a városrendezési tervek felülvizsgálatához Írta: Winkler Gábor, Auer Jolán, Kottmayer Tibor, Németh Iván

5.7.2.

Győr - örökségvédelmi hatástanulmány

a városrendezési tervek felülvizsgálatához Írta: Winkler Gábor, Auer Jolán, Kottmayer Tibor, Németh Iván

Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata – 2003-2005 Dokumentum neve: 2.5.7.2. Győr - örökségvédelem v.6.doc Utolsó mentés időpontja: 2006.02.09. 15:39/Németh Iván

5.7.2. Győr - örökségvédelem

Utolsó mentés időpontja: 2006.02.09. 15:39

103 → 2

régészeti védőövezet

34

régészeti emlék bemutatása

34

2

műemléki elővédelem

34

Bevezetés

4

ideiglenes műemléki védelem

35

1. Vizsgálat

4

műemlék

35

4

állami tulajdonban tartandó műemlék, vagy műemlékegyüttes

35

4

történeti kert

35

temetők és temetkezési emlékhelyek

35

műemléki terület

36

történeti táj

36

műemléki jelentőségű terület

36

műemléki környezet

36

helyi területi védelem

36

településképi védelem

37

település táji védelem

37

településkarakter védelem

37

helyi egyedi védelem

38

az építészeti örökség helyi védelmének szabályai

38

g) az örökségi értékek elemzése településrészenként

38

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

a) történeti leírás, régészeti örökség Történeti leírás Régészeti örökség

13

b) természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések, 13 Természet

13

Táj

20

Tájhasználat

21

Településhálózat

22

Településszerkezeti összefüggések

23

c) településkép és utcaképek

27

d) településszerkezet és területhasználat,

28

e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, 29 f) védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi,

31

világörökség

31

Belváros

38

történeti emlékhely

32

Révfalu

49

nemzeti emlékhely

33

Újváros

50

régészeti érdekű terület

33

Sziget

52

régészeti lelőhely

33

Nádorváros

54

ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhely

33

Gyárváros

57

védett régészeti lelőhely

33

Kiskút

59

kiemelten védett régészeti lelőhely

34

Pinnyéd

59

fokozottan védett régészeti lelőhely

34

Bácsa

60


103 → 3


Kisbácsa

62

Likócs

62

Győrszentiván

62

Tájképi védelem

63

Győrszentiván-kertváros

65

Nagyhegy

65

Szabadhegy

66

Kismegyer

68

Szakirodalmi örökségéről

Ménfőcsanak

70

Ábrák jegyzéke

h) területhasználat és összefüggésrendszerében.

területi

állapot

a

kulturális

örökség 75

2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése: 75 a) településhálózati és tájhasználati változás,

75

b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás,

76

c) infrastrukturális változás,

94

d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása.

94

3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével: 95 a) történeti településhálózati következmények:

96

b) természeti, táji hatások:

96

c) a településkép feltárulásának változásai:

96

d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, 96 e) történeti térbeli rendszerek alakulása:

96

f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében: 97 g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, 97 h) településkarakter változásának hatásai:

97

i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései: 97 j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága

97

k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. 97 4. Összefoglalás

98

5. Nyilatkozat

98 adatok,

levéltári

dokumentumok

Győr

kulturális 99 102



Bevezetés

103 → 4

1. Vizsgálat2

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §-a a településrendezési eljárások során kötelezően előírja örökségvédelmi hatástanulmány készítését.

a) történeti leírás, régészeti örökség

Győr az ország műemlékekben gazdag városai közé tartozik, így természetes, hogy terjedelmes a város történetét és értékeit tárgyaló szakirodalom, sok korábbi terv foglalkozott a város kulturális örökségének megőrzésével, fejlesztésével.

A város történeti leírásával az önálló „2.2 Győr településtörténete” című füzet foglalkozik.

A jelen rendezési terv felülvizsgálat örökségvédelmi munkarészének keretei között a számtalan dokumentum teljes terjedelemben való beidézése; térképeinek, ábráinak, fotóinak bemutatása lehetetlen feladat lenne; számbavételük a tanulmányt követő irodalomjegyzékben történt meg. A rendezési terv is sok önálló füzetből áll, olyan jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészekből, melyet a különböző jogszabályok előírnak, vagy melyekre Győr város esetében a rendezési terv felülvizsgálatához szükség van.

Történeti leírás

A város létét elsősorban a természetföldrajzi adottságainak köszönheti; a folyók összefolyásánál lévő átkelési helynek, a környezetből kiemelkedő teraszoknak és a különböző karakterű tájegységek találkozása adta potenciálnak. A város területe legalább az időszámításunk előtti 5. évezredtől lakott hely. A mai városszerkezetet is alapvetően meghatározó Belváros az I-IV. században a római birodalom városa volt Arrabona néven.

Az örökségvédelmi munkarész felépítése a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 4. §-a, illetve a melléklete szerinti tartalmi előírásokat követi. A melléklet több, a rendezési tervek tartalmi követelményeit tartalmazó, más jogszabályban is előírt munkarészt felsorol. Ezeket a munkarészeket meghivatkozzuk az örökségvédelmi hatástanulmányban, de csak az örökségvédelem szempontjából legfontosabb állításaikat emeljük ki, ismételjük meg. A hatósági és tervezői munka szempontjából fontos listákat, jegyzékeket a helyi építési szabályzat; a GYÉSZ 2003 függelékében szerepeltetjük. Maga az örökségvédelmi munkarész is több füzetből áll részben a számítástechnika lehetőségeit követve, részben metodikai okokból1.

1. ábra: Győr a római korban (III. század) 1 A számítástechnika lehetővé teszi, hogy a rendezési tervek munkarészeit, mint a város állapotleírásait a polgármesteri folyamatosan karbantartsa, ezzel segítve a város figyelemmel kísérését, a tervezési és fejlesztési feladatok meghatározását.

2

szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosításra alkalmas adatokkal és formában:



a Káptalandombon volt a katonai tábor, mellette a canabae. Lakott rész volt a pápai út környéke is. Forrás: [60] Borbíró-Valló.

A X. században megjelennek a honfoglaló magyarok, és ettől kezdve folyamatos a város máig vezető élete. A X. sz. végére már egy megerősített várat - a castrumot - találhatjuk a Káptalandombon, és a Belváros északi részén. Az erősséget nyugatról a Rába szétterülő deltája, északról a MosoniDuna védte, keletről és délről árkok és földsánc határolta. A Szent István kori sánc nagyjából a római várfalak vonalán épült, de az ókori építmény megmaradt részeit nem használták fel az új vár építésénél. A várat a magyarok Győr néven emlegették, az elnevezés eredete a mai napig tisztázatlan.3

103 → 5

Ez lesz az elkövetkező századok alatt a "kétpólusú" város egyházi központja. A győri várispánság központjának rangját növelte, hogy Szent István püspöki székhelyet is alapított itt az első évezred fordulóján. A középkori győri vár felépítéséből – belső vár (Püspökvár) és külső vár (ispáni vár a székesegyházzal) – máig kiolvasható e kettősség. A vár aljában a 11. században polgári település jött létre. Az apró, félig-meddig földbe süllyesztett házacskák az árvíz járta, vízfolyások szabdalta terület magaslataira épültek: a keskeny sikátorok a vízfolyások természetes vonalát követték. A kora középkori váralja egészében falusias település volt, hosszú, keskeny, szabálytalan vonalú, íves utcákkal és sugár irányú, szűk közökkel. A nagyjából körte formájú települést fa gerendákból épített palánk vette körül. A város első plébániatemploma és temetője a település központjában, a mai Nefelejcs utca keleti végében, az egykori megyeháza környékén lehetett. A hosszú, keskeny sikátorok ma is összefüggő utcarendszert alkotnak. Győrt a XI. század második felétől német támadások, a XIII. században a tatárjárás sújtotta. Az 1271-ben kapott királyi szabad város rangját a csehekkel folytatott háborúban betöltött szerepének köszönhette.

2. ábra: Győr Belvárosának térképe a feltételezett középkori utcarendszer kiemelésével. Forrás: [105] Winkler.

3 Győr első írásos említése a XI. századból származik. A pécsi püspökség 1009. július 23án kelt latin nyelvű alapítólevelében Jaurinumnak nevezték városunkat.

3. ábra: Győr a XIII. században.



A XII. sz.-ra a XX. századi Vagon és Gépgyár, a Szeszgyár és a Gázgyár helyén, valamint Nádorváros északi részén pedig a Királyi Győr alakult ki - mint a másik pólus -, a Kálvária u. táján található igazgatási központtal. A tatárjárás a Civitas Regalist (a Királyi Győrt) elnéptelenítette, de a Civitas Capituláris és a hozzá csatlakozó kisebb települések lakottak maradtak. Az 1241-42-es tatárjárás idején, aminek 1242 elején Győr is áldozatául esett, a tatárok elfoglalták, majd felégették Győr várát, 1255 táján kezd a Királyi Győr ismét benépesedni, ekkor kezdik el építeni a Káptalandombon a székesegyházat. Forrás: [60] Borbíró-Valló

A városi jogok elnyerése nyomán megpezsdült az addig szerény, falusias település élete. Hatalmas városrendezési munkák kezdődtek, melyek megváltoztatták Győr szerkezetét és külső képét. Az Árpád-kori épületek egy részét lebontották, a Váralja területét kaviccsal töltötték fel, felszínét rendezték. A beépíthető telkek számát úgy növelték, hogy új, szabályos, egymásra merőleges utcák vonalát jelölték ki; ugyanakkor megtartották a korábbi keskeny sikátorokat is. A város körvonala továbbra is szabálytalan maradt.

4. ábra: Győr Belvárosának térképe a szabályos derékszögű utcarendszer kiemelésével. Forrás: [105] Winkler.

A XIV. században folytatódik az urbanizáció a város körüli szántógazdálkodás apadása mellett, ami végeredményben a középkori városfejlődés átmeneti - kibontakozását jelenti. A mezőgazdaság mellett kibontakozott a

103 → 6

kézművesség, és megélénkült a kereskedelem. Különösen fontossá vált az állatokkal való üzletelés. A kézművesek a XIV. században céhekbe tömörültek. A város története eseménydúsan telt, 1445-ben Hunyadi János kormányzó Győrbe tette át székhelyét. A XV. század során tovább épült a vár és a vár körüli polgárváros. 1400 körül a Székesegyházat is gótikus stílusban építették át. A templomot és az újonnan épített kápolnákat művészi értékű felszerelések gazdagították. A XV. sz.ban a Káptalandomb és a Belváros területe lakott hely a hozzá kapcsolódó településekkel (Benedekfalva, Domonkosfalva, Kertesszer és Királyfölde). Megszűnik azonban a királyi birtokrész (azaz a kétpólusú hatalmi szerkezetnek megfelelő térhasználat), és a város káptalani mezővárossá válik (a mai Nádorváros területén). A Kálvárián Szt. Adalbert tiszteletére (Adalbertfalva), a Széchenyi tértől keletre pedig a Szt. István tiszteletére épült templom. Ezzel a váralja kelet felé a mai Apáca utcáig, délfelé pedig az Árpád útig terjedt. Az utcák és közök is ebben az időben kaptak először nevet. Az új utcákra merőlegesen három helyiségből álló oromfalas házak épültek. Az épületek kővel boltozott pincéjét raktározásra használták, a boltozott földszinti terekben – boltokban – a nagykereskedők árulták portékájukat. (A helyi kiskereskedők az utcán ácsoltak maguknak fabódékat az idegen kereskedők sátrakban árusíthattak.) A városi polgárok házainak emeleti részét - amennyiben ilyen készült -–még sokáig fa gerendákból rótták össze: a felső szint helyiségeinek megközelítésére meredek külső lépcső szolgált. Az egykori házak vastag falait a későbbiek során felhasználták a telkeken emelt újabb házak építéséhez is. Győr történeti Belvárosának alaprajzát tanulmányozva az előzményépületek körvonalai sok helyen jól láthatóan kirajzolódnak a beépítés szövetében. Az 1526-ban meginduló török támadások közel kétszáz évre meghatározták a város sorsának alakulását, és ezzel együtt a városkép változásait is. A közeledő török hadak hírére Lamberg kapitány felgyújtotta a győri várat és várost, majd katonáival Bécs felé menekült. Az 1529-es tűz következtében megsemmisült Szt. Benedekfalva, Domonkosfalva, Kertesszer, Királyfölde és Adalbertfalva; a város növekedése a török hódoltság másfél évszázadára megtorpant. Sok hadiesemény után 1537-ben hadászati megfontolásokból betemetik a mai Király utcában húzódó vizesárkot, majd 1538-ban megindul az újjáépítés. A Habsburg hadvezetés számára ebben az időben vált egyértelművé, hogy a Bécs elleni meg-megújuló török támadásokat csupán a megfelelően kiépített győri vár védői állíthatják meg. Az erősséget ezért 1538 őszén ismét királyi felügyelet alá helyezték, és jelentős költséggel megindult a védőművek korszerűsítése, megerősítése. E munkák során a még megmaradt római és középkori építmények nagyobb része teljesen elpusztult. A Káptalandomb szintjét megközelítőleg hat és fél méterrel emelték meg: ezzel a Püspökvár kora középkori építményeinek jelentős része föld alá



került. A vár körül mély árkot ástak és falait kettős sorba vert, ágakkal befont cölöpök közé hányt földdel erősítették meg. A központ a fellegvár bástyafalain belül nyilvánvalóan a Káptalandomb. A külső várban - a mai Belváros területén - ekkor mintegy 200 ház állt a palánkkal védett Káptalanvárosban. Ennek középpontja a piac volt (Széchenyi tér), innen indult ki délfelé a Kalmár u. (ma Jedlik Á. u.). A Szent Lázár közbe torkollott a Szombatpiac u., ami a Pápa felé vezető út volt. A Rába és a Rábca közötti rész, valamint Győrsziget ekkor lakatlan. 1544-re elkészültek a teljes várost körülölelő palánkfal, a Fehérvár és Bécs felé vezető kapukkal. Az erősség végleges formáját azonban csupán a század ötvenes éveiben kapta meg. A Győrben működő királyi hadi építészek két tervet dolgoztak ki. Az egyik tervváltozat csupán a Káptalandombi belső vár újjáépítését írta elő, a másik a teljes várost olasz rendszerű bástyákkal vette volna körül. Közben 1554-ben megalakult az új főkapitányság: Nyugat-Dunántúl katonai erősségei a győri várparancsnok igazgatása alá kerültek. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a nagyobb kiterjedésű építés, a költségesebb tervek megvalósítása mellett döntöttek. Az új várfal- és bástyarendszert előbb csak agyaggal bevont fagerendákból kivitelezték, a bástyák alatti ágyúállások – kazamaták – azonban már ekkor téglából készültek. A vár falait, és az új-olasz rendszerű bástyákat 1557-ben a híres olasz várépítő, Francesco Benigno irányításával téglából és kőből építettek át. Az 1561ben ugyancsak Itáliából ideérkező Pietro Ferrabosco építész tanácsaira a falakat megszélesítették és a földalatti folyosókat – kazamatákat – is tovább építették. A bástyák és falak találkozásánál mélyedéseket – füleket – alakítottak ki, ezek mögé rejtették a magas ágyúpadokra helyezett ágyúállásokat. A várfalak vonalának kijelölésénél figyelembe vették az ágyúgolyók röppályáját: így a téglafalak nem egyenes vonalban, hanem a golyók röppályájának ívét követve építették fel. 1564-ben készen állt a széles, mély vizesárokkal körülvett győri vár, melynek nyolc bástyája (Kastély-, Sforza-, Magyar-, Császár-, Új-, Közép- Szentdombi és Duna-bástya) és három kapuja (Vízi /Dunai/, Bécsi /Rábai/ és Fehérvári-kapu) volt. A hatalmas erődrendszert ez időben Európa legkorszerűbb katonai létesítményének tartották: tervrajzát könyvekben tették közre. A tervrajzokon és látképeken gyakran találkozunk a város olasz – Giavarino – nevével is. 1566. szeptember 29-én tűzvész tört ki a Bécsi-kapu mellet: a lángok rövid időn belül a falakkal körülvett teljes Belvárost elborították. A tűz oltását az utcákon álló fa bódék és raktárak nehezítették. A várkapitány parancsára ezeket sürgősen lebontották. Az újjáépítés során a házakat átépítették: ahol lehetett, az utcák beépítésének vonalát kiegyenesítették. A tűzben megsérült, utcára merőleges beépítésű, oromfalas házak nagyobb részét utcával párhuzamos gerincű, zárt sorban épült épületekkel cserélték fel. A korábbi házak vastag falait és nehéz kő boltozatait az újjáépítés során legtöbb

103 → 7

esetben nem bontották el: a megmaradt épületrészek beleépültek az új épületek falrendszerébe.

5. ábra: Győr látképe a XVI. század végéről Széles körben elterjedt ábrázolás egyik változata

Az újjáépítés városrendezését meghatározó alapelv, hogy a bástyák egyenes vonalakon elérhetők legyenek.4 1590-re befejeződik a vár átépítése a Rába-part, Virágpiac, Arany János u., Újvilág u., Újkapu u., és a MosoniDuna által határolt területen. A várnak három várkapuja volt. Egyet-egyet a Révfaluba vezető vashíd felé, illetve a Rába híd feljárója körül építettek meg, míg a harmadik a Fehérvári kapu volt, a mai Arany J. u. kereszteződésénél.

4

A telkek száma 1570 körül 670, míg 1617-ben 592 és 1703-ban 532. A csökkenés oka, hogy felismerték a túlzottan elaprózott, rendezetlen területfelhasználás hátrányait a város hadászati funkciójára.



103 → 8

6. ábra: A győri vár térképe1568-ból Forrás: [60] Borbíró-Valló.

Az 1594-es hadjárat során a török újra bevette Győrt. A vár visszafoglalására Schwarzenberg Adolf és Pálffy Miklós hadvezérek vezérlete alatt 1598. március 28-29-én került sor. Az ostromlók álmukban lepték meg a várat őrző katonákat. A visszafoglalás első lépéseként kerekekre szerelt, hatalmas méretű petárdát toltak a belső várkapuig és a kapu jobb szárnyához szerelték. A petárda a lövöldözések során begyulladt és iszonyú erővel szétvetette a várkaput. A robbanás után a támadók benyomultak a várba. Reggel fél hatkor a törökök felrobbantották a Szentdombi-bástya kazamatáiban elhelyezett lőporos hordókat. A pusztító robbanás a harc végét jelentette: a védők megadták magukat. A város visszafoglalásakor romokban áll.

7. ábra: Győr visszafoglalása [109] Winkler-Kurcsis

Az 1600 nyarán a városba visszatérő polgárok házaikat sietve újjáépítették. Az építkezés anyaga most már szinte kizárólag kő és tégla volt. A földszintes épületekre emeletet húztak, az utcai szárnyakat udvari épületekkel egészítették ki. Az udvari szárnyak megközelítésére oszlopos-árkádos folyosókat építettek. A tervek nagyobb részét a vár erődítésén dolgozó olasz mérnökök és építészek fundálták ki: ezzel az észak-olaszországi késő reneszánsz és kora barokk építészetének stílusát honosították meg Győrben. Békésebb évtizedek után a XVII. század derekán ismét fokozódott a háborús feszültség: az Udvari Haditanács ezért utasítást adott ki a győri vár korszerűsítésére. A munkák 1660-ban indultak el Raymondo Montecuccoli győri főkapitány irányításával. 1661-1664 között Francesco Wimes skót származású, Itáliában született hadmérnök ezredes tervei alapján a győri vár vizesárkai elé keleti, déli és nyugati oldalon külső védőműveket építette. A vár erődítményeit huszonegy földből épült, vízben álló, szigetszerű védművel vették körül. A várból a külső védművekhez föld alatti aknajáratokon keresztül lehetett eljutni.



103 → 9

9. ábra: A város 1617. évi helyszínrajzának rekonstrukciója. Forrás: [60] Borbíró-Valló

8. ábra: A győri erőd alaprajza. Forrás: [109] Winkler-Kurcsis

A megerősített védművek kipróbálására azonban már nem volt szükség; az újabb török hadjáratok során már nem került sor a vár ostromára. A török veszély csökkenésével újra megkezdődött a lerombolt külvárosok betelepítése és újjáépítése. Újvárosba a hiányzó lakosság pótlására délről menekült rácokat telepítettek le. A XVIII. sz.-ban az építkezések tovább folytak és a déli részek is újraéledtek. Újváros kifejlődött és Sziget is tömören benépesült. Megemlítendő, hogy a katonai hatóságok ez idő tájt nem engedélyezték az egyemeletesnél magasabb házak építését - azaz a városrendezést ekkor még ebből a szempontból is a hadászati funkció határozta meg.

A XVIII. század elejétől fogva a győri polgárok a szabad királyi jog elnyerését tűzték ki célul. A tárgyalások során Mária Terézia királynő a káptalannal szemben a győri polgárok pártjára állt. 1743-ban a földesúri jogok átruházását a város 17.000.- Ft megfizetésével váltotta meg. 1743. március 6-án a királynő szabad királyi rangra emelte a várost. Az országgyűlés 1751. augusztus 26-án iktatta Győrt a szabad királyi városok sorába. A rang számtalan előjoggal járt. A királynő új címert is adományozott Győrnek. 1763. június 28-án a város épületeinek egy részét pusztító földrengés rombolta le. Súlyos károkat szenvedett a Püspökvár is. A város gazdasági fejlődését, társadalmának erősödését, és kulturális életének kibontakozását a Francia Császárság hadüzenete zavarta meg. Habsburg József főherceg, Magyarország nádora 1809. április 11-én fegyverbe hívta a magyar nemességet is. A döntő csatára június 14-én, Győr mellett, Kismegyeren került sor. A vesztes ütközet után Napóleon csapatai Győrt is elfoglalták, a városkapukat és a bástyákat pedig felrobbantották. Ezeket már nem volt érdemes újjáépíteni, mivel ekkor már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a vár elvesztette katonai, hadászati jelentőségétét Augusztus 31-én maga a császár is bevonult Győrbe, ahol egy éjszakát töltött. Az október 14-én Bécsben megkötött békeszerződésben a franciák kötelezték magukat a birtokukban lévő várak lerombolására. Győrben november 13án fogtak a francia hadimérnökök a bástyák és várfalak felrobbantásához:



a pusztításhoz kerek tizennyolc tonna puskaport használtak fel. A győri erődítmény ezzel végleg szerepét vesztette. A városrendezést ezt követően tehát már nem a középkorból visszamaradt hadászati, hanem a múlt század iparosodásával összefüggő gazdasági megfontolások határozzák meg. Ennek következtében kezdődhetett el a Ferenc- és a Ferdinándváros kialakítása. Így épült meg a mai Bajcsy-Zs. út, Árpád út által határolt városrész, utcavonalait - valószínűleg - a középkori eredetű közlekedési úthálózathoz igazították. 1820-tól elkezdődött a Duna felőli bástyafalak bontása is, mivel a gőzhajózás megindulásával (1830) szükség volt a Duna partján a gabonaraktárak számára területre, hogy ott gabonaraktárak épülhessenek. Ezek száma a század ötvenes éveire megszaporodott.

10. ábra: Győr 1855 táján A várfalak lebontása után a Belváros megnövekedett, a vasútvonal kiépül. Forrás: [60] Borbíró-Valló

1855-re már kiépült a vasútvonal is az Árpád út vonalával párhuzamosan.5 A „bástyadöntéssel” Győr fejlődésének új korszaka kezdődött el. A felszaba-

5 A vasúthálózat fejlesztésével kapcsolatos előkészítő tárgyalások még 1839-ben megindultak.

103 → 10

dult területeket a város bővítésére használták fel. Több terv is készült: megvalósításra ezek közül az a változat került, mely a Belváros utcáit déli és keleti irányban továbbépítette. Délre a Vásártér, majd a vasúti pálya, keleten pedig a kialakuló gyártelepek szabtak határt a megnövekedett Belváros építésének. Az egyenes utcák által határolt szabályos lakótömbökön zárt sorban szerény földszintes és emeletes polgárházak épültek. Az épületek magasságát a bástyadöntés után már nem korlátozták: sokan új házukat már eleve kétemeletesre építették. A város gazdaságát a vasútvonalak kiépítése hozta nehéz helyzetbe. A válságba jutott kereskedelem bevételei gyorsan csökkentek. A város 1887ben megválasztott új polgármester Zechmeister Károly céltudatos intézkedések egész sorát hozta, ezzel elindította az ipar gyors fejlődését. Sorra alapultak a nehézipari üzemek és a könnyűipar valamint az élelmiszeripar is gyors léptekben fejlődött. A gyártelepek üzemi épületei a legújabb építési technika felhasználásával épültek. A városba települő jelentős ipari vállalkozások ismét fellendítették Győr gazdaságát, és jelentős adóbevételekhez juttatták a város tanácsát. Zechmeister Károly elképzeléseinek megfelelően az 1880-as évektől egyre nagyobb összegeket fordítottak a város közlekedésének javítására, hidak és utak építésére, és a közművek korszerűsítésére. Az utcákat, tereket csinosították, a szerény városi házakat pedig díszesebb épületekkel cserélték ki. A helyi építészek mellett jelentős fővárosi mesterek, így Benkó Károly, Czigler Győző, Alpár Ignác, Hübner Jenő, Meixner Károly és még sokan mások készítettek terveket a győri lakó- és középületek számára. A 19. század utolsó harmada az építészet mellett a kulturális, tudományos és művészeti élet felvirágzását is hozta. A külső kerületekben is sorra emelték az új iskolaépületeket. A város közigazgatási területe Révfalu, Pataháza és Sziget Győrhöz csatolásával növekedett (1905). A századforduló után Győr ipara is tovább fejlődött. 1904-ben üzembe lép az elektromos művek és a csatornamű, 1905ben a Richards Posztógyár indul be a mai Tihanyi Árpád út északkeleti sarkának tömbjében. A nehézipari termelés ugrásszerű megnövekedését a háborús előkészületek is gyorsították. A pilseni Skoda-gyár és a német Kruppkonszern közreműködésével 1913-ban megkezdték Európa legkorszerűbb ágyúgyárának építése. Az új létesítményben dolgozó munkásoknak Gyárvárosban korszerű lakótelepet emeltek. 1908-ban felépült az 1896-ban alapított Magyar Vagon- és Gépgyár hatalmas új szerelőműhelye. A város ipari üzemeit 1912-ben körvasúttal kötötték össze. 1910 körül a Belváros és a Nádorváros már összeépült. A Rábca medrének áthelyezésével pedig az Újváros és a Sziget vált egységes települési folttá. 1940-ig a város növekedése keleti és déli irányban volt a legerősebb. Kiépül a Gyárváros (az Iparcsatornával), a Nádorváros összeért Szabadheggyel, Révfalu pedig nyúlik Bácsa felé (7. ábra).



103 → 11

A második világháború alatt a várost tizennyolc nagyobb és nyolc kisebb légitámadás érte. 1944. április 13-án elpusztult a város repülőtere és a nehézipari üzemek nagyobb része. A város felszabadítását három napos harc előzte meg: az ágyú- és aknatűzben sok száz ház sérült meg. A visszavonuló német haderő a város 16 hídja közül 15-öt felrobbantott. A közlekedési és hadiipari létesítmények mellett (pályaudvar, mint katonai célpont; a kikötő, a hajóállomás és az erőmű) a történeti Belváros becses építészeti emlékei, lakóházai és fontos középületeit is jelentős kárt szenvedtek.

11. ábra: Győr 1910 körül A Belváros és Nádorváros már összeépült, a Rábca medrének áthelyezésével pedig Újváros és Sziget vált egységes települési folttá. A vasútvonalak megszaporodtak.

A két világháború között a város térségi – regionális – szerepe erősen megnövekedett a kereskedelem, pénzügy, közigazgatás és egészségügy területén.. Az 1930-as évek gazdasági válságából 1934 után fokozatosan kilábolt a város. Darányi Kálmán Győrben hirdette meg a háborúra való gazdasági felkészülés „Győri programját”, mely tovább gyorsította a város nehéziparának fejlődését. Új ipartelepek alakultak (lakk, textil, optika). A területhasználatban is megjelent egy új elem. A húszas évektől ugyanis általános és mindinkább erősödő törekvés volt, hogy az emberek maguknak a saját telkükön teremtsenek otthont. Ez azzal is járt, hogy a városlakók egy része a szomszéd településekben (a harmincas években a város határain belül is) épített magának (sokszor a városi szabályozás alá nehezen vonható módon) kiskertes családi házat6. Mindez egyébként összhangban volt a gazdasági válságot némileg ellensúlyozó, az elmúlt évtizedekben ugyanakkor negatív értéket kapott "kétlaki életmóddal", illetve erre az időszakra az iparosodó településekre jellemző tendenciával.

6

A továbbiakban egyébként elemezzük ezen az említett törekvés napjainkban való érvényesülését.

A helyreállítás a vasúti forgalom megindításával kezdődött. A tervezők rajzasztalán új, százezer lakosú város tervei születtek, széles sugárutakkal, nagy méretű kockaházakkal. Előbb a hidakat, utakat és a megsérült házakat hozták rendbe; sajnos a megsérült régi épületek egy részét nem állították újra helyre. Megindult a Belváros déli részének átépítése is. A magastetős házak sorába lapostetős tömbházakat építettek, majd a városházával szemben nagy bontások árán új városközpontnak biztosítottak helyet. A Szent István út mellett előbb a „szocialista-realizmus” stílusában, majd az újra éledő modern építészet szellemében, "iparosított technológiával" magas tömbházak sora épült, ezek teljesen eltakarták a történeti Belváros látványát. Az újjáépítés megindulása után és mellett ugyanakkor tovább növekszik a város közigazgatási területe és népességszáma is, mivel 1945 után a városhoz csatolják Kisbácsát, Pinnyéd(1950) és Bácsa(1960) községeket. A lakótelepek építése az 1956-os forradalom után - és mintegy arra válaszként - indult meg. Első szakaszban, 1960-ban befejezik a 800 lakásos Kígyó utcai lakótelepet a Sziget városrészben. Az elkövetkező években tovább növekszik a város közigazgatási területe és népessége is: 1971-ben a városhoz csatolják Ménfőcsanakot, Győrszentivánt és Gyirmótot. A települést 1971ben megyei jogú várossá nyilvánították. A várossá válás 700-ik évfordulóját 1971-ben az új városközpont felavatásával ünnepelték meg. A lakótelepépítés következő - és egyre dinamizálódó -szakaszában a Győri Házgyár termékeiből épült fel Adyváros, a József Attila, majd 1986-ra a Kun Béla lakótelep. Ezzel a lakások száma az 1970-es 30449-ről 44789-re emelkedett 1983-ra. Az állami lakásépítés azonban csak a hetvenes években dominált, mivel a nyolcvanas években már itt is a magánerős építés vette át a vezetést. Az állami lakásépítés ekkor a Kun Béla lakótelepre (ma: Marcalváros) koncentrálódott, míg a magánerős lakásépítés jóformán a város egész területén, de főleg a "peremterületeken" folyik (a nyolcvanas években), mivel itt olcsóbbak a telkek. Az állami lakásokhoz való hozzájutás esélye jóformán a nullára csökkent. Ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint tovább élt a század húszas,



harmincas éveiben megjelent törekvés a kertes családi házra7. A telkek számát a beépítés sűrűségének növelésével emelték. A telekalakítások során a korábban kiosztott, szélesebb telkeket hosszában elfelezték (pl. Új utca), így olcsóbban jutottak telekhez az építkezők. Az 1970-es évektől kezdve un. "hétvégi kertek" számára is osztottak telkeket, így alakult ki Marcalvárostól nyugatra, a Holt-Marcal partján a Rabkert és Górédűlő. Győrszentivántól északra ugyancsak "kertváros" létesült, kis alapterületű zárt-kertekkel, melyeken építészetileg értéktelen "szerszám- és gyümölcstárolókat" emeltek. Ezek egy részét később szegényes lakássá alakították át. A nyolcvanas években a Belvárosra egyre inkább jellemző törekvés az egyre szaporodó intézmények, különösen a gazdaságszervező pénzintézetek megjelenése és számuk növekedése - összhangban áll egy megszakított, be nem fejeződött folyamattal; Győr világháborúk által megszakított nagyvárosi fejlődési ambícióival. Ezt a második világháború utáni rendszer a nyugati határ közelében való fekvés miatti akadályozta. A város növekedése a XX. sz. második felének urbanizációs nyomására déli irányban folytatódott, mivel nyugatra a Rába és a Rábca medermaradványai akadályozzák a területhasználatot. A város szerkezete végül is a fenti hatások által meghatározottan érte el a városalakulás rendszerváltáskori állapotát: Győr jelentőségét az 1990-es évek utáni társadalmi, politikai és gazdasági változások tovább növelték. 1990. október 26-án megalakult Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az 1990-es években sikeresen tovább folytatódott a műemléki Belváros rekonstrukciója. Az Önkormányzat a Belváros "cityvé" történő átalakulását megfelelő rendeleti szabályozással igyekezett meggátolni: így például pontosan előírták a belvárosi épületekben megtartandó lakóterületek legkisebb nagyságát. Az 1990-es évek második felében – a Belváros módosított részletes rendezési tervének elfogadása után – meggyorsult az egykori Ferenc- és Ferdinándváros átépítése. A földszintes házakat sorra lebontották, helyükre jobbára három- és négyszintes lakóházakat emeltek. Ezek alagsorában – összhangban az újabb rendeletekkel és szabályozásokkal – teremgarázsban biztosították a személygépkocsik elhelyezését. 1997-ben a helyreállított Esterházy-palotában megnyílt a Városi Művészeti Múzeum. 1998-ban átadták

103 → 12

az újjáépített gyalogos város újabb szakaszát, 2003-ban Győr új élmény- és termálfürdőjét. A rendszer váltást követő gazdasági szerkezetváltás nem hagyta érintetlenül Győr iparát. A már a nyolcvanas évek végén megindult folyamat, a angy iparvállalatok bezárása, egyre fokozódó mértékben haladt előre. A városközponti fekvésű területek átépítése során a lakó és bevásárlóközpont funkció az új tulajdonosok terve, melyet az önkormányzat is támogat. (Rába művek volt vasúti járműgyára, az Uniontext üzemei, a Gardénia, Olajgyár, Tejgyár) A városközponttól távolabbi területeken a volt nagyüzemek telephelyein sok kis új cég tevékenykedik. (Házgyár, Richards) 2005-ben több régi ipartelep jövője még bizonytalan (Kekszgyár, Ringa, Rába Puskás Tivadar úti gyártelepe.) A város szerencséje, hogy a szerkezetváltás nemcsak vállaltok megszűnésével, hanem jár, hanem újak is alakulnak. A város gazdasága szempontjából a legfontosabb az autógyártó óriás, az AUDI idetelepülése, amely a Rába reptéri gyára mellé települt, így a reptéri ipartelep a város legnagyobb gazdasági területe. Ettől délre, a vasút mellett kezdte meg működését szintén 1993-ban a 125 hektáros Győri Ipari Park. A 90-es évek elején a lakóház építés terén bekövetkezett visszaesést az évtized végén az egyre gyorsuló építési láz váltotta fel, amelyet a kölcsön feltételek kedvező változása, és az újra növekvő életszínvonal váltott ki, s amely nagyrészt piaci alapon; un. „vállalkozói lakásépítés” formájában valósul meg. A lakásépítés részben a foghíj telkek beépítését célozta; a foghíj alatt ebben az esetben nem feltétlenül üresen álló telkeket kell érteni, hanem a környezetükhöz képest rosszabb állagú épületek telkét, vagy az alacsonyabb intenzitással beépített telkeket is. A lakóház-építés másik része – a már a XX. század elején megindult folyamatot folytatva – a város területi növekedésével; családiházak, vagy kistársasházak építésével teremt új kínálatot. A vállalkozói lakásépítés többsége nem hozott létre magas színvonalú építészetet. A telkek minél nagyobb mértékű kihasználása, a környezeti beruházások teljes hiánya a lakosság ellenérzését váltotta ki, és a 2003-2005-ös tervfelülvizsgálattal szembeni lakossági elvárások – e folyamatok reakciójaként – a családiházas területek mennyiségének növelését célozzák. A fenti leírásban közölt térképábrákon kívül a város területi változásai jól követhetők a katonai felméréseknek a dokumentációban közölt térképein.

7

A lakásállomány elmúlt évtizedekben kialakult összetételének elemzéséből következtetést vonhatunk le az elkövetkező évtizedek tendenciáira is. (lásd: továbbiakban).



Régészeti örökség A város régészeti örökségével az önálló „2.5.7.2.1. Győr régészeti öröksége” című füzet foglalkozik. Győr hosszú településtörténetének tükre az, hogy az ismert és potenciális régészeti lelőhelyek a város nagyon sok részén megtalálhatók. A régészeti lelőhelyeket az 1.3.B.1.1. Kulturális örökségvédelem - régészet című tervlap tartalmazza. A régészeti örökségről szóló tanulmány szerint: Győr város területét sűrűn behálózzák a régészeti korok emlékei, amelyek ismertsége nem elhanyagolható ugyan, feltártsága azonban legfeljebb közepesnek mondható. A régészeti korok ismert és várható emlékeinek elhelyezkedését a (csak némileg változó) földrajzi körülmények határozzák meg: elsősorban a Rábát és a Dunát követő megtelepedésre alkalmas dűnesorok, másodsorban a kereskedelmi és hadi szempontból mindig rendkívül fontos átkelők, harmadsorban a római korban létrejött (katonaipolgári) központhoz vezető, a földrajzi körülményekhez alkalmazkodó sugaras elrendezésű útvonalak. Az évezredek során az ember is alakított a környezeten (főként a római kor közel félezer éve, és a koraújkor nagy katonai építkezései veendők számításba). Az örökségvédelemhez tartozó elemek legsűrűbben a történeti városmagban találhatók. A törökkori erőd árkain belül mindenütt előfordulnak, ez a terület általános régészeti védettséget élvez. A Káptalandombon a római erőd (castellum), a kora népvándorlás kori telep, az Árpád-kori ispáni vár és püspökségi centrum, a középkori és későbbi építkezések 6-7 méter vastagon képeztek kulturrétegeket. A késő római erődfalak ma sehol sem láthatók, vonaluk azonban rekonstruálható (bemutatásuk további kutatásokkal és helyreállítással több ponton megoldható lenne). A középkori belső vár erődítése, a római és középkori belső várárok alig kutatott. A Belváros egyéb területein a római kori polgári település (vicus), 4. századi feladása után késő antik temetők, majd az Árpád-kori ispáni várhoz csatlakozó váralja település helyenként (pl. Széchenyi tér) 5 méteres rétegsort hoztak létre. A 16-17. század erődfalai (19. századi elbontásuk után) csak néhány ponton láthatók (Káptalandomb Ny-i front, bástyamaradványok, kazamatarendszer, részletek a Dunakapu téren és a Teleki u. – Bajcsy-Zsilinszky u. találkozásánál, alaprajzi bemutatás a Fehérvári kapu helyén), kutatásuk hiányos. Számítani lehet az ÉK-i sarokbástya maradványaira az „Elevátor” környékén, ahol tudomásunk szerint nagyarányú építkezések várhatók. A koraújkori várárokról és az elővédművekről szinte semmit sem tudunk (sokáig „leletmentes övezetként” kezelték, mert a római és középkori rétegsorokat meg-

103 → 13

semmisítette – építési és használati koráról azonban számos információval gazdagíthatna, amint az néhány ponton ki is derült). A központtól távolabbi lelőhelyek többnyire a dűnékre és útvonalakra fűződnek fel. Legjelentősebb a Dunát kelet felé kísérő vonal (Budai út), amely mentén a lelőhelyeket Győrszentiván keleti határáig lehet követni (Árpád út vége, Homokgödör /Vagongyár, Víztorony/, Szeszgyár, Újszállások, ETO pálya környéke – Kiskút, Likócs, Károlyháza puszta, Véneki csárda, Újmajor), őskori, római kori, népvándorláskori és a magyar középkorból származó leletekkel. Hasonló jelentőségű a régi Rába-medreket követő Pápai út vonala is: un. Államvasúti római temető, Kálvária utca, Kálvária domb és környéke /GyESEV állomás/ Ritter-földek, Téglagyár, Pápai vám. A fő út továbbra is a Rába teraszát követi: Tesco, Ménfőcsanak-Szeles /M1/, Bevásárlóközpont /Metro, Bricostore környéke/, Savanyító, Burkus földje, 83-as út és az attól északra fekvő, jelenleg éppen veszélyeztetett terület, Gyirmót. Elágazással kell számolnunk a dombsor alján Győrújbarát felé. A lelőhelysorból őskori, népvándorláskori, római kori és középkori leleteket ismerünk. A többi ismert lelőhely egyelőre folt-szerűen helyezkedik el: nyilván számolni kell a Rába nyugati partjával /M1 feltárások/, a római limesút Rábán túli vonalával, a Mosoni-Duna északi partján fekvő lelőhelyekkel (Sárás, Kisbácsa, Szent Vid), a fehérvári és veszprémi út vonalával. Az ismert lelőhelyekre és környékükre vonatkozik a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.

b) természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések, Természet A város természeti adottságaival az önálló „2.1. Győr természeti adottságai” című füzet foglalkozik. A város fejlődésében domináns szerepet játszott folyóparti, tájegységek határán való fekvése. A legfontosabb tényező, amely a település kialakulását, fejlődését előmozdította, a Duna menti fekvése. A Duna mentén, annak jobb partján alakult ki az a fontos közlekedési útvonal, amely a Kárpátmedence középső részéből nyugat felé vezetett. Ez az útvonal a Duna jobb partján haladt, nemcsak azért, mert már a római uralom idején fontos útvonal kötötte össze Aquincumot (Budát) és Vindobonát (Bécset), hanem azért is, mert a Duna kelet-nyugati szakaszának ezen a részén a természeti viszonyok is kedvezőbbek voltak, mint az északi oldalon, ahol több nagyobb



folyó ömlött a Dunába, ami kedvezőtlenül hatott a közlekedésre. A déli parton ilyen akadályt a Rába és a Rábca torkolata jelentett, amit egy helyen, Győrnél kellett csak leküzdeni. A többi területen az árvízmentes teraszok és Győrtől nyugatra az ugyancsak árvízmentes magasártér előnyösen hatottak a közlekedésre.

Az előbb említett okok miatt a szárazföldi útvonal sem haladhatott a főág mellett a Szigetközben. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett akadályt. A két folyót ez a főútvonal csak a dunai torkolatánál léphette át, ami szintén hozzájárult, hogy itt település jöjjön létre. A kelet-nyugati főútvonalból már a római korban itt, Arrabonában (Győrben) ágazott ki a Hanság déli szegélyén Scarbantia (Sopron) felé vezető, a Rába vonalát követő Savaria (Szombathely) - Graz - Itália, a Pannonhalmidombságon keresztül Cimbria (Veszprém) és a Bakony-Vértes közötti Móriárkon keresztül Székesfehérvárra vezető útvonal.

12. ábra: Győr földrajzi helyzete

Az előnyös földrajzi helyzetet látszólag csökkenti az a tény, hogy Győr nem a Duna főága, a Nagy-Duna vagy Öreg-Duna mellé, hanem annak egyik mellékága, a Mosoni-Duna mellé települt. Ez a hátrány azonban csak látszólagos, mert a dunai hajózást egészen a szabályozásig (1886-1894) a Mosoni-Dunán, más néven a Győri-Duna-ágon bonyolították le. A szigetközi Duna rendkívül elfajult medre morotváival, mellékágak, holtágak, szigetek, zátonyok labirintusával a szabályozás előtt alkalmatlan volt a hajózásra.

103 → 14

13. ábra: Felső-Dunántúl római kori úthálózata. Forrás: [60] Borbíró-Valló



A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is szerepet játszottak azzal, hogy a Rába torkolata mellett, a mai Belváros területén egy árvízmentes teraszt, a II.a teraszt találjuk. Ezt a teraszt egy parti dűne is megemelte és így vár építésére alkalmassá tette. Ennek jelentős szerepe volt már a római korban, de ez még inkább növekedett a török időkben, amikor Győr hazánk legfontosabb végvára lett. Mivel a török Bécs felé való előretörését akadályozta, fontossága még inkább növekedett.

103 → 15

3. Futóhomok felszínt találunk Révfalu északi részén a Szitás-dombokon. Sáráspusztánál kezdődik, Kisbácsán keresztül Bácsa északi végéig húzódik. Tengerszint feletti magassága 123 m, ugyanakkor a környékén 112, 113, 114 m-es magasságok a jellemzők. Még az 1954-es árvíz sem borította el. A futóhomokot valószínűleg a nyugati szelek fújták ki a Mosoni-Duna medréből alacsony vízálláskor.

A felszíni vízfolyások, a magas talajvíz minden korszakban biztosítani tudta a város ivóvízellátását, a legújabb időszakban ezen kívül az ipar vízszükségletét is. A második világháború után, pedig a mélyfúrással felszínre hozott termálvizet az üdülés mellett gyógyászati célokra is felhasználják. Mindezek a természetföldrajzi tényezők a földrajzi helyzet következményeiként jelentkeznek. Győr területének mai geomorfológiai viszonyai a település kialakulására, fejlődésére és jövőbeni továbbfejlődésére jelentős hatással voltak, és hatásuk ma is tart. Hogy a város ma dél és kelet felé terjeszkedik, a felszíni viszonyok igen nagy mértékben befolyásolják. A város települési helyét tökéletes síkságnak kell tekintenünk, mert csak kis területen, Ménfőcsanak területén nagyobbak a felszíni különbségek 30 m-nél. Ménfőcsanaknál a legmagasabb kiemelkedései a következők: a Rákóczi-fa (183 m), a Világosvár (167 m), a Reiter (Reichter) (167 m). Ezek a geomorfológiai egységek adják azt a felszínt, amelyre a város felépült, amelyen kialakult és a jövőben fejlődni fog. Győr területén több egymástól eléggé jól elkülöníthető szintet lehet megkülönböztetni: 1. alacsonyártér, 2. magasártér, 3. futóhomok felszínek, 4. II. a terasz, 5. II.b terasz, 6. III. számú terasz, 7. Pannonhalmi-dombság. Ezek közül a II.a terasz a legjelentékenyebb a település kialakulása szempontjából. 1. Az alacsonyártér a folyókat kíséri kisebb-nagyobb szélességben. Azokat a területeket soroljuk ide, amelyeket a folyók áradásakor elönt a víz (hullámterek), vagy a folyók magas vízállásakor belvíz borít. Ilyen területeket találunk a Dunától északra és a Rábától nyugatra, például a Rábca morotvái, vagy Révfaluban a Bálványnak nevezett terület. Ezek a részek a szabályozás következtében kis területre szorultak. 2. A magasártér nagy területeket foglal el a város peremi részein. Legnagyobb részét beépítették, a külterületeken kertek, szántóföldek találhatók a magasártéren. Területén mindenütt holocén (jelenkori) fakósárga iszap, homokos iszap, néhol agyag, agyagos iszap rakódott le, ezen alakultak ki az öntéstalajok, amelyek a mezőségi talajjá való átalakulás tendenciáját mutatják. E finom üledék alatt homokos kavicsrétegek fekszenek.

