'\ Érkezett-
14
\51' G
F c- ':j y ?.
Az Országgy űlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága
Kapcsolódó bizottság-
A Vállalkozásfejlesztési bizottság jelentés e Magyarország 2015 . évi központi költségvetésér ől szóló törvényjavaslat (T/1794. szám) részletes vitájáró l Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr! Az Országgy űlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága — az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 92. § (3) bekezdése alapján, vitához kapcsolód ó bizottságként — a 2014 . november 27-ei ülésén — a T/1794/5 . számú bejelentésében foglaltaknak megfelelően — lefolytatta Magyarország 2015. évi központi költségvetésér ől szóló törvényjavaslat részletes vitáját . A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a HHSZ . 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek . A bizottság a részletes vita során — a HHSZ . 45 . § (1) bekezdése alapján — megtárgyalta a jelentés mellékletében szerepl ő módosító javaslatokat, megvizsgálva egyben azt is, hog y azok megfelelnek-e a HHSZ. 42. §-ában foglalt követelménynek . A bizottság nem támogatott módosító javaslatot és nem fogalmazott meg módosításra irányuló szándékot. A bizottság véleménye : A Kormány az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek megfelelően terjesztette be az Országgyűlésnek a 2015 . évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A Kormány gazdaságpolitikájának 2010 óta kiemelt célja a foglalkoztatás b ővítése, a magyar vállalkozások versenyképességének javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés
biztosítása, valamint az államadósság csökkentése és a költségvetés hiányának a GDP 3%- a alatt tartása. A célok elérése érdekében tett lépések összhangban állnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011 . évi CXCIV . törvényben foglalt előírásokkal . Az eredmények azt mutatják, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly helyreállítására, a z államadósság csökkentésére, valamint a munkaerőpiac keresleti és kínálati alkalmazkodására , a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések már meghozták a várt pozitív fordulatot. A Kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás meg őrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett . Ezért a 2015-ös költségvetés 2,5%-os gazdasági növekedéssel és 2,4%-o s költségvetési hiánnyal számol . A korábbi évekhez hasonlóan változatlan cél az államadóssá g további csökkentése, ami 2015 végére várhatóan eléri a 75,4%-os GDP-arányos szintet . Ezen intézkedésekkel az ország európai uniós jogból eredő kötelezettségei messzemenőkig teljesülnek . A 4 éve megkezdett munka folytatásaként 2015 a bankok elszámoltatásának és a telje s foglalkoztatottság irányába megtett lépések éve lesz . A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2014 . november 27-án lezárta . Budapest, 2014. november 27 .
V • ner János elnök
Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága Melléklet
ÁLLÁSFOGLALÁS a bizottság által megtárgyalt , Magyarország 2015. évi központi költségvetésér ől szóló T/1794. szám ú törvényjavaslathoz benyújtott képviselői módosító javaslatokró l Az el őterjesztő képviselője tárca álláspontot közölt . 68 .
dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1 . melléklet IX. fejezet 2. cím kiegészítését javasolja a következő új 1. alcím felvételével :
IX . HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA I 2 A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai 1 Miskolctapolca fejlesztése
1 000,0 /+1000,0 kiad ./ 1 000,0 /+1000,0 tám ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 137., 203., 1205. pontjaival . Módosító javaslat száma : T/1794/442/1 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdé s
137. dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet XI. fejezet 30. cím 1 . alcím 1 . jogcímcsoport módosítását javasolja: XI . MINISZTERELNÖKSÉ G 30 Fejezeti kezelésű előirányzato k 1 Célelőirányzato k 1 Kormányfői protokoll
[ 500,0] [ 500,0]
100,0 100,0
I-400,0 kiad./ /-400,0 tám ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 68., 203., 1205 . pontjaival . 3
Módosító javaslat száma : T/1794/442/1 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdé s
181.
dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet XI . fejezet 30. cím 1 . alcím 2 . jogcímcsoport módosítását javasolja :
XI. MINISZTERELNÖKSÉ G 30 Fejezeti kezelésű előirányzato k 1 Célel őirányzato k 2 Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok [1 090,0] /-50,0 kiad ./ [1 090,0] 1 040,0
1 040 0 /-50,0 tám./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 624. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/455 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjeszt ő képviselője nem ért egye t Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
182.
dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet XI. fejezet 30. cím 1 . alcím 2. jogcímcsoport módosítását javasolja:
XI. MINISZTERELNÖKSÉG 30 Fejezeti kezelésű előirányzato k 1 Célelőirányzatok 2 Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok [1 090,0] /-50,0 kiad ./ [1 090,0] 1 040,0
1 040,0 /-50,0 tám ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 625 . pontjával. Módosító javaslat száma: T/1794/454 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjeszt ő képviselője nem ért egyet 4
Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
184. dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet XI. fejezet 30. cím 1. alcím 2. jogcímcsoport módosítását javasolja: XI. MINISZTERELNÖKSÉ G 30 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Célelőirányzatok [1 090,0] 2 Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok /-500,0 kiad ./ 590,0 [1 090,0]
590,0 /-500,0 tám./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 623. pontjával . J Módosító javaslat száma: T/1794/452 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egye t Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
198. dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1 . melléklet XI. fejezet 30. cím 1. alcím 2 . jogcímcsoport módosítását javasolja : XI. MINISZTERELNÖKSÉ G 30 Fejezeti kezelés ű előirányzatok 1 Célel őirányzatok 2 Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok [1 090,0] 1-500,0 kiad ./ [1090,0] 590,0
590,0 /-500,0 tám./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 606. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/443 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatja — az Előterjesztő képvisel ője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
203. dr. Varga László és Gúr Nándor képvisel ő a törvényjavaslat 1. melléklet XI. fejezet 30. cím 1. alcím 3 . jogcímcsoport elhagyását javasolja : 5
XI. MINISZTERELNÖKSÉ G 30 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Célelőirányzatok [3 Konzultációk kiadásai ]
[ 600,0] [ 600,0]
/-600,0 kiad ./ /-600,0 tám./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 68., 137., 1205. pontjaival. Módosító javaslat száma : T/1794/442/1 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képvisel ője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
292. Szabó Timea képvisel ő a törvényjavaslat 1. melléklet XI. fejezet 32 . cím elhagyását javasolja : XI. MINISZTERELNÖKSÉG [32 Rendkívüli kormányzati intézkedések] [100 000,0]
/-100000,0 kiad./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 1094. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/333 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képvisel ője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
606. dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1 . melléklet XIV. fejezet 20. cím kiegészítését javasolja a következő új 21. alcím felvételével: XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM 20 Fejezeti kezelésű előirányzatok 21 Miskolci társasházak, lakásszövetkezetek konszolidációj a /+500,0 kiad ./
500,0 500,0
/+500,0 tám ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelend ő az ajánlás 198. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/443 . 6
A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
623. dr. Varga László és Gúr Nándor képvisel ő a törvényjavaslat 1. melléklet XIV . fejezet 20. cím kiegészítését javasolja a következ ő új 37. alcím felvételével : XIV. BELÜGYMINISZTÉRIU M 20 Fejezeti kezelésű előirányzatok 37 A történelmi Avas rehabilitációj a
500,0 500,0
/+500,0 kiad./ /+500,0 tám ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás184. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/452 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egye t Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
624. dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet XIV. fejezet 20. cím kiegészítését javasolja a következ ő új 38. alcím felvételével: XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM 20 Fejezeti kezelés ű előirányzatok 38 A parasznyai háziorvosi rendel ő felújítása
50,0 50,0
/+50,0 kiad ./ /+50,0 tám ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás181. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/455 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Elő terjeszt ő képviselője nem ért egye t Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
625. dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet XIV . fejezet 20 . cím kiegészítését javasolja a következő új 39 . alcím felvételével :
7
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIU M 20 Fejezeti kezelés ű előirányzatok 39 A varbói tó környezetének fejlesztés e
50,0 50,0
/+50,0 kiad./ /+50,0 tám ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 182. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/454. A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjeszt ő képvisel ője nem ért egye t Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
1092. dr. Szakács László és dr. Tóth Bertalan képvisel ő a törvényjavaslat 1. melléklet LXIII. fejezet kiegészítését javasolja a következő új 7. cím felvételével : LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP 7 Munkahelyteremtő és munkahelymegtartó komplex Munkaer őpiaci Program Barany a 1 500,0 /+1500 .0 kiad./ megyében Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 1100. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/26 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjeszt ő képvisel ője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
1093. Heringes Anita képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet LXIII . fejezet kiegészítését javasolja a következő új 7. cím felvételével : LXIII . NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP 7 Komplex Munkaerőpiaci program Bács-Kiskun és Tolna megyében /+3000 .0 kiad./
3 000,0
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 1101. pontjával . Módosító javaslat száma: T/1794/189 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képvisel ője nem ért egye t Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . (3) bekezdés
7
1094. Szabó Timea képvisel ő a törvényjavaslat 1 . melléklet LXIII . fejezet kiegészítését javasolja a következ ő új 7. cím felvételével: LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP 7 Munkanélküliségb ől eredő elszegényedés elleni szociális véd őháló megerősítésének támogatása 100 000,0 /+100000,0 kiad./ 'Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 292. pontjával. Módosító javaslat száma: T/1794/333 . A módosító javaslatot(tal): — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
1095. Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat I. melléklet LXIII. fejezet kiegészítését javasolja a következő új 7. cím felvételével: LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALA P 7 Munkahelyteremtő és munkahelymegtartó komplex Munkaer őpiaci program a háro m leghátrányosabb magyarországi megyében 4 500,0 /+4500,0 kiad ./ Megjegyzés: Az ajánláspont együtt kezelend ő az ajánlás 1102. pontjával. Módosító javaslat száma : T/1794/423 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdé s
1100. dr. Szakács László és dr. Tóth Bertalan képviselő a törvényjavaslat 1. melléklet LXIII. fejezet 31 . cím módosítását javasolja: LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALA P 31 Szakképzési hozzájárulás [63 134,0]
64 634,0
/+1500,0 bev./
Megjegyzés: Az ajánláspont együtt kezelend ő az ajánlás 1092. pontjával. Módosító javaslat száma : T/1794/26. 9
A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képvisel ője nem ért egye t Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdé s
1101 . Heringes Anita képvisel ő a törvényjavaslat 1. melléklet LXIII . fejezet 31 . cím módosítását javasolja : LXIII . NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALA P [63 134,0] 31 Szakképzési hozzájárulás
66 134,0
/+3000,0 bev ./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 1093 . pontjával. Módosító javaslat száma: T/1794/189 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
1102 . Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 1 . melléklet LXIII . fejezet 31 . cím módosítását javasolja: LXIII . NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALA P 31 Szakképzési hozzájárulás [63 134,0]
67 634,0
/+4500,0 bev./
Megjegyzés : Az ajánláspont együtt kezelendő az ajánlás 1095 . pontjával. Módosító javaslat száma : T/1794/423 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatj a — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdé s
1205 . dr. Varga László és Gúr Nándor képviselő a törvényjavaslat 3. melléklet II. pont kiegészítését javasolja a következ ő új 9. normatíva felvételével : 9. Miskolcta • olca fe'lesztésének támo atás a Előirányzat : 1 000,0 millió F t A támogatás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg a várospolitikai é s turisztikai célból kiemelt jelentőségű Miskolctapolca fejlesztésére.
