A törp eségről. A gyermekvilág legkedvesebb meséje

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A t ö r p e s é g r ő l. A gyermekvilág legkedvesebb me séje »Babszem Jankó«-ről újul fel em lékezetünkbe, a midőn az itt bem uta tott kis legénykét szemlélgetjük. Most azonban nem mesebeli Babszem Jankó ról lesz szó, mert először az illető nem

Hozdovics Iválmán.

is babszemnagyságú, másodszor annyi val kevésbbé mese, mert ez a kis em berke itt él közöttünk. Nem idegenből származott ő hozzánk, nem is vásári bódék látványossága, hanem a délibábos magyar Alföld legnagyobb városának, Szegednek szülötte; ott ringott bölcsője egy szegény mesterember hajlékában,

innen származott el hozzánk Debreczenbe, munkát kereső szüleivel együtt. Csak egy tekintet kell a mellékelt rajzra, azonnal meggyőződhetik min denki, hogy törpével van dolgunk, ki nek törpeségét azonban nem valami faji sajátságnak kell betudnunk, külö nösen ha tekintetbe vesszük, hogy e gyermek négy élő testvére szabályos, rendes termetű. Nem faji sajátság, ha nem mélyebb oka van annak, hogy ez egyén törpe maradt s ez ok nem más, mint bizonyos korban előállott s lefolyt betegsége. A természettől normálisan alkotott, nem pedig bizonyos betegség okozta törpe emberekről van ugyan tudomá sunk, de a mi rasszunkban előforduló törpeséget nem rendes fejlődés ered ményezi, hanem betegség, az úgyneve zett angolkór (rachitis) okozza. Azt hiszem, nem lesz egészen ér dektelen, ha a faji sajátságból származó törpeségről egy pár sorban megemlékszünk. S t a n l e y híres afrikai utazó egyik kisérő tisztje, M o u n t e n e y J e p h e n s o n tapasztalataiból s S t a n l e y anthropológiai följegyzeseiből tud juk, hogy Közép-Afrikában csapatosan élnek törpe emberek, a kik KözépAfrika különböző tartományaiban nagy erdőségekben laknak s különböző elnevezésök van. így Monbottuban akka, a nyám-nyámok országában a-tikki-tikki, Monvuban vorcsán, a felső Ogove folyónál élőket pedig obongó a nevök.


A TÖRPESÉGRÖL.

valami lényegesebb különbséget. A mi még más tekintetben a koponyát illeti, megemlítendő, hogy ez esetben a nyakszirtcsont dudora erősen kifejlett, jól kitapintható, s maga az egész nyakszirtcsont dombordad, nem lelapított. Arczának öreges kifejezése van ; felső állkapcsa előre álló, s mivel a fogazat rendkívül hiányos, e kis legényke beszéde hasonló az öreg emberek be szédéhez, a mit közszólással úgy jelle meznek, hogy a hamut is mamunak mondja. Összesen csak nyolcz foga van, és pedig az alsó állkapocsban hat, ezek közül kettő metsző, s kettő szem- és mindenik oldalon egy-egy zápfoga, to vábbá a felső állkapocsban az alsó két zápfognak megfelelőleg mindegyik ol dalon szintén egy-egy zápfog. Bőre általában vévé rendes barnás színezetű, nem fonnyadt, az alkarok sűrű apró pehelyszerű szőrrel fedettek. Izomzata korának, testalkatának, s ed digi foglalkozásának megfelelően fejlett. Nyaka középhosszú, arányos. Mellkasá nak a rendestől az az eltérése, hogy a negyedik bordától kezdve lefelé, minden borda a bordaporcczal való egyesülés táján erősen behorpadt, e miatt a szegy csont előreálló, egy szóval a mellkas az angolkórban jellemző tyúk mell alakú. A mellkas körmérete 60 cm. A has puffadt, hordószerű, 59 cm. körgnéretű. A hosszú csontok izületvégei vasta gok, mely megvastagodás különösen feltűnő a czombcsont alsó, s a sípcsont felső izületi végén. A hosszú csontoknak nincs a rendestől elütő elgörbülésük, kivévén a két kulcscsontot, a mely feltünőleg S alakú. Ivarszervei fejletlenek, testiculusa csak egy van kitapintható, az is csak kis mogyorónyi nagyságú. Szemei élénkek, fénylők. Négy évig járt iskolába, de sem írni, sem olvasni nem czímű tanult meg. 1. A víg életet szereti; helyzetében