14. ábra: Teraszok Győr környékén 1 = II. terasz, 2 = II.b terasz, 3 = III. sz. terasz, 4 = IV. – VI. terasz, 5 = vasút, 6 = terasz szigethegy, 7 = alacsonyártér, 8 = magastér, 9 = futóhomok, 10 = kavicstartó, 11 = löszös homok, 12 = Pannonhalmi –dombság tereplépcsője (Pécsi M. alapján)

4. A II.a terasz a település szempontjából a legfontosabb. (Régebben városi terasznak is nevezték.) A Dunától délre az 1820 előtt várfalakkal körülvett területet foglalja el. Ez a magasabb, árvízmentes szint igen szembetűnő, ha Gyárváros irányából a Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Apáca utcán a Belváros felé haladunk. A II.a terasz a pleisztocénben a würm végén keletkezett. Ezt a teraszt (118 m) még három parti dűne meg is emelte: 1. a Káptalandomb (125 m), 2. a Kálvária-domb (113 m), 3. a Vagongyár és a Szeszgyár helyén állott domb, de ez utóbbit már lehordták. A II.a terasz a három kiemelkedő dűnével együtt megfelelő terepet nyújtott a településre, mert magas vízál-



láskor sem öntötte el a víz. (8-12 m-rel fekszik magasabban a Duna 0 szintjénél.) E terasztól délre a szabadhegyi teraszig (II. b terasz) húzódó terület szintén a II.a teraszhoz tartozik, mert rajta 117-118-120 m-es magasságokat találunk. Mégis különbözik tőle, mert több mélyebben fekvő (111-114 m) nedves sáv húzódik rajta keresztül. Itt régebben csak a gázlók és a magasabban fekvő területfoltok tették lehetővé a közlekedést. A II.a terasz a Dunával párhuzamosan Győrtől keletre, a Tatai-árokig folytatódik. Tengerszint feletti magassága 118-120 m között változik. 5. A II.b terasz Szabadhegy főutcája, a József Attila utca vonalában emelkedik ki. Tengerszint feletti magassága 130-132 m, tehát mintegy 14-16 m-rel fekszik magasabban a Belvárosnál. Keskeny sávban húzódik kelet felé. Felszínét homokos iszap, löszös homok borítja. 6. A III. számú terasz Szabadhegytől keletre, a Sashegy (145 m) kiemelkedésével kezdődik és a Kecskeméti-heggyel (158 m) folytatódik. Területünkön keskeny sávként húzódik kelet felé párhuzamosan a II.a és II.b terasszal. 7. A Pannonhalmi-dombság középső vonulatának, a Ravazd-Csanaki vonulatnak legészakibb része tartozik 1970 óta Győrhöz. A főleg pannóniai homokból, homokkőből és agyagból felépített dombság Ménfőcsanaknál törésvonalak mentén a Rába üledékei alá süllyed. Győr a „három folyó városa” . Címerében is megtalálható a Mosoni-Dunát, a Rábát és a Rábcát szimbolizáló három ezüstpólya. A három nagy folyó mellett feltétlenül meg kell említeni a Dunát (Öreg-Duna, Nagy-Duna) is, mert hatása - gondoljunk az 1954-es árvízre - Győr életére is hatással van. A Duna Győrtől, a város centrumától 8,8 km távolságra folyik. Hatása régebben az árvizek kialakulásában volt fontos, ma Győr vízellátásában játszik döntő szerepet. A Duna a kisalföldi nagy hordalékkúpot középen szeli ketté. A hordalékkúp északi része a Szlovákiához tartozó Csallóköz, déli darabja a Szigetköz, amelyből Révfalu, Kisbácsa és Bácsa határa ma már Győrhöz tartozik. A Duna a Dévényi-kapun keresztül éri el a Kisalföldet, ahol szakasz jellege megváltozik, alsószakasz jellegű lesz, azaz hordalékát lerakja, medrét feltölti, számos ágra szakad. A szabályozás előtt a sok ágra szakadozott Duna egyes ágakat kiszélesített, kimélyített, másokat hordalékával feltöltött. Így a hajózható medrek helye és állapota állandóan változott. A közép- és nagyvizek idején, azaz tavasztól a nyár közepéig az ausztriai szakaszról nagy hordaléktömeg érkezett. Ha az áradás leapadt, a hordalék lerakódott, zátonyok keletkeztek, amelyek akadályozták a hajózást. Télen a zajló jégtáblák a kavicszátonyokon fennakadtak, a jégtorlaszok még az aránylag alacsonyabb vizeket is annyira felduzzasztották, hogy a jeges árvíz elöntötte a Szigetköz és a Csallóköz egyes részeit. A Szigetközt és a Csallóközt felépítő

103 → 16

kavicsos, kavicsos homokrétegek vízáteresztők. Éppen ezért a talajvíz szintje erősen függ a Duna vízállásától. A Duna magas vízállásakor belvizek pusztítottak. Ez a három tényező: a hajózás körüli nehézségek, az árvizek és belvizek pusztítása tette szükségessé a Duna szabályozását. A Duna szabályozását 1886-1894 között hajtották végre. A szabályozási és árvízvédelmi munkálatok három részből tevődtek össze: 1. középvízszabályozás, 2. árvízvédelmi töltések építése, 3. belvizek levezetése. A szabályozás óta először 1954-ben pusztított nagy árvíz a Szigetközben és Győr város területén is. A Duna vize annyira megáradt, hogy 1954. július 15én Ásványrárónál, később Kisbodaknál és Dunakilitinél is átszakította az árvízvédelmi töltéseket és elöntötte a Szigetköz keleti felét. Révfalut, Győr szigetközi külvárosát a Mosoni-Duna felé erős árvízvédelmi gátak védték, amelyek ki is állták a próbát, nem szakadtak át. Ezzel szemben a Révfalut, illetve Győrt a Szigetköz felé védő körtöltés a Duna Szigetköz keleti felét elöntő víztömegének nem tudott ellenállni. Az 1954. évi árvíz hatására a Duna árvízgátjait megerősítették, Győr pedig új, az eddiginél szélesebb és magasabb körgátat kapott, amely a Szigetköz felől, tehát a Duna felől védi a város szigetközi külvárosait. 2004-re a város növekedése átlépte a körgátat. Győr legjelentékenyebb folyója a Mosoni-Duna (Győri-Duna), amely régebben a vár védelmében játszott szerepet, ma pedig az egyes városrészeket választja el egymástól. Győrnél felveszi a Rábcát és a Rábát, ezért vízmennyisége annyira megnövekszik, hogy hajózhatóvá válik8. A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak medrében végig, ezért tekintélyes nagyságú meder alakult ki, amely ma nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 m, mélysége 3,5 m. A szabályozás előtt a Mosoni-Duna árvizei gyakran pusztítottak Győr környékén. A XIX. században a legnagyobb pusztítást az 1883. évi januári jegesár okozta. Ez az árvíz is siettette a Mosoni-Duna és a Duna szabályozását 1886 és 1894 között. A kitorkollást úgy szabályozták, hogy a medrét 300 m-ről 40 m-re szorították össze úgy, hogy a Dunából legalább 64 m3/s víz juthasson a mellékágba. Ennyi vízre volt szükség a hajózás számára. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, aminek segítségével az árvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. Ez csak a felülről érkező árvizekre vonatkozik. Győrött és Győrtől lefelé részben a Rába áradásai, részben a Duna visszaduzzasztó hatása következtében árvízveszély keletkezhet. Éppen ezért a Mosoni-Duna

8 A Mosoni-Duna hajózhatósága a középvízszint drasztikus csökkenése miatt 2000 körül már gyakorlatilag nem lehetséges. A középvizek csökkenésének oka a Nagy-Duna medrének mélyülése, melyet valószínűleg a vízlépcsőépítések miatt elmaradó hordalékszállítás okoz. (NI)



alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt az Ipar-csatorna megépítése. Az első világháború előtt, 1913-ban megkezdték az Ágyúgyár építését, amely az Osztrák-Magyar Monarchia legmodernebb üzeme lett. Az itt készült hadfelszerelési cikkeket vízi úton akarják elszállítani, ezért megkezdték a 2,3 km hosszú, 8-11 m mély Ipar-csatorna építését, amely csak 1924-ben készült el, azonban hajózási célokra soha nem használták. A 80-as években ismét nagyszabású vízi munkálatokat végeztek Győrnél a Mosoni-Dunán. Új medret építettek a Mosoni-Dunának, amelyet „püspökerdei átmetszésnek” neveznek. Az új meder a Szúnyog-sziget keleti végétől indul és délkeleti irányban nyílegyenesen vezet a Rábca torkolatához. Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így remek csónakpályává alakítható, ahol nemzetközi evezősversenyeket is szervezhetnek. A régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egy zsilippel zárták le. Így egy igen lassú folyású mesterséges morotva alakult ki, amelyet fürdésre kitűnően alkalmassá tettek (Arany-part). A város másik nagy folyója a Rába. A XIX. század második felében a gazdasági élet fejlődése, az árvizek gyakori pusztítása szükségessé tette a Rába szabályozását. Új medret ástak Győr és Rábapatona között, amelyet Rábapatonai- győri-csatorna néven rajzoltak a régi részletes térképekre. A Rába régi medre holt mederré, azaz mesterséges morotvává alakult. A Marcal szabályozásakor (1890-1893) a folyó vizét a Rába régi medrébe vezették az eredeti torkolat közelében. A régi Rába-mederben folyó Marcal vize Győrnél érte el az új Rába-medret. 1910-ben a torkolatot zsilippel zárták le és a Marcal vizét 5 km-rel feljebb, a gyirmóti bekötő töltés felett vezették a Rábába. 1931-1932-ben újra rendezték a Marcal torkolatát, és azóta a Marcal ismét az eredeti torkolat közelében, Gyirmót és Koroncó között önti vizét a Rábába. A Holt-Rábába ömlik Győr és Ménfőcsanak között a Pándzsa-ér, amely a Pannonhalmi-dombság vizeit szállítja a Rábába. Ravazdtól délre több forrásból (egyik a Béla király kútja) ered és vize a Holt-Rábán, a Rábán keresztül jut a Mosoni-Dunába. A Rába a Belváros és Újváros között folyik északra és a Püspökvár alatt ömlik a Mosoni-Dunába. A torkolat előtt kis szigetet, a Radót alkotja, amelyet a régi erőd maradványaiból alakítottak ki. 1907 előtt a Rábca a Püspökvár alatt ömlött a Rábába és vizük közös torkolaton keresztül jutott a Mosoni-Dunába. A város harmadik folyója a Rábca. A szabályozás előtt a Rábába ömlött. 1907-ben új medret építettek számára, és ma a Rába torkolatától nyugatra, mintegy 400 m-re, önállóan ömlik a Mosoni-Dunába. Régi medre megtalálható a Bercsényi ligetben. Szabályozása a Rábáéval egy időben történt.

103 → 17

Árvizeit a Répcelaknál épített Répce- árapasztócsatornán keresztül a Rábába vezetik, így árvizei nincsenek. Mára megtörtént a Rábca torkolatának újabb áthelyezése. A Rábcát az abdai közúti hídtól kiindulva nagyjában északkeleti irányba vezetik a Mosoni-Dunába, amelyet az új meder a 27,7 km-es szelvénynél ér el. A régi medret a kiágazásnál zsilippel, a torkolatnál zsilippel és szivattyúteleppel zárják le. Ezen a régi mederszakaszon sem alulról, sem felülről nem duzzadhat fel a víz. Ennek következtében Győr külvárosaiban, Gorkijvárosban, Győr-Szigetben, Pinnyéden csökken a talajvíz szintje, ami minden szempontból kedvező. Az állóvizek Győr területén jelentéktelenek. Közülük a már említett HoltRábát, a város nyugati részén a Rábca morotváit és Sáráspuszta keleti oldalán az elmocsarasodott Báványt kell megemlíteni. Győr környékének geológiai viszonyai alkalmasak a termálvizek feltárására is. 1962-ben elkészült a medencés uszoda közelében a 2000 m mélységű termálkút, amely 66,4° C hőmérsékletű (720 l/perc) vizet adott. A második kutat a Bercsényi Gimnázium és a Dózsa-sportpálya között 1966-ban helyezték üzembe. A harmadik termálkutat a Mákos-dőlőben 1973-ban fúrták. Mindhárom kút vize alkáli-hidrogénkarbonátos, ezért a gyógyvizek csoportjába tartoznak. A gyógyvizek egészségügyi és idegenforgalmi jelentősége nem lebecsülendő. Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonucum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik (SOÓ R. 1960). A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe és nyugaton Ausztria területére is. A város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínárszövetkezetei, a nádasok és a sásrétek szakították meg. A Sáráspuszta-Bácsa között húzódó futóhomokkal borított területen parkos száraz erdő telepedett meg, ahol pusztai gyeppel borított tisztások váltogatták az erdőt. Ezek a területek Győrtől keletre, GyőrSzentiván körül folytatódtak. A táj vegetációja nagy változáson ment keresztül. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein (Püspökerdő, puhafás-ligeterdő), Likócs és Győr-Szentiván között (Hecsei-erdő, Szentiváni-erdő), továbbá GyőrSzentivántól keletre (Gazdák erdeje) találunk nagyobb erdőséget. Sajnos a Püspökerdő mocsárréteit a kiszáradás veszélye fenyegeti. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. Győr város közigazgatási területe négy jól elhatárolható növényföldrajzi, táji egység határán fekszik. A táji, geomorfológiai szempontból elkülönülő egységek flórájukban és faunájukban is jelentősen különböznek egymástól.



Följegyezték, hogy II. Géza király 1141-ben a Győrnél fogott vizák egyharmadát a pannonhalmi apátságnak adta. Bőven volt itt csuka, kárász, tok, kecsege, ponty, sügér, fogas. Az egykori nagy halbőség megszűnt. A hajózás, a vízi forgalom fejlődése, a szabályozások akadályozták a halak szaporodását. Ennek ellenére ma is tekintélyes mennyiségű halat szolgáltatnak a győri folyók. Kedvelt szabadidő-foglalkozás a horgászat.

SZIGETKÖZ

GYŐR-TATAI TERASZVIDÉK

RÁBAKÖZ IGMÁNDI-KISBÉRI MEDENCE

15. ábra: Győr és környékének növényföldrajzi beosztása

−

103 → 18

A Rábaköz alacsony ártéri helyzetű. A Kisalföld flórajárásába tartozó táj legelterjedtebb társulásai a fűz- és égerligetek, a tölgy-kőris-szil erdők. Az aljnövényzetben jellegzetes a sások, a medvehagyma, a csalán előfordulása. Az átlagos évi folyónövedék meghaladja az országos átlagot. − A Szigetköz feltöltődő területén aktív völgyhálózat nem alakulhatott ki. A domborzat nagyon érzékeny a talajvíz mélységére. A potenciális erdőtakaró zömében puhafa és keményfa, valamint égerfa és égerfa lápok. Az éves folyónövedék az országos átlagot meghaladja. − A Győr-tatai teraszvidék éghajlata mérsékelten meleg, száraz, felszínét széltől áttelepített homokos rétegek fedik. Az Arrabonicum flórasávjába tartozó potenciális erdőtársulásait a puha- és keményfás ártéri ligeterdők, a gyertyános kocsányos tölgyesek és a gyöngyvirágos kocsányos tölgyesek alkotják. Legjellegzetesebb lágyszárúak a rozsnokfélék, a kunkorgó árvalányhaj, a csillagpázsit, a habszegfű, a homoki seprőfű. − Az igmándi-kisbéri medence potenciális erdőtársulásai a puha- és keményfás ártéri ligeterdők, a gyertyános kocsányos tölgyesek és a pusztai tölgyesek. Elterjedtek a pusztai társulások. A folyónövedék átlagos évi nagysága 2-3,5 m3 /ha. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen. A város közelében csak nyulat lehet néha látni, de a távolabbi erdőkben, a Pannonhalmi-dombságon és a Duna mentén, a szigeteken, az ártéri erdőkben szarvast, őzet, vaddisznót is lehet találni. A folyók régen bővelkedtek halban.

A 90-es években Bolla Sándor és társai munkájával részletes élővilág, elsősorban flóra leltár készült a város területére. Győr közelében érintkeznek a Győri-medence kistájai (Szigetköz, Mosonisíkság, Rábaköz) a Komárom-esztergomi-síksággal (Győr-tatai-teraszvidék, Igmánd-kisbéri-medence) és a Marcal-medencével. Ezenkívül még a Pannonhalmi-dombság nyúlványai is megtalálhatók (Ménfőcsanak) a város mai területén. Éppen ezért a város területének talaja eléggé változatos. A város határának a Mosoni-Dunától északra fekvő területei a Szigetközhöz tartoznak. Ezen a részen az öntéstalajok dominálnak. Humuszosodás mértéke az öntéstalajokon eltérő, így a termékenységük is. A Mosoni-síkság keleti végénél és a Rába mentén Győrtől délre réti csernozjom alakult ki. Ezek a talajok a növények széles skálájának termelését teszik lehetővé. Sajnos a csernozjomjaink néhol már teljesen eltűntek vagy elvékonyodtak. Győrtől keletre a Mosoni-Duna és a Duna mentén az alacsonyan fekvő területeken a réti öntéstalajok uralkodnak. A magasabban fekvő teraszokon mészlepedékes csernozjomok keletkeztek. A csernozjomtalajokkal fedett területek igen termékenyek, sok értékes növény termelésére adnak lehetőséget. Dél felé haladva, a Pannonhalmi-dombság nyúlványain már barna erdőtalajokat találunk. Győr környékén mindenütt jó termőképességű talajokat találunk. Az egyes meteorológiai elemek vizsgálata alapján Győr térségében a következő mezoléptékű alkörzetek, területtípusok elkülönítése indokolt (hangsúlyozni kell, hogy az egyes körzetek éles határokkal történő leválasztása szakmailag nem indokolható, hiszen az eltérő éghajlati egységek között az átmenet nem ugrásszerű): 1. A Rába és a Mosoni-Duna szöglete, valamint a Szent István és a Fehérvári út által határolt belvárosi terület A legnagyobb mértékű beépítettség és a zöldfelületek relatíve kis részaránya miatt a hőmérséklettöbblet ezen a területen alakulhat ki leginkább, a "hősziget" jelensége ebben a körzetben jelentkezik (kb. 0,1-0,2°C többlet). A közlekedésből származó légszennyezés az erős átmenő forgalom miatt jelentős, amelyet valamelyest enyhít a térség kedvező átszellőzése. 2. Az újvárosi, a szigeti és a révfalui városrészeket magába foglaló övezet.



Beépítettsége már lényegesen kisebb, több a zöldfelület, légcseréje kiegyenlített. Északnyugatról a Püspök-erdő határolja. Fekvése egyetlen szempontból kedvezőtlen. Télen, délkeleties széljárás esetén a város szenynyezett levegője ebbe az irányba sodródik. Mivel ilyenkor a szélsebesség kicsi, a szél lamináris jellegű, az átkeveredés csekély, ezért az áttranszportálható levegő alig tisztul. Fekvése miatt azonban - komfortértékét tekintve - klímája jónak mondható. 3. Püspök-erdő Nem túlzás "Győr tüdejének" nevezni. Jelenleg még nem egységes erdőség. A városmaghoz képest az uralkodó szél irányába esik, ezáltal élénkebb északnyugati szél esetén a belvárosba igen tiszta levegő érkezik. A terület adottságait javítja, hogy folyóvíz öleli körül, amely az áramlásnak nem vet gátat, ezáltal a sűrűn beépített városrész kiszellőzése szempontjából fekvése ideális. A körzet az erdőklíma jegyeit viseli magán, igen jó komfort-értékű mikroklímával rendelkező terület, a sportot, a pihenést, az üdülést, a kikapcsolódást kitűnően szolgálja. 4. Nádorváros Túlnyomórészt kertváros jellegű, de a keleti részén magas épületekből álló lakótelepek is találhatók. Viszonylag nagy zöldfelületekkel rendelkezik, így a sugárzási és hőmérsékleti viszonyai kedvezően alakulnak. Az épületek - elrendezésüktől függően - sokféleképpen módosíthatják az áramlást, például a nagyobb épülettömbök között a légmozgás felgyorsul, ezáltal szelesebb és szélcsendesebb helyek váltogatják egymást. A szerencsés elrendezés az, ha a hosszan elnyúló épülettömbök hossztengelye párhuzamos az uralkodó széliránnyal. Az adott körzetben ez nagyobbrészt teljesül is. 5. Gyárváros Éghajlata alig tér el a Nádorvárosétól. Ipari és szolgáltató üzemei miatt érdemel említést. Levegőszennyezése - a körzet szerencsés elhelyezkedése miatt - alig van hatással a többi városrészre 6. Győrújfalutól délkeletre, a Püspök-erdőtől északra fekvő terület Püspök-erdőtől eltérő borítottsága indokolja külön körzetként való említését. A terület nagyobbrészt mezőgazdasági művelés alatt álló szántóterület. (A Püspök-erdőre az erdőklíma jellemző, amelyet a vízparti fekvése tesz még változatosabbá.) Mikroklíma típusai a termesztett kultúráktól függően változatos. 7. Kisbácsa, Bácsa A 2-es körzettel mutat rokon vonásokat, csak a környezetük tér el. Kisbácsát és Bácsát minden oldalról mezőgazdasági művelés alatt álló területek veszik

103 → 19

körül. (A 2-es körzetet vízpart, illetve nagyobb kiterjedésű erdőség határolja). Elhelyezkedése igen jó. 8. A Gyárváros és Győrszentiván közötti terület A helyzete indokolja a külön típusba sorolását. Csekély szintbeli különbségek jellemzik, csak a Szentiváni-erdő vidéke emelkedik ki valamelyest környezetéből. A körzet nagyobb részét gyepflóra borítja, így hajlamosabb hőmérsékleti szélsőségekre (erősebb hajnali lehűlések és nappali felmelegedések). 9. Győrszentiván A beépítettség miatt érdemel említést. Pozíciója a közigazgatási határon belül hasonlóan jó, mint Kisbácsáé, Bácsáé. A településrészt körös-körül szántó, rét, legelő veszi körül. A széljárás szempontjából is kedvező fekvésű. A hősziget-jelenség itt már gyakorlatilag nem érvényesül. 10. Győrszentivántól keletre fekvő terület Nagyobb erdőség. A város klimatikus viszonyaira gyakorolt hatása elhanyagolható. 11. Győrszentivántól délre fekvő terület a Sashegypusztáig Önálló mezotípusként való említését az indokolja, hogy enyhe völgytengely húzódik rajta keresztül: a Szentiváni-erdő és Sashegypuszta között található néhányszor tíz méteres szintkülönbséget mutató mélyedés. Hátránya, hogy itt könnyebben alakulhat ki fagy, köd, valamint a szennyező anyagok is megülhetnek szélcsendes időben. Előnye viszont, hogy kedvező iránya miatt elősegíti a város levegőjének kicserélődését. 12. A Nádorvárostól délkeletre fekvő Szabadhegy és Kismegyer területe A Nádorvárostól a szellősebb beépítés különbözteti meg. Karakterében hasonló Bácsa és Győrszentiván adottságaihoz, de északnyugati szél esetén gyakran halad át fölötte a belváros szennyezett levegője. 13. A Ménfőcsanak és Kismegyer közötti terület Áramlási viszonyai miatt érdemel említést, a város légterének fő átszellőzési iránya. 14. Ménfőcsanak és Gyirmót területe Karakterében a 7-es és 9-es körzettel mutat rokonságot. A 20%-os gyakoriságú délnyugati szelek irányába esik. 15. Győr várostól nyugatra, délnyugatra fekvő területek

5.7.2. Győr - örökségvédelem Többnyire mezőgazdasági művelés alatt mezoklimatikusan kevésbé differenciáltak.


álló

területek,

tájképileg,

Táj A város táji adottságaival az önálló „2.5.7.1. Győr - tájvédelem és tájrendezés” című füzet foglalkozik. Győr és jellemzően térsége a Kisalföld nagytáj területén helyezkedik el, de délről – a Ménfőcsanaki részen - a Dunántúli dombság vonulatai benyúlnak a város jelenlegi közigazgatási területére. Győr több kisalföldi tájegység találkozásánál fekszik, e tájegységek eltérő karaktere érzékelhető az egyes területrészeken. Változatosabb a tájhasználat - a Győri-medence (Szigetköz –Mosoni síkság, a Rábaköz), - a Marcal-medence (Pápa-Devecseri sík) térségében és - a Győr-Tatai teraszvidék Mosoni-Duna menti területein, mint a mind domborzatában, mind tájhasználatában teljesen monoton - Igmánd-Kisbéri medence térségében. Bár ezen a részen a művi létesítmények, az autópálya, több főközlekedési út, a vasúti vonalak, a hosszan, széles területsávon haladó elektromos légvezeték pászta jelentősen szabdalják a tájat. A győri táj karakterét az összefutó folyók mentén levő ártéri erdők, galérialigetek és –gyepek láncolata, a magasabban fekvő sík területeken a művelt mezőgazdasági területek látványa határozza meg. Az alacsony ártéri részeken változatos tájhasználat, erdők, ligetek gyepek borítják, a magasabb ártéri részeken művelt szántók, kertek találhatók. A győri kisalföldi táj jellemző síksági táj, a közigazgatási terület legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szintkülönbség 30 m alatti. Változatosabb domborzatú rész a Ménfőcsanak DK-i részén benyúló Pannonhalmi dombság Ravazd-Csanaki vonulatának északi része. A kisalföldi területeken - a folyók menti ártéri erdőket kivéve - az erdősültség mindig alacsony volt. Azonban Győrszentiván és Győr között, két jelentősebb nagyságú területrészen már évszázadok óta erdőterület található. Tájkarakterek Tájkarakter alatt a sajátos természeti elemekből, valamint a gazdálkodás és a népi kultúra együtteséből kialakult jelleget értjük. A tájkaraktert alapvetően az emberi tevékenység, azaz a befolyásoltság mértéke határozza meg. Mindenféle beavatkozás közvetlenül vagy közvetve hat a tájalkotó elemekre és a táj egészére. A tájat az emberi tevékenység, a területhasználat módja és jellege teszi karakteressé.

103 → 20 Folyók parti, hullámtéri tájkarakter: a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca folyókat követő, hullámtéri tájkarakter. E tájkarakter meghatározó hangulati eleme a folyóvíz és a hullámtér természetes, vagy természet közeli társulásai, az ártéri erdők, galéria ligetek.

Holtágak, morotvák és térsége tájkarakter: a folyószabályozásokat követően kialakult holtágak, morotvák sora sajátos hangulatú táj, a lecsendesült vízfelületekkel, ill. feltöltődő medrek igen gazdag növényvilágával, ligetes gyepterületeivel.

Magas ártéri erdők tájkarakter: Az erdőterületek Győr közigazgatási területének kis részét borítják.


103 → 21


Síksági tájkarakter: a Kisalföld egyik meghatározó tájkaraktere. Szinte „tökéletesen sík” felület, jó minőségű termőtalajon jellemzően általában nagyobb táblákban egyben művelt mezőgazdasági tájhasználattal.

Területhasználatok az összes terület százalékában, 1895-2000 1895 1913

100%

1935 90%

1962 1971

80%

1984 70%

1999

60% 50% 40% 30% 20% 10%

Kertes mezőgazdasági területek tájkarakter: Nadrágszíjparcellás jellegű telekstruktúra, általában keskeny feltáró utakkal. Jellemzően gondozott telkek, gyümölcsös, kerthasználatú területekkel vegyesen.

16. ábra: Győr jellemzően nem beépítésre szánt területének egymástól eltérő és jellemző tájkarakter típusai.

Tájhasználat Az 1998-as ÁRT jóváhagyása óta eltelt időszakban tovább növekedett a beépített területek aránya, erőteljesen folytatódott az agglomerálódás folyamata. Erőteljesen megindult az egyes településrészek összenövése. Sajnálatos módon leggyorsabb pont azon területrészen – Győr és Ménfőcsanak közötti területen – amelyet az ÁRT-hez készült meteorológiai szakvélemény szerint Győr átszellőzése szempontjából szabadon hagyandó terület. Hasonló összenövési folyamat zajlik a Győr és Győrszentiván térségében.

0% szántó

kert, gyümölcsös

szőlő

gyep

mezőgazdasági

erdő

nádas

terület összesen

művelésből kivett

17. ábra: Területhasználatok az összes terület százalékában 1985-2000

A fő közlekedési utakról érkezőket fogadó „városkapu területeken” a fejlesztések kifejezetten kedvezőtlen változásokat hoztak, az új kereskedelmi, szolgáltató létesítmények építészeti megjelenése jellegtelen, létesítésükkor a környezetbeillesztés szempontjai nem érvényesültek. (83.sz. út melletti területek, mint Győr, mind Ménfőcsanak határában, 81.sz. út melletti gazdaságiszolgáltató területek,) Többek között növényzetben szegény környezetük miatt is sivár képet mutatnak. Az elmúlt években lezárult a mezőgazdasági területek tulajdonviszonyait gyökeresen átalakító kárpótlás és részarányba adás folyamata. A változások során kialakult birtokszerkezet nem teremtette meg a családi farmgazdaság alapjait. Alig-alig akad olyan méretű földterület, amelyik legalább egy család megélhetéséhez minimálisan szükséges méretű lenne. A kialakult telkek cca. kétharmada 1 ha alatti, cca. egynegyede 1 és 10 ha közötti méretű. Ennek folyománya, hogy a földtulajdon és a földhasználat összehangolása a gyakorlatban spontán módon folyamatban van. A ténylegesen gazdálkodók különböző bérleti akciók és földvásárlások révén próbálnak a jövedelmező és versenyképes műveléshez szükséges méretű birtokot művelni. A föld tulajdonosa és használója jellemzően elválik egymástól. A földhivatali térkép elaprózódott birtok szerkezetet tükröz, a valóságban azonban változatlanul nagy táblákban művelt szántóterültek láthatóak.


Mezőgazdasági területen az eltelt 6 évben a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületek, építmények kialakítására (termény-, gépi eszközök tárolása, állattartó épületek stb.) néhány esetet kivéve nem volt igény. A korábbi mezőgazdasági üzemi területek, a majorok használata az 1990-es évek elejétől teljesen átalakult. Két major kivételével a kisipari szolgáltató, raktározó tevékenységek megtelepedése jellemző. Az egymás mellé kerülő funkciók teljesen esetlegesek. Jellemzően mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységet csak a Bácsai majorban és a Bábolna ÁG volt TETRA telepén folytatnak. Az egyes majorokban vizsgálataink idején folytatott tevékenységeket a „2.5.7.1. Győr - tájvédelem és tájrendezés” című füzet 3. sz. melléklete tartalmazza. Az egyes majorok rendezettsége jelentősen eltér egymástól. A majorok területén telek alakítások történtek, amelyek az adott helyzetben a minimálisan szükséges feltáró utak lehatárolását szolgálta, településrendezési szempontok figyelembe vételére nem került sor. A mezőgazdasági területeken belül sajátos tájhasználatot képviselnek a kertes területek (volt zártkerti területek). A győri kertes területek három nagyobb csoportba sorolhatók: −

más arculattal rendelkeznek a Győrhöz kapcsolódó kisebb települések mellett kialakult hagyományos szalagtelkes kertek, régi szőlő illetve kiskertes területek, mint

−

a második világháború után parcellázott hobby kertek,

−

103 → 22


egyedi hangulattal bírnak az újabb időkben használatba vett, víz közeli üdülő funkciójú területek.

A különleges használatú területek Győr külterületén a hulladékkezelő létesítmények területei, a honvédségi területek és a bányaterületek. A hulladékkezelő területek tekintetében változást a dögkút és az ATEV dögterének megszüntetése jelent (Győrszentiván külterületén volt mindkettő). A többi hulladékkezelő létesítmény változatlan területen üzemel. Ugyanez mondható el a honvédség által igénybevett területekről is. A táj arculatát jelentősen befolyásolja a külszíni bányászat. A bányaművelés felhagyása után a roncsolt területek rekultivációja rendre elmarad. A hatályos településrendezési terv több természeti értékekben gazdag terület helyi védettség alá való helyezését tartalmazza: folyók hullámterei, győrszentiváni erdő stb. Az elmúlt években részletes természeti érték felmérés készült több területre: − − − − − −

Rába bal parti területek, Rába jobb parti területek, Püspökerdő, Bácsai legelő és térsége, Mákos-dűlő térsége (Bécsi úti nádas), Bálványosi tó.

Az ÁRT-ben, és az előbbiekben felsorolt tanulmánytervekben javasolt védelem alá vonások közül a Mákos-dűlő térsége (Bécsi úti nádas) helyi természetvédelmi védettség alá helyezése történt meg (31/2004 (V.28.) ÖK. rendelet).

Hagyományos szőlőterületek a Győrszentiván melletti Nagyhegy és a Kishegy térsége voltak.

Településhálózat

A legtöbb XX. század második felében parcellázott telek a Fehérvári út térségében található, ezeken a területeken több helyen jelennek meg az igénytelen bódé, kisebb faház, átmeneti lakok fantáziadús építészetének alkotásai. Szerencsére, idővel ezek az épületek átalakulnak kisebb téglaházakká.

Győr a településhálózat több szintjén jelentős szerepet tölt be.

A folyók, vízfolyások között kialakult kiskertes területek (Góré dűlő, Rabkert, Szúnyog-sziget, Holt-Duna körút) hangulatát nem az egyedi építészeti karakter adja. A kisebb, rendezett házak nem hordoznak egyenként védendő értéket, de a területeket pihenő övezetté varázsolja, kellemessé teszi a környezetükben lévő ártéri erdők, vizes élőhelyek, a kertek dús vegetációja. A kertes területek építészeti arculata, növényzete különböző, de nem található közük jellegzetes markáns karakterrel rendelkező területek. A településszerkezeti adottságok, a kialakulás körülményei, a területet használók igényei befolyásolják elsősorban az egyes területek megjelenését.

A nemzetközi munkamegosztásban a Bécs-Budapest-Pozsony régió, vagy szűkebben a Bécs-Pozsony-Győr régió fontos központja, mely sok nemzetközi projektben együttműködik a régió ausztriai és szlovákiai szereplőivel. A nemzetközi kapcsolatokat segíti a közlekedési infrastruktúrákkal való kiváló ellátottsága; az M1es autópálya, a 160 km/órás sebességű Budapest-Bécs vasúti fővonal (mindkettő a IV. sz. európai folyosó része), a péri regionális repülőtér és a Duna (VII. sz. európai folyosó) melletti gönyűi kikötő. (A közlekedéshálózati kapcsolatokat részletesebben a „2.6.3. Győr közlekedése” című füzet tartalmazza.)



103 → 23

látható, hogy a hatalmas változások ellenére (falbontás, vasútépítés) a város kiterjedése, kompaktsága alig változott.

18. ábra: Vándorlási különbözet 1990.01.01. és 1999.01.01. között az 1990. évi lakónépesség százalékában. Világosszürke 0-4 %, szürke 4-8 %, sötétszürke több mint 8 %.

Győr ahhoz a magyar nagyvárosi körhöz tartozik, amelyhez Miskolc, Debrecen, Szeged és Pécs; így a Nyugat-Dunántúli Régió természetes központja. Győr 130.000 lakosságszámával megyei jogú város, egyúttal Győr-MosonSopron megye központja is. A város együttműködése legszorosabb a közvetlen környékével, a város körüli agglomerációval. Az agglomeráció a városból kiköltözők leggyakoribb célpontja és a város munkaerőpiacának fontos része; több, mint 30.000 fő a napi ingázók száma. Településszerkezeti összefüggések Az a) pontban, a történeti leírás részeként már szó volt a város területi változásairól. Ha az I. katonai felmérés 1784-ben készített térképét összehasonlítjuk a mintegy száz évvel később, 1880-ban készült III. katonai felméréssel,

19. ábra: Az I. katonai felmérés. 1784.

A várfalbontás után a Belváros kibővült Ferencvárossal és Ferdinándvárossal, de továbbra is Újváros és Sziget a város jelentősebb kerületei. Gyirmót, Ménfő, Csanak, Szabadhegy, Kismegyer, Szentiván, Likócspuszta, Bácsa, Pataháza, Révfalu, Sárás, Pinnyéd léteznek, de jobbára egyutcás falvak, vagy csak szórványok.



20. ábra: A III. katonai felmérés. 1880.

Az 1930 körül készült IV. felmérés újdonsága a vagyongyár és az ágyúgyár, valamint a munkástelepek megjelenése (az ágyúgyári lakótelep és Kisbácsa), Révfalú és Nádorváros fejlődése. Kisbácsa megjelenésével megkezdődött az azóta is jellemző folyamat; a város területi növekedése, összenövése a közeli falvakkal

103 → 24

21. ábra: A IV. katonai felmérés. 1927 (A térképmű hasonlósága is mutatja, hogy a IV. felmérés a III. reambulálása.)

A II. világháború utáni fejlődés legfontosabb tételei a falvak városhoz való csatolásán túl a gyors ipari fejlődés eredményeként létrejövő új iparterületek (Gyárváros és a Belváros között, az ágyúgyártól északra és elsősorban a volt reptéren). Az iparosodás felgyorsította az urbanizációt, megépültek az előbb blokkos, majd paneles szerkezetű lakótelepek (Sziget, Gyárváros, Adyváros, József Attila lakótelep, Marcalváros). Nagyon fontos szerkezetalakító változás volt az 1-es út új nyomvonalának kiépülése az új Rába híddal, és rá merőlegesen a 14-es út új nyomvonalának megépülése az új Duna híddal. Hasonlóan szerkezet- és fejlődési pálya módosító hatású esemény volt a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, a mai Széchenyi Egyetem letelepedése Révfaluban. A következő nagyon lényeges esemény a Belváros modern szemléletű rehabilitációjának megindulása volt a 70-es évek végétől. A későbbi fejlődés szempontjából sem lényegtelen a zártkertek kialakulása.



103 → 25

Az időszakra jellemző volt a nagymérvű kereskedelem koncentráció, mely részben bezárt iparterületen, nagyobb részt eddig új helyszíneken valósult meg. A legnagyobb kiépült helyszín a 83-as út kivezető szakasza menti terület (Metro, Bricostore, Tesco, épülő félben a Kika). Ennek az útvonalnak a folytatásában, a déli városrész központi fekvésű területén épült a Plaza és a Praktiker. Az első nagy alapterületű központ a textilgyár helyén kialakított Interspar-Baumax együttes volt, melynek szomszédságában épül az Árkád bevásárló központ. Az 2004-es állapotokat tükrözi az új digitális földmérési alaptérkép. Az új térképpel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a külterületeken látható kisparcellák a természetben nem láthatók; a szántóföldi művelésű területek továbbra is nagytáblás művelésűek. Az időszak legfontosabb infrastrukturális változása az elkerülő utak; elsősorban az M1-es autópálya és a 83-as út elkerülő szakaszának megépülése volt. Előbbi alapvetően járult hozzá a város gazdasági fejlődéséhez, hiszen elérhetőségét nagymértékben javította. A 83-as út elkerülő szakasza javította a déli agglomeráció közlekedését, a városon belül felértékelte Ménfőcsanak és Gyirmót városrészeket.

22. ábra: A 70-es években készült topográfiai térkép az előbb leírt változások többségét már tartalmazza.

A rendszerváltás utáni időszak is nagy változásokat okozott. A rendszerváltáshoz vezető gazdasági válság gazdasági szerkezetváltásba torkollott, amelynek eredményeképpen sok korábbi üzem bezárt, vagy bezárás előtt, illetve jelentős méretű telephely csökkenés előtt áll. (ÉKMV, GYÁÉV, Richards, Uniontext, Gardénia, Ringa, Rába Vasúti Járműgyár, Tejgyár, Olajgyár, Kekszgyár) Az újonnan alakult gazdasági vállalkozások egy része a korábbi óriástelephelyeket foglalta el (Házgyár), de a legjelentősebb új vállalkozások a volt reptéren (AUDI) illetve az 1993-ban megnyitott Győri Ipari Park területén kezdett működni. A lakásépítésben a 90-es évek eleji visszaesés után előbb a foghíjszerű beépítések, majd a leromlott épületek helyének intenzívebb beépítése, még újabban új területek parcellázása és beépítése állt az un. vállalkozói lakásépítés érdeklődésének előterében. Sziget városrész a leromlott épületállománya és az intenzívebb beépítést lehetővé tévő szabályozás miatt a vállalkozói lakásépítés során nagy mértékben átépült. A családiházas lakóterületeken is épültek a környezetükhöz nem illeszkedő társasházas beépítések.



23. ábra: Győr forgalomba helyezés előtt álló új digitális földmérési alaptérképe az épületek területének sötétítésével.

103 → 26



c) településkép és utcaképek Terjedelmi okok miatt a településképeket és utcaképeket önálló kötetben gyűjtöttük össze. A 2.5.7.2.4. Győr – örökségvédelem – fotótár című füzeten kívül óriási terjedelmű képanyag található az Irodalomjegyzékben felsorolt munkákban. Győr sajátos településszerkezete a város egyes részeinek sokféle és különböző jellegű fejlődését dokumentálja. A város egyes települési egységei fejlődésük jellegzetességeit tekintve egymástól történetileg és területileg egyaránt jól elkülöníthetőek. A város összetett településszerkezete önálló karakterű, egymás mellet kialakult településrészekből, illetve egymásból kifejlődő települési egységekből áll össze. Győr egyes településrészei a történelem során jól megkülönböztethető karaktert nyertek. Találunk városias kerületeket (középkor, reneszánsz, barokk, historizmus); mezővárosi részeket(barokk és 19. század); falusias beépítéseket (újkori, földművelő, specialitásként: szőlőműves); majorsági központokat, cselédlakásokkal. Elszórtan tanyás településrészek is fellelhetők a település történeti szerkezetében, illetve annak külterületén. A település felépítésében egyaránt fellelhetőek a spontán módon kiépült, és a tervezett munkástelepek; a fejlődés későbbi szakaszában pedig városrész nagyságú lakótelepek. Hatástanulmányunk készítése során körülhatároltuk a történetileg kialakult és eltérő településkarakterrel rendelkező negyedeket. Vizsgálataink módot adtak arra, hogy a városszerkezet értékeit történeti fejlődésükbe helyezve kutassuk. Tanulmányunk legfőbb célja az volt, hogy felmutassuk az épített örökségi értékek mellett azokat a településszerkezeti értékeket, melyek a folyamatosan változó életmód ellenére megőrzésre érdemesek. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb történeti karakterű városrészeket

103 → 27

Újváros Alapvetően mezővárosi karakterű, amely sajátos, levegős, szakrális egységgel – kapu előtti tér – kapcsolódik a Belvároshoz. A mezővárosi zártság nyugat felé feloldódik, a településszerkezet falusiasodik; helyenként a majorságok jegyei is fellehetőek. Sziget Rostos utcarendszerű, földszintes, mezővárosias beépítés: történeti beépítését a szerkezet főbb jellegzetességeinek meghagyásával nagyobbrészt többszintes városias beépítésre cserélték ki. Nádorváros Nyugati része „létrás” szerkezetű, falusias település hosszú, észak-dél irányú utcákkal. A településrészt a 19. század utolsó harmadától vasútvonal választja el a belvárostól. Ez a vasútvonal egyúttal levágta a történeti egység észak-nyugati sarkát (Újlak utca és környéke). A Baross Gábor-híd megépítése óta a városrész fő tengelyévé az egykori Fehérvárra vezető út meghoszszabbításában a “Külső” Baross Gábor út vált. A Kálvária utca és a Hosszú utca közötti területen szabályos, jobbára kelet-nyugat irányú lakóutcákkal, zárt illetve ikerházas vagy szabadonálló beépítéssel. Dél-keleti oldalán keletnyugati fő tengelyre szerveződő lakótelepszerű beépítés középmagas szalag- és pontházakkal (Adyváros). Tőle nyugatra újabb lakótelep jött létre (Marcalváros) kelet-nyugati irányú főtengellyel. Gyárváros Történeti gyártelepek a 19. század utolsó negyedéből, tőlük keletre „létrás” illetve sugaras elrendezésű munkás lakótelep a belvárosi Árpád utca meghosszabbításában. Az Ipar utca észak-déli várostengelytől keletre szabályos, derékszögű többszintes lakóépületekkel. Kiskút

Belváros (történeti városmag és csatlakozó területek) Városias, több történeti kor egymásra vetülő rajzolata, amely a várfalak bontásával továbbfejlődött. A kelet-nyugati tengelyben húzódó „új, hoszszanti városközpont” a 19. század végén, 20. század elején épült ki.

Az „Ipari és hajózható csatorna” parkosított folyópartján létrehozott park- és zöldterület sport- és kulturális létesítményekkel. Szabadtéri kápolnája, amely a városi liget egyik „gyújtópontjában” állt a korai modern építészet jelentős helyi alkotása.

Révfalu

Pinnyéd

A történeti Révfalu íves vonalú utcái, földszintes falusias házai a MosoniDuna peremét követték: a szerkezet később hálós jellegű utcarendszerrel egészült ki. A Révfalutól keletre elhelyezkedő Pataháza palánkvárral körülkerített, apró, egyutcás települése beleolvadt a településszerkezetbe.

Egyoldali beépítésű, jellegzetes halászfalu. Máig megőrizte XVII. századi struktúráját. Lazán ízesül hozzá az újsor kertes-házas utcasora. Fontos településképi elem a historizáló kápolna és a művelődési ház alkotta csuklópont, levegőssége miatt. Bácsa



Sánccal, töltéssel körülvett település eredetileg egyutcás, egyoldali beépítésű volt a XVII. században (Száva utca). Jogállása miatt túlnépesült, és a sánc szorításában a következő század derekára egy párhuzamos utca, a tágabb keleti részben pedig egy halmazos rész jött létre. Ezt több lépésben követte az északi irányban munkástelepek/utcák kialakulása, majd erre csatlakoztak a mai kertvárosias, társasházas övezetek. Legfőbb értéke nyugati „kapuja”, de szerkezeti szempontból az egykori sánccal körülvett rész, lehetőség szerint megőrizve a Száva utca egyoldali beépítését. Kisbácsa A spontán munkástelep jellegzetes példája, ahol a mérnöki beavatkozás feltehetően arra terjedt ki, hogy a legkorábbi utcákkal (Benedek Elek, Csalogány, Boglárka) párhuzamosan jelölte ki a további utcákat, igazodva a domborzathoz, és a telekhatárokhoz. A központi helyre kerülő templom pedig kiteljesítette a telepet – késői kialakulása dacára – településsé. Likócs Egykori majorság és helyén létrejött, történeti szerkezettel nem rendelkező településrész, amely történeti karakterrel sem rendelkezik, a kis területen rendezett családi házas beépítés a jellemző. Győrszentiván Összetett település, amelynek kiemelten karakteres része a Kishegy – jellegzetes uradalmi szőlőhegy. Ilyen volt a Nagyhegy is, de állapota mára rendezetlenné vált, elvesztette karakterisztikus arculatát. A település rendelkezik reprezentatív főutcával, és e gy „Ősi” utcával is. Utóbbi jelenlegi állapotában területi védelemre érdemes, az előbbi (Déryné utca) karakterében védendő. A településen található még tisztviselői villacsoport a vasútállomás felé, és spontán munkástelep is. Szabadhegy Történeti része a Városranéző szer (József Attila utca), amelyből délre indulnak az utak az egykori hegyek elhelyezkedése szerint, később ezek mintájára új utcákat is nyitottak, és a város felé is terjeszkedni kezdett a település, és mára összeépült. Fejlődése máig tart, vigyázni kell arra, hogy a történetileg kialakult hangsúlyok és arányok érvényesek maradjanak. Hajdani egyutcás település, ma sűrűn beépített, családi házas lakónegyed, hálós utcarendszerrel, szabadonálló beépítéssel, lakótelepszerű tömbökkel (Lovas utca, Páva utca) kiegészítve. A Városranéző szerről (ma József Attila utca) nyíltak a hegyek útjai, amelyek mellett előbb présházas pincék rendezett sorai álltak, később fokozatosan lakottá váltak ezek az utcácskák. A délre futószőlőhegyi utcák karaktere megőrzésre méltó, és figyelmet érdemel az egykori laktanya hagyatékaként kialakított Isaszeg utca is.

103 → 28

Kismegyer Mára egybeépült Szabadheggyel. Szintén vincellér település volt, egyoldali beépítésű utcával, az utca túloldalán uradalmi épületek, temető van. A településtől délre pedig majorság, és egy temetővel övezett kápolna áll, amely az egykori tarisznyavár helyén épült. Ám ez a temetű legújabbkori, és a Templomhegy körül kialakult beépítéssel együtt történetiséget sugall, azonban a település ezen kertvárosias része történeti település-előzménnyel nem rendelkezik, bár nagyon kellemes, arányos beosztású. Ménfőcsanak Három, illetve négy önálló település, és három jellegzetes karakter. Talán a legmarkánsabb a telepített Csanakfalu a templomra vezető utcával. A betelepült szőlőhegyek szerkezete is máig jól érzékelhető, mert majdnem érintetlenül megmaradt. A harmadik karakter a ménfői részen található, a kastélyhoz tartozó gazdasági épületek, cselédházak, majorságok laza rendje, ebből maradt meg a legkevesebb. Kis részen a vasút mellett igényes munkáslakások is épültek a két háború között (Veres Péter utca), és sajnos a hetvenes években egy kisebb lakótelep is létesült a vasúttól nyugatra. Ménfőcsanak ma is diffúz, nincs karakteres település központja, de értékei: főként táji potenciálja, organikus szerkezete, természetbe ágyazottsága fontos, megőrzendő.

d) településszerkezet és területhasználat, Az a) fejezetben részletesen ismertettük a település szerkezetének kialakulását, fejlődését. A tervdokumantáció tartalmazza a szerkezeti lapokat és sokféle tematikus térképet, melyek a sokféle szerkezetet önmagukban tartalmazzák. Győr településszerkezetét elsősorban a folyók, egyúttal a legfontosabb zöldfolyosók; a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca mai medre, hullámtere határozza meg, de jelentős a korábbi folyómedrek befolyása is. A település létét is a környék vízrajza magyarázza,; a Belváros a vízrajz által meghatározott helyen haladó utak csomópontjában jött létre azokon a magasabb fekvésű teraszokon , ahol kisebb volt az elöntés veszélye. A település szerkezetére meghatározó a befolyása a felszín formájának is, melyről a 2.1. Győr természeti adottságai című füzet ad részletes ismertetést. A város tájegységek találkozásánál fekszik; területének nagy része sík, de a déli perem már a Sokorói dombság része.



