A város vagyonát gyarapító társaság

A Deb re c eni Va gyonke ze lô R t. hí rle ve le – 2004. jún iu s Debreceni Vagyonkezelõ Rt.: eredményes négy év

A város vagyonát gyarapító társaság A DV Rt. tagvállalatai

Négy évvel ezelôtti megalapítása óta három teljes üzleti évet dolgozott végig a Debreceni Vagyonkezelô Részvénytársaság (DV Rt.). Még az alapító önkormányzat sem számított arra az üzleti sikerre, amit a vagyonkezelô cég május 28-án elfogadott éves beszámolója rögzít: a cég a 2000. évi szerény nyereség után immár több, mint másfél milliárd forint nyereséget termel a városnak. Manapság már több, mint háromszor nagyobb a megtermelt eredmény, mint a már szintén nyereséggel zárult 2001-ben volt. A DV Rt. költségei alig emelkednek, a társaságnál és tagvállalatainál lefolytatott rendszeres ellenôrzések hitelesítik és elismerik a jó gazdálkodást. Négy évvel ezelôtt, 2000. május 3-án a Debreceni Vagyonkezelô Rt. cégbírósági bejegyzésével kezdôdött el az a szervezett munka, amelynek eredménye minden debreceni polgár életminôségét javítja. A város önkormányzata akkoriban szánta el magát arra, hogy a közösségi tulajdon védelméhez, mûködtetéséhez, gyarapításához fûzôdô érdekeknek egy, a harmadik évezred követelményeinek megfelelô, a kor ismereteit alkalmazó gazdaság- és szervezet-irányítási rendszert hoz létre. Az önkormányzat törekvése világos volt: magas szintû és összehangolt szakmai munkával irányítani a városi tulajdonú cégeket, a város kálvinista hagyományainak megfelelô módon takarékosan és eredményesen gazdálkodni, folyamatosan fejleszteni. Debrecen helyhatósága határozottan tudatta a szûkebb és a tágabb környezetével, hogy milyen elônyöket kíván megszerezni a DV Rt. mûködése révén. Az elsô elôny a hatékony érdekérvényesítés: a város a vagyonkezelô révén magas szakmai színvonalon teljesítheti gazdasági, szolgáltatási feladatait. További elôny a munkaszervezés minôségének javulása: a fontos döntések bürokratikus akadályok nélkül, kevesebb felsô és középvezetô közremûködésével, a koráb-

bi idôszakhoz és a magyar átlagos viszonyokhoz képest gyorsabban és megalapozottabban hozhatóak meg. Ne feledjük a pénzügyi elônyöket sem! Az összehangolt irányítás meghatározó eleme a pénzkímélô megoldás: nem kell drágább külsô, banki forrásokhoz nyúlni, ha a vagyonkezelô rendszerén belül hasznosítható pénz van; több cég nevében nagyobb engedményeket, jobb árat lehet elérni a vásárlások, beszerzések alkalmával; s természetesen a folyamatos belsô ellenôrzés magas követelményeket támaszt a tagvállalatok vezetôivel és munkatársaival szemben. A köznyelvben holdingként is emlegetett DV Rt. és tagvállalatainak növekedése, fejlôdése a nemzetgazdasági átlagot meghaladó. Az utóbbi évek 4-7 százalékos nemzetgazdasági átlagos bôvülése mellett a holding és tagvállalatainak összesített mutatói olyan képet mutatnak, mint a magántulajdonú cégek élmezônye. Példálózva: a DV Rt. és tagvállalatai konszolidálás elôtti mérlegfôösszege 2003-ban (52,3 milliárd forint) 28,4 százalékkal nagyobb, mint 2001-ben volt, s 9 százalékkal nagyobb, mint 2002-ben volt. Hasonlóan megnyugtató a DV Rt. és tagvállalatai konszolidálás elôtti saját tôkéjének növekedése – a 2003 végi 35,8 milliárd forint 1,1 milliárddal több, mint egy évvel, s 3,6 milliárddal több, mint két évvel azt megelôzôen. A holding árbevétele, az a pénz, amely vérkeringését szolgálja 2003-ban (konszolidálás elõtt 13,1 milliárd forint) 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. S a nyereség, a valamennyi városlakó körülményeit javító fejlôdés: A 2001. évi 483 millió forint adózás elôtti eredménynek a 2002. évi 1,17 milliárd forint a 2,4-szerese, a 2003. évi 1.58 milliárd forint közel a három és félszerese. Ezek a számok nem egyszerûen a növekedés mutatói, a jelentôségük más módon is leírható. Tisztességes, törvényes és eredményes gazdálkodást fejeznek ki – ilyen fejlôdést lehetetlen lenne etikátlanul, törvényt

Debrecen Önkormányzata a 41/2000. (III.09.) Kh. számú határozatával úgy döntött, hogy létrehozza a DV Rt-t. A Cégbíróság 2000. május 03-án kelt határozatával jegyezte be a 20 millió Ft alaptôkéjû társaságot. A részvénytársaságban a város mellett százezer forintos részesedéssel bír a szintén az önkormányzat által alapított Debreceni Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság is, mivel a Gazdasági Társaságokról szóló törvény kimondja, hogy egyszemélyes gazdasági társaság nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese. A DV Rt. tagvállalatai: • Debreceni Hôszolgáltató Rt. • Debreceni Vízmû Rt. • Cívis Ház Rt. • DKV Debreceni Közlekedési Rt. • Debreceni Gyógyfürdô Kft. • Debreceni Városi Televízió Kft. • Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft. • Kulturális és Fesztiválközpont Kft.* • Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park Kft. • DV Info Kft. • Airport-Debrecen Kft. • „Régi Vigadó” Kft.** • Friss Rádió Kft. • Debreceni Rendezvénycsarnok Beruházó Kft.* * 2003. november 14-én beolvadt a Cívis Ház Rt-be. ** 2003. október 31-én beolvadt a Debreceni Gyógyfürdô Kft-be. szegve elérni. Ezek a számok azt is kifejezik, hogy a DV Rt. miként segít a város lakóin: ilyen gazdálkodással nem kell az egekig emelni a városi közüzemi szolgáltatások díját, az eredményekre támaszkodva folyamatosan fejlôdhet Debrecen. Ahogyan megépült a Fônix Csarnok, ahogyan megújult a repülôtér, ahogyan felépült a fürdôbeli Aquaticum, úgy folytatódik látványosan és kevésbé látványosan a város fejlesztése. Debrecen fejlôdik a DV Rt. fejlôdése által.