A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a turizmusért felel ős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerz ődést Miskol c Megyei Jogú Város Önkormányzatával . Megjegyzés: Az ajánláspont együtt kezelend ő az ajánlás 68., 137., 203. pontjaival . Módosító javaslat száma: T/1794/442/2 . A módosító javaslatot(tal) : — a bizottság nem támogatja — az Előterjesztő képviselője nem ért egyet Vállalkozásfejlesztési bizottság, 41 . § (3) bekezdés
11
Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága Függelé k A Jobbik képviselőcsoportjához tartozó bizottsági elnök kisebbségi véleménye a Magyarország 2015 . évi központi költségvetésér ől szóló T/1794. számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága lefolytatta a törvényjavasla t részletes vitáját . A bizottság részletes vitáról szóló jelentésének elfogadása során kisebbségben maradt, a Jobbik képvisel őcsoportjához tartozó bizottsági elnök — az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014 . (II. 24.) OGY határozat 92 . § (5) bekezdése és 117. § (2) - (3) bekezdése alapján — az alábbi kisebbségi véleményt terjeszti elő: A Vállalkozásfejlesztési bizottság megközelítésében egyik kiemelt kérdés, hogy a Kormán y több alkalommal kinyilatkoztatta, meg szeretné alapozni a vállalkozások versenyképességét , szeretné csökkenteni a bürokrácia költségeit . Erre vonatkozóan azonban még nem mutatott b e konkrét terveket. Az sem látható, hogy megtörtént volna a közfeladatok felmérése, tovább á nem ismerhettük meg, hogy pontosan milyen jelleg ű közfeladat-ellátásra kerül majd sor . A Vállalkozásfejlesztési bizottság korábbi ülésein is megállapításra került, hogy 2007-ig kellet t Magyarországnak várnia arra, hogy végre valaki számba vegye az összes állami é s önkormányzati rendszerekben ellátott közfeladatot. Korábban 9045 közfelada t számszerűsítésére került sor, hatszintű funkcionális csoportosításban, számot vetve azzal , hogy éppen aktuálisan akkor hol tartott a közfeladatok ellátása . Ezen túlmenően, az Orbán kormány hivatali idejében állapotfelmérés sem készült ebben a körben, amely választ adn a arra, hogy pontosan milyen közfeladatok, ellátását kell biztosítani, milyen intézmény i rendszerben, valamint arra vonatkozó kimutatások, tervek sem készültek, hogy a jöv őben ez a jelentős intézményi átalakulás, amelynek végbe kell mennie, milyen módon folyik majd le , illetve mi a végállomása . Értelemszerűen e nélkül az előzetes tervek megalapozottsága nélkü l az egy ad hoc jellegű átalakításnak tekinthet ő , ami a közszférában jelenleg is zajlik . Jelenleg a közszférát illetően egy olyan átalakítási folyamat zajlik, amikor a kormány egyre több helyen bevezeti a 10 órás munkaid ő t, az emberek alkotmányos jogait gyakorlatilag lábbal tiporja, és nem lehet tudni azt, hogy a munkavállalók családellenes terrorizálása vajo n azt a célt szolgálja-e, hogy a munkavállalókat elüldözzék-e a közszférából . Amennyiben igen, akkor ennek a sajnálatos következménye az lesz, hogy kontra szelektálódik a közszféra , elsősorban azok az emberek fognak a közszférában maradni, akik nem tudnak máshová vagy
nagyon nem akarnak máshová elhelyezkedni . Megjósolható ezért, hogy a legtehetségeseb b emberek nagy része el fog vándorolni a közszférából, vagy egyszer űen olyan jelleg ű tanulási irányt fog magának választani, amely azt eredményezi, hogy a kés őbbiek folyamán nem a közszférában fogja hivatását folytatni . A gazdaság magas hozzáadott érték ű tevékenységéről szólva, ennek hosszú távon a forrás a csak egy kiválóan működő magyar oktatási rendszer lehet. Az Orbán-kormány hivatalb a lépésekor 2010-ben a költségvetési törvényben még 5,52 százalékos GDP-arányo s részaránnyal képviseltette magát az oktatás, ehhez képest mindössze 4,7 százalékkal képviselteti magát a jövő évi költségvetésben . Ezért joggal kijelenthető, hogy a magas hozzáadott értékű termelés esélyére eléggé kevés lesz ilyen módon a lehet őség. A tavalyiho z képest egyébként 21 milliárd forintos kivonás zajlott az oktatási szektorból . Az álláskeresés idő tartama is jól mutatja azt, hogy mennyire versenyképtelen lett Magyarország gazdasága: a korábbi 17 hónapról 19 hónapra nőtt az álláskeresés átlagos időtartama, tehát ez is azt mutatja, hogy bár a kormány azt kommunikálja, hogy az embereknél jólét és b ő ség van, dúskálhatnak a munkahelyekben, a valóság sajnos ezzel éppen ellentétes folyamatokró l árulkodik. A Jobbik kiemelten nem ért egyet azzal, hogy a cafetéria és egyéb béren kívüli juttatáso k adóterhei jelent ősen nőni fognak a jövő évben, hiszen ez részint kiszámíthatatlanná teszi a magyar adórendszert, részint pedig azt okozza, hogy pont az élőmunka