A VAS MEGYEI TŰZOLTÓK MEGYEI VÁROSKÖRNYÉKI MIKRÓTÉRSÉGI TŰZOLTÓVERSENY SZ A B Á L Y Z A T A
A Vas Megyei Szent Flórián Tűzoltószövetség, 7./2010.(III.06) sz. közgyűlési határozata alapján a szövetség által megrendezésre kerülő versenyrendszerének szabályzata.
Versenyvezető
A VAS MEGYEI TŰZOLTÓK MEGYEI, VÁROSKÖRNYÉKI, MIKRÓTÉRSÉGI VERSENYSZABÁLYZATA 1. fejezet A versenyek célja 1. A versenyek célja biztosítani: 1.1 a hivatásos az önkéntes, és létesítményi tűzoltóságoknál, illetve önkéntes tűzoltó egyesületeknél valamint egyéb szervezeteknél ifjúsági, felnőtt, (továbbiakban ÖTE) tűzoltó rajok részére színvonalas versenyzési lehetőséget, e szabályzatban leírt kategóriákban és feltétel rendszerben. 1.2 a szövetség tagszervezeteinél teljes jogú tagként nyilvántartásba vett tűzoltók fizikai erőfelmérését, erőnlétnek fejlesztését. 1.3 a szakmai felkészültségi szintjük szervezetszerű felmérését, a gyakorlati tudás gyarapítását. 1.4 a hivatásos, az önkéntes főállású és nem főállású az önkéntes tűzoltó egyesületi önkéntes, valamint a létesítmények tűzoltói feladatokkal megbízott tűzoltók között jó közösségi, együttműködési szellem kialakulását, a tűzoltó bajtársiasság elmélyítését, a haladó tűzoltó hagyományok ápolását. 1.5 az országos felmenő rendszerű versenyekre a szövetséget képviselő csapatok kiválasztását. (az MTSZ illetve más országos hatáskörű szövetségek felmenő rendszerű versenyeinek szabályrendszerét e szabályzat nem képezi!) 2. fejezet A versenyek résztvevői 2.1. A versenyeken az 1.1 pontban leírt szervezetek rajai vehetnek részt. A versenyrajokat az 1.1 pontban leírt szervezetek 1.2 pontban rögzített tagjai képezhetik. A rajokat a versenyzés, illetőleg eredményeik értékelése szempontjából nemük, életkoruk, szervezeti hovatartozásuk szerint kategóriákba kell sorolni. A szövetség minden évben versenykiírásában teszi közzé, azokat a kategóriákat melyekben városkörnyéki és megyei szintű versenyekre nevezhetnek a versenyrajok. 2.1.1. Vegyes csapatokra vonatkozó előírás: Ha a felnőtt csapatban egy férfi, az ifjúsági csapatban egy fiú szerepel, akkor értékelés szempontjából a felnőtt korcsoportban a versenyrajt a férfi, az ifjúsági versenyrajt a fiú kategóriában kell értékelni. 2. 2. Ifjúsági korcsoportban versenyezhet az a leány, illetve fiú raj, amelynek tagjai 12-18 évesek. 2.2.1 A CTIF ifjúsági korcsoportban a 3. számú mellékletben leírt korcsoport szerint nevezhetőek a csapatok. 2. 3. Felnőtt korcsoportban versenyezhet az a női, illetve férfi raj, amelynek tagjai 18 éven felüliek. 2.3.1. A CTIF felnőtt korcsoportban a 3. számú mellékletben leírtak szerint annak hiányában 16 éven felüliek nevezhetőek. 2.4. Az egyes kategóriába sorolás kiszámításának módja: az adott verseny naptári évéből ki kell vonni a versenyző születési évszámát pl. : egy versenyző 1999-ben született. és a verseny 2012-ben lesz, így 2012 – 1999 = 13, azaz 13 éves és az ifjúsági kategóriában indulhat.
2.5. A versenyen induló rajoknak a korcsoportba történő hovatartozását a verseny megkezdése előtt és alatt hitelt érdemlően igazolniuk kell. 2.6. Az életkor igazolására a személyi azonosságot igazoló okmányok, ennek hiányában a diákigazolvány és/vagy tűzoltó igazolvány elfogadott.
3. fejezet Versenyek 3.1. A szövetség a városkörnyéki versenyeit három körzetben rendezi meg: 1. Szombathely-Kőszeg-Csepreg-Bük –Vasvár-Vép a Szombathelyi és Kőszegi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok illetékességi területén működő 1.1 pontban leírt szervezetek versenye 2. Sárvár-Celldömölk-Répcelak a Sárvári és Celldömölki Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok illetékességi területén működő 1.1 pontban leírt szervezetek versenye 3. Körmend-Öriszentpéter-Szentgotthárd a Körmendi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok illetékességi területén működő 1.1 pontban leírt szervezetek versenye 3.2 Megyei versenyen alanyi jogon részt vevő csapatok 3.2.1 A szövetség városkörnyéki versenyén felnőtt korcsoportban a férfi és női kategóriában 15. helyezést elért csapatok, 3.2.2 Az ifjúsági korcsportos csapatok, 3.2.3 A gépjárműfecskendő szerelési versenyszámban nevező rajok, 3.2.4 A CTIF szerinti felnőtt és ifjúsági korcsoportban nevező csapatok. 3.2.5 Ettől eltérni a verseny szervezője, a megyei szövetség elnökségének döntése alapján lehet, de erről az elnök köteles a szövetség honlapján a verseny időpontja előtt 15 nappal a tagszervezeteket tájékoztatni. A versenyre külön meghívott csapatok (külföldi stb.) csak a szövetség elnökségének döntése alapján vehetnek részt. 3.3 Mikró térségi, illetve helyi versenyek A szövetség a mikró térségi és helyi versenyeket lehetőségei függvényében, támogatja, de kiemelten azokat, melyeket a szövetség szabályzata, illetve védnöksége alapján szerveznek. Az így meghirdetett versenyeken a versenycsapatok meghívásos alapon, vagy más módon vesznek részt. A szabályzattól a verseny szervezői megállapodásuk és a verseny kiírásuk alapján eltérhetnek. 4. fejezet A versenyszámok, a résztvevő rajok száma és létszáma, nevezésük
4.1. Versenyszámok 4.2.1. A városkörnyéki és megyei versenyeken az 1.1 pont szerinti szervezetek ifjúsági rajai az alábbi versenyszámokban vehetnek részt: 1. Kismotorfecskendő-szerelés versenyszám ifjúsági fiú kategória 2. Kismotorfecskendő-szerelés versenyszám ifjúsági leány kategória A versenyszám a leány és fiú rajok számára: - 800 l/p-s kismotorfecskendő szerelésből és - 7 x 55 m-es tűzoltó váltófutásból áll. 4.2.2 A városkörnyéki és megyei versenyeken az 1.1 pont szerinti szervezetek felnőtt rajai az alábbi versenyszámokban vehetnek részt: 1. Kismotorfecskendő-szerelés versenyszám felnőtt női kategória 2. Kismotorfecskendő-szerelés versenyszám felnőtt férfi kategória A versenyszám a női és férfi rajok számára: - 800 l/p-s kismotorfecskendő szerelésből és - 7 x 55 m-es tűzoltó váltófutásból áll. 4.2.3 A megyei versenyen az 1.1 pont szerinti szervezetek felnőtt férfi rajai az alábbi versenyszámokban vehetnek részt: 1. Gépjárműfecskendő szerelés versenyszám felnőtt férfi kategória A versenyszám a férfi rajok számára: - gépjárműfecskendő szerelésből áll. 4.2.4 A megyei versenyen az 1.1 pont szerinti szervezetek ifjúsági fiú és leány rajai (életkoruk 12-16 év) az alábbi versenyszámokban vehetnek részt 1. CTIF versenyszerelés ifjúsági leány kategória 2. CTIF versenyszerelés ifjúsági fiú kategória A versenyszám a női és férfi rajok számára: - szerelésből és - 8 x 50 m-es tűzoltó váltófutásból áll. 4.2.5 A megyei versenyen az 1.1 pont szerinti szervezetek felnőtt rajai az alábbi versenyszámokban vehetnek részt 1. CTIF versenyszerelés felnőtt női kategória 2. CTIF versenyszerelés felnőtt női korpontos kategória 3. CTIF versenyszerelés felnőtt férfi kategória 4. CTIF versenyszerelés felnőtt férfi korpontos kategória A versenyszám a női és férfi rajok számára: - kismotorfecskendő szerelésből és - 8 x 50 m-es tűzoltó váltófutásból áll.
4.2.6 A megyei versenyen az 1.1 pont szerinti szervezetek felnőtt rajai az alábbi versenyszámokban vehetnek részt 1. SUPER - kismotorfecskendő-szerelés versenyszám felnőtt kategória A versenyszám - nemtől független – felnőtt tűzoltók számára: - teljesítménykorláttól független kismotorfecskendő szerelésből áll 4.2.7 A versenyszám előírásai azonosak a felnőtt kismotorfecskendő szerelés szabályaival az 1. számú melléklet szerint, azzal az eltéréssel, hogy a versenyszámban a kismotorfecskendőre vonatkozó 800 l/p teljesítmény korlát nincs, bármilyen teljesítményű és fajtájú kismotorfecskendő használható. A versenyszám önállóan váltófutás nélkül kerül értékelésre.
4.3.1 A 4.2.1 a 4.2.2 valamint a 4.2.6 pontban rögzített Kismotorfecskendő szerelés versenyszámra nevezhető csapat létszáma: - 1 fő csapatvezető - 7 fő versenyző - 1 fő tartalék A csapatból 7 fő versenyző és a tartaléknak nevezett versenyző képezi a versenyrajt. 4.3.2 A 4.2.3 pontban rögzített Gépjárműfecskendő szerelés versenyszámra nevezhető csapat létszáma: - 1 fő csapatvezető - 6 fő versenyző - 1 fő tartalék A csapatból 6 fő versenyző és a tartaléknak nevezett versenyző képezi a versenyrajt. 4.3.3 A 4.2.4 és 4.2.5 pontokban leírt CTIF versenyszerelés versenyszámra nevezhető csapat létszáma: - 1 fő csapatvezető - 9 fő versenyző - 1 fő tartalék A csapatból 9 fő versenyző és a tartaléknak nevezett versenyző képezi a versenyrajt. 4.4 A versenyre nevező 1.1 pont szerinti szervezet több csapatot is nevezhet egy kategóriába, de egy versenyző kategóriánként csak egy versenyrajban indulhat. 4.5 A városkörnyéki versenyekről a megyei versenyre egy szervezettől kategóriánként csak egy csapat léphet tovább. Ezért ha a felnőtt férfi kategóriában az első öt helyezett között egy szervezettől több raj is szerepel a legjobb helyezett lép tovább a megyei versenyre, az így kieső raj helyére a helyezéseknek megfelelően sorolódik előre a következő helyezett más szervezettől induló csapat. 4.6 Nevezni e szabályzat mellékletei szerinti nevezési lapokon lehet, 4.7 A versenyen azok a csapatok vehetnek részt akik alanyi jogon a 3.2 pontban foglalt csapatok és a 4.6 pont szerinti nevezési lapon a versenyt szervezők versenykiírásában szerepelő határidőnek megfelelő időpontig megküldik.
5. fejezet A versenyek szervezői 5.1 A mikró térségi, helyi szintű versenyek helyi összefogással rendezett versenyek, melyek szervezői: a mikró térségi, helyi szintű versenyt meghirdető szervezetek. 5.2 Városkörnyéki versenyek szervezői: A 3.1 pontban leírt területi egység elosztás szerinti települések 1.1 pontjában szerepelő szervezetek verseny rendezésére jelentkezői (pályázók) közül pályázat útján - elnyerő szervezet -, lehetőség szerint a települési önkormányzattal, és az illetékességgel rendelkező hivatásos tűzoltósággal közösen. 5.3 A megyei versenyeket a Vas Megyei Szent Flórián Tűzoltó Szövetség szervezi a 3.2 pontban foglalt csapatok részvételével. A verseny rendezésére pályázatot írhat ki, a pályázatot a vezetőség értékeli és dönt a verseny helyszínéről és a lebonyolító szervezetről. A megyei versenyre védnököket, további közreműködőket kérhet fel, erről szintén a szövetség vezetősége dönt.
6. fejezet A tűzoltóversenyek rendezésének általános előírása 6.1. A különböző szintű tűzoltóversenyek eredményes lebonyolítása érdekében szervező bizottságot kell /városkörnyéki versenyek lebonyolítására „lehet” / létrehozni. 6.2. Szervezőbizottság Vezetője – a szövetség vezetőségének megbízása alapján - egy személyben felelős a verseny előkészítéséért és lebonyolításáért, feladatainak maradéktalan teljesítéséért. A megyei verseny lebonyolítását követően beszámol a szövetség vezetőségének. Fő feladatát képezi a verseny: - időpontjának, helyszínének meghatározása, forgatókönyvének elkészítése, - részfeladataiért felelős személyek kijelölése, továbbá a részfeladatok felelősein keresztül irányítani és koordinálni a a./ versenybíróság, b./ kiértékelő csoport, c. / technikai csoport , d.,/ anyagi, pénzügyi csoport tevékenységét, 6.3. Szükség szerint további csoportok is szervezhetők. 6.4 A megyei szintű versenyek kivételével a fenti bizottságoktól el lehet térni. Feladatokat, pozíciókat össze lehet vonni, olyan mértékben, hogy a verseny lebonyolítása biztosított legyen. 7. fejezet A versenybíróság 7.1. A versenybíróság tisztségviselői: - a versenybíróság elnöke, aki egyben a verseny főbírája, - a versenybíróság elnökhelyettese, aki egyben a verseny főbírájának helyettese, - a kiértékelő csoport vezetője, - a technikai csoport vezetője, - a versenyszámok vezetőbírói (a továbbiakban: vezetőbírók).
A versenybíróság elnökét a versenyt rendező szerv csúcsszerve jelöli ki. Az egyéb tisztségviselőket, a versenybíróság tagjait és a technikai személyzetet a szervezőbizottság jelöli ki. 7.1.1. A versenybíróság elnökének feladata, hatásköre: Egyszemélyi felelős a verseny lebonyolításáért, a sportszerű versenyzésért. Felelős a verseny szabályainak betartásáért. Közvetlen beosztottai: - a versenybíróság elnökhelyettese, - a versenyszámok vezetőbírái, - a kiértékelő csoport vezetője. Hatásköre kiterjed mindazokra, akik a verseny közvetlen lebonyolításában részt vesznek. Szükség esetén gondoskodik a versenybírók leváltásáról. Kizárhatja a versenyből a sportszerűség ellen súlyosan vétő versenyzőket. 7.1.2. Az elnökhelyettes feladata, hatásköre: - Az elnök távollétében gyakorolja annak jogait, átveszi az elnök hatáskörét. - Közvetlen beosztottja a technikai csoport vezetője. - Segíti a versenybíróság elnökét feladata végrehajtásában. - Részt vesz a sportfelszerelések hitelesítésében, ellenőrzi a pályaelemek szabályosságát, valamint a versenypályán történő szabályszerű elhelyezésüket. 7.1.3. A kiértékelő csoport vezetőjének feladata, hatásköre: Irányítja és ellenőrzi a kiértékelő csoport tagjainak a munkáját. Tartja a kapcsolatot a versenybíróság elnökével és a kézi (gépi) időmérőkkel. Felelős az eredmények pontos kiértékeléséért, a versenyeredmények összesített jegyzőkönyvének, valamint az oklevelek elkészítéséért. Megszervezi a szükséges híradást és a pályák esetleges hangosítását. 7.1.4. A vezetőbíró feladata, hatásköre: Felelős az adott versenyszám szabályainak betartásáért. Irányítja az időmérők, a pályabírók, az indító és indítósegéd munkáját. Gondoskodik az adott versenyszám zavartalan lebonyolításáról. Feladata: - a sportfelszerelések szúrópróbaszerű ellenőrzése, - az óvások elsőfokú elbírálása, - a versenybírók jelzése után a fehér zászló felemelésével engedélyt ad az indításra, - javaslatot tesz az elnöknek a sportszerűtlen versenyzők kizárására, - dönt a futam érvényességéről. Felfüggesztheti az adott versenyszám folytatását, amennyiben a versenyzők, a csapat vezetője indokolatlanul zavarja a versenyszám lebonyolítását. Erről a tényről az elnököt haladéktalanul értesíteni köteles. A versenyszám további folytatására csak az elnök adhat utasítást. Amennyiben szabálytalanságot észlel, megsemmisítheti az adott versenyszám futameredményét, és az eredménylapra feljegyzi az okát. Személyesen győződjön meg a pályabírók jelzése alapján a jelzett szabálytalanságról. Amennyiben a pályabíró nem jelzett szabálytalanságot, de a vezetőbíró észleli ezt, az írott szabályok szerint dönteni köteles. Piros zászló felemelésével jelzi a futam érvénytelenségét. Fehér zászló felemelésével jelzi a futam érvényességét, és ezzel engedélyt ad a sportfelszerelés pályáról történő levitelére. 7.1.5. A technikai csoport vezetőjének feladata, hatásköre:
Felettese a technikai személyzetnek. Vezeti a sportfelszerelések hitelesítését. Ellenőrzi a pályaelemek szabályosságát, valamint a versenypályán történő szabályszerű elhelyezésüket. Gondoskodik a sérült vagy szabálytalan pályaelemek cseréjéről, illetve pótlásáról, irányítja a technikai személyzet munkáját. 7.2. A versenybíróság tagjai: - időmérők (kézi,gépi) - indítóbíró és indítósegédek - pályabírók - technikai személyzet. 7.2.1. Időmérők (kézi,gépi) Közvetlen beosztottjai a versenyszám vezetőbírójának. Minden pályára három kézi időmérőt kell kijelölni. Kétpályánként egy vezető időmérőt kell megbízni. A vezető időmérő irányítja az időmérők munkáját. 7.2.1.1 Feladatuk: Az indításjelzés elhangzása és a versenyző célba érése közötti időt stopperórával mérni, és az elért időeredményeket írásban rögzíteni. 7.2.2. Az indítóbírók Beosztottja a versenyszám vezetőbírójának. 7.2.2.1 Feladatuk : - A vezetőbíró jelzésére a rajtolás vezényszavainak adása után jelt ad az indulásra. - Szabálytalan rajtolás esetén visszahívó jelzést ad. - Kizárja a futamból azt a versenyzőt - váltóban a rajthoz álló váltót, szerelésben az egész rajt , aki az első hibás rajt után másodszor is hibásan rajtol. Kivételt képez a CTIF szerinti versenyszám ahol a szabályzat szerint hibapontot kell adni. - Ki kell zárnia azt a váltót vagy rajt, amelyik a felkészülési idő leteltekor felszólításra még nincs kész a versenyfeladat végrehajtására. - Bármelyik okból történik a kizárás, ezt a tényt közölnie kell a versenyszám vezetőbírójával. 7.2.3 Indítósegédek Közvetlen alárendeltjei az indítóbírónak. 7.2.3.1 Feladatuk: - A rajtlista alapján ellenőrzi az adott rajt, a ruházat, a sportfelszerelés a védőfelszerelés szabályosságát. - Rajthoz szólítja az éppen sorra kerülő, és felkészülésre az utána következő rajt. - A felkészülési idő előtt 20 másodperccel felszólítja a felkészülő rajt a felkészülési idő lejártára. - Méri a felkészülési időt. Ha a felkészülési idő letelt, ezt a tényt közli az indítóval. - Segíti az indító munkáját, gondoskodik arról, hogy a rajthoz álló versenyzőket a rajt végrehajtásában ne zavarják a pályán idegen a verseny rajon kívül más ne tartózkodjon. - Jelzi az indítónak, ha a felkészülésre szólított váltó vagy raj nem jelent meg a rajtnál. 7.2.4. A pályabírók Közvetlen alárendeltjei a versenyszám vezetőbírójának. Feladatuk: A sportfelszerelések szabályszerű elhelyezését a versenypályán fehér zászlóval jelezzék. Amíg a versenyző, váltók vagy raj a sportfelszerelését szabályszerűen nem helyezte el a pályán kijelölt helyen, nem emelhetik fel a fehér zászlót. Amennyiben a felszerelés elhelyezésénél szabálytalanságot észlelnek, a piros zászló felemelésével jelezzék azt. A versenyszám
lebonyolítása után a vezetőbíró felhívására a sikeres végrehajtást fehér zászló, az észlelt szabálytalanságot a piros zászló felemelésével jelezzék. 7.3 A mikró térségi, helyi, és városkörnyéki versenyeken a 6. és 7. pontban foglalt bizottságok számától és lebonyolító személyektől, a pályabírók létszámának biztosításától el lehet térni, de az a verseny biztonságos és ésszerű lebonyolítását nem veszélyeztetheti.
8. fejezet A versenyekre vonatkozó általános szabályok 8.1. A versenyzők felszerelése: 8.1.1A versenyző lábbelije: 8.1.1.1 A lábbeli a kismotorfecskendő szerelésnél (edzőcipő) készülhet bármilyen anyagból, a talpán 6 mm-nél nagyobb kiemelkedés, mintázat nem lehet. Szögestalpú futó- és stopplis cipő nem használható! 8.1.1.2 A CTIF versenyszámban a lábbelinél – törekedni kell – a bokát eltakaró bőrszárú cipő használatára. a talpán 6 mm-nél nagyobb kiemelkedés, mintázat nem lehet. Megállapodás alapján a 8.1.1.1 pont szerinti lábbeli is megengedett. 8.1.1.3 A gépjárműfecskendő szerelés versenyszámnál tűzoltó védőcsizma használata a raj minden tagjának kötelező.
8.1.2 A versenyzők ruházata: A versenyző raj szolgálati egyenruhában (fekete), vagy szürke gyakorló, vagy formaruházatban (hosszú ujjú és hosszú szárú, zárt) öltözetben vesz részt a versenyen. 8.1.2.1 A kismotorfecskendő szerelés versenyszámban a versenyfeladatot végrehajtó raj a 8.1.2 pontban leírt ruházatban teljesíti a versenyfeladatot. 8.1.2.2 A CTIF versenyszámban a 8.1.2 pontban leírt ruházat felett a CTIF által elfogadott beosztási jelölést kell viselni a szerelési feladat alatt. A parancsnoknak a hírvivőnek és a motorkezelőnek a felnőtt versenyszámban elég az öv, a csapat többi tagjának mászóövet kell viselnie. 8.1.2.3 A gépjárműfecskendő szerelés versenyszámban a 8.1.2 pontban leírt ruházat mellett a parancsnok „PK” feliratú karszalagot a gépkocsivezető „GK” feliratú karszalagot, vagy jelzést kell viselnie a verseny alatt. A szerelést tűzoltó védőruházatban is végre lehet hajtani. 8.1.3 Fejvédelem, sapka A verseny megnyitón, illetve a verseny eredményhirdetésen a felsorakozás alkalmával a 8.1.2 pontban foglalt ruházathoz rendszeresített sapka viselésében jelenjenek meg a csapatok. 8.1.3.1 A kismotorfecskendő szerelés versenyszámban az ifjúsági és felnőtt csapatok tagjai munkavédelmi, vagy tűzoltó sisakot viselnek. 8.1.3.2 A CTIF versenyszám teljesítése alatt az ifjúsági és felnőtt csapatok tagjai munkavédelmi, vagy tűzoltó sisakot viselnek. 8.1.3.3 A gépjárműfecskendő szerelés versenyszám teljesítése alatt a raj tagjai munkavédelmi, vagy tűzoltó sisakot viselnek. 8.1.3 A versenyek megnyitó és záró ünnepségein a résztvevő rajok, szakasz, kötelékben vesznek részt. A résztvevő rajok a kötelékben történő különböző mozgásokat a tűzoltóság alaki szabályzatához igazodva hajtsák végre. Az egységes ruházat viselése a versenyfeladatok végrehajtásakor minden versenyző számára kötelező. Amennyiben a versenyfeladat végrehajtása közben a raj tagja elveszti öltözetének
bármely darabját - amennyiben a célba érés, vagy a feladat végrehajtás előtt újra rendeltetésének megfelelően fel nem veszi a -, a raj adott futamának eredményét meg kell semmisíteni. Ettől a CTIF versenyszabályzat rendelkezései szerint el lehet eltérni a CTIF versenyszámokban. 8.2. A tartalék versenyzők indulása Ha a bemelegítés vagy az előző versenyszám végrehajtása során valamelyik versenyző megsérül, helyette tartalékversenyző indítható. Tartalékversenyző alatt azt az egy főt kell érteni, akit a csapat vezetője az adott versenyszámra nem nevezett, de a nevezési lapon nevezésre került. E tényt legkésőbb közölni Az indítás előtt kell! 8.3. A rajtolás végrehajtása A váltó vagy raj a feladat végrehajtását térdelő vagy álló rajtolással kezdheti meg. Rajtgép használata megengedett (azt az induló rajnak kell hitelesítetni, illetve biztosítani). A felkészülési idő leteltével az indító "felkészülni" vezényszavára a versenyző(k) odamegy(-mennek) a rajt helyéhez. „Vigyázz" vezényszóra felveszi az indulási testhelyzetet, majd ebben a helyzetben mozdulatlanul várja az indításjelzést. Ezt követi a "rajt"-jel elhangzása. Szabálytalan a rajt, ha a versenyző vagy raj a „rajt” vezényszó elhangzása előtt megkezdi a feladat végrehajtását ("kiugrik”). A rajt szabályosságát csak az indító döntheti el. Szabálytalan rajt esetén a futam valamennyi indulójának ismételnie kell. Ha az adott futamban ugyanaz a versenyző vagy raj másodszor is szabálytalanul rajtol, a rajt ki kell zárni a futamból. A rajt szabálytalanságát az indító hangjelzéssel (pisztoly, síp, "vissza" vezényszó) jelzi a futam résztvevőinek. Elektromos időmérés esetén a rajtolásnál a „rajt” vezényszót indító pisztoly hangjelzése is helyettesítheti. 8..3.1 A CTIF szerelési feladat végrehajtásánál a rajtolásnál a 3. számú melléklet szerint kell eljárni. 8.3.2 A gépjárműfecskendő szerelés rajtolásánál a 8.3 pontban foglaltakat kell érvényre juttatni azzal az eltéréssel, hogy a csapat felsorakozását is figyelembe kell venni a 2. sz. melléklet szerint. 8.4. Az időmérés 8.4.1 A versenyzők időeredményeinek mérésére elektromos időmérő berendezést lehet használni. Az elektromos méréssel párhuzamosan versenypályánként két kézi és két pályánként egy vezető időmérőt kell kijelölni. A gépi időmérés műszaki hibája esetén, amennyiben az a verseny közben romlik el, és rövid időn belül a zavar nem hárítható el, az értékelésnél csak a kézzel mért időeredményeket szabad figyelembe venni az adott versenyszámban. Amennyiben az elektromos időmérő berendezés kifogástalanul működött, a helyezések megállapításánál a gépi időt kell figyelembe venni. 8.4.2 A vezető időmérő feladata: • Méri mind a két versenyző idejét. • Ellenőrzi az időmérők által mért időt, és dönt az érvényes eredményről. • Három különböző idő közül a legjobbat és a legrosszabbat figyelmen kívül hagyva, a közbülsőt veszi figyelembe, ez az érvényes idő. Ha két mért idő egyforma és egy eltérő, akkor az egyforma időeredmény az érvényes. • Ha bármely oknál fogva csak két idő áll rendelkezésre, akkor átlagolás történik, és azt kell figyelembe venni. • Az érvényes eredményt rögzíti az eredménylapon. • Utasítást ad a stopperórák nullára állítására. • Az eredménylapot átadja a versenyszám vezetőbírójának. 8.5.
