A vajdasági magyar oktatás

Gábrity Molná Molnár Iré Irén:

A vajdasági magyar köz- és felsőoktatás

A jövő a tudás társadalma

Emberi erőforrás

fejlesztése

Oktatási rendszerek reformja

1 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

N

W

E

S

Kina 18 millió millió egyetemista (14%) India 10 millió millió egyetemista (10 %) 20252025-ben 125 millió millió egyetemista lesz a vilá világon

EU


Iskolastatisztika – Vajdaság A magyar diákok részaránya a különböző oktatási szinteken (2004) 12,23

általános középfokú

11,15

főiskola

11,25

egyetem

6,02

0

2

4

6

8

10

12

14

Kedvezőtlen a magyarok iskolaszintje…

százalék (%)

Alapfokú végzettség 40 35 30 25 20 15 10 5 0

29,84 24,8923,40

Vajdaság

34,10 28,6027,10

26,80 22,2720,50

Városok Összesen

Szerb

Falvak és egyébb Magyar


Vajdasági középszínt…

százalék(%)

Középiskolai végzettséggel rendelkezok 60 50 40 30 20 10 0

49,5751,84 43,61

43,9346,60 37,29

Vajdaság

36,4739,92 28,19

Városok Összesen

Falvak és egyébb

Szerb

Magyar

Hol van a lemaradás? Egyetemi végzettséggel rendelkeznek

százalék (%)

10,0 7,68

8,0 6,0 4,0

5,18 5,71

8,57

4,17 2,91

1,87 2,04

2,0

1,11

0,0 Vajdaság

Városok Összesen

Szerb

Falvak és egyébb Magyar


A Regioná Regionális vagy Kisebbsé Kisebbségi Nyelvek Euró Európai Kartá Kartája kötelez! n

n

Az állam elérhető rhetővé teszi: teszi: - az iskolaelő ő k é szí í t ő iskola el sz , az általá ltalános iskolai, a kö középiskolai oktatá oktatást, a szakkö szakközépiskolaipiskolai- és szakmunká szakmunkáské sképzé pzést - az egyetemi és má á s felső ő oktatá á si ké é pzé é st az é rintett m fels oktat k pz regioná regionális vagy kisebbsé kisebbségi nyelveken. nyelveken. Inté Intézkedik, hogy: hogy: - a felnő felnőttoktatá ttoktatásnak és tová továbbké bbképzé pzésnek legyenek olyan tanfolyamai, melyek a kisebbsé kisebbségi nyelveken való valósulnak meg - biztosí biztosítjá tják a kisebbsé kisebbségi tö törté rténelemnek és kultú kultúrának az oktatá oktatását

n

Biztosí Biztosítja az alap – és tová továbbké bbképzé pzést az oktató oktatók részé szére

n

Létrehozza a felü felügyelő gyelő szerveket

AUTONÓ AUTONÓM TARTOMÁ TARTOMÁNYI HATÁ HATÁSKÖ SKÖRÖK MEGHATÁ MEGHATÁROZÁ ROZÁSÁRÓL SZÓ SZÓLÓ TÖRVÉ RVÉNY Az autonó autonóm tartomá tartomány az általá ltalános iskolai oktatá oktatást és nevelé nevelést szabá szabályozó lyozó törvé rvénnyel összhangban: - meghozza a nemzeti kisebbsé kisebbségi nyelvű nyelvű oktatá oktatás programjá programját; - az oktatá oktatásügyé gyért felelő felelős miniszterrel egyeté egyetérté rtésben meghozza a nemzeti kisebbsé kisebbségek szá számára fontos tantá tantárgyak tantervé tantervét/ó t/óratervet; - megá megállapí llapítja a nemzeti kisebbsé kisebbségi nyelvű nyelvű oktatá oktatás megszervezé megszervezésének a felté feltételeit és mó módjá dját; - az oktatá oktatásügyé gyért felelő felelős miniszterrel egyeté egyetérté rtésben jóváhagyja a nemzeti kisebbsé kisebbségek szá számára fontos tantá tantárgyak tankö tankönyveit és taneszkö taneszközeit; - jóváhagyja a tanterv és óraterv való valóra vá váltá ltását nemzeti kisebbsé kisebbségi nyelven 1515-nél kevesebb tanuló tanuló szá számára is. is.


Az oktatá oktatási rendszer Vajdasá Vajdaságban 1.