adóterhei emelkednek meg, az él őmunka drágul Magyarországon . Éppen ez volt az, amit az Orbán-kormány igyekezett a saját hivatali idejében elkerülni . Szintén nem értünk egyet azzal, hog y rendszeresen személyre szabott jogszabály-alkotás történik több gazdasági ágazatban . Elég utalni arra, hogy a dohánytermékek kereskedelmében milyen drasztikusan és láthatóan, a különböz ő, párthoz kötődő vállalkozók érdekeit figyelembe véve avatkozik be a kormány. D e ugyanebbe a körbe sorolható a személyre szabottan kivetett reklámadó, a koncesszió s eljárások, a szerencsejátékok átszabályozása és még hosszasan folytatódik a sor . Ezek mindmind olyan lépései voltak a kormánynak, amelyek csökkentik a foglalkoztatás esélyé t Magyarországon, hiszen egy bizonytalan, erősen átpolitizált gazdasági környezetben nem szeretnének mások sem befektetni . A vállalkozások részére a 2015 . év a korábbi kormányzati évekhez hasonlóan azt hozta, hogy 2010-hez képest a vállalkozások jelenleg 7 új adónemet kénytelenek fizetni . Értelemszerűen ez nem az adórendszer egyszer űsítésének irányába hat, valamint az sem az adórendszer könnyítésére vonatkozó lépésként értékelhető, hogy például a 2000-2004 közötti id őszakban a költségvetési bevételek a GDP mindössze 43,2 százalékát tették ki, és ehhez képest a jöv ő évi költségvetés bevételei a GDP 49,3 százalékára emelkedtek . Tehát azt sem lehet látni, hog y miközben a világban mindenki megpróbálja a saját gazdaságát azzal dinamizálni, hog y versenyképesebbé teszi az államot, versenyképesebbé teszi a saját gazdaságát alacsony adóterhekkel, Magyarországon brutális mértékben folyamatosan emelkednek az adók, és egyre nagyobb az állam pénzéhsége, amely a mostanihoz hasonló megszorító politikában öl t testet. Kiemelten fontos kérdés, hogy miközben Magyarországon a GDP 49,3 százalékát vonja el a költségvetés a vállalkozásoktól, az emberektől. Ehhez képest a visegrádi országo k átlagban 40 százalék körüli mértékkel képesek beérni, ráadásul a közszféra szolgáltatásai,
valamint az általuk nyújtott közfeladatok rendszere általában szélesebb kört érint és magasab b színvonalon valósul meg a feladatellátás is összevetve a hazai helyzettel. Tehát látható, hogy az állam a funkcionális feladatainak nem képes ezzel a költségvetéssel megfelelő versenykörnyezetet kínálva eleget tenni. Budapest, 2014. november 27
Az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága Függelék Az MSZP képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tago k kisebbségi vélemény e a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló T/1794. számú törvényjavaslathoz Az Országgy űlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága lefolytatta a törvényjavasla t részletes vitáját. A bizottság részletes vitáról szóló jelentésének elfogadása során kisebbségben maradt, az MSZP képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tagok - az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014 . (II. 24 .) OGY határozat 92 . § (5) bekezdése és 117 . § (2) - (3) bekezdése alapján – az alábbi kisebbségi véleményt terjesztik el ő :
A 2015 . évi költségvetés optimista makrogazdasági feltételezések mellett is jelent ős megszorításokat és társadalmi konfliktusokkal járó évet vetít el őre. A választási ígéretekke l szemben nem lesz adócsökkentés, de lesznek adóemelések, új adók . A 2015 . évi költségvetés nem veszi figyelembe, hogy 2014 őszétől negatív fordulat kezdődik a gazdaságban, fokozatosan fékeződik a növekedés . A költségvetés nem az a műfaj, ahol érvényesíthető a „merjünk nagyot álmodni” elve . A magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt nemzetközileg immár rendkívül aggasztó mértékben szigetel ődik el, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét . Az internetadó ötlete itthon is széles körben erodálta a kormányzat hozzáértésébe vetett bizalmat . Az Orbán-kormány külön utas, piacellenes és korrupciógyanú s gazdaságpolitikája miatt Magyarország nemzetközi megítélése várhatóan tovább romlik . A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van . 2015-ben – az adóemelések begyűrűző hatását is figyelembe véve – 2% körüli áremelkedés várható . A közműholding egy ideig feltehet őleg segíteni fogja a rezsicsökkentésben elért „vívmányok” megvédését, de hosszabb távon a szektor hatékonyságát rontani fogja, a költségeket pedig el őbb-utóbb valakinek fizetnie kell . Az idei 3% körüli GDP bővülés után 2015-ben – a Kormány által várt 2,5%-os növekedéssel szemben – csak 2% körüli növekedé s várható . A kormányzati célok nem teljesülése ugyanakkor azzal járhat, hogy az Európa i Bizottság újranyitja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást .
A hiány, és az államadósság is a határon billeg . Elegendő , ha a gazdasági növekedés vagy a költségvetési hiány a tervezetthez képest kicsit nagyobb mértékben alakul kedvez őtlenebbül . A Költségvetési Tanács is kockázatként jelezte a makrogazdasági pályát azon belül a 2,5%-o s GDP növekedést . A Költségvetési Tanács nem látta megalapozottnak a Beruházási Alaphoz tartozó bevételeke t sem, továbbá a Költségvetési Tanács nem tudta értékelni egyes kiadási el őirányzatok csökkentésének megalapozottságát, mert a Kormány nem bocsátotta rendelkezésére a csökkentést megalapozó intézkedések részleteit . A 2015 . évi költségvetésb ő l látható, hogy a Kormány fokozatosan elkezdi csökkenteni a szociális kiadásokra szánt összeget, miközben számos adóemelés is várható . Most tehát, hog y vége a választások évének, jön az adóemelések éve . Miközben a néhány kisebb adókedvezményt próbálta kihangsúlyoznia kormány, addig számos olyan intézkedés várható , amely havonta több ezer forintot fog kivenni egy család zsebéből . Ilyen például a cafetéria juttatások értékének csökkenése és adóterhének növekedése, a szappanadó, mosószerad ó bevezetése vagy az élelmiszerár-emelkedést előrevetítő élelmiszer felügyeleti díj emelése . Nyilván nem véletlen, hogy nem az önkormányzati választás el őtt lett beterjesztve a költségvetés és az adótörvény - eltér ően az elmúlt évek gyakorlatától -, amikor má r szeptember közepén tudni lehetett, milyen adótervvel készül a kormány, és október elején a költségvetés is nyilvános volt . A költségvetés távol tartja magát a devizahitelesek problémáinak megoldásától, annak ellenére, hogy a probléma kialakulásában f őszerepet betöltő forint árfolyamgyengülés jelent ős részben a kormányzati gazdaságpolitika következménye . A jóléti kiadások összesen 122 milliárd forinttal növekedhetnek a tervek szerint, de a család i és szociális támogatások jelent ősen csökkenni fognak jöv ő re, összességében 68 milliárd forinttal . A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alap kiadásai jöv őre 646 milliárd forintr a csökkenhetnek az idei 714 milliárd forintos el őirányzat után. Ez közel 10 százalékos lefaragá s nominálisan . Ezen belül a családi támogatások 446 milliárd forintról 422 milliárd forintra csökkenhetnek, a korhatár alatti ellátásokra pedig 23 százalékkal költ kevesebbet a terve k szerint jöv őre a kormány. A jövedelempótló és kiegészít ő szociális támogatások teljes összeg e is csökkenhet . A szociálpolitika oldaláról a 2015 . évi költségvetés további elszegényedést ho z a támogatások további befagyasztása, csökkentése, amit a GDP arányos változások különöse n erősen jeleznek a szociális segélyek esetében . Miközben egyre romlanak a szegénységr ől szóló mutatók, egyre inkább nyílik a jövedelmi olló, aközben a kormány újabb forrásokat vo n el a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportoktól, köztük a rokkantaktól és a szegényebb gyermekes családoktól is . Az oktatáspolitika szempontjából a 2015-ös költségvetés számai azt bizonyítják, hogy a kormány oktatás- és társadalompolitikáj ának középpontjában az érettségit szerz ő diákok számának, ebből következően a majdani egyetemisták számának lényeges sz ű kítése áll . Jó szakmunkásokra és színvonalas szakmunkásképzésre szükség van, de az a kormány, amely ezt a gimnáziumok, egyetemek rovására akarja megvalósítani, az az ifjúság, a jövő érdekei