2

2004. június

Cívisváros A vagyonkezelés szervezete A DV Rt. számokban

15

Az árbevétel alakulása, 2000–2003 (milliárd forint) 13,1

14 13

11,8

12 11 10

10,7 9,7

9 8

2000

2001

2002

2003 Forrás: DV Rt.

2.0

Adózás elõtti eredmény, 2000–2003 (milliárd forint) 1,58

1.5

1,17

1.0 0,48 0.5 0.0

0,17 2000

2001

2002

2003 Forrás: DV Rt.

1400 1300

A DV Rt. és tagvállalatai együttes létszáma, 2001–2003 (fõ) 1290 1183

1200

1145

1100 1000

2001

2002

2003 Forrás: DV Rt.

16 12

A DV Rt. létszáma önmagában 2001–2003 (fõ) 14 11

11

2001

2002

8 4 0

2003 Forrás: DV Rt.

Mi értelme a holdingnak? Az eredményesség Köznapi szóhasználatban sûrûn elhangzik: holding, cégcsoport, vagyonkezelés. Ezek a szavak úgy vonultak be a közismertnek elkönyvelt fordulatok közé, hogy igazából nem terjedt el széles körben a jelentésük. Mit csinálnak egy holdingban? Holdingoznak? A képviseleti rendszerek, a demokratikus államberendezkedés alapvonása, hogy a helyi és az állami döntéseket nem közvetlenül valamennyi döntésképes polgár hozza, hanem idôrôl idôre választások útján kiválasztott különleges meghatalmazottak, képviselôk döntenek közügyekben. A közügyek érdemük szerint változatosak: bel- és külpolitikaiak, gazdaságiak, kulturálisak, szociálisak, stb. Külön csoportot képeznek azok a tennivalók, amelyeket valamilyen szakértelem birtokában lehet a köz javára eredményesen ellátni. A közösség vagyonával történô gazdálkodás tipikusan olyan cselekvés, amelynek jó színvonalú végrehajtásához közgazdasági, pénzügyi, számviteli, adózási, jogi, mérnöki, környezetvédelmi – hosszan sorolható más – szakismeret szükséges. A helyi és országos közösségek életének minôsége a megválasztott képviselôk és az általuk felügyelt, irányított szervezetek együttmûködésétôl függ. A képviselô a mandátuma alapján, a megbízatása idején keresi a választói számára elfogadható megoldásokat, s a döntéseivel elômozdítja a közügyekben érdekelt szervezetek szakmai erejének, teljesítôképességének fejlôdését. Egy önkormányzat a helyi politikai viszonyok megjelenítésén kívül kiemelt közösségi feladatokat lát el. Ezek egy része termelô, szolgáltató tevékenységben jelenik meg. A város épületeinek állniuk kell, mûködniük kell, a városlakóknak víz- és csatornaszolgáltatást kell nyújtani, gondoskodni kell az úthálózatról, a tömegközlekedésrôl, olyan vagyontárgyakkal is törôdni kell, amelyek közvetett módon járulnak hozzá a közösség viszonyainak fejlôdéséhez. Debrecenben is, az ország más településein is szokásos módon szervezték ezeket a tevékenységeket: városi tulajdonú vállalatok mûködtek, saját, külön vezetôséggel, külön tervezéssel, elkülönült fejlesztési megoldásokkal, külön költség-gazdálkodással. Küszködô közmûtársaságok, csôd felé rohanó városi tömegközlekedési cégek, fejlesztésre képtelen, a lemaradás ellen viaskodó városvezetés – ez az összefoglaló cseppet sem túlzó leírása a közelmúltnak, sajnos, manapság sem kivételes minôsítés. A debreceni városvezetés négy évvel ezelôtt arra az elhatározásra jutott, hogy kitör a fent leírt szorításból, s olyan szervezeti

megoldást keres, amely nem csupán a leszakadás, romlás megállítását szolgálja, hanem fejlôdési pályát biztosít a város számára. Piacgazdasági körülmények között sokszorosan igazolt módszer a holding alapítása. Abban az esetben, ha azonos tulajdonos több, különbözô társaságát a lehetô legkevesebb költséggel az elérhetô legjobb eredményre kívánja rászorítani, akkor bizonyos tevékenységeket összpontosít: nem engedi, hogy egyes cégeinél pénzhiány alakuljon ki, ha közben egy másik cégénél éppen pénztöbblet áll rendelkezésre; megköveteli, hogy a különbözô cégek hangolják össze a vásárlásaikat, együttesen lépjenek fel a beszállítókkal szemben, s így is csökkentsék a költségeket; az együttes erô alapján tervez meg és hajt végre beruházásokat, amelynek a terhei nem nyomnak agyon egy-egy vállalatot. Így járt el Debrecen önkormányzata is, amikor megalapította és mûködteti a DV Rtt. A holding igazgatási, pénzügyi, beruházási szakemberei összefogják, összehangolják a tagvállalatok pénzügyi, gazdasági mûveleteit. Sorrendbe állítják a fejlesztési terveket, s amikor például egy bankkal tárgyalnak a fejlesztések hitelezésérôl, akkor nagyobb együttes erôt mutatnak fel, mint az adott tagvállalat egyedül. A DV Rt. tulajdonosa a város, a várost képviselô önkormányzat. A tulajdonos érdeke az, hogy biztonságosan, a kor követelményeinek, az emberek egyre növekvô igényeinek megfelelôen mûködjön és fejlôdjön a vízi közmû, a távhôszolgáltatás, a tömegközlekedés, a fürdô-komplexum, a termelô cégeknek otthont adó, munkahelyeket kiszolgáló ipari park, a turista és üzleti célú utazások révén a világ felé nyíló városkapu, a repülôtér, az önkormányzat számítástechnikai rendszere, a város polgárainak tájékoztatását szolgáló nyomtatott és elektronikus tömegkommunikáció. A tulajdonos gondos gazda: folyamatosan beszámoltatja a holding vezetôit, akiknek be kell mutatniuk, hogy mire költik el a pénzt, hogyan termelnek hasznot, mivel gyarapítják a közösségi vagyont. A város mellett az állami szervezetrendszer is ôrködik: a DV Rt-t ellenôrzi az APEH, célvizsgálatokat végez a Magyar Államkincstár, és a Központi Ellenôrzési Hivatal, s a cég állja sarat.

