A TERVEZETT DUNAI NEMZETI PARK (SZIGETKÖZ) ÉS TÉRSÉGE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE EGYEZTETÉSI ANYAG

A TERVEZETT

DUNAI NEMZETI PARK (SZIGETKÖZ) ÉS TÉRSÉGE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE EGYEZTETÉSI ANYAG

Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Terület- és Településrendezési Főosztály megbízásából SZIE-TTT SZENT ISTVÁN EGYETEM TÁJTERVEZÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK Budapest, XI. Villányi út. 35-43. Tel.: 372-6280 Fax: 372-6338 Budapest, 2000. december hó

A TERVEZETT

DUNAI NEMZETI PARK (SZIGETKÖZ) ÉS TÉRSÉGE

TERÜLETRENDEZÉSI TERV

Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Terület- és Településrendezési Főosztály megbízásából SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Budapest, 2000. december hó

„A Duna a magyar lélek legnagyobb kifejezője. Szabályozza és megméri életünket, mint egy óriási hőmérő. Utjainkat igazítja és vezérli. Tájainkat szervezi. Közlekedésünket és társadalmi életünket, településeinket összeállítja és csoportosítja. Szeszélye sújt és felemel. ... Nagy varázsló a Duna. Kölcsönösen hat mindnyájunkra. Titkon és nyilvánosan vele élünk, mint egy életosztó szeretővel. Neve címerünk és előnevünk, zászlónk és jelszónk, emlékünk és reményünk. Minduntalan átvonul életünkön, mint egy termékeny gondolat s a jövő lehetősége. Veszélyek idején a fejünk felett izzik és nyugtalanítja lelkiismeretünket. Jó sorsban elandalít és felejtet szépen, mint egy édes muzsikaszó. Szeretjük mi a Dunát nagyon.” (Szalatnai Rezső, 1942)

A Duna elválaszt és összeköt. Földrajzi és átvitt értelemben egyaránt kapocs és határoló vonal. Sajnálatosan az utóbbi 70 évben az elválasztó szerep erdősödött: — a Duna a felső szakaszon Trianon óta országhatár, — a Duna az elterelés óta a Felső-Szigetközben víztömegét veszített meder. A főváros alatti Duna-szakaszon is a határolási jelleg erősödött. Az Alföld és a Dunántúl között nem csak földrajzi, hanem társadalmi-gazdasági értelemben is határt jelent. A személyforgalom (kofahajó Mohácsról, Esztergomról Budapestre) és az áruforgalom gyakorlati megszűnése (a dunai teherszállítás 90%-a kavics) miatt a Duna gazdasági-közlekedési-társadalmi összekötő szerepe a minimumra redukálódott. (A dunai áruszállítás fénykorának jellemzésére egyetlen példa: a hartai hajófűtőknek önálló egyesülete volt!)

2

A TERVEZETT DUNAI NEMZETI PARK (SZIGETKÖZ) ÉS TÉRSÉGE TERÜLETRENDEZÉSI TERV

Felelős tervező Csemez Attila vezető tervező okl. tájépítész mérnök ÉVM, SZK-7/1986 K101-5017 Munkatársak Fehér Katalin okl. tájépítész mérnök Sallay Ágnes okl. tájépítész mérnök Térinformatika Csemez Gábor Kollányi László

A terv készítését konzultatív módon segítette Koltai Gábor TK vezető Körmendy János megyei főépítész Dr. Rechnitzer János igazgató Az előkészítő anyagok tervezésében részt vettek Dr. Bárdi Pál Láng István Bugyi Ildikó Prajczer Tamás Csima Péter Szálka Miklós Dömötör Szilveszter Tóth Csaba Ferenczy Huba Zsoldos Zoltán Kollányi László Winkler Gábor Kovács D. Zoltán

ADATSZOLGÁLTATÓK Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Győr–Moson–Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet Győr–Moson–Sopron Megyei Polgármesteri Hivatal Magyar Bányászati Hivatal Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatala

3

„Az ember beleszületik a tájba. S a szülőhaza, a táj szeretete végigkíséri egész életén. Én is így vagyok a Szigetközzel.” (Timaffy László, 1980.)

4

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék........................................................................................................................................... 5 Tervjegyzék.................................................................................................................................................. 6 Ábrajegyzék ................................................................................................................................................. 6 Táblázatjegyzék............................................................................................................................................ 6 Térképjegyzék .............................................................................................................................................. 6 Mellékletek................................................................................................................................................... 6 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................................................... 7 Előzmények.................................................................................................................................................. 9 Határozatok .................................................................................................................................................. 9 Törvények, Rendeletek............................................................................................................................... 10 Módszertani sajátosságok........................................................................................................................... 11 Területi lehatárolás..................................................................................................................................... 11 Változások.................................................................................................................................................. 12 Tendenciák ................................................................................................................................................. 13 2. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV....................................................................................................................... 15 2.1. Térségi területfelhasználási kategóriák .............................................................................................. 15 2.2. A településrendszer elemei................................................................................................................. 23 2.3. Térségi jelentőségű infrastruktúra hálózat és létesítményei ............................................................... 24 2.4. Javaslatok a térségi szerkezet változtatására ...................................................................................... 41 3. TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁSI TERV .................................................................................................................. 43 4. TÉRSÉGI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................. 45 4.1. Általános szabályozási előírások........................................................................................................ 45 4.1.1. Városkörnyék ....................................................................................................................... 46 4.1.2. Tengelyvidék ........................................................................................................................ 47 4.1.3. Határvidék ........................................................................................................................... 47 4.1.4. Szigetköz............................................................................................................................... 47 4.1.5. Hullámtér ............................................................................................................................. 47 4.2. Övezeti szabályozási előírások........................................................................................................... 48 5. TERÜLETRENDEZÉSI INTÉZKEDÉSI JAVASLAT .......................................................................................... 59 5.1. Természet-, táj- és környezetvédelem ................................................................................................ 60 5.2. Mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízrendezés........................................................................................ 61 5.3. Települések, üdülés-idegenforgalom, infrastruktúra .......................................................................... 62 6. A SZERKEZETI , A SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS AZ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ÖSSZEFÜGGÉSEI .................. 63 7. KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK VIZSGÁLATA ..................................................... 109 7.1. Környezeti hatások.......................................................................................................................... 117 7.2. Társadalmi hatások........................................................................................................................... 121 7.3. Gazdasági hatások ............................................................................................................................ 124 KITEKINTÉS................................................................................................................................................... 133 IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................................................................................... 135

5

TERVJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Belterület növekedés Természetvédelem, tájvédelem Vízgazdálkodás Környezetvédelem Egyedi tájértékek Üdülés-idegenforgalom Infrastruktúra

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A szerkezeti, szabályozás terv és az intézkedési javaslatok összefüggései Térségi szerkezeti tervben javasolt területhasználati módok változtatásának hatásai Térségi területrendezési szabályzat előírásainak jellemző környezeti, társadalmi, gazdasági hatásai Térségi területrendezési szabályzat előírásainak környezeti hatásai Térségi területrendezési szabályzat előírásainak társadalmi hatásai Térségi területrendezési szabályzat előírásainak gazdasági hatásai

TÉRKÉPJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 5.

Állandó népesség változása 1990-2000 között Egy lakosra jutó SZJA befizetések változása 1995 -1999 között 1000 lakosra jutó épített lakások száma 1999-ben 1000 lakosra jutó gépkocsik száma 1999-ben Egy lakosra jutó SZJA befizetés 1999-ban

MELLÉKLETEK 1.

Településlista (a főbb településfejlettségi mutatók feltüntetésével)

6

széleskörű kapcsolatrendszerek kiépíthetősége stb.),  ellensúlyozni a kedvezőtlen koncentrálódási folyamatokat,  biztosítani a határ menti térségek összehangolt fejlesztését (OTK, 1998. p.21.).

1. BEVEZETÉS A Szigetköz térségére évtizedek óta rányomja bélyegét a Bős–nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos polémia. Az infrastrukturális fejlesztések megoldását a vízlépcsős beruházásokkal összefüggésben tervezték. A nagymarosi vízlépcső építésének 1981. évi ideiglenes felfüggesztésével, majd az építés végleges elhagyásával megkezdődött a bizonytalanságok korszaka, megindult az ígérgetések lavinája. A Duna egyoldalú Szlovák elterelését (1992. október 25.) követően pedig a hullámtér és a Felső- és Középső-Szigetköz vízhiányának, majd vízpótlásának kérdése vált a politikai csatározások legfőbb témájává. A kezdeti viharok csitulása, valamint a szigetközi rehabilitáció érdemi megkezdése után a természeti értékek védelme reálissá vált.

Az egységes Európa megteremtésének szellemében Magyarország egésze a Visegrádi országok valamint a Dunavölgyi Együttműködés tagja. Győr–Moson–Sopron megye (és ezáltal a Szigetköz és térsége is) ezenkívül három regionális együttműködésnek is tagja:  az osztrák-magyar INTERREG II. PHARECBC határon túlnyúló regionális együttműködésnek,  a Dunamenti Tartományok Munkaközösségének, valamint  az Alpok–Adria Munkaközösségnek (OTK, 1998. p.23.)

Az OGY határozat értelmében (lásd. határozatok) Dunai Nemzeti Parkot kell létesíteni, amely feladathoz a jelen területrendezési terv adalékul szolgál. A terv (javaslattevő fázis) a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény (1996. évi XXI. tv.), valamint a területfejlesztési koncepciók és tervek tartalmi követelményeiről szóló rendelet (18/1998. KTM rendelet) alapján készült.

Az Alpok–Adria Munkaközösség tapasztalatai szerint az ilyen jellegű együttműködések során a nemzetközi kooperáció fejlesztése a belső regionális politika fontos elemévé válik. A hatékony együttműködésnek azonban feltétele, hogy a közigazgatás állami szervei csak koordinációs és politikai feladatokat lássanak el. A területi közigazgatás feladata az együttműködés eszméjének képviselete és védelme a központi kormányzati szervek előtt. Az együttműködés akkor valósul meg ha a piac képviselői – a központi irányítástól függetlenül – a területi érdekek szerint kiépítik saját kapcsolatrendszerüket. A határ menti együttműködések kiépítése érdekében létrehozták a Magyar–Osztrák Határ Menti Területfejlesztési és Rendezési Bizottságot, valamint 1992-ben a Határ Menti Regionális Tanácsot, amely Burgenland, Győr–Moson–Sopron és Vas megye valamint Győr, Sopron és Szombathely városok regionális együttműködését koordinálja a gazdasági, a település hálózati, a közigazgatási és a társadalmi-kulturális fejlesztés terén (Euroregio, 1995.).

A területrendezési tervet csak területfejlesztési koncepció/terv, illetve elegendő mélységű területrendezési ismeret alapján lehet készíteni. Területfejlesztési anyag több is készült korábban az érintett térségre, ezek:  A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója (1993),  Győr–Moson–Sopron megye területfejlesztési stratégiája (GYMSTS) (1995),  Északnyugat-Dunántúl Területfejlesztési Stratégiája (1995),  Országos Területfejlesztési Koncepció (1997, 1998),  Magyarország nyugati határ menti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója (1998).

A Szigetköz élővé tételére a Miniszterelnöki Hivatal Dunai Kormánybiztos Titkársága több változatot tartalmazó javaslatot dolgoztatott ki.

A régióra és a megyére készített területfejlesztési stratégiákban megfogalmazott megyei illetve térségi előnyök és hátrányok valamint a célkitűzések összefoglalása megfelelő alapot biztosít a területrendezési terv készítéséhez, indokolja annak szükségességét.

A hajózás és az árvízvédelem érdekében a végzett folyószabályozási munkálatok ellenére a Szigetköz, illetve a hullámtér viszonylag nagyobb kiterjedésű európai jelentőségű vizes élőhely (wetland) maradt.

Hosszú távon számolni kell a területi munkamegosztás további erősödésével, a személyek, a munkaerő, az áruk és a tőke szabad, többirányú áramlásával. A nemzetközi integráció érdekében, tudatos területi politikával kell ezért  kihasználni az urbanizációs és az agglomerációs folyamatokban rejlő pozitív, dinamikus elemeket (koncentrált infrastruktúra, tőke,

Az 1987-óta védett Szigetközi Tájvédelmi Körzet legjelentősebb értékei a növény- és az állatfajok, társulásaik gazdagsága, a különböző élőhelytípusok mozaikossága.

7

A MŰSZAKI BEAVATKOZÁSSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A rehabilitációra vonatkozó lehetőségeket, követelményeket, Az élő Dunáért – az élő Szigetközért című anyagból idézzük (Miniszterelnöki Hivatal Dunai Kormánybiztos Titkársága, 2000.).

Az alkalmazandó megoldásnak biztosítani kell:  a felszín alatti és a felszíni vizek változatlan vagy javuló minőségét és felhasználhatóságát,  az érintett térség flórájának, faunájának, biodiverzitásának megvédését, megóvását, helyreállítását,  a főág és a mellékágak dinamikus kapcsolatát, beleértve az árterek természetes elárasztását,  a talajvizek környezetvédelmi szempontból kielégítő áramlási sebességét és dinamikáját,  az árvizek biztonságos levezetését,  a sport- és kishajók közlekedését oly módon, hogy akadálytalanul hajózható főág kerül kialakításra,  a hullámtéri mellékágak területének évente legalább kétszeri árvízzel történő elárasztását,  a természeti környezet közös megfigyelésének (monitoring) fenntartását és fejlesztését.

„A REHABILITÁCIÓVAL HELYREÁLLÍTANI KÍVÁNT ÖKOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI FUNKCIÓK  A biodiverzitás, az élővilág sokszínűségének, fajgazdagságának fenntartása.  A Szigetköz tájképi és természeti sajátosságainak megőrzése.  A felszín alatti ivóvízkincs megőrzése.  Az árvizek csillapítása (árvízi vízfelszínmagasságok csökkentése, az átlagos vízfelszín magasságok növelése).  A természet megismerése és a pihenés lehetőségeinek megteremtése. A REHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI Első feltétel: Több vizet a Dunába! A magyar kormány szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi mennyiséget megemelve a természeti környezet által megkívánt vízhozam kerüljön a Duna országhatárt alkotó főmedrébe és a mellékágrendszerbe (csökkentve ezáltal az energiatermelést szolgáló vízmennyiséget a bősi üzemvízcsatornában), összhangban a hágai ítélettel. Az ítélet 140. pontja kimondja, hogy Magyarországnak és Szlovákiának kielégítő megoldást kell találnia az Öreg-Duna medrébe és mellékágaiba juttatandó víz mennyiségére a folyó mindkét partján.

JAVASLATOK A SZIGETKÖZ REHABILITÁCIÓJÁRA JAVASLAT A MEGLÉVŐ MELLÉKÁGAKBÓL KIALAKÍTOTT MÁSODIK, KANYARGÓS FŐÁG LÉTREHOZÁSÁRA Ez a megoldási javaslat a főmederben alkalmazott víz alatti terelőművekkel, minimális anyagfelhasználással oldja meg a vízhozam megfelelő hányadának a mellékágakba juttatását. A vízhozam nagyobb hányadát szállító főmederrel párhuzamosan egy kanyargós, a vizet az összes mellékágba eljuttató és ott megmozgató második főmeder alakul ki. Ez az úgynevezett meanderező ág a sporthajók (kajakok, kenuk, evezősök) számára akadálytalanul hajózható utat biztosít.

Jelenleg a Duna vízhozamának csupán 17%-a kerül a főmederbe és a mellékágrendszerbe, holott az Európai Unió szakértőinek ajánlása szerint is kb. 60%-ra lenne szükség. A második feltétel: Megfelelő műszaki segítség megvalósítása. Ahhoz, hogy a Szigetköz újra élő táj legyen, a megfelelő vízhozam biztosításán túl szükség van olyan vízgazdálkodási, műszaki intézkedésekre, melyek segítségével a víz el is jut a természetileg értékes területekre. Azt a problémát kell orvosolni, hogy a főmeder medre mélyebben húzódik, mint a mellékágaké, így ki- és közepes vízhozamok esetén (azaz az év nagy részében) a víz segítség nélkül nem tud befolyni a mellékágakba. Megfelelő műszaki beavatkozással kell elérni, hogy élő kapcsolat legyen az év minden szakában a főmeder és a mellékágak között.

JAVASLAT A FŐÁG MEDER-SZŰKÍTÉSÉRE FELTÖLTÉSSEL ÉS SZIGETÉPÍTÉSSEL A World Wildlife Foundation által felvázolt elképzelés szerint a főmederből úgy juttatható át víz a mellékágrendszerbe, hogy a főmedret részlegesen feltöltik, valamint keresztmetszetét szigetek építésével tovább szűkítik. TOVÁBBI JAVASLATOK Más alternatívák elemzésére is sor került. Ezek közül korábban is ismertek voltak például a főmeder sűrűbb vagy ritkább duzzasztására vonatkozó elképzelések. Fenékküszöbök vagy szabá8

lyozható gátak duzzasztó hatása terelné a vizet a mellékágakba ebben az esetben.

HATÁROZATOK Az Országgyűlés 1991. április 22-i ülésén fogadta el a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló 28/1991. (IV. 30.) OGY határozatot. A határozatnak a tervezett Dunai Nemzeti Park létesítésére vonatkozó része: „2. Az Országgyűlés a keretszerződésre vonatkozó szófiai határozati javaslattal, valamint a dunai államok 1991. februári Budapesti Találkozóján előterjesztett magyar koncepcióval összhangban kezdeményezi, hogy 1995. végéig a/ a Duna Bécs–Gönyű szakaszán az Osztrák Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot... e folyók mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak nemzetközi védelmére.”

Az alkalmazandó változat kiválasztása a Magyarország és Szlovákia közötti vízmegosztásról is szóló tárgyalásokon való megállapodás, majd az alternatívák részletes vizsgálata, így környezeti hatásvizsgálat után kerül sor.” A rehabilitáció területrendezési változásait a terv tartalmazza, illetve annak megvalósításával ellentétes javaslatot nem tettünk.

ELŐZMÉNYEK  A jelen területrendezési terv A TERVEZETT DUNAI NEMZETI PARK (SZIGETKÖZ) ÉS TÉRSÉGE, TERÜLETRENDEZÉSI TERV Előkészítő Fázis (1999. augusztus, p. 73 + 4 térkép) folytatása.  A tervezési munka a DUNAI NEMZETI PARK ÉS TÉRSÉGE REGIONÁLIS ÉS TÁJRENDEZÉSI TERVE, VIZSGÁLAT (1993. február, p. 501. + mellékletek és térképek) című négykötetes anyag elkészítésével kezdődött.  A vizsgálatról DUNAI NEMZETI PARK ÉS TÉRSÉGE REGIONÁLIS ÉS TÁJRENDEZÉSI TERVE — VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ (1993. július, p. 78. A3 formátumban) címmel készítettünk nagy példányszámban tanulmányt, amelyet a minisztériumok, a területi államigazgatási szervek, az érintett önkormányzatok, valamint társadalmi szervezetek megkaptak.  A SZIGETKÖZ REHABILITÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (1993. szeptember, p. 203+10 térkép) című tanulmányt az MTA-RRK Észak-dunántúli Osztályával közösen készítettük el. A Koncepciót szintén valamennyi érintett minisztérium, területi államigazgatási szerv, önkormányzat stb. megkapta.  A tervezési munka öt év eltelte után folytatódott a TERVEZETT DUNAI NEMZETI PARK ÉS TÉRSÉGE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE, PROGRAM (1997. július, p.83 + 7 térkép) című anyag elkészítésével

A Kormány határozatot hozott (3406/1991) a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló 28/1991. (IV. 30.) OGY határozat végrehajtását célzó intézkedésekről. A Nemzeti Park létesítésére a következőket tartalmazza: „2. Intézkedéseket kell tenni a közös Szlovák– Osztrák–Magyar Dunai Nemzeti Park létrehozása érdekében. Ennek során a/ meg kell vizsgálni a létrehozatalt esetlegesen hátráltató vagy gátló hazai és nemzetközi megállapodásokat, szükség esetén tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett államok kormányainál, b/ ki kell jelölni a nemzeti parkok magyarországi területeinek javasolt határait, c/ el kell készíteni a védetté nyilvánítás előkészítéséhez szükséges munkálatok cselekvési programját és a költségvetési terv első változatát. Tájékoztatásul az Országgyűlés illetékes bizottságai elé kell terjeszteni.” „3. A 2. pontban foglalt feladatok figyelembevételével el kell készíteni az érintett magyarországi területek komplex regionális fejlesztési koncepcióját és rendezési tervét. Határidő 1993. december 31.” Az Országgyűlés 69/1992. (XI. 6.) OGY határozata „A Szigetköz természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi és területfejlesztési kérdése tárgyában”:

A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége regionális jellegű vizsgálatára, a fejlesztési koncepció valamint a területrendezési terv kidolgozására az Országgyűlés és a Kormány határozatai alapján került sor.

„1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 1992. december 31-ig dolgozza ki a Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepcióját fi9

A határozatok és a személyes megbeszélések összegzéseként megállapítható, hogy  a Dunai Nemzeti Park létesítésére az OGY 18/1991. (IV. 30.) határozata kötelez,  Győr–Moson–Sopron megye Közgyűlése – 27/1999. (IV. 09.) KH számú határozatban – szükségesnek tartja a Szigetközi Tájvédelmi Körzetből Nemzeti Park létrehozását,  dr. Tardy János helyettes államtitkár egyetért a Nemzeti park létesítésével,  dr. Kárpáti László igazgató támogatja a Szigetközben Nemzeti Park kialakítását.

gyelemmel a természetvédelmi, környezetvédelmi, tájvédelmi és területfejlesztési kérdésekre. 2. A program kidolgozása során – különösen – a következőket vegye figyelembe: a) a Szigetköz problémája a vízlépcsőtől függetlenül létezik; b) több millió ember ivóvizét biztosító – Közép-Európa egyik legnagyobb – vízbázisának védelme; c) felbecsülhetetlen természeti értékek – növény- és állatvilág, vízi életközösség – védelme; d) ki kell dolgozni a termőföld védelmét, a talajerő romlásának megakadályozását; a belvízgondok megoldását és a talajvízszint-csökkenés megállítását; e) a mező- és erdőgazdálkodást a természet és a táj védelmének megfelelően folytassák; f) kezdeményezze a Kormány a tájba illő infrastruktúra-fejlesztést és területfejlesztést; g) készüljön terv az ún. ökoturizmus megvalósítására; h) vizsgálja meg a Kormány annak lehetőségét, hogy a Fertő-tavi Nemzeti Parknak része legyen a hansági és szigetközi tájvédelmi körzet is, mint közös vízgyűjtőn lévő tájegységek. 3. A terv részletes kidolgozásáig kezdeményezze a Kormány a természetes vizek – vízfolyások – part menti övezeteken a természetbarát gazdálkodás bevezetetését. 4. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Tudományos Akadémiát az ökológiai kutatások koordinálására, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot az ökológiai alapelvű táj- és területfejlesztési tervek kidolgozására. Mindkettőnél vegyék figyelembe a helyi szakemberek tapasztalatit is.”

A nemzeti parkra és a tájvédelmi körzetre vonatkozó jogszabályok (1996. évi LIII. törvény) között lényegi eltérés nincs, egy ismert hazai természetvédelmi szakember megjegyzése szerint, a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között a különbség csak az, hogy a nemzeti parknál a jogszabályi előírásokat be lehet tartatni, míg a tájvédelmi körzetnél erre csak feltételesen van lehetőség. Tehát a hullámtéri áldatlan állapot rendezésére, a szigetközi rehabilitáció következetes érvényesítésére garanciát a Nemzeti Park létrehozása jelenthetne. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A régóta várt törvényhozási aktivitás következtében az elmúlt egy évtizedben több olyan jogszabály (törvény, rendelet) született, amely új keretet biztosít a területrendezési célok elérésére is, ezek:  az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről,  az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról,  az 1994. évi LV. törvény a termőföldről,  az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,  az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,  az 1995. évi LXXXI. törvény a Biológia Sokféleség Egyezményről,  az 1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról,  az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről,  az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről,  az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről,  az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról,  az 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról,  az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.

A Kormány 1009/1999. (I. 29.) kormányhatározata többek között kimondja, hogy „A magyar Kormány nem kívánja a dunakiliti tározó feltöltését, mert a hágai ítéletből ilyen kötelezettség nem következik.”, valamint, hogy „A Duna főmedre és a mellékágrendszer rehabilitációja szükséges.” A 2125/1999. (V. 28.) Kormányhatározat a 3406/1999. 3. pontját – amely előírta a tervezett nemzeti parkok területére a fejlesztési koncepció és a rendezési terv készítését – hatályon kívül helyezte. A 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat, amely a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről szól. A határozatban megfogalmazottak nagymértékben elősegítik a mezőgazdasági területekre vonatkozó, fenntartható mezőgazdaság-fejlesztést célzó tervi ajánlások és szabályozások megvalósíthatóságát. 10

típusú övezeteket övezetcsoportokba soroltuk, ahol kellett az övezetet alövezetekre bontottuk. A szabályozási előírások az övezetek minden egyes pontjára azonos érvénnyel vonatkoznak.

 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről,  253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről.

A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési tervében hét különböző célú övezetcsoportot különböztettünk meg. A hét övezetcsoporthoz tartozó 31 övezetet 31 rétegként (fedvény) kell elképzelni, amelyeket a szabályozási tervlapon meg kellett jeleníteni. A 31 réteget végül sikerült egy tervlapon ábrázolni. Ilyen jellegű megjelenítésre hagyományos rajztechnikával csak nehezen kerülhetett volna sor.

Az átfogó törvényi szabályozás elősegíti a területrendezési tervek készítésekor a térségspecifikus területhasználati és egyéb szabályozások megfogalmazását, biztosítják azok megalapozottságát. MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGOK A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terve – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény (1996. évi. XXI. törvény.) szerint – műszaki-ökológiai alapokon álló tervfajta. A kidolgozásról és a jóváhagyásra előkészítésről az illetékes miniszter útján a Kormány gondoskodik

TERÜLETI LEHATÁROLÁS A Szigetköz és térsége lehatárolásánál (=tervezési terület) a Megbízót több szempont motiválta:  A földrajzi értelembe vett Szigetköznél nagyobb területet kell figyelembe venni a térségi kapcsolatok feltárhatósága miatt.  A Fertő–Hansági Nemzeti Parkkal határosnak kell lennie az összefüggően kialakítható nemzeti park érdekében.  A védett terület formailag minél egységesebb, kompaktabb legyen.  Az érintett nagyvárosok (Győr, Mosonmagyaróvár) nem hagyhatók ki.

A térségi szerkezeti terv tartalma és a szabályozási terv (térségi övezetek és övezeti előírások) a korábban készített regionális és tájrendezési tervekhez viszonyítva szemléletében és tematikájában is újszerű megoldásokat tartalmaz. A tervben többszörösen strukturált szabályozási előírásrendszerre tettünk javaslatot. A szabályozási tervnél egyaránt figyelembe vettük az 1996. évi XXI. törvényben újrafogalmazott állami és önkormányzati feladatokat, valamint az egyre nagyobb szerepet játszó magánerőt.

A vizsgálati terület Győr–Moson–Sopron megye és a Kisalföld északnyugati részén fekszik. Magában foglalja a Szigetköz egészét, valamint a Mosoni-síkság és a Győr–Tatai teraszvidék egy részét.

A területrendezési terv újszerűségét a konkrét területegységekben (övezetek), a felhasználásra és az építési lehetőségekre vonatkozó szabályozási előírások is jelentik. A térségi szabályozási előírások országos és regionális érdekeket képviselnek, így az abban előírtak az egyes önkormányzatok számára is kötelezőek. Az önkormányzatok az elképzeléseiket – a területrendezési terv szabályozási előírásainak határán belül – a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatokban érvényesíthetik.

Szigetköz: A Szigetköz a Győri-medencének a Duna (Öreg-Duna, Nagy-Duna) és a MosoniDuna által határolt kistája. Hazánk legnagyobb szigete, amelynek — — —

A szabályozási terv övezeti tervlapjain lehatárolt térségi övezetek a tényleges területhasználat szempontjából nem homogének. A térségi övezetek nem hasonlíthatók a településrendezési tervekben feltüntetett építési övezetekhez. Az egyes övezettípusokat (pl. természetvédelmi célú övezetek, környezetvédelmi célú övezetek) a szabályozással elérni kívánt célok, valamint ezek érdekében megfogalmazott korlátozások különbözősége határozza meg.

területe 375 km2, hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6–8 km.

A Szigetköz és térsége (600 km2) Győr–Moson– Sopron megye (4012 km2) területének több mint 1/7 részét foglalja el. Az ország északnyugati szögletében helyezkedik el. Északról Szlovákiával határos. A vizsgálati terület jellegzetesen „kaputérség”. Itt halad az országot Európa nyugati felével összekötő legfőbb vasúti-, gépjármű- és hajóközlekedés. A Fertő–Hanság Nemzeti Park és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet között jelentős elválasztást ad a kialakult infrastruktúra-folyosó (M1, 1-es

A tervben – a tartalmi felépítésről szóló rendelet (18/1998. KTM rendelet) szellemében – a hasonló 11

főút, vasút, gáz-, olaj- és elektromos-vezetékek és a várható NSV).

Mosonmagyaróvár, Dunasziget, Hegyeshalom), tartozik az „utolsó” két intervallumba (1. térkép).

A települések Győr valamint Mosonmagyaróvár és térsége „kistérségekhez” tartoznak

A népesség több mint 7%-os növekedést Abda Dunakiliti Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Feketeerdő Gönyű Győrladamér

Győr és térsége: Abda Börcs Dunaszeg Dunaszentpál Gönyű Győrladamér Győrújfalu

Győrzámoly Kisbajcs Kunsziget Nagybajcs Öttevény Vámosszabadi Vének

településekben ért el. A növekvő népességű települések mindegyike Győr és Mosonmagyaróvár környékén helyezkedik el.

Mosonmagyaróvár és térsége: Ásványráró Bezenye Darnózseli Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hegyeshalom Hédervár

Győrújfalu Győrzámoly Kisbajcs Levél Máriakálnok Vámosszabadi Vének

Kisebb mértékű növekedés

Kimle Kisbodak Levél Lébény Lipót Máriakálnok Mecsér Mosonszentmiklós Püski Rajka

Bezenye Börcs Darnózseli Halászi Hédervár Kimle Kunsziget

(2–7%

közötti)

lakosság-

Lipót Mosonszentmiklós Nagybajcs Öttevény Püski Rajka

településeken következett be.

(Mosonszentmiklós és Lébény helyzete sajátos, mivel a térség egykori középpontjában fekszenek és így nem tartoznak szorosan sem a Mosonmagyaróvári sem pedig a Győri kistérséghez.)

Mindössze hat település (Győr, Ásványráró, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Dunasziget, Hegyeshalom) „stagnáló” lakosszámú (–2–2%). SZJA befizetések változása Az SZJA befizetések nagyarányú változása, azaz emelkedése a vonatkozó települések lakosai gazdasági teljesítőképességének javulását tükrözi. A számítás alapját az 1995-ben és 1999-ben ténylegesen befizetett összegek közötti különbség adja (a 95-es évet 1996. márciusig kell bevallani, s az 1999. évi adatokhoz csak 2000 első félévben lehetett hozzájutni). Az ország településeinek négy egyenlő számú csoportba sorolása alapján látható, hogy Szigetköz és térsége – Börcs, Darnózseli, Dunaremete, Dunasziget, Kisbodak kivételével – a legmagasabb kategóriába került. A lakosonkénti növekedés több volt 24 000. Ft-nál (2. térkép). A Dunántúl északi kedvező helyzetet tükröző „homogén” részéhez – a belső perifériák kivételével – Győr–Moson–Sopron megye egésze hozzátartozik. Az egy lakosra jutó SZJA értékben az 1998-as évihez viszonyítottan differenciálódás történt. Míg 1998-ban Börcs kivételével minden település a legjobb kategóriába tartozott, addig Darnózseli, Dunaremete, Dunasziget, Kisbodak az „második kategóriába” csúszott vissza.

VÁLTOZÁSOK A tervezési területen végbemenő változásokat az állandó népesség alakulására, az aktív keresők összlakossághoz viszonyított arányára és az SZJA befizetésekre vonatkozó statisztikák is jól szemléltetik, bár miden viszonylagos, s igen jelentős eltérések vannak az országon belül is. Az ábrák elsősorban a Szigetköz és térsége településeinek összehasonlítását, a hasonlóságok és az eltérések megítélését segítik elő. Népesség A hazai településeknek több mint a felében (1660) 1990 és 2000 között csökkent a lakosság létszáma. A tervezési területhez tartozó településeken viszont lényegesen kedvezőbb a helyzet. Az országos tendenciával ellentétben a térség helyzete egyértelműen jónak tekinthető. Míg a hazai települések 45%-ában a lakosság csökkenése 2%-nál nagyobb mértékű volt, addig a szigetközi térségben hat település (Győr, Ásványráró, Mecsér,

12

TENDENCIÁK

Abda Dunakiliti Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Győr Győrújfalu Halászi

A tendenciák előrevetítéséhez az épített lakások és a gépkocsik száma, valamint az SZJA befizetések 1999. évi összege jó támpontul szolgál. Az agrárgazdaság várható alakulását, a természetvédelem szerepét valamint az infrastruktúra tengely jelenlétét tekintettük a regionális szintű átalakulás fő fokmérőjének.

településeken. A középső csoporthoz (157–185 db 1000 lakosonként) kilenc település sorolható. A személygépkocsik származási helye („keleti” vagy „nyugati”) és életkora alapján az országon belüli, a települések, térségek közötti differenciálódás erősebb lenne. Nyilvánvalóan a kor és az eredet szerinti súlyozás az alsó két kategóriába tartozó településeket sújtaná. Sajnálatosan erre vonatkozó „adatokat” a KSH még nem vett nyilvántartásba.

Épített lakások A lakásépítések aránya az utóbbi évtizedben jelentősen lecsökkent (országosan 40 000-ről 20 000-re). A fejlődés egyik integráló megjelenési pontja az újonnan épített lakások száma. Az országos áttekintés alapján is látható, hogy az 1000 lakosra jutó újonnan épített lakások száma (1999.) alapján a szigetközi térség települései megosztottak (3. térkép). Legdinamikusabban Dunaszentpál, Vámosszabadi és Vének fejlődött, „kedvező” helyzetben van még Abda Ásványráró Börcs Dunaszeg Feketeerdő Győrladamér

Kisbajcs Kisbodak Lipót Máriakálnok Mosonmagyaróvár Nagybajcs Vámosszabadi

SZJA befizetés Országos összehasonlításban is látható, hogy a Szigetköz és térsége a leggazdagabbak közé tartozik (5. térkép) A térség települései közül csak 5 nem került be a legtöbbet befizetők (41200 Ft/fő) közé. A „legrosszabb” a helyzet Dunaremetén, ahol az egy lakosra jutó SZJA befizetés 2430031500 Ft/fő közé esett.

Győrújfalu Győrzámoly Hédervár Kisbodak Levél

település. 1999-ben csak Kisbajcson, Mecséren és Máriakálnokon nem épült új lakás. Az épített lakások számában jelentős változás történt. Míg 1998-ban a Felső-Szigetközben épült a több lakás, addig 1999-ben a az Alsó-Szigetközben építkeztek többet. Személygépkocsik A családi, vállalkozási teljesítmény, az életszínvonal fokmérője a gépkocsik aránya. Országos összehasonlításban a szigetközi térség szintén a „legjobb” térséghez tartozik (4. térkép). Nem szabad azonban megfeledkezni arról a tényről, hogy jelenleg a hazai 220 db szgk/1000 lakossal szemben az osztrák átlag 423! Különösen a városokban és azok vonzási körzetében van a legtöbb személygépkocsi. Több mint 217 db jut

13

14

(12 508 ha = 64%). A különleges rendeltetésű erdők területe 3894 ha (19,9%), amelyből 1600 ha katonai lőtér. A vízpartok védelmét közel 400 ha bozótfüzes szolgálja. Az erdősávok főként talajvédelmi célúak, többségük elöregedett. 2000 ha feletti azon földrészletek területe, amelyek művelési ága erdő, de fanövedékekkel nem lehet számolni: terméketlen (705 ha), tisztás (806 ha), nyiladék (361 ha), csemetekert (71 ha) és egyéb (68 ha). Az erdők 59%-án gyorsan növő lágy lomb-fafajok találhatók. Legnagyobb a nemesnyár aránya (21%). A monokultúrás nyárasokkal szemben alig van tölgyes és az árterekre jellemző tölgy-kőris ligeterdő. Éger nyomokban fordul elő. A TK bővítésével kapcsolatban felmerült annak a lehetősége, hogy a hullámtérben lévő, védett de monokultúrás állományokat a védelem alól kivegyék.

2. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV A térségi szerkezeti tervet a területrendezési tervek tartalmi követelményei (18/1998. KTM rendelet 3. számú melléklet) szerint készítettük el. A térségi szerkezeti terv tartalmazza  a térségi területfelhasználás rendjét a térségi területfelhasználási kategóriák szerint,  a településrendszer elemeit,  a térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatot és létesítményeit. A térségi szerkezeti terv egyes elemei az értelmezés, a jelenlegi helyzet, az előfordulási hely, az ajánlások és a várható hatások szerint egységes szerkezetben kerülnek bemutatásra. Ahol az értelmezés és/vagy az előfordulási hely csak térképszerűen bemutatható vagy evidens ott e fejezetrész kifejtésétől eltekintettünk.

A Szigetközi TK 9156 ha területéből jelenleg több mint a fele (5949 ha) erdő művelési ágú terület. Az erdők privatizációja a térségben az országos átlagnál lassabban megy végbe. Az új erdőtelepítések aránya elmarad az országos átlagtól, 0.5–1% közötti az erdősültség növekedése 10 éves viszonylatban (GYMSTS, 1995).

2.1. TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK

A térségi területfelhasználási kategória fogalmában szereplő használat akkor jellemző, ha annak aránya minimum 75%. Kiemelt térség esetén a legkisebb (ábrázolható) termőterület-felhasználási egység minimum 5 ha nagyságú terület. Az 1 hektárnyi vagy annál kisebb szennyvíztisztító, közforgalmú határátkelő-hely, sporthajó kikötő, híd, műsorszóró létesítmény ezért csak szimbólummal jelölhető.

A Duna elterelését követően 1992–1995 között a hullámtéren a talajvízszint drasztikusan lesüllyedt, ami, helyenként a telepített erdők pusztulásával járt. A vízhiány elsősorban az éves hajtásnövekedés visszaesésével vált láthatóvá. A vizét vesztett Öreg-Duna part menti sávjában a fák kipusztultak. A dunakiliti tározó (tófenék) az erdőbetelepedési szukcessziós folyamatok „mintaterületévé” vált.

A térségi szerkezeti terven az 1–2 hektárnyi roncsolt felület (hulladéklerakó-hely, bánya, depónia) szintén csak szimbólummal ábrázolható. Területrendezési szempontból (ökológiai és vizuális konfliktusok) ezek a viszonylag kis kiterjedésű felületek igen jelentősek, mivel éppen a roncsolt felületek tükrözik a rendezetlenséget, nem pedig a nagykiterjedésű szántók, gyepek vagy az erdők.

Az erdőgazdaság terén a legfőbb konfliktusokat elsősorban az erdőtervek betarthatatlansága, a piaci és a természetvédelmi érdekek ellentéte okozza. Minél erősebben jelennek meg a piaci érdekek, annál merevebb álláspontokkal lehet csak a természetvédelmi érdekeket képviselni a krízis ideig-óráig tartó elodázhatósága érdekében. Ez a megoldás azonban a fenntartható fejlesztés szemléletével sem egyeztethető össze. Sajátos a szigetközi helyzet, ugyanis a területen nem őserdők, hanem sok száz éve hasznosított erdők találhatók, amelyeknek ültetvényekké alakulása csak néhány évtizede tartó folyamat. A megjelenő konfliktusok legfőbb forrása, hogy  a védett és a fokozottan védett területek kijelölésében hiányzik a kezelő és a gazdálkodó egyetértése (sok esetben a legértékesebb idős állományok nem kerülnek a „fokozottan védett” kategóriába),  csak a kijelölt fokozottan védett erdőrészletekben (a természetes elöregedések és az újjászületések miatt) őrizhetők meg az évszázadok során kialakult életközösségek, a gaz-

2.1.1. JELLEMZŐEN ERDŐGAZDASÁGI TERÜLET Értelmezés A jellemzően erdőgazdasági területek közé az erdő művelési ágban lévő, erdészetileg üzemtervezett, valamint az egyéb erdősült vagy erdősítésre tervezett, faállománnyal rendelkező vagy annak kijelölt területek tartoznak. Jelenlegi helyzet A megye erdősültsége 17%. Az utóbbi években az erdőgazdasági területen lényeges változás nem történt. A terület döntő többsége gazdasági erdő 15

dasági célú erdőkben ez a főként monokultúrás telepítések miatt nem megvalósítható,  a jelenleg érvényben lévő erdőtervek alapján megállapítható, hogy a természetvédelmi hatóság még a fokozottan védett erdők esetében sem volt képes érdekeit megfelelően érvényesíteni,  a medermélyülés és a vízszintsüllyedés miatt a faanyagok vízen történő kiszállítása nem megvalósítható.

 A vasút két oldalán lévő 5–10 méter szélességű erdősávot, annak természeti, környezeti és jóléti hatásai miatt meg kell tartani. Fakivágást csak a vágásérettségi korban szabad előirányozni.  A gazdasági erdőkben is ösztönözni kell a természetközeli társulások telepítését és fenntartását.  A hullámtéri fokozottan védett erdőterületeket ki kell venni az erdészeti üzemi „tervezett” erdők közül, hogy biztosítani lehessen az erdő-gyep átmenetet, amely mindenütt gyakori és jellemző volt a Kisalföldön.  Az erdőgazdasági területeken az építmények elhelyezését szabályozni kell.  Védett területen az erdők tarvágása csak tájidegen állományok esetében megengedett. A honos állományoknál a szálaló vágást kell előtérbe helyezni.  A szennyvíztisztítók és szennyvízürítőhelyek területeit fásítani kell.

A térszerkezeti terv térképlapján csak a meglévő erdőket tüntettük fel. Meggyőződésünk azonban hogy a kedvező termőhelyi adottságokat kihasználva, az EU csatlakozást követően gyorsan növő nyárasok ültetvényszerű telepítésével az erdőterületet növelni fogják. Előfordulási hely Az erdők túlnyomó többsége az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna menti hullámtérben található. Győr és Gönyű között, valamint Dunakiliti és Feketeerdő települések közigazgatási területén alakultak még ki nagyobb összefüggő erdőfelületek. A tervezési terület erdeinek elhelyezkedését a térségi szerkezeti tervlap tartalmazza.

Várható hatások A mezővédő erdősávok telepítésével, kiegészítésével, a honos fafajok preferálásával a táj változatossága fokozható, a biodiverzitás növelhető. A jelenlegi erdőgazdasági arány megtartásával (kis mértékű növelésével) a szigetközi tájkarakter megőrizhető. Nagyobb arányú erdősítés (erdőterület csökkentésről nincs szó!) esetén a jelenlegi és még harmonikusnak tekinthető erdő-mező megoszlás megszűnik.

Ajánlások  A tölgy–kőris ligeterdők arányát a termőhelyi adottságoknak megfelelően, a hullámtérben az árvízvédelmi szempontok figyelembevételével a tervezett Dunai Nemzeti Park területén növelni kell.  Erdősítésre csak a szigetközi agrártáj karakterének megtartásával kerülhet sor.  A termelési célú erdők mellet növelni kell a védelmi célú erdőterületek arányát.  Az árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdősávokat csak kivételes esetben szabad megbontani.  A hullámtéri erdőkben tisztásokat, gyepes térrendszereket célszerű kialakítani.  Meg kell akadályozni a hullámtéri erdőben a vízparti, a hétvégi házas beépítéseket.  A hullámtéri erdőkben a feltöltéseket, a más irányú használatokat meg kell akadályozni.  A dunakiliti tározó (tófenék) területén a spontán erdősülési folyamatot – a magyarszlovák megegyezést követően – tudatos erdőtelepítéssel, a tófenék erdőgazdasági területté alakításával erősíteni kell.  Erdősíteni elsősorban a közepes aranykorona értékű szántókat célszerű. A magas AK értékű területek művelésben tartása indokolt, itt elsősorban a mezővédő erdősávok hosszát célszerű növelni.  A viszonylag gyakran előforduló mezővédő erdősávokat fenn kell tartani, és azokat a zöldfolyosó rendszer szerves elemeivé kell fejleszteni.

A megnövelt erdőterületi arány a környezeti elemek állapotjavulását eredményezi (deflációs károk csökkenése, porszennyezés mérséklődése, csapadékmegtartó képesség javítása, beszivárgás fokozása). A Nemzeti Park létrehozása esetén a védett terület 14 637 ha-ra növelt területéből 7782 ha lenne erdő művelésű terület. 2.1.2. JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Értelmezés A jellemzően mezőgazdasági területek közé az intenzív (nagyüzemi szántó, ültetvény) és az extenzív (szántó, gyep) művelésű területek, valamint a kertgazdasági területek (szőlő, gyümölcsös) tartoznak. Az ökológiai folyosó és a zöldhálózati rendszer szempontjából kiemelt jelentőségű nádasokat, valamint egyéb vizes területeket nem soroltuk a mezőgazdasági területek közé. Jelenlegi helyzet A növénytermesztés színvonala minden tekintetben magasabb (3–5%-kal) a Győr–Moson–Sopron 16

még jelentős, azaz 20%-osnál nagyobb gyepfelületi arány Dunaremete (27,5%), Lébény (24,4%), Nagybajcs (23,6%) és Vének (22,5%) településeken maradt fenn. A mezőgazdasági területek elhelyezkedését a szerkezeti tervlap tartalmazza.

megyei átlagnál. Az alkalmazott technológiák nagy általánosságban a megyeiekkel azonosak, az egyes növények igényének és a termeléskörülményeinek megfelelőek. A szigetközi térségben jó minőségű (közepes, magas AK értékű) termőterületek találhatók. A Duna elterelésének regionális hatásai miatt azonban felül kell vizsgálni a termékszerkezetet, a termelt mezőgazdasági termények körét (váltás a megváltozott körülményekhez jobban alkalmazkodó növényfajokra). Jelenleg a Szigetközi TK területéhez 181 ha szántó, 796 ha gyep tartozik.

Ajánlások  A mezőgazdasági eredetű (műtrágyázás, állattartás) szennyezések közvetlen folyóba jutását meg kell akadályozni.  A hagyományos tájtermesztést (kisparcellás jellegű, a paraszti gazdálkodásra emlékeztető tájhasználat, amelyet a mozaikosság, a szántó, a legelő, az erdő változatossága, a szegélyek nagy aránya jellemez) valamint a kivonás korlátozását elő kell irányozni az egyes tájegységeken.  A földművelés és az állattenyésztés vonatkozásában egyaránt ösztönözni kell a mezőgazdasági tájhagyományok megőrzését, újraélesztését, valamint az agrártörténeti emlékek megóvását, mert ez a tájpotenciál többszörös felértékelődését jelentheti (gazdasági, idegenforgalmi erőforrás).  Az extenzíven hasznosított mezőgazdasági területeket és a vízfelületeket, vizes élőhelyeket célszerű növelni a gyengébb minőségű szántók, valamint az idegen fajokból álló faültetvények rovására.  A természetszerű gyepművelést (legeltetés, kaszálás) mind szakmailag, mind anyagilag támogatni kell.  Törekedni kell a csapadékvizek lehető legnagyobb mértékű visszatartására, öntözési célú felhasználására.  A szétszabdalt természeti és természetközeli élőhelyeken a mozaikos tájszerkezet megőrzése érdekében kerülni kell a nagy összefüggő felületek kialakulását elősegítő beavatkozásokat (nagy táblák kialakítása, fasorok kivágása, erdőirtás stb.).  Azokon a területeken, ahol a fasorok, a mezsgyék megszűntetésre kerültek, ott a tájrehabilitáció keretén belül törekedni kell ezek visszaállítására. A mezővédő erdősávok jelenléte természet- és talajvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, ezért fenntartásukat, telepítésüket központilag is támogatni kell.  A jellemzően agrártérségben – a térszerkezeti tervben méretüknél fogva fel nem tüntetett – pagonyerdőket a biodiverzitás és a tájkarakter megőrzése érdekében meg kell tartani.  A mezőgazdasági területeken gazdálkodókat anyagi és szakmai támogatással egyaránt ösztönözni kell arra, hogy minél több arra érdemes területet ökológiailag érzékenynek nyilvánítsanak és e besorolás szerint kezeljenek.

Az agrárpolitika és a várható EU-normák érvényesítésének ismerete nélkül felelősségteljesen a mezőgazdasági területek csökkentésének arányát és konkrét helyét kijelölni nem lehet. Az termelésszerkezet módosításához, az extenzív hasznosítású mezőgazdasági területek fenntartásához a gazdálkodóknak jelentős segítséget nyújthat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program és a megvalósításához előirányzott pénzügyi keret. A mezőgazdaság vonatkozásában az eltérő területhasználati érdekek, az engedély nélküli gazdálkodás és a természeti, táji értékek pusztítása, károsítása okoz súlyos konfliktusokat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű  az illegális gyepfeltörés, amely az egymást követő kisvizes években volt megfigyelhető a védelem alatt nem álló területeken,  a védett életközösségeket elsősorban a talajvízen keresztül károsító, pusztító műtrágyázás és vegyszerfelhasználás, amely a Tájvédelmi Körzet határán hosszan elnyúló és mozaikos szerkezetű szántók miatt jelentős,  a természetes életközösségeket szinte izoláló agrárterületek, amelyek egy részének pufferzónává alakítása, azaz kivétele a művelésből illuzórikussá vált a TSZ-ek átszervezése és a kárpótlás miatt.

Előfordulási hely A Szigetköz és térsége jellegzetesen mezőgazdasági hasznosítású, ahol a szántó (55,3%), a kertgyümölcsös és gyep (8,2%) az összterületnek 64%-át foglalja el. A Duna és ágrendszerének szabályozása, a töltések építése éppen az ármentesítésre, a mezőgazdasági területek növelésére irányult. A tervezési területen az utóbbi időben a szántók aránya az átlagos 60%-ról 55%-ra csökkent. A rét művelési ág aránya egy évszázad alatt átlagosan 7%-ról 4%-ra csökkent. Természetvédelmi, tájképi, tájszerkezeti szempontból a rét és a legelő szerinti elkülönítésnél lényegesebb az állandó gyepborítás. A gyep arány egyes településeken 30% körüli volt a múlt század végén. Manapság 17

pontok egyidejű figyelembevételével. A Szigetközben a rurális tájjelleg fenntartható. A táji adottságokhoz illeszkedő területhasználati rendszer kialakításával csökken a környezeti elemek terheltsége (defláció, porszennyezés) a biodiverzitás, a tájpotenciál növekszik. A hagyományos területhasználatok fenntartásával a térség teljesítőképessége növekszik. Ellenkező esetben a beépítés, a művelésből a kivonás fokozódik, s az intenzív mezőgazdasági termesztést egy mozaikos tájhasználat váltja fel, amelyben az ipari-, a kereskedelmi-, a raktárépületek „díszdobozként” állnak a táblák szélén, vagy éppen kukorica, répa, napraforgótáblákkal körülvéve a nyugat-európai tájhasználathoz hasonló módon. A Nemzeti Park létrehozása esetén a mezőgazdasági területek aránya 21% körüli lenne a védett területen belül (több mint 3000 ha). Az agrárium gazdasági súlya – az EU országokban érvényesülőhöz hasonlóan – csökken, de szerepe más szempontból felértékelődik. A viszszavonuló mezőgazdaság területén a turizmus, a tájjellegű gazdálkodás kaphat kiemelt szerepet (pl.: a gasztronómiai turizmus fejlesztése a termelt élelmiszerek helyben történő értékesítésének egyik lehetséges módja). Intenzív agrárgazdaságot csak a magas aranykorona értékű, arra alkalmas területeken szabad fenntartani. A szántóföldi gazdálkodásra kevésbé alkalmas területeken a tájspecifikus növénytermesztés (a szigetközi térségben gyümölcs- és zöldségtermesztést) erősítése a fennmaradás és a fejlődés legbiztosabb módja. A térségben ezt a lehetőséget már több település felismerte és alkalmazza agrárstratégiája során. A Duna elterelése következtében megváltoztak a vízháztartási viszonyok. A korábban termesztett növények számára a termelési körülmények kedvezőtlenné váltak, így az új helyzethez alkalmazkodva kell megkeresni azokat a termékfajtákat, amelyek gazdaságosan termeszthetők, jelentős többletköltség nélkül.

 A termesztési hagyományokat hosszú távon meg kell őrizni a zöldség- és a gyümölcstermesztésre alkalmas tájkörzetekben.  A talajdegradálódás és a talajszennyeződés megakadályozása, mérséklése érdekében talaj- és környezetkímélő agrotechnikákat kell bevezetni (GYMSTS, 1995).  A természeti területeken kívüli agrártérségekben is gondoskodni kell a deflációveszélyes területeken az aktív talajvédelemről (pl.: megfelelő növénytelepítés).  A természetbarát tájtermelés bemutatására, népszerűsítésére mintaterületeket célszerű kialakítani (GYMSTS, 1995).  Támogatni kell a táji adottságokhoz illeszkedő földhasználatok, birtokméretek kialakítását, ennek érdekében a termelési szerkezetet az új helyzetnek megfelelően át kell alakítani, új környezetkímélőbb termelési technológiákat kell bevezetni.  Komplex tanácsadó hálózatokat kell létrehozni a természeti erőforrások védelme érdekében (GYMSTS, 1995).  Létre kell hozni a megyében az agrártermelés koordináló szervezetét az agrárszféra erőforrásainak teljesebb kihasználása érdekében (GYMSTS, 1995).  A terület- és a vidékfejlesztési programokban ösztönözni kell a flóra és a fauna szempontjából elsődleges fontosságú tájszerkezet, tájkép megőrzését. A terület- és a településrendezési tervekben biztosítani kell a megőrzés kereteit.  A földművelés és az állattenyésztés vonatkozásában egyaránt ösztönözni kell a mezőgazdasági tájhagyományok megőrzését, újraélesztését, valamint az agrártörténeti emlékek megóvását, mert ez a tájpotenciál többszörös felértékelődését jelentheti (gazdasági, idegenforgalmi erőforrás).  Mezőgazdasági területeken az épületek elhelyezhetőségét szabályozni kell.  A kertgazdasági területeken az épületek elhelyezhetőségét, méretét a települések rendezési terveiben szabályozni kell.  Szennyvíziszap mezőgazdasági területre még talajjavítási céllal sem hordható ki.  Intenzív állattartó telep a felszíni szennyeződésre érzékeny területeken nem létesíthető, működtethető.  A tervezési területen lévő gyepeket meg kell őrizni, illetve a gyepterület arányának növelésére kell törekedni.

2.1.3. JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET Értelmezés A jellemzően urbanizált terület a beépített és a műszakilag igénybe vett területeket tartalmazza, amely a települések belterületeit, a jelentősebb külterületi lakott helyeket (pl.: majorok) és az egyéb beépített területeket jelenti. A beépítés jellegében és az urbanizáltság fokában azonban különbség van a nagyvárosok (Győr, Mosonmagyaróvár), a Győr térségi községek és a falusi (rurál) tájhoz szorosan kapcsolódó települések (falvak) között. Az egyértelmű különbségek elle-

Várható hatások Az ajánlások figyelembevételével az intenzív mezőgazdasági termesztés káros hatásai mérsékelhetők, a természeti erőforrások kíméletes hasznosítása megvalósítható a gazdasági szem18

nére a belterületet „urbanizált” területnek tekintettük.

terjesztik belterületi határaikat, esetleg körbenövik azt ipari, kereskedelmi-szolgáltatási területekkel (pl. Hegyeshalom). A térség települései „futnak” a befektetők után. A rendezési tervek módosításai nem előzetesen történnek, hanem csak akkor, amikor a tőke megjelenik a településen. A vállalkozókat azonban a meglévő, és már iparterületet is kijelölő rendezési tervek sem különösebben befolyásolják. „Az érdeklődés és a beruházói szándék többnyire valamilyen helyi kötődésen keresztül érkezik a területre, oly módon, hogy többirányú, de mindenképpen csak részérdekből motiválva, egy konkrét területen kíván letelepedni. A beruházó a kiválasztott terület vonatkozásában igényét ultimátumszerűen közli az Önkormányzattal, hogy ha nem kapja meg a kiválasztott területet, más községbe viszi a vállalkozást”(Kimle ÖRT módosítás, 1994.). Külterületeken is egyre fokozottabban jelenik meg a beépítési szándék, különösen a volt zártkertekben. A területek azonban egy vagy több okból rendszerint nem felelnek meg az üdülőterületi kritériumoknak, ezért többnyire továbbra is külterületi rekreációs, kertgazdasági területek maradnak. A külterület-szabályozási tervek emellett az egyéb külterületi építkezések jogi tisztázását és szabályozását is igyekeznek megoldani.

Jelenlegi helyzet Győr–Moson–Sopron megye hierarchikusan tagolt településhálózatú annak ellenére, hogy a trianoni országhatárok meghúzásával a térség regionális kapcsolatai (Szigetköz–Csallóköz között) tulajdonképpen megszűntek. A változás jelentős térszerkezeti sebeket eredményezett, amelynek hatása a mai napig érvényesül. A tervezési területen a kivett területek aránya 100 év alatt megduplázódott, azaz 10%-ról átlagosan 20%-ra emelkedett, amely változás elsősorban a városokban és agglomerációjukban érvényesül. A Szigetköz térségében Győr és Mosonmagyaróvár városok a kevésbé befolyásolt hullámterek kontrasztjaiként jelennek meg. A tervezési területen lévő urbanizált területek átlagos alapellátottsága kedvező. A települések fejlődési ereje elhelyezkedésüktől, jellegüktől függően eltérő. Legkedvezőbb helyzetben a városok és vonzáskörzetükhöz tartozó községek vannak, ezeket követik a határátkelővel rendelkező települések, valamint a volt német falvak. Kiemelkedő fejlődési erővel rendelkeznek, de egyben fokozott természeti és környezeti károsodásnak kitettek az infrastruktúra tengely mentén elhelyezkedő települések. A településhálózat központját Győr nagyváros jelenti, amely az ország „nyugati kapujaként” jelentős gazdasági energiákat tudott Bécs környékéről „átcsábítani”. Győr vonzó ereje elősegítette a körzetében lévő települések fejlődésére is. A regionális vonzásközpont mellett Mosonmagyaróvár középváros a határ menti térséget befolyásolja. A mikroközpontok térségszervező ereje él a homogén csoportokba osztható (hasonló potenciálokkal rendelkező) településállomány miatt.

Ajánlások  A települési értékek hatékony védelme érdekében erősíteni kell a települési önkormányzatok és a szakhatóságok közti együttműködést, kommunikációt.  A városok térségében, a városperemen és városkörnyéken a beépítési aktivitás jelentősen megnövekedett. A művi elemek növekvő arányát a zöldfelületi-rendszer egyidejű fejlesztésével kell ellensúlyozni. A városok környékén a biológiailag aktív felületek aránya 2/3-nál több maradjon!  A városok és a dinamikusan fejlődő települések kivezető útjai mentén a kereskedelmiszolgáltató létesítmények szaporodását a minimumra kell csökkenteni, illetve azt az ökológiai és a tájképi adottságok messzemenő figyelembevételével lehet csak engedélyezni.  A bányászati tevékenységet a tervezett Duna NP területén korlátozni kell.  Új iparterületet a biológiailag aktív felület 40%-os kialakításával (tetőkert, zöldfal) illetve csak az adottságokhoz illeszkedő növénytelepítéssel lehet kijelölni.  A tervezési területen lévő települések jellegzetes arculatának megőrzése érdekében az új

Az utóbbi években készült rendezési tervekben és a tervmódosításokban előirányzott változásokat feltüntettük. A belterületet ténylegesen növelő családi ház építések, ipari beruházások helyeit éppen úgy feltüntettük, mint a hosszú távú fejlesztésre előirányzott tartalékterületeket. A növekedést az 1. terven ábrázoltuk. A lakóterületi fejlesztések esetében a települések egyre jelentősebb számú, a közeli városokból kiköltöző népességre számítanak. Az iparterületi fejlesztések két irányba haladnak, egyrészt a településre bevezető utak mellett hoznak létre iparterületeket; másrészt az egykori TSz majorokban, a megszűnő állattartó telepek és melléküzemágak helyén. Azok a települések, amelyek közelében halad el az M1-es autópálya, gyors ütemben ki19

 

  

fkm) a vízelterelés hatására lesüllyedt vízszintek nem teszik lehetővé az EGB IV. hajóút kategória paramétereinek megfelelő nagyhajózást. Az 1811 fkm alatt, az alvízcsatorna betorkollása után a nagyhajózás feltételei a mindenkori vízjárási, időjárási helyzettől függően adottak. Eseti gázlókotrások szükségesek. Öt kis morotva található a térségben. Legnagyobb közülük a dunaszegi Holt-Duna (25,6 ha). A 17 vízállásos terület (378 ha) is egykori, ma már feltöltődőben levő állóvíz. Az ártéren nagy kiterjedésű mellékágrendszerek vannak (cikolaszigeti): 29,3 km, bodaki: 20,3 km, ásványrárói: 35,2 km, bagoméri: 19,8 km valamint a patkányosi-, a nagybajcsi, és a véneki, melyeknek vízszintje a Dunáéval együtt változik. A talajvíz mélysége 1997-ben a vegetációs időszak átlagában a terület kb. 30-%-án volt 2 m-nél közelebb a felszínhez, 65%-án 2 és 5 m mélység között és 5%-án 5 m alatt. A talajvíz szintje ÉNYról DK felé haladva emelkedik. Árvízkor és csapadékos időben DK-en felszínre is tör. Közvetlen dunai táplálású partiszűrésű típus. Folyamatosan kitermelhető mennyisége 6–8 l/s.km2 (a terület egészére számítva több mint 2,5 m3/s), ami a felhasználás számára korlátlan vízbázist jelent. Kémiai jellege a Dunának megfelelően kalciumhidrogénkarbonátos. A mélyebb pleisztocén rétegek is jó víztározók, de azokat kevéssé hasznosítják. A kevés ártézikút átlagos hozama 150 l/p. Mélységük nem éri el a 100 m-t. Hévízkutak Lipóton, Győrben, Lébényben és Mosonmagyaróváron üzemelnek.

épületek kialakítására szabályozási előírásokat kell megfogalmazni. Tájképvédelmi szempontok alapján a különféle hirdetőtáblák elhelyezése külön szabályozást igényel. A tájképileg fontos tájelemek látványát veszélyeztető tevékenységeket (erdősítés, véderdő telepítés, tereprendezés) korlátozni kell. A tervezési területen lévő egyedi tájértékek fennmaradását biztosítani kell. A régészeti területek fennmaradásáról gondoskodni kell. A levegőtisztaságvédelmi területeken minden olyan tevékenységet korlátozni kell, amely a levegő minőségét veszélyezteti.

Várható hatások Az ajánlások megfogadása esetén a település és környezete kapcsolata harmonikusan alakul, a biológiailag inaktív felületek növekedésének aránya mérséklődik, ezáltal a környezeti ártalmak hatása kisebb lesz, a tájkép változtatása kíméletessé válik, újabb látványkár nem keletkezik. Javaslataink figyelmen kívül hagyásakor a spontán fejlesztések tovább fokozódnak, a városkörnyék, a faluszél is uniformizálódik, a bevásárló bódésorok, vurslik aránya növekszik, a környezeti károk fokozódnak, amelyek hatására a szigetközi táj jellegét veszítheti. 2.1.4. VÍZFELÜLETEK

A meanderes főág hordalékkúpon kialakult sokágra szakadó un. fonatos rendszerűvé vált. A hordalékmozgás jelentékeny mederváltozásokat okozott, ami a hajózási feltéteket rontotta. A szabályozási munkálatok a XVIII. század végén megkezdődtek és eltérő mértékben – a mellékágakban – napjainkig tartanak. A szabályozási munkálatok során a hullámtéri ágrendszer fokozatosan elszakadt a főmedertől. Jelenlegi formájában a mellékágrendszer csaknem független a főágtól, önálló rendszerként működik, melynek vízellátását a Dunakiliti duzzasztómű és a Duna 1843 folyamkilométerébe épített fenékküszöb közös üzemeltetése biztosítja. A mesterséges vízpótlás pozitív hatása csak az Ásványrárói mellékágrendszerig tart. A Bagaméri és a Pulai mellékágrendszerekben a Duna medersüllyedéséből adódó vízszintsüllyedések vízhiányt okoznak.

Értelmezés A tervezési területen a vízfelületekhez a Duna, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna medrét és mellékágaikat, a kisvízfolyásokat, a holtágakat, a csatornákat, valamint a bányatavakat és a nagyobb kiterjedésű egyéb vízfelületeket (pl.: tározók) soroltuk. Jelenlegi helyzet A Szigetköz területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Duna főmedre északról 61,2 km hosszan, délről Rajka térségében egy 4,3 km-es mesterséges csatornával (un. szivárgócsatorna), és az ebből kiágazó – a véneki Duna torkolatig – 117,4 km hosszú Mosoni-Duna határolja. Vízháztartását az alábbi adatok jellemzik: Lf Lt Vh ÉNy-on 2 l/s.km2 10%; 70 mm DK-en 1 l/s.km2 6%; 150 mm A Mosoni-Dunába ma a csúnyi két zsilipen és két turbinán max. 43–44 m3/s, a szivárgó csatornán 5 m3/s, víz érkezhet, ebből még a Kiliti–Cikolai holtágba is terelnek max. 5 m3/s mennyiséget. A szigetközi Duna szakaszon a hajózási feltételek eltérőek. Az Öreg-Duna medrében (1850–1811

A Dunának, mint a térség legjelentősebb természeti erőforrásának hasznosítása során fontos számításba venni  a vízkészletét, mint a különböző vízszükségletek és vízhasználatok alap-, illetve nyersanyagát, 20

 A vizes élőhelyek rehabilitációját elő kell segíteni.  A vízfelületeken a motoros vízijárművek használatát korlátozni kell.  A fürdők kialakításánál gondoskodni kell a védőterületek lehatárolásáról.

 az energiakészletét,  a közlekedési adottságait (hajózás),  a biológiai potenciálját, ami egyfelől a folyó termőhelyi produktivitásában (halak, növényzet), másfelől az öntisztító képességben (szennyező anyagok lebontása) jelentkezik,  az ásványvagyonát (kavicskotrás) és  az immateriális (üdülési, vizuális-esztétikai) értékeit.

Várható hatások Javaslataink megvalósítása esetén a vízi világ a szigetközi tájat karakteresebbé teszi, a bányatavak elöregedési üteme és túlzott hasznosítása mérséklődik.

Előfordulási hely A térség jelentősebb vízfolyásai az Öreg-Duna teljes mellékágrendszerével, az 1811 fkm alatti Duna-szakasz, valamint a Mosoni-Duna meanderező vonala. Fontos kisebb vízfolyás továbbá a Lajta és annak balparti csatornája valamint a térséget behálózó csatornák. A vízfolyások elhelyezkedését a 3. terv és a szerkezeti tervlap tartalmazza.

Javaslataink figyelmen kívül hagyásakor a vízhasználatban a mai anarchikus jelenségek felerősödnek, amelynek hatására a vizeiről ismert térség vonzereje csökkenhet. 2.1.5. INFRASTRUKTÚRA TENGELY

Ajánlások  Felhagyott bányatavak üdülőtelki utóhasználatánál a keletkező szennyvíz- és hulladékkezelés megoldását kialakítási alapfeltétellé kell tenni.  A felhagyott bányatavak intenzív (üdülési, halászati, horgászati, egyéb) hasznosítása esetén a vízjogi engedély mellett a Bányakapitányság hozzájárulását is ki kell kérni.  Az élővízfolyások és a holtágak rehabilitálását folyamatosan végezni kell.  A folyók és egyéb élővizek partjainak még be nem épített szakaszainak minimum 100 m-es sávját beépítés mentesen kell megtartani.  A természetvédelmi célokat szolgáló tevékenységek csak úgy irányozhatók elő és végezhetők el, hogy az árvízvédelem prioritása nem sérülhet.  A természetvédelmi törekvések megvalósításához a mellékágak rendszeres vízellátásáról gondoskodni kell. Az óhatatlanul felmerülő kotrási munkákat úgy kell előirányozni, hogy a kikerült iszap elhelyezése természeti értéket ne veszélyeztethessen.  A természetvédelmi érdekek és a vízi turizmus igényeinek egyidejű kielégítése érdekében a hullámtérben – az Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal és a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal történő egyeztetés után – a mentett oldalhoz közelebb eső részeken fő túraútvonalakat célszerű kijelölni, a zárógátak és a küszöbök környéken – biztosítani kell a folyamatos haladás feltételeit.  Az Öreg-Dunán és a Duna hullámterében az élővilágot zavaró tevékenységeket korlátozni kell.  A holtágakat rehabilitálni kell.

Értelmezés Az M1-es autópálya, az 1. sz. főforgalmi út, a vasút, az országos ellátást biztosító elektromos távvezeték, a gáz termékvezeték, az országos és nemzetközi jelentőségű távközlési hálózat és a várható NSV által igénybevett sáv az infrastruktúra tengely. Jelenlegi helyzet A Mosoni-Dunától délnyugatra fekvő, 1–4 km szélességű sávban közel párhuzamosan halad az autópálya, a vasút, a főforgalmi út, a gázvezeték és az elektromos légvezeték. Az egyébként mezőgazdasági hasznosítású sávban a nyomvonalas létesítmények a felszínen, a felszín alatt és felett egyaránt szabdalják, tagolják a területet. A szükséges karbantartási munkák (légvezeték) és az esetleges meghibásodások miatt a megközelítésre „bárhol” szükség lehet. A vasút mentén mindenütt zöldsáv és/vagy kubikgödör található, ahol  főként akác van,  gyakori a nád és a nyár is,  sok helyen egyéb cserjék is megtalálhatók. A mesterségesen kialakított zöldsáv az erősen befolyásolt, intenzíven használt tengelyvidéken az élővilág számára talán az egyetlen közlekedési folyosót, esetleges élő és táplálkozási helyet jelentheti, bár a Hanság és a Szigetköz közötti migrációt a sűrű infrastruktúra hálózat alapvetően akadályozza. A káros hatás mérséklésére, osztrák példa alapján az M1-es autópálya felett ökohidakat építettek az állatok könnyebb átkelése érdekében. A természetföldrajzi határokkal párhuzamosan alakult ki az infrastruktúra tengely.

21

Előfordulási hely A Mosoni-Dunától délnyugatra fekvő 1–4 km szélességű szántókat magába foglaló sáv, amely a Hanságig terjed. Az infrastruktúra tengely elhelyezkedését a 4. terv tartalmazza.

vegyes használatú, bonyolult hatásmechanizmusok által befolyásolt terület.

Ajánlások  A felszíni nyomvonalas létesítmények (autópálya, közút, vasút) fragmentáló hatását újabb vadátjárók, ökológiai alagutak és ökohidak létesítésével tovább kell csökkenteni.  A meglévő erdősávokat, mezsgyéket zöldfolyosó rendszerré kell fejleszteni a flóra és a fauna elemek közvetlenebb kapcsolata, szabadabb mozgása érdekében.  A nyomvonalas létesítmények fizikai határoló jellegét ökológiai és vizuális szempontú tájba illesztéssel mérsékelni kell.  A hansági védett területek szomszédságában az M1-es autópálya mellett zajvédő falakat kell elhelyezni.  A vonalas létesítmények mentén a légszenynyezés mértékét csökkenteni kell.  A települések belterületeit, valamint a védett területeket levegőtisztaság- és zajvédelmi szempontból is védeni kell.  Az M1 és M15 autópályákat csak a meglévő építési területeken belül lehet bővíteni.  Az utak mellett lévő – jelenleg beépítetlen – területek beépítése esetén biztosítani kell az előírás szerinti beépítés mentes sávot.  A mellékutak menti 50 méteres sávot védőtávolságnak kell tekinteni.  A főútvonalak menti 100 méteres sávot védőtávolságnak kell tekinteni.  A halászi Mosoni-Duna hidat helyre kell állítani.

Ajánlások  A magyar-szlovák tárgyalások befejezéséig javasoljuk a tófenék erdészeti kezelésbe adását (erdőőr a kavics és a falopást megakadályozhatná).  A tófenék vízgazdálkodási, erdőgazdasági, természetvédelmi vagy üdülési használatának – esetleg azok kombinációjának – eldöntéséhez javasoljuk az érintett ágazatok és az NGO-k közötti egyeztetést.

Előfordulási hely A dunakiliti zsilip, az árvízvédelmi töltés, az országhatár és az Öreg-Duna között fekvő terület.