Ezek a törpék világos barna-vörös színűek, a mi néha sárgásba megy át, legtöbbnyire 122— 124 cm. magasak, végtagjaik arányosak, sűrű gyapjas hajzatúak. Egész testöket merev szürkés szőr födi. Mounteney Jephenson sze rint a törpék bőre hasonló a közönsé ges négertörzsek bőréhez, s a bőrök ben székelő verejtékmirigyek váladéka miatt kellemetlen szagúak. Szemeik fé nyesek, fogaik jók és épek, füleik kissé nagyok, ajkaik keskenyek és nem na gyon előreállók, kezeik, lábaik kicsi nyek. A férfiaknak nagy szakálluk van, mi a négerfajban ritkaság. E szerző azt állítja, hogy az Afriká ban élő törpék nem elfajult néptörzs, mint a hogy némely író hiszi, hanem természettől normálisan fejlődött em berek.* Ezek előre bocsátása után térjünk át a mi törpénk leírásához. H o z d o v i c s K á l m á n , 15 éves, 87 cm. magas, ruházattal együtt 13 kg. súlyú. Végtagjai a törzshöz mérve ará nyosak, feje azonban aránytalan nagy, nem illik a kicsi törpe emberkéhez. Fej körmérete 520 mm. Homlok-nyakszirti átmérő 170 mm. A falcsontok közti átmérő 150 mm. Alsó - állkapocs - nyakszirti átmérő 190 mm. Ezzel szemben egy kifejlett rendes alkotású fejnél: Fejkörméret 540— 555 mm. Homlok-nyakszirti átmérő 196 mm. Falcsontok közötti átmérő 156 mm. Alsó-állkapocs-nyakszirti átmérő 200 mm. Összehasonlítva e méreteket, az tű nik ki, hogy e kis törpe fejének külön böző átmérője, s a kifejlett rendes fej ugyanazon átmérői közt alig találunk * V. ö. »A pygmaeusok regéje* közi. Term. tud. Közi. X X I I I . k. 399. 1891.

137

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 138

HORVÁTH KÁROLY

állhatatlan, e miatt csavargásra hajla mos. A rá bízott dolgokat ügyesen el végzi, azonban hazug természetű. Említém előbb, hogy esetünkben e törpeség nem faji sajátságból e re d t; hanem egy fejlődés*, illetőleg táplálko zásbeli zavar eredménye, ez a betegség pedig nem más, mint az angolkór. Mint tudjuk, az emberi termet ma gasságára két tényező hat, úgymint: a rassz és az egészségi viszonyok. Isme rünk igen magas, s viszont alacsony termetű népeket; így például a Patagoniában lakó telchuelchek a legmagasabb termetűek, középértékben 178 cm.-rel, s a legalacsonyabbak a busmánok 140 centiméter magas termettel. Közép értékben azonban, ha a Föld összes népeinek magasságáról, szóval az em beri magasságról beszélünk, 165 cm.-t kell felvennünk, s mi magyarok általá ban véve ennél magasabbak nem va gyunk, sőt T o p i n a r d a termet magasságok csoportosításában minket magyarokat a harmadik csoportba, a középén aluli termetűek közé sorol, kö zép 163 cm. magas termettel. A mi törpénk magyar születésű lévén, tehát faj beli sajátságnál fogva örökölte ugyan a minket jellemző termetbeli magassá got, azonban ezt a gyermekélet bizo nyos szakában elvesztette egészségi vi szonyainak megzavarása következtében. A későbbi tárgyalásban be fogjuk látni, hogy az egészségi viszonyok bizo nyos zavara, nevezetesen pedig az an golkór, a termetbeli magasságra és test alkatra mily hatással van, mert az an golkór a szervezet azon részét, t. i. a testnek a vázát, a csontokat támadja meg, a mely épen a termetbeli magas ság fontos szabályozója. A köztünk előforduló törpeség oka az angolkór, mely nem egyéb, mint a gyermekkor első éveiben előjövő álta lános táplálkozási zavar, melyet a cson