Vegyes rendelkezések
8.5.1. A versenyfeladat végrehajtásának megkezdésére az alábbi felkészülési idő áll rendelkezésre: 4 perc: a váltófutásban, 6 perc: a szerelésben. A fenti idők alatt kell a versenyzőknek sportfelszerelésüket a pályán szabályszerűen elhelyezni, és a rajtoláshoz felállni. Amennyiben az adott futamban a raj a felkészülési időt túllépi, a rajt a futamból ki kell zárni. A versenyt szervezők a rajtolást lehetőség szerint úgy ütemezzék, hogy a csapatok először a váltófutást hajtsák végre, és a szereléssel fejezzék be a versenyt. 8.5.2. A versenyzők a feladatukat önállóan, külső segítség nélkül kötelesek végrehajtani. 8.5.2.1 Nem számít segítségnek: • ha a feladat végrehajtása befejeződött arra a versenybíró határozott utasítást adott, a csapat többi tagja segíthet a felszerelések pályáról történő levitelében. • A motorszereléskor a versenyzők egymás feladatait átvehetik 8.5.3. Tilos az ellenfelet a feladat végrehajtásában zavarni. 8.5.4. Azt a rajt, amelyik a verseny végrehajtásában az ellenfelet zavarja, vagy akadályozza, ki kell zárni a versenyszámból. Az akadályozás miatt hátrányba került raj a versenyszám vezetőbírójának döntése alapján megismételheti az adott futamot. 8.5.5. Ha közvetlenül a versenyszám befejezése után a sportfelszerelések szúrópróbaszerű ellenőrzésekor kiderül, hogy a sportfelszerelés szabálytalan, vagy nem a hitelesített a pályán elhelyezett a szervezők által biztosított eszközt használják a vétkes raj futameredményét meg kell semmisíteni. 8.5.6. Amennyiben a rajnak egy tagja a futam végrehajtása közben megsérül, és emiatt a futamot nem fejezi be, vagy hátrányba kerül, a futam megismétlésére nincs mód. 8.5.7. A feladat teljesítése után a visszaszerelést megkezdeni, illetve a felszerelést a pályáról levinni csak a versenyszám vezetőbírójának határozott engedélyével lehet (fehér zászlójelzés). 8.5.8. Ha egy váltó vagy raj engedélyt kap az ismétlésre, az óvás okául szolgáló futamban elért időeredmény helyébe a megismételt futam eredménye lép. 8.5.9. Ha a versenyraj tagjai, a csapat kísérői a versenybírók felszólítására - a visszaszerelést a felszerelések felhelyezését követően is – sem hagyják el a versenypályát akkor a kísérők és a versenyraj beazonosítása után a vezetőbírónak, azt jelzik, a vezetőbíró dönthet a raj kizárására. 8.6. Az óvás rendje 8.6.1. Óvni a futam teljesítése után még a következő futam indítása előtt lehet. Az óvást csak a csapat vezetőjének szóban, és/vagy írásban a versenyszám vezetőbírójának kell bejelenteni. Döntésre első fokon a versenyszám vezetőbírója jogosult. Amennyiben a vezetőbíró döntésével a csapat vezetője nem ért egyet, úgy az óvást a versenybíróság elnökénél haladéktalanul írásban, és 10. 000 Ft készpénz letétbe helyezése után tehetnek (ha az óvásnak helyt adnak, akkor az óvási pénz visszajár az óvást benyújtó részére, ha az óvást elutasítják, az óvási díj nem kerül visszafizetésre, a versenyszervezésére fordítódik). 8.6.2. Az írásban benyújtott óvás elbírálására a döntőbíróság jogosult. 8.6.2.1 A döntőbíróság tagjai: - a versenybíróság elnöke - a versenybíróság elnökhelyettese - a technikai csoport vezetője. 8.6.2.2 A döntőbíróság a tényállás tisztázása érdekében meghallgatja a szabálytalanságot észlelő pályabírót és a vezetőbírót. A megállapított tényállás után a döntőbíróság haladéktalanul köteles a végső döntést meghozni, és a csapat vezetőjével ezt közölni.
A verseny folytatására az írásban benyújtott óvás nem halasztó hatályú. A másodfokú döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. A döntőbíróságnak minden esetben az írott szabályok szerint kell eljárnia. 8.6.3. Nincs helye óvásnak: 8.6.3.1 Szabálytalan rajtolás miatt, ha azt a pályabíró megítélte. 8.6.3.2 Szabálytalan váltás miatt, ha azt a pályabíró megítélte. 8.6.3.3 Ha a versenyraj a kiírt időre és a pálya lehetőségeinek megfelelő módon történő felhívás ellenére sem jelent meg a versenyfeladat megkezdésére, a vezető bíró kizárta a rajt. 8.6.3.4 Ha a raj tagjának sérülés miatt a megkezdett versenyfeladatot a raj befejezni nem tudta. 8.6.3.5 Ha a sportfelszerelésnek a versenypályán történő elhelyezése volt – vélelmezetten - szabálytalan, de ennek ellenére az érintett pályabíró, illetve a vezetőbíró engedélyt adott a rajt végrehajtására. 8.6.3.6 Ha a versenyraj által biztosított sportfelszerelések - tömlő, osztó, kismotorfecskendő és tartozékai stb. - műszaki hibája miatt szabálytalan, illetve sikertelen a versenyfeladat végrehajtása. Nem vonatkozik ez a szabály a verseny szervezők által biztosított pályaelemek műszaki hibájára: gerenda, palánk, időmérő berendezés. 8.6.3.7 Ha az óvást nem a megfelelő időben nyújtották be. Kivéve ha az óvást beadót az óvás beadásában bizonyíthatóan akadályozták, 8.6.3.8 Ha a váltó vagy raj a felkészülési idő alatt a sportfelszerelését a szabályzatban rögzített módon nem hozta versenykész állapotba, és a kizárás emiatt történt. 8.6.3.9 Ha a versenyszám vezetőbírójának engedélye nélkül az adott futamot követően a sportfelszerelést levitték a pályáról. 8.6.4. Ha a versenyszám vezetőbírója vagy a döntőbíróság engedélyezi a futam megismétlését, akkor a megismételt futamra az alábbiak szerint kerülhet sor: 8.6.4.1. A tűzoltó váltófutásban a következő futás után (pl.: az ismétlés engedélyezése a 4. futamban történt, akkor az 5. futam után kerülhet sor az ismétlésre.) 8.6.4.2. A szerelés versenyszámnál a versenyszámok utolsó futama után történhet az ismétlés.
9. fejezet A versenyeredmények értékelése : 9.1. A verseny végső sorrendjét - az egyes versenyszámokban elért időeredmények összege adja. Kivéve a CTIF versenyszerelés versenyszáma, ahol a versenyzők kora alapján + illetve – pontok, a verseny feladat végrehajtása közben hibapontok adhatóak. 9.1.1. A résztvevő rajok eredményét a versenyszerelésben és a váltófutásban elért időeredmények összegzése alapján kell megállapítani a kismotorfecskendő szerelés versenyszámban. A CTIF szerelésben ehhez adódik a hibapontok száma, az ifjúsági és korpontos versenyszámban a kompenzáló korpontok. 9.1.2. A versenyen az a raj éri el a kategóriájában a legjobb eredményt, amelyik a két versenyszámban érvényes eredményt teljesített, és a mért idők összege (ahol van kiegészítve a hibapontokkal) a legkevesebb idő (összesített pontszámot) eredményt adja. Kivétel a CTIF felnőtt korpontos versenyszám, ahol a korpontokat a versenyeredményből le kell vonni. Hasonlóan a CTIF ifjúsági verseny számban, amit a 4. számú melléklet szerint kell értékelni. 9.1.3. A két versenyfeladatot - holtverseny kivételével
9.1.4. Holtverseny esetén az összesített eredmények alapján - annak a rajnak az eredményét kell jobbnak értékelni, amelyik a szerelési versenyszámot rövidebb idő (kisebb összesített pont) alatt hajtotta végre. Ha a szerelés alapján is holtverseny van, a sorrend eldöntése érdekében újbóli szerelést kell elrendelni. 10. fejezet A rajok díjazása 10.1. A verseny rendezőjének döntése értelmében kerülhet meghatározásra. A megyei és városkörnyéki versenyeken az első három helyezett csapatokat oklevél az első helyezett csapatokat serlegdíjazásban célszerű részesíteni. Ettől megfelelő szponzorálás esetén el lehet térni. 11. fejezet A versenyek rendezésével kapcsolatos költségek biztosítása 11.1.A rajok utazási és felszereléseik szállítási költségeit a rajt benevező szervezetnek kell biztosítani. A versenyek rendezési költségeit a rajok nevezési díjából és a támogatásokból (szponzorok befizetéseiből) lehet biztosítani. 11.2.A megyei versenyekre a kismotorfecskendő szerelés felnőtt kategóriájában, a városkörnyéki versenyeken 1-5. helyezést elért csapatai nevezési díjat nem kötelesek fizetni, ha a városkörnyéki versenyeken nevezési díjat fizettek.
1. számú melléklet
A KISMOTORFECSKENDŐ SZERELÉS - FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI ÉS A SUPER KATEGÓRIÁJÁNAK ESETI VERSENYSZABÁLYAI
A versenypályák, felszerelések és versenyfeladatok leírása 1.1. A 800 l/p-s és az SUPER kismotorfecskendő szerelés 1.1.1. A pálya leírása A szerelés céljára egy lehetőleg 110 m hosszú, pályánként 20 m széles területet célszerű kialakítani. A pálya talaja lehet salakos, füves vagy földes, de minden esetben sima, egyenletes legyen. A lehetőséget figyelembe véve a pálya szélességét 15 méterre lehet csökkenteni. 1.1.2 Pályaelemek melyeket a verseny szervezőinek kell biztosítani: - 1 db 2x2 m alapterületű 100 mm magas, zárt padozatú és oldalfalú fadobogó. - 1 db 1 köbméter hasznos űrtartalmú, a talaj szintjétől mérve 800 mm magas, felül nyitott szögletes tartály (pl.: 1,1 x 1,2 x 0,8 m méretű) feltöltési és leeresztési lehetőséggel kialakítva. Jól látható jelöléssel az 1 köbméteres szintnél. - 2 db céltábla. Mérete: minimum 500 mm széles, 600 mm magas, festett lemez, mely közepén 50 mm Ø nyílás van kiképezve, melyet 20 mm szélességben eltérő színű kerettel kell ellátni. A céltáblát tartólábakra kell felszerelni úgy, hogy az 50 mm Ø nyílás középpontja a talaj szintjétől 1,6 méterre legyen. A céltábla mögött 15 1 űrtartalmú edényt kell elhelyezni. Az edény bármilyen műszaki megoldású lehet, de az alábbi követelményeknek meg kell felelnie: • alkalmasnak kell lennie elektromos időmérés esetén a kézi időmérésre is, • az elektromos időmérés érzékelője, valamint a kézi időmérésre szolgáló jelző csak a 10 1iter vízmennyiség víztartályba töltése esetén működhet, • a tartályba a víz csak az 50 mm Ø nyíláson át juthat, • egy adott versenyen csak azonos kivitelű céltáblák használhatóak, • felszerelhető a céltáblára - a közönség tájékoztatására szolgáló - villogó fényjelzés is. A céltáblákat a verseny rendezőségének minden céltáblára azonosan 10 liter vízmennyiségre kalibrálnia kell, ezt a verseny megkezdése előtt a versenybíróság ellenőrzi. A verseny alatt vitás kérdésekben és óvás esetén kell a kalibrálást újból elvégezni. 1.1.2.1 A csapatok által saját eszközként biztosítandó felszerelések, melyeket a verseny előtt hitelesítetni kell, a hitelesítés maradandó jelöléssel történik. Előző verseny hitelesítő jelét a verseny rendezői nem fogadhatják, el a hitelesítést újból el kell végezni az eszközökön: •
1 db 800 1/p-s névleges teljesítményű kismotorfecskendő. A versenyen csak az eredeti adattáblával rendelkező a teljesítményt hitelérdemlően igazoló gyári adatokat tartalmazó motorral lehet benevezni. A hitelesítést ez alapján vagy az eredeti motorszám, vagy hitelt érdemlő adatot tartalmazó gépkönyv figyelembevételével vehet hitelesnek a hitelesítő bizottság. A gyári kialakítástól eltérő – tuning berendezésekkel, és/vagy más szerelvények elhelyezésével, felszerelésével rendelkező kismotorfecskendőket a hitelesítő bizottságnak ki kell zárnia a versenyeztetésből a versenyszabályzat 4.2.1 és 4.2.2 versenyszámaiból.
•
• • • • • • •
A gyárilag rendszeresített segédberendezéseket leszerelni, és helyette más, illetve egyéb tartozékokat felszerelni nem lehet.(kivétel a habbekeverés szerelvényei és tartozékai) Az önindítóval ellátott kismotorfecskendőkből az indítókulcsot ki kell venni. A kismotorfecskendő indításához az önindító használata tilos, ennek használata azonnali kizárással jár! 2 db, egyenként 2,00 m ± 10 cm hosszú (a kapcsolóelemek egy-egy körme közötti maximális távolságot mérve), 110 mm Ø, "A" jelű szívótömlő. 1 db bármilyen típusú szűrőkosár. Működő lábszeleppel ellátott, - a jobb fogás érdekében - rajta fogantyút elhelyezni nem lehet. 3 db, egyenként 19 ± 1 m hosszú, 75 mm Ø "B" jelű tömlő. 1 db négyágú osztó BCBC vagy BCCC jelű. 4 db, egyenként 19 m ± 1 m hosszú, 52 mm Ø "C" jelű tömlő. 2 db bármilyen típusú Ø 13 + 0,0 - 0,5 mm-es lövőkével ellátott sugárcső, hossza max. 500 mm lehet. 2 db egyetemes kapocspárkulcs.
1.1.2.2 A kismotorfecskendő, az osztó, a sugárcső és a tömlők - MSZ (storz) vagy ROT (szurony "három körmű") kapcsolóelemekkel vannak ellátva. 1.1.3. A pályaelemek, a céltábla és a felszerelések elhelyezése: 1.1.3.1 A pálya elején a pálya teljes szélességében 50 mm széles, feltűnő színű rajtvonalat kell húzni. 1.1.3.2 A fadobogót úgy kell elhelyezni, hogy annak éle a startvonaltól 9 m-re legyen. 1.1.3.3 Az 1 köbméteres víztartályt a dobogótól balra 2,5 méterre, a startvonaltól 9 méterre kell elhelyezni. 1.1.3.4 A rajtvonaltól 100 méterre a pálya teljes szélességében 50 mm széles, feltűnő színű vonalat kell húzni. 1.1.3.5 Mindkét céltábla előtt szimmetrikusan 2 m hosszú, 20 mm vastag, 50 mm széles lécet kell a vonalra rögzíteni. 1.1.3.6 A céltáblákat a pálya tengelyvonalától 2,5-2,5 méterre, a startvonaltól 105 méterre kell elhelyezni. 1.1.3.7 A sportfelszerelések elhelyezése a 2x2 méteres fadobogón tetszés szerint történhet, de a dobogó szélén - annak vetületén - nem nyúlhatnak túl, kivétel a szívótömlő melynek egyik vége leérhet a dobogóról max. 100 mm hosszúsággal. 1.1.3.8 A kapcsolóelemek körmei az ellendarab nyílásába nem helyezhetők bele a kapcsoló elemek térbeli síkja és a kapcsoló elem között egy 0,01 mm vastagságú lapnak el kell férnie. 1.1.3.9 A kmf. „A” jelű szívóoldali és a nyomóoldali „B” jelű kapocsfedele levehető, leszerelhető. A B jelű nyomó oldali kerekes orsós elzáró szerelvénye, a benzincsappal együtt nyitott állapotban lehet, viszont a többi szerelvényének alapállásban kell lennie. 1.1.3.10 Az 1.1.2.1 felszereléseken kívül egyéb segédanyagok - a motor kenő és üzemanyagán illetve a tömítőgyűrűk kezelő anyagán –eszközök, segédberendezések a dobogón nem helyezhetők el. 1.1.4. A versenyszerelési feladat: A kismotorfecskendő mechanikus (beindító, berúgó karral) módon való elindítása, majd a 2 db szívótömlővel a szűrőkosárral a kapcsokkal zárt kötéssel a tartályban lévő vizet a szivattyúba jutatva, a 3 db "B" tömlőből álló megszerelt alapvezetéken az osztón a 2-2 db "C" tömlőből álló tömlő vezeték végén megszerelt 2 db sugárcsövön keresztül a vízsugár célba lövésével a céltáblák mögötti tartályok – a versenybíróság által kalibrált kb.10 liter - vízzel történő feltöltése.
A raj a feladatot akkor hajtotta végre, amikor mind a két céltábla érzékelője jelezi a tartály kalibrált vízmennyiséggel való megtöltését, illetve elektromos időmérés esetén a tartályra szerelt érzékelők az időmérő berendezést megállítják. 1.1.4.1 A pályaelemek és elhelyezési helyük a melléklet 1. ábra szerint. 1.1.5. A versenyszerelési feladat végrehajtása: 1.1.5.1 A csapatból a vezető által kijelölt 7 fő hajtja végre a gyakorlatot a versenyszabályzat 8.1 pontjában foglaltak szerinti ruházatban és felszerelésben. 1.1.5.2 A rajt előtt 6 perc felkészülési idő áll rendelkezésre a sportfelszerelések dobogóra történő elhelyezésére, különböző mozgásokra. 1.1.5.3 A dobogóra helyezett motor 3 percig járatható bemelegítés céljából. 1.1.5.4 A vezetőbíró jelzésére a csapatoknak a felkészülést be kell fejezni, és a rajthely mögött fel kell állniuk. A vezetőbíró és a pályabírók ellenőrzik a felszerelések és azok elhelyezésének szabályosságát. 1.1.5.5 Amennyiben a felszerelések vagy azok elhelyezése szabálytalan, úgy a vezetőbíró jelzésére a csapat egy tagja a hibát kijavítja. A versenybíró a felszereléshez nem nyúlhat. 1.1.5.6 Az indító jelzésére a raj megkezdi a feladat végrehajtását. A raj a szerelést és a cél leküzdését tetszés szerinti módon hajtja végre, a szabálytalan végrehajtásra vonatkozó előírások figyelembevételével. 1.1.5.7 Szabálytalan végrehajtásnak kell tekinteni, és a versenyszámból ki kell zárni azt a rajt: •
amelynek bármelyik tagja a 100 méternél lévő a céltáblák előtti vonalat, lécet vagy a vonal és a céltábla közötti területet testének bármely részével érinti, • ha a sugárcső célra tartását végző versenyző a cél leküzdése céljából a sugárcsövet a talajra vagy az ott elhelyezett lécre letámasztja, • ha a szűrőkosarat a szívótömlőre vízbehelyezés előtt nem szerelik fel, vagy a víz alatt a szívótömlőről lekapcsolják, illetve leesik. A szűrőkosárnak mindkét körömmel kapcsolódnia kell a szívótömlőhöz a kádból történő kiemeléskor is! • a visszaszerelést csak a versenyszám vezetőbírójának engedélye nélkül kezdték meg, • ha bármilyen okból a raj a célt nem tudja leküzdeni. Kivételt képez ez alól, ha a rajhoz nem tartozó személy a feladat végrehajtását akadályozza, • amennyiben valamelyik csapat a 6 perc felkészülési idő alatt felszerelését nem helyezte versenykész állapotba, illetve a bírói ellenőrzés során felfedett szabálytalanságot 2 percen belül nem szünteti meg. • a versenyszám leküzdésében a 7 fő versenyrajon kívül senki sem segíthet, a versenypályára nem léphet be! 1.1.5.8 A megfelelő vízmennyiség 1 köbméteres szint meglétének – jelzésének - a céltáblák vízmentesítésének ellenőrzésére a raj egy tagja, illetve a csapatvezető jogosult a felkészülési idő alatt. Ha a raj felsorakozott, akkor a versenyhelyzet elfoglalásával tudomásul vette a vízmennyiség meglétét és a tartályok állapotát. Ezért óvást utólag nem nyújthatnak be. 1.1.5.8 A feladat végrehajtást követően a raj visszaszerelést úgy hajtsa végre hogy törekedjen a pálya mellett kifolyatni a tömlőkben maradt fel nem használt vízmennyiséget. Hasonlóan fordított módon történjen a szívótömlő visszaszerelése. A csapat tagjainak főleg a női és ifjúsági csapatoknak a visszaszerelés során a csapatot kísérők segédkezhetnek. A visszaszerelés során nem megfelelő magatartást tapasztalnak a versenybírói a csapatot felszólítják a helyes magatartásra, újbóli felszólítás esetén a csapat kizárható és versenyeredménye megsemmisíthető. 1.1.6. A bírók speciális feladata a kmf. szerelésnél:
1.1.6.1 A vezetőbíró: • fogadja és rögzíti a versenyszámra jelentkező rajokat • jelzi a rajoknak a felkészülési idő leteltét, végét. • ellenőrzi a felszerelések szabályosságát, és a dobogón történő szabályszerű elhelyezését. 1.1.6.2 Pályabírók speciális feladata a kmf. szerelésnél: • ellenőrzi a felszerelések szabályosságát, és a dobogón történő szabályszerű elhelyezését. • jelzi a rajnak a felkészülés letelte előtt 20 másodperccel a felkészülési idő végét. • pályánként két pályabírót kell a feladatra kijelölni. Az egyik a víztartály közelében, a másik a 100 méteres vonalnál a versenyzők zavarása nélkül helyezkedjen el. A víztartálynál lévő bíró ellenőrzi a szűrőkosár szívótömlőre történő szabályszerű felszerelését, illetőleg, hogy a feladat végrehajtása közben és utána valóban a szűrőkosár szabályosan csatlakozik-e. A 100 métert jelző vonalnál álló bíró ellenőrzi, hogy a szerelést végző raj tagjai érintik-e, illetve átlépték-e a 100 méternél lévő vonalat, valamint a sugárcső szabályszerű célra tartását. 1.1.7. Időmérők speciális feladata a kmf szerelésnél: Mérik a rajt és a feladat teljesítése között eltelt időt. A kézi időmérés esetén pályánként mind a két céltábla villogó fényjelzése, felbukkanó színes korongja stb. a mérvadó. 1.2. A 7x55 m-s tűzoltó váltófutás 1.2.1. A pálya leírása: 1.2.1.1 A futósávokat egymástól 50 mm széles, feltűnő színű vonallal kell elválasztani. 1.2.1.2 A pálya, pályaelemek és váltózónák helyének kimérésére a 385 métert az adott pálya belső szegélyén kell kimérni. Ha több staféta pálya kerül kialakításra az egyes pályákat lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy mindkét pálya célsíkja egybeessen. Mivel az 1-es és 2-es pálya hossza egymástól eltérő, így a pályaelemek a váltózónák és a rajthelyek nem esnek egy vonalba. 1.2.1.3 A pályaelemeket a futósáv közepén - a célvonaltól meghatározott távolságban - kell elhelyezni. Ezek helyét célszerű a céltól a rajthely felé haladva kimérni a pályarajz szerint. 1.2.2. A pályaelemek és elhelyezési helyük a melléklet 2. ábra szerint. 1.2.2.1 Az első, harmadik és ötödik résztávon pályaelemek nincsenek. 1.2.2.2 A második résztávon egy 8 m hosszú, 700 mm átmérőjű kúszócsövet** kell elhelyezni. A kúszócső rajt felőli élét peremmel, illetőleg rugalmas anyagbevonattal kell ellátni. 1.2.2.3 A negyedik résztávon egy 1,5 m magas, 2 m széles palánk áll.* 1.2.2.4 A hatodik résztávon kerül elhelyezésre a 6 m hosszú, 600 mm magas és 200 mm széles futógerenda. 1.2.2.5 A hetedik résztávon az előre - 2. sz. ábra szerinti távolságokon kell elhelyezni – a csapatok által biztosított és hitelesített 2 db "C" tömlőt és a négyágú osztót, a rendezők által biztosított és rögzített tömlővéggel összekapcsolva. A tömlőket úgy kell elhelyezni, hogy egymás mellett – élükre - tekercselt felületükre állítva kapocspárúkkal a cél irányába legyenek. A tömlők egymással ne érintkezzenek. A kapcsoló elemek a kigörgetés tengelye a pálya hossztengelyével párhuzamos legyen. * Megjegyzés: Leány és női rajok versenyzésekor a negyedik résztávon a palánkot nem kell elhelyezni. Ha az időjárás indokolja a versenybizottság dönthet úgy, hogy az akadályok leküzdetésétől eltekint.