Várható hatások A Szigetköz rehabilitálására a KöM 1999-ben 70 millió forintot adott (VIZIG és NP Igazgatóság között megosztva). A Duna elterelése után kialakult „nehéz helyzet” a hullámtéri és a mentett oldali vízpótlásokkal folyamatosan javul. Remélhetőleg a jelenlegi ideiglenes üzemeltetési szabályzat kidolgozását és kipróbálását követően a szigetközi rehabilitációs munkák új lendületet kaphatnak. A terület értékmegőrzésének alapfeltétele az érintettek közötti összhang biztosítása, az együttműködés megszervezése. A rehabilitációs pályázatokon túlmenően a VIZIG a NP Igazgatóság és az Önkormányzatok folyamatos együttműködése a garancia a rehabilitációs munkák sikerére. A tófenék sorsának véglegesítését a magyarszlovák tárgyalások befejezését követően szabad csak eldönteni az újabb ökológiai tévcselekedetek és a felesleges anyagi ráfordítások megelőzése érdekében. A tófenék a jövőben egyaránt szolgálhat „csak” természetvédelmi, „csak” erdőgazdasági és egyéb szempontokat.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevétele esetén a Szigetköz és a Hanság élővilága és az élőhelyek közötti kapcsolat elősegíthető. A nyomvonalas létesítmények jellegükből adódó tájidegen megjelenése mérsékelhető.

2.1.7. KATONAI TERÜLET Értelmezés Katonai terület a katonaság és a polgári védelem által használt, külterületen lévő objektumok öszszessége.

2.1.6. TÓFENÉK Értelmezés A tervezett dunakiliti tározó fel nem töltött része.

Jelenlegi helyzet A „nyugati” határszél viszonylagos közelsége (Ausztria), valamint a Duna menti határ (Szlovákia) szomszédos fekvése ellenére a szigetközi térségben külterületi katonai objektum kevés volt. A magyar és a szovjet laktanyák a városokban, a határőrségek a községek belterületein voltak, illetve vannak.

Jelenlegi helyzet A tófenék egyaránt tekinthető a szukcessziós folyamatok „mintaterületének” vagy víz-, vadgazdálkodási, erdőgazdasági vagy akár üdülési hasznosítású térségnek. A tófenék összességében

22

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI CSOMÓPONT

Előfordulási hely Győrtől keletre a város külterületén, valamint Mosonmagyaróváron (a TRITOL-nak nevezett egykori szovjet gyakorlótér).

Értelmezés Településhálózati csomópontnak az olyan regionális, térségi vagy kistérségi központokat, városokat tekintettük, amelyek legalább részleges (bizonyos funkciók szerinti) központi szerepkörrel és vonzáskörzettel rendelkeznek.

Ajánlások —A katonai gyakorló- és lőterek fenntartásának indokait felül kell vizsgálni (a katonai használat esetén az újrahasznosítás módjáról települési, illetve megyei szinten kell dönteni), valamint vizsgálni kell területük csökkentésének lehetőségét.

Jelenlegi helyzet A térség fő ütőerét a Győr–Hegyeshalom és a Győr–Sopron vonal képezi. A megye összes városa ezeken a vonalakon helyezkedik el. A térség fontos jellemzője, hogy a társulási központi szerepkör ellátása nem feltétlenül jelent az adott település számára központképző funkciót is. A tervezési területen csak a két város tudta eddig betölteni ezt a szerepkört. A KSH értelmezésében a győri agglomerálódó térséget ún. belső és külső gyűrű alkotja.

Várható hatások A katonai gyakorlótér – a tervezett győri tehermentesítő úthoz hasonlóan – nem lehet a területrendezési terv megvalósításának akadálya. 2.2. A TELEPÜLÉSRENDSZER ELEMEI A településrendszer elemeit a városok, a községek, és az egyéb lakott helyek jelentik. A településrendszer elemeinek minősítésekor azonos súllyal szerepelnek a demográfiai és a funkcionális tényezők. Az utóbbi évtizedekben a települések földrajzi elhelyezkedésüktől függően rendkívüli mértékben differenciálódtak. Az országon illetve a régión belüli földrajzi elhelyezkedés a település fejlődését alapvetően meghatározza. A szigetközi térség határ mentiségét előnyére tudta fordítani, olyan eurégiós határ mentévé vált, amely csak fekvését tekintve perifériás, gazdasági, társadalmi szempontból térségi szervező feladatokat lát el.

A belső gyűrűhöz a tervezési területen Abda Győrújfalu Dunaszeg Kisbajcs Győrzámoly Vámosszabadi Győrladamér települések tartoznak. A külső gyűrűt Börcs Gönyű Lébény települések képezik.

Mosonszentmiklós Öttevény

Mosonmagyaróvár vonzáskörzetéhez jelenleg Bezenye Lébény Hegyeshalom Mosonszentmiklós Kimle Rajka Levél települések tartoznak (NYUTI,1995.). (Lébény és Mosonszentmiklós köztes helyzete miatt szerepel mindkét város vonzáskörzetében)

A megye településeiben erős a regionális gondolkodás, magas a társulási készség, amelyet az is mutat, hogy a megye 173 települése közül 140 tagja a térségben működő 61 települési társulás valamelyikének. A magas szintű társulási készség lehetőséget ad a területrendezési tervben megfogalmazott ajánlások és szabályozási előírások összefogáson alapuló betartására (GYMSTS, 1995.).

Előfordulási hely Településhálózati csomópontot Győr és Mosonmagyaróvár városok jelentenek.

A Szigetköz északkeleti határát az Öreg-Duna illetve a hullámtér, a délnyugatit az infrastruktúra folyosó jelenti. A két markáns határoló vonal által közrezárt térben a településhálózati elemek között befogadó és leadó térségek alakultak ki. A Szigetköz vonatkozásában a városok és a városkörnyéki települések befogadókká, míg a távolabb esők leadókká váltak, amely elősegítette a településhálózati csomópontok, a kisebb térségi központok kialakulását is.

VÁROS Értelmezés Városoknak a szervesen kiépült helyi infrastruktúrával rendelkező, képzett munkaerő állományú, különböző jellegű beruházások befogadására képes településeket tekintettük. A Szigetközben két város, Győr és Mosonmagyaróvár található, amelyek szerepe a térség szempontjából meghatározó. Tekintettel azonban arra, 23

növekedésének megakadályozására, mert ez a természetközeli területek visszaszorulását, térvesztését eredményezi.

hogy jelen területrendezési terv természetvédelmi orientáltságú, ezért a városokkal itt csak a tervezett Nemzeti Park létesítéséhez szükséges mértékben foglalkozunk.

2.3. TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ INFRASTRUKTÚRA

KÖZSÉGEK

HÁLÓZAT ÉS LÉTESÍTMÉNYEI

Értelmezés A szigetközi térségben a községekhez soroltunk minden, nem városi rangú települést. A térségre jellemző, hogy aprófalvas (lakosság<500 fő) település nincs.

A térségi szerkezeti terv harmadik csoportját jellemzően a nyomvonalas jellegű hálózatok és létesítmények alkotják. Felületszerűen jelennek meg a különböző szempontok szerint lehatárolt védőterületek és érzékenységi kategóriák.

Jelenlegi helyzet A tervezési területhez tartozó községek négy csoportra oszthatók,  a városok vonzáskörzetéhez tartozókra,  az országhatár menti sávba lévőkre,  az infrastruktúra folyosóban fekvőkre és a  Szigetköz belső terében lévőkre, amely elhelyezkedés meghatározza a települések jelenlegi helyzetét és fejlődési lehetőségeit. Az agglomerációhoz tartozó települések kihasználják a város közelségéből adódó előnyöket, de egyben el kell szenvedniük a függőség hátrányos következményeit is. A határ menti sáv települései hazánk és szomszédaink külpolitikájától függnek. A Szigetköz belső területén elhelyezkedő települések életét a mezőgazdaság intenzitása és a turizmus, az idegenforgalom erősödése határozza meg.

2.3.1. ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉS, VÉDVONAL Értelmezés Az árvízvédelmi töltés olyan védelmi földmű, amelyet a vízfolyással közel párhuzamosan építenek, hogy a magas vízállások mellett lefolyó és a mederből kilépő hozamokat az árvízvédelmi vonalak viszonylag kis részére (hullámtér) koncentrálják, és ezzel megvédjék a nagyobb területeket az árvízkároktól. Árvízvédelmi vonalnak (védvonal) nevezik a töltést, a városi szakaszon lévő árvízvédelmi falat (beton, vasbeton, kő, tégla), a magaspartot (magaspart a védvonal része, mely a mértékadó árvízszint felett legalább 50 cm-rel magasabb árvíz visszatartására alkalmas természetes vagy mesterséges terepvonulat). A védvonal részét képezi a hullámtéri véderdő, a mentett oldali védelmi sáv, valamint a hullámtér maga is.

Ajánlások  A településrendszer kisebb elemeinél törekedni kell a faluszél (belterület szegély) megfelelő, tájjal harmonizáló kialakítására, amely egyben a településhálózat rendszerének egységességét, logikáját is tükrözi.  A településrendszer tájba illeszkedését a települési és településközi zöldfelületi elemek (zöldterület, strand, sportpályák stb.) megőrzésével is támogatni kell. Ezen területek nagysága nem csökkenthető és más területfelhasználási egységbe át nem sorolhatók.  A településrendszer elemei kontrollált fejlődése érdekében az 1500 m2-nél nagyobb alapterület igényű bevásárlóközpont, üzletközpont stb. funkciójú épületeket csak a városok belterületén lehet elhelyezni, kialakításuk során törekedni kell a településkép megtartására (pl. ne legyen lapostetős az épület).  Törekedni kell a településhálózat kiegyenlítettségére, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a közepes és nagyközségek fejlesztésére.  A fejlesztés során törekedni kell a települések összenövésének elkerülésére.  A természeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell a külterületi telkek nagyarányú

Jelenlegi helyzet A Duna jobb partján 61,724 km hosszúságú elsőrendű védvonal van. Ebből 8,816 km Rajka és Dunakiliti között tározótöltésnek épült, amely az előírt árvízvédelmi biztonsághoz képest lényegesen erősebb. A többi szakaszon a mértékadó árvízszint fölé 1,2 méterrel épült ki. A Mosoni-Duna jobb parti védvonala a véneki torkolattól Mecsérig tart és 30,569 km hosszúságú. A bal parti töltés 30,253 km hosszú és Dunaszentpálig húzódik. A kiépítési biztonság Győr belterületén 1,5 méter, a többi szakaszon 1,2 méter a mértékadó árvízszint fölött. A Lajta magyarországi védvonalai a mosonmagyaróvári torkolattól, az osztrák határig tartanak. A jobb parti védvonal 15,5 km, a bal parti 15,1 km. A kiépítési biztonság a mértékadó árvízszint felett 0,5–1,0 méter között változik.

24

idején, töltésátszakadási veszély esetén nyitnak meg (pl. robbantással).

Előfordulási hely Az árvízvédelmi töltéseket a 100 éves előfordulási valószínűségi árvízszint (mértékadó árvízszint) fölé építették ki 0,5–1,5 m-es biztonsággal.

Jelenlegi helyzet Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben az árvízi csúcsok katasztrófa nélküli kezelésére a Lajta menti szükségtározót jelölték ki. A tározótér (a Duna mentén a hullámtér alkalmas a nagy vizek fogadására) 510 ha nagyságú, 4,5 millió m3 kapacitású.

A tervezési területen árvízvédelmi töltés található a Duna jobb partján, a Mosoni-Duna jobb és bal partján, a Lajta mindkét partján a mosonmagyaróvári torkolattól az osztrák határig.

Az árvízi vésztározónak használt mezőgazdasági területen 1997. júliusában. Hegyeshalom térségében nyolcmillió forint kár keletkezett. Mosonmagyaróvár belvárosát a malomági torkolat gyors lezárása mentette meg az áradástól. A Kormány által elkülönített keretből kárpótolták a gazdákat, akinek a földje a vésztározón fekszik.

Ajánlások  Az elsőrendű árvízvédelmi töltések, védvonalak folyamatos karbantartásról gondoskodni kell. A karbantartási munkákat előzetesen a Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetni kell.  Az árvízvédelmi töltések védelmére telepített, illetve véderdőként nyilvántartott és kezelt erdősávokban természetvédelmi célú tevékenység csak úgy végezhető, ha az árvízvédelem prioritása nem sérül.  A folyópartokra partrehabilitációs tervet kell készíteni.  A töltéseket csak az arra jogosultak használhatják. Megfelelő forgalomtechnikai eszközökkel (pl. kulccsal záródó sorompó) meg kell akadályozni, hogy a töltés közúttá váljon. Azokon a helyeken, ahol a töltések nem érik el az árvízszint feletti – előírásokban rögzített – 120 cm-t, gondoskodni kell a megfelelő magasságra emelésről.  A védművek talaj- és gyeptakarójának fenntartására szükséges munkák tűrtnek minősítendők, azok nem tilthatók.  Az árvízvédelmi töltéseken – a Vízügyi Igazgatósággal és a Nemzeti Park Igazgatósággal történő egyeztetés után – kerékpárutak alakíthatók ki.

Előfordulási hely A szükségtározó a Lajta főág és a bal parti csatorna között van közvetlenül Mosonmagyaróvár fölött. Az elnyúló tározó helyét a Réti-csatorna és a Megyei (Levéli)-csatorna, valamint a vasutak és a 2 közutak földművei között jelölték ki. Az 5,1 km nyi felületen főként szántók vannak (Alsó-haldűlők, Külső-vizes, Kétvízköz). A szükségtározó helyét a 2. számú terven tüntettük fel. Ajánlások  A tározó területén a fejlesztéseket az időnkénti vízelöntések figyelembevételével kell előirányozni.  A tározó területén a művelési ágak megváltoztatása során törekedni kell a szántó felületek gyeppé alakítására. Várható hatások Az ajánlások figyelembevétele esetén árvízkár meglepetésszerűen nem érheti a szükségtározó gazdálkodóit.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevételével a területhasználók közötti konfliktusok mérsékelhetők az árvízvédelem prioritásának sérülése nélkül. Az ajánlások figyelmen kívül hagyása esetén a töltés nagyobb igénybevételnek lehet kitéve, amely az átszakadás veszélyét fokozza.

2.3.3. ÁRVÍZZEL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET Értelmezés Rendkívüli (gátszakadásos) árvízi elöntések szempontjából a területet az árvízi öblözetek jellemzik, amelyek megmutatják, hogy a 100 éves előfordulási valószínűségi árvíznél, gátszakadás esetén mekkora területek kerülhetnek víz alá. Az árvízvédelmi töltés feladata az árvízi elöntések lehatárolása. Ennek eredményeképpen kialakult az egységes főmeder, a hullámtér és az árvízvé-

2.3.2. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁROZÓ Értelmezés Meg kell különböztetni a szükségtározót (vésztározó, száraztározó) valamint az árvízcsúcs csökkentő tározót. Az utóbbi a veszélyes mértékű árvízi hozamcsúcsok elhelyezésére szolgál, üzemelési engedéllyel rendelkezik. A szükségtározó olyan kijelölt terület, amelyet árvízkor, a tetőzés 25

delmi töltés által az árvízlevezetésből kizárt mentett oldali terület.

2.3.4. BELVÍZZEL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET

Jelenlegi helyzet A Duna elterelésével Rajkától Ásványráróig (az elterelt szakaszon) az árvízvédelmi biztonság vélhetően annak ellenére nőtt, hogy az alacsony főmedri vízhozamok miatt, a mederben felnövő vegetáció valószínűleg csökkentette a hullámtér vízlevezető képességét. Az üzemvízcsatorna árvízi vízszállítása miatt kisebb a valószínűsége a hullámtér elárasztásának. Teljes elárasztás 1992 óta nem is volt. A Duna mentén kritikus helyzetre, többek között a hordalékjelenségek következtében is, az Ásványráró–Vének szakaszon lehet számítani. Ezen a szakaszon a szlovák oldali árvízvédelmi töltés kiépítettsége lényegesen jobb a magyar oldalinál, ezért szélsőséges árvíz esetén valószínűbb a magyar oldali gátszakadás. A Mosoni-Dunán a felső vízbetáplálás szabályozott, ezért árvízre döntő mértékben a Duna viszszaduzzasztó hatásának következtében, az alsó szakaszon kell számítani. Győr városában az árvízvédelmi töltés a városnak megfelelő biztonsággal elkészült. A területen a Lajta árvízvédelme a legkevésbé kiépített. A nagyobb károk elkerülése érdekében még 1997-ben is szükségessé vált a szükségtározó megnyitása. Az árvizek gyors lefolyásúak, kevesebb idő áll felkészülésre, mint egy dunai árvíz esetén, ezért itt az árvízvédekezés fokozott figyelmet igényel.

Értelmezés A szigetközi térség kavicsos, vízáteresztő altalajában a Duna vízszintjének emelkedése folyamán elsősorban a fakadó vizek következtében belvízi elöntések keletkeznek. Jelenlegi helyzet A térség területén a fakadóvíz-elvezetés igénye az árvízvédelmi töltések építésével esett egybe. A fakadóvíz-elvezetés célja a mezőgazdaságilag művelt és a lakóterületek belvizek elleni védelme volt. A meglévő, valamikori Duna-ágak felhasználásával épült ki az a csatornarendszer, amely előbb csak a gravitációs vízelvezetést, majd az 1910-től sorra épülő szivattyútelepekkel a mentett oldal szivattyús vízelvezetését biztosította. Az 1965-ös, több hónapos magas vízállásból származó fakadóvíz óriási károkat okozott, ennek hatására rekonstrukciós program indult, aminek eredményeként Szigetköz teljes belvízrendszere korszerűsítésre került, kialakult a belvizek elvezetésére alkalmas, a Szigetköz egész területét behálózó csatornarendszer a megfelelő vízkormányzó műtárgyakkal, torkolati szivattyútelepekkel. A következő nagy változást a Duna elterelése jelentette 1992 októberében, ami mind a hullámtéren, mind a mentett oldalon drasztikus talajvízszint-süllyedéssel járt. A károk csökkentésére szükségintézkedések történtek, majd vízpótlási terv alapján megkezdődött és jelenleg is folyik a mentett oldali vízpótlás megoldása. A vízpótlás célja az 50-es évek, mint kvázi eredeti állapot vízdinamikájának helyreállítása, a károk enyhítése és a nedves élőhelyek rekonstrukciója.

Előfordulási hely 100 éves előfordulási valószínűségű árvíznél, gátszakadás esetén víz alá kerülő területek (jellemző öblözetek):  Szigetköz, Duna jobbpart (305,3 km2),  Mosoni-Duna, Holt Marcal győri öblözet (49,2 km2),  Lajta balparti öblözet (15,1 km2),  Lajta jobbparti öblözet (15,5 km2).

Az érintett, a Mosoni-Duna vonalától délre fekvő területek belvizeinek befogadói részben a Mosoni-Duna, részben déli irányban a Rábca. Előfordulási hely Belvízzel veszélyeztetett felületek nagyobb arányban az Alsó-Szigetközben fordulnak elő. A Középső- és a Felső-Szigetközben is vannak a hullámtéri árvédelmi töltés mentén belvízre érzékeny gyepek és szántók. A belvízzel veszélyeztetett területek előfordulási helyeit a 3. terven tüntettük fel.

Az öblözetek elhelyezkedése a szerkezeti terv tervlapján látható. Az árvízzel veszélyeztetett területeket a 3. terv tartalmazza. Ajánlások  A hullámtéri – főleg vízi turizmus és üdülési – fejlesztéseknél az árvízi szintet fegyelembe kell venni.  Az árhullám előrejelzését és a hullámtér újbóli üdülési, horgászati használatának engedélyezését az érintett vállalkozók, idegenvezetők értesítésével kell szervezetté tenni.

Ajánlások  A gyakran belvízzel borított szántókat – vagy a táblák érintett részeit – célszerű gyep művelési ággá változtatni.  A mélyebb fekvésű, belvízzel rendszeresen befolyásolt szántókon a művelés felhagyásá26

csökkentésének helyei egyértelműen meghatározhatók.

val nedves élőhelyeket, tocsogókat kellene kialakítani.  Építeni gazdaságtalan és tilos, ha az ár elvonulását akadályozza.  A medrek és az intenzív mezőgazdasági kultúrák közötti átmenetként gyepes parti sávok kialakítása célszerű, melyeket a szántóterület felől fás bokros sáv szegélyez, melynek hatása többcélú (szűrőhatás, megközelíthetőség, élőhely biztosítás stb.)

2.3.5. BELVÍZ- ÉS VÍZPÓTLÓ CSATORNA HÁLÓZAT, SZIVATTYÚTELEPEK Jelenlegi helyzet A vizsgált térség három belvízrendszert érint. Magában foglalja a Szigetközi belvízrendszer egészét, a Mosoni-Duna belvízrendszer nagy részét, valamint a Rábca-Hanság belvízrendszer északi területét. Ez utóbbit csak egy szűk sávban érinti, ezért jellemző adatait nem adjuk meg (tájékoztatásul: a fajlagos csatornasűrűség itt 0,9 km/km2). A csatornahálózat állami, társulati kezelésű és üzemi csatornákból áll. A belvízrendszerek főbb adatai.

Várható hatások Javaslatunk figyelembevétele esetén – azaz a gyepfelület arányának növelésekor – a természetvédelmi szempontok is jobban érvényesíthetők és a tájszerkezet változatosabbá válik, a nedves biotópok aránya növekszik, a szántók várható

Belvízrendszer neve

Vízgyűjtő ter. (km2)

1 Szigetköz 2 Mosoni-Duna jobbparti

. 1 2

299 236

A belvízrendszerek főbb adatai Csatorna hossza (km) állami társulati üzemi összesen 153 192 30 375 45

43

33

121

A belvízrendszerek teljesítőképessége Szivattyútelepi Fajlagos kiépítettség l/s km2 kapacitás gravitációs szivattyútelep m3/s 132,8 73 19,4 36,0 -

Bordacs-Császárrét csatorna Dunaszegi csatorna Hédervár-Darnózseli csatorna Kettős csatorna Kimlei csatorna Kisbodaki csatorna Kis-Dunai tőzegcsatorna Lébényi csatorna

Veszélyeztetettség

1,3

2

0,5

1

Szivattyútelep db. száma

Lény-Hanyi főcsatorna Lipót-Hédervári csatorna Mártonházi csatorna Nováki csatorna Örömkőlaposi csatorna Öttevényi belvízcsatorna

Előfordulási hely Az érintett terület állami kezelésű belvízcsatornái Ásványi tápcsatorna Bácsai csatorna

Fajl. csat. sűrűség km/km2

Patkányosi tápcsatorna Pontyos-Örvényi csatorna Rábcai tőzegcsatorna Rajkai belvízcsatorna Remencei csatorna

8 -

Véneki csatorna Véneki I. és II. csatorna Zámolyi csatorna Zátonyi Duna Zsejkei csatorna

A belvíz és a vízpótló csatornák elhelyezkedését a 3. terv tartalmazza.

Rétárok csatorna Révfalui csatorna Szavai csatorna Tőzegcsatorna

Ajánlások  Az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban szükséges a „kisalföldi terület belvízvédelmi műveinek” továbbfejlesztése.

Újfalui csatorna 27

Kisbodak, Lipót, Püski, Halászi, Kimle, Máriakálnok),  Mosonmagyaróvári vízellátó rendszer (Mosonmagyaróvár, Levél, Hegyeshalom),  Felső-Szigetköz vízellátó rendszer (Bezenye Dunasziget, Dunakiliti, Feketeerdő és Rajka).

 Javasoljuk a belvízcsatornák szükség szerinti karbantartását.  Javasoljuk a „visszamocsarasítás” lehetőségének vizsgálatát az EU-harmonizációs agrár-környezetpolitika szellemében.  Beépíteni tilos. Az alapozás a talajvízáramlás megakadályozásával újabb belvizeket okoz.  A belvizes területen ültetett növények elpusztulásáért kártérítés nem adható.

A regionális ivóvízellátó rendszerek elhelyezkedését a 3. és a 7. terv tartalmazza. Ajánlások  Az ivóvízellátásban a víz minőségét javítani kell.  Minden potenciális ivóvízbázist védeni kell.  Egyes településeken szükséges a vízhálózat bővítése, különösen a külterületi lakott helyek esetében.  A környezetileg érzékeny területeken a lakosság figyelmét fel kell hívni a vízellátásszennyvízelvezetés összefüggéseire, támogatni kell a csatornahálózat kiépítését.  Fokozott ellenőrzéssel meg kell akadályozni a már használaton kívüli kutakba történő szennyvízbekötéseket.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevétele esetén a belvízveszély csökkenne, a gyepfelületek, a nedves biotópok aránya növekedne, a szántó arányának csökkentési helye meghatározhatóvá válna. 2.3.6. REGIONÁLIS IVÓVÍZELLÁTÓ RENDSZER Értelmezés Regionális ivóvízellátó rendszer, regionális vízmű: egy vagy kis számú víztermelőhelyhez kapcsolódó csővezeték-hálózat, tárolókkal és más műtárgyakkal, amely több települést, üzemet lát el vízzel.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevételével a talajvíz minősége hosszú távon megőrizhető.

Jelenlegi helyzet Az ivóvízellátás a térségben megoldott. Valamennyi községben a közműves ivóvízellátás kiviteli munkálatai befejeződtek. A térség vízellátását a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat biztosítja, amelynek öt üzemmérnökségéből kettő – Győr és Mosonmagyaróvár – fedi le az érintett térséget. Ipari vízigény és vízellátás – hasonlóan az iparhoz – a két városban, Győrben és Mosonmagyaróváron található. Győrben ipari vízmű 3 van, amelynek kapacitása 30 000 m /d. Az ipar vízigényének nagyobb része a közműves víz (74%), míg a hiányzó részt saját vízkitermelésből (14%) vagy egyéb forrásból fedezik. A felhasznált vízben az ipari minőségű víz adja a nagyobb részt (80%) és az ivóvíz minőségű a kisebbet (20%).

2.3.7. REGIONÁLIS SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZER Értelmezés Regionális szennyvízelvezető rendszer: több település szennyvizét összegyűjtő és szennyvíztisztító telepre elvezető műszaki létesítmények együttese. Jelenlegi helyzet A települések közműves szennyvízelvezetése közel teljes körűen megoldott. A szigetközi községek szennyvízelvezetési kiépítettsége a külterületi lakott helyek kivételével 100%-os, ugyancsak 100% ellátottsági arányú Győr Megyei Város közcsatorna ellátottsága is. A térség hat szennyvízelvezető-tisztító rendszerét három közműszolgáltató üzemelteti. Ezek  a „PANNON-VÍZ” Rt, amely a Hegyeshalmi, a Győri a Felső-Szigetközi és az AlsóSzigetközi,  a SZIGVÍZ KHT, amely a Közép-Szigetközi és  az AQUA Kft, amely a Mosonmagyaróvár térségi szennyvízelvezető és -tisztító rendszert üzemelteti.

Előfordulási hely A térség vízellátását hét rendszer biztosítja:  Gönyű–Nagyszentjánosi vízmű (Gönyű, Nagyszentjános),  Győr térségi vízellátó rendszer (Abda, Börcs, Dunaszentpál, Győr, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Kisbajcs, Mecsér, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének),  Öttevény–Kunszigeti vízmű (Öttevény, Kunsziget),  Lébény–Mosonszentmiklósi vízmű (Lébény, Mosonszentmiklós),  Közép-szigetközi vízellátó rendszer (Ásványráró, Darnózseli, Dunaremete, Hédervár, 28

ártalom megelőzhető. A szennyvíziszap megfelelő kezelésével, tárolásával mérsékelhető a környezeti elemek terhelése, a veszélyeztetett terület nagysága.

A térségben kiépített hat szennyvíztisztító – Győr kivételével – alkalmas arra, hogy a közcsatornán érkező szennyvizeket a jelenlegi környezetvédelmi előírások szerint megtisztítsák. A Győri szennyvíztisztító jelenleg 120 000 m3/d mechanikai fokozattal, a 2 AB technológia „A” (adszorbciós) fokozatával (80 000 m3/d kapacitású) és részleges iszapkezeléssel (víztelenítő, szárító) rendelkezik. A szennyvíztisztító jelenlegi kiépítettsége az érkező szennyvizek 30-40% szennyező anyagáram csökkenését eredményezi. A Győr térség szennyvizeit távlatban 60 000 m3/d-re prognosztizálják, ennek megfelelően a „B” lépcső és a teljes iszapkezelés (anaerob iszaprothasztók biogáz hasznosítással és az iszapkomposztáló) 60 000 m3/d kapacitásra tervezték, ill. vízjogi létesítési engedélyt is ezen kiépítésre adták ki. (A szennyvíztisztító telepeknél 2000-ben várhatóan 100 000 m3/d tisztítandó szennyvíz esetén 2– 3000 m3/d iszap keletkezik!)

Az ajánlások figyelmen kívül hagyása esetén a felszíni és a felszín alatti vizek elszennyezésének veszélye fokozódik, az élővilág pusztul, ezáltal a biodiverzitás csökken, amely egyben a térség vonzerejének vesztését is eredményezi.

2.3.8. REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI HULLADÉKLERAKÓ-HELY, HULLADÉKKEZELŐ-TELEP Értelmezés Regionális települési hulladéklerakó-hely: több települést kiszolgáló létesítmény, ahol a településeken és/vagy az ipari körzetekben keletkezett hulladékot rendezetten lerakják. Regionális hulladék-kezelőtelep: az adott térség lerakható hulladékainak ártalmatlanítását a legkisebb környezeti kockázat mellett és gazdaságilag a legkedvezőbben megvalósító létesítmény.

Előfordulási hely A szennyvízelvezető rendszer nyomvonalait és a szennyvíztisztító létesítmények helyeit a 3. és a 7. terven, valamint szerkezeti tervlapon közöljük. A csatornahálózat, valamint a szennyvíztisztító telepek megépítésére a felszín alatti vízkészlet védelme érdekében szükség van. A csatornahálózat és a szennyvíztisztító telepek kiépítése kettős, azaz kormányzati és önkormányzati feladat.

Jelenlegi helyzet A szigetközi településekről a hulladékot két regionális hulladéklerakóra, Győrbe és Mosonmagyaróvárra szállítják. Csaknem minden település határában található azonban kisebb lerakóhely, ahol a településeken keletkező törmeléket és az egyéb, nem kommunális hulladékot helyezik el.

Ajánlások  Törekedni kell a szennyvíziszap hasznosítására. A fel nem használható iszap elhelyezésére az érvényes környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tárolóhelyeket kell kijelölni.  A szennyeződésre érzékeny területeken fel kell hívni a lakosság figyelmét a szennyvízszikkasztás veszélyeire és tiltással, illetve megfelelő szankciókkal meg kell akadályozni az engedély nélküli szennyvízszikkasztást.  A városi szennyvizeket az EU-csatlakozás reményében mielőbb, csak tisztított módon szabad a Dunába vezetni.  A tervezett Nemzeti Park területén lévő befogadóba csak min. III. (biológiai) fokozatú tisztított szennyvíz vezethető be.  A községekben és az üdülőterületeken javasoljuk a komposztáló illemhelyek elterjesztését.  Zárt rendszerű belterületei csapadékvízelvezető hálózat kiépítését javasoljuk.

Illegális hulladéklerakó helyek sajnos csaknem valamennyi település határában találhatók. Nagyságuk 5 és 500 m3 (pl. Dunaremete, Püski) között változik. A mosonmagyaróvári vörösiszap-tárolókban 1998-ban mintegy 170 ezer tonna veszélyes hulladék került elhelyezésre. A tárolókat magasítják, a lúgos csurgalékvizek a szomszédos földeken szikesedést okoznak. Alapvető rekultivációra van szükség. Előfordulási hely Regionális hulladéklerakó-helyek Győrben és Mosonmagyaróváron találhatók. Darnózselin hulladékudvar létesült. A hulladéklerakó-helyek elhelyezkedését a 4. terv tartalmazza.

Várható hatások Az ajánlások megfogadása esetén a felszíni vizek minőségének és a felszín alatti vízkészletek védelme biztosítottá válik, a szennyeződésekre érzékeny területeken az újabb terhelés, a környezeti

Ajánlások  Törekedni kell a térségben található illegális lerakók megszüntetésére, újabbak kialakulá29

védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.

sát rendszeres ellenőrzéssel, bírságolással meg kell akadályozni.  A megszűnt vagy a jövőben megszűnő hulladéklerakók rekultivációjáról gondoskodni kell.  A regionális hulladéklerakó-telepeket a közegészségügyi, vízügyi, környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani és üzemeltetni.  Törekedni kell a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére, a szerves anyagok komposztálására, amellyel csökkenthető a lerakásra kerülő hulladék mennyisége.

Jelenlegi helyzet Az üzemelő és a távlati vízbázisok vízminőségét elsősorban az aktuális területhasználatok jellege és intenzitása határozza meg. Közvetlen veszélyeztető tényező a területeken jelenleg nincs. A szigetközi távlati vízbázisok  a Dunakiliti–Rajkai,  a Dunaremete–Lipóti,  a Máriakálnok–Kimlei,  a Nagybajcs-Nyugati,  a Nagybajcs-Keleti és  a Véneki.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevételével a környezeti elemek terhelése csökken, a vizuális károkozás mérséklődik. A szabályozások hatékony megvalósítása nélkül a tájképi, környezeti és természetvédelmi szempontból egyaránt káros illegális hulladéklerakóhelyek száma tovább növekszik, a későbbi kezelhetőség, ellenőrizhetőség egyre lehetetlenebbé válik.

A felszíni és a felszín alatti vízbázisok állapotának megőrzése napjaink egyik legfontosabb feladata. A tervezési terület egésze fokozottan érzékeny vízbázison található, amelynek egy része üzemelő, többi területe távlati vízbázist jelent (OTK, 1998. p.102.). Az egyre jelentősebb szenynyezések és terhelések miatt fokozott figyelmet kell fordítani ezekre az üzemelő és a távlati vízbázisokra és védőterületeik védelmére. Jelenleg a felszín alatti vizeknél a szennyezések csak lokálisak. A legkevésbé védett vízréteg a talajvíz. Minőségét belterületen a lakossági szennyezés, míg külterületen a mezőgazdasági kemizáció és a rendezetlen hulladéklerakás rontja.

2.3.9. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ÜZEMELŐ ÉS TÁVLATI VÍZBÁZIS, HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐÖVEZETTEL

A parti szűrésű kutak a vízellátás szempontjából jelentősek. A kitermelt vizet vas- és mangántalanítani kell. A mélyebben fekvő rétegvizekbe kevesebb ammónia és nitrát szennyeződés jut.

Értelmezés Országos jelentőségű vízbázis: a vízellátó rendszer vízigényét kielégítő vízadó képződmények (felszíni vagy felszín alatti) és vízbeszerző létesítmények (mélyfúrású kút, felszíni vízkivételi mű) együttese. Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetve a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt.

Előfordulási hely Sérülékeny, üzemelő vízbázisok a Szigetközben a darnózseli, a dunakiliti, a feketeerdei, a révfalui és a szőgyei vízmű területén található. A vízbázisok elhelyezkedését a 4. terv tartalmazza.

Hidrogeológiai védőövezet: a víztermelő létesítményeket (kút, galéria) körülvevő felszín alatti védőterület, amely általában a felszín alatti vízgyűjtő határáig terjed. A függőleges kiterjedésű védőterületet hidrogeológiai védőidomnak nevezik.

Ajánlások  Folyamatosan felül kell vizsgálni és meg kell tiltani a védőövezetben lévő minden olyan tevékenységet, amely olyan anyagokat juttathat a víztermelő hely felé áramló vízbe, amelyek a kitermelésig nem szűrődnek ki vagy nem bomlanak le, illetve nem pusztulnak el.  A tervezett Nemzeti Park határvonalán belül a meglévő és a tervezett kutak esetén egyaránt vizsgálni kell azok működés közbeni hatásait (pl.: depresszió mértéke). Kedvezőtlen környezeti hatás esetén (pl.: élőhelyek kiszáradása) a kitermelést korlátozni kell.  A vízkészletek bárminemű szennyezésével járó tevékenységeket (szennyvízbevezetés,

Védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel – mennyiségi, minőségi – védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. Védőidom: az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel – mennyiségi, minőségi – 30

120 kV-os főelosztó hálózati vezeték is. Ez a vezetékrendszer a biztonsági övezettel együtt 140 m széles zónát foglal el. A 100 kV-os vezeték Bécs délkeleti részén egyenáramú betéten keresztül csatlakozik az ausztriai alhálózathoz, illetve azon az egyesített európai villamosenergia rendszerhez.

hulladéklerakás, mezőgazdasági kemikáliahasználat stb.) fel kell deríteni és meg kell szüntetni. A hidrogeológiai védőterületeken, valamint a potenciális vízbázisok területén csak olyan területhasználat lehetséges, amely az ivóvízkészleteket nem veszélyezteti.  A meglévő és a távlati vízbázisok területét védeni kell.

120 kV-os főelosztó vezetékek húzódnak még a győri energiasávban (Győr–Pápa és Győr–Csorna), az OVIT állomás és az ÉDÁSZ állomás, Győr és Kisigmánd, valamint Horvátkimle és Mosonmagyaróvár között. Az utóbbi két egyrendszerű 120 kV-os vezetékpár. A Sopronkövesd és Horvátkimle közötti kétrendszerű 120 kV-os vezeték a horvátkimlei állomás becsatlakozás környezetében kis mértékben érinti a térséget. A 120 kV-os vezetékek biztonsági övezete 36 m széles sáv.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevétele elősegíti az üzemelő és a távlati vízbázisok vízminőségének és a víz mennyiségének hosszú távú megőrizhetőségét.

