A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében
Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. – Horváth-Ép Kft.
Bevezetı Idézet a BFT számára készített, a Balatoni Gazdasági Fórum létrehozásáról szóló elıkészítı anyagból: „A Balaton környéke turisztikai régióként egységesült és vált az itt élı és ide érkezı polgárok identitásának meghatározó részévé, a politikai és az igazgatási keretek, valamint ezek intézményei azonban alig vettek tudomást errıl a folyamatról. Az üdülıkörzet ma is három megye, három fejlesztési stratégiai régió területének határán osztozik, területe nem a NUTS-kategóriákhoz igazodik. A hagyományosan megyékre telepített intézmények reformjánál a területpolitika a fejlesztési-statisztikai kistérségeket és a régiókat részesítik elınyben.
Bevezetı Idézet folytatás: E körülményeknek dokumentálhatóan szerepe van abban, hogy a térség GDPtermelı ereje viszonylagosan csökken, gazdaságának fejlıdése az országos vidéki átlagtól is elmaradó, helyi népességmegtartó ereje gyengül, a térség pályázati aktivitása és forrásszerzı képessége az országos átlagtól is elmaradó, a hagyományos balatoni idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó mikro-, kis-, és középvállalkozások száma az utóbbi 8 évben egyharmadára csökkent.” „Ez a 64%-os (!) lemorzsolódás nyilvánvalóan magában hordja az utóbbi évek ágazaton belüli fejlesztéseinek, beruházásainak révén megvalósuló szerkezetváltás pozitív következményeit, viszont magával hozhatja a régió népességmegtartó erejének további, jelentıs mértékő csökkenését. A régió fenntartható fejlıdésének biztosítása érdekében minden eszközzel törekedni kell arra, hogy az üdülıkörzeti léptékő intézmények és szakmai szervezetek hiányában a meglévı kapacitások igénybe vételével hozzuk létre a térség gazdasági, K+F, oktatási, önkormányzati és civil szereplıinek közös szövéső és fenntartható hálózatait, amelyek a régió innovációjának zálogai lehetnek.”
Az építıipar sajátosságai
Az építıipar az elmúlt években alapvetı változáson ment keresztül: – A lakás-, és üdülı beruházások értéke a korábbi évek értékének 20%-ra csökkentek – Az állami lakásépítés 5%-ra csökkent – Az állami és önkormányzati infrastrukturális beruházások az elmúlt 6 évben 80%-kal csökkentek – Ezzel szemben az építıipar a külföldi tıkebefektetéseket és beruházásokat szolgálja és ezzel tartja fenn kapacitását.
Mindez sajnos nem a térségi kis-, és középvállalkozásokat erısíti.
Az ágazatra jellemzı körbetartozások, állami munkák, megrendelések hiánya, multinacionális vállalatok térhódítása, számos kis-, és középvállalkozás felszámolásához, dolgozóik elbocsátásához vezetett.
Multinacionális vállalatok
A multinacionális építıipari vállalatok jellemzıi:
Méretüknél fogva a teljes vertikumot képesek lefedni, mind a beszerzés, mind az értékesítés szintjén Hálózatba rendezıdnek, és összefogva országhatárokat átlépve terjeszkednek. Tıkeerejüknél fogva, az árak leszorításával piacot szereznek.
Összefogás
Az egyetlen kitörési lehetıség az építıipari kis-, és középvállalkozások számára az összefogás lenne.
Rossz tapasztalat, hogy ebben az ágazatban, hogy a tényleges összefogás nem megoldható.
A vállalkozások a szerepeket, a vállalt feladatokat nem tartják be.
A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet lehetıségei
A Balaton térség jelenlegi gazdasági fejlesztésével kell megoldani, mert:
problémáit
a
turizmus
– tradíciója van, – Létezik egy befektetett értékhalmaz (infrastruktúra, tudás, és turizmuson keresztül értékesíthetı nem közvetlen turisztikai termelés eredményei, pl: bor, zöldség, stb.) – A térség fı vonzereje a Balaton tó és a körülötte kialakult 2000 éves kulturális örökség
A turisztikai multinacionális vállalatok nem képesek a teljes szolgáltatás vertikum lefedésére.
