Nagyfüged Község Önkormányzatának 11/2006./XI.28./ sz. Ör. A magánszemélyek kommunális adójáról - a módosításokkal egységes szerkezetben Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 16. § /l/ bekben biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv. l. § /l/ bek. foglaltak alapján magánszemély kommunális adóját vezeti be, melyre az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet A rendelet hatálya 1. § (l) A rendelet hatálya Nagyfüged Települési Önkormányzat illetékességi területére terjed ki. II. Fejezet Az adó alanya, az adókötelezettség Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése Az adó alanya 2. § (l) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év /továbbiakban: év/ első napján az önkormányzat illetékességi területén az ingatlan nyilvántartásban önálló helyrajzi számon szereplő beépítetlen belterületi földrész /továbbiakban: telek/ vagy beépített ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja. A beépített belterületi ingatlan adótárgy minden esetben független attól, hogy azon milyen rendeltetésű építmények találhatók, és független az építmények darabszámától. A beépített külterületi ingatlan abban az esetben adótárgy, ha a rajta lévő építmény alapterülete meghaladja a l5 m2-t. (2) Ha az építmény az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása /nyilatkozata/ szerinti személy minősül az adó alanyának. Megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja az adó alanya. (3) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. /szolgálati lakás bérlőjét/ Az adókötelezettség keletkezése 3. § (1) A beépített ingatlan utáni adókötelezettség az építményre vonatkozó használatba vételi,
illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. (2) Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. (3) A telek utáni adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik. (4) Az adókötelezettség lakásbérleti jog esetén a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnése 4. § (1) A beépített ingatlan utáni adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) A telek utáni adókötelezettség a belterületi földrészlet külterületté minősítése évének utolsó napján szűnik meg. (4) Építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén az adókötelezettség a félév utolsó napján szűnik meg. (5) A lakásbérleti jogviszony alapján fennálló adókötelezettség a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (6) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén és második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. III. Fejezet Az adó mértéke 5. § (l)1 Az adó mértéke a 2. § /l/ bek. és 2.§ /3/ bek. meghatározott adótárgyaként, évente: -beépítetlen belterületi földrészlet után -beépített belterületi ingatlan után -szolgálati lakások után, amennyiben lakott -l5 m2-nél nagyobb építménnyel beépített külterületi ingatlan után
0,4.000,4.000,10.000,-
IV. Fejezet Az adófizetési kötelezettség 6.§ (1) Az adót az köteles megfizetni, aki az év első napján a beépített kül- és belterületi ingatlan 1 Módosította Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010. (XII.14.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2011. január 1. napjától.
vagy /és/ a telek tulajdonosa, illetve a lakásbérleti jogviszony folytatója. (2) Ha az építmény vagy telek tulajdonosa és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy másként nem állapodnak meg, a vagyoni értékű jog jogosultja az adó alanya (3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (4) Valamennyi tulajdonos által írásban és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a 3. bek.ben foglaltaktól el lehet térni. 7. § (l) A magánszemélyeket terhelő adót az önkormányzati adóhatóság kivetés útján határozattal állapítja meg. (2) A vállalkozók a kommunális adó fizetési kötelezettségüket önadózással az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. szabályozottak szerint teljesítik. (3) A fizetési kötelezettség a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak az adószámlát vezető pénzintézetnél készpénz befizetéssel, belföldi postautalvánnyal vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesíteni. 8. § (1) Az adó az adóalanynak évenként két egyenlő részletben kell megfizetnie, az adóév március 15ig, illetve szeptember l5-ig. (2) Ha a kommunális adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését /változását/ követő l5 napon belül kell adóbevallást tennie. (3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót /adókötelezettséget/ érintő változás nem következik be. 9. § (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével-, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti /elengedheti/ különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységet e el lehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótatozás egy részének /vagy egészének/ megfizetéséhez kötheti. V. Fejezet Értelmező rendelkezések 10. § (1) E rendelet alkalmazásában:
l./ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel – és külterület magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2./ Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás /épület, műtárgy/, amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. 3./ épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. 4./ tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte-, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. 5./ lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXXVIII. Tv. 2. sz. mellékletének l-6 pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre való ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges –helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel. 6./ hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább l,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók /lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek/, és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. 7./ kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál /tüzelőtér, tüzelőés salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince/ 8./ vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartó földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga- ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és a lakásbérlet, 9./ külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is. Záró rendelkezések 11. § A rendelet 2004. január l. napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg ll/2002./XII.10./ sz. Ör. Hatályát veszti.
Az e rendeletben nem szabályozott minden más esetben a helyi adókról szóló többször módosított l990. évi C. tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezését kell alkalmazni. Nagyfüged, 2006. nov. 28 Hunya Béla, sk. jegyző
Juhász Jánosné, sk. polgármester
Kihirdetve: 2006. november 28. Hunya Béla, sk. jegyző ZÁRADÉK: egységes szerkezetben kihirdetve 2012. május 15. napján
dr. Molnár Péter körjegyző