Iskolá Iskoláskor elő előtti inté intézmé zmények – 44 iskolá iskoláskor előtti inté intézmé zmény + 26 iskolá iskoláskor előtti inté intézmé zmény a kü különleges gondozá gondozást igé igénylő nylő gyerekek szá számára

2.

Általá ltalános iskolá iskolák – 344 általá ltalános iskola, 13 speciá speciális általá ltalános iskola a kü különleges gondozá gondozást igé igénylő gyerekek szá számára és 57 tagozat a rendes általá ltalános iskolá iskolák kereté keretén belü belül, 21 zeneiskola, 2 balettiskola és 5 általá ltalános iskola a felnő felnőttek oktatá oktatásra

3.

Középiskolá piskolák – 117 kö középiskola + 10 kö középiskola a tanulá tanulási nehé nehézsé zségekkel kü küzdő zdő tanuló tanulók szá számára

4.

Főiskolá iskolák – 9 főiskola 35 szakkal

5.

Felsőoktatá oktatás – 14 kar 100 szakkal

Az iskoláskor előtti oktatási intézményekben használt nyelvek megoszlása

2,783%

0,769%

0,12%

1,497%

0,34%

A vajdasági iskoláskor előtti oktatási intézményekben használt nyelvek megoszlása A lakosság nemzetiségi összetétele Vajdaságban

H or vá to k

2,787%

0,38%

R us zi no k

14,282%

1,80%

R om án ok

Sz lo vá ko k

M ag ya ro k

Sz er be k

9,09%

84,96%

65,050%

- magyarul: magyarul 4476 gyerek 225 csoportban


ÁLTALÁNOS ISKOLÁK (magyar nyelvű oktatás) 27 községben, 78 általános iskola és 39 kihelyezett tagozat, 17.128 tanuló 947 osztályban

k

vá to k Ho r

Ru s

zin

ok

án o Ro m

ák ok Sz lo v

M

ag ya r

ok

4.18%

47.61%

79.16%

51.87%

71.10%

Az általános iskolások aránya, akik anyanyelven tanulnak

Az anyanyelven tanuló nemzetiségi tanulók aránya


Magyar ké képzé pzést is folytató folytató közoktatá zoktatási inté intézmé zmények terü területi megoszlá megoszlása Dél-Bácska 16%

Észak-Bácska 31%

Nyugat-Bácska 10% Dél-Bánát 5%

Közép-Bánát 9%

Észak-Bánát 29%

KÖZÉPISKOLÁK (magyar nyelvű oktatás) 12 község 35 iskola 6648 tanuló 315 osztály


Magyar kö középiskolá piskolások szá száma kö közsé zségenké genként Magyar önkormá nkormányzat - tömb

Diá Diákok szá száma

Szabadka (1) Zenta (2) Topolya (3) Kanizsa (4) Óbecse (5) Аda (6) Törökkanizsa (11) Összesen Magyarlakta közsé zség - szó szórvá rvány Nagybecskerek (7) Újvidé jvidék (8) Csó Csóka (9) Zombor (10) Temerin (12) Összesen

2 309 874 775 609 550 497 134 5 748 299 244 236 196 60 1 035

A kö középiskolai tanuló tanulók ará aránya, akik anyanyelven tanulnak 29,64%

71,63% 79,25% 99,26%

70,35%

20,75%

28,37% 0,74%

Magyarok

Szlovákok Anyanyelvén tanul

Románok

Ruszinok

Szerb nyelven tanul


Iskolavá Iskolaválasztá lasztási szempontok:

Fontos (%)

Rangsor

Haszná Használható lható tudá tudás

96,7

I.

Művelt taná tanárok

90,1

II.

Jó szí színvonalú nvonalú iskola

85,9

III.

Jó taná tanár-diá diák kapcsolat

85,6

IV.IV.-V.

Technikai felté feltételek

85,6

IV.IV.-V.

Jó könyvek, segé segédanyagok

72,4

VI.

Közelsé zelség

51,7

VII.

Különórák

45,9

VIII.

Kollé Kollégium

25,1

IX.

