Szlávity Ágnes A vajdasági magyar értelmiségi fiatalok munkaerő-piaci meglátásai – egy empirikus kutatás eredményeinek ismertetése Bevezető Az értelmiségi réteg társadalmi és gazdasági szerepvállalása döntően meghatározza az egyes régiók fejlődési lehetőségeit. Hangsúlyozottan érvényes ez a 21. században, a tudás századában, amikor az egyének és a társadalmi csoportok sikere is nagyban, a birtokukban levő tudás függvénye. A jelen kor gazdasági elvei minden foglalkoztatottól megkövetelik az élethosszig tartó tanulást, ismeretanyaguk és készségeik állandó időszérűsítését és fejlesztését. Különösen érvényes ez a magasan szakképzett dolgozókra, akiknek folyamatosan szembe kell nézni tudásuk szintentartásának kihívásával. Egy kisebbségben élő nemzet hosszú távú megmaradását és fejlődését csakis a fiatal szakemberek munkaerő-piaci boldogulása és szülőföldi munkavállalása garantálhatja. A vajdasági magyarság sajátosságait figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a fiatal értelmiségiek nélkül Vajdaság legnépesebb nemzeti kisebbsége elveszíti jövőjét. Az 1990-es években Jugoszláviában lezajlott társadalmi és gazdasági krízis illetve a délszláv háborúk miatt több százezer lakos hagyta el az országot. Közülük 200 ezer magasan képzett szakember még a válság kezdetén döntött a kivándorlás mellett [1]. A vajdasági magyarok emigrációjáról nem rendelkezünk pontos adatokkal de biztonsággal állíthatjuk, hogy az értelmiségiek nagy része elhagyta Vajdaságot vagy pedig kétlaki életmódot folytat szülőföldje és Magyarország között ingázva. A magasan képzett szakemberek utánpótlása nagyon nehézkesen halad. Ez a probléma több tényezőre vezethető vissza, a vajdasági magyar fiatalok alacsony továbbtanulási hajlandóságtól kezdve a vajdasági magyar felsőoktatási rendszer hiányán át a magyarországi továbbtanulás előnyben részesítéséig és az egyetemet végzett szakemberek növekvő munkanélküliségéig. Mindezért nagyon fontos, hogy a vajdasági magyar fiatal szakemberek szülőföldjükön vállaljanak munkát és itt kamatoztassák tudásukat. Jelen munka célja felmérni a vajdasági magyar értelmiségi fiatalok munkaerő-piaci meglátásait. A munka hipotézisét az a feltevés képezi, hogy e fiatalok nincsenek megelégedve saját helyzetükkel de rendelkeznek annyi belső tartalékenergiával, hogy lépéseket tegyenek munkerő-piaci pozíciójuk javítására. A munka módszertana Annak érdekében, hogy a megismerjük a vajdasági magyar felsőoktatási hallgatók meglátásait kérdőíves felmérésen alapuló kutatást végeztünk. A felmérésre 2003. április 15. és május 5. között került sor Vajdaság magyarlakta területein. A reprezentatív minta 265 fiatalt ölelt fel, 20 és 28 életév között. A felmérés célszegmensét a munkaviszonyban levő fiatalok, a munkanélküli fiatalok és a felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok képezték, akiket a rétegzett véletlen kiválasztás elve alapján kértünk fel válaszadásra. Száz fiatal szakember véleményét kérdezőbiztosok segítségével, személyes megkérdezés módszerével, míg 165 fiatal a meglátásait írásbeli, postai megkérdezés útján fejthette ki. A kapott adatokat SPSS 10. for Windows számítógépes program segítségével dolgoztuk fel. A felmérés a Magyarságkutató Tudományos Társaság szakmai felügyeletével, valamint a Vajdasági Ifjúsági Fórum és az Itthon 2000 projektum praktikus segítségével valósult meg. A kutatás a következő témaköröket ölelte fel: - a megkérdezettek identifikációs alapadatai 1
-
a megkérdezettek jelenlegi munkaerő-piaci helyzete és percepciója a munkaviszonyban levő fiatalok munkaerő-piaci helyzete és percepciója a munkanélküli fiatalok munkaerő-piaci helyzete és percepciója a felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok munkaerő-piaci helyzete és percepciója
Az empirikus kutatás eredményei 1. A megkérdezettek identifikációs alapadatai A felmérésben részt vett fiatalok nem szerinti eloszlását az alábbi ábra ismerteti. 1. számú ábra: A megkérdezettek nem szerinti eloszlása
férfi 40%
nő férfi
nő 60%
Az, hogy a felmérésben több nő vett részt mint férfi, a nemek közötti különböző válaszadási készséggel magyarázható, ami a megkérdezettek által közvetített értékrendre nincs kihatással. A kutatás által felölelt fiatalok életkor szerinti eloszlását a 2. számú ábra ismerteti. 2. számú ábra: A megkérdezettek életkor szerinti eloszlása
26-28 év 40%
20-22 év 12% 20-22 év 23-25 év 26-28 év
23-25 év 48%
Az adatok alapján megállapítható, hogy a kutatásban részt vett fiatalok túlnyomó többsége 22 évnél idősebb. A fiatalok családi állapota fontos mutató, hiszen azt mutatja, hogy e fiatalok mennyire önállósultak és milyen mértékben készek felelőséget vállalni másokért. Közvetve azt is megtudhatjuk, hogy a fiatalok mennyire érzik magukat biztonságban, mennyire találják stabilnak az ország gazdasági és politikai helyzetét. A megkérdezettek erre vonatkozó adatait az alábbi kördiagram mutatja be.
