A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TÖRÖK FLÓRIS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 2

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 16/ 2013 ( II. 28. ) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendje 2011.CXC. 61.§ 202/ 2012. ( VII. 27. ) Korm. rendelet 6. § a KLIK-ről 2012 CLXXXVIII. 4. § az intézmények állami fenntartásba kerülése

A Török Flóris Általános Iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3

1055 Budapest, Szalay út 10-14.

A Török Flóris Általános Iskola működtetője: MOZAIK Gazdasági Szervezet 1011 Budapest, Ponty utca 3.

Ellátandó alaptevékenység: •

• •

• • • •

• • •

általános iskolai tanulók nappali rendeszű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése iskolai intézményi étkeztetés könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

Speciális képzési formák: • •

iskolaotthonos oktatás 2-4. évfolyamon felmenő rendszerben megszűnik a 2013/2014-es tanévtől angol emelt szintű oktatása 5-8. évfolyamon

4

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján

A.) A: működés rendje, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje  Vezetők benntartózkodása Az iskola nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és 1630 óra között az igazgatónak vagy a helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető megérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 1630 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógusok tartoznak felelősséggel az intézmény rendjéért. Ha mindhárom vezető távol van, úgy a helyettesítési rend lép életbe.  Tanulók A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanulási idő után szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Alsó tagozaton osztályonként, felső tagozaton igény szerint napközis csoportok alakulnak. A tanuló a tanítási idő alatt, illetve 16 óra előtt csak szülei írásos kérelme alapján vagy igazgatói engedéllyel hagyhatja el az iskolát. Tanítási időn, szervezett foglalkozáson vagy rendezvényeken kívül a tanulók nem tartózkodhatnak az iskolában.  A pedagógusok Munkaidejük megkezdése előtt kötelesek negyed órával előbb érkezni az iskolába. Érvényes a tanítási órára, ügyeletre, kirándulásokra, egyéb munkakörébe tartozó megbízásra, feladatra. Tanítási órái és egyéb kötelességei végrehajtása után távozik az intézményből.  Az alkalmazottak Munkaköri leírásuknak megfelelően kezdik, és fejezik be munkájukat. A vezetői megbízás alapján módosulhat érkezésük és távozásuk. Egyéb alkalmakkor, munkájuk befejeztével az intézményben nem tartózkodnak. 5

B.) A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógus teljesítményértékelést az IMIP szabályozza. A Ktv. 58 § (1) módosítása rendelet alapján a tantestület (és a közalkalmazotti kör egyéb) tagjait értékelni kell, az igazgató pedig ezen értékelés alapján minősítést végez. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és a hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre: ─ igazgató − az igazgatóhelyettesek − a munkaközösség-vezetők Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját, aminek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek az ellenőrzést a vezetői feladatmegosztásból következő saját területen végzik. A munkaközösség-vezetőknek a munkaterv alapján részt kell venniük az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. −

Az iskolai nevelői-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők rendszeresen részt vesznek az iskolavezetőségi értekezleten.

6

−

Munkaközössége tagjaival rendszeres konzultációt tart beszámol az eddig eltelt feladatokról, értékeli a munkaközösség munkáját, továbbá a közösen megbeszélt a munkatervben rögzített feladatokra felhívja a figyelmet, felelősöket, időpontokat rögzít, ha változás történt és jelzi a problémákat a következő iskolavezetőségi értekezleten.

−

Tevékeny résztvevője, véleményezője az új pedagógus álláshelyekre érkező kollégákkal történő találkozóknak. Javaslatot tesz a mentor személyére, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

− A gyakornokok munkáját segítő szakmai vezetőt figyelemmel kíséri, segíti. − A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten írásbeli (és/vagy szóbeli) értékelést ad a szakmai munkáról – megjelölve az előforduló hiányosságok C.) A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel  Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak benn, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. (pl. helyiségbérlet esetén) 

Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat szabályozza. Az épületbe belépő látogatót az irodához kell irányítani. Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között. Kivétel: ebédbefizetések, ekkor reggel 7 órától a gazdasági irodában történik a befizetés.



Az iskola helyiségeit (elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben) külső igénylőkkel külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők az iskola épületén belül csak is a MOZAIK GSZ-el kötött hivatalos szerződés szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az igénybevevőket vagyon védelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek 7

betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltakat. 

Az iskola tornatermét használó csapatok az iskola főbejáratán keresztül érkeznek, és ezen keresztül is távoznak. A hátsó traktust a megállapodás szerint használhatják.

D.) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője A vezető munkáltatója a KLIK (1055 Bp. Szalay u. 10-14. ) a munkáltatói jogkör gyakorlója a KLIK elnöke Az intézmény vezetése körében az intézményvezető: ─ szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a

szakmai követelmények érvényesülését intézkedést tesz, ─

a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére

─ döntésre előkészít •

a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv, vagy személy hatáskörébe;

•

a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;

•

a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket ésazok dokumentációját

•

az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti személyiségéhez kapcsolódó kötelezettség-vállalásokat;

•

az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket;

egység

jogi

8

•

az intézmény szakmai feladati ellátáshoz kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn;

•

a közbenső intézkedéseket;

•

a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100 %-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés – az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett – megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető: a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival c) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. Az igazgató közvetlen munkatársai •

alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes

•

felső tagozatot irányító igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a felsős igazgatóhelyettes helyettesíti. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: •

igazgató

•

igazgatóhelyettesek

•

szakmai munkaközösségek vezetői

•

Közalkalmazotti Tanács elnöke vagy tagjai 9

•

reprezentatív szakszervet vezetője

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola dolgozói Az iskola technikai dolgozói felett a z iskola tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat Mozaik Gazdasági Szervezete a munkáltatói jogkör gyakorlója. Az intézmény szervezeti ábrája

KLIK TANKERÜLETI IGAZGATÓ IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes (alsós)

Alsós mk. vezető 1-4. tanítók

Igazgatóhelyettes (felsős) Iskolatitkár

Oszt.főnöki

Gyermekvéd. mk.

Angol

DÖK Napközis nevelők Napközis mk. vezető

Reál

Term.tudomány

Humán

Testnevelés

10

A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköröket fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. Mindhárom vezető távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – az igazgatót délelőtt az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, délután a napközis munkaközösség vezetője, akadályoztatásuk esetén a megbízott munkaközösség-vezető helyettesíti.

A szülői szervezettel való kapcsolattartás Az iskolában a szülőkkel a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei legalább 2 főből állhatnak (elnök, elnökhelyettes), egyben ők alkotják az Iskolai SZMK választmányát. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya, az SZMK. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei helyettesei stb. vehetnek részt. Az iskolai SZMK 3 tagú vezetőséget választ, elnök, elnökhelyettes, gazdasági vezető beosztásban. Az iskolai szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább 3 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösségnek döntési és egyetértési joga van: Megválasztja saját tisztségviselőit Kialakítja saját működési rendjét Képviseli a szülőket az anyagilag is érintő ügyekben Az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. Képviseli a szülőket és tanulókat 11

• az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében • a szülői értekezletek napirendjének kialakításában • az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Véleményezi • az iskola pedagógiai programját • az iskola házirendjét • az iskola munkatervét • az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésében. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 51 %-a jelen van. Döntésüket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről a tájékoztatást az igazgató az SZMK választmány ülésén, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletén adják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra szolgálnak: •

a családlátogatások

•

a szülői értekezletek

•

a fogadóórák

•

a nyílt nap

•

az írásbeli tájékoztató

A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban az SZMK képviselőin keresztül, illetve választott képviselőiken keresztül közölhetik az igazgatóval, a nevelőtestülettel. A szülői – és más érdeklődők – az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, és házirendjéről az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől a fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola honlapján ezen dokumentumok rendelkezésre állnak.

Pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat

12

A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: •

együttműködési megállapodás alapján

•

informális megbeszélés, megegyezés szerint

•

az intézmény munkatervében rögzítettek alapján

A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: •

az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;

•

a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;

•

vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;

•

évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról;

•

esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, iskola pszichológus és fejlesztőpedagógusok bevonásával. 13

E) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, a feladatok ellátásával megbízott beszámolásra vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolata A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása megbízott pedagógusvezetők útján történik. Formái a különböző értekezletek, megbeszélések. Az iskolavezetőségi értekezlet után munkaértekezleten (havonta legalább egyszer) kell tájékoztatni a nevelőket az aktuális feladatokról, döntésekről. A nevelők kérdéseiket, véleményüket szóban vagy írásban tehetik meg képviselőik útján, vagy az értekezleten személyesen. 14

Az iskola nevelői részt vesznek a kerületi szakmai munkaközösségek munkájában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a Knt. meghatározott jogköréből, valamint a Vhr. alapján a szakmai munkaközösségekre ruházza: •

a tantárgyfelosztással kapcsolatos észrevételeket,

•

a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos döntéseket,

•

az iskolai felvételi követelmények meghatározásával kapcsolatos döntéseket,

•

a tanulók továbbhaladásának megállapításával kapcsolatos döntéseket,

•

az osztályfőnöki munkaközösségre ruházza az ügyelet szervezését,

•

a tankönyvrendeléssel kapcsolatos döntések előkészítését.

Pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolat A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: •

együttműködési megállapodás alapján

•

informális megbeszélés, megegyezés szerint

•

az intézmény munkatervében rögzítettek alapján

A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. 15

A kapcsolattartás főbb formái: •

az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;

•

a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;

•

vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;

•

évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról;

•

esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

F)Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényei: nyílt napok tanulmányi versenyek iskolai Mikulás napi rendezvény adventi projekt karácsonyi ünnepség hangverseny karácsony előtt alsós és felsős farsang ”Iskolacsipegető” gyereknap 16

ballagás Öko rendezvények témanapok Víz világnapja Állatok világnapja Madarak és fák napja évenként nevelőtestületi kirándulás évente kétszeri tantestületi vacsora: karácsonyi, tanévzáró tanulmányi kirándulások Iskolai ünnepélyek rendjét a tanévenkénti munkaterv tartalmazza. Az iskolai könyvtár keretében iskolamúzeum működik, amely gyűjt minden, az iskolával kapcsolatos tárgyi emléket. Szakkörök: Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományi, informatikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdet meg, de a tanulók és a szülők kezdeményezésére újak is szervezhetők. A szakkörök indításáról a szakmai közösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb szeptember 15-én kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 vagy 2 óra (45-90 perc). A foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban megtervezi az igazgató. A tanuló kapjon díjazást szakköri alkotásáért, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró dolog vagyoni értékét másra ruházza át.

