre alkalmas igénybejelentés alapján az elszámolás két szakaszban történik. Az első szakaszban a nyugdíjpénztárhoz történő beérkezést követő 15 napon belül - a személyi jövedelemadó, a 3.000 Ft eljárási díj és az utalások tényleges költsége, legfeljebb 2.000 Ft, összesen maximum 5.000 Ft levonása után - átutalásra kerül az egyéni számla összegének 85 %-a. A fennmaradó rész a negyedéves hozamfelosztásra tekintettel a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül kerül átutalásra a személyi jövedelemadó levonása után. Amennyiben a fennmaradó rész nem fedezi a személyi jövedelemadó összegét, ennek megfizetése a pénztártagot terheli. Az igénybejelentő részére egyidejűleg meg kell küldeni a kifizetési igazolást. A várakozási idő eltelte után, de még a felhalmozási időszakban történő hozam kifizetése adómentes, a tőke kifizetése a személyi jövedelemadóról szóló 1993. évi CXVII. törvény alapján adóköteles jövedelemnek minősül és a pénztártagot az egészségbiztosításról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján a százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése is terheli.

11.2. Nyugdíjszolgáltatás 11.2.1. A nyugdíjszolgáltatásra jogosult tájékoztatása és nyilatkozata A Nyugdíjpénztár minden év szeptember hónapban tájékoztatja azokat a pénztártagokat, akik a tárgyévben jogosultak nyugdíjszolgáltatásra. A tájékoztatás tartalmazza:

54







a jogosultság megnyílását, a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét és feltételeit, a választható szolgáltatások típusát, az egyéni fedezeti tartalék várható mértékét.

A tájékoztatás alapján a pénztártag írásban nyilatkozik a következők szerint:
Egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti.
Az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe, és a tagdíjat tovább nem fizeti.
A tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe.
Az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a Nyugdíjpénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti. Ebben az esetben a Nyugdíjpénztár a tagdíj nem fizetésre vonatkozó szabályok szerint jár el. 11.2.2. Igényjogosultság Nyugdíjszolgáltatást igényelhet az a pénztártag, aki a szolgáltatásra jogosultságot szerzett. A nyugdíjszolgáltatás feltétele a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése. A kiegészítő nyugdíjpénztár alkalmazásában a nyugdíjkorhatár fogalmát az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény határozza meg. A nyugdíjszolgáltatás lehet egy összegű szolgáltatás, határozott idejű 3, 5, 10, 15 év időtartamú járadék szolgáltatás vagy a kettő kombinációja. A nyugdíjszolgáltatás kifizetése postai utalással, vagy a jogosult kérésére az általa megjelölt belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással teljesíthető. 11.2.3. Igénybejelentés A szolgáltatásra jogosult pénztártagnak a nyugdíjpénztár által rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie a szolgáltatás megkezdésére vonatkozó igényét és ha nem töltötte be a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárt csatolni kell a nyugdíjmegállapító határozat, vagy a nyugdíjelőleg megállapításáról szóló végzés egy másolati példányát. (15. sz. módosítás)

Az igénybejelentés tartalmazza:





A szolgáltatást igénylő pénztártag azonosítására szolgáló adatokat. A szolgáltatás igénybevételére jogosító nyugdíj megállapító határozat számát. A választott szolgáltatás típusát (egyösszegű szolgáltatás vagy járadékszolgáltatás). A szolgáltatás teljesítésének módjára vonatkozó igényt (átutalás esetén bankszámlaszám, postai teljesítés esetén a címzett neve és postacíme).