2
3. számú ábra: A válaszadók családi állapota
párkapcsolatban 22%
párkapcs. gyermekkel 5%
egyedülálló egyed. gyermekkel párkapcsolatban
egyed. gyermekkel 1%
párkapcs. gyermekkel egyedülálló 72%
A megkérdezett értelmiségiek családi állapotát bemutató adatok szerint a 20. és 28. életévük között levő fiatalok többsége egyedül él, gyermek nélkül. A kapott adatok arra utalnak, hogy a vajdasági magyar fiatalok családalapítási hajlandósága az elmúlt két év alatt nem sokat változott, hiszen a 2001-ben végzett Mozaik 2001 felmérés eredményei szerint a 29 évnél fiatalabbak kevesebb, mint 50 %-a kötött házasságot [2]. A fiatalok lakáskörülményeit bemutató adatok a megkérdezettek életstílusára utalnak, hiszen a szüleinél élők más életformát mondhatnak magukénak, mint az albérletben vagy egyetemista otthonban élő társaik, míg a saját lakásban és az élettárs lakásában élők ugyancsak különböző lehetőségekkel és kötelezettségekkel rendelkeznek. A felmérésben felölelt fiatal szakemberek erre vonatkozó adatait a 4. számú ábra ismerteti. 4. számú ábra: A megkérdezettek lakáskörülményei szüleinél
4% 4% 2%
albérletben
5% egyetem. otthonban
16%
saját lakás
69%
élettárs lakásában egyéb
A kapott adatok szerint a vajdasági értelmiségi fiatalok nagy része szüleinél él. Ez azt támasztja alá, hogy az anyagi nehézségek miatt a fiatalok hosszú ideig ezt a ,,kényszer -együttélési formát” választják. Az, hogy e fiatalok lakhatási költségeit ki biztosítja a fiatal szakemberek valós anyagi lehetőségeire mutat rá. 5. számú ábra: A megkérdezettek lakhatási költségeinek biztosítása 3
egyéb 11% élettárs 5%
önerő 21%
szülők 63%
szülei önerő élettárs egyéb
A felmérés eredményei azt támasztják alá, hogy a jövendő értelmiségi réteg tagjai nem rendelkeznek pénzügyi önállósággal, hiszen döntő többségük (63%) még szülei támogatására szorul. 2.
A megkérdezettek munkaerőpiaci-helyzete A kutatásban részt vett fiatalok jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét szemlélteti a következő ábra: 6. számú ábra: A megkérdezettek jelenlegi munkaerő-piaci helyzete munkanélküli 16%
tanul
tanul 47% munkaviszony. 37%
munkavis zonyban munkanél küli
A válaszadó fiatalok többsége még felsőfokú tanulmányokat folytat. A kapott adatok hűen tükrözik a vajdasági fiatalok valós helyzetét, hiszen köztudott, hogy az Újvidéki Egyetem karain a hallgatók átlagban 6,5 év alatt diplomáznak. A vajdasági magyarok egy részének a nyelvi nehézségek miatt az egyetemi oklevél megszerzése még több időbe kerül. Az, hogy e fiatalok vállaltak-e munkát tanulmányaik során, aktivitásukra és anyagi helyzetükre mutat rá.