**Megjegyzés: Balesetvédelmi okok miatt a kúszófolyosó használatától el lehet tekinteni a versenykiírók döntése alapján 1.2.3. A sportfelszerelések melyet a résztvevő csapatok biztosítanak – hitelesíteni kell - a stafétapálya leküzdéséhez 1.2.3.1 - 2 db "C" jelű tömlő "C" jelű kapcsolóelemmel ellátva. A két tömlő kapocstestekkel együtt mért összsúlya 5 kg-nál kevesebb nem lehet. A tömlők hossza 19 ± 1 méter a versenyzők tetszőleges módon tekercselhetik fel. 1.2.3.2 - 1 db 300-500 mm hosszú, 0,5 kg súlyú – bármilyen típusú – sugárcső, fő szerkezetében fémből, a sugárcső testben legalább 13 mm összefüggő furattal és kapcsoló elemmel, a sugárcső vitelére egy maximum 600 mm hosszú heveder és a sugárcsőre szerelt fogantyú kialakítása megengedett. 1.2.3.3 - 1 db szabványos osztó, négyágú "B-CBC" jelű, az elzáró szerelvényekkel együtt – lehet gömbcsapos és kerekes orsós kivitelben. Az osztót a talajhoz nem szükséges rögzíteni, de a pályaelemként biztosított „B” jelű storz kapoccsal ellátott tömlővéghez igen. Melynek hossza legalább 1 méter hosszú. A tömlők, az osztó és a sugárcső MSZ (storz) vagy ROT (szurony "három körmű") szabvány szerinti kapcsolóelemmel lehetnek ellátva. 1.2.4. A Kismotorfecskendő szerelés versenykategória staféta szerelési versenyszámának feladat végrehajtása: A 7x55 m-s szakaszokból álló akadályfutásban az adott pályaszakasz megtétele után a versenyzők egymást váltva a tíz méteres váltózónában a meghatározott részfeladatokat hajtják végre, és a váltó 7. tagja a megszerelt tömlőkkel és sugárcsővel (sugárral) minél hamarabb fusson át a célvonalon. 1.2.5. A feladat végrehajtása A kismotorfecskendő szerelést végrehajtó versenyraj tagjai elhelyezkednek a résztávok szerinti változónkban, a rajtot végző versenyző a rajtvonal mögött. A váltó első tagja a rajtvonal előtt áll fel a váltóbotként szolgáló sugárcsővel, az indító vezényszavára felveszi az induló helyzetet. A „rajt”-jel elhangzása után elfut az 1. váltási zónáig, ahol átadja a sugárcsövet a váltó 2. tagjának. A váltó második tagja - miután a sugárcsövet a váltási zónán belül átvette -, továbbfut és áthalad a kúszócső belsejében, majd továbbfut a következő váltási zónáig. A váltó harmadik tagja - miután a sugárcsövet a váltási zónán belül átvette -, továbbfut a 3. váltási zónáig, és a váltó negyedik tagjának - zónán belül - átadja a sugárcsövet. A váltó negyedik tagja áthalad a palánk tetején. A feladat végrehajtása után továbbfut a 4. váltási zónáig, és a váltási zónán belül átadja a sugárcsövét a váltó következő tagjának. A váltó 5. tagja elfut a váltás helyéig, a zónán belül átadja a sugárcsövet a váltótársának. A váltó 6. tagja, miután a zónán belül átvette a sugárcsövet, átfut a gerendán, majd elfut a váltózónáig. A váltó 7. tagja a váltási zónán belül, miután átvette a sugárcsövet, a tömlőkhöz fut, és felveszi azokat (elemeli a talajtól a tömlőket) ! Futás közben kigurítja a tömlőket, (vagy az osztónál összeszereli) és egy-egy kapcsolóelemét összekapcsolja. Az osztóhoz érve osztóra kapcsol, majd a sugárcsövet a tömlőre csatlakoztatja, és a megszerelt sugárral átfut a célvonalon.
1.2.5.1 Szabálytalan a végrehajtás: 1.2.5.1.1 Ha a versenyző valamelyik pályaelemet kikerüli, nem küzdi le. 1.2.5.1.2 Nem fut be a célba a váltó 7. tagja. 1.2.5.1.3 A palánk merevítésére szolgáló támasztékot palánkvételkor használja a versenyző. 1.2.5.1.4 A futógerenda végének meghosszabbított síkja előtt lép a talajra a versenyző. Ha azonban a leesés helyéig újból visszamegy a futógerendára, és szabályosan leküzdi, akkor a futamát folytathatja. 1.2.5.1.5 Az osztó nem a gyárilag kialakított talpán áll és a talajjal nem érintkezik, tartót vagy más szerelvényt szereltek rá. Az osztó hossztengelyének nem fontos párhuzamosnak lennie a pálya hossztengelyével. Ettől eltérni max: 90°-ot lehet 1.2.5.1.6 A 7. pálya szakasznál a talajtól a tömlők elemelését követően a versenyző a kapcsolás megkezdéséig nem tesz meg legalább egy lépést. 1.2.5.1.7 A tömlőket egymással, az osztóval és a sugárcsővel nem kapcsolja össze még a célba érkezés előtt, vagy a feladat végrehajtása során bármilyen okból az összekapcsolt elemek szétkapcsolódtak. Mindkét engedélyezett típusú kapcsolóelem esetén minden kapcsolókörömnek az ellendarabjával összekapcsolva kell lennie. Nem tekinthető szabálytalan végrehajtásnak, ha a versenyző még a célvonalon történő áthaladás előtt a kapcsolási hibát kijavítja. 1.2.5.1.8 Ha a célon a szabályosan megszerelt sugár nélkül fut át. 1.2.5.1.9 Ha a célvonalon történő átfutáskor a versenyző a kezével a sugárcső tömlő kapcsolatát biztosító kapocspárat fogja a kezével, illetve a célbíró jelzése előtt a sugárcsövet a tömlőről lekapcsolja. 1.2.5.1.9 Ha a pályán a szakaszt teljesítő elhagyja a váltás után valamilyen ruházatát, védőfelszerelését, azért nem megy vissza és helyezi vissza rendeltetési helyére. Kizárást jelenti az is, ha a javítás a váltást követően történik meg. 1.2.5.1.10 Ha a váltózónán túl vagy előtte történik meg a váltás a váltóbotot helyettesítő sugárcsővel. 1.2.5.1.11 Ha a palánkon vagy a kúszó folyosóban a váltóbotként szolgáló sugárcsövet átdobják, vagy keresztül hajítják. 1.2.5.1.12 A 2. szakaszt teljesítő versenyző a felkészülési idő alatt a kismotorfecskendő szerelés végrehajtását követően további védőfelszerelést vehet fel. A kismotorfecskendő szerelést követően a versenyraj tagjai nem könnyíthetnek a felszerelésükön és védő és forma,- és/vagy egyenruházatukon. 1.2.6. A pályabírók feladata: 1.2.6.1 A kúszócsőnél: ellenőrzi a pályaelem szabályos leküzdését, az 1. és 2. váltás szabályosságát. 1.2.6.2 A palánknál: ellenőrzi a palánk szabályos leküzdését és a 3-4. váltás szabályosságát. 1.2.6.3 A gerendánál: ellenőrzi a szabályos végighaladást és az 5- 6. váltás szabályosságát. 1.2.6.4 A tömlőnél, osztónál és a célnál ellenőrzi a feladat helyes végrehajtását, és engedélyt ad a sugárcső tömlőről történő lekapcsolására. 1.2.7. Időmérés (kézi) Az időmérők a stopperórákat akkor állítják meg, amikor a célba érkező versenyző mellének a síkja egyvonalba kerül a célvonalra merőleges képzeletbeli síkkal.
1 számú ábra az 1. számú melléklethez Kismotorfecskendő szerelés pályarajza
2. számú ábra az 1. számú melléklethez Staféta pálya rajza
3. ábra az 1.számú melléklethez
ÉLETKOR IGAZOLÁS ÉS NEVEZÉSI LAP ................................................ ÖTE csapata Kategóriában.:....................................
Szor szám: Raj pk 1
Versenyző neve
Születési hely év hó nap
Személyi igazolvány száma
2 3 4 5 6 7 8
Kelt:
..................................év................hó................nap
............................................................ .................ÖTE parancsnok
-ph-
4. ábra az 1.sz melléklethez
EREDMÉNY LAP
........................................versenyen
.................................................. ÖTE csapata részére
Szor szám:
VERSENYSZÁM
1.)
STAFÉTA
2.)
KISMOTOR SZERELÉS
IDŐEREDMÉNY
............................................................... Vezető bíró
CSAPAT VEZETŐ aláírása
2. SZÁMÚ MELLÉKLET GÉPJÁRMŰFECSKENDŐ SZERELÉS VERSENYSZABÁLYZATA 1
Általános szabályok
1.1 Versenyfelszerelések: A szereléshez a felszerelést az induló csapatnak kell biztosítania. Kivételt képezhet a versenyeligazító értekezlet alapján a védőfelszerelések köre. A csapatoknak az alábbi felszereléseket kell biztosítania, a szereléshez: Gépjárműfecskendő (min.: 500 literes víztartály és legalább 500 liter/perces szivattyú) • • • • •
4 db „A” szívótömlő és egy szűrőkosár 3 db „B” jelű nyomótömlő, legalább 18 méter 5 db „C” jelű nyomótömlő, legalább 18 méter 1 db 3 vagy 4 ágú bármilyen elzáró szerelvényű (lehet gömbcsapos és orsós) osztó 2 db sugárcső, legalább 30 cm-es
2
A versenypálya, verseny előkészítés
2.1 A gépjárműfecskendő szerelési versenypálya: A versenypályának egy 100x10 méteres füves vagy szilárd egyenletes talajú pályaszakasz szükséges. A pályán a 2.sz. ábra szerinti pálya jelölések vannak, a startvonal attól 10 méterre az alapvonal (a gépjárműfecskendő csatlakozási –nyomócsonk- pontját jelöli) innen 50 méterre az osztó helyét jelölő vonal, és ettől 30 méterre a célvonal ahova a sugárvezetőknek kell felállniuk. A versenyrajok startolásához elegendő helyet kell biztosítani. 2.2 A versenyszámra jelentkezés: A versenyszámra nevezési lappal lehet jelentkezni. ( 1. sz. függelék) A sorrendiséget előzetesen sorsolással kell eldönteni. A sorrendben következő csapat a gépjárműfecskendőjével annak nyomócsonkjának vetületével rááll az alapvonalra a gépjárműfecskendő a startvonal irányába nézhet, típustól független. (1. sz. ábra) A parancsnok felsorakoztatja a csapatot a startvonalnál (ábra szerint) jelenti a főbírónak, hogy ”Főbírónak jelentem a versenyszereléshez a csapat megjelent „, a főversenybíró átveszi a nevezési lapot, ellenőrzi a csapat tagjait: A nevezési lap helyességét A megjelentek védőfelszerelését és ruházatát A főversenybíró az ellenőrzést követően engedélyt ad a felkészülésre, innentől kezdve a csapatok tagjai a levonulásig a parancsnok kivételével nem beszélhetnek. A vezényszót követően a csapat tagjainak 120 másodperc áll rendelkezésre a felkészülésre, a startvonal elfoglalására. Közben elhelyezik a gépjárműfecskendő hátsó felétől a cél irányában 6-12 méteren belül a rajz szerinti hosszirányba a négy szívó tömlőt és a szűrőkosarat. Majd ellenőrizhetik a felszereléseket, és a gépjárművezető a gépjárművet üzemkész állapotba hagyja.
Járó motorral indulhat a feladat-végrehajtása, és a gépjármű alapvonalra állított nyomócsonkjáról a csonkot záró kupakkapocs levehető. 3
Oltási gyakorlat
3.1 A verseny felállása, felszerelések elhelyezése: A versenyraj a versenyfeladat elvégzéséhez feláll a startvonalon, (ábra)a parancsnok jelenti a főbírónak, hogy „Főbírónak jelentem, a versenyfeladat végrehajtására a csapat felkészült”. ( 1. sz. kép)
1.sz.kép A főversenybíró a startfelállást ellenőrzi: A gépkocsi málhatereinek szívóterének zártságát, a szívótömlők elhelyezését, a raj startfelállását. A gépkocsi elhelyezkedését. Még az előkészületek során azt hogy a felszerelések a málhatérben nem kerültek összeszerelésre, a kapcsok közé egy papírlapot belehet helyezni. A főversenybíró a felszerelésekhez nem nyúlhat, ha hibát talál azt a parancsnok útján, kell javítatni. A főversenybíró mindent rendben talál kiadja a kezdeni vezényszót. A parancsnok pár lépést előbbre lép és kiadja a vezényszót: „Gépjárműfecskendőről osztott sugarat szerelj irány az egyenes rajta !!!” A vezényszó elhangzását követően az időmérők, mérik az időt a feladat befejezéséig. 3.2
A feladat befejezése:
a célvonalon túl áll a két sugárnál a sugárvezető és a segédsugárvezető és mindkettő vagy a sugárcsövet vagy a sugárcső storz kapocstól mérten egy méteren belül a tömlőt fogják a kettes sugárnál elhelyeztek a sugárvezetőtől 2 méteren belül még egy egységes tömlőt ( 2.-3.sz. kép), és a víz mindkét sugárcsőnél megjelent.
2.sz. kép
3.sz. kép
a parancsnok az osztótól mért 5 méteres sugarú körben helyezkedik el, az osztót az osztó helyét jelölő vonaltól ± 5 méterre kell elhelyezni. (4.sz. kép)
5méter
+ 5 méter
osztó vonal - 5 méter 4. sz. kép
5. sz. kép
a gépkocsivezető a gépkocsi 5 méteres körzetében tartózkodik. ( 5.sz. kép) Egyéb felállásnál az időmérők nem állíthatják meg az órát, addig kell időt mérni, míg a raj tagjai nem foglalják el helyeiket, és a sugárcsőnél a víz meg nem jelent. ( 6. sz. kép)
6.sz. kép 3.3
A feladat hibái és adható hibamásodpercek:
3.3.1 A feladatot csak a 4 fő beosztott és a gépkocsivezető hajthatja végre bármilyen sorrendben, ha rajtuk kívül bárki a felszereléshez ér a csapatot ki kell zárni. 3.3.2 A parancsnok adhat ki vezényszavakat, de a felszereléshez a gépkocsihoz nem nyúlhat, nem segédkezhet, ha hozzányúl a felszereléshez a csapatot ki kell zárni.
3.3.3 A parancsnokon kivűli beszéd +3 hibamásodpercet jelent, ez minden beszéd kezdeténél ismételhetően adható. 3.3.4 A versenyfeladatot végrehajtók a földön személyes és tűzoltó eszközöket nem hagyhatnak el a végfelállásnál a munkaterületen nem lehet idegen tárgy és tűzoltó eszköz, melyet a csapattagjai elhagytak ez tárgyanként +5 hibamásodpercet jelent. 3.3.5 A versenyfeladatot követően nem a feladatvégzéshez előírt eszközt használták +5 büntető másodperc eszközönként. Pl.: 18 méternél rövidebb tömlő stb. Nem számít hibának a kapocspárkulcs használata. 3.3.6 Ha a tömlőt hord hevederrel viszik ki, akkor a tűzoltó tartsa mászóövében, vagy bárhol, bármelyik kezében, a hord hevedert a végfelállásnál, de a földön semmilyen eszköz nem lehet. 3.3.7 A második sugárnál a tartaléktömlőt a sugárvezetőtől 2 méteres sugarú körön kívül helyezték el +5 hibamásodperc. 3.3.8Az osztót az osztó helyét jelölő vonaltól ± 5 méteren kívül helyezték el +3 hibamásodperc. 3.3.9 Az első rajt kiugrás büntető másodperc nélkül ismételhető, a második kiugrásnál +3 büntető másodpercet kell adni, és a rajtot nem kell megismételni. Az első hibás rajtot a főbírónak hangos utasítással kell visszarendelnie. A sugarakat a támadás irányába kell fordítani. A versenyfeladat megkezdésekor a gépjármű nyomócsonkapocs eltávolításakor a víz nem folyhat, (enyhe csepegés a rossz zárás miatt megengedett) ezt a főbíró ellenőrzi a feladat megkezdése előtt. A feladat megkezdése előtt a gépjárműfecskendő motorja jár és járatható. A feladat befejezésekor az időmérők a stopperórát megállítják a főbíró a versenyző raj parancsnokával a mért időt egyezteti, illetve a hibapontokat megbeszéli, azt az eredménylapon feljegyzik. Amíg a főbíró a parancsnoknak nem engedélyezi a visszaszerelést a csapat tagjai a helyükön maradnak, hogy a főbíró ellenőrizhesse a felszereléseket a végfelállást, stb. A vízmegjelenést követően a vizet a teljes felállásig biztosítani kell. Ha a végfelállás még nem történt meg de a megtörténtéig a vizet leállították, akkor az időt az újabb vízmegjelenéskor lehet megállítani. (2. sz. ábra) A parancsnok a „visszaszerelés”-t parancsszót követően gondoskodjon a gyors és vízmentes visszaszerelésre. A raj tagjai a visszaszereléskor könnyíthetnek ruházatukon. A „visszaszerelés” vezényszót követően a csapat tagjai beszélhetnek.
1. sz függelék NEVEZÉSI LAP A……………………………………………. önkéntes tűzoltóság, tűzoltó egyesület, * FÉRFI, NŐI, VEGYES tűzoltó rajának nevezési lapja, a gépjárműfecskendő szerelési versenyhez. Sor Versenyző beSzám osztása 1 2 3 4 5 6
Versenyző neve
Születési helye, ideje
Anyja neve
*a csapat összetételének megfelelőt aláhúzni. Dátum:………………………………………. ………………………………………………… Csapatvezető aláírás (Másodpercben)
Szerelési eredmény Hibamásodpercek Összese hibamásodperc
Elért helyezés:…………………………………………………………. ……………………………………………. Főversenybíró aláírása
3. számú melléklet a CTIF ifjúsági versenyszabályzathoz
1. Versenyszámok A versenyeken a csapatok egy tűzoltási akadálygyakorlatot és egy váltófutást hajtanak végre az érvényes szabályok szerint. A megyei versenyen a váltófutás akadály elemekkel kerül végrehajtásra. Kistérségi régiós, ill. helyi versenyeken a váltófutás akadály elemek nélkül is történhet. 1.1. A raj létszáma A rajok létszáma mindkét versenyszám esetén 9 fő ( rajparancsnok + 8 fő ) és egy tartalék ( összesen 10 fő ). 1.2. Az életkor-meghatározása 1.2.1. A résztvevők (versenyezők) életkora 11 évtől – 16 évesig terjedhet 1.2.2. A versenyen való részvétel szempontjából a betöltött teljes évszám, amelyben a fiatal betölti a 11. illetve a 16. életévét. Pontosabb adatot a mindenkori verseny kiírásban lehet megadni. 1.3. A parancsadás és a vezénylés 1.3.1. A start jele a ”Támadáshoz” vezényszót követően a rajparancsnok által jelzősípból adott sípjel. 1.3.2. A váltófutás végrehajtásakor a rajt lehetséges startpisztollyal is, vagy egyéb az egész versenypályán jól hallható hangjelző eszközzel. (pld. duda.)
2. A versenyt irányítók szervezeti felépítése és tagjai 2.1. A versenyt irányítók szervezeti felépítése 2.1.1. Versenybizottság A versenyt kiíró megyei szövetség vezetősége által kijelölt személyekből áll. Feladata: a verseny előkészítése, a végrehajtás megszervezése. A versenybizottság egyik tagja a versenyvezető. 2.1.2. Versenyvezető A versenyvezető áll az egész verseny élén. Felel a verseny szabályszerű végrehajtásáért és az értékelésért. A versenyvezető irányítja az Értékelő Bizottság valamint a Rendező és Technikai Csoport tevékenységét. A versenyeredmények miatt kialakult véleménykülönbségekben a versenyvezető dönt. 2.1.3. Értékelő Bizottság Az Értékelő Bizottság a versenybírókból áll. A versenybírók ellenőrzési, felvezetői, versenyszám értékelői feladatokat látnak el. Szabályzat szerinti tevékenységüket a versenyvezető irányítása mellett látják el. 2.1.4. Rendező és Technikai Csoport A Rendező és Technikai Csoportot a mindenkori versenyrendezők állítják ki. A csoport közvetlenül a versenyvezető alárendeltje. Felelős a versenypálya felállításáért, annak verseny közbeni üzemeltetésért, versenypálya rendjének biztosításáért. 2.1.5. A versenyen a verseny-, értékelő-, rendezőbizottság és technika csoport tagjai karszalagot, vagy kitűzőt viselnek, rajta a bizottság nevének kezdőbetűjével, vagy megnevezésével. (Pl: főbíró: FB) 2.1.6. Az értékelő-bizottság a Magyar Tűzoltó Szövetség tanfolyamán kiképzett magyar, valamint meghívott külföldi versenybírókból áll. Az országos versenyen az értékelő bizottság tagjai különböző megyékből legyenek.
Az értékelő bizottság létszáma a benevezett csapatok számától függ. Az értékelő bizottságban helyet kaphat külföldi versenybíró is. A versenybírókat a versenyvezető kéri fel. 2.1.7. A versenyfelszerelések meghibásodása esetén a verseny vezetője dönt a versenybírók meghallgatását követően a gyakorlat megismétléséről. 2.2. A versenybírók feladatai 2.2.1. A versenybírók ellenőrzési csoportja a verseny helyszínén ellenőrzik a versenyző csapatokat – ruházat, cipő, sisak, hitelt érdemlő módon (diák,- személyazonossági igazolvány, útlevél alapján) az életkort – a verseny megkezdése előtt. A versenycsapatok részére átadják az értékelő lapokat tartalmazó borítékot és gondoskodnak a versenycsapatok folyamatos pályára vezetéséről. Összesítik az értékelő lapok beérkezése után az eredményeket és kiállítják az okleveleket. 2.2.2. A versenykiírásnak és a Szabályzatnak nem megfelelő felszerelés, illetve hitelesen nem igazolt életkor esetén a versenycsapatot ki kell zárni. Nem zárható ki az a csapat, amelyik a versenyre csak kilenc fővel jelenik meg, de ez a létszám tovább már nem csökkenthető. 2.2.3. A tűzoltó akadálypálya versenybírói ezen versenyszabályzat szerint felügyelik a felkészülést, értékelnek és feljegyzik az eredményt az értékelő lapokra. 2.2.4. A váltófutás versenybírói kiszámolják a váltófutás eredményét, a szabályzatban előírtak szerint, és az eredményeket rávezetik az értékelő lapokra. 2.2.5. A versenybírók saját megyéjük (külföldi bírók esetében saját országuk) csapatait nem értékelhetik.
3. A versenypálya 3.1. A versenypálya kialakítása Az edzések megkezdése előtt a tűzoltó akadálypályát és a váltófutás pályát fel kell építeni, úgy hogy a versenybírók a versenyvezetővel a versenypálya Szabályzat szerinti megfelelőségét megállapíthassák. 3.1.1. A versenybizottság a versenypályák számát a nevezett csapatok száma alapján állapítja meg. A verseny lehetőleg 3-4 óra alatt végrehajtható legyen.
4. Tűzoltó akadálypálya A versenypálya (1.számú melléklet) A versenypálya hossza 75 m, amely 4 fő pályaszakaszra van osztva. 4.1. Első pályaszakasz: (1) Starttól a 60 m-es jelzésig. Ezen a szakaszon 4 akadály helyezkedik el, melyek a pálya közepén, a haladás irányára merőlegesen kerülnek elhelyezésre (vizesárok és gát), ill. a futásirányban kerülnek felállításra (kúszószakasz és futópalló). A startvonal közepén fixen rögzítve a földtől 25-35 cm magasan „C” csatlakozó elemet helyeznek el, amelynek középvonalától balra van a 4 db duplán összetekert, hordhevederrel ellátott „C” tömlő. A tömlők egymástól egy tömlőnyi vastagságú távolságra legyenek és ne lógjanak ki a pályáról. 4.1.1. Vizesárok 2 m széles és 1,8 m hosszú (a 8 m-es jelzésnél). 4.1.2. Gát (2. számú melléklet) 0,7 m magas és 2 m széles (a 23 m-es jelzésnél).
