A TUDOMÁNYOS KÖZLÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI (MSc kurzus vázlatanyaga)
A kurzus alapjául szolgáló anyag: Dr. Lövei Gábor (Danmarks JordbrugsForskning, Forskningscenter Flakkebjerg, Slagelse
[email protected]): Scientific writing & communication, Course notes
Tárgyfelelős: dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens A tárgy típusa: „A” Óraszám: heti 2
1
1. Bevezetés: kommunikáció, tanulás (ismeretszerzés) közlés = ismeret átadás = kommunikáció kommunikáció: kódrendszer
adó kódol vevő dekódol, megért, feldolgoz (megtanul)
Minél „egyszerűbb” a kódrendszer, annál hatékonyabb a kódolás Mitől lesz hatékonyabb, „egyszerűbb” a kódrendszer? 1. Struktúra: Bower & al. 1969. J. Verbal Learning & Verbal Behav. 8, 323-343. A: hierarhikusan rendezve fafúvósok: pikoló fuvola oboa klarinét fagott B: random
vonósok: hegedű brácsa cselló nagybőgő
Ki tudja adott idő után jobban visszaadni: A csoport >> B csoport => A struktúra erősen segíti az emlékezetet/tanulást! 2. Asszociáció: Anderson & Parlmutter kísérlete: Anderson, JR 1985. Cognitive psychology & its implications. Freeman & Co., San Francisco. Központi szó + szabad asszociációkat mondani egy adott kezdőbetűvel A csoport: dog – c; bone – m B csoport: gambler – c; bone – m Mérték, hogy a „meat” asszociáció mennyi idő alatt jön elő Az A-nál sokkal hamarabb jött be, mint a B-nél (dog -> bone -> meat könnyű és gyors asszociációs sor) => A memória erősen használja a korábbi információkat, az arra épülő asszociációk sokat segítenek! A gondolkodás nem random ugrál, hanem asszociatív láncok mentén
2
3. Vizualizáció: Haber RN 1970. How we remember what we see. Scientific American 105, May issue 1. kísérlet: 2560 diakép levetítése, egyenként 10 másodpercig (összesen 7 óra) egy órával az utolsó kép után 2560 kép pár – korábban látott + nem látott felismerés: 85 – 95% 2. kísérlet: újabb képsor, másodpercenként egy dia felismerés: azonos az előzővel 3. kísérlet másodpercenként egy dia – a visszanézéskor tükörkép a pár felismerés: azonos az előzővel => A képi memória nagyon erős és fontos!
4. Ismétlés:
repetitio est mater studiorum – ismétlés a tudás anyja rövidtávú memóriából a hosszútávúba 5. A személyes jegyzetelés fontossága: Howe MJA 1970. Using students notes’ to examine role of individual learner in acquiring meaningful subject matter. J. Educational Res. 64: 61. Tanulási hatékonyság különböző jegyzetekből (legrosszabbtól a legjobbig): - teljes mondatos átirat készen kapva - teljes mondatos átirat személyesen készítve - összefoglaló mondatok készen kapva - összefoglaló mondatok személyesen készítve - kulcsszavas jegyzet készen kapva - kulcsszavas jegyzet személyesen készítve Nagyon fontos tehát a rövidség, hatékonyság és a személyes részvétel! Ha tehát személyesen jegyzetelünk: - aktívan részt veszünk az előadáson, nem csak passzívan hallgatjuk - már a jegyzeteléssel is ismétlünk - stuktúrát adhatunk az ismeretanyagnak (betűméret, számozás, stb.)
3
- belevihetjük a saját ötleteinket, rövidítések (kódolások), stb. akár „vizualizálhatunk” (színek, ábrák, nyilak, stb.) Ne próbáljunk mindent szó szerint lejegyezni, vagy teljes mondatokat írni! Struktúra és vizualizálás: elmetérképek (mind maps) készítése szerintem nem is igazán a jegyzetésre jó, hanem a tanulásra illetve tanításra, vagyis az ismeretek feldolgozására és átadására
6. Elmetérképek (mind maps) az ismeretátadás/feldolgozás hatékony módszere rövidség szerkezet, struktúráltság személyesség vizualizáció központból kiinduló, faágszerű szerkezet szavak helyett, vagy mellett szimbólumok
4
2. A tudományos irodalommal kapcsolatos alapismeretek Miért publikáljunk??? „Ha egy fa kidől az erdőben, de senki nem hallja, akkor kelt-e zajt a fa kidőlése?” A közzé nem tett tudományos eredmény nem is létezik!!!! A közlés a kutatás integráns része!
Mit nevezünk tudományos közleménynek: régen: levél az akadémiának/tud. társaságnak ⇒ nyilvános felolvasás ill. előadás ⇒ jegyzőkönyv ma: az írásos anyagok fontossága elsődleges publikáció: új tudományos eredmények első közlése hozzáférhető formában úgy, hogy ennek alapján a kísérletek megismételhetőek, az eredmények reprodukálhatóak legyenek A három kiemelt elem nagyon fontos: ha valamelyik nem érvényesül, nem elsődleges a publikáció hozzáférhetőség: nyelv: angol (latin, német, francia már nem használatos, a magyar meg pláne, de az is kell!) megjelenési hely: „referált” folyóiratok (ez talán a legfontosabb, fokozatok...) egyéb, pl. évkönyvek, proceedings, stb. (néha előnyös, de ...) fontos a terjesztés és az „abctracting services” szerepeljen a „referencia-lapok/adatbázisok” listáján a nagy tudásanyag miatt senki nem fér hozza az összes elsődleges fórumhoz „referencia irodalom” vagy másodlagos, „szemléző” publikációk olyan lapok, amelyek az elsődleges tudományos lapokban közölt cikkek egyes részeit (olykor feldolgozva) újraközlik Abstract folyóiratok (nagyon régi): Régebben: 1-2 éves lemaradás, ma: 2-8 hónapos Current Contents (elég régi): ISI (Institute for Scientific Information), Philadelphia, USA ötlete A folyóiratok tartalomjegyzéke + a szerzők elérhetősége elég gyors: 1-2 hónap a nyomtatott, kb. 6 hét az elektronikus Manapság: INTERNET-es lehetőségek; EISZ és társai, lapok elérhetősége, stb akár már a kéziratok fent lehetnek az interneten, a tényleges leközlés előtt a referencia folyóiratokból (CC) nőtt ki az idézettség mérés Kis kitérő a TUDOMÁNYMETRIA felé hogyan lehet mérni a cikkek értékét (és ezek által egy adott kutató teljesítményét) Mi afontos??? ha fontos, sokan hivatkoznak rá: logokus, de buktatók (Einstein) sok vita, sok index, faktor, hivatkozás: hányan említik más cikkben közvetlen, fontos munkára elvileg többen hivatkoznak, ez az alapja a továbbiaknak A „hivatalos” idézettségnél persze nem működik a teljesség (55-60 000 szakfolyóirat) Ö válogatni kell: csak a CC-ban referált folyóiratok Ö ISI és az egész idézettség: előnyök, de sok hátrány és egyenlőtlenség
5
impact factor (IF): a folyóirat (cikk) „tudományos hatását” próbálja becsülni közlést követő két év alatt átlag hányszor hivatkoznak egy, az adott folyóiratban megjelent cikkre az ISI által figyelt lapokban (kb. 2000 lap, ma kb. 55-60 000 tud. lap létezik) már nem olyan közvetlen, mint az előző tudományterületenként hatalmas eltérések immediacy index: az idézés gyorsasága, egy éven belül hányan hivatkoznak rá Hirsch index (ez nem folyóiratokra, hanem kutatókra): mennyire egyenletes az idézettség, idézettségi sorrenbe állítani a cikkeket, és ahol a hivatkozások száma és a sorszám megegyezik, az a Hirsch index értéke Publikáció típusok: - disszertáció, értekezés (thesis) - cikkek: valódi tudományos cikk ('proper' article), “rövid közlemény” (short communication), review article, invited article, note, comment, letter, konferencia kötetben megjelent cikk (proceedings paper) - könyv vagy könyvfejezet - könyvismertető (book review) Elsődleges publikáció: csak a két aláhúzott Ide tartozó folyóirat típusok: Társasági v. egyesületi lapok (society juornals): jól referált, magas színvonal, jól elérhető, széles körben terjedő, nonprofit céllal kiadott (ezért olcsó), garantált olvasókör (az egyesületi tagság), „nagyon tudományos” Üzleti alapon működő lapok (commercial journals): a lényeg a profit; drága ⇒ korlátozott terjedés, magas színvonal, de nem annyira...(kisebb elismertség, kevesebb szakértelem, stb). Kis intézeti lapok (small intitute journals): magas színvonal, nagyon specializált, kis példányszám, szűk szakmai spektrum, anyagilag labilis ⇒ nem biztos a rendszeres megjelenés Újabban: cégek próbálják ezeket felvásárolni ⇒ összemosódnak a határok Manapság már szinte mindnek van internetes változata Nem elsődleges publikáció: igen sokféle (l. fönnt), köztük sok nagy elismertségű (pl. review, invited article) Az egyik leggyakoribb a konferencia kiadvány: változó színvonal, kis terjesztés, de egy szűk tudományterületen fontos lehet Review folyóiratok: elismertség nagy (Annual Reviews..., Trends in..., Critical Reviews... ) Elektronikus publikáció: Terjedőben, de leginkább a nyomtatott változatok elektronikus formája Ma már egyre többször próbálkoznak újjal is, még megoszlik a vélemény róla Színvonal: ↓ Gyorsaság, hivatkozásszerzés: ↑ A konferencia előadás és poszter nem közlemény! nem jelenik meg írásban, legfeljebb az abstract, de az nem minősülhet közleménynek a proceedings paper igen (ld. föntebb), de az sem elsődleges Konferencia abstractok az önéletrajzba, de nem a publikációs listába!