munkaerő-piaci
7. számú ábra: A megkérdezettek munkavállalása tanulmányaik alatt
4
nem vállal munkát 39%
rendes munkaviszony 17%
rendes munkaviszony alkalmi munka nem vállal munkát
alkalmi munka 44%
Az értelmiségi utánpótlás tagjainak nagy része (60,7%-a) a főiskolai vagy egyetemi évek alatt már vállalt munkát, nagyobb részben alkalmi munkákat, de jelentős a rendes munkaviszony mellett továbbtanuló fiatalok aránya is. Mindez a vajdasági magyar szakemberek jelentős munkaerő-piaci aktivitására mutat rá. A válaszadók munkaerő-piaci meglátásainak elemzése előtt fontos megismerni a fiatal szakemberek diplomázás utáni terveit. A válaszadóknak rangsorolni kellett a továbbtanulás, elhelyezkedés, családalapítás és az önálló vállalkozás indításának fontosságát diplomázásuk utáni céljaik között. A kapott adatokat az alábbi ábra illusztrálja. 8. számú ábra: A válaszadók diplomázás utáni tervei
vállalkozás 41% családalapitás 1%
továbbtanulás 8%
továbbtanulá s elhelyezkedé s családalapitá s vállalkozás
elhelyezkedés 50%
A felmérés eredményeinek alapján megállapíthatjuk, hogy a fiatalok számára a munkavállalás kiemelt fontosságú, hiszen 50%-uk számára ez képezi az első számú életcélt. A vajdasági magyar értelmiségi fiatalok munkavállalási percepciójának megismerése során fontos megtudnunk azt, hogy mely szempontok szerint választanák meg jövendő munkahelyüket. A válaszadók a szakmai fejlődés, a karrier-lehetőség, a megfelelő fizetés, a stabil munkahely, a munkahelyi önállóság és a kreativitás fontosságát határozták meg. Ezt mutatja be a következő táblázat. 9. számú ábra: A megkérdezettek munkahely-kiválasztási szempontjai Szempontok Nagyon fontos Fontos Nem fontos Szakmai fejlődés 82 % 17 % 1% Karrier 41% 48 % 11% Fizetés nagysága 77% 23% 0% Stabil munkahely 80 % 18 % 2% Önállóság 46% 47% 7% Kreativitás 62% 32% 6% 5
A kapott adatok szerint a fiatal értelmiség részére a legfontosabb szempont a szakmai fejlődés, ezt követi a munkahely stabilitása és a fizetés nagysága. A szerbiai privatizációs folyamatok jelentős mértékben megváltoztatják a vállalatok nagyságát és tulajdonformáját. Várható, hogy az eddigi nagyvállalatok átalakulása során több közepes nagyságú vállalat jön létre. Emellett a piacgazdaság elveinek alapján várhatóan növekedni fog a magántulajdonban levő kis- és közepes vállalkozások száma is. A felmérés kitért annak elemzésére is, hogy a vizsgált társadalmi csoport tagjai mennyire vannak tisztában a vázolt gazdasági változásokkal, milyen mértékben ismerik ezen vállalatformák előnyeit és hátrányait. 10. számú ábra: A megkérdezettek által preferált vállalat nagysága
nagy-vállalat 17%
egyéni vállalkoz. 18%
egyéni vállalkozóként kis vállalatban közepes vállalatban
közepes vállalat 39%
kis vállalat 26%
nagyvállalatban
A válaszadó fiatalok többsége közepes nagyságú vállalatban dolgozna szívesen. 11. számú ábra: A megkérdezettek által preferált vállalati tulajdonforma
vegyes 36%
magán 43%
magán állami vegyes
állami 21%
A fiatal szakemberek többsége magántulajdonban levő cégben szeretne elhelyezkedni. A felmérés eredményei azt támasztják alá, hogy a fiatalok ismerik a gazdasági átalakulás folyamatait és ismerik e folyamatok előnyeit és hátrányait. Úgy vélik, hogy szakmai fejlődésüket leginkább a magántulajdonban levő közepes nagyságú cégekben valósíthatják meg. Az értelmiségi fiatalok jövőbeni munkaerő-piaci helyzetét jelentősen meghatározza az, hogy mit hajlandóak megtenni egy számukra kedvező munkalehetőségért. A válaszadók erre vonatkozó meglátásait ismerteti a 11. számú ábra. 12. számú ábra: A megkérdezettek aktív szerepvállalása egy kedvező munkalehetőség érdekében 6