A hagyományápolás külsőségei: a) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág fiúk: fehér ing, sötét nadrág b)Az iskola hagyományos sportfelszerelése: sötét alsó, fehér póló Szakkörök: Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományi, informatikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdet meg, de a tanulók és a szülők kezdeményezésére újak is szervezhetők. A szakkörök indításáról a szakmai közösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb szeptember 1517

én kezdődnek, és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 vagy 2 óra (4590 perc). A foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban megtervezi az igazgató. A tanuló kapjon díjazást szakköri alkotásáért, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró dolog vagyoni értékét másra ruházza át.

H) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösség programjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a részére átruházott feladatok ellátását. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgycsoportot oktató, illetve az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott, és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönthet. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. Feladataik szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, összeállítják a javító-, osztályozóvizsgák anyagát, ezeket értékelik, A munkaközösségeknek a munkaterv alapján részt kell venniük az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A munkaközösség-vezetők 

Ellenőriznek



Értékelnek 18



Hatáskörük és felelősségi körük kiterjed a munkaközösségükbe tartozó pedagógusokra

A munkaközösség-vezetők lehetőségükhöz mérten órát látogatnak a munkaközösséghez tartozó kijelölt pedagógusnál − Feljegyzést készítenek a nevelő tanórán kívüli munkájáról − Feljegyzést készít a pedagógus dokumentumairól (napló, tanmenet) − Az óralátogatásról írásban készített feljegyzéseit leadja az értékelő team vezetőjének /alsós vagy felsős igazgatóhelyettesnek/ Egy tanév során munkaközösségének 1/3-át értékeli, tehát a 3. tanév végén fejezi be mindenki értékelését. Munkájához segítséget az iskolai IMIP-ben szereplő adatlapok, eljárásrendek nyújtanak. − A munkaközösség-vezetők vezetői feladatokat igazgatóhelyettesük, minősíti az igazgató.

ellátó

pedagógusok,

őket

is

értékeli

Értékelésük területei: − Pedagógiai módszerek ismerete, szakmai továbbképzés − Kreativitás, innováció − Jogszabályok, rendeletek ismerete − Vezetői munka hatékonysága, adminisztráció − Kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció − Feladatvállalás, megbízhatóság − Az iskolai nevelői-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők rendszeresen részt vesznek az iskolavezetőségi értekezleten. − Munkaközössége tagjaival rendszeres konzultációt tart, beszámol az eddig eltelt feladatokról, értékeli a munkaközösség munkáját, tovább a közösen megbeszélt a munkatervben rögzített feladatokra felhívja a figyelmet, felelősöket, időpontokat rögzít, ha változás történt és jelzi a problémákat a következő iskolavezetőségi értekezleten. − Tevékeny résztvevője, véleményezője az új pedagógus álláshelyekre érkező kollégákkal történő találkozóknak. Javaslatot tesz a mentor személyére, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. − A gyakornokok munkáját segítő szakmai vezetőt figyelemmel kíséri, segíti. − A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten írásbeli (és/vagy szóbeli) értékelést ad a szakmai munkáról – megjelölve az előforduló hiányosságok orvoslását.

19

I) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete A felügyelet ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Jahn Ferenc Kórház Szakorvosi Rendelőintézetével, vagy más erre szakosodott intézménnyel. A megállapodásnak biztosítania kell: Az iskolaorvos heti egy alkalommal (tanévenként meghatározott időpontban)

történő

rendelését

az

iskolában

A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését Fogászat évente minimum egy alkalommal Belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal Szemészet, hallásvizsgálat évente 1 alkalommal Továbbtanulók, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata A tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiénia – tisztasági szűrővizsgálata évente 1 alkalommal.

J) Az intézményi védő-óvó eljárások Gyermekvédelem A gyermek és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógusok felmérik és nyilvántartják iskolánk veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóit. Szükség esetén intézkedéseket tesznek a problémás esetek megoldására. Kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Egészségügyi felügyelet, ellátás formái •

Rendszeres iskola fogászati vizsgálaton minden tanuló évente minimum egyszer köteles megjelenn,i a magán szakorvosi kezelésről igazolást kell bemutatni.

•

Az iskolaorvos rendelési idejéről és az évfolyamra előírt vizsgálatokról tájékoztatjuk a tanulókat, illetve a szülőket.

•

Az orvosi vizsgálatokon kapott beutalóval a szülő viszi el további kezelésre gyermekét. Betegség tüneteinek észlelésekor, baleset alkalmával azonnal intézkedünk. (Elsősorban a szülőt kell értesíteni, annak akadályoztatása esetén az intézmény gondoskodik a tanuló ellátásáról.) Szükség esetén az intézményvezető, akadályoztatása estén a helyettesei vagy az 20

iskolatitkár mentőt köteles hívni. A szülőt értesíteni kell. Gondoskodni kell a tanuló kíséréséről. •

Intézkedés helye: az iskolatitkári iroda

•

A gyógytestnevelésre utalt tanulóknak a foglalkozáson való részvétel kötelező. Foglalkozás helye: Török Flóris Általános Iskola

Amennyiben a szülő nem adja meg a hozzájárulást az orvosi vizsgálaton való részvételhez, az iskolának a szülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy vigye el gyermekét orvosi vizsgálatra. Indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálathoz kell fordulni. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ 11. sz. mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c)A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokka. A tanév első osztályfőnöki óráján ismertetni kell: 

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat



A házirend balesetvédelmi előírásait



A rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét



A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban 21



Tanulmányi kirándulások, túrák alatti veszélyeket



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeinek elkerülését

e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a tanév programjában határozza meg. Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett, a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a kormányhivatal vezetőjének egyidejű értesítése mellett, a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: •

A rendkívüli esemény jelzésének módját,

•

A dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,

•

A dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),

•

Az iskola helyszínrajzát,

•

Az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülés útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróval). 22

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a)A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balestek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

K) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseményeknek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóink biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli események minősül: Természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz stb.) Tűz Robbantással történő fenyegetés Gázszivárgás 23

Az iskola bezárását előidéző ok (vízhiány, fűtéshiány stb.) Gyerek eltűnése Baleset: halálos, csonkolásos Ételmérgezés gyanúja Amennyiben az intézmény bármely tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: c) tűz esetén a tűzoltóságot d) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget e) személyi sérülés esetén a mentőket f) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító személyeket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek látja

illetve

g) fenntartót. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató, vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni, riasztani kell a csengő megfelelő módon való megszólaltatásával, illetve az iskolarádión keresztül. A veszélyeztetett épületet a Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben meghatározottak alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen való gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanuló részére órát tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát tartó pedagógusnak a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban) tartózkodó gyerekekre is gondolniuk kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét a foglalkozást tartó nevelő hagyja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem marad-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolna! A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további 24

biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a rendkívüli esemény befejeztével akként kell folytatni, ahogy abbamardt, illetve a nevelőtestület által meghatározott szombati napon kell bepótolni. Az épületek kiürítését a Tűzriadó és a Bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. A tűzriadó és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára köteles érvényűek.

L)A pedagógiai programról és az SZMSZ-ről szóló tájékoztatás A pedagógia program és az SZMSZ az iskola honlapján megtalálható ( www.tfai-bp23.hu) Az iskola könyvtárában papír alapon is elolvasható, a könyvtárosunkkal történő egyeztetett időpontban.

M)A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 1.1 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 1.2 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 1.3 A szülői szervezet kezdeményezésére biztosítani kell fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 1.4 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 1.5 Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 25

1.6 Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az intézményi tanács véleményét. 1.7 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 1.8 Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termet, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 1.9 Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 1.10 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 1.11 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 1.12 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 1.13 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 1.14 A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. 1.15 Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 1.16 A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható;

megvonása,

mely

szociális

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) osztály vezetőjével, iskola igazgatójával; 26

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek; a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; 1.17 A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható; 1.18 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 1.19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 1.20 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek, illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. 1.21 Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 1.22. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 1.23 A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 1.24 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 1.25 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 27

1.26 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 1.27 Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. 1.28 A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. 1.29 A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 1.30 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló közeli hozzátartozója osztályfőnöke, illetve osztálytanítója napközis nevelője felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 1.31 A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.

N) A diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákok képviselői az osztálytitkárok. Szükség szerint üléseznek, ezen alkalmakkor a tanulókat és az iskola életét érintő tanulói feladatokat, problémákat megtárgyalják. Felnőtt tanár képviselőjük révén tájékoztatják az iskola vezetőségét az aktuális feladatokról, és azokról a problémákról, melyet az

28

iskolavezetőség segítségével lehet megoldani. Az összejöveteleikre az iskola szabad tantermeit bármikor használhatják.

O)A pedagógusok könyvtárhasználattal kapcsolatos szabályai Az iskolai könyvtár napi nyitva tartással működik. A könyvtár dokumentumai és informatikai eszközei a hét minden munkanapján a pedagógusok rendelkezésére állnak. Az iskolai könyvtárnak az iskola minden tanulója és dolgozója (nevelők, adminisztratív és technikai dolgozók) tagja lehet. A beiratkozás díjtalan. A kölcsönözhető állomány könyvei, tankönyvei és segédletei időkorlát nélkül kölcsönözhetők, tetszőleges darabszámban, vagyis az adott év folyamán év végéig használhatják a pedagógusok. Csak év végén kell visszahozni a kivett dokumentumokat. A kézikönyvtári könyvek, a nem nyomtatott dokumentumok csak helyben használhatók. Ezt az állományt a nevelők egy-egy tanítási órára kölcsönözhetik ki. A napközis nevelők a csoportjaiknak könyvtári letétet kölcsönözhetnek, ezeket a könyveket az év folyamán az osztályban tárolják. A kikölcsönzött könyvek a kölcsönzési füzetben regisztrációra kerülnek, ezt a pedagógusok az aláírásukkal jóváhagyják. Az elveszett könyvekért az olvasó minden esetben felelősséget vállal, és köteles pótolni a keletkezett hiányt.

Ö) Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája Az iskolai sportkör vezetői az iskola tanárai, kivételes esetben lehetnek külsős edzők is. A kapcsolattartás rendszeres, a sportköröknek alkalmazkodni kell az iskolai rendhez.

P)Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével

29

- az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát

- a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

Q)A kiadmányozás szabályai 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 30

6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

R)A képviselet szabályai 1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 5.1 jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 5.2 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 5.2.1 hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 5.2.2 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákképviselőkkel 31

más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Diákönkormányzat véleményének előzetes kikérésével a nevelőtestület a 2013. május 9-én elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatot. 32

Jelen szabályzat az elfogadást követően 2013. szeptember 1-től lép hatályba. Budapest, 2013.május 9.

Dök vezető,

a nevelőtestület nevében( Közalkalmazotti Tanács vez.)