55

11.2.4. A nyugdíjszolgáltatás teljesítése A nyugdíjszolgáltatási kötelezettség teljesítése a nyugdíjpénztárhoz beérkezett, kifizetésre alkalmas igénybejelentés alapján történik. A pénztártag részére történő nyugdíjszolgáltatás kifizetés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény alapján jövedelemnek minősül. A hivatkozott törvény 1. számú melléklet 6.5. a.) - c.) pontjai alapján adómentes:
Az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás és járadékszolgáltatás, amennyiben a szolgáltatást igénybevevő személy három éves tagsági viszonnyal rendelkezik;
A járadékszolgáltatás hároméves tagsági viszony hiányában csak akkor adómentes, ha a járadékfizetés időtartama legalább három év, és a járadék folyósításának első három évében a járadék éves szinten az előző évi összeg 15 %-ánál nagyobb mértékben nem csökkenő összegű;
A tagsági viszony időtartamától függetlenül adómentes a nyugdíjszolgáltatás rokkantsági nyugellátás esetén. 11.2.5. Elszámolás a pénztártaggal Az egyösszegű szolgáltatási kötelezettség teljesítése két szakaszban történik. Az első szakaszban a kifizetésre alkalmas igénybejelentés Nyugdíjpénztárhoz történő beérkezését követő 15 napon belül megtörténik az egyéni számla lezárása és - a 3.000 Ft eljárási díj és az utalások tényleges költsége, legfeljebb 2.000 Ft, összesen maximum 5.000 Ft levonása után - átutalásra kerül az egyéni számla összegének 85 %-a. A fennmaradó rész a negyedéves hozamfelosztásra tekintettel a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül kerül átutalásra. Az igénybejelentő részére egyidejűleg meg kell küldeni a kifizetési igazolást. A járadék szolgáltatást a nyugdíjpénztár legkésőbb az igénybejelentés kézhezvételének dátumát követő második hónapban köteles megkezdeni. A járadék induló mértéke a járadékfedezeti összeg alapján kerül meghatározásra. A szolgáltatásként megállapított járadék legkisebb összege havi 10.000 Ft. A járadék esedékessége előleges. Írásban tett bejelentéssel a havi járadék a kezdetben választott időtartam helyett más időtartamra átalakítható vagy a hátralévő rész egy összegben felvehető. A változtatásra a bejelentést követő év első napjával kerül sor. A járadékszolgáltatást a nyugdíjpénztár havonta, meghatározott időtartamon keresztül, rögzített és évente újraértékelt összegben fizeti. Az utalásra minden hónap 5. munkanapjáig kerül sor. A futamidő végén az utolsó havi járadék utalására a negyedéves hozamfelosztásra tekintettel a tárgynegyedévet követő 50 napon belül kerül sor. Az igénybejelentő részére egyidejűleg meg kell küldeni a kifizetési igazolást. Kombinált szolgáltatás esetén a meghatározott fix összeg utalására az egyösszegű szolgáltatási kötelezettség, a fennmaradó járadékrészre a járadékszolgáltatási szabályok az irányadók.

56

12. A pénztártag átlépése másik pénztárba 12.1. Az átlépés feltételei A tagsági jogviszony a 10 éves várakozási idő letelte előtt másik nyugdíjpénztárba történő átlépéssel szüntethető meg. Kivétel, ha a pénztártag munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, átléphet egészség- vagy önsegélyező pénztárba. Az átlépési szándékot írásban kell benyújtani a Nyugdíjpénztárhoz. A bejelentéshez csatolni kell a befogadó pénztár záradékolt belépési nyilatkozatának másolati példányát vagy a befogadó nyilatkozatot, önsegélyező vagy egészségpénztárba történő átlépés esetén a munkaképesség csökkenésre vonatkozó hatósági igazolás másolati példányát is. 12.2. Elszámolás a pénztártaggal Az elszámolási kötelezettség teljesítése két szakaszban történik. A Nyugdíjpénztárhoz történő elbírálásra alkalmas igénybejelentés beérkezését követő 15 napon belül - a 3.000 Ft eljárási díj és az utalások tényleges költsége, legfeljebb 2.000 Ft, összesen maximum 5.000 Ft levonása után - átutalásra kerül az egyéni számla egyenlegének 85 %-a. A fennmaradó rész a negyedéves hozamfelosztásra tekintettel a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül kerül átutalásra. Az igénybejelentő és az átvevő pénztár részére egyidejűleg meg kell küldeni a kifizetési igazolást. 13. Jogutód nélküli megszűnés Jogutód nélküli megszűnés esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt:
Átlépés esetén másik nyugdíjpénztárba átviheti. Ebben az esetben a pénzösszeget a pénztártag a másik pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni.
Az egyéni számlán lévő összeget egy összegben felveheti. Felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, és jövedelemnek tekintendő.

57

III. A Magánpénztári tevékenységre vonatkozó szabályok

58

1. Működési alapelvek, alapvető rendelkezések

Az önkormányzati működés elvéből következik, hogy a Nyugdíjpénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek. A szabad pénztárválasztás joga abba a Nyugdíjpénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek szervezeti működési szabálya (alapszabálya) ezt nem korlátozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése. A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a Nyugdíjpénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a pénztárak pedig a Pénztárak Garancia Alapjának (továbbiakban: Alap) létrehozásával és fenntartásával a törvényben meghatározott módon gondoskodnak a Nyugdíjpénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak. A pénztártag követelése a pénztártag tulajdona, amely az Mpt-ben foglaltak szerint örökölhető, illetve erre vonatkozóan kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a Nyugdíjpénztár, illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni. A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:
A Nyugdíjpénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul.
A Nyugdíjpénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését.
A fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A Nyugdíjpénztár az egyéni számlát a pénztártagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalékszámlákon.
A Nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag a törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja.
A tagsági viszony megszűnése, illetve a Nyugdíjpénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére a törvény, illetőleg az Alapszabályban foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt.
Az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a Nyugdíjpénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók.
A Nyugdíjpénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében a törvény keretei között, az Alapszabály felhatalmazása alapján a működési