Áldozatok Igen Nem Nem tudom Szakmai továbbképzéseken való részvétel 95 % 1% 4% Új készségek elsajátítása 93% 1% 6% Új idegen nyelv tanulása 81% 6% 13% Mindennapos ingázás 43% 28% 29% Napi 10-12 órás munkaidő 39% 30% 31% Szabadidőben / hétvégén i s dolgozni 10% 58% 32% A kapott adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége hajlandó szakmai továbbképzéseken részt venni és újabb készségeket elsajátítani, azt azonban, hogy szabadidejét és a hétvégét is munkával töltse, túl nagy áldozatnak tartja még egy kedvező munkalehetőség reményében is. A fiatal értelmiségiek szülőföldi munkavállalását döntően befolyásolja az, hogy mennyire tartják reálisnak, hogy elvárásaiknak megfelelő munkalehetőséget találnak lakóhelyükön, Vajdaságban, Szerbiában és külföldön. A vizsgált társadalmi réteg erre vonatkozó válaszait az alábbi ábra ismerteti. 13. számú ábra: A megkérdezettek meglátásai elhelyezkedési lehetőségeikről Valószínűség Nagyon valószínű Valószínű Nem valószínű
Lakóhelyén 22,3 % 41,9 % 35,8 %
Vajdaságban 40,4 % 55,1 % 3,8 %
Szerbiában 17,7 % 41,5 % 39,6 %
Külföldön 37,7 % 34,0 % 27,5 %
A fiatal értelmiségi fiatalok lakóhelyükre és Szerbiára vonatkozó munkaerő-piaci helyzetüket közepesnek, a Vajdaságra vonatkozót kedvezőnek, míg a külföldre vonatkozót relatív kedvezőnek találják. A felmérés eredményei szerint a megkérdezettek bíznak abban, hogy ha nem is lakóhelyükön, de Vajdaság területén belül megfelelő munkalehetőséget találnak. A külföldre vonatkozó kedvező meglátások a vajdasági magyar értelmiségi fiatalok migrációs hajlandóságára mutatnak rá. A vajdasági magyar értelmiségi réteg jövőbeni munkaerő-piaci percepcióját szemléletesen ábrázolja a válaszadók meglátása arról, hogy mit tennének abban a helyzetben ha nem találnának megfelelő munkalehetőséget. A felmérésben részt vett fiatalok a következő válaszlehetőségek közül választhattak: feladni az eredeti elképzeléseiket és képzettségüknél alacsonyabb munkát vállalni, átképzésben részt venni vagy elköltözni oda, ahol elvárásaiknak megfelelő munkalehetőséget találnak. A fiatalok döntéseit a 14. számú ábra mutatja be. 14. számú ábra: A megkérdezettek válaszlépései egy számukra kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetben képzetts. alacsony. 20% elköltözés 52%
képzetts. alacsonyabb átképzés elköltözés
átképzés 28%
7
Az értelmiségi utánpótlás tagjainak többsége egy ilyen kedvezőtlen helyzetben elköltözne. A kapott adat e társadalmi réteg jelentős migrációs hajlandóságát és a foglalkozásuk illetve a szakmai fejlődésük iránti elkötelezettséget bizonyítja. A jelenlegi munkaerő-piaci viszonyokra alaposabb rálátást kaphatunk a vajdasági munkahelyek elnyerésénél döntő szerepet játszó szempontok elemzésével. A fiatalok a szakmai tudás, a diploma, a munkatapasztalat valamint a kapcsolatok, ismeretségek és a különböző külsős tényezők fontosságát határozták meg. A kapott adatokat a következő ábra ismerteti. 15. számú ábra: A válaszadók meglátásai a munkahely elnyerésének legfontosabb szempontjairól szakmai tudás diploma
magabiz- szakmai tudás diploma tosság 7% 9% 2% munkatapasztalat 7% kapcsolatok 75%
munkatapa sztalat kapcsolato k magabiztos ság
A vajdasági magyar magasan szakképzett szakemberek döntő része úgy véli, hogy itt és most a munkahely elnyerésének legfontosabb szempontját a megfelelő szakmai és baráti kapcsolatok és ismeretségek képezik. A munkaviszonyban levő fiatalok munkaerő-piaci helyzete A munkaviszonyban levő fiatal értelmiségi réteg munkavállalói pozícióit elsősorban az mutatja be, hogy milyen jogi keretek között dolgoznak. Ezen adatokat ismerteti a 16. számú ábra. 16. számú ábra: A válaszadók munkaviszonyának jogi kerete
szerződéses mv. 11%
szerződ. nélkül 9%
rendes munkavisz.