4.1.3. Kúszófolyosó (3. számú melléklet) 6 m hosszú és 0,6 m széles, valamint 0,8 m magas, az akadály felső része feszítve a végpontokon ( középvonala a 38 m-es jelzésnél.) 4.1.4. Futópalló (4. számú melléklet) 2 m hosszú, 0,35 m magas a föld szintje felett, (futófelület) 0,2 m széles (középvonala az 53 m-es jelzésnél). A futópallót eldőlés ellen rögzíteni kell. 4.1.5. Az 58 m-es vonalnál a pálya szélén egy ládát kell elhelyezni a tömlőhordhevederek számára 4.1.6. Az 59 m-es vonalnál a pálya közepén egy jelölést kell alkalmazni a tömlőfektetés vége vonalaként. 4.2. Második pályaszakasz: (2) 60-65 m jelzésig A 60 m-es jelölésnél a pálya bal és jobb oldalán 1-1 db puttonyfecskendő – egyenként 10 liter vízzel. A puttonyfecskendő D tömlője 3 m hosszú, a sugárcső max. 4 mm-es lövőkével van ellátva. Mellettük a pálya szélén 1-1 db, egyenként 10 liter vízzel feltöltött vödör áll. (tartalék víz) A tömlőt duplán feltekercselve a puttonyfecskendő tartójába kell elhelyezni, a sugárcsövet a puttonyfecskendő tetejére, a támadás irányába kell fektetni. A 65 m-es jelzésnél egy 10 cm átmérőjű lyukkal ellátott céltábla (5. 6. számú mellékletek) található, ezelőtt 2 m-re helyezkedik el egy vörös léc. A célberendezés hátoldalán egy kb. 6 liter űrtartalmú mérőtartályt helyeztek el. A céltábla akusztikai (duda) és optikai (villogó) jelzést ad, amikor a mérőtartályba 5 l víz került. 4.3. Harmadik pályaszakasz: 65-70 m jelzésig 4.3.1. Eszközállvány (7. számú melléklet) A pálya bal oldalán a 70 m-es vonalon található az eszközállvány állvány 8 ábrával (2x4 kétoldalas forgatható, vagy cserélhető) amelyen az eszközök és felszerelések fotomontázsai, rajzai láthatók. Az ábrákon a következők tűzoltó felszerelések láthatóak: 1 osztó, 1 „C” sugárcső, 1 „C” nyomótömlő, 1 gyűjtő, 1 tömlőtartó, 1 tömlőhordheveder, 1 kapocspárkulcs és 1 szűrőkosár. A tűzoltó felszereléseket az állvány előtt a pálya bal oldalán, az állványtól kezdődően a fenti sorrendben, egy 200*50*3 cm-es falapon kell elhelyezni. Az eszközállványon látható 2, 3, 4 és 5-ös számok jelölik a felszerelések felhelyezésének végrehajtóit. A 2-es számmal jelölt ábrához tartózó tűzoltó felszerelést a 2-es számú versenyző, a 3-as ábrához tartózót a 3-as számú versenyző -és így tovább- helyezi fel az eszközállványra. 4.3.2. Kötöző állvány (8. számú melléklet) A 70 m-es vonalon a pálya jobb oldalán található a kötözO állvány 4 kötés ábrájával (9. számil melléklet). A cserélhető ábrákon amelyek: • árbockötést • egész- és félkötést a sugárcsövön (sugárcsőkötés), keresztkötést, • takácskötést mutatnak és felcserélhetők, kivéve a sugárcsőkötést, melyet mindig a 7. sz. versenyző köt meg. A kötöző állvány kötözési magassága 1 m, szélessége pedig 2 m. A kötöző állványon négy kötél lóg, ezek közül háromnak 2 m hosszú 8 mm átmérőjű kötélnek és egy sugárcsőkötélnek (vagy mentőkötélnek) kell lennie. A sugárcsőkötél (mentőkötél) arra szolgál, hogy az egész és félhurok kötést a sugárcsőre rákössék. A kötöző állvány alatt egy duplán összetekert „C” nyomótömlőt helyeznek el, amelyre egyik végén egy elzárható sugárcsövet csatlakoztattak. A négy kötöző helyet a 6, 7, 8 és 9 számok jelölik (8. számú melléklet), mely a kötözési feladatok végrehajtóit is jelölik. Valamennyi ábrát úgy kell rögzítve az állványokra felhelyezni, hogy azt a légmozgás ne mozdíthassa el. 4.4. Negyedik szakasz: (4) 70-75 m-es jelzésig.
A csapat felállítási helye és sorrendje a verseny befejezésének jelentéséhez. A csapat tagjai nem léphetnek till a 75 m-es vonalon.
5. Öltözet (ruházat) 5.1. Felső ruházat: A csapat tagjai egységes munkaruhát viselnek. A sport-és szabadidő-ruházat, rövid ujjú kabát, póló nem megengedett. Öv viselése nem kötelező, de viselése esetén mindkét versenyszámnál viselni kell. 5.2. Lábbeli: Sport, edzőcipő viselete profil-talppal ajánlott és megengedett. Nem engedélyezett teljes vászon-, szöges és stoplis-, valamint teljesen sima talpú cipők viselése. A cipők lehetőség szerinti egységes színére ügyelni kell. 5.3. Fejfedő: Az akadálypályán a raj minden tagjának védősisakot kell viselni, a váltófutás védősisak viselése nélkül is történhet.
6. Az akadálypálya gyakorlat végrehajtása A 9+1 ifjúsági versenyzőből álló csapat kétsoros vonal alakzatban áll fel a felállítási helyen. A versenyzők mell és hátkendőn taktikai rajtszámot viselnek 1-9-ig számozással. Az 1.sz. kendő fehér színű, ezt a rajparancsnok viseli. A versenyzők 2-5 között piros színű kendőt, 6-9 között pedig sárga színű kendőt viselnek. A raj tagjai azokat a számokat viselik, amelyeket nekik a rajparancsnok kiosztott. A tartalékversenyző szám nélküli fehér mell és hátkendőt visel. A rajparancsnok jelent: ” ÖTE ifjúsági versenyraja a visszaszereléshez felsorakozott.” A főbíró a körülmények figyelembevételével adja meg az engedélyt a „Visszaszerelést megkezdeni” vezényszóval, egyúttal méri az 5 perc felkészülési időt. „Felszereléstől” vezényszóra a raj tagjai a rajtvonalnál felsorakoznak (1. számú melléklet), a tartalék versenyző a főbíró által meghatározott helyen marad a raj elvonulásáig. A pályaszakaszok értékelő bírói kézfelemeléssel jelzik a főbírónak, ha a pálya kész. A rajparancsnok jelentése után: „A raj a versenyre készen áll” a főbíró megkérdezi a rajparancsnokot: „Felszerelések rendben?”, amennyiben a válasz: „Rendben!”, úgy kiadja az utasítást: „Versenyfeladatot megkezdeni!”. A rajparancsnok „Jobbra át!” parancsára a raj arccal a startvonal felé fordul, kettes oszlop alakzatban. A rajparancsnok kiadja a „Támadás!” parancsot, majd a rajt sípjelet. A sípszó elhangzásától kezdve a versenybírók mérik az időt és értékelik a feladat végrehajtását. 6.1.1. A sípjel elhangzása után a rajparancsnok elsőként küzdi le az akadályokat a pálya első szakaszán 65 m-es jelzésig azaz a céltáblákig. Felállítási helye a céltáblák között, a céltáblák lábai által határolt terület. Erről a helyről figyeli arccal a rajtvonal irányába, hogy a raj első részlege hogyan lövi át a vizet a puttonyfecskendővel a lyukon keresztül a tábla mögött lévő felfogó tartályba. Felállítási helyét csak valamelyik céltábla jelzésére hagyhatja el. A raj 2-5-ös számot viselő versenyzők szabályosan haladnak az I. pályaszakasz akadályain egészen a II. pályaszakaszon előkészített puttonyfecskendőkig. Haladás közben egymást megelőzhetik, de az 1-es versenyzőt megelőzni tilos. Ha mégis megelőzik (elesése esetén is), annyiszor kell „hibás munkavégzés”-t megítélni, amennyi versenyző őt megelőzi. 6.1.2. A 6-7-8-9. számú versenyezők az akadályok fölött, alatt, ill. át nyomóvezetéket fektetnek ki, de a startjel elhangzása után csak akkor érinthetik meg a felszerelést, ha legalább egyik lábbal a pályára léptek.
A 6.számú versenyző kezdi el. A pályára belépve megfog egyet az elhelyezett 4 „C” tekercstömlő közül, kinyitja, majd kihúzza a hordhevedert a tekercsből. A kinyitott tekercs tömlő egyik végét hozzácsatlakoztatja a startvonalnál fixen rögzített „C” csatlakozáshoz. A 7. számú versenyző megfog egy duplán összetekert „C” tömlőt és a 6-os által kinyitott „C” tekercs tömlőt a végénél fogva átvezeti (húzza) a vizes-árkon a 59 m-es jelzés irányába. Emellett figyelnie kell arra, hogy a vizesárok akadályt szabályszerűen átugorja. Amennyiben a „C” tekercstömlő ki van húzva, kinyitja a versenyző a magával vittet és összekapcsolja az első tömlővel. 8. számú versenyző úgyszintén megragad egy „C” tekercstömlőt és szabályszerűen átugrik a vizesárkon, a 7. számú versenyző által megnyitott „C” tekercsömlőhöz fut, megragadja az egyik végét és megindul az 59 m-es jelzés felé. A 23 m-es jelzésnél a 2. nyomótömlőt áthúzza a gát alatt, ö maga leküzdi a magával vitt „C” nyomótömlővel a gátat. A tömlőt nem szabad átdobni. Az akadály felett teljes testtel kell áthaladni valamennyi versenyzőnek. Ha a 8-as versenyző kihúzta a „C” nyomótömlőt, kinyitja a magával vittet és kihúzott tömlő egyik végét összekapcsolja a magával hozott és általa kinyitott tekercstömlő egyik végével. A 9. számmal rendelkező versenyző úgyszintén megfog egy „C” tekercstömlőt és az előírásnak megfelelően átmegy az adott akadályokon keresztül a 8-as versenyző által kinyitott tömlőhöz. Ott megragadja a nyitott „C” nyomótömlő végét és áthúzza azt a kúszóalagúton a 60 m-es jelzés irányába. Amikor kihúzta a tömlőt, kinyitja a magával hozottat és annak egyik végét összekapcsolja a kihúzottal. A 6. számú versenyző feladata, hogy a fixen felszerelt „C” csatlakozóra történő kapcsolás után az általa kinyitott tömlő hordhevederével az akadályokon át a 9. számú versenyző által kinyitott tömlőhöz eljusson. Ott megfogja a „C” nyomótömlő egyik végét és azt jobbról elvezeti a futópalló mellett, miközben maga is szabályszerűen leküzdi az akadályt és szalad egészen az 59 m-es jelzésig. Nem megengedett a tömlőhordheveder idő előtti (futás közbeni) kikapcsolása. Nem számítható hibának, ha a „C” tömlőket a következő párosítással kapcsolják össze: 7/8, 8/9, 9/6. Nem értékelhető hibaként, ha a tömlőket azok kihúzása előtt kigurítják. Mind a 4 versenyzőnek szabályosan le kell küzdenie mind a 4 akadályt és az 58 m-es jelzésnél a tömlő hordhevedereket az ott elhelyezett ládába be kell rakni. Nem számít hibának, ha a 6.sz. versenyző a „C” nyomótömlőt kihúzza, a futópallót előírásszerűen leküzdi és a kihúzás mellett – azzal egy időben – a tömlő hordhevedert az e célból odahelyezett ládába rakja. Nem hiba, ha a hordheveder „heveder” része kilóg a ládából. 6.1.3. A 2-es és 3-as számozással ellátott versenyző a versenypálya I. szakaszának leküzdése után a pálya bal oldalán lévő puttonyfecskendőhöz megy. A 2. számú versenyző megfogja a sugárcsövet és előre megy a piros lécig. A lécet semmilyen testrésszel nem szabad érinteni. A versenyző a léc fölé tetszés szerint benyúlhat, de a lécen túl a földet nem szabad érinteni. A 3.sz. versenyző megragadja a puttonyfecskendőn a szivattyú fogantyúját és működésbe hozza azt. A sugárvezető megkísérli, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lyukon keresztül a célberendezésbe 5 liter vizet juttasson. Optikai és akusztikai jelzés mutatja, ha a feladatot teljesítették. Amennyiben az akadályt a puttonyfecskendőben lévő vízzel nem sikerült leküzdeni, akkor a 3-as versenyzőnek a mellette álló tartalék vízzel a puttonyfecskendőt utána kell töltenie. Ha a tartalék víz felhasználásával sem sikerült a feladatot végrehajtani, a 3. sz. versenybíró „Tovább” vezényszavára folytatható a verseny, de ezt „hibás munkavégzés”-ként kell megítélni. A 3-as versenyzőnek nem szabad a sugárcsövet vagy tömlőt megérinteni, a 2-es versenyző a tartalék víz betöltésénél nem segíthet.
Ugyanazt a műveletet, amit a 2. és 3. sz. versenyző megtett el kell végeznie a 4. és 5. sz. versenyzőnek is, azonban a pálya jobb oldalán elhelyezett puttonyfecskendővel, úgy hogy a 4-es a sugárvezető, az 5-ös pedig kezeli a puttonyfecskendőt. 6.1.4. A versenybírónak a felszerelés állványnál lehetősége van arra, hogy 8 ábra közül 4 felszerelés rajzát kiválassza. Ennek az elvégzését minden futam indítása előtt a főértékelővel kézjelzéssel tudatni kell. A 2-töl 5-ig számokat viselő versenyzőknek a puttonyfecskendő feladat elvégzése után a két céltábla között a felszerelés állványhoz kell szaladniuk és azt a felszerelést, amely az állványon elhelyezett ábrák közül a saját számukhoz tartozik a megjelölt ábrához kell letenniük, úgy hogy az nem lóghat túl az állványon és nem helyezkedhet el két ábra között. A felszerelések felhelyezése után a négy versenyző a két állvány között áthaladva felsorakozik a IV. pályaszakaszban. 1.3.6. A kötöző állványnál elhelyezkedő versenybírónak módjában áll minden indítás előtt 3 ábrát felcserélni. A sugárcső kötést azonban csak a 7. számú versenyző készítheti, így az nem cserélhető. A gyakorlat megkezdése előtt röviddel minden csoport esetében az érintett értékelő kézfelemeléssel jelzi a főértékelőnek, hogy a cserét elvégezték. Ezt követően már semmiféle változtatás nem történhet sem a felszerelés-, sem a kötöző állványon. 6.1.5. Miután az oltóvezetéket készre szerelték, a 6-tól 9-ig számot viselő versenyzőknek – a céltáblák között - előre kell haladnia a 70 m-es jelzés jobb oldalán felállított kötöző állványig. A kötöző-állványon a számukhoz tartozó kötések ábráját találják, amelyeket a kötözőállványnál a versenyszabályzat 9. számú melléklete szerint kell elkészíteni. Az árbockötést a kötöző-állványra kell szorítani. A keresztkötésnél a kötél rövid végei egy oldalra essenek. A sugárcsövet a teljes és félhurok megkötése után a földre kell fektetni. A félhurkot a lövőke nagy pereme mögé, de 15 cm belül kell kötni. Az mindegy, hogy a kötélzsák melyik oldalra kerül. A takácskötésnél meg kell lennie minimum a három forgatásnak. A kötözések befejezése után a négy versenyző a két állvány között áthaladva felsorakozik a 4. pályaszakaszban. 6.1.6. Amennyiben minden feladatot elvégeztek, az egész raj kétsoros vonal alakzatban, arccal a rajtvonal felé az előírt helyen felsorakozik, a rajparancsnok a jobb kezének felemelésével adja a jelzést a főbírónak: „a verseny véget ért”. Amikor valamennyi versenyző a 70 m-es vonalon áthaladt és a rajparancsnok feltette a kezét az időmérő versenybírók az órát megállítják. A végrehajtás idejét másodpercekben/tizedmásodpercekben mérik. 6.1.7. A rajparancsnok feladata a verseny megfigyelése, azonban semmiféle utasítást nem adhat a verseny alatt. A verseny ideje alatt beszélni nem szabad. 6.2. Verseny – felszerelések (készülékek) 6.2.1. A mindenkori versenyszervező bocsátja rendelkezésre az 1.1-es pont alatt leírt akadályokat és az 1. számú melléklet szerint felépíti a versenypályát (pályákat). 6.2.2. A tűzoltó verseny (akadálypálya) kivitelezéséhez szükséges tűzoltótechnikai eszközöket a mindenkori versenyszervező bocsátja rendelkezésre. 6.2.3. A tűzoltó akadálygyakorlatot (versenyt) a mindenkori versenyszervező készülékeivel hajtják végre.
6.3. Értékelés 6.3.1. Minden versenyző csapat a 9 fő versenyző átlagéletkorától függetlenül 1000 pontot kap az induláskor: Ebből történik a verseny végrehajtása során mért idő és a hibapontok levonása. A tűzoltó akadálypálya leküzdéséhez felhasznált minden másodperc egy pont levonásával jár. 6.4. Hibapontok 6.4.1. Hiba az akadályoknál (10 hibapont). Ha egy akadályt az I. pályaszakaszon egy versenyző nem szabályszerűen küzd le, akkor minden esetben 10 hibaponttal értékelik. 6.4.2. Egy tömlő megcsavarodása (5) hibapont) Ha egy „C” nyomótömlő egy teljes elfordulást, csavarodást mutat, 5 hibapontot kell levonni. Minden „C” tömlőt külön kell megítélni. 6.4.3. Nyitott kapocspár (20 hibapont). Nyitott kapocspár akkor értékelhető, ha a tűzoltó akadálygyakorlat alatt egy kapocspár nincs – vagy csak az egyik „köröm”-mel van csatlakoztatva, ill. ha a hibát nem előírásszerűen hárítják el. 6.4.4. A „C” tömlők helytelen elhelyezése, kifektetése (10 hibapont). A „C” tömlők helytelen kifektetését akkor kell megítélni, ha a „C” tömlőket az első pályaszakaszon nem előírásszerűen fektették ki. 6.4.5. Otthagyott, vagy elvesztett felszerelés (5 hibapont). Ott hagyott, vagy elvesztett felszerelés akkor értékelhető, ha egy versenyző a hordhevedert nem az előírt helyre rakja le, elveszti vagy személyi felszerelését elhagyja. 6.4.6. A felszerelés-állványon helytelenül elhelyezett felszerelés (10 hibapont) „Hibás a felszerelésállványra helyezett felszerelés” értékelést kap, ha egy versenyző egy felszerelést a földön hagy, nem az ábrának megfelelő helyre teszi, ha a felszerelés túllóg az állványról, vagy ha két ábra közé lett felhelyezve. 6.4.7. Hibásan elkészített kötés (10 hibapont). „Hibásan elkészített kötés” értékelést adnak, ha az elkészült kötés nem felel meg az ábra rajzolatának, nem felismerhető. 6.4.8. Hibás munka (10 hibapont). „Hibás munka” értékelést akkor adnak, ha a versenyző tevékenységét nem az e szabályzatban előírtak szerint végzi el, kivéve azokat a hibákat, amelyek más értékelés alá esnek. Ha a versenyző által elkövetett hibát nem saját maga javítja ki, akkor hibás munkavégzést ítélnek. Ez vonatkozik a csavarodott tömlő kitekerésére is, amelyet csak a tömlőt kifektető versenyző végezhet. Ha egy nyitott kapocspárat nem az arra a tevékenységre beosztott versenyző kapcsolja öszsze, marad a hiba „nyitott kapocspár”. Idő előtti kézjelzés a rajparancsnoktól a tűzoltó akadálygyakorlatok befejeztével, hibás munkának minősül. A „hibás munka” hibára a versenyszabályzatban nincs minden helyen külön utalás. 6.4.9. Munka közbeni beszéd (10 hibapont). „Munka közben beszéd”-nek értékelik, ha különböző helyeken, vagy különböző versenyzők gyakorlat végrehajtása közben beszélnek, melyet versenyzőnként és akadályonként egyszer lehet megítélni. Minden versenybíró feljegyzi magának a hibákat. A főbíró dolga az értékelésnél annak megállapítása, milyen esetekben fordult elő beszéd. Minden egyes esetet az értékelő lapra feljegyez. Amennyiben a versenyző raj egy tagja a versenypályáról mindkét lábával kilép (a start és célvonalon, valamint az oldalsó határoló vonalon túlra) hibás munkavégzés büntetést ítélnek, 10 hibaponttal.