2.3.10. ORSZÁGOS ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ ELEKTROMOS TÁVVEZETÉK ÉS ÁLLOMÁS

Előfordulási hely Főelosztó hálózati táppontok:  Győr ÉDÁSZ 120/20 kV-os,  Kimle 120/20 kV-os és  Mosonmagyaróvár 120/20/10 kV-os.

Jelenlegi helyzet Magyarország a Közép-Európában elfoglalt kedvező geopolitikai helyzeténél fogva a jövőben a keleti kapcsolatok mellett nyugati irányból is növelheti szükséges energiaforgalmát. A villamos alaphálózat vonatkozásában megállapítható, hogy hazánk levált a keleti VERE egyesített rendszerről és az újonnan megalakult CENTREL rendszerben 1993 óta folytat kooperációt, majd 1995 októberétől párhuzamos üzemben jár a nyugat-európai villamosenergia rendszerrel (OTK, 1998. p.107.). A Győr–Mosonmagyaróvári vonalon (az infrastruktúra tengelyben) fut a térséget is ellátó 400 kV-os, valamint vele párhuzamosan a 200 kV-os távvezeték. Gázellátottság vonatkozásában a tervezési terület országos viszonylatban jelentős lemaradást mutat, a területen a vezetékes gázellátás nincs megoldva (kiépítetlen).

A villamosenergia ellátás légvezetékeinek nyomvonalai a „jelenlegi helyzet” részben kerültek ismertetésre, elhelyezkedésüket a 7. terv tartalmazza. Ajánlások  A 400, a 200 és a 120 kV-os főelosztó hálózati vezetékek védőzónájában az előírt mezőgazdasági művelési korlátozásokat meg kell tartani.  A további korlátozások elkerülése érdekében az újabb vezetékeket a már meglévő nyomvonalakon célszerű elhelyezni.  Elektromos távvezetékek nyomvonalának kijelölésekor az erdőterületek igénybevételét minimalizálni kell. Természetes, összefüggő zárt erdőtömbök ilyen célra nem vehetők igénybe.  A tervezett Nemzeti Park területén az elektromos hálózati (120–400 kV) vezetékeket földkábelben célszerű elhelyezni.

Észak-Dunántúlon nincs számottevő erőművi kapacitás, ezért a térség alaphálózati táppontja a győri OVIT 400/220/120 kV-os transzformátorállomás. A győri OVIT a magyar energiarendszernek is táppontja, mivel a 400 kV-os magyarszlovák kooperáció befogadó-elosztópontja, illetve ide kapcsolódnak a 220 és a 400 kV-os osztrák-magyar kooperációs vezetékek is.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevételével nem kell újabb területet igénybe venni és újabb területeken korlátozásokat előírni. Az ajánlások figyelmen kívül hagyásával a térség szabdaltsága tovább fokozódik, amely tájképi és tájökológiai szempontból egyaránt kedvezőtlen hatású.

A pozsonypüspöki vezeték Győrt délről az energiasávban kerüli meg, majd Abda és Győr, illetve Győrújfalu és Győrzámoly között haladva keresztezi a térséget. Védőzónája 70 m széles sáv. A két osztrák kooperációs vezeték a fenti energiasávból kilépve a vizsgált terület déli részén halad egymással párhuzamosan. Védőzónái kismértékű mezőgazdasági művelési korlátozást jelentenek. Ugyanezen a nyomvonalon halad Abdától kezdve a Győr–Horvátkimle közötti kétrendszerű 31

Előfordulási hely Átadó állomások Győr, Lébény és Mosonmagyaróvár térségében vannak. A felsorolásból csak Győr város és Gönyű község hiányzik. Az előbbi azért, mert a városban a földgázszolgáltatás már 1976 óta létezik és folyamatosan bővül. Gönyű község ellátására az 1992-ben aktivált Dorog– Győr NA 600-as vezetékhez csatlakozó és elkészült bőnyi átadó állomás adja a lehetőséget. A földgázszállító vezetékek nyomvonalai a „jelenlegi helyzet” részben kerülnek ismertetésre és a térségi szerkezeti terven láthatók.

2.3.11. KŐOLAJ-, FÖLDGÁZ- ÉS KŐOLAJTERMÉK-TÁVVEZETÉK ÉS LÉTESÍTMÉNYE Jelenlegi helyzet Győr–Moson–Sopron megye földgáz-ellátása és ezen belül a szigetközi települések ellátási lehetősége az ún. Győr–Baumgarten nagynyomású földgázszállító vezetékre alapozott. A magyarországi szakasz – a Dorog–Győr távvezeték folytatásaként – Győr–Tibormajortól kiindulva és Győrt délről megkerülve halad Mosonmagyaróvár és az országhatár felé. A nyomvonal az M1 autópálya déli oldalán, nagyjából annak tervezett vonalával párhuzamosan húzódik, majd Mosonmagyaróvár és Mosonszolnok között keresztezi azt, és északnyugat, majd nyugat felé fordulva éri el az országhatárt. A nagynyomású szállító vezetékhez csatlakozva három átadó állomás telepíthető Győr, Lébény és Mosonmagyaróvár térségében. Az átadó állomásokból kiindulva nagyközép nyomású elosztó rendszerrel érhetők el – többek között – a szigetközi települések is.

Ajánlások  A szigetközi földgázszállító vezeték építését a KHV-ban rögzítetteknek megfelelően kell végezni. A gázvezetékek fektetésekor bekövetkező ökológiai határoló jelleg (elsősorban felszín alatti vizek áramlási irányának módosítása) mértékét vizsgálni kell és a kedvezőtlen hatások mérséklésére kell törekedni.  Védett területen gáztartályt csak természetvédelmi célokat szolgáló építmény energiaellátásához és csak földbe süllyesztve lehet elhelyezni.  Védett területen kívül a föld feletti gáztartályokat – és lehetőség szerint egyéb létesítményeiket – azok 5 méteres sugarú védőterületén kívül fásszárú növényzettel takarni kell. Amennyiben a növényi takarás nem lehetséges törekedni kell az egyéb (tereprendezési, kertépítészeti, építészeti, kombinált) megoldásokkal történő eltakarásra.  A nagynyomású földgázszállító vezetékek védő zónájában az előírt korlátozások fokozott betartása szükséges.

Győr átadó állomásról  Abda és Börcs,  Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg, Dunaszentpál,  Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs (Szőgye), Vének, a lébényi szakaszról és gázátadó állomásról  Mecsér, Hédervár (Novákpuszta), Darnózseli, Ásványráró, Kimle,  Öttevény, Kunsziget,  Mosonszentmiklós, Lébény,

Várható hatások Az ajánlások szem előtt tartásával csökkenthető a későbbi környezeti kárhatások előfordulási valószínűsége.

a mosonmagyaróvári átadó állomásról  Levél, Hegyeshalom,  Bezenye (Paprét), Rajka,  Feketeerdő, Dunakiliti, Dunasziget,  Mosonmagyaróvár, Halászi (Arak), Máriakálnok, Püski, Kisdobak, Dunaremete, Lipót, Mosomagyaróvár térségében lévő települések gázellátását lehet biztosítani.

2.3.12. AUTÓPÁLYA ÉS CSOMÓPONTJAI Jelenlegi helyzet A térséget érinti az európai észak-déli 65. és a 75. számú, valamint a kelet-nyugati 60. számú útvonal. A három út a tervezési térségben az M1-es és az M15-ös autópályákon vezet keresztül.

Az Ajka–Győr közötti 400 mm átmérőjű földgázszállító vezeték 1976-ban, a Dorog–Győr közötti 600 mm átmérőjű nagy nyomású gázvezeték 1991-ben készült el. Az Ajka felől érkező vezeték biztonsági övezete 2x28 m, a Dorog felől érkezőé 2x35 m. A Győr és az országhatár közötti 800 mm-es szállító vezeték védőtávolsága általában 2x46 m, de a kereszteződéseknél a nagyobb biztonsági tényező és falvastagság alkalmazásával 2x10 m-re csökkentették a biztonsági övezetet.

Az M1-es autópálya elkészült, de a csökkentés ellenére is viszonylag magas újdíj miatt a forgalom jelentős hányada változatlanul a 1 számú főutat terheli. Az M15-ös autópálya kiépítése szintén befejeződött. A nagyvad magyar-szlovák határon áthaladása az üzemvízcsatorna megépítésével megszűnt. A Szigetközt a másik oldalnál az infrastruktúra 32

Az adott gazdasági-kulturális teljesítményt így a megye viszonylag gyengébb minőségű közúti infrastruktúrával kénytelen elérni. A megye speciális jellemzője, hogy a megyehatáron átvezető összeköttetések forgalma elmarad a megyeszékhely vonzáskörzetének forgalmától (belső periféria kialakulása). Nemzetközi közúthálózatok vonatkozásában az E60-as út (Linz–Bécs–Győr– Budapest), az E65-ös út (Prága–Breclav– Pozsony–Szombathely) valamint az E75-ös út érinti a tervezési területet (GYMSTS, 1995).

tengely határolja, amely a vad mozgását szintén akadályozza. Áthidaló megoldásként vadátjárókat és békaalagutakat építettek. Előfordulási hely Az M1-es autópálya az infrastruktúra folyosó legmarkánsabb vonalas létesítménye, amely Győrtől és Mosonmagyaróvártól délnyugatra szinte egyenes nyomvonalon halad az országhatár felé. Az M1-t a Hanság és a Szigetköz között építették meg. Az M15-ös Levél és Rajka között, szintén új nyomvonalon, az agrártérségben került kialakításra. Az autópályák és csomópontjaik elhelyezkedését a 7. terv tartalmazza.

A Szigetközt érintő 14. számú főút Szlovákia területén kapcsolódik a Komárom–Pozsony közötti másodrendű úthoz, amelynek nincs különleges közlekedési szerepe. Északon a Szlovák Köztársaság és Németország felé irányuló nemzetközi forgalmat a 15. számú (Mosonmagyaróvár–Rajka) elsőrendű főút bonyolítja le. A 15. számú főút az 1. számú főúthoz hasonló kiépítettségű. Átmenő forgalmával jelentősen zavarja Mosonmagyaróvár, Bezenye és Rajka települések életét.

Ajánlások  A főutak védőterületét az ökológiai folyosók létesítésére alkalmas módon, a KHV-ban leírtak figyelembevételével kell kialakítani.  A tervezett közlekedési létesítmények védőtávolságának meghatározását akusztikai szakvéleménnyel is meg kell alapozni.  Az 1. számú főforgalmi útról és a szigetközi útról sziluettszerűen feltáruló galériaerdőket nem szabad eltakarni.  Nagyforgalmú, gázolásos szakaszokon a kétéltűek számára terelőlemezekkel ellátott alagutakat, a nagyvad részére vadátjárókat kell létesíteni.

A Szigetköz és térsége közúthálózata alapján feltárt területnek tekinthető. Az országos úthálózat alsóbbrendű összekötő- és bekötőútjai tárják fel, biztosítják a települések, a mezőgazdasági területek megközelítését. A 14. sz. (Győr–Vámosszabadi) másodrendű főút Győr és a medvei határátkelőhely kapcsolatát biztosítja, a Szigetköz délkeleti részének feltárását teszi lehetővé.

Várható hatások Az autópályák és az elsőrendű főutak megépítésekor az ajánlások figyelembevételével megelőzhetők a súlyos ökológiai és tájképi konfliktusok, valamint lehetőség nyílik többcélú zöldfolyosórendszer kialakítására, amely környezetvédelmi, ökológiai, gazdasági, vizuális-esztétikai szempontból egyaránt kedvező hatású. (Az ökológiai szemlélet erősítése az EU harmonizációs törekvésekkel is összhangban van.)

A 1. sz. (Budapest–Komárom–GyőrHegyeshalom) elsőrendű főút, az egykori Budapest–Bécs közötti útvonal jelenleg fontos szerepet tölt be Győr és a Duna menti iparterületek (Almásfüzitő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog) között. A főút korábban a kompnál kapcsolódott a Szigetköz úthálózatához. Az M1-es (Győrt délről elkerülő szakasza) autópályához sugár irányban kapcsolódva a Szigetköz és Nyugat-Dunántúl forgalmi kapcsolatát biztosítja  a 81. sz. (Székesfehérvár–Kisbér–Győr),  a 82. sz. (Veszprém–Zirc–Győr),  a 83. sz. (Városlőd–Pápa–Győr),  a 85. sz. (Győr–Nagycenk) és a Szigetköz NY-i feltárója  a 86. sz. (Rédics–Szombathely–Mosonmagyaróvár) másodrendű főutak.

2.3.13. AUTÓÚT, FŐFORGALMI ÚT Jelenlegi helyzet Az ország 19 megyéjének útellátottságát összeghasonlító adatok szerint Győr–Moson–Sopron megye  az 1 km2-re jutó kiépített út hossza alapján a második,  az 1000 lakosra jutó kiépített út hossza alapján a tizedik,  az 1000 szgk-ra jutó kiépített út hossza alapján az ötödik helyen áll. Az útellátottság mennyiségi és minőségi jellemzőinek áttekintéséből kitűnik, hogy a megye általános gazdasági-társadalmi fejlettségéhez viszonyítva az úthálózat nem zárkózott fel.

A Szigetköz szűkebb területét vizsgálva megállapítható, hogy a településeket kiszolgáló, feltáró, összekötő és bekötőutak közül kiemelkedik a 1401. sz. Győr–Mosonmagyaróvári összekötőút, az ún. „Szigeti gerincút” és az 1408. sz. Moson33

magyaróvár–Dunakiliti–Rajka összekötő út, az ún. „Feketeerdői út”. A Szigetközt érintő összekötő- és bekötőutakat tekintve megállapítható, hogy néhány hely kivételével a vízszintes és a magassági vonalvezetésben forgalom biztonsági problémák nincsenek. Külső szakaszaik 5–7 méter szélesek, megfelelnek a jelenlegi forgalmi viszonyoknak.

 Az intézményeknél, az idegenforgalmi úti céloknál megfelelő számú parkolót és burkolt gyalogos felületet kell kialakítani.  A határállomások előtti torlódási sávokat bővíteni kell és közvilágítással kell ellátni.  A meglévő és a tervezett közlekedési létesítmények védőtávolságának meghatározását akusztikai szakvéleménnyel is meg kell alapozni.  Az EU jogszabályok szerint fizetős úttal párhuzamosan nem fizetőst is létesíteni kell. A megnövekedő teherforgalom elvezetésére, a város tehermentesítésére az elkerülő utak építését elő kell segíteni.  A 8417. sz. út lébényi autópályacsomópontjától korszerű út kifejlesztését Hédervárig, vasúti felüljáróval, az 1. sz. főútnál csomópontfejlesztéssel, Mecsérnél korrekcióval, hídátépítéssel és a Mecsér– hédervári földút kiépítésével kellene megvalósítani.

A Szigetköz településeinek tömegközlekedési igényét Győrből és Mosonmagyaróvárról közlekedő helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A települések belső forgalmánál, a munkába, iskolába járáshoz az országos átlagtól eltérően sokan használnak kerékpárt, illetve mopedet. Ez a terület jellegéből, a tradícióból is adódik. A Győrt északról elkerülő főforgalmú útra három nyomvonalváltozat készült. A jóváhagyott nyomvonaltervet (12 km hosszú) a települési szabályozási tervbe átvezették. Megépítése még bizonytalan (2010 körül várható), továbbtervezést igényel. Előfordulási hely Az 1. sz. és a 15-ös főforgalmú utak a történelmi Győr–Bécs és Mosonmagyaróvár–Pozsony útvonalakon állandósultak. A városok, a községek főutcáin haladnak keresztül. A települések belterületén elviselhetetlenül megnövekedett forgalom és a közúti szennyezés miatt vált szükségessé az autópályák megépítése. Az autóutak és főforgalmi utak elhelyezkedését a 7. terv tartalmazza.

Várható hatások Az elsőrendű főutak megépítésekor az ajánlások figyelembevételével megelőzhetők a súlyos ökológiai és tájképi konfliktusok, valamint lehetőség nyílik többcélú zöldfolyosó-rendszer kialakítására, amely környezetvédelmi, ökológiai, gazdasági, vizuális-esztétikai szempontból is kedvező hatású. (Az ökológiai szemlélet erősítése az EU harmonizációs törekvésekkel is összhangban van.) Az ajánlások figyelembevételekor létrejön a táji adottságokhoz alkalmazkodó másodlagosharmadlagos feltáró úthálózat, amely az idegenforgalmi igények kielégítését is követi.

Ajánlások  A tájékozódás megkönnyítésére új, korszerű közúti tájékoztató rendszer kialakítását tartjuk szükségesnek. A helyi közlekedés javítására az autóbusz hálózat bővítése indokolt.  Javasoljuk a győri és a mosonmagyaróvári főutaknak az autópálya csomópontoktól négysávosra szélesítését.  Középtávon elő kell irányozni a Mosonmagyaróvár (Moson)–Máriakálnok közötti híd kiépítését és a Vének–Gönyű összeköttetés biztosítását.  Meg kell oldani a folyamatos útvonal kialakítását Hédervár és Rajka között a meglévő szakaszok jelentős korrekcióival, valamint Hédervár–Lipót és Püski–Dunasziget között új burkolat kialakításával.  Gönyű–Győr, Győr–Abda, Kimle–Mosonmagyaróvár, Levél–Hegyeshalom, Bezenye– Rajka közötti új zsilip és Mosonmagyaróvár– Bezenye között kerékpárút kiépítése szükséges.  Az autóbusz-közlekedési rendszer bővítését meg kell oldani az új útkapcsolatok figyelembevételével.  A pozsonyi buszjáratot ismételten végig kell vezetni a Szigetközön.

2.3.14. TÉRSÉGI ÚTHÁLÓZAT ÉS CSOMÓPONTJAI Jelenlegi helyzet Kistérségi viszonylatban általában megfelelő a központi település és vonzáskörzeti települései között az eljutási idő, azonban a települések egymás közti elérhetősége már kedvezőtlenebb. A közlekedési infrastruktúra a térség fejlettségéhez képest gyenge; sok a zsáktelepülés, amelyek kívül esnek a fő közlekedési útvonalakon. A határ menti térségek közlekedési szempontú perifériás helyzete is jelentős. A térség csomóponti jellegű településeinél nincs megoldva a településeken átmenő nagymértékű forgalom elvezetése, nincsenek kiépítve a közúthálózatok településeket elkerülő szakaszai. Legkritikusabb helyzetben a Szigetközi út mentén Halászi, Ásványráró és Győrújfalu települések vannak (elkerülő út településszerkezeti tervi szinten megvan), de a következő 10 évben nincs

34

ben – panoráma útként kell kezelni, fejleszteni, tájbailleszteni.  A védett területek mellett, valamint a fogadóbemutató helyek közelében parkolókat kell kialakítani a látogatók számára.

reális esély ezen települések elkerülő útjainak megépítésére. Az országos szinten legsúlyosabb környezeti probléma, a levegőszennyezés a tervezési területet jelentősen érinti, amely elsősorban az infrastruktúra eltérő fejlettségére (pl.: közúthálózat, minimális vezetékes gázellátottság) vezethető vissza.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevételével lehetőség nyílik a többfokozatú európai léptékű útrendszer kialakítására. A táji adottságokhoz alkalmazkodó másod-harmadlagos feltáró úthálózat az idegenforgalmi igények kielégítését valamint a közlekedés biztonságosabbá és könnyebbé tételét jelenti.

A levegőszennyezés mértéke a főforgalmú utak mentén elhelyezkedő, nagy átmenő forgalommal rendelkező településeken (Szigetközi út – 1401-es – mente) jelentős, ezért a helyzeten településfejlesztési és településrendezési eszközökkel (pl.: elkerülő út) is szükséges segíteni. A közlekedési eredetű légszennyezésen túlmenően, a téli időszakban kiemelt terhelést okoz a fűtésből származó légszennyezés, amely elsősorban azokon a településeken jelentkezik, ahol a vezetékes gáz kiépítése nem történt meg (OTK, 1998. p.56.).

2.3.15. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ KERÉKPÁRÚT Előfordulási hely A meglévő illetve a tervezett országos jelentőségű kerékpárutak elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv térképlapja és a 6. terv tartalmazza.

A környezeti zajforrások közül a települési környezetet leginkább a közúti közlekedési zaj terheli. A közlekedési zajterhelés növekedésében a forgalom növekedése mellett meghatározó szerepű a közúthálózat nyomvonalvezetése (szinte minden út a településeken átvezet, az elkerülő utak száma még elenyésző). A nagyarányú átmenő-forgalommal érintett településeken az éjszakai zajszintek meghaladják a megengedett határértéket.

Jelenlegi helyzet A tervezett – országos hálózatba illeszkedő – törzshálózati vonalak kijelölését elvégezték, a konkrét tervezés és kivitelezés kisebb szakaszokon, pályáztatási formában, viszonylag időigényesen történik. Az országos Duna menti kerékpárút Győr– Győrújfalu és Győrújfalu–Hédervár között megvalósult. Az építés folyamatban van Hegyeshalom és Vámosszabadi belterületén, Bácsa és Győr között. Tervek készültek Mosonmagyaróvár–Hédervár közti szakaszra. Egységes, összefüggő, kivitelezett törzshálózati és kistérségi kapcsolatrendszer még nincs.

Ajánlások  Fejleszteni kell a mellékúthálózatot a főúthálózat terheléscsökkentése, a teljes úthálózati rendszer kiépítése érdekében.  Előnybe kell részesíteni az idegenforgalmi, turisztikai célpontokhoz vezető mellékutak fejlesztését.  Elő kell segíteni a mellékutak fejlesztésével a zsákutcás települések bekapcsolását a régió vérkeringésébe.  Az átjárók kijelölésekor – elsősorban a védett területen és védőövezetében – az állatok vonulási útvonalait figyelembe kell venni (pl.: téli havas légifotók alapján).  Elsősorban a védett területen és védőövezetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a rovarok és a gyomnövények az utak mentén vonalasan terjednek, ezért az utakat a védett, értékes területektől távolabb célszerű vezetni.  A városokhoz kapcsolódóan törekedni kell az elkerülő utak megépítésére (pl.: Győrt északról elkerülő út nyomvonal-kiválasztása, Mosonmagyaróvári tehermentesítő út).  A szigetközi utak többségét – a tájkarakter jobb megismertetése és bemutatása érdeké-

A kerékpáros turizmushoz fűzött remények jelenleg nincsenek arányban az igényekkel, és a meglévő kerékpárutakkal. Szervezetten eddig főleg osztrák nyugdíjas csoportok érkeztek, akik többnyire az árvédelmi töltésen és a közúton haladtak. Kísérleti jelleggel Ásványráró térségében a töltésen egy néhány kilométeres szakasz aszfaltozásra került. A tehergépjárművek azonban a vékony aszfaltréteget tönkretették. A Gönyű–Győr és Győr–Rajka közötti kerékpáros útvonalat „Duna-menti”-nek, a Zsejkepuszta– Lébény közöttit „Hansági”-nak és a Rajka– Bezenye–Hegyeshalom–Jánossomorja közöttit „Határmenti”-nek nevezik. A határ menti együttműködések keretében folytatható az összefüggő kerékpárút-hálózat kiépítése. A Szlovák fél nagy erőfeszítéseket tett a saját oldali hálózat kiépítésére, Osztrák részről a Duna 35

csak egy-egy rövidebb szakaszon, főként belterületen (pl.: Darnózseli) került kialakításra.

parti hálózat a határig lényegében kiépített. A regionális rendszer működéséhez szükség lenne több kompösszeköttetés biztosítására. (Gönyü és Kolozsnéma között a kompösszeköttetés időszakosan üzemel.)

Ajánlások A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés (UVATERV, 1993.) alapján kiemelt regionális kapcsolatok kiépítése szükséges  közút mellett vezetve Győr és Hédervár, valamint  kerékpárforgalom céljára kiépített mellékúton Zsejkepuszta és Lébény között.

A nemzetközi kerékpárút hálózati rendszer (EUROVELO) 4. útvonalába illeszkedik a Duna mente, amely lehetőséget biztosít EU-s pénzek megpályázására a hálózati elemek fejlesztése esetén. Ajánlások  A kerékpáros turizmus részére is lehetővé kell tenni a hullámtér egyes részeinek megismerését (pl. fogadóközpontok kiépítése).  Meg kell vizsgálni a kompösszeköttetés lehetőségét a határokon túlnyúló, regionális kerékpárutak működtetése érdekében (pl.: Dunaremete, Vének településeken).  A létesülő kerékpárutak mentén „pótolhatók”, célszerűen elhelyezhetők az autóutak mellől forgalomtechnikai okokból kivágott fasorok.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevételével, a hálózati rendszer kiépítésével a kerékpáros turizmus a térségben biztonságosabbá és ezáltal széles körben vonzóvá tehető, amely egyben a terület idegenforgalmi felértékelődését is jelentheti. A kiemelt regionális kapcsolati elemek megvalósítása esetén a térségi kerékpárút igények kielégíthetők.

Az alábbi kerékpárutakat szükséges kiépíteni az országos kerékpárút-hálózat térséget érintő szakaszának megvalósulásához:  közút mellett vezetve Gönyű–Győr, Győr– Kisbácsa, Vámosszabadi–Medve (Medvegy) között,  kerékpárforgalom céljára kiépített mellékúton Lébény–Zsejkepuszta, Hédervár–Lipót, valamint Rajka–Hegyeshalom–Várbalog között.

2.3.17. KÖZFORGALMÚ HATÁRÁTKELŐHELY Jelenlegi helyzet A kishatárátkelők létesítése elsősorban anyagi kérdés, az állam nem akarja, nem tudja finanszírozni a fenntartást. A határ menti települések költségvetése még a helyi vállalkozók támogatásával sem elegendő a működtetésre.

Várható hatások Az országos hálózat kiépítésével a kerékpáros turizmus biztonságosabbá, népszerűbbé tehető. Az ajánlások figyelembevételével a térségi törzshálózat szakasziban is működőképes és továbbfejleszthető módon alakítható ki.

Előfordulási hely Határátkelő Hegyeshalom, Rajka és Vámosszabadi közigazgatási területén található. Ajánlások  Az országhatár átjárhatóságának feltételeit javítani kell.  A határátkelőknél a kultúrált várakozás feltételeinek biztosítását (árnyék, víz, hulladékgyűjtő, pihenőpad stb.) meg kell oldani.  A kompösszeköttetés biztosításával egyidejűleg gondoskodni kell a kishatárátkelő kialakításáról is.

2.3.16. TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ KERÉKPÁRUTAK Előfordulási hely A meglévő, illetve a tervezett térségi jelentőségű kerékpárutak elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv térképlapja és a 6. terv tartalmazza.

Várható hatások Az ajánlások figyelembevétele elősegíti a határ menti, határon túlnyúló regionális kapcsolatok fejlesztését.

Jelenlegi helyzet A szó jó értelmében vett „falusi” kerékpározás bizonyos mértékig fennmaradt. A helyi kerékpáros közlekedés a belterületre és egyre csökkenő mértékben a lakás és a külterület közötti térségre korlátozódik. A horgászok többsége is kerékpárral jár a vízfolyások partjára. Elkülönített kerékpárút 36

Előfordulási hely A kialakult infrastruktúra tengelynek vannak kritikus pontjai és szűk keresztmetszetei (pl. Győr, Lébény, Levél). A vasúti hálózatot a 7. terv tartalmazza.

2.3.18. NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ VASÚTI TÖRZSHÁLÓZAT ÉS LÉTESÍTMÉNYEI Jelenlegi helyzet A megye vasúti ellátottságát jellemzi, hogy a 100 km-re jutó összpályahossz és a teljes/fővonal hossz arány tekintetében is országos viszonylatban a negyedik helyen áll. A hálózatra jellemző azonban, hogy a forgalom döntő többsége az első világháborúig kiépített vonalakon zajlik, ahol a pályairány nem esik egybe a mai fő áru és személy áramlási igényekkel. Győr képezi a megye vasúti hálózatának központját, ennek ellenére a megyei rendszer nem tekinthető egyközpontúnak. Az összeurópai jelentőségű vasútvonalak közül kettő is keresztül halad a tervezési területen. Németország–Svájc felől Welsen és Bécsen keresztül halad nemzetközi vasútvonal Budapestig. A Berlin–Prága–Pozsony–Budapesti vonal is érinti a területet (GYMSTS, 1995).

Ajánlások  Az infrastruktúra tengely szűk keresztmetszeti pontjaiban (Győr, Lébény, Levél) a várható környezeti hatásokat vizsgálni kell.  A vasutat be kell kapcsolni az idegenforgalmi fejlesztésbe.  A vasúti közlekedésben elsősorban minőségi fejlesztésre és a jelenlegi hálózat fenntartására van szükség. Várható hatások A vasúthálózat fenntartása, minőségi fejlesztése az idegenforgalmi és gazdasági potenciál növekedését eredményezi. Ajánlásaink megvalósulása esetén a környezeti ártalmak mérséklődnek, a Szigetköz ismertebbé válhat a kiránduló- és fürdőközpontokhoz egynapos programok ajánlásával, kerékpárkölcsönzés és túraajánlatok kidolgozásával, megfelelő buszjárati csatlakozással.

Győr–Moson–Sopron megye policentrikus vasúthálózattal rendelkezik, amely jelentős telepítési (telephely választási) tényező és elősegíti a távolabb eső települések jobb elérhetőségét. A Mosoni-Dunaág déli, illetve délnyugati oldalán vezet a Budapest–Tatabánya–Győr–Hegyeshalom kétvágányú vasúti törzsvonal. A vasútvonal korszerűsítése 1997. nyarán befejeződött. A 160 km/h-ra növelt haladási sebesség és az állomásfejlesztések következtében az utazás Bécs– Budapest között 2 órára csökkenthető (Intercity vonatok). A Budapest–Győr–Hegyeshalom közötti fővonalhoz Hegyeshalom állomásnál csatlakozik a Hegyeshalom–Szombathelyi mellékvonal. A Szigetköz déli kapuja, Győr vasúti csomópont, ahonnan Sopron, Celldömölk, Szombathely, Veszprém érhető el vasúton.

2.3.19. KÖZFORGALMÚ REPÜLŐTÉR A vizsgálati térségben nincs közforgalmú repülőtér. A péri volt polgári repülőteret 25 éve megszüntették. A légiforgalomra alkalmas, Győrtől 15 kilométerre lévő repülőtér korábbi tulajdonosa a Magyar Honvédség volt. A „füves” repülőtér kevés fejlesztéssel a kisgépes – 10–20 fő befogadóképességű – polgári forgalomban szerepet vállalhat. (OTRT III. kat.) A belföldi légiközlekedésbe kapcsolódás feltétele 1992-ben újra megteremtődött. A Repülőgépes Szolgálat tervei szerint várható egy Budaörs– Győr, igény szerinti légijárat indítása, amely a péri repülőtér átalakítását és felújítását vonná maga után. A kezdeményezések Győr város, a megye és Pér települése részéről megtörténtek. A charter rendszerben üzemeltetendő járatok főként a külföldi üzletemberek gyors helyváltoztatási igényeit elégíthetnék ki. A hazai utazóközönség számára ugyanis a magas utazási díjtételek – a gépkocsival viszonylag rövid idő alatt megtehető Budapest–Győr távolságot figyelembe véve – egyelőre nem fogadhatók el.

A földrajzi értelemben vett Szigetköz szállítási igényei a vasútvonal hiánya miatt elsősorban közúton realizálódnak. A vasúti és a közúti szállítás eltérő tarifája, a nagyobb megbízhatóság és a gyorsaság a közút preferenciáját okozza. Ennek azonban számottevő környezetterhelési hatása van. A vasútvonalakhoz kapcsolódó vasútüzemi létesítmények terén legjelentősebb Győr vasúti pályaudvara, Mosonmagyaróvár és Rajka vasútállomása. A vasútvonal többi állomását is a jelenleginél kétszer nagyobb mennyiségű áru fogadására méretezték. A szállítási tendencia módosítása miatt azonban szükséges az országos közlekedéspolitikai koncepció változtatása.

A Szigetközben akkor lesz szükség helikopterkikötőre vagy sportrepülő le- és felszállóhelyre, ha valamely pontján olyan extra szolgáltatást nyújtó fürdőhely létesül, amelynek különleges igényei miatt ezen közlekedési módot célszerű alkalmazni. A nagy távlatú fejlesztési elképzelé37

A folyami hajózás fellendülése csak a kikötőépítésekbe történő tőke bevonásával képzelhető el, amely elősegítené a folyamhajózás hatékony bekapcsolódását a Duna–Majna–Rajna csatorna megnyitásával létrejött egységes európai víziútrendszerbe. Első lépés lehet a Győr-Gönyű vámmentes szabadkikötő építése. A kikötő tenderterve már elkészült, a helyszínen, a Mosoni-Duna betorkollásánál, a folyó balpartján, jelenleg ideiglenes rakodó üzemel. A kikötő teljes kiépítésére részvénytársaság alakult. A győri teherkikötők másodlagos szerepének kihasználása, valamint a személyhajó-forgalom bejuttatása Győrbe szükségessé teszi a MosoniDuna hajózhatóságának megoldását a városig. Az eddig elkészített tanulmánytervek szerint, a hajózás kotrással nem biztosítható, mert a talajvízszint tovább süllyedne. A vízszint emelése a javaslatok szerint egy hajózsilippel ellátott torkolati műtárgy kialakításával oldható meg, amely egyben elősegítené a Győr-Gönyű kikötő medencés kikötővé történő átalakítását is. A Mosoni-Duna további, Győr fölötti szakaszának hajózhatóvá tétele (pl. Mosonmagyaróvárig) a terület védettsége miatt ma már elvethető, itt csak a sport és kishajóforgalom elősegítése képzelhető el. Helyi jelentőségű kikötő kialakítására még Dunakilitinél nyílik lehetőség, ahol a helyzeti adottságok lehetővé teszik a hajók bejutását a Dunacsúnyi (Szlovákia) hajózsilipen keresztül a nemzetközi hajóútra. A nemzetközi feltételek pillanatnyilag még nem adottak a hajózásra.

sek szerint ilyen létesítmény megvalósításának realitása csekély, illetve a közeli Bécs-schwechati és Budapest-ferihegyi reptér gyorsan igénybe vehető. (A péri repülőtér az alaptérképen nem szerepel.)

2.3.20. KÖZFORGALMÚ NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ KIKÖTŐ Jelenlegi helyzet A Kormány a Rajka–Budapest közötti Dunaszakasz hajózásáról 1991. májusában határozatot hozott. A határozat szerint „az ökológiai szempontok elsődlegessége mellett kiemelt célnak kell tekinteni a Duna nemzetközi hajóútjának az ENSZ EGB IV-es hajóútosztály-normatívák szerinti kiépítését”. A Kormány álláspontja szerint a víziút-fejlesztés új műszaki terveinek kialakításához megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. „Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján, figyelembe véve a belvízi hajózás és a kikötők fejlesztésére vonatkozó gazdaságossági elemzéseket, ki kell választani az ökológiailag biztonságos, a nemzetközi hajózási érdekeinek is megfelelő megoldási változatot.” A vízi közlekedés – a többi közlekedési ágazathoz képest – évtizedek óta alárendelt szerepet játszik a közlekedési és szállítási igények kielégítésében. A Dunának ezen a szakaszán személyforgalmi kikötők nincsenek. A térség elsősorban nyersanyag, alapanyag, fa- és fűrészáru berakodására szolgáló teherkikötőit hosszú idő óta nem fejlesztették. A 80-as évek második felében kibontakozó gazdasági válságfolyamatok tekintélyes mértékben visszavetették a kikötők egyébként is szerény forgalmát. A térségben a Duna elterelése miatt a nemzetközi hajóforgalom ellehetetlenült. Dunacsúny (1852 fkm, Szlovákia) és Dunakiliti (1842 fkm) között – kihasználva a szlovák létesítmény elkészült hajózsilipét és a Dunakiliti fölötti duzzasztott térben kialakult vízmélységet – lehetséges lenne korlátozott hajózás, de jelenleg a hajóút, nemzetközi szabályozás hiányában, nem került kitűzésre. Dunakiliti (1842 fkm) alatt Szapig (1811 fkm) nem áll rendelkezésre a hajóforgalomhoz szükséges űrszelvény. A teher és a személyhajózás megszűnt. A dunaremetei és az ásványrárói kikötők ellehetetlenültek, funkciójuk megszűnt.