103 → 29

A technikai szerkezetek közül a közúthálózat meghatározó; a város úthálózatában ma is a sugaras elemek dominálnak; a tervezett hálózat ezért több gyűrűs elemet tartalmaz.

A településkarakter legalább kétféle módon értelmezhető; egy önálló település egészének, mint önálló entitásnak a karaktereként, és a településrészek karaktereként, melyek révén azok egymástól megkülönböztethetők.

Az úthálózat fő irányai a település történetével egyidősek, a beépített területen belül a nyomvonal azonban változott; elsősorban a XX. században a gépjárműforgalom igényeinek és a tőle való védekezésnek megfelelően. Lényeges szerkezetmódosító szerepe van az autópályának; a központi funkciókat vonzza; a város az autópálya működése óta déli irányban nő elsősorban.

Itt a jogszabály sugallatára az utóbbi értelmezés szerint vizsgáljuk Győr eltérő karakterű részeit. Módszerünk szerint előbb meghatározunk önálló karakterű részeket, majd tárgyaljuk ezek telekszerkezeti, telekhasználati, beépítési mód-beli, és épülettípusok szerinti jellegzetességeit.

A vasúthálózat szintén szerkezetalakító szerepű; erősen tagolja a várostestet; jelentős szerepe van például a Belváros történeti kiterjedéséhez hasonló kontúrjai megtartásában. A tervben szereplő, hozzávetőlegesen az autópálya mellett haladó nagysebességű vasút és megállója, ha kiépül tovább erősítheti az autópálya működésének megindulása óta tapasztalható tendenciát. A város fent részletezett hálózatokkal való tagoltságának megfelelően tagolt a központi belterület; a Belvároshoz közelebbi egykor különálló településrészek a város növekedése miatt ma már folyamatos szövete alkotnak. Ménfőcsanak, Győrszentiván és Pinnyéd önállósága maradt meg többékevésbé. A területfelhasználás szerkezete a kisváros és a nagyváros közötti átmenetet mutat; értve ezalatt azt, hogy máig is a történeti Belvároson kívül nincsen igazán hasonlóan sokfunkciós városrészi központ a sok központkezdemény ellenére, így a kívánatos funkciókeveredés csak korlátozottan jellemző a Belvároson kívüli városrészekre. A Belváros sűrű beépítése és a paneles lakónegyedek ellenére a város lakóterületeteinek döntő része alacsony sűrűségű; családiházas lakóterület. A már többször említett tagolt várostestben a történetileg kialakult lakóterületek finomabb szerkezetet mutatnak fel, mint az urbanizációs szakaszokban spontán beépült területek. További részletes szerkezeti ismertetések találhatók a 1.2.0. Győr területének felhasználását meghatározó leírás című füzetben.

e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, A karakter jelentése a település vonatkozásában: jelleg; a tárgyalt halmaz tulajdonságainak összessége, a tulajdonságok keverékének sajátossága, mely a rendezett halmazt megkülönbözteti más halmazoktól, vagy éppen hasonlóvá teszi másokhoz.

A környezet minősége szempontjából tapasztalatunk szerint nagyon nagy a különbség a koncepciónak megfelelően, és a spontán módon kialakult településrészek között, ezért e két fő ágon alakítunk ki karakterkategóriákat: 1. Koncepció által meghatározott karakter Erre a karakterre az jellemző, hogy a hozzá tartozó terület jól lehatárol ható, könnyen meghatározható, jól tagolt szerkezetű. Az épületek jól felismerhető típusok szerint kategorizálhatók, a területen belüli hangsúlyok a funkciók hierarchikus viszonyát tükrözik. A történeti fejlődés is koncepciót eredményez, ha a fejlődés kontinuus. 1.1. A közösség (egységes) kultúrája által meghatározott koncepció A történeti települések legtöbbször egy koncepció által meghatározottnak látszanak akkor is, ha állapotuk több évszázad, vagy akár évezred fejlődésének eredménye. Ennek az egységességnek általában az az oka, hogy fejlődésük egy homogén – időben akár változó, de minden időszakban domináns – kultúrájú közösség tevékenységének tükre. Bár a település fejlődésének egy-egy időszakát bizonyos tervszerűség jellemzi, terv határozza meg (pl. Belváros új-olasz típusú bástyarendszer) a településrész képét elsősorban és döntően mégis az egységes kultúra hozza létre. 1.1.1. A kultúra meghatározó rétege a hadászati védelem A koncepciót meghatározó kultúra domináns rétege a védelem a történeti településmagok, az (egykor) várfallal, városfallal körbevett településrészek esetében. Ezekre jellemző a fal által egyértelműen meghatározott kontúr, a kontúron belül valamilyen közlekedési igény alapján meghatározott közterület-szerkezet, a nagy beépítési sűrűség, a lakóépületek esetében a kis telkek. Ilyen karakterű a történeti Belváros. 1.1.2. A kultúra meghatározó rétege a gazdaság, a gazdálkodás A mezővárosias szerkezet kialakulását mindenek előtt a kereskedelem és a kisipar nagyobbrészt spontán fejlődése befolyásolta: a legújabb korban a gyáripar kapcsán megépülő munkástelepek előbb spontán alakultak majd tervezett formát mutattak.



1.1.2.1. Városias karakterű történeti település Ha a településrész lakossága városlakó volt; megélhetése nem elsősorban mezőgazdasági tevékenységből származott, akkor a városközpont közeli fekvés mellett jellemző a nagy beépítési sűrűség, a lakótelkek esetében kis telekméretek. Ilyen karakterű Újváros és Sziget 1.1.2.2. Falusias karakterű történeti település Ha a településrész lakosságának megélhetése elsősorban mezőgazdasági tevékenységből származott, akkor a történeti településmag viszonylag kis számú ingatlan, legtöbbször egyutcás elrendezése, nagy mélységű telkekkel. Ilyenek Pinnyéd, Révfalu, Bácsa, Győrszentiván, Csanak és Gyirmót történeti településmagjai. 1.2. Tervezett koncepció A településrész egy, vagy egymással összefüggő több terv alapján épül ki. 1.2.1. Telepszerű beépítések A telepszerű beépítések beépítési terv alapján készülnek, melyek meghatározzák a telekrenden kívül a tervezett épületeket is. 1.2.1.1. lakótelepek A lakótelepek az urbanizáció gyorsuló időszakaiban épülnek, amikor a hirtelen népességnövekedést a település spontán fejlődése nem tudja kiszolgálni. A lakótelep olyan településrész, mely az elmondott jellemzőkön túl önállóan is működőképes; legalább az alapfokú szolgáltatásokból minden megtalálható a területén. A telepszerű beépítésű területek nagy intenzitással épülnek ki. 1.2.1.1.1. „függőleges kertváros” minta alapú lakótelep A függőleges kertváros koncepció a települések hagyományos utcás szerkezetét feloldva a nagy sűrűség ellenére a jó benapozást, jó megközelítést és színvonalas kiszolgálást biztosító struktúrára, és a nagy sűrűséget ellensúlyozó tágas zöldfelületekre helyezi a hangsúlyt. A megvalósult példák a Corbusier által lefektetett elvektől világszerte eltérnek. Jellegzetes Adyváros elrendezése, amely legtávolabb áll az utcás szerkezettől, illetve Marcal II. első ütemei is inkább ehhez a mintához sorolhatók. 1.2.1.1.2. kisvárosi mintákat követő lakótelep A kisváros ebben a vonatkozásban az ideális város szinonimája; az olyan kompakt település mely nemcsak minden szükséges (legalább alapfokú) szolgáltatást helyben kínál, de térrendszere többsíkú, hierarchikus, tükrözi a funkciók elrendezését is. A karakter legjobb győri példája a Fiala Géza ter-

103 → 30

vezte gyárvárosi munkáslakótelep. Az előgyártott szerkezetű lakótelepek közül legjobban a József Attila lakótelep közelíti meg ezt a karaktert és ehhez sorolható a szigeti lakótelep is. 1.2.1.2. csoportházas beépítések Csoportházas beépítés alatt itt az OTÉK korábbi meghatározásától eltérően az olyan épületcsoportot értjük, mely a település teljes funkcionalitásának igénye nélkül készült terv alapján épül ki úgy, hogy a terv nemcsak a helyszínrajzi elrendezést, hanem az épületek (típus)terveit is tartalmazza. A csoportházas beépítések gyakran a környezetüknél sűrűbb telekkihasználást eredményeznek, sokszor az egy épülethez, vagy egy lakáshoz tartozó kert terhére közös használatú zöldterületekkel, vagy egyéb terekkel is rendelkeznek. Győrben a legjobb csoportházas példa a Páva utcai sorházas beépítés, de ide sorolható több más beépítés is, a Puskás Tivadar utca sarkán álló papagájteleptől, vagy a Nádortéri bérházaktól a kisebb sorházas beépítésekig. Vannak azonban olyan példák is, amelyek - erényeik dacára – az adott területen – nem követendő példák, épp intenzitásuk miatt, ilyen található Ménfőcsanakon az Ybl utcában. (Nem sorolható ezen minták közé a vállalkozói lakásépítés azon mintája amikor a nagyobb intenzitás érdekében, egy jellegzetes beépítési módon belül telkenként épülnek sorház formájú, többlakásos épületek.) A kritériumok alapján a telepszerű beépítésekhez sorolhatók a beépítési terv alapján épült gyártelepek (mint a volt Ágyúgyár), vagy a több épületet tartalmazó intézményi tömbök is (mint a Frigyes laktanya, a Zrínyi utcai kórház). 1.2.2. Erős szabályozással meghatározott beépítések Ez a karakter abban különbözik csak a telepszerű beépítésektől, hogy az épületek építészeti terveit a tervjavaslat nem tartalmazza, de a szabályozás „szigora” nem enged nagy eltéréseket az azonos szerepű épületek elhelyezésében, tömeg- és téralakításában. Ilyen példák közé tartozik Gorkij-város, a Gyirmóti horgásztanyák, az Ergényi lakótelep vagy a Hegymester utcai, a Pándzsa utcai beépítés 2. Spontán kialakult karakter A közösségi kultúra a XIX. századtól egyre kevésbé egységes, ezért ha a fejlődést nem határozza meg valamilyen, az előzőekben tárgyalt módon működő erős koncepció, akkor heterogén környezet az eredmény, mely az építés idején látszólag a „szabadsága” miatt kedvező az építtető számára, azonban a szabadossága miatt nagyon alacsony telekkihasználtság esetén tud csak színvonalas környezetet produkálni. 2.1. Rendezetlen beépítések



A teljes spontaneitás nemcsak esztétikai rendezetlenséget, hanem funkcionális zavarokat is okoz. Bácsa ilyen módon kialakult, István király úttól keletre fekvő része az a példa ahol megközelíthetetlen, beépített vaktelkek bizonyítják a teljes szabályozatlanság hátrányait, ez kerülendő, azonban az említett példa strukturális-történeti oka (sánc, XIX: század eleje) ismert. 2.2. Gyenge szabályozás által lehetővé tett beépítések A gyenge szabályozás is zavaros környezetet eredményez. Hátrányai közé tartozik a telekszerkezet spontán átalakulása miatt fejlődésképtelen telekszerkezet, építészeti konfliktusok, funkcionális zavarok (parkoló-hiány, zöldfelület hiány, környezeti – zaj-, levegőszennyezési – problémák). Sajnos ezek közé tartozik az újonnan beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépülő lakóterületek nagy része.

A fenti kategóriákon túl a karakterre lényeges befolyással van a természetföldrajzi adottság, mely alapján három kategóriát különböztetünk meg: a) folyóparti fekvésű-, b) dombvidéki fekvésű-, c) síkvidéki (belső) fekvésű területeket. A folyóparti fekvésre jellemzőek a folyóval párhuzamos egyoldalas utcák (Pinnyéd, Újváros, Révfalu, Gyirmót), melyek városképi megjelenése a mind magasabb árvízvédelmi töltések kiépülésével átalakult; a földszintes utcákból jobbára csak a tetőszintek néznek át a töltések fölött. Az intenzívebb beépítésű területeken – a Belvárosban és Révfaluban – az értékes folyóparti telkek nagyobb kihasználása miatt a mai vízparti front már városias jellegű, többszintes épületekből áll. A magas töltések térelhatároló szerepe azzal csökken, hogy a folyóparti városrészek a folyópart irányába feltöltődnek, esetleg magasparttá válik a védvonal mögötti utca. Lényeges kérdés a folyópartok frekventált fekvése miatt a folyómedrek beépítése vagy szabadon tartása. Mivel a folyómedrek a városinál sokkal tágasabb rálátást, kilátást tesznek lehetővé, a folyók menti légtérarány döntően befolyásolja az egész város karakterét. Ennek megfelelően nem ajánlható a folyómedrek nagy építményekkel való szűkítése. Kedvező adottsága a győri Dunapartnak, hogy a várfal elpusztított részei ellenére is a folyópart teraszos, árvízvédelmi falakkal kialakított volta valamit érzékeltet a győri vár egykori kiépítésének léptékéből. A dombvidéki fekvésű területek korábban általában szőlősök voltak, annak köszönhették betelepülésüket is (Szabadhegy, Csanak, Kismegyer). Ennek megfelelően a beépített részeket nagy, be nem épített területek választot-

103 → 31

ták el egymástól, az utcák általában a völgyek vonalát választották. Mára a viszonyok átalakultak, még a nagyobb méretű telkeken is ritka a szőlőművelés, a dombos részek – különösen egy döntően síkvidéki fekvésű városban – magas presztízsű lakóterületek, így egyre sűrűbben épülnek be. Annak ellenére, hogy a város területének nagy része nem folyóparti, sík fekvésű, az egyes településrészek szerkezetét nagyban meghatározták a hozzájuk tartozó folyók, vagy dombok kialakította szerkezet. Az ilyen területeken még fontosabb szerepe van a z épített környezet minőségének. A szerves arányos fejlődés szép példája Újváros főutcája a Kossuth Lajos utca.

f) védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi, Az örökségvédelmi kategóriákat a kulturális örökség védelméről szóló, 2005ben módosított 2001. évi LXIV. törvény határozza meg. A tervdokumentációban a kulturális örökség védelmével kapcsolatban az adatbázisokat a GYÉSZ 2003. függeléke tartalmazza. A védett értékek helyének bemutatását a 1.3.B.1.1. Kulturális örökség védelem – régészet, 1.3.B.1.2. Kulturális örökség védelem – műemlékvédelem és 1.3.B.1.3. Kulturális örökség védelem – helyi védelem tervlapok tartalmazzák, melyeket egyúttal jelen örökségvédelmi hatásvizsgálat részének is kell tekinteni. Alábbiakban az összes örökségvédelmi kategóriát tárgyaljuk, függetlenül attól, hogy Győrben van-e a kategóriának megfelelő védett érték, vagy sem. világörökség9 Az örökségnek a Világörökségi Listára való vételét a Világörökségi Bizottság az örökség világörökségi értékeinek mérlegelése után dönti el. A mérlegelés alapja, hogy az örökség világviszonylatban is kiemelkedő jelentőséggel, ritkaságértékkel bírjon. Jelenleg nincs a városban a világörökséghez tartozó védett érték. Egy civil szervezet javaslatot tett a Káptalandombnak a világörökségi listára való felvételére, illetve a felvétel előkészítésére. A javaslatot a város közönsége is támogatja. A várfal, a püspökvár és a folyók olyan gyönyörű táj, mely Győrnek Európa és Magyarország történelméhez sok

2001. évi LXIV. trv. 5/A. §A (1) Világörökségi Listára felvett magyarországi helyszínek a kulturális és természeti örökség kiemelkedő jelentőségű elemeiként régészeti, műemléki, illetőleg - külön jogszabályban meghatározottak szerint - természeti védelem alatt állnak. 9



szálon kapcsolódó múltjával együtt a területet valóban méltóvá teszi arra, hogy a világörökség részévé váljon.

103 → 32

történeti emlékhely10 Jelenleg nincsen történeti emlékhely a város területén. Van kezdeményezés a Napóleonnal vívott győri csata helyszínének emlékhellyé tételére. A csatatér a mai Kismegyer városrész körül volt; emlékét Kismegyer határában, a 82-es főút mellett emlékmű őrzi. Közelében még létezik az a magtár épület, mely a csata egyik lényeges színtere (ideiglenes kórház, hadállás) volt.

24. ábra: A világörökséghez tartozónak javasolt terület zöld vonallal lehatárolva.

A terület jelenleg is a műemléki jelentőségű terület része, sok egyedileg is védett épülettel, több időszak erődítéseinek megmaradt részeivel, nyomaival. A védelem érdekében újabb beruházásokra nincsen feltétlenül szükség; a Mosoni-Duna hullámterében lévő épületek megújítása segíthetné a vár körüli sétány attraktívabbá tételét. A Világörökségi Bizottságban szerzett személyes tapasztalatok alapján úgy véljük, hogy fenti javaslat elfogadásának jelenleg nincs reális esélye.

25. ábra: Kismegyer az I. katonai felmérés idején, 1784-ben. A mai település még nem létezett, a történeti település a hegylábnál helyezkedik el; a területen lévő épületek a ma is meglévő magtár körüli majorság és a mai temetőben álló kápolna.

A Pándzsa patak és a mai 82-es út közötti területet a rendezési terv városi rendezvénytérré javasolja alakítani, amely segítené az emlékhely méltó kialakítását és ápolását. A magtár épület védelem alá helyezése biztosítaná megtartását, felújítva az emlékhely központja lehet. A területen ma is vannak történelmi lovasjátékok; egy része ligetes terület. Az emlékhely kialakítása esetén igényesebb parkosítása lesz szükséges. Ügyelni kell, hogy a haj10 2001. évi LXIV. trv. 5/B. § A nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történeti, illetőleg kegyeleti jelentőséggel bíró helyszíneket az Országgyűlés határozattal történeti emlékhellyé nyilváníthatja.



dani csatatér környezete se változzon meg, a korabeli építmények, épületek gondos rekonstruálása szükséges. nemzeti emlékhely11 Jelenleg nincsen a város területén nemzeti emlékhely és nincs is kezdeményezés a kialakítására. régészeti érdekű terület12 A 2.2. Győr településtörténete című füzet, és a 2.5.7.2.1. Győr régészeti öröksége című füzet bizonyítja, hogy a város területe legalább hétezer éve lakott hely, így természetes, hogy nagyon sok részén vannak régészeti lelőhelyek, illetve feltételezhető régészeti emlékek előkerülése. A 2.5.7.2.1. Győr régészeti öröksége című füzetben az óriási helyi és tárgyismerettel rendelkező régészházaspár; Szőnyi Eszter és Tomka Péter állította össze a régészeti érdekű területek térképét és listáját, ajánlásokat téve az egyes területek felhasználására illetve régészeti kezelésére. (A füzet 110 helyszínt tartalmaz.) Az ismert régészeti lelőhelyek (eltekintve attól, hogy milyen forrásból váltak ismertté) általános védelmet élveznek. Ezt a fejlesztések során figyelembe kell venni, a lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni, vagy, ha az nem lehetséges, fel kell tárni. A „Győr régészeti öröksége” füzetben mellékelt táblázatban szereplő sorszámok, a lelőhely megnevezése, a jelenség leírása és a tervezett fejlesztés után a „megjegyzés” rovatban a javasolt eljárást öt típusba sorolták: • • • • •

Nem beépítésre szánt terület, általános védelmet élvez. Régészeti érdekű terület, régészeti megfigyelés minden esetben javasolt. Próbafeltárás elkerülhetetlen, annak eredménye alapján lehet a megelőző feltárásról, annak kiterjedéséről dönteni. A fejlesztések során megelőző feltárás szükséges. Érintetlenül megőrzendő.

2001. évi LXIV. trv. 5/C. § (1) Kizárólag törvény nyilváníthatja nemzeti emlékhellyé azokat a történeti emlékhelyeket, amelyek állami megemlékezés rögzített helyszínei, meghatározva egyúttal az azokkal kapcsolatos részletes szabályokat. 12 2001. évi LXIV. trv. 7. § 17. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. 11

103 → 33

A táblázatban szerepeltetjük a KÖH tájékoztatása szerint13 „fokozottan védett területeket” is. A különböző típusú régészeti tevékenységek szükség szerint egymást követően is alkalmazhatók. A hivatalos döntést a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint szakhatóság hozza a lelőhelyek érintettsége esetén. régészeti lelőhely14 Azért is van szükség a helyi régészek tudására, mert a KÖH Dokumentációs Igazgatósága által hivatalosan megküldött régészeti lelőhely jegyzék ugyan sokkal több tételt tartalmaz, de az egyes helyszínek részben átfedik egymást, részben pedig nem azonosíthatók; az érintett helyrajzi számokat a lista nem tartalmazza. A hivatalos, 352 tételt tartalmazó listát a GYÉSZ 2003 függelékében közöljük. ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhely15 2005 nyarán, a hatástanulmány véglegesítése időpontjában ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyről nincs tudomásunk. védett régészeti lelőhely A „régészeti lelőhelyek”-nél hivatkozott KÖH listában 77 védett lelőhely van; védettségük minősége nincs meghatározva.

Nagy Levente 2001. évi LXIV. trv. 7. § 20. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 15 2001. évi LXIV. trv. 17. § (1) A régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a Hivatal a területet - az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével örökségvédelmi érdekből azonnal végrehajtható határozattal legfeljebb 90 napra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni … 13 14



kiemelten védett régészeti lelőhely16 2005 nyarán, a hatástanulmány véglegesítése időpontjában kiemelten védett régészeti lelőhelyről nincs tudomásunk. fokozottan védett régészeti lelőhely17 A KÖH lista 77 védett lelőhelyéből 4 fokozottan védett lelőhelyet Nagy Levente KÖH munkatárs szóbel tájékoztatása alapján pontosítottunk, mint fokozottan védett lelőhelyet. A hatástanulmány régész szakértői a fokozott védelemnek megfelelő érintetlenséget javasolnak a Belvárosi tereknek. (Dunakapu tér, a Széchenyi tér, a Gutenberg tér és a Bécsikapu tér) Ezek közül a Dunakapu tér közlekedési szempontból rendkívül kedvező fekvése predesztinálja a teret egy mélygarázs építésére, ennek feltételeit a jövőben részletesebben meg kell vizsgálni. régészeti védőövezet18 A KÖH régészeti védelmi listája egyik lelőhely körül sem jelölt ki védelmi övezetet. Ez azzal is magyarázható, hogy az „in situ” bemutatott régészeti emlékek környezete rendezett és feltárt, (templomrom, Káptalandomb), vagy egyébként is régészeti védettségű területen található a feltárt, bemutatott elem (Új bástya), a táji elemként is megjelenő halmok pedig természetvédelem alatt is álló területeken állnak (Szt. Vid domb és Andrásvár). A következő bekezdésben javasolt bemutatások esetén sem szükséges védőövezet kijelölése, hiszen területi védelem alatt álló városrészben lennének, másrészt a közvetlen környezetük nem beépíthető terület (közterület, vagy kert). Szintén a következő bekezdésben van szó az autópályától délre javasolt régészeti skanzenről. Megvalósulása esetén a rekonstruált építményeket a

16 2001. évi LXIV. trv. 7. § 13. § (4) Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. 17 2001. évi LXIV. trv. 7. § (4) … Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. 18 2001. évi LXIV. trv. 7. § 23. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét. 13. § (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni.

103 → 34

környező építményektől el kell választani; védőövezetet kell kialakítani, ennek kijelölése részletesebb tervek nélkül azonban nem lehetséges. régészeti emlék19 bemutatása Győrben a régészeti emlékek többségét a közgyűjteményekben; a Xantus János Múzeumban és Káptalandombi kőtárában lehet megtekinteni, in situ bemutatás az Apor téri egyhajós román templom romjai, a Dunakapu bástya és az Újbástya részben rekonstruált szakaszai. Szőnyi Eszter és Tomka Péter több lehetőséget látnak régészeti lelőhelyek in situ bemutatására; a Bécsi kapu téren, illetve a Zechmeister u. becsatlakozó részén a várható római kori katonai fürdő területén – igény szerint – szabadtéri régészeti bemutatóhely (romkert, régészeti park) lenne kialakítható a közlekedés némi átalakításával. Ugyancsak római kori, a katonai tábor védművének részletei találhatók még bemutatható állapotban a Püspökvár kertjében, valamint várhatók a Lépcső köz feljárójánál a Káptalandombon. Fedett földalatti bemutatással a Széchenyi tér 1998-99-ben feltárt területein elképzelhető a római kori polgári település egy utcájának megjelenítése. Ezen helyszínek nem beépítésre szánt területek, így a javaslatok megvalósítása csak a pénzügyi lehetőségektől függ. Nagy érdeklődést váltott ki a város közvéleményében az autópályától délre, Ménfőcsanakon ásatásokat vezető Egry Ildikó javaslata egy régészeti skanzen létrehozására, rekonstruált őskori épületekkel. Ennek területét a szabályozás nem különbözteti meg, de a területfelhasználásra előírt zöldterületi hányad lehetővé teszi megvalósítását. műemléki elővédelem20 2005 nyarán, a hatástanulmány véglegesítése időpontjában műemléki elővédelemben részesülő ingatlanról nincs tudomásunk.

2001. évi LXIV. trv. 7. § 16. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme. 2001. évi LXIV. trv. 30. § (1) A Hivatal az általa meghatározott műemléki értékeket elővédelem céljából listára veszi. A listára vételre a műemlékek e törvényben előírt tudományos felkutatási, feltárási, számbavételi kötelezettségének teljesítését szolgáló munkálatok alapján, az együttműködésre vonatkozó rendelkezések betartásával kerül sor.

19 20



ideiglenes műemléki védelem21 2005 nyarán, a hatástanulmány véglegesítése időpontjában ideiglenes műemléki védelemben részesülő ingatlanról nincs tudomásunk. műemlék22 A GYÉSZ 2003 függeléke a KÖH adatszolgáltatása alapján tartalmazza a műemlékek kistáját, illetve a g),”az örökségi értékek elemzése településrészenként” című fejezetben azok áttekinthetően megtalálhatóak. A műemléki védelem alatt álló ingatlanokat és területeket az „1.3.B.2. Kulturális örökség védelem – műemlékvédelem” című tervlap mutatja be. állami tulajdonban tartandó műemlék, vagy műemlékegyüttes23 A kulturális örökségvédelmi törvény két állami tulajdonban tartandó műemléket tartalmaz; a 6687 hrsz-ú volt Megyeháza épületét és a 6870 hrsz-ú Apátúr házat, mely a pannonhalmi főapát győri palotája volt. Mindkét épület jó karban van, fenntartásuk biztosított. A volt megyeháza több intézmény irodáit tartalmazza, árkádos belsőudvara kiválóan alkalmas szabadtéri rendezvények tartására. Az Apátúr ház a Xantus János Múzeumnak ad helyet. Belső udvara hasonlóképpen rendezvényi helyszínként is jól hasznosítható.

2001. évi LXIV. trv. 31. § (1) A Hivatal: a) a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet), illetve a listára vett műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy b) ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti soron kívül legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el. 22 2001. évi LXIV. trv. 7. § 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 23 2001. évi LXIV. trv. 33. § Egyes jelentős történeti és kulturális értékű, illetve veszélyeztetett helyzetű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell. Ezek közül az e törvény mellékletében egyedileg meghatározott műemlékeket, illetve műemlékegyütteseket kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. 21

103 → 35

történeti kert24 A műemlékek között történeti kert nincsen. A történeti kert kritériumainak elsősorban a Püspök vár kertje felel meg, de a védett ingatlan részeként egyébként is védelem alatt áll. A védett Belváros megjelenését erősen befolyásoló, különleges fekvése, és értékes faállománya miatt javasolható a Radó sziget történeti kertté minősítése, előbb azonban kezelési javaslatot kellene készíteni rá, melyben meg kell részletesebben vizsgálni a sziget értékeit. temetők és temetkezési emlékhelyek25 Győr város történeti temetői – hasonlóan más magyar városokéhoz – egyházi felekezetek temetői voltak. Minden önálló városrészben volt egy vagy több temető. A Nádor aluljárótól északra elhelyezkedő egykori belvárosi temetőt az 1950-es években dúlták szét. A szakszerűtlen, és az alapvető kegyeleti jogokat sértő temető-felszámolásból a mai napig számtalan probléma keletkezik. Megítélésünk szerint minden egykori és ma is működő temető érdemes arra, hogy, ha már használatával felhagynak, kegyeleti park legyen, és helyi védelemben részesüljön. Szinte mindegyikben nyugszik olyan személy, aki Győr, illetve egykor önálló településrészének neves személyisége volt, mindegyik katolikus temetőben megtalálható a temetői kereszt, amely kiemelkedő szakrális kisemlék, történeti sírkőanyaga is jelentős ezeknek a temetőknek. Ezért javasoljuk egységesen az egykori felekezeti sírkertek védelmét. Az első városi köztemető a 19-20. századfordulón épült ki. Mind a még üzemelő egyházi temetők mind a Baross Gábor utat délről lezáró, tehát városszerkezeti szempontból is hangsúlyos köztemető eredeti funkciójában való megtartását és helyi védelmét javasoljuk. Az első győri köztemető fő útvonalát kiemelkedő művészeti kvalitású síremlékek szegélyezik. A temető főútvonalának kiemelt védelmét javasoljuk. A katonasírok védelmét az egyes államok közötti „Megállapodások” szabályozzák. Ezek kizárják a katonai temetők megszüntetését. Külön felhívjuk a figyelmet a történeti temetők közül kettőre: Kossuth Lajos utca, „Ó-temető”, Sziget: Temető utca, Izr. temető Örömmel vesszük tudomásul, hogy az egykori önálló falvakban található 24 2001. évi LXIV. trv. 36. § (1) A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park. 25 2001. évi LXIV. trv. 37. § (1) Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.



temetők közül több (Bácsa, Vámosi utca; Ménfő, Győri út, illetve Szabó János sírja) a terv keretében helyi védettség alá kerül. . műemléki terület történeti táj26 A Püspökvár és a váralja a folyókkal alkot olyan művi természeti együttest, mely történeti tájként is védelemre érdemes lenne, de egyrészt elemei önállóan is védettek, másrészt az együttes a világörökségi listára való felterjesztéséről már említést tettünk. műemléki jelentőségű terület27 A Belváros egykor a Ferabosco féle várfalakkal határolt része műemléki jelentőségű terület. A terület hűen őrzi a város XVII. századi utca és térszerkezetét, mely viszont több korábbi időszak városszerkezetét megtartotta. A telekszerkezet is alig változott a XIX. század eleje óta, és ezen a területen található a város műemlékeinek döntő többsége is. A város XVII. század elején újratelepült része Újváros 2005-től szintén területi védelem alá került. Ez a városrész is hűen őrzi történeti szerkezetét. Főutcája az egykori Budapest-Bécs közötti főút több műemlék épületnek ad helyet. A városrész történeti épületállománya is a változás jeleit hordozza magában; a fésűs beépítéstől a többszintes, többmenetes városias zártsorú beépítésig szinte minden hagyományos beépítési forma megtalálható itt. A városrész hosszú ideig építési tilalom alatt állt, mivel bontását, helyén új lakótelep építését tervezték. Az építési tilalom időszakában a műszakilag alacsonyabb értékű épületállománya tönkrement, spontán kicserélődése megkezdődött. A területi védelem biztosítani fogja a műemlékek és környezetük megőrzését, és az új épületek illeszkedőbb építését. Ennek érdekében őrizni kell a telekszerkezetet és a beépítési módokat.

2001. évi LXIV. trv. 38. § Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot. 27 2001. évi LXIV. trv. 39. § (1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját. 26

103 → 36

műemléki környezet A műemlékvédelemmel foglalkozó tervlap a védett területeken és ingatlanokon kívül a műemléki környezeteket is tartalmazza, melyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapítottunk meg, leszámítva azt a néhány műemléket, melyeknek a védelmét elrendelő jogszabály a műemléki környezetét is kijelölte. A területi védettséget ugyancsak tartalmazza a g) fejezet első része tételesen, településrészenként, magyarázattal kiegészítve.

Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet szerint az önkormányzatnak lehetősége van az építészeti örökség központi védelem alatt nem álló elemeire, rendelettel helyi védelmet elrendelni.28 Győr élt ezzel a lehetőséggel; a helyi védelem alatt álló területeket és emlékeket az „1.3.B.1.3. Kulturális örökség védelem – helyi védelem” című tervlap mutatja be és a GYÉSZ 2003 függeléke sorolja fel. helyi területi védelem Területi védelem alatt áll a Belvárosnak a műemléki jelentőségű területen kívüli része. A védelem célja a falbontás után kialakult városszerkezet megőrzése, és szükség esetén az építészetileg igényes, a környezet beépítéséhez igazodó átépülés biztosítása. Területi védelem alatt áll Gyárváros telepszerű beépítéssel a XX. század elején megépült része. Az együttest a második világháborúban, majd azt követően a 60-as, 70-es években súlyos sérülés érte; emeletráépítésekkel az épületek egy részét tönkretették, jellegüket elrontották, mint ahogy azt a Harsányi Attila könyvének (117) 1918-ban és 20001-ben felvett párhuzamos képsora jól dokumentálja. A sok értéket tönkre tévő beavatkozás ellenére jó néhány ház az eredeti állapotban fennmaradt, illetve az eredeti állapothoz hasonló módon került felújításra a védelemnek köszönhetően. Napjainkban pedig különösen fontos értéknek lehet tekinteni ezt a példát, mely még sérült állapotában is jól érzékelteti, hogy az egyedi beépítésekhez képest mennyi többlet minőséget tud nyújtani egy jó, következetesen megvalósított városépítészeti koncepció, amelynek keretében az építészek a részletek

28 66/1999. FVM rendelet 2. § (1) A helyi védelem - az Étv. 57. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével - a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki.

5.7.2. Győr - örökségvédelem igényes megformálására is gondot fordítanak. lem


településszerkezeti

103 → 37

véde-

tetők, gerincek maguk is kilátóhelyek, ahonnan feltárul Győr, a Kisalföld és a Bakony nyúlványa, a Sokoró vidéke.

Győr sugaras-gyűrűs úthálózata, még ha geometriája nem is szabályos, világos, viszonylag könnyen áttekinthető városszerkezetet eredményez. Sajnálatos, hogy e szerkezetnek egyes elemei egyelőre, sajnos csak a tervlapokon léteznek, hiányuk rontja a város bejárhatóságát. (pl. Sziget zsákfekvése)

Nádorvárosban a Zrínyi utcai kórházzal szemben lévő villasor megőrzése a cél, és ezt érdemes összekötni az utcaszerkezet, és az utcából a belvárosra való rálátás védelmével.

A vizsgálati fejezetben lévő történeti leírás mutatta a város állandó változását, de a gyors urbanizációs sokkon átesett más városokhoz hasonlóan Győrben is nagy és gyors súlyponteltolódást okoztak a történeti Belvárostól déli irányban megépült lakótelepek, és a felgyorsult iparosodás, újabban pedig a bevásárlóközpontok miatti forgalmi koncentráció eltolódások. A történeti városrészekben nagyobb területi védelem kijelölése – egy kivétellel: az Ágyúgyár meglévő épületeinek területének kivételével – nem valószínű, a falusias településrészekben megfontolandó újabb, a tervezett úthálózatot nem érintő településrészek védelem alá helyezése. Ilyenek: Pinnyéden az egykori halászfalú folyóparti, egyoldalas fésűs beépítésű Főutcájának megtartása úgy, hogy a folyóparti fekvés megmaradjon, azaz a ma már szabályozott vízjárású hullámtér ne épüljön be, megmaradjon a telekszerkezet, azaz ne legyen lehetőség olyan telekösszevonásokra, mely a fésűs beépítéstől gyökeresen eltérő épülettömegek megjelenését eredményezi. Figyelemmel kell lenni a telekmélységre, és a Fő utcáról feltáruló kápolnára is a védendő terület kijelölésénél. Gyirmóton az egykori orsósodó egyutcás faluban a Szt. László utca légtérarányának, telekszerkezetének megőrzése a védelem célja, és itt figyelni kell a település feltárulásának megőrzésére is, méghozzá mind Ménfő, mind a Halászfalu irányából. Szentivánon a széles főutca, a mai Déryné utca kétoldali, rangos beépítés adta jellegének megőrzése, főként annak Váci úti torkolattól délre eső szakasza. Az e fölötti rész alkalmas arra, hogy a meglévő karakterisztikus jegyek megőrzésével igazi településközponttá váljon (a Körtér felé nőnek, emeletessé válnak az épületek, számos ponton megjelenik az udvarutcás jelleg). Fokozottan kell védeni az Ősi utcát, és területi védelemre érdemes a Kishegy történeti területe. Csanakon az ősi településmag, a Csanaki utca térfal-vonalának és légtérarányának megőrzése miatt indokolt a védelem kijelölése. A hegyi részeken pedig szigorú szabályozással kell megóvni az érzékeny településszerkezetet, és a gerincek beépítetlenségét. Ez tájvédelmi szempontból is fontos, és e

A Belvárosban a Szt. István út XIX-XX. század fordulóján kialakult nagyvárosi koncepciójának; a parkok és középületek sorozatának megtartása, illetve a Szt. István útra merőleges nádorvárosi tengely legfontosabb két középülete, a Frigyes laktanya és a Zrínyi utcai kórház pavilonos együttese dominanciájának megtartása szintén kiemelt fontosságú. településképi védelem A város legértékesebb képei a folyópartok felől tárulnak fel. A fotótárban lévő képeken látszik, hogy akár egy épület milyen nagymértékben meg tudja változtatni a településképet. A Belváros változatos szép sziluettjének elépítése az új papneveldével kezdődött, a Szt. István út felöl az egész egykori Ferdinándváros magasabb a Belvárosi épületek jellemző magasságánál, sőt a megyeháza együttese még a templomtornyokat is kitakarja. Fontos védelmi szempont tehát az építménymagasság korlátozása a Belvárosban és a Belváros körül. település táji védelem Az előző témával rokon a település táji védelme, a különbség a természeti környezet nagyobb súlya jelenti. A táji környezet szempontjából lényeges, hogy érzékelhető maradjon az, hogy a város alföld és dombvidék határán fekszik; kerülni kell az olyan méretű (elsősorban a magasságra figyelve) épületeket, melyek a Sokoróalja természetes sziluettjével, vagy a Pannonhalmi Főapátság tájat koronázó együttesével konkurálnak a települések közötti tájban. Az erre vonatkozó megjegyzéseket lásd a „településszerkezeti védelem” című bekezdésben is. Meg kell tartani a várostestet még átjáró hullámtereket, különösen a természet közeli állapotú hullámtereket és a Püspökerdőt. településkarakter védelem A karakter nem az előzőektől független fogalom; szerkezet, kép, táj, beépítés, légtérarány, tömegformák és homlokzati formák együtthatásának eredménye.



Erős karaktere van az olyan településrészeknek, ahol a természetes tájnak alárendelten jelenik meg a művi környezet, vagy legalább a természetes táj dominánsan érvényesül a művi környezetben. Ilyen településkaraktere van Gyirmótnak, ahol a Holt-Rába menti hullámtér ki-ki bukkan a Szt. László utcai házak között. Ezeknek a zöldátjáróknak a megtartása a karakter megőrzésének egyik záloga. Pinnyéd településkarakterében is fontos szerepe van a hullámterekből a beépített területek közé benyúló ligetes területeknek, melyek megőrzésén múlik a karakter megőrzése.

103 → 38

A b) fejezetben tárgyalt tájértékek; a folyópartok és a történeti városrészek megjelenésének védelmét a helyi szabályozáson kívül a temészetvédelmi és örökségvédelmi jogszabályok is biztosítják. az építészeti örökség helyi védelmének szabályai Győr a 80-as években alkotta meg „A városkép helyi védelméről, továbbá egyes építési előírásokról” címen helyi örökség védelmi rendeletét. A rendelet a Belváros műemléki jelentőségű területen kívüli részeit és Gyárváros volt ágyúgyári lakótelepét és környezetét védi, valamint 70 egyedi emléket.

Ilyen erős településkarakter jellemzi az egykori szőlőhegyeket is, ahol a völgyben futó utak mentén húzódnak meg az épületek, követve a domborzat hullámzását.

A védelem szabályi mellett pályázati rendszerben adott támogatásokkal támogatja a védett épületek állagmegőrzését, felújítását.

Erős karaktert teremt az olyan beépítés, mely a közösség kultúrájának egységességét jelzi, vagy egy jelentősebb, mecénás építtetőnek köszönhetően egy nagyobb területen egy városépítészeti koncepciót valósítanak meg.

g) az örökségi értékek elemzése településrészenként29

Az ilyen együttesek általában központi védelem, vagy helyi védelem alatt állnak, mint a Belváros, Újváros, Gyárváros. Ez a lehetőség az elmúlt húsz év győri városépítészetének nem adatott meg, talán a vállalkozói építésben megjelenő erősebb verseny fog segíteni abban, hogy újra legyenek telepszerű beépítések. helyi egyedi védelem A helyi egyedi védelem alatt álló építmények listáját, mint már írtuk, a GYÉSZ 2003 függeléke tartalmazza. Az örökségvédelmi hatástanulmány készítése során végzett vizsgálatok alapján új helyi védelemre is javaslatot teszünk, ezek tételesen szerepelnek a g) fejezetben. Fontosnak tartjuk minden meglévő temető védelem alá helyezését. Szükségesnek ítéljük, hogy a helyi védelem folyamatosan karbantartott legyen, és lehetőség legyen annak igény szerinti bővítésére, módosítására. Ezzel kapcsolatban javasoljuk egy kislétszámú társadalmi-szakmai csoport létrehozását, amelynek feladata, hogy a helyi védelemmel kapcsolatban felmerülő kérdésekben véleményezzen, javaslatot alkosson. Az 1.h) pont alatt felsorol számos védelmi javaslat a védelem alá helyezési eljárásban tovább feldolgozva alapja a védelmi lista bővítésének. A település – épületeknél kisebb, mégis település léptékű – tárgyi emlékei között az örökségvédelmi hatástanulmányhoz készített fotódokumentációban leltároztuk a települések határát jelző kereszteket, jó néhány értékes síremléket, társművészeti tárgyat, melyek megőrzése a települési környezet gazdagságának megőrzését jelenti.

Belváros A mai Belváros szerkezete a XIX. század végére teljesen kialakult. Keleti határától eltekintve jelentős változás itt nem várható. Itt található a település műemléki állományának jelentős része. Az egykori vár területe indokoltan műemléki jelentőségű terület, amely az érvényben lévő törvény szerint műemléki környezettel rendelkezik. Ennek alapján területi védelem alá esnek az alábbi ingatlanok: MJT 4314 A Pietro Ferabosco által épített 16. sz-i hétbástyás várfallal egykor övezett terület a Rába és a Duna összefolyásánál. Északról határolja a Mosoni-Duna a Kiss János utca vonaláig, és ez a keleti határ a Bajcsy-Zsilinszky útig, és ez az út a déli határ a 7272 hrsz.-ú telekig (7. számú ház), innen északnak fordulva (Édász csónakház) a Radó sziget déli csúcsán át a Rába folyó bal partja a határvonal a Dunába torkollásig. A védett területbe (MJT és környezete) tartozik a régészeti tanulmányban szereplő 30. lelőhely teljes területe (Belváros, a vonatkozó hrsz.-okat lásd ott), és az alábbi tételesen felsorolt ingatlanok: 7256; 7257; 7258; 7259; 7260/2; 7263/1; 7263/2; 7264; 7265; 7266; 7267; 7268; 7269; 7270; 7271; 7272; 7280; 7284; 7285; 7286; 7287; 7288; 7289/1;

29 A városrendezési tervező megállapításaival a szabályozás által érvényesített javaslatokról a lábjegyzetekben.


7289/2; 7491/1; 7491/2; 7492; 7493; 7494; 7480; 7481; 7481; 7467; 7468; 7469; 7470; 7471; 7472; Ezek közül egyedi védettségűek a következők: 2975 Apáca u. 1.; Káposztás köz 8. Jedlik Ányos u. 3. 6828 Lakások és Kovács Margit múzeum, ún. "Kreszta-ház", 17. sz-i eredetű, klasszicista, 1820 körül. 2976 Apáca u. 3.; Káposztás köz 5.; Hal köz 1700 körül. Részben átalakítva.

6830

2977 Apáca u. 4.; Kenyér köz 1. sz. első fele. Átalakítva.

Lakóház,

6856

Lakóház,

barokk,

klasszicista,

19.

2978 Apáca u. 5., Hal köz, Stelczer L. u. talani zenészek háza", copf, 1775.

6834

2979 Apáca u. 9. – Szappanos köz 6840 1657. Átalakítva barokk stílusban 1771-ben.

Lakóház, késő reneszánsz,

Lakóház, ún. "Káp-

2981 Apáca u. 15. 6845 Lakóház, barokk, 17-18. sz. Második emelete a 19. sz.-ban épült. Átalakítva. 2982 Apáca u. 14. – Szappanos köz 6. 6872 Átalakítva. 6792

2992 Apáca u. 41. 6757 Volt orsolyita kolostor, barokk, 1725 körül. A Szt. Orsolya Rend Győri Rendháza. 2993 Apáca u. 46. Részben átalakítva.

6742

Lakóház, középkori eredetű, barokk, 17. sz.

2944 Apor Vilmos tér; Káptalandomb 7456 R.k. Püspöki székesegyház, 12. sz-i eredetű. Átépítve a 13. sz.-ban, majd 1481-1486 között. Barokk átépítése 1634-1645 között készült, Giovanni Battista Rava tervei alapján, majd 1743-1783 között. Homlokzati tornyát 1681-ben emelték. Főhomlokzata klasszicista, 1823. Belsőben falképek, barokk, 1772-1781. Maulbertsch alkotása. Berendezés: fő- és mellékoltárok, szószék, stallumok, szobrok, sekrestyeszekrények, 17. sz. vége és 18. sz. 2945 Apor Vilmos tér 7446

Szt. Mihály-szobor, rokokó, 1764-1766.

8757 Apor Vilmos tér 1-2.; Káptalandomb

2980 Apáca u. 13. 6843 Lakóház, késő reneszánsz, 17. sz. Részben átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében.

2983 Apáca u. 19. alakítva.

103 → 39


Lakóház, barokk, 18. sz.

Lakóház, barokk, 18. sz. vége. Erősen át-

2984 Apáca u. 20.; Teleki L. u. 8.

6877


2985 Apáca u. 22.; Teleki L. u. 9. Átalakítva.

6805

Lakóház, klasszicista, 1807.

2986 Apáca u. 24.

6804

Lakóház, 18. sz-i eredetű. Átalakítva.

2988 Apáca u. 35.

6746

Lakóház, copf, 1700 körül. Átalakítva.

2989 Apáca u. 36. Átalakítva.

6731

Lakóház, romantikus, 19. sz. második fele.

2990 Apáca u. 37. alakítva.

6745

Lakóház, barokk, 18. sz. második fele. Át-

2991 Apáca u. 41. 6756 R.k., (Szent Anna) volt orsolyita templom, barokk, 1762. A boltozatokon barokk, 18. sz-i freskók, Dorfmeister István művei. Berendezés: fő- és mellékoltárok, szószék, barokk, 18. sz.

7452/1, 2 Borsos Miklós Múzeum és lakások, az egykori püspöki palota középkori maradványaira épült a 17-18. sz-ban. Homlokzata 1800 körüli. 2797 Aradi vértanúk útja 6. rül.

7249

Lakóház, késő romantikus, 1870 kö-

2799 Arany János u. 18-20. rül.

7233

Lakóház, kora eklektikus, 1880 kö-

2800 Arany János u. 20.

7234

Lakóház, copf, 1780 körül.

2801 Arany János u. 21.; Baross Gábor u. 16. 7308 kus, 1860 körül. Részben átalakítva 1931-ben. 2925 Baross Gábor u. 3.

7388

Lakóház, romanti-

Lakóház, klasszicista, 1820 körül.

2809 Bástya u. 22. 6789 Lakóház, késő romantikus, 1870 körül. (Szt. Orsolya Rend tartományfőnöki ház.) 2811 Bástya u. 38-42. Álom köz sz. első fele. Részben átalakítva.

6760

Lakóház,

klasszicista,

19.