7. Váltófutás 7.1. 400 m-es váltófutás, akadályokkal 7.1.1. A váltófutás pályahossza 400 m és 9 szakaszra osztott. (10. számú melléklet) Elejét startvonal, végét célvonal jelzi. A futópálya szélessége legalább 1,2 m kell, hogy legyen. 7.1.2. Váltóeszközül egy el nem zárható, lehetőleg könnyű „C” sugárcső szolgál. 7.1.3. Akadály elhelyezés Első pályaszakaszon a 20 m jelzésnél egy 2 m magas és 1,2 m széles létrafal van felállítva, 4 lépcsőfokkal (11. számú melléklet). A sugárcső a futásirány szerinti bal oldali oldalán létrafal végén a földön, futásirányban fekszik, érintve a létrafalat. Második pályaszakasz – futószakasz, akadályok nélkül. Harmadik pályaszakaszon a 70 m jelzésnél, a pálya közepén egy duplán feltekert „C” tömlő van, tömlő-hordhevederrel ellátva. A „C” tömlőtől 5 m-re a cél irányában a pálya közepén egy 3 cm magas, 80 x 80 cm felületű fa dobogó található a „C” tömlő lehelyezésére. Negyedik pályaszakasz – futószakasz, akadályok nélkül. Ötödik pályaszakasz – a 175 m jelzésnél magasugró állvány (12. számú melléklet) kerül elhelyezésre egy 80 cm magasra helyezett léccel, 1,2 m szélességben (mint a magasugrásnál). Hatodik pályaszakasz – a 225 m jelzésnél egy 60 cm magas gát (12. számú melléklet) van elhelyezve (mint a gátfutásnál). Hetedik pályaszakasz – a 275 m jelzésnél egy üres kézi tűzoltó készülék (6 kg-os, 16 cm talpátmérőjű) van felállítva. 5 m-re a kézi tűzoltó készüléktől. A cél irányában egy dobogó kerül elhelyezésre a készülék felállítására. A dobogó (mérete: 3 x 80 x 80 cm) a pálya közepén helyezkedik el. Nyolcadik pályaszakasz – futószakasz, akadályok nélkül. Kilencedik pályaszakasz – a 380 m jelzésnél két feltekert „C” nyomótömlő (hordheveder nélkül, párhuzamosan, kapcsokkal futásirányban, amelyeknek nem szabad a földhöz érni) van felállítva, tőlük jobbra egy „C-B-C” osztó van futásirányban elhelyezve. 7.1.4. A váltófutás lehetőleg két pályán (sávon) folyik. Egy versenyző csapat 9 tagja mind egy-egy akadályt, vagy egy rész-szakaszt kell leküzdjön. A résztvevők azonosak a tűzoltó akadálypályát végrehajtókkal. A rajparancsnok feladata a váltófutásra jelentkezés előtt az egyes pozíciók, részfeladatok elosztása. (A versenyzők a váltófutásra jelentkezés előtt a rajtszámokat magukra helyezik. A versenyző rajtszámának nem kell megegyezni az akadálypályán használt rajtszámával.) A versenyzőknek a rajtszámot 1-tOl 9-ig viselniük kell. A versenyző számozásának meg kell felelni a számára kijelölt pályaszakasz számával. 7.1.5. A verseny résztvevőinek felállítása: A rajtvonal előtt van az 1-es, a 25 m jelzésnél a 2-es, az 50 m jelzésnél a 3-as, a 100 m jelzésnél a 4-es, a 150 m jelzésnél 5-ös, a 200 m jelzésnél a 6-os, a 250 m jelzésnél a 7-es, a 300 m jelzésnél a 8-as, a 350 m jelzésnél a 9-es számú versenyző (közvetlenül a vonal után
áll). A váltóeszköz átadása csak a pályaszakasz jelzés után kezdődhet és a szakasz közepéig vagy a szakasz akadályáig (a 8-as és 9-es versenyző között a 365 m-ig) be kell fejeződnie. Nem hiba, ha az átvevő a közvetlenül átadás előtt már rajtol a folyamatos váltás érdekében, de csak a részére kijelölt pályaszakasz vonalától indulhat. Nem hiba, ha a versenyző a saját pályaszakaszán a startjel elhangzása után előresétál, de a váltásnak a meghatározott vonalig be kell fejeződnie. Az a versenyző, aki a váltóeszközt átadja, a saját pályán maradva haladjon a célvonal irányába. A többi versenyzőt ne akadályozza. 7.1.6. Az első résztvevő váltóeszköz nélkül rajtol az indítóparancsra, a további pályaszakaszon a versenyzők parancs nélkül a váltóeszközként szolgáló sugárcső átvételével rajtolnak. Az egyes résztávokon a résztvevők a váltóeszközt tetszőleges módon – kivéve szájban – vihetik és az akadályt a sugárcsővel kell leküzdeniük. (Kivéve az 1. pályaszakaszt). A sugárcsövet egymásnak kézből-kézbe és mozgás közben kell átadni, dobni nem szabad. A sugárcső leejtésekor, azt annak kell felvenni, aki leejtette. 7.2. Öltözet (ruházat) stafétánál A csapat a váltófutásnál munkaruhában szerepel. Rövid ujjú felső nem megengedett. A cipő tetszőleges, de szöges cipő, vagy stoplis cipő használata tilos. 7.3. A gyakorlat végrehajtása (kivitelezése) 7.3.1. A váltófutást a következő módon kell elvégezni: A 2. 4. és 8. pályaszakaszon a váltásnak a pályaszakasz első felében meg kell történnie. A 3. 5. 6. 7. pályaszakaszokon a pályán elhelyezett akadály előtt, a 9-es pályaszakaszon a 365 m-es jelzésig kell a váltást végrehajtani. Első pályaszakasz – az indítóparancsra az 1. számú versenyző futni kezd. A 20 m jelzésnél átjut a létrafokon a létramászásnak megfelelő módon. A kezekkel legalább a 3. és 4. fokot kell markolni, a lábakkal az első és a második deszkára lépni. Ez érvényes a föl-és lemenetelre is. A létrafalon át is lehet lendülni, de a versenyző kezei vagy lábai nem mehetnek a létrafal szélén, a létrafal felső síkja alatt. A futásirány szerinti bal oldalon a létrafal végénél lefektetett sugárcsövet felvéve a futás szakaszrész teljesítése után a 2. számú versenyzőnek kell átadni azt a 37,5 métert jelölő vonal előtt. Második pályaszakasz – miután a kettes a távot lefutotta, átadja a váltót a hármasnak. Harmadik pályaszakasz – a hármas átveszi a kettestől a váltóeszközt, felveszi a 70 m jelzésnél elhelyezett, feltekert „C” tömlőt és ráfekteti azt az attól 5 m-re lévő fából készült 80 x 80 cm-es dobogóra. Nem kötelező a tömlőt a hordhevedernél fogni, megengedett, hogy közvetlenül a tömlőt fogva tegyék azt a dobogóra. A tömlő vagy a hordheveder nem nyúlhat túl a dobogón. Miután ezzel kész, átadja a sugárcsövet a 100 m jelzés és a 125 m jelzésig a négyesnek. Negyedik pályaszakasz – a négyes átveszi a stafétát a hármastól, végigszalad a résztávon és átadja a váltót az ötösnek. Ötödik pályaszakasz – az ötös résztvevő a magasugró állvány alatt a léc leverése nélkül haladjon át. Ha a léc leesik az állványról, akkor azt az ötös újra visszahelyezheti és még
egyszer megkísérelheti az áthaladást az eredeti irányból az akadály alatt, de a pályát nem hagyhatja el. Amennyiben ez nem így történik, nem előírásszerűen leküzdött akadály, vagy helytelenül megoldott feladat miatt 10 pont. büntetést kell megítélni. Hatodik pályaszakasz – a hatos versenyző átveszi a stafétát az ötöstől és átugorja a felállított váltófutás gátat. Ha feldönti, lehetősége van azt felállítani és az átugrást az eredeti irányból újra megkísérelni, de a pályát nem hagyhatja el. Amennyiben ez nem így történik, nem előírásszerűen leküzdött akadály, vagy helytelenül megoldott feladat miatt 10 pont. büntetést kell megítélni. Hetedik pályaszakasz – a hetes versenyző a váltóeszköz átvétele után odaszalad a kézi tűzoltó készülékhez, fölveszi azt és a 80 x 80 cm-es fa dobogóra helyezi. Ha a készülék feldől mielőtt a váltás a 7. és 8. versenyző között a 325 m-es jelzésig megtörténne, akkor a a 7-es versenyző még a váltás előtt azt újra felállíthatja. Amennyiben ez nem így történik, nem előírásszerien leküzdött akadály, vagy helytelenül megoldott feladat miatt 10 pont. büntetést kell megítélni. Nyolcadik pályaszakasz – a nyolcas résztvevő átveszi a stafétát és lefutja a résztávot, majd átadja a kilencesnek. A 9. résztávon a váltásnak az első 15 m-en belül (365 m-ig) meg kell történnie (jelölések biztosítva). Amennyiben ez nem így történik, a szabályzat 2.4.1. pontját kell alkalmazni és a nem előírásszerien leküzdött akadály, vagy helytelen munkavégzés miatt 10 pont büntetést kell alkalmazni. Kilencedik pályaszakasz – a kilences résztvevő a váltást követően odafut a tömlőkhöz, összekapcsolja Őket, az egyik kapcsot az osztóhoz csatlakoztatja és kihúzza. A sugárcsövet a „C” nyomótömlő második végéhez kapcsolja. A csatlakozásoknak mindkét ponton zárva kell lenniük és a verseny befejezéséig nem nyílhatnak szét. Az összekapcsolt sugárcsővel átfut a versenyző a célon és leteszi azt a talajra. A sugárcsőnek teljes terjedelmében a célvonalon túl kell lennie. Figyelni kell arra is, hogy a „C” tömlő szabad végére a sugárcsövet a célvonal előtt felkapcsolják. A sugárcsövet a „C” tömlő kapcsolóelemével teljesen össze kell kapcsolni. A résztáv előkészítésekor figyelni kell arra, hogy a kapcsolóelemek között legalább egy papírlap elhelyezhető legyen. Rajt után, ha a tömlők elgurulnak, vagy a kapcsolóelemek elmozdulnak a 9. sz. versenyző a 350 m-es jelölésről már nem mozdulhat el, de a kapcsolóelemek helytelen elhelyezkedése miatt hibapont sem ítélhető. 7.3.2. A váltóeszköz nem vihető szájban, és csak kézből kézbe adható. Ha a résztvevők valamelyike egy akadályt nem szabályszerien teljesített, megkísérelheti annak megismétlését. 7.3.3. A versenynek akkor van vége, ha a kilences versenyző a befejező pályaszakasz utáni célvonalat átlépte. 7.3.4. Minden csapattag a saját szakaszát szabályszerien kell, hogy teljesítse, csak azt követően adhatja át a váltóeszközt. A 7-es versenyző a kézi tűzoltó készüléket, a 3-as és 9-es versenyző a „C” tömlőt csak azután érintheti, az 5-ös és 6-os versenyző az akadály leküzdését csak akkor kezdheti, ha a versenyző a váltóeszközt átvette és váltótársa azt elengedte. Amennyiben a staféta során a versenyzők hibát követnek el, az értékelő nem nyúlhat semmihez sem, magához rendeli a versenyzőt és megmutatja az elkövetett hibát.
7.4. Értékelés 7.4.1. Minden értékelendő csoport kap az átlagéletkorának megfelelően megállapított szintidőt. Ezért az időteljesítésért a csoportnak 100 pont jár. Összéletkor Átlagéletkor Szint-idő -112 12 év 80 mp. 113-121 13 év 77 mp. 122-130 14 év 74 mp. 131-139 15 év 71 mp. 140-144 16 év 68 mp. Minden másodpercért, amennyivel a szintidőn belül teljesít a csapat (ér célba), egy pluszpont jár. • • • •
7.4.2. Hibapontok: Nyitott kapocspár, esetenként 10 pont. Nem szabályosan teljesített akadály vagy megoldott feladat, esetenként 10 (pont) másodperc. A célba érésnél minden késedelmes másodpercért egy mínusz pont jár, 0,6- töl az értékeket felfelé kerekítik. Ha valamely versenyző a kijelölt pálya határvonalát két lábbal átlépi, esetenként 10 pont értékben hibapontot kell ítélni.
7.4.3. A versenyből való kizárást vonják maguk után a 400 m futás során bekövetkező felsorolt hibák: • Háromszori korai rajt. • A váltóeszközt nem adja át egyik futó a másiknak. • Egy versenyző nem teljesíti a szakaszát. • Egy versenyző elhagyja a pályát, illetve akadályozza valamelyik másik csapat futóját. • A befejező versenyző nem jut célba, nem éri el azt. • A váltóeszközt nem hozzák be a célvonalon túlra, de a befejező versenyző átfut a célvonalon. 7.4.4. Az időeredmény megállapítása a váltófutók által felhasznált időtartam alapján a rajtvonal rajtjelre történő elhagyásától a célvonal átlépéséig történik és másodpercekben / századmásodpercekben mérik.
8. A megérkezés bejelentése és jelentkezés a versenyre 8.1. Bejelentkezés 8.1.1. A verseny helyszínére való megérkezés után a csoportok kísérői jelentkeznek a versenybíróságnál, hogy csapatuk érkezését bejelentsék és megkapják a szükséges eligazítást, és az okmányokat. 8.2. Jelentkezés a versenyre 8.2.1. A versenytervben rögzített indítási idő előtt fél órával előírt felszerelésben és a személyazonosításhoz szükséges okmánnyal megjelenik a raj a versenybizottságnál. Leadják a nevezési lapot a résztvevők végleges névsorával és átveszik az értékelő lapot tartalmazó borítékot.
8.3. Értékelés 8.3.1. Tűzoltó akadályverseny 8.3.1.1. A versenyt egy akadályverseny vezető felügyelete alatt rendezik. 8.3.1.2. A versenybírók és időmérők elosztása, tennivalóik: a.) a rajt és célvonalnál tevékenykedő 1. számú versenybíró ellenőrzi az első pályaszakaszon az akadályokat (vizes árkot, gátat) és a „C” nyomótömlőket, egyidejűleg időmérőként is közreműködik, b.) a 2. számú versenybíró ellenőrzi az egyes számú pályaszakaszon lévő további akadályokat: a kúszószakaszt és a futópallót és ezen a szakaszon kifektetett „C” nyomótömlőket, a ládába helyezett tömlő-hordhevedereket, valamint második időmérőként is működik, c.) a 3. számú versenybíró a második szakaszon ellenőrzi a két puttonyfecskendővel történő végrehajtást és megvizsgálja, hogy a feladatot szabályosan hajtották-e végre, továbbá, hogy a rajparancsnok a megfigyelőpontját helyesen vette-e fel és azt bármelyik céltábla jelzésének megszólalása után hagyja-e el, d.) a 4. számú versenybíró a harmadik pályaszakaszon értékeli a kötöző-állványnál és az eszközállványnál szabályos munka végzést, e.) a versenybírók egymásnak segíthetnek, de minden versenybíró csak a saját szakaszát értékeli, f.) a főbíró időmérő is egyben és ellenőrzi az összes pályaszakaszt. O vezeti rá az időeredményt és a hibapontokat az Értékelő lapra. Az értékelés az egyes pályaszakaszokon illetékes versenybírók és a főbíró megbeszélése alapján történik, hogy a kettős értékelést kizárják. A hiteles eredményt a főbíró határozza meg. 8.4. Váltófutás 8.4.1. Pályánként három időmérőt kell biztosítani: a.) a vezető bíró és az indítóbíró egyben időmérők is lehetnek, b.) pályánként 8 fő pályabíró. 8.4.2. A váltófutás érvényes időeredménye a három mért időből a legrövidebbet és leghosszabbat el kell hagyni. Amennyiben csak két mért időeredmény van, akkor a számtani átlag az érvényes idő. Egy vagy méretlen időeredmény esetén a futamot meg kell ismételni. Elektromos időmérést is lehet alkalmazni. Ez nem jelenti a kézi időmérők mellőzését.
9. Végeredmény és az ifjúsági versenyjelvény
9.1. Eredmény A közzétett pontokból számítják ki a tűzoltó akadályverseny és a váltófutás összesített eredménye alapján a végeredményt, az egyúttal az összpontszámot is jelenti. (13. számú melléklet Értékelő lap minta)
Példa:
Akadályverseny alappontszám: Hibapontok mért végrehajtási idő akadályverseny részpontszáma:
Váltófutás Összéletkor
112 év, ehhez a kötelezö idö: mért idö: idöeredmény: váltófutás alappontszáma idöeredmény hibapontok váltófutás részpontszáma:
1000 pont -10 pont -70,2 mp 919,8 pont
Hibapont ha kötelező idön belül van 80 ( mp ) -75,25 ( mp ) +4,75 ( mp )
ha kötelezö idön till van 80 ( mp ) -95,27 ( mp ) -15,27 ( mp )
100 +
100 4,75
-
15,27
0
Verseny összesítés akadályverseny részpontszám váltófutás részpontszáma Összpontszám:
104,75
ha kötelezö idön belül van 919,8 104,75 1024,55
84,73
ha kötelezö idön till van 919,8 84,73 1004,53
Értékelés pontazonosság esetén: Amennyiben két, vagy több csapat azonos pontszámot ér el, a következő kritériumok szerint kell eljárni a megadott sorrend betartásával, mindaddig, míg a végeredmény kihirdethető. 1. Hibátlan tűzoltó akadályverseny. 2. Jobb időeredmény a hibátlan tűzoltó akadályverseny során. 3. Kevesebb számú hibapont a tűzoltó akadályversenyben. 4. Jobb időeredmény a váltófutásban. Amennyiben ezek után sem lehetséges a sorrend megállapítása, az esetben a versenyző csapatokat „ ex aequo” azonos helyezetteknek kell tekinteni.
10. Ifjúsági verseny jelvény Az ifjúsági versenyen résztvevők részére országos versenyen az MTSZ a megyei szövetség lógóját emblémáját tartalmazó és a verseny helyét, időpontját jelölő jelvényt (kitűzőt) kehet biztosítani. A verseny jelvény kiosztása a résztvevő csapatok számára a versenyre érkezéskor történik.
1. Függelék
Értékelő lap
Ifjúsági Tűzoltó Versenyre
.............................. Kategória .................................................................... versenyraj
Összéletkor:
Akadályverseny értékelése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
FB
Alappontszám: B1
B2
B3
B4
– pontok
Hiba az akadályon esetenként - 10 Tekeredés a tömlőn esetenként -5 Nyitott kapcsolóelemek esetenként - 20 „C” tömlők hibás kifektetése esetenként - 10 Ott- vagy elhagyott felszerelés esetenként -5 Hibásan felhelyezett felszerelés esetenként - 10 Hibás kötés esetenként - 10 Hibás munkavégzés esetenként - 10 Beszéd munkavégzés közben esetenként - 10
Mért végrehajtási idő mp: (– ) Az akadályverseny részpontszáma = főbíró
csapatvezető
Váltófutás értékelése Kötelező idő : Alappontszám: Mért idő : – Idő eredmény: + , Idő eredmény: = Nyitott kapocspár esetenként. - 10 Nem előírásszerűen leküzdött akadály vagy megoldott feladat. - 10 Pálya elhagyása két lábbal, esetenként. - 10
versen 100
A váltófutás részpontszáma =
főbíró
Verseny összesítés
Akadályverseny részpontszáma: Váltófutás részpontszáma: Összpontszám: =
csapatvezető
versen
2, függelék
Ifjúsági tűzoltó verseny eszközök Követelmény az egységes ruházat! Személyi felszerelések munkaruha 10 db (egységes) sisak 10 db. nadrágszíj 10 db. (nem kötelezö) Számozás üres fehér 1 pár (mell és hátkendö) 1 – es fehér 1 pár 2-5 - ig piros 4 pár 6-9 - ig sárga 4 pár Stabil építésű sportcipő (lehetőleg egyforma) 10 pár Raj felszerelés:
Jelzősíp
1 db.
Tűzoltó akadálypálya Startvonal 5 m hosszú tömlő vagy léc 1 db. fix ,,C” csatlakozó 1 db. 15 m-es ,,C” nyomótömlő 4 db. hordheveder 4 db. Vizesárok
1,8 x 2 m tömlö vagy léc ( garnitúra )
1 db.
Gát
0,7 x 2 m
1 db.
Kúszófolyosó műanyag 6 x 0,6 x 0,8m 1 db. t a r t ó r ú d 6 d b . ( 10mm x 1,2m) rögzítő cövek 12 db. ( 10mm x 0,4m) rögzítő zsineg 2m 6 db. .
.
Futópalló
2 x 0,2 x 0,35m rögzítő fül
1 db. 2 db.
Hordheveder láda (ajánlott 0,6x0,4x0,3m) 1 db. Puttonyfecskendő 3 m ,,D” tömlővel vödör l0 l-es céltábla elektronika vezetékvédő léc (2m) (egy akkumulátor esetén) tömlő 1 m vagy piros léc akkumulátor (lehet két db kicsi is)
2 db. 2 db. 2 db. 2 db. 1 db. 2 db. 1 db.
Készülék állvány feladat ábra osztó 4 ágú csavarorsós sugárcső ,,C” tömlő 15m (hordhevederrel) gyűjtő tömlőtartó tömlő hordheveder kapocspárkulcs szűrőkosár 200x50x3 cm falap
1 db. 8 db. 1 db. 1 db. 1 db.
Kötöző állvány
1 db. 3 db. 1 db.
Ř 8 mm 2m hosszú kötél
sugárcsökötél zsákban (legalább 1 5m) elzárható sugárcsö ,,C” ,,C”nyomótömlö 15m (hordhevederrel) feladat ábra
1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db. 1 db.
1 db. 1 db. 4 db.
Váltó futás Staféta sugárcső
,,C” (könnyü) 1 db.
Létrafal:
vas háromszögü tartó deszka rögzítö csavar anyával
4 db. 4 db. 16db.
Dobogó
(0,8 x 0,8 x 0,03 m fa lap) 2 db.
„C” nyomótömlő 15 m-es hordheveder
1 db. 1 db.
Magasugró állvány léc 1,2 m állvány
1 db. 2 db.
Gát
0,6 x 1m
1 db.
Tűzoltó készülék
6 kg-os üres
Szerelés:
osztó három ágú (B-C-C) ,,C” nyomótömlö 15 m-es (hordheveder nélkül)
1 db. 1 db. 2 db.
Összesítő: akadály váltó összesen hordheveder 7 db +1 db = 8 db ,,C” nyomótömlö 1 5m-es 6 db + 3 db = 9 db
4. számú melléklet a felnőtt CTIF versenyszerelés (Készült a CTIF 2004. évi 6. kiadás alapján az MTSZ 2009. januári érvényesítésével)
1. CTIF (továbbiakban: Hagyományos) tűzoltóversenyek 1.1. Értékelési osztályok Minden fő értékelési csoportban külön kell értékelni a női és férfi csapatokat is. A hagyományos tűzoltóversenyt két korosztály szerint értékelik: korosztály korpont számítása nélkül korosztály korpont beszámításával A „B” korosztályban a versenyraj csak akkor versenyezhet, ha minden versenyző (beleértve a tartalékot is) a verseny évében betölti, vagy már betöltötte 30. életévét. Azok a versenyzők, akik 65 évnél idősebbek, csak a 65 évre számított korpontot kapják meg. 1.2. Értékelési csoportok A csapatokat három fő értékelési csoportra lehet osztani: „önkéntes tűzoltó egyesületi” csoport „köztestületi tűzoltóság” csoport „létesítményi tűzoltóság” csoport „hivatásos tűzoltóság” csoport A Szövetség vezetősége a versenykiírásban más értékelési csoportokat is meghatározhat. 1.3. Az induló csapatok versenyrajok létszáma A versenycsapatok létszáma 10 fő 1.4. A versenyzők életkora A versenyzők legkisebb életkora a verseny évében betöltött 16. életév, ettől eltérni a versenykiírásban lehet. 1.5. Vezényszavak és parancskiadás nyelvezete Vezényszavakat és parancsokat magyarul, illetve külföldi csapat esetén az adott versenyző csapat nyelvén lehet kiadni. A versenyen az oltási gyakorlat indulását síppal kell jelezni. A versenyszám indítása - ha több csapat is indul egyszerre - hangosbemondón is elvégezhető. 2. 2. Általános meghatározások 2.1. A versenyszámok - oltási gyakorlat (száraz) - váltófutás akadályokkal 2.2. A versenyen való részvétel feltételei A versenyrajnak: - az „A” osztályban kell indulnia, ha akár egy csapattag életkora is kevesebb, mint 30 év. - ha a csapat minden tagja betöltötte a 30. életévét, döntésétől függően, vagy az „A” osztályban (korpontok nélkül), vagy a „B” osztályban (korpontokkal) indulhat. - a versenyraj tagja nem lehet az adott verseny Versenybírója.
46
Minden értékelési osztályban vegyes (női-férfi) csapatok indítása is lehetséges, de értékelésük a „férfi” értékelési osztályban történik. 2.3. A versenyraj összetétele, a csapattagok feladatának jelzése Minden csapatnak a következő létszámmal kell részt vennie az egyes feladatoknál: - oltási gyakorlat (száraz) 9 fő - váltófutás 8 fő Az oltási gyakorlat során, a szerelés megkezdése előtt az „A” értékelő bizottságnál bejelentett tartalék a későbbiekben sem lehet más személy, illetve a tartalék a feladat végrehajtása során a pálya területére nem léphet. Az oltási gyakorlat befejezése után a rajparancsnok eldönti, hogy ki az az egy személy, aki a váltófutásban nem vesz részt. A kiválasztott személynek a váltófutás megkezdése előtt el kell hagyni a versenypályát. A versenyzőket taktikai jelzésekkel kell ellát, amelyeket mellkason és a háton kell elhelyezni. A jelzések négyzet alakúak, oldalhosszuk körülbelül 30 cm. A taktikai jelzések kinézete:
Feladat megnevezés Rajparancsnok
Hírvivő
Gépkezelő
Rövidítés PK.
H
GK.
Taktikai jel Fehér alapon fekete Kör (átmérő 20 cm) Fehér alapon fekete kör(átmérő 20 cm, v=3,5 cm), benne fekete pont (5 cm) Fehér alapon fekete kör (átmérő 20 cm, v=3,5 cm), fekete kereszttel a közepén(v=3,5 cm)
Támadó csoport Támadócsoport vezető
TÁMV
Piros alapon félig teli fekete kör (átmérő 20 cm)
Támadócsoport beosztott
TÁMB
Piros alapon üres fekete kör(átmérő 20 cm)
Vizes csoport Víz csoport vezető
VÍZV
Kék alapon félig teli fekete kör (átmérő 20 cm)
Víz csoport beosztott
VÍZB
Kék alapon üres fekete kör(átmérő 20 cm)
Tömlőcsoport Tömlő csoport vezető
TÖMV
Sárga alapon félig teli fekete kör (átmérő 20 cm)
Tömlő csoport beosztott
TÖMB
Sárga alapon üres fekete kör(átmérő 20 cm)
47
2.4. Versenyfelszerelések A versenyszabályzat előírásainak megfelelő, a versenypályák felépítéséhez, működtetéséhez szükséges (egységes) felszereléseket —– az egyéni felszerelések kivételével - a rendező biztosítja. 2.5. Az oltási gyakorlat felszerelései Versenypályánként a következő felszerelésekre van szükség: • 1 db kismotorfecskendő, A szívócsonkkal (4”), legalább egy, a jobboldalon lévő „B” nyomócsonkkal (3”), és hordozófogantyúkkal ellátva. A szívócsonk kapcsát úgy kell felszerelni, hogy a körömmel rendelkező kapcsok alkalmazása esetén a körmök állása minden, a verseny során felhasznált kismotorfecskendőnél azonosan a kapocs legmagasabb pontján legyen, vagy maximálisan 30 fokkal balra elfordítva. • 4 db, egyenként 1,6 m hosszú, mindkét oldalt a kapocstól 50 cm-re jelzéssel ellátott „A” jelű szívótömlő • 2 db, egyenként 20 m hosszú, duplán tekert „B” nyomótömlő, tömlöhordhevederrel • 6 db, 15 m hosszú , duplán tekert „C” nyomótömlő, tömlöhordhevederrel • 2 db, nem elzárható „C” jelű sugárcső, • 1 db osztó (BCC, vagy BCBC) csavarorsós nyitással • 1 db szűrőkosár lábszeleppel, külön rögzítési lehetőséggel a szívótömlő kötél és a szelepkötél számára • 1 db szívótömlő kötél, max. 8 mm átmérőjű, 15 m hosszú, kötélzsákban • 1 db szelepkötél, max. 8 mm átmérőjű, 15 m hosszú, kötélzsákban • 3 db egyetemes kapocspárkulcs, ami passzol a szívótömlő kapcsaihoz • 1 zsák a tömlőfolt bilincsek számára • 2 db tömlőtartó • 1 db piros léc a vízvételi hely megjelöléséhez, ami legalább 3 m hosszú, és 10 cm széles További feltételek: • a kismotorfecskendő nyitószelepének 7 körülcsavarás után, az osztó nyitószelepének 4 körülcsavarás után teljesen nyitott állapotban kell lennie, • mind a nyomó-, mind a szívótömlők kapcsainak STORZ kapocsnak kell lenni. 2.6. A váltófutás felszerelései Futópályánként a következő eszközök szükségesek: • 1 db, „C” jelű sugárcső, nem elzárható • 2 db gerenda, 6 m hosszú, futófelülete 20 cm széles, felső része a földtől 60 cm magasan legyen • 1 db palánk, 1,5 m magas, hosszúsága keresztben a teljes futópályát érje át • kúszócső, ami egy 8 m (± 0,1 m) hosszú sima belsejű alagútból áll. Az alagút átmérője legalább 70 cm legyen, de maximum 80 cm. Az alagút azon felét, ahol a versenyző belép, az esetleges sérülések elkerülése végett ki kell párnázni. Az alagút belső legmélyebb pontja minimum 15 cm-re, de maximum 20 cm-re legyen a talajtól. 2.7. Ruházat és személyes felszerelések A versenyzők a szervezetükre jellemző - csapaton belül egységes —– tűzoltó öltözetben indulhatnak: • gyakorló (overall) • sisak • tűzoltó mászóöv, vagy 5 cm széles öv (legalább 80 mm-es karabinerrel)
48
•
csizma, bakancs magasított szárú, bokát takaró bőrcipő, vagy edzőcipő megengedett. egységesen, lehetőleg sötét színű. Vászoncipő, szöges, vagy stoplis futócipő, fémtalpú cipő, vagy sima- talpú (fröccsöntött talpú) cipő viselése nem megengedett. • A mászóövön (bőrövön) bontóbaltát, tömlőkötelet, egyéb eszközt nem kell viselni. • A váltófutásnál a 8. pályaszakaszon tenyér-, könyök-, térdvédő használható. A versenyszámokat a raj minden tagjának a belépéskor viselt öltözetben kell végrehajtani. 3. A Versenybírók A Versenybírókat az MTSZ Versenybizottsága jelöli ki illetve kéri fel. Versenyvezetőknek, vezető Bíróknak csak olyan Bírók jelölhetők, akik az MTSZ által szervezett Bírói képzéseken részt vettek és Bírói igazolvánnyal rendelkeznek. A Bíróknak a munkájuk során az előzőleg meghatározott egyenruhát és sapkát kell viselniük. A Versenybíró az adott versenyen nem lehet versenycsapat tagja. 3.1. A versenyvezetés / irányítás/ A verseny vezető A versenyvezető feladatai: • a versenypályák kialakítása, ellenőrzése, • a versenyfelszerelések ellenőrzése, tartalék képzése • a Bírói és értékelő bizottságok kialakítása, értékelés elvégzése • a legfontosabb szabályok közlése 3.2. Az oltási gyakorlat bírái A Bírók száma a versenypályák számához igazodik. A következő Bíróknak kell versenypályánként dolgozniuk: Főbíró (FB) Bíró 1 (B1) Bíró 2 (B2) Bíró 3 (B3) A Főbírónak és a Bíró 2-nek bevizsgált, digitális stopperórákkal kell rendelkezni. A Bírókat a Versenyvezető osztja be a versenypályák mellé. Minden beosztott Bírónak a saját pályája mellett, a verseny kezdete előtt ellenőriznie kell a felhasználandó versenyfelszereléseket. Az ellenőrzés után a verseny kezdetéig a versenypályára sem a Versenyvezető, sem a pályára beosztott Bírók, sem az adott pályán versenyző csapat tagjai nem léphetnek. 3.3. A váltófutás bírái A Bírók száma a versenypályák számához igazodik. Egy versenypálya esetén a következő Bíróknak kell jelen lenni: • a váltófutás Főbírója • az indító Versenypályánként • 2 Bíró a kézi időméréshez • 7 Bíró a váltási zónáknál • 3 Bíró az akadályoknál Szükség esetén a gerenda szabályos leküzdését a 2. váltást (nőknél a 3. váltást is) ellenőrző, a palánk szabályos leküzdését a 6. váltást ellenőrző, a kúszócső szabályos leküzdését a 7. váltást ellenőrző Bíró is ellenőrizheti.