Előfordulási hely A Szigetközi közforgalmú kikötő közül a Győr– Gönyű nemzetközi vámmentes szabad kikötő, a győri személyhajó-kikötő. Feketeerdőn és Ásványrárón személy- és áruszállító kikötő, Dunakilitinél kompkikötő található. Ajánlások  A Szigetköz térségére víziút-fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.  Győr–gönyűi nemzetközi kikötőt és az ásványrárói kikötőt és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát ki kell építeni, a kikötő és a térség közlekedési kapcsolatait javítani kell.  Győrig lehetővé kell tenni a személyszállító hajók, jachtok bejutását és azok kikötését.  Rajkán vízi határbeléptetőt kell létesíteni a személyszállító kishajók, jachtok beléptetésére.  A Mosoni-Dunát hajózhatóvá kell tenni, s ezzel a személy és áruszállítás feltételeit meg kell teremteni.  A Mosoni-Duna partján lévő településeken a kishajó kikötés feltételeit ki kell alakítani, az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát ki kell építeni.

A Mosoni-Duna torkolatánál bekövetkező dunai medersüllyedés következtében a Mosoni-Duna vízszintjei is süllyedtek, ami hajózhatóságának fokozatos romlásához vezetett. Az alacsony vízállások Győrben, a kiépült győri kikötőknél, már nem teszik lehetővé a kiszámítható, üzleti célú folyami személy- és teherszállítást. 38

céllal üzembe lehetne állítani a Dunakilitin létesült ideiglenes hajózsilipet, ehhez azonban tervezési, átalakítási és üzemeltetési költségek biztosítása szükséges. Jelenleg a Duna 1843 fkm-ben épült fenékgát bal és jobb partján csónakkiemelő rámpa van annak érdekében, hogy a gát megkerülése átemeléssel a sporthajók számára könnyebb legyen. A további szakaszon a jachtforgalom a meder rendezetlen volta miatt merülési korlátozásokkal lenne csak lehetséges és erősen függne a szlovák részről átadott vízhozamtól is. Dunakiliti után a legközelebbi jachtkikötő, ahol a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre áll Ásványrárónál van az 1816 fkm-nél a mellékágrendszerben.

 A Feketeerdőn és Ásványrárón lévő kikötőket fejleszteni, azok fogadóképességét, felszereltségét növelni kell.  Az Öreg-Dunán javasoljuk a személyszállító kishajó forgalom kialakítását.  Rendszeres kompösszeköttetést kell kiépíteni Dunakilitinél az Öreg-Dunán, valamint Gönyű és Kolozsnéma között.  Új kikötő létesítését a hidraulikai és a területrendezési korlátozások betartásával, az ivóvízbázis veszélyeztetése nélkül, az infrastrukturális ellátási lehetőségek figyelembevételével, valamint a természeti értékek védelmével összehangoltan, a kompromisszumok megkeresésével kell megoldani.  A Duna, mint nemzetközi viziút áthalad a védett területen, annak részét képezi. A hajózóútra vonatkozó nemzetközi egyezmények előírásait – a természetvédelmi érdekekkel összehangoltan – figyelembe kell venni.  Az Öreg- és a Mosoni-Duna mentén egyaránt táborhelyeket kell kialakítani a vizitúrázók számára. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) véleményét figyelembe véve a Duna mentén elsősorban Rajkán és Dunakilitin van lehetőség kikötő és táborhely kialakítására.

A szigetközi hullámtér vízpótlása korlátozásokkal teszi lehetővé a vízi turizmust. A korlátozást egyrészt a meder változékonysága jelenti, másrészt az, hogy a vízpótlás hatékonysága érdekében kialakított műtárgyakon az áthaladás nem lehetséges. A zárások csak átemeléssel kerülhetőek meg. Emellett nagyon sok olyan műtárgy van (bukók, fenékküszöbök) amelyek életveszélyesek a vízi turisták részére, de nincsenek előjelezve. A jachtforgalom kialakítása ezért nem engedélyezhető. A sporthajó forgalom feltételei sem biztosítottak. A figyelmeztető hajózási jelek hiánya mellett problémát jelent a vízi turizmussal megjelenő vadkempingezés elszaporodása a hullámtérben. Azok a létesítmények, az infrastrukturális háttér, amely az igényt kultúrált keretek között elégíthetné ki, hiányzik. Nincs kijelölt kemping, WC, mosdó, szemétgyűjtő, tűzrakóhely, kikötési lehetőség.

Várható hatások Javaslataink megvalósítása esetén a Duna hazai felső szakaszán a vízi közlekedés felélénkítésének lehetősége biztosítottá válik. Az ajánlások figyelembevételével megelőzhető a vízi turizmusban jelenleg tapasztalható spontaneitások felerősödése, amely a környezeti elemek veszélyeztetését, az ökológiai és táji adottságok súlyos károsítását jelenti.

2.3.21. JACHT ÉS SPORTHAJÓ KIKÖTŐ

A Rajka–Dunakiliti szivárgócsatorna-rendszeren a vízmegosztás 6 db zsilip segítségével történik, amelyeken vízi járművel nem lehet áthaladni. Mivel a zsilipek közel vannak egymáshoz, a rajtuk történő vízi közlekedést gyakorlatilag ellehetetleníti a szükséges sok átemelés, minden zsiliphez külön hajóátemelő építése, tekintettel a folyószakasz rövidségére gazdaságtalan lenne. Hoszszútávon rendszeres átmenő vízi turizmus kialakítására ezért nem lehet számítani.

Jelenlegi helyzet A Duna szigetközi szakasza a Szlovákia területén megépült dunacsúnyi hajózsilip, és kishajóleeresztő átadásával ismét megközelíthetővé válik a nemzetközi kishajó forgalom számára. A szlovák zsilipkomplexum átadásával a jacht és sporthajó forgalom ma már elméletileg „kézi átemelés” nélkül is bejuthat a Duna 1852 fkm alatti szakaszára. A vízi közlekedés számára azonban további akadályt jelent a Dunakilitinél a Duna 1843 fkmben megépült fenékküszöb, amely akadályt egyelőre szintén csak kézi átemeléssel lehet megkerülni. A vízi úton történő megkerülés a jachtforgalom számára is lehetővé válna, ha ilyen

A mentett oldali vízrendszeren vízi turizmus szempontjából a Zátonyi-Dunának van jelentősége, amelynek hossza mintegy 30 km. A motoros vízi turizmus engedélyezése itt sem ajánlatos a folyó természeti értékei miatt, de a szabályozó zsilipek és hidak között kialakult rövid bögék miatt megjelenésük nem is számottevő. A Zátonyi-Duna a hullámtérhez képest valamivel kedvezőbb helyzetben van, mivel Dunakiliti és Dunasziget településeken is áthalad, ahol már megtették az első lépéseket az infrastruktúra kiépítése érdekében: Dunakilitin és a Dunaszigeten strand kialakítása. A folyó jachtforgalomra nem alkalmas.

Javaslataink figyelmen kívül hagyásakor a szigetközi vízi közlekedési agónia folytatódik, a Győr– gönyűi szabad kikötő elveszíti országos jelentőségű szerepét.

39

A mintegy 130 km hosszú Mosoni-Dunát sporthajózási szempontból a Mosonmagyaróvári duzzasztómű fölötti és alatt két fő szakaszra oszthatjuk. A duzzasztómű fölött már megjelentek a motorcsónakok és a jet-skik. Itt van a legelőrehaladottabb állapotban az infrastruktúra kiépítése, főleg a parton létesült magántulajdonú vendéglők, az óvári és a mosoni strand jóvoltából. Teljes kiépítettségről azonban itt sem beszélhetünk. Az alsó szakaszon már igényként jelent meg egy 250 csónakos jachtkikötő engedélyezése, de megfontolandó, hogy ekkora terhelést kibír-e a folyó. A jachtforgalom engedélyezése azért is kérdéses, mert a Mosonmagyaróvári duzzasztómű nem rendelkezik hajózsilippel. A Mosoni-Duna a motor nélküli vízi járművek kedvenc túraútvonala. A folyó erre alkalmas és a legkevesebb beavatkozást igényli.

2.3.22. ERŐMŰ Értelmezés Az országos energiahálózatba termelő erőmű a térségben nincsen és ilyen építését sem irányozták elő. A teljesség kedvéért azonban a „kis” erőművekről említést tettünk. Geovillamos energiahasznosítás szempontjából a szigetköz vonalában Lébény térsége erőmű építésére alkalmas. Jelenlegi helyzet A hőenergia-termelés és -szolgáltatás csak két városban, Győrött és Mosonmagyaróváron van. Győrött jelentős mind az ipari, mind a lakosságikommunális hőszolgáltatás. Az ipari hőszolgáltatás bázisa az ÉDÁSZ Rt. Hőerőműve, de emellett további hőkooperációk is kialakultak (Textilgyár– Húsüzem és Patyolat, GRABOPLAST– BUDALAKK). A lakossági-kommunális hőszolgáltatás a tisztaprofilú Hőszolgáltató Vállalat (Kft.) Rozgonyi úti telepéről történik. A hőtermelés alapenergia-hordozója a városban a földgáz. A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 22 500, azaz az összes lakás 47%-a. A távfűtés és az egyedi központi fűtéses lakások összes szám 32 128, a lakásállomány 67%-a. Az egyedi fűtésű lakások fűtésénél a tüzelőolaj aránya elenyésző. A szilárd és a gázfűtéses aránya közel 60–40%. Mosonmagyaróváron a város lakosságikommunális hőszolgáltatásának rendje átalakulóban van. Mind ez ideig a feladatot a FLEXUM Vállalat látta el, melynek kezelésében volt a MOTIM-tól átvett hő (forró víz) szétosztására alkalmas teljes hőszolgáltatási rendszer és néhány kisebb kazántelep. A MOTIM-ban a hőtermelés energiahordozója a fűtőolaj (pakura), míg a kisebb kazántelepeken a FLEXUM tüzelőolajat használ. A távhőellátásba bekapcsolt lakások száma 3347, a lakásállomány 31%-a. A központi fűtéses és távfűtéses lakások száma összesen 6727, ez a lakásállomány 62%-a. Az egyedi központi fűtésnél jelentősebb az olajtüzelés aránya, mint Győrben.

A dunai jacht és egyéb vízi forgalom számára négy helyszín alkalmas kikötő kialakítására: Rajka, Dunakiliti, Lipót–Dunaremete és Ásványráró térsége. Előfordulási hely A Mosoni-Dunán szervezhető vízi túrák kikötőhelyei:  Rajka, Régi Mosoni-Duna-híd (20 sátorhely),  Halászi, Party Csárda és Szabadidőpark (25 sátorhely),  Kimle, Cvika Kemping (20 sátorhely),  Novákpuszta, Szigetköz Kemping (25 sátorhely),  Mecsér, Szabad strand (15-20 sátorhely),  Vének, Halásztanya (10–15 sátorhely)  Ásványráró (10-15 sátorhely). A sporthajó-kikötőket a 6. terven ábrázoltuk. Ajánlások Sporthajó kikötők fejlesztését, illetve a meglévő – a természeti érdekeket nem sértő – vadkempingek „legalizálását” a minimális infrastruktúra biztosításával (ivóvíz, WC hulladékgyűjtés)  a Mosoni-Dunán Dunakiliti, Dunaszentpál, Dunaszeg és Feketeerdő településeken,  a hullámtérben Doborgazszigetnél, és Nyárad-szigeten, valamint  a Zátonyi-Dunaágban Doborgazszigetnél javasoljuk.

Előfordulási hely Győrben a rendszer táppontja a Rozgonyi utcában lévő fűtőmű, amelyben négy PTVM 50 és egy PTVM 100 típusú forró víz kazán van, összteljesítményük kereken 350 MW (300 Gcal/ó). Az első négy kazán alternatív földgáz-, olajtüzelésű, az ötödik olajtüzelésű. Győrben még az ÉDÁSZ, a Vagongyár és a Graboplaszt rendelkezik kisebb erőművel. Mosonmagyaróváron a távfűtési rendszer hőbázisa a MOTIM olajtüzelésű erőműve, amely központi hőcserélő rendszerben állítja elő a forró vizet.

Várható hatások Javaslataink figyelembevétele esetén a kultúrált sporthajózás feltételei biztosíthatók. A javaslatok figyelmen kívül hagyásakor a vízi turizmusban tapasztalható spontaneitások fokozódnak.

40

fejlesztésekre irányul, ezért a jellemzően erdővalamint a jellemzően mezőgazdasági területek arányán nem változtattunk. A területhasználati módok arányainak tájvédelmi és környezetvédelmi szempontú módosítására tett javaslataink fő eleme a biológiai sokféleség megőrzése a tervezett Nemzeti Park területén. A mezőgazdasági területhasználati arányokkal kapcsolatban javasoltuk, hogy  a művelési ág változtatásakor törekedni kell a szántók gyeppé, ligetté alakítására vagy részleges erdősítésére,  a tartósan művelésben maradó mezőgazdasági hasznosítású területeken a minőségjavítás és a racionálisabb tájhasználat érdekében növelni kell a kertkultúrák területét,  az agrártérségben a pagonyerdőket a biodiverzitás és a tájkarakter megőrzése érdekében meg kell tartani.  a meglévő mezővédő erdősávokat, fasorokat, mezsgyéket, kubikgödröket zöldfolyosó hálózati rendszerré kell fejleszteni. Az erdőterületek vonatkozásában javasoltuk  a védett hullámtereken a természetszerű puhafás állományok rehabilitálását,  az erdősítés honos fafajokkal végzését,  új erdősítések előirányozását a rosszabb minőségű szántókon.

2.3.23. TÁVKÖZLÉSI GERINCHÁLÓZAT, TÁVKÖZLÉSI NYOMVONALAS ÉS NYOMVONAL JELLEGŰ ÉPÍTMÉNY ÉS EGYÉB MŰTÁRGY Jelenlegi helyzet A vezetékes hálózat MATÁV beruházásban nagyrészt megvalósult, a mobilhálózati rendszer is lényegében kiépült. Előfordulási hely A távközlési gerinchálózat elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv térképlapja és a 7. terv mutatja. Ajánlások  A távközlési hálózatot olyan mértékben kell bővíteni, hogy igény esetén bárki csatlakozhasson rá.  Idegenforgalmi, turisztikai szempontok alapján fontos, hogy minden településen legalább egy nyilvános telefonkészülék minden napszakban hozzáférhető legyen.  Védett területen légvezeték nem vezethető át (helyette földkábel), adótorony nem létesíthető. Az adótornyok nem védett helyen történő elhelyezését a 29/1999 KHVM rendelet szabályozza.

A jellemzően urbanizált területek elsősorban a városok és a községek. A falusias jellegű települések jelenleg még csak kisebb mértékben befolyásolják a táj szerkezetét, módosítják az adottságokat. A községek – különösen a zsáktelepülések – bel- és külterületei egységesen alakultak ki, harmonizálnak a környezettel. A községek külterületén tájszerkezeti anomáliát a koncentrált állattartó telepek kialakítása, a kavicsbányák nyitása, a községi hulladéklerakóhelyek létrehozása, valamint a városperemi beépítések fokozódása okozott. A dinamikusan fejlődő városokban, illetve azok környékén a globalizáció, az uniformizáció jelei erőteljesen mutatkoznak. A multinacionális cégek megjelenése merőben új elemet jelent. A nemzetközi cégek objektumainak megjelenítésekor is mind tartalmilag, mind formailag éreztetni kellene a Nemzeti Park létét, közelségét. Az urbanizáció káros hatásainak mérséklésére tett javaslataink szerint:  a dinamikusan fejlődő városperemen az újonnan megjelenő művi elemek arányát a zöldfelületi rendszer egyidejű fejlesztésével kell ellensúlyozni,  a települések kivezető útjai mentén a kereskedelmi-szolgáltató létesítmények szaporodását a minimumra kell csökkenteni, illetve azok kialakítását az ökológiai és a tájképi adottságok messzemenő figyelembevételével lehet csak engedélyezni.

2.4. JAVASLATOK A TÉRSÉGI SZERKEZET VÁLTOZTATÁSÁRA

A Duna és a Mosoni-Duna mentén „csak” a folyószabályozással befolyásolt hullámterek maradtak meg védelemre legérdemesebb összefüggő területnek, amelyek a Szigetközi Tájvédelmi Körzet kialakulásához vezettek. A térségi szerkezet kialakításakor ezért törekedtünk a jelenlegi értékes elemek megóvására valamint a korábbi állapot lehetőség szerinti rehabilitálására. A megóvás érdekében konkrét javaslataink között szerepelt, hogy  a meglévő értékes gyepeket, vizes élőhelyeket, tilos erdősíteni,  a hullámtéri erdőkben tisztásokat, gyepes térrendszereket célszerű kialakítani,  a tölgy-kőris-szil ligeterdők arányát a tervezett Nemzeti Park területén növelni kell,  a szétszabdalt természeti és természetközeli élőhelyeken a jellemző (mozaikos) tájszerkezet megőrzése érdekében meg kell „szüntetni” a nagy összefüggő, homogén felületeket, nagy mezőgazdasági táblákat (pl. fasorok telepítése, mezsgyék rehabilitálása). A természetvédelmi oltalom a jelenlegi állapot megőrzésére, az értékek megóvásával történő 41

A Szigetköz éltető eleme a víz. Az évszázados folyószabályozás, a vizek „rendezése”, a vízszint süllyedése ellenére a hullámtérben számos vizes ökotóp maradt fenn, amelyek védelem alá kerültek. Sérülékenységük miatt semmi olyan tevékenységet, beruházást nem javasolhatunk, amely építési tevékenységgel, jelentős befolyásolással jár. A vizes élőhelyek rehabilitálására, felületarányuk növelésére:  a vízfelületek, a nedves rétek, a tocsogók területét a gyengébb minőségű szántók rovására bővíteni célszerű,  a hullámtéri mellékágak és a holtágak rehabilitációját folyamatosan – elsősorban a természetvédelmi és az idegenforgalmi érdekek – figyelembevételével kell végezni,  a tervezett Nemzeti Park létét meghatározó, sokoldalúan hasznosítható (teherszállítás, közlekedés, vízi sport, horgászat, élőhely stb.) Dunát az értékek megőrzése érdekében a természetvédelmi szempontok előtérbe helyezésével kell rehabilitálni. A természetvédelmi törekvések előtérbe helyezése, a tervezett Nemzeti Park létesítése nem jelentheti a jelenlegi adottságok „konzerválását”. Ellenkezőleg, különösen az Öreg-Duna mentén a természetvédelmet kellene a gazdaság meghatározó elemévé fejleszteni. A területrendezési tervben ezért javaslataink a látogatottság növelése érdekében szükséges területrendezési vonatkozásokra terjednek ki (területrendezési javaslatot elsősorban a természetvédelmi érdekek érvényesítésének szolgálatában tettünk). A tervezett Nemzeti Park extrém adottságai, úgy mint  a hosszan elnyújtott forma,  a viszonylagosan kis felület és  a két folyóra szerveződés ellenére nem izolálható a regionális összefüggésektől. A regionális, az országos és a nemzetközi jelentőségű infrastruktúra kapcsolatokat biztosítani kell. Az infrastrukturális létesítmények nyomvonala, helye kialakult. Lényeges változtatás a közeljövőben nem várható. Az elkerülő utak létesítése eredményez jelentős változást mind közvetlen mind közvetett módon a térszerkezetben. Az elkerülő utak kijelölése, a helybiztosítás, a védőterületek lehatárolása egyaránt jelentős területigényű és korlátozásokat jelent a tájhasználatokban, a tájszerkezetet drasztikusan és maradandóan megváltoztatja. Az ökológiai szempontból legjelentősebb beavatkozásnak tekinthető autópályahálózatfejlesztések (M1, M15) befejeződtek. Törekedni kell azonban a nyomvonalakon az állatok átvezetésére (természetvédelmi szempontok preferálása). Új utak építésére vonatkozó, területhasználati változást előidéző javaslataink szerint:

 új mellékutakat elsősorban a turisztikai, idegenforgalmi célpontok jobb megközelíthetőségére kell építeni,  az elkerülő utak védőterületét ökológiai folyosók létesítésére alkalmas módon kell kialakítani,  új nyomvonal kijelölésekor ügyelni kell arra, hogy a megépítendő út nagyobb kiterjedésű vizes élőhelyet ne vágjon át,  mélyfekvésű területeken átvezetett utak esetében kerülni kell a (magas) töltések kialakítását a hideg levegő szabad lefolyásának biztosítására (pillérek alkalmazása vagy szintbeli vonalvezetés lehet célravezető),  új infrastrukturális hálózat nyomvonalának kijelölésekor az erdőterületek igénybevételét minimalizálni kell, összefüggő, természetes erdőtömbök ilyen célra nem vehetők igénybe. A tervkészítés során főként a vízzel összefüggő élőhelyek rehabilitálására fordítottunk figyelmet, jóllehet a természetvédelmi tevékenységeket egyértelműen szolgáló „visszamocsarasításnak”, vízpótlásnak minimálisak a területrendezési vonatkozásai.

42

3. TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁSI TERV a tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége Területrendezési szabályzat Övezeti szabályozás

Szabályozási témakör A) VÉDELMI CÉLÚ ÖVEZETEK

B) FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK

C) EGYÉB ÖVEZETEK

Övezetcsoportok

Övezetek

I. 1. Védett természeti területek TERMÉSZETVÉDELMI 2. Védőterületek ÖVEZETEK 3. Természeti területek 4. Ökológiai hálózattal érintett területek 5. Érzékeny természeti területek 6. Helyi jelentőségű védett területek II. 1. Megőrzésre érdemes tájképi értékű terüTÁJ- ÉS TELEPÜLÉSletek KÉP VÉDELMI ÖVE2. Településkép- és sziluettvédelmi terüleZETEK tek 3. Egyedi tájértékek 4. Épített környezeti értékek, régészeti területek övezete 1. Roncsolt felszínű, rekultiválandó terüleIII. tek TÁJREHABILITÁCIÓS 2. Ökológiai rehabilitációra érdemes terüÖVEZETEK letek IV. 1. Települési hulladéklerakó-helyek, hullaKÖRNYEZETVÉDELdék-kezelőtelepek MI ÖVEZETEK 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területek 3. Légszennyező forrás környezetében kialakítandó védelmi terület 4. Vízbázis és hidrogeológiai védőterülete, felszíni vízvédelmi terület 5. Területi szennyeződés érzékenységi kategóriák 6. Talajvédelmi, (deflációra) érzékeny területek 7. Zaj és rezgésvédelmi területek 8. Szennyvíztisztítók és szennyvízürítőhelyek 1. Közlekedési létesítmények V. 2. Biztosítósávok, védőterületek TÉRSÉGI INFRASTRUK-TÚRA HÁLÓZAT VI. 1. Urbánus területek TELEPÜLÉSI ÖVEZE- 2. Rurális területek TEK 3. Ipari parkok 1. Árutermelési mezőgazdaság VII. 2. Kertgazdasági TERMELÉSI ÖVEZE3. Erdőgazdasági TEK 1. Infrastruktúra tengely 2. Tófenék 3. Honvédelmi területek

43

Övezeti jel V-1 V-2 V-3 V-4 V-5 V-6 T-1 T-2 T-3 T-4

R-1 R-2 K-1 K-2 K-3 K-4 K-5 K-6 K-7 K-8 I-1 I-2 U-1 U-2 U-3 M-1 M-2 M-2 E-1 E-2 E-3

nisztérium, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium szolgáltatott adatokat.

A szabályozási terv térképi munkarésze térinformatikai feldolgozással digitálisan készült. A térinformatikai feldolgozás lehetővé teszi, hogy az adatokat bármilyen összefüggésben megvizsgálhassuk és elemezhessük. A szabályozási térkép digitális változata megengedi, hogy a szabályozási előírásokat közvetlenül kapcsoljuk az egyes térképi foltokhoz, így egyetlen kattintással megkaphassuk az adott térségre vonatkozó aktuális előírásokat.

A feldolgozásnál a jogszabály szerinti homogénnek tekinthető területhasználatok ábrázolásához elhagytuk az 5 ha-nál kisebb területegységek önálló megjelenítését. A térképgeneralizálás eredményeképpen lényegesen egyszerűsödött a területhasználatok mintázata, ugyanakkor csökkent ezzel a tervek pontossága is.

A digitális alaptérkép a Magyar Honvédség M=1:50 000-es méretarányú topográfiai térképének feldolgozásával állt elő. A tematikus fedvényekhez a Magyar Állami Földtani Intézet, a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, az Állami Erdészeti Szolgálat, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Műemlékfelügyelőség, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a VÁTI, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete, a Honvédelmi Mi-

A tervlapok jelkulcsrendszerének kialakításánál törekedtünk a jogszabály előírásainak betartására. A témaköröket három főcsoportba (védelmi célú, funkcionális, egyéb övezetek), hét övezetcsoportba és 31 övezetbe soroltuk. Az övezeteket betűjellel illetve kódszámmal is elláttuk megteremtve így a kapcsolatot és a könnyű átjárhatóságot a térképi és a szöveges munkarészek között.

44

fenntartásának közép- és hosszútávú szempontjait.

4. TÉRSÉGI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT

 A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) támogatja a hagyományos tájszerkezet, termesztési mód fenntartását és ezzel a természeti és a táji értékek hosszútávú megóvását.

„A térségi területrendezési szabályzat tartalmazza:  a természetvédelem, a környezetvédelem, a táj- és tájképvédelem célját szolgáló övezeteket (védelmi célú övezetek),  a térségi jelentőségű tevékenység, illetve létesítmény működési és területi feltételeinek biztosítását szolgáló övezeteket (funkcionális övezetek),  az egyéb, a területfelhasználás alakulását befolyásoló szabályozások és előírások övezeteit (egyéb övezetek).” (Részlet a 18/1998. (IV. 25.) KTM rendeletből.)

 A természetvédelmi erőfeszítések csak akkor vezethetnek eredményre, ha túlmutatnak a szűk természetvédelmi értelmezésen, ha beépülnek a gazdasági szférába.  A természeti, a táji értékek – és ezáltal a biológiai sokféleség – megőrzése érdekében a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a vízgazdálkodás, az infrastruktúra nyomvonalas létesítményeinek a fejlesztése és a turizmusszervezés terén is érdemi változásokat kell elérni.

Az általános szabályozási előírásokat a részletes övezeti szabályozási előírások követik, amelyeket a térségi szabályozási terven grafikusan jelenítettünk meg. A szabályozási előírások összefoglalását és szintézisét a térségi területrendezési szabályzat jelenti.

 A társadalom és a gazdaság érdeke is a biológiai sokféleség megőrzése, mert az a területhasználati módok szélesebb lehetőségét kínálja.

A tervezett Dunai Nemzeti Park és térségére vonatkozó területrendezési terv szabályozási előírásai az értékes természeti területek védelmének, a biodiverzitás megőrzésének, a fenntartható agrárgazdaság kialakításának és a térségfejlesztés térbeli rendje meghatározásának együttes érvényesítésével készültek. A térség jövőképét alapvetően meghatározzák a jelenlegi területfelhasználási rendből adódó tények és a természeti értékek védelmét, a biodiverzitás fenntartását szolgáló stratégiai elgondolások, melyek rövid összefoglalását közöljük.

 Az üdülés önmagában a biodiverzitásnak, a természet védelmének sehol sem kedvez, ellenkezőleg, a turizmus „öngyilkos iparág”. Valamely terület védetté nyilvánítása után a látogatók száma megsokszorozódik, a természetnek viszont az a jobb, ha a turizmus, a látogatottság időben és térben (országosan és helyileg is) megosztott. A védett területek arányának, a védettség szintjének emelésével a látogatókat meg lehet osztani.

 A tervezési terület határán nem áll(hat) meg az élet, a tervezés. A nemzeti park létesítését megelőzően fel kell mérni az ország határain átnyúló ökológiai folyosókat, illetve azok kialakítására kétoldalú egyezményeket kell kötni.

4.1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK 1.

 A biodiverzitás, az élőhelyek kohéziójának megőrzésében területileg kiemelt program a Duna rehabilitációja. A Biológiai Sokféleség Egyezményről elfogadott 1995. évi LXXXI. törvény is erre kötelez.

2. 3.

 A természetvédelmi területeken a biodiverzitás megőrzése törvényileg „kötelező”. A bioszféra azonban egységes egész, ezért a természetvédelmi oltalom alá vont területek, élőhelyek nem szigetelhetők el.

4.

 A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv tartalmazza többek között az ökológiai hálózat és az ökológiai folyosók kialakításának és

5.

45

A Térségi Területrendezési Szabályzat (= Szigetköz Területrendezési Szabályzat SZTSZ) szöveges és térképi szabályozásból áll. Az általános és az övezeti szabályozási előírások a térképi szabályozással együtt érvényesek. Az általános és az övezeti szabályozási előírások együttesen határozzák meg a tájhasználat rendjét és az építési feltételeket. A térségi (Szigetközi) területrendezési szabályzat előírásaival ellentétes tartalmú településrendezési terv nem hagyható jóvá. Az elkészült településrendezési terveket az SZTSZ szerint 2003. december 31-ig felül kell vizsgálni és az indokolt módosításokat át kell vezetni. A készülő településrendezési terveket az SZTSZ-nek megfelelő településszerkezeti és szabályozási tartalommal kell kiegészíteni.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

is vállalva tör előre a szolgáltatási jellegű beruházásokkal,  az infrastruktúra tengely menti települések (különösen Abda és Öttevény) egyrészről élvezik az átmenő forgalom előnyeit, másrészről viszont el kell viselniük annak hátrányait is,  a Szigetközben a tájkaraktert célratörőbben kell megőrizni,  a hullámtérben a természeti értékek védelmének preferálása mellett az üdülési, a víz- és az erdőgazdálkodási szempontokat is figyelembe kell venni.

Az egyes települések szabályozási tervei a térségi területrendezési szabályzatban (SZTSZ) foglaltaknál csak szigorúbb előírásokat tartalmazhatnak. A térségben csak olyan beruházásokat szabad előirányozni, amelyek a vizet, a talajt, a levegőt nem szennyezik, az élővilágot nem károsítják és tájképi szempontból illeszkednek a meglévő adottságokhoz. A települések külterületén a fokozottan érzékeny területeken csak az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által engedélyezett zárt, egyedi szennyvízgyűjtő alkalmazható. A kevésbé érzékeny területeken fekvő települések külterületén gazdálkodási célú létesítmény építése és üzemeltetése 1 hektárnál kisebb telken csak zárt, egyedi szennyvízgyűjtő alkalmazásával engedélyezhető. A kevésbé érzékeny területeken fekvő települések külterületén az 1 ha feletti telkeken a gazdasági célú létesítményekhez részleges közművesítés esetén is adható engedély a vízügyi és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával. A közcsatornába a megengedettől eltérő szennyezettségű (annál szennyezettebb) víz nem engedhető be. A megengedett határértéket meghaladó szennyezettségű víz esetén a telken belül előtisztítót kell létesíteni. A természetvédelmi célokat szolgáló tevékenységek csak úgy irányozhatók elő és végezhetők el, hogy az árvízvédelem prioritása nem sérülhet.

Az általános szabályozási előírásoknál olyan javaslatok szerepelnek, amelyeknek figyelembevételével a beavatkozások, az emberi tevékenységek esetleges káros befolyásoló hatásai mérsékelhetőek. Fejleszteni beruházások nélkül még védett területen sem lehet, optimális esetben azonban a művi beavatkozás a táji adottságokkal harmonizálóvá tehető. Szélsőséges esetben természetvagy környezetvédelmi szempontból konfliktusmentes helyzetet csak a befolyásolást okozó tevékenység teljes tilalma eredményezhet. Az általános szabályozási előírásokat  a városokra és környékükre,  az „átmeneti” településekre és  a „szigetközi” községekre vonatkozóan állítottuk össze. 4.1.1. Városkörnyék 13. A hatékony védelem biztosíthatósága érdekében a védendő érték állapotától, jellegétől függően bármilyen művi beavatkozás (épület, építmény elhelyezése, vízrendezési munkálatok végzése stb.) csak a természetvédelmi érdekeknek alárendelve, a természetvédelmi szakhatósággal egyeztetve végezhető. 14. A dinamikusan fejlődő Győr és Mosonmagyaróvár városok környékén a tájterhelést jelentősen növelő beépítések, a táj- és a természetvédelmi szempontból zavaró épületek, építmények létesítése a védett területen tilos. A védőterületen építést előirányozni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet. 15. Az összefüggő természetes élőhely komplexek területén az infrastruktúra nyomvonalas létesítményeinek átvezetését a szabdaltság elkerülése érdekében korlátozni kell. 16. A tájterhelést jelentősen növelő beépítések, a táj- és a természetvédelmi szempontból zavaró létesítmények elhelyezése a védett területeken tilos. A védőterületükön építést előirányozni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet.

A területrendezési terv készítésének célja nemzeti park létrehozása a Szigetközben. A tervezési terület eltérő adottságai, feltártsága, központi vagy perifériás fekvése, városias vagy falusias jellege, erdő vagy mezőgazdasági hasznosítási jellege, vízparti vagy attól távolabbi elhelyezkedése lehetővé teszik, hogy  a Szigetközben a természetvédelmi célok preferálása érdekében,  a Tengely- és a Határvidéken „többet” lehessen megengedni. A szigetközi hullámtéri és a mezőgazdasági táj, a városok és környékük, a spontán módon fejlődő határmente valamint a vonalas létesítményekkel szabdalt infrastruktúra „tengely” egymástól jól elkülöníthető részeket alkot. A szabályozási előírások összeállításakor tudomásul kellett vennünk azt a tényt, hogy  Győr és Mosonmagyaróvár dinamikusan fejlődik és ezért a városkörnyéken is növekedett a beruházási, építési aktivitás,  a határ menti térségben a vállalkozási tőke a minél nagyobb profit reményében kockázatot

46

4.1.2. Tengelyvidék 17. Az ökológiailag és tájképileg is indokolt helyeken védőövezeteket kell kijelölni. 18. Védőövezet kijelölése a veszélyeztetett, természetes határral nem rendelkező részeken elengedhetetlen.

29.

4.1.3. Határvidék

30.

19. Természet- és környezetvédelmi szempontból szigorúbb szabályozást nem igénylő terület, az OTÉK-ban rögzített általános építési előírások az irányadók. 31.

4.1.4. Szigetköz 20. A hatékony védelem biztosíthatósága érdekében a védendő érték állapotától, jellegétől függően bármilyen művi beavatkozás (épület, építmény elhelyezése, vízrendezési munkálatok végzése stb.) csak a természetvédelmi érdekeknek alárendelve, a természetvédelmi szakhatósággal egyeztetve végezhető. 21. Rehabilitálásra még alkalmas gyepek esetében a művelési ágat megváltoztatni, illetve a művelésből kivonni tilos, továbbá minden olyan tevékenységet, beavatkozást meg kell akadályozni, amely a gyepek további minőségromlását, esetleges pusztulását eredményezhetik. 22. Kedvező élőhelyi adottságú gyepeknél (pl. madarak táplálkozó-, fészkelő-, búvóhelye) a művelési ágat megváltoztatni, illetve azt a művelésből kivonni tilos. 23. A jellegzetes legelő-szántó-erdő arányt, a mozaikosságot és a hagyományos beépítési formákat, a településszerkezetet megváltoztatni tilos. A településeken a túlzott beépülést a telekalakítás és a beépítési magasság szabályozásával kell korlátozni. 24. Védett területen új területhasználatot bevezetni, új telket kialakítani vagy bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az elfogadott településrendezési (szabályozási) terv alapján lehet. 25. A helyi jelentőségű védett természeti területeken a természetvédelmi érdekeket sértő területhasználatokat tilos engedélyezni. 26. A helyi jelentőségű védett természeti területekkel szomszédos területek beépítettségét a beépítési magasság korlátozásával és a telekalakítás szabályozásával kell irányítani. 27. A védőövezeteken belül a védett természeti területek létét veszélyeztető, károsító tevékenységeket (vízelvezetés, művelési ág váltás, erdőirtás, beépítés) folytatni, valamint az ökológiai adottságokat megváltoztatni tilos. 28. Védett területen új területhasználatot bevezetni, új telket kialakítani, vagy bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az elfo-

32.

33.

34.

gadott településrendezési (szabályozási) terv alapján lehet. A védőövezet és határvonalai kijelölése, valamint a szabályozási előírások véglegesítése a természetvédelemért felelős miniszternek és a területileg illetékes Fertő–Hanság Nemzet Park Igazgatóságnak a feladata a jóváhagyott kezelési tervek alapján. A szigetközi települések egyedi arculatának megőrzése érdekében a természeti értékek, a vizuális-esztétikai szempontok és a települési jellegzetességek figyelembevételével kell a településszerkezeti és a szabályozási tervet elkészíteni. A szigetközi településeken a tájjelleg megőrzése érdekében 1500 méternél nagyobb alapterületű, csarnok jellegű épület nem építhető. Az új épületek homlokzatmagasságát a településrendezési tervekben, a meglévő történeti beépítésekhez, utcaképhez igazodóan kell meghatározni. Zöldmezős beruházások csak látványtervek alapján, a tájjelleg megőrzési szempontjainak preferálásával, illetve megfelelő fás növényzettel történő eltakarás esetén engedélyezhető. A szigetközi településeknél, ahol a szennyvízcsatorna hálózatba a beépítésre szánt telek nem köthető be, vagy a meglévő tisztítómű tovább nem terhelhető, építési engedélyt kiadni tilos. A csatornahálózati bekötés kiépítéséig zárt szennyvíztároló használata kötelező. 4.1.5. Hullámtér

35. A tájterhelést jelentősen növelő beépítések, a táj- és a természetvédelmi szempontból zavaró létesítmények elhelyezése a védett területeken tilos. A védőterületükön építést előirányozni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet. 36. Bármilyen jellegű vízügyi, természetvédelmi, erdőgazdasági, vadászati, üdülési célú építés – az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóságok egyetértése esetén – csak zárt szennyvíztároló építésével irányozható elő. 37. Védett területen és védőövezetében található természetes és természetközeli elemek károsítása tilos, tartós fennmaradásuk feltételeit településrendezési eszközökkel is biztosítani kell. Csak a védelmi érdekeket nem sértő, természetés környezetkímélő területfelhasználási módok és tevékenységek (üdülési, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási) engedélyezhetők. Környezetszennyező, károsító hatású, vagy az értékeket veszélyeztető, zavaró tevékenységet engedélyezni tilos.