6
3. Hogyan írjunk tudományos cikket? Az alapvető szerkezet: Bevezetés Anyag és Módszer Eredmények Megvitatás Stílus: tiszta, világos, érthető Nyelv: a legtöbbször angol → eleve angolul írjuk (ne utólag fordítsuk) angol esetén: irodalomból vett eredmények – present tense; saját eredmények – simple past tense Az elsődleges tudományos cikk részei: Cím (Title) Szerző(k) (Authors) Elérhetőség(ek) ill. szerző(k) kutatóhelye(i) (Addresses) Levelezési cím (corresponding address) Rövid cím (Short title/Running title) --------------------------------- eddig tart a címlap (ha megkivanjak) Összefoglaló (Abstract/Summary) Kulcsszavak (Keywords) Bevezetés (Introduction) Módszerek/Anyag és módszer (Material and methods) Eredmények (Results) Értékelés/Megvitatás (Discussion) Köszönetnyilvánítás (Acknowledgements) Irodalomjegyzék/Felhasznált irodalom (References/Literature cited) Táblázatok (Tables) – oldalanként egy Ábra aláírások (Figure legends) Ábrák (Figures) – oldalanként egy Függelékek (Appendices)
1. Mielőtt nekikezdenénk: - döntsük el pontosan mit akarunk írni (cikk, tézis, hozzászólás, konferencia-közlemény, stb.) - milyen lapba: fontos a kiválasztás, megnézni a lap tematikáját, IF-t, a lap egyéb mutatóit...) - a kiválasztott lap szerzői útmutatóját gondosan áttanulmányozni (érhetnek meglepetések) - szerzősorrend (legalább nagyjából, ld. alább) Hogyan válasszuk ki a megfelelő folyóiratot? Nagyon fontos lehet, mert ha a lap profiljába nem illik, Értékelés nélkül visszaküldik ⇒ késedelem hozzá nem értő referenciát kapunk => a jogtalan kritika is fáj + kesedelem elássuk a cikkünket A lap IF-a nem közömbös, mert ennek alapján is mérnek bennünket (de nem ez kell legyen a fő szempont, mert ráfázhatunk!) Szempontok: milyen sűrűn jelenik meg a lap milyen gyorsan jelenik meg a cikk a lapban (átfutási idő: elfogadás – leközlés) a folyóirat minősége, elismertsége, ismertsége, stb. költségek: page charge, különlenyomatok, stb.
7
Tippek: kérdezzük meg a kollégákat, ők mit ismernek, illetőleg miben közöltek már nézzük meg a Current Contents-t/ SCI- „szaklistáit” a lap szándékát illetve célját megnézni (masthead statement) a szerzői útmutatót megnézni friss számokat megnézni, tartalomjegyzék mit tükröz Az információk túlnyomó többsége már az interneten is hozzáférhető, minden folyóiratnak van honlapja, ahol ezek megnézhetőek A jó lapoknál a beérkezés – elfogadás közti idő is, plusz az elfogadás – megjelenés közti idő is kb. fél év ⇒ összesen egy év, jó esetben 2. Cím: Rövid, pontos, egyszerű, informatív (legtöbben csak ezt olvassák el – döntenek, hogy érdekes-e számukra a cikk, vagy sem?) Mi a fő mondanivaló: mit, hogyan, hol, mivel, mikor? a rövidség és az információtartalom optimalizálása! NE LEGYEN: - sorozatcím (mehet a köszönetnyilvánításba) - általános + speciális cím - vicceske: nem figyelemfelkeltő kell legyen, hanem informatív; a vicc sokszor nem jön át (főleg nemzetközileg) - kérdés: általában nem jön be A cím „reklám”, de óvatosan bánni ezzel! Lehet: egyszerű állítás – cikkek kb. 10%-a alkalmas ilyen címre Jó ha: vázlatos cím → előzetes cím(ek) → végleges cím 3. Szerzők: Az egyszerzős cikk manapság egyre ritkább a befektetett munka arányában a felelősség is fontos nagyon kényes ügy lehet ⇒ megbeszélni a dolgot, lehetőleg még a legelején (ld. föntebb) kvantifikálása (Sheffield- módszer): ld. táblázat, 100 pontos rendszer, 20 pont alatt nem szerző, de viszi tovább a szerzett pontot a következő cikkbe nagyon egyenlő munka esetén a sorrend lehet ABC szerint v. sorsolással (megjelölve a lábjegyzetben, hogy a sorrend nem érdem szerinti), de ez nem mindig egészséges az első szerzőség szokott nagy szám lenni, de a „senior” lehet a legvégén is (de csak akkor, ha érdemben részt vett a munkában – a beosztás nem egyenlő a szerzői joggal!!) minden szerző felelős a TELJES tartalomért ⇒ minden szerzőnek tudnia kell minden verzióról – és egyet kell értenie vele 4. Elérhetőség ill. kutatóhely: első helyen: ahol a munka született a több szerzőnél minden kutatóhely neve, címe elérhetőségi cím: kell egy kapcsolattartó („corresponding author”, nem mindig az 1. szerző) present address 5. Összefoglaló (Abstract): talán a legfontosabb része a cikknek: sokan csak ezt olvassák el az olvasó ezt olvassa először, első benyomás fontos
8
legelső olvasók: szerkesztő, reviewer („rossz abstract – rossz cikk”) konferenciák esetében ez alapján a prezentáció elfogadása, támogatás önmagában is érthető kell legyen (Abstract folyóiratok, internet) Legyen nagyon informatív!!! a cikk „mini review-ja”: - kérdés/probléma felvetés - a használt módszerek (röviden) - eredmények nagyon röviden - főbb következtetések (nem feltétlenül kell, de ha mégis, akkor nagyon konkrétan és röviden) word limit: nagyon fontos, hogy ne lépjük túl (viszont nem muszáj kihasználni) NE LEGYEN: - töltelékszöveg, általánosságok - sejtelmes ígérgetés az eredményekre vonatkozóan - leíró, információszegény - „consequences discussed” jellegű mondatok (ki hitte volna?!) - rövidítések - irodalmi hivatkozások (ritka kivételektől eltekintve) - táblázat v. ábra hivatkozások - olyan információk, amik nincsenek a cikk többi részében! Megírása a legeslegvégén, amikor már minden kész Angol nyelven past tense alkalmazása 6. Kulcsszavak és rövidített cím: A kulcsszavakat nagyon megfontoltan: specifikus legyen ezek (meg a cím szavai) alapján dobják ki a keresőprogramok a cikket lehetőleg ne olyat, ami már a címben szerepel (olykor tilos is) Rövidített cím: nem mindig kell, de ha igen, szigorúan megszabott betűhelyes, Inkább mi adjuk meg ezeket ha kérik, jobb, mintha más csinálja 7. Bevezetés: Az első nagyobb lélegzetű rész Cél: felvázolni, hogy miért érdemes éppen ezt kutatni, csinálni, publikálni elérni, hogy az olvasó megértse és értékelje (széles kontextusban is) az eredményeinket bemutatni úgy a problémát, hogy az olvasó érdekesnek találja, és akarja tudni a megoldást Szerkezet: miért fontos a probléma mit tudtunk már eddig is a dologról, mit vizsgáltunk mik az eredmények (nagyon röviden) konklúzió!!! – ha van; specifikus, nagyon röviden A hivatkozásokkal nem azt kell bizonyítani, hogy a világ összes cikkét ismerem rövid áttekintés s konkrét kérdésről fókuszálni a konkrét kérdésre legyen „funkciója” a hivatkozásnak Stílus és részletek: a téma és a folyóirat „összehangolása” pl. méhek ökológiája téma – más bevezetés egy elméleti ökol. lapba, mint egy méhesbe Szakzsargon: nagyon veszélyes lehet, félreérthető; mérlegeljük a várható olvasóközönség tudását
9
Angol nyelven: present tense, kivéve az a néhány utolsó mondat, ami saját eredmény (past tense) Mikor írjuk? érdemes elkezdeni még akkor, amikor a munka folyik még kézben vannak a dolgok, reprintek, a közreműködők elérhetőek a vizsgálatokat még befolyásolhatja, megváltozhatnak dolgok szóval ez tulajdonképpen a kísérlet/vizsgálat idején, annak első felében kell bekövetkezzen Hossza kb., mint az eredményeké 8. Anyag és módszer: Cél: lehetővé tegye, hogy a vizsgálatok, kísérletek és a kiértékelésük megismételhetők legyenek illetve felmérhető legyen, hogy helyes módszereket alkalmaztam-e Az információ visszatartás TILOS! (meg nem is célszerű, ui. Ez az EGYETLEN módja, hogy az eredmények megbízhatóságát megítélje a szerkesztő, reviewer és olvasó) Itt is fontos az olvasó ismereteinek fölmérése: elég részletes legyen, de ne családregény Bírálatnál: nagyon fontos, ha a bíráló úgy ítéli meg, hogy nem elegendő a reprodukáláshoz, azonnal kiszórja a cikket, függetlenül a rettentően érdekes eredményektől Mikor írjuk: a legeslegelején, még a munka közben (különben részletek elveszhetnek) Vizsgálati helyek: szabadföldi vizsgálat esetén pontos helymeghatározás, térkép, akár melléktérképpel gyakran érdemes földrajzi koordinátákat is megadni éghajlat: olvasótábornak megfelelően