2913 Bécsi kapu tér 1. 7290 R.k., volt karmelita templom, barokk, 1713-1725. Tervezte: Witwer Márton. Mellékoltárok képeit Martin Altomente festette. Berendezés: fő- és mellékoltárok 1721-1725 között készültek Witwer Márton tervei alapján; a két sekrestye berendezése a 18. sz. második felében készült, Franz Richter alkotása. Szószék, orgona, padok: 18. sz. 2914 Bécsi kapu tér 7290 Giovanni Giuliani alkotása.

Mária-szobor, barokk, 1754. Valószínűleg


103 → 40


2916 Bécsi kapu tér 2. 7483 Püspökvári kazamaták, ma Vaskakas étterem, késő gótikus, 16. sz., és reneszánsz, 17. sz.

2912 Dr. Kovács Pál u. 11.; Jedlik Ányos u. 14. 7408 18. sz. Részben átalakítva.

2915 Bécsi kapu tér 3. rül.

2815 Dunakapu tér 7. Szappanos köz 6844 Részben átalakítva.

7488

Lakóház, késő klasszicista, 1840 kö-

2924 Bécsi kapu tér 5. 7484, 7489/B 7486 Püspökvári kazamaták, ma múzeum (kőtár), késő gótikus, 16. sz. és reneszánsz, 17. sz. 2917 Bécsi kapu tér 6.

7485

Lakóház, copf, 18. sz. vége.

2919 Bécsi kapu tér 8.; Sarkantyú köz 2. kus, 19. sz. második fele.

7443

2920 Bécsi kapu tér 9.; Sarkantyú köz 4. rokk, 1818. Átalakítva.

7436

Lakóház,

eklekti-

7412

barokk,


Frigyláda-szobor,

barokk,

1731.

2835 Gyógyszertár köz 4. 6893 Lakóház, középkori eredetű, barokk, 17-18. sz. Részben átalakítva a 19. sz. első felében. 2842

Lakóház, késő ba-

2921 Bécsi kapu tér 11.; Király u. 1. 7434 Lakóház, kora barokk, 1700 körül. Homlokzata részben átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. végén. 2922 Bécsi kapu tér 12.; Szabadsajtó u. 1.; Király u. 2. 7372 Lakóház, 16. sz. végi eredetű, kora barokk, 1620. Többször átalakítva a 18. sz.-ban. 2923 Bécsi kapu tér 13.; Szabadsajtó u. 2. 1778-1782.

2834 Gutenberg tér Tervezte: A. Corradini.

Lakóház,

7367

Lakóház,

copf,

2813 Czuczor Gergely u. 3.; Kisfaludy u. 32-36.6955 kus, 1870 körül.

Lakóház, romanti-

2814 Czuczor Gergely u. 4.; Csillag köz 5. kus, 1850 körül.

Lakóház,

7361

eklekti-

2906 Dr. Kovács Pál u. 1. átalakítva.

7402

Lakóház, barokk, 18. sz. Részben

2907 Dr. Kovács Pál u. 3. zata átalakítva.

7404

Lakóház, 18. sz-i eredetű. Homlok-

2908 Dr. Kovács Pál u. 4-6. körül.

7398, 7399

2909 Dr. Kovács Pál u. 5. cista, 1827.

7405

Lakóház, romantikus, 1860

Lakóház, 18. sz-i eredetű, klasszi-

2910 Dr. Kovács Pál u. 7. 7406 Lakóház, középkori eredetű, 16-17. sz-i részletekkel. Homlokzata átalakítva a 19. sz.-ban. 2911 Dr. Kovács Pál u. 9. 7407 Lakóház, kora barokk, 17. sz. Homlokzata romantikus, 19. sz. második fele.

Jedlik Ányos u. 3.; Dunakapu tér 1. Káposztás köz 4. 6826 Lakóház, barokk, 18. sz. eredetű. Homlokzata átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. 2843 Jedlik Ányos u. 9.; Kenyér köz 4. 6848 Lakóház, valószínüleg két 17. sz. eleji házból épült össze kora barokk stílusban a 17. sz. végén. Homlokzatán 17. sz-i sgrafitto díszítés nyomai. 2844 Jedlik Ányos u. 10. Gutenberg tér 1. barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 2845 Jedlik Ányos u. 12. Átalakítva a 19. sz. második felében.

7409

6852

2848 Jókai u. 2. Zechmeister u. 13. kora eklektikus, 19. sz. második fele.

Lakóház,

Lakóház, 18. sz-i eredetű.

2846 Jedlik Ányos u. 15. Kenyér köz 10. barokk eredetű, kora eklektikus, 19. sz. második fele. 2847 Jedlik Ányos u. 17. sz. második fele.

7410

6851

Lakóház,

Lakóház,

romantikus,

7268, 7271

Lakóház,

2850 Kazinczy u. 1.; Bécsi kapu tér 14. 7366 Lakóház, eredetű, eklektikus, 19. sz. második fele. Átalakítva 1954-ben. 2851 vö. 3005 Kazinczy u. 3.; Szabadsajtó u. 4. 7368 késő klasszicista, 19. sz. első fele.

19.

18.

sz-i

Lakóház,

2852 Kazinczy u. 4. Sarló köz 8. 7342 Lakóház, 17. sz-i eredetű, barokk, 1703. Főhomlokzata átalakítva késő barokk stílusban a 18. sz. második felében. 2853 Kazinczy u. 6. Sarló köz 6. mantikus, 1850 körül. Tervezte Fruman Antal.

7343

Lakóház, kora ro-

2854 Kazinczy u. 8.; Sarló köz 4. mantikus, 1850 körül. Tervezte: Fruman Antal.

7344

Lakóház, kora ro-


2855 Kazinczy u. 10-12. Sarló köz 2. 7345 Lakóház, volt Magyar Korona Szálló, 17. sz-i eredetű, barokk, 18. sz. eleje. Homlokzata klaszszicista, 19. sz. első fele. Átalakítva. 2856 Kazinczy u. 14.; Baross Gábor tér 6. romantikus, 1860 körül. 2857

7377

7346

Lakóház,

Kazinczy u. 15.; Baross Gábor u. 7.; Szabadsajtó u. 14. Lakóház, 19. sz. második fele. Üzlet, iroda.

2858 Kazinczy u. 20.; Czuczor Gergely u. 2. copf, 1790 körül.

7362

Lakóház,

2859 Kazinczy u. 21.; Szabadsajtó u. 22. 7381 Lakóház, ún. Rozália-ház, barokk, földszintje 1700 körül, emelete a 18. sz. első felében épült. 2865 2866

Káposztás köz 1.; Dunakapu tér 3. Hal köz Lakóház, barokk, 18. sz. Káposztás köz 3. Hal köz6831

2867 (vö. 2842) Dunakapu tér 1. 6826

103 → 41


6832


Káposztás köz 4.; Jedlik Ányos u. 3.; Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva.

2868 Káptalandomb 1. 7479 Püspökvár és együttese. A püspökvár 13. sz-i eredetű, kiépítve a 14-15. sz.-ban. Átépítve késő barokk stílusban a 18. sz. végén. Erődrendszere 16-17. sz.-ban kiépítve. (Ún. kastélybástya, Sforza-bastya és a fehérvári kapu egyik szárnya.) Várfalak az Alkotmány u. és a Kovács Pál u. északi házsorainak udvaraiban, valamint a Baross G. u. 32. sz. ház udvarában. 2918 Káptalandomb 2-4.; Bécsi kapu tér 7. klasszicista, 1820 körül. Vendéglő.

7444

Lakóház,

2869 Káptalandomb 5-5/a. 18. sz. Átalakítva.

7475, 7476

Lakóház,

8756 Káptalandomb 9. Belsejében 14. sz-i torony.

7457


2870 Káptalandomb 11. detű, klasszicista, 19. sz. első fele.

7458

Lakóház, talán 16. sz-i ere-

barokk,

2871 Káptalandomb 13. 7459 Lakóház, barokk, 17. sz. Részben átalakítva a 18., majd a 19. sz.-ban. Homlokzatán fülkében Máriaszobor, 1695-ből. 2872 Káptalandomb 15. 7460 Lakóház, Homlokzata átalakítva copf stílusban a 18. sz. végén.

barokk,

1655.

2873 Káptalandomb 20-22. barokk, 17-18. sz. Részben átalakítva.

7451

Lakóház, 16. sz-i eredetű,

2874 Káptalandomb 24. sz. második fele.

7454

Lakóház,

romantikus,

19.

2875 Káptalandomb 26. 7414 Diákotthon és könyvtár, volt papnevelde. Elpusztult, 17. sz. végi épületből újjáépítve barokk stílusban 1764-1768 között. A könyvtár nagyterme 1870-ből. 9444 Káptalandomb 28. 7455 OMvH egykori lakóház, barokk, 18. sz. Részben átalakítva.

építésvezetőség,

2876 Kenyér köz 6.; Jedlik Ányos u. 11. copf, 1780 körül. Részben átalakítva.

6849

2781 Király u. 3.; Sarkantyú-köz 12. eredetű, barokk, 18. sz.

Lakóház,

7433

2782 Király u. 4. Szabadsajtó u. 3. 7373 17. sz-i eredetű, barokk, 1767. "Napoleon-ház".

Lakóház, 16.

sz-i

Lakóház és képtár,

2783 Király u. 5. Lépcső köz 7426 Lakóház, volt Bárányszálló, barokk, 18. sz. Homlokzata eklektikus, 19. sz. vége. Részben átalakítva, udvarán középkori várfalszakasz. 2784 Király u. 6. Szabadsajtó u. 5. 18. sz. első fele. Homlokzata copf, 18. sz. vége.

7374

Lakóház,

barokk,

2785 Király u. 7. 7423 Lakóház, 18. sz-i eredetű, késő klasszicista, 19. sz. közepe. Udvarában középkori várfalszakasz. 2786

Király u. 8.; Baross Gábor u. 2.; Szabadsajtó u. 7. 7375 Lakóház, volt takarékpénztár, romantikus, 1860-1861. Tervezte: Fruman Antal. 2787 körül. Üzletek.

Király u. 9.; Lépcső köz 7422


2788 Király u. 10.; Baross Gábor u. 1. 7389 Lakóház, volt Fekete Sas vendégfogadó, barokk, 18. sz. Homlokzata eklektikus, 19. sz. második fele. Homlokzatán fülkében Immaculata-szobor, 19. sz. vége, Kelemen András műve. 2789 Király u. 11.; Lépcső köz 2. ta, 19. sz. első fele. Átalakítva a 20. sz. elején.

7420

Lakóház, klasszicis-

2790 vö. 3007 Király u. 12. Szabadsajtó u. 13. 7390 Lakóház, barokk, 1730 körül. Homlokzata eklektikus, 19. sz. második fele.

5.7.2. Győr - örökségvédelem 2791 Király u. 13. 1730 körül. Átalakítva.

7419

Lakóház, ún. Drobny-ház, barokk,

2792 vö. 3008 Király u. 14. Szabadsajtó u. 15. 7391 Lakóház, barokk, 18. sz. Homlokzata kora eklektikus, 19. sz. második fele. 2793 átalakítva.

Király u. 15.

2794 dik fele.

Király u. 16.

7401

Lakóház, copf, 1790 körül. Részben

7393

Király u. 18.

7394

Lakóház, romantikus, 1860 körül.

2878 ta átalakítva.

Kisfaludy u. 8.

7300

Lakóház, barokk, 18. sz. Homlokza-

2879 dik fele.

Kisfaludy u. 11. 7329

Lakóház, romantikus, 19. sz. máso-

2880

Kisfaludy u. 15. 7328

Lakóház, copf, 1790 körül.

2881 Kisfaludy u. 16. 7305 ben átalakítva. Kisfaludy u. 29. 7356

Lakóház, klasszicista, 1820. RészLakóház, késő barokk, 1800 körül.

2883 Kisfaludy u. 30. Czuczor G. u. 10. 7320 kus, 1860 körül.

Lakóház, romanti-

2884 vö. 2813 Kisfaludy u. 34. Czuczor G. u. 3. Kisfaludy u. 32-36. 6955 Lakóház, romantikus, 1860 körül. 2885 Kisfaludy u. 38.; Iskola u. 4. sz. vége. Részben átalakítva.

6954

Lakóház, copf, 18.

2928

Liszt Ferenc u. 1.; Fazekas köz 2.; Gyógyszertár köz 2. 6894 Lakóház, egyemeletes, zárt sarokerkéllyel, kapu kőkeretén: "Curia Nobilitatis Anno Domini 1565". Késő reneszánsz, 1565. Átalakítva barokk stílusban a 18. sz.-ban. Felújították 1982-1984 között. 2929 Liszt Ferenc u. 2.; Iskola u. 1-3. 18. sz. Átalakítva. 2930 le.

2932 Liszt Ferenc u. 7.; Teleki L. u. 23. 6689 1750 körül. Átalakítva.

Lakóház, eklektikus, 18. sz. máso-

Király u. 17. Jedlik Ányos u. 18. Dr. Kovács Pál u. 7397 Lakóház, 17. sz-i eredetű, barokk, 1770. Emeletén fülkében Mária megkoronázása szoborcsoport, 18. sz.

2882

2931 Liszt Ferenc u. 6. Teleki László u. 24. 6911 Lakóház, egykori jezsuita konviktus, majd Nemzeti Rajziskola, 16-17. sz-i eredetű barokk, 1700-1703. Homlokzata copf, 1780 körül. Zeneiskola.

2933

2795

2796

103 → 42


Liszt Ferenc u. 4. 6904

6903

Lakóház,

barokk,

Lakóház, klasszicista, 19. sz. első fe-

6690

Lakóház,

barokk,

Liszt Ferenc u. 9.; Nefelejts u. 2. Teleki László u. 21. Lakóház, eklektikus, 19. sz. második fele.

2934 Liszt Ferenc u. 10.; Teleki L. u. 25. 6913 eredetű, klasszicista, 1820.

Lakóház,

9258 kóház.

Irodaház, volt la-

Liszt Ferenc u. 11. Nefelejcs u. 4. 6688

17.

sz-i

2935 Liszt Ferenc u. 13. Nefelejcs u. 6687 Irodaház, volt megyeháza, kétemeletes, nagy kiterjedésű épület, árkádos belső udvarral, háromrizalitos, középrizlaitján félköríves kapu, fölötte kőgyámos erkély. Ferences rendháznak épült a 17. sz.-ban. Átépítve 1763 után, majd a 19. sz. második negyedében. Mai alakjában klasszicista. 2936 Liszt Ferenc u. 16. 6929 Lakóház, helyén barokk házak álltak, a 19. sz. elején klasszicista stílusban átépítik, végeleges formáját a 19. sz. végén nyeri el. 2937 Liszt Ferenc u. 17. Jogakadémia, romantikus, 1860 körül.

6685

Tanárképző Főiskola, volt

2938 Liszt Ferenc u. 18.; Lukács Sándor u. 2. 6930 Lakóház, helyén több barokk épület állt, amelyeket a 19. sz. elején egységes klasszicista stílusban építettek össze. Végleges formáját a 19. sz. végén nyerte el historizáló neobarokk stílusban. 2939 második fele.

Liszt Ferenc u. 19.

6684


2940 Liszt Ferenc u. 20. Lukács Sándor u. 1. 6671/3 6671/2 6671/4 Irodák, ún. Zichy-ház, 17. sz-i eredetű barokk, 1706-1720. Építette: Franz Müller. Részben átalakítva 1911 körül. Homlokzatán fülkében Szent Család szobor. Három régi házból épült össze. 2941 Liszt Ferenc u. 22. 6677 Lakóház, 17. sz-i eredetű, barokk, 1730-1740. Egyemeletes. Falpilléres kapu, kihajló kosáríves kapukeretre helyezett konzolos zárterkély oromzattal. A kapu falpillérei fölött freskók. 2942 Liszt Ferenc u. 26. 19. sz. második fele. Erősen átalakítva.

2E+06

Lakóház, késő klasszicista,


103 → 43


2943 Liszt Ferenc u. 28.; Újvilág u. 2. 17-18. sz. Átalakítva.

6682

Lakóház,

barokk,

2961 Rákóczi Ferenc u. 13. sz. vége. Átalakítva.

6810

Lakóház, késő barokk, 18.

2947 vö. 2947 Nefelejcs u. 4.; Liszt Ferenc u. 11. 6688 Lakóház, barokk eredetű. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében.

2962 Rákóczi Ferenc u. 14. 19. sz. második fele.

6697

Lakóház, késő romantikus,

9647 Radó-sziget 7494 za, eklektikus, 19. sz. második fele.

2963 köz 8. 6809

Győr Spartacus sportkör csónakhá-

2950 Rákóczi Ferenc u. 1. Múzeum köz ún. régi városháza, 16. sz. eredetű, barokk, 1753-1774.

6880

Lakóház,

2951

Rákóczi Ferenc u. 2.; Széchenyi tér 6.; Gyógyszertár köz 1. 6889 Lakóház, 17-18. sz-i egyemeletes barokk lakóházból átépítve kétemeletes. Kiépítve 1850-ben, Frumann Antal tervei alapján. 2952 Rákóczi Ferenc u. 3.; Teleki L. u. 12. eklektikus, 1880 körül.

6881

Rákóczi Ferenc u. 4.; Gyógyszertár köz 3. Teleki László u. 14. 6890 Lakóház, eklektikus, 1880 körül. 18. sz-i eredetű, klasszicista, 19. sz. első fele. Részben átalakítva. 2954 Rákóczi Ferenc u. 5. Teleki L. u. 19. 18. sz-i eredetű, eklektikus, 19. sz. második fele.

6818

Lakóház,

2955

Rákóczi Ferenc u. 6. Teleki László u. Nefelejcs u. 6692 R.k., volt Magyar ispita templom, középkori eredetű, barokk stílusban kiépítve 1730-1735 között, valószínűleg Witwer Márton tervei alapján. Berendezés: főoltár, barokk, 1744, mellékoltár, 18. sz. szószék, copf, 1800 körül. 2956 Rákóczi Ferenc u. 6. Nefelejcs u. 6693 Múzeum, volt magyar ispita, középkori eredetű, késő reneszánsz, 1666. Részben átalakítva barokk stílusban 1720 körül. Homlokzatán két fülkében Szt. József, ill. Szt. Flórián-szobrok, barokk, 1800 körül. 2957 1800 körül.

Rákóczi Ferenc u. 7.

6814

Lakóház,

2958 Rákóczi Ferenc u. 9. sz. első fele. Átalakítva.

6813

Lakóház,

késő

barokk,

klasszicista,

19.

2959 Rákóczi Ferenc u. 10. 6695 Lakóház, 18. sz-i eredetű. Átalakítva klasszicista, majd eklektikus stílusban. 2960 sz. vége.

Rákóczi Ferenc u. 12.

6696

2964 Rákóczi Ferenc u. 16. 19. sz. második fele.


6698

Lakóház, kora eklektikus,

2965 Rákóczi Ferenc u. 19. Vörösmarty u. 19. 6726 késő barokk, 18. sz. vége. Átalakítva. 2966

Lakóház,

2953

Rákóczi Ferenc u. 15-17.; Vörösmarty Mihály u. 16. Fürdő Lakóház, klasszicista eredetű, romantikus, 1860 körül.

6725

Rákóczi Ferenc u. 21.; Vörösmarty Lakóház, barokk, 1700 körül.

Lakóház,

Mihály

u.

17/A.

2967 Rákóczi Ferenc u. 23. sz. vége. Átalakítva.

6724


2968 Rákóczi Ferenc u. 25. 18. sz. közepe.

6723

Lakóház, késő klasszicista,

2969 Rákóczi Ferenc u. 30.; Újkapu u. 18. klasszicista, 1840 körül.

6706

Lakóház,

2970 Rákóczi Ferenc u. 31. Belváros köz 10. romantikus, 19. sz. második fele.

6719

Lakóház,

2971 Rákóczi Ferenc u. 33. Belváros köz 12. klasszicista, 1880 körül.

6718

Lakóház,

2972 Rákóczi Ferenc u. 37.; Újkapu u. Hó köz 6711 késő klasszicista, 1831.

Lakóház,

2994 Sarló köz 5. Baross Gábor u. eredetű, barokk, 1756. Részben átalakítva.

7348

Lakóház,

17.

sz-i

2996

Schweidel u. 3. 6959

Lakóház, barokk, 18. sz. Átalakítva.

2997

Schweidel u. 5. 6960

Lakóház, barokk, 17. sz. Átalakítva.

2999 Stelczer L. u. 2.; Dunakapu tér 5. Hal köz 6835 késő klasszicista 19. sz. közepe.

Lakóház,

3000 Stelczer L. u. 3.; Apáca u. 7. klasszicista, 1840 körül.

6839

Lakóház,

késő

3001 Stelczer L. u. 6. Apáca u. 10. klasszicista, 19. sz. közepe.

6868

Lakóház,

késő

5.7.2. Győr - örökségvédelem 3002 1897-ben.

Stelczer L. u. 8. 6865

Lakóház, barokk, 1697. Átalakítva

3003 Stelczer L. u. 10. 6864 Lakóház. Talán korábbi eredetű, mai alakjában késő klasszicista, 1840 körül. 3004 Stelczer L. u. 12.; Zsák u. 21. mantikus, 19. sz. közepe.

6863

3005 vö. 2851 Szabadsajtó u. 4.; Kazinczy u. klasszicista, 1820 körül. 3006 7370

Lakóház, kora ro7368

Lakóház,

Szabadsajtó u. 10.; Baross Gábor u. 4. Kazinczy u. 9. Lakóház, késő klasszicista, 19. sz. első fele. Megyei Könyv-

tár. 3007 vö. 2790 18. sz. Átalakítva.

Szabadsajtó u. 13.

7390

Lakóház,

barokk,

3008 vö. 2792 Szabadsajtó u. 15. 18. sz. Erősen átalakítva.

7391

Lakóház,

barokk,

3009 Szabadsajtó u. 16.; Kazinczy u. 17. 16. sz-i eredetű, barokk, 18. sz. Részben átalakítva. 3010 Szabadsajtó u. 17. Átalakítva romantikus stílusban. 3011

Széchenyi tér

103 → 44


6883

7392

7378

Lakóház,


Mária-oszlop, barokk, 1686.

3016

Széchenyi tér 5. Múzeum köz Stelczer Lajos u. 7. 6870 Xantus János múzeum, egykori apátúr-ház, 17. sz-i eredetű, barokk, 1741-1742. Homlokzatán két fülke, Szt. Benedek, ill. Szent István király szobrával. Lépcsőházában stukkó, 18. sz. Díszterme mennyezetén falkép, barokk, 1756. Schaller alkotása. 3017

Széchenyi tér 8.; Iskola u.; Kisfaludy u. 35. Bencés gimnázium, eklektikus, 1888.

6901

3019

Széchenyi tér 9. Czuczor G. u. 1. Kisfaludy u. 33. 6899 Bencés rendház, barokk, 1651-1667. Ebédlőtermében stukkó 1664ből és falkép, utóbbi Giaconto Brandi műve. A rendház Czuczor Gergely u. sarkán lévő egykori jezsuita gyógyszertárában stukkódíszítés, kora barokk, 1660 körül és két figurális díszítésű szekrény. 3020 Széchenyi tér 11.; Szabadsajtó u. 24. klasszicista, 1820 körül. Részben átalakítva. Üzlet.

7384

Lakóház,

3021

Széchenyi tér 12. Király u. 20. Szabadsajtó u. 19. 7395 Lakóház, copf, 1790 körül. Átalakítva késő eklektikus stílusban a 19. sz. végén. 2830 Teleki L. u. 5.; Bástya u. 20. 6793 Lakóház, barokk, 18. sz. Homlokzata átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. 2831

Teleki L. u. 10. Szappanos köz 10. Múzeum köz 6878 Lakóház, barokk, 17. sz-i földszintes ház helyén épült a 18. sz. második felében.

3018 Széchenyi tér 9. 6900 R.k. Bencés templom, kora barokk, 1634-1641. Tervezte: Baccio de Bianco. Főhajó átalakítva barokk stílusban 1738-ban, falképek, barokk, 1744-1747. P. Troger alkotása. Berendezés: főés mellékoltárok, szószék, faragott padok, orgona, áttört karzatrács, barokk, 18. sz. közepe.

2832 Teleki L. u. 13.; Fürdő köz 1. lektikus, 1850 körül.

6807

Lakóház, kora ek-

2833 Teleki L. u. 15.; Fürdő köz 2. 18. sz. Homlokzata átalakítva.

6816

Lakóház,

3012 Széchenyi tér 1. Jedlik Ányos u. 19. 6853 ún. Király-ház, 17. sz-i eredetű, barokk, 1750 körül. Átalakítva.

2816 Virágpiac tér 1.; Aradi vértanúk útja 4. kora eklektikus, 1880 körül.

3013 Széchenyi tér 2. Kenyér köz 12. 6854 17. sz. Átalakítva.

Lakóház,

Lakóház,

3014 Széchenyi tér 3. Kenyér köz 9. 6860 Lakóház, eredetű, klasszicista, 1840 körül. Tervezte: Fruman Antal.

barokk, 18.

sz-i

3015 Széchenyi tér 4. Stelczer Lajos u. 14. 6861 Lakóház, 17. sz-i eredetű, kora barokk, 1700 körül. Sarkán a zárterkély alatt az ún. "vastuskó".

7247

barokk,

Lakóház,

2817

Virágpiac tér 3. 7248


2818

Virágpiac tér 5. 7255


3022 Vörösmarty Mihály u. 6. 6786 templom, barokk, 18. sz. 2810 barokk, 18. sz. 3023 6785

R.k.,

Vörösmarty Mihály u. 5. Bástya u. 30.

volt 6750

Német

ispita

Lakóház,

Vörösmarty Mihály u. 6.; Apáca u. 27. Bástya u. 28. Szociális otthon, volt Német ispita, barokk, 1745-1765.

5.7.2. Győr - örökségvédelem 3024 Vörösmarty Mihály u. 15. Belváros köz 1. 6729 romantikus, 1860 körül.

Lakóház,

3025 vö. 2963 Vörösmarty Mihály u. 16. romantikus, 1860 körül.

Lakóház,

6809

Zechmeister u. 1.; Aradi vértanúk útja 2. Virágoiac tér 7291 Szálloda, volt karmelita kolostor, barokk, 1714-1721. Tervezte: Witwer Márton. Részben átalakítva 1900 körül, Schlichter Lajos tervei alapján. Könyvtárában és két sekrestyéjében a berendezés barokk, 18. sz. 2825 körül.

Zechmeister u. 3.

7256

Lakóház, eklektikus, 1870

2826 1860 körül.

Zechmeister u. 5.

7257

Lakóház, kora romantikus,

2827 körül.

Zechmeister u. 7.

7262


7263 263/2 ?

2927 Baross Gábor u. 32.; Árpád u. 43. késő romantikus, 19. sz. második fele.

7170

Lakóház,

7269

Lakóház,

2806 Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 22.; Jókai u. 5. 7193 romantikus, 1860 körül.

Lakóház,

7158/1 7158/6

2824

2828 Zechmeister u. 9. kus, 1860 körül.

103 → 45


Lakóház, romanti-

7158/8 7168/2 7168/6 7169/1 7171 2849 Jókai u. 4. Bajcsy-Zsilinszky u. 11. kora eklektikus, 19. sz. második fele.

7212

2829 Zechmeister u. 11.; Jókai u. 1. kus, 1860 körül.

7264

Lakóház, romanti-

7213 7214

A védett területen kívül található műemlékek, jogszabály szerinti környezetükkel (az egy csoportban lévő műemlékek közös környezettel szerepelnek):

7215 7186 7191

10028 Aradi vértanúk útja 19. 7176 vezte Mocsányi Károly, 1902. 2807 7177

Lakóház, szecessziós, ter-

Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 34.; Aradi vértanúk útja 17. Lakóház, romantikus, 1860 körül. 1767/2

MJT mk

10576 Kiss János u. 9. Rákóczi F. u. 40/B 6513 Lakóház és kályhás műhely, ún. Fruhmann-ház; kályhamúzeum-a Xantus János Múzeum épülete.

7168/6

6510

7175

6511

7179

6512

7180

6515

2926 Baross Gábor u. 31. 19. sz. második fele.

7158/7 Lakóház, késő romantikus,

MJT mk

5.7.2. Győr - örökségvédelem 9100 Városház tér 1. Révai Miklós u. tikus, 1896-1898. Tervezte: Hübner Jenő.

7031

Városháza, eklek-

9202 Révai M. u. 5. Városház tér Honvéd liget 7035 eklektikus, 1900. Tervezte: Hübner Jenő.

Irodaház,

9204 Szent István út 8. Jókai u. Honvéd liget eklektikus, 1890. Tervezte: Alpár Ignác. Irodák.

Lakóház,

9205 Szent István út 10. Tervezte: Alpár Ignác. 9203

Városház tér 3. 7034

7033

7040

Lakóház, eklektikus, 1890.

Irodaház, eklektikus, 1890 körül.

7028/3 híd

103 → 46


7029 7031/2 7035 7036 7037 7038 7039 7042/2 7134 7136 7145 7147 7149 7190 7153

Feltárulás látványának védelme a Zrínyi utca és a Kálvária út felől!

A jelenleg érvényes helyi területi védelem a teljes belváros országosan nem védett részeire terjed ki, itt kiemelt figyelemmel kell kezelni a most épülő új városrésszel határos területet, ezért pontosítani kell a védett terület határát a keleti oldalon.

A Helyi védelmi rendelet szerint területi, illetve egyedi védelem alatt áll:

Apáca u. 28 6800 Az Apáca u. felöli és az ahhoz csatlakozó jobboldali, egy emeletes épületszárny. 1860 körül létesített, romantikus, egy emeletes, 6 tengelyes, részben fürdőként üzemelt épület. (Okleveles források alapján feltételezhető, hogy a helyszín kapcsolatba hozható a Johannita Lovagrend középkori fürdőjével, erre utal a pincében található kút is. A fürdőhasználat a későbbi korokból is kimutatható, egészen a II. világháború utáni átépítéséig.) Aradi Vértanúk útja 207144 A bécsi szecesszió késői emléke, a korai modern építészet első jegyeivel, térfal meghatározó eleme. Épült: 1914-ben. Árpád út 6 7125 Egykori Fa- és Fémipari Szakiskola, a késői historizmus jellegzetes téglaalkotása, monumentális középület. Épült: 1890 körül. Árpád út 7 7202 A korai modern mozgalom egyik legszebb, egyemeletes, zárterkélyes városi lakóháza. Épült: 1940 körül. Árpád út 12 7131 A szigorú, akadémikus historizmus egyik legjobb győri polgári lakóháza: Épült: 1880 körül. Árpád út 13

7199

Mint az Árpád út 12.

Árpád út 23/b 7189 A korai modern építészeti mozgalom finom architektúrája, jellegzetes győri emléke, a kevés, e korból fennmaradt épületek egyike, 1940-ből. Árpád út 51/a 6975 Az 1930-as évek legelejének szép és érdekes emléke, az első világháború utáni évek historizáló-, neobarokk építészetének példája 1931 körül. Árpád út 54 6625 Kupolás sarokház jellegzetes tömeggel, festőien szép bejárati előtetővel, fa faragott belső burkolatok, 1910 körül, késő historizmus, kora szecesszió. Bajcsy-Zsilinszky 4 7205 A korai modern mozgalom kiemelkedő szépségű; városképileg is meghatározó jelentőségű emléke, a modern lakáskultúra, igényes belső szép és ritka példája, Urbantsók Tibor alkotása 1941-ből, ún. "vagongyári bérház". Bajcsy-Zsilinszky 8 A szigorú neoreneszánsz kivételesen szép alkotásai, az előkelő polgári bérházak példái, részben festett lépcsőházakkal és szobákkal, az 1880-1900 körüli évekből. Bajcsy-Zsilinszky 10

Mint Bajcsy 8.

Bajcsy-Zsilinszky 16

Mint Bajcsy 8.

5.7.2. Győr - örökségvédelem Bajcsy-Zsilinszky 20

Mint Bajcsy 8.

Bajcsy-Zsilinszky 26 7185 Egyemeletes, szép arányú győri polgárház, a szigorú neoreneszánsz stflusjegyeivel, az 1880-as évekből. Bajcsy-Zsilinszky 40 6983 A kora historizmus szép, elegáns alkotása, kétemeletes városi bérház igényes homlokzattal az 1850 körüli évekből. Baross u. 27 7158/5 Kétemeletes, saroktornyos bérpalota, az utca egyik jelképe, a késő historizmus festői stílusában, 1905 körül. Építése korában Európa szerte szaklapokban publikálták. Baross u. 28 7168 A historizáló neobarokk szép alkotása - korábban több hasonló ház társaságában állt, melyeket lebontottak - e reprezentatív stílus egyik ritka győri emléke, 1910 körül. Battyhány tér 5

6590

103 → 47


Mint a Bajcsy-Zsilinszky út 52/a-b

Battyhány tér 26 6637 A szecesszió bécsi iskolájának sajátos helyi emléke, kétemeletes sarokház 1910 körül, egyetlen eredeti formában fennmaradt emlék. Bisinger sétány 2 7010 A késő historizmus kora szecesszió jelentős emlékei, az itt lévő házsorral imponálóan szép városképi egységet, markáns térfalat alkotnak. Bisinger sétány 4

7011

Mint Bisinger sétány 2.

Bisinger sétány 10

7014

Mint Bisinger sétány 2.

Eötvös tér 1 7046 Kétemeletes, monumentális középület, Kazinczy F. Gimnázium, Orth Ambrus és Somló Emil építészek, a szecesszió bécsi stílusának képviselői tervezték 1910 körül, a "városkapu" markáns építészeti eleme.

Munkácsy Mihály u. 6 7110 Az 1900-as években kiépült szép házsor, a késő historizmus kiemelkedő, igényes alkotásaival, sok részletfinomsággal, markáns városképi elem. Munkácsy Mihály u. 8 7111

Mint Munkácsy Mihály u. 6.

Munkácsy Mihály u. 10

7112



7113



7115



7116



7117


Révai Miklós u.

Vasútállomás

7028

Révai Miklós u. 2-4 7028/3 1955-56 körül épült reprezentatív fogadóépület és posta, földszint + 1 emeletes oldalszárnyakkal; monumentális középszárnnyal. Igényes belső terek a kor kedvelt képzőmúvészeti alkotásaival; e korszak legjellegzetesebb építészeti, művészeti alkotása Szent István út 5 7122 Kereskedelmi-Iparkamara egykori pompás, kupolás sarokpalotája. Málnai - a korszak egyik legjelentősebb magyar építészének alkotása 1906-ból, szép belső lépcsőházi térrel, a városkép meghatározó eleme. Homlokzatán figyelemreméltó figurális díszítés és épületplasztikák. Szent István út 11 7128 A korai modern építészeti mozgalmak stílusában épült lakóház finom építészeti részletekkel, az utcakép jellegzetes eleme, a két háború között épült lakóházak legreprezentatívabb példája, Lakatos Kálmán alkotása.

Jókai u. 21 7038 Monumentális kétemeletes középület, a késő historizmus kivételes szépségű alkotása: Révai Gimnázium 1890 körül épült, városképi együttes fontos alkotó eleme.

Teleki László u. 46 6998 A híres Hillbert ház, a győri szecesszió kiemelkedő szépségű alkotása, fontos városképi szerepben. Korábban nagy feltűnést keltett épület, kiemelkedően igényes képzőművészeti alkotásokkal, figurális és plasztikai díszekkel.

Kiss János 11 6500 A 19. század második felében épült, többször bővített, monumentális középület, tanítóképző; a historizmus reprezentatív stílusában.

Zechmeister u. 17 7273 A kora historizmus különös alkotása, egyemeletes; zártsorú épület, a késő klasszicizmus-kora romantika jellegzetes jegyeivel.

Liszt Ferenc u. 15 6686 bécsi szecesszió alkotása.

Hajdani két emeletes megyei bérház, a

Lukács Sándor 18 6987 1910 körül épült, egyemeletes, szép neobarokk városi palota, igényes kovácsoltvas kapuval, szép hangulatos udvarral.

A helyi védett építmények listájára javasoljuk felvenni: Szent István út 7153

Royal szálló

Bajcsy-Zsilinszky u. 9 7270

helyi védelemre javasolt

Társasház




A belváros teljes területe – eltérő szinteken – régészeti végelem alatt áll. Leletek az egész területen előfordulnak. Ahol fokozott védelem nem áll fenn, ott is írásban igazolt régészi szemlét kell bizonyítani a 80 centimétert meghaladó földmunkák esetén, a feltárást követően.30 A régészeti védelmet, tekintettel arra, hogy gyakran több települést is érint, tételesen itt nem közöljük. Tájképi védelmet kíván a Radó sziget (melyet a Belváros részeként kell kezelni), és a várfal-folyópartok együttese.31 Arrabona castrumát az ókorban majd Győr várát a korai középkortól, később pedig a reneszánsz erődítményrendszert is széles vízfelület – vízzel telített várárok – vette körül. Győr megjelenése a ránk maradt ábrázolások tanúsága szerint az ókortól kezdve „szigetszerű” volt, folyók és széles, a történeti város vízzel elárasztott területek közepén szigetszerűen elhelyezkedő település képét mutatta. A látványt a XVII. században kiépített újabb és újabb, vízzel elárasztott védőművek tovább erősítették. A várost körülvevő falak markáns kapcsot – átkötő elemet – képeztek a sűrűn beépített település és az azt körülvevő vízfelületek között. Később a védőműveket árvízvédelmi falak váltották fel, melyek hasonló szerepet játszottak a tájkép alakításában. E történeti adottságot szükséges megőrizni: a város teljes történeti beépítésének épületekkel és úthálózattal történő körülzárását szükséges megakadályozni. Ahol a város korábbi, víztükörrel és nádassal körülvett látványa jellegében megmaradt – pl. az 1. út nyugati bevezető szakasza – ott ezt érintetlenül kell hagyni. A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága A folyókkal határolt település képe a 20. század közepéig fennmaradt. A város nagyléptékű fejlődése következtében az 1960-as évektől kezdve a történeti beépítést több irányból – dél-keletről, délről és dél-nyugatról – középmagas blokkházak széles sávja vette körül. A város sziluettjét az újabb beépítések részben eltakarták. A Belváros főbb motívumai – így a városháza középső tornya és egyes templomtornyok – bizonyos látószögekből továbbra is érvényesülnek. A város sziluettjét a Nemzeti Színház markáns tömege tovább módosította. A várost délről elkerülő útról – a nagyobb távolság, és a jellegzetes szintviszonyok következtében – a város összképének látványa ismét feltárul. A szabályozás célja, hogy a város határán tervezett új beépítések ezt az összképet ne takarják le.32

30 A GYÉSZ 2003 22. § (5) bekezdés előírja a 30 cm-t meghaladó földmunka esetén a megelőző feltárást. 31 A Radó sziget zöldterület; nem beépíthető. A várfalakon kívüli folyóparti területek nem beépíthetők. 32 A Szigethy Attila út, Ipar út csomópontjába tervezett két karcsú magasházon kívül a jelenlegi beépítésből kiemelkedő magasságú szabályozás, csak a már korábban

103 → 48

Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel A történeti Győr esetében a városfejlesztés minden esetben figyelembe vette a meglévő szerkezeti felépítést. Ferenc- és Ferdinánd-város hálós szerkezeti rendszere például teljességében a késő-középkori hálós szerkezethez illeszkedik, annak szerves továbbfejlesztése. Nádorváros XIX. századi beépítésének fő tengelye, és a beépítés koordinátáinak meghatározója a dél irányban továbbvezetett Baross Gábor út volt. Az Árpád út vonalában jelölték ki Gyárváros tengelyét (külső Árpád út). A tervezett új városrészek, beépítések kialakításánál hasonlóan kell eljárni. A fejlesztésre, bővítésre kerülő városrészek szerkezete illeszkedjen Győr meglévő sugaras-gyűrűs úthálózatához. Cél a városszerkezetet következetes felépítésének megőrzése és továbbfejlesztése. A városszerkezet és közlekedés hagyományosan tiszta kapcsolatai a városképben is kedvezően jelentkeznek. A Káptalandomb képe kevés kivétellel minden belvárosi utca képében megjelenik. A bencés templom kettős tornya (Stelczer utca), a karmelita templom tornya (Kazinczy utca), a városháza tornya (Baross Gábor út nádorvárosi szakasza, Frigyes laktanya észak-déli belső tengelye) és a neológ zsinagóga képe (Munkácsy Mihály utca) – esetenként egészen meglepetésszerűen – ugyancsak megjelenik a belvárosi utcák tengelyében, azok gazdag építészeti lezárását adja. Ezeket a látványokat meg kell őrizni. A történeti Belváros látványa a külvárosok irányából is jelentkezik. Északról – Révfalu, Kossuth-híd – jellemző nézete a Mosoni-Duna felett megjelenő tornyos várossziluett és gazdag tetőtáj a helyreállított Dunakapu-bástya egy szakaszával. A látvány jellegzetes eleme az elevátor markáns tömege, mely kelet felől beszegi a látványt. A Dunakapu tér, és a Dunakapu sétány rekonstrukciójának tervezése során ügyelni kell arra, hogy az épülő új objektumok ne falazzák el a látványt, ugyanakkor az elevátor által biztosított lezárás markáns motívuma is megmaradjon. A Belváros a Széchenyi-hídról hatásosan feltárul. Itt zavaró a történeti városrész észak-keleti sávjának rendezetlensége. Hatásos déli feltárulkozását a ”Városrét” új lakónegyed – egykori történeti Rába-gyár – beépítése során erősíteni kell. A történeti városmag vizuális megjelenését a Belváros útrendszerének keleti irányú, szerves folytatásával és az oda irányuló sétautak és közlekedési utak megfelelő helyen történő, megfelelő irányú kiépítésével lehet erősíteni. A történeti Belváros egykori markáns déli feltárulkozása a Szent István út északi térfalának helytelen arányú beépítésével – a látvány „elfalazásával” – elveszett. A városmag nyugati összképét a Rábán átvezetett közműhíd zavarja meg. Távolabbról – a közúti és vasúti hidakról – az Újvárossal együtt jelentkezik

jóváhagyott szabadhegyi domb északi lejtőjén van. Ezek léptéke sem falszerű takarást okoz.


103 → 49


kivételesen festői látványa. Az összképet a folyó látványával együtt meg kell óvni. Révfalu A törökkori Révfalu és Pataháza – egykori Felfalu és Malomsok utódtelepülése – palánkvárral körülkerített, apró, egyutcás településeinek szerkezete és egykori megjelenése nagyobbrészt elveszett. Mai formájában – szabályos hálós útrendszerrel kiegészítve – már nem mutatja eredeti történeti jellegét. A szervesen összefüggő településszerkezetet a Széchenyi-híd és annak műtárgyai durván kettévágták. Ugyancsak súlyos roncsolást vitt végbe a mai Széchenyi István Egyetem nagyléptékű beépítésének megvalósítása. Révfalu íves vonalú utcái – Öreg utca, Felső Dunasor – a Mosoni-Duna peremét követik. Az újabb, szabályos vonalú utcák mellett villaszerű beépítés alakult ki otthonos hangulatú utcákkal, dús növényzettel.

A városrész markáns megjelenését a Mosoni-Duna (Kis-Duna) partjának – Dózsa György utca – többszintes beépítése biztosítja. A belváros irányából feltárulkozó, „spontánul” kialakuló összkép zavaros, a beépítés színvonala egyenetlen.33 Más oldalakon a magas töltés elvágja a városrészt környezetétől. Az alábbi épületek állnak a településrészen országos műemléki védelem alatt, az emlékhez rendelt környezetet hrsz.-okkal jelzem Damjanich u. 2-4.; Rónay Jácint u. 2. 10451 Németh László ált. iskola, szecessziós, 1910-es évek. Tervezte: Lechner Ödön.

Tájképi védelem A településrész kapcsolatát a folyópartokkal magas töltés akadályozza meg. Összképe a Széchenyi István-hídról letekintve érvényesül. A családiházas, villás és blokkházas, többszintes beépítés összképe, a „tetőtáj” látványa zavaros és áttekinthetetlen. A településkép szükséges védettségének hiánya miatt mára a beépítés szigorúbb szabályozása válik szükségessé, hogy rendezettebbé váljon a hangsúlyos helyen lévő folyóparti térfal. A településkép területi jellegű védelme nem szükséges: csupán a helyi értékkel bíró egyedi emlékek védelmét kell e városnegyedben megoldani. A terület déli csücskében felépült egyetem „beszorult” a fejlesztésre előirányzott terület határai közé: az intézmény továbbfejlesztése csak a meglévő szabad terek beépítésével vagy további bontásokkal lehetséges. A városrész szempontjából utóbbiak mindenképpen megakadályozandóak. Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel

10487

műemlék környezete

10488


10491


10492


10449


10450


10452


10456


10458


10465


10466


10473


Kálóczy tér 10476 Révfalui r.k. templom, barokk, 1780 körül. Berendezés: főoltár, késő barokk, 18. sz. második fele.

A történeti városnegyed hagyományos közlekedési kapcsolata az egykori „kecskelábú-híd” helyén épült Kossuth-hídon keresztül bonyolódik. A híd és a tengelyében kiépült Rónai Jácint utca markáns vizuális kapcsolatot teremt a történeti városmag és Révfalú között. A Széchenyi-híd építése során amputálódott észak-keleti városrésszel a hagyományos vizuális kapcsolat elveszett, azt nem lehet újrateremteni. Az egykori Felfalú és Malomsoktól északnyugatra létesülő újabb beépítések újonnan tervezett útrendszerre épülnek fel.

10477


10479


10466


10470/2


Az értékelés nem teljesen helytálló; a kétségtelenül egyenetlen építészeti színvonal ellenére az átépülés előrehaladtával a térfal egyre egységesebb.

33

5.7.2. Győr - örökségvédelem 10463



Helyi egyedi védelem alatt az alábbi épületek állnak: Ady E. utca 2. 10228/2 Lakóház. A híres "Csermák Ház"; Káldy Barna győri építész tervei alapján 1930 körül épült kettős saroképület, szép épületplasztikákkal, az első világháború utáni historizáló stílus reprezentatív alkotása, kiemelkedő városképi szerepben. Rónay Jácint u. 2/a. 10458 Épületegyüttes. Az első világháború utáni neobarokk és korai modern stílusban épült, városias házak, a korszak jellegzetes dokumentumai, egy ígéretes és soha meg nem valósult, korszerű Révfalu indító motívumai. Rónay Jácint u. 21b. 2/a.

10459

Épületegyüttes., u: a., mint a Rónay J. u.

Rónay Jácint utca 3. 10465

Épületegyüttes., u.a., mint a Rónay J. u. 2/a.

Hédervári út 20. 10569 Víztorony 1910 után épült, korai vasbeton szerkezetű víztorony, a városrész meghatározó, függőleges motívuma. Kiemelkedő jelentőségű szakmatörténeti emlék; jelentős építészeti és mérnöki alkotás.