59












bevételeinek és tartalékának az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékéig vállalhat kötelezettséget. A Nyugdíjpénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet. A Nyugdíjpénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse. A jó gazda gondosságának elvét megtartva a Nyugdíjpénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni. A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a Nyugdíjpénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről a szolgáltatások teljesítését követően tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint a követelésük összegéről a törvényben meghatározott kivétellel csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra. Az összehasonlító teljesítmény elve alapján a Nyugdíjpénztárnak olyan nyilvántartásokat kell vezetni, amelynek alapján a nyilvánosságra hozott adatok alkalmasak arra, hogy a nyugdíjpénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését.

A Magánpénztári Ágazatban választható portfoliós rendszer működik és az induláskor a Nyugdíjpénztár a pénztártagokat a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján három portfolióba sorolja. A magánpénztári tag a portfolióválasztási nyilatkozat benyújtásával ettől a besorolástól eltérhet, a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfoliót nem választhatja. 2. A tagsági viszony létesítése

Pénztártag az a természetes személy, aki pályakezdőként vagy önkéntes döntés alapján a nyugdíjpénztárba belép és a törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül. Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét (továbbiakban: pályakezdő). Önkéntes döntés alapján pénztártaggá válhat az a pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki: a./ Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll és nem töltötte be a 30. életévét, b./ első ízben létesít Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyt, c./ a Tbj-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

60

A tagsági viszony kezdő időpontja:
kötelező pénztártagság esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott első biztosítási jogviszony keletkezésének napja,
önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat Nyugdíjpénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő hónap első napja,
tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a megállapodásban foglaltak szerinti időpont. A tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő idő a felhalmozási időszak. A Magánnyugdíjpénztárba történő felvétel a belépési nyilatkozat egy példányban történő kitöltésével kezdeményezhető. A belépési nyilatkozat mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza. A Nyugdíjpénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak cégszerű záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 15 napon belül kell záradékolni. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjpénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. A Nyugdíjpénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az Alapszabály előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a Nyugdíjpénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstől számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényéről értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén - amennyiben a pályakezdő biztosított még nem pénztártag – a pályakezdő az első biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi nyugdíjpénztár tagjává válik. A tagsági viszony létrejöttéről a Nyugdíjpénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányát tagsági okiratként, vagy a tagsági okiratot az Alapszabállyal és a befektetési politika kivonatával együtt megküldi a pénztártagnak. A belépési nyilatkozat, a tagsági okirat megküldésével értesíti a munkáltatót. A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a nyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámla számát. A munkáltató a biztosított által választott nyugdíjpénztár bejelentését követő 15 napon belül tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról. Amennyiben a pályakezdő az előírt határidőn belül a pénztárválasztás jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi nyugdíjpénztár tagjává válik. A Magánpénztári Ágazatba újonnan belépő pénztártagok a belépési nyilatkozaton jelölhetik meg a portfolióra vonatkozó választási igényüket. Amennyiben a pénztártag a

61

belépéskor nem nyilatkozik a Nyugdíjpénztár a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján elvégzi a besorolást.

3. Átlépés más magánnyugdíjpénztárból (befogadás) A Magánnyugdíjpénztár tagjai közé befogadja azt a személyt, aki másik magánnyugdíjpénztár tagjaként a befogadást kéri, az Alapszabályban a tagsági viszony keletkezésének feltételeként megjelölt követelményeknek megfelel és nyilatkozik arról, hogy befogadása esetén a másik magánnyugdíjpénztárnál fennálló tagságát megszünteti. Az átlépésre legkorábban a tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év eltelte után kerülhet sor. A befogadást a belépési nyilatkozat egy példányban történő benyújtásával lehet kezdeményezni, amely tartalmazza az átlépési szándékot is. Ezt követően a pénztár a pénztártag részére rendelkezésre bocsátja 3- 3 példányban az érintett pénztárak legfőbb hozamadatait is tartalmazó átlépési nyilatkozatot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének módszertani útmutatóját. A fogadó Nyugdíjpénztár elkészíti és megküldi az átadó nyugdíjpénztár részére az átadás-átvételi értesítőt, amelyhez csatolja az átlépési nyilatkozat és a módszertani útmutató egy-egy eredeti példányát. Az átadó nyugdíjpénztár megvizsgálja az átlépés feltételeit. Amennyiben az átlépésnek nincs akadálya, folyamatba helyezi az átlépést. Az átlépő pénztártag tagsági viszonya az átvevő Nyugdíjpénztárban az átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. A tagsági viszony létrejöttéről a Nyugdíjpénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányát tagsági okiratként, vagy a tagsági okiratot az átlépési nyilatkozatot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének módszertani útmutatóját egy – egy példányban, az Alapszabállyal és a befektetési politika kivonatával együtt megküldi a pénztártagnak. A belépési nyilatkozat, vagy a tagsági okirat megküldésével értesíti a munkáltatót. A dokumentumok egy - egy példánya a Pénztárnál marad. 4. Magánpénztári tagdíj A tagdíj az az összeg, amelyet a Nyugdíjpénztár tagja a Nyugdíjpénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag - vagy javára más személy vagy szervezet - kiegészíti. 4.1. A tagdíj alapja és mértéke A tagdíj alapja a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék – alapot képező adóköteles jövedelem. A tagdíj mértékét a Tbj. határozza meg. A pénztári tagsági viszony időszakába csak az az idő számít bele, amelyre vonatkozóan a tagdíjat a pénztárba befizették. A munkáltató egyoldalú írásbeli kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a pénztártag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