élőhelyleírás, rajz, foto – hasznos lehet kísérleti parcellák, csapdázási módszerek, csapdaellenőrzés, stb. Fajok: pontos tudományos nevek, (besorolás), megfelelő tudományos háttér; fajták pontos azonosítása, stb. (esetleg táblázatban) Kísérleti anyagok: egzakt kémiai nevek, nem a gyártó fantázia nevei; ill. NaCl, nem „konyhasó” fontos lehet a forrás illetve a gyártó is (nem mindig; alt. tüntessük fel) fontosak a részletek, különösen a számok! (nehogy véletlenül egy nagyságrenddel elírd a koncentrációt, mert nevetségessé válik az egész) Módszerek: ha új, mindent részletesen leírni ha már leírt → hivatkozás (ha ez nem elég hozzáférhető ⇒ részletesen leírni) egy régi módszert sajátunkként leírni nem csak etikátlan, de kínos is lehet Statisztika: pontos módszer megadás mint fent (hivatkozás vagy részletes leírás) lehetőleg megindokolni, hogy miért pont ezt használtuk (hacsak nem standard) ha matematikai-statisztikai feltételei vannak a módszernek, itt leírni programcsomag nevét megadni! (jogtisztaság!) Sorrend: a legjobb és legegyszerűbb időrendben leírni a módszereket nem szabad eredményeket belekeverni! Szövegezés: kellően „angolos” vagy „magyaros” legyen (de ez persze minden részre vonatkozik) past tense az angol nyelv esetén Próba: adjuk oda egy kollégának, hogy meg tudná-e csinálni a kísérleteket ez alapján sokszor a módszer már a könyökünkön jön ki, de az olvasónak esetleg fogalma sincs róla
10
Szerkezet: ha pl. 3 kísérlet van: Helyszín: 1. kísérlet, 2. kísérlet, 3. kísérlet Anyagok: 1. kísérlet, 2. kísérlet, 3. kísérlet Módszer: 1 – 2—3 Értékelési módszerek (ha releváns) 1—2 – 3 9. Eredmények: Tulajdonképpen ezért írjuk a cikket: elmondjuk, hogy mit találtunk (ki) Az eredmény mellett mindig ott kell legyen a bizonyíték: Állítás + bizonyíték (saját adat: statisztika, ábra, táblázat) Nem kell minden eredményt leírni, csak ami fontos is Először általános leírás, utána a részletes eredmények Azt is leírhatjuk, hogy mit nem találtunk (ha ez fontos lehet) a negatív eredmény is eredmény Statisztika prezentációja: részletes és pontos: le kel írni a teszt nevét, számértéket, szabadságfok, szignifikanciaszint programmal kapott szign. szint: kiírni (p=0.00034) – táblázatból: szinteket (p<0.05) 1 ≠ 1.0 ≠ 1.00 (az átlag is ≈ a mérés pontosságával) NE LEGYEN: - beszurkálva az előző fejezetből kifelejtett módszer vagy anyag érdemes összenézni, hogy minden eredményhez legyen módszer, és fordítva - kényszeresen minden adat leírva (csak a fontosat, arra rámutatni) - ugyanaz szövegben és táblázatban/ábrán közölve Mi hívjuk fel az olvasó figyelmét a fontos eredményekre, ne neki kelljen kifilózni! (mert nem fogja) Szerintünk mit jelent az adott eredmény Stílus: nincsenek irodalmi hivatkozások (ezek a saját eredmények) angolban simple past tense kristálytiszta, világos és egyszerű fogalmazás (ne az elegancia legyen a vezérelv) 10. Megvitatás (Diszkusszió): Meglehetősen nehéz jól megírni A konkrét kézirat visszautasítások többsége rossz diszkusszió miatt van Itt kell elmondani azt, hogy az adataink mit is jelentenek, és hogyan illeszthetők be az eddigi ismeretanyagba (de ne legyen még egy review) No most hol tartunk: az olvasó ne mondhassa, hogy : „na és?!” Gyakori hiba a „tintahal effektus”: a szerző maga sem tudja, hogy mit jelentenek az adatai, ezért aztán jótékony homályban hagyja a dolgokat Mikor írjuk? a legvégén NE LEGYEN: - az eredmények ismétlése illetve összefoglalása - benne új eredmény! - világmegváltó próbálkozás az eredményeink túlértékelésével - a végén általános közhely sütögetés - az összes probléma kényszeresen körüljárva, pláne ne spekulatíve Hossza: max. 2x eredmények terjedelme
11
LEGYEN BENNE - általános magyarázat - visszahivatkozás a problémára - hogy mit nem találtunk, illetve nem tudunk megmagyarázni, ami továbbra is ismeretlen - hogyan illeszkedik vagy tér el az eredmény az eddigi ismeretektől (persze nem szemétkedni azokkal, akikkel nem értünk egyet) - az eredmények fontosságának megmagyarázása (új „tájkép” felépítése, merre tovább) - a végén összefoglalt konklúzó, „általános tehát”: tiszta értelmes megállapítás (ne legyen: „további vizsgálatok szükségesek”, mert ez evidens) Stílus: itt is fontos a tiszta, világos fogalmazás, nem ködösíteni, bonyolítani, de óvatosan fogalmazni angolban igeidők: past és present vegyesen (l. előbb) 11. Köszönetnyilvánítás: „Az élet nem olyan rövid, hogy ne legyen időnk egy kis udvariasságra” (R.W. Emerson) Mindenkit megemlíteni, aki segített (szakmailag) (itt lehet az, aki a „szerzőséghez elegendő pontszámot” nem érte el) Egyszerű „thank”(ne bonyolítsuk) + pontosan miért Fontos alaposan végiggondolni, nehogy megsértsünk valakit Pályázatok, ösztöndíjak a munkával kapcsolatban, kutatási engedély itt említendő Cikk sorozatszámok: pl. egy kutatássorozat vagy egy kutatócsoport xxx. cikke Illik megmutatni azoknak, akikre hivatkozunk: – ez nem meglepetés! (hátha kevesli- sokallja, és nem akarjuk elveszteni a jóindulatát) 12. Irodalomjegyzék: Csak fontos irodalmakra hivatkozzunk a válogatás nélküli, töménytelen hivatkozás bizonytalanságot és nem széles látókört sugall lehet régire is hivatkozni, ha az a relváns és eredeti Csak eredeti, és csak általunk is ismert (elolvasott) cikket idézzünk ha nem láttuk az eredetit, könnyen félreinterpretálhatjuk ha elkerülhetetlen: XY 1917, cit. ZW 1998 Amikor a kezünkbe kerül a cikk, minden adatot kiírni (ne kelljen később keresgélni) nagyon hasznosak lehetnek a bibliográfia programok (pl. EndNote) nemcsak az adatok tárolására, hanem az irodalomjegyzék összeállítására is alkalmasak Sok hiba lehet belőle: a szövegben van, de a jegyzékben nincs, és fordítva sok ellenőrzés kell Lehetőleg kerüljük a hivatkozást: - nem publikált adatokra (ha muszáj, csak a szövegben: XY unpublished data) - leközletlen kéziratra vagy disszertációra (ha fontos, azért lehet, unpublished theses, pl. sajátunk) - abstract-ra - konferencia összefoglalóra - jelentésekre - személyes közlésre (ha fontos, azért lehet a szövegben: név, munkahely, pers. communication) „In press” ≠ „submitted” vagy „in preparation” az elsőre lehet hivatkozni („in press” az évszám helyére), a másik kettőre nem Szabályok: a lapok szerzői útmutatójában részletesen benne szokott lenni
12
Általánosságban: Szövegbeli hivatkozás: „XY (1987) azt mondta hogy”; vagy „állítás (XY, 1987)” ne a mondat végére csapjuk a hivatkozást, hanem ahová illik a mondatba egy állítás Ö egy-két(-három) hivatkozás, ne több azt is, hogy mit talált, ne csak azt, hogy „vizsgálta” többszerzős (ált-ban kettőnél v. háromnál több): et al. v. és mtsai több hivatkozás egy állításra: általában időrendi sorrend ne minősítsük a hivatkozott cikket Irodalomjegyzékben: nem egységes, csak próbálkoznak vele lehet alfabetikus sorrend, lehet numerikus az említés szerint rövidítési szabályok: nem sok egyszavas lapcímeket nem rövidítünk J. = Journal -ol. = -ology (Zool., Bacteriol., stb.) bármi kétség merül föl: ki kell írni az egészet, nem rövidíteni ahol kérnek rövidítést, ott sokszor listára is hivatkoznak: megkérdezni A formátum: minden lapnál más „központozás” (ld. szerzői útmutató) formai dolog, de gond lehet belőle, akár vissza is dobhatják a kéziratot ⇒ macerás, de oda kell rá figyelni sokat segíthetnek itt is a bibliográfia programok 13. Függelékek: ez kerül a legvégére Ritkán van, csak ha valami bonyolult, vagy nagy mennyiségű adat, esetleg program stb. kerül leközlésre – a szerepet lassan átveszi a digitális adatbank. Gyakorlatilag mindig indokolni kell, miért akarjuk betenni (különösen nyomtatásban) 14. Ábrák és táblázatok: Akkor van létjogosultságuk, ha többet, jobban, érthetőbben, világosabban közölnek, mint a szöveg! Ha a számértékek fontosak ⇒ táblázat Ha a trendeket akarjuk megmutatni ⇒ ábra Az ábrának és a táblázatnak magában is értelmezhetőnek kell lennie!!! A jó táblázat - csak akkor, ha ismétlődő adatokat kell közölni - a táblázat nyomtatása drága ⇒ a szerkesztő megfircangolja, hogy tényleg kell-e A táblázat szerkezete: cím, fejléc, adatsorok, lábjegyzet itt a cím és a lábjegyzet együtt van a táblázattal a kéziratban, nem úgy, mint az ábránál egy táblázat egy lap a kéziratban (nem beszerkesztve a szövegbe) „camera ready” táblázatok: nem jött be, most is átszerkesztik a táblázatokat szerkesztéskor ⇒ ⇒ a kefelenyomaton nagyon meg kell nézni a táblázatokat!!! Kevés vonallal: függőleges vonalak nem kellenek vízszintesekből is csak néhány (a fejléc fölött és alatt, és a táblázat legalján elegendő) Fölösleges táblázat: két adatra vagy sok nullára vagy ha szövegben rövidebben leírható Az egzaktság nem növelhető a tizedesek számával: 1 v. 1.00 v.1.0000 az eredeti mérés pontosságának megfelelő számú tizedesig kiírni egész számokból átlagolva ne adjunk meg harminc tizedest