A gazdaság szereplıinek gondolkodását kell átalakítani, hogy összefogásukkal a multikhoz hasonló értékesítési trendeket tudjunk kialakítani
A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet lehetıségei
Tekintettel arra, hogy a szereposztásnak nincsenek mély gyökerei, nehéz megvalósítani a részszereplık állandóságát, a minıség standardokat, és a szigorú teljesítési szabályokat.
A távolabbi desztinációkból idelátogató turisták számára mindent meg kell tennünk, hogy a tartózkodás alatt, a lehetı legtöbbet kapják.
Amennyiben az egyes piaci szereplık között nincs meg a kézrıl-kézre adás kialakult mechanizmusa, akkor e vendégeknek a „nehézség lesz az élmény.”
Nem jelenthet gondot pl: az autóbérlés, a kereskedelmi szálláshelyek internetes foglalása. Minıségének, ár-érték arányának pedig az európai normákat kell tükrözniük.
Ezek teljesüléséhez hihetetlen sok mőhelymunkára, együttgondolkodásra, együttmőködésre van szükség.
A Balaton Kiemelt Üdülıkörzet lehetıségei
A gazdaság szereplıinek érdekét képviselı szervezeteknek részt kell venniük a fejlesztések elıkészítésében és a döntéshozatali folyamatokban. – Ma a térség területfejlesztéséért felelıs intézményi rendszer nem tekinti a gazdaság szereplıit azonos rangú partnereknek! – Jó példa erre, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács politikai átformálása következtében a gazdaság kamarái kiszorultak a szervezet elnökségébıl.
A településen élı vállalkozókat, hivatkozva a saját érdekképviseletükre, be kell vonni a települési önkormányzati munkába. (Vállalkozó, önkormányzat, túlélı, fejlesztı település)
Ha biztosított az érdekközösség, akkor határozottabb érdekérvényesítést kell megteremteni a központi forráselosztások kis-, és középvállalkozásokat támogató gazdaságpolitika kialakítására. (Ma nem az, multik diktálnak.)
Sikerélmény - Kehida
Zalai Termálvölgy Összefogás: – Zalaszentgróttól a Kis-Balatonig terjedı térség – Alapjait a Kehida Termál beruházás teremtette meg. – A beruházás forrásösszetétele I-III. ütem + Élményfalu • Saját erı: 1.740 M Ft 48% • Hitel: 1.090 M Ft 30% • Támogatás: 790 M Ft 22% – Beruházás – üzemeltetés Gazdasági környezet – 4-5 éves múltra tekinthet vissza – Szereplıi: idegenforgalmi vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek
A Zalai Termálvölgy összefogás A nagyra nıtt fát az elsı nagyobb szélvihar kidöntheti, ha hiányoznak körülötte a védısávok
Az összefogás kezdeményezı szerepét fel kell vállalni (jelentısebb térségi szereplı, egyesület, turisztikai szervezet)
Elıször adni kell, hogy kaphassunk! (Kehida Termál 20%-os fürdıjegy kedvezménye a Vendégváró Egyesület vendégei számára)
Keresni kell az együttmőködés lehetıségét (Kehida Termál csomagajánlataiban a Balios Lovasklub rendezvényei)
Át kell lépni a település határait, térségben gondolkodni (Kehida Termál és a sármelléki FlyBalaton Reptér marketing együttmőködése)
Önkormányzatok, civil szervezetek bekapcsolása (közös fejlesztési tervek, pályázatok kidolgozása, érdekérvényesítés)
Az összefogás elınyei
Azonos típusú szolgáltatások esetében minıségi kategória szélesedik (szoba – apartman – panzió - hotel) Különbözı idegenforgalmi szolgáltatások jól kiegészítik egymást, „csomagban” értékesíthetık Bıvül a turisztikai szolgáltatási kör Ezáltal nı a térség vonzereje, és elsısorban ez lesz a meghatározó (nemcsak a vendégek, hanem idegenforgalmi beruházások számára is) Az idegenforgalmi szezon meghosszabbítható A lakosság aktív részvétele a turizmusban (munkaerı + vállalkozó) Egységes fellépéssel növekvı érdekérvényesítı képesség