A szakalkalmazotti értekezlet az iskola SzMsz-ét elfogadta Budapest, 2013.május 9.

Szakalkalmazottak nevében ( gazd.üi.)

Jelen SZMSZ 2013. szeptember 1-től hatályos.

Budapest, 2013. május 9. igazgató

33

34

KÖNYVTÁR Szervezeti és működési szabályzat 1. Az iskola könyvtárára vonatkozó általános adatok 1.1. A könyvtár neve: Török Flóris Általános Iskola Könyvtára

1.2. A könyvtár címe: Budapest,1237. Dinnyehegyi köz 2. Elérhetősége:  283-0397

 [email protected]

1.3. A könyvtár fenntartójának neve: Soroksár Önkormányzata

1.4. A könyvtár fenntartójának címe: 1239. Budapest, Grassalkovich út 162. A könyvtár bélyegzője: 1.5. A könyvtár jellege: zárt (csak tanárok, diákok és az iskola technikai dolgozói használhatják) 1.6. A könyvtár elhelyezkedése: az iskola 1. emeletén a 116-os és 117-es teremben található.

1.7. A könyvtár személyi és tárgyi feltételei: Alapterülete: 90 m 2 A helyiségek száma: 2 (kölcsönzési rész, illetve paravánnal nyitható olvasóterem) Könyvtári foglalkozások megtartására maximum 25 fő férőhellyel rendelkezik. Az állomány nagysága: kb. 12000 dokumentum Technikai felszereltsége: tv, video, DVD-lejátszó, számítógép, nyomtató, fénymásoló, Internet-használat A könyvtárat könyvtáros-tanító vezeti főállásban (Kolozs Csilla)

1.8. Az iskolai könyvtár működésének célja: 35



Szakszerűen gyűjtött, elhelyezett és feltárt állományával, és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra támaszkodva segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását és fejlesztését.



Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi, és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését.



A folyamatosan korszerűsített állományával új, modern ismereteket közvetít, ezáltal segíti az iskolában folyó oktató-nevelő munkát.



Segíti az iskolai könyvtárhasználók tájékozottságának kiszélesítését.



Széleskörű lehetőséget kínál a tanulók olvasóvá nevelésére, az olvasás mint tevékenység megszerettetésére.

általános

műveltségének,

2. Az iskolai könyvtár feladatai: 

Elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és a pedagógiai programban rögzített célok helyi megvalósulását.



Gyűjteményének folyamatos fejlesztése a gyűjtőköri szabályzat figyelembevételével.



Az állomány bocsátása.



Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról.



Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök)



Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyvtárhasználatának felkészítésében.



Könyvtárhasználati tanórák és könyvtárra épülő szakórák tartása a könyvtárban.



Egyéni és csoportos helyben használat lehetővé tétele.



A könyvtári dokumentumok kölcsönzésének biztosítása.



A fenntartó részére statisztikai adatok szolgáltatása.



Lehetőséget biztosít a tanórán kívüli szabadidő eltöltéséhez. (pl. vetélkedők, olvasópályázatok, versenyfeladatok)

feltárása,

őrzése,

gondozása

és

rendelkezésre

tartalmas könyvtári

36



Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl. tantárgyi kutatómunkához, versenyekre való felkészítéshez, szakköri munkához)



Az iskola történetének nyomon követése, dokumentálása.



Kapcsolattartás a kerületi Szabó Ervin Könyvtárral.

4. Az iskolai könyvtár gazdálkodása, fenntartása 

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves költségvetés alapján kell kialakítani. A fenntartó gondot fordít a könyvtár technikai felszereltségére, ami az utóbbi években sokat fejlődött.



A könyvállomány fejlesztését nem szolgálja a tartós tankönyvek állományba kerülése, mivel ezeket a tankönyveket egy év múlva selejtezni kell elhasználódás miatt. Kívánatos lenne a papíralapú dokumentumok évről évre való folyamatos gyarapítása.

5. Az iskolai könyvtár felügyelete és szakmai irányítása 

Az iskolai könyvtár felügyeletét az igazgató látja el a nevelőtestület véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. Ellenőrzi továbbá a könyvtár használatának intenzitását, a könyvtár szolgáltatásait és azok kihasználtságát, a nevelőtestület és a könyvtáros együttműködését.



Az iskolai könyvtár munkáját szakmai szolgáltató tevékenységével a területileg illetékes pedagógiai intézmény végzi.

6. A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők, a könyvtáros feladatai 

Könyvtárpedagógiai tevékenység tervezése és irányítása: könyvés könyvtárhasználatra épülő tanítási órák szervezése, csoportos és egyéni foglalkozások, olvasási versenyek, olvasópályázatok, „keresd, kutasd” feladatok, szövegértési feladatok, meseíróverseny stb.



A könyvtár munkatervének, éves beszámolójának az elkészítése.



A könyvtár működési dokumentumainak elkészítése (SZMSZ, gyűjtőköri szabályzat, könyvtárhasználati szabályzat)



Kapcsolattartás az iskola vezetőségével, a munkaközösségekkel, az iskolán kívüli intézményekkel (pl. óvoda, kerületi könyvtár) 37



Tervszerű és folyamatos állománygyarapítás, a beszerzések lebonyolítása. A könyvtár állományalakítása a gyűjtőkörnek megfelelően.

 

Állománybavételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon, a könyvtári működési szabályzatnak megfelelően nyilvántartásba veszi.



Folyamatban feldolgozása.



A könyvtáros feladata az állomány ellenőrzése. Az ellenőrzés végeredményéről jegyzőkönyvet kell készítenie.



A könyvtár vezetője részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken.



Ellátja az olvasószolgálattal kapcsolatos feladatokat, kölcsönzési tevékenységet folytat, és végzi annak adminisztrációját.

van

a

könyvtári

dokumentumok

számítógépes

Részt vesz a könyvtárat érintő döntések meghozatalában.



7. Könyvtári állományalakítás 7.1.

Állománygyarapítás

7.1.a. Vétel 

A vásárlás történhet:



Jegyzéken megrendelve átutalással, előfizetéssel

7.1.b. A dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel

7.2.



Ajándék



Az ajándék mint gyarapodási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket, a gyűjtőkörbe nem tartozó könyvek elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók.

Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A beérkezett dokumentumok először könyvtári nyilvántartásba kerülnek. Majd a számlára rákerül az egyedi leltári szám, és egy példánymásolat a könyvtárban marad. Megőrzése 2 naptári év.

7.3.

Dokumentumok nyilvántartásba vétele 38

A dokumentumok a leltárba vétellel egyidőben könyvtári tulajdonbélyegzővel, leltári szám feltüntetéssel és raktári jelzet jelöléssel kerülnek bevételezésre. 7.3.a. Végleges nyilvántartás A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat egy-két héten belül végeleges nyilvántartásba kell vételezni. A végleges nyilvántartás eszközei: 

egyedi címleltárkönyv



számítógépes nyilvántartás

A nem papíralapú dokumentumokról füzetes nyilvántartást vezetünk dokumentumtípusonként külön-külön. 7.3.b. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek a tartalmilag gyorsan avuló dokumentumok. Ezekről ún. brosúranyilvántartás készül. Ezek a következők: 

tankönyvek



segédkönyvek



módszertani segédanyagok



brosúrák

A folyóiratokról nem vezetünk nyilvántartást, ezek az olvasóterem folyóiratszekrényébe kerülnek, és 5 évig megőrizzük őket. A tanulóknak kiadott „ingyentankönyvet” időhiány, ill. a könyvek nagy száma miatt nem áll módunkban időleges nyilvántartásba venni. Ezekről számítógépes jegyzéket készítünk, majd a következő évben selejtezésre kerülnek elhasználódás címén. 7.4.

Az állomány apasztása

7.4.a. A tartalmilag elavult dokumentumok kivonása A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik. 7.4.b. A fölös dokumentumok kivonása Fölös példány keletkezik, ha: 

megváltozik a tanterv



változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke 39



megváltozik a tanított idegen nyelv



a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket

7.4.c. Természetes elhasználódás miatti kivonás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek fizikai állapotuk miatt használatra alkalmatlanná váltak. 7.4.d. Hiány miatti selejtezés Csökken az állomány nagysága, ha a dokumentum: 

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tűz, stb.)



olvasónál maradt (behajthatatlan)



állományellenőrzéskor hiányzott

Ezek a dokumentumok az állomány nyilvántartásában még szerepelnek, de ténylegesen hiányoznak. 7.4.e. A törlés folyamata A nyilvántartásból történő kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A sérült, tartalmilag elavult példányokat az iskola ipari felhasználásra továbbadja. 7.4.f. A kivonás nyilvántartása 

Jegyzőkönyv

A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindig az igazgató aláírásával ellátott, és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 

a dokumentumok selejtezésének okát



a selejtezett adatait



a hiány pótlásaként állományba került dokumentumok adatait

dokumentumok

leltárkönyvben

szereplő

A törlést a címleltárkönyvben is jelölni kell a leltári szám áthúzásával és a törlési jegyzék számának feltüntetésével. 7.5.

A könyvtári állomány védelme 

A könyvtáros felelős a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerű működtetéséért. A dokumentumok 40

védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a nyilvántartásból történő kivezetés során biztosítani kell. 

A könyvtáros felelős a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Ezért hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos vezetését.



Csökkenti a felelősséget, ha a könyvtárba a könyvtáros távollétében más személyek is bemehetnek a megbízottakon kívül. A könyvtár kulcsait jelenleg a következő személyek birtokolják:



7.6.



Popovicsné Csintalan Éva igazgató



Kolozs Csilla iskolai könyvtáros



Válóczi Sándorné iskolai titkárság



Lezárt, bélyegzett borítékban az iskolai portán található, mely csak veszély esetén nyitható fel, a könyvtáros értesítésével.

A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára a helyiségek rendszeres takarításával. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. A megrongálódott (rovar, penész, szétesett) dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból.

Az állomány elhelyezése, tagolása 

Az idén a könyvtár új helyiségbe költözött, ami tágas, otthonos környezetet biztosít használóinak.



Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését.



A könyvtári állomány kölcsönözhető része szabadpolcon van elhelyezve.



Az elhelyezés tematikus, az elrendezés táblákkal, feliratokkal válik áttekinthetővé.

eligazító 41

Az állományegységek tagolása: A könyvállomány:

7.7.



kézikönyvtár



ismeretközlő irodalom



szépirodalom



tankönyvek



pedagógiai gyűjtemény



pszichológiai gyűjtemény



angol nyelvű könyvek

Az állomány ellenőrzése, leltározás A leltározás során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek.