13
Elrendezés: jól meg kell gondolni, mi legyen a sorokban és mi az oszlopokban az összehasonlítandó adatok általában egymás alatt kell legyenek néha érdemes kipróbálni, hogy átforgatjuk a táblázatot A szerzői útmutatót is érdemes megnézni ez ügyben A jó ábra - azonnal értelmezhető és felfogható - fókuszálja a problémát - effektívebb mint egy szöveg, több adatot/jobban tud megmutatni - nem szabad torzítani - sűríti az adatokat (sok adat kis helyen, rövid idő alatt áttekinthetően) - nagy adatsorokat összefüggővé, koherenssé, áttekinthetővé tesz - szervesen illeszkedik a cikkbe, annak szöveges és statisztikai részeihez - nincs túlcicomázva Öt állítás, és bizonyításuk: 1. A jól készített ábra nagyon hatékony, gyorsan átlátható! űrszemét 2. Egy komplex ábra nagyon sok információt tud hatékonyan átadni Napóleoni háborúk „a la Minard” 3. Egy jó ábra alapján olyan dolgokra jöhetünk rá, amire egyébként nem! árpa adatsorok 4. A statisztikával olyan információt veszíthetünk, ami egy ábráról leolvasható! Anscombe quartet 5. A rossz ábra ölhet!!! Challenger katasztrófa Nevezéktan: adatnégyszög/adatmező tengelyek tengelyfeliratok skála skálafeliratok adatpontok jelmagyarázat ábraaláírás Alapelvek : gazdaságosság; átláthatóság (tisztaság); hitelesség (integritás) Gazdaságosság: Minél nagyobb adatmennyiség minél kevesebb tinta felhasználásával. az adatokat nem hordozó tintamennyiség eltávolítása tippek: - fölösleges árnyékolások, színezések eltüntetése - optimalizálni a tengelyeket, skálázást, szimbólumokat - segédvonalak (grid): csak ahol nagyon fontos, ne ez uralja az ábrát (összehas-nál kellhet) - ne legyen hosszabb a tengely a kelleténél (csak ott, ahol van adat is) - ne legyen kettős kódolás
14
Átláthatóság (tisztaság): tippek: - a tengelyeken a nevet és mértékegységet fel kell tüntetni! - méret, főleg a betűké és számoké: kicsinyíteni fogják! próbáljon illeszkedni a szedési tükörhöz - arányok: általában fekvő formátum, mert a szem ehhez szokott az aranymetszés arányai az optimálisak; 1 : 1,618; a/b = b/(a+b) - betűtípus: jobb a „serif”, mint a „sanserif”, egységes legyen, csupa nagybetű nem jó - skálajelzés tüskéi kifelé a tengelyen - az jelmagyarázat mindig az adatmezőn kívül, és lehetőleg ne az ábraaláírásban az adatmező sose legyen „zavaros” - ne legyen túl bonyolult a kódolás! - ne legyen kettős kódolás - többrészes ábrák: összehasonlíthatóság!!! azonos skálák legyenek, vagy azonos skálájú segédvonalak - nem kell ragaszkodni hozzá, hogy a tengelyek a 0-ban találkozzanak - a dőlés 45°-hoz való igazítása (banking): bizonyos dolgok jobban észrevehetőek - átfedő adatok elkerülni: log skála ábrázolni: szimbólumok megválasztása, rezgetés (jittering) - log skála használata még: nagyságrendileg eltérő adatoknál jobb megjelenítés (adattengely megtörése helyett) Hitelesség (integritás): Az ábra nem hazudhat Tufte: hazugság faktor = méret a grafikában/méret az adatban tippek: - összehasonlíthatóság (ld. korábban) - ne legyenek megszakított tengelyek (ld. korábban) - adatok dimenziója = ábra dimenziója (ál-háromdimenziós ábrák nem kellenek!) - nem szabad az összefüggésekből kiragadni adatokat - vigyázzunk, hogy csak összehasonlítható adatokat ábrázoljunk - diszkrét adatok összekötése matematikailag nem jogos, de trendek megjelenítésénél megengedett
Régi, leváltandó ábratípusok: Oszlopgrafikon: a legrégebbi ábratípus: igazából nincs nagy baj vele, de túl sok festék elég lenne csak a felső pontot ábrázolni ⇒pöttydiagram (dot plot) Osztott oszlop grafikon rosszul olvasható, csak a legalsó osztásnál van egységes viszonyítási alap inkább ugyanazt szétszedni részábrákra ⇒ pöttydiagram (dot plot), vagy többpaneles pöttydiagram (multiway dotplot) A kördiagram felületet nehezebben hasonlít a szem, mint szakaszt csak nagyon nagy különbségeket észlelünk rajta gyakran elég helyette szám, táblázat
15
Új, terjedőben levő ábratípusok: Pöttydiagram (dot plot), vagy többpaneles pöttydiagram (multiway dot plot) egydimenziós adatokra: mind a három „régit” kiválthatja meglehetősen új (1984), még kevesen használják de nagyon jó: egyszerű, szakaszok összehasonlítása, ökonomikus elrendezés: föntről lefelé csökkenő értékek növekedés-csökkenés: egy panelen a két adatsor ⇒ nagyon egyértelmű pl. zeneszerzők népszerűsége; háziállatok országonként; elnökválasztás Lokálisan súlyozott regresszió (locally weighted regression, loess-lowess) kétdimenziós adatokra helyileg súlyozott regressziót számol (α) ablakszélesség 0,25 – 1 ablakszélesség megválasztása: maradék variancia regressziójával, a vízszintes görbe a jó pl. hörcsögök hibernációja és élettartama; ózon és szélerősség Intervallum változós diagram (conditional plot, coplot) három dimenziós adatokra két változót ábrázol egy harmadik adott intervallumaiban pl. autógumi kopás – rugalmasság és keménység Sokváltozós mátrix diagram (scatterplot matrix) háromnál több változó esetén minden változót ábrázolunk az összes többi függvényében mátrix jellegű blokkelrendezés azonnal látszik, ho gy mely változók között lehet összefüggés, és kb. milyen pl. ózon és az időjárási adatok összefüggése További szabályok: Az ábraaláírás a kéziratban külön van az ábrától ⇒ Ábrák jegyzéke egy külön oldalon Színes ábrák: kerülendő, általában nem is közölhető (drága) ha mégis: figyelembe venni, hogy a vörös-zöld színtévesztés 10% körül van Ábraszemét (chartjunk): nagyon kerülendő fölösleges „mintázatok” bántják a szemet (moire vibration) szükségtelen dekoráció Az ábrakritizálás szempontjai: 1. Kell-e igazán az ábra? Nem lehet szövegben vagy táblázatban, nem jobb úgy? 2. Az ábratípus megfelelő? Nincs effektívebb, jobb ábratípus (lehetőségek korábban) 3. Adat – tinta arány: lehet rajta javítani? Lehet kevesebb tintával jobbat? 4. Megjelenés: tengelyek, feliratok (olvashatók, érthetők, nemtúlsűrű-nemtúlkevés), szimbólumok (jól felismerhetők, jól elkülöníthetők, átfedések). Az adatok kitöltik az adatmezőt? 5. Formátum: betütípus, méret, arányor (aranymetszés, vagy 45°-hoz igazítás). Méret elegendő akkor is, ha kicsinyítik? 6. Az ábraaláírás elegendő-e (az ábrának magában is érthetőnek kell lennie.
16
Grafikus ábrák: Térképek, rajzok: ha egy mód van rá, profival csináltassuk legyen melléktérkép (megmutatja, hol van), kisebb mint a főtérkép léptéket , tájolást kell rátenni Fénykép: biztos, hogy nagyon fontos?? a lap minőségét megnézni, látható lesz-e egyáltalán, amit akarunk elég sok macera: kicsinyítés – nagyítás lehetőleg ne kelljen bejátszani a képkivágást ha színes, dia legyen (bár ma már digitális) betűk, nyilak, feliratok ha kellenek, rátenni (letraset betűk, vagy digitálisan) méretarány mutatója közvetlenül az ábrára (kicsinyítés) a fénykép hátulján szerző, ábraszám, és melyik a teteje ↑ (puha ceruzával) ha digitális, ne JPEG, mert az már eleve butított (TIF jobb) a szerzői útmutatóban megadják a file-típust