A magyar kö középiskolá piskolások kö középiskola választá lasztása (1995– (1995–2004) 1995/96 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

1996/97 1997/98 1998/99

3 éves

4 éves

1999/00 00/01 01.febr 03.febr 04.márc 05.ápr


Kutatá utatáseredmé seredmények 1. Ha ilyen rohamosan csö csökken a magyar tanuló tanulók szá száma/ ma/ ará aránya a közoktatá zoktatásban, sban, akkor 1010-15 év múlva csak azokban a vajdasá á gi helysé é gekben lehet fenntartani a vajdas helys magyar tannyelvű tannyelvű oktatá oktatást, st, amelyekben a magyarsá magyarság összlé sszlétszá tszáma 30003000-3500 főt tesz ki. ki. A szí színmagyar tagozatú tagozatú általá ltalános iskolai oktatá oktatást azonban csak az 50005000-6000 főt szá á mlá á l ó helysé é gekben lehetne megvaló ó s í tani. sz ml helys megval tani. 2. Kevesebb a magyar gyermekek szü születé letési ará aránya, sőt a tová továbbtanulá bbtanulási hajlamuk is gyengé gyengébb, bb, mint a tö többsé bbségi nemzeté nemzeté. 3. Legtö Legtöbben a kö közgazdasá zgazdasági, mű műszaki/ szaki/informatikai, informatikai, bö bölcsé lcsész képzé é s t vá á lasszá á k , az z egé é szsé é g ü gyes, a pedagó ó gus szak pz v lassz a eg szs pedag lemaradt. 4. A tö tömbhö mbhöz tartozó tartozó közsé zségekben, Északszak-Bácska és ÉszakszakBánát terü területé letén, tanul a magyar középiskolá piskolások 75,76%75,76%-a

Feladatunk: 1. Tová Továbbfejleszteni a minő minőséges anyanyelvű anyanyelvű közoktatá zoktatási há hálózatot 2. Érettsé rettségit adó adó szakkö szakközépiskolá piskolák és a gimná gimnáziumok preferá preferálása 3. Piacigé Piacigényes szakok és gyakorlatias tudá tudás bevezeté bevezetése 4. Minő Minőségfejleszté gfejlesztés, beruhá beruházások, szaké szakértelmű rtelmű taná tanárok (permanens tová továbbké bbképzé pzés, szá á m í t ó g é p , nyelvtanulá á s) sz nyelvtanul 5. Külön tá támogatni a szó szórvá rványban tanuló tanulókat (kollé (kollégiumok, utaztatá utaztatás, ösztö sztöndí ndíjazá jazás) 6. Emelni a tová továbbtanulá bbtanulási szá szándé ndékot


Szerb Bolognai elvű felsőoktatási rendszer Harmadik képzési ciklus

FELSŐOKTATÁS

Második képzési ciklus

Első képzési ciklus

Ph.D DOKTORI KÉPZÉS 180 ESPB (előzőleg az alap és diplomás akadémiai képzésben legalább 300 ESPD megszerzése esetén)

Okleveles -Master 60-120 ESPB

Specális akadémiai képzés 60 ESPB

Speciális szakirányú képzés 60 ESPB

Bachelor

Bachelor

Akadémiai alapfokozat 180-240 ESPB

Felsőfokú alapfokozat 180 ESPB

Kutatá Kutatáseredmé seredmények: A felső felsőfokú fokú oktatá oktatáspolitiká spolitikát az utó utóbbi má másfé sfél évtizedben, a centralizmus (kormá á ny), az autonó (korm autonómia (egyetem) és a reformirá reformirányí nyítás (szakma) alkotta háromszö romszög-viszony jellemzi. jellemzi. Megtorpaná Megtorpanás oka a reformreform-akterek ellentmondá ellentmondásos állá llásfoglalá sfoglalásai: 1. A kar tradicioná tradicionálisan erő erős autonó autonóm jogi szemé személy maradjon, vagy az egyetemnek integrá integráló szerepe van? 2. Az egyetemek a kormá kormánnyal való való kommuniká kommunikáció ciójukban csak az oktatá oktatási miniszter inté intézmé zményé nyét ismerik és má más konferenciá konferenciák, alternatí alternatív/konzultatí v/konzultatív bizottsá bizottságokra nem összpontosí sszpontosítanak 3. Egyes karok az operatí operatív tervek megvaló megvalósításakor vá válsá lságba kerü ü lnek nem foglalkoztatható ó a „ k é sztermé é k ” ker foglalkoztathat szterm 4. Az egyetem a munkaadó munkaadókkal folytatott vitá vitában is a „tudomá tudomány autonó autonómiá miájára” ra” hivatkozik, nem a piaci szü szüksé kségletekre összpontosí sszpontosít.


A felsőoktatásban résztvevő hallgatók nemzetiségi aránya

om

1,430

2,783

0,101%

0,769

k k be ro ok er z ya ok k ák S v k ag án no o l to M zi om s Sz vá u r R R Ho

1,519%

1,497

0,486%

2,787

0,525%

14,282% 1,021%

65,050%

6,831%

80,831%

A felső felsőoktatá oktatásban ré résztvevő sztvevő hallgató hallgatók nemzetisé nemzetiségi ará aránya - alulreprezentá alulreprezentál kisebbsé kisebbségek!