62

4.2. A tagdíj megfizetése A magánnyugdíjpénztári tag tagdíjfizetési kötelezettsége:
kötelező pénztártagság esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott első biztosítási jogviszony keletkezésének időpontjától,
önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat Nyugdíjpénztár általi elfogadásával a záradékolás napját követő hónap első napjától,
tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a megállapodás szerinti időponttól áll fenn. A tagdíj bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokat a Tbj. és a 195/1997.(XI.5.) Korm.rendelet szabályozza. 4.3. Tagdíjfizetés megállapodás alapján Megállapodást köthet a Nyugdíjpénztárral tagdíj fizetésére az a pénztártag, aki:
időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy
aki a Tbj. 34. §. (1) és (5) bekezdése szerint megállapodást köthet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. A tagdíj fizetésére kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. A tagdíj fizetését támogatási megállapodás alapján a pénztártag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 4.4. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjpénztár a Tbj.-ben és az 1990. évi XCI. törvényben (továbbiakban: Art.) foglaltak szerint jár el.

63

5. A magánnyugdíjpénztár szolgáltatása A nyugdíjszolgáltatás a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (továbbiakban: kedvezményezett) járadéka és a törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés. A nyugdíjkorhatár az az életkor, melyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl. A nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat,) rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül. A Nyugdíjpénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja vagy egyösszegű kifizetésként teljesíti. A Nyugdíjpénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. 5.1. A szolgáltatásra jogosult tájékoztatása A pénztártagok az Alapszabály szerinti feltételekkel válnak jogosulttá a Nyugdíjpénztár szolgáltatására. A nyugdíjpénztár minden év szeptember hónapban értesíti azokat a pénztártagokat, akik az értesítés időpontjában már jogosultak, vagy az azt követő 360 napon belül válnak jogosulttá a szolgáltatásra. Ennek alapján minden pénztártag a jogosultság megszerzése előtt legalább egy alkalommal értesítést kap a szolgáltatási jogosultság megnyílásáról, kivéve ha lemond erről a tájékoztatásról. A tájékoztatás tartalmazza:





a jogosultság megnyílását, a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, a választható szolgáltatások típusát, a választható szolgáltatásoknak a pénztártag egyéni fedezeti tartaléka alapján várható minimális mértékét.

A tájékoztatás alapján a pénztártag írásban nyilatkozik a szolgáltatás igénybevételéről. 5.2. Igénybejelentés A szolgáltatásra jogosult pénztártagnak írásban kell bejelentenie a szolgáltatás megkezdésére vonatkozó igényét, amelyhez csatolni kell a nyugdíjmegállapító határozat egy másolati példányát. A szolgáltatás megkezdését igénylő nyilatkozatot a pénztártag megteheti a Nyugdíjpénztár által rendszeresített nyomtatványon vagy azzal megegyező tartalmú iratnak a Nyugdíjpénztárhoz történő eljuttatásával.

64

Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell a következő adatokat:










A szolgáltatást igénylő pénztártag azonosítására szolgáló adatok. Életjáradékok esetén a kedvezményezett azonosítására szolgáló adatok. A szolgáltatás igénybevételére jogosító esemény és dátuma. A választott szolgáltatás típusa. A szolgáltatást nyújtó biztosítóintézetre vonatkozó külön igény. Egyösszegű szolgáltatás igénylése esetén az igénybe venni kívánt összeg mértéke. A szolgáltatás megkezdésére vonatkozó külön igény. A szolgáltatás teljesítésének módjára vonatkozó igény. A szolgáltatás teljesítésének módjára vonatkozó igény (átutalás esetén bankszámlaszám, postai teljesítés esetén a címzett neve és postai címe).

