A változó Közös Agrárpolitika Baksa Adrienn nemzetközi agrárpolitikai referens szakmai tanácsadó
Budapest, 2010. május 13.
KAP fő céljai 1.Agrármodernizáció 2.Jövedelempolitikai 3.Piacstabilitási 4.Ellátásbiztonsági 5. Élelmiszerpolitikai (elfogadható árszínvonal) Római szerződés – csak célok Különböző mg-i szerkezet Közös piaci szervezetek létrehozása (agrárárak, kereslet-kínálat)
KAP alapelvek I.
Piac egységessége
II. Közösségi preferencia harmadik országokkal szemben III. Pénzügyi szolidaritás – költségek közös pénzügyi alapból való fedezése Kezdetek után problémák (pl. túltermelés, többletek/tárolása, a támogatott termékek köre inkább a 6 alapító ország köré összpontosult) 1992-ig ártámogatások
Az EU Közös Agrárpolitikai rendszere • 1992 Reform fő célok: -Termeléstől független közvetlen támogatások -Intézményi árcsökkentés -Mennyiségi szabályozás Közösségen belüli termelés csökkentésére (pl. területpihentetés, kvóták) •Számos intézkedés egészítette ki (pl. korengedményes nyugdíj) •Megjelenik a környezet megóvása – agrárkörnyezetvédelmi lépések •Piaci szervezetek változása: GOFR, marhahús, juhkecskehús, dohány (kimarad: tej/cukor/bor) A mg számos nem értékesíthető közjavat hoz létre, mely az egész társadalom számára érték (táj megőrzés, a vidék értékeinek megóvása).
Az EU Közös Agrárpolitikai rendszere • AGENDA 2000 (2000-2006)
-Ártámogatási intézkedések további mérséklése, de versenyképesség -Integrált vidékfejlesztési politika – KAP II. pillér Célok: versenyképesség Élelmiszerbiztonság és minőség Környezeti követelmények és állatjóléti szempontok Mg-i jövedelmek stabilitása Alternatív foglalkoztatási és jövedelmi lehetőségek (fenntartható mezőgazdaság) Nem volt elléggé átfogó és radikális
Az EU Közös Agrárpolitikai rendszere • KAP 2003. évi reform
- szétválasztás (támogatás és termelés) - Támogatáshoz kapcsolódó moduláció (Termelőknek juttatott jövedelemtámogatások újraosztás) - Szabályozás egyszerűsítése - Vidékfejlesztés szerepének erősítése - több forrás - Versenyképesség növelése (intervenció, exporttám. Csökk.) - Jövedelembiztonság - Termelők közti jöv. Kül. Csökkentése - Közösségi előírásoknak való megfelelés -Fogyasztói igények -WTO kötelezettségek 2006. cukor, 2007. zöldség-gyümölcs, 2008. bor Egységes piacszervezési keret - 2007
Az EU Közös Agrárpolitikai rendszere • KAP állapotfelmérése (2003. évi reform értékelése) Cél: A KAP legjobb működése
- nem új reform, csupán kiigazítás) -2008 -Döntések 2013-ig tartanak -Kötelező moduláció -Új kihívások -Többlettámogatás az új tagországoknak -2013 – kölcsönös megfeleltetés -kockázatkezelés -Gabona (3 m. tonna kötelező felvásárlás) -(kukorica; megszűnik a sertés intervenció)
Új kihívások és az Európai Közös Agrárpolitika KAP folyamatosan átalakul Új kihívásokkal kell szembenéznie állandó alkalmazkodásban
éghajlatváltozás
megújuló energiaforrások vízgazdálkodás biológiai sokféleség fentiekhez kapcsolódó innováció tejágazat szerkezetátalakítását kísérő intézkedések
Főbb megállapítások KAP „állapotfelmérése” további lépés a fenntartható mezőgazdaság felé külön az új hangsúlyokkal további vidékfejlesztési források az EU + tagországok számára további kihívást és lehetőséget jelent 2013-ig alkalmazkodás elősegítése érdekében a KAP általi eszközök lehető legjobban használják fel - jelenleg vidékfejlesztési programokkal ösztönöz win-win programok: alkalmazkodást is szolgálnak, mialatt segíti a kibocsátás csökkentést (hatások mérséklését), pl. veszélyeztetett területen elkerülni az építkezést EU 12 nagyobb hangsúlyt helyez a megújulókra, mint EU 15 Gazdák bevonása az eszmecserékbe
A KAP állapotfelmérése és az európai gazdaságélénkítési terv nyomán rendelkezésre álló források megoszlása a kiemelt területek között, az összes forrás (4,95 mrd EUR) Forrás megoszlás %-ban
14,5
0,3
5,6
31,2 klímaváltozás
26,9
14,2
7,3
Az új kihívásokkal kapcsolatos innováció
Megújuló energiaforrások
Biodiverzitás
Szélessávú infrastruktúra
Éghajlatváltozás
Vízgazdálkodás
A tejágazat szerkezetátalakítása
Hazai csatlakozási hatások (2004-2008) •A KAP-nak a magyar agrárgazdaságra való kiterjesztése jelentős strukturális és termelési szerkezet eltolódáshoz vezetett. (2007-re az állattenyésztés-növénytermesztés: 40% / 60%) •Az EU-hoz való csatlakozás következtében felborult az export-import egyensúlya (bővült a behozatal, mialatt az export viszonylag gyenge növekedési erélyű maradt) • hiányos logisztikai rendszer • A csatlakozással a hazai agrárköltségvetés szerkezete is átalakult (komoly likviditási gondok keletkeztek) Kiemelt cél: a termelési és értékesítési integrációk működtetése és fejlesztése (alacsony a termelőink szervezettsége)
Az EU-s és hazai támogatások alakulása PHARE programok (1990-2003) Céljai: az agrárágazaton belüli intézményfejlesztés, struktúraváltás, beruházások ösztönzése, hitellehetőségek kialakítása és az ingatlan-nyilvántartás fejlesztései voltak SAPARD program (2002-2004) AVOP támogatások (2004-2006) ÚMVP támogatások (2007-2013) 1. piaci támogatások 2. 2. egyszerűsített terület alapú támogatások 3. vidékfejlesztési támogatások 4. Nemzeti támogatások
A termelőknek fizetett agrár- és vidékfejlesztési támogatások •
500 411,6
429,6
435,7
426,2
400 300 204,9
mrd Ft
200 100 0 2004
2005
2006
2007
2008
Jelenlegi KAP kritikája - Közvetlen támogatások – múltban kifizetett bázis - Bonyolult és bürokratikus rendszer - Mennyiségi szabályozás elemei - Vidékfejlesztés szerepe korlátozott maradt - Új tagországok – hátrányára jelentős tm-i különbözőség
KAP 2013-ig - Éghajlatváltozás kulcspolitika az új
BIZOTTSÁGban? -gazdák 2020 ÜHG csökkentés 20%-ra (biomassza + szén talajban történő tárolás) segítség kell! -„harmadik pillér” A KAP-ban? -2010-2011 további reformok? -2011 magyar EU elnökség
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!