És két épület védetté nyilvánítását javasoljuk Egyetem tér

10616/2 Káldy-villa


Ady Endre u. 4 10229 Jelenleg plébánia, egykori lakóház, iskola, előkertjében Nepomuki Szt. János szobra helyi védelemre javasolt

Újváros A Rába folyó és az egykori Rábca folyó közé ékelődő, hosszan elnyúló Újváros fő szerkezeti értéke a település kelet – nyugati irányú fő utcája, a Kossuth Lajos utca, valamint az ettől északra és délre, a Rábával párhuzamosan kiépült hosszú utcák, és az ezeket összekötő, keskeny sikátorok. A városrész jellegzetes “létrás” szerkezete máig megmaradt. A városrész kulturális örökségét gazdagítja, hogy a XIX. században Újvárosban találtak otthont a győri “burcsellások” (dereglyések) és családjaik: házaik egy része fennmaradt. A vásárokra felhajtott állatokat a főútból észak-nyugati irányban el-

103 → 50

ágazó utcák mentén telepített majorokban, a “kertekben” helyezték el: ezek építészeti emlékei részben fennmaradtak. Tájképi védelem A történeti negyed a Rába ívesen hajló vonalával, víztükrével együtt alkot harmonikus egységet. A városrész kapcsolatát a Rába folyóval meg kell őrizni. Az összkép a Béke-hídtól egészen a Petőfi-hidig karakteres. A Petőfihídról visszatekintve a folyó és a városrész összképét, és természeti hátterének látványát a rosszul elhelyezett, túlságosan magas közműhíd zavarja: az eredeti látványt a közműhíd átépítésével – későbbi megszüntetésével – kell visszaállítani. A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága A városrész karakteres értéke a Rába hídfőjénél a XVIII-XX. században keletkezett „templomtáj”, mely a történeti Belváros és a Kossuth Lajos utca irányából egyaránt markánsan jelentkezik. A Kossuth Lajos utca teljes beépítését eredeti formájában kell megőrizni. A barokk korban és a historizmus korában épült házakat nem lehet újabbakkal kicserélni. A település karakteres szerkezeti rendszere mellett a telkek jellegzetes beépítési módját és beépítési vonalát is meg kell őrizni. Elképzelhetetlen a zártsorú, magas falazott kerítéssel és tömör kapuval zárt egységes házsor felszakítása és szabadonálló beépítése (lásd: szabadkézi vázlatok: Bálint Mihály utca). A beépítés eredeti karakterét szabályozással kell biztosítani. 34 Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel A városrész nyugati kapuja az 1. sz. útról bontakozik ki. A kép jellegzetes mezővárost mutat. A Belváros felől a negyed városias hatást tesz. Része van ebben az említett „templomtáj” jellegzetes együttesének, és a Kossuth Lajos utca beépítésének. A közlekedési és vizuális kapcsolatot fenn kell tartani. Az újvárosi MJT teljes területe, HRSZ.-ők szerint: 7499; 7502; 7503; 7504; 7505; 7509; 7510; 7511; 7512; 7513; 7514; 7515; 7516; 7517; 7518; 7519; 7520; 7521; 7522; 7523; 7524; 7525; 7526/1; 7526/2; 7527; 7528; 7529; 7530; 7531; 7533; 7534/1; 7534/2; 7535; 7536; 7537; 7538; 7539; 7540; 7541; 7542; 7543; 7544; 7545; 7546; 7547; 7548; 7549; 7550; 7551/1; 7551/2; 7552/1; 7552/2; 7553; 7554; 7555; 7556; 7557; 7558; 7559; 7560; 7561; 7562/1; 7562/2; 7563; 7564; 7565; 7566; 7567; 7568; 7569; 7570; 7571; 7572; 7573; 7574/1; 7574/2; 7576; 7579/1; 7679/2; 7580; 7581; 7582; 7583; 7584; 7585; 7586; 7587; 7588; 7589; 7590; 7591/1; 7591/2; 7592; 7593/1; 34 A szabályozás a hagyományos beépítési módok előírásával konzerválja a város jelenlegi beépítését.


7593/2; 7595; 7596; 7597; 7598; 7599; 7600; 7601; 7602; 7603; 7604; 7734; 7736; 7737; 7738; 7783; 7784; 7785; 7786; 7787; 7788; 7789/1; 7789/2; 7790; 7791/1; 7791/2; 7792; 7793; 7794; 7795; 7796; 7797; 7798; 7799; 7800; 7801; 7802; 7803; 7804; 7805; 7806; 7807; 7809; 7810; 7811; 7812; 7813; 7814/1; 7814/2; 7815; 7816; 7817; 7818; 7819; 7820; 7821; 7822; 7823; 7824; 7825; 7826; 7827; 7828; 7829; 7830; 7831; 7832; 7833; 7834; 7835; 7836; 7837; 7838; 7839; 7841; 7842; 7843; 7844; 7845; 7846; 7847; 7848; 7849; 7850; 7851; 7852; 7853; 7854; 7855; 7856; 7857; 7858; 7859; 7860; 7861; 7862; 7863; 7864; 7865; 7866/1; 7866/3; 7866/4; 7867; 7868; 7869; 7870/1; 7870/2; 7871; 7872/3; 7872/5; 7873; 7874; 7875/2; 7876; 7877; 7878; 7879; 7880; 7881; 7882; 7883; 7884; 7885; 7886; 7887; 7888; 7889; 7890; 7891; 7892; 7893; 7894; 7895; 7896/3; 7897; 7898; 7899; 7900; 7901; 7902; 7903; 7904/1; 7904/2; 7905; 7906; 7907; 7908; 7909; 7910; 7911; 7912; 7913; 7914; 7915; 7916; 7917; 7918; 7919; 7920; 7921; 7922; 7923; 7924; 7925; 7926; 7927; 7945; 7946; 7947; 7948; 7949; 7950; 7951; 7952; 7953; 7954; 7955; 7956; 7957; 7958; 7959; 7960; 7961; 7962; 7963; 7964; 7965; 7966; 7967; 7968; 7969; 7970; 7971; 7972; 7973; 7974; 7975; 7976; 7977; 7978; 7979; 7980; 7981; 7982; 7983; 7984; 7985; 7986; 7987; 7988; 7989; 7990; 7991; 7992; 7993; 7994; 7995; 7996; 7997; 7998; 7999/1; 7999/2; 8000/2; 8001; 8002; 8003; 8004; 8005; 8104; 8105; 8106; 8107; 8108; 8109; 8124; 8125; 8126; 8128/1; 8128/2; 8129; 8130/1; 8130/2; 8133; 8134; 8135; 8136; 8137; 8138; 8139; 7594; 7655; 7715; 7735; 7761; 7949; 8131;

E területen találhatóak az alábbi egyedileg védett műemlékek: 2808

Bálint Mihály u. 54.; Transzportház köz 7820, 7821 Gör.kel. szerb templom és parókia, barokk, 1727. Berendezés: ikonosztáz, stallumok, padok, 18. sz. 812 Beér-köz 4. Bálint Mihály u. 34-36. barokk, 18. sz. MEGSEMMISÜLT, TÖRLENDŐ 2887 Kossuth Lajos u. 3-5. Erkel F. u. tikus, 1868-1870. Tervezte Fränkl.

103 → 51


7839

Lakóház,

2180531Zsinagóga, roman-

2888 Kossuth Lajos u. 9. Burcsellás köz 2179129Lakóház, romantikus, 1860 körül. 2889 Kossuth Lajos u. 11. Burcsellás köz 7863 r.k. plébániaház, lakóház, késő barokk, 18. sz. második fele.

Újvárosi

2890 Kossuth Lajos u. 13. Bálint Mihály u. 6. 7860 Ált. iskola, barokk, 1765. Erősen átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében.

2891 Kossuth Lajos u. 15.; Bálint Mihály u. 8. 7859 Lakóház, copf, 1790 körül. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. 2892 Kossuth Lajos u. 16. Bercsényi liget kora eklektikus, 1880 körül.

7876

Lakóház,

2893 Kossuth Lajos u. 17. Bálint M. u. 10. 7858 Lakóház, barokk, 18. sz. második fele. Homlokzata részben átalakítva eklektikus stílusban. 2894 1870 körül.

Kossuth Lajos u. 18.

7877

Lakóház, kora eklektikus,

2895 Kossuth Lajos u. 19. Bálint Mihály u. 12. késő klasszicista, 1840 körül. Átalakítva. 2896 második fele.


7878

7857

Lakóház,

Lakóház, eklektikus, 19. sz.

2897 Kossuth Lajos u. 21.; Bálint Mihály u. 14. 7856 Lakóház, késő barokk, 1801. Átalakítva. Homlokzatán fülkében Nepomuki Szt. Jánosszobor, késő barokk, 1800 körül. 2898 Kossuth Lajos u. 31. Bálint Mihály u. 24. klasszicista, 1820 körül.

7849

Lakóház,

2886 Kossuth Lajos u. 42. Jakobinus u. 7898 ùjvárosi r.k. plébániatemplom, klasszicista, 1836-1841. Tervezte: Fruman Antal. 2899 Kossuth Lajos u. 44. Jakobinus u. 7901 klasszicista, 19. sz. közepe.

Lakóház,

2900 Kossuth Lajos u. 56. Bervsényi liget 59. romantikus, 1860 körül.

7908

késő

Lakóház,

2901 második fele.


7911

Lakóház, eklektikus, 19. sz.

2902 sz. első fele.


7912

Lakóház,

klasszicista,

19.

2903 Kossuth Lajos u. 85. Rózsa köz ta, 19. sz. első fele.

7801

2904 Kossuth Lajos u. 94. Részben átalakítva.


7966

2905 Kossuth Lajos u. 95. Nagy A. u. 12. klasszicista, 19. sz. első fele. Részben átalakítva.

Lakóház, klasszicis-

7785

Lakóház,


2948 Petőfi tér 1-3. 7502 Ev. templom, copf, 1783-1785. Berendezés: szószékoltár, barokk, 18. sz. második fele. 2949 7499

Petőfi tér 1-3. Ráth Mátyás tér 1-2. Péterfy Sándor u. 2. Ált. iskola, copf, 1783-1785. Átépítve 1842-ben.

A védett területen kívül egy műemlék található: 6868

Somos u. 15.

103 → 52


9253

Lakóház, népi.

9255/1


9255/2


9255/3


9254


9190


9191


9192


9193


9245


9244/2


9252


Kossuth L. u. 40.

7896/2

Ráth Mátyás tér 5. 8106 Épületegyüttes. A késő historizmus kora szecesszió jellegzetes bérpalotái, Hübner Jenő Vámháza. Ráth Mátyás tér 6.

8107

Épületegyüttes, u.a., mint a RáthM. tér S.

Ráth Mátyás tér 7.

8108

Épületegyüttes, u.a., mint a Ráth M tér S.

Petőfi- híd 7490 Az u.n. ipari műemlékjellegű, Európában elsőnek készült ilyen nagyságú, teljesen hegesztett szerkezet. A teljes híd 1932-33ban készült a régi u.n. "hosszú híd" helyett.

Sziget

Péterfy Sándor u. 2 7501,7502 Épületegyüttes. Péterfy Sándor utca- Petőfi Sándor tér által határolt tömb. Az evangélikus egyház által a 18. sz. végétől kiépített jellegzetes épületegyüttese. Gertenberg-Arvé építészek evangélikus iskolájával (1929. Péterfy Sándor u. 2.), késő historizáló szeretetházzal (Péterfy Sándor u. 5.) és Lakatos Kálmán népies, korai modern diakonissza házával (Petőfi tér 4.), a kettős híd mellett az evangélikusok hajdani kupolás bérháza, Újváros "kapuja". A teljes tömb kiemelt figyelmet igényel. 7503

Kossuth L. u. 24. 7885 Izraelita menház, a késő szecesszió figyélemreméltó és ritka győri emléke, Masárlyi és Stadler építészek tervei alapján épült 1912-ben.

Cinka Panna u. 2. 8734 Iskolaegyüttes. Karakteresen megformált iskolaépület 1953-ból, igényes architektúrával, a városkép meghatározó motívuma. Jellegzetes kortörténeti emlék. Cserhalmi József tervei alapján épült.

Helyi egyedi védelem alatt az alábbi épületek állnak:

Péterfy Sándor u: 5. (Petőfi tér 4.) a Péterfy S. u. 2.

temi tanár, a Parlament belsőépítészeti megformálójának jelentős győri alkotása.

Épületegyüttes., u.a., mint

Kossuth L. utca Református templom 7867 Református templom 1905ből, késő historizáló épület. Csőnyi Károly győri születésű építész és egye-

A várostól északra elhelyezkedő Rábca és a Mosoni-Duna határolta, korábban önálló település a török-kor óta dokumentált. Jellegzetes szerkezeti értéke utcarendszere: girbe-gurba utcáinak vonala a terület felszíni adottságait követi, elrendezésük a sziget körvonalaihoz simult. Az 1907 óta elvezetett Rábca régi medre helyén széles, mély fekvésű zöldterület – Bercsényi Miklós liget – alkotja a városrész déli és nyugati határát. Utcái, terei építészeti karakterüket csak részben őrizték meg. A jellegzetes, „organikus” településszerkezetet meg kell őrizni. A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága Az 1960-as évek gyökeresen megváltoztatták a településrész összképét., Városképi értékei nagyobbrészt elvesztek. A beépítés szabályozásával szerkezetének történeti jellegét lehet megőrizni. Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel A településrész a Híd utca torkolatánál kapcsolódik a Belváros közlekedési rendszeréhez és látványához. A spontán kialakulást mutató, de jellegzetes


helyzetet meg kell őrizni. A városrész korábbi vízparti kapcsolata a Rábca átterelésével elveszett. A városrész látványát a Mosoni-Duna gátrendszere eltakarja, mely zavarja a folyóparttokkal való közvetlen kapcsolatot is. A terület zárt körvonalú, közvetlenül nem kapcsolódik tervezett, új beépítéshez. A városrész műemléki épületei, környezetükkel: 2974

Ráth Mátyás tér 8.

2840 második fele.

8109


8180


8110/10


Híd u. 8. Imaház u.

8126

2841 Híd u. 10. Imaház u. 8125 körül. Részben átalakítva eklektikus stílusban. 2838

Híd u. 4. 8129

Lakóház, eklektikus, 19. sz. Lakóház, klasszicista, 1820

10607

Híd u. 3. 8134

8156


8303


8118


8119


8124


8139


8141


2819 Simor János püspök tér 8295 R.k. plébániatemplom, barokk, 18. sz. Részben átépítve eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. Berendezés: főoltár, szószék, barokk, 18. sz. 2820 Simor János püspök tér 8295 ső barokk, 1800.

Lakóház, eklektikus, 19. sz. második fele.

2836 Híd u. 1. Bercsényi liget 6. 8133 Lakóház, 18. eredetű. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. 2837

103 → 53


sz-i

Lakóház, romantikus, 1860 körül. Üzlet.

Szentháromság-szobor, ké-

8296


8297


8299


8166/2


8187


8170


8156


8155


8140


8144


8104


8130/1


8327/1


8130/2


8324


8122


8297


8123


8294


8124


8331


8328


Híd u. 15. Semmelweis Ignác u. 1. Knézich u. 2. Lakóház, eklektikus, volt patikaház. ("Bécsies")

2821 1790 körül.

8155

Simor János püspök tér 5.

8327/2 Lakóház,

copf,


103 → 54


2822 Simor János püspök tér 21. volt zárda, romantikus, 1862.

8290/2 Általános

8289


8291


8290/1


8292/2


8292/4


8292/5


iskola,

Helyi egyedi védelem alatt két emlék áll: Töltés utca 6. 8674 Lakóház. A késő historizmus egészen különleges helyi emléke, igényes homlokzattal, fa verandával, a századforduló nagypolgári lakáskultúrájának szép dokumentuma, a Koestilin gyár igazgatójának a háza. 8112 Versenyuszoda 1933-ból, a Cziráki emlékművel Hajós Alfréd építész, olimpiai bajnok különösen szép alkotása a korai modern mozgalmak elegáns, stílusában, számtalan részletfinomsággal: Jellegzetes az egész együttes elrendezése. Fontos építészeti, szakmatörténeti és helytörténeti emlék.

Kálvária utca és a Hosszú utca közötti területen szabályos hálós utcarendszert találunk: az új utcák mentén zárt sorban, ikerházas vagy szabadonálló beépítéssel, divatos “cottage” elrendezésben előkelő bérházak és magánvillák találhatóak. Az északi városközpont kiépülésével egy időben a Baross Gábor-híd déli oldalán felépültek a Frigyes laktanya és a Városi Közkórház reprezentatív épületei. A történeti Nádorváros központja ezzel a Baross Gábor híd és út déli oldalára helyeződött át. A városrészben az alábbi egyedi védettségű épületek állnak (környezetüket hrsz.-mal jelöljük): 2861 Győr Győr Kálvária utca 3188/1 Kálvária, Keresztről levéltel-kápolna és az ún. Dizmás-kápolna. Barokk, 1714-1725. Witwer Márton alkotása. Stációk, barokk, 18. sz. 2861

2861

2861

A századfordulós új városközpont, a Szent István út megépítése, és a Baross Gábor-híd megépítése óta Nádorváros fő tengelye az egykori Fehérvárra vezető út meghosszabbításában kiépült “külső” Baross Gábor út. A


3312


3308/1 Júdás elárulja Jézust

2861

2861


3308/1 Jézus Annás főpap előtt 3307

Nádorváros

A településrész történeti magja a Budapest-bécsi vasútvonal és a Győrpápai vasútvonal közötti területen, lépésről lépésre épült ki. A török veszély elmúltával, a XVII. században a győri tőzsérek állatok tartására alkalmas kerteket, majorokat megközelítésre hosszú, észak-dél irányú utcák keletkeztettek, melyek közül legelőbb a Pápa és Veszprém felé vezető országutakat – Kálvária utca és Hosszú utca – szegélyezték apró házakkal. A Kálvária utcától keletre apró, falusias település alakult ki.

7028/3

3308/2

2861

Győr legnagyobb lélekszámú városrésze kettős arculatával, és sajátos rendszerével Győr városszerkezetének markáns alkotóeleme, értékei többrétűek.

3310/1 Jézus az olajfák hegyén


3310/1 Jézust megostorozzák 3345


3289/1


3282

Jézust tövissel megkoronázzák

3283


3279


3310/1 Ecce Homo 3270


3269


3191/1 2861 Kálvária utca 3188/1 Kálvária, Keresztről levéltel-kápolna és az ún. Dizmás-kápolna. Barokk, 1714-1725. Witwer Márton alkotása. Stáció: Jézus elesik a kereszttel, barokk, 18. sz.


103 → 55


3189/3


3356


3429


3384/2


3430


3384/4


3189/1


3283


3432/2


3424/2


3183/2


3187


3183/3


3991


3434


3992


3191/1


3995


3984


10645 r Eszperantó u. 12.; Zrínyi u. 1,3,5,7. 3994 Épületegyüttes - egykori Schlichter-villa és iroda-épület, eklektikus, 19. sz. vége. A villa belsejében gazdag vakolatdíszítés és Bánffay Pauly Erik mennyezetképe, 1898.

2862 Kálvária u. 15. 3352 R.k. volt kamilánus templom, copf, 1770-1774. Tornya 1835-1839 között épült. Berendezés: fő- és mellékoltárok, szószék, keresztelőkút, 18. sz. második fele. 2863 r Kálvária u. 15. 3352 kamillánus kórház, barokk, 1770-1774.

R.k.

plébániaház,

volt

11033 Győr, Zrínyi utca 13. 3899/2 A védetté nyilvánítás célja az 1960-as években épült, a modern magyar építészet skandináv irányzata kiemelkedő példáját képviselő Klubház építészeti értékeinek és beépített tartozékainak fokozott védelme. 3899/2

részvédettség miatt az in-

3899/1


4081/2


4083/3


3342


3344


3345


3347/2


3351/2


3353


3289/1


3290/1


3351/3


3994


3351/2


3995


3359


3996


3358


gatlan többi része környezet

10993 Baross Gábor út 42. – Hunyadi u. – Zrínyi u. – Wesselényi u. 3929 Frigyes főherceg Gyalogsági Laktanya Nincs jelölve a védettség a terven

5.7.2. Győr - örökségvédelem Baross Gábor út 42. – Hunyadi u. – Zrínyi u. – Wesselényi u. Frigyes főherceg Gyalogsági Laktanya Nincs védettség a terven 3994


3995


3996


3929 jelölve

a

Helyi egyedi védelem alatt az alábbi ingatlanok állnak: Újlak u. 17. Vasutas u. 9/b. 3299/1 Lakóház. Két nyerstégla épület, az "amerikai házak" stílusában, 1920 körül Helyi védettség Újlak u. 11.

3299/3

Szigethy A. út. 1-7. 3707/3 Városi bérházak az 1930-as évek elejéről, korai modern népies irányzatának monumentális emléke; korai "szociális" lakások, Friedrich Lóránd egyetemi tanár, kiváló építész munkája, számtalan helyen publikálták. Helyi védettség Zrínyi út 6.

3984

Lakóház.

Helyi védettség

Zrínyi úti kórház 3899/2 A volt városi kórház együttese kivéve a büfé-öltöző épületet. Az épületegyüttes a késő historizmus emléke, pavilonos elrendezés. A városháza tervezőjének, HübnerJenő alkotása. Együttesszerűen, parkjával és épületeivel is együtt védendő. Helyi védettség Zrínyi u. 4.

3991

Lakóház.

Buda u 4516 Lakóház. Közel egyidőben épült; igényes kertvárosi házsor egyik eleme, a késő szecesszió, kora modern alkotásai helyi védettségű Buda u.

4515

Lakóház, u.a., mint a Buda u. 3. helyi védettségű

Buda u. 12. dettségű

4441

Lakóépület, u.a. mint a Buda u. 3.

helyi

vé-

Buda u. 14. dettségű

4442

Lakóépület. u.a., mint a Buda u. 3.

helyi

vé-

Malom liget 4397/1 Épületegyüttes és tér. Az 1950-es évek elejéről származó tér, historizáló épületekkel, egységes építészeti kompozíció, városképi színvonalas, tipikus részletekkel. helyi védettségű Malom liget 4395/4 Épületegyüttes és tér. Az 1950-es évek elejéről származó tér, historizáló épületekkel, egységes építészeti kompozíció, városképi színvonalas, tipikus részletekkel. helyi védettségű

3299/2

Vasutas u. 9/b.

103 → 56


Malom liget 4409/4 Épületegyüttes és tér. Az 1950-es évek elejéről származó tér, historizáló épületekkel, egységes építészeti kompozíció, városképi színvonalas, tipikus részletekkel. helyi védettségű Malom liget 4404 Épületegyüttes és tér. Az 1950-es évek elejéről származó tér, historizáló épületekkel, egységes építészeti kompozíció, városképi színvonalas, tipikus részletekkel. helyi védettségű Szent Imre út 35. 4131 Római katolikus templom. Körmendy Nándor korai modern alkotása 1943-ból, számtalan magas színvonalú társművészeti alkotással, Szőnyi István gyönyörű freskóival. helyi védettségű

Helyi védettség Az alábbi ingatlanok védetté nyilvánítását javasoljuk:

Baross u. 4083/3 Evangélikus templom a népies modern stílusban, Sándy Gyula utolsó jelentős alkotása, szép belső térforma, Borsos Miklós, Borsos Antal és Schima Bandi iparművészeti alkotásaival. helyi védettségű Bartók B. u. 4. 4002/5 "Skoda villa". Országosan is kiemelkedő kvalitású villaépület, az angol vidéki ház romantikus irányzatával, kivételes szépségű alkotás 1918 körül. helyi védettségű Buda u. 1. 4517 Lakóház. Két emeletes; késő szecessziós városi polgárház 1910-20 körül. helyi védettségű

Nagy Imre út 3. dettségre javasoljuk

3560

Igényes historizáló házsor eleme Helyi

vé-


3561


vé-


3562


vé-

Liezen-Mayer u. 24.

4068

Lakatos Kálmán tervezte modern villa

Tájképi védelem



A településrészt a természetes tájtól nagy kiterjedésű, lakótelepszerű beépítés zárja el. Utóbbi nyugati határán érintkezik a természettel (HoltMarcal). Marcalváros délen a város köztemetőjével – aktív zöldterület – határos. A városrész szegényes kapcsolatait a körülötte elterülő tájjal nem szabad tovább gyengíteni. A Holt-Marcal partjának intenzív zöldterületté történő átalakításával a városrész tájképi kapcsolata erősödhet. A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága Nádorváros nyugati történeti részének hagyományos városépítészetiépítészeti értékei nagyobbrészt elvesztek (Rét utca és környéke mezővárosias beépítése). Kiemelt védettséget igényel a Frigyes-laktanya és Kórház környéke, és az itt felépült villanegyed.35 Megengedhetetlen, hogy az otthonos hangulatú villanegyed épületeinek fokozatos átépítésével, kicserélésével a hagyományos „kertváros” szűkös és unalmas többszintes lakónegyeddé váljon. Ennek megfelelően szabályozni kell a telkenkénti átépülés mértékét és módját. Az új lakónegyedek sivár és embertelen beépítését, sablonos épületeinek megjelenését a beépítés „humanizálásával” lakhatóbbá kell tenni. Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel A terület közlekedési kapcsolatai a történeti városmaggal részben kialakultak. Igen hiányzik a vasút alatt áthúzódó, nagyvonalú és levegős gyalogos kapcsolat a Belvárossal, melyet az Aradi Vértanuk útjának, mint történeti várostengelynek a vasút alatt történő széles és levegős átvezetésével lehet megoldani. A Belváros és Nádorváros vizuális kapcsolatát a Frigyeslaktanya előtti terület szabadon hagyásával kell biztosítani. A Belváros és Nádorváros vizuális kapcsolatának biztosítása nem engedi meg a két szer-

A leromlott állagú Frigyes laktanya átépítése a város közönségének egyre sürgetőbb igénye. A terv a már korábban jóváhagyott szabályozásnak megfelelően megengedi a laktanya területének intenzívebb beépítését, azonban nem adott teret az újabban készült vázlattervek még magasabb intenzitású kiépítésre tett javaslatának. A terv a szomszédos utcák és a két legénységi épület által határolt területtől egy zöldsávval választja el a Wesselényi utcai részt, ahol a KÖH előzetes állásfoglalásai szerint bontható volt lőszerraktár helyén kevésbé érvényesülnek a műemléki kötöttségek. A terv nem fogadta el a javasolt hét szintes beépítést; a jelenlegi legmagasabb, parancsnoki épület magasságának. és a jelenlegi 3 helyett legfeljebb 5 szint építésének lehetőségével szabályoz. A Frigyes laktanya sorsával összefüggő kérdés a szomszédságában található buszpályaudvar átépítésének kérdése. A közgyűlés teret adott a pályaudvar lefedésének és felülépítésének, ezzel a környezet jelentősen átalakul; a tömbök kiépítettsége egyöntetűbbé válik; a laktanya dominanciája a Belváros felöli városképben elveszik; a Baross utca felöl és az együttesen belülről érvényesülnek azok az értékei, melyek a védettségét indokolttá tették. 35

103 → 57

kezetileg összetartozó városnegyed egymástól való durva elválasztását. Megőrzendőek a Nádorvárosból a Belváros felé kialakult „átlátások” – például a várostorony látványa a Frigyes laktanya észak-déli úttengelyének lezárásában. Ugyancsak értékes és megóvandó a Szent Imre út látványában megjelenő Szent Imre templom illetve a Marcalváros I. városképében megjelenő Szent Lélek-templom látványa. Gyárváros A Belvárostól keletre és dél-keletre, a Budapest-bécsi vasútvonal két oldalán a XIX. század legvégétől létrejött ipartelep és lakónegyed, Győr hagyományos “gyárvárosa”. Győr ipartörténetének monumentális alkotásai, így az 1908-ban felépült az 1896-ban alapított Magyar Vagon- és Gépgyár hatalmas csarnokait és jellegzetes üzemi épületeit – a magyar innovatívitás dokumentumait – halálra ítélték: pusztulásuk feltartóztathatatlannak tűnik.36 Az ipartelepektől keletre 1904 és 1914 között két ütemben épült lakónegyed fennmaradása egyenlőre még biztosítottnak látszik. A gyárvárosi munkáskolónia a századforduló szecessziós építészetének kiemelkedő városépítészeti alkotása. Gyárvárostól észak-keletre terül el Kiskút, a város hagyományos kiránduló helye. Az erdős, ligetes terület keleti határán, az itt működő üzemek kiszolgálására “Iparcsatornát” ástak. A Vagongyár nagy részének gyors eltűntetése után másképp kell gondolkodnunk a megmaradt ipari műemlékekről Győrött. Ezért indokoltan merül fel az egykori Ágyúgyár megmaradt épületeinek védelme(jelenleg csak a kerítés és a kapuépületek védettek). Számos európai, de magyar példát is láthattunk az elmúlt évtizedekben arra, hogyan lehet az épületek megtartásával revitalizálni egykori iparterületeket. Ezért javasoljuk a védetté nyilvánítást. Tájképi védelem Gyárváros a jelenlegi ipartelepek észak-nyugati és keleti peremén érintkeznek a természettel. A Mosoni-Duna táji kapcsolatait a Rába-gyár terüle-

Az objektív értékeléshez hozzátartozik, hogy a háborús károk miatt a volt vasúti járműgyár épületeinek többsége építészeti értéket nem képviselő, többszörösen toldott vegyes szerkezetű épület. Ettől függetlenül annak a néhány épületnek a megőrzése, amelyet a fejlesztőnek az örökségvédelmi tanulmány ajánlott gazdagította volna az új település képét, azonban reális programok hiányában nem fogadtál el az ajánlást; az önkormányzat az eladó Rába Művek gazdasági helyzete miatt az ajánlások kötelező előírásával nem nehezítette a hasznosítási szerződések megkötését. 36


103 → 58


tének átépítése során a folyópart rendezésével és parkosításával kell megoldani. Ugyancsak megerősítendő a Gyárvárosi munkáskolónia és az attól keletre létrejött újabb, többszintes beépítésű terület zöldterületi kapcsolata Kiskúttal és az Iparcsatornával.37 A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága A terület beépítésnek és fejlesztésének elsőrendű veszélyforrása a Rábagyár területének átépítése. E területen szigorúan szabályozni kell a beépítés mértékét és a beépítés magasságát. Aránytévesztés esetén mindkettő károsan befolyásolhatja a hagyományos Belváros történetileg kialakult megjelenését. A túl sűrű és túl magas beépítés teljes egészében kiolthatja a történeti belváros megjelenésének és összképének hagyományos értékeit. Ugyancsak megőrzendő a munkáskolónia hagyományos beépítése, otthonos hangulata és építészeti értékei. A Mártírok útjától észak-nyugatra eső új beépítések – Lukács Sándor Szakmunkásképző Iskola – épületegyüttese kiemelkedő építészeti értékei is fenntartandóak. Ügyelni kell arra, hogy a helyi területi védelem alatt álló munkáskolónia környezete is harmonikusan, a helyi hagyományok tiszteletben tartásával fejlődjön, alakuljon. A településkép hangsúlyos eleme Nádorváros felől az Ágyúgyár épületegyüttese, e mozgalmas és igényes sziluett megtartandó érték e szempontból is. Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel

6172


6163/2


6163/1


6162


6130


6108


6159


6158


6155


Helyi területi védelem alatt állnak az alábbi ingatlanok: Bajza József utca 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12, Berzsenyi Dániel utca 2, 3, 4, 4/b Bolyai Farkasutca2, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 10/b, 11, 12, , 13, 14, 15, 16, 16/a, 17, 17/a, 18, 20, 20/b, 22, 26, Debreceni utca 1, 3,

A terület szerkezeti kapcsolatai a Belvárossal ismertek: a Külső Árpád út az Árpád út folytatásában épült. A Nagysándor utca nyugati, város felöli beépítése méltó építészeti kapcsolatot – városnegyed-kaput – biztosít az egykori munkáskolónia és a Belváros között. Az Ipar utca Jancsifaluval és Nádorvárossal teremt összeköttetést. Szabályozással kell elérni, hogy a hagyományos munkásnegyedek körüli iparterületek bontása és átépülése során létrejövő új beépítések ne nehezedjenek rá a hagyományos, kertvárosi jellegű városrészre.

Egyenlőség utca 2, 3, 4, 5, 7, Klapka utca 2, 3, 4, 5, 7 Kölcsey Ferenc utca 1, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 12, 14, 16, Külső Árpád út 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26/a, 27, 28, 29, 30, 31, 33, 35, 37, 39, 41, 43, 45, 47, 49, 51, 53, 55, 57, 59, Madách Imre utca 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 15, 17, 19, 21,

A területen egy országos védettségű emlék található: 9054 Mátyás tér 1. Bólyai Farkas u. templom, Árkay Aladár, 1929.

6161

Gyárvárosi

r.k.

A munkáskolónia zöldterületi kapcsolatát Kiskúttal nem lehet megerősíteni a köztük lévő, megfelelő állagú beépítésekre való tekintettel. Indokolt viszont a Nagysándor J. utcai fasornak az Ipar úti kereszteződés utáni folytatása. Az Iparcsatorna lezárása után a partján változatos zöldterületet lehet kialakítani az állatkerti fejlesztésekhez is kapcsolódóan. 37

Munkás utca 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, Nagy Sándor József utca 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7/b, 7/a, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 14/b, 15, 16, 17, 18, Szigetvári utca 2, 4, 6, Szondi 2,

Tinódi1, 2,

Tompa Mihályutca3, 5, 7, 9, 11

Hrsz.-ok szerint a terület a következő (az alszámok is védettek, ezt egyelőre a szám ismétlődése jelöli):)



6; 6011; 6011; 6012; 6012; 6013; 6019; 6019; 6020; 6025; 6026; 6026; 6027; 6029; 6030; 6035; 6037; 6037; 6038; 6039; 6041; 6042; 6043; 6043; 6082; 6083; 6084; 6084; 6106; 6107; 6107; 6108; 6130; 6131; 6131; 6133; 6134; 6143; 6146; 6146; 6147; 6148; 6151; 6152; 6153; 6154; 6155; 6155; 6157; 6158; 6159; 6161; 6162; 6163; 6163; 6164; 6165; 6166; 6166; 616; 6168; 6168; 6168; 6169; 6169; 6170; 6170; 6171; 6171; 6172; 6172; 6176; 6176; 6177; 6178; 6182; 6184; 6184; 6185; 6187; 6188; 6189; 6190; 6191; 6192; 6193; 6195; 6195; 6196; 6196; 6197; 6198; 6206; 6207; 6209; 6210; 6212; 6213; 6214; 6215; 6217; 6219; 6219; 6220; 6221; 6222; 6222; 6224; 6231; 6232; 6232; 6234; 6235; 6236; 6237; 6238; 6239; 6240; 6241; 6242; 6244; 6245; 6246; 6247; 6248; 6249; 6250; 6251; 6252; 6253; 6254; 6255; 6257; 6258; 6259; 6260; 6261; 6262; 6263; 6264; 6265; 6266; 6268; 6269; 6271; 6272; 6273; 6273; 6274; 6275; 6277; 6278; 6279; 6280; 6281; 6282; 6284; 6285; 6287; 6287; 6288; 6289; 6290; 6291; 6292; 6294; 6295; 6295; 6298; 6299; 6301; 6302; 6304; 6305; 6307; 6307; 6308; 6309; 6310; 6311; 6313; 6419; 6919;

6027; 6082; 6133; 6156; 6167; 6176; 6191; 6211; 6227; 6243; 6256; 6270; 6283; 6297; 6312;

Helyi egyedi védettség alatt állnak az alábbi épületek és létesítmények: Vágóhíd u. 2-4. 6365 A késő historizmus kiemelkedően szép középülete, volt leány- és fiúiskola, nyerstéglás architektúra, gazdag épületplasztikai díszekkel: szép, gótizáló kerítése csak részben maradt fenn, restaurálásra szorul. Mártírok u. 13-15. 5755 Ipari tanulóiskola és otthon, Rimanóczy Gyula Ybl díjas építész alkotása 1951-ből. Igényes, hatalmas középület, markáns építészeti kialakitással, a korra jellemző formákkal és arryaghasználattal; figurális és plasztikai díszekkel. Jellegzetes kordokumentum. 5788/3 Volt Ágyúgyári kerítés még meglévő része - a Mártírok útja a Tompa utca becsatlakozásától a Mártírok útja 36. sz. házig, - a Mártírok útja 36-44: mögött haladó kiszolgáló út, - az Ipar utca 8--24. mögött haladó kiszolgáló út a Szigetvári utca csatlakozásáig, - Szigetvári u. 6.- Nagy S. J. utca 17-ig, - Nagy S. J. u. l 8. - Bajza u. 9 ig,

103 → 59

- Berzsenyi D. u. 4. - Debrecen u. 1. épületek északkeleti telekhatára, - Debrecen u. l.- Madách u. 21.- Kiskút utcai telekhatára, - Madách utca tengelye - Bolyai F. u. 22. - Bolyai F. u. 2. házak déli telekhatára, - Tompa u. - Mártírok útja csatlakozásáig.

Helyi védelem kidolgozása javasolt az Ágyúgyár még megmaradt épületeire Kiskút Gyárvárostól észak-keletre terül el Kiskút, a város hagyományos kiránduló helye. Az erdős, ligetes terület keleti határán, az itt működő üzemek kiszolgálására “Iparcsatornát” ástak. Kiskút mai állapotában is táji és építészeti értéket képvisel, amely azonban jelenleg erősen sérült, szegényedett. A terület közpark-jelleggel és igényességgel revitalizálandó. A területen elhelyezkedő korai modern építészeti emlék a Kiskúti misézőhely, és a hozzá tartozó egykori közpark kiemelt gondossággal állítandó helyre: jó állapotáról folyamatosan gondoskodni kell. A kiskúti misézőhely helyi védettsége kiemelt fontosságú! Pinnyéd Tájképi védelem A településrész legfőbb szerkezeti értéke az egyoldali beépítésű Fő utca. Ennek egésze megőrzésre érdemes, jellegzetes karakterével.38 Sajátosan kapcsolódik a Fő utca a kápolnához, az Új soron keresztül. Ezt az egységet, és néhány újsori házat mindenképpen megőrzésre érdemesnek tartok, amint ezt az örökségi vizsgálatban már megfogalmaztam. Ezt a szempontot is súlyozottan figyelembe kell venni az esetleges új hidak helyének kijelölésekor. Javaslom a meglévő híd felújítását, vagy az egykori rév vonalában (ld.: IV katonai térkép) híd létesítését, amely még a Kunszigeti útba köthetne be. Megítélésem szerint az elkerülő út tervezett hídja, amely nyugatról a Fő utca fölött érkezik Pinnyédre, biztosítja a szükséges megközelíthetőséget, és nem indukál túlzottan terhelő forgalmat a védelemre javasolt településszerkezetben.39

- Bajza u. 12 - Bolyai F. utca 17-ig, - Bolyai F. u.- 26. - Berzsenyi D. u. 3-ig,

A szabályozás megtartja a Főutca fésűs beépítését. A leromlott állapotú Pinnyédi híd felújítása inkább gyalogos és kerékpáros közlekedés céljára valószínűsíthető, tekintettel arra, hogy a szigeti oldalon a városszerkezet

38 39


103 → 60


A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága

9751/2 vízügyi épület ?

A fenti okból nem javasolt az Új sor és a Fő utca közötti terület intenzív, kertvárosias beépítése. Itt esetleg egy védőzónával ellátott összekötő út létesíthető az új csomópont (híd) és az Új sor között. Ez az út egyúttal északról határolhatná is a védendő településszerkezeti egységet.

10185

híd?

10211/1 híd? 8711

híd?

Ugyancsak javaslom, hogy az Új sor két oldala a jelenlegi formában, beépítetlenül maradjon meg, a kápolna oldalán egészen a természetvédelmi terület határáig (azaz itt a kertvárosias beépítést csak további szigorítással tartom alkalmazhatónak), a művelődési ház oldalán pedig kívánatos lenne, hogy épület ne jelenjen meg egy 15-20 méteres sávban.40

Jellegzetes, bár kis területű, a két vízügyes épület közötti töltéstető, mint kapu, és az innen feltáruló látvány.

Régészeti védelem alatt áll a településrészen az Új sor 80 és környezete, ez főképpen a tervezett új utca nyitásakor kialakítandó új telkek tulajdonosait érinti.

Az Újsor első szakaszát azért érdemes védelemben részesíteni, mert a helyi védelem alatt álló kápolna a Fő utca felől karakteresen tárul fel, és ezt az értékes látványt érdemes megőrizni.

9878

régészeti véd.

Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel

9879

régészeti véd.

9880

régészeti véd.

9881/1

régészeti véd.

Jelenleg csak „egyutcás” közlekedési kapcsolatról beszélhetünk, vizuális kapcsolata a településrésznek nincs a várossal, de ez az elzártság egyúttal érték is, mert a természet közelsége még az újonnan épült részeknél is intenzív.

9881/2

régészeti véd.

9882

régészeti véd.

Helyi védelemre javasolt terület és objektumok: A Fő utca teljes hosszában a vízügyi épületekig, és az Új sor környezetével a kápolnán túli első töréspontig. Új sor

Településszerkezeti, és egyúttal táji érték a Fő utca, amelynek mai tömegrendje is megőrzendő.

9854

kápolna

60354/26

vízügyi épület

Bácsa Tájképi védelem A Száva utca egyoldali beépítettsége, annak ellenére, hogy ma a település nincs vízközelben, őrzi a folyópart emlékét. Ha lehetséges, érdemes lenne ezt a nyugodt, földszintes, lecsendesedő táji állapotot megőrizni. Még akkor is, ha építészetileg nem egységes a jelenlegi kép. A megjelenő túlzott, és olykor idegen tömegek még nem váltak dominánssá. A másik fontos pont a nyugati bejárat. Az itteni teresedés megőrzése kiemelt fontosságú. A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága

nem alkalmas arra, hogy nagy forgalmat bonyolítson le. A városrész összekötésének új koncepciója a forgalom megosztása; több olyan átjáró kialakítása a már szabályozott vízszintű Rábca fölött, mely elosztja a forgalmat, mely a szomszédos városrészt terheli. 40 Az Új sor Fő utcára merőleges szakaszának beépítettségének tiltása örökségvédelmi indokokkal nem magyarázható figyelemmel arra, hogy az egész Új sor kialakulása a vársorész fejlődésének jelene. A tervezett fejlesztések szükségessé teszik a művelődési ház óriási telkének intézményi kihasználását. A Holt Duna-ág melletti terület ligetes növényzete a településkép lényeges része, melynek megtartását – tekintettel arra, hogy magántulajdonban van – a kis telkekre koncentrált beépítés inkább segíti , mint gátolja.

A településrész építészeti értékeinek legfontosabb elemei a szakrális emlékek a temetőkkel együtt. Ezek máig pontosan jelölik a történeti szerkezet határait. E történeti szerkezetet a tervezett beavatkozások is tiszteletben tartják. Mindössze két helyen javasolom módosítani az új utcák vonalvezetését.


A Legelő köz folytatásában nem látom értelmét az új utcaszakasz megnyitásának. Az új elkerülő út indokolatlanná teszi a régészeti lelőhelyen keresztül vezetett, az Egres közhöz érkező összekötő út létesítését.41 A Meder utca végén a nyomvonal módosítása nem indokolt. 42 A településrészben található egy országos védettségű műemlék is, amely környezetével együtt kiemelten védendő: 3522

István király út 57 kertjében önálló telken 13545 kápolnácska pietával orsz. Műeml jegyzékben benne van, de rossz hrsz.-ön

13611

templom környezete

13579

templom környezete

13577/2 templom környezete Érdemes lenne meghagyni annak lehetőségét, hogy a kultúrház és a rendelőintézet épülete között a templom gyalogos összeköttetése megvalósítható legyen a temetővel. Az alábbi épületek és emlékek olyan karakterisztikus jegyeket hordoznak, amelyek megőrzése a településrész egyedisége miatt fontos lenne. Helyi védelemre javasolt épületek és objektumok:

13542/2


13542/3


István király út 50 13348 hősi emlékmű lehet, hogy nem ezen a telken, hanem az út hrsz-én, önálló telekre kellene tenni

13542/3


István király út 37

13564/4 lakóház

13543



13578

lakóház

13544/1



13612

lakóház


13634

lakóház


13114

lakóház, és a kereszt környezete

István király út 57, mint környezet zet

13546

13352/2


13351


13350


műemléki környe-

István király út 13111/2 kereszt lehet, hogy nem ezen a telken áll, hanem az úthoz tartozik, önálló telekre kellene tenni

A római katolikus templom helyi védelem alatt áll, környezete kiemelt figyelmet érdemel, mert annak jelenlegi állapota nem kielégítő. Heltai Jenő utca

13609

templom

a környezetet ki kell jelölni

István király út 4 környezete Száva utca 1

13115 13116

lakóház, melléképületekkel, mint a kereszt

lakóház

Kinizsi Pál utca 49

13586

lakóház lakóház

13608

templom környezete

Kinizsi Pál utca 42

13582

13607

templom környezete

Vámosi utca 7 13586

lakóház ld.: Kinizsi 42

13657/1 templom környezete 13656

templom környezete

Vámosi utca 9 13734 temető környezetét ki kell jelölni, vele szemben a Vámosi utcában fasor, fontos hangulati elem 13707

Városszerkezeti szempontból indokolt, hogy a településrész későbbi esetleges elkerülése érdekében a Vámosi út kivezethető legyen a Száva utcáig, vagy legalább a kapcsolat lehetősége a jelenleginél jobban ne épüljön el. A településrész eredetileg halmazos beépítésű részén történt telekalakítások miatt több, beépített vaktelek van; ezek feltárása elengedhetetlen. 42 A Meder utca végének korrekcióját a szennyvíztisztító védőtávolságához való igazodás indokolja. Emiatt kell a terület funkcióját is módosítani. 41

103 → 61


temető környezetét ki kell jelölni,

A településrész régészeti védettségű területekén feltüntetem azokat a belterületen kívül eső részeket is (Kisbácsai rét, közös legelő, Szent Vid) amelyek az esetleges útépítések miatt érintettek lehetnek. Régészeti szempontból kiemelt figyelemmel kell eljárni a temetők környékén, például a temetőtől délre futó út kiépítésekor.


103 → 62


Külső Bácsai út 75

Kisbácsa Kisbácsa kialakulása a győri gyáripar és munkásság vitalitásának példája. Építészetileg legfontosabb alkotása, momentuma ennek a városrészen belül a katolikus templom. A településrész karakterét a Külső Bácsai útról nem derékszögben nyíló kis utcák adják, E jellegzetességből erednek az egymás után sorjázó háromszögletű terek, teresedések. Ehhez kapcsolódik még archaizálásával, és a vízrajzhoz igazodva a Ladik utca vonalvezetése. A rendezési terv megtartja e szerkezetet, és az elkerülő utakkal biztosítja fennmaradását, illetve a kis utcák összekötéseivel javítja használhatóságukat. Tájképi védelem A településrészben nem indokolt, mert a kertvárosias telep inkább szerkezetében hordozza érdekességét. A Ladik utca hangulata őrzi talán a legkorábbi hangulatot, megjelenése hasonló a Száva utcáéhoz.

12305

12308

kereszt az út hrsz-án, külön telekre

Külső Bácsai út 184 12228/3 már K.-Révfalú

javasolt


jav. Környezet

Külső Bácsai 71 12392

lakóház

Csalogány utca 2

12392

12199


Ladik utca 24

12198

lakóház

A fentiek miatt javaslom, hogy a helyi védettségű templomhoz konkrét környezetet kapcsoljon a terv:

Ladik utca 25

12197/2 lakóház

templom

környezetét ki kell jelölni

12713

plébánia

helyi védettségű emlék


12304


12503

Külső bácsai út 4

12302

47

12579

43

12716

védelemre

lakóház

Votinszky Andor utca 28 12312 a természeti kapcsolat, a kialakult tömegrend egységét érdemes lenne megtartani, mintaként az alábbi házak szolgálhatnak: Ladik utca 22-től 45-ig

12714

helyi

lakóház

Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel A közlekedési kapcsolat biztosított, bár jelenleg a főút túlterhelt, de ezt a tev kezeli. A vizuális kapcsolat gyenge, nem meghatározó, főként a közvetlen csatlakozási pontoknál domináns (kőkeresztek), azonban erről az előző bekezdésben részletesen írtam. Régészeti védettség a belterületi részen nincs, de a Mosoni-Duna irányában igen. E védettség figyelembevétele anyagnyeréskor, útépítéskor fontos. Likócs

Külső Bácsai út 24-től 2-ig

térfal, rávezetés a templomra

Külső Bácsai út 67-től 45-ig

térfal, rávezetés a templomra

A terv a kiegyensúlyozott szerkezetet, amely örökségvédelmi szempontból a Külső Bácsai úton jelentkezik, megőrzi. Fontos, előretolt eleme ennek a még révfalusi területen álló kőkereszt és környezete, illetve a rendezetlen környezetű feszület, amely Kisbácsa határát jelzi. Ezért az alábbi építményeket és objektumokat helyi védelemre javasolom. Kiemelendő közülük a településrész kezdetét jelző kőkereszt, amely egy buszváró mellett áll. Mivel kapu szerepű most is, ezért az útkereszteződés képezte teresedést fontos lenne gondosan kialakítani. Ezért szerepeltetem itt a már Révfalu részhez tartozó Bácsai út 184. épületet.