2004. június

3

Cívisváros A DV Rt. szervezete

Biztonságos működés, egyértelmű viszonyok Éves szinten a 10 milliárd forintot meghaladó bevételrôl, az egyre növekvô nyereségrôl hallván bonyolultnak is képzelhetnénk a DV Rt. rendszerét. Valójában szikár, egyértelmû szervezet a városi vagyonkezelôé. A siker titkai között biztosan szerepel a szervezeti tökéletességre történô törekvés.

tárhoz kötötten szerzôdésekben, egyéb kötelezettségvállalásokról történô döntés. A DV Rt. vezetôi rendszere világos: a társaságot az igazgatósági elnöki tisztségre is megválasztott Nyíri László vezeti, közvetlen vezetô társai a pénzügyi, a stratégiai és a beruházási igazgató. A társaság munkaszervezete kiépült, az állományban lévô 14 fô rendelkezik a munkaköre magas szintû ellátásához szükséges szakmai képesítéssel és gyakorlattal. Az elnök-igazgató a gazdasági igazgatóság, a beruházási igazgatóság és a stratégiai igazgatóság munkáját fogja össze. A gazdasági igazgatóságon pénzügyi és számviteli területnek, valamint a controlling területnek saját vezetôje van. Egy-egy fô vagyongazdálkodási, számviteli, pénzügyi, humánerôforrás-fejlesztési-titkárságvezetôi és controlling fômunkatárs dolgozik a szakterületén. Az adminisztrációt két titkárnô látja el. A cég fejlesztési tervei szerint a vagyongazdálkodási, a beruházási és a beruházás koordinációs területen, valamint a szervezetfejlesztési, közös beszerzési területen továbblépés, bôvítés várható.

Négy évvel ezelôtti megalapítása óta minimális változásoktól eltekintve azonos rendszerben mûködik a DV Rt. Az alapító a részvénytársaság élére hét tagú Igazgatóságot nevezett ki. Az igazgatóság tagjainak megbízatása öt évre szól. Az igazgatóságnak jelenleg hat tagja van, tekintettel arra, hogy egy tag az önkormányzati képviselôi státuszával való összeférhetetlenség fennállására való hivatkozással lemondott, 2002. decemberében. Az igazgatóság a holding legfôbb operatív döntéshozó szerve; feladata különösen a tagvállalatok kizárólagos alapítói hatáskörébe tartozó feladatok ellátása, a Szervezeti és Mûködési Szabályzatok elfogadása és módosítása, a vállalatcsoport stratégiáinak, üzleti terveinek, beszámolóinak kialakítása, illetve elfogadása, értékha-

�������������������� ������������

��������� ������������

������������� �������

��������� ������ ������������ ������������������

���������������� �����������

���������������� �������������������

���������������� �������������� ���������������� ��������� ���������

����������������� ������������� ����������������

������������������ ������������������ ����������������

��������� ���������

��������������

�������������������

����������� �����������������

����������� ������

���������� ������

����������� �����������

��������

��������

�������� �����������

����������� �����������

NYÍRI LÁSZLÓ elnök-igazgató (40 éves) Képzettsége: mérnök-közgazdász, adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló Elôzô megbízatása: APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága, Kiemelt adóalanyok ellenôrzési osztályának vezetôje BAK FERENC gazdasági igazgató (45 éves) Képzettsége: agrármérnök, vállalatgazdálkodási szakmérnök, MBA diploma Elôzô megbízatása: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Gazdálkodási fôosztályvezetô VIRÁG LÁSZLÓ stratégiai igazgató (37 éves) Képzettsége: agrármérnök, MBA diploma Elôzô megbízatása: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, alelnök PACZA JÓZSEF beruházási igazgató (43 éves) Képzettsége: gépészmérnök, üzemgazdász Elôzô megbízatása: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Városépítési osztályvezetô DR. SÁSDI ANDRÁS az igazgatóság tagja (38 éves) Képzettsége: tanár, jogász Hivatása: vállalkozó, cégvezetô DR. TAKÁCS LÁSZLÓ az igazgatóság tagja (41 éves) Képzettsége: általános orvos Hivatása: cégvezetô

�������������������������

������������������

A DV Rt. vezetõi

�������������������

REZES GÁBOR az igazgatóság tagja (56 éves) Képzettsége: agrármérnök Hivatása: cégvezetô ÕSZ GYÖRGY az igazgatóság tagja (54 éves) Képzettsége: gépészmérnök Hivatása: ügyvezetô

����������� �����������

���������� �����������

KOTOSMANN ZOLTÁN az igazgatóság tagja (43 éves) Képzettsége: közgazdász Hivatása: cégvezetô