rendes munkavisz. 80%
szerződéses mv. szerződés nélkül
8
A fiatalok többsége rendes munkaviszonyban van. Ez a vajdasági magyar pályakezdő értelmiségiek munkaügyi jogbiztonságára utal. Jelentős azonban azoknak az aránya is, akik munkaszerződés nélkül, vagyis a szürkegazdaságban dolgoznak. A diplomás fiatalok iránti munkaerő-piaci keresletről tanúskodik az, hogy a fiatalok képzettségüknek megfelelő munkát végeznek-e. A kapott válaszokat a következő ábra összegzi. 17. számú ábra: A válaszadók eloszlása képzettségüknek megfelelő munka alapján
nem 32% igen nem igen 68%
A felmérés adatai arra mutatnak rá, hogy a fiatalok többsége képzettségének megfelelő munkát végez. Sajnos a magasan szakképzett fiatalok csaknem harmada képzettségénél alacsonyabb szintű munkát végez. A kérdőív következő kérdése arra kereste a választ, hogy a pályakezdő okleveles szakemberek miért vállaltak el képzettségüknél alacsonyabb munkát. A fiatalok indoklását mutatja be a 18. számú ábra. 18. számú ábra: A képzettségüktől különböző munkát végző fiatalok indoklása a munkalehetőség elfogadásáról nagyobb fizetés 15%
megfel. munkah. hiánya 66%
jobb karrier 19%
nagyobb fizetés kedvezőbb karrier megfel.munk ahely hiánya
A kérdőívet kitöltő fiatalok többsége azért vállalt képzettségi szintjénél alacsonyabb munkát mert nem talált szakmai profiljának megfelelő munkalehetőséget. Ez az adat az értelmiségiek munkanélküliségére hívja fel a figyelmet. Ismert, hogy 2001-ben Vajdaságban a munkanélküliek 5,56%-át az egyetemi oklevéllel, míg 5,11 %-át a főiskolai diplomával rendelkező szakemberek alkották [3]. A fiatalok válaszai alapján a munkaerő-piaci helyzet az elmúlt két év alatt nem sokat javult. 9
Az értelmiségi fiatalok munkaerő-piaci helyzetét ismerteti az is, hogy a megkérdezett szakemberek hol találtak munkát. 19. számú ábra: A megkérdezettek megoszlása a munkahelyük helyszíne alapján
50 km-nél távolabb 7%
külföldön 5% lakóhely 58%
lakóhely 50 km-en belül 50 km-nél távolabb
50 km-en belül 30%
külföldön
A válaszadók túlnyomó többsége (88%) lakóhelyén vagy ahhoz közel talált munkalehetőséget. A Vajdaságban alkalmazott munkaerő-toborzási módszerekre mutat rá, a kérdőív következő kérdése, mely arra kereste a választ, hogy a fiatalok, milyen módon értesültek a munkalehetőségről, melyet most végeznek. 20. számú ábra: A válaszadók értesülése a munkalehetőségről, melyet most végeznek munkaközvetit ő 9% hirdetés 18%
személyes kapcsolatok személy. kapcsolat 73%
hirdetés munkaközvet it ő
Az, hogy a munkaviszonyban levő fiatalok többsége személyes ismeretségeken keresztül szereztek tudomást a munkalehetőségről, arra mutat rá, hogy térségünkben még mindig a nemformális munkaerő-toborzási módszerek vannak érvényben. A vajdasági magyar diplomás szakemberek anyagi megbecsülését érzékelteti a fiatalok fizetésének magassága. A válaszadóknak saját fizetésük nagyságát kellett megítélni a szerbiai átlagfizetéshez viszonyítva. 21. számú ábra: A megkérdezettek fizetésének nagysága a szerbiai átlagfizetéshez viszonyítva
10
sokkal alacsony. 7%
alacsony. 25%
sokkal magasabb
sokkal magasabb 4%
magasabb magasabb 14%
megegyező 50%
megegyező alacsonyab b sokkal
A felmérésben részt vett, munkaviszonyban levő fiatalok fele úgy véli, hogy fizetése a szerbiai átlagfizetéshez hasonló. Sajnos a megkérdezettek csaknem harmada véli úgy, hogy az átlagosnál kevesebbet keres, míg a válaszadók 18%-a tartja azt, hogy az átlagosnál magasabb a bére. Azt, hogy ez társadalmi réteg mennyire elégedett jelenlegi munkahelyével megtudhatjuk annak alapján, hogy a közeljövőben terveznek-e munkahely-változtatást. A fiatalok ez irányú terveit a 22. számú ábra ismerteti. 22. számú ábra: A megkérdezettek munkahely – változtatási szándékai