A településrészre vonatkozó tervek az építészeti örökségvédelmet szolgálják. A település egyetlen szakrális kisemlék-párosa fennmaradhat. A helyi védetté nyilvánítással egy időben szükségesnek tartom önálló hrsz.-ú telket alakítani a kezelhetőség miatt. Római út, Esztergető sarok én

5617

kereszt és harangláb

az út hrsz-

A rendezési tervben foglalt építési munkák tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a területen régészeti emlék előfordulhat. (az örökségvédelmi térképen 17, illetve 19-es számmal jelzett lelőhelyek) Győrszentiván


A településrész ma is önálló, és dinamikusan fejlődik. E fejlődés miatt szüksége lesz egy valódi településközpontra, melyet a terv ki is jelöl a Kör tér, Déryné utca Váczi Mihály út torkolati szakasza területen. Ehhez ízesül az Ősi utca, és a Déryné utca folytatása a vasút felé. Tájképi védelem A település Győr felőli feltárulása felől fontos, és érdemes lenne megőrizni karakterében a Nagyhegy kapcsolatát a környezettel, kerítettségét és kapuit. Szintén tájképi látványa miatt is fontos a beépítés szabályozása a Kishegy kapujában. A település karakteresen őrzi többszöri nekirugaszkodását a fejlődésnek, és ez adja azt a színes-változatos településképet, amelyet érdemes megőrizni. Ezért a településmagban tervezett tömbfeltárások némelyikével örökségvédelmi szempontból nem értek egyet. A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága Az Ősi utca és Molnár utca közötti tömb feltárása ne induljon ilyen közel az Ősi torkolathoz, inkább a Molnár utcával párhuzamosan, a 41248 hrsz-ú telken keresztül. A feltárás csak kifejezett tulajdonosi igényre valósuljon meg. Adott esetben kedvező megoldás lenne az is – és ez a helyi hagyományokhoz illeszkedik – hogy a feltárás csak északról, egy járművek számára zsákutcával történjen, és a Kör tér felé csak egy gyalogos átjárót kellene biztosítani. Ugyancsak erőltetett a Déryné és Űrhajós utca közötti új út is, itt esetleg az Űrhajós utca telkeinek határán egy egyoldali beépítésű utca futhatna végig, ha ez szükséges. Megítélésem szerint a történeti telekszerkezet elég erős karakterisztikus jegy, és nem hátrányos, ha egy településen nem csak kisméretű telken álló lakóházak vannak. A Váczi Mihály utcára a templommal majdnem szemben kifutó utca torkolata szintén nem szerencsés, mert a templom környezetét, az egységes térfalat bontja meg, amelyet most tömegükben egységes házak alkotnak. Itt régészeti védettség is fennáll, amely szintén akadályozhatja az utca nyitását a Váczira. Úgy vélem, hogy a település többi részén kialakítandó lakótelkek kielégítik a jelentkező igényt, és nem szükséges a településközpontot zsúfolttá tenni.43

A településrészen belüli minták mutatják, hogy a telkek felosztása nem teszi a települést zsúfolttá az egy-két lakásos beépítettség miatt. A települések történetének természetes velejárója a telkek osztódása addig a határig, míg a telekhasználat azt

43

103 → 63


Közlekedési és vizuális kapcsolat a városrésszel Közlekedési kapcsolata megfelelő a várossal. A vizuális kapcsolat „utazva” érzékelhető igazán. Ennek egyik fontos eleme az iparterület felől közeledve a barokk templom és a volt zárda látványa, melynek érvényesülését továbbra is biztosítani kell. A másik pont ma még csak lehetséges potenciál: Hosszútávon az autópályáról a Kishegy, javasolt kiépítésével vonzó előretolt kapuja lehet a tájnak. A karakterjegyek, amelyek jellemzik a települést a kisalföldi archaikus háztípustól, a gazdaházon át a XX. század eleji villáig terjednek. Helyi viszonylatban fontos, kiemelkedő ipari és középületek (szódaüzem, kultúrház, magtár) is találhatók a központi részen. Ezek hasznosítva való megőrzése szintén fontos feladat, ezért az egy, országosan védett műemlék 3537

Váczi Mihály utca templom, előtte

42385 030432

kereszt

És az egy helyi védettségű népi építészeti emlék Ősi utca 22

41101

tájház

mellett az alábbi épületek és szakrális emlékek helyi védetté nyilvánítását javaslom: Déryné utca

alsó szakasza egészében védhető

Déryné utca 41 42036-39 Déryné utca 42 42373-7, 42387 udvarutcás szerkezet Déryné utca 43 42040-3/1-4 Déryné utca 48 42395

udvarutcás szerkezet

a művelődési ház környezete

Déryné utca 50 42358/1 művelődési ház Déryné utca 52 42355-57

szikvíz üzem

Déryné utca 71 42121, 41127/3 Déryné utca 72 42281-3, 42274 udvarutcás rendszer Déryné utca 75 42134

lehetővé teszi. Miután Győrszentivánon sem jellemző a saját telken való gazdálkodás a telkek osztódása indokolt. A Felüljáró utca tömbbelsők feltárásával a Kör térig való kikötése lehetővé teszi a történeti szerkezet másutt való megtartását. Egy tömbfeltáró útnak a templommal szemben való kikötése természetes térkompozíció, tiltása nem indokolt, tekintettel arra is, hogy a korábbi tervek is tartalmazzák.

5.7.2. Győr - örökségvédelem 42135

103 → 64


Az Ősi utca szintén védendő, az alábbi kiemelt elemekkel együtt:

magtár

Ősi utca 1

41136

Egysori utca, egyedi telepítése megőrzésre érdemes

Ősi utca 6

41127

villácska

Egysori utca 1

Ősi utca 21/a

41153

tájház környezete

Déryné utca Váczi torkolat

42180

hősi emlékmű

az utca számán!

41131, 41128/4

Homoksori utca 21

41609/1

Ősi utca 22

41101

tájház

Homoksori utca 40

41473/1 barokk oromzat

Ősi utca 23

41154

tájház környezete

Homoksori utca 44

41475-6 présház, pince

Ősi utca 26

41091-3

Homoksori utca 46

41477

pince

Ősi utca 32

41079

Homoksori utca 52

41484

nyári konyha

Ősi utca 34

41075-7

Homoksori utca 54

41486

pince. góré, nyári konyha

Ősi utca 47

41168

Homoksori utca 84

41502

nyári konyha, hátul pince-présház

Ősi utca, utcavonal

Homoksori utca 92

41507/2 falukezdő lakóház

nádazott lakóház, saroképület 41135

Ősi utca Szikes találkozása

Körtér, szintén sajátos alakulat, atipikus, ezért jellegzetes és figyelemre méltó

41170

kereszt közterületen van!

Kö tér 11

42160

Szikes utca, korai, nagyon egységes "kockaházas" beépítés, védelme mérlegelendő

Kö tér 14

42175/3 előtte kereszt és kő

Fontos lenne a kisemlékek, keresztek, önálló telekének kialakítása.

Kö tér 57

42216

Kö tér 58

42215

A helyi védettség egyúttal meghatározza a környezet alakulását, alakítását is, és kijelöli a bevezetésben már jelzett helyi településszerkezeti értéket.

Kö tér 59

42214

Körtér 71

42194

Kö tér 72

42185 vagy 42186

Körtér

vendéglő

42196/3

Külső vasútsor 80

41521, 41529/2 vasúti házak, utcavonal

Külső vasútsor 82

45532

porta

A helyi védelemre javasolt épületek egy része kívül esik a településközponton, ezek egyedi értékük alapján kerültek a javaslatok közé. Hangulati elemként a település sokszínűségét mutatják meg. Ilyen a vasútállomás, és az azzal szemközti villasor, illetve a Homoksori épületek, amelyek között rejtve présházaspincék is vannak, jelezve a filoxéra utáni nagy szőlőtelepítési lázat, és jó színvonalú gazda porták, melléképületekkel. Azt gondolom, hogy ezek az épületek egyediségükkel, kiérlelt formáikkal jól hatnak a településképben, és meghatározhatják annak alakulását. Ezért javaslom megőrzésüket.

Vasút, állomás 61073/10

Az országos védettségű műemlékhez tartozó környezet:

Temető 42538

3537

a belterület szélén kereszt a Váczi Mihály út végén

61050/28

kereszt

Váczi Mihály utca templom, előtte

Váczi Mihály utca 10

42396

templom környezete


42662

templom környezete

42385

030432

5.7.2. Győr - örökségvédelem Váczi Mihály utca 21

42669/1 templom környezete


42403

templom környezete


42673

templom környezete

Váczi Mihály utca, a templom előtt

42636 vagy 030432

kereszt

A műemléki környezetet, amely ebben az esetben szinte teljesen egybeesik az avar, római, középkori temető régészeti védettségű területével. 42385

templom

103 → 65


műemlék

régészeti véd. 53

42389



42384



42365



42386



42394/2



42395



42396



42397



42398



42399



42400



42401/1



030432



42388


42406


42407


Győrszentiván-kertváros A településrész, akár a Nagyhegy, szervesen kapcsolódik Győrszentivánhoz. Alapvetően három egységből áll: az egykori majorság és környezetében kialakuló lakóházak, a szőlőhegy, és a mellette kialakult legújabb kori kiskertek. Ebből a hármasból ki kell emelni a Kishegyet, amely meglepő épségben maradt fenn a mai napig. Egészében méltó arra, hogy helyi értékvédelmi területté nyilvánítsák. Ennek érdekében a 45103 hrsz-ú terület átsorolása

javasolt, hogy a hegy bejárata érvényesüljön. Ehhez kapcsolódóan a Kishegy utca végéig, a kétoldali telkekkel, és az azokhoz tartozó utakkal javaslom kijelölni a területet. A tervben jelzett útszélesítést alá kell rendelni a tradicionális épületeknek. Ellentétben a Nagyheggyel ezen a területen van esélye annak, hogy megőrizve az eredeti növényi kultúrát és használati módot, revitalizálható és fenntartható legyen a szőlőhegy. Ehhez azonban pontosan szabályozni kell a területet, és támogatást kell biztosítani a tulajdonosoknak. Meggyőződésem, hogy a terület értékei alkalmassá teszik a Kishegyet arra, hogy kulturálisan is kapcsolódjon a település, Szentiván és Győr életéhez. Nagyhegy A Szentivánhoz tartozó településrészre vonatkozóan a terv nem tartalmaz jelentős változásokat. Így az ott lévő, főként szőlőhegyi építészeti értékeket csak a szlömösödés, a kilátástalan helyzet veszélyezteti. Ahogy a középkor végétől a hegyek a társadalom perifériájára szoruló rétegek menekülő helyei voltak, úgy van ma is. Csakhogy ez a tendencia veszélyezteti a még meglévő értékeket. Elfogadom, hogy az itt jelentkező probléma nem oldható meg Győr város rendezési tervében, de a jelenlegi besorolás: kertes mezőgazdasági övezet, konzerválja a jelenlegi állapotokat. Javaslatként nem tudok azonban mást tenni, mint indítványozni a meglévő értékek helyi védelem alá helyezését. Nagyhegy 1

45527

Nagyhegy 19

45420

Nagyhegy

45420

Nagyhegy 32

45588

Nagyhegy 34

45589/5

kereszt

Nagyhegy harangláb borozó Nagyhegy harangláb Nagyhegy 43

45419

Nagyhegy 64

45477

Nagyhegy 67

45635

Nagyhegy kerítése délről

61108/3, 45524, 45681


103 → 66


Az épületek között található villa és egyszerű pince is. Egységesen jellemző rájuk, hogy az adott körülmények között megőrzésük csak a tulajdonossal egyeztetve történhet meg. Ugyan a terv sem építést, sem belterületbe vonás nem irányoz elő, de itt érdemes nyilvántartani, hogy a hegytől keletre egy régészeti lelőhely található. Nagyhegytől keletre

81092/20


Nagyhegytől keletre

81092/18


Ha a városnak módja van, akkor a terület revitalizációját elősegítő komplex vizsgálatot kellene készíteni, készíttetni.44 Szabadhegy Ez a városrész az, amely máig legintenzívebben fejlődik, és a terv is nagyarányú új beépítésre ad lehetőséget. Ugyanakkor nagyszámú, eddig nem föltárt és elismert építészeti, településszerkezeti elemmel rendelkezik. Véleményem szerint megőrzésre érdemes történeti vonatkozásai a következők: Az egykori szabad szőlőhegyek útrendszere, néhány épülettel, és néhány hegymezsgye/tanárok szakasszal. A módosabb vincellérházak, gazdaporták megmaradt példányai, a XIX század második felének emlékei.

A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága Az értékek mind az egykori Városra néző szeren, és az arról déli irányban nyíló utcákban találhatóak. Meggyőződésem, hogy ez az utca, csökkentett forgalommal a településrész méltó, reprezentatív főutcája lehet. Ezért örökségvédelmi szempontból helyesnek tartom, hogy egy, az egykori hegyek déli határán futó gyűjtőútról megközelíthetőek az újonnan kialakítandó lakóterületek. Fontosnak tartom, hogy először ez az út készüljön el, mert a József Attila utat az építési forgalommal nem szabad tovább terhelni, és mind a főutcán, mind az erről nyíló történeti utcákban álló építményeket veszélyeztetné a megnövekedett forgalom. Javaslom továbbá, hogy a beépíthetőség intenzitása a településszerkezet és településkép megőrzése érdekében kismértékben csökkenjen. Így, például a Gurdony utca alatti részen egy keresztutca elhagyása kívánatos, és az egész területen érdemes lenne a keresztutcákat a domborzati viszonyokhoz igazítva kijelölni. A településrész jelenleg egy helyi védettségű emlékkel rendelkezik: József Attila utca

54

1862

templom

Az alábbi építmények és objektumok tömegarányainak figyelembevételét javaslom a szabályozás kialakításakor a területen, közülük kiemelem a helyi egyedi védettségre javasolt épületeket: Fehérvári út

91

75

lakóház

Az egykori laktanya, az emléket őrző emlékművekkel, emléktáblákkal és pannókkal.

Fehérvári út

97

72/5

lakóház

Fehérvári út

99

71

Banai út 1, bau.lakóház

A szakrális emlékek sora – felekezettől függetlenül – melyek kialakulása a XX. század végéig folyamatos.

Fehérvári út

102/b

427

lakóház

Fehérvári út

102

426-29 lakóház

Fehérvári út

104/b

432

kerítés

Tájképi védelem

Fehérvári út

112/b

436/1

lakóház

A Fehérvári útról feltáruló jegenyesor, és az egykori szőlőhegyek gyepümaradványai megőrzendő tájképi értékek. Lehetőség szerinti megőrzése dél-nyugatról, illetve a tetőn vezetendő út mellett fontos lenne.

Fehérvári út

112

436/2

lakóház

Fehérvári út

116

437/1

lakóház

Fehérvári út

116/b

1377

lakóház

Fehérvári út

120

1383

lakóház

Fehérvári út

135

29

lakóház helyi védelemre javasolt

Fehérvári út

138

1401

lakóház

A XX. század igényes polgári lakóházai és villái, a hozzájuk tartozó közintézményekkel együtt.

Néhány éve az összes „zártkerti” státuszú szentiváni területen részletes felmérés készült az ingatlantulajdonosok szándékairól. Mintegy fele részben kívánják a területek lakóterületté fejlesztését fele részben a jelenlegi státusz megtartását. A lakóterületté fejlesztéshez az ingatlantulajdonosok kis hányada rendelkezik csak megfelelő anyagi eszközökkel.

44


103 → 67


Fehérvári út

142

1405/1 lakóház

József Attila utca

89

684

lakóház

Fehérvári út

146

1408

lakóház

József Attila utca

91

682/4

lakóház

Fehérvári út

181

10

lakóház

József Attila utca

101

611

lakóház

Fehérvári út

182

1429

lakóház

József Attila utca

103

610

lakóház

Fehérvári út

212

1440

lakóház

József Attila utca

115

600

lakóház

József Attila utca javasolt

142

József Attila utca

143

499

lakóház

Fehérvári 116/b helyi védelemre

Fehérvári út

61295/3 jegenyesor

Fehérvári út solt

223?

Banai út1


József Attila utca

145

498

lakóház

József Attila utca

1

1063/2 Kakas vendéglő

József Attila utca

147

497

lakóház

József Attila utca

6

2023

lakóház

József Attila utca

151

469-70 lakóház

József Attila utca

22

1889

lakóház

József Attila utca

163

460

József Attila utca

24

1887

lakóház

József Attila utca solt

26

1886

ev. Templom helyi védelemre java-

József Attila utca

27

1227

lakóház

József Attila utca vasolt

231

1229

ref. Templom helyi védelemre ja-

József Attila utca

33

1259

József Attila utca

38

József Attila utca

kereszt, áthelyezve helyi védelemre java-


József Attila utca

platánok a 86-96 eőtt

József Attila utca

platánsor a templomnál

Szent Imre út re javasolt

Kakas vendéglő, József A. 1 helyi védelem-

Kakashegyi út

23

1403

lakóház

Gurdony

12

1606

1877

lakóház

Gurdony

14

1597/2 helyi védelemre javasolt

41

1263

lakóház

Gurdony

22

1552/1

József Attila utca

46

1869/4 lakóház

Gurdony

26

1555-1559

József Attila utca

47

1305/2 lakóház

Gurdony

32

1585/3

József Attila utca

54

1862

templom helyi védelemre javasolt

Gurdony

József Attila utca lemre javasolt

56

1832

iskola és hősi emlékmű helyi véde-

Isaszeg utca vek

11/a

1810

József Attila utca

58

1790

Isaszeg utca

12

1822-24 lakóház helyi védelemre javasolt

József Attila utca

62

1759-67, 1753

Isaszeg utca

14/b

1821


József Attila utca

71

702/1

lakóház

Isaszeg utca

16

1820


József Attila utca

87

685

lakóház

Isaszeg utca

20

1818


lakóház


1548, 1547, 1611az út lakóház, és a tűzfalakon lévő dombormű-


103 → 68


Zichy Ottó utca 14

1999

lakóház

Zichy Ottó utca 23

1903

lakóház

Zichy Ottó utca 24

1993-04 lakóház

Zichy Ottó utca 25

1904-06 lakóház helyi védelemre javasolt

Zichy Ottó utca 28/b

1986

lakóház

Zichy Ottó utca 48

1965

lakóház

se Győrbe. Ez egy valós, és történeti településkapu, amely mai formájában még mindig értékes, és megtartandó. Ezért a helyi védettségre javasolt egykori vámház, és a mellette lévő 01640-es övezet (2262 hrsz) ne legyen beépíthető. Épp elég gond a markáns reklámmal megjelenő autókereskedés a terület szomszédságában.45

Zichy Ottó utca 1960/2 az út vonala és a mellette lévő egykori szőlőhegyi gyepü megtartandó

A karakter kialakítása érdekében helyi védelemre javasolom figyelembe venni az alábbi épületek arányait, közülük kiemelem a helyi védelmet érdemlő obketumokat, és a temetőt, amelynek állapota és környezete sürgős rendezést igényel. Szent Imre út 125

2056

lakóház

Ötház 1961/5 az út vonala és a mellette lévő egykori szőlőhegyi gyepü megtartandó

Szent Imre út 131/c

2061

lakóház

Szent Imre út 133

2062

lakóház

1959 gyepü megtartandó

Szent Imre út 135

2063

lakóház

Szent Imre út 135/b

2064

lakóház

Szent Imre út 139

2069

lakóház

Szent Imre út 143

2073

lakóház

Szent Imre út 151

2079/1 lakóház helyi védelemre javasolt

Szent Imre út 155

2085

lakóház

Szent Imre út 161

2088

lakóház

Szent Imre út 169 solt

2094

utcai melléképület helyi védelemre java-

Szent Imre út 174

2316/3 lakóház, egykori munkáslakások

Szent Imre út 176


Szent Imre út 178


Szent Imre út 180


Szent Imre út 182


Szent Imre út 184

2314/3 lakóház

Szent Imre út 198 javasolt

2302

az út vonala és a mellette lévő egykori szőlőhegyi

1689/8 az út vonala és a mellette lévő egykori szőlőhegyi gyepü megtartandó 61328

ház és melléképületek helyi védelemre javasolt

Temető a Templom út végénél TV torony

1939

helyi

védelemre

javasolt


A területen régészeti védelem három helyen áll fenn. Kismegyer A településrész szorosan összefügg Szabadheggyel, és belátható időn belül ez az illeszkedés, összenövés az Ötház dűlő felől még szorosabb lesz. De nehezen határolható el a két településrész egymástól a Szent Imre úti részen is. Tájképi védelem A településkapu részben revitalizálandó. Fontos tájképi elem a sokat említett csatahely, és környezete. Fontos kiemelni, hogy a kápolna is e tájkép eleme, és a területről – távvezetékekkel szabdalt – szabad kilátás nyílik Pannonhalmára.

lakóház, egykori vámház helyi védelemre

A településkép szükséges védettsége, és a beépítés szabályozottsága Épp ezért a magtárat és környékét, mint a település egyik történeti magját, külön kezelem. Nagyon fontos eleme a területnek a veszprémi út beérkezé-

A 01640-es övezet már beépített; éppen a jogosan kritizált autókereskedésnek is helyet adó terület. A vámház a közlekedési területen helyezkedik el, így közvetlen környezetének beépítése nem lehetséges.

45



Szent Imre út 200

2301

lakóház, egykor cselédlakások

Szent Imre út 202

2301


Kismegyeri út 1 2301


Kismegyeri út 3 2301


Külső veszprémi út 1-3

2301


Temető, Szent Imre út 2300 helyi védelemre javasolt

temetőkereszt, sírkövek a XVIII. századtól

Temető, Szent Imre út

temetőkereszt helyi védelemre javasolt

2299

A településrész másik kritikus pontja az egykori csatahely és a magtár. A Napoleoni emlékmű helyi védettségű, de megítélésem szerint a csatahellyel és a magtár épületével országos jelentőségű történelmi emlékhely. Épp ezért egységként kezelem. Az együttes méltó megőrzése miatt nem tartom beépíthetőnek a 03161 övezetet46, és csak korlátozott formában, az együttes, a kápolna és Pannonhalma látványvédelmét figyelembe véve tartom megvalósíthatónk a tervezett üdülőfalut (T01581 és T01538 övezetek)47. Ezt szem előtt tartva jelöltem ki azokat a területeket, telkeket, amelyeket helyi védelemre javaslok: Mohi u., Sólyom u. javasolt

2219

egykori szeszgyár épületei helyi védelemre

61376/24 ványvédelme

magtár és csatahely környezete, (kápolna) lát-

61383 ványvédelme


61386 ványvédelme


61381/1 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédelme 61388/1 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédelme 61388/2 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédelme 61368/1 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédelme 61368/2 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédelme me

61368/3 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédel61368/4 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédel-

Arató u. 34

2223/1 magtár helyi védelemre javasolt

csatahely

61398/1-2

Pándzsa hosszában

6139

út és híd nyomvonal

2219/6 a magtár és a Veszprémi út összekötése, történeti

út és híd nyomvonal

6138

Napoleoni emlékmű

me 61368/5 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédelme

mindkét oldali partja védendő a telepőlés teljes

61374/4 magtár és csatahely környezete, (kápolna) látványvédelme


a magtár és a Veszprémi út összekötése, történeti magtár és csatahely környezete, (kápolna) lát-

A 03161-es övezet jelenleg is építési joggal rendelkezik, melynek visszavonása nem lehetséges. A terület emlékhelyként való megőrzését a 01635-ös övezet zöldterületként, városi rendezvénytérként való megtartásával kívánja elérni. 47 A termál-üdülőfalu mély fekvése miatt nincs jelentősége a hivatkozott emlékekre való rálátás szempontjából. 46

103 → 69

2218 ványvédelme




Az egykori tarisznyavár helyén álló kápolna országos védelem alatt áll, ennek értelmében jelölni kell a hozzá tartozó műemléki környezetet. Jelen esetben ez majdnem egybeesik a régészeti védelem alá vont területtel. Mindkettőt érinti a tömbbelső feltárására tervezett új zsákutca. Az utca utolsó, a védett területre eső részének elhagyását javaslom, illetve megfonto-


103 → 70


landónak tartom a terepadottságokhoz igazodó nyomvonal kialakítását egyoldali beépítéssel.48

fogadható el a tervben szereplő utcanyitás a kastély telkének hátsó vonalában.49

A kápolna országosan védett emlék, ezért figyelembe kell venni a tervezésnél a kapcsolódó műemléki környezetet:

A tájképi védelem

2946

Temető, kápolna

2167/5 temetőkereszt

Kiemelt jelentőségű a településrész esetében, főként a volt szőlőhegyek területén. Ezt az elemzés második részében részletezem. Fontos tájképi elem még a tervezett központi részben a kastélypark, és a vele határos kegyeleti park kezelése. Sajnos az elkerülő út irányából a településkép „elépült”, falusias jellegének bemutatására más nincs mód. Ugyancsak megőrzendő tájképi elem a Győri út elején álló kereszt, kis környezetével együtt.

2145


2175/1


2175/2


2176/1


2176/2


Az országos védettségű két műemlék (kastély és kápolna) műemléki környezetét a tervlapon is szükséges jelölni.

2178


9752

2166


2167/2


2167/3


2167/4


2167/6



Koroncói út 27244 Bezerédj kastély Javaslom MJT kijelölését a területre, amely védi az egykori kastély körül kialakult településstruktúrát, és lehetőséget ad a park revitalizálására. 9752

Koroncói út

27248

27245


27225


27247


Ménfőcsanak

27243


A településrész síksági része mára kertvárossá alakult, néhány társasházas, sorházas teleppel kiegészülve. A terv jól jelzi, hogy közigazgatási, kulturális központ a Bezerédj kastély és környéke lesz, de ezen túl lesznek még települési „csomópontok”, amelyek bizonyos funkciókat átvesznek. Szakrális és történeti központként a Csanaki utca látszik kialakulni, valamiféle kereskedelmi, szolgáltató területként pedig a Győri út, Malom – Hegyalja kereszteződés és környezete kezd erősödni. Ez az állapot jól tükrözi, hogy több önálló település egyesítéséből lassan létrejön – talán – egy új, önálló városrész. A síksági résznek örökségvédelmi szempontból legfontosabb eleme a kastély és környezete. A műemléki környezetben – függetlenül az övezeti besorolástól - a jelenlegi, kialakult állapot megtartandó. Ez azt is jelenti, hogy nem

27246/1 műemlék környezete 27246/2 műemlék környezete 27242/1 műemlék környezete 27242/2 műemlék környezete 27228/1 műemlék környezete 27227/2 műemlék környezete 27227/1 műemlék környezete 27226/2 műemlék környezete

A tanulmány javaslatával szemben a kastélypark körüljárhatóságának biztosítása éppen a színvonalasabb megtartását segíti. (A műemléki környezet nem azt jelenti, hogy a jelenlegi állapot megtartandó, hanem azt, hogy csak a műemlék figyelembe vételével változtatható, fejleszthető.)

49

48 A kápolna környezetét a tervezett tömbfeltárás a mai helyzetéhez hasonlítva nem befolyásolja.

kápolna


103 → 71


27226/1 műemlék környezete Fontosak még a településen azok a szakrális és történeti emlékek, amelyek ma nem állnak védelem alatt, de helyi védetté nyilvánításuk indokolt. Ezek közé tartoznak a templomok, a temető helyén kialakított emlékpark a kápolnával, a keresztek, a Szent Antal szobor, és a honvédsír. Ezek esetében – ahol ez eddig nem történt meg – fontos, hogy önálló telekre emeljék ki az emléket. Ezen emlékek környezetében különös gonddal kell eljárni, mint ahogy teszi ezt a terv a Királyszéki kereszt esetében, ahol az építménymagasságot a kereszt környezetében, a településkapuban 040-ben állapítja meg. Néhány értékes épülettel kiegészítve a javasolt helyi védettségű emlékek a következők a Ménfőcsanak körzetben: Győri út 94

27241

lakóház, gazd. Ép, barokkos orom

Győri u. 106

27076

lakóház

Győri u. 121

26634

régi ev. Iskola, szőlőhegyi rész

Győri u. 134

27067

lakóház

Győri út 152

27021

ev. Templom

Győri út 26617 vagy 26620 szent Antal szobor szőlőhegyi rész lenőrizni kell, hogy az út hrsz-án van-e, és önálló telket kialakítani, Győri út 156

27015

lakóház, a kereszt környezete

Győri út 158

27012

kereszt

Hajnal u. 3

27131/2 lakóház

Hajnal u. 10

27141/1 lakóház

Hármashatár, Hóvirág

25646/6 kereszt

Királyszék u. 22 25454

lakóház

Királyszék u.

25448

kereszt környezete: 25442-től 54-ig

Koroncói út

61632

temető kereszttel és a kápolna

Veres Péter u. 39

25296

lakóház

Veres Péter u. 41.

25295

lakóház

Veres Péter u. 43

25294

lakóház

el-

Túl ezeken, javaslom még kiemelni a történeti Csanak falut, mint településszerkezeti és helyi építészeti örökségi emléket. Helyzetéből adódóan ez az egység két városrendezési körzet területén helyezkedik el. Központi eleme a csanaki templom, és a vele szemközt lévő Csanaki utca. Ez a jellegzetes

XVIII. századi telepes-falu szerkezet a Dunántúl számos pontján fönnmaradt. Megőrzése kiemelt fontosságú. A terület egzakt kijelölése a terv feladata. Szempontként javaslom, hogy az utcáról nyíló telkek legalább 70 méteres mélységig megmaradjanak. Ez kijelöli a nyitható új utca nyomvonalát is. A jelleg megőrzése miatt fontosnak tartom, hogy a kijelölt terület szomszédságában is előírás legyen, hogy a legkisebb telekméret legalább 20 x 60 méter legyen, és az előírt épületmagasság ne haladja meg a 043-at.50 A javasolt védendő terület a következő: 25832

templom

25833

temető

25434 25436 25842 26146/1 út 26150 26152 26157 26158 26160 25821/2 25823/1 25824/1 25824/3 25827 25208 25210 25206/1 25206/4 25204/1 25189 25191 25193 25195

Csanaki és Ménfői Szőlők Csanaki és Ménfői Szőlők 25435 15841 25843 út 26149 26151 26153 26156 hidegház 26159 25821/1 25821/3 25823/2 25824/2 25828/1 régi iskola 25826 25209 25207/1 25206/2 25205 25188 25190 25192 25194 25196

50 A csanaki utca szerkezeti jellegű védelme érdekében a szabályozás előírja az utcasi telekhatáron való építést az utcai térfal megőrzése érdekében. A megengedett építménymagasság 4,80 méter. A javasolt telekméret a meglévő telekosztás alapján nem írható elő; az eredeti telekszélességek sem érték el a 20 méteres szélességet. A csanaki utcával párhuzamos tömbfeltáró út távolságát a Hegyalja útra való kikötés lehetséges helye a plébánia hátsó udvarában meghatározza. A nagy telekmélység megtartása nem indokolt, a telekmélység a Csanaki utcai térszerkezet megtartása szempontjából közömbös.

5.7.2. Győr - örökségvédelem 25197 25199 25203 25205 25183 25185 25181/2 25179 25168 25170 25172 25174 25176 25162/4 25160/3 25147 25149 25116 25118 25120 25114/1 25109 25111 25113 25107/2 25104 25102/1 25102/5 25093/1 25093/3 25090 25088/1 25082 25081/1

103 → 72


25198 25200 25204/1 25187/1 25184 25186 25180/1 25167 25169 25171 25173 25175 25177 25161 25146 25148 25115 25117 25119 25121 25114/2 25110 25112 25107/1 25106 út 25103/2 25102/6 25100/1 25093/2 25089 25091 25087 25083 25077

A Hegyalja út, Győri út, Sokorópátkai út által határolt belterületi rész, kiegészülve a Hegyalja út melletti 25069 hrsz-ú telek vonalától délre, illetve a Sokorópátkai útra futó 26869 hrsz-ú telektől délre eső belterületi részekkel. Ez az új városrendezési körzet az egykori két szőlőhegyet foglalja magába. Már az örökségvédelmi vizsgálatban megállapítást nyert, hogy e terület utcarendszere nagyon erősen a domborzathoz igazodó, és fejlesztése is úgy lehetséges, hogy az új utcák a régiek folytatásában, azok rendszeréhez igazodva kerülnek kialakításra. A terület karakterét az aránylag nagy, hoszszúkás telken álló földszintes épületek adják. Épp ezért a terv által javasolt új

utcák vonalvezetése nem fogadható el. Egyrészt azért, mert sok esetben nem igazodik az utca a domborzathoz, másrészt a tervezett utak jobbára kis, 700 m2 alatti telekméreteket indukálnának. Az ilyen kis telkekkel történő intenzív beépítés tönkretenné a településrész karakterét, megjelenését, nem beszélve a vízelvezetési problémákról, és az erózió veszélyeiről.51 Épp ezért a teljes területen új telkek esetében a legkisebb telekszélességet 20 m-ben, a legkisebb telekmélységet 70 m-ben javaslom megállapítani. Az épületmagasságot pedig 040, esetleg 043-ban kellene megállapítani, azzal a kitétellel, hogy a tetőkre és a gerincekre nem építhetők épületek, az építendő épület legmagasabb pontja nem emelkedhet az épülethez legközelebb eső legmagasabb tereppont fölé. A fentiek figyelembevételével is csak tervezetten és fokozatosan szabad az új beépítéseket megindítani, és csak akkor lehet új övezetben megkezdeni az építkezést, ha a beépíthető telkek az előző övezetben elfogytak. Nem szabad a szabályozáskor azokat a negatív példákat figyelembe venni, amelyek az elmúlt ötven évben születtek (Zsellér utcai sorház, Hegyalja út végének túlméretezett családi házai, stb.). Magától értetődő az is, hogy ahol a meglévő történeti épületállomány miatt indokolt, ott a kialakult állapotot lehet figyelembe venni.52 Azért nem csak a szigorúan vett szomszédos telkek kerültek a környezetbe, mert a templom egyértelműen tájképi elem, illetve a szomszédságában lévő régészeti védettség miatt kezelhetőbbnek tartom a szabályozási terv érvényességének idejében a környezet bővített kijelölését 3548 Hegyaljai út Horgas u. 25832 R.k. 1773. Berendezés: főoltár, szószék, padok, 18. sz. 25833 25434

temető

templom,

barokk,

Csanaki és Ménfői Szőlők Csanaki és Ménfői Szőlők

A tervezett utcarendszer a domborzathoz igazodik, azonban a túlzottan sok tartalékterület megnyitása nem indokolt, így a második változatban az utcák nyomvonalvezetését átterveztük; elsősorban a völgyi utcák meghosszabbítására van lehetőség. A nagy telkek megtartása az életkörülmények megváltozása miatt általánosan véleményem szerint nem lehetséges; kedvezőbb a kisebb telekmélységek miatt sűrűbb telekosztás, mint a domboldal nagyobb, több lakásos épületekkel való beépítése. 52 A javasolt telekméretek a meglévő telkek szélességi méreteivel nem indokolhatók. A kétszintes beépítés megengedését általában el kell fogadni; részben a lakással kapcsolatos igényekre, részben éppen a lejtős terepre való tekintettel. A domb sziluettjének őrzésével egyetértek, a javasolt módszer azonban nem végrehajtható; itt kell eldönteni a megengedett építménymagasságokat. A második változat a terepalakulatokat tartalékstátusz szélesebb körű megtartásával figyelembe veszi. 51


103 → 73


25435

Csanaki és Ménfői Szőlők

25208

Ménfőcsanak

25436


25077

Ménfőcsanak

15841


25842

Csanaki és Ménfői Szőlők út


Az Ecker- vagy Kuncz villa szintén tájképi elem, ezt igazolja a Viágosvárból feltáruló látvány. Másik kuriozitása az épületnek a hozzá tartozó pincerendszer, amely jelenleg is veszélyben van a fölötte átmenő illegális út forgalma miatt.

26146/1 út


9579

26149


26150


26151


26152


26153


26157


25843

26156

hidegház

26666 26670 26489/5 26487 26378 26372


26158


26159


26160


25821/1



25821/2



25821/3



25823/1



25823/2



25824/1



25824/2



25824/3



25828/1 régi iskola

Tenkes u. 49 Ecker villa 26488/1, 26488/2, 26488/3, 26489/4 országosan védett, de rossz helyrajzi számon


Csanaki és Ménfői

Szőlők 25827



25826



26389 26490 26665/2 A településrész rendkívül gazdag építészeti emlékekben. Ezek között számos kisemlék, népi építészeti lakóház, présházaspince és rangos polgári villa is található. Helyi védelem alá helyezésük biztosítja a településkép kontinuusságát, megmaradását, mert a megőrzött örökségi elemek léptéket adhatnak az új épületeknek. Meggyőződésem, hogy jelen állapotában is magában hordozza ez a terület mindazt, aminek építészeti kifejtésével akár kultúrtájjá is válhat a jövőben ez a városrész. Javaslom a jegyzékben feltüntetett épületek figyelembevételét a szabályozás kialakításakor. Kiemelem azokat az objektumokat, amelyeket helyi védelemre javaslunk. Csanakhegyi u. 50/a javasolt

26043

Csanakhegyi u. 51 sel

25893

lakóház, helyi védettségre 25896/2

lakóház, betekintős kerítés-

Csanaki, Hegyalja, Horgas kereszteződés kút, kereszt a temető előtt, képoszlop a temetőben, helyi védettségre javasolt


103 → 74


Fekete I. u. 29 javasolt

26564

Bezerédj pince, helyi védettségre

Győzelem u.146 26417

Fekete I. u. 8 solt

26605/1

régi iskola, helyi védettségre java-

Győzelem u. kápolna 26305, 26304 polna, helyi védettségre javasolt

Fekete I. u. 2

26599

lakóház, saroktelek, érzékeny

Győzelem Csanakhegyi torkolata 26318 romság szobor, helyi védettségre javasolt

Győri út 59 javasolt

26614

r.k.

Hegyalja 16 előtt

templom,

helyi

védettségre

lakóház temető kereszttel és a ká-

25348

szenthá9-es km kő

Hegyalja u. 20 25792/6

Győri út 97 (F. I. 41)

26622/1

lakóház

Győri út 109 solt

26629

vendéglő, helyi védettségre java-

Győri u. 121 javasolt

26634

régi ev. Iskola, helyi védettségre

Győri út 26617 vagy 26620 szent Antal szobor, helyi védettségre javasolt ellenőrizni kell, hogy az út hrsz-án van-e, és önálló telket kialakítani Győzelem u. 19 26287/1

lakóház

Győzelem u. 20, Szikvíz utca 26317/3 lakóház, helyi védettségre javasolt Győzelem u. Unger féle szikvíz üzem Győzelem u. 25 25997

lakóház

Győzelem u. 33 26222/2

lakóház

Győzelem u. 52 26342

lakóház


lakóház


lakóház

Győzelem u. 89 26081/1

lakóház


lakóház

Győzelem u. 99/a

26068/4 lakóház

Győzelem u.110 26383/4

lakóház


lakóház


lakóház


lakóház


lakóház

Hegyalja u. 38 25799

lakóház, helyi védettségre javasolt


lakóház






lakóház

Horgas u. 8 ségre javasolt

lakóház és présház, helyi védett-

26163/1

Horgas utca 17 26229


Népfőiskola u. 2 26261

lakóház

Népfőiskola utca 11

lakóház

Győzelem u.104 26379/1


25780/1

lakóház

Öreg u. 2

26991/3

lakóház

Öreg u. 14

26979/2

lakóház

Öreg u. 64

26934


Öreg u. 68

26927


Öreg u. 85

26705/2

pince

Sokorópátkai u. 34

26857

lakóház


26850/2

lakóház


26847

lakóház




26899

lakóház


26908

lakóház

Sokorópátkai u. 117 előtt 26808 dettségre javasolt külön telekre kellene venni

kereszt, helyi vé-

Tenkes u.-Világosvár u. sarok – Melkovics kocsma 26515/4 lakóház, Melkovics kocsma, helyi védettségre javasolt Újkut u. 16.,

25944

lakóház

Új kút u. 18.

25945

lakóház kút,

Újkút, Győzelem kereszteződés 26001 dettségre javasolt külön telekre kell venni

kereszt, helyi vé-

Újkút, Hegyalja kereszteződés 26001 dettségre javasolt külön telekre kell venni

kereszt, helyi vé-

fával,

Világosvár u. 15. javasolt

26538

lakóház, helyi védettségre

Világosvári kereszt

26532

, helyi védettségre javasolt

Zsellér u. 3.

26595, 26311

lakóház

Zsellér u. 4

26592

lakóház, helyi védettségre javasolt 26593

2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése: a) településhálózati és tájhasználati változás,

Újkút, Csanakhegyi kereszteződés 26001 helyi védettségre javasolt külön telekre?

Zsellér u. 14 előtt javasolt

103 → 75

határkő, helyi védettségre

h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség öszszefüggésrendszerében. Győr Megyei Jogú Város szerkezeti terve és a készülő Győri Építési Szabályzat történeti szemlélettel, az örökségvédelmi hatástanulmány megállapításainak figyelembevételével készült. A területhasználat és területi állapot változásait egyeztetések során sikerült a kulturális örökség összefüggésrendszerében is érvényesíteni. A történeti beépítésű, hagyományos városrészekben a területfelhasználás hagyományos módszerei nem változtak. A fejlesztési elhatározások e területrészeken nem változtatják meg az örökségre nézve károsan a területi állapotokat.

Győr településhálózati szerepe alapvetően nem változik az 1. b) pont alatt leírtakhoz képest. Ha a város gazdasági helyzetének várható erősödését jelző gazdasági tartalékterületek53 aktívvá válnak, akkor a város gazdasági jelentősége, vonzása tovább nő. Kiemelt jelentősége van az egyetem és a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlődésének a regionális szerepek megtartásában, bővítésében. A gazdasági helyzet erősödése együtt jár a nappali, jó esetben az állandó népesség növekedésével; az urbanizáció folytatódásával; a tartalék lakóterületek54 beépülésével, mely végső soron tájhasználati változásokat is eredményez. A tájhasználati változások során – mivel az építési joggal rendelkező tartalékterületek túlnyomó része alacsony intenzitású, falusias lakóterületet – lényeges a tájértékek védelme; a településrészek különállásának megtartása, a védett természeti értékek megtartása. A tervdokumentáció szabályozási lapján kijelölt korlátozások, továbbá a korlátozott használatú mezőgazdasági területek meghatározása biztosítja a legfontosabb tájértékek a folyók és a folyók menti vizes területek megőrzését. A dombvidéki városrészekben az építési jogot nyert területek a sík helyeken vannak, illetve a dombvidéki fejlesztések folytatják a már beépült területek koncepcióját; elsősorban a dombvonulatok közötti völgyekben helyezkednek el.

A tartalékterületek ütemezését mutatja be a „Területfelhasználás ütemezése” című tervlap, melyen T0-tól T3-as jelöléssel vannak bemutatva a T0 = már a korábbi tervekben kijelölt, de legfeljebb 50 %-ig beépült fejlesztési területek, a T1 = a korábbi fejlesztési tervekben kijelölt, de még nem beépült fejlesztési területek, a T2 = a korábbi tervek közül csak a szerkezeti terv 10 éven túli lapján jelölt, jelen tervvel építési jogot nyerő területek, T3 = jelen tervezéskor megvizsgált, de továbbra is tartalék státuszú területek. 54 Lásd az előző lábjegyzetet. 53



b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, Győr sokarcú város; különböző karakterű városrészek kollázsa. Az egyes városrészek alakításának lehetőségei ennek megfelelően különbözők.

Belváros

mai szerkezete a XVI.-XVII. századi szerkezetet őrzi, mely a A várfalak XIX. századi bontása után épült tovább a meglévő utcák meghoszszabbításával; a sakktáblaszerkezet folytatásával.

Ferencváros

Újlak

103 → 76

A Belváros 1983-ban jóváhagyott rendezési terve55 alapján alakult ki a forgalom elől elzárt, gyalogos központ, a tömbbelsők a közterületi rendszer kiegészítőjévé váltak; részben kereskedelmi és vendéglátó funkciókat kaptak. A 90-es évek eleji citysedés56 korlátozására a lakások megtartását támogatja a helyi szabályozás. A gyalogos központ a város egyik kereskedelemi és vendéglátó központja is, mely működésével kapcsolatban érezhető az új kereskedelmi központok konkurenciája. A központi szerep a megtartása miatt is szükséges az épületállomány folyamatos karbantartása, a közterületi rekonstrukció folytatása. A szerkezet megőrzése miatt a Belváros gépjármű-közlekedési teherbíró-képessége jelentősen nem növelhető, ezért elsősorban jó tömegközlekedési kiszolgálását kell biztosítani. A városfalak bontása után a történeti városmag keleti és déli irányban tudott bővülni. (Ferencváros, Újlak és Ferdinándváros) A Belváros mára kialakult „természetes” határai – a Rába és Mosoni-Duna folyók, a 14-es út és a vasútvonal – között teljesen beépült. Megtartandók a Belváros terei és parkjai: a Duna-kapu tér, a Bécsi-kapu tér, a Virág-piac, a Széchenyi tér, a Batthyány tér, a Bisinger park, a Városháza tér, a Honvéd liget és az Eötvös park. Meg kell tartani a folyópartok közösségi használatának lehetőségét. A történeti Belváros bővítési területei közül funkcionálisan és építészetileg is értékesebb az egykori Ferdinándvárosi területek beépítése. Itt a tömbméretek általában nagyobbak a történeti részhez képest, nagyobb a jellemző épületmagasság is, a jellemző beépítési mód keretes. Az egykori Fehérvári kapu tengelye, a mai Baross utca és a rá merőleges Szt. István út csomópontja körül helyezkednek el a város legfontosabb közintézményei. A tervtávlatában a terület jelentős változása nem várható; alacsonyabb értékű épületek bontása és helyük környezethez illeszkedő újbóli beépítése lehetséges.

Ferdinándváros

26. ábra: A várfal és védműveinek viszonya a Belváros mai tömbszerkezetéhez. Somfai Attila rekonstrukciója a várfalbontás utáni városrészek jelölésével

Az egykori városfalakon belüli terület műemlék jelentőségű területként védett; szerkezetét és épületállományát meg kell őrizni. A történeti Belváros védett épületeinek döntő többsége egyemeletes, jelentős része kétemeletes. Az utóbbi évtizedekben sok tetőtér beépült. A jellemző beépítési forma a keretes, zártudvaros beépítés. A védett területen belül is kiemelkedő értékű a Püspökvár és a Káptalandomb, továbbá a korábbi várfalakon belüli terület.

Az egykori Újlak területe még nem heverte ki a Szt. István út meghosszabbításának sebeit. Ez a városszerkezeti szempontból fontos fejlesztés a területet felértékelte, de máig sem sikerült az új, kapu-szerepének megfelelő városépítészeti kereteket kialakítani. A Kisalföld Kiadó felépítése kedvező fejlesztés volt, de félbemaradt; nem valósult meg a Szt. István úti telekhatárra tervezett reprezentatív irodaépület; a nyomda funkciójából adódóan ipari épület megjelenésű. A területnek nagy lökést ad az új igazságszolgáltatási épületek (ítélőtábla és ügyészség) idetelepülése. A tervpályázaton nyertes szerzők

Készítette: Aczél Gábor Citysedés: a városközpont olyan átalakulása, mely során a lakófunkció helyére kereskedelmi, vendéglátó, elsősorban iroda funkciók kerülnek. Hátránya, hogy munkaidőn kívül kihalttá válik a city.

55 56



épületei a kor színvonalas alkotásai lesznek, azonban a beépítési koncepció nem folytatta a Szt. István út nagyvonalú – középület, park, középület – koncepcióját; megmaradt a mai, az új környezettől már idegen utcaszerkezet, az igazságszolgáltatási épületek foghíjszerűen felszabadított telkeken épülnek. Az új funkció körül vonzására a környező ingatlanok felértékelődnek és kialakulhat egy kis igazságszolgáltatási negyed, azonban a korábbi telekszerkezet ennek nagyvonalú kialakulását gátolhatja.

103 → 77

A csomóponti térség fejlesztése a közlekedési kialakításra vonatkozó pályázat eredményétől függő szabályozással, a területtulajdonos MÁV hasznosítási stratégiájának függvényében fog megvalósulni. A Belváros közlekedési helyzetét kedvezően befolyásolja, ha a Nádor aluljáró kiépítése után a Baross híd elsősorban a közösségi közlekedés útvonalává válik.