15. A cikkírás menete, időrendje: 1. 2. 3. 4. 5.
Anyag és módszer: még a kísérletek közben leírni mindent Bevezetés: szintén korán, akár már a kísérlet megtervezésekor összeállhatnak dolgok, aztán... Cím, legalábbis előzetes változat párhuzamosan: eredmények – ábrák/táblázatok diszkusszió, és bevezetés véglegesítése Irodalomjegyzék: folyamatosan a diszkusszió és bevezetés mellett, aztán véglegesíteni Abstract, kulcsszavak, egyéb apróságok
„Loose leef” technika: minden résznek egy irattartó, amibe belerakjuk, ami elkészült Tippek: - kezdjük el amilyen hamar csak lehet - vázlatos cím → előzetes cím(ek) → végleges cím - lehet az apróságokkal kezdeni (kulcsszavak, köszönetnyilvánítás), ráhangolódás, csak aztán a végén nézzük meg ezeket a részeket még alaposan - ha nem tud vele haladni az ember ⇒ félre kell tenni egy kicsit érlelődni (fontos lehet!!) Ha mindezt megcsináltuk, még marhára nincs kész a cikk!!! A „kész” kéziratot át kell magunknak olvasni alaposan (előtte itt is félre lehet tenni egy pár napra, ha már nagyon a könyökünkön jön ki) – biztosan ott fog... Beadás előtti reviewere-k: - egy barát: aki biztos jól megmondja a véleményét - egy kolléga: aki jól ért hozzá - más kompetens személy, nem szűk szakterületről, de felt. érdekli Annyi embernek megmutatni, ahánynak csak lehet és érdemes (de a javításokkal kapcsolatban a döntés mindig a mienk: „A molnár a fia meg a szamár” esete) Külföldi kollégáknak, ismeretlennek is elküldhető (előtte persze megkérdezni) Ezután a javításokat mérlegelni, megcsinálni, és félretenni 1-2 hétre Most jön a végső összerakás: A forma fontos – nem ez a lényeg, de ha nem megfelelő, a szerkesztő azonnal visszadobja, olvasatlanul!! (mert akkor túl sokat kellene a formával pepecselnie, és arra sem ideje, sem türelme)
17
Végső gépelés (szerzői útmutató nagyon fontos!) – elektronikus beküldés lényegében hasonló követelmények egy oldalas gépelés dupla sorközzel széles margók, legalább 2 cm mindkét oldalon minimális szerkesztés: csak a fajnevek dőlt betűvel, más szöveg azonos betűtípussal és mérettel címeknél a nagy és kis betű, és a pozíció formázandó még, más nem ne próbáljuk utánozni az eredeti cikkformátumot (úgyis átszerkesztik) ha lehet, ne térjünk ki a sorból: (a+b)/(c-d) új fejezet lehetőleg új lapon kezdődjön ne használjunk sorkiegyenlítést ábrák és táblázatok a kézirat végén (minden darab külön oldalon), nem a szövegben a megadott példányszámban teljes kéziratok kellenek! irodalomjegyzék formátuma a struktúra a kért legyen oldalszámozás lehetőleg szerzőnévvel, jobbra fent, ábrák és táblázatok számozásához is szerzőnév (Sárospataki, table 1./fig. 1.) helyesírás és stílus (British ↔ US) váltani a számítógépen a folyóiratnak megfelelően „Az angolokat és az amerikaiakat a közös nyelv választja el egymástól.” utolsó átnézés utolsó utáni formai átnézés: sokszor adnak „check sheet”-et minden rész megvan?; a „word limit”-eket nem léptük-e túl?; irodalomlista és szöveghivatkozások oda-vissza stimmelnek?; a táblázatok/ábrák helye bejelölve?; iradalomjegyzék formátuma stimmel?; megvan-e a kellő példányszám?; kérnek-e digitális példányt is (elsőre általában nem!!)? 16. A kézirat beküldése, és további sorsa: Nagyon körültekintően járjunk el! vastag borítékban légipostával ha kell, felbélyegzett válaszboríték (megnézni a szerzői útmutatóban) tartsunk meg egy saját példányt!! biztos meglegyen a kért példányszám mindent még egyszer kukacosan ellenőrizzünk (jó ha ad a lap „cheklist”-et) Kísérőlevél: nagyon fontos, soha semmit ne küldjünk e nélkül!! mi legyen benne?: mi ez? Kézirat, javított kézirat, végső változat? szerző(k) és cím melyik folyóiratba szánjuk (egy szerkesztőséghez több is tartozhat) ki kell nyilatkoztatni, hogy más lapnak nincs leadva a kézirat ha van közlési díj (page charge), és nincsen pénzünk, itt kell nyilatkozni ezügyben is (ha van, nem kell semmit írni) kapcsolattartó személy (levelező szerző) és cím, pontos elérhetőséggel (itt is kell, nem csak a kéziraton) a társszerzők egyetértését is ki kell nyilatkoztatni esetleg ha van javaslatunk (vagy ellenjavallatunk) reviewer-re, azt is itt (saját intézeti kollégát ne javasoljunk bírálónak) Jó esetben is legalább három levél első – javított – végső változat (mindig feltüntetni, hogy melyikről van szó) 2-3. alkalomal: hivatkozási szám! MINTA
Dear Editor, 18
Enclosed please find a manuscript entitled „ ..........................” by XY, WZ and PQ. I would be grateful if this manuscript could be considered for publication in the journal „.......................”. This is the first submission of the manuscript, and it is not under consideration elsewhere. All authors have read and agree with the content of the manuscript. Please send all correspondence concerning this manuscript to XY at the address .................................................. Yours sincerely, XX (általában, de nem feltétlenül a levelező szerző írja alá) Szerkesztői történések (mit művelnek a kéziratunkkal): 1. Beérkezik a kézirat: adminisztrálás, hivatkozási szám 2. Rövid ellenőrzés: megfelel-e a lapnak a téma?– gyors döntés 1. 3. Formai ellenőrzés: minden rendben? – gyors döntés 2. 4. Visszajelzés a szerzőnek a kézirat beérkezéséről - hiv. szám, esetleg határidő 5. Reviewer-ek kijelölése (vagy a szerk. vagy alszerk.), MS elküldése nekik 6. A bírálatok visszaérkezése: kb 6-8 héttel később 7. A bírálatok átnézése: döntés 3.: elfogad/ elutasít/ átdolgoztat/ új bírálatot kér 8. Első szerkesztői válasz a szerzőnek: elfogadva / elutasítva / revízióval esetleg elfogadva 9. Az átdolgozott kézirat újra bejön: átnézni a változtatást, értékelni, ha kell újra bírálóknak kiküldeni 10. Levél a szerzőnek a végső változatról (ha kell még valami) 11. A végső változat beérkezése, formai ellenőrzés még egyszer stb. – elfogadásról levél a szerzőnek, (in press innentől számít) 12. továbbítás a nyomdának Eközben mit tehet a szerző? Vár – vár – vár: ez nem az igazi! A beérkezésről szóló visszajelzést 1 hónapon belül meg kell kapnia: ha nem, udvariasan érdeklődni! Általában a visszajelzésben van határidő: ha az lejár, megint rá kell kérdezni! Ha nincs határidő, akkor kb. 3 hónap után lehet érdeklődni Ha hosszabb ideig semmi visszajelzés, a végén vissza lehet/kell vonni a kéziratot, és elküldeni máshova A szerkesztői visszajelzésekről: változtatás nélkül elfogadva – kisebb/nagyobb változtatással elfogadva – elutasítva legyünk felkészülve az elutasításra, mert ez igen gyakori!!!! ( Elfogadva: ilyen szinte sosincs, ha mégis, akkor ünnepeljük meg nagyon!!! Elutasítva: ne essünk kétségbe, díszes és népes társaságban vagyunk üljünk le, higgadjunk le és gondolkozzunk ritkán érdemes újra próbálkozni, érvelni, általában nem éri meg a bírálatokat megküldik (ha nem, kikérni – elvben kötelező elküldeni, indoklás nélkül nem lehet elutasítani!): átolvasni megfontolni, ha lehet figyelembe venni átírni, és elküldeni másik lapnak Fontos, hogy jól értelmezzük a levelet: manapság óvatos fogalmazás, ne értsük elutasításnak ami esetleg nem az
19
Revíziót kérnek: gondoljuk jól végig megéri-e a befektetett munkát olvassuk el alaposan a bírálatokat: a rendes bíráló segítőkész, megmondja, hogy lenne jó meg lehet-e csinálni, amit kérnek (pl. új kísérletek, ált-ban nem megy) ha úgy döntünk nem, akkor udvarias levél a szerkesztőnek Ha a revízió mellett döntünk: Tippek, trükkök Nagyon pontosan, körültekintően, pontról-pontra Amit lehet, fogadjunk el formai dolgokon ált-ban nem érdemes vitatkozni, csak a lényeges dolgokon De azért nem kell mindent elfogadni ha nem fogadjuk el a változtatást/kritikát, azt indokoljuk meg alaposan és tényekkel, hivatkozásokkal támasszuk alá, nem minősítve a (hülye) bírálót! Ha nagyon hülye a bíráló: várjunk a válasszal, nem jó dühből írni Sose írjuk azt, hogy kijavítottunk valamit, ha nem tettük!! A szerkesztő nagyon hálás azért, ha jól azonosíthatók a javítások (mert neki mindent ellenőrizni kell) ⇒pontról-pontra haladni, megadni a javítások helyét az új változatban A javított változat mellé megint kísérőlevél benne pontról-pontra végigvenni a bírálatokat, és az azzal kapcsolatos javításokat, válaszokat itt leírni a pontos indoklásokat, ha valamit nem akartunk javítani A szerkesztővel: nagyon udvariasak legyünk („szeretném megtartani” ↔ „nem akarom megváltoztatni”) amit lehet, fogadjunk el csak tényszerűen sose kritizáljuk (a bírálót lehet, óvatosan, de a szerkesztőt soha!!!) ő alapvetően a mi oldalunkon áll, de legalábbis nem akar direkt kiszúrni velünk ő is ember, és jó néven veszi, ha látszik, hogy ezt mi tudjuk Általában az elfogadáskor: „copyright agreement”: alá kell írni, hogy a szerző átruházza a jogokat a kiadóra. Az utolsó leadás: gyorsak legyünk (innentől kezdve ez már nekünk fontos) – lekéshetünk egy éppen esedékes lapszámot már ne változtassunk (azonnal kivágják a már elfogadott cikket is)! ha mégis, csak apróságokat, és jelezzük a kísérőlevélben nagyon körültekintően csomagoljuk a kéziratot, főleg az ábrákat általában lemezen is kérik a kéziratot üres lemezre tegyük ellenőrizni a file-t (olvasható-e), olyan formátum legyen, amilyet kérnek! a címkén a szerző, file név + milyen programmal készült előnyös, ha a file név a mi nevünk erről is nyomtassunk egy teljes példányt magunknak (lehetőleg a beküldendő lemezről)