4

2004. június

Cívisváros A DV Rt. gazdálkodása 2003-ban

Fejlődés, növekedés – a város és a vagyonkezelő sikere Kemény feltételeket szabott a társaság igazgatósága, amikor annak idején elfogadta a DV Rt. 2003. évi üzleti tervét. A cégnek és tagvállalatainak a lassuló nemzetgazdasági környezetben kellett az átlagosnál nagyobb ütemû növekedést elérni az árbevétel, a fejlesztések, a nyereségesség terén. A tulajdonos debreceni közgyûlés az üzleti jelentés tárgyalásakor meggyôzôdhetett arról, hogy a városi vagyonnal gazdálkodó szakemberek megfeleltek az elvárásoknak. A Debreceni Vagyonkezelô Rt. tulajdonosi (Debreceni Hôszolgáltató Rt., Debreceni Vízfunkciója ellátásához, saját tôkéjének vémû Rt., Cívis Ház Rt.) növekvô nyeresége és delme érdekében állandóan mérnie, ellena legnagyobb támogatást igénylô tevékenyôriznie kell a leányvállalataiban meglévô séget végzô DKV Debreceni Közlekedési Rt. részesedései értékét, vagyis azt, hogy azok javuló gazdálkodása, illetve csökkenô táeredményesen gazdálkodnak-e, nem veszímogatottsága. tenek-e vagyont. Összesítve látszik, hogy 2003-ban az A vállalatcsoport tagjai elôször a 2001. összes árbevétel 441 millió forinttal haladévre készítették el üzleti tervüket a Debreceta meg a tervezett összeget és 1,276 milliárd ni Vagyonkezelô Rt. irányításával. Akkor is, forinttal több az elôzô évinél, míg a ráfordíés az azt követô években a vállalatcsoport a tások közel tervszinten alakultak. tervezettet meghaladó eredményt ért el. Az egyéb bevételek 365 millió forinttal A cégcsoport teljesítményérôl a konhaladták meg az üzleti tervben elôirányzott szolidált beszámoló nyújt halmozódásoktól mértéket, az elôzô évhez képest a növekementes képet, melyet elsô alkalommal 2002. dés 84 millió forint. A növekedés elsôsorévre állítottak össze. A 2002. évi konszoliban a tárgyi eszköz értékesítés, valamint a dált adózás elôtti eredmény 1,139 milliárd kapott késedelmi kamatok, kötbérek terveforint, a konszolidált mérleg szerinti eredzett értéket jelentôsen meghaladó összegémény 918 millió forint volt. A 2003. évi konbôl adódik. szolidált beszámoló leadási határideje 2004. Az anyagjellegû ráfordítások 228 millió június 30., ekkor lesznek halmozódásoktól forinttal haladták meg a tervezett összeget kiszûrt, a 2002. évi adatokkal pontosan összehasonlítható 2003. évi konszolidált eredményadatok. Az azonban már látható, hogy a vállalatcsoport 2003. évi konszolidált eredménye jóval meghaladja az elôDebrecen önkormányzata a következô célokat állítotzô évit. A konszolidált mérleg adatai ta a DV Rt. elé: a „Biztonság, gyarapodás” fejezetben olvashatóak. • érvényesüljön jobban a város tulajdonosi érdeke A vállalatcsoport tagjainak • valósuljon meg a tagvállalatok valódi szakmai irá2001-2003. évi adózás elôtti erednyítása és kontrollja ményeit úgy korrigálták, hogy a két • optimális legyen az erôforrások felhasználása a legjelentôsebb halmozódást okovállalatcsoportban (a DV Rt. járuljon hozzá az érzó, illetve az összehasonlíthatósátékteremtéshez, például az erôforrásokban rejlô got torzító tényezôt kiszûrték, ezzel szinergiák kiaknázása révén) mintegy elôzetes eredménykonszo• a DV Rt. ragadja meg a nagyságából eredô piaci lidációt végeztek. E két tényezô a elônyöket, alakítson ki közös beszerzési rendszert tagvállalatok által a Debreceni Va• javítsák a tagvállalati mûködés hatékonyságát gyonkezelô Rt-nek fizetett osztalék • a DV Rt. támogassa az ésszerû tôkebevonást a tagés a Debreceni Vagyonkezelô Rt. álvállalatok szintjén tal a tagvállalatoknak nyújtott mû• a vagyonkezelô kutasson fel további befektetési és ködési és fejlesztési támogatás. Az vállalkozási lehetôségeket, expanzióval szerezzen ezek kiszûrésével kiszámított korriúj piaci pozíciókat gált adózás elôtti eredmények tag• a DV Rt. készüljön fel az EU csatlakozás várható havállalatonként és összesítve is javutásaira, hogy alkalmazkodni tudjon az új kihíváló teljesítményt mutatnak. A 2001. sokhoz évi korrigált 483 millió forint ered• összességében a fenti célok eredményeként a válménynek a 2002. évi 1,17 milliárd folalatcsoport nyereséges mûködése járuljon hozzá rint a 2,4-szerese, a 2003. évi 1,583 az önkormányzati támogatás megszüntetéséhez milliárd forint a 3,3-szerese. E teljeés az önkormányzat számára szükséges pótlólasítményjavulás legfontosabb összegos erôforrások megszerzéséhez. tevôi az osztalékfizetô tagvállalatok

Elvárások

és 507 millióval magasabbak az elôzô évinél. Az anyagjellegû ráfordítások a vállalatcsoport üzemi költségeinek 54-55 százalékát adják, elsôsorban a lakossági közszolgáltató tagvállalatok nagy anyag ráfordításai következtében. Az anyagjellegû ráfordítások árbevételhez viszonyított aránya az elôzô évhez képest 1,6 százalékkal csökkent. A személyi jellegû ráfordítások terén DV Rt. és tagvállalatai 61 millió forinttal lépték túl a tervezett értéket. A személyi jellegû ráfordítások 3,345 milliárd forint, az öszszes költségeken belül 25,31 százalék e költségnem aránya. A 2003. évi 7 százalék körüli béremelés mellett a vállalatcsoport átlagos statisztikai létszáma 1183 fôrôl 1145 fôre csökkent. A vállalatcsoportnál több, jelentôs értékû beruházás valósult meg, illetve kezdôdött el tavaly. Az élményfürdô megépítése, a hôszolgáltatási piacbôvítô beruházások, a Vízmû Rt. ivóvíz hálózatának és csatornarendszerének bôvítése, újabb parkoló automaták beszerzése, a DKV Salétrom utcai székházának korszerûsítése, a repülôtér fénysor és ILS beruházása voltak 2003 nagy fejlesztései. Az értékcsökkenés öszszes költséghez viszonyított részaránya az elôzô évihez képest nem változott, 13-14 százalék. A 2003. év összesített eredményein belül az is örvendetes, hogy a tagvállalatok többségének teljesítménye meghaladta az elôzô évit, de a tárgyévre tervezettet is. Ez különösen a tevékenységüknél, nagyságuknál fogva is jelentôs eredménybefolyásoló képességgel rendelkezô Debreceni Vízmû Rt-nél és a Cívis Ház Rt-nél volt szembetûnô, míg a Debreceni Hôszolgáltató Rt. a terv szerinti eredményt teljesítette. A támogatott tevékenységû tagvállalatoknál a gazdálkodás sikere a támogatási igény mérséklôdésével volt mérhetô, vagy változatlan támogatási összeg mellett javult az eredményük. A támogatott tagvállalatok közül a Debreceni Gyógyfürdô Kft. esetében volt tapasztalható jelentôs mértékû eredményromlás a tervhez viszonyítva.