7.7.a. az állományellenőrzés típusai: 

jellege szerint: időszaki, soron kívüli



módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi



mértéke szerint: teljeskörű vagy részleges

7.7.b. a leltározás folyamata: 

a leltározás dokumentumok felülvizsgálata

előkészítése, az visszavétele, a



az ellenőrzést lebonyolítani



a revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melynek tartalmaznia kell a hiányzó dokumentumokat. Ezeket a megfelelő módon ki kell vezetni a nyilvántartásokból.

legalább

három

olvasóknál lévő nyilvántartások személynek

kell

42

Mellékletek

Informatikai szabályzat Adatvédelmi szabályzat

43

I. Az informatikai szabályzat A szabályzat célja 1. § (1) Technológiailag előrehaladott és felgyorsult világunkban a gyors információhoz jutás elsődleges fontosságú. Az iskola előtt álló újabb kihívásokat, feladatokat csak erős, fejlett in formatikai háttérrel lehet hatékonyan megoldani. (2) Az informatikai szabályzat (továbbiakban röviden: szabályzat) célja az intézmény irodatechnikai és informatikai berendezései, valamint azokon futó szoftverei (továbbiakban röviden: eszközök) használatának szabályozása. A szabályzat meghatározza az eszközök használatának módját, feltételeit, kitér a jogi és etikai kérdésekre is. (3) A szabályzatban foglaltak ismerete és betartása az eszközöket igénybe vevő minden személy (továbbiakban felhasználó) számára kötelező. Az eszközöket csak olyan személy használhatja, aki a szabályzatot ismeri, és betartja. (4) A szabályzatot minden olyan személlyel ismertetni kell, aki az eszközök használatára engedélyt vagy utasítást kap. Erre a tanulók esetében (amennyiben az informatikai eszközök használata a tanmenetben szerepel) minden tanévben, az adott tantárgy első óráján kell sort keríteni.

Értelmező rendelkezések 2. § (1) Informatikai rendszer: az iskola számítógép-hálózata, beleértve a hálózati eszközöket, szervereket, általános célú számítógépeket, felhasználói és rendszerszoftvereket, sokszorosító, digitalizáló berendezéseket és a telefonrendszert. (2) Információs rendszer: az informatikai rendszer által szolgáltatott információk összessége. (3) Informatikai szakértő (a továbbiakban rendszergazda).Egy számítógép rendszergazdájának nevezzük azt a szükséges számítástechnikai ismeretekkel rendelkező személyt, akit ezzel a feladattal a felhatalmazott szervezeti egység vezetője írásban megbíz. A rendszergazda a szá mítógép hardver és szoftver karbantartását, fejlesztését, hibáinak feltárását és – ha lehetséges – javítását végzi. (4) Felhasználónak nevezzük azt a személyt, aki munkaköréből vagy tanulmányaiból kifolyólag az informatikai rendszert használja.

44

II.Szervezeti egységek helyi hálózata A bizottság feladatköre 3. § (1) Az elektronikus információáramlás egyre növekvő jelentősége miatt, az ezzel kapcsolatos iskolai tevékenység kezdeményezésére, összehangolására és felügyeletére az iskola Informatikai Bizottságot (a továbbiakban rövidítve: IB) hoz létre. (2) Az IB az iskola stratégiai tervével összhangban kialakítja az iskola információs rendszerét, különös tekintettel az oktatással és munkavégzéssel kapcsolatos információáramlásra, ennek fenntartására, működtetésére vonatkozó elveket és szabályokat, javaslatokat dolgoz ki a fejlesztés irányaira, kidolgozza hosszabb távú tartalmi koncepcióját, programját, kezdeményezi és támogatja az informatikai rendszerek összehangolt fejlesztését. (3) Eljár, pályázatokat nyújt be az intézmény nevében, javaslatot tesz az informatikai feladatokra felhasználható pénz- és egyéb eszközök elosztásáról. Egyetértési jogot gyakorol az informatikai célokat is szolgáló iskolai létesítmények működési, igénybevételi rendjének meghatározásában. (4) Véleményezi az informatikai célú, vagy ilyen célra is használható helyiségek, létesítmények létrehozására, átalakítására, ideiglenes, vagy végleges megszüntetésére vonatkozó javaslatokat. (5) A bizottság, munkáját az intézményvezető felügyelete mellett végzi. Elnökét s tagjait az intézményvezető bízza meg.

Informatikai eszközök 4. § (1) A szabályzat alkalmazása tekintetében eszköznek tekintendők: a) a számítógépek b) tabletek, mobil eszközök (iPad, iPod, Apple TV, stb.) c) a számítógéphez tartozó egyéb perifériák (pl. nyomtató, scanner, egér, stb.) d) a számítógépes- és telefonhálózat (CAT3-4-5-6, optikai hálózat, mikrohullámú antennák) e) az irodatechnikai berendezések (pl. fénymásoló, fax, telefon, IP telefon) f)

a számítógépeken futó szoftverek (operációs rendszer, irodai programcsomag, kiegészítőszoftverek, szakághoz kapcsolódó szoftverek)

g) a fenti berendezésekhez, szoftverekhez tartozó dokumentációk . (2) Az eszközök pontos jegyzékét az intézményi leltár tartalmazza. A szabályzat elfogadása 45

magában még nem jogosít fel senkit az eszközök használatára. A felhasználók által használható eszközök meghatározása a felhasználói jogosultság alapján történik.

Eszközök kezelése, használata 5. § (1) A számítástechnikai eszközök telepítése, elhelyezése, az előírásoknak megfelelő üzembe helyezése kizárólag az informatikai munkatársak feladata. Ezáltal érvényesíthető a beszerzéssel kapcsolatos garancia és jótállás.A gépek üzembe helyezése után az informatikai munkatársak gondoskodnak a gépekhez tartozó telepítő lemezek és dokumentációjuk átadásáról, az átadásról átvételi jegyzőkönyv készül. (2) Az eszközök kezelése, használata során minden felhasználónak gondosan be kell tartani az alábbiakat: a) Minden olyan előírást, mely az eszközök kezelési útmutatójában szerepel. b) Ha egy eszközre nincs ilyen, akkor az intézmény által kiadott kezelési útmutatóban leír takat. c) A szoftverek, dokumentumok használata, létrehozása során a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályokat. d) A munka és tűzvédelmi előírásokat, szabályokat. e) Tilos az eszközök közelében enni, inni, dohányozni. f)

Tilos a szaktantermek, géptermek teljes területén élelmiszert fogyasztani, vagy azokat kicsomagolt állapotban tartani.

g) Tilos az eszközöket és azok részeit áthelyezni, burkolatukat, csatlakozásaikat megbontani. h) A szoftverek telepítése, csak a 15.§-ban meghatározott módon engedélyezett. i)

A felhasználók kötelesek minden meghibásodást jelenteni. A hibabejelentés jelenleg a: 108-as tanteremben elhelyezett füzetben, illetve személyes bejelentésként tehető meg. Munkaidőn kívül

j)

A felhasználóknak tilos az eszközök elektromos csatlakozásait megbontani. Elektromos meghibásodás, pl. zárlat gyanúja esetén az eszközt áramtalanítani kell. Ha a meghibásodás a gépterem elektromos hálózatában keletkezik, úgy az egész géptermet áramtalanítani kell a főkapcsolóval.

(3) Az eszközök használatát az arra kijelölt személy (tanár, munkahelyi felettes vagy rendszergazda) ismerteti. Az ő feladata az eszközök kezelésének bemutatása, az ahhoz kapcsolódó speciális tudnivalók ismertetése is. Mindenki csak azokat az eszközöket használhatja, melyekre engedélyt kapott, és kezelésükre ki lett oktatva. A használható eszközök körének meghatározása a felhasználói jogosultság kiadásával párhuzamosan történik. 46

Információszolgáltatás 6. § (1) Az információszolgáltatást biztosító számítógépes hátteret, a szükséges informatikai rendszert a Török Flóris Általános Iskola biztosítja. (2) Ellátja az információszolgáltatást biztosító számítógépes háttér-, az informatikai rendszer üzemeltetését. Az információs rendszer használatával kapcsolatos ismeretekről a felhasználókat rendszeresen tájékoztatja, szükséges esetben írásos tájékoztatót készít az eszközök, tantermek használatáról. (3) Az információs rendszert aktuális, közérdekű és színvonalas információkkal kell feltölteni. Az információk közreadása nem sérthet jogszabályt vagy belső szabályzatot. A szolgáltatás hatékony igénybevételének alapfeltétele, hogy minden felhasználó ismerje a rendszer használatát. Az iskola elvárja minden felhasználótól, hogy a szolgáltatások, és eszközök használatát elsajátítsa. (4) Az intézménymek jogában áll az információkat csak elektronikus formában szolgáltatni azok számára, akik az informatikai rendszerhez hozzáférnek. Az iskolai információs rendszeren a jogosultak számára szolgáltatni kell minden olyan információt, amelyre igény van és azt jogszabály vagy iskolai belső szabályzat nem tiltja. A közölt információ személyiségi, szerzői jogokat és a vonatkozó jogszabályokat valamint általános etikai normákat nem sérthet. (5) A szolgáltatott információ mellett meg kell jelölni: a) a közreadó nevét; b) az információ érvényességét (érvénybelépés időpontjával, lejárat idejével); c) ha szükséges a dokumentum típusát (pl.: tervezet, javaslat, vélemény, hivatalos irat). (6) Egy adott területért felelős, rendszergazdai feladatot ellátó személy – a munkaköri leírásának megfelelő rendszer tekintetében – köteles az adott rendszer naplófájljainak ellenőrzését elvégezni. A naplófájlokkal kapcsolatban felmerülő probléma esetén gondoskodnia kell a szükséges teendők megtételéről, a logok tartalmát vezetői kérésre át kell adnia. Az információkért minden esetben az információ közreadója felelős. (7) Az egység vezetője (vagy az általa írásban megbízott személy) felel a szervezeti egységnél ke letkezett, gyűjtött információ szolgáltatásáért, ezen információk frissítéséért, illetve karbantartásáért és megóvásáért. (8) Az egység vezetője biztosítja a szervezeti egység tagjainak a szabad – illetékességi körébe tartozó -információszolgáltatás lehetőségét. (9) Az összes iskolai információ a Török Flóris Általános Iskola vagyonának részét képezi. (10)Az Informatikai Bizottság javaslata alapján az intézmény vezetője az információszolgáltatást korlátozza, megszünteti saját szervezeti egységénél, amennyiben a szolgáltatott információ 47

ezen Informatikai Szabályzat rendelkezéseibe ütközik.