Nyomdai történések: 1. a kéziratot a szerkesztő elküldi a technikai szerkesztőnek
20
2. tördelőszerkesztő formatálási (?) jelekkel látja el a kéziratot (ezért fölösleges formatálni) 3. elkészül az első kefelenyomat (proof) 4. a szerző megkapja a kefét javításra – ez az utolsó alakalom, hogy látjuk megjelenés előtt!!! 5. a javított kefe vissza a nyomdába – kijavítják 6. a második kefe elkészítése és javítása (nem a szerző javítja) 7. a teljes folyóiratszám összeállítása 8. a technikai szerkesztő „aláírja” a számot 9. a folyóiratszám és a reprintek kinyomtatása 10. postázás az előfizetőknek illetve a szerzőknek Kefelenyomat ellenőrzés: Nem garantálható, hogy a tökéletes kézirat tökéletesen megy át a cikkbe Az utolsó lehetőség az ellenőrzésre (nem az átdolgozásra!!!) Lehetőleg ne egyedül (nekünk már túl ismerős a kézirat) egyik olvassa hangosan a kéziratot, a másik ellenőrzi a kefét Lehetőleg legalább kétszer Ami különös figyelmet igényel: számok, ábrák, táblázatok (főleg ez utóbbi) szimbólumok, egyenletek tudományos nevek Semmi komoly változtatás! gond lehet a tördeléssel (pénzbe is kerül) A szövegszerkesztő programok helyesírás ellenőrzője nem elég!! pl. szókihagyást nem veszi észre „Thou shalt (not) commit adultery” – Bible, England, 1631. „(Ne) Paráználkodj” A javításokat kétszer: egyszer a szövegben a helyén, egyszer a margón Lehetőleg korrektúra jelekkel dolgozzunk (ha ismerjük) A korrektúra utasításokat be kell karikázni a margón Ha valami komolyabb bajunk van a kefével, most lehet panaszkodni pl. az ábra nem olyan szép, túl kicsi stb. Reprint rendelés: általában ebben a stádiumban mennyit? – főleg pénz kérdése Online kézirat leadás és kézirat kezelés: A legtöbb folyóiratnál már web-es „editorial manager” Regisztrálás: felhasználónév (user name) és jelszó (password) Ezekkel lehet belépni a rendszerbe: adatok és cikk feltöltése A történések online nyomonkövethetők A visszajelzések e-mailen jönnek Kefelenyomat is PDF-ben
Mit csináljunk a leközölt cikkel: tapétázni nem jó, no meg egy csomó másra sem! Adjunk-küldjünk példányokat a: kollégáknak, családtagoknak, barátoknak, ellenségeknek, meg akik kérnek azoknak, akik a köszönetnyilvánításban szerepelnek: kollégák, kut. támogatás (kötelező lehet) azoknak, akiket idézünk benne (barátságos gesztus, no meg hasznos is lehet) Reprintgyűjtés: néha hasznos, pl. reviewk, vagy ha egyébként nehéz hozzáférni, kis hazánkban ez még gyakori lehet (ld. egyetemi internetes hozzáférések)
21
17. Amit a review cikkekről tudni érdemes: A review nem más, mint a már eddig publikált ismeretek értékelése ⇒ nem publikálhatunk benne saját, eddig le nem közölt eredményeket ⇒ nem elsődleges publikáció Nem „csak úgy” beküldeni (túl sok munka volna): a szerkesztővel előre lelevelezni 3-4 oldalas levél: - miért most - miért mi - hogyan képzeljük? 1-2 oldalas vázlat A review nagy terjedelmű: 10-50 oldal is lehet Szélesebb olvasóközönségnek, általánosabban Nincs széles körben elfogadott struktúrája hosszú bevezetés nincs anyag és módszer eredmények ha van is, más jellegű hosszú diszkusszió következtetések (és javaslatok) Írásakor: tervezzünk és időzítsünk: a végtelenségig lehet irodalmazni! magukat a cikkeket, és ne csak az abstractokat olvassuk el itt is fokozottan érvényes: ne idézzünk cikket, amit nem láttunk! cikk keresés fontos lehet (nem valószínű, hogy minden megvan a gyűjteményünkben) nem csak felsorolni, hanem értékelni kell a cikkeket (de nem a szerzőket) érdemes nagyon átgondolt, és logikusan felépített vázlat alapján dolgozni 18. Amit a konferencia-közlemény-cikkről tudni érdemes: Tudományos konferencián prezentált eredmények leközlése Mérlegelni, hogy érdemes-e: nem elsődleges publikáció ⇒ viszonylag kis publikációs haszon ugyanazért a ráfordításért Ugyanakkor a kisebb „szakkonferenciákon” ott lehet mindenki, aki számít a közvetlen témában ⇒ a fontos publikumhoz eljut így is Nagyobb a valószínűsége annak, hogy tényleg megjelenik ⇒ mégiscsak valamivel kisebb a ráfordítás Az a jobb, ha nem külön kötetben, hanem egy folyóirat különszámaként jön le a dolog – mint egy cikk (nincsen megjelenési garancia) Konferenciától függően nagyon változó lehet a minőség elvileg szokott lenni bírálat, válogatás, de változó a komolysága a szerkesztő általában nem profi (aki konferenciát szervez, nem biztos, hogy jó szerkesztő) Sokszor limitált a terjedelem, a forma stb. Jótanács: legyünk óvatosak lehetőleg csak az eredmények egy részét közöljük (a teljes anyag elmehet máshova) tartsuk meg a jogot az elsődleges publikálásra (de ezzel legyünk óvatosak) Magyar konferencia magyar kötete (lehet rajta vitatkozni, de): szükséges, azért, hogy legyen a hazai tudományos életnek is közölve magyarul (különben elsorvad a tud. nyelv, aminek egyébként így is van esélye) még leközölhető elsődlegesen, főleg ha módosítunk/bővítünk rajta
22
4. Tudományos konferenciák: részvétel, prezentációk Részvétel a konferencián: Ne csak azért menjünk, mert ott még nem jártunk (még ha fizetik is)! A konferencia elsősorban munka, méghozzá kemény Fő célok: információgyűjtés + kapcsolatépítés + új ötletek indukálása Legyen tervünk: Legalább előző este nézzük meg, hogy másnap milyen előadások lesznek (Abstract kötet) melyik előadást akarjuk feltétlenül meghallgatni kivel szeretnénk beszélni (az egyik legfontosabb cél: személyes kapcsolatteremtés) Vegyünk részt a vitában, szóljunk hozzá az előadásokhoz már ha tényleg van mondanivalónk, kérdésünk habozásnak semmi helye –ha kérdésünk van, ne oldalogjunk el azzal, hogy „majd holnap” óvatosan a kérdések mennyiségével, egy előadás - egy kérdés Jegyzeteljünk!! a jegyzetelés növeli a figyelés hatékonyságát készítsünk jegyzeteket azokról, akikkel találkoztunk lehetőleg este jegyezzük fel az ötleteinket, tapasztalatainkat a napról, különben marha hamar elfelejtjük! De azért nem kell napi 24 órában csak a konferenciával foglalkozni!!! Ha esetleg felkérnek szekció elnöknek (erre persze nem a legfiatalabbak az esélyesek): a szekció előadásait előtte átnézni (Abstract kötet) győződjünk meg, hogy az előadók jelen vannak, kérdezzük meg, hogy ejtik a nevüket bevezetni az előadást: előadó, cím, … jó, ha kérdezünk az előadótól, de ne erőltessük (csak azért, mert nincs más kérdés) az időhatárokat szigorúan, keményen betartatni!!!! Előadástartás: „A szó elszáll, az írás megmarad” Meglehetősen speciális műfaj általában nagyon rövid idő: 10 perc + 5 perc diszkusszió (ez a legáltalánosabb) kevés az idő, de nagy a ráfordítás nem lehet hibázni (mert rövid az idő, nincs lehetőség korrekcióra) Lehetőleg ne ismételjük ugyanazokat a dolgokat minden konferencián Alapvető szabály (Tufte, 1997): informálni akarunk! (nem úgy, mint a bűvészek) a bűvészek gyakorlata: cél az illúzókeltés és a dezinformáció (félrevezetés) 1. a fontos tények elrejtése, homályban hagyása 2. a jelentéktelen dolgok hangsúlyozása 3. soha nem jelezni előre, mi fog következni 4. soha nem megismételni ugyanazt a trükköt egy előadáson belül Mivel a tud. előadás informálni akar, ezért mindent éppen ellenkezőleg kell csinálni, mint a bűvészek! A hallgatóság felmérése nagyon fontos (általános konferencia ↔ speciális konferencia) szinte biztos általánosabb, mint a cikkek olvasóközönsége! ⇒ kevesebb spéci dologról beszéljünk ⇒ adjunk definíciókat és magyarázatokat A redundancia sokat segít mert nem lehet visszalapozni