5.3. A szolgáltatás teljesítése A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően az állami nyugdíj iránti igényével egyidejűleg járadékszolgáltatás és egyösszegű kifizetés között választhat. A Nyugdíjpénztár a Szolgáltatási Szabályzatban határozza meg, hogy a járadékszolgáltatásokat milyen feltételekkel ajánlja a pénztártagok részére. Nyugdíjpénztárunk a legalább 15 éves tagsági viszonnyal rendelkező pénztártagok részére nyújthat járadékszolgáltatást. Jelenleg járadékszolgáltatás igénybevétele még nem lehetséges. A Nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetést teljesít annak a pénztártagnak, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági viszonya nem haladja meg a 15 évet. A Nyugdíjszolgáltatás összege attól függ, hogy az évek során a befizetésekből és befektetési hozamokból mekkora nyugdíjfedezet gyűlt össze a pénztártag egyéni számláján. Amennyiben a pénztártag nyugdíjpénztár által vezetett egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét, azt a Pénztárak Garancia Alapja a hozamgarantált tőke mértékéig kiegészíti. A részletes szabályokat a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza. A pénztártag tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a Nyugdíjpénztár a pénztártaggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. 5.3.1. Járadékszolgáltatás A Nyugdíjpénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét saját maga által nyújtott vagy biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatással teljesíti. A járadékszolgáltatás a pénztártag választása szerint lehet:
Életjáradék, amelyet a Nyugdíjpénztár a pénztártag élete végéig havonta előre folyósít.
Elején határozott időtartamos életjáradék, amelyet a Nyugdíjpénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam lejártáig a pénztártagnak illetve a határozott időtartam alatt bekövetkező halála esetén a pénztártag kedvezményezettje (örököse) részére folyósít. Ha a

65

pénztártag túléli a meghatározott időtartamot, a járadékot a nyugdíjpénztár a pénztártag részére élete végéig folyósítja.
A végén határozott időtartamos életjáradék, amelyet a Nyugdíjpénztár a pénztártag részére élethosszig, majd annak halála után kedvezményezettje (örököse) részére a Szolgáltatási Szabályzatban előre meghatározott időtartam lejártáig folyósít.
Kettő, vagy több életre szóló életjáradék, amely a pénztártag és kedvezményezettje (kedvezményezettjei) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van. 5.3.2. Egyösszegű kifizetés A Nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetést teljesít annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.

6. Kedvezményezett és örökös

6.1. A kedvezményezett jelelölés módja A pénztártag halála esetére természetes személy kedvezményezettet (haláleseti kedvezményezett) jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve a Nyugdíjpénztár által rendszeresített formanyomtatványon. A kedvezményezett jelölésére vonatkozó nyilatkozat mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. A pénztártag kedvezményezett-jelölési nyilatkozata a nyugdíjpénztár tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A kedvezményezett jelölésről a nyugdíjpénztár a záradékolt belépési nyilatkozat vagy tagsági okirat megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti a pénztártagot. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a pénztártag adatain kívül a pénztártag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A pénztártag közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban bármikor új kedvezményezettet jelölhet. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha
a pénztártag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl,

66


a kedvezményezett a pénztártag halála előtt meghal,
a pénztártag a kedvezményezett – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 6.2. Eljárás kedvezményezett (örökös) esetén Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a pénztártag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a pénztártagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll, és azt a nyugdíjpénztár fedezeti tartalékán a pénztártagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. A kedvezményezett(ek) a pénztártag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A nyugdíjpénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. A kedvezményezett (örökös) választásának teljesítéséhez szükséges a nyugdíjpénztár által rendelkezésre bocsátott igénybejelentés kitöltése, és a halotti anyakönyvi kivonat másolati példányának, örökös esetén az öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolatának megküldése. Amennyiben a kedvezményezett (örökös) kiskorú és az őt megillető rész a 100.000 Ft-ot meghaladja, a kifizetéshez a fenti iratokon felül a gyámhivatal jóváhagyása szükséges. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt
egy összegben felveszi,
a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére,
ugyanazon pénztárnál vezetett saját egyéni számlájára vezeti,
más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja. A pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezetett részére történő egyösszegű kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás, adóköteles kifizetésnek minősül. A részletes szabályokat az Elszámolási Szabályzat tartalmazza.