Információszolgáltatás típusai 7. § (1) Elektronikus levelezés (e-mail) a) Az iskola munkatársai jogosultak az elektronikus levelezés használatára. b) Az e-mail címeket az IK adja ki. Az IK elvégzi a címek nyilvántartását, karbantartását. Lehetővé teszi ezen címek elérhetőségét az iskolai honlapon. c) A munkatársak e-mail címe: né[email protected] (2) Honlap alapú World Wide Web (www) a) Az iskola központi web szerverét az IK üzemelteti., annak folyamatos fejlesztéséről, kar bantartásáról gondoskodnak. Az üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeit az intézményvezető biztosítja. b) A Török Flóris Általános Iskola hivatalos központi web-címe: a www.tfai-bp23.hu. A honlap informatikai szerkezetét, struktúráját az IK tervezi meg az intézményvezetővel együttműködve. A nem központi üzemeltetésű web szervereket az iskola ezen központi szerveréhez kell kapcsolni. c) A World Wide Web oldalak egységesen html formátumban készülnek. A szerkesztés szabályai: •

a fájl-, és könyvtárnevek megválasztásánál értelmes, kifejező elnevezésekre kell törekedni az áttekinthetőség érdekében, de értelmes rövidítések megengedhetők;

•

a fájl-, és könyvtárnevek nem tartalmazhatnak ékezetes betűket;

•

az állományok kiterjesztése mindig szabványos legyen;

•

üres hivatkozások (linkek) használata tilos.

d) A honlap szervezeti egységgel kapcsolatos tartalmát az egység vezetője által megbízott személy szerkeszti, tartja karban. Az egység vezetője (illetve az általa megbízott személy) felel a szervezeti egység honlapján tárolt információkért, az ott tárolt adatbázisok tartalmáért. Amennyiben egyes információk érvényüket vesztették, köteles az információkért felelős személy azokat (néhány napon belül) az összes hivatkozással és segédállománnyal együtt törölni. (3) Fájl alapú (ftp) információszolgáltatás jelenleg az intézményben nem üzemel.

Hálózati szolgáltatások 8. § 48

(1) Az IK az egység vezetőjével egyetértésben annak érdekében, hogy a Főiskola számítógépes rendszere védett legyen jogosulatlan használat, illetve károkozás ellen, fenntartja magának a jogot, hogy : a) bárkit a hálózat használatából kizárjon erre utaló alapos gyanú felmerülése esetén; b) megtekintsen, átmásoljon, megváltoztasson vagy töröljön bármely fájlt, amely kapcsolatban lehet a rendszer vagy a hálózat jogosulatlan használatával; c) a számítógépes rendszereket, helyi hálózatokat és az iskolai hálózatot bármikor ellenőrizze, indokolt esetben leállítsa vagy átkonfigurálja, illetve fenntart magának bármely egyéb intézkedési jogot, amely szükséges lehet az iskola számítógépes erőforrásainak megvédéséhez, és a további működés biztosításához. (2) Hálózati erőforrások használata (vezetékes és vezeték nélküli) a) Minden iskolai dolgozó és tanuló hozzáférést kap a hálózati erőforrások használatához, kötelezi magát, hogy az elvárható alkalmazói szinten megismerje, és önállóan alkalmazza a szolgáltatások igénybevételének módjait. A postafiók adatai és a levelek titkosított formában tárolódnak a szerveren és a kommunikáció is szintén egy titkosított, virtuális csatornán történik. b)

Az azonosító nem jogosítja fel a felhasználót az IK-ban elhelyezett szerver gépek közvetlen használatára. A szerverek közvetlen használata kizárólag a rendszergazda joga, és csak rendszerkarbantartásra illetve rendszeradminisztrációra használható.

c) Intézményünk területén a fejlesztési lehetőségek figyelembe vételével nyilvános és titkosított Wi-Fi lefedettséget biztosítunk; az ehhez tartozó jogosultságok kezelését az IK végzi. A wireless lefedettség folyamatosan bővül, az elérhető helyek listája az IK weblapján megtekinthető. d) Tilos olyan tevékenységet kifejteni, amely célja mások adatainak jogosulatlan megszerzése, megváltoztatása, letörlése. Tilos más felhasználók nevében tevékenykedni. A felhasználó nem teheti lehetővé mások számára, hogy a nevében tevékenykedjenek. Ezért – többek között – mindent meg kell tennie a jelszavai titkosságának megőrzése érdekében, továbbá azért, hogy a személyazonosító eszközeit (például, de nem kizárólag: VPN kulcs, azonosító kártya, mobil telefon) más ne használhassa. A felhasználó köteles törekedni arra, hogy az általa pillanatnyilag használatba vett rendszerekben más személy ne fejthessen ki aktivitást. (3) Az IK feladatai: a) a hálózati szolgáltatások folyamatos működtetése; b) a szerverterem és az abban található összes berendezés, eszköz rendszeres ellenőrzése, működésének biztosítása c) a számítógépes oktatótantermek technikai eszközeinek működésének garantálása, eseti hibaelháratása 49

d) az iskolai hálózat, az Internet használatának rendszeres ellenőrzése; e) az iskola tulajdonában lévő számítógépek, hálózati eszközök részére szervezeti egységenként legalább egy hálózati végpontot biztosít; f)

központi hálózati funkciókat ellátó számítógépek rendszerkarbantartása és rendszeradminisztrációja;

g) iskolai dolgozók részére e-mail cím (azonosító) kiadása h) a hálózat használatával tájékoztatása; i)

kapcsolatos

ismeretekről

a

felhasználók

folyamatos

hálózati problémákkal kapcsolatban segítségnyújtás

(4) Minden e-mail címmel, azaz azonosítóval rendelkező felhasználó: a) leveleket küldhet, fogadhat; b) a szerveren az azonosító név alatti tárterületen dolgozhat; c) használhatja a szerveren futó szoftvereket; d) nem használhatja a központi hálózati funkciókat munkaállomásként (pl.: szövegszerkesztés, levelezés),

ellátó

számítógépeket

e) azonosítója az iskolai közalkalmazotti jogviszony, illetve a tanulói jogviszony időtartama alatt érvényes. (5) A felhasználónak a hálózat biztonsága és a saját adatainak védelme érdekében a többfelhasználós rendszereken használt erőforrásait (fájljait, leveleit, adatbázisait) védeni kell az illetéktelen felhasználóktól. a) A hálózati jelszavakat úgy célszerű megválasztani, hogy azokat ne lehessen kitalálni (a jelszó nem lehet nyelvhelyesen leírt, értelmes szó vagy nem kötődhet a felhasználó személyéhez); b) A jelszavakat nem szabad mások tudomására hozni; c) A jelszavakat ajánlatos cserélni; d) A hálózatba beléptetett terminált, munkaállomást nem szabad kilépés nélkül elhagyni; e) A felhasználónak tilos más felhasználók erőforrásait illetéktelenül használni; f)

Tilos a hálózati erőforrásokat védő technikai korlátozások feltörése, más felhasználók jelszavainak megszerzése;

g) Tilos a rendszer, és más felhasználók adatait, fájljait – engedély nélkül - másolni, törölni vagy módosítani. (6) Tilos az informatikai infrastruktúra etikátlan használata, azaz 50

a) más felhasználókat a munkában üzenetekkel, levelekkel vagy más módon zavarni; b) az informatikai infrastruktúra erőforrásait nagymértékben terhelni (nagy méretű fájl vagy egyéb adathalmaz hálózaton való átjuttatását, letöltését lehetőleg munkaidőn kívül kell elvégezni). (7) A IK munkatársainak használatában lévő számítógépek nem használhatók más felhasználók leveleinek elkészítésére, megnézésére, nyomtatására vagy elküldésére.

Kapcsolódás az iskolai hálózathoz 9. § (1) Az iskolai gerinchálózat a) Az iskola számítógépes hálózata ... gerincen alapszik. A csomópontokban elhelyezett hálózati eszközök teszik lehetővé a csatlakozást a gerinchálózathoz. b) Az iskolai hálózat üzemeltetéséért az IK felelős. c) A hálózat bővítésekor, fejlesztésekor felmerülő munkákat az IK végzi vagy végezteti szakértő céggel. d) A Török Flóris Általános Iskola hálózatának aktív eszközeit az IK tartja karban. Az aktív eszközökhöz hozzányúlni, azokat feszültségmentesíteni, újraindítani, vagy hálózati csatlakozásokat megbontani csak az IK által megbízott személyek jogosultak. e) Tilos az iskolai gerinchálózatra történő közvetlen rácsatlakozás. (2) Tantermek és irodák helyi hálózata a) A helyi hálózat kialakításának, fejlesztésének tervét az írásos felkérést követően az IK elkészíti az egységek számára. Nem az IK által készített helyi hálózati tervet, egyéb fejlesztést az IK-al engedélyeztetni kell. A helyi hálózatnak az iskolai hálózathoz történő csatalakoztatását a IK munkatársai, vagy az általuk ezzel a feladattal megbízott személyek végezhetik. b) A kivitelezési munkák megkezdéséről az IK-ot írásban értesíteni kell. A helyi hálózat kivitelezésénél az IK szakmai felügyeletet köteles ellátni. Nem szakszerű munkavégzésről, egyéb problémák felmerülése esetén az IK képviselője köteles írásos jelentést készíteni az intézmény vezetőjének. c) Tilos a kábelezést a fali csatlakozónál megbontani, és közvetlenül a kábelre gépet csatlakoztatni. A fali csatlakozó és a számítógép között lengőkábelt kell használni. d) A hálózathoz való csatlakozáshoz szükséges címek felett az IK rendelkezik. Tilos önkényesen címeket megadni, vagy megváltoztatni. Szükség esetén az IK jogosult a már kiadott címek visszavonására vagy megváltozatására. e) A hálózat használatához szükséges szoftverek beállítását, telepítését az IK végzi a 51

tantermek és irodák számára. Az installálás során az IK munkatársa bemutatja a használathoz szükséges programok működését. A továbbiakban a felhasználó önállóan dolgozik az adott szoftverekkel. f)

Az adatokhoz, információkhoz való hozzáférést a számítógépes felhasználói rendszerben a bejelentkezési azonosítók használata teszi lehetővé. Az azonosítókkal kell elhatárolni, hogy ki milyen adatokhoz férhet hozzá. A felhasználói rendszerben tárolt adatok hozzáféréséhez, csak az adott egység munkatársai jogosultak. A különböző jogosultsági szinteket az egységen belül az adott vezető határozza meg, különböző egységek közötti hozzáféréseket az érintett vezetők közösen határozzák meg. A hozzáférési lehetőségeket mindenkor a titok és adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell meghatározni. A beállításokat kizárólag az informatikai munkatársak végezhetik el a központi gépen. A hozzáférési jogosultságokat, azok változásait folyamatosan rögzíteni kell, és titkosan kell kezelni.