47

4.2. ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK

•

A szabályozási előírásokat a térségi szabályozási tervben (3. fejezet) megjelenő övezeti felosztás szerint ismertetjük, ahol a védelmi célú, a funkcionális és az egyéb övezeteken belül övezetcsoportokat képeztünk. Az övezetcsoportokba sorolt területeket övezeteknek tekintettük, és a szabályozási előírásokat is övezetenként hoztuk. Az egyes övezeteket a térségi szabályozási tervlapon is ábrázoltuk. Az azonosítást a jelmagyarázatban feltüntetett övezeti jelek is segítik.

•

•

A) VÉDELMI CÉLÚ ÖVEZETEK

•

Jogszabályi előírás szerint a védelmi célú övezetekhez a természetvédelmi, a táj- és településkép védelmi, valamint a tájrehabilitációs övezetek tartoznak.

•

• •

I. TERMÉSZETVÉDELMI ÖVEZETEK

Az övezetben csak a tájjelleget tükröző épületek, építmények létesíthetők. Az övezet területén bármilyen építési jellegű beavatkozás (folyószabályozás, vízkivétel, építés stb.) csak a Nemzeti Park Igazgatósága tudtával és beleegyezésével végezhető. Az övezetben – a természetvédelmi tájékoztató táblák kivételével – tilos 1 m2-nél nagyobb hirdetőtáblát felállítani. Az övezetben semmilyen hulladéklerakó nem létesíthető. Az övezetben mezőgazdasági és/vagy erdőterület a művelésből csak a NP Igazgatósága engedélyével vonható ki. Az övezetben lévő erdőben csak természetvédelmi és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el. A védett Duna mederben halászat csak az ökológiai szempontoknak megfelelően, a NP Igazgatóságával egyeztetett módon folytatható.

Hullámtér alövezete • A Duna hullámterében csak a vízügyi, az erdőgazdasági és a természetvédelmi szervek gépjárművei közlekedhetnek, egyéb járművek csak a Nemzeti Park Igazgatóság külön engedélyével hajthatnak be. • A hullámtérbe a helyi horgászok csak gyalog, kerékpárral vagy mopeddel hajthatnak be. • A hullámtérben motorcsónak használata tilos. • A hullámtérbe épületet elhelyezni tilos, kivétel a vízi közlekedést vagy a turizmust szolgáló létesítmény abban az esetben, ha természeti értéket nem veszélyeztet és a keletkező szennyező anyagok (hulladék, szennyvíz) elszállítása garantáltan megtörténik. • A hullámtérben sátorozók, túrázók hulladékaikat kötelesek magukkal vinni a legközelebbi település kommunális hulladékgyűjtőig, ellenkező esetben bírság fizetésére kötelezhetők. • Az alövezetben tilos a tájképet zavaró függőleges építmények (adótornyok, kémények, antennák, beton-oszlopok stb.) elhelyezése – kivéve a 10 méternél nem magasabb kilátótornyokat. • A hullámtérben a vadászat és a dúvad irtása a természetvédelmi céloknak alávetve, a NP Igazgatósága hozzájárulásával végezhető. • A hullámtérben a tisztások rendszerét hosszú távon meg kell őrizni. • A hullámtéren új lég- vagy csővezeték nem vezethető keresztül. • A folyószabályozási, a mederrendezési, a műtárgyépítési munkákat a vízen kell megoldani (közúti szállító járművek a hullámtéren nem haladhatnak át).

V-1 Védett természeti területek övezete A védett természeti területek övezetét a Szigetközi Tájvédelmi Körzet területe, valamint a Pannonhalmi TK tervezési területhez tartozó része alkotja. Az övezet túlnyomó része a Duna és a MosoniDuna hullámtere. A terület jellegéből adódóan két alövezet kialakítását tartottuk szükségesnek. A közös szabályozásokon kívül elkülönítetten közöljük a hullámtérre illetve a mentett oldalra vonatkozó szabályozási előírásokat. • A védett természeti területek a tervezett Dunai Nemzeti Park bemutató övezete kivételével belterületbe nem vonhatók, beépítésre szánt területté nem minősíthetők. • A tájvédelmi körzetek által érintett települések (valamennyi település, amelynek közigazgatási területén a védett terület van) belterületeinek bővítése csak a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva történhet. • Sátorozni csak a szervezett túrán részvevőknek és csak a Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt helyeken lehet. • A vadkempingezést a természetvédelmi őrök jogosultságának biztosításával, fokozott ellenőrzéssel és bírságolással kell megakadályozni. • Az övezetben új bányatelek – az 1993. évi XLVIII. törvény kivett területekre vonatkozó előírásai alapján – nem létesíthető. • Az övezetben a művelési ágak megváltoztatása csak a NP Igazgatóság engedélyével lehetséges.

48

jellemeznek. A tervezési területen az övezetet a legelők, a rétek, valamint a tájvédelmi körzetek területén kívül eső Duna holtágak alkotják. • Az övezetben a művelési ág csak a Nemzeti Park Igazgatósága engedélyével változtatható meg. • Gyepes és mocsaras területen, valamint látványkörzetükben (min. 500 m) légvezeték nem vezethető át. A már meglévő ilyen létesítményeket felújításuk során új nyomvonalra kell áthelyezni vagy földkábellel kell kiváltani. • Az övezetben a meglévő terepfelszín nem rendezhető (feltöltés, bevágás, egyengetés stb.). • Az övezetbe tartozó területek belterületbe nem vonhatók, beépítésre szánt területté nem minősíthetők. • Az övezetben bányatelek nem létesíthető. • Az övezetbe tartozó gyepet feltörni csak a Nemzeti Park Igazgatósága engedélyével lehet. • A holtágaknál a vízháztartási viszonyokba csak természet- és tájvédelmi célból lehet beavatkozni. • A szabályozási munkák során kitermelt iszap deponálása csak a Nemzeti Park Igazgatóságával előzetesen egyeztetett helyen és módon végezhető.

Mentett oldal alövezete • A személygépkocsik részére a mentett oldalon fásított parkolókat kell kialakítani. • Az övezetben a gyepek fenntartását biztosító, a hagyományos állattartást szolgáló épület elhelyezhető. • Az övezetben szántón nagyüzemi táblák nem alakíthatók ki. • Az övezetben a turizmus fogadása, a turizmust szolgáló létesítmények elhelyezése csak a NP Igazgatósága hozzájárulásával, kizárólag a III. övezeti részben (fogadó területek) engedélyezhető. • Az övezetben a meglévő terepfelszín nem rendezhető (feltöltés, bevágás, egyengetés, rónázás stb.). V-2 Védőterületek övezete Az övezetbe a TK bővítésére javasolt területeket valamint a védett és a nem védett területek közti harmonikus átmenetet biztosító pufferzónát képező, eltérő tájhasznosítású területeket soroltuk. Az övezet elsődleges rendeltetése a TK Nemzeti Parkká bővítéséhez alkalmas kevésbé befolyásolt, értékes felületek biztosítása, valamint a védett és a nem védett tájrészletek térbeli elválasztása. • Az övezetre javasolt területen a művelési ágak megváltoztatása csak a Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehetséges. • Az övezet területén csak természet- és környezetkímélő területfelhasználások engedélyezhetők. • Az övezetre javasolt területen olyan beavatkozás nem végezhető, amely a NP felől vagy felé feltáruló látványt zavarja (kilátás-, rálátásvédelem). • A tervezett Nemzeti Park területén bármilyen építési jellegű beavatkozás (folyószabályozás, vízkivétel, építés stb.) csak a Nemzeti Park Igazgatósága tudtával és beleegyezésével végezhető. • Az övezetben elsősorban csak a szelíd, az ökoturizmust szolgáló létesítmények elhelyezése engedélyezhető, kizárólag a NP Igazgatósága előzetes hozzájárulásával. • A szabályozási munkák során kitermelt iszap deponálása csak a Nemzeti Park Igazgatóságával előzetesen egyeztetett helyen és módon végezhető.

V-4 Ökológiai hálózattal érintett területek övezete Az övezetbe a tervezési területhez tartozó, a tájvédelmi körzetek területén kívül elhelyezkedő öszszefüggő természetes élőhely komplexeket, mozaikos természetes és természetközeli élőhely komplexeket valamint az egyedülálló természetes élőhelyeket soroltuk. • Az övezetbe tartozó területek jellegét, a kialakult tájhasználatokat csak a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad megváltoztatni. • Az övezetbe tartozó összefüggő természetes élőhely komplexek területe belterületbe nem vonható, beépítésre szánt területté nem minősíthető. • Az övezetbe tartozó mozaikos természetes és természetközeli élőhely komplexeken csak extenzív jellegű természet- és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni a természeti, a táji értékek és a biodiverzitás megőrzése érdekében. • Az övezetben az árkok, a csatornák, az utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat – őshonos fafajok felhasználásával – kell telepíteni.

V-3 Természeti területek övezete Természeti terület valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok 49

• •

•

•

•

Az övezethez tartozó területeket (vízfolyás, állóvíz, gyepes terület) ökológiai folyosókkal össze kell kötni. A meglévő természetszerű művelési ágakat (gyep, nádas, mocsár, erdő) meg kell tartani, művelési ág változtatás csak az intenzív jellegűből a természetszerű irányába engedélyezhető (szántóból gyep vagy erdő). Az övezetben új beépítés, műszaki infrastruktúra telepítés, bányanyitás, hulladékelhelyezés és más környezetszennyező, a természeti értékeket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása alapján folytatható. Az övezetben területhasználati változtatások csak a Nemzeti Park Igazgatósága hozzájárulásával hajthatók végre.

• •

A horgászati egyesületek által kezelt bányatavaknál a keletkező hulladékot helyben elhelyezni (tárolni, elásni stb.) tilos. Azt települési vagy regionális hulladéklerakóra folyamatosan el kell szállítani. Az övezethez tartozó bányatavak vízpartját 50 m-nél közelebb gépjárművel megközelíteni tilos. Az övezethez tartozó felhagyott bányató más célú hasznosítása esetén a vízügyi igazgatóságon túlmenően a bányakapitányság, a környezetvédelmi felügyelőség és a Nemzeti Park Igazgatósága engedélyét is ki kell kérni. V-6 Helyi jelentőségű védett területek övezete

A helyi jelentőségű védett (természeti) terület a települési potenciál jelentős eleme (a helyi közösség számára – a történelme, a hagyományai, a települési adottságok vagy egyéb egyedi okok miatt – különös értéket képviselő elemek), amely gyakran a település egyetlen idegenforgalmi vonzereje. • Az övezetbe tartozó felületszerű vagy vonalas jellegű helyi jelentőségű védett terület min. 100 m-es körzetében a védett érték állapotát veszélyeztető tevékenység (művelésből kivonás, művelési ág váltás, beépítés stb.) nem végezhető. • Az övezetbe tartozó pontszerű elemek (fa, facsoport, barlang) látványát zavaró tevékenységet (tereprendezés, beépítés, erdősítés) végezni tilos.

V-5 Érzékeny természeti területek övezete Ökológiailag érzékeny valamennyi V-3, V-4 övezetbe tartozó nedves élőhely, kavicsbányató, nádas és mocsaras terület. Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja (1996. évi LIII. tv. 53§ (3) c pont). Az intenzíven használt agrártérségekben (Rajka, Bezenye, Dunakiliti, Feketeerdő, Dunasziget, Halászi, Kimle, Lébény és Mosonszentmiklós közigazgatási határán belül) valamennyi megmaradt mélyfekvésű, időszakosan vízzel borított szántófelületet, a gyepeket, a nádasokat érzékeny természeti területnek kell tekinteni. • Az övezetbe tartozó gyepek fel nem törhetők, intenzív művelésbe nem vonhatók. • Az övezetben a vízgazdálkodási adottságokat árok vagy csatornaépítéssel, feltöltéssel megváltoztatni tilos. • Az övezethez tartozó érzékeny természeti területekhez tartozó gyepek, lápok erdősítése tilos. • Az övezethez tartozó bányatavak halászati, horgászati vagy egyéb célú alakítása, tereprendezése során a mederből kitermelt kavics, homok elszállítása a területről tilos. A deponálást helyben, a természeti és a táji értékek veszélyeztetése nélkül kell megoldani. • Az övezethez tartozó valamennyi bányató mellett épületet elhelyezni csak a Nemzeti Park Igazgatóság által engedélyezetten, a területrendezési tervvel összhangban, a településrendezési tervben megfogalmazott szabályozások betartásával lehet.

II. TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI ÖVEZETEK T-1 Megőrzésre érdemes tájképi értékű területek övezete Az övezethez a Mosoni-Duna meandereivel patkószerűen körülhatárolt, főként mezőgazdasági hasznosítású területek tartoznak, amelyek változatos látványú de hasonló tájkarakterű területek. A tájképi érték a természeti értékektől függetlenül került meghatározásra. • A galériaerdő-sávval ívesen határolt tereket, szántókat erdősítéssel és/vagy beépítéssel megváltoztatni tilos. • A szántó művelési ág legfeljebb csak gyeppé módosítható. • Az övezetben a földfelszín megváltoztatásával járó tevékenység (bányászat vagy deponálás) nem végezhető. 50

•

• •

•

• • •

A meandereken belül (patkóívek belső oldala) a határoló térfalak sziluett képének megőrzése érdekében a földutak mentén újabb fasorok nem telepíthetők. Az övezethez tartozó területek belterületbe nem vonhatók, beépítésre szánt területté nem minősíthetők. Az övezetben művelési ág változtatás csak kivételes esetben, elsősorban az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása vagy a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető. Az övezetben a közművezetékek és a járulékos közműlétesítmények nyomvonalkijelölésére és megépítésére vonatkozólag a településrendezési tervben korlátozásokat kell tenni (pl.: földkábel vagy légvezeték). Az övezetben kizárólag az adott településre jellemző, a tájjelleghez igazodó építési megoldások engedélyezhetők. Az övezetben tilos új üzemanyag-töltő állomást, hulladékgyűjtő és -átrakó berendezéseket elhelyezni. Az övezetben tilos 2 m2-nél nagyobb felületű hirdetőtáblákat felállítani.

•

rendezési tervek szabályozásában kell kidolgozni. Értékes településképi területen lévő zavaró, látványkárosító, rossz közízlést tükröző, tájidegen épületeket, építményeket újonnan elhelyezni tilos, a meglévők tájba illesztéséről – a lehetőségek határain belül – gondoskodni kell. T-3 Egyedi tájértékek övezete

Az övezetbe olyan természetes és művi tájalkotó elemeket soroltunk, amelyeket az ember tájalakító tevékenységével összefüggésben keletkeztek. Az övezetbe sorolt tájalkotó elemek vagy a termeléssel, a közlekedéssel, a történelmi eseményekkel, a kultúrtörténeti tevékenységgel kapcsolatban keletkeztek, vagy olyan jelentős természeti képződmények, amelyek természetvédelmi oltalom alá nem esnek, de karakteres tájképi elemek. • A felületszerű vagy vonalas jellegű egyedi tájértékek minimum 100 m-s körzetén belül, az egyedi tájértékek állapotát, fennmaradását veszélyeztető tevékenységet folytatni tilos. • A pontszerű egyedi tájértékek érvényesülését beépítéssel, művelési ág váltással korlátozni tilos. • Az egyedi tájértékek keletkezéskori környezeti állapotát (pl. kápolna, kereszt, kegyhely, kút környéke) a lehetőségek szerint helyre kell állítani, a rehabilitációs feladat megoldására tájrendezési tervet kell készíteni.

T-2 Településkép- és sziluettvédelmi területek övezete A jogszabályok szerint tájvédelmi körzetbe belterület nem tartozhat, ennek ellenére helyzete, adottsága, fekvése miatt a Nemzeti Parkká bővített TK esetén megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az övezethez sorolt települések. Az övezethez Dunasziget, Dunakiliti, Lipót, Kisbodak és Vének települések tartoznak. • Az övezethez tartozó településeken a belterületbe vonás – a jelenlegi arányokhoz viszonyítottan – hosszútávon nem haladhatja meg a 20%-ot. • Az övezetben csak a Nemzeti Park Igazgatósága engedélyével történhet minden egyes belterületbe vonás, illetve végezhető új építés. • Az övezetben hulladéklerakó és szennyvíztisztító nem helyezhető el (csak zárt szennyvízrendszer és komposzt WC létesítése engedélyezhető). • A véneki üdülőterület nem bővíthető. • A szőgyei temető további fenntartása és használata csak a terület bekerítésével történhet. • Az övezetben szabályozott területek településszerkezetének és településképi jellemzőinek védelmét a településrendezési tervek szabályozásában kell biztosítani. • Az övezetben a történeti településszerkezet nem változtatható meg, a településkép védelmére részletes szabályozást a település-

T-4 Épített környezeti értékek, régészeti területek övezete Régészeti területek az alábbi települések területén találhatók: Darnózseli, Gönyű, Győr (4db), Öttevény, Lébény, Mosonszentmiklós (3 db), Kunsziget, Bezenye. • Régészeti értékek védelmét a mindenkori érvényes jogszabályok (1997. évi LIV; LXXVIII. és az 1997. évi CXL tc. és kapcsolódó jogszabályok) szerint kell biztosítani. A térségi jelentőségű régészeti értékeket az érintett megyék területrendezési terveiben kell meghatározni. • Az övezetben csak a régészeti értékek megőrzését szolgáló tevékenység engedélyezhető. • A régészeti értéket veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közműlétesítmények elhelyezhetőségét a településrendezési terv szabályozásában kell meghatározni. • Az övezet területén bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunka, mély- és magasépítés, művelési ág váltás csak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának engedélyével végezhető

51

III. TÁJREHABILITÁCIÓS ÖVEZETEK

•

R-1 Roncsolt felszínű rekultiválandó területek övezete

•

Az övezethez a felhagyott illetve az illegális hulladéklerakó-helyek, a vörösiszap-tárolók, a felhagyott iparterületek, a kotrási iszaptároló-helyek és a szennyvíziszap lerakó-helyek tartoznak. Roncsolt felszínű rekultiválandó területek az eredeti terepfelszín megváltoztatása (elhordás vagy feltöltés) miatt átmenetileg vagy tartósan biológiailag inaktívvá váló felületek. • Folyékony vagy szilárd hulladékot az övezeten kívül új helyen lerakni vagy deponálni tilos. • Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítású területre még talajjavítási céllal sem hordható ki. • A mosonmagyaróvári vörösiszap-tárolók rehabilitálására tájrendezési tervet kell készíteni, amelyben ki kell térni a szennyezett csurgalékvizek összegyűjtésének és tisztításának módjára. • Valamennyi 1 hektárnál nagyobb, bányászati tevékenységgel érintett területre – a 152/1995. kormányrendelet értelmében – KHV-t kell készíteni. • A kitermeléssel összefüggő káros hatások ellensúlyozására tervet kell készíteni és az ökológia kompenzáció végrehajtását ellenőrizni kell. • Az újrahasznosítás célját, módozatait és a teendőket – a helyi adottságok szerint – rekultivációs tájrendezési tervben kell meghatározni. • A külszíni kitermeléssel keletkezett kavicsbányák által megbontott felszínek és egyéb kisebb anyagnyerőhelyek rehabilitálását az élőhely-védelmi szempontok településrendezési tervi integrálásával kell megvalósítani.

se, a nádasok és a természetszerű fás társulások irtása tilos. A holtágaknál, valamint a lápos és a mocsaras területeken a vízháztartási viszonyokba csak a vízfrissítés és vízutánpótlás érdekében lehet beavatkozni. Az övezethez tartozó, árvízvédelmi töltésen kívül található vizes élőhelyek – elsősorban a holtágak – rehabilitálásakor az élőhelyvédelmi szempontokat a települések szabályozási tervébe kell beépíteni.

IV. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ ÖVEZETEK Általános előírások 1. A környezetvédelmi övezeti határvonalak  levegőtisztaság-védelmi,  zaj- és rezgésvédelmi,  vízvédelmi és földvédelmi, szempontból homogén területegységeket határoznak meg. 2. A különböző környezetvédelmi övezetek egymással átfedésben lehetnek, továbbá részlegesen egybeeshetnek, illetve átfedhetnek táj- és természetvédelmi célú övezeteket. K-1 Települési hulladéklerakó-helyek, hulladék-kezelőtelepek övezete A hulladéklerakó-helyek környezetüket semmiféle formában nem károsíthatják. Növénytelepítéssel (véderdő) kell megakadályozni a telepek látványkárosító hatását. A megfelelő műszaki védelemmel és technológiával ellátott regionális települési hulladéklerakó-helyek, hulladékkezelő-telepek létesítése államilag is támogatott ártalmatlanítási mód, amely a környezetvédelem igényeit is kielégíti. • A települések belterületi határától 1000 m-en belül, illetve a védett területek 1000 m-es körzetében hulladéklerakó-helyet elhelyezni tilos. • Hulladéklerakó-helyet csak a Szigetközön kívül, a szennyeződésre kevésbé érzékeny területeken lehet létesíteni. • A hulladéklerakó-helyek területére az üzemeltetőnek tájrendezési tervet kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell a véghasználatot, illetve a rekultivációs tervet is. • Új hulladéklerakó-hely létesítése csak a legszükségesebb mértékű földterület kivonással járhat, és minden esetben csak a rosszabb adottságú, minőségű földeket érintheti.

R-2 Ökológiai rehabilitációra érdemes területek övezete Az övezetbe a mélyfekvésű réteket valamint az árvízvédelmi töltésen kívüli Duna holtágakat, élő vízfolyásokat és a csatornák egy részét soroltuk. • Az övezetben építési tevékenységet végezni tilos. • A holtágak min. 100 méteres körzetében a terepszintből 0,5 m-nél magasabban kiálló épület, építmény létesítése, a gyepek feltöré-

52

K-2 Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területek övezete

•

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelt övezetként kezelendők a védett természeti területek: Szigetközi TK és Pannonhalmi TK valamint a zöldfolyosó-rendszer elemei: Dög-Mosoni, Mosoni-Duna régi meder, Kálnoki-Duna-ág, Kiliti Cikolai holtág, Kis-Zátony, Újhídi-tó, Nováki csatorna és a Kohányi kanyar, Holt-Duna és a Macskaszigeti ágak, Bárduna-holtág (Kisdunajáró), Zsejkei holtág, Gombócosi HoltDuna (Szemerei lapos), Hédervár-Darnózseli csatorna, Lipót-Hédervári Holt-Duna (valamint a Kéngyártói és Renyhei holtágai), Szavai csatorna, Zámolyi csatorna, Mosoni-Duna, Bakcsi holtág, Mocsolai holtág.

•

•

•

•

• •

•

A légszennyező források 1000 m-es körzetében védőövezetet kell kialakítani. A védőterületet a településrendezési tervekben kell kijelölni. A kialakított védelmi területen intenzív növénytelepítést kell végezni tájrendezési terv alapján.

K-4 Vízbázis és hidrogeológiai védőterülete, felszíni vízvédelmi terület övezete A felszíni és a felszín alatti vízkészletek és ezek minőségének megóvása érdekében a szabályozási terv elkülöníti a vízvédelmi szempontból kiemelt és az általános védelmet igénylő területegységeket, a vízfelületeket és a vízbázisokat. A vízfolyások, az állóvizek, az állandó és az időszakos vízborítású területek vízvédelmi szempontból kiemelt területek. • A meglévő, a kijelölt vízbázisok és védőterületeik, a víznyerő-helyek valamint a vízművek területe felszín alatti vízvédelmi szempontból kiemelten védendő. • A vízvédelmi szempontból kiemelt területek vízkészletének és minőségének bárminemű veszélyeztetése a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően tilos. • A vízbázisok védőterületein, illetve azok 1000 m-es távolságán belül kavicsbánya nyitása tilos. • A védett természeti területeken lévő vízfelületek partvonalától mért 1000 m-es, illetve az egyéb természeti területeken levő vízfelületek partvonalától mért 100 m-es szélességű sávban területfelhasználás változtatást csak a környezet- és a természetvédelmi hatóság egyetértésével lehet előirányozni. • Az övezet területén belterület valamint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. • Az övezet területén nem létesíthető hulladéklerakó-hely és szennyvíz-ürítő telep. • A vízkészletek bármilyen szennyezésével járó tevékenységeket (szennyvíz-bevezetés, hulladéklerakás, mezőgazdasági kemikália használata stb.) fel kell deríteni és meg kell szüntetni. • A meglévő vízbázisok területét körül kell keríteni, és azokon elsősorban gyep területhasználatot kell kialakítani. • A Duna partján lévő természetes közfürdők esetén a közfürdő területének határától, a folyás irányával ellenkező irányban, a folyó mindkét partján 100 m, a folyás irányában pedig 10 m hosszúságban kell a parti terület határától számított legalább 10 m szélességű védőterületet kialakítani (37/1996. NM rendelet alapján).

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken légszennyező forrás nem üzemeltethető, légszennyezéssel járó ipari, mezőgazdasági, illetve egyéb tevékenység nem végezhető. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken (4/1986. OKTH rendelkezés, 21/1986 MT rendelet alapján) és azok levegőminőségére közvetlen hatást gyakorló területeken tilos I. veszélyességi osztályba tartozó légszennyezőanyag kibocsátásával járó tevékenységet folytatni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken tüzelőanyagként csak gázt, könnyű kénmentes tüzelő- vagy fűtőolajat, kokszot és fát szabad használni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken nagyforgalmú közút nem vezethető át. A levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területek pufferzónájában a területhasználatok megváltoztatását a településrendezési tervekkel összhangban lehet csak engedélyezni, úgy hogy a védett területet az új területhasználat ne veszélyeztesse. A légszennyezés mértékének csökkentése érdekében fontos a közlekedés kevésbé szennyező ágazatának – a vasútnak –preferálása, a forgalom szervezése és terelése, az elkerülő utak megépítése.

K-3 Légszennyező forrás környezetében kialakítandó védelmi terület övezete Levegőtisztaság-védelmi szempontból a terület kiemelten védett területeken kívül eső részei a védett I. kategóriába tartoznak, kivéve Győr és Mosonmagyaróvár ipari övezeteit, amelyek a védett II. kategóriába tartoznak. 53

•

• • •

•

•

•

•

A hidrogeológiai védőterületek és védőidomok kijelölését követően a védőterületeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés alatt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti (123/1997. Kormányrendelet 10–14. § alapján). A potenciális vízbázisok területén a vízbázis minőségét veszélyeztető területhasználat változtatás nem engedélyezhető. Az árvízcsúcs csökkentő tározók időszakosan elöntésre kerülő térségében építkezni tilos. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében a felszíni vizek 200 méteres körzetében, a meglévő és távlati vízbázisok védő területén folyékony és szilárd hulladéklerakó nem létesíthető. Az övezetben kemping csak megfelelő közműellátás (vezetékes ivóvíz, csatorna vagy zárt rendszerű szennyvízszikkasztó) esetén létesíthető. Az övezetben vízi turizmusra csak a NP Igazgatóság által kijelölt helyeken, időpontokban szabad. Egyéb időpontokban és helyeken vízi túrázni tilos. Az övezet területére a határőrség, a vízügyi igazgatóság, az erdőgazdaság és a természetvédelmi hatóság dolgozói kivételével gépjárművel behajtani tilos. A mentett oldalon, az árvédelmi töltés mentén kijelölt parkolókat olajfelfogós szilárd burkolattal úgy kell kialakítani, hogy a csurgalékvizek összegyűjthetők, csatornába vezethetők legyenek.

•

•

• • •

•

zárt rendszer alkalmazása esetén sem létesíthető. A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken korlátozni kell a művelési ág változtatást. Csak előzetes vizsgáltok alapján szabad a művelésből a területet kivenni, illetve bármilyen beépítést engedélyezni A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken geológiailag és hidrológiailag potenciálisan szennyező létesítmény és tevékenység csak környezeti hatástanulmány elfogadása után engedélyezhető. A belterületeken, illetve a beépítésre szánt területeken csak teljes közművesítés után lehet építkezni. A beépítésre nem szánt területeken turisztikai, és mezőgazdasági építmények csak teljes közművesítettség esetén helyezhetők el. Az övezet területére a határőrség, a vízügyi igazgatóság, az erdőgazdaság és a természetvédelmi hatóság dolgozói kivételével gépjárművel behajtani tilos. A mentett oldalon, az árvédelmi töltés mentén kijelölt parkolókat olajfelfogós szilárd burkolattal úgy kell kialakítani, hogy a csurgalékvizek összegyűjthetők, csatornába vezethetők legyenek.

Felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezete • A felszíni szennyeződésre érzékeny területeken intenzív állattartó telep csak zárt rendszerrel működtethető. • A beépítésre szánt területeken 2005. december 31. után csak teljes közművesítés esetén lehet építeni.

K-5 Területi szennyeződés érzékenységi kategóriák övezete

K-6 Talajvédelmi övezetek (deflációra) érzékeny területek övezete

A tervezési területet szennyeződés érzékenységi szempontból két alövezetbe soroltuk: a fokozottan érzékenybe és az érzékenybe. A kis mértékben kiemelt helyzetű, kőzetlisztes futóhomok hátak és a Gönyű-magasparti rész kivételével (amelyek érzékeny területek) az egész Szigetköz térsége felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny.

A talajvédelmi övezetek lehatárolása a következő települések közigazgatási területét érinti: Bezenye, Halászi, Rajka, Lébény, Mosonszentmiklós. • Az utak a csatornák, a táblaszélek mellett – mezővédő erdősáv tervek alapján – fasorokat, erdősávokat kell telepíteni a szélerózió csökkentésére. • Természetvédelem alatt álló területeken csak a települések, az utak, a termőterületek paszszív defláció elleni védelmét (véderdő, erdősáv) kell biztosítani. • A szélerózió által erősen veszélyeztetett területeket megfelelő talajadottságok esetén erdősíteni kell. • Gazdasági szabályzókkal támogatni kell a termőföld tápanyagutánpótlását.

Fokozottan érzékeny területek alövezete • A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny kategóriába tartozó területen hulladékot elhelyezni tilos. • A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken csak az ökológiai (bio-) gazdálkodásban engedélyezett kemikáliák használhatók fel. • A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken intenzív állattartó telep még

54

települési övezetek, valamint a termelési célú övezetek (és alövezeteik) tartoznak.

K-7 Zaj- és rezgésvédelmi területek övezete Zaj- és rezgésvédelmi szempontból kiemelt övezetként kezelendők a védett természeti területek: Szigetközi TK és Pannonhalmi TK és a zöldfolyosó- rendszer elemei: Dög-Mosoni, Mosoni-Duna régi meder, Kálnoki Duna-ág, Kiliti Cikolai holtág, Kis-Zátony, Újhídi–tó, Nováki csatorna és a Kohányi kanyar, Holt-Duna és a Macskaszigeti ágak, Bárduna holtág (Kisdunajáró), Zsejkei holtág, Gombócosi Holt-Duna (Szemerei lapos), Hédervár-Darnózseli csatorna, Lipót-Hédervári Holt-Duna (valamint a Kéngyártói és Renyhei holtágai), Szavai csatorna, Zámolyi csatorna, Mosoni-Duna, Bakcsi holtág, Mocsolai holtág. • Zaj- és rezgésvédelmi szempontból kiemelten védett területeken nagyforgalmú közút nem vezethető át. • Az övezet területére gépjárművel behajtani tilos (kivéve: a határőrség, a vízügyi igazgatóság, az erdőgazdaság és a természetvédelmi hatóság dolgozói). • Az övezet területén motoros vízi járművek (motorcsónak, jet-ski) használata csak a Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt területeken engedélyezett.

V. TÉRSÉGI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZAT A térségi infrastruktúra hálózat a közlekedési nyomvonalas és a kiszolgáló létesítményeket, valamint ezek biztosító-sávját és védőterületeit tartalmazza.

I-1 Közlekedési létesítmények övezete Az övezethez a meglévő közforgalmú- és a kerékpárutak, a vasútvonalak, a vízi közlekedés, illetve azok csomópontjai és telephelyei, valamint a járulékos létesítmények területei tartoznak. • A közlekedési létesítmények övezetbe tartozó tervezett nyomvonalak, csomópontok és telephelyek építési területét, telkét települési szabályozási tervben kell meghatározni. A településrendezési tervet szakági munkarészszel és környezeti hatásvizsgálattal kell alátámasztani. • Az autópályák védőterületét az ökológiai folyosók létesítésére alkalmas módon kell kialakítani. • A meglévő M1, M15 autópályák nyomvonalán a kialakult építési területet fenn kell tartani, bármilyen bővítés csak ezen belül valósítható meg. • Az autópályák utólagos tájbaillesztését folyamatosan, a látványkapcsolatok feltárásával és az újonnan épülő – esetlegesen látványzavaró – létesítmények takarásával kell elvégezni. • Az autópályák mellett szükségszerűen épített zajvédő falakat a tájképvédelmi szempontok figyelembevételével (pl. növényzet alkalmazása) kell megvalósítani. • A Győrt északról elkerülő főút végleges nyomvonalát műszaki tervekben kell pontosítani. A kijelölt nyomvonal mentén 500–500 méteren belül építési tevékenység csak a városi önkormányzat, a Nemzeti Park Igazgatósága és a Közlekedési Főfelügyelet hozzájárulásával végezhető. • A Győrt északról elkerülő főút építésénél a vasút felett – a MÁV-val együttműködve – külön szintű átjárót kell létesíteni, a tájképvédelmi és a közlekedésbiztonsági szempontok előtérbe helyezésével. • A Győrt északról elkerülő főút építésekor a Mosoni-Duna felett átvezető hidat a tájkép-

K-8 Szennyvíztisztítók és szennyvízürítő helyek övezete A szennyvíztisztítókat és szennyvízürítő helyeket térségi területrendezési szabályzat térképlapján ábrázoltuk. A térség hat szennyvízelvezető-tisztító rendszerét három közműszolgáltató üzemelteti.  A „PANNON-VÍZ” Rt-t: A Hegyeshalmi, a Győri a Felső-Szigetközi és az AlsóSzigetközi szennyvízelvezető és tisztító rendszert üzemelteti.  A SZIGVÍZ KHT: a Közép-Szigetközi szennyvízelvezető és tisztító rendszert üzemelteti.  Az AQUA Kft: a Mosonmagyaróvár térségi szennyvízelvezető és tisztító rendszert üzemelteti. • •

Az övezet területén másfajta létesítmény nem helyezhető el. Az övezet védőterületét a települési szabályozási tervekben elsődlegesen erdőként vagy zöldterületként kell szabályozni. B) FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK

Jogszabályi előírások szerint a funkcionális övezetekhez a térségi infrastruktúra hálózatok, a 55

•

•

• • • • • •

• •

• • •

•

•

•

védelmi szempontok érvényesítésével kell megoldani (pl.: töltésen vezetett szakasz helyett pillérek alkalmazása). A meglévő, térségi jelentőségű mellékutakat az ágazati előírásoknak megfelelő paraméterek szerint fokozatosan korszerűsíteni kell. A nyomvonal korrekciókat, a településeket elkerülő szakaszokat a településrendezési tervekben kell véglegesíteni. A településeket elkerülő szakaszok véglegesítéséig a tervezett nyomvonalak mellett mindkét irányban 300–300 méteren belül építési tevékenység csak a Megyei Közlekedési Felügyelet hozzájárulásával végezhető. Az utak mellett lévő – jelenleg beépítetlen – területek beépítése esetén az OTÉK szerinti sávot (30 m) biztosítani kell. A halászi Mosoni-Duna hidat helyre kell állítani. A meglévő vasútvonalak nyomvonalát és kialakult építési területét meg kell tartani. A vasúthoz tartozó zajvédő falakat – lehetőség szerint – a vasút területén kell elhelyezni. A zajvédő falak tájbaillesztését a megfelelő anyagok kiválasztásával és növényzet telepítésével kell megoldani. A hagyományos építészeti formákat tükröző vasútállomásokat és megállóhelyeket eredeti formájukban kell megőrizni, illetve törekedni kell azok helyreállítására. A gönyűi, a győri és az ásványrárói meglévő hajókikötőket meg kell tartani. Új kompösszeköttetést kell létesíteni Gönyű és Kolozsnéma között, a kompkikötő területigényét a településrendezési tervben kell meghatározni. A Gönyű és Kolozsnéma közötti kompösszeköttetéshez a kompkikötőt – a mai követelményeknek megfelelően – kell kiépíteni. A győri kikötő korszerűsítése során biztosítani kell a kikötő vasúti összeköttetését. A motorcsónak és a jachtkikötő hálózatot igény szerint bővíteni kell. Új kikötő csak a természetes vagy természetközeli partszakaszok, valamint a vízminőségvédelmi szempontból kiemelten kezelt területeken kívül létesíthető. Új kerékpárút csak a természetvédelmi, a vízügyi (hullámtéri és töltésen vezetett esetén) és az erdészeti szakemberek bevonásával jelölhető ki vagy építhető meg. Véneken helyre kell állítani a Mosoni-Dunán keresztüli kompösszeköttetést, vagy gyalogos hidat kell létesíteni úgy hogy azt a kerékpárosok is használni tudják. A scenik (panoráma) utak környezetét a szigetközi tájkaraktert minél jobban feltáró módon kell kialakítani (kilátások tudatos megtartása, látványkárosítok takarása).