2004. június

5

Cívisváros Ellenõrzött mûködés

A Számvevőszék a debreceni vagyongazdálkodásról Különösen az európai parlamenti választások kampányában vált kemény viták tárgyává a DV Rt. mûködése. A vagyonkezelô az önkormányzati többség bizalma és folyamatos ellenôrzése mellett végzi munkáját, a saját tevékenységérôl nyíltan beszámol. Elfogultságtól mentes képet kaphat a város közvéleménye, ha a pártatlan Állami Számvevôszék ellenôrzésérôl szóló jelentés elemeit is megismeri. A törvényesség és a gazdasági célszerûség vizsgálata a közfeladatot ellátó szervezeteknél – ez a törvényhozás ellenôrzô szervezetének, az Állami Számvevôszéknek a feladata. A számvevôk Debrecen önkormányzatának 2002. évi és 2003. elsô negyedévi gazdálkodását vizsgálták. A majd ötvenoldalas jelentés teljes terjedelmében tanulmányozható az Állami Számvevôszék honlapján. Ezúttal a jelentés azon elemeit ismertetjük, amelyek az önkormányzat vagyongazdálkodásáról, valamint a város vagyonkezelô cégérôl szólnak. „Az Önkormányzat aktualizált vagyongazdálkodási rendelete alkalmas a vele szemben támasztott követelmények kielégítésére. Abban a vagyonelemek meghatározása, s forgalomképesség szerinti elkülönítése megtörtént. Az konkrétan nevesíti továbbá a vagyont üzemeltetô szerveket, s meghatározza a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjét. Ez utóbbiak közül a használhatatlanná vált vagyontárgyak selejtezésével, s az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos hatáskörök, feladatok rögzítése, valamint annak az értékhatárnak a meghatározása maradt el, amely felett vagyont értékesíteni nyilvános versenytárgyalás útján szabad. Az Önkormányzat a vagyonnal való tervszerû, átgondolt gazdálkodás megvalósítása érdekében középtávú vagyongazdálkodási irányelveket, s azokra alapozottan pedig évente vagyongazdálkodási koncepciót fogadott el. Ez utóbbiak elôírásait a város költségvetési koncepciójában és költségvetésében – valamennyi vizsgált évben – számításba vették azok készítôi. A vagyon forgalomképesség szerinti elkülönítését a számviteli nyilvántartásban biztosították. A kialakított rendszer megfelel a tulajdonvédelmi követelményeknek és a központi elôírásoknak is. Az Önkormányzat szabályszerûen tett eleget az ingatlanvagyon kataszteri és számviteli nyilvántartása teljes körûvé tételére vonatkozó központi elôírásnak.

Az Önkormányzat nettó vagyona – a vizsgált idôszakban – fôként az érték nélküli ingatlanok, központi intézkedés alapján történô, értékének megállapítása és számviteli nyilvántartásba vétele következtében – 23 700 millió Ft-ról 254 900 millió Ft-ra – közel tizenegyszeresére növekedett.” „A feladatok hatékonyabb, gazdaságosabb ellátását, a költségvetési kiadások csökkentését eredményezték a – vizsgált idôszakban – végrehajtott racionalizálási (vagyonkezelô részvénytársaság megalapítása, az oktatási intézmények élelmezési tevékenységének vállalkozásba adása, a költségvetési intézmények gazdasági szervezeteinek integrációja, s más kisebb, szinte valamennyi ágazatot érintô, ésszerûsítô) intézkedések.

A vagyonkezelô részvénytársaság (Holding) megalapítása és mûködése következtében – a korábbi formában történô mûködésük idôszakában kifizetetthez viszonyítva – csökkent a városüzemeltetési feladatokat ellátó társaságok részére juttatott önkormányzati támogatások összege. A Hivatal a városüzemeltetési problémák megoldása érdekében korábban közvetlenül intézkedhetett az illetékes társaságok felé. Ezt a Holding megalakulása óta csak azon keresztül teheti meg. E kapcsolatoknak a részletes szabályozása viszont nem történt meg, ami a Hivatalban nehezíti a városüzemeltetéssel kapcsolatos ügyintézést.” „Az Önkormányzat teljesítette a törvényben elôírt ellenôrzési kötelezettségét, kialakította a felügyeleti és a belsô ellenôrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket, ezek szabályozása is megtörtént. Az önállóan gazdálkodó intézmények átfogó pénzügyi-gazdasági ellenôrzését – kétévente – a szabályozásnak megfelelôen elvégezték. A belsô ellenôrzés keretében is

lényeges pénzügyi-gazdasági folyamatokat vizsgáltak. Az ellenôrzésekrôl készített jelentések tartalmi színvonala megfelelô.” „A holdingszervezet kialakítása után, az új irányítási rendszer kiépítése érdekében a rt-ket és kft-ket egyszemélyes gazdasági társaságokká alakították át, azaz megszüntették az igazgatóságokat, és az ügyvezetôi feladatok ellátására vezérigazgatókat és ügyvezetôket neveztek ki azok élére. A kialakított rendszerben a részvénytársaságok vezérigazgatói, illetve a korlátolt felelôsségû társaságok ügyvezetôi a Holding igazgatóságának, illetve a Holding elnök-igazgatójának alárendeltségében dolgoznak. A Holding döntéseit írásban kapják meg a tagtársaságok vezetôi, amelyek kötelezô érvénnyel végrehajtandók. A döntési és végrehajtási folyamat közötti idô csökkenésének az alapja egyrészt a Holding gyors döntéshozatali képességében (az igazgatóság ad-hoc jelleggel, bármikor összehívható) másrészt a döntések tagtársaságok vezetôivel való gyors megismertetésében rejlik. További következménye a Holding és a tagtársaságok közötti közvetlenebb kapcsolatnak az, hogy a tagtársaságok tevékenységénél rendszeres, a gazdálkodás részterületeire is kiterjedô szorosabb kontrollt és beszámoltatást eredményez, amely a gondosabb pénzügyi tervezésben és beszámolásban, ezeken keresztül pedig a nagyobb gazdálkodási fegyelemben jelenik meg.” „A Holding megalapításával, vagyis az Önkormányzat tulajdonában lévô gazdasági társasági részesedések Vagyonkezelô Rtbe történt apportálásával, az Önkormányzatnak a tagtársaságokkal való közvetlen irányítási kapcsolata megszûnt. Az Önkormányzat az általa alapított Vagyonkezelô Rt-t irányítja, tulajdonosi jogosítványait a Holding társaság vezetô tisztségviselôinek és felügyelô bizottságának adott feladatmeghatározások és beszámoltatások útján gyakorolhatja. A Debreceni Vagyonkezelô Rt. vezetô tisztségviselôinek önkormányzati beszámoltatásakor azonban a Holding szervei gazdálkodási eredményei mellett megjelennek a tagtársaságok tevékenységét tükrözô pénzügyi kimutatások és egyéb jelentések, amelyeken keresztül kontrollálhatja az Önkormányzat a tagtársaságok mûködését. Mivel függelmileg a tagtársaságok vezetôi a Holding elnök-igazgatója, illetve igazgatósága alá vannak rendelve, így ez jelentôsen egyszerûbbé és hatékonyabbá teszi a cégcsoport irányítását.”