23
persze ne legyen túl sok (idő!!) A cél nem az eredmények részletes ismertetése, hanem érdeklődés felkeltés (lelkesen előadni, persze határok között) meggyőzni a hallgatóságot, hogy fontos és érdekes dolgokat csinálok jó benyomás keltése a hallgatóságban (erre fognak emlékezni, nem az adatokra!) Aki a részletekre kíváncsi, úgyis megkeres az előadás után! Az előadás struktúrája: Mint a tudományos cikknél, de: kevés részlet a módszerekről szinte semmi referencia nagyon világos következtetések A felépítés legyen nagyon tiszta és világos (értessük meg velük!!!) nagyon rövid bevezetés kérdésfelvetés hogyan próbáltunk válaszolni (módszerek, röviden) mik voltak az eredmények ezek alapján milyen válaszokat tudunk adni Többször elmondani ugyanazt! (redundancia megengedett) „jelezd, hogy mit fogsz mondani, aztán mond el, majd foglald össze, hogy mit mondtál” Nem kell feltételezni semmi spéci tudást a közönségről, de hülyének sem kell nézni őket Sokat segít, ha a kérdésfelvetés és a következtetések (azonos struktúrájú) pontokba van szedve kérdés az elején ⇒ válasz rá a végén Érdemes informálni a hallgatóságot arról, hogy hol tartunk: jó ha a diákon van jelzés a struktúrára (A-b-c-d) (a-B-c-d) (a-b-C-d) (a-b-c-D) Kivitelezés: minél egyszerűbb, annál jobb (tábla + kréta) dia vagy írásvetítő → → → → „póverpojnt” mára szinte egyeduralkodóvá vált a számítógépes kivetítés! jó, ha próbáljuk elkerülni, de nem nagyon lehet ⇒ próbáljuk kihozni belőle a legjobbat! Vigyázat! a hallgatóság – nekünk szurkol; a számítógép – egyáltalán nem! kontrollálhatatlan minőség a kivetítésnél bizonytalan: áramszünet, rendszerösszeomlás, inkompatibilitás, stb. A PPP-vel nagyon kell vigyázni: (E. Tufte) általános tanács: használjuk egyszerű diavetítőként! (előnye, hogy a szöveg és kép egyszerűen egy diára szerkeszthető, egy eszközben) ne uralja el a forma a tartalmat!! ne trivializáljuk túl a diákat: beépített stílusok, pontozás, stb. legyen információtartalma a diának ne legyen túlzott hierarchizálás: nem programozás ne próbálkozzunk „marketing” fogásokkal ne próbálkozzunk a „színes, szagos, szélesvásznú” lehetőségekkel a mondanivaló hiányát nem pótolják a hang és fényeffektek!!! Néhány jótanács: inkább ábrák, mint táblázatok nem szabad a cikk ábráit kivetíteni! (túl bonyolult), pláne nem a nagy táblázatokat lehetőleg fekvő ábrák csak jó ábrát vetítsünk, és ha mégsem tökéletes, ne exkuzáljunk tudjuk meg előre, milyenek a lehetőségek, illetve szuboptimálist várjunk magyar konferencián lehetőleg ne vetítsünk angol nyelvű ábrákat betűtípus: serif!!, betűméret: jó nagy (PP-ban legalább 20 pontos)
24
ne legyenek a diák csiricsárék (eltereli a figyelmet) a színeket értelmesen használni, nem „dekorálgatni” maximális kontraszt a háttér és a szöveg között egyszerű háttér! jó, ha mutatunk képeket (fajok, felvételezési helyek, stb.) nem csak ábrákat logo, stb. ne legyen minden dián rajta – elsőn v. utolsón utolsó dia: „Köszönöm a figyelmet” ⇒ 0 információ, szóval NE! inkább a konklúzió maradjon a vásznon Előadásmód és stílus: Egyszerűen, világosan, érthetően Rövid mondatokban Minél kevesebb szakzsargon A hallgatóság szakértelme fontos! Legyen egyértelmű, hogy mit miért mutatunk („az ábrán látszik, hogy…”) Ne viccelődjünk, de fapofák se legyünk - nem humorfesztivál, de a „rettentően komoly tudós” is tud röhejes lenni! - saját magunkon humorizálni a legkevésbé veszélyes Ne próbáljuk meg két év kutatását belezsúfolni 10 percbe ne is ezzel kezdjük az előadást!!! Néhány jótanács: Lehetőleg sokszor gyakoroljuk el előre (tükör előtt) Soha ne lépjük túl az időkorlátot!! Inkább rövidebben (mindenki hálás lesz) Ne olvassuk az előadást (puska használható, ha muszáj; egy vázlat megnyugtató lehet) Ne olvassuk fel a diákat!!! Nézzük meg előre a termet, a vetítőt, kapcsolókat, egyéb technikát (stressz-csökkentő, ha ismerjük a segédeszközök működését) Nézzük végig a diáinkat a szekció előtt (erre általában van lehetőség, ha időben odamegyünk) Jó, ha a kezdés előtt bemutatkozunk a szekcióelnöknek (ő fog szólítani) Tegyünk úgy, mintha nyugodtak lennénk Ne változtassunk az utolsó pillanatban Vegyünk nagy levegőt a kezdés előtt Ne rohanjunk, csak szép nyugodtan Köszöntsük az elnököt és a hallgatóságot (nem ellenségek ám) Mosolyogjunk a hallgatóságra Teremtsünk szemkontaktust Nyugodtan gesztikulálhatunk, csak ne vigyük túlzásba Legyünk magabiztosak: amit elmondok, azt én tudom a legjobban Ne nyökögjünk és ne legyünk mesterkéltek (ööööö..., mint köztudott, ugye, egyértelmű, stb.) Ne takarjuk el a diákat! Csak a közönség felé fordulva beszéljünk Hangosan beszéljünk, de ne üvöltsünk Ha valami bedöglik: Legyünk felkészülve, ne érjen meglepetés! A számítógép mellé tartalék fóliák (kissé költséges, de megéri) Soha ne tegyünk megjegyzéseket a szervezésre! (sokszor ők sem tehetnek róla) A pozitív megjegyzések viszont nagyon bejönnek: köszönjük meg a segítséget De legyünk határozottak, és ne menjünk bele mindenbe! – az előadást jogunk van megtartani, azért jöttünk! Az előadás után: Kérdések (nem szabad válaszként egy újabb előadást tartani) az elnök vezeti le a dolgokat! célszerű a kérdést megismételni rövid válaszokat adjunk
25
Ha nem tudjuk a választ, be lehet ismerni Nem gond, ha nem teljes az egyetértés Ne trükközzünk nyitva hagyott témák előre megbeszélt kérdések Poszter prezentáció: Egyre elterjedtebb és egyre jelentősebb forma Egyre kevésbé kisebb a presztízse, mint az előadásnak Sokszor már nehezebb, mint az előadástartás nagyobb és hosszabb a stressz akár tucatnyi érdeklődő, akivel mind meg kell beszélni a dolgot, részletesen Cél: figyelemfelkeltés ha észre akarjuk vetetni a többiekkel, nagyon észnél kell lenni! olyan legyen, hogy kb. 10 mp. alatt fel lehessen mérni, hogy kit érdekel Jó, ha van mellékelve szórólap Manapság ezt is ált-ban PowerPoint-al szerkesztik Speciális felépítés: 1. kérdés/probléma felvetés 2. kísérlet 3. eredmény 4. következtetés (nincs diszkusszió) Mindenről csak 1-2 mondat, lehetőleg pontokba szedve. blokkosítva: 1. kísérlet: módszer eredmény következtetés
2. kísérlet:
módszer eredmény következtetés
Nagyon kevés hivatkozás, csak a legszükségesebbek Nagyon kevés szöveg, távirati stílusban Illusztráció: sok; inkább ábrák, mint táblázatok Cím: rövid és figyelemfelkeltő! betűk: serif, és legalább 30 mm (70 pont körül) Szerzők: pontos cím és elérhetőség lehetőleg fénykép (útlevélkép jellegű, nem családi foto) betűméret: legalább 20 mm (40 pont körül) Szöveg: minél kevesebb, annál jobb akár vázlatpont szerűen, grammatikailag is szabadabban betűk: serif és legalább 5-6 mm (30 pont körül) A megjelenése egyszerű legyen és elegáns, nem kell túlcsicsázni! A leggyakoribb hiba: túl sok információt akarunk rátenni ⇒ zsúfolt lesz dekoráció bezavar (szép háttér-kép, stb.) nincs idő hosszan olvasgatni ⇒ inkább keveset, de jól A méretet megadják a konferencia szervezők:
26
ezt betartani (különben nem fér el) de nem muszáj kitölteni: inkább legyen kicsi, jól komponált, mint nagy, de üres Tecnikai kivitelezés: manapság leggyakoribb a plotterelt ha ragasztott, akkor kis darabokból (szállítható méret) mindig vigyünk rögzítő-eszközt (konf. megbízhatatlan) Néhány jótanács: tervezzük meg: eredeti méretben, csomagolópapírra cím, szerzők, kutatóhelyek, stb. A maradék hely meglepően kevés lesz! minél egyszerűbb struktúra: 2 v. 3 oszlop, föntről lefelé, balról jobbra haladva konzisztens: azonos méretű ábrák, margók, betűméret és stílus, stb. ne dekoráljunk, informáljunk háttérkép inkább ne! színek és betűtípusok: csak ami szükséges, és csak funkcióval ne lamináltassuk: fényes felület becsillog Prezentáció: Poszter szekció: gyakran egy-egy minielőadás, ha nem, akkor is ott kell állni a poszter mellett Legyünk magabiztosak Ne legyünk aggodalmaskodók fölényeskedők szervilisek
Posztert és egyéb prezentációs anyagot mindig kézipoggyászként szállítsunk!!!