tokban fölötte fontos mészsók lerako dásának hiányos volta jellemez. Ezért van az azután, hogy az angolkóros csont nem rendes keménységű, hanem puhább. Az angolkór leggyakrabban az első vagy második életévben szokott jelenkéziii, ritkán az ötödik vagy hatodik évben. Újszülötteknél ritka s K a s s o v i t z szerint az ilyen már a méhen be lüli élet utolsó hónapjaiban kezdődik, oka pedig az anyának bizonyos kimerítő betegségében keresendő. Ez a betegség már a legrégibb idő ben ismeretes volt, azonban csak a XVII. század közepén írta le tüzetesen egy G 1i s s o n nevű angol orvos, s ezért kapta e betegség az angolkór el nevezést. Azokat a kóros elváltozásokat, me lyek az angolkórban előjönnek, az újabb időben tüzetesen különösen V i rc h o w , K a s s o v i t z és B a g i n s z k y tanulmányozta. Mielőtt azonban ezen elváltozások mibenlétét e lapok kereté hez illőleg tárgyalnánk, az elmondandók könnyebb megérthetése végett a csont összetételével s bizonyos csontok, nevezetesen pedig a hosszú vagy csö ves csontok különböző részeivel kell megismerkednünk. Minden csont keménységét a csont szövetében lerakódott csontföldnek, ki vált mészsóknak köszöni s ezek a követ kezők : phosphorsavas mész, szénsavas mész, phosphorsavas magnézium, cse kély mennyiségű chlórcalcium és fluorcalcium. Minden hosszú vagy csöves csont külső kéregállományból áll, mely nek belül ürege van a csontvelő be fogadására. A csontnak azon része, mely ezen üreget tartalmazza, középrésznek (diaphysis), a csont két végen levő szi vacsos állományú rész csont- vagy izü leti végnek (epiphysis) neveztetik. A gyermeki csonton a csontvéget a csontközéprésztől két keskeny egymás


A TÖRPESÉGRÖL.

sál párvonalosan tutó réteg választja el, melyek közül az a réteg, a mely a csontvég felé esik, 1— 2 mm. széles és kékes színű; a csontközéprész felé eső részen van a második 0’5 mm. vastag sárgás réteg, melynek működése abban nyil vánul, hogy itt történnek a mészsólerakodások és a velőűrképzés s ezért ez a réteg csontosodási övnek neveztetik. E részeken kivül minden csontnak csont hártyája van, mely szorosan a csonton fekszik s ennek vérerei magába a csont szövetébe is behatolnak s így a csont táplálkozását végzik. Rendes viszonyok közt a csont a szervezetben lassú felszívódásnak van kitéve, úgy hogy egy felnőtt ember csontvázában nyoma sincs meg a gyer meki csontállománynak, de ugyanakkor, a midőn a szervezet ezen lassú felszívó dást végzi, a csontállományt újra is alkotja. Ezen csontfelszívódási műveletet az úgynevezett csontpusztító óriás-sejtek hajtják végre; azonban, mivel ez a folya mat igen lassú, e sejtek működése észre vétlen. Ha azonban a mésztartalom fel oldása és felszívódása gyorsabb, s az újabb mészsók lerakódása, szóval a csont újraképzése valami okból késik, akkor a csont összetételében megváltozik, nem kemény, hanem puha, s ez az angolkór. Ka s s o v i t z azt hiszi, hogy az angol kórban mutatkozó összes elváltozások idült gyuladásos folyamat következmé nyei ; ő szerinte ez idült gyuladásos folyamat a csontképző szövetek túlságos véredényképződésére vezet, mely túlsá gos véredényképződés a csonthártya, csontvelő, csontvég s ezek porczainak vérbőségét eredményezi, minek követ keztében a csonthártya megvastagodása s a csontvégporczok buja növekedése áll elő, s ugyanekkor a mészsók a csont ban csekélyebb mértékben rakódnak le, sőt a már elcsontosodott részeknek a rendes viszonyok között is fennálló