Lokális erőforrások közös használata 10. § (1) Az intézményen belüli egységek lokális adatcseréje és erőforrás megosztása nem Internet technológiai alapokon is megoldható. Azonban az ilyen módon fellépő biztonsági problémákért, és az abból fakadó esetleges adatvesztésért, információlopásért az IK felelősséget nem vállal, minden egység önmaga viseli a felelősséget. (2) Informatika szaktantermek Az oktatási munka segítése céljából szükséges szaktantermek felállítása. Ezek elsődleges célja az iskolai oktatási órákhoz és a tanulók tanulmányi feladatainak megoldásához szükséges számítógépes munkahelyek biztosítása. A tanulók órarenden kívüli szaktantermi használatával szemben az oktatás elsőbbséget élvez. A számítógépesszaktantermek működését jelen szabályzat 3. sz. melléklete írja le. (3) Az illetéktelen behatolások elkerülése érdekében a géptermet külön biztonsági zárral és biztonsági rendszerrel kell ellátni és a bejutást csak az arra kijelölt személyek számára szabad biztosítani. Rendkívüli esetben (kataszrófahelyzet, személy-és vagyonbiztonság veszélyeztetettsége) a portaszolgálaton keresztül is felvehető egy-egy terem kulcsa. Az iskolatitkári irodában elzárva tartott biztonsági másolat is a fenti okokból vehető igénybe.

52

Rendszeradminisztráció 11. § (1) A számítógépet (hardver és szoftver szempontból) az IK munkatársai felügyelik. Az IK felkérés alapján rendszergazdát, technikust biztosíthat az iskolai rendezvények, kiemelt előadások idejére. Az intézmény vezetője a teendők ellátásával más iskolai alkalmazottat is megbízhat, amennyiben a kijelölt személy a rendszergazdai jogok és kötelezettségek gyakorlását elvállalja és megfelelő számítástechnikai ismeretekkel rendelkezik. (2) A rendszergazdák további szoftverhasználattal kapcsolatos feladatait a Török Flóris Általános Iskola Szoftverhasználati rendje írja le. (3) A számítógép üzemeltetése során felmerülő beszerzések lebonyolításakor a rendszergazda szakmai segítséget nyújt. A szükséges beszerzéseket az IK végzi. (4) A IK köteles az egységeknek az alapvető szoftveres és hardveres problémáknál segíteni, helyben elvégezhető javításokat elvégezni a visszajelzett határidőn belül.

Felhasználók kötelességei 12. § (1) A felhasználók a számítógépes infrastruktúrát csak rendeltetésszerűen használhatják. (2) Az üzemeltető, hálózatot érintő esetekben az IK vezetőjének külön engedélye nélkül az esz közöket csak az iskolai oktatásra, ügyvitelre, az ezekhez kapcsolódó tevékenységekre, valamint a tanulók tanulmányaik folytatására vehetik igénybe. Intézményvezetői engedélyhez kötött a külső hálózati kapcsolatok létesítése, a hálózaton átalakítások végrehajtása, a felhasználó számára jövedelmet hozó, nem a munkaköréhez tartozó munkavégzés. Csak konkrét személyre és időszakra engedélyezhető hálózatra dolgozó program fejlesztése, tesztelése. (3) Nem engedélyezhető még saját tulajdonú eszközön sem a szórakozás, (hálózati) játékprogramok futtatása, hálózati forgalmat jelentősen növelő szórakoztató kép- és hanganyagok továbbítása), továbbá olyan tevékenység folytatása vagy szolgáltatás indítása, amely az intézmény erőforrásait igénybe veszi és nem iskolai célokat szolgál. Különösen nem engedélyezhető azonosító rendszer nélkül üzemeltetett, de a hálózati szolgáltatásokra konfigurált eszköz jogosulatlan személy használatába átadása (pl. PC mail, web kliens), kapcsolt vagy bérelt vonali csatlakozás létesítése, szerver üzemeltetése. (4) A felhasználóknak az általuk karbantartott adatokat, fájlokat és adatbázisokat védeniük kell technikai és egyéb hibákból eredő károsodás ellen. (5) Az adatfájlokat, dokumentumokat és adatbázisokat az adathordozó sérülésének veszélye miatt több különböző adathordozón ajánlott tárolni. Különösen veszélyes és kerülendő az adatoknak egyetlen adathordozón történő tárolása. Az intézményegységeknél a szükséges 53

mentési tervet a rendszergazda írásban dolgozza ki. (6) A felhasználónak rendszeresen vírusellenőrzést kell végrehajtani. A vírusellenőrzéssel és vírusirtással kapcsolatban az IK segítséget nyújt. (7) A Török Flóris Általános Iskola elvárja az összes felhasználótól, hogy munkájuk magas szinten történő végzéséhez a szükséges számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzen. (8) A számítógép felhasználásával kapcsolatos fontos események, hibák naplózása, jelentése minden felhasználónak kötelessége. Meghibásodás esetén a rendszergazdát értesíteni kell.

Netikett 13. § (1) Az intézmény felhasználói a számítógépes hálózat használata során tanúsított magatartásukkal feleljenek meg a hivatalosnak elfogadott Netikett előírásainak. A Netikett (RFC 1855) hivatalosnak tekinthető magyar fordítása elérhető és megtekinthető az intézmény www szerverén. (2) Az intézmény felhasználói kötelesek továbbá oly módon használni a hálózatot, hogy magatartásukkal az intézmény hitelét, jó hírét és érdekeit ne sértsék.

Szankciók 14. § (1) A rendszergazda bármikor jogosult ellenőrizni az intézmény eszközeinek szabályos használatát. Az ellenőrzés tényét nem köteles előre bejelenteni, de törekednie kell, hogy az ne zavarja feleslegesen a napi munkamenetet. (2) Ha felhasználó az intézmény eszközeit nem a szabályzat előírásainak megfelelően használja, úgy fegyelmi vétséget követ el. A szabályok megszegése esetén a jogosultság megvonható, illetve a minimum szintre csökkenthető. A jogosultság megvonása az elkövetett szabálytalanság függvényében lehet ideiglenes, vagy végleges. A rendszergazda az általa hozott korlátozó intézkedéseket a felhasználó felettesének (tanuló esetében az intézményegység vezetője, munkavállalónál a közvetlen vezető) jelenti, aki dönt annak jóváhagyásáról, illetve a továbbiakban szükséges intézkedésekről. Mivel a szabályok megszegése az egész intézmény informatikai rendszerének, s így mások munkájának biztonságát is veszélyeztetheti, ezért a rendszergazda indokolt esetben saját hatáskörében akár azonnali kitiltást is alkalmazhat. A korlátozó intézkedések ellen tanuló esetén a tantestületnél, munkavállaló esetén az intézményvezetőnél lehet panasszal élni. (3)

Amennyiben az elkövetett vétség a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül, úgy a rendszergazda a tudomására jutást követően azonnal köteles teljes kitiltást foganatosítani, a felhasználó adatait zárolni, s az intézmény vezetőjének a cselekményt jelenteni. 54

(4) A felhasználó minden olyan általa okozott kárért teljes körű kártérítési kötelezettséggel tartozik, mely az eszközök rendeltetés vagy előírás szerinti használatának megszegése miatt történik.

A szoftverhasználat rendje 15. § (1) Szoftverrel kapcsolatos fogalmak: a) Az Szjt.- Szerzői jogi törvény- 1.§ (2) bekezdés c) pontja szerint szoftver: a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. b) A szoftverek beszerzése és használata során figyelembe kell venni a Büntető törvénykönyv szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseit, és a szoftvert kísérő licensz szerződés feltételeit. Ezért tudnia kell, hogy a licensz szerződés megsértésével törvénysértést követ el: •

aki a szoftvert, vagy annak dokumentációját, beleértve a programokat, alkalmazásokat, adatokat, kódokat és kézikönyveket a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül lemásolja vagy terjeszti;

•

aki szerzői jog által védett szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtat, hacsak ezt a szoftver licensz szerződése külön nem engedélyezi;

•

az a szervezet, amely tudatosan vagy akaratlanul munkatársait arra ösztönzi, kötelezi, vagy számukra megengedi, hogy illegális szoftvermásolatokat készítsenek, használjanak, vagy terjesszenek;

•

aki az illegális szoftvermásolást tiltó törvényt megsérti azért, mert valaki erre kéri vagy kényszeríti;

•

aki szoftvert kölcsön ad úgy, hogy arról másolatot lehessen készíteni, vagy aki a kölcsönkért szoftvert lemásolja;

•

aki olyan eszközöket készít, importál, vagy birtokol, amelyek lehetővé teszik a szoftver védelmét szolgáló műszaki eszközök eltávolítását, vagy ilyen eszközökkel kereskedik.

(2) Értelmező rendelkezések a) Szellemi tulajdon: A törvény szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy vagy vállalat szellemi tulajdona. A számítógépes programokat szerzői jogi törvény védi, amely kimondja, hogy az ilyen művek engedély nélküli másolása törvénybe ütköző cselekedet. b) Szoftver licensz szerződés: Egy adott szoftver esetében a licensz szerződés határozza meg 55

a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételeit. A szoftverhez adott licensz szerződésre külön utalás történik a szoftver dokumentációjában, vagy a program indításakor megjelenő képernyőn is. A szoftver ára tartalmazza a szoftver licenszét, és megfizetése kötelezi a vevőt, hogy a szoftvert kizárólag a licensz szerződésben leírt feltételek szerint használja. c) Jogosulatlan másolás: A szoftver licensz szerződés, amennyiben eltérően nem rendelkezik, a vevőnek csak egyetlen "biztonsági" másolat készítését engedélyezi, arra az esetre, ha az eredeti szoftver lemeze meghibásodna, vagy megsemmisülne. Az eredeti szoftver bármely további másolása jogosulatlan másolásnak minősül, és megsérti a szoftvert védő és használatát szabályozó licensz szerződést, valamint a szerzői jogi törvényt. d) Illegális szoftverhasználat: Az illegális szoftverhasználat azt jelenti, hogy valaki egy számítógépes programot jogosulatlanul másol le és használ, ezzel megsértve a szerzői jogi törvényt, valamint a szerzőnek a szoftver licensz szerződésben leírt feltételeit. Aki szoftvert illegálisan használ, az a szerzői jogi törvény értelmében büntetőjogi törvénybe ütköző cselekedetet követ el. e) Új szoftver beszerzések: Az egyedi beszerzéssel, ajándékozással, pályázat útján megszerzett szoftver. Amennyiben egy eszköz beszerzése során az ár már tartalmazza (OEM- Original Equipment Manufacturer) a szoftver árát. Már meglévő termék frissítése (UPGRADE), vagy bármilyen más törvényes módon megszerzett szoftver. (3) Általános rendelkezések a) A Török Flóris Általános Iskolában tilos az Szjt-be ütköző szoftverhasználat. b) Az intézmény vezetője, illetőleg megbízottja felel az érintett szervezeti egységeknél és az ott elhelyezett eszközök tekintetében a legális szoftvergazdálkodásért, amit ezen Szoftver Használati Rend (a továbbiakban SZHR) betartásával és betartatásával valósít meg. c) Az iskola nevében beszerzett licenszek hasznosításáról, – amennyiben azt licenszszerződés lehetővé teszi, és a szervezeti egység ehhez hozzájárul – az Informatikai Bizottság javaslata alapján az illetékes vezető dönt. Az Informatikai Bizottság javaslatot tehet a szoftver licenszek újrahasznosításáról, amennyiben azt szakmai indokok alátámasztják. d) A SZHR-ben nem szabályozott kérdésben az Informatikai Bizottság javaslata alapján az illetékes vezető jogosult dönteni, és a szükséges intézkedéseket megtenni. e) Az Informatikai Bizottság gondoskodik a jogtiszta szoftverhasználat érdekében történő alkalomszerű ellenőrzésről. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyv készül, ami a szükséges intézkedések megtételére is javaslatot tesz, amit az Informatikai Bizottság vezetőjének kell átadni. (4) A rendszergazda szoftverhasználattal kapcsolatos jogai és kötelességei 56