49
3.4. A értékelő bizottságok bírái 3.4.1. Az „A” értékelő bizottság Az „A” értékelő bizottságot közvetlenül a versenypálya mellett kell elhelyezni. Tagjai a következők: az „A” értékelő bizottság vezetője 2 Bíró a ruházat, a személyes felszerelések és az életkor ellenőrzéséhez 1 Bíró a bevonuláshoz és felsorakoztatáshoz Az „A” értékelő bizottság tagjainak feladata: a versenyen való részvétel előírásainak ellenőrzése a nevezési lap ellenőrzése, különös tekintettel a nevek, a születési dátumok, illetve az értékelési csoportok és osztályok helyességére. - a versenyzők ruházatának és a személyes felszereléseinek ellenőrzése 3.4.2. A „B” értékelő bizottság A „B” értékelő bizottságot a versenypálya közelében kell elhelyezni. Tagjai a következők: - a „B” értékelő bizottság vezetője - 1 Bíró az eredmények ellenőrzéséhez - 1 Bíró a számítógépes értékelés elvégzéséhez, az oklevelek kitöltéséhez A „B” értékelő bizottság tagjainak feladata: - a lejegyzett eredmények ellenőrzése - az elért pontszámok összegének számítása - az elért helyezés megállapítása - a Versenyvezető segítése a díjkiosztás előkészületeiben, oklevelek írásában, elismerések megszerzésében Az „A” és „B” versenybizottság tagjai szükség esetén mindkét bizottság munkájában részt vehetnek. 3.5. A Tartalékbírók A Vezetőbíró megfelelő számú Tartalékbírót jelölhet ki. A Tartalékbíróknak ugyanazzal a képzettséggel kell rendelkezniük, mint a Bíróknak. A Bírók váltásáról, a Tartalékbírók beállításáról a Vezetőbíró dönt. Az oltási gyakorlatnál, ha a Főbíró, vagy a Bíró 1, vagy a Bíró 2, vagy a Bíró 3 megyéje csapata versenyez, akkor azt a Bírót Tartalékbíróval kell helyettesíteni. Váltófutás esetén a futópályák azonos beosztású Bírói cseréljenek. 3.6. A verseny alatti rendért felelős személyek A verseny alatti rendért a Versenyvezető alá rendelt technikai csoport vezetője a felelős. 3.7. A Bírók és a rendért felelős személyek karszalagjai A Bírók és a rendért felelős személyek karszalagot is viselhetnek. A karszalagok a következőképpen nézzenek ki:
50
Megnevezés
Karszalag Fehér karszalag három piros csíkkal
Versenyvezető
Versenyvezető helyettes
Fehér karszalag kettő piros csíkkal
Főbírók és az értékelő bizottságok vezetői
Zöld karszalag kettő sárga csíkkal
Az oltási gyakorlat, a váltófutás, az értékelő bizottságok Bírói
Zöld karszalag
Rendért felelős személyek, segítők
Más egyéb színű karszalag
4. A versenyterület 4.1. Az oltási gyakorlat pályája Az oltási gyakorlat végrehajtásához egy egyenletes, füves terület szükséges, melynek minimális mérete 70 x 10 méter. Minden versenypályán található egy teljes versenyfelszerelés. A versenypálya hoszszának megállapítása a vízvételi hely jelétől kezdődik. A kismotorfecskendőt innen mérve 3 szívótömlő hosszra (4,8 m) kell elhelyezni. A kismotorfecskendő jobb oldali nyomócsonkjától a szerelés irányában mérve 36,0 méterre egy jól látható jelzést (vonalat) kell elhelyezni a pálya teljes szélességében. A versenypályák száma a résztvevő csapatok számától függ. A versenypályák mellett elegendő nagyságú területet kell biztosítani a csapatok felvonulásához. 4.2. A futópálya a váltófutáshoz A váltófutáshoz a futópályáknak egyenes felületűnek kell lenniük, salak, vagy műanyag (rekortán) is lehet. Minimálisan két futópályának kell lennie egymás mellett, hogy egyszerre két raj versenyezhessen. A futópályának legalább 1,0 méter szélesnek kell lennie, az egymás mellett lévő futópályákat folyamatos, jól látható vonallal kell elválasztani. A teljes futótáv 400 méter, ami 8 azonos, 50 méteres részre van felosztva. 5 méterrel az osztások előtt és után egy jól látható vonalat kell húzni a pálya hosszára merőlegesen. Ez lesz a váltózóna. A kanyarokat a részekre osztás során lehetőség szerint figyelembe kell venni. A kanyarban a szakasz hosszát a futópálya belső szélétől 20 cm-re kell mérni. A gerendát a futópálya 3. osztásában, a palánkot a 7. osztásában, a kúszócsövet a 8. osztásban kell elhelyezni. Női versenyzők esetén a palánkot a 4. osztásban elhelyezett gerendával kell helyettesíteni.
5. Edzés Minden csapat megkapja a lehetőséget arra, hogy a verseny előtt a versenypályán, a versenyen alkalmazott versenyfelszerelésekkel gyakoroljon. A pontos időpontokat az edzéstervezetben fel kell tüntetni. Az oltási gyakorlatra minimum 20 percet, a váltófutáshoz legalább 10 percet kell biztosítani. 51
5.1. Bejelentkezés (regisztráció) az „A” jelű értékelő-bizottságnál. A versenyrajoknak a versenytervezetben előírt időben meg kell jelenniük az „A” jelű értékelőbizottság előtt. A bizottság felhívására átadják a bizottságnak ellenőrzésre a részvételi listát. Azoknak a csapatoknak, akik a „B” osztályban akarnak indulni, a csapattagok életkorát hatósági igazolványokkal kell igazolni a bizottság előtt. Egy Bíró ekkor ellenőrzi a ruházatot és a személyes felszereléseket. A versenyzőknek ekkor már viselniük kell a taktikai jelzéseket a mellükön és a hátukon. A részvételi lista ellenőrzése után a rajparancsnok megkapja az Értékelő lapot. Ezután a csapat alakzatba rendeződik és felhívásra a szerelési versenypályához menetel a felvezető Bíró iránymutatása szerint.
6. Az oltási gyakorlat 6.1. A versenyraj felállása, a versenyfelszerelések elhelyezése A versenyzésre szólított tűzoltó raj a rajparancsnok vezetésével zárt alakzatban érkezik a versenypályához. Odaérve a rajparancsnok átadja a B3 Bírónak az Értékelő lapot. Ezután a csapat a B3 Bíró felügyelete mellett előkészíti a felszeléseket a versenyre. (1. kép) A következő előírásokat kell a szerelés során betartani: A szűrőkosarat úgy kell letenni, hogy a kismotorfecskendő szívócsonkja és a szűrőkosár kapcsa között a távolság 50 és 100 cm között legyen. A szívótömlő kötélnek és a szelepkötélnek a szűrőkosár bal oldalán kell lennie, és a támadási irányba kell néznie. Nem lehetnek sem felállítva, sem egymáson. Két kapocspárkulcsnak a szűrőkosár jobb oldalán kell feküdnie, és szintén nem lehetnek egymáson. A harmadik kapocspárkulcs a kismotorfecskendő szívócsonk alatt fekszik. A szívótömlőket úgy kell letenni, hogy a kismotorfecskendő mindkét oldalán annak hossztengelyével párhuzamosan két-két szívótömlő legyen. A vízvételi hely felé mutató kapcsokat a kismotorfecskendő szívócsonkjával egyvonalban kell elhelyezni. A belül lévő szívótömlők belső oldalának a kismotorfecskendőtől mért távolsága 50 és 100 cm között legyen (belméret).A belül és kívül lévö szívótömlők között lévő távolság 30 és 50 cm között legyen (belméret).Az összes nyomótömlőt úgy kell letenni, hogy a tömlők közötti távolság ne haladja meg a tömlő vastagságát, és szimmetrikusak legyenek a kismotorfecskendő hossztengelyére (1. kép). A két B nyomótömlőt a kismotorfecskendő elé, annak hossztengelyével párhozamosan kell elhelyezni úgy, hogy a két B tömlő a kismotorfecskendő közepén, attól két lépés távolságra legyen. A nem középre való elhelyezés addig tolerálható, amíg valamelyik B tömlő nem esik kívül a kismotorfecskendő szélességén. A maradék felszerelést térarányosan úgy kell elhelyezni, ahogy az az 1. képen látszik.
1. számú kép 52
A B3 Bíró ezalatt ellenőrzi, hogy a nyomótömlők helyesen vannak-e feltekerve, az eszközök előírásnak megfelelően vannak-e elhelyezve, a szeleporsók be vannak-e zárva, illetve, hogy az eszközökön és a versenypályán nincs-e valamilyen nem megengedett jelzés. A nyomótömlő akkor van szabályosan feltekerve, ha a tekerés dupla, a kapcsok előre mutatnak, egyik tömlő sincs visszahajtva. Ha mindent rendben talál, kiadja a rajparancsnoknak a következő parancsot: „ Felszereléstől! ”. Erre a rajparancsnok kiadja a parancsot a csapatának: „ Felszereléstől!”. A csapat feláll két sorban az 1. kép szerint. Ebben a felállásban megvárják a Főbíró érkezését. A csapat kétsoros vonalba állásánál arra kell figyelni, hogy az tényleg párhuzamos vonal legyen, és ne egy V alak! A versenyfelszereléseket ezután a versenyzők a B3 Bíró engedélye nélkül már nem érinthetik meg. A főbíró megérkezésétől kezdve a versenyfeladat befejezéséig és a Főbíró ellenőrzése alatt nem szabad beszélni, különben a „Beszéd a munkavégzés közben” hibáért büntetőpontokat kapja a versenyraj. 6.2. Jelentés a Főbírónak Amint a Bírók a versenyraj elé lépnek, a rajparancsnok az 1.5.szerint jelent a Főbírónak: „ versenyraj a versenyen megjelent!”, majd a Főbíró parancsára visszalép a rajához. Amíg a raj nem áll az előírásoknak megfelelően, a Főbíró nem engedélyezi a kezdést. 6.3. Az oltási gyakorlat kezdése A Főbíró megkérdezi a rajparancsnokot, hogy rendben vannak-e a versenyfelszerelések. Ha minden rendben van, akkor a Főbíró kiadja a „Kezdeni!” parancsot. Ezzel egyidejűleg a főbíró és a Bíró 2 előkészíti a stopperórát.(jól láthatóan felemeli) A rajparancsnok előrelép négy lépést, balra hátraarccal a raj felé fordul és kiadja a parancsot (a parancskiadás történhet a raj anyanyelvén, de tartalmilag azonosnak kell lennie az előírttal): „Kismotorfecskendőt szerelj, vízvétel a patakról, osztó a második B tömlő végén, mindkét sugár Előre —– (síp)”. Amint a raj valamelyik tagja elindul (korai rajt esetén is), a Föbíró és a Bíró 2 elindítja a stopperórát, miközben leengedi a kezét. Ezzel elkezdődik az oltási gyakorlat időmérése. A versenyvezetőség előírhatja, hogy az egy futamban induló rajok, párhuzamosan egyszerre végezzék az oltási gyakorlatot. Ebben az esetben a támadási parancsot a versenyvezetés egy tagja adja ki hangosbeszélőn keresztül. Ajánlott valamilyen hanghordozó alkalmazása. A parancs végén a kezdést ekkor is sípszó jelzi. A kezdésig a rajok nyugodtan állnak. Az idő előtti kezdés „korai rajt”, függetlenül attól, hogy egy, vagy több versenyző követte-e el a hibát. A korai kezdés azt jelenti, hogy a csapat valamelyik tagja a sípszó előtt megtesz egy lépést. A gépkezelő ezek után kiadja a „Szívótömlőt szerelj” parancsot, és a kismotorfecskendő szívócsonkjához lép. A támadócsoport megkezdi az alapvezeték kifektetését. A víz- és a tömlőcsoport a szívótömlőkhöz fut. A vízcsoport beosztottjának legalább egy lábbal a két szívótömlő meghosszabbított vonala közé kell lépni a szívótömlő felvétele előtt. A rajparancsnok és a hírvivő az osztó felállítási helyéhez megy. Nem minősül hibának, ha ők lassan előre mennek, esetleg közben megállnak. Amenynyiben a rajparancsnok, vagy a hírvivő a kismotorfecskendő térségében megállnak és figyelik a szívótömlő összekapcsolását, úgy ezt „hibás munkavégzés”-ként kell értékelni. A hiba csak egyszer ítélhető meg, függetlenül attól, hogy azt a rajparancsnok és a hírvivő is elkövette. A szerelés időtartama alatt a raj egyetlenegy tagjának sem szabad teljes testrészével átlépni a vízvételi helyet jelölő lécet, illetve annak képzeletbeli meghosszabbítását. Ha ez mégis megtörténik, akkor a raj „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Az viszont nem számít hibának, ha a versenyző lába a lécen, és a másik a léc mögött (pályán) a földön van. Hiba esetén a kéznek, vagy a lábnak viszont teljesen a léc mögött földön kell lennie (pályán kívül a léc mögött)! Ugyanígy egyetlenegy versenyfelszerelés sem érhet a földhöz a léc mögött (pályán kívül a léc mögött), kivéve az összeszerelt szívóvezetéket! A léc megérintése nem hiba! 6.4. A szívóoldal szerelés
6.4.1. A szívótömlők fektetése A gépkezelő magához veszi a két kötélzsákot, a szűrőkosár mellett lévő két kapocskulcsot és a szűrőkosarat, és arra a helyre megy, ahol a szűrőkosár és a szívóvezeték össze lesz kapcsolva. A gépke53
zelőnek a felvett eszközöket egyszerre kell a megadott helyre vinnie, különben a raj „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ha az átvétel során a szűrőkosár leesik a földre, akkor szintén a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja a raj. Ha más eszköz (szívótömlő kapcsot kivéve) esik a földre, az nem számít hibának. A gépkezelő a két kötélzsákot, a kapocskulcsokat és a szűrőkosarat leteheti a földre, vagy átadhatja azt a szerelést végzőknek. A szűrőkosarat viszont mindenképpen át kell adnia, különben a raj „hibás munkavégzés” hibapontot kapja (7.4.2 pont). A vízcsoport felveszi a kismotorfecskendő jobb oldalán (támadási irányban nézve) lévő két szívótömlőt. A vízcsoport vezetője a vízvételi helyhez közelebbi, a vízcsoport beosztott a tűzfészekhez közelebbi kapcsát fogja meg a szívótömlőnek. A vízcsoport beosztott eldöntheti, hogy a szívótömlők között, vagy azok mellett fut el. A szívótömlők felvételénél mindketten a vízvételi hely felé fordulva és a tömlők között állnak. A szívótömlőket ferdén jobbra viszik, aminek folyamán a vízcsoport vezetője halad elöl. Egy tömlőt (mindegy, hogy melyiket) letesznek az elé a szívótömlő elé, amelyik a kismotorfecskendő jobb oldalán (a vízvételi hely felé nézve) kívül van. Ezután a másik szívótömlőt az éppen előtte lefektetett elé teszik (2. kép)
2. kép A szívótömlők kifektetése (víz- tömlőcsoport) A tömlőcsoport beosztott megfogja a kismotorfecskendő mellett a támadási irányban balra lévő tömlő első kapcsát, a tömlőcsoport vezető pedig ugyanezen tömlő hátsó kapcsát. Ezt leteszik a baloldalt fekve maradt külső tömlő elé (2. kép). Ha a szívótömlőket a versenyzők más formában más módon viszik, más formában és sorrendben fektetik le, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A tömlőket a kivitel és a fektetés során nem szabad leejteni, különben a raj a „kapcsolóelem leejtése” hibapontot kapja. 6.4.2.
A szívótömlők összekapcsolása
Ha minden szívótömlő ki lett fektetve, a tömlőcsoport vezetője és a tömlőcsoport beosztott ahhoz a tömlőhöz megy, amelyik a legközelebb van a vízvételi helyhez. Mindketten terpeszállásban beállnak a szívótömlők fölé, arccal a vízvételi hely felé, miközben a tömlőcsoport vezetője áll közelebb a vízvételi helyhez. Ezután felemelik a szívótömlőt.
3. kép Felállás a szűrőkosár kapcsolá-
sához
Ez alatt a vízcsoport vezetője átveszi a gépkezelőtől a szűrőkosarat (odadobás esetén „hibás munkavégzés”), és szembeáll a tömlőcsoport vezetőjével. A vízcsoport vezetője a szűrőkosarat, a tömlőcsoport vezetője pedig a szívótömlőt tartja olyan magasságban, hogy a két kapocs közel vízszintesen egymáshoz közelíthető és összekapcsolható legyen. A vízcsoport beosztott eközben elveszi a gépkezelőtől a két kötélzsákot (a gépkezelő ezt le is ejtheti, vagy lerakhatja) és azt kinyitva, kézre állóan lerakja. A gépkezelő ellenőrizheti, hogy helyesen lettek-e lerakva a kötélzsákok. 54
Ha nem a vízcsoport beosztott, vagy a gépkezelő rakja le a kötélzsákokat, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A vízcsoport vezetője és a tömlőcsoport vezetője kézzel összekapcsolják a szűrőkosarat. Ezután a gépkezelő átad a vízcsoport vezetőjének és a tömlőcsoport vezetőjének egy-egy kapocskulcsot. A gépkezelő eldöntheti, hogy melyik oldalról teszi ezt meg (4.kép).
4. kép A vízcsoport vezetője és a tömlőcsoport vezetője a kapocskulcsokkal megszorítják a kapcsokat, és maguknál tartják a kapocskulcsokat. Erre a vizes- és a tömlőcsoport lerakja a szűrőkosárral szerelt szívótömlőt. A szívóvezetéket nem szabad elejteni, különben a raj a „kapcsolóelem leejtéséért” hibapontot kapja. A tömlőcsoport a bal lábán hátraarcot végez, és megáll az összekapcsolt szívótömlő jobb oldalán (támadási irányban), majd elindulnak a szívóvezeték jobb oldalán a következő szívótömlő irányába. Ott ismét egy fordulást végeznek a bal lábukon és terpeszállásban a tömlő fölé érkeznek, a kapcsoknál (5. és 6. kép)
5. 6. kép Ezzel egy időben a vízcsoport vezetője egy lépést tesz jobbra, így ő is a szívóvezeték jobb oldalára kerül. A vízcsoport vezetője a szívóvezeték jobb oldalán a következő kapcsolási helyhez megy, a vízcsoport beosztott a már összekapcsolt szívóvezetékekhez megy. Ezután balra lépnek egy lépést, és ők is terpeszállásban a szívóvezeték fölé állnak. Ha valamelyik versenyző, vagy versenyzők nem a meghatározott sorrendben lépnek tömlőtől tömlőig, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja, attól függetlenül, hogy milyen gyakran, vagy hány versenyző követi el a hibát. Megengedett, hogy a vízcsoport beosztott a második kapocspár kapcsolásakor a szívótömlőt hátulról, a kosár felől érkezve emelje fel. Neki nem kell a szí55
vóvezeték jobb oldaláról a tömlők fölé érkeznie. Mindkét csapat felemeli a szívótömlőt, és ugyanúgy járnak el, mint a szűrőkosár kapcsolásánál (7. kép).
7. kép A szívótömlők kapcsolásakor a csapattagoknak a tömlő fölött kell állniuk. Az nem számít hibának, ha a tömlőcsoport beosztott a tömlő felemelésénél egy kicsit hátrább áll, mint a kapcsolandó tömlő. Viszont a következő kapcsolandó tömlőt, ami még a földön fekszik, nem szabad kézzel megérintenie, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ebből következően az is hiba, ha a még fekvő tömlő kapcsát megigazítja, beállítja. Nem hiba viszont, ha a már felemelt tömlő kapcsát a jobb, vagy a bal kezével a kapcsolás alatt megigazítja. Ha viszont a még a földön fekvő tömlőt egyszer, vagy annál többször maga felé húzza, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja, de csak egyszeri alkalommal. A kapcsolás során az összekapcsolandó tömlők kapcsai nem érhetnek a földhöz, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Viszont ezt a hibát csak egyszer lehet felróni a csapatnak, attól függetlenül, hogy a hibát hányszor követték el. Az nem számít hibának, ha a vízcsoport vezetője és a tömlőcsoport vezetője már a kapcsolás előtt felteszi a kapocskulcsot a kapocsra. A többi tömlő kapcsolása értelemszerűen az előzőekben leírtak szerint történik, de most már a vízcsoport beosztottnak is a szívóvezeték jobb oldalára kell lépnie a kapcsolást követően. Ahhoz hogy a közös munkát a tömlő- és vízcsoport között elősegítsük, a gépkezelőnek megengedett, hogy a kapcsolandó, vagy a már kapcsolt tömlők felemelésekor, illetve lerakásakor „fel” és a „le” parancsszavakat, vagy az országra jellemző, ehhez köthető parancsszavakat adja. A gépkezelő eldöntheti, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, és azt is, hogy mikor. A szívótömlők kapcsolásakor, és a szívótömlő kismotorfecskendőhöz kapcsolásakor ügyelni kell arra, hogy a kapocskulcs helyesen illeszkedjen a kapcsokra, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ha minden szívótömlő kapcsolása megtörtént, a vízcsoport vezetője átadja a kapocskulcsát a tömlőcsoport beosztottnak. A kapocskulcsot nem szabad dobni, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Az átadás a szívóvezeték lefektetése után is történhet. A tömlőcsoport vezetője megtartja a nála lévő kapocskulcsot. Ha a tömlőcsoport vezetője, vagy a tömlőcsoport beosztott a kismotorfecskendő közelében lerakja a kapocskulcsát, és nem viszi magával a szerelés utáni felálláshoz, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ha viszont szerelés közben elvesztik, vagy valahol fekve marad, a raj az „elvesztett, vagy elhagyott felszerelés” hibapontot kapja. 6.4.3. A kötelek felszerelése A gépkezelő kiadja a „köteleket felhelyezni” parancsot. A tömlőcsoport vezető a szűrőkosárhoz megy és felveszi a szelepkötelet tartalmazó kötélzsákot. A vízcsoport beosztott a szívóvezeték bal oldalára megy és a második szívótömlőt a közepénél kissé megemeli. A gépkezelő a negyedik szívótömlőhöz megy, és azt a kapocsnál kissé megemeli (8. kép)
56
8.kép A vízcsoport vezető magához veszi a tömlőkötelet tartalmazó kötélzsákot, és a karabinert beakasztja a szűrőkosáron erre a célra szolgáló gyűrűbe. Ha a szelepkötél számára kialakított gyűrűbe akasztja, akkor a raj a „hatástalanul kifektetett szívótömlő kötél” hibapontot kapja. Ezután a szívóvezeték jobb oldalán állva, jobb oldalon haladva minden kapcsolóelemnél a szívóvezetéket megköti úgy, hogy a vízoldalon lévő szívóvezeték egy lágy hullámot írjon le. A kapcsolóelemeknél a kötés nem lehet a kapocspárok felső részén (9. kép).