139

felszívódása fokozottabb mértékben tör ténik, úgyannyira, hogy némely ész lelő, mint B a g i n s z k y szerint, eren d ellenes csontfelszívódás és hiányos mészsólerakódás miatt az angolkóros csont mésztartalmának háromnegyed részét elveszti. Ebből magyarázható, hogy az angolkóros gyermekek ürülékében na gyobb mennyiségű foszfátok és mészsók távolodnak el, mint a mennyit a táp lálékokkal bevesznek. így áll elő a csont puhasága, mely miatt azon elferdülések létrejönnek, és pedig a végtagokon, mellkason, gerinczoszlopon, sőt a koponyán is. A végtag csontok leginkább ívalakban görbülnek el, mely elgörbülés leginkább ott jön elő, a hol a csont csekély mértékben normálisan is ívszerű görbületű. Az ily na gyobb fokú elgörbülés miatt keletkezik az úgynevezett lőcs- és kardláb. Máskor a csont nem ívalakúlag görbül meg, ha nem szögletben hajlik meg. Jól kifejezett angolkór-esetekben a koponyán előjövő változások abban állanak, hogy a koponya alakja és ter jedelme változik meg, s a törzshöz vi szonyítva aránytalan nagyra nő. A ko ponya ez elváltozása úgy áll elő, hogy a fejlágy a helyett hogy csontosodás által kisebbednék, egy állapotban marad, sőt fokozódott csontfelszívó dás közben még nagyobbodik is, s a második, sőt a harmadik évben sem zá ródik el, magok a koponyavarratok is távol állanak egymástól. Az angol kóros koponya e miatt négyszögletes nek tűnik fel s meg is nagyobbodott. Ez az eltérés annál feltűnőbb, mert az arcz hozzá képest kicsiny, s alakilag szintén elváltozott. így a járómívek előre állanak, az alsó állkapocs nem ívalakú, hanem a zápfogaknak megfelelőleg meg tört, így tehát szögletes, mely miatt a száj széles, a felső állkapocs a metsző fogak táján az alsó állkapcson túl ér.


HORVÁTH KÁROLY

Az ízületek lazák, rendellenes irány ban mozgathatók, fájdalmasak. Ez az izületi lazaság magyarázza meg, hogy az angolkóros gyermekek későn kezdenek járni, sőt, ha az angolkór oly gyerme keken mutatkozik, kik már azelőtt állni és járni tudtak, ezen tehetséget elvesztik. Legtöbb esetben igen feltűnő el térés észlelhető a mellkason és pedig azon a helyen, hol a bordacsont átmegy a bordaporczba; itt a borda behajlik, behorpad, s a szegycsont e miatt tyúkmellszerűen előre áll. A gerinczoszlopon is jöhetnek létre elferdülések, nevezetesen pedig oldalés hátgörbeség (puposság). Ez az elváltozás leginkább oly gyer meken fordul elő, kit ölben tartanak; a kik fekszenek, azokon ez az elváltozás nem igen szokott előfordulni, illetőleg kifejlődni. Épen így a medenczecsontokon is vannak elváltozások, nevezetesen a csontok összehajolnak, mely miatt a medencze ürege megszűkül, a mi kivált leánygyermeknél igen fontos. Az angolkórban azonban nemcsak a csontok, hanem a belső szervek is szenvedhetnek ; így például a központi ideg-, a véredény- és bélrendszer is. A központi idegrendszer bántalmaztatásával agytúltengés, agykéregkeményedés, idült agyvízkór jöhet létre, melyeknek tünetei néha alig ismerhetők fel. Maga a szellemi tehetség lehet zavartalan, máskor azonban zavart, nagy álmosság vagy nyugtalanság, gyakran heves éjjeli felsírásokban, fejfájás, kancsalság, s há nyásban nyilvánulhat, majd néha töké letes butaság fejlődik ki. Midőn az észlelők az angolkór mi benléte felől tisztába jöttek, kísérletileg is igyekeztek bebizonyítani, hogy mészben szegény táplálék ugyanazon elvál tozásokat okozza, mint a milyet az angol kórban megismerni tanultunk. C h o s s a t , B i b r a , W e q u e r , V e i t , Ro-