ellen cselekszik. A jövő a tudásalapú társadalomé, a kormány intézkedései pedig eg y tudásellenes lépéssorozat elemei . A gazdasági válságra a tudáshoz való hozzáférés bővítése volt a válasz mindenhol a világon . Nem csökkentették, hanem emelték a tankötelezettsé g korhatárát, kivéve egy országot, Magyarországot . Mindez azt jelenti, hogy 12 .500-15.000 magyar fiatalról vette le a kezét a kormány, ők leginkább a legszegényebb családokbó l kerülnek ki . A diplomások a válság időszakában könnyebben tartották meg a munkahelyüket , vagy helyezkedtek el . A jövő évi költségvetési törvényjavaslat többek között próbálja megteremteni annak a lehetőségét, hogy egyrészt megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság, másrészt 2018-r a szűnjön meg a munkanélküliség idejére járó álláskeresési ellátás és senki se kapjo n jövedelempótló támogatást. Magyarán ne valamilyen foglalkoztatást helyettesítő támogatásból, segélyb ő l éljenek az emberek, hanem munkabérb ől - jelentsen ez akár közmunkás bért is. Ezen célok megalapozó momentumai már megtalálhatók a 2015-ös büdzsében is . Egyrészt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból többféle jogcímen kerülnek kifizetésre különböz ő foglalkoztatáspolitikai támogatások, ellátások, másrészt pedig az önkormányzatok számo s segély megítéléséért és kifizetéséért felelnek . A jövő évi költségvetés Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetének kiadása 51 milliár d forinttal, 428,3 milliárdra b ővül az ideihez képest. az alap az idei költségvetésben nullszaldós , a 377,4 milliárdos kiadást az ugyanekkora bevétel fedezi. A jövő évi büdzsében viszont a 428,3 milliárd forintos kiadáshoz csak 360,6 milliárdos bevétel társul . A bevételi oldal nagyobb tételei közül a TÁMOP intézkedések bevételei 46-ról 43 milliár d forintra csökkennek. A szakképzési hozzájárulás viszont 57-rő l 63 milliárdra növekszik . Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékból az idei 125 milliárd helyett 148 milliár d forint érkezik ebbe az alapba jövőre . A munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás pedig 95,9 milliárdról 100,5 milliárd forintra emelkedik. A foglalkozási és képzési támogatások is jelent ősebben csökkennek, mégpedig 27-ről 1 4 milliárdra. A szakképzési és felnőttképzési támogatás pedig az idei 26,6 milliárd forintról 1 6 milliárdra csökken jövőre. A foglalkoztatási és képzési támogatásokat 13 milliárddal vágják meg jövőre, ennek az összegnek egy része munkaviszonyban álló személyek elhelyezkedés i esélyeinek javítását szolgálja, másik része pedig az állástalanok helyzetén kíván javítan i Ami kizárólag az állás nélkülieknek nyújt átmeneti anyagi segítséget, az az álláskeresés i támogatás, melynek kerete jövőre 50 milliárd forint lehet, 6 milliárddal kevesebb, mint idén. A harmadik és egyben a legnagyobb tétel a pénzbeli szociális ellátások önkormányzatokna k nyújtott kiegészítése, melyre jöv őre 59,7 milliárd forintot irányoztak el ő a költségvetés készítésekor. Ez az összeg 40 százalékkal kevesebb az idei 99 milliárdnál. Ezeknek a nyirbálásoknak több kétkedéssel fogadható oka is van . Egyrészt a kormány a foglalkoztatás növekedésére számít, másrészt a közmunkaprogramokat tovább növeli, eze k keretén belül jövőre még plusz 50 ezer embert terveznek bevonni, ezért 270 milliárdot, vagyi s az ideinél 40 milliárddal több pénzt kívánnak erre a célra fordítani . Itt meg kell jegyezni azonban, hogy az idei költségvetésben eredetileg 183,8 milliárd forintot tüntettek fel, ezt az év