6

2004. június

Cívisváros Életminôség Debrecenben

A köz javára

Mindenütt jó, de ...

A Fônix csarnok – a régió legszebb arénája

DKV – egyre kényelmesebb jármûvek

Reptér – Debrecen kapuja a világra

Debrecen fôterének megszépülése óta állandó téma a közéletben: vajon melyik városban érzik magukat otthonosabban a lakói. A számos nem anyagi motívumon kívül bizonyosan közrejátszik az is az álláspontok kialakításában, hogy az adott település életviszonyai mennyire komfortosak, s fôleg, hogy mennyire veszi igénybe az emberek pénztárcáját a nélkülözhetetlen szolgáltatások igénybe vétele. Az itt közölt összehasonlítások alapján bátran kijelenthetô: Debrecen megbecsüli a polgárait. A DV Rt. eredményességérôl és rendületlen fejlôdésérôl szóló adatok értékelésekor felmerülhet az a kritikai megjegyzés, hogy a gazdálkodási sikerek mögött a város lakóinak túlfizettetése húzódik meg. A vagyonkezelô vezetôi határozottan állítják ez a feltevés alaptalan. Az állítás akár fakadhat elfogultságból is, úgyhogy törekedjünk ellenôrízni az állítást. A leghelyesebb módszer az, ha megvizsgáljuk, mi a helyzet az ország más nagyvárosaiban. Az összehasonlíthatóság kedvéért nyilván célszerû a debrecenihez hasonló, kiterjedt szolgáltatásokat nyújtó városok viszonyait áttekinteni. Ott érdemes adatokat keresni, ahol városi tömegközlekedés mûködik, ahol önkormányzati víz-, csatorna- és hôszolgáltatás üzemel. Valóban, mennyibe kerül a magyar városi embereknek a tömegközlekedés, a víz- és csatornahasználat, a távfûtés? Vegyük a tömegközlekedés viszonyait, árait. Alapul vehetjük azt a körülményt,

mely szerint az adott önkormányzat a település lakóinak számához, a település szerkezetéhez, az önkormányzat teherbíró-képességéhez és a közlekedô közönség vásárló erejéhez igazodik, amikor megszabja a városi tömegközlekedés feltételeit. Debrecen a maga villamos, trolibusz és autóbusz vonalaival a vidéki városok közül Miskolccal, Szegeddel, Péccsel mérhetô össze, s nyilván nem haszontalan Budapest példáját megemlíteni. Nos, egy vonaljegy elôvételben Debrecenben 130 forint, Miskolcon 115 forint, Pécsett 140 forint, Szegeden 110 forint, Budapesten 140, 145 és 150 forint. A havi összvonalas bérlet ára Debrecenben 4150 forint, Miskolcon 3700 forint, Pécsett 3310 forint, Szegeden 3000 forint, Budapesten 5400 és 5650 forint közötti. Az adatokból az derül ki, hogy a DKV Rt-nél van drágábban és olcsóbban szolgáltató közlekedési társaság. Ami azonban csak Debrecenre jellemzô: a DKV Rt. folyamatosan új jármûvekkel bôvíti a parkját. A tömegközlekedés minden nagyvárosban veszteséges. A DKV Rt. esetében ezt a veszteséget a DV Rt. finanszírozza, amely így nem terheli a városi költségvetést, nem von el forrásokat az oktatástól, a szociális feladatoktól. A veszteség mértéke stagnáló és más hasonló tevékenységû vállalatokhoz viszonyítva alacsony. A városi víz- és csatornaszolgáltatások díjainak elemzését megkönnyíti, hogy az e körbe tartozó szolgáltató cégek országos szakmai szövetséget alkotnak, s rendszeres információcserével is segítik egymás tevé-

A távhőszolgáltatás lakossági díjtételei és adózás előtti eredményei Település neve Sárvár Nyíregyháza Budapest Miskolc Várpalota Székesfehérvár Kaposvár Pécs Salgótarján Veszprém Kecskemét Hódmezôvásárhely Eger Debrecen Tatabánya Gyôr Szombathely

Távfûtött lakások száma (db) 1.498 16.009 240.924 31.685 3.592 19.713 6.835 30.653 3.850 7.863 11.122 2.725 4.755 30.912 22.713 23.262 11.147

Fûtés

Vízszolgáltatás

Alapdíj Ft/lm3/év

Hôdíj Ft/GJ

321,00 319,10 356,04 321,47 355,40 250,44 249,20 *281,03 306,00 239,20 193,80 224,70 255,24 *254,02 262,70 207,00 172,70

1.288,00 1.445,40 1.363,00 1.345,00 1.118,00 1.449,00 1.365,00 1.182,00 1.325,00 1.250,00 1.490,00 1.372,00 1.146,00 1.262,00 1,110,90 1.019,00 1.129,00

Alapdíj Ft/lm3/év 95,00 36,00 46,32 – 46,80 58,56 63,00 – – 81,60 43,20 49,30 80,64 *43,03 – 47,00 –

Hôdíj Ft/m3 465,00 420,70 – 501,30 355,00 351,30 368,00 546,00 345,00 306,42 – 285,00 – 288,60 469,80 204,00 364,00

Éves távhôszolgáltatási díj összesen (Ft) (140 lm3, 32,4 GJ fûtés, 10,7 GJ vízszolgáltatás) 122.321,20 116.738,60 115.075,70 113.849,32 109.571,20 107.070,00 105.598,00 103.850,00 102.330,00 100.119,20 97.399,00 96.972,80 96.415,80 96.328,60 95.321,56 78.367,60 78.229,60

2003. évi adózás elôtti eredmény (eFt) 1.852,00 -62.857,00 -663.724,00 **2.042,00 17.417,00 41.084,00 34.569,00 28.858,00 4.741,00 57.207,00 106.298,00 -3.242,00 21.082,00 352.659,00 71.095,00 ***559.513,00 53.481,00

* A jelzett díjtételek átszámított értékek! ** 400.000 eFt önkormányzati támogatással *** A saját tulajdonú gázmotoros erõmû 489.084 eFt-os eredményével együtt.

2004. június

7

Cívisváros

1000

A Debreceni Vízmû Rt. adózás elõtti eredménye (millió Ft) 839,9

769,3

800 600

490,6 Forrás: DV Rt.