ák

R

A lakosság nemzetiségi összetétele Vajdaságban

Vajdasá Vajdaságban önálló lló magyar egyetem nincs! Törekvésünk: a vajdasá vajdasági lakossá lakosság nemzetisé nemzetiségi összeté sszetételé teléhez viszonyí viszonyítva a magyarok megfelelő megfelelő részará szarányban vegyenek ré részt a felső felsőoktatá ktatásban is (14%). A helyzet: nem kielégítő, mert a magyarok részvétele a felsőoktatásban csak a fele a többségi nemzethez viszonyítva (6,6%). Eredmé Eredmény: a lemaradá lemaradás a magyarsá magyarság iskolá iskolázatlansá zatlanságát és értelmisé rtelmiségének fogyatkozá fogyatkozását idé idézi elő.


FELSŐ FELSŐOKTATÁ OKTATÁS magyarul Magyar nyelven tanuló egyetemisták száma 2.168 (3 főiskola, 5 kar)

A magyar hallgató hallgatók terü területi megosztá megosztása - a szakvá szakválasztá lasztáskor döntő a hallgató hallgató érdeklődése, se, az inté intézmé zmény közelsé zelsége, ge, a tannyelve. tannyelve. 1600 1400 1200

Főiskolások 700

121

Egyetemisták

1000 800 600 1109

896

400 200 0

97 114 Újvidék 1230 Szabadka 1596 Nagybecskerek 211

166

0

0 13 Zombor 13

0

2

Mitrovica 2

82 0 Kikinda 82

Zenta 166


Újvidé jvidéki Egyetem inté intézmé zményei

Karok Bölcsészettudományi Kar – Újvidék Mezőgazdasági Kar – Újvidék Jogtudományi Kar – Újvidék Technológiai Kar – Újvidék Közgazdaságtudományi Kar – Szabadka Műszaki Kar – Újvidék Orvostudományi Kar – Újvidék Természettud.-matemat. Kar –Újvidék Művészeti Akadémia – Újvidék Építőmérnöki Kar – Szabadka M. Pupin Műszaki Kar – Nagybecskerek Sport és Testnevelői Kar – Újvidék Pedagógiai Kar – Zombor Magyar Nyelvű Tanítóképző Kar – Szabadka

Központok és szakosztályok: 1. Inter- és Multidiszciplináris Stúdiumok és Kutatások Egyetemi Asszociációja – ACIMSI 2. Rektori Kollégium (rektor, -helyettesek, egyetemista-prorektor, dékánok, főtitkár, irodavezető) 3. Központi Könyvtár 4. Információs-technológiai Központ 5. Minőségellenőrző Központ 6. Egyetemista Aktivitások Központja 7. Egyetemi Titkárság (nemzetközi kapcsolatok, jogi-, gazdasági-, általános szakosztály) 8. Egyéb intézetek, tudományos központok, departmanok, laboratóriumok, katedrák, műhelyek, termék-fejlesztő innovációs központok, tudományos inkubátorházak, műszaki parkok, szervizszolgálatok.

Magyar nyelvű felsőoktatás folyik 1. Közgazdasá zgazdasági Kar (kb. 6000 hallgató hallgatóból 700 magyar) 2. Építőmérnö rnöki Kar (kb. 120 magyar hallgató hallgató) 3. Magyar Tannyelvű Tannyelvű Taní Tanítóképző pző Kar (kb. 200 hallgató hallgató) 4. Bölcsé lcsészettudomá szettudományi KarKar-MNyI Tanszé Tanszék (kb.130hallgató (kb.130hallgató) 5. Műszaki Szakfő Szakfőiskola (kb. 400 magyar fő főiskolá iskolással) 6. Művészeti Akadé Akadémia (kb. 50 magyar hallgató hallgató) 7. Óvóképző pző Főiskolá iskolák (kb. 120 összhallgató sszhallgató) 8. Hitoktató Hitoktató-katehetikus Inté Intézet - Teoló Teológiai Fő Főiskola 9. Kerté Kertészeti Fő Főiskola (kb. 160 fő főiskolá iskolás – Corvinus Egyetem BP Zentai Kihelyezett tagozatá tagozatának stá státusá tusát rendezni kell!)