I-2 Biztosítósávok, védőterületek övezete Az övezetbe a nyomvonalas létesítmények és az egyéb közlekedési létesítmények (pl.: állomások) kialakításához és fenntartásához szükséges területsávokat soroltuk. • Valamennyi mellékút külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 50–50 m-t védőtávolságnak kell tekinteni. A védőtávolságra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat öszszehangolt módon az érintett települések szabályozási tervében kell rögzíteni. • A védőtávolságon belüli építmény elhelyezéshez, bányászati tevékenységhez, valamint a közút területének határától számított 10 men belüli faültetéséhez vagy kivágásához az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. • A vasútvonalak mentén a vágánytengelytől számított 50–50 m-t védőterületnek kell tekinteni. A védőterületre vonatkozó további korlátozásokat a települési szabályozási tervben kell rögzíteni. • Autópályák, autóutak és főutak külterületi szakaszán a tengelytől számított 100–100 m-t védőtávolságnak kell tekinteni. A védőtávolságra vonatkozó tilalmakat, korlátozásokat összehangolt módon az érintett települések külterületszabályozási tervében kell rögzíteni.

VI. TELEPÜLÉSI ÖVEZETEK U-I Urbánus területek övezete Az övezethez elsődlegesen a Győrben és a Mosonmagyaróváron lévő lakó, vegyes, gazdasági, kereskedelmi, ipari, termelő és közlekedési funkció által igényelt épületek, építmények elhelyezéséhez szükséges területeket, valamint a települési zöldfelületeket soroltuk. • Az övezetre vonatkozó részletes szabályozási előírásokat a településrendezési tervek szabályozásában kell kidolgozni. • A 1500 m2-nél nagyobb alapterület igényű bevásárlóközpont, üzletközpont stb. funkciójú épületek kizárólag a városok belterületén helyezhetők el. • Új épület csak a történelmi beépítési magasságokhoz igazodva, az OTÉK és a helyi építési szabályzat előírásainak betartásával létesíthető. • A meglévő (fás)növényzettel fedett területeket (pl.: közpark, strand, sportpálya, temető) hosszú távon meg kell őrizni. Területük nem csökkenthető, más övezetbe nem átsorolható.

56

•

U-2 Rurális területek övezete Az övezet elsősorban a vidékies jellegű belterületek lakó, vegyes, gazdasági, üdülő, termelő, kereskedelmi és közlekedési funkciói által igényelt épületek, építmények elhelyezéséhez szükséges területeket tartalmazza. • Új építési telket csak a hagyományos településszerkezet és utcahálózat szerves továbbépítésével lehet kialakítani. • A hagyományosan kialakult településszerkezet(ek) védelmét biztosító előírásokat a településrendezési tervekben (pl.: telekösszevonás, -osztás) kell rögzíteni. • Az üdülőterületekre vonatkozó, azok sajátosságaiból eredő egyedi szabályozási előírásokat a települési szabályozási tervekben kell meghatározni. • Új épület csak a történeti építészeti adottságokhoz illeszkedő módon, az OTÉK és a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően létesíthető. • Új települési zöldfelületek kialakítását vagy a meglévők felújítását a vidékies hangulat, a tájkarakter megőrzésével kell elvégezni.

•

•

•

•

• •

U-3 Ipari parkok övezete • •

•

Az övezetben csak teljes közművesítés esetén lehetséges új épületeket építeni. A táj esztétikai megjelenésének kedvezőbbé tétele érdekében az övezetre készülő terveket (szabályozási terv, épületek, építmények építészeti tervei) szakmai zsűri (tervtanács) elé kell terjeszteni. Új iparterület csak 40 %-os növény-borítási aránnyal alakítható ki, a telekhatáron védő/takaró fásítást kell telepíteni.

Gyepterületen a Szigetközben minimum 5 ha egybefüggő földterület esetén hagyományos almos állattartó telep építhető. A beépített alapterület a földrészlet 0,5%-át nem haladhatja meg. Szőlőműveléssel hasznosított területen minimum 1 ha esetén a földrészlet 1%-át meg nem haladó beépítettséggel lehet a termelést szolgáló gazdasági épületet elhelyezni. Művelt gyümölcsültetvény esetén legkevesebb 3 ha nagyságú területre építhető a földrészlet 0,5%-át meg nem haladó alapterületű, kizárólag a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló gazdasági épület. Intenzív istállózó állattartó terület kizárólag korszerű, környezetkímélő technológiával, legalább 3 ha egybefüggő területen 1%-os beépítettséggel helyezhető el, a szennyvízkezelés környezetkímélő – a Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt és engedélyezett – megoldásával. Állattartó épület a tervezett Nemzeti Park határán kívül, attól minimum 1000 m, egyéb felszíni vizektől min. 200 m távolságra helyezhető el. Az övezetben 1 hektárnál kisebb földrészletek nem alakíthatók ki. Az övezetekbe tartozó földrészleten a művelési ágat a beépítés feltételeként akkor lehet elfogadni, ha az a telek területének legalább 75%-án meghatározó. M-2 Kertgazdasági övezet

Az övezetbe tartozó területek karakterét a kertészeti növények (a tervezési területen elsősorban a gyümölcs) termesztése határozza meg. • Az övezetben a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m2, kivéve azt az esetet, ha a települési szabályozási terv más mértéket határozott meg. 1500 m2-nél kisebb telekre ebben az esetben sem lehet építeni. • Az övezetben a 3000 m2 beépítési minimum más övezeti szabályozással (pl. lásd V-1), illetve az övezet egyes területeire készülő szabályozási terv keretében tovább növelhető (szigorítható). • Az övezetben 3000 m2-nél kisebb, új telek (földrészlet) önállóan nem alakítható ki. • Az övezetben kizárólag tájba illő gazdasági épületet és csak művelt, kertészetileg hasznosított telekre (földrészletre) szabad elhelyezni maximum 2%-os beépítettséggel. • Az övezetben műveltnek az a telek (földrészlet) minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

VII. TERMELÉSI ÖVEZETEK M-1 Árutermelési mezőgazdaság övezete Az övezet a kisparcellás műveléstől jellegzetesen eltérő, az önellátás szintjét meghaladó mezőgazdasági termelés színtere. • Szántóföldi művelés esetén a Szigetközben minimum 20 ha egybefüggő területen építhető a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épület. A beépített alap-terület a földrészlet 1%-át nem haladhatja meg. 57

•

•

•

ve, a Fertő–Hanság NP Igazgatóságával egyeztetve kell előkészíteni és végrehajtani.

Az övezetben az épületek homlokzatmagassága a 4 métert nem haladhatja meg, az övezetben, 120 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem építhető. Az övezetben csak hagyományos formájú és anyagú épületek építhetők, semmiféle mobil szerkezet, lakókocsi, torony jellegű építmény (antenna, oszlop, kémény) nem helyezhető el. Az övezetben keletkező szennyvizet és hulladékot tilos felhagyott kutakba, vízmosásokba, csapadékvíz-elvezető rendszerekbe bevezetni, illetve gyűjteni.

C) EGYÉB ÖVEZETEK E-1 Infrastruktúra tengely övezete Az M1-es autópálya, az 1. sz. főforgalmi út, a vasút, az országos ellátást biztosító elektromos távvezeték, a gáz termékvezeték, az országos és nemzetközi jelentőségű távközlési hálózat által igénybevett sáv az infrastruktúra tengely.

M-3 Erdőgazdasági övezet

•

Az övezet magába foglalja a tervezési terület valamennyi erdőterületét. A szabályozásban rögzített előírások egyaránt érvényesek a tervezett NP védett területébe eső és az azon kívüli erdőterületekre. • A védett területekhez tartozó erdőterületekre vonatkozóan a tervezett Dunai NP kezelési tervében megfogalmazott előírásokat kell betartani. • Az övezetben az erdő művelési ág nem változtatható meg. • Belterület növelésére, illetve beépítésre szánt területnek erdő nem vehető igénybe. • A védelmi rendeltetésű erdő területén tilos épületet elhelyezni. • Védett erdőterületen épületet/építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, csak természetvédelmi vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el. • A közjóléti erdőkben csak a 10 hektárnál nagyobb összefüggő erdőterületen és max. 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő épület/építmény helyezhető el. • Az övezetbe tartozó erdők szabad látogathatóságát – a tulajdoni viszonyoktól függetlenül – biztosítani kell. • Védett területen az erdők tarvágása csak tájidegen állományok esetében megengedett. A honos állományoknál a szálaló vágást kell előtérbe helyezni, ahol ez nem megoldható ott a véghasználat max. összefüggő területe 3 ha. • Új erdők csak a honos fajok túlsúlyával, illetve a pótlások, felújítások során, az arányuk folyamatos növelésével telepíthetők. • Erdőgazdálkodás során a természetes felújítás és a biológiai élettartamot közelítő vágásforduló alkalmazása engedhető meg. • Árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdőkben az erdészeti munkálatokat (azok módját és kiterjedését illetően) az árvédelmi szempontok elsődlegességét figyelembe vé-

•

Bármilyen új építés csak az OTÉK és az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével történhet. A flóra és a fauna szabad mozgása érdekében az infrastruktúra tengelyen keresztül az élőhelyek közti átjutást biztosítani kell (ökohidak, aluljárók építése, zöldfolyosórendszer kialakítása). E-2 Tófenék övezete

A dunakiliti zsilip, az árvízvédelmi töltés és az Öreg-Duna között fekvő terület. •

•

• •

A magyar-szlovák tárgyalások folyamán, illetve az Öreg-Duna mente vízpótlási módjának végleges eldöntéséig a spontán erdőmegtelepedéseket, illetve a megindult szukcessziós folyamatokat fenn kell tartani, a tófeneket erdészeti kezelésben kell tartani. A magyar-szlovák megegyezéstől függően a tófenék visszakerülhet erdőgazdasági kezelésbe, vagy a tervezett Nemzeti Park részeként védetté kell nyilvánítani. A tófenéken még egyszeri kavicskitermelésre sem lehet engedélyt kiadni. A trianoni zsilipet (a Mosoni-Duna vízpótlására szolgált az 1920-as évektől a bősi vízlépcső építésének megkezdéséig) ipari műemlékké kell nyilvánítani, és a környékét bemutató hellyé alakítani. E-3 Honvédelmi területek övezete

Katonai terület a katonaság és a polgári védelem által használt, külterületen lévő objektum. • A felhagyott katonai területek utóhasználatakor csak olyan területhasználat engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a környezeti elemek állapotát. • Az övezethez tartozó területek utóhasznosításakor az OTÉK előírásai az irányadók.

58

 a döntésekbeni részvételben,  a visszahatások és korrekciók megítélésén,  a társadalmi innovációs állapoton,  a környezeti monitoring rendszer működésén,  a szankcionálás és a támogatás módján meghatározó módon múlik.

5. TERÜLETRENDEZÉSI INTÉZKEDÉSI JAVASLAT 1.

A területrendezési, illetve a szabályozási tervben foglaltak megvalósítása az intézkedések függvénye. A természet és a táj, valamint a környezet védelmét szolgáló speciális szabályozás végrehajtása elsősorban a kormányzati, a megyei és a települési önkormányzati akaraton múlik.

2.

A Duna és a Mosoni-Duna mentén, a Határvidéken és a Tengelyvidéken az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi helyzet, a válság eltérő mértékű. Az intézkedési javaslatokban kerültek meghatározásra a konfliktusok feloldását és az újabbak keletkezésének megelőzését szolgáló környezet-orientált feladatok.

3.

Az intézkedési, a beavatkozási lehetőségek kormányzati, megyei és települési önkormányzati színterei eltérőek. A javaslatok érvényesítését a megyei közigazgatás és a térség kompakt formája, földrajzi határa könnyíti, míg a szlovák féllel folyó tárgyalások s ezzel egyidejűleg a rehabilitációs munkálatok elhúzódása nehezíti.

4.

A területrendezési intézkedési javaslatok végrehajtói  a helyi önkormányzatok és azok társulásai,  a megyei önkormányzat, valamint a kormány mellett lehetnek, illetve részt vállalhatnak  a térségek szakági fejlesztésében érdekelt egyesülések,  a Nyugat PANNON Eurégió,  az országos és a megyei illetőségű területi szervezetek egységei, irodái,  a polgári kezdeményezések,  a nem kormányzati (NGO) szervezetek,  a profitorientált szakosodott gazdasági szervezetek.

5.

Az egyes térségek, tájegységek szerint eltérő vagy hasonló jellegű intézkedések – a területrendezési terv készítésének céljából adódóan – közvetlenül vagy közvetve természetvédelmi indíttatásúak.

6.

A tervezési területre javasolt intézkedések megvalósítása a „befogadó” közegen, úgy mint  a szigetközi ember köztudatán,  a társadalmi támogatottságon, 59

7.

Valamennyi intézkedési javaslat érvényesülési esélye a helyi adottságok, a lokális aktivitások, az együttműködési akaratok szerint eltérő. Az intézkedési javaslatok ezért egyes térségekben magától értetődőnek, másokban túlhangsúlyozottnak tűnhetnek. Végső soron a helyi lakosságnak illetve képviselőinek, a gazdasági szereplőknek kell eldönteniük, hogy hogyan tudnak élni a tervezett Dunai Nemzeti Park lehetőségeivel.

8.

A szigetközi térség országon belüli kedvező helyzete is viszonylagos. A kedvező gazdasági helyzet ellenére az ökológiai válság jelei érződnek, a világgazdasági recesszió érezteti hatását:  a növénytermesztésben és az állattenyésztésben az általános recessziót meghaladó mértékben romlott az értékesítési helyzet és növekedtek a termelési költségek,  az erdőállományban a vágáskor csökkent és a Tájvédelmi Körzet területén az ültetvényszerű monokultúrás nyárasok aránya alig csökkent,  a helyi adottságokra épülő vállalkozások elsősorban a városok térségére és az 1-es út mentén koncentrálódtak,  a kibontakozó idegenforgalmat a külföldiek (főleg osztrák) hétvégi házas vásárlásai és kavicskitermelése egyaránt befolyásolja,  a falusi-, a vízi-, az ökoturizmust a hullámtér rendezetlensége is hátráltatja.

9.

A területrendezési szerkezeti illetve a szabályozási terv – jellegének megfelelően – korlátozásokat tartalmaz. A hosszútávon vonzerőt jelentő természeti, táji értékek a Nemzeti Park megvalósítása elősegítheti. A térség rendelkezik azokkal az önmegújuló képességekkel, amelyek segítségével  visszaállítható a magasabb szintű, de környezetkímélő mezőgazdasági termesztés,  újabb gazdasági szereplők aktivizálhatók a környezet-orientált terület-

Határidő: folyamatos, a településrendezési tervek készítésével egyidejűleg

fejlesztéshez,  az adottságokhoz alkalmazkodó területhasználat az erőforrásokat önfenntartóvá teheti.

13. Az M1-es és az M15-ös autópályákon épített vadátjárókhoz, alagutakhoz és ökológiai hidakhoz a zöldfolyosó csatlakozást biztosítani kell. A zöldfolyosó elemeit és az átjárók térségében a beépítés-mentességet a településrendezési tervekben is meg kell határozni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: településrendezési terv készítésével folyamatosan

10. Az intézkedési javaslatok megvalósításának feltétele a társadalmi háttér biztosítása. Márpedig a megfelelő társadalmi háttér kialakításához  a nemzetközi kapcsolatok további bővítése,  a környezettudat, az ökológiai szemlélet formálása,  a táji kultúra oktatása és  a tájspecifikus termelési át- és továbbképzés nélkülözhetetlen. Az érdekeket összekötő kapocs szerepében, az érintettek bevonásában a védelmi és a rehabilitációs feladatok koordinálásában, a szemlélet formálásában, az agrártermelők, az erdőgazdasági, a vízügyi szakemberek, a vadászok, az NGO-k együttműködésének megteremtésében a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának és a Szigetközi Tájvédelmi Körzetnek kulcsszerepet kell(ene) vállalnia.

14. A Duna és a Mosoni-Duna partjára – különös tekintettel a települések belterületi szakaszaira – átfogó vízpartrendezési programot kell kidolgozni az érintett szakhatóságok bevonásával. A vízpartrehabilitációs programot településenként kell dokumentálni. A programnak tartalmaznia kell a kialakításra javasolt közhasználatú parkokat, sétányokat, a védelmet igénylő természetközeli, a vízminőség-védelem és a tájjelleg szempontjából fontos partszakaszokat. Ki kell térni az elbontásra ítélt illegális épületek és parthasználatok felszámolására. A vízpart rehabilitációs programoknak be kell épülniük a településrendezési tervekbe is. Felelős: BM, GM, PM, KÖVIM, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

11. A vízpótlással, a rehabilitációval összefüggő javaslatok akkor lennének igazán hatékonyak, ha a magyar-szlovák tárgyalások mielőbb lezárulnának. A szabályozási javaslatok lokális értelemben konszenzus esetén és az uniós elvárások jegyében eredményesek lehetnek.

15. A Duna hullámterére – a kezelési tervvel összhangban – üdülési, idegenforgalmi és rehabilitációs rendezési programot kell készíteni az érintett természetvédelmi, vízügyi, erdőgazdasági és megyei területfejlesztési szakemberek bevonásával. Különösen nagy gondot kell fordítani a rendezetlen üdülési használat megoldására a természetvédelmi érdekek preferálásával. Felelős: KöM, FVM, KÖVIM, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

Az intézkedési javaslatokat témakörök, azaz elsődleges szakági, helyi kapcsolódásuk szerinti csoportosításban közöljük. Az egyes javaslatoknál kiemeltük a határidőket és a feltüntettük az érintetteket. Az intézkedési javaslatok összeállításakor fontosnak tartjuk, hogy – akár ismétlések árán is – egy helyen megjelenjenek a szakmai szempontból releváns intézkedési javaslatok.

16. A tervezett Dunai Nemzeti Park területét levegőtisztaság-védelmi szempontból a kiemelten védett kategóriába kell sorolni. Fel kell mérni a kategóriára jellemző határértékeket meghaladó tevékenységeket és létesítményeket. A megadott határértékek betartásához intézkedési tervet kell kidolgozni. Felelős: megyei önkormányzat Határidő: rövidtáv

5.1. TERMÉSZET-, TÁJ- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

12. A több mint 100 hektáros fátlan térségekben lévő szántókat a táblák szélén, a földutak mentén telepített fasorokkal, erdő és/vagy cserjesávokkal kell tagolni a tájkép és a biodiverzitás gazdagítása érdekében. A mezőfásítások helyét a településrendezési tervekben kell meghatározni. Felelős: települési önkormányzatok 60

Bányászati Hivatal, Magyar Geológiai Szolgálat, megyei önkormányzatok, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

17. A tervezési területre vízgyűjtőterületi vízvédelmi programot kell készíteni az ökológiai és vízhasználatok szerint megállapított környezeti követelményekre. Felelős: KöM, KÖVIM, megyei önkormányzat, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

22. A természeti folyamatok és az egyes beavatkozások hatásainak nyomon követésére átfogó monitoring rendszer létesítése szükséges. A monitoring rendszerbe beépíthetők a folyókkal illetve az ivóvízbázisokkal kapcsolatban jelenleg is folyó vizsgálatok. Felelős: Kormány, Fertő–Hanság NP Igazgatósága Határidő: rövidtáv

18. A meglévő és a tervezett vízbázisok hidrogeológiai védőterületeit a tervezett Dunai Nemzeti Park megalapításával összefüggésben felül kell vizsgálni, illetve ki kell jelölni. A védőterület kijelölésekor meg kell határozni a szükséges területhasználati korlátozásokat és azokat a településrendezési tervekbe is be kell építeni. Felelős: KöM, GM, KÖVIM, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Országos Területfejlesztési Tanács, megyei önkormányzat, települési önkormányzatok, Magyar Geológiai Szolgálat Határidő: településrendezési terv készítésével folyamatosan

5.2. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDASÁG, VÍZRENDEZÉS

23. A mezővédő erdősávok és fasorok telepítésével a táblaméreteket csökkenteni kell. A telepítési helyeket meliorációs tervben kell rögzíteni az érintett földtulajdonosokkal folytatott előzetes egyeztetés alapján. A fásítások, erdőrész telepítések helyét a településrendezési tervekbe át kell vezetni. Az átfogó tájrendezési terveket agrártérségenként kell elkészíteni. Finanszírozásukra központi forrásokat kell biztosítani. Felelős: Kormány, FVM, KöM, Állami Erdészeti Szolgálat, települési önkormányzatok Határidő: középtáv

19. A tervezési területen lévő valamennyi működő kavicsbánya további használatára vonatkozóan olyan programot kell készíteni, amely a gazdaságossági, a társadalmi, az ökológiai és a tájképi hatások szintetizálását is tartalmazza. A bányászati programot a Magyar Bányászati Hivatal bevonásával és a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága irányításával kell kidolgozni. A programban fel kell tüntetni a rekultivációra vonatkozó javaslatokat. Felelős: Magyar Bányászati Hivatal, Fertő–Hanság NP Igazgatósága, Magyar Geológiai Szolgálat Határidő: rövidtáv

24. A védett természeti területeken folytatható környezetkímélő (ökológiai) mezőgazdasági termelés támogatását KöM rendelettervezet szerint kell előirányozni. (Az itt előállított termékek védjegy, adómentesség formájában is kapjanak megkülönböztetett figyelmet.) Felelős: KöM, FVM, Fertő–Hanság NP Igazgatóság Határidő: középtáv

20. A halastavak vízminőségét és az általuk kibocsátott szennyezőilletve szervesanyag mennyiségét az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok bevonásával folyamatosan vizsgálni kell. A határértéket túllépő halastavak üzemeltetőit kötelezni kell a határértékek betartására. Felelős: ÁNTSZ, KÖFE, megyei önkormányzat Határidő: rövidtáv

25. Az ökológiai hálózat-kialakítási, a talajvédelmi, a vízminőségvédelmi célú művelési ágváltoztatások, továbbá a biotermesztés, a környezetkímélő extenzív mezőgazdasági termesztés, az integrált szőlőtermesztés segítésére, vagy ezek bevezetéséből származó hátrányok kompenzálására központi támogatási program szükséges. Felelős: Kormány Határidő: középtáv

21. A tervezési területre hulladékkezelési koncepciót kell készíteni, amelyben ki kell térni a szelektív gyűjtés vizsgálatára. Felelős: KöM, FVM, ÁNTSZ, Magyar 61

Felelős: Kormány, KÖVIM, KöM, IM Határidő: középtáv

26. Az alacsony erdősültségű agrártérségekben a gazdaságosan nem művelhető, alacsonyabb aranykorona értékű szántókon kell kijelölni az erdősítésre előirányzott táblákat. A kijelölést körültekintően, a tulajdonosokat érdekeltté téve kell elvégezni, a központi támogatási rendszert országosan ki kell dolgozni.

32. Az ökológiai hálózat kialakításakor vizsgálni kell az egyes elemegyüttesek összekapcsolásának lehetőségeit, illetve meg kell teremteni a tényleges fizikai kapcsolatokat. Felelős: KöM, FVM Határidő: középtáv

Felelős: Kormány Határidő: középtáv

33. A kerékpáros turizmus számára a Szigetközben fogadó központokat (étkezés, bemutatóhely, szállás, egyedi tájértékek, műemlékek, kulturális és sportprogramok) kell kialakítani. Felelős: megyei önkormányzat, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

27. A tervezett Dunai Nemzeti Park területén lévő gazdasági rendeltetésű erdőkben törekedni kell a természetközeli erdőgazdálkodás minél nagyobb mértékű elterjesztésére. Az ültetvényszerű nyárasokban – a vágásérettségi kitermelést követően – fafajcserét kell előirányozni. Felelős: Kormány, KEFAG Rt. Határidő: hosszútáv

34. A vízi turizmusban résztvevők részére a Duna hullámterében ki kell alakítani a higiénikus feltételeket és a minimális infrastruktúrát is biztosító pihenő- és táborhelyeket. Ki kell jelölni és építeni a veszélytelen útvonalakat (zárások, hidak). Felelős: Kormány, KöM, megyei önkormányzat Határidő: rövidtáv

5.3. TELEPÜLÉSEK, ÜDÜLÉSIDEGENFORGALOM, INFRASTRUKTÚRA 28

A tervezett Dunai Nemzeti Parkkal érintett települések rendezési terveit a területrendezési tervben, valamint a természetvédelmi kezelési tervben foglaltak figyelembevételével, az építésügyi törvény előírásai szerint kell felülvizsgálni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: középtáv

29. El kell készíteni a tervezett Dunai Nemzeti Park bemutató övezetében és a védőövezetben lévő erdők közjóléti állapotfelmérését és turizmusfejlesztő programját. Felelős: Kormány, FVM, KöM, IM Határidő: középtáv 30. A Győrt elkerülő tervezett autóút és a szigetközi településeket elkerülő tervezett utak nyomvonalát a természetvédelmi és az ökológiai hálózat-kialakítási szempontok figyelembevételével kell véglegesíteni. Felelős: Kormány, megyei önkormányzat Határidő: hosszútáv 31. Meg kell vizsgálni a Dunán és a MosoniDunán az üdülési jellegű vízi, tömegközlekedési lehetőségeket és az igények alapján hosszú távú tervet kell készíteni a kikötők kialakítására, a központi forrásból a finanszírozás módjára. 62

hez nem tartozik intézkedési javaslat, mivel ezek betartatása „alacsonyabb szinten” is biztosítható.

6. A SZERKEZETI , A SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS AZ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

A területrendezési eszközök meghatározásánál a „Területrendezési tervek környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálata” (Balogh Á., Csemez A., 1999.). című tervezési segédletet vettük alapul, amelyet átdolgoztunk, a benne lévő átfedéseket megszüntettük. Az alkalmazott területrendezési eszközök a következők:

A szerkezeti és a szabályozási terv ajánlásainak, valamint szabályozási előírásainak áttekinthetősége érdekében táblázatot készítettünk, melyben az ajánlásokhoz hozzákapcsoltuk az egyes szabályozási övezetekben megjelenő előírásokat. A táblázat alkalmas arra, hogy végigkövessük a tervezési folyamatot a szerkezeti terv ajánlásainak megtételétől egészen a legnagyobb súllyal megjelenő intézkedési javaslatok megfogalmazásáig.

Területrendezési eszközök

I.

A védett elemek hosszú távú fenntartásához szükséges feltételek szabályozása (változtatási tilalmak és lehetőségek meghatározása, védőterületek kijelölése).

II.

A területek meg- vagy/és felosztásának korlátozása.

III.

Területhasználati kategória változtatásának – az OTÉK szabályozásától eltérő, illetve azt kiegészítő – szakhatósági engedélyhez kötése.

A táblázatban a szerkezeti terv övezeteinek ajánlásaihoz tartozó szabályozási előírásokat gyűjtöttük össze. Meghatároztuk, hogy a szabályozási előírások készítésénél melyik típusú területrendezési eszközt alkalmaztuk, majd – amennyiben lehetséges – hozzákapcsoltuk a szükséges intézkedési javaslatokat.

IV.

Bizonyos tevékenységek és funkciók korlátozása vagy tilalma bizonyos érzékeny területeken, (al)övezetekben.

V.

A belterület növelésének szabályozása, feltételekhez kötése vagy tilalma.

A táblázatban csak azokat az ajánlásokat gyűjtöttük össze, amelyekhez szabályozási előírás, vagy intézkedési javaslat kapcsolható, hiszen az ajánlások egyrésze nem kötelezően végrehajtandó, hanem a szó szoros értelmében ajánlás, melynek betartásával a tervezési területen kedvező folyamatok kezdődhetnek. Vannak olyan ajánlások is, amelyekhez szabályozási előírás nem, csak intézkedési javaslat kapcsolható.

VI.

A területfelhasználás és a beépítés feltételeinek az OTÉK-ban rögzítettektől eltérő szabályozása (tilalma vagy a beépíthető terület nagysága, infrastrukturális ellátottsága, az építhető építmények funkciója, agysága és karaktere szerinti szabályozása).

VII.

A művelés szabályozása, az intenzív gazdálkodás korlátozása, a környezetkímélő gazdálkodás vagy a természeti, táji, gazdálkodási hagyományoknak megfelelő gazdálkodási formák támogatása.

VIII.

Az erdősültség, valamint a rét, legelőterületek arányának növelése az intenzív mezőgazdasági területek rovására.

A táblázat oszlopaiban a folyamat, az egymásra épülés témakörönként követhető. Ezek: − a szerkezeti terv övezeteinek ajánlásai, − a szabályozási terv előírásai, − a szabályozási övezet száma, ahol a szabályozási előírás megtalálható, − a területrendezési eszköz típusa, amelyet az előírásban alkalmaztunk, − az intézkedési javaslat száma és szövege.

Az ajánlásoknak mintegy 70 %-a megtalálható a táblázatban. Az intézkedési javaslatok között vannak olyanok, amelyek nem kapcsolhatók szorosan egyetlen ajánláshoz és szabályozási előíráshoz sem, ezeket a táblázat nem tartalmazza. Látható, hogy vannak olyan intézkedési javaslatok, melyek pedig több szabályozáshoz is kapcsolhatók, ezeket a szükséges helyeken szerepeltettük. Vannak továbbá olyan szabályozások, amelyek63

IX.

X.

XI.

XII.

A bányanyitás – a meglévő ásványvagyon kitermelésének – korlátozása, az utóhasználati cél, valamint a speciális tájrendezési szabályozások meghatározása. Nyomvonalas jellegű műszaki létesítmények elvezetési feltételeinek szabályozása (pl.: bizonyos területeken való átvezetés tilalma vagy föld alá helyezése stb.). A védelem biztosításhoz, illetve érvényesítéséhez szükséges differenciált szabályozásra kerülő alövezetek meghatározása, területi lehatárolása. Sajátos funkciónak megfelelő védőtávolságok és védőterületek kijelölése (különböző kategóriájú utak, vasutak, különböző kapacitású közműhálózatok és létesítmények, honvédelmi vagy polgári védelmi létesítmények vonatkozásában).

64

XIV.

A belterület alakításának szabályozása, korlátozása (feltételekhez kötése) vagy tilalma.

XV.

A területek közművesítettségi szintjének, minimális infrastrukturális ellátottságának – a tervezett funkcióhoz kapcsolódó – differenciált szabályozása.

XVI.

Területbiztosítás, kapcsolati rendszer biztosítása.

XVII.

A területfelhasználás szabályozása.

XVIII.

A területi funkció meghatározása.

XIX.

A területi funkció hosszú távú fenntartásához szükséges feltételek szabályozása (változtatási tilalmak, védőterületek kijelölése).

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

1. táblázat A szerkezeti terv, a szabályozási terv és az intézkedési javaslatok összefüggései

A tölgy–kőris ligeterdők arányát a termőhelyi adottságoknak megfelelően, a hullámtérben az árvízvédelmi szempontok figyelembevételével a tervezett Dunai Nemzeti Park területén növelni kell.

A védett területekhez tartozó erdőterületekre vonatkozóan a tervezett Dunai NP kezelési tervében megfogalmazott előírásokat kell betartani.

M3

VIII.

Erdősítésre minimális mértékben, csak a szigetközi agrártáj karakterének megtartásával kerülhet sor.

Új erdők csak a honos fajok túlsúlyával, illetve a pótlások, felújítások során, az arányuk folyamatos növelésével telepíthetők.

M3

VIII.

Az árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdősávokat csak kivételes esetben szabad megbontani.

Árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdőkben a munkálatokat (azok módját és kiterjedését illetően) az árvédelmi szempontok elsődlegességét figyelembe véve, a Fertő–Hanság NP Igazgatóságával egyeztetve kell előkészíteni és végrehajtani. Védett erdőterületen épületet/építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, csak természetvédelmi vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el.

M3

XIX.

M3

XVII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN ERDŐGAZDASÁGI TERÜLET

Meg kell akadályozni a hullámtéri erdőben a vízparti, a hétvégi házas beépítéseket.

65

27. A tervezett Dunai Nemzeti Park területén lévő gazdasági rendeltetésű erdőkben törekedni kell a természetközeli erdőgazdálkodás minél nagyobb mértékű elterjesztésére. Az ültetvényszerű nyárasokban – a vágásérettségi kitermelést követően – fafajcserét kell előirányozni. Felelős: Kormány, KEFAG Rt. Határidő: hosszútáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A gazdasági erdőkben is ösztönözni kell a természetközeli társulások telepítését és fenntartását.

Erdőgazdálkodás során a természetes felújítás és a biológiai élettartamot közelítő vágásforduló alkalmazása engedhető meg.

M3

VII.

A hullámtéri fokozottan védett erdőterületeket ki kell venni az erdészeti üzemi „tervezett” erdők közül, hogy biztosítani lehessen az erdő-gyep átmenetet, amely mindenütt gyakori és jellemző volt a Kisalföldön.

Árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdőkben az erdészeti munkálatokat (azok módját és kiterjedését illetően) az árvédelmi szempontok elsődlegességét figyelembe véve, a Fertő–Hanság NP Igazgatóságával egyeztetve kell előkészíteni és végrehajtani. Árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdőkben a munkálatokat (azok módját és kiterjedését illetően) az árvédelmi szempontok elsődlegességét figyelembe véve, a Fertő–Hanság NP Igazgatóságával egyeztetve kell előkészíteni és végrehajtani.

M3

VII.

M3

VII.

A holtágak min. 100 méteres körzetében a terepszintből 0,5 m-nél magasabban kiálló épület, építmény létesítése, a gyepek feltörése, a nádasok és a természetszerű fás társulások irtása tilos. Az övezetben az erdő művelési ág nem változtatható meg. Az övezetbe tartozó erdők szabad látogathatóságát – a tulajdoni viszonyoktól függetlenül – biztosíútani kell.

R2

VII.

M3 M3

XVII. XVIII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN ERDŐGAZDASÁGI TERÜLET

Az árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdősávokat csak kivételes esetben szabad megbontani.

A meglévő erdőterületeket meg kell őriznni. Minden erdőterület látogatható.

66

27. A tervezett Dunai Nemzeti Park területén lévő gazdasági rendeltetésű erdőkben törekedni kell a természetközeli erdőgazdálkodás minél nagyobb mértékű elterjesztésére. Az ültetvényszerű nyárasokban – a vágásérettségi kitermelést követően – fafajcserét kell előirányozni. Felelős: Kormány, KEFAG Rt. Határidő: hosszútáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A termelési célú erdők mellet növelni kell a védelmi célú erdőterületek arányát.

Természetvédelem alatt álló területeken csak a települések, az utak, a termőterületek passzív defláció elleni védelmét (véderdő, erdősáv) kell biztosítani.

K6

XII.

A hullámtéri erdőkben tisztásokat, gyepes térrendszereket célszerű kialakítani.

A hullámtérben a tisztások rendszerét hosszú távon meg kell őrizni.

V1

VII.

A hullámtéri erdőkben a feltöltéseket, a más irányú használatokat meg kell akadályozni.

Az övezetben a meglévő terepfelszín nem rendezhető (feltöltés, bevágás, egyengetés, rónázás stb.).

V1

XVII.

Az övezetben a földfelszín megváltoztatásával járó tevékenység (bányászat vagy deponálás) nem végezhető.

T1

XVII.

Az övezetben a meglévő terepfelszín nem rendezhető (feltöltés, bevágás, egyengetés stb.).

V3

XVII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN ERDŐGAZDASÁGI TERÜLET

67

23. A mezővédő erdősávok és fasorok telepítésével a táblaméreteket csökkenteni kell. A telepítési helyeket meliorációs tervben kell rögzíteni az érintett földtulajdonosokkal folytatott előzetes egyeztetés alapján. A fásítások, erdőrész telepítések helyét a településrendezési tervekbe át kell vezetni. Az átfogó tájrendezési terveket agrártérségenként kell elkészíteni. Finanszírozásukra központi forrásokat kell biztosítani. Felelős: Kormány, FVM, KöM, Állami Erdészeti Szolgálat, települési önkormányzatok Határidő: középtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Az övezetben az árkok, a csatornák, az utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat – őshonos fafajok felhasználásával – kell telepíteni.