400 200 0

2001

2002

2003

A Debreceni Hõszolgáltató Rt. árbevétele (milliárd Ft)

5

4,3

4

3,7

3,8

2001

2002

3 2 Forrás: DV Rt.

ségletét fedezô szolgáltatás árát kiszámítva arra az eredményre juthatunk, hogy Debrecenhez viszonyítva például Nyíregyházán és Miskolcon kifejezetten drága a távhôszolgáltatás. A Debreceni Hôszolgáltató Rt. ehhez képest lehetne akár az árait mesterségesen leszorító, veszteséggel küszködô, állandó adóforintokból érkezô támogatásra szoruló vállalat. Az adatok azonban másról árulkodnak, (Lásd: ábrák!) a debreceni cég a kiemelkedôen legjobb üzleti eredményt érte el a hasonló társaságok országos mezônyében. A debreceni hôszolgáltató cég egyenletes fejlôdési pályán halad elôre. Árbevétele ütemesen növekszik, tavaly 17 százalékkal volt nagyobb, mint két évvel korábban. A növekedés nem elsõsorban az áremelés következménye, hiszen 2001. augusztus 1-tõl 2003. július 1-ig nem történt áremelés, hanem a piacszerzõ tevékenységnek az eredménye. A társaság nyeresége szolid, érezhetô, hogy nem kívánják az árak emelésével maximálni a bevételhez mért profitot. Így is szembeszökô, hogy a hôszolgáltató cég nyeresége két éve több mint a másfélszeresére nôtt, úgy, hogy 2001 és 2003 nyara között nem emelte az árait. Összefoglalva néhány, valóban tömegek által igénybe vett városi közüzemi szolgáltatás viszonyait elmondható: Debrecen város vállalatai két tekintetben is megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Egyfelôl az országos átlagnál nem drágábban, inkább az alatti áron szolgáltatnak a debreceni fogyasztóknak. Másfelôl eredményes, takarékos gazdálkodásukkal fejlesztési forrást termelnek, s megkímélik a tulajdonos vagyonkezelôt és az önkormányzatot attól, hogy a veszteségek pótlása céljából kemény áremeléseket hajtson végre.

1 0

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

2003

A Debreceni Hõszolgáltató Rt. adózás elõtti eredménye (millió Ft) 352,6

328,8 222

Forrás: DV Rt.

kenységét. Az idevágó adatok túlzás nélkül állíthatóan debreceni csodáról tanúskodnak. (Lásd: táblázat!) A Debreceni Vízmû Rt. szolgáltatási díjairól kijelenthetô: minden kategóriában jóval olcsóbbak az országos átlagnál! Akár a lakossági víz- és csatornadíjat, akár ugyanezeket a kategóriákat közületi fogyasztók esetében vizsgáljuk szembeszökô a debreceni árak alacsony volta. A konkrét viszonyítások alkalmával az derül ki, hogy metszetünkben például Nyíregyháza, Szombathely, Miskolc és így tovább kifejezetten drága város Debrecenhez viszonyítva. Ebben a körben is tanulságos Budapest helyzete. A fôváros vízszolgáltatása kifejezetten olcsó, ugyanakkor a csatorna igénybe vételét már keményen fizetteti az emberekkel, különösen Debrecenhez viszonyítva. A táblázat önmagáért beszél, más hozzáfûzni való legfeljebb a vízmûtársaságok eredményessége tárgyában adódik. A napilapok tudósításai rendre arról számolnak be, hogy a települési víz- és csatorna szolgáltatók tipikusan veszteségekkel küzdenek, s nem jut elég pénzük a vezeték- és csatornahálózat cseréjére, bôvítésére. Nos, érdemes rápillantani a Debreceni Vízmû Rt. adózás elôtti eredményét bemutató illusztrációra! (Lásd: ábra!) A debreceni szolgáltató cég úgy képes országos viszonylatban alacsonyan tartani a szolgáltatásai árát, hogy közben még hasznot is termel. A tulajdonos, a város ennek a haszonnak birtokában teheti meg azt, hogy nem ró ki többletterheket a lakosságra, s azt is, hogy évrôl-évre fejlessze a közmûhálózatát. A városi hôszolgáltatás összehasonlítható adatait a Magyar Távhôszolgáltatók Szakmai Szövetsége információi alapján közölhetjük. Egy átlagos méretû, 140 légköbméteres lakás fûtés és melegvíz szük-

2001

2002

2003

Víz- és csatornadíjak országos összehasonlítása 2003. december 31-én érvényben lévô díjak Cég megnevezése

Székhelye

Vízdíj Lakossági

Csatornadíj Közületi

Lakossági

Közületi

(min.)

(max.)

(min.)

(max.)

(min.)

(max.)

(min.)

(max.)

Bakonykarszt Rt.

Veszprém

137.90

137.90

143.80

143.80

133.00

133.00

136.90

136.90

Bácsvíz Rt.

Kecskemét

144.00

182.00

166.00

209.00

109.00

131.00

125.00

151.00

Békés Megyei Vízmûvek Vállalat

Békéscsaba

125.60

172.80

163.60

245.30

87.10

119.80

139.00

208.60

Debreceni Vízmû Rt.

Debrecen

136.60

143.80

143.80

143.80

Fõvárosi Csatornázási Mûvek Rt.

Budapest

Fõvárosi Vízmûvek Rt.

Budapest

116.90

116.90

116.90

116.90

Heves Megyei Vízmû Rt.

Eger

163.00

231.00

163.00

Kaposvári Vízmûvek Kft.

Kaposvár

131.00

131.00

148.00

MIVÍZ Miskolci Vízmû Rt.

Miskolc

142.50

142.50

206.20

206.20

Nyírségvíz Rt.

Nyíregyháza

136.00

136.00

157.00

157.00

Pannon-Víz Rt.

Gyôr

120.00

120.00

120.00

120.00

Pécsi Vízmû Rt.