27
5. Amit a disszertációírásról tudni érdemes: Azért írjuk, hogy elnyerjünk vele egy tudományos fokozatot Kis kitérő: tudományos fokozatok és beosztások Tudományos fokozatok (és előzményeik – utózmányaik): mai: (BSc: főiskolai végzettség(3 éves)) régi: (MSc: egyetemi végzettség(5 éves)) PhD: egyetemi doktori ... tudomány doktora (akadémiai Dr) MTA levelező tagja MTA rendes tagja
(egyetemi diploma) egyetemi doktori (kisdoktori) tudományok kandidátusa (CSc) ... tudomány doktora (akadémiai Dr) MTA levelező tagja MTA rendes tagja
Ez nem keverendő össze az egyetemi (oktatói-kutatói) beosztás fokozatokkal: kutatói: (gyakornok) oktatói: (gyakornok) tudományos segédmunkatárs egyetemi tanársegéd egyetemi adjunktus tudományos munkatárs egyetemi docens tudományos főmunkatárs egyetemi tanár (professzor) (tud. tanácsadó)
No de vissza a disszertációhoz: Alapvető szerkezete hasonló a tudományos cikkhez, de nem elsődleges publikáció sokszor (sőt, ez az elvárás) olyan saját eredményeket is tartalmaz, amit már leközöltünk általában több cikknyi anyag van benne ⇒ terjedelmes (akár több mint 100 oldal) Egy energiatakarékos, de nem egyszerű megoldás: 4-5-6 már leközölt, vagy „in press” cikket (színvonalasat, hasonló témából) egybefűzni rövid bevezető szövegek + tézisek (külön füzetben) A formátumot, fejezetek sorrendjét, terjedelmi korlátot az aktuális Doktori Iskola írja elő alaposan tanulmányozni, mielőtt nekiesünk! Magunk vagyunk a technikai szerkesztő is kevésbé lesz profi a formája mint egy cikknek azért sokmindent meg lehet csinálni már egy mai szövegszerkesztővel figyeljünk oda a formára, mert jó/rossz benyomást tehet általában egy oldalas, dupla sortávú nyomtatás, kötésmargóra figyelni Címlap: Cím: hasonlóan, mint a cikknél ne legyen nagyon hosszú ne legyen nagyon általános fedje le a témát, lehetőleg minél pontosabban (a bírálók egyik kedvenc kötözködési pontja!) Szerző, évszám, tudományos vezető Bevezetés: rövid 1-2 oldal: a munka elhelyezése a tudományban a téma rövid bemutatása miért fontos röviden az is, hogy mi a cél Irodalmi áttekintés: Minél kimerítőbben ismertetni, hogy mit publikáltak eddig a témában Ez tulajdonképpen egy review a témáról, értékelés is lehet/legyen benne Általában hosszú, de ne legyen hosszabb, mint az eredmények
28
Néhány tipp: teljességre nem törekedhetünk: szabjunk időbeni korlátot az irodalmazásnak határterületekkel vigyázzunk: beletenyerelhetünk olyasmibe, amihez kevésbé értünk a bíráló vagy egy bizottsági tag viszont nagyon a hazai irodalomra különös gondot fordítsunk: a disszertáció a hazaiaknak szól hiányos hazai irodalomjegyzék különösen kínos lehet Célkitűzés: Röviden (1-2 oldal) ismertetni, hogy mi volt a vizsgálatok célja, a végén - lehetőleg pontokba szedve - a konkrét kérdéseket összevonható a bevezetéssel Anyag és módszer: általában hosszú rész sokféle kísérlet, pontos leírások, mindent részletesen ld. cikknél fontos, hogy minden kísérletnek meglegyen a leírása ugyanez vonatkozik a felvételezési helyekre, statisztikai módszerekre, stb. már itt is lehetnek ábrák – táblázatok akár fényképek is, bár ezek gyakran mellékletben Eredmények: ld. a cikknél ez kell legyen a leghangsúlyosabb, és általában a legterjedelmesebb rész tulajdonképpen ez hivatott bizonyítani, hogy alkalmasak vagyunk a kutatómunkára ⇒ a tud. fokozat elnyerésére Az eredmények megvitatása: mint a cikknél: a saját eredményeink elhelyezése az eddigiek között mit is jelentenek az eredmények óvatos de határozott megállapítások a fontosabb dolgokat ld. a cikknél Ugyanolyan bontásban, sorrendben, mint az eredmények Összefoglalás: Röviden, lehetőleg pontokba szedve összegezni a disszertáció új tudományos eredményeit, megállapításait A pontok legyenek összhangban a „Célkitűzés” fejezet pontjaival melyik kérdésre milyen választ találtunk Köszönetnyilvánítás: ld. a cikknél alapos legyen, itt az sem baj, ha egy kicsit terjedelmes Irodalomjegyzék: Általában jó hosszú, hiszen a disszertáció egy review-t is tartalmaz A forma itt sem egységes: ha a DI kér valamit, akkor úgy a számozott jobb lehetőséget ad az oda-vissza keresésre, de az átdolgozása macerásabb (főleg a szövegbeli hivatkozásoké) Függelék: Itt sokkal gyakoribb , mint a cikknél nagy méretű adattáblázatok fotók stb. Tézisek: Ez tulajdonképpen az abstract, csak egy kicsit terjedelmes (mivel a disszertáció is az) Külön mozog a disszertációtól
29
sokan (legtöbben) csak ezt olvassák el!!! Formai követelményeket, részeit, terjedelmi korlátot itt is a DI adja meg. Általában: Címlap Tud. előzmények és célkitűzések Anyag és módszer Az új tud. eredmények rövid ismertetése A jelölt tud. közleményeinek jegyzéke Néhány további gondolat a disszertációról: A megírása nem egy ökonomikus dolog: igen nagy ráfordítás, tudományos impact gyakorlatilag nulla (max. 8-10 ember ha elolvassa) de persze muszáj megcsinálni (papír, hazai tud. élet, stb.) ⇒ Erősen javallott az energiatakarékos megoldás (cikkek összefűzése) Külföldön általános a leközölt cikkek összefűzése – kövessük feltéve, hogy engedi a DI szabályzata ha nem engedi, küzdeni kell érte, hogy engedje! persze veszélyes is lehet: konzervatív bírálóknak esetleg nem tetszik – de akkor is ezért kell küzdeni de talán megéri a kockázatot: ha tényleg jók a cikkek, senkinek egy szava sem lehet Ha ez nem megy: veszélyes azt hinni, hogy ha van néhány jó cikkünk, akkor elég összecsapni a disszertációt További procedúrák: Ha úgy gondoljuk kész, mutassuk meg pár kollégának, a főnökünknek, szakvezetőnknek a kritikák szerint javítsuk (mint a cikknél) Házi védés: A bírálókat mi kérjük fel: olyanok legyenek, akik értenek a dologhoz megmondják az „egyőszinteséget” Olyanokat hívjunk el, akik jól megfircangolják az előadásunkat! A házi védés funkciója, hogy nagyobb rizikó nélkül kiderüljenek a hibák a disszertációban is és az előadásban is Az előadás: az időtartam limitált (20-30 perc, DI szerint) ⇒ biztos zanzásítani kell a dolgokat az előadás hosszabb ugyan mint egy konferencián, de több a mondanivaló is általában nem lehet az egész disszertációt elmondani a lényegesebb részeket kell kiemelni, vagy ami szépen összefüggően elmondható sose lépjük át az időkorlátot!! (bár nem szokták lelőni a jelöltet, ha lejárt az idő) a védés úgyis marha hosszú mindenki hálás lesz! ha viszont túlléped, mindenki unja, és esetleg dühös is Amúgy ld. a konferenciánál. A házi védés után kialakítani a végleges tartalmat és formát, majd leadni a disszertációt a DI-ban A végleges disszertáció bírálóit a DI jelöli ki! A bírálatok: A bíráló dolga, hogy: megtalálja a hibákat, felmérje az eredmények és a következtetések helyességét, megítélje, hogy odaítélhető-e a fokozat
30
Ne lepődjünk meg ha a bíráló a legkisebb hibákat is megtalálja (ez a dolga) Általában a bíráló nem rosszindulatú (a szabályt erősítő kivétel itt gázos) Ne sértődjünk meg a bírálatokon, nem sértegetni akarnak vele. Válaszok: Az előre, írásban megkapott bírálatokra írásban kell válaszolni Csak úgy mint a cikkbírálatoknál legyünk megfontoltak, ne válaszoljunk dühből a legtöbb bírálat elfogadható de azért nem minden ami nem, azt indokoljuk, miért nem ne szívjuk fel az agyunkat azon, hogy „még eztésezt is meg lehetett volna vizsgálni” mindig legyünk udvariasak: alapvetően a bíráló az erősebb fél A végleges védés: Általában több hónap (akár egy év is) eltelik a házi és a végleges védés között Mindig menjünk oda jó előre: terem, technika, bizottság fogadása, stb. Bíráló bizottság (elnök, titkár és tagok, 3-5fő) + a disszertáció bírálói (2 v. 3): ők pontoznak Egy csomó ember, akiket meghívunk: kollégák, rokonok, ismerősök meg akiket nem hívunk meg, de eljönnek (a védés nyilvános) Jó tudni hogy: a disszertációt nagy valószínűséggel csak a bírálók olvasták alaposan végig a bizottság többi tagja az előadás illetve a bírálatok-válaszok és egyebek alapján dönt sok múlik az elnökön: ha jóindulatú, már nagy baj nem lehet nagyon nagy a szubjektív faktorok szerepe A védés (doktori cselekmény) általános menete: a kezdés előtt a bizottság összeül, és megnézik, hogy a védés lefolytatható-e kezdés: az elnök megnyit, a titkár ismerteti a jelölt életrajzát (önéletrajz 3. személyben) az elnök felkéri a jelöltet az előadás megtartására jelölt előad a bírálók felolvassák bírálataikat a jelölt felolvassa válaszait a bírálatokra az elnök megkérdezi az opponenseket, hogy elfogadják-e a válaszokat a bizottság és a hallgatóság kérdéseket tesz föl a jelöltnek a jelölt válaszol a bizottság és a hallgatóság megjegyzéseket fűz az ügyhöz a jelölt válaszol illetve kommentál ha mindennek vége, a bizottság döntéshozatalra visszavonul (pontozás) az elnök kihirdeti a pontozás eredményét gratulációk és egyebek Az egész procedúra általában legalább 2-3 óra, néha több. Ha túl vagyunk rajta, az marha jó!!
6. Tudományos etika: „A tudomány nem válogatja vagy termeli ki a speciálisan becsületes embereket: egyszerűen olyan helyzetbe hozza őket, ahol a csalás nem kifizetődő...Tudomásom szerint a tudósok ugyanolyan gyakran hazudnak a mindennapi életben, mint bármely más ember.” S.E. Luria
31
Az eredetiség a tudományban még fontosabb, mint máshol a kettős publikálás alapvető vétek Ha valaki folyton önmagát ismételgeti – nem sok jóra számíthat ugyanez vonatkozik az önhivatkozásokra is Adathamisítás: fatális lehet, a tud. karriernek ált. vége Más ötleteinek ellopása: nem ildomos. Más lop tőlünk? Megette a fene, ha ezután semmi más nem jut eszünkbe. Avagy: „még mindig jobb, ha más az én ötleteimet valósítja meg, mint ha én vagyok kénytelen más ötleteiből élni.” (David Andow) Végszó: Ez a kurzus a formáról szólt, nem a tartalomról Ha nincs tartalom, hiába a forma!!!!
Kutatónak azért megy az ember, mert szereti amit csinál, másként nem éri meg. Marha sok időbe kerül, tehát ha nem szeretjük csinálni, menjünk máshova. Amúgy: a pénz, a siker és a hírnév nem itt várja az embert!!
32