nem tudom 30%
igen 43% igen nem nem tudom
nem 27%
A pályakezdő szakemberek csupán 27%-a elégedett jelenlegi munkahelyével. A válaszadó munkavállalók többsége a közeljövőben munkahelyet szeretne változtatni. Ez arra utal, hogy nem elégedettek jelenlegi munkaerő-piaci helyzetükkel. A munkanélküli értelmiségi réteg munkaerő-piaci helyzete A vajdasági magyar fiatal értelmiségiek munkanélküliségéről többet megtudhatunk a munkanélküliségük idejének elemzése alapján. A kapott adatokat a következő ábra illusztrálja. 23. számú ábra: A munkanélküliség hossza
11
több mint 3 év 10%
0.5 évnél kevesebb 24%
0.5 évnél kevesebb 0.5 - 1 év 1-3 év
1-3 év 34%
0.5 - 1 év 32%
több mint 3 év
A felmérésben részt vevő fiatalok többsége (77%) már több mint fél éve munkanélküli. A munkanélküliek jövőbeni terveit megtudhatjuk annak elemzése során, hogy meddig hajlandóak még képzettségüknek megfelelő munkalehetőségre várni. 24. számú ábra: A munkanélküli fiatalok hajlandósága egy képzettségüknek megfelelő munkalehetőségre való várakozásra
több mint 3 év 12%
0.5 év 52%
1-3 év 19%
0.5 év 0.5-1 év 1-3 év
0.5-1 év 17%
több mint 3 év
A megkérdezett fiatalok többsége még fél évig hajlandó képzettségének megfelelő állásra várni. Az, a tény hogy a pályakezdő értelmiségiek 31%-a egy évnél is több időt hajlandó várni egy kedvező munkalehetőségre a vajdasági munkanélküliségi helyzet súlyosságára mutat rá. A munkanélküli pályakezdő szakemberek munkakeresési aktivitását tükrözi az, hogy igénybe vették-e munkaközvetítő irodák segítségét. 25. számú ábra: A munkanélküli fiatalok megoszlása az alapján, hogy igénybe vették-e munkaközvetítő irodák segítségét igen, részleges eredmény 30%
nem 17%
igen, eredmény nélkül 53%
nem igen, eredmény nélkül igen, részleges eredmény
12
Az a tény, hogy e fiatalok többsége (83%) munkaközvetítő irodához is fordult, de az nem tudott megfelelő segítséget adni, a szakemberek munkaerő-piaci aktivitására és a súlyos munkanélküliségi helyzetre utal. A vajdasági magyar értelmiségi fiatalok munkanélküliségének okaira mutat rá a fiatalok az irányú válasza, hogy szerintük miért nem találtak még munkát. 26. számú ábra: A válaszadók meglátásai munkanélküliségük okairól kapcs. hiánya
50 40
munkatapaszt. hiánya számtógéphasz. hiánya nem megfelelő szaktudás nyelvismeret hiánya egyéb
40 30 21
21
20 8
10
6
4
0
A felmérésben részt vett fiatalok többsége úgy véli, hogy munkanélküliségük fő okát a megfelelő szakmai kapcsolatok hiánya jelenti. A kapott adat a munkaadók nemformális munkaerő toborzási és kiválasztási módszereit támasztja alá. A munkanélküli fiatal szakemberek jövőbeni munkavállalását bizonyára elősegítené, ha megismernék a fejlett piacgazdaságokban már régóta bevált és már hazánkban is alkalmazott munkaerő-toborzási módszereket. A következő ábra a megkérdezettek eloszlását mutatja be az alapján, hogy hajlandóak lennének e részt venni egy képzésben, mely az aktív munkakeresésre készítené fel őket. 27. számú ábra: A válaszadók hajlandósága egy munkakeresésre felkészítő képzésben való részvételre nem tudom 29% igen nem nem tudom
nem 10%
igen 61%
Az, hogy a munkanélküli fiatalok 61%-a venne részt az önéletrajzírásra és felvételi beszélgetésre felkészítő foglalkozásokon arra mutat rá, hogy a fiatalok többsége már felismerte e módszerek elsajátításának fontosságát.