7. A tagsági viszony megszűnése A magánpénztári tag tagsági viszonya megszűnik:
más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal,

67


a pénztártaggal szembeni szolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítésével,
elhalálozással, az elhalálozás napjával,
a Tny szerint megállapított rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válásával, a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint,
az Mpt. 123. §-ának (2) bekezdése szerinti visszalépéssel,
az Mpt. 123. §-ának (6) bekezdése szerinti visszalépéssel, a nyugellátás megállapításának napját megelőző nappal.
A törvény 3.§. alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy – amennyiben a Tbj-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül – döntése szerint, a nyugdíj-biztosítási jogviszonya megszűnésének napjával. A tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos részletes szabályokat az Elszámolási, illetve Szolgáltatási Szabályzatok tartalmazzák. 7.1. Átlépés másik pénztárba Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak az átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett nyugdíjpénztárakhoz (továbbiakban: átadó, illetve átvevő pénztár). A pénztár az átlépni szándékozó pénztártag rendelkezésére bocsátja 3- 3 példányban az érintett pénztárak legfőbb hozamadatait is tartalmazó átlépési nyilatkozatot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének módszertani útmutatóját. A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján a fenti dokumentumokat az átvevő nyugdíjpénztár is benyújthatja az átadó pénztárhoz. Az átlépéshez szükséges dokumentumokat a pénztártag kérésére a nyugdíjpénztár saját költségére haladéktalanul a pénztártag rendelkezésére bocsátja. A fogadó Nyugdíjpénztár elkészíti és megküldi az átadó nyugdíjpénztár részére az átadásátvételi értesítőt, amelyhez csatolja az átlépési nyilatkozat és a módszertani útmutató egyegy eredeti példányát. Az átadó nyugdíjpénztár megvizsgálja az átlépés feltételeit. Amennyiben az átlépésnek nincs akadálya, folyamatba helyezi az átlépést. Az átlépő pénztártag tagsági viszonya az átvevő Nyugdíjpénztárban az átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. A pénztártag átlépése nem engedélyezhető, ha a pénztártag nem rendelkezik féléves tagsági viszonnyal. Az átlépő pénztártag tagsági viszonya az átvevő nyugdíjpénztárban az átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az átvevő nyugdíjpénztár részére kell teljesíteni. Az átadó nyugdíjpénztár az átlépés napját megelőzően, a tagdíjfizetés folytonossága érdekében az átlépés feltételeinek meglétét és a pénztártag valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatója nevét és azonosító adatait közli az átvevő nyugdíjpénztárral. Az átvevő nyugdíjpénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a pénztártagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéséhez szükséges adatokról a pénztártagot és

68

annak valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatóját, illetve a javára befizetőket legkésőbb az átlépés napját követő 15 napon belül tájékoztatja. Az átadó nyugdíjpénztárban a pénztártaggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. 7.2. A szolgáltatási kötelezettség teljesítése A részletes szabályokat a III. rész 5. fejezete tartalmazza. 7.3. Társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés a.) Azok a 120 hónapot meg nem haladó - különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított - tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok, - akik az Mpt. 23. §.(1) bekezdés d.) pontjában meghatározott eset kivételével – nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot, 2012. december 31-ig kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. A visszalépésre abban az esetben van lehetőség, ha a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a pénztártag részére megállapítható, az Mpt. 27.§. (2) bekezdés a.) pontjában foglalt járadéktípusnak /a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék)/ megfelelően számított magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag Tny 12.§.(7) bekezdése szerinti nyugellátásának 25 százalékát. b.) Ha a kedvezményezett (örökös) a rá eső részt a Tny szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében átutaltatja a nyugdíjbiztosítási alap részére, az eljárást a nyugdíjbiztosítási szervnél kell kezdeményezni. A pénztártag a saját jogú nyugellátási igény, vagy halála esetén a hozzátartozói nyugellátási igény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról. A visszalépés legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető. A magánnyugdíjpénztár a visszalépés kezdeményezését megelőzően írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított nyugdíjjáradék várható összegéről. c.) A pénztártag a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a magánnyugdíjpénztár részére a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról. A visszalépés legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető. A magánnyugdíjpénztár a visszalépés kezdeményezését megelőzően kérésére haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított nyugdíjjáradék várható összegéről. 7.4. Harmadik állam polgárának vagy hontalannak minősülő pénztártag tagsági jogviszonyának megszűnése Ha a harmadik állam polgárának vagy a hontalannak minősülő pénztártag tagsági viszonyát meg kívánja szüntetni, az egyéni számlán felhalmozott összeget bármely országban