9. kép Az sem megengedett, hogy több mint 50 cm-rel a kapocspárok előtt legyen. Ha a szívóvezeték kötözése nem az előzőekben leírtak alapján történik, akkor a raj a „hatástalanul kifektetett szívótömlő kötél” hibapontot kapja. Ezért a hibáért csak egyszer szabható ki hibapont, attól függetlenül, hogy a csapattagok hányszor követik el. Eközben a tömlőcsoport vezetője beakasztja a szelepkötelet a lábszelep melletti gyűrűbe. Ha nem ide akasztja, akkor a raj a „hibásan, vagy hatástalanul kifektetett szelepkötél” hibapontot kapja. Ekkor megengedett neki, illetve a vízcsoport vezetőjének is a tömlőkötél szűrőkosárra való kapcsolásakor, hogy felemelje a szűrőkosarat. A vízcsoportvezetőnek megengedett, hogy eközben egy rövid időre letegye a kapocskulcsot. Ha a szívótömlőkötelet a szelepgyűrűbe akasztják és a szelepkötelet a szűrőkosár rögzítő gyűrűjébe, akkor mindkét hibáért büntetni kell. 6.4.4. A szívóvezeték vízvételi helyhez vitele Miután a vízcsoport vezetője a harmadik és negyedik szívótömlő összekapcsolásánál a kötelet megkötötte, a gépkezelő a „szívótömlőt a vízbe” parancsot adja ki. Ha a parancsot előbb adja ki, mint ahogy a vízcsoport vezetője a harmadik és negyedik szívótömlő összekapcsolásánál a kötelet megkötötte, a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ha a csapat a parancs előtt a szívóvezetéket a vízvételi hely irányába mozgatja, viszi, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A gép57
kezelő a negyedik tömlő utolsó kapcsánál marad. A vízcsoport beosztott a második és harmadik tömlő közötti kapcsot, a tömlőcsoport beosztott az első és a második tömlő közötti kapcsot fogja meg. Az nem hiba, ha a vízcsoport beosztott és a tömlőcsoport beosztott a kapcsokat a vízcsoport vezetője utolsó kötözése, és a gépkezelő „szívótömlőt a vízhez” parancsa előtt fogja meg. A vízcsoport vezetője megfogja a szívókosarat. Ekkor a gépkezelő, a vízcsoport beosztott és a tömlőcsoport a kész szívóvezetéket a kismotorfecskendő szívócsonkjához, és a vízvételi helyhez (piros léc) viszi (10. kép).
10. kép A vízcsoport beosztott és a tömlőcsoport leteszi a szívóvezetéket. A tömlőcsoport vezető a szívóvezeték végét a piros léc túloldalán teszi le, úgy, hogy a szűrőkosár teljes egészében a piros léc túlsó oldalára essen, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A lerakás előtt a szelepkötélnek rögzítettnek kell lenni, illetve a szelepkötél zsákja nem lehet a piros léc mögött a földön, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja (11. kép).
11. kép A gépkezelő terpeszállásban a szívóvezeték fölé áll, amit neki nem kell letenni. A vízcsoport beosztott terpeszállásban a gépkezelő mögé áll a szívóvezeték fölé. Mindketten kissé megemelik a szívóvezetéket. A gépkezelő a kismotorfecskendő szívócsonkja alatt fekvő kapocskulccsal a szívóvezetéket a kismotorfecskendő szívócsonkjához kapcsolja. Ezelőtt a kapocskulcs nem emelhető fel! A kulcs a rögzítéshez oldalról, alulról, vagy felülről egyaránt használható. Ezalatt a vízcsoport vezetője a szívótömlő kötelet a kismotorfecskendő jobb első oldali hordkeretére rögzíti. A szívótömlő kötelet a felkapcsolt B tömlő alatt át kell vezetni, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A Bíróknak megengedett, hogy a hordkereten a rögzítő csomó hatékonyságát ellenőrizze úgy, hogy a szívóvezetéket a vízvételi hely felé meghúzza. Ha a csomó kibomlik, akkor a raj a „hatástalanul kifektetett szívótömlőkötél” hibapontot kapja. Ha a Bíró a szívóvezeték kötésének csomóit is ellenőrizni akarja, akkor ezt csak az előző vizsgálat után teheti meg. A tömlőcsoport vezető a kismotorfecskendő bal oldalán, pontosan a szívócsonk és a motor végének környezetében, leteszi a kötélzsákot, amib8l a szelepkötelet kihúzta. A szelepkötelet nem szabad „kidobni”, különben a raj a „hatástalanul kifektetett szelepkötél” hibapontot kapja. A hibát csak egyszer lehet érvényesíteni, attól függetlenül, hogy mennyi hibát követ el a csapat a szelepkötél f e l s z e r e lé s é né l. Mi u tá n a gé p ke z e l ő a s z í v ó ve z e té ke t a kismotorfecskendőre felkapcsolta és a kapocskulccsal felerősítette, jelzi, hogy „szívó kész”. Ekkor a szívótömlő kötélnek nem kell megkötve lennie a hordkeretén és a szelepkötelet sem kell kifektetni. Nem kell értékelni azt sem, hogy a szűrőkosár a vízben van-e. A „Szívó kész” vezényszó előtt egyik versenyző sem —– kivéve a vízcsoport vezetőjét, amikor a tömlőkötelet a kismotorfecskendő hordkeretére rögzíti —– közelítheti meg a kismotorfecskendő környékét, hogy a további feladatait intézze, különben a raj az „elfutás szí58
vó kész előtt” hibapontot kapja. A gépkezel8 a „szívó kész” vezényszó után a kapocskulcsot magánál tarthatja, vagy le is helyezheti. A „szívó kész” vezényszó után a gépkezelő a kapcsot még meghúzhatja, de újabb fogást nem tehet, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ekkor a szívóvezetéknek úgy kell feküdnie, hogy a tömlőkötél feszes legyen. Ha ez nem így van, akkor a Bíróknak értékeléskor megengedett, hogy a szívóvezetéket a vízvételi hely irányába húzza. A húzás iránya a kismotorfecskendő szívócsonkját és a szűrőkosarat összekötő képzeletbeli vonalon történhet. Ha a meghúzás után a kötél megfeszül, nem adható hibapont, viszont, ha ekkor sem feszül meg, akkor a raj a „hatástalanul kifektetett szívó tömlőkötélért” hibapontot kapja. Ha a meghúzás közben kioldódik valamelyik kapocspár, azt nem szabad hibának tekinteni, illetve már nem szabad azt sem értékelni, hogy a kötél feszes-e, vagy sem. 6.4.5. Az utánkapcsolás Ha a „szívó kész” vezényszó előtt valamelyik kapocspár szétnyílik, a gépkezelő joga eldönteni, hogy a „vissza” vezényszóval a vízcsoport és a tömlőcsoport tagjaival a hibát kijavíttatja, vagy hagyja, hogy a szerelés tovább folytatódjon. A tömlőcsoport és a vízcsoport tagjai a hibát vezényszó nélkül is kijavíthatják. Az utánkapcsolás ugyanazokkal a versenyzőkkel, ugyanabban a formában és sorrendben történik, mint az első kapcsolás. Ha ez nem így történik, akkor a raj a „nyitott kapocspár” hibapontot kapja. A „szívó kész” vezényszó elhangzása után minden utánkapcsolásért a raj a „nyitott kapocspár” hibapontot kapja. 6.5. Az alapvezeték kifektetése A támadási parancs elhangzása után a támadócsoport vezető és a támadócsoport beosztott felvesz 1-1 B tömlőt. A támadócsoport beosztott kinyitja a B tömlője tömlőhevederét és a tömlő egyik kapcsát a kismotorfecskendő jobb oldali nyomócsonkjára kapcsolja. A támadócsoport vezető megfogja a kifektetendő B tömlő szabad kapcsát és azt a támadási irányba kifekteti.
12.kép A támadócsoport beosztott eközben ügyel arra, hogy a kismotorfecskendőnél ne keletkezzen éles törés a tömlőben. (12. kép) Éles törés akkor keletkezik a tömlőben a kismotorfecskendőnél, ha a tömlő nem a kismotor hosszában éri el a földet. A B tömlőben a kismotorfecskendőnél keletkezett törésért a raj a „rosszul kifektetett nyomótömlő” hibapontot kapja. Ha a támadócsoport beosztott a kifektetett tömlőt a törés megszüntetése miatt visszahúzza, akkor a raj a „húzva kifektetett nyomótömlő ” hibapontot kapja. Ha a tömlőt a versenycsapat más tagja – nem a támadócsapat beosztott húzza vissza, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Amint a támadócsoport beosztott a B tömlőt a kismotorfecskendőre felkapcsolta, a támadócsoport vezető után mehet. Amint a támadócsoport vezető az első B tömlőt kifektette, kinyitja a második tömlő hevederét. A támadócsoport beosztott megfogja az egyik végét a támadócsoport vezető által kinyitott B tömlőnek, és azt keresztülhúzza a 36 méterre lévő jelzésen. Ha a alapvezetéket nem húzzák át a jelzésen – a B tömlő kapcsának teljes egészében a jelzés túloldalán a támadási irányban kell lennie -, akkor a raj a „rosszul kifektetett nyomótömlő” hibapontot kapja. Eközben a támadócsoport vezető összekapcsolja a második B tömlőt a már kifektetett B tömlővel. A kapcsolás már a támadócsoport beosztott megérkezése előtt megtörténhet (támadócsoport vezető). Tömlőfektetésnél sem a támadócsoport vezetőnek sem a támadócsoport beosztottnak nem muszáj a tömlő fölött állnia. A nyomótömlőket nem muszáj kihúzni, lehetséges azok gurítása is. Az alapvezeték kifektetése során egy kapocs sem eshet le a földre, különben a raj a „kapcsoló elem leejtése” hibapontot kapja. A kifektetett nyomótömlőkben nem 59
lehet csavarodás, különben a raj a „rosszul kifektetett nyomótömlő” hibapontot kapja. Csavarodásnak azt nevezzük, amikor a nyomótömlő hosszirányban több mint 3600-kal el van fordulva. 6.6. Az első sugár szerelése Az alapvezeték kifektetése után a támadócsoport vezető felveszi: • az osztót, • egy C tömlőt, • egy C sugárcsövet, • egy tömlőtartót, A támadócsoport beosztott pedig: • két C tömlőt. Mindketten az alapvezeték szabad oldalához mennek és ott a támadócsoport vezető leteszi az osztót. Ha szerelés közben leesik az osztó, vagy a sugárcső, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A támadócsoport beosztott letesz egy C tömlőt tartaléknak az osztó jobb oldalára. Ha a tartaléktömlőt úgy dobja le, akkor a raj a „kapcsoló elem leejtése” hibapontot kapja. Lényegtelen, hogy a feltekert C tömlő fekszik-e, vagy áll és a kapcsok milyen irányba mutatnak. A tartaléktömlők nem lehetnek az osztó támadási irányába lévő jobb oldalától több mint két méternél nagyobb távolságra, és nem lehetnek a két sugár tömlői közötti részen sem, különben a raj a „rosszul lehelyezett tartaléktömlőért” hibapontot kapja. A tartaléktömlők lerakása akkor is rossz, ha csak egy apró részük is az alapvezetékhez, vagy az oltóvezetékhez ér. A tömlő hordheveder kivétel ez alól. A támadócsoport beosztott ezek után kinyitja a másik C tömlő hevederét, amit a támadócsoport vezető a támadási irányba húz. A C tömlőt úgy kell kifektetni, hogy annak kifektetett hossza ne legyen 2 méternél rövidebb a teljes hosszánál, különben a raj a „rosszul kifektetett nyomótömlő” hibapontot kapja. Az viszont nem hiba, ha az első C tömlő hevederét a támadócsoport beosztott már a tartaléktömlő lehelyezésekor kinyitja. A támadócsoport beosztott rákapcsolja az osztót az alapvezeték B tömlőjére és a C tömlőt az osztó bal oldali nyomócsonkjára (13. kép)
13. kép A kapcsolási sorrendet a támadócsoport beosztott saját maga dönti el. Miután a támadócsoport vezető az első C tömlőt kifektette, kinyitja az általa vitt C tömlő hevederét és az egyik kapcsát hozzákapcsolja a kifektetett C tömlő kapcsához. A C tömlő még szabad végére a sugárcsövet kapcsolja és megvárja a támadócsoport beosztott megérkezését. Ha a támadócsoport vezető a C tömlőt úgy bontja ki, hogy az teljes egészében kigurul, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A támadócsoport vezető eldöntheti, hogy először a két C tömlőt, vagy a tömlőt és a sugárcsövet kapcsolja össze. Ha viszont a két C tömlő összekapcsolása, vagy a C tömlő és a sugárcső összekapcsolása az első C tömlő kifektetése alatt történik, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A támadócsoport beosztott kigurítja a támadócsoport vezető által kinyitott C tömlőt, és megbizonyosodik arról, hogy az oltóvezeték helyesen fekszik-e. Ebben az időben a két C tömlőnek, illetve a C tömlőnek és a sugárcsőnek még nem kell összekapcsolva lennie, viszont a támadócsoport beosztottnak legalább egy kézzel meg kell azt fognia. A C tömlőt lábbal nem szabad kigurítani, különben a raj a 60
„hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A második C tömlő akkor van helyesen kifektetve, ha a tömlő hajtott vége nem kör, vagy spirál alakban fekszik, vagy nincs önmagán. Ha ezek közül mégis valamelyik előfordul, akkor a raj a „rosszul kifektetett nyomótömlő” hibapontot kapja. Ha a második C tömlőt csak úgy halomba dobják, tehát többszörösen önmagán fekszik, vagy önmagából spirált képez, akkor a raj szintén a „rosszul kifektetett nyomótömlő” hibapontot kapja. A kapcsok leejtéséért és a C tömlőben keletkezett tekeredésekért ugyanazok a hibapontok járnak, mint az alapvezeték fektetésénél (7. 5 pont). Amint a támadócsoport vezető a két C tömlőt összekapcsolta és a sugárcsövet a második C tömlő szabad végére kapcsolta az „Első sugár kész! Vizet!” parancsot adja az osztónál lévő csapattagnak. A támadócsoport beosztott ekkor a támadócsoport vezet8 jobb oldalára lép. Mindketten a támadási irányba néznek és mindkét kezükkel megfogják a sugárcsövet és az oltóvezeték végét. A támadócsoport vezet8 az „Els8 sugár kész! Vizet!” parancsot akkor is kiadhatja, amikor a támadócsoport beosztott még nincs mellette, de az oltóvezetéknek ekkor már teljesen szerelt állapotban kell lennie. Közvetlenül az „Első sugár kész! Vizet!” parancs elhangzása után a támadócsoport vezetőnek és a támadócsoport beosztottnak már a végső felállási pozícióban kell lennie. Amint a stopperórát a Bírók megállították, a támadócsapat a helyét nem változtathatja meg és semmilyen fekve maradt felszerelést nem vehet fel, különben a raj a szokásos hibapontokat kapja. 6.7. Az osztókezelés, tömlőfelügyelet A támadási parancs kiadása után a rajparancsnok és a hírvivő az osztóhoz megy. Amíg a tömlőcsoport vezető az osztóhoz nem ér a hírvivő kezeli az osztót. Ez esetben köteles a tömlőcsoport vezető feladatait elvégezni, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) úgy helyezkedik el az osztónál, hogy közvetlenül az osztó előtt terpeszállásban az alapvezeték fölé áll. Először ettől az időponttól foglalta el az osztót. Ha az alapvezeték és az osztó össze van kapcsolva és a tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) a megadott helyen áll, akkor a tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) kiadja a gépkezelőnek az „Osztó kész! Vizet!” parancsot. Ha az „Osztó kész! Vizet!” parancsot azelőtt kiadja, hogy az alapvezeték és az osztó össze lenne kapcsolva, a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A gépkezelő jelzést ad – a kezének a feje fölé való emelésével – arról, hogy megértette a parancsot és kinyitja a kismotorfecskend8 nyomócsonkját. A tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) nem tarthatja a támadócsoport beosztottnak, vagy a vizes csoport beosztottnak az osztót a nyomótömlő felkapcsolásához, különben a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Az „Első sugár kész! Vizet!” parancsra a tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) a kezének a feje fölé való emelésével jelzi, hogy értette a parancsot és megnyitja az osztó bal oldali nyomócsonkját. Ha az osztó bal oldali nyomócsonkja az „Első sugár kész! Vizet!” parancs előtt lett megnyitva, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ha az osztó bal oldali nyomócsonkja az „Első sugár kész! Vizet!” parancs nélkül lett megnyitva, akkor a raj a „hibás, vagy érthetetlen parancs” hibapontot kapja. Ha a tömlőcsoport vezető az „Első sugár kész! Vizet!” parancsot a tömlőcsoport vezető az „Osztó kész! Vizet!” parancsa előtt adja ki, akkor a tömlőcsoport vezető a kezének a feje fölé való emelésével jelzi, hogy értette a parancsot. A tömlőcsoport vezet8 (vagy a hírvivő) eldöntheti, hogy először az „Osztó kész! Vizet!” parancsot adja ki a gépkezel8nek, vagy az osztó bal oldali nyomócsonkját nyitja ki. A gépkezel8 és a tömlőcsoport vezet (vagy a hírvivő) a kezének a feje fölé való emelésével jelzi, hogy értette az „Osztó kész! Vizet!” parancsot. Ha valamelyikük a parancs előtt emeli fel a kezét és le is engedi, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. A gépkezelőnek és a tömlőcsoport vezetőnek (vagy a hírvivő) a kezét a feje fölé kell emelni. A kismotorfecskendő és az osztó nyitószelepeit teljesen ki kell nyitni! Az nem hiba, ha a szelepet egy fél fordulattal visszatekerik. Ha nem így van kinyitva, akkor a raj a „nem előírás szerint megnyitott nyomócsonk” hibapontot kapja. A tömlőcsoport beosztott felveszi a tömlőfolt bilincseket tartalmazó zsákot és az alapvezeték két B tömlőjének kapcsolódási pontjához megy. Ott a támadási irányba áll (7.9 pont). Ha a hírvivő foglalta el az osztót, akkor azt csak akkor hagyhatja el, amikor a tömlőcsoport vezető odaérkezik. Ha a támadócsoport vezető az „Első sugár kész! Vizet!” parancsot aközben adja ki, miközben a tömlőcsoport vezető a feladatot átveszi a hírvivőtől és azok mindketten a kezüket a fejük fölé emelik a parancs nyugtázása végett, ez nem számít hibának! 6.8. A második sugár szerelése A „Szívó kész!” jelzés (gépkezelő) elhangzása után a vízcsoportvezető magához vesz • egy C tömlőt, 61
• egy C sugárcsövet, • egy tömlőtartót, a vízcsoport beosztott pedig: • 2 C tömlőt. Mindketten az osztóhoz mennek és a támadócsoporthoz hasonlóan - az első sugár szerelése szerint megszerelik a második sugarat. A második sugarat az osztó jobb oldali nyomócsonkjára kell kapcsolni. Ha a támadócsoport az első sugarat figyelmetlenségből az osztó jobb oldalára kapcsolja és emiatt a vízcsoport beosztott az első C tömlőt a bal oldali nyomócsonkra kapcsolja, akkor a raj egyszer a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja. Ha a vízcsoport beosztott az első C tömlőt az előző ok miatt nem kapcsolja az osztóra, akkor a raj a „hibás munkavégzés” hibaponton kívül a „nyitott kapocspár” hibapontot is kapja. Ez a szabály akkor is érvényes, ha a vízcsoport beosztott a támadócsoport beosztott előtt kapcsol az osztó rossz oldalára. A második nyomócsonk nyitásához tartozó parancs a „Második sugár kész! Vizet!”. A tömlőcsoport vezető a kezének a feje fölé való emelésével jelzi, hogy értette a „Második sugár kész! Vizet!” parancsot és kinyitja az osztó jobb oldali nyomócsonkjának szelepét, majd feláll (14. kép).
Ha az „Első sugár kész! Vizet!” parancs és a „Második sugár kész! Vizet!” parancs egy időben érkezik, akkor az osztó kezelőnek kétszer kell a kezét a feje fölé emelnie. Miután a tömlőcsoport vezető mindkét nyomócsonk szelepét megnyitotta a 7.9-es pontnak megfelelően a végpozícióba áll az osztó felett. 6.9. A végfelállás Az oltási gyakorlat befejezéseként a versenyzőknek az alábbi helyeken kell felállniuk: Rajparancsnok: Az osztó magasságában, attól körülbelül négy lépésre jobbra, arccal az osztó felé. A hírvivő A rajparancsnok mögött és balra egy-egy lépéssel, arccal az osztó felé. A gépkezelő Jobbra a szívóvezeték, illetve a kismotorfecskendő mellett. Arccal a támadás irányába. Felszerelése egy kapocskulcs, ami előtte, mellette, vagy a kismotorfecskendő szívócsonkja alatt, esetleg arra ráhelyezve található. A támadócsoport vezető Balra a sugárcsőtől, illetve az első oltóvezeték második C tömlőjétől, úgy, hogy egyik kezével a sugárcsövet, másik kezével a C tömlőt fogja. Arccal a támadási irányban állva. Felszerelése két tömlőhevederrel és egy tömlőtartóval. A támadócsoport beosztott Jobbra a sugárcsőtől, illetve az első oltóvezeték második C tömlőjétől, úgy, hogy egyik kezével a sugárcsövet, másik kezével a C tömlőt fogja. Arccal a támadási irányban állva. Felszerelése két tömlőheveder. A vízcsoport vezető Balra a sugárcsőtől, illetve a második oltóvezeték második C tömlőjétől, úgy, hogy egyik kezével a sugárcsövet, másik kezével a C tömlőt fogja. Arccal a támadási irányban állva. Felszerelése egy tömlőhevederrel és egy tömlőtartóval. A vízcsoport beosztott Jobbra a sugárcsőtől, illetve a második oltóvezeték második C tömlőjétől, úgy, hogy egyik kezével a sugárcsövet, másik kezével a C tömlőt fogja. Arccal a támadási irányban állva. Felszerelése egy tömlőheveder. 62
A tömlőcsoport vezető Az alapvezeték második B tömlője fölött terpeszállásban közvetlenül az osztó mögött. Arccal a támadási irányban állva, felszerelve egy kapocs párkulcs. A tömlőcsoport beosztott Balra, vagy jobbra az alapvezeték első és második B tömlőjének kapocspárjánál. Arccal a támadási irányban állva, felszerelve egy kapocskulccsal és egy tömlőfolt bilincses zsákkal. Ha a versenyzők nem az előzőek szerint állnak fel, akkor a raj a „hibás végfelállás” hibapontot kapja. Ha a támadócsoport vezető és a támadócsoport beosztott, vagy a vízcsoport vezető és a vízcsoport beosztott fordítva áll, akkor a raj a „hibás végfelállás” hibapontot csak egyszer kapja. Ha valamelyik versenyzőnek hiányzik valamelyik felszerelése, az eszközönként „elvesztett, vagy elhagyott felszerelés” hibapontot von maga után. Ha a tömlőcsoport vezető, vagy a tömlőcsoport beosztott a kapocskulcsát a kismotorfecskendő mellett letette, és ott maradt, akkor esetenként a raj a „hibás munkavégzés” hibapontot kapja (7.4.2- es pont). 6.10. A Bírók feladata az oltási gyakorlat során A rajparancsnok jelentésének fogadásához a főbíró két lépést tesz a rajparancsnok felé. Balra a főbírótól áll a Bíró2, balra tőle a Bíró 1 , jobbra a főbírótól a Bíró3. Miután a rajparancsnok (vagy a hangosbemondó) a támadási parancsot sípszóval befejezte, illetve amint az első versenyző elindul, a főbíró és a Bíró2 leengedi a kezét és közben elindítja a stopperórát. Ezzel megkezdődik a szerelési feladat idomérése. Az indulás után a főbíró és a Bíró3 a kismotorfecskendőhöz mennek és felügyelik a szívótömlők fektetését és csatolását. A Bíró1 és a Bíró2 az alapvezeték szerelését, a hírvivő munkáját, a rajparancsnok viselkedését és az oltóvezetékek kifektetését felügyelik. A szívóvezeték készre szerelése után a főbíró a vízcsoporttal együtt előre megy a támadócsoporthoz és ott megáll a vízcsoport és a támadócsoport előtt az osztó felé fordulva. A Bíró 1 a támadócsoport mellett balra, a Bíró2 pedig jobbra a vízcsoport mellett áll meg. A Bíró3 a gépkezelő közelében áll meg. Pontosan azelőtt, mielőtt a tömlőcsoport vezető a második nyomócsonkot is kinyitja az osztón, a főbíró és a Bíró2 felemeli a kezét a stopperórával. Amint a főbíró és a Bíró2 úgy ítéli meg, hogy a szerelési feladat befejeződött és a versenyzők nyugodtan állnak, leengedik a kezüket és közben megállítják a stopperórát. A Bíró1, a Bíró2 és a Bíró3 ügyelnek arra, hogy a versenyzők a stopperóra megállítása után a versenyszerek helyzetét ne változtassák meg. Ha mégis el lett mozdítva valamelyik felszerelés, akkor az eredeti helyzetet értékelik (15. kép).