Az egykori Ferencváros átmenetet jelentett a történeti Belváros és a XIX. század végén alapított Vagongyár között; részben keretes beépítésű, ilyen tömbjei a Ferdinándvárosban lévőkhöz hasonló lakóépületekkel épültek be, keleti szélén máig is megmaradtak alacsony színvonalú ipari és raktárépületek, -telepek. A terület átépülése spontán módon folyik; alacsonyabbb értékű épületek bontásával és helyükön új, többszintes lakóépületek építésével. A változást felgyorsíthatja a Vagongyár helyén épülő új bevásárlóközpont és városrész; a Városrét. A két legfontosabb tengely a Duna-part és a Pálffy – Schwarzenberg utca. Előbbi fejlesztésére hosszas, a használat intenzitására vonatkozó alkudozások eredményeképpen a szabályozás konkrét javaslatot tartalmaz, mely megfelel a korábbi rendezési terv intenzitási mutatójának, azonban egy kicsit a mai környezethez képest túlépíti a helyszínt. A fejlesztés eredményeképpen azonban kialakulhat a Duna parton egy olyan sétány, mely a Duna felé fordítja a Belvárost. A Pálffy – Schwarzenberg főutca projekt kifejtése további tervezést igényel; a tengely kiépítése érdekében beépíthető felületek alakíthatók ki a Bisinger Óvoda Schwarzenberg utca felöli oldalán és felvethető a Batthyányi park sarkainak beépítése. A Belváros fejlesztési javaslatai között kiemelt fontosságú a Duna-part és a Belváros közötti intenzívebb kapcsolat megteremtése (Dunakorzó, Elevátor rekonstrukció), a 14-es út mellett épülő új bevásárlóközpont (Árkád) és a Baross utcai gyalogosközpont közötti kooperációs kapcsolat kiépítése (Schwarzenberg utcai forgalomcsillapítás és gyalogos dominanciájú főutca kialakítása). A jelen felülvizsgálat során nem lehetett lezárni a belvárosi teherpályaudvar fejlesztési tervezését; az 1-es, 14-es, 81-es utak csomópontja a város legfontosabb belterületi, közúti csomópontja, mely kialakítását az óriási forgalmi terhelés miatt elsősorban a közlekedéstervezés határozza meg. A csomópontrendszer átalakítását az ÁRKÁD bevásárlóközpont és a Nádor aluljáró építése halaszthatatlanná tette. Igazán nagyvonalú megoldása az ide érkező utak egy körforgalommal való megoldása lett volna, reális megvalósíthatósága egy, két körgeometriájú csomópontot tartalmazó rendszernek van.

27. ábra: A Belváros beépítettsége 2005-ben. A piros vonallal jelölt egykori várfalon belül jellemző a – nagy intézményi telkek kivételével – kis méretű telkeken álló zártudvaros beépítés. A várfalon kívüli tömbök jellemző beépítése a „lakótelepi” tömböket nem számítva a keretes beépítés. A Belváros javasolt összekötése új gyalogos dominanciájú tengelyek mentén a Városréttel a Dunaparton (kék vonal) és a Pálffí- Schwarzenberg utcákon keresztül. A sárga kör az „igazságügyi negyed”, a zöld kör az 1-es, 14-es, 81-es csomópont térségét jelzi. A sárga vonal a Baross híd tömegközlekedésnek való átadása utáni új tömegközlekedés szervezési lehetőségekre utal.

A Belváros szabályozásánál abszolút elsőbbsége van a védett épületállomány és környezet megőrzésének, ennek megfelelően továbbra is érvény-



ben marad a Foltányi Milós, Winkler Gábor által készített telkenkénti szabályozás. Azokon a területeken ahol a meglévő épületállomány bontására lehetőség van, az alacsonyabb építménymagassághoz tartozó telekkihasználtsági és beépítési mutatókat csökkenteni kell, mert a nagyobb építménymagassággal kombinálva a korábbi beépítésre jellemző mutatók túlzott intenzitást eredményeznének. A Belváros műemléki jelentőségű területén őrizni kell a kialakult telekszerkezetet, a nem védett területeken is törekedni kell a megtartására, úgy, hogy a keretes beépítésű nagyobb tömböknél a közös belsőudvar kialakulására legyen lehetőség.

Öszefoglaló adatok - Belváros Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 10 358 62

103 → 78

A terv a rehabilitáció keretében számottevő beavatkozást a volt Rábca meder, a Bercsényi liget mentén javasol: a meglévő példák alapján a Kossuth Lajos utca északi oldalán lévő tömbök liget felöli telekhatára mentén is városias, zártsorú beépítéssel alakítja ki a liget térfalát.

57

Az egykori három várkapu kijelölte tengelyek a város szerves, történeti fejlődési tengelyei is voltak:

Újváros

, a XVII. századtól a Bécs felé A Bécsi-kapu irányában fekszik vezető út, a mai Kossuth Lajos utca; illetve a Rába mentén kiépülő városrész. A Kossuth Lajos utca jellemzően zártsorú, egyemeletes házai a Kispiacig a városrész egykori szebbik arcára emlékeztetnek. A Kispiac után a Kossuth Lajos utca, illetve a vele párhuzamos, keskeny sikátorokkal összekötött utcák beépítése is inkább falusias. Itt sokhelyütt máig megmaradt a fésűs, egy- és kétsoros beépítés, de ezekben az utcákban is már korábban megindult a zártsorúsodás. A városrész sziluettjét 4 egyház templomainak tornya uralja. A 60-as években lebontásra és lakótelep-építésre szánt városrész az építési tilalom alól Aczél Gábor 1984-ben jóváhagyott tervével menekült meg. A városrész rehabilitációja már a 80-as évektől foglalkoztatja a várost, de csak a spontán rehabilitáció indult meg; a lerobbant fizikai állapot és a kis telkek miatti alacsony ingatlanárak és a Belváros közelsége volt a fő vonzerő az ideköltözők részére. Az új beépítések megtartották a telekszerkezetet, de csak ritkán rekonstruálták a meglévő épületeket, vagy a beépítési módot. 2005-ben Újváros nagy részét műemlék jelentőségű területté nyilvánította a miniszter, a terület szabályozása a hagyományos beépítési módok előírásával támogatja az értékek megőrzését. A műemléki védelem segíti a városrész szerkezetének, értékes épületállományának és jellegének megtartását.

Az összefoglaló adatok a 2001. évi népszámlálás KSH által városrendezési körzetekre bontott adatai.

57

28. ábra: Újváros beépítettsége 2005-ben. Az ábra jól mutatja a beépítés változatosságát; a javarészt kétszintes, zártudvaros sűrűbb beépítést a Kossuth Lajos utca Kispiacig tartó szakaszán (sötét zöld vonal), és a még megmaradt; fésűs, illetve hajlított házas beépítéseket a többi részen. A terv szabályozása rehabilitációs jellegű, a meglévő értékek megtartását, illetve az azokhoz való illeszkedést célozza; a szabályozás ennek megfelelő beépítési módokat határoz meg.. Az Újváros Szigettel összekötő Bercsényi sétány projekt (világos zöld



vonal) során javasolt a Kossuth Lajos utca menti telkek Bercsényi liget felöli határának beépítése. A Bercsényi –sétány program (zöld vonal) a Híd utca rendelővel szemben kialakítani javasolt térről indul és a Bercsényi gimnáziummal szemben kialakítani javasolt új negyedközponttal zárul. A sárga vonal a Kossuth Lajos utca és a Radnóti út között kialakítandó új út nyomvonalát jelöli, ahol a meglévő települési szövethez való igazodás érdekében a bontandó épület helyén az út fölött átépítést írja elő, és a járdának az egyetlen bontandó épület szomszédjai földszintjén árkádosítással való kialakítását.

103 → 79

által felhagyott ingatlanok az egyetem, a kutatás-fejlesztés céljait szolgálhatják.

Sziget

Az 1905-ig önálló település az először 1907-ben, majd időközben már másodszor is elterelt Rábca Újvárossal szemközti partján helyezkedik el. Utcahálózata sokkal szabálytalanabb szerkezetű, mint Újvárosé. Műemléki értékű épületei a Híd utcában és Simor püspök tere körül vannak. A XX. század elején ipari üzemek telepedtek a városrészbe, majd a Híd utca környékén elindult egy sűrűbb, városias átépülés (Knézich utca). A 60-as években új lakótelep épült a városrész közepén, főutcája a Radnóti utca a városrész – máig befejezetlen – tengelye, melynek továbbvezetése a közeli jövő feladata. A rendszerváltás után a városrész spontán átépülése felgyorsult; a vállalkozói lakásépítésnek azért lett keresett helyszíne, mert a leromlott épületállomány miatt az ingatlanok értéke viszonylag alacsony volt a teljes közművesítettséghez és a kedvező – városközpont közeli és a Rábca természetközeli állapotú hullámtere melletti – fekvés miatt. Az új beépítések intenzitása többszörösen meghaladta a korábbit, amit nem követett a közterületek – rendezési tervek szerinti – átépülése. Az új terv a korábbi tervek szándékait figyelembe véve határozza meg a használat intenzitását és a szabályozást; a terület átépülését már nem lehet visszafordítani, a cél a túlzott intenzitást korlátozó kisvárosi – kertvárosi keretek meghatározása, melynek feltétele a technikai infrastruktúrák megfelelő fejlesztése. A városrész fejlesztésének motorja a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál gyönyörű környezetben lévő fürdőközpont. A terv a fürdőközpont térségét gyógyhelynek jelöl ki. A gyógyhely kialakítását segíti a gépjármű közlekedés számára új út nyitása a Simor püspök tere nyugati oldalán, mely megnyitása után a Híd utcában korlátozható a gépjármű forgalom és a fürdő környéke is méltó módon átépülhet. A városrészben bezárt az Olajgyár és a Tejgyár, jelentősen visszafejleszt a Kekszgyár. A gazdaság szempontjából kedvezőtlen gyárbezárások a városrésznek fejlesztési lehetőségeket nyitnak. A Tejgyár átépülése már folyik, az Olajgyár a fürdőváros legjelentősebb beruházása lehet, míg a Kekszgyár

29. ábra: Sziget beépítése 2005-ben. A lila folt a gyógyhelynek javasolt területet határolja le. A vastag piros vonal a Radnóti utca még nem elkészült folytatását jelöli. A sárga körök az újrahasznosításra kerülő ipari üzemeket jelölik. A felső; a Kekszgyár eredeti részeinek javasolt hasznosítása az egyetem illetve a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan történhet. A jobb alsó, a volt olajgyár területe a fürdőhöz kapcsolódó fejlesztések központja lehet; szállodával, szolgáltatásokkal. Az új funkció megvalósításával legalább gyalogos forgalom számára rekonstruálni lehet A Vámbéry Ármin utca egykori vonalát. A bal alsó sárga kör, a volt tejgyár helyén már folyik a lakó kereskedelmi területként való hasznosítás.

Újváros és Sziget rehabilitációjának közös vezérprojektje a Bercsényi sétány kiépítése. A sétány a Híd utcai rendelőintézettel szemben kialakított térről indulva felfűzné a ligetbe már beépített épületeket, vagy a helyükön épülő újakat a mérlegház helyén és a tejcsarnok helyén. A sétány


103 → 80


a Bercsényi gimnáziummal szemben kialakított negyedközpontban végződne, melynek elsősorban kereskedelmi rendeltetése lesz.

Nyugat-Újváros az Újváros nyugati határát kijelölő olajgyári iparvágány és a Rábca első és második medre között fekvő terület. Az első 1784-es katonai felmérés idején még Újvárostól elkülönülő kis településrész karaktere inkább Szigethez, mint Újvároshoz hasonlít. Helyzete azonban máshogy alakult; a Radnóti utcai tengely közelében lévő részei a szigeti lakótelep folytatásaként Szigethez hasonlóan, intenzívebben épültek be, de ettől a tengelytől nyugatra fekvő részein az újabb épületek is családiházak, holott a szabályozás hasonló volt Sziget szabályozásához. Az új terv – figyelembe véve a lakossági észrevételeket is, ezeket a folyamatokat folytatja; a Radnóti utcai tengely közelében kisvárosias beépítést szabályoz, másutt családiházas beépítéseket. Új építési lehetőség nyílik a már nem működő iparvágányok helyén.

A piros vonallal jelölt, Radnóti utcai tengelyhez közelebbi területeken kisvárosias beépítést, másutt főleg falusias beépítést tartalmaz a terv. A képen is látható nagyméretű tömbbelsők beépítése megindulta a Dankó Pista tér környékén szintén kisvárosias beépítéssel, másutt elsősorban falusias beépítésekkel. A tömbbelsők egy részében a családiházakhoz nagy méretű ápolt kertek tartoznak; az új használat alapján a tömbfeltárások mennyisége a korábbi tervhez képest csökkent. A korábbiakhoz képest az új terv szövetszerű kapcsolatot javasol Pinnyéd irányában több utca meghosszabbításáva (sárga vonalak)l.

Gorkijváros

Nyugat-Újváros részének tekinthető , mely az első világháború után kijelölt telep, kis telkekkel. Ennek a területnek az átépülése is folyik; a kis telekméretek miatt továbbra is a családiházas beépítés a meghatározó területhasználat. Mákos dülőben a korábbi szabályozáshoz képest módosítást jelent egy kemping kijelölése.

Öszefoglaló adatok - Újváros, Nyugat-Újváros, Sziget Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 180 4 397 31

Pinnyéd

A

ma szintén Rábcától nyugatra fekvő egykori kis halászfalu Győrhöz tartozik, sőt az un. Pillangó lakóterület kiépítése mutatja, hogy az ingatlanfejlesztők figyelmét is felkeltette. A kérelmek szerint a település beépítésre szánt területe megsokszorozódna, azonban a lakossági munkamegbeszélés eredményét figyelembe véve csak lassúbb ütemű fejlesztést tartalmaz a terv, figyelembe véve a győri közlekedési kapcsolat kis kapacitásait és a humán infrastruktúra teljes hiányát. A már korábban lakóterületbe sorolt tartalékterületeken kívül végül a Pillangó lakótelep folytatása és az Újsor nyugati irányú kikötése melletti terület vált beépíthető területté elsősorban a kevésbé vizenyős fekvés, illetve a híd irányában való útbővülés elősegítése érdekében. Beépíthetővé vált a részben önkormányzati tulajdonú részben ligetes, erdős terület az Újsor melletti egykori folyómeder közelében. A javasolt sorházas beépítés azért kedvezőbb egy hozzávetőlegesen azonos intenzitású falusias beépítés helyett, mert így a ligeterdő jelentős része megtartható, ez pedig a lakosság jogos kívánsága volt.

30. ábra: Nyugat-Újváros, Gorkijváros beépítése 2005-ben.

A településrész sajátos hangulatát a beépítésre szánt területeket felszabdaló nagyobb ligetes foltok határozzák meg. Ennek megtartását az újonnan beépítésre kijelölt területek csak korlátozott mértékben teszik lehetővé, de



mindenképpen a terület jellege összességében az alacsony intenzitású szabályozást igényli.

103 → 81

zőbb az lenne, ha mindhárom kiépülne, ezzel a településrész szövetszerűen kapcsolódik a szomszédaihoz; a forgalom megoszlik a szabályozott vízszintje miatt olcsón kiépíthető Rábca hidakon. Hasonlóan szükséges az alapellátó intézmények számára szükséges hely biztosítása, erre önkormányzati tulajdonú terület tartalékolása a művelődési ház mellett. A városrész mellett fog elhaladni a várost északról elkerülő út nyugati szakasza. Ezt, a tervezett beépítésektől is legalább 100 méterre vezetett utat is kifogásolták a pinnyédiek a munkamegbeszélésen, azonban kiváltására nincsen egyenértékű megoldás, így e városi fontosságú utat a terv továbbra is tartalmazza. A lakossági igények figyelembe vételével a terv véglegesítése során az út nyomvonala módosult; nem szabad megengedni, hogy a nyomvonal módosítását a tervezett lakóterület határának módosulása is kövesse, hiszen akkor semmi értelme nem volt a közlekedési szempontból kedvezőbb eredeti nyomvonal megtörésének. A lakossági észrevételekre való tekintettel a további fejlesztések feltételévé kell szabni a leendő út irányában a zaj elleni védekezés feltételeinek megvalósítását; a védőerdő kialakítását, valamint a terven jelölt zöldterületek kialakítását. A Főutca egyoldali, fésűs beépítésének megőrzésére az új szabályozás is ezt a beépítési módot írja elő. A Holt-Duna körúti mezőgazdasági kertek tényleges használatuknak megfelelően – a Szúnyogszigeti ingatlanokhoz hasonlóan üdülőterületté válnak. Öszefoglaló adatok - Pinnyéd Terület Lakosszám Laksűrűség fő fő/ha 96 646 7

Nádorváros

31. ábra: Pinnyéd beépítése 2005-ben. A vastag sárga vonal a módosított nyomvonalon vezetett nyugati elkerülő helye, a vékony sárga vonalak új kapcsolati lehetőségek a Rábcán keresztül. A kék karika az indítható tartalékterületeket jelöl, a zöld folt a sorházas beépítésre javasolt ligetes területet, a lila vonal a védendő karakterű Főutca.

A további fejlesztések feltétele a város felé vezető, megfelelő kapacitású kapcsolatok kiépítése. A terv erre több lehetőséget tartalmaz, a legkedve-

A Belvárostól a Fehérvári kapu irányában fekszik a Kálvária utca történeti tengelye kivételével a XVIII. században megéledő városrész. A Kálvária utca a vasútvonal kiépítésekor elvesztette korábbi jelentőségét, helyette a városrész főtengelyének szerepét a XIX. sz. végén felépülő Baross-híd által kijelölt vonal; előbb a mai Bartók Béla út ősi vonala, majd a Baross utca vette át. A XIX.-XX. század fordulójának „nagyvárosi” fejlesztési koncepciója a két egymásra merőleges tengely; a Szt. István út és a Baross út menti középületek kiépítésével határozta meg a város falbontás utáni új léptékét. Nádorváros szerkezete lényegében a belvárosi sakktábla rendszer folytatása, teljes összenövésüket csak a vasút akadályozza meg.



103 → 82

út és a Fehérvári út által meghatározott „természetes” határokon részben túlnyúlik, részben Adyváros nyúlik át ide. A városrész szerkezetét jelentősen megváltoztatja a Nádor aluljáró megépítése; megteremtődik a lehetőség a Baross úti, Baross hídi egyéni gépjárműforgalom korlátozására, a Baross útnak a közösségi közlekedés prioritásának megfelelő kialakítására. A városrész határain belül helyezkedik el a Graboplast gyártelep és a festékgyár. A Graboplast környezetszennyezése a végrehajtott intézkedések következtében minimálisra csökkent; a terv megtartja a korábbi ipari területhasználatot a festékgyárhoz hasonlóan. Utóbbi területe a Szigethy Attila út - Ipar út - Fehérvári út csomóponti fekvése miatt különösen kedvező helyszíne lehet egy új negyedközpont kiépítésének, melyet a jelenlegi tulajdonos is támogat, amennyiben az ingatlan ára eléri a gyár áttelepítéséhez szükséges mértéket. (A fejlesztési helyszínek túlkínálata miatt ez nem feltétlenül a következő 10 éves időszakra tehető, mivel a Fehérvári út harmadik ütemének kiépítése és az új vasúti felüljáró kiépítése is feltétele a forgalomnövekedéssel járó fejlesztésnek.) 32. ábra: Nádorváros beépítése 2005-ben. A Nádor aluljáró (sárga vonal) kiépítésével lehetőség van a Baross híd egyéni gépjárműforgalom elöli lezárására (sárga szaggatott vonal). A Frigyes laktanya és a Zrínyi utcai kórház (lila foltok) a városrész domináns középületei. A Frigyes laktanya és a mellette fekvő buszpályaudvar tervezett átépítését a korábbi közgyűlési korlátoknak megfelelően engedélyezi a terv. Helyi védelem alá kerülnek a Zrínyi utca környéki villák.(lila vonal) Folytatódik a városrész 100 éve megkezdődött átépülése; a kisebb épületek helyén nagyobbak építésével és részben az ipari üzemel átépülésével, melyek közül megkezdődik a Dobozgyár területének lakóterületi újrahasznosítása (kisebb kék kör) és a tervtávlatában valószínűsíthető az Ipar út - Szigethy Attila úti csomópont városrészi központként való kiépítésének megindulása (nagyobb kék kör).

A Nádorvárosba átnyúló tengely a mai Baross út mellett elhelyezkedő két középület-együttes a Frigyes laktanya és a kórház védett. Előbbi új funkciója lényeges befolyással lesz a városrész életére; az eddigi vizsgálatok szerint a buszpályaudvar itt tartása az egész város szempontjából fontos, mivel ideális feltételeket biztosít a közösségi közlekedés fejlesztésének. A városrész úthálózatának adottságai miatt hátrányosak lennének a laktanyában a forgalom-intenzív funkciók. A kórház tömbje mellett, elsősorban a Zrínyi utca mentén jó építészeti színvonalú villaépületek épültek, amelyek megtartását a terv helyi védelem elrendelési javaslatával biztosítja. Nádorváros spontán módon növekedett; nincsenek egyértelműen kirajzolódó határai; a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, a GYSEV, a Szigethy Attila

A városrész nyugati szélén folytatódik a már elhasználódott épületek lecserélése. Öszefoglaló adatok Nádorváros Terület Lakosszám Laksűrűség fő fő/ha 405 20 130 50

Révfalu,

- A Duna-kapu irányában a Duna túlpartján fekszik ahol a XX. sz. eleji Győrhöz csatolása után indult meg a városias fejlődés. A Rónay Jácint utcai többszintes házakat a 80-as évektől itt és a Duna-parton és az Ady Endre utcába is egy nagyobb intenzitású városias beépítés követte. A Belváros közelsége és a vízparti fekvés miatt kiváló adottságú városrész további átépülése a 14-es út és a folyópartok közötti területen már csak korlátozottan lehetséges, a mélyebben fekvő területeken a kiépült családiházas, kistársasházas terület épületállománya is jó karban van, így a szabályozás is a környezetnek megfelelő kell, hogy legyen. A városias beépítés határán áll a hetvenes években kiépült egyetem épületegyüttese, mely a városrész életét döntően befolyásolja; hallgatószáma az eredetileg tervezett ötszörösére nőtt. Az egyetem városépítészeti koncepciója nem kereste a közösséget a környezetével, jól lehet a tényleges helyzete alapján nem tekinthető campus-egyetemnek. Az egyetem területének fejlesztési korlátja többek közt a hallgatók növekvő mértékű autóhasználata, melyre a terv távlatában előre láthatóan már reagálni kell. A


103 → 83


területigényes fejlesztések egyik lehetséges módja a Duna túlpartján lévő Kekszgyár felhagyásra kerülő részeinek újrahasznosítása.

A 14-es úttól keletre nagyléptékű városias beépítés kezdődött meg a Viziváros területén, mely kiépülése még a terv távlatának jelentős részén folyni fog. A Bácsai úttól északra lévő területek beépülését is lehetővé teszi a terv; itt még inkább egy lassabb ütemű kiépülésre lehet számítani. Ennek a területnek az életét nagyban befolyásolja Bácsai út, mely az állami út, a keresztmetszeti adottságaihoz képest túlzott forgalommal, mely átmenetileg a Viziváros K-Ny-i főútjára terelődik, végleges megoldása azonban az Ipar út folytatásában tervezett Duna-hídhoz kapcsolódó utakon lesz megoldható. A városrész fejlesztése szükségessé teszi területek tartalékolását a városrész központi funkciók, ellátások számára.

Öszefoglaló adatok Révfalu Terület Lakosszám Laksűrűség fő fő/ha 417 6 640 16

- A XIX.-XX. század fordulóján indult meg a Belvárostól keletre lévő területe-

Gyárváros

33. ábra: Révfalu beépítése 2005-ben. A városrész tervtávlatban várható fontos új szerkezeti eleme a Sziget-Révfalusi híd lesz (sárga vonal). Folytatódik a Viziváros kiépítése (kék kör) és megindulhat a Bálványos körüli terület beépítése (zöld kör). A városrész keleti határán megindulnak a majdani Ipar út felé vezető hídra vezető utak (narancssárga vonal) kiépítése javítva a Bácsai út helyzetén. A tervtávlatában szükségessé válik az egyetem területének (lila kör) lehetséges alternatívái a Határőrlaktanya és a Kekszgyár felhagyott részének felhasználása (lila nyilak).

Városszerkezetileg is fontos fejlesztés a Sziget és Révfalu közé tervezett közúti híd, mely mindkét hídfő környéki térség zsákfekvésén változtatni fog. A korábbiaktól eltérően már a 98-as terv redukálta a híd tervezett kapacitásait, így nem lesz alkalmas – a környezete miatt sem – tranzit forgalom levezetésére. A hídfő kialakítását kell a tervezéskor meghatározónak tekinteni, hiszen mindkét kapcsolódó térség intenzív használatú, érzékeny terület.

ken a nagyipar fejlődése, kiépülése. Gyárváros önmagában is mozaikos szerkezetű; a Mosoni-Duna melletti iparterületet a XX. század elején, telepszerűen beépített „ágyúgyári” lakónegyed választja el a vasút melletti iparterületi vonulattól; ezekhez csatlakozik keleti irányban az Ipar útra szervezett, a XX. század második felében kiépült lakóterület, illetve a Reptér helyén kiépült RÁBA – újabban AUDI iparterület. A városrész helyzetét nagymértékben megváltoztatja a Rába vasúti járműgyár helyén felépülő Városrét városrész, mely a Belvárostól Kiskútig terjedő folyamatos, urbánus szövetet fog létrehozni. Ez a terület jelentős kapacitásokkal rendelkezik a város adminisztrációs funkcióinak növelésére is. (A regionális központi intézmények egyik potenciális helyszíne.) A barnamezős helyszínek sokaságának újrahasznosítása ugyanakkor ma még nem határozható meg. A sok ingatlantulajdonos által remélt kereskedelmi központok fejlődésének további lehetőségei a térségi óriás kapacitások miatt korlátosak, hiszen az Árkád mellett a közgyűlés lehetővé teszi az Interspar további bővítését és jelentős kereskedelmi kapacitásokat szándékozik megvalósítani az ETO stadion új tulajdonosa is.



A forgalomnövekedéssel járó fejlődés szükségessé teszi a közlekedési infrastruktúra bővítését is; elsősorban a Fehérvári út harmadik ütemének kiépülésére lesz szükség és a terv tartalmazza az Ipar utat tehermentesítő új út helykijelölését is. Gyárváros értékes adottsága a védett lakónegyeden túl a volt ágyúgyár, ma az áramszolgáltató területe is, melyet legalább a még jó állapotú épületek és az általuk meghatározott térrendszer védelmével kell megőrizni.

103 → 84

lakóterületeken keresztül vezető sétány köt össze. (zöld szaggatott vonal)A területet még ezen óriási fejlesztési program mellett terhelik a felhagyott barnamezők (barna folt). A védelem alatt lévő ágyúgyári lakótelep (lila kör) mellett védelemre érdemes az ágyúgyár legalább központi része (lila folt).

A Kiskút meghatározó attrakciójává vált az állatkert. Az Iparcsatorna mellett az állatkerthez kapcsolódóan értékes zöldterület alakul ki, az Iparcsatorna lezsilipelése után lehetséges töltésátalakítások után. Öszefoglaló adatok Gyárváros Terület Lakosszám Laksűrűség fő fő/ha 676 6 080 9

- Nádorvárostól délre épült ki a három iparosított technológiájú lakótelep;

Adyváros, József Attila lakótelep és Marcalváros. Ezek a lakótelep-építés több periódusát tükrözik, mégis problé-

máik sok szempontból hasonlóak; az épületállomány felújításra szorul elsősorban az üzemeltetés gazdaságosabbá tétele érdekében, a parkolási lehetőségek elégtelenek, az intézményhálózat kapacitásfölöslegekkel rendelkezik. A lakótelepek rehabilitációját segítheti a lakásösszevonásokon alapuló lakosságszám csökkenés, melynek ma még csak kevés példáját lehet látni, de mindenképpen kedvező tendencia. Nagyon nagy szerepe lesz az egyes épületek államilag támogatott rehabilitációja előrehaladtának is. A városrészek jó részt ma is alvóvárosok, státuszukat kedvező irányban változtatja meg, ha földszinti területek rehabilitációjával sikerül új munkahelyeket ide vonzani, mely érdekében programokat kell kidolgozni a források megteremtésére.

34. ábra: Gyárváros beépítése 2005-ben. A nagyterületű gyárak bezárása miatt gyárváros az egyik legtöbb beruházást igénylő városrész. A sárga foltok, a már engedélyezett, alapvetően lakóterületi fejlesztési helyszíneket jelzik. A piros körök a térségben engedélyezett bevásárlóközpont helyszínek(!) (Az ETO stadion átépülése során is kibővül egy kereskedelmi központtal.) A narancssárga vonalak az É-D-i irányú útfejlesztéseket jelzik, melyekre a nagyarányú fejlesztésekhez feltétlenül szükség lesz.; a 1-es, 14-es, 81-es úti óriáscsomópontot, a Fehérvári út 3. ütemének és a tervezett új hídnak a kiépítését, az Ipar úti hidat, és az ipar út tehermentesítő útját. Az Iparcsatorna zsilippel való lezárása(piros vonal) esetén a Kiskúti szabadidős terület tovább gazdagodhat a töltés bontása esetén a vízparttal közvetlenül érintkező szabadidős zöldterülettel (zöld folt), melyet a Belvárossal az új

A három lakótelep közül Marcal város kiépítése nem fejeződött be, melynek oka elsősorban a csökkenő kereslet és a lakótelepi környezettel kapcsolatos ellenérzések voltak. A félbemaradt lakótelep intézményhálózata viszont a tervezett kapacitásokhoz épült ki, így a további fejlődés egyik lehetősége az ott felszabaduló kapacitások újrahasznosítása lehet. A lakossági mozgalom hatására a terv a városrész beépíthető területeit drasztikusan csökkentette a spontán kialakult zöldterület javára. A terv javaslatot tett a lakótelepi óriási méretű tömbtelkek kisebb telkekre osztására, abból a célból, hogy a lakóknak legyen lehetőségük a zöldterületek egy részének zártabb használatára is.


103 → 85


35. ábra: Adyváros beépítése 2005-ben Adyváros helyzetét befolyásolja a 81-es út második ütemének (narancssárga vonal) kiépülése és az Ipar út – Szigethy Attila úti csomópont (narancssárga kör) megépülése, mely révén megszűnik az ideiglenes állapot a városrész Fehérvári út felöli oldalán. A Fehérvári úti új csomópont térségében a városrész új központja alakul ki (piros kör). A 81-es úthoz vezető új út(narancssárga vonal) hatásainak kompenzálására igényesen kell továbbfejleszteni a mellette lévő zöldterületeket. Az útfejlesztések lehetővé teszik a Plaza bővítési szándékainak megvalósítását is (lila nyíl).

P+R 36. ábra: Marcalváros beépítése 2005-ben Marcalváros két üteme közötti vasútvonallal kapcsolatos tanulmányok alapján a terv a vasútvonalnak ezen a nyomvonalon való vezetését nem tartja reálisnak a vasúti rekonstrukció szabadhegyi nyomvonalon való megindítása miatt. (Távlati javaslatként a déli körvasút vonalát javasoljuk, mely egyúttal a teherforgalom növekedése esetén tehermentesítő vonal is válhat.) A vasút vonalán ma a terv inkább egy elővárosi vonal (light rail) közlekedését tartja lehetségesnek, így lehetővé válik a helyi kezdeményezés alapján a területen egy kis központ, piac kiépítése.(piros folt) A hulladéklerakó korábbinál hosszabb ideig tartó működése korlátozza a lakóterület továbbépítését, a lakosság javaslatára a magról nőtt erdő zöldterületté minősül át, mely kapcsolatot


103 → 86


teremt a Pápai úton túli zöldterületekkel is (zöld foltok). A városrész sportterülete a város egyik legnagyobb sportterületévé válik.(sárga kör) A városrész déli csücske a kaputérség,potenciális P+R átszállóhely

Öszefoglaló adatok Adyváros Terület Lakosszám Laksűrűség fő fő/ha 128 17 156 134 Marcalváros I. 88 11 423 130 Marcalváros II. 52 6 841 132 József A. lakótelep 35 4 508 129

-

A

lakótelepeken

túl

összenövőben

van

Szabadhegy

és

Kismegyer, melyek egyre inkább elvesztik falusias jellegüket.

Szabadhegy korábbi énjére jobbára csak a József Attila utca és a rá merőlegesen a hegyre felfutó utcák emlékeztetnek, korábbi falusias épületállományából mára alig maradt, státusza megváltozott; döntően családiházas beépítésű kertvárossá alakult. Az átépülés újabb lépcsőjeként a Jereváni út tengelyében az új köztemetőhöz kiépült út mentén kisvárosias beépítés alakult ki, újabban pedig a közgyűlés egy városias sűrűségű beépítést engedélyezett a volt laktanya területén, mely a tervezett negyedközpont révén A városrész domboldali területeinek önerős fejlesztése is folyik, a szövetszerűvé sűrűsödő szerkezetben jórészt családiházak épülnek, ennek folytatását is lehetővé teszi a terv a Temetőtől északra tervezett, „Panoráma” út vonaláig első ütemben, annak érdekében, hogy ne szigetszerű beépítések alakuljanak ki. József Attila lakótelep az alacsonyabb beépítési intenzitásnak is köszönhetően nem válik el élesen Szabadhegytől, így együtt a két városrész jól ellátott intézményekkel, autópálya közeli fekvése miatt is a továbbiakban is keresett lakóterület marad.

37. ábra: József Attila lakótelep beépítése 2005-ben. A város legkellemesebb lakótelepén a terv nem tartalmaz jelentős változásokat. A 81es út átépüléséhez kapcsolódó útfejlesztések érintik a városrész területét (sárga vonalak). Az ÉPFU mellett folytatódik a korábban megindult lakóterületi fejlesztés. (sárga folt)

A városrész közlekedési terhelését a 81-es út átépülése után a 82-es út átépülése érintené kedvezően melyre a József Attila út meghosszabbításán kívül az un. Panoráma út vezeti rá a városrész forgalmát. A Panoráma út tervezett nyomvonala egyúttal a lakóterületi fejlesztések ütemhatára is. A városrész határán a raktárközpont fejlesztése a tulajdonosok célja, melyet a terv lehetővé tesz.


103 → 87


P+R

38. ábra: Szabadhegy beépítése 2005-ben. A sárga vonal a József Attila út 82-es út irányába történő meghosszabbítását mutatja, a narancssárga a tervezett Panoráma út vonala. A piros kör a magasabb, a narancssárga a közepes, a sárga az alacsony beépítési intenzitású területeket jelöli.

Kismegyer új településnek mondható; a katonai felmérések a magtár körüli majorságon és a kápolnán kívül nem mutatnak beépített területet; a lakóterületi rész ma inkább Szabadhegyhez csatlakozik. A telepített jellegét részben az utcahálózata is mutatja, bár nem teljesen szabályos szerkezetű. A kialakult szövete tovább terjeszkedik a léptékének megfelelő ütemben. Nagyobb beépítések a volt tsz major környékén várhatók. Kismegyer karakterét döntően befolyásolta a 82-es út felöl a településrészt határoló rét, és a Pándzsa parton álló magtár, melynek a győri csatában is fontos szerepe volt. A földterületek privatizációja a korábbi állapotot nagyrészt átalakította, ezért nagy jelentősége lehet a 82-es és a Pándzsa közé tervezett szabadtéri rendezvénytér megvalósulásának, illetve új funkció változtatja meg a településrész helyzetét a meglévő termálkútra tervezett üdülőterület kialakulásával.

39. ábra: Kismegyer beépítése 2005-ben A narancssárga vonal a 82-es tervezett új vonala felé ad kapcsolatot. A sárga kör a tsz major körüli lakóterületi fejlesztést jelzi, a lila a magtár körülit. A zöld felület a tervezett városi szabadtéri rendezvénytér, mely felső fele a saját parkolási igényén túl egyúttal P+R parkolóként is szolgálna. A kék kör a termálfalu fejlesztést jelzi.

A korábban jóváhagyott magtár környéki beépítés megvalósulása, az együttes építészeti, városépítészeti színvonala döntő, mértékben befolyásolja a településrész 82-es felé mutatott arcát, ezért fontos, hogy a beépítés ezt a kiemelt szituációt figyelembe vegye. Öszefoglaló adatok Szabadhegy Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 366 8 121 22 Kismegyer 65 1344 21


103 → 88


A nagyobb távolság vagy a természetes (folyók), újabban mesterséges (utak) határok miatt jobban megőrizte önállóságát, ezzel együtt valamenynyire még eredeti szerkezetét, falusi jellegét az 1950-ben a városhoz csatolt Pinnyéd, illetve az 1971-ben csatolt Ménfőcsanak, Gyirmót és Győrszentiván.

Ménfőcsanak

elsősorban a Csanaki utcával és a hegyi utcákkal őrzi egykori szerkezetét. A többi külső városrészhez hasonlóan lakosságszáma növekvő, sok tulajdonos kívánja fejlesztési területként értékesíteni az ingatlanát. A városrészi fejlesztési javaslatok alapján véglegesített terv két fejlesztési irányt tartalmaz :

P+R

- A lapos területeken a tényleges telekhasználat mutatja, hogy reális lehetőség a nagytelkes tömbök tovább osztása, új utakkal való feltárása, illetve kisebb területnövekedéssel járó kiegészítések is lehetségesek a települési szövet szélein arra való tekintettel, hogy a tömbfeltárások csak akkor sikerülnek, ha az érintett ingatlantulajdonosok együtt tudnak működni. - A hegyi részeken láthatóan a hagyományos, a völgyek vonal menti beépítése a járható út, mely a táj megőrzése szempontjából is kedvezőbb. A beépítés korlátja a hegyi utak keskenysége, mely csak nagy áldozatok árán bővíthető, ezért csak jóval tervtávlaton túl valósulhat meg, ha a terv a szabályozási vonalakkal irányadó az átépülések esetén. A településrész további bővülése szükségessé teszi egy É-D irányú gyűjtő út kialakítását, mely csökkenti a szintén szűk K-Ny-i irányú utak terhelését. Ez az út a terv szerint az Újkút utca meghosszabbításával és a Komlóvölgyi úton keresztül a Sokópátkai útra való kikötéssel teszi lehetővé a forgalom megosztását. északi irányban az újbaráti útra való jobban kiépített kikötésekkel lehet csökkenteni a városrészen belüli forgalmat. A településrész szomszédságában lévő Metró bevásárlóközpont terület kiépítése a több konkurens helyszín megjelenése miatt megtorpant a területtulajdonos kérésének megfelelően a szabályozás lehetővé teszi kisebb szolgáltató kereskedelmi telephelyek kialakulását. A Metróval szembeni terület, melyet a fejlesztő korábban kiállítás-vásárközponti területként fogadtatott el az önkormányzattal a cél meghiúsulása miatt kereskedelmi szolgáltató területként lett az új tervben besorolva, mivel a mezőgazdasági területekké való visszasorolására nincsen reális lehetőség.

E

A területen keresztül, az autópálya mentén jelöli ki az Országos Területrendezési Terv a nagysebességű vasút nyomvonalát, mely valószínű győri megállója is itt lenne. Ennek megvalósulása, mely a terv távlatán túl várható a város elemi érdeke. A helyszín a vasút kiépülése esetén óriási fejlesztési potenciállal fog rendelkezni. 40. ábra: Ménfőcsanak beépítése 2005-ben.



103 → 89

A városrész egyik gondja, hogy lakóutcái nagyon keskenyek, gyalogjárda kevés helyen van a hegyi utakon, így a helyi kezdeményezésekre tervezett lakóterületi fejlesztéseket a már ottlakók egy része ellenzi. Az ábrán sárga vonallal jelzett gyűjtőutak megépítése segítené azt, hogy a településről csúcsidőben könnyebben lehessen a főúthálózatot elérni. (A győri dugó így is kikerülhetetlen csúcsforgalomban.) A vastag barna vonal a nagysebességű vasút helyét mutatja, mely nagytávon a településrész fejlődését alapvetően megváltoztathatja, hiszen ide kerülne a győri megállóhely, ha a vasút a tervek szerint épül ki. A szaggatott vonal a regionális könynyű vasút tervezett nyomvonala, mely állomásai P+R parkolók természetes helyei is lesznek. A vasút kiépülésének késedelme esetén is szükség lehet a közlekedés átszervezésére és nagyobb utassűrűségű megállóhelyek kialakításával gyors tömegközlekedési vonalak működtetésére, így a P+R parkolók területeinek tartalékolása szükséges. A piros vonalak a hegyi utcák lehetséges meghosszabbításai, melyek a sokak a Győrben kevés helyen található lejtős terepen lévő lakóterületei fejlesztések gerincei. A tulajdonos egyetértésével az Ecker villa (E) önálló övezetként nagy telken marras olyan beépítési előírásokkal, mely a villa legfeljebb kúriaszerű továbbépítését teszik lehetővé.

Lényeges kérdés még a 83-as út melletti területek sorsa. A korábbi tervnek megfelelően az új terv a korábbi hoz képest csökkentett szélességgel tartalmaz mindkét oldalon egy erdősávot, melynek városképi szempontból is nagy a jelentősége. A városrész védelme érdekében speciális övezeti szabályok vonatkoznak az Ecker villa övezetére és a Csanaki utca melletti telkekre. A sok fejlesztési igényből a hegyi területeken a völgyi utcák meghosszabbításával kialakítható fejlesztéseket lehet segíteni. Öszefoglaló adatok Ménfőcsanak Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 609 6 964 11

Gyirmót

egyutcás falu szerkezetét jól őrzi, a fésűs beépítési mód is több helyen megmaradt, használatban lévő épületei közül is több nyeregtetős, hosszú ház van. Az ingatlanfejlesztési igények ezt a városrészt is elérték. A lakosság egyöntetű véleménye alapján a terv nem teszi lehetővé a holtág menti területetek beépítését; a Gerle utca környéki javasolt telekalakítások olyan szempontból kedvezőbb helyzetben vannak, hogy a településrész magasabban fekvő területéről van szó, azonban a zsák fekvés feloldása fontos cél ahhoz, hogy a Szt. László utca csúcsidejű forgalma ne nőjön túlzott mértékben. A terv több gyűjtő út kiépítésének lehetőségét is tartalmazza, a kísérő területek beépíthetősége miatt legvalószínűbb a Ménfői útról induló a kertek alján vezetett út kiépülése.

41. ábra: Gyirmót beépítése 2005-ben A zöld vonal a természetvédelme és a lakosság által elutasított beépítési javaslatok helyén megtartott nem beépíthető terülteket jelöli. A piros foltok a részönkormányzat által is támogatott újonnan beépíthető nagyobb területeket jelzik. A sárga vonal a településrész javasolt gyűjtőútját, a lila vonal azt a telekfrontot, ahol a jól megmaradt hagyományos beépítés védelmére a SZT fésűs, illetve hajlított házas beépítést ír elő.

Öszefoglaló adatok Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 94 1 273 14

Győrszentiván

a lakosszámát tekintve legnagyobb külső városrész. A város felé lévő honvédségi területek biztosítják, hogy ne nőjön össze a központi várostesttel; ennek is köszönhetően a település az ősi magja körül fejlődött minden irányban szinte egyenletesen. A legváltozatosabb telekméretek fordulnak elő, mely a szabályos telekszerkezet spontán osztásával jött létre még az újabban beépült területeken is. A településrész karakterének megőrzését segíti a Déryné utca menti telkek hagyományosnak megfelelő beépítési móddal történő, egysoros, vagy más néven udvarutcás beépítése, mely segíti a városrész máris kialakuló félben lévő kisvárosi, kertvárosi jellegének továbbfejlődését. A telekhasználat is változatos; a városi kertektől kezdve a kisebb számban előforduló falusi gazdaságig, vagy kisüzemig minden előfordul, hasonlóan a többi külső, falusi múltra visszatekintő városrészhez. Az otthoni telken való gazdálkodás visszaszorulásával reális lehetőség a „befelé való növekedés”;



az ott lakók példamutató együttműködésének eredményeképpen több tömb feltárása valósult meg az legutóbbi időkben. Ennek ellenére itt is számos új terület lakóterületbe sorolását kezdeményezték a tulajdonosok, melyek jelentős részét a terv is tartalmazza.

103 → 90

A település jól megközelíthető az autópálya felől is, további fejlődését befolyásolja a szomszédságában elhelyezkedő gönyűi kikötő, illetve a kikötő ellátását szolgáló infrastruktúra kiépülése. Az új terv a vasútállomás községgel szemközti oldalára javasolja a teherpályaudvar kikötését, ez a hely kedvező a tervtávlaton túlra tervezett vasúti hálózatkép szempontjából is. A településrészhez sok zártkerti terület tartozik, egy része korábban is kert volt, más része, a Kertváros zártkertként alakult ki. Ezek a zártkertek is részben állandó lakhely ként is szolgálnak, a lakóterületi elvárásoknak megfelelő kiépítésüket, mely sok lakó kívánsága, reálisan nem teszi lehetővé a közterületek szűkössége, a telkek formája és meglévő beépítése, és az elvégzett véleménykutatás alapján a kerttulajdonosok megosztottak a terület sorsával kapcsolatban. Öszefoglaló adatok Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 538 8 172 15

Kisbácsa – Bácsa A bácsai egykori egyutcás település a város közeli elhelyezkedése miatt és a Duna közelsége miatt nagy lakos számú városrésszé nőtte ki magát, melyben jelentős lépés volt a spontán munkástelepként kialakuló Kisbácsának is. A korábbi rendezési tervhez képest alapvető változás a város megkerülő út északi ágának Bácsán kívülre kerülése, így sorosabbá tud válni a két városrész együttműködése, közös fejlődése. A terv elsősorban Kisbácsán jelöl ki nagy méretű beépítési lehetőségeket részben a tulajdonosok szándékainak figyelembevételével Vámosszabadi területére is átnyúlóan, ahol célszerű közigazgatási határmódosítást végrehajtani. 42. ábra: Győrszentiván beépítése 2005-ben A településrész folyamatosan bővül. A már feltárt tömbbelsőket mutatják a narancssárga foltok. A piros vonalak újabb lehetséges tömbfeltárásokat tartalmaznak, a piros foltok még telekalakítás előtt álló, már a korábbi tervben is kijelölt lakóterületek. A sárga foltok a zártkerti területek lakóterületbe sorolt részei. A lila folt a részönkormányzat javaslatára kijelölt kisipari övezet a vasútállomással szemben jelölt szürke folt a teherpályaudvar alternatív helye. A településrész környékén több új közlekedési vonalat tartalmaz a szerkezeti terv: - a gönyűi kikötőhöz vezető vasutat, a városi belső elkerülő gyűrű keleti ágát, a kikötő és az M1 közé tervezett út nyomvonalát. A meglévő beépítést őrző szabályozás van a Déryné és az Ősi utca mentén(lila vonal).

Az északi elkerülő új nyomvonalán kívül a Csonkaér út meghosszabbításában tervezett új gyűjtő út fontos szerkezeti elem a térségben. Ennek vonalán szükséges az új lokalizációs töltést is kiépíteni, hiszen a korábbi vonalat a két településrész már túlnőtte. Az északi elkerülő korábbi nyomvonalán fekvő önkormányzati tulajdonú, gödrös területet a természetvédelmi hatóság megőrzésre érdemesnek ítélte, így zöldterületként lett kijelölve; olyan terület, mely a természetvédelem szempontjait is figyelembe vevő, de kultúráltabb használattal a településrész különleges értéke lehet. A terület zöldterületté sorolása következtében a



Pásztor tér a későbbiekben a településrész központi intézményterülete is lehet, egyelőre azonban célszerűbb az eredeti tervek szerinti zöldterületi besorolásának megtartása, annak érdekében, hogy ne épüljön el. Különleges problémát jelent az István király út alatti valamikori halmazos településrész rendezése. A lakossági tiltakozások ellenére is biztosítani kell az úthálózat kialakításával, hogy ne maradjanak beépített vaktelkek.

103 → 91

Öszefoglaló adatok Kisbácsa - Bácsa Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 210 5 423 26

Likócs az egykori majorság helyén létrejött, történeti szerkezettel nem rendelkező településrész, rendezett családiházas beépítéssel. Területét behatárolja a Mosoni-Duna és az Iparcsatorna, illetve az árvízvédelmi töltések, déli irányban pedig a nagy forgalmú 1-es út.

43. ábra: Kisbácsa és Bácsa beépítése 2005-ben

44. ábra: Likócs beépítése 2005-ben.

A sárga vonal a két településrész között tervezett új gyűjtőutat mutatja. A piros foltok a legnagyobb lakóterület-fejlesztési területek, a lila folt a működési problémákkal küzdő, halmazos beépítésű terület. A zöld kör az újabban természetvédelemre kijelölt terület, a zöld foltok a lakossági és szakhatósági vélemények által nem támogatott lakóterületi hasznosítás helyett megmaradó erdőfoltok.

A töltés(zöld vonal) kiépülése utáni területet a lakóterületi fejlesztésekkel (piros folt) a városrész teljesen kitölti. Az M1-es menti új központ (lila folt) együttműködik a tervezett P+R parkolóval.



103 → 92

A terv szerinti lakóterületi fejlesztések kitöltik a városrész még beépítésre alkalmas területeit. Az 1-es melletti go-kart pálya helyén a településrésznek egy kis központja épülhet ki P+R parkolóval kombináltan.

sége. A városrehabilitáció két legfontosabb célterülete a történeti városrészek; Újváros és Sziget, valamint a lakótelepek. Mindkettő esetében az épített környezet fizikai romlása szlömmösödési veszélyt jelent.