69

működő időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formában utaltathatja, amely más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá. A pénztártag nyugdíjbiztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik, az általa választott megtakarítási formának, valamint az ezt működtető intézménynek címével és bankszámlaszámának megjelölésével. 7.5. Elszámolás a pénztártaggal és a hozzátartozóval (kedvezményezett, örökös) A választható portfoliós és elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetésére tekintettel a pénztártag, a kedvezményezett (örökös) részére történő egyösszegű kifizetés, más pénztárba történő átlépés és a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés esetén, amennyiben a jogosultság igazolása, az átlépésre vonatkozó bejelentés a hónap fordulónapját megelőző 10 munkanappal megtörtént a pénztárnál, a tagi követelés legkésőbb a bejelentés hónapját követő 8 munkanapon belül kerül kifizetésre. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági viszonyát a bejelentést követő hónap fordulónapjával szűnteti meg. A tagi követelés legkésőbb a tagsági viszony megszűnésének fordulónapját követő 8 munkanapon belül kerül kifizetésre. Amennyiben az átlépésre irányuló tagi bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor a tagsági viszony megszűnésére. A tagi követelés legkésőbb a bejelentés hónapját követő 8 munkanapon belül kifizetésre kerül. 7.6. Tagsági viszony megszűnéssel összefüggő költségek A tagsági viszony megszűnése (átlépés, egyösszegű szolgáltatás és kifizetés) esetén a Nyugdíjpénztár által felszámított eljárási díj összege a pénztártag követelésének egy ezreléke. IV. Vegyes és záró rendelkezések A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Függelékben felsorolt jogszabályok és a Felügyelet állásfoglalásai az irányadók. Ha a jogszabály változása következtében az Alapszabály és a jogszabály rendelkezései ellentétbe kerülnének, az Alapszabály módosítása nélkül is a jogszabály rendelkezései az irányadók. Záradék A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt IV. részből álló Alapszabályt és annak valamennyi mellékletét a Küldöttközgyűlés 2003. május 13-án elfogadta. Az elfogadással egyidejűleg a 2002. május 15-én elfogadott Alapszabály hatályát veszti. Az Alapszabály 1. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2003. december 3-án, 2. sz. módosítását 2004. január 9-én elfogadta. Az 1. és 2. számú módosítás 2004. január 1-jén lép hatályba.

70

Az Alapszabály 3. sz. módosítását és annak valamennyi mellékletét a Küldöttközgyűlés 2004. december 7-én elfogadta. A módosítás 2005. január 1-jén lép hatályba. Az Alapszabály 4. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2005. április 28-án elfogadta. A módosítás 2005. április 28-án lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg törlésre kerül mindkét ágazatnál a tagsági viszony megszűnése esetén az elszámolási határidőkre vonatkozó rendelkezés. Az Alapszabály 5. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2006. április 27-én elfogadta, a módosítás 2006. április 28-án lép hatályba. Az Alapszabály 6. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2006. december 7-én elfogadta, a módosítás 2007. január 1. napján lép hatályba. Az Alapszabály 7. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2007. december 11-én elfogadta, a módosítás 2007. december 12. napján lép hatályba. Az Alapszabály 8. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2008. május 27-én elfogadta, a módosítás 2008. május 27. napján lép hatályba. Az Alapszabály 9. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2008. december 9-én elfogadta. A módosítások a Magánpénztári Ágazattal összefüggő szabályok kivételével 2008. december 9. napján lépnek hatályba. A Magánpénztári Ágazatot érintő módosítás 2009. január 1. napján lép hatályba. Az Alapszabály 10. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2009. május 19-én elfogadta. A módosítások a jogszabály erejénél fogva 2009. január 1. napján lépnek hatályba. Az Alapszabály 11. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2009. december 8-án elfogadta. A módosítások 2010. január 1. napján lépnek hatályba. Az Alapszabály 12. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2010. május 18-án elfogadta. A módosítások 2010. május 18. napján lépnek hatályba. Az Alapszabály 13. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés 2010. december 7-én elfogadta. A módosítások 2010. december 7. napján lépnek hatályba. Az Alapszabály 14. sz. módosítását a rendkívüli Küldöttközgyűlés 2011. február 24-én elfogadta. A módosítások 2011. február 24. napján lépnek hatályba. Az Alapszabály 15. sz. módosítását a Küldöttközgyűlés/Közgyűlés 2011. december 8-án elfogadta. A módosítások 2011. december 8. napján lépnek hatályba. Ezen Alapszabály a 2011. december 8-án tartott Küldöttközgyűlés/Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza, mellyel szó szerinti egyezését aláírásunkkal is tanúsítjuk. Budapest, 2011. december 8.