a) A rendszergazda kötelességei: •

A számítógép által futtatott szoftverek telepítése, konfigurálása (A számítógép beépített gyári szoftverét is beleértve) a felhasználó(k) igényei szerint;

•

A számítógépen futó szoftverek jogtisztaságáért a rendszergazda vállalja a felelősséget;

•

A telepítés során tájékoztatja a felhasználót, az egység vezetőjét, a szoftver licensszében rögzített jogokról és kötelezettségekről;

•

Amennyiben a szoftvert a gyártó kívánja telepíteni, akkor ezt csak a rendszergazda jelenlétében végezheti. Az egyedi fejlesztésű programok gyártó által történő telepítése esetén a rendszergazda ellenőrzi, hogy csak a szerződésben szereplő legális szoftverek kerülnek telepítésre;

•

Már meglévő szoftvereket azonnali hatállyal nyilvántartásba venni;

•

A szoftverállományban történő változást (új szoftver beszerzését, stb.) a nyilvántartásban 2 héten belül aktualizálni kell;

•

A beszerzett új szoftver adatait a Regionális Informatikai Központ által karbantartott adatbázisba kell felvenni 30 napon belül a kötelező adatszolgáltatás eredményeképpen;

•

Rendszeresen ellenőrzi az SZHR rendelkezéseinek betartását.

b) Rendszergazda jogai: •

Új szoftver telepítése csak a rendszergazda – vagy az általa megbízott személy – jogosult;

•

A rendszergazda – jogainak védelme érdekében – jogosult technikai korlátozások bevezetésére;

•

A rendszergazda a számítógép használójának felügyelete mellett rendszeresen és alkalomszerűen ellenőrzi az adott szervezeti egységen belül a szoftverek legalitását, az SZHR rendelkezésének betartását. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, melyet az intézmény vezetőjének ad át.

•

A rendszergazda szoftverhasználattal kapcsolatos mindennemű felelőssége megszűnik, ha azt nem Ő telepítette. A rendszergazda köteles a felelősség megszűnését és a kiváltó okokat az IK vezetőjének írásban bejelenteni.

(5) Az intézmény szoftverhasználata a) Az intézmény vezetőjének kötelessége: b) A Török Flóris Általános Iskola szoftverhasználati alapelveit tartalmazó Szoftver Etikai Kódexet (III. melléklet) az alkalmazottakkal ismertetni, betartását ellenőrizni. A 57

tájékoztatás tudomásul vételét a dolgozók aláírásukkal igazolják. •

Kötelezi azon dolgozókat, tanulókat, akik számítógépet használnak munkájuk során, az Alkalmazotti Nyilatkozat (2. sz. melléklet) aláírására, melyben megerősítik a rájuk háruló felelősség tudomásul vételét.

•

Gondoskodik a rendszergazdai teendők ellátásáról.

•

Biztosítja a jogtiszta szoftverek hatékony felhasználását.

c) Rendszergazdát biztosít az egységnek. d) A dolgozók otthoni és a tanulók saját használatában lévő számítógépek tekintetében, a szoftverhasználat rendjére az éppen aktuális keretszerződések az irányadóak. (6) Szoftverek nyilvántartása Az egységek nyilvántartásának tételesen fel kell sorolnia – amennyiben licenszszerződés nem tiltja - a rendelkezésére álló szoftver licenszeket az alábbi adatok feltüntetésével: a) tételazonosító sorszám; b) a szoftver gyártója; c) a szoftver neve; d) a szoftver verziószáma; e) a szoftver leírása; f)

a szoftver azonosító sorszáma, szériaszáma;

g) a szükséges hardver környezet; h) a szükséges operációs rendszer, szoftverkörnyezet; i)

a licensz feltételei: Kik, hányan, hány számítógépen, mettől, meddig használhatják;

j)

a szoftver típusa (OEM, frissítés);

k) ezen szoftver alapján frissített szoftver tételazonosítójának sorszáma; l)

a dokumentációt, illetve az eredeti adathordozót birtokló szervezeti egység megnevezése.

58

Adatbiztonsági rendszabályok 16. § (1) Általános rendelkezések a) Az üzemeltetői jogosultságok által megszerezhető, ill. a tevékenységek naplózásával, a forgalom ellenőrzésével, továbbá más számítástechnikai eszközökkel gyűjtött információk csak az iskolai hálózat működésének javítására, a rendellenes használat kiszűrésére, a szabálysértő magatartás felderítésére használhatók. Egyéb célokra való információgyűjtésre vagy felhasználásra az intézmény vezetője adhat utasítást. Azon személyeket, akik ezen információk gyűjtésére jogosultak, ill. az információk birtokába juthatnak, az üzemeltető jelöli ki a lehető legszűkebb körre szorítkozva. b) Adatvédelmi tv. 10. § (1) Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvényt, valamint az egyéb adat- és titokvédelemi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. c) Az adatokat - kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minősített személyes adatot védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. d) Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. (2) Számítógépen tárolt adatok A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: a) Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gépeken a tárolt adatok biztonsága érdekében minimum RAID 1-et kell biztosítani. b) Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok adataiból rendszeresen - a tanulói nyilvántartás esetén hetente, a bér-, pénz- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából pedig havonta - kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. c) Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat időtálló adathordozón kell rögzíteni, melyet évente minimum egyszer el kell végezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. d) Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni.

tűzvédelmi

és

vagyonvédelmi 59

e) Vírusvédelem:. Minden – az iskola hálózatára bármilyen módon csatlakozó – számítógépen a felhasználónak biztosítania kell a vírusvédelmet. Az intézményben található számítógépeken működtetni kell vírusvédelmi szoftvert. A felhasználó nem akadályozhatja az IK munkatársai által beállított automatizált frissítést. Az IK kijelölt munkatársa(i) gondoskodik a levelezőrendszer vírus- és spam szűréséről. f)

Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal - legalább felhasználói névvel és jelszóval - lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni.

g) Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen.

III. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Szoftver Etikai Kódex 1. A szerzői jog által védett számítógépes szoftverek illegális használata és másolása törvénybe ütköző cselekedet, büntetőjogi felelősségre vonással jár, ellenkezik a Török Flóris Általános Iskola politikájával. Az ilyen jellegű szoftvermásolást helytelenítjük és elítéljük, ezért ennek megakadályozására az iskola a következő alapelveket fogadja el: 2. Semmilyen körülmények között nem ösztönözzük, szoftvermásolatok készítését vagy használatát.

és

nem

tűrjük

el

illegális

3. Minden indokolt szoftverigény kielégítésére az intézmény jogtiszta szoftvert biztosít az összes számítógépre, a megfelelő időben, és a szükséges mennyiségben. 4. Eleget teszünk minden olyan licensz vagy vásárlási feltételnek, amely az általunk beszerzett vagy használt szoftverek felhasználását szabályozza.

60

2. számú melléklet: Alkalmazotti/Tanulói nyilatkozat Alkalmazott / Tanuló neve: ................................................ Beosztás / Osztályt:

................................................

A szoftverek használatát illetően a Török Flóris Általános Iskola az alábbi elveket követi: 1. A Török Flóris Általános Iskola alkalmazottai, tanulói a lokális hálózatokon, vagy több számítógépen a szoftvereket kizárólag a licensz szerződésnek megfelelően használhatják. 2. Amennyiben az intézmény alkalmazottainak, tanulóinak tudomására jut, hogy a megvásárolt szoftvert, vagy azzal kapcsolatos dokumentációt nem az iskola Szoftver Etikai Kódexe szerint használják, akkor azt kötelesek jelenteni feletteseiknek. 3. A Büntető Törvénykönyv 329/A §. értelmében az illegális szoftvermásolásban részt vevő személy kártérítésre kötelezhető, és a törvény értelmében pénzbírsággal vagy 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. 4. Az iskola nem támogatja a szoftverek illegális használatát és másolását. Azok az alkalmazottak, tanulók, akik illegális szoftvermásolatot készítenek, szereznek be, vagy használnak, velük szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 5. Tudomásul veszem a Török Flóris Általános Iskola szoftverhasználatra vonatkozó elveit, “Szoftverhasználati rendjének” betartását magamra nézve kötelezőnek fogadom el. 6. Az iskola külső cégtől vásárolja meg a számítógépes szoftverek licensz engedélyét. A licensz szerződéssel nem válik ezen szoftverek tulajdonosává és azok dokumentációját és adathordozóit a szoftver fejlesztőjének külön engedélye nélkül nem áll jogában reprodukálni. Budapest, ................................................ alkalmazott / tanuló aláírása

61

3. számú melléklet: A számítógépterem működési szabályzata 1. A számítógépteremben lévő számítógépeket rendeltetésüknek megfelelően szabad használni a terem nyitvatartási idején belül. 2. A számítógépekre telepített programokat szigorúan tilos törölni, vagy azokat módosítani, illetve a számítógépekre új programokat telepíteni. 3. Tilos a terembe ételt és italt bevinni, illetve azt ott fogyasztani. Tilos a dohányzás, illetve nyílt láng használata. 4. Mindenki köteles betartani az érvényes vagyonvédelmi, munkavédelmi és érintésvédelmi szabályokat. A számítógépterem berendezéseit átrendezni, a számítógépeket kinyitni és elvinni szigorúan tilos. 5. A gépteremben mindenki saját felelősségére végezhet munkát, írhat programot, illetve gyakorolhat, figyelve arra, hogy tevékenységével másokat ne zavarjon. 6. A gépteremben lévő eszközökben okozott bármilyen kárt a károkozó köteles azonnal jelenteni, illetve az okozott kárt megtéríteni. 7. A számítógépterem rendjére minden belépőnek kötelessége ügyelni.