15. kép 63
A főbíró magához hívja a rajparancsnokot és megmutatja neki a stopperóra állását. Ha a Főbíró és a Bíró2 óráján nem egyezik az eredmény, akkor a kettő érték számtani közepét kell venni. Ha az egyik óra elromlik, vagy szemmel láthatóan rosszul lett leállítva, akkor a másik órán mért idő számít. Az időt tizedmásodperc pontossággal kell az értékelő lapra írni. A századmásodperces órák által mért értéket 0,54 ig 0,5-re, 0,55, vagy efelett 0,6-ra kell kerekíteni. A Főbíró, a Bíró1 és a Bíró2 ellenőrzik a versenyzők végső felállását, a felszerelésüket és hogy minden versenyszer a helyén van-e. Ha a Főbíró utasítására ellenőrizni kell, hogy van-e a tömlőben csavarodás, akkor biztosítani kell, hogy egy meglévő csavarodás egy másik tömlőre ne mehessen át. Minden ilyen ellenőrzésnél a rajparancsnok a Főbíróval megy. A szívóvezetéket a Főbíró és a Bíró3 ellenőrzi. Ha a szívóvezetéket ellenőrizték a Főbíró a „Felszereléstől” vezényszóval jelzi a rajparancsnoknak a feladat befejezését. Ezzel együtt a beszédtilalom is megszűnik. A Főbíró rendelkezhet úgy, hogy a sugárcsőtől az osztóig, vagy az alapvezeték két B tömlőjének kapcsolatáig a felszereléseket vissza kell hozni. A rajparancsnok továbbítja a parancsot a versenycsapat felé. A versenycsapat leteszi a felszereléseket a megadott helyre és felkészülnek az elvonulásra. Ez alatt megtörténik a pártatlan értékelés. A Bíró1 és a Bíró2 az alapvezeték és a két oltóvezeték kifektetése során elkövetett hibákról, a Bíró3 pedig a szívóvezeték és a gépkezelő végső felállása során elkövetett hibákról számol be a Főbírónak. A Főbíró az értékelési lapra felírja Bírók szerint a felsorolt hibákat, majd a Főbírói sorban összegzi azokat, és a pontrovatba beírja az összegzett büntetőpontokat. Legvégül a Főbíró közli a rajparancsnokkal a végleges időt és a hibapontokat és engedélyezi a raj elvonulását a váltófutáshoz. A rajparancsnok kiadja a szükséges parancsokat és elvezeti a rajt a váltófutás helyszínére. Felvezető Bíró odaviszi az Értékelőlapot tartalmazó borítékot az akadály- váltófutás helyszínére. A versenyvezetés ezután felszólítja a következő versenycsapatot a 7.1-es pontban leírtak szerint a felszerelések előkészítésére az oltási gyakorlathoz.
7. A váltófutás 7.1. A váltófutás előkészítése A rajparancsnok elvezeti a rajt a váltófutás gyülekező helyszínére. A váltófutás előtt a Főbíró a versenyzőket ismételten ellenőrzi. Ekkor kell jelenteni annak a versenyzőnek a nevét, aki a váltófutásban nem vesz részt. Ez a versenyző elhagyja a váltófutás versenypályáját. Ha az oltási gyakorlat során egy versenyző véletlenül megsérült, akkor automatikusan ö marad ki az akadály- váltófutásból. Ha még egy versenyző megsérült, akkor a raj a versenyt nem folytathatja. Az Indítóbíró utasítására a raj feláll a futópályára. A versenyzők felállási sorrendjét, illetve azt, hogy ki melyik akadályt küzdi le a rajparancsnok dönti el. 7.2. Elektromos időmérés Ha az időmérés elektronikusan zajlik, akkor a következőket kell figyelembe venni: Az időmérés indítása történhet startpisztoly, vagy fénysorompó segítségével. A startpisztolynál a lövés indítja az időt. Ha fénysorompót alkalmaznak, akkor azt vízszintesen, pontosan a startvonal fölé egy méter magasságba kell szerelni. Futósávonként egy fénysorompóra van szükség. Az első futó egy méterrel a startvonal elöl indul. Ezt az „elő startvonalat” meg kell jelölni. A célban, vagy egy fénysorompót alkalmazunk, ami az egész versenypályát átéri, vagy futósávonként egyet helyezünk el. Következésképpen, ha a célvonalak egy egyenesbe esnek és csak egy fénysorompót helyeznek el, akkor kiegészítésképp videofelvételt is kell készíteni a beérkezési sorrend helyes megállapítására, illetve gondoskodni kell arról, hogy az első beérkező után érkezők idejét is mérni lehessen. Ha futópályánként alkalmaznak fénysorompót, akkor ezeket 1.25 méter magasságban kell rögzíteni. Ha más technikai eszközöket alkalmaznak az idomérésre, akkor a Versenyvezetés dönt ezek helyes alkalmazásának feltételeiről. 7.3. A váltófutás menete Ha a váltófutás vezetője meggyőződött arról, hogy a versenyzők a megfelelő pozíciókban állnak és az időmérők valamint a Célbíró is készen áll, jelt ad a Startbírónak a verseny indítására. A Startbíró feláll a startvonal mellett és a következő előutasítást adja: „Az indítás így fog hangzani: Felkészülni! Rajt!”. Ezután kiadja a végleges parancsot a következő szavakkal: „ Indítás: Felkészülni! Rajt!”. A rajtparancsot startpisztollyal is ki lehet adni. Ebben az esetben az előutasítás kimarad és a rajtpa64
rancs a következőképpen kell kiadni: „Felkészülni! —– lövés”. Ha egy versenyző korán rajtol, akkor a versenyt meg kell állítani és újraindítani. Ha ezek után ismét ugyanaz a versenyző megint korán rajtol, akkor megint meg kell állítani a versenyt és a raj a „korai rajt” hibapontot kapja. A startpancsot hangosbeszélővel ki kell hangosítani, hogy minden időmérő és Bíró jól hallhassa és az órát rendesen indíthassa. Az első futó lefutja a résztávot és átadja a sugárcsövet a második futónak. A sugárcső átadásának a váltózónán belül kell megtörténnie, különben a raj a „túlváltás” hibapontot kapja. Sem a sugárcső, sem a versenyzők lába nem érhet túl a váltózóna határvonalán. A második futó szintén lefutja a résztávot és a váltózónán belül átadja a sugárcsövet a harmadik futónak. A harmadik futónak a résztávja felénél elhelyezett gerendán át kell futnia. A hetedik futónak a résztávja felénél elhelyezett palánkon át kell másznia. A nyolcadik futónak a résztávjában elhelyezett kúszócsövön keresztül kell másznia. (A női rajoknál 4.2 pont szerint pont szerint vannak az akadályok!) Ha az akadályok valamelyiket kihagyják, vagy kikerülik, vagy az akadály leküzdése során a sugárcsövet átdobják annak a másik oldalára, vagy elvesztik, akkor a raj a „rosszul leküzdött akadályért” hibapontot kapja. A gerendára a fellépés az eleje vonala előtt, lelépés a vége vonala után lehetséges. Ha valamelyik versenyző a gerendáról leesik, vagy megérinti a talajt, akkor az hibának számít. Viszont ha hibátlanul megismétli az akadályt, akkor nem szabad hibapontot adni érte. Az átadáskor a sugárcsövet átvevő futót nem szabad meglökni és nem szabad utána futni, különben a raj a „túlváltás” hibapontot kapja. Viszont a sugárcső átadása után a leváltott versenyző átfuthat a váltózónán. A versenyzőknek a saját futópályájukon belül kell futniuk és semmilyen módon nem szabad a szomszédos futópályán lévő versenyzőt akadályozniuk. Ez különösen a váltás után a pályát elhagyó versenyzőkre vonatkozik. Szándékos akadályoztatás esetén a versenyvezető kizárhatja a rajt a versenyből. Amint az utolsó versenyző áthaladt a célegyenesen az időmérő Bírók, és a Célbíró leállítja a stopperórát. A sugárcsövet szájban vinni tilos. 7.4. A Bírók feladata a váltófutás során A váltófutás vezetője felelős azért, hogy a verseny csak akkor legyen indítható, ha minden versenyző a megfelelő helyen áll, és az időmérő Bírók, illetve a Célbíró az idő mérésére felkészült. Ekkor a váltófutás vezetője elrendeli a rajtparancs kiadását. A váltófutás vezetője felügyeli a Bírókat a váltózónáknál, az akadályoknál, az időmérőket és a Célbírót. A Bírók ellenőrzik az „A” értékelöbizottságtól érkezett részvételi listát, hogy a szerelési feladat óta nem történt-e változás a raj összetételében. A tartalékversenyzőt sem szabad becserélni, különben a rajt kizárhatják a versenyből. A Startbíró —– miután a kilencedik versenyző elhagyta a versenypályát —– felszólítja a rajt a versenypályára való felállásra. A Startbíró ügyel arra, hogy egy versenyző se rajtoljon korán. Ha valaki korán rajtol, akkor a Startbíró felemeli a piros zászlót, mire a versenyt leállítják és újraindítják. Ha ezek után ismét ugyanaz a versenyző megint korán rajtol, akkor megint meg kell állítani a versenyt és a raj a „korai rajt” hibapontot kapja. A Pályabírók a váltóhelyeknél azt ellenőrzik, hogy a sugárcső átadása a váltózónán belül történt-e,illetve az átvevő versenyző nem lett-e megtolva és az átadó versenyző nem futott-e utána. A hibákat a futam végén – a Főbíró kérésére egyszerre - piros zászló felemelésével jelzik és felvezetik a pontozólapra. Az akadályoknál lévő Bírók az akadályok helyes leküzdésére figyelnek. 6k ugyanúgy a piros zászló felemelésével jelzik a hibát és feljegyzik a pontozólapra. A Pályabírók, és a Célbíró ellenőrzi, hogy minden versenyzőnek a verseny alatt és a célba érkezéskor megvan-e teljes egészében a felszerelése. Ha valami hiányzik, akkor a raj a „hiányzó személyi felszerelésért” hibapontot kapja. Az időmérő Bíró a verseny során mért időt továbbadja a Célbírónak. A Célbíró ezt összehasonlítja az őáltala mért idővel. Ha nem egyezik az eredmény, akkor a kettő érték számtani közepét kell venni. Ha az egyik óra elromlik, vagy szemmel láthatóan rosszul lett leállítva, akkor a másik órán mért idő számít. Az időt tizedmásodperc pontossággal kell az értékelő lapra írni. A századmásodperces órák által mért értéket 0,54 ig 0,5-re, 0,55, vagy efelett 0,6-ra kell kerekíteni. (7.10. pont).
65
A váltófutás elrendezése Ha az időt valamilyen elektromos időmérő berendezéssel mérik, akkor ellenőrzés céljából az időt stopperórával is le kell mérni. A kézi mérés eredményeit a Célbírónak egy időmérési jegyzőkönyvbe be kell írni. Ha az elektromos időmérő berendezés valamiért elromlik, akkor a kézi mérések eredményeit kell felhasználni. A Célbíró ellenőrzi, hogy az utolsó futó magával vitte-e a sugárcsövet a célba. Ha a versenyző nem viszi magával a sugárcsövet, akkor a raj a „elvesztett, vagy elhagyott felszerelés” hibapontot kapja. Ha a verseny során valaki leejti a sugárcsövet és azt felveszi, akkor az nem számít hibának, kivéve ha az valamelyik akadálynál történik (8.3 pont). A váltófutás eredményét és az elkövetett hibákat a Főbíró feljegyzi az eredménylapra. A pontozólapra a váltófutáshoz szükséges időt és a hibákért pontszámokat is fel kell írni. Az értékelőlapokat egy Bíró a „B” értékelő bizottsághoz továbbítja.
8. Az értékelés Az eredményeket az értékelő lapra kell feljegyezni. Az értékelőlapon pluszpontok és büntetőpontok szerepelnek. A feladatokra adható plusz és büntetőpontok sorrendje igazodik az értékelőlapon lévő sorrendhez. 8.1. Pluszpontok 8.1.1. Alap pluszpontok Minden raj induláskor 500 pluszpontot kap. Ez a törzspontszám. 8.1.2. Korpontok Azok a rajok, amelyek a „B” osztályban versenyeznek, korpontot kapnak pluszpontként. A „B” osztályban csak akkor versenyezhet egy raj, ha minden csapattag, beleértve a tartalékembert is, legalább 30 éves. A korpontok számításánál a születési dátum a mérvadó. (például: a versenyt 2006-ban 66
rendezik. A versenyző 1976-ben született. Így - függetlenül a pontos születési dátumtól – a versenyző 30 éves.) Azoknál a versenyzőknél, akik elmúltak 65 évesek, maximum 65 évvel lehet a korpontokat számítani. Az összes korpont kiszámításához a váltófutásban résztvevő 8 versenyző életkorát kell összeadni. 240 összéletkor fölött 8 évenként 1 pluszpont jár (520-ig): -
240-247
1 pont
248-255
2 pont
-
256-263 272-279 288-295 304-311 320-327 336-343 352-359 368-375 384-391 400-407 416-423 432-439 448-455 464-471 480-487 496-503
3 pont 5 pont 7 pont 9 pont 11 pont 13 pont 15 pont 17 pont 19 pont 21 pont 23 pont 25 pont 27 pont 29 pont 31 pont 33 pont
264-271 280-287 296-303 312-319 328-335 344-351 360-367 376-383 392-399 408-415 424-431 440-447 456-463 472-479 488-495 504-511
4 pont 6 pont 8 pont 10 pont 12 pont 14 pont 16 pont 18 pont 20 pont 22 pont 24 pont 26 pont 28 pont 30 pont 32 pont 34 pont
-
512-520
35 pont
67
HAGYOMÁNYOS NEMZETKÖZI TŐZOLTÓVERSENY ÉRTÉKELİLAPJA Versenyraj száma: Nöi / Férfi Osztály A / B Elért pontszám
Tiizoltóraj: Ország: Magyarország PLUSZ PONTOK TÖRZSPONTSZÁM
Pont 500
A raj össz. életkora évben
Össz
Korpontok
A PLUSZ PONTOK ÖSSZEGE: HIBAPONTOK: OLTÁSI GYAKORLAT Oltási gyakorlat ideje másodpercben Korai rajt Kapcsoló elem leejtése darabonként Hibásan elhelyezett tartalék tömlö darabonként
5 5 5
Elvesztett, vagy elhagyott felszerelés darabonként Rosszul kifektetett nyomótömlö tömlönként Húzva kifektetett nyomótömlö tömlönként Hibásan, vagy hatástalanul kifektetett szelepkötél Hibás végfelállás
5 5 5 5 10
Hibás munkavégzés esetenként Hibás, vagy érthetetlen parancs esetenként Nem elöírás szerint megnyitott nyomócsonk Beszéd munkavégzés közben esetenként
10 10 10 10
Hatástalanul kifektetett szívótömlö kötél Nyitott kapocspár páronként Elfutás „szívó kész” elött
Föbíró
darabonként
10 20 20
Büntetöpontok összesen az oltási gyakorlat során AKADÁLY VÁLTÓFUTÁS Váltófutás idöeredménye másodpercben Korai rajt (kiugrás) Túlváltás
5 5
Hiányzó személyi felszerelés Le nem küzdött akadály esetenként Elhagyott sugárcsö esetenként
10 20 20
HIBAPONTOK ÖSSZEGE ÖSSZPONTSZÁM:
Ver-
senybíró 1
Ver-
senybíró 2
Föbíró Váltóság Rajparancsnok
futás vezetö
B”
versenybizott-
68
8.2. 9.2 Pontlevonások az oltási gyakorlatnál 8.2.1. Az oltási gyakorlat végrehajtási ideje Minden a gyakorlat végrehajtására felhasznált másodperc egy büntetőpont. A tizedmásodpercekért tized büntetőpont jár. 8.2.2. Korai rajt (5 pont) Korai rajt akkor fordul elő, ha legalább egy versenyző a rajtot jelentő sípszó előtt egy lépést tesz. 8.2.3. Kapcsoló elem elejtése (5 pont) A hibapont akkor adható, ha egy szívó-, vagy nyomótömlő kapcsa a földre esik, vagy a földre dobják. Mindegy, hogy csak egy kapocs, vagy egy kapocspár esik le. 8.2.4. Hibásan elhelyezett tartaléktömlő (5 pont) A hibapont akkor adható, ha a tartaléktömlőt nem az előírt helyre és az előírt módon rakják le (6.6 pont) 8.2.5. Elvesztett, vagy elhagyott felszerelés (5 pont) A hibapont akkor adható, ha a végfelállásnál a versenyzőnek hiányzik valamelyik előírt felszerelése, vagy azt a földön hagyta. Ez alól a gépkezelő kivétel. Akkor is ez a hibapont jár, ha egy felszerelés az eredeti helyén marad. 8.2.6. Rosszul kifektetett nyomótömlő (5 pont) A hibapont akkor adható, ha: • a tömlőben csavarodás van (több mint 360 fok) • a tömlő több mint két méterrel rövidebbre van kifektetve • a kismotorfecskendőre felkapcsolt B tömlőben törés van • az oltóvezeték második C tömlője rosszul van kifektetve • az alapvezeték második B tömlőjének kapcsa nincs teljesen a jelzés (36 m) mögött. A tömlőrövidülés ellenőrzése a következőképp zajlik: A tömlő két kapcsát lerögzítik. A tömlő ezek között van kifektetve. A megmaradó tömlőtörés ekkor nem lehet nagyobb, mint 2 méter (2 x 1 m). A hibapontot több hiba fennállása esetén is csak tömlőnként egyszer lehet adni. Minden tömlőt külön kell értékelni. 8.2.7. Húzva kifektetett nyomótömlő (5 pont) A hibapont akkor adható, ha egy teljesen kifektetett tömlőt a hosszirányában a földön húznak. Az nem számít hibának, ha egy teljesen kifektetett tömlőt a kapcsánál fogva a kapcsoláshoz közelebb húznak. Abban az esetben, ha az alapvezetéket a támadó csoport beosztott a kapocsnál fogva azért húzza a földön, hogy a kapcsot a jelzés (36 m) mögé tehesse, a hibapontot csak egyszer lehet kiszabni. 8.2.8. Hibásan, vagy hatástalanul kifektetett szelepkötél (5 pont) A hibapont akkor adható, ha: - a szelepkötél zárkapcsa nincs beakasztva a lábszelepen lévő gyűrűbe, - a szelepkötél nem a kismotorfecskendő bal oldalán lett lerakva. A hibapont több hiba együttes megléte esetén is csak egyszer adható.
69
8.2.9. Hibás végfelállás (10 pont) A hibapont akkor adható, ha egy versenyző a szerelési feladat befejezése után nem úgy áll meg, ahogy az elő van írva. Akkor is ez a hibapont jár, ha egy versenyzőnek valamelyik személyi felszerelése a végső felállásnál hiányzik (pl. : tűzoltósisak). 8.2.10. Hibás munkavégzés (10 pont) A hibapont akkor adható, ha versenyző a feladatait nem úgy hajtja végre, ahogy az elő van írva. Ez alól azok a hibák kivételek, amelyeket más megítélés szerint kell büntetni. Ha a hibát nem az arra kijelölt személyek hárítják el, akkor azt „hibás munkavégzés”-ként kell értékelni. Ha viszont egy nyitott kapocspárt a nem erre a feladatra kijelölt személy kapcsol össze, akkor azt „nyitott kapocspárként” kell értékelni. 8.2.11. Hibás, vagy érthetetlen parancs (10 pont) A hibapont akkor adható, ha: - a vezénylés szövegének fontos részei kimaradnak, - a vezénylés szövege rossz, - az előírt parancsokat nem adják ki, - a támadócsoport vezető, illetve a vízcsoport vezető az „Első sugár kész! Vizet!” parancs és a „Második sugár kész! Vizet!” parancs elmondása közben tömlőtartót, vagy tömlőhevedert tart a szájában. Ha a vezénylés nem az előírt szavakkal, de értelmében jól lett kiadva, akkor nem adható hibapont. 8.2.12. Nem előírás szerint megnyitott nyomócsonk (10 pont) A kismotorfecskendő és az osztó nyomócsonkjait teljesen (ütközésig) meg kell nyitni. Az nem számít hibának, ha a szelepet egy fél fordulattal visszatekerik. 8.2.13. Beszéd munkavégzés közben (10 pont) A hibapont akkor adható, ha egy versenyző a főbíró rajt előtti érkezésétől az értékelést követő „felszereléstől” parancs elhangzásáig megszólal. Ha a rajparancsnok az értékelés alatt a főbíróval beszél, az nem hiba. A Bírók a különböző helyeken és időben lévő „Beszéd munkavégzés közben” hibákat feljegyzik. A főbíró az értékelésnél megállapítja, hogy hány különböző esetben történt beszéd, és minden egyes esetet felír az értékelőlapra. 8.2.14. Hatástalanul kifektetett szívótömlő kötél (10 pont) A hibapont akkor adható, ha a szívótömlő kötél nem az előírt módon lett kifektetve, illetve rögzítve. A hibapont több hiba együttes megléte esetén is csak egyszer adható. 8.2.15. Nyitott kapocspár (20 pont) A hibapont akkor adható, ha a szerelési feladat befejezése után egy kapocspár nyitva van, vagy csak egy körömmel kapcsolódik, vagy a hibát nem az előírásnak megfelelően szüntették meg. Több nyitott kapocs esetén a hibapont kapocspáronként adható! 8.2.16. Elfutás a „szívó kész” előtt (20 pont) A hibapont akkor adható, ha a vízcsoport, vagy a tömlőcsoport valamelyik tagja a gépkezelő „Szívó kész!” parancsának elhangzása előtt a kismotorfecskendőhöz lép. Ez alól kivétel a vízcsoportvezető, amikor a szívótömlő kötelet felkapcsolja a kismotorfecskendőre. A hibapont csak egyszer adható, attól függetlenül, hogy a hibát hányszor követték el.
70
8.3. Pontlevonások a váltófutásnál 8.3.1. A váltófutás időeredménye Minden a gyakorlat végrehajtására felhasznált másodperc egy büntetőpont. A másodperctöredékekért a büntetőpontok töredéke jár. 8.3.2. Korai rajt (5 pont) Ha egy versenyző korán rajtol, akkor a versenyt meg kell állítani és újraindítani. Ha ezután ismét ugyanaz a versenyző megint korán rajtol, akkor megint meg kell állítani a versenyt és a raj a „korai rajt” hibapontot kapja. Korai rajt akkor fordul elő, ha valamelyik versenyző a rajtot jelző sípszó előtt elindul. 8.3.3. Túlváltás (5 pont) A hibapont akkor adható, ha a versenyző a sugárcsövet nem a váltózónán belül adja át, vagy a futót, akinek a sugárcsövet átadták, meglökik, vagy utána futnak. A sugárcső átadásánál mindkét versenyzőnek mindkét lábával a váltózónán belül kell lennie. 8.3.4. Hiányzó személyi felszerelés (10 pont) A hibapont akkor adható, ha a versenyző futás közben valamelyik személyes felszerelését leejti, és azt nem veszi ismét fel. 8.3.5. Le nem küzdött akadály (20 pont) A hibapont akkor adható, ha az akadályok valamelyiket kihagyják, vagy kikerülik, vagy az akadály leküzdése során a sugárcsövet átdobják annak a másik oldalára, vagy elvesztik. Viszont ha hibátlanul megismétli az akadályt, akkor nem adható hibapont. 8.3.6. Elhagyott sugárcső (20 pont) A hibapont akkor adható, ha az utolsó versenyző a sugárcsövet nem viszi magával a célba. 8.4. Döntés holtverseny esetén Ha kettő, vagy több versenycsapat ugyanazt a pontszámot éri el, akkor a következő kritériumok alapján kell eldönteni a sorrendet: • hibátlan szerelési gyakorlat • a hibátlan oltási gyakorlat során elért jobb időeredmény • kevesebb hibapont az oltási gyakorlat során • hibátlan akadály-váltófutás • a hibátlan váltófutássorán elért jobb időeredmény • kevesebb hibapont az váltófutássorán Ha ezen kritériumok alapján sem lehet dönteni, akkor a csapatokat azonos helyre (holtverseny) kell helyezni 8.5. Óvás Óvást formális tévedésekért, mint hibás születési dátum, értékelési csoport, vagy értékelési osztály az „A” értékelő bizottságnál kell benyújtani. A Versenybírói ítéletek elleni óvást – amelyek a szerelési és az akadály-váltófutási gyakorlat során történtek – a Versenyvezetőnél kell benyújtani, aki az érintett Versenybírók meghallgatása után dönt a kérdésben. Valamint a fő szabályzatban leírtak szerint.
71
8.6. Diszkvalifikálás Ha egy, vagy több versenyző szándékosan és súlyosan megsérti a versenyszabályokat, vagy a józanész és tisztesség szabályait, szándékosan akadályozza más raj versenyzőjét, vagy a raj a versenyt önhatalmúlag, kényszerítő körülmény nélkül megszakítja, akkor az „A” értékelő bizottság vezetője, a Főbíró, vagy a váltófutás vezetője kérvényezheti a Versenyvezetőnél a raj kizárását a versenyből. A diszkvalifikálásról véglegesen a Versenyvezetője dönt. A kizárás alapját a következők jelenthetik: Egy, vagy több versenyző minősíthetetlen viselkedése a Bírókkal szemben Saját, hozott eszközök használata a verseny folyamán Tudatosan, rosszul megadott adatok a részvételi listában A másik raj versenyzőjének szándékos akadályozása a váltófutás közben A versenycsapat tudatosan rossz pályához áll a szerelési feladatnál, mint amit az „A” értékelő bizottság kijelölt Csere végrehajtása a váltófutáshoz vezető úton Egy versenyző több versenyrajban való részvétele. A Versenyvezető kizárhatja a rajt a minősíthetetlen viselkedésért, a nem előírás szerinti ruházatért, vagy egyéb más a tisztességet sértő magatartásért a nyitó- és záróünnepség alatt. Ha az egyes csapat, vagy annak szurkolói durva módón zavarják a megnyitó- és a záróünnepséget, úgy a csapatot szintén kizárhatják. Ebben az esetben a csapat nem kap semmilyen díjat, oklevelet, versenyjelvényt, és a ranglistáról is kitörlik őket.
72
73
73