13
A még felsőfokú tanulmányaikat folytató értelmiségi fiatalok munkaerő-piaci meglátásai A pályakezdő szakemberek munkaerő-piaci helyzetéről kialakult közvélekedést és a megkérdezettek személyes tapasztalatát tükrözik az egyetemi és főiskolai hallgatók válaszai. A következő ábra a felsőoktatási hallgatók megoszlását ismerteti azon véleményük alapján, hogy mikor fognak elhelyezkedni. 28. számú ábra: A válaszadó felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok meglátásai elhelyezkedésük időpontjáról dipl. után több mint 1 évvel 23%
diplomázás előtt 11%
diplomázás előtt dipl.után rövidesen
dipl.után rövidesen 66%
dipl. után több mint 1 évvel
Ezen társadalmi réteg többsége (77%) úgy gondolja, hogy diplomázása után rövidesen el tud majd helyezkedni. Ez a vajdasági magyar felsőoktatási hallgatók kedvező munkaerő-piaci percepciójára utal. A munkaerő-piaci meglátások között fontos szerepe van annak, hogy a pályakezdő fiatalok mit gondolnak, hol fognak majd munkát kapni. Ezen adatokat ismerteti a 29. számú ábra. 29. számú ábra: A felsőoktatási hallgatók meglátásai arról, hol fognak majd munkát kapni
lakhelyen
külföldön 10% 50 km-nél távolabb 8% 50 km-es körzetben 51%
lakhelyen 31%
50 km-es körzetben 50 km-nél távolabb külföldön
Az egyetemisták és főiskolások többsége kedvezőnek ítéli a munkaerő-piaci helyzetét, hiszen úgy véli, hogy lakóhelyén vagy ahhoz közel fog munkát találni. Jelentős azonban azon egyetemisták és főiskolások száma, akik úgy vélik, hogy külföldön fognak elhelyezkedni. A fiatal szakemberek elhelyezkedési preferenciáit ismerteti az arra a kérdésre adott válasz, hogy számukra mi képezi egy munkahely kiválasztásának legfontosabb szempontját. 30. számú ábra: A tanulmányokat folytató válaszadók munkahely kiválasztási szempontjai
14
mh. közelsége 6%
fizetés
egyéb 6% fizetés 44%
munka-helyi légkör 8% szakmai fejlődés 36%
szakmai fejlődés munkahelyi légkör mh. közelsége egyéb
A kapott válaszok arra mutatnak rá, hogy a felsőoktatási hallgatók a potenciális munkalehetőségeket a fizetés nagysága és a szakmai fejlődés lehetősége szerint rangsorolnák. Összegzés A felmérés adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az értelmiségi fiatalok többsége egyedülálló, szüleinél lakik és jelentős mértékben a szülei anyagi támogatására szorul. A 20 és 28 év közötti szakemberek tehát a kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt még nem önállósultak. Ezen fiatalok nagy része még főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytat, hiszen a vajdasági felsőoktatási rendszer sajátosságai miatt az oklevél megszerzése kitolódik a hallgatók huszas életéveinek második felére. Az, hogy a fiatalok többsége már tanulmányai alatt vállalt munkát arra utal, hogy az értelmiségi utánpótlás tagjai tisztában vannak a munkavállalás fontosságával, és aktív lépéseket tesznek anyagi helyzetük javítása érdekében. Ezt támasztja alá az is, hogy az elhelyezkedés képezi a diplomázás utáni első számú életcéljukat. A pályakezdő szakemberek számára a munkahely-kiválasztásának fő szempontjai a szakmai fejlődés lehetősége, a munkahely stabilitása és a fizetés nagysága. E társadalmi réteg tehát az értelmiségi szempontok mellett a gazdasági helyzetet is figyelembe veszi, amikor munkahelyet választ. A fiatal értelmiségiek ismerik a privatizációs folyamatok előnyeit és hátrányait, ezért többségük közepes nagyságú, magántulajdonban levő vállalatban helyezkedne el. A fiatalok egy számukra kedvező munkalehetőség érdekében hajlandóak komoly áldozatokat hozni. Szinte mindannyian készek szakmai továbbképzéseken részt venni, és