4. számú melléklet: A Hungarnet hálózat használatának szabályzata I.

Bevezetés

A jelen dokumentum (a továbbiakban: szabályzat) a Hungarnet hálózat használatát szabályozza a Hungarnet hálózathoz kapcsolódó intézmények és a Hungarnet szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók számára. A Hungarnet hálózat a Hungarnet egyesület tagintézményeinek és egyéni tagjainak számítógép-hálózata. II. II. Definíciók Hungarnet hálózat: a Hungarnet Egyesület tagintézményeit és egyéni tagjait kiszolgáló hálózat. Hungarnet közösség: a Hungarnet hálózat felhasználóinak (a Hungarnet Egyesület tagintézményei, a tagintézmények munkatársai, a Hungarnet Egyesület egyéni tagjai) köre. III. Milyen célra szolgál a Hungarnet hálózat? •

A Hungarnet hálózat célja a Hungarnet közösség alapszabály szerinti tevékenységének a szolgálata. Megengedett a hálózatnak az alaptevékenységhez kapcsolódó menedzsmenttel, és adminisztratív, információs feladatokkal összefüggő célokra történő használata.

•

Korlátozott mértékben megengedett a hálózat magáncélra (pl. magánjellegű levelezés) történő felhasználása, ha ez nem jelent üzleti célú felhasználást.

•

A Hungarnet hálózat ezen belül minden olyan tevékenységre használható, amelyet a IV. pont nem tilt. 62

•

Aki a Hungarnet hálózaton keresztül más hálózatba átlép, idegen szolgáltatót vesz igénybe, az az idegen hálózatra érvényes szabályokat is köteles betartani.

IV. Mire nem szabad használni a hálózatot? A Hungarnet hálózat nem használható az alábbi tevékenységekre: a) az érvényes magyar törvényekbe ütköző cselekmények, ideértve a következőket, de nem kor látozódva ezekre: mások személyiségi jogainak megsértése; tiltott haszonszerzésre irányuló tevékenység (pl. piramis-, pilótajáték); a szerzői jogok megsértése; software szándékos és tudatos illegális terjesztése; b) a nem Hungarnet közösséghez tartozók egymás közötti átmenő forgalmának lebonyolítása; c) a Hungarnet hálózathoz kapcsolódó más - hazai vagy nemzetközi - hálózatok szabályaiba ütköző tevékenységek, amennyiben ezek a tevékenységek ezen hálózatokat érintik; d) a Hungarnet hálózat szolgáltatásainak nem Hungarnet intézmények számára való továbbítása; e) profitszerzést célzó direkt üzleti célú tevékenység, reklámok terjesztése; f)

a hálózat, illetve erőforrásai normális működését megzavaró, veszélyeztető tevékenység;

g) a hálózatot, illetve erőforrásait indokolatlanul, vagy szándékosan túlzott mértékben pazarló módon igénybevevő tevékenység (pl. levélbombák, elektronikus játékok); h) a hálózat erőforrásaihoz, a hálózaton elérhető adatokhoz történő illetéktelen hozzáférés, azok illetéktelen használata; i)

a hálózat erőforrásainak, a hálózaton elérhető adatoknak illetéktelen módosítására, megrongálására, megsemmisítésére irányuló tevékenység;

j)

a hálózat biztonságát veszélyeztető információk, programok terjesztése;

k) másokra nézve sértő, mások vallási, etnikai, politikai vagy más jellegű érzékenységét sértő, másokat zaklató tevékenység, (pl. pornográf anyagok közzététele); l)

mások munkájának indokolatlan és túlzott mértékű zavarása, vagy akadályozása (pl. kéretlen levelek);

m) a hálózati erőforrások magáncélra való túlzott mértékű használata. V.

A szabályzat betartatása, szankcionálás

A szabályzat megsértésének gyanúja esetén, amennyiben szükséges, a Hungarnet Egyesület Elnöksége (a továbbiakban: Elnökség), illetve az általa megbízott hálózatmenedzsment a Hungarnet hálózat által kiszolgált hálózatoknak, illetve a csatlakozó hálózatoknak menedzsmentjéhez fordul, intézkedést és kivizsgálást kérve. Hasonlóképen az egyes kiszolgált hálózatok, illetve a csatlakozó hálózatok menedzsmentje intézkedésért és kivizsgálásért az Elnökség által megbízott hálózatmenedzsmenthez, illetve szükség esetén az Elnökséghez fordulhat. A problémák 63

kivizsgálásában a Hungarnet hálózat menedzsmentje és a kiszolgált hálózatok menedzsmentje együttműködik. A szabályzat szándékos és durva megsértésének szankcionálása a hálózati szolgáltatásokból való ideiglenes vagy végleges kizárás. Ha a szabályzat megsértése kismértékű, vagy nem tekinthető szándékosnak, akkor az elkövetőt figyelmeztetni, és a szabályzatról tájékoztatni kell. A figyelmeztetés utáni ismételt elkövetést szándékosnak kell tekinteni. Szükség esetén az Elnökség jogi felelősségre vonást kezdeményez. Az Elnökség a károkozás megelőzésére és a bekövetkezett károk következményeinek a felszámolására törekszik, de nem áll módjában felelősséget vállalni a szabályzat megsértéséből eredő esetleges károkért. A Hungarnet hálózat menedzsmentje törekszik továbbá arra, hogy a hálózaton áthaladó, illetve a hálózaton elérhető információkhoz, adatokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá, a jelenlegi műszaki lehetőségek azonban ennek garantálását nem teszik lehetővé. A felhasználók ennek tudatában helyezzenek el vagy küldjenek információkat a hálózatban. VI. Javaslatok, ajánlások Ajánlott, hogy minden, a Hungarnet hálózathoz kapcsolódó szervezet és intézmény hozza létre sa ját hálózat használati szabályzatát, amely a jelen szabályzattal összhangban van. A helyi szabályzatok részben vagy egészben tartalmazhatják a jelen szabályzatot is, de a Hungarnet szabályzatnak ezen belül egyértelműen azonosíthatónak és felismerhetőnek kell maradnia. A helyi szabályzatoknak célszerű tartalmaznia a következőket: 1. A helyi rendszerek specialitásai és a hálózati sávszélesség miatt szükséges további szabályok, korlátozások; 2. A szabályok betartásának ellenőrzési módja. Az egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős személyek neve, beosztása, elérhetősége; 3. A szabályok megsértése esetén követendő eljárások és alkalmazandó szankciók ismertetése. A komolyabb hálózati üzemzavarok, támadások és egyéb veszélyhelyzetek esetében szükséges intézkedések. 4. A felhasználók jogai, mint például: •

az accounthoz való hozzáférés joga (a technikai lehetőségektől függően);

•

magán homepage (címlap) fenntartásának lehetősége (az erőforrások függvényében);

•

a személyiségi jogok és a levéltitok tiszteletben tartása a hálózat üzemeltetői részéről;

•

a "zaklatás" ellen való védelemkérés lehetősége;

•

a technikai problémákról (pl. rendszerkarbantartás, levelek elveszése) való tájékoztatás kötelessége a rendszergazdák részéről;

•

a hálózati szolgáltatások használatához szükséges alapismeretek megszerzésének módja és lehetősége, stb. 64

5. A felhasználók kötelességei, mint például: a jelszavak rendszeres cseréje, a fölöslegessé vált accountok bejelentése; az account átruházásának tilalma; a "netiquette" és a helyi hálózati szabályzat megismerésének kötelessége, stb. A felhasználók védett adataihoz hozzáférni csak technikai vagy biztonsági okokból szabad, de ilyenkor is csak a feltétlenül szükséges mértékben és az érintettek megfelelő tájékoztatásával. Erre csak az illetékes hálózati menedzsment jogosult, amely azonban az ilyen módon tudomására jutott információkat nem hozhatja nyilvánosságra, valamint másokkal nem közölheti. Az utóbbi eset alól kivétel, ha a szabályzat megsértésének gyanúja merül fel, ebben az esetben az információk a kivizsgálásra illetékes személyekkel közölhetők. VII. Záró megjegyzések A jelen szabályzat közzétételével a "HBONE dokumentumok" (dátum: 1995. július 17, 2.4 verzió) 3., "A HBONE használat szabályai" című pontja érvényét veszti. A jelen szabályzat hozzáférhető az Interneten a Hungarnet egyesület Web szerverén, (http://www.hungarnet.hu/), az NIIF WWW szerverén (http://www.iif.hu/), valamint nyomtatott formában az NIIF Program Koordinációs Irodáján, illetve a Hungarnet Egyesület Titkárságán. A hun.internet.policy és hun.internet.netiquette nevű Usenet hírcsoportok szolgálnak a Hungarnet és az egyéb szervezeti vagy intézményi hálózati szabályzatok megvitatására, a módosítási javaslatok felvetésére. Ezt a szabályzatot rendszeresen (kb. évente) felül kell vizsgálni és a megváltozott helyzethez igazítani. Szükség esetén gyakrabban is lehet kisebb módosításokat végezni rajta. A Hungarnet hálózati szabályzat mindenkori szövegét az Elnökség hagyja jóvá.

65

Adatkezelési Szabályzat A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: •

felvételivel kapcsolatos adatok,

•

az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

•

jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,

•

tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,

•

kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,

•

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

•

a tanuló oktatási azonosító száma,

•

mérési azonosító,

•

a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

•

a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, 66

•

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

•

a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

•

a tanuló diákigazolványának sorszáma,

•

a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,

•

évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,

•

a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,

•

az országos mérés-értékelés adatai.

II. Adatok továbbítása 1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók o

a fenntartónak,

o

a kifizetőhelynek,

o

a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,

o

a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,

o

a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,

o

a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások,

kedvezmények,

kötelezettségek

megállapításával

és

teljesítésével,

az

állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra

jogosultak

esetében

a

pedagógusigazolvány

kiállításához

szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség,

települési

önkormányzat

jegyzője,

közigazgatási

szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, 67

c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és 68

igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. IV. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott

feladatok

végrehajtásában

közreműködő

intézményfenntartók

és

intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, 69

c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott 70

adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve 71

az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A szülői szervezet, a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadta az iskola adatkezelési szabályzatát. Budapest, 2013. május 9.

Közalkalmazotti Tanács vezetője

DÖK vezető

SZMK elnök

igazgató

72