Pécs

228.00

228.00

334.00

334.00

96.80

101.80

132.50

132.50

122.50

122.50

122.50

122.50

231.00

114.00

220.00

114.00

220.00

148.00

90.00

90.00

257.00

257.00

96.30

96.30

123.10

123.10

100.00

100.00

122.00

122.00

175.00

175.00

175.00

175.00

139.00

139.00

256.00

256.00

Forrás: Víz- és Csatornamûvek Országos Szakmai Szövetsége

8

2004. június

Cívisváros A DV Rt. vagyona

Biztonság, gyarapodás

A Debreceni Vagyonkezelô Rt. és tagvállalatai 2002. évtôl kezdôdôen konszolidált beszámolót készítenek, ami kiszûri a tagvállalatok egymás közötti kapcsolatából adódó halmozódásokat (árbevétel, eredmény, tôke stb.), a cégcsoportot úgy mutatja be, mintha egyetlenegy nagy vállalat lenne. A konszolidált beszámoló teszi lehetôvé a tulajdonos önkormányzat számára, hogy a vállalkozói vagyonáról hiteles képet kapjon, amelyet könyvvizsgáló is hitelesít. Ez a lehetôsége a DV Rt. megalakulását megelôzôen nem volt meg az Önkormányzatnak.

Az így elkészített konszolidált beszámoló módot ad arra, hogy egyik évrôl a másikra a vagyongyarapodást vagy az esetleges vagyonvesztést nyomon lehessen követni. A 2002. és 2003. év összehasonlításában szerencsére az elôbbirôl, a vagyonnövekedésrôl számolhatunk be. A holding mérlegfôösszege 3,36 milliárd forinttal nôtt és meghaladta a 34 milliárd forintot. Ez közel 10 százalékos növekedés az elôzô évhez viszonyítva. Az eszközök döntô része (90,6 százalék) a befektetett eszköz, ami 2003-ban közel 3 milliárd forinttal gyarapodott. A 2,5 milliárd forint értékû forgóeszközökbôl közel 1 milliárd forint a bankbetét és az államkötvény állomány, ami az elôzô évben is hasonló nagyságrendû volt, míg másik 1 milliárd forint a követelés más vállalkozásokkal, lakossággal, adóhatósággal szemben és félmilliárd forint a készletek értéke. A holding konszolidált saját tôkéje 18,98 milliárd forint, az elôzô évhez viszonyítva

1,34 milliárd forinttal nôtt. Ebbôl a jegyzett tôke 16,294 milliárd forint. A kötelezettség állomány 5,5 milliárd forint, félmilliárd forinttal magasabb, mint az elôzô évben. A kötelezettségek közül a hosszú lejáratú hitelek állománya 2,7 milliárd forint. A hitelállomány nagysága a saját tôkéhez, az eszközállományhoz, a megtermelt nyereséghez viszonyítva alacsonynak mondható. A rövid lejáratú hitel 616 millió forint, amely kizárólag a felvett fejlesztési hitelek 2004. évi törlesztô részlete. A vállalatcsoportnak ezen kívül 1,3 milliárd forint egyéb le nem járt tartozása van. A holding konszolidált árbevétele 12,4 milliárd forint, ami 1,2 milliárd forinttal (10,9 százalék) több mint az elôzô évben volt. A holding adózás elôtti eredménye 1,58 milliárd forint, amely leadózva 1,326 milliárd forint mérleg szerinti eredményt jelent. Ez 408 millió forinttal (44 százalékkal) magasabb az elôzô évi eredménynél.

2004 – tervek

Fejlődés, újabb építkezések

2.5

A Cívis Ház Rt. árbevétele (milliárd Ft)

A vagyonkezelô építkezik. 2004-ben sem torpan meg a város légiforgalmi kapujának, a repülôtérnek a fejlesztése. A reptér komfortfokozatával, szolgáltatás-színvonalával szemben támasztott követelmények gyökere az, hogy Debrecen felkészül a „legkeletibb nyugati város” mondás tartalommal történô megtöltésére. Az Európai Unió és a Keletrôl vele határos államok közötti üzleti és magáncélú utazásainak csomópontja lehet a repülôtér – minden fejlesztés e cél elérését szolgálja. A Kossuth tér átépítése, a Fônix Csarnok megépítése óta az egész országban el-

ismerés övezi a debreceni fejlôdést. A DV Rt. a maga részérôl többek között a városi ingatlankezelô társaság, a Cívis Ház Rt. eredményeivel járul hozzá a sikerhez. A Cívis Ház Rt. gazdálkodása páratlan a megyei jogú városok mezônyében. (Lásd: ábrák!) Az ingatlancég fejlôdése világos példája a debreceni vagyonkezelés, vagyongazdálkodás természetének. A városi ingatlanvagyon évtizedes pangása után a Cívis Ház Rt. az ezredfordulón dinamikus üzletfejlesztésbe kezdett. A társaság a bürokráciában dolgozók létszámának csökkentésével, a szakértô munkatársak ösztönzésével elmondhatja magáról, hogy hároméves távlatban negyvenszer több pénzt képes termelni a város javára, mint az ezredforduló elôtt. Ezeknek az eredményeknek az ismeretében elôre jelezhetô, hogy Debrecen a vagyona célszerû irányításából származó jövedelemmel immáron befektetôként, s természetesen továbbra is beruházóként lesz jelen a városban.

1.5

1,5

1.0 Forrás: DV Rt.

A DV Rt. immáron a város közép- és hoszszútávú fejlesztési programjához, a 2004. május végén elfogadott Fônix-tervhez igazítva alakítja a saját fejlesztési, mûködési terveit. A fejlesztések fô iránya a városépítés – kulcstársaság a városi ingatlanokkal gazdálkodó Cívis Ház Rt.

2,0

1,9

2.0

0.5 0.0

1000

2001

2002

2003

A Cívis Ház Rt. adózás elõtti eredménye (millió Ft) 813

800 600 406

400

Forrás: DV Rt.

Nem kisebb súlyú a vagyonkezelô vezetôinek kötelessége, mint jól sáfárkodni a rájuk bízott vagyonnal. A vonatkozó pénzügyi és számviteli szabályok pontosan leírják, hogyan kell mérni a vagyon értékét. A szabályok betartását folyamatosan ellenôrzik a hatóságok, amelyek rendben lévônek találták a cégcsoport mûködését. Az itt következô beszámoló a vállalatcsoport vagyonáról szól.

200 0

19 2001

2002

2003

A Debreceni Vagyonkezelô Rt. hírlevele Megjelenik negyedévente, 90.000 példányban Felelõs kiadó: Nyíri László elnök-igazgató • Kiadja: a Debreceni Vagyonkezelõ Rt. 4028 Debrecen, Tüzér u. 4. • Telefon: 52/509-408 • E-mail: [email protected] Nyomtatás: Alföldi Nyomda • Terjesztés: Magyar Posta Rt.