új készségeket elsajátítani. A vajdasági magyar értelmiségi utánpótlás tagjai legkedvezőbbnek vajdasági munkaerő-piaci helyzetüket tartják, ugyanis úgy vélik, hogy ha lakóhelyükön nem is, de a tartomány területén belül sikerül majd elhelyezkedniük. Abban az esetben, ha nem találnának megfelelő munkát, a fiatalok többsége elköltözne. Ez a vajdasági magyar értelmiségiek jelentős migrációs hajlandóságára és a foglalkozásukhoz való ragaszkodásukra utal. A szakemberek többsége úgy véli, hogy Vajdaságban egy munkahely elnyerésének legfontosabb szempontját a szakmai és baráti ismeretségek képezik. Ez azt támasztja alá, hogy térségünkben még a nemformális munkaerőtoborzási és kiválasztási módszerek vannak érvényben. A munkaviszonyban levő fiatalok munkaerő-piaci helyzetének elemzése rámutat arra, hogy ezen értelmiségi réteg többsége tisztázott jogi körülmények között, lakóhelye közelében képzettségének megfelelő munkát végez. Azok a szakemberek, akik nem a szakmai profiljuknak megfelelő munkakörben dolgoznak, úgy nyilatkoztak, hogy megfelelő munkalehetőség hiányában voltak kénytelenek elfogadni az adott munkát. Ez a vajdasági okleveles szakemberek jelentős munkanélküliségére utal. A munkaviszonyban levő fiatalok véleménye is a személyes
15
kapcsolatok fontosságát támasztja alá, hiszen többségük ezen források által értesült a munkalehetőségről, ahol jelenleg dolgozik. Az értelmiségi réteg többsége úgy véli, hogy a fizetése a szerbiai átlagfizetésnek megfelelő nagyságú. A pályakezdő szakemberek többsége nem elégedett jelenlegi munkaerő-piaci helyzetével, hiszen a megkérdezettek csaknem fele az elkövetkező 3 évben munkahely-változtatást tervez. A munkanélküli értelmiségi fiatalok munkaerő-piaci helyzetének elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy ezen fiatalok többsége már több mint egy éve nem talál munkát. Egy megfelelő állás érdekében azonban készek még fél évet várni. Mindez az okleveles szakemberek súlyos munkanélküliségére mutat rá. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezett fiatalok többsége igénybe vette munkaközvetítő irodák segítségét, azonban nem sok eredménnyel. A pályakezdő szakemberek úgy vélik, munkanélküliségük oka a megfelelő szakmai és személyes ismeretségek hiánya. E fiatalok felismerték az új munkaerő-toborzási és kiválasztási módszerek ismeretének fontosságát és hajlandóak ilyen jellegű képzéseken részt venni. A még felsőfokú tanulmányokat folytató vajdasági magyar fiatalok munkaerő-piaci meglátásainak elemzése arra mutat rá, hogy e fiatalok optimisták az elhelyezkedést illetően, hiszen többségük úgy véli, hogy diplomázása után rövidesen, lakóhelye közelében talál majd munkalehetőséget. A főiskolai és egyetemi hallgatók jövendő munkahelyüket a fizetés nagysága és szakmai fejlődés lehetősége alapján választanák ki. Összefoglalva a kutatás részeredményeit, megállapíthatjuk, hogy a felmérés eredményei alátámasztják a kiinduló hipotézist, a vajdasági magyar fiatal értelmiségiek nincsenek megelégedve saját munkaerő-piaci helyzetükkel, de készek komoly lépéseket tenni pozíciójuk javítása érdekében. Felhasznált irodalom: 1) Gábrity Molnár Irén: Munkaerőpiac – a Vajdaság, Kisebbségi lét és érvényesülés- a magyar lakosság munkaerő-piaci kihívásai a Kárpát-medencében, szerk: Fábri István, Lucidus Kiadó, Budapest, 2003. 250. old. 2) Gábrity Molnár Irén, T. Mirnics Zsuzsanna: Mozaik 2001 Gyorsjelentés – Vajdaság, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 2002. 245-246. old. 3) Jugoszlávia Statisztikai Évkönyve 2002, Szövetségi Statisztikai Intézet, Belgrád, 2002. 113. old.
16