Öszefoglaló adatok Likócs Terület Lakosszám Laksűrűség ha fő fő/ha 82 1 365 17

A város állapotának fontos mércéje a felhagyott, használaton kívüli területek mennyisége. A gazdaság átstrukturálódása miatt növekvő mennyiségű barnamezős területek újrahasznosítása szintén az egészséges városszerkezet elengedhetetlen feltétele.

közle-

Szigetszerű, belterülethez nem kapcsolódó beépítés szánt területek:

- Máig sem szervesült egészen az 1-es út XX. századi új vonalvezetése; elsősorban a Belváros nyugati végén nem sikerült a városszerkezeti sebeket begyógyítani.

Az egykori majorságok, tsz- központok kisebb része tartotta meg a mezőgazdaságot szolgáló voltát. A terv a tényleges használatnak megfelelő területhasználatot engedélyez szigorú közművesítés feltételekkel. A főutakhoz közeli fekvésű Dobrádi-Mohos terület, mely egy kisebb léptékű bevásárlóközponttá fejlődött az elmúlt években.

A csatolt, spontán vagy tervezett fejlesztések eredményeképpen kialakult települési foltokból összeálló szerkezetet erőteljesen tagolják a

kedési hálózatok, illetve a mesterséges vízfolyások:

- Az új 83-as út – Szauter utca vonal a délre tolódó súlypontú város szerkezetformáló szerepű új, még kialakulófélben lévő tengelye. - Meghatározó szerepe van a várostestet átszelő vasútvonalaknak és országos főútvonalaknak és az autópályának. - Szerkezetformáló volt a Rábca kétszeri áthelyezése, a Püspök erdei átvágás és az Iparcsatorna kialakítása, a Rába mederrendezése. - Fontos szerkezeti elem a 821-es út, Szigethy Attila út, Ipar út szakaszokból álló körút.

Mivel a város lakosságának száma nem növekvő a település alakítására - a befelé sűrűsödés és - a beépítésre szánt területek növelése egyaránt reális lehetőség, annál is inkább, mert a város urbanizált területeinek jelenlegi 26 fő/hektáros sűrűsége európai viszonylatban alacsony. A befelé sűrűsödés a fenntartható alternatíva, ezt azonban a lakosság nem tolerálja, ezért az önkormányzat a városfejlesztési koncepcióban megenged egy az ingatlan tulajdonosi igényekhez képest moderált területi növekedést, annak érdekében, hogy csökkenjen a szuburbanizáció egyik motivációja. A város imázsának egyik legfontosabb eleme a kulturális örökség; a történeti városrészek, a műemlékek sokasága. Az 1970-es évek végén megindult városrehabilitáció folytatása, ezért a település alakításának kötelező lehető-

beépítésre nem szánt területek

A tájkarakterbe sorolhatók: - folyópart, hullámtér; - holtágak, morotvák; - magas ártéri erdők; - síksági; - kertes mezőgazdasági területek.

öt jellegzetes

Győr MJV egyik jellegzetes, értékes, védendő tájkaraktere a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca folyók partja és a folyóparti hullámtéri területek. E tájkarakter meghatározó hangulati eleme a folyóvíz és a hullámtér természetes, vagy természetközeli társulásai, az ártéri erdők, galéria ligetek. E területek természetes, természetközeli állapota megőrizendő. E vizes élőhelyek erdő-, gyeptársulásai megtartandók, beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki. Győr MJV másik értékes, védendő tájkaraktere a holtágak, morotvák és térségük. A folyószabályozásokat követően kialakult holtágak, morotvák sora sajátos hangulatú táj, a lecsendesült vízfelületekkel, ill. feltöltődő medrek igen gazdag növényvilágával, ligetes gyepterületeivel. E területeken a tájhasználat, a természetes, természetközeli erdőtársulások szintén megtartandók, a szántó művelési ágú területek művelési ág változása gyep, vagy erdő lehet.



Az erdők is olyan nem beépítésre szánt területek, melyeknek nagyobb az önfenntartó képessége, kedvezően befolyásolják a város légminőség állapotát, mikroklimatikus viszonyait, ebből következően a Teleplésszerkezeti terv a meglévő erdőterületek megtartását tartalmazza, tehát az erdők területfelhasználását is fenn kell tartani; csak olyan területfelhasználás engedhető meg erdő céljára kijelölt területen, mely másutt nem valósítható meg. (Nem indoknak tartva a tulajdoni viszonyokat ebben a vonatkozásban.) A Kisalföld egyik meghatározó tájkaraktere a síksági terület, amely itt szinte „tökéletesen sík” felület, jó minőségű termőtalajon jellemzően általában nagyobb táblákban egyben művelt mezőgazdasági tájhasználattal. Éppen a sík karakter miatt az ilyen tájban megjelenő építmények erőteljesen befolyásolják a táj megjelenését, ezért ésszerű mértékig korlátozni kell a mezőgazdasági területek beépítését; lakóépületek csak olyan gazdaságok központjában építhetők, melyek méretük, gazdálkodási módjuk alapján hosszú távon is el tudják tartani a tulajdonosukat, továbbá elhelyezkedésük lehetővé teszi a városi szolgáltatások igénybevételét. Gazdasági épületek is tájbailleszkedően, elsősorban a kijelölt gazdasági területeken, csoportosan, erdősávokkal takartan helyezkedhetnek el. A mezőgazdasági művelés fenntartását indokolja a Győr, elsősorban a Mosoni-Duna és a Rába közötti területén elhelyezkedő földek magas termőhelyi értéke. A kertes mezőgazdasági területek (volt zártketek) a mezőgazdasági területeken belül sajátos tájhasználatot képviselnek. A győri kertes mezőgazdasági területek három jellemző csoportba sorolhatók: − hagyományos szalagtelkes kertek, régi szőlő illetve kiskertes területek, mint a Győrszentiván melletti Nagyhegy és a Kishegy − a második világháború után parcellázott hobby kertek (pl.: Fehérvári út térségében) − egyedi hangulattal bírnak az újabb időkben használatba vett, víz közeli, jellemzően üdülő funkciójú területek (Góré dűlő, Rabkert, Szúnyog-sziget, Holt-Duna körút) A kertes területek építészeti arculata, növényzete különböző, a településszerkezeti adottságok, a kialakulás körülményei, a területet használók igényei befolyásolják elsősorban az egyes területek megjelenését. Nagyon erős a nyomás a kertes mezőgazdasági területek tulajdonosainak egy részétől a területek a lakóterületté, ill. üdülőterületté való átminősítésére, azonban a lakóterületnek, ill. üdülőterületnek általában alkalmatlan infrastruktúrális kiépítettségük (nagyon keskeny utak, hiányos közművek) és a rossz telekszerkezet (keskeny hosszú telkek, rendezetlen beépítéssel) miatt

103 → 93

lakóterületi használatuk költségei meghaladhatják a „zöldmezős fejlesztések költségeit is, ugyanakkor a felmérések szerint a tulajdonosok legalább fele nem ért egyet az átminősítéssel és még nagyobb része nem tudja a szükséges költségeket viselni. Mindezek alapján a kertes mezőgazdasági területeket csak olyan esetben lehet lakóterületté minősíteni, amikor a városi színvonalú infrastruktúrák rendelkezésre állnak, vagy önerőből történő kiépítésük a tulajdonosok teljes egyetértése alapján biztosított, továbbá a városi szolgáltatások elérthetők, vagy a területnek olyan sajátossága van, mely az intenzívebb, üdülőterületi használatot indokolja. A jelen terv a kertes területek közül a fenti megfontolások és lakossági igények alapján lakóterületté átsorolja Győrszentivánon a Kálmán Imre utca kishegyi részén lévő ingatlanokat és a Nagyhegyen a vasút közelében lévő ingatlanokat; üdülőterületté sorolja Rabkert és a Szúnyog sziget területét, üdülőterületből lakóterületbe sorolja a Sárás területét.

különleges használatú

területek között több féle A jellemzően Győr külterületén helyezkedik el: a hulladékkezelő létesítmények területei, a honvédségi területek és a bányaterületek. A város közigazgatási területén müködő, ill. tervezett hulladékkezelő létesítmények általában térségi szerepkörűek. A tervezett létesítményekben alkalmazásra kerülő technológiák élenjáró technológiák, melyek biztosítják, hogy a hulladékkezelés környezeti hatásai a minimális területre korlátozódjanak. A létesítmények környezetében tervezett területfelhasználásoknak biztosítani kell, hogy a létesítmények működése ne okozzon használati konfliktusokat. A táj arculatát jelentősen befolyásolja a külszíni bányászat. A természeti-, táji értékek védelme és a bányászati érdekek összehangolása érdekében külszíni bányászati tevékenység számára terület —külszíni bányaterület— számára kutatásba vonható terület, bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges: − a külszíni bányaműveléssel összefüggő előbbiekben felsorolt tevékenységek kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthetnek, − tájképvédelmi területet nem érinthetnek, − nem érinthetnek Győr átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű mezőgazdasági területet, − nem érinthetnek országos közúttól, vasúttól 50 m távolságon belüli területet,

5.7.2. Győr - örökségvédelem −


a szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet.

A város érdekei megkívánják, hogy lehetőségeihez képest megakadályozza a bányászati tevékenységet követő rendezetlen állapotok kialakulását. Alapelv, hogy a külszíni bányaterületek tájrendezési előterveinek és tájrendezési terveinek készítésekor, továbbá már a művelés során figyelembe legyenek véve a tájbaillesztés és az utóhasznosítás szempontjai. Ennek elősegítése érdekében a GYÉSZ-ben rögzítésre kerülnek a tájrendezési előtervek és tájrendezési tervek ezt biztosító minimális tartalmi elemei. Győr MJV közigazgatási területén jelentős kiterjedésű honvédelmi célú területek találhatók: −

Győrszentiván: laktanya, lőszerraktár, lőtér, gyakorlótér.

−

Likócs: lőtér, gyakorlótér.

E területek nagy része a sajátos tájhasználat következtében megőrizte természet közeli állapotát, napjainkra jelentős természeti értéket is képvisel. A külterületi honvédelmi célú területek egyben a nemzeti ökológiai hálózat része, egy részük európai jelentőségű élőhely, ún. Natura 2000 terület is. A honvédelmi területek védőtávolságain belül levő területek használata, fejlesztése korlátozottan lehetséges. A Településszerkezeti terv a honvédelmi célú területeken a honvédelmi és természetvédelmi érdekek összehangolására törekszik.

c) infrastrukturális változás, Az infrastrukturális változások közül elsősorban technikai infrastruktúráknak, ezen belül is a közlekedési szerkezet változásainak van hatása a város megjelenő fizikai környezetére. A legnagyobb változást okozó nagysebességű vasút megépítése a terv távlatában nem várható. A belterületi közlekedési hálózat fejlesztések, elsősorban a tömegközlekedés fejlesztése révén a Belváros közlekedési kapcsolata javul anélkül, hogy a környezet igénybevétele nőne. A város áruellátásában – a közgyűlés döntése alapján – tovább növekvő szerepe lesz a bevásárlóközpontoknak, mely a történeti Belváros központi szerepét csökkenti. A város infrastruktúrális ellátottságának helyzetével és annak változásaival az alábbi önálló leírások és tervek foglalkoznak:

103 → 94

Humán infrastruktúra: 2.5.1. Győr egészségügyi ellátása, 2.5.1.1. Bölcsődékkel való lefedettség (500 m sugaru körzet), 2.5.1.2. Gyermekorvosi rendelőkkel való lefedettség (500 m sugaru körzet), 2.5.1.3. Felnőtt háziorvosi rendelőkkel való lefedettség (500 m sugaru körzet), 2.5.1.4. Fogászati rendelőkkel való lefedettség (500 m sugaru körzet),2.5.2. Győr sportja, 2.5.2.T. Győr sportja, 2.5.3. Győr biztonsága, 2.5.3.5. Győr árvízvédelme, 2.5.3.5. Győr árvízvédelme, 2.5.3.6. Győr belvízvédelme, 2.5.4. Győr szociális ellátása, 2.5.5. Győr - oktatás, Győr oktatás - tematikus térképek: 2.5.5.1. Óvodákkal való lefedettség (500 m sugaru körzet), 2.5.5.2. Általános iskolákkal való lefedettség (500 m sugaru körzet),2.5.5.3. Szakközépiskolákkal való lefedettség (500 m sugaru körzet), 2.5.5.4. Szakiskolákkal való lefedettség (500 m sugaru körzet), 2.5.5.5. Gimnáziumokkal való lefedettség (500 m sugaru körzet), 2.5.6. Győr – kulturális élete, 2.5.6.T. Győr – művelődési intézmények, Technikai infrastruktúra 2.6.1. Győr vízellátása, Vízellátás, 2.6.2. Győr energiaellátása, nagy- és középfeszültségű hálózat, Győr gázhálózata, 2.6.3. Győr közlekedése, 2.6.3.1. Közlekedési szerkezet T1, 2.6.3.2. Közlekedési szerkezet T2 ,2.6.3.3. Közlekedési szerkezet T3, 2.6.3.4. Közlekedési szerkezet T4, 2.6.3.A. Győr parkolási helyzete, 2.6.4. Győr hírközlése, 2.6.5. Győr áruellátása, 2.6.6. Győr lakáshelyzete, A KSH Győrre vonatkozó adatainak tematikus térképei: 2.6.6.1. 1főre jutó lakásterület, 2.6.6.2. 100 szobára jutó lakó, 2.6.7. Győr zöldfelületi ellátottsága, 2.6.7.1. Győr zöldfelületi ellátottsága, 2.6.7.2. Győr bioaktív felületek, 2.6.8. Győr - hulladékkezelés, 2.6.9. Győr - szennyvízkezelés, 2.6.9.1. Győr - szennyvízkezelés, 2.6.A. Győr csapadékvízkezelés, 2.6.A.T. Győr csapadékvízkezelés, 2.7. Győr ingatlanszerkezete, 2.7.T. Győr ingatlanszerkezete, A szerkezeti terv és a szabályozási terv ismertetése 2.8. Győr területhasználata, 2.9. Győr szabályozása, 2.9.1. telekméretek kartogram , 2.9.2. telkek beépítettsége kartogram, 2.9.3. építménymagasságok kartogram, 2.9.3.1. építmények szintszáma kartogram, 2.9.3.2. építmények párkánymagassága kartogram, 2.9.4. telekkihasználtság kartogram.

d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. A népesség a város gazdasági fejlettségének köszönhető bevándorlás miatt az itt is érvényes negatív természetes szaporulat és a szuburbanizáció okozta elvándorlás ellenére stagnáló, a város kedvező foglalkoztatottsági helyzete miatt a növekedés is lehetséges szcenárió.



Az életmód változásai megegyeznek az országos tendenciákkal; erősödik a társadalom jövedelem szerinti rétegződése, növekszik a kultúra globalizálódása. A város jó gazdasági helyzetének megfelelően az átlagosnál nagyobb arányú, véleményformáló felsőközéposztály és felső osztály elvárásai jelentős mértékben befolyásolják a városfejlődésről alkotott ideálképet; egyrészt a nyugati színvonalú városi szolgáltatások és a családiházas lakókörnyezet formájában. A kultúrában az értékvédelem prioritása csak a társadalom kisebbségére jellemző; a művi értékek körében a nagyemlékek, a természetvédelem esetében a szép táji környezet védelmi intézkedéseinek nagyobb az elfogadottsága. A civilizációs ártalmak miatt nő a természetvédelem, környezetvédelem társadalmi támogatottsága. A népesség helyzetével részletesen az alábbi önálló leírások és tervek foglalkoznak: 2.3. Győr népességszerkezete, 2.3.1. A KSH Győrre vonatkozó adatainak tematikus térképei: 2.3.1.1. Népsűrűség (fő/km2), 2.3.1.2. 100 főre jutó gyermekek aránya (%), 2.3.1.3. 100 főre jutó idősek aránya (%), 2.3.1.4. Családok adatai - 100 családra jutó családtagok száma, 2.3.1.5. Családok adatai 100 családra jutó 15 év alatti gyermekek száma, 2.3.1.6. Háztartások adatai - 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma, 2.3.1.7. 7 éves és idősebb korú népesség iskolai végzettsége - egyetem, főiskola oklevéllel (fő), 2.3.2. Győr lakossági véleményfelmérés

103 → 95

3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével: Győr Megyei Jogú Város szerkezeti terve és a készülő Győri Építési Szabályzat változtatási szándékai, a terv által generált tér- és időbeli folyamatok a település kulturális örökségének érdekeivel összhangban, azok tisztelettartásával készültek. Győr Megyei Jogú Város szerkezeti terve és a készülő Győri Építési Szabályzat, – továbbiakban „terv” – a történeti település szerkezetének megtartását és a már kialakult szerkezet szellemében történő kiegészítését, fejlesztését célozza. A terv elhatározásai a történeti beépítésű területeken óvatosak és körültekintőek, nagyobbrészt figyelembe veszik a kulturális örökség megtartásának igényeit. A terv megfelelő módon, szakszerűen, a történeti hagyományok figyelembevételével osztja egységekre a város területét és minden egység fejlesztését annak adottságait figyelembe véve szabályozza. Szerencsés lenne, ha a későbbiekben a részletesebb tervezés is a most konkretizált egységekben készülne. A terv kerüli a felesleges változtatásokat, ugyanakkor figyelembe veszi azt az elvet, hogy a történeti beépítések megtartása csakis óvatos és körültekintő fejlesztéssel lehetséges. A terv óvatos kézzel és nagy érzékenységgel nyit utat a történeti értékeket megbecsülő fejlesztések, változtatások előtt: kerüli az egyes városrészek „mumifikálását” illetve „hibernálását”, ugyanakkor nem tartalmaz olyan döntéseket, melyek az egyes beépítési egységek hagyományos karakterének megváltoztatásához vezet. A város egyes hatásterületeinek eltérő fejlesztésével számol. A történeti Belvárost nagyjából-egészében kialakultnak tekinti, itt sem szerkezeti, sem beépítési változtatásokat nem irányoz elő. A terv szabályozási előírásai csupán konzerváló jellegűek. A történeti Újváros esetében ugyancsak tiszteletben tartja annak hagyományos szerkezetét és épületállományát. Megfelelő szabályozással gátat vet a meglévő történeti házállomány további kicserélődésének, a beépítés építészeti színvonalának csökkenésének. E városrész fejlesztésének előírásai ugyancsak konzerváló jellegűek.



Sziget esetében tudomásul veszi a már bekövetkezett kedvezőtlen változásokat, újabb kedvezőtlen beavatkozást, új beépítéseket nem tervez. A terv hatása e városrészre rekonstrukciós jellegű. Révfalu fejlesztése során szabályozási előírásaival gátat vet a történeti szerkezet további károsításának. Ugyancsak megakadályozza a városrész arculatának további, kedvezőtlen változását. A terv a városrészt rekonstrukciós területként kezeli. Nádorváros városrész déli irányú kiépítésének óvatos lezárását irányozza elő, a már létező területek sematikus házgyári beépítésének „humanizálásával” számol. A beavatkozás fejlesztés jellegű. Ugyanakkor előirányozza a történeti városközponttal határos területeken álló építészeti emlékek kiemelt védelmét. Vitatható az e területsávon álló buszpályaudvar és a mellette álló, védett Frigyes laktanya megengedett beépítési intenzitása, mely a védett együttesnek a környezetében való megjelenését nagymértékben megváltoztatja.58 Gyárváros nyugati, területének beépítését megfelelő szabályozással határok közé szorítja, a befektetői elképzelésekhez képest lazább és alacsonyabb beépítést enged meg. A korábbi ipartelepek jellegzetes beépítési koordinátáit megtartja, az arra érdemes építészeti és mérnöki emlékek, műtárgyak megtartásával és újrahasznosításával számol. A fejlesztés rekonstrukció jellegű. A helyi területi védelemben részesített városrész – hagyományos munkás kerület – területén az örökséget érintő beavatkozást nem enged meg, e terület konzerválását biztosítja. Megfelelő módon intézkedik a területhez tartozó Kiskút zöld területének helyreállítására.

a) történeti településhálózati következmények: A történeti településhálózat hagyományos felépítését a terv megóvja: a történetileg különálló településrészek – korábban önálló települések – ésszerű önállóságát biztosítja. Megfelelő szabályozással megakadályozza a korábban önálló területi egységek „összenövését” és az egyes települések közötti beépítetlen sávok beépülését. A terv figyelembe veszi a korábban önálló településrészek hagyományait, és regionális kapcsolatait is megőrzi (pl.: Győrszentiván). A terv szabályozása gátat vet a hagyományos telepü-

103 → 96

léshálózat spontán összeolvadásának, jellegtelen agglomeráció létrejöttének.

b) természeti, táji hatások: A terv megfelelően mérlegeli a hagyományos táji értékeket, tudatosan megőrzi, esetenként javítja az egyes települési egységek természettel való kapcsolatát. Különös súlyt helyez a városon átfolyó vizek, és a történeti beépítés hagyományos kapcsolatának megőrzésére. Megfelelően korlátozza például a Mosoni-Duna déli partjának beépítéséi magasságát – „Dunakorzó” – hogy ezzel megakadályozza a Belváros „elfalazását” a vízfelületektől. A hagyományos zöldterületek, parkok, közkertek, temetők megőrzésével számol, szükség esetén előírja azok szakszerű rekonstrukcióját (Kiskút).

c) a településkép feltárulásának változásai: A terv gondosan mérlegeli a fejlesztéseknek a településkép feltárulására kifejtett hatását. A történeti Belváros határán szabályozással biztosítja, hogy az új beépítések ne nőjenek a történeti beépítések fölé. Okulva a korábban elkövetett hibákból – Győri Nemzeti Színház és tizenegy emeletes tömbházak a földszintes pattantyús házak közvetlen közelében – a történeti beépítések környezetében jelentősen korlátozza a megengedett építménymagasságot.

d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, A város gazdag régészeti emlékeinek védelmét szolgálja a lelőhelyek gondos feltérképezése. A régészeti lelőhelyek jelentős része beépítésre szánt területen helyezkedik el, így feltárása ezeken a helyeken az építési munkákkal párhuzamosan elkerülhetetlen. A régészeti emlékek bemutatására vonatkozó szakmai javaslatok megvalósítását a terv lehetővé teszi.

e) történeti térbeli rendszerek alakulása: A Winkler professzor által javasolt rekonstrukciós fejlesztésre az elmúlt 15 évben nem, lehetett fejlesztőt találni, ezért az önkormányzat több engedményt tett a rekonstrukciós fejlesztéshez képest; a már korábban jóváhagyott tervmódosításkor lehetővé tette a Frigyes laktanya használati intenzitásának megkétszerezését és a buszpályaudvar területének felülépítését.

58

Győr reneszánsz-kori falakkal körbevett történeti Belvárosára jellemző a beépítési magasságok sajátos elrendezése. Az épületmagasságok a Széchenyi tér irányában növekednek, a történeti város épületeinek tömegelrendezése a peremtől a központ irányában harmonikus emelkedést mutat. A terv tiszteletben tartja ezt az adottságot. Ugyancsak megőrzi Újváros jel-



legzetes térbeli elrendezését, a Rába-part beépítésének történeti arányait és jellegzetességeit. Középmagas illetve magas beépítést a történeti Belváros peremén nem engedélyez. A történeti külvárosok magassági jellegzetességeinek megtartását biztosítja és kerüli a túlépítést.

f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében: A terv figyelembe veszi a település ismert értékeit. Az örökségvédelmi tanulmánya újabb értékeket tárt fel, és a terv intézkedik ezek városszerkezeti, szabályozási védelméről. A történeti beépítések fejlesztésére a konzerválás illetve restaurálás jellegű magatartást írja elő, nem engedi meg a településrész arculatát megzavaró vagy megváltoztató bontásokat és átépítéseket. A történeti negyedekben biztosítja az új életre keltés – „revitalizálás” – lehetőségeit. A terv a központilag és helyileg védett épületekkel, mint a mai élet fontos szereplőivel számol, azok megfelelő felhasználását biztosítja. Nem tekinthető kedvezőnek a bevásárlóközpontok fejlődésének korlátozások nélküli lehetővé tétele, mivel veszélyeztetik a történeti Belváros kereskedelmi funkciójának, végső soron központi szerepének megtartását.

g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, A terv a GYÉSZ 2003 függelékében részletes útmutatót tartalmaz, melynek betartásával a meglévő építészeti örökség helyreállítása gazdaságosan elvégezhető. A terv a közterületek önkormányzati forrásból történő megújulásával számol, az építészeti örökség magántulajdonban lévő része esetében azonban magánerő döntő részvételével számol. A helyi listán szereplő örökség megtartásának és szakszerű helyreállításának esélyei kedvezőek, a listára nem került fel olyan épület, melynek fenntartását műszaki állapota nem teszi lehetővé.

h) településkarakter változásának hatásai: A terv tudatosan törekszik az egyes történeti városrészek egymástól eltérő településkarakterének megártására. Ugyancsak lehetővé teszi a megismételhetetlen helyi atmoszféra, környezet és hangulat megtartását is.

103 → 97

i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései: A terv közlekedési, infrastrukturális és környezetvédelmi döntései csökkentik a történeti örökséget károsító környezeti terheléseket, és biztosítják a történeti környezet műszaki állapotának megtartását illetve javítását.

j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terv nem tartalmaz olyan döntéseket, melyek az örökség károsításával járnak, és a történeti épületállományban helyrehozhatatlan változásokat, veszteségeket okoznak.

k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. A terv döntései nem okoznak anyagi kárt a meglévő örökségben. Természeti katasztrófák, háborúk által okozott károkkal és azok enyhítésével a terv nem számol. Ugyancsak nem okoznak kárt az előírások az egyes ingatlanok tulajdosonainak olyan módon, hogy azok tulajdonát értékcsökkenés érné. Az nem zárható ki, hogy egyes felújítások esetén a védett épületekre vonatkozó szigorúbb előírások többletköltséget eredményeznek. Ezzel szemben áll azonban, hogy az épület értéke is növekszik ilyen esetekben. Ettől függetlenül – bár ez nem a terv feladata - érdemes lenne az esetlege, előre nem látható tulajdonosi károk enyhítésére, régészeti feltárás finanszírozására, egyéb többletköltségek ellentétezésére alapot képezni.



4. Összefoglalás Győr Megyei Jogú Város most elkészült szerkezeti és szabályozási terve és helyi építési szabályzata a meglévő táji és történeti adottságok megtartásával készült és módot ad a város továbbfejlesztésére. A tervezők a történeti települések esetében megkívánt érzékenységgel kezelték a fejlesztés kérdését és ezzel megfelelő kereteket adtak a település megfontolt és harmonikus továbbfejlesztéséhez. A terv hatékonyan biztosítja a kiemelkedően értékes "műemléki jelentőségű terület" építészeti örökség védelmét, ugyanakkor a városszerkezet egyéb sajátos elemeit és a település és táji történetileg kialakult, harmonikus kapcsolatát is szavatolja. A közlekedési hálózat kiegészítése a történeti területet megfelelően mentesíti a nem a település központjába irányuló, "idegen" forgalomtól, ugyanakkor a történeti beépítések területeinek gépkocsival történő megközelítése továbbra is biztosított. A közlekedési hálózat fejlesztése és korszerűsítése tehát jól szolgálja a kulturális örökség megóvását, ugyanakkor az itt élők életmódját és életminőségét kedvező módon javítja. Győr kiemelkedő értékei országos területi illetve egyedi védelemben részesülnek. A már megvalósított helyi területi védelem, és helyi egyedi védelem köre a központilag nem védett, helyi értékeket hatásosan védi, de a lista – különösen a falusias beépítésű részek – újabb épületekkel történő kiegészítése szükséges a most elvégzett kutatások alapján. A településkép és a helyi értékek védelméről szóló önkormányzati rendeletet úgy kell módosítani, hogy a védelem köre később, újabb értékek keletkezésével folyamatosan bővíthető legyen. Az új beépítések Győr városnak a megközelítési pontokról feltárulkozó látványát, megszokott összképét nem változtatják meg, sőt, amennyiben biztosítható az új építés magas építészeti színvonala, még gazdagíthatják is. A 3. fejezetben megfogalmazottak szerint nem értek egyet a Frigyes laktanya és a vidéki buszpályaudvar szabályozásával és a bevásárlóközpontok korlátozások nélküli terjedésének engedélyezésével.

103 → 98

5. Nyilatkozat

Győr Megyei Jogú Város szerkezeti- és szabályozási terve, helyi építési szabályzata tervezett megoldásai megfelelnek az örökségvédelmi jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak. A hatástanulmány elékészítésére jogosultsággal rendelkezem.

Győr, 2005. szeptember 20.

Dr. habil. Winkler Gábor C.Sc Ybl Miklós-díjas építész TT-1 08-00123/02 , E-1 08-0123/04 a Nyugat-Magyarországi Egyetem Építéstani Tanszék és a Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Településtervezési Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára MTA Építészettörténeti és Műemléki Bizottság elnöke



Szakirodalmi adatok, levéltári dokumentumok Győr kulturális örökségéről

Levéltárak Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára, 9021 Győr, Liszt Ferenc utca 13. levéltári anyaga Győr Megyei Levéltár, 9022 Győr, Rákóczi Ferenc utca 1. sz. levéltári anyaga Publikációk

103 → 99

[15]

Lovas Elemér: Győr város kialakulásának vázlata. = Győri Kalendárium, 1940.

[16]

Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása. = Győri Szemle, 14. 1943. 41-81.

[17]

Pfannl Jenő: Kézrajzi tervek Győr váráról. = Győri Szemle XV. évf. 1944. 2-19.o.

[18]

Csányi Károly: Győr városképi és műemléki vizsgálata. Bp., 1951.

[19]

Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítés-története. Budapest 1956.

[20]

Jenei Ferenc - Koppány Tibor: Győr. Budapest 1964.

[21]

Granasztói György: Az alaprajzkutatás és feladatai Győr középkori történetével kapcsolatban. = Arrabona, 6. Győr, 1964.41-49.

[22]

Vörös Károly: Városépítés Győrben a dualizmus korában. = Arrabona 13. évf. 1971. 349-391.o.

[23]

Lengyel Alfréd ls Jenei Ferenc előadásai. = Győr, Várostörténeti tanulmányok. Szerk: Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z.Szabó László. Győr, 1971. 79-108. és 119-164.

[1]

Czech János: A győri vidék a legrégibb időkben és a rómaiak alatt. = Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1. 1831-1832. 314-345.

[2]

Czech János: Győr város története. = Győri Közlöny, 1863., 1864.

[3]

Villányi Szaniszló: Győr – vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakássági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, 1882.

[4]

Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896.

[5]

Valló István: Győr ismertetése és tájékoztatója. Győr 1930.

[24]

Cziglényi László: Győr. Budapest 1981.

[6]

Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról = Győri Szemle I. évf. 1930. 217-242.o.

[25]

Sáry István: A győri városháza. Győr 1985.

[7]

Pfannl Jenő: Két új metszet Győr váráról. = Győri Szemle II. évf. 1931. 226-233.o.

[26]

Sáry István: A városszépítés múltja. = Győri Városszépítő füzetek l. 1987. 1-17.o. Winkler Gábor: Megújuló Győr. Budapest 1988.

[8]

Barcza Leánder: Győr legelső művészi kis látképe. = Győri Szemle II. évf. 1931. 328-329.o.

[27]

Sáry István: Építési szabályzatok a XVI. század második felétől a reformkorig. . = Győri Városszépítő füzetek 4. 1990. 5-30.o.

[9]

Pfannl Jenő: Újabb adalékok a Régi ábrák és képek Győr váráról c. cikkhez. = Győri Szemle III. évf. 1932. 127-129.o.

[28]

Fekete György - Winkler Gábor: Győr. Budapest 1990.

[29]

[10]

Csányi Károly: Győr részletes kalauza. Budapest 1933.o.

Lővei Pál: Adatok Győr középkori topográfiájához. = Arrabona 26-30. évf. 1991. 5-22.o.

[11]

Pfannl Jenő: Újabb talált képek Győr váráról. = Győri Szemle VII. évf. 1936. 52-57.o.

[30]

T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája. Győr 1992.

[31]

[12]

Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban. 1-2. közlemény. = Győri Szemle 1936.VII. évf. 172-186. és 266-281.o.

Winkler Gábor: Győr Belváros megújítása: Sarló köz. = Építővilág, 1992, 4-5. 67-72.

[32]

Veress D. Csaba: A győri vár. Budapest 1993.

[13]

Barcsay-Amant Zoltán: A győri vár 17. századvégi reliefje. = Győri Szemle VII. évf. 1936. 203-204.o.

[33]

Winkler Gábor: Győr. = Magyar Építőművészet 1993. 2.sz. 2-9.o.

[34]

[14]

Pfannl Jenő: Győri vonatkozású ismeretlen metszetek a párizsi Nemzeti Könyvtárba. = Győri Szemle VIII. évf. 1937. 41-43.o.

Winkler Gábor – Foltányi Miklós: Győr, Sarló köz 15. sz. ház megújítása. = Magyar Építőipar, 1993, 1-2. 32-33.



103 → 100

[35]

Winkler Gábor: Városépítészet a historizmusban. = A historizmus művészete Magyarországon. Budapest 1993. 31-48.o.

[53]

Weichinger Károly: Győr fejlődése a jövőben. = Magyar Építőművészet 1943. 12.sz. 282-283.o.

[36]

Winkler Gábor: Győr építészete a Monarchia korában. = Polgárosodás és modernizáció a Monarchiában. Műhely. Győr 1993. 59-66.o.

[54]

Urbancsok Tibor: Magyar Waggon – és Gépgyár R.T. Nyugdíjintézetének bérháza. = Magyar Építőművészet 1943. 12.sz. 292-295.o.

[37]

Galavics Géza: Szent Pál a damaszkuszi úton - Párizsból jövet. = Ars Hungarica 1994. XXII. évf. 1. 51-57.o.

[55]

Körmendy Nándor: Győr nádorvárosi róm. kath. templom. = Magyar Építőművészet 1943. 12.sz. 296.o.

[38]

Fiala Géza: A Magyar Ágyúgyár R.-T. munkástelepe. Budapest 1917. 38.o.

[56]

Lakatos Kálmán: Győr sz. k. város és Országos Gyermekvédő Liga iparos-tanuló otthona. = Magyar Építőművészet 1943. 12.sz. 297-299.o.

[39]

Frecska János: Győr, postaépület tervpályázat. = Magyar Építőművészet XXVII. évf. 40.o.

[57]

Gallyas Camillo: Győr, a romváros élni akar! Győr 1948. 33.o.

[58]

Építőművészet 21. 1955. 3-5.sz. 98.o.

[40]

Győr, városrendezési tervpályázat. = Tér és Forma 1929. II. évf. 479.o.

[59]

Vass Zoltán: Győr. KÖJÁL. = Magyar Építőművészet 1956. 1.sz. 14.o.

[41]

A győri színház tervpályázata. = Magyar Építőművészet 1929. XXIX. évf. 3.o. és 1930. XXX. évf. 2. sz. 3-15.o.

[60]

Borbíró Virgil – Valló István: Győr várostörténete. Budapest 1956. 271292.o.

[42]

Árkai Aladár: A győri új róm. Kath. templom. In. = Magyar Építőművészet 1930. XXX. évf. 7-8.sz. 22-25.o.

[61]

Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Budapest 1964.54-55.o.

[43]

Zempléni Rudolf: A Győr-gyárvárosi új. Róm. Kath. templom. = Iparművészet 1930. 49-56.o.

[62]

Fátay Tamás: Győr történelmi városmagja. = Műemlékvédelem 1962. VI. .évf. 2.sz. 93.o.

[44]

Lakatos Kálmán: Győri Kultúrpalota előadóterme. In = Györgyi Dénes (szerk.): Új magyar építőművészet. Budapest 1935. 96.o.

[63]

Fátay Tamás: Győr városrendezési gyakorlata. = Városépítés. 1967.3.sz. 148.o.

[45]

Lakatos Kálmán: Győr. Kultúrház. Tér és Forma 1936. IX.. évf. 234.o.

[64]

Harmati János (szerk.): ÉVM. Győri Tervező Vállalat. Győr é. n. 96.o.

[46]

Lakatos Kálmán: O.T.I. rendelőintézet Győrben. = Tér és Forma 1938. XI. évf. 279-282.o.

[65]

Takács Jenő (szerk.): Győrmegyei Állami Építőipari Vállalat. Győr é. n. 46.o.

[47]

Lakatos Kálmán: Győr város idegenforgalmi pavilonja. Tér és Forma 1938. XI. évf. 283-284.o.

[66]

Dávid Lajos: Győr az ellenforradalmi rendszer idején. A város a népi demokratikus forradalom időszakában. In = Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr 1971. 447-562.o.

[48]

Újlaki Géza: Mi minden készül Győrött ? In. = Győri Kalendárium 1940. Győr 1940. 111-115.o.

[67]

Finta Lajos: A szocializmus építésének útja. In = Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr 1971. 563-600.o.

[49]

Sándy Gyula: Győr, Nádorváros ev. templom. = Magyar Építőművészet 1941. 8.sz. 313.o.

[68]

Virág Imre (szerk.): Győr megyei Állami Építőipari Vállalat. Győr 1973.

[50]

Lakatos Kálmán: Győr, Szent György tér 2. Bérház = Magyar Építőművészet 1941. 8.sz. 249.o.

[69]

Bolbericz Henrik: Ismertetés a Gorkij utcai beépítésről. = A Győri Tervező Vállalat Tájékoztatója. 1977. 2.sz. 21-23.o.

[51]

Lakatos Kálmán: Győr, Szent István út 11. Bérház. = Magyar Építőművészet 1941. 8.sz. 250.o.

[70]

Somfai András: Győr belvárosi közlekedéshálózat tervezéséről a Gorkij utcai tömbrekonstrukció kapcsán. = A Győri Tervező Vállalat Tájékoztatója. 1977. 2.sz. 24-28.o.

[52]

Lakatos Kálmán: Győr, Vass Gereben utca 24. Bérház. = Magyar Építőművészet 1941. 8.sz. 251.o.



[71]

Tomka Péter: Győr, Gorkij utca. = Régészeti füzetek. Ser. 1. No. 31. 1978. 49-50.

[72]

Winkler Gábor: Színházépítési tervek Győrött a XX. században. = Műhely I. évf. 1.sz. 1978. 23-39.o.

[73]

Kubinszky Mihály (szerk.): Modern építészeti lexikon. Budapest 1978. Műszaki Könyvkiadó. 367.o.

[74]

Winkler Gábor: Történeti városok, műemlékek Nyugat-Dunántúlon. = Műhely 1979. III évf. 31-47.o.

[75]

Winkler Gábor: Győri színháztervek. = Magyar Építőművészet 1979. 3.sz. 60-63.o.

[76]

Cziglényi László: Győr. Budapest 1981. 232.o.

[77]

103 → 101

[89]

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/1993. (X.15.) ÖK. sz. rendelete a városkép helyi védelméről szóló 17/1993. (V.25.) ÖK. Sz. rendeletének módosításáról. 6.o.

[90]

Winkler Gábor: Győr építészete a Monarchia korában. In. Polgárosodás és modernizáció a Monarchiában. Műhely. Szerk. Szakál Gyula. Győr, Hazánk Kiadó, 1993. 59-66. p. ill. Rec.: Guthy Marian: Győr építészete a monarchia korában. Értékmentő IV. évf. 1994. 2. sz. 10. p.

[91]

Winkler Gábor: New Trends of Economics in Renewal of Old Historic Towns in West Hungary. In. Economics of Conversation. International Scientific Symposium. 1st General Assembly Sri Lanka. Szerk. Prematilleke, PL Colombo: Central Cultural Fund Publication No. 133. ICOMOS, 1993. 156-163. p. ill.

[92]

Winkler Gábor. Városépítészet a historizmusban. In. A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna. Bp.: Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézete, 1993. 31-48. p. ill.

[78]

Sáry István: A győri városháza. Győr 1985. 32.o.

[79]

Kriszt György: Győr történeti városmagja rekonstrukciója. = Műemlékvédelem XXIX. évf. 2.sz. 89-101.o.

[93]

[80]

Varga István: Műemléki lakóházak helyreállítása Győrött 1950-1980. In. Győri tanulmányok 7. Győr 1986. 7-12.o.

Winkler Gábor: A győri műemlékek integrált védelme. Műemlékvédelem és településfejlesztés. Bp. 1993. 51-52.

[94]

[81]

Varga István: A történelmi városnegyed rekonstrukciója. = Magyar Építőipar 1986. XXV. Évf. 555-559.o.

Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Budapest 1995. Építésügyi Tájékoztatási Központ 477.o.

[95]

[82]

Virág Imre – Turbék László – Alexovics László (szerk.): Győr megyei Állami Építőipari Vállalat. Győr é. n. 54.o.

Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Budapest 1995. Építésügyi Tájékoztatási Központ 477.o.

[96]

[83]

Lővei Pál: Adatok Győr középkori topográfiájához. = Arrabona, 26-30. Győr, 1991. 5-22.

Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Budapest 1995. Építési Tájékoztatási Központ 477.o

[97]

Honvári János: Győr története a két világháború között.

[84]

Winkler Gábor: Nádorváros kapuja. = Magyar Építőipar XLI. évf. 8.sz. 1991. 8.sz. 25-29.p.ill.

[98]

Winkler Gábor: A győri vagongyári lakótelep védelme. In. = XX. századi műemlékek és védelmük. Bp.1996. 91-94.p.

[85]

T. Szőnyi Eszter: Arrabona topográfiája. Győr, 1992. 20-25.

[99]

[86]

Winkler Gábor: Győr – példa a városok műemlékvédelmére. In. A történeti városok védelme és kartája. Bp.1992. 71-74.p.

Winkler Gábor: Győr építészete. In = Városi Levéltári Füzetek 1997. l. 157-170.o.

[87]

Veress D. Csaba: A győri vár. Budapest 1993. 198.o.

[88]

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17./1993. (V.25.) ÖK. sz. rendelete a városkép helyi védelméről 19.o.

[100] Winkler Gábor: Győr építészete. In. = Városi Levéltári Füzetek. Győr 1997.l. 157-170. Ill. [101] Forgács Sándor (szerk.): Ki kicsoda Győrben? 1997. Dél-dunántúli Extra Lapkiadó Kft. 15-141.o. [102] Winkler Gábor: Megújuló Győr. Budapest 1998. 36.o. [103] Winkler Gábor: Műemléki rekonstrukciók a belvárosban. In. = Kortárs győri építőművészet. Győr 1998. 16-19. P.



[104] Winkler Gábor: Új épületek Győr történeti belvárosában. In. = Széchenyi István Főiskola 1968-1998. Győr 1998. 89-92.p. [105] Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei. = Művészettörténet – Műemlékvédelem, Bp. 1998. 531-544. [106] Winkler Gábor: Győr városszerkezetének történeti jellegzetességei. In. = Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Bp. 1998. 535-544.p. [107] Mentes Zoltán: Baross Gábor emlékkönyv. Győr 1998. 40.o. [108] Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Győr 1998. 355.o. [109] Winkler Gábor - Kurcsis László: Győr 1539 – 1939. Győr 1998. Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság. 286.o. [110] Winkler Gábor: Győr Gyárvárosi plébániatemplom és lakónegyed. Bp. 1999. TKM. 16.o. [111] Winkler Gábor - Kurcsis László: Győr 1939 – 1999. Győr 1999. Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság. 308.o. [112] Csiszka Antal (szerk.): Győr az európai fejlődés városa. Győr 2002. [113] Winkler Gábor: Új házak történeti környezetben. = Magyar Építőipar 53. évf. 5 – 6. sz. 154 – 162. o. ill. [114] Winkler Gábor: Győr városépítészete a dualizmus korában. Städtebau in Győr im Zeitalter des Dualismus. = Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Struktur und Stadtbild. Bürgerliche Gesellschaft in Transdanubien zur Zeit des Dualismus. Laczkó Dezső Múzeum. Veszprém 2002. 381 – 390. o. ill. [115] Winkler Gábor: Győr. A település szerkezetének kialakulása, a településrészek jellemzése. = Győr a XXI. század küszöbén. Budapest 2002. Ceba Kiadó. 55 – 70. o. ill. [116] Winkler Gábor: Bevezető. = Győr – Gyárváros munkástelepe. Győr 2002. 5 – 8. o. [117] Harsányi Attila: Győr – Gyárváros munkástelepe 1917-2002 [118] Cságoly Ferenc és mások: Budapest – karakterterv metodika. Budapest, 1992. Tervek: [1]

Győr történeti belvárosának módosított részletes rendezési terve. Készítették: Foltányi Miklós és Winkler Gábor 1990-1993 között a Hungaro_Austro Kft. győri irodájában.

103 → 102

Ábrák jegyzéke 1. ábra: Győr a római korban (III. század) ............................................................. 4 2. ábra: Győr Belvárosának térképe a feltételezett középkori utcarendszer kiemelésével. ....................................................................................................... 5 3. ábra: Győr a XIII. században................................................................................ 5 4. ábra: Győr Belvárosának térképe a szabályos derékszögű utcarendszer kiemelésével. ....................................................................................................... 6 5. ábra: Győr látképe a XVI. század végéről ........................................................ 7 6. ábra: A győri vár térképe1568-ból...................................................................... 8 7. ábra: Győr visszafoglalása ................................................................................... 8 8. ábra: A győri erőd alaprajza. .............................................................................. 9 9. ábra: A város 1617. évi helyszínrajzának rekonstrukciója. .............................. 9 10. ábra: Győr 1855 táján ....................................................................................... 10 11. ábra: Győr 1910 körül ........................................................................................ 11 12. ábra: Győr földrajzi helyzete............................................................................ 14 13. ábra: Felső-Dunántúl római kori úthálózata.................................................. 14 14. ábra: Teraszok Győr környékén ....................................................................... 15 15. ábra: Győr és környékének növényföldrajzi beosztása .............................. 18 16. ábra: Győr jellemzően nem beépítésre szánt területének egymástól eltérő és jellemző tájkarakter típusai. ............................................................ 21 17. ábra: Területhasználatok az összes terület százalékában 1985-2000........ 21 18. ábra: Vándorlási különbözet 1990.01.01. és 1999.01.01. között az 1990. évi lakónépesség százalékában. ......................................................................... 23 19. ábra: Az I. katonai felmérés. 1784................................................................... 23 20. ábra: A III. katonai felmérés. 1880................................................................... 24 21. ábra: A IV. katonai felmérés. 1927.................................................................. 24 22. ábra: A 70-es években készült topográfiai térkép az előbb leírt változások többségét már tartalmazza........................................................ 25 23. ábra: Győr forgalomba helyezés előtt álló új digitális földmérési alaptérképe az épületek területének sötétítésével. .................................. 26 24. ábra: A világörökséghez tartozónak javasolt terület zöld vonallal lehatárolva......................................................................................................... 32 25. ábra: Kismegyer az I. katonai felmérés idején, 1784-ben........................... 32 26. ábra: A várfal és védműveinek viszonya a Belváros mai tömbszerkezetéhez. Somfai Attila rekonstrukciója a várfalbontás utáni városrészek jelölésével ..................................................................................... 76 27. ábra: A Belváros beépítettsége 2005-ben. ................................................... 77 28. ábra: Újváros beépítettsége 2005-ben. ......................................................... 78 29. ábra: Sziget beépítése 2005-ben. ................................................................... 79 30. ábra: Nyugat-Újváros, Gorkijváros beépítése 2005-ben. ........................... 80 31. ábra: Pinnyéd beépítése 2005-ben. ............................................................... 81 32. ábra: Nádorváros beépítése 2005-ben. ........................................................ 82



33. ábra: Révfalu beépítése 2005-ben. ................................................................ 83 34. ábra: Gyárváros beépítése 2005-ben. ........................................................... 84 35. ábra: Adyváros beépítése 2005-ben.............................................................. 85 36. ábra: Marcalváros beépítése 2005-ben ....................................................... 85 37. ábra: József Attila lakótelep beépítése 2005-ben. ...................................... 86 38. ábra: Szabadhegy beépítése 2005-ben........................................................ 87 39. ábra: Kismegyer beépítése 2005-ben ............................................................ 87 40. ábra: Ménfőcsanak beépítése 2005-ben...................................................... 88 41. ábra: Gyirmót beépítése 2005-ben ................................................................ 89 42. ábra: Győrszentiván beépítése 2005-ben ..................................................... 90 43. ábra: Kisbácsa és Bácsa beépítése 2005-ben.............................................. 91 44. ábra: Likócs beépítése 2005-ben. ................................................................... 91

103 → 103

a városrendezési tervek felülvizsgálatához Írta: Winkler Gábor, Auer Jolán, Kottmayer Tibor, Németh Iván

Recommend Documents