l o v és K o r s a k o v fiatal kutyáknak és madaraknak mészben szegény eledelt adtak, s az ily kísérleti állatok csontja elpuhult. Más szerzők azonban azt állít ják, hogy az ily esetekben a csontokon előjövő változások nem azonosak az angolkórral. Mi okozza hát az angolkórt ? B ag i n s z k y 627 esetben (347 fiú és 280 leány) tett szorgalmas megfigyelést, s azt mondja, hogy az angolkór kedve zőtlen életviszonyok, nevezetesen pedig hibás táplálás s rossz lakásviszonyokból származik. Az angolkór a szegényebb néposztály gyermekeinek betegsége, leg gyakrabban nagy városokban fordul elő, ritkábban vidéken s falun, s az an golkórba leginkább oly gyermekek es nek, kik nem szopnak s hiányosan mes terséges úton tápláltatnak. B i l l r o t h és W i n i w a r t e r szerint Bécsben a szegény néposztály gyermekeinek 8o°/oban mutatkoznak kisebb nagyobb fokú angolkóros tünetek. Az angolkór továbbá nedves hideg éghajlat alatt fordul elő, trópusi éghajlat alatt igen ritka, sőt több észlelő azt állítja, hogy itt soha sem fordul elő. Az angolkór legtöbb esetben lassú, így tehát idült lefolyású betegség. Mi nél korábban mutatkozik, annál gyor sabban folyik le. így a veleszületett, valamint az első hónapokban jelenkező angolkór gyors lefolyású, de a megbete gedett gyermekek nagy része sorvadás miatt'el is pusztul; viszont, minél ké sőbbi életévekben jelenik meg, a le folyás annál vontatottabb, s a gyógyulás csak hosszabb idő elteltével köszönt be. A gyógyulás előidézésére a legfon tosabb mozzanat az, hogy a kórt okozó viszonyok megszűnjenek, nevezetesen a gyermek szabályszerűen táplálkozzék, s a külső viszonyok is megváltozzanak. Az angolkór könnyebb esetekben 5— 6 hónap, nehezebb esetekben 2— 3 év


141

A TÖRPESÉGRŐL.

alatt gyógyul, néha azonban 5— 6 évre is elhúzódik ; ennél hosszabb ideig tartó igén ritka. Lefolyván az angolkór, a gyógyulás alatt az előbb puha csontok gyorsan el csontosodnak, úgyannyira, hogy az ily csont agyarszerű keménységűvé válik, és nem ritkán a csont- vagy izületivég a csontközéprésszel korán összeforr és pedig azelőtt, mielőtt az illető felnőtt korú lehetne s ekkor a csontok hossz irányban való növekedése megszűnik s ezért marad az angolkóros gyermekek egy része törpe. Épen ellenkezőleg tör ténik ez a folyamat az óriási testnövés ben, hol a csontvég a csontközéprészszel nem nő kellő időben össze, s így a csontok hosszirányban növekedése mindaddig, míg az összenövés meg nem történik, folyton előre halad. Rendes viszonyok között termet beli végleges magasságunkat a 20-as évek végén, ritkábban a 30 éves kor ban érjük e l ; ezen időközben azonban a növés nem egyforma. Legrohamosabb a növés az első életévekben. Q u e t el e t vizsgálatai szerint az újszülött 50 centiméter, 5 éves korban 1 m., 15 éves korban 1*5 m., 19 éves korban még a végleges magasságból 1*5 cm. hiányzik. Jó egészségben a gyermekek éven ként 7— 8 cm.-rel növekednek, az

angolkórosok azonban csak 2— 3 centi méterrel. Mondottuk előbb, hogy termet beli végleges magasságunkat a 20-as évek végén, ritkábban a 30 éves kor ban érjük e l ; ha most már esetünk ben azt kérdezzük — tekintetbe véve, hogy e kis legény még csak 15 éves — fog-e még nőni, erre nézve azon hatá rozott véleményt adjuk, hogy számba alig vehető növést nem tekintve, tör pénk nem fog magasabb lenni, és pedig azért, mert a csont hosszirányban nö vését szabályozó csontközéprész és a vég- vagy izületi rész összenövése nála a már lefolyt angolkór miatt megtörtént, és pedig sokkal korábban mint az egész séges embereken előfordulni szokott. Ez a mi kis törpénk nem tartozik épen a legkisebbek kö zé; de Szaniszló lengyel király híres Bébéje 89 cm. ter metmagassággal nála 2 cm.-rel nagyobb volt, a franczia Henriettenek is volt egy törpéje, ki 20 éves korában 56 cm. magas volt, tehát alig nagyobb egy új szülött gyermeknél s ez arról is neveze tes, hogy egy izben úrnőjének egy pás tétomban mutatták be. Észleltek továbbá oly eseteket is, a midőn egy-egy törpe 4— 8 kg. súlyú volt. D

r

. H

orváth

K

ároly.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

A törp eségről. A gyermekvilág legkedvesebb meséje

Recommend Documents