A Zalai Termálvölgy összefogás eredménye térségi szinten • A térségbe érkezett vendégek száma meghétszerezıdött A térségbe érkezett vendégek száma 1998-2006. években 600 000 515 187 500 000
463 550
Vendéglétszám (Fı)
489 396 440 180
400 000
fı 300 000 187 374
200 000 135 575 100 000
72 824
155 631
95 413
0 1998
1999
2000
2001
2002 év
2003
2004
2005
2006
A Zalai Termálvölgy összefogás eredménye térségi szinten • A turisztikai vonzerı növekedése újabb beruházásokat indukál Térségi idegenforgalmi beruházások értéke 1998-2008.években (eFt) Golf beruházás és hatása 12 000 000
10 500 000
Térségi idegenforgalmi beruházások értéke (eFt)
10 000 000
9 500 000
8 000 000
eFt
6 000 000 3 448 000 4 000 000 2 147 000 2 000 000 25 000
155 000
708 000
984 000 914 000
2 249 000
1 131 500
0 1998
1999
2000
2001
2002
2003 év
2004
2005
2006
2007 terv
2008 terv
Az elmúlt öt évben 10 Mrd Ft értékő idegenforgalmi beruházás valósult meg
Az összefogás eredménye települési szinten (Kehidakustány) Növekvı szálláshelyigény – A magánszálláshelyek száma megtízszerezıdött Magánszálláshelyek számának alakulása Kehidakustányban 600 500 500
Szobák száma
Ágyak száma
411
400 322 db 300
259 223
210 185
200
161 102
100
69 29
45
147
123 99 56
117
74
0 1998
1999
2000
2001
2002 év
2003
2004
2005
2006
Az összefogás eredménye települési szinten (Kehidakustány) A Kehida Termál Hotel hatása a magánszálláshelyek vendégéjszakáira Más vendégkör - Kölcsönös elıny Vendégéjszakák számának alakulása a fejlesztések után Kehidakustányban 45 000 40 000
Magánszálláshelyek
35 000
Kehida Termál Hotel****, Élményfalu***, Hertelendy Ház****
38 859 33 591
30 000 23 610
25 000 éj
20 622
20 000
14 712
15 000 10 000 6 037 5 000 465
820
1 095
2 633
4 534
4 487
5 855
7 121
0 1998
1999
2000
2001
2002 év
2003
2004
2005
2006
Az összefogás eredménye települési szinten (Kehidakustány) A beruházások hatása a lakosság építkezési hajlandóságára Növekvı építkezési kedv - Kiadott engedélyek száma Kehidakustányban 60
Építési engedélyek száma (db) 50
Használatbavételi engedélyek száma (db)
Szennyvízcsatornázás éve
30
Fürdıfejlesztés éve 24 20
20
17
17
16
34
5 1
2
4
6
21 16 12
12 9
77
31 25
22
18
12 10
48
47
38
40
db 30
52
9
8
67
7
6
3
0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 év
Az összefogás eredménye települési szinten Zalacsány Idegenforgalmi bevételek – Tervezhetı jövı Település fejlesztésésre fordított összeg Zalacsányban
30 000
26 400
Település fejlesztésésre fordított összeg
25 000
25 353 21 893
20 980
17 333
20 000
eFt 15 000
10 000
3 147 5 000
0 2000
2001
2002
2003 év
2004
2005
Az összefogás eredménye települési szinten (Sármellék) A reptér hatása Sármellék helyi adóbevételére Iparőzési adó bevétel Sármellék (eFt) A repülıtér hatása az iparőzési adóbevételre 14 000
Iparőzési adó bevétel Sármellék (eFt) 12 539 12 489
12 000
11 348 10 503
10 000
10 086 8 000
7 445 eFt 6 000
4 000
3 914
2 000
0 2000
2001
2002
2003 év
2004
2005
2006
Összefoglalás
Egy térség gazdaságfejlesztése megvalósulhat: – Külsı segítséggel (EU-s, állami-, vagy önkormányzati támogatás, külföldi, vagy belföldi befektetık) – Az államnak a beruházó szerepét kellene felvállalni, nagyobb támogatási arányt biztosítani – A jelenlegi pályázati lehetıségek, illetve azok feltétel-rendszere a turizmus ágazatának sem kedvez. – A nagy projektek támogatása a multikat célozza meg.
– A szereplık összefogásával, együttes fellépésével • Az együttmőködéssel a gazdasági teljesítıképesség hatékonysága javul, a multiplikáló hatás dinamikus fejlıdést és tervezhetı jövıt biztosít.
Köszönöm a figyelmet!