Dr. Kurucsai László Igazgatótanács elnöke

Mészárosné Szabó Andrea jegyzőkönyvvezető

Nagy Barnáné hitelesítő tag

Baloghné Rubics Andrea hitelesítő tag

Az Alapszabályt szerkesztette és ellenjegyezte:

71

Simonné dr. Szabó Katalin jogtanácsos

FÜGGELÉK Alkalmazandó törvények: 1993. évi XCVI. törvény Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról (Öpt.). 1997. évi LXXXII. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (Mpt.). 1997. évi LXXX. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.). 1997. évi LXXXI. törvény A társadalombiztosítási nyugellátásról ( Tny.). 1995. évi CXVII. törvény A személyi jövedelemadóról (Szja.). 1998. évi LXVI. törvény Az egészségügyi hozzájárulásról. 1990 .évi XCI. törvény Az adózás rendjéről (Art.) 1997. évi CLV. törvény A fogyasztóvédelemről Szabályzatok, szabályozások: Ügyrend, Befektetési politika, Számviteli Politika és mellékletei, Önkéntes Pénztári Ágazat Szolgáltatási Szabályzata, Magánpénztári Ágazat Szolgáltatási Szabályzata, Önkéntes Pénztári Ágazat Elszámolási Szabályzata, Magánpénztári Ágazat Elszámolási Szabályzata, Pénztári ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat, Ellenőrzési Szabályzat, Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló Szabályzat, Vagyonkezelési és Vagyonértékelési Szabályzat, Iratkezelési és Ügyviteli Szabályzat, Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat, Informatikai szabályzatok, Választási Szabályzat, Igazgatótanács ügyrendje, Ellenőrző Bizottság ügyrendje

72

1. számú melléklet

A Vasutas Nyugdíjpénztár alapító tagjai:

1. Tivald Attiláné 2. Mosonyiné Otta Éva 3. Beniczky Lajosné 4. Füstös Jánosné 5. Apkó Lászlóné 6. Nemes Ferencné 7. Hornok Klára 8. Tóth Frida 9. Fogarasi Emőke 10. Elek Györgyné 11. Mári Gábor 12. Csernák Éva 13. Burai Tünde 14. Ravadits István 15. Kiss Pál Sándor 16. Dr. Kurucsai László 17. Veréb Győzőné 18. Lippa Lászlóné 19. Steigervald Ottóné 20. Dr. Árva Pál 21. Ulveczki Péter 22. Tóth Gyula 23. Balogh Jenőné 24. Fodor Gézáné 25. Osváth Endréné 26. Szabó Gyula 27. Holló Vilmos 28. Fitor Julianna 29. Nagy Lajos 30. Bocsi Péter 31. Dr. Tábori György 32. Gyarmati Péter 33. Balla Zoltán György 34. Szendrei Mátyásné 35. Hajdú Mihályné 36. Keresztes Sándor 37. Kisabonyi Ernőné

38. Kispál József 39. Rózsa Sándor 40. Garamszegi Gyula 41. Héczey Szabó Mihály 42. Kántor Ilona 43. Dobrosi István 44. Gerencsér Judit 45. Melisek János Ádám 46. Fontos József 47. Zvada Mihály 48. Vojtonovszkiné Tóth Veronika 49. Holes László 50. Dr. Juhász József 51. Györki Györgyné 52. Dr. Laboda József 53. Süle Miklós 54. Dr. Kolumbán György 55. Dörnyei Szilárd 56. Dr. Nagy Sándor 57. Gaskó István 58. Dr. Márkus Imre 59. Szabó Lilla 60. Szabó Tivadar 61. Karádi László 62. Dr. Borsik János 63. Lukácsi Bálint 64. Lepesi Zoltán László 65. Juhos Antalné 66. Máthéné dr. Bertók Judit 67. Hangonyi Zoltán 68. Apavári József 69. Varga Gyuláné 70. Kis Imréné Sztupnik Etelka 71. Majoros Imre

72. Ruzsáli Józsefné 73. Polgárné Konkoly Judit 74. Veres Sándor 75. Biacs Béla Zoltán 76. Dr. Skrabski Árpád 77. Hargitai Ferencné 78. Gácsné Kálmán Klára 79. Bali Józsefné 80. Kiss László 81. Nagy Jánosné 82. Rutkai Béláné 83. Dr. Bajnai Gábor 84. Kovács Lajosné 85. Gombos Attila 86. Tislér Gábor 87. Molnárné Németh Katalin 88. Keller Pál 89. Erdei Jenőné 90. Sallai Piroska 91. Paksi Lajos 92. Barta Kálmán 93. Fenyvesi Zoltánné 94. Varga Józsefné 95. Kiss Lászlóné 96. Szilágyi Sándor 97. Egei Antalné 98. Tóth Gyuláné 99. Számfira Katalin 100. Kovács József 101. István Jánosné 102. Kovács Ferenc 103. Rózsa István 104. Dr. Tallósy Imre