folyamán még 47 milliárddal megtoldották a havi átlag 200 ezer közmunkás elérése érdekében. Ezért "csak" 40 milliárdos a növekmény ezen a soron . Ha a figyelmünket a NFA-ból fizetett egyéb tételekre is ráirányítjuk, látható, hogy nemcsak a "segélyezési" területen fogja vissza a kiadásokat a kormány, hanem a szakképzés , felnőttképzés terén is . Egyrészt, a foglalkoztatási és képzési támogatásokra 13 milliárdda l kevesebb jut, másrészt a szakképzési és feln őttképzési támogatásokra is 10,4 milliárddal kevesebbet költenek jövőre, "csupán" 16 milliárd forintot . Az EU-s elő- és társfinanszírozáshoz kapcsolódó munkaer őpiaci kiadások is alacsonyabb szinten alakulnak majd . 2015-ben például szinte semmit sem fognak foglalkoztatást ösztönző normatív támogatásokra költeni, ami rendszerbeli változásokkal van összefüggésben, hiszen ezen a soron a START-kártyákhoz kapcsolódó kedvezmények szerepeltek . Emellett 82 százalékkal pedig visszavágják a munkaer őpiaci szolgáltatások és támogatások előirányzatát is. Az idén induló és 2020-ig tartó uniós költségvetési id őszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozására az idei büdzsében 10 milliárd forint szerepel . Ez jövőre 49,2 milliárd forintra emelkedik . Jól látható tehát, hogy a közfoglalkoztatás b ővítése és az el őfinanszírozás nélkü l összességében csökkenne a munkaer őpiacra, foglalkoztatáspolitikai eszközökre el őirányzott kiadás a jövő évi költségvetésben. Az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramj ának megvalósításához a Nemzet i Foglalkoztatási alapból az Emberi Er őforrások Minisztériuma fejezet javára 2015 . évben átadásra kerül 400 millió Ft, hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához . A Kormány a költségvetésben felhatalmazást biztosít a Nemzeti Foglalkoztatási Ala p kezelőjének, hogy a szakképzési célok megvalósítása céljából átcsoportosításokat hajthasson , végre más fejezek javára. Ennek a felhatalmazásnak a következtében az eredetileg a szakképzési célok megvalósítását szolgáló források, az eredeti céltól eltér ően kerülhet felhasználásra.
Az évenkénti összehasonlításból egyértelm űen látható hogy : - a foglalkozatási és képzési támogatásokra évr ő l évre kevesebb jut, 2010. évhez viszonyítva 2015-re 21 .605,5 millió Ft-tal költ kevesebbet a kormányzat, ha %-os arányba n nézzük akkor ezen az ágon a kormányzati kiadások 61%-kal csökkentek ; - a szociális adókedvezmények, korábban járulékkedvezmények térítése ágon 2010 . évhez viszonyítva 2015-re 5292,3 millió Ft-tal költ kevesebbet a kormányzat, ha %-o s arányban nézzük akkor ezen az ágon a kormányzati kiadások 84,1%-kal csökkentek ; - a szakképzési és felnőttképzési támogatások esetében 2010 . évhez viszonyítva 2015-r e 9492,1 millió Ft-tal költ kevesebbet a kormányzat, ha %-os arányban nézzük akkor ezen a z ágon a kormányzati kiadások 37,3%-kal csökkentek ; - az álláskeresési ellátások esetében 2010. évhez viszonyítva 2015-re 87 .148,5 millió Ft tal költ kevesebbet a kormányzat, ha %-os arányban nézzük akkor ezen az ágon a kormányzat i kiadások 63,6%-kal csökkentek ;
- a bevételek növekedése els ő sorban a szakképzési hozzájárulásból beszedett forrásbó l tevő dik össze. 2010-hez viszonyítva 2015-ben a kormány ebbő l a bevételi forrásból 13 .424,2 millió forinttal többek tervez beszedni, százalékos összehasonlításban ez az összeg azt jelenti , hogy 26%-os állami elvonás valósul meg .
A TB-alapok bevételei között feltűnő , hogy az Egészségbiztosítási Alap bevételein belül a szociális hozzájárulási adó és járulékok az idei 647 milliárd forintos terv után a kormán y várakozásai szerint 972 milliárd forintban teljesülnek . Ezt magyarázhatja, amikor a költségvetési törvénytervezet kitér arra, hogy a szociális hozzájárulási adó esetében a Munkahelyvédelmi Akció keretében igénybe vehet ő célzott szociális hozzájárulás i adókedvezményeket 2015-t ő l a költségvetési szervek nem érvényesíthetik .
Budapest, 2014. november 27 .