A kisebbsé kisebbségi felső felsőoktatá oktatás sorá során jelentkező jelentkező gondok n n

n

n

n

Akkreditá Akkreditáció ciós nehé nehézsé zségek (2005 tö törvé rvényfelté nyfeltételek) Tanerőhiá hiány (tehetsé (tehetséggondozá ggondozás, emigrá emigráció ció, tová továbbké bbképzé pzések, lektorá lektorátus biztosí biztosítása) A tanuló tanulók szá számának csö csökkené kkenése (iskolakö (iskolaközpontok létrehozá trehozása, jobb szervezettsé szervezettség, iskolabuszok, az anyanyelven tanulá tanulás motivá motiválása) A BolognaiBolognai-folyamat vé végrehajtá grehajtása, minőségemelé gemelés, izolá izoláltsá ltság felszá felszámolá molása A felső felsőoktatá oktatásban a kisebbsé kisebbségi tagozatok vagy csoportok pénzelé nzelése

Tanulás - munkavállalás a legkö legközelebbi vá városban tanul - szü szülői sugallat (k (költsé ltségkí gkímélő megoldá megoldás) – Gyakori a fá fárasztó rasztó és kö költsé ltséges ingá ingázás n magyar nyelven – energiakí energiakímélő n hálózathatá zathatás/vá s/városvonzá rosvonzás (tö (tömb magyar térsé é g) rs n alkalmi munka mellett, magá magán karokon, vagy kihelyezett tagozaton távoktatá voktatással pró próbálkozik n a magyar fiatal munkavá munkavállaló llalók karrierje akadozik, akadozik, ha a szerb nyelvtudá nyelvtudásuk gyenge, vagy nem tudnak legalá legalább egy vilá világnyelvet is n


Karrierépítés Vajdaságban Fiatalok bizonytalan jö jövőképe - Egyetem választá lasztáskor „kudarckerü kudarckerülő magatartá magatartás” - a magyar fiatalokná fiataloknál pluszenergia befekteté befektetése szü szüksé kséges - esé esélyegyenlőtlensé tlenség a tudatos jövőépítésben, sben, a piacorientá piacorientált szakvá szakválasztá lasztáskor - Igé Igény az euró európai felsőoktatá oktatásisi-kutatá kutatási térsé rségbe való való integrá integrálódás– pl. regioná regionális egyetemek

A presztízsszakmák:

n menedzser,

banki/pénzügyi munkák, marketing-, informatikai munkák, programozó, vállalkozó, közgazdász, képzett könyvelő, ügyvéd, tanár, logista, építészmérnök-vállalkozó, szakorvos, farmakológus, állatorvos.


Összegzés: n

n

n

n

A magyarokná magyaroknál alulreprezentá alulreprezentáltsá ltság észlelhető a felső felsőoktatá oktatásban és a munkaerőpiac privilegizá privilegizált szfé szféráiban is. Az oktatá oktatásban és a munkakeresé munkakeresés teré terén a vajdasá vajdasági magyarok a tö többsé bbségi nemzettel veszik fel a versenyt, versenyt, nem pedig a magyarorszá magyarországi vagy euró európai mintá mintát követik. A magyar fiatalok elhelyezkedé elhelyezkedési esé esélyei Szerbia/Vajdasá Szerbia/Vajdaság munkaerő munkaerőpiaci igé igényé nyétől fü függ. Szakmaé s munkahelyvá á lasztá á s teré é n a Szakma munkahelyv laszt ter szerbiai/ré szerbiai/régió gióbeli té tényező nyezők a dö döntő ntőek nem pedig az euró európai normafelté normafeltételek. telek. A jö jövő a szubregioná szubregionális egyetemi kö központok kereteiben van...

KONKLÚ KONKLÚZIÓ ZIÓK , ami szü szüksé kséges… ges… 1. A fiatalokná fiataloknál kidolgozni a jö jövőképüket és egy stabil szakmafejlesztő szakmafejlesztő straté stratégiá giát 2. A piacigényes szakmákra, versenyképességre fókuszálni - minőségi és akkreditálható új felnőttképzési formákat bevezetni 3. Tradicionálisan diverzifikált, de a rugalmas szakirányokkal tervezni a középiskolai és felsőoktatási kurzusokat; 4. Karrierépítő Információs Koordinációs Irodák megnyitása – Továbbképző Központok pénzelése 5. Regionális oktatási-képzési stratégia kidolgozása 6. Versenyképes tudásfejlesztés pénzelése, a pedagógus állomány minőségemelése…


A vajdasági magyar oktatás

Recommend Documents