V4

XII.

Az övezethez tartozó területeket (vízfolyás, állóvíz, gyepes terület) ökológiai folyosókkal össze kell kötni.

V4

XII.

A meglévő vasútvonalak nyomvonalát és kialakult építési területét meg kell tartani.

I1

XVII.

A vasúthoz tartozó zajvédő falakat – lehetőség szerint – a vasút területén kell elhelyezni.

I1

A vasútvonalak mentén a vágánytengelytől számított 50–50 m-t védőterületnek kell tekinteni. A védőterületre vonatkozó további korlátozásokat a települési szabályozási tervben kell rögzíteni.

I2

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN ERDŐGAZDASÁGI TERÜLET A viszonylag gyakran előforduló mezővédő erdősávokat fenn kell tartani, és azokat a zöldfolyosó rendszer szerves elemeivé kell fejleszteni.

A vasút két oldalán lévő 5–10 méter szélességű erdősávot, annak természeti, környezeti és jóléti hatásai miatt meg kell tartani. Fakivágást csak a vágásérettségi korban szabad előirányozni.

68

23. A mezővédő erdősávok és fasorok telepítésével a táblaméreteket csökkenteni kell. A telepítési helyeket meliorációs tervben kell rögzíteni az érintett földtulajdonosokkal folytatott előzetes egyeztetés alapján. A fásítások, erdőrész telepítések helyét a településrendezési tervekbe át kell vezetni. Az átfogó tájrendezési terveket agrártérségenként kell elkészíteni. Finanszírozásukra központi forrásokat kell biztosítani. Felelős: Kormány, FVM, KöM, Állami Erdészeti Szolgálat, települési önkormányzatok Határidő: középtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A védelmi rendeltetésű erdő területén tilos épületet elhelyezni.

M3

VI.

Védett erdőterületen épületet/építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, csak természetvédelmi vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el.

M3

VI.

A közjóléti erdőkben csak a 10 hektárnál nagyobb összefüggő erdőterületen és max. 0.5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő épület/építmény helyezhető el.

M3

VI.

Védett területen az erdők tarvágása csak tájidegen állományok esetében megengedett. A honos állományoknál a szálaló vágást kell előtérbe helyezni.

Védett területen az erdők tarvágása csak tájidegen állományok esetében megengedett. A honos állományoknál a szálaló vágást kell előtérbe helyezni, ahol ez nem megoldható ott a véghasználat max. összefüggő területe 3 ha.

M3

XIX.

A szennyvíztisztók és szennyvízürítőhelyek védő terüléteit fásítani kell.

Az övezet védőterületét a települési szabályozási tervekben elsődlegesen erdőként vagy zöldterületként kell szabályozni.

K8

XVII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN ERDŐGAZDASÁGI TERÜLET Az erdőgazdasági területeken az építmények elhelyezését szabályozni kell

69

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A mezőgazdasági eredetű (műtrágya, állattartás) szennyezések közvetlen folyóba juttatását meg kell akadályozni.

Az övezetben keletkező szennyvizet és hulladékot tilos felhagyott kutakba, vízmosásokba, csapadékvíz-elvezető rendszerekbe bevezetni, illetve gyűjteni.

M2

IV.

A hagyományos tájtermesztést (kisparcellás jellegű, a paraszti gazdálkodásra emlékeztető tájhasználat, amelyet a mozaikosság, a szántó, a legelő, az erdő változatossága, a szegélyek nagy aránya jellemez) valamint a kivonás korlátozását elő kell irányozni az egyes tájegységeken.

Az övezetben 1 hektárnál kisebb földrészletek nem alakíthatók ki.

M1

VI.

Az övezetben 3000 m2-nél kisebb, új telek (földrészlet) önállóan nem alakítható ki.

M2

VI.

Az övezetben szántón nagyüzemi táblák nem alakíthatók ki.

V1

VI.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

12. A több mint 100 hektáros fátlan térségekben lévő szántókat a táblák szélén, a földutak mentén telepített fasorokkal, erdő és/vagy cserjesávokkal kell tagolni a tájkép és a biodiverzitás gazdagítása érdekében. A mezőfásítások helyét a településrendezési tervekben kell meghatározni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: folyamatos, a településrendezési tervek készítésével egyidejűleg 24. A védett természeti területeken folytatható környezetkímélő (ökológiai) mezőgazdasági termelés támogatását KöM rendelettervezet szerint kell előirányozni. (Az itt előállított termékek védjegy, adómentesség formájában is kapjanak megkülönböztetett figyelmet.) Felelős: KöM, FVM, Fertő– Hanság NP Igazgatóság Határidő: középtáv

A földművelés és az állattenyésztés vonatkozásában egyaránt ösztönözni kell a mezőgazdasági tájhagyományok megőrzését, újraélesztését, valamint az agrártörténeti emlékek megóvását, mert ez a tájpotenciál többszörös felértékelődését jelentheti (gazdasági, idegenforgalmi erőforrás).

70

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

Az extenzíven hasznosított mezőgazdasági területeket és a vízfelületeket, vizes élőhelyeket célszerű növelni a gyengébb minőségű szántók, valamint az idegen fajokból álló faültetvények rovására.

A meglévő természetszerű művelési ágakat (gyep, nádas, mocsár, erdő) meg kell tartani, művelési ág változtatás csak az intenzív jellegűből a természetszerű irányába engedélyezhető (szántóból gyep vagy erdő).

V4

VII.

A természetszerű gyepművelést (legeltetés, kaszálás) mind szakmailag, mind anyagilag támogatni kell.

Gyepterületen a Szigetközben minimum 5 ha egybefüggő földterület esetén hagyományos almos állattartó telep építhető. A beépített alapterület a földrészlet 0,5%-át nem haladhatja meg.

M1

VI.

A meglévő természetszerű művelési ágakat (gyep, nádas, mocsár, erdő) meg kell tartani, művelési ág változtatás csak az intenzív jellegűből a természetszerű irányába engedélyezhető (szántóból gyep vagy erdő).

V4 V5

VII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

71

26. Az alacsony erdősültségű agrár-térségekben a gazdaságosan nem művelhető, alacsonyabb aranykorona értékű szántókon kell kijelölni az erdősítésre előirányzott táblákat. A kijelölést körültekintően, a tulajdonosokat érdekeltté téve kell elvégezni, a központi támogatási rendszert országosan ki kell dolgozni. Felelős: Kormány Határidő: középtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A szétszabdalt természeti és természetközeli élőhelyeken a mozaikos tájszerkezet megőrzése érdekében kerülni kell a nagy összefüggő felületek kialakulását elősegítő beavatkozásokat (nagy táblák kialakítása, fasorok kivágása, erdőirtás stb.).

Az övezetbe tartozó mozaikos természetes és természetközeli élőhely komplexeken csak extenzív jellegű természet- és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni a természeti, a táji értékek és a biodiverzitás megőrzése érdekében.

V4

VII.

12. A több mint 100 hektáros fátlan térségekben lévő szántókat a táblák szélén, a földutak mentén telepített fasorokkal, erdő és/vagy cserjesávokkal kell tagolni a tájkép és a biodiverzitás gazdagítása érdekében. A mezőfásítások helyét a településrendezési tervekben kell meghatározni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: folyamatos, a településrendezési tervek készítésével egyidejűleg

Azokon a területeken, ahol a fasorok, a mezsgyék megszűntetésre kerültek, ott a tájrehabilitáció keretén belül törekedni kell ezek visszaállítására. A mezővédő erdősávok jelenléte természet- és talajvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, ezért fenntartásukat, telepítésüket központilag is támogatni kell.

Az övezetbe tartozó mozaikos természetes és természetközeli élőhely komplexeken csak extenzív jellegű természet- és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni a természeti, a táji értékek és a biodiverzitás megőrzése érdekében.

V4 V5

VII.

Az utak, a csatornák, a táblaszélek mellett – mezővédő erdősáv tervek alapján – fasorokat, erdősávokat kell telepíteni a szélerózió csökkentésére.

K6

XII.

A szélerózió által erősen veszélyeztetett területeket megfelelő talajadottságok esetén erdősíteni kell.

K6

XII.

12. A több mint 100 hektáros fátlan térségekben lévő szántókat a táblák szélén, a földutak mentén telepített fasorokkal, erdő és/vagy cserjesávokkal kell tagolni a tájkép és a biodiverzitás gazdagítása érdekében. A mezőfásítások helyét a településrendezési tervekben kell meghatározni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: folyamatos, a településrendezési tervek készítésével egyidejűleg

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

72

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A jellemzően agrártérségben – a térszerkezeti tervben méretüknél fogva fel nem tüntetett – pagonyerdőket a biodiverzitás és a tájkarakter megőrzése érdekében meg kell tartani.

Az övezetben művelési ág változtatás csak kivételes esetben, elsősorban az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása vagy a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.

T1

VII.

A talajdegradálódás és a talajszennyeződés megakadályozása, mérséklése érdekében talaj- és környezetkímélő agrotechnikákat kell bevezetni (GYMSTS, 1995).

Gazdasági szabályzókkal támogatni kell a termőföld tápanyagutánpótlását.

K6

A természeti területeken kívüli agrártérségekben is gondoskodni kell a deflációveszélyes területeken az aktív talajvédelemről (pl.: megfelelő növénytelepítés).

Az utak a csatornák, a táblaszélek mellett – mezővédő erdősáv tervek alapján – fasorokat, erdősávokat kell telepíteni a szélerózió csökkentésére.

K6

XII.

A szélerózió által erősen veszélyeztetett területeket megfelelő talajadottságok esetén erdősíteni kell.

K6

XII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

73

23. A mezővédő erdősávok és fasorok telepítésével a táblaméreteket csökkenteni kell. A telepítési helyeket meliorációs tervben kell rögzíteni az érintett földtulajdonosokkal folytatott előzetes egyeztetés alapján. A fásítások, erdőrész telepítések helyét a településrendezési tervekbe át kell vezetni. Az átfogó tájrendezési terveket agrártérségenként kell elkészíteni. Finanszírozásukra központi forrásokat kell biztosítani. Felelős: Kormány, FVM, KöM, Állami Erdészeti Szolgálat, települési önkormányzatok Határidő: középtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Az övezetbe tartozó területek jellegét, a kialakult tájhasználatokat csak a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad megváltoztatni.

V4

VII.

Az övezetben művelési ág változtatás csak kivételes esetben, elsősorban az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása vagy a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.

T1

VII.

A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken csak az ökológiai (bio-) gazdálkodásban engedélyezett kemikáliák használhatók fel.

K5

VII.

Az övezetbe tartozó mozaikos természetes és természetközeli élőhely komplexeken csak extenzív jellegű természet- és környezetkímélő gazdálkodást lehet folytatni a természeti, a táji értékek és a biodiverzitás megőrzése érdekében.

V4, V5

VII.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Támogatni kell a táji adottságokhoz illeszkedő földhasználatok, birtokméretek kialakítását, ennek érdekében a termelési szerkezetet az új helyzetnek megfelelően át kell alakítani, új környezetkímélőbb termelési technológiákat kell bevezetni.

A terület- és a vidékfejlesztési programokban ösztönözni kell a flóra és a fauna szempontjából elsődleges fontosságú tájszerkezet, tájkép megőrzését. A terület- és a településrendezési tervekben biztosítani kell a megőrzés kereteit.

74

26. Az alacsony erdősültségű agrár-térségekben a gazdaságosan nem művelhető, alacsonyabb aranykorona értékű szántókon kell kijelölni az erdősítésre előirányzott táblákat. A kijelölést körültekintően, a tulajdonosokat érdekeltté téve kell elvégezni, a központi támogatási rendszert országosan ki kell dolgozni. Felelős: Kormány Határidő: középtáv

12. A több mint 100 hektáros fátlan térségekben lévő szántókat a táblák szélén, a földutak mentén telepített fasorokkal, erdő és/vagy cserjesávokkal kell tagolni a tájkép és a biodiverzitás gazdagítása érdekében. A mezőfásítások helyét a településrendezési tervekben kell meghatározni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: folyamatos, a településrendezési tervek készítésével egyidejűleg

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Szántóföldi művelés esetén a Szigetközben minimum 20 ha egybefüggő területen építhető a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épület. A beépített alapterület a földrészlet 1%-át nem haladhatja meg.

M1

VI.

Szőlőműveléssel hasznosított területen minimum 1 ha esetén a földrészlet 1%-át meg nem haladó beépítettséggel lehet a termelést szolgáló gazdasági épületet elhelyezni.

M1

VI.

Művelt gyümölcsültetvény esetén legkevesebb 3 ha nagyságú területre építhető a földrészlet 0,5%-át meg nem haladó alapterületű, kizárólag a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló gazdasági épület.

M1

VI.

Intenzív istállózó állattartó terület kizárólag korszerű, környezetkímélő technológiával, legalább 3 ha egybefüggő területen 1%-os beépítettséggel helyezhető el, a szennyvízkezelés környezetkímélő – a Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt és engedélyezett – megoldásával.

M1

VI.

Állattartó épület a tervezett Nemzeti Park határán kívül, attól minimum 1000 m, egyéb felszíni vizektől min. 200 m távolságra helyezhető el.

M1

VI.

Az övezetekbe tartozó földrészleten a művelési ágat a beépítés feltételeként akkor lehet elfogadni, ha az a telek területének legalább 75%-án meghatározó.

M1

VI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A mezőgazdasági területeken az épületek elhelyezhetőségét szabályozni kell.

75

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Az övezetben a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m2, kivéve azt az esetet, ha a települési szabályozási terv más mértéket határozott meg. 1500 m2-nél kisebb telekre ebben az esetben sem lehet építeni.

M2

VI.

Az övezetben a 3000 m2 beépítési minimum más övezeti szabályozással (pl. lásd V-1), illetve az övezet egyes területeire készülő szabályozási terv keretében tovább növelhető (szigorítható).

M2

VI.

Az övezetben kizárólag tájba illő gazdasági épületet és csak művelt, kertészetileg hasznosított telekre (földrészletre) szabad elhelyezni maximum 2%-os beépítettséggel.

M2

VI.

Az övezetben műveltnek az a telek (földrészlet) minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

M2

VI.

Az övezetben az épületek homlokzat-magassága a 4 métert nem haladhatja meg, az övezetben, 120 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem építhető.

M2

VI.

Az övezetben csak hagyományos formájú és anyagú épületek építhetők, semmiféle mobil szerkezet, lakókocsi, torony jellegű építmény (antenna, oszlop, kémény) nem helyezhető el.

M2

VI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A kertgazdasági területeken az épületek elhelyezhetőségét, méretét a települések rendezési terveiben szabályozni kell.

76

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítású területre még talajjavítási céllal sem hordható ki.

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítású területre még talajjavítási céllal sem hordható ki.

R1

IV.

Intenzív állattartó telep a felszíni szennyeződésre érzékeny területeken nem létesíthető, működtethető.

A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken intenzív állattartó telep még zárt rendszer alkalmazása esetén sem létesíthető.

K5

IV.

A felszíni szennyeződésre érzékeny területeken intenzív állattartó telep csak zárt rendszerrel működtethető.

K5

IV.

Az övezetbe tartozó gyepet feltörni csak a Nemzeti Park Igazgatósága engedélyével lehet.

V3

III.

A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken korlátozni kell a művelési ág változtatást. Csak előzetes vizsgáltok alapján szabad a művelésből a területet kivenni, illetve bármilyen beépítést engedélyezni

K5

III. IV

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

A tervezesi területen lévő gyepeket meg kell őrizni, illetve a gyepterület arányának növelésére kell törekedni.

77

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Belterület növelésére, illetve beépítésre szánt területnek erdő nem vehető igénybe.

M3

XIV. XVII.

A védett természeti területek a tervezett Dunai Nemzeti Park bemutató övezete kivételével belterületbe nem vonhatók, beépítésre szánt területté nem minősíthetők.

V1

XIV. XVII.

A tájvédelmi körzetek által érintett települések (valamennyi település, amelynek közigazgatási területén a védett terület van) belterületeinek bővítése csak a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva történhet.

V1

XIV.

Az övezetbe tartozó összefüggő természetes élőhely komplexek területe belterületbe nem vonható, beépítésre szánt területté nem minősíthető.

V4

XVII.

Az övezetben csak a Nemzeti Park Igazgatósága engedélyével történhet minden egyes belterületbe vonás, illetve végezhető új építés.

T2

XIV.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET A városok térségében, a városperemen és városkörnyéken a beépítési aktivitás jelentősen megnövekedett. A művi elemek növelésének arányát a zöldfelületi-rendszer egyidejű fejlesztésével kell ellensúlyozni. A városok környékén a biológiailag aktív felületek aránya 2/3-nál több maradjon!

78

28. A tervezett Dunai Nemzeti Parkkal érintett települések rendezési terveit a területrendezési tervben, valamint a természetvédelmi kezelési tervben foglaltak figyelembevételével, az építésügyi törvény előírásai szerint kell felülvizsgálni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: középtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Belterület növelésére, illetve beépítésre szánt területnek erdő nem vehető igénybe.

M3

XIV. XVII.

A védett természeti területek a tervezett Dunai Nemzeti Park bemutató övezete kivételével belterületbe nem vonhatók, beépítésre szánt területté nem minősíthetők.

V1

XIV. XVII.

A tájvédelmi körzetek által érintett települések (valamennyi település, amelynek közigazgatási területén védett terület van) belterületeinek bővítése csak a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva történhet.

V1

XIV. XVII.

Az övezetbe tartozó összefüggő természetes élőhely komplexek területe belterületbe nem vonható, beépítésre szánt területté nem minősíthető.

V4, V5

XVII. III.

Az övezetben új beépítés, műszaki infrastruktúra telepítés, bányanyitás, hulladék-elhelyezés és más környezetszennyező, a természeti értékeket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulása alapján folytatható.

V4, V5

XIX. VII.

Az övezetbe tartozó területek jellegét, a kialakult tájhasználatokat csak a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad megváltoztatni.

V5

XIV. V.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET A városok és a dinamikusan fejlődő települések kivezető útjai mentén a kereskedelmi-szolgáltató létesítmények szaporodását a minimumra kell csökkenteni, illetve azt az ökológiai és a tájképi adottságok messzemenő figyelembevételével lehet csak engedélyezni.

79

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Az övezetbe tartozó területek belterületbe nem vonhatók, beépítésre szánt területté nem minősíthetők.

V5

XIV. V.

Az övezethez tartozó településeken a belterületbe vonás – a jelenlegi arányokhoz viszonyítottan – hosszútávon sem haladhatja meg a 20%-ot.

V1 T1

XIV. V.

Az övezetben építési tevékenységet végezni tilos.

T2

XIV.

Az övezet területén belterület valamint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

R2

XIV. V.

Az övezet területén létesítmény nem helyezhető el.

K4

XIV.

Az övezetben csak teljes közművesítés esetén lehetséges új épületeket építeni.

K8

XVII.

Az övezetben új bányatelek – az 1993. Évi XLVIII. Törvény kivett területekre vonatkozó előírásai alapján – nem létesíthető.

V1

VI.

Az övezetben bányatelek nem létesíthető.

V3

VI.

Valamennyi 1 hektárnál nagyobb, bányászati tevékenységgel érintett területre – a 152/1995. Kormányrendelet értelmében – KHV-t kell készíteni.

R1

VI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET

A bányászati tevénykenységet a tervezett Dunai NP területén korlátozni kell.

80

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A kitermeléssel összefüggő káros hatások ellensúlyozására tervet kell készíteni és az ökológia kompenzáció végrehajtását ellenőrizni kell.

R1

VI.

Az újrahasznosítás célját, módozatait és a teendőket – a helyi adottságok szerint – rekultivációs tájrendezési tervben kell meghatározni.

R1

VI.

A külszíni kitermeléssel keletkezett kavicsbányák által megbontott felszínek és egyéb kisebb anyagnyerőhelyek rehabilitálását az élőhely-védelmi szempontok településrendezési tervi integrálásával kell megvalósítani.

R1

VI.

A vízbázisok védőterületein, illetve azok 1000 m-es távolságán belül kavicsbánya nyitása tilos.

K4

VI.

A védőtávolságon belüli építmény elhelyezéshez, bányászati tevékenységhez, valamint a közút területének határától számított 10 m-en belüli faültetéséhez vagy kivágásához az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

I2

VI.

Új iparterület csak 40 %-os növény-borítási aránnyal alakítható ki, a telekhatáron védő/takaró fásítást kell telepíteni

U3

VI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET

Új iparterületet a bilológiailag aktív felület 40 %-os kialakításával (tetőkert, zöldfal) illetve csak az adottságokhoz illeszkedő növénytelepítéssel lehet kijelölni.

81

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Az övezetben kizárólag az adott településre jellemző, a tájjelleghez igazodó építési megoldások engedélyezhetők.

T1

VI.

Értékes településképi területen zavaró, látványkárosító, rossz közízlést tükröző, tájidegen épületeket, építményeket újonnan elhelyezni tilos, a meglévők tájba illesztéséről – a lehetőségek határain belül – gondoskodni kell.

T2

VII.

A hagyományos építészeti formákat tükröző vasútállomásokat és megállóhelyeket eredeti formájukban kell megőrizni, illetve törekedni kell azok helyreállítására.

I1

VI.

Az üdülőterületekre vonatkozó, azok sajátosságaiból eredő egyedi szabályozási előírásokat a településrendezési tervek szabályozásában kell meghatározni.

U2

VI.

A táj, a környezet esztétikai megjelenésének kedvezőbbé tétele érdekében az övezetre készülő terveket (szabályozási terv, épületek, építmények építészeti tervei) szakmai zsűri (tervtanács) elé kell terjeszteni.

U3

VI.

A trianoni zsilipet (a Mosoni-Duna vízpótlására szolgált az 1920-as évektől a bősi vízlépcső építésének megkezdéséig) ipari műemlékké kell nyilvánítani, és a környékét bemutató hellyé alakítani.

E2

VI.

Az övezetben csak a tájjelleget tükröző épületek, építmények létesíthetők.

V1

VI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET A tervezési területen lévő települések jellegzetes arculatának megőrzése érdekében az új épületek kialakítására szabályozási előírásokat kell megfogalmazni.

82

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A véneki üdülőterület nem bővíthető.

T2

VI.

A szőgyei temető további fenntartása és használata csak a terület bekerítésével történhet.

T2

VI.

A beépítésre szánt területeken 2005. december 31. után csak teljes közművesítés esetén lehet építeni.

K5

VI.

Az övezetben – a természetvédelmi tájékoztató táblák kivételével – tilos 1 m2-nél nagyobb hirdetőtáblát felállítani.

V1

XIX.

Az övezetben tilos 2 m2-nél nagyobb felületű hirdetőtáblákat felállítani.

T1

XIX.

Az övezetre javasolt területen olyan beavatkozás nem végezhető, amely a NP felől vagy felé feltáruló látványt zavarja (kilátás-, rálátásvédelem).

V2

XIX.

Az övezetbe tartozó pontszerű elemek (fa, facsoport) látványát zavaró tevékenységet (tereprendezés, beépítés, erdősítés) végezni tilos.

V6

XIX.

A galériaerdő-sávval ívesen határolt tereket, szántókat erdősítéssel és/vagy beépítéssel megváltoztatni tilos.

T1

XIX.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET

Tájképvédelmi szempontok alapján a különféle hirdetőtáblák elhelyezése külön szabályozást igényel.

A tájképileg fontos tájelemek látványát veszélyeztető tevékenységeket (erdősítés, véderdő telepítés, tereprendezés) korlátozni kell.

83

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A felületszerű vagy vonalas jellegű egyedi tájértékek minimum 100 m-s körzetén belül, az egyedi tájértékek állapotát, fennmaradását veszélyeztető tevékenységet folytatni tilos.

T3

XVII.

A pontszerű egyedi tájértékek érvényesülését beépítéssel, művelési ág váltással korlátozni tilos.

T3

XVII.

Az egyedi tájértékek keletkezéskori környezeti állapotát (pl. kápolna, kereszt, kegyhely, kút környéke) a lehetőségek szerint helyre kell állítani, a rehabilitációs feladat megoldására tájrendezési tervet kell készíteni. Régészeti értékek védelmét a mindenkori érvényes jogszabályok (1997. évi LIV; LXXVIII. és az 1997. évi CXL tc. és kapcsolódó jogszabályok) szerint kell biztosítani. A térségi jelentőségű régészeti értékeket az érintett megyék területrendezési terveiben kell meghatározni.

T3

XVII.

T4

XIX.

Az övezetben csak a régészeti értékek megőrzését szolgáló tevékenység engedélyezhető.

T4

XIX.

A régészeti értéket veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közműlétesítmények elhelyezhetőségét a településrendezési terv szabályozásában kell meghatározni.

T4

XIX.

Az övezet területén bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunka, mély- és magasépítés, művelési ág váltás csak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának engedélyével végezhető

T4

XIX.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET A tervezési területen lévő egyedi tájértékek fennmaradását biztosítani kell.

A régészeti területek fennmaradásáról gondoskodni kell.

84

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken légszennyező forrás nem üzemeltethető, légszennyezéssel járó ipari, mezőgazdasági, illetve egyéb tevékenység nem végezhető.

K2

XIII.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken (4/1986. OKTH rendelkezés, 21/1986 MT rendelet alapján) és azok levegőminőségére közvetlen hatást gyakorló területeken tilos I. veszélyességi osztályba tartozó légszennyezőanyag kibocsátásával járó tevékenységet folytatni.

K2

XIII.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken tüzelőanyagként csak gázt, könnyű kénmentes tüzelő- vagy fűtőolajat, kokszot és fát szabad használni.

K2

XIII.

A levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területek pufferzónájában a területhasználatok megváltoztatását a településrendezési tervekkel összhangban lehet csak engedélyezni, úgy hogy a védett területet az új területhasználat ne veszélyeztesse.

K2

XIII.

A légszennyező források 1000 m-es körzetében védőövezetet kell kialakítani. A védőterületet a településrendezési tervekben kell kijelölni.

K3

XIII.

A kialakított védelmi területen intenzív növénytelepítést kell végezni tájrendezési terv alapján.

K3

XIII.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

JELLEMZŐEN URBANIZÁLT TERÜLET A levegőtisztaságvédelmi területeken minden olyan tevékenységet korlátozni kell, amely a levegő minőségét veszélyeztetné.

85

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Területrendezési eszköz

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

Szabályozási övezet

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

K4

XV.

K5

XV. XVIII.

K4

XIX.

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

VÍZFELÜLETEK Felhagyott bányatavak üdülőtelki utóhasználatánál a keletkező szennyvíz- és hulladékkezelés megoldását kialakítási alapfeltétellé kell tenni.

Az övezetben kemping csak megfelelő közműellátás (vezetékes ivóvíz, csatorna vagy zárt rendszerű szennyvízszikkasztó) esetén létesíthető. A beépítésre nem szánt területeken turisztikai és mezőgazdasági építmények csak teljes közművesítettség esetén helyezhetők el.

A folyó és egyéb élővizek még be nem épített szakaszainak minimum 100 m-es sávját beépítés mentesen kell megtartani.

A védett természeti területeken lévő vízfelületek partvonalától mért 1000 m-es, illetve az egyéb természeti területeken levő vízfelületek partvonalától mért 100 m-es szélességű sávban területfelhasználás változtatást csak a környezet- és a természetvédelmi hatóság egyetértésével lehet előirányozni.

86

19. A tervezési területen lévő valamennyi működő kavicsbánya további használatára vonatkozóan olyan programot kell készíteni, amely a gazdaságossági, a társadalmi, az ökológiai és a tájképi hatások szintetizálását is tartalmazza. A bányászati programot a Magyar Bányászati Hivatal bevonásával és a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága irányításával kell kidolgozni. A programban fel kell tüntetni a rekultivációra vonatkozó javaslatokat. Felelős: Magyar Bányászati Hivatal, Fertő–Hanság NP Igazgatósága, Magyar Geológiai Szolgálat Határidő: rövidtáv 14. A Duna és a Mosoni-Duna partjára – különös tekintettel a települések belterületi szakaszaira – átfogó vízpartrendezési programot kell kidolgozni az érintett szakhatóságok bevonásával. A vízpart-rehabilitációs programot településenkénti részletezettségre lebontva kell dokumentálni. A programnak tartalmaznia kell a kialakításra javasolt közhasználatú parkokat, sétányokat, a védelmet igénylő természetközeli, a vízminőség-védelem és a tájjelleg szempontjából fontos partszakaszokat. Ki kell térni az elbontásra

Területrendezési eszköz

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

Szabályozási övezet

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

VÍZFELÜLETEK ítélt illegális épületek és parthasználatok felszámolására. A vízpart rehabilitációs programoknak be kell épülniük a településrendezési tervekbe is. Felelős: BM, GM, PM, KÖVIM, települési önkormányzatok Határidő:rövidtáv

A természetvédelmi törekvések megvalósításához a mellékágak rendszeres vízellátásáról gondoskodni kell. Az óhatatlanul felmerülő kotrási munkákat úgy kell előirányozni, hogy a kikerült iszap elhelyezése természeti értéket ne veszélyeztethessen.

A szabályozási munkák során kitermelt iszap deponálása csak a Nemzeti Park Igazgatóságával előzetesen egyeztetett helyen és módon végezhető.

V2, V3

IV.

A természetvédelmi érdekek és a vízi turizmus igényeinek egyidejű kielégítése érdekében a hullámtérben – a Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal és a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal történő egyeztetés után – a mentett oldalhoz közelebb eső részeken fő túraútvonalakat célszerű kijelölni, a zárógátak és a küszöbök környékén biztosítani kell a folyamatos haladás feltételeit.

Sátorozni csak a szervezett túrán részvevőknek és csak a Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt helyeken lehet.

V1

XVII.

A hullámtérbe épületet elhelyezni tilos, kivétel a vízi közlekedést vagy a turizmust szolgáló létesítmény abban az esetben, ha természeti értéket nem veszélyeztet és a keletkező szennyező anyagok (hulladék, szennyvíz) elszállítása garantáltan megtörténik.

V1

XVII.

Az övezetben vízi turizmusra csak a NP Igazgatóság által kijelölt helyeken és időpontokban szabad. Egyéb időpontokban és helyeken vízi túrázni tilos.

K4

XVII.

87

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A hullámtérben motorcsónak használata tilos.

V1

XVII.

A hullámtérben a vadászat és a dúvad irtása a természetvédelmi céloknak alávetve, a NP Igazgatósága hozzájárulásával végezhető.

V1

XVII.

A folyószabályozási, a mederrendezési, a műtárgyépítési elképzelések megvalósítását a vízen kell megoldani (közúti szállító járművek a hullámtéren nem haladhatnak át).

V1

XVII.

A holtágaknál a vízháztartási viszonyokba csak természetés tájvédelmi célból lehet beavatkozni.

V3

XIX.

A holtágaknál, valamint a lápos és a mocsaras területeken a vízháztartási viszonyokba csak a vízfrissítés és vízutánpótlás érdekében lehet beavatkozni.

R2

XIX.

A vizes élőhelyek rehabilitációját elő kell segíteni.

Az övezethez tartozó, árvízvédelmi töltésen kívül található vizes élőhelyek – elsősorban a holtágak – rehabilitálásakor az élőhelyvédelmi szempontokat a települések szabályozási tervébe kell beépíteni.

R2

XIX.

A vízfelületeken a motoros vízijárművek használatát korlátozni kell.

Az övezet területén motoros vízi járművek (motorcsónak, jet-ski) használata csak a Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt területeken engedélyezett.

K7

XIII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

VÍZFELÜLETEK Az Öreg-Dunán és a Duna hullámterében az élővilágot zavaró tevékenységeket korlátozni kell.

A holtágakat rehabilitálni kell.

88

22. A természeti folyamatok és az egyes beavatkozások hatásainak nyomon követésére átfogó monitoring rendszer létesítése szükséges. A monitoring rendszerbe beépíthetők a folyókkal illetve az ivóvízbázisokkal kapcsolatban jelenleg is folyó vizsgálatok. Felelős: Kormány, Fertő–Hanság NP Igazgatósága Határidő: rövidtáv 17. A tervezési területre vízgyűjtőterületi vízvédelmi programot kell készíteni az ökológiai és vízhasználatok szerint megállapított környezeti követelményekre. Felelős: KöM, KÖVIM, megyei önkormányzat, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A Duna partján lévő természetes közfürdők esetén a közfürdő területének határától, a folyás irányával ellenkező irányban, a folyó mindkét partján 100 m, a folyás irányában pedig 10 m hosszúságban kell a parti terület határától számított legalább 10 m szélességű védőterületet kialakítani (37/1996. NM rendelet alapján).

K4

XIX.

A felszíni nyomvonalas létesítmények (autópálya, közút, vasút) fragmentáló hatását újabb vadátjárók, ökológiai alagutak és ökohidak létesítésével tovább kell csökkenteni.

Az autópályák védőterületét az ökológiai folyosók létesítésére alkalmas módon kell kialakítani.

I1

XVI.

A meglévő erdősávokat, mezsgyéket zöldfolyosó rendszerré kell fejleszteni a flóra és a fauna elemek közvetlenebb kapcsolata, szabadabb mozgása érdekében.

Az autópályák védőterületét az ökológiai folyosók létesítésére alkalmas módon kell kialakítani.

I1

XVI.

Az övezethez tartozó területeket (vízfolyás, állóvíz, gyepes terület) ökológiai folyosókkal össze kell kötni.

V4

XVI.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

VÍZFELÜLETEK A fürdők kialakításánál gondoskodni kell a védőterületek lehatárolásáról.

INFRASTRUKTÚRA TENGELY

89

13. Az M1-es és az M15-ös autópályákon épített vadátjárókhoz, alagutakhoz és ökológiai hidakhoz a zöldfolyosó csatlakozást biztosítani kell. A zöldfolyosó elemeit és az átjárók térségében a beépítés-mentességet a településrendezési tervekben is meg kell határozni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: településrendezési terv készítésével folyamatosan

Területrendezési eszköz

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

Szabályozási övezet

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

I1

XVI.

I1

XIX.

I1

XIX.

K2

XVII.

K2

XVII.

K7

XVII.

I2

X.

INFRASTRUKTÚRA TENGELY A nyomvonalas létesítmények fizikai határoló jellegét ökológiai és vizuális szempontú tájbaillesztéssel mérsékelni kell. A hansági védett területek szomszédságában az M1-es autópálya mellett zajvédő falakat kell elhelyezni.

A vonalas létesítmények mentén a légszennyezés mértékét csökkenteni kell. A települések belterületeit valamint a védett területeket levegőtisztaság- és zajvédelmi szempontból is védeni kell.

Az M1 és az M15 autópályákat csak a meglévő építési területeken belül lehet bővíteni. Az utak mellett lévő – jelenleg beépítetlen – területek beépítése esetén biztosítani kell az előírás szerinti beépítés mentes sávot.

Az autópályák utólagos tájbaillesztését folyamatosan, a látványkapcsolatok feltárásával és az újonnan épülő – esetlegesen látványzavaró – létesítmények takarásával kell elvégezni. Az autópályák mellett épített zajvédő falakat a tájképvédelmi szempontok figyelembevételével (pl. növényzet alkalmazása) kell megvalósítani. A zajvédő falak tájbaillesztését a megfelelő anyagok kiválasztásával és növényzet telepítésével kell megoldani. A légszennyezés mértékének csökkentése érdekében fontos a közlekedés kevésbé szennyező ágazatának, a vasútnak preferálása, a forgalom szervezése és terelése, az elkerülőutak megépítése Levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területeken nagyforgalmú közút nem vezethető át. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból kiemelten védett területeken nagyforgalmú közút nem vezethető át. A meglévő M1 és M15 autópályák nyomvonalán a kialakult építési területet fenn kell tartani, bármilyen bővítés csak ezen belül valósítható meg. Az utak mellett lévő – jelenleg beépítetlen – területek beépítése esetén az OTÉK szerinti sávot (30 m) biztosítani kell. 90

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Valamennyi mellékút külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 50–50 m-t védőtávolságnak kell tekinteni. A védőtávolságra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat öszszehangolt módon az érintett települések szabályozási tervében kell rögzíteni. Autópályák, autóutak és főutak külterületi szakaszán a tengelytől számított 100–100 m-t védőtávolságnak kell tekinteni. A védőtávolságra vonatkozó tilalmakat, korlátozásokat összehangolt módon az érintett települések külterületszabályozási tervében kell rögzíteni. A halászi Mosoni-Duna hidat helyre kell állítani.

I2

X.

I2

XVIII.

A magyar-szlovák tárgyalások folyamán, illetve az ÖregDuna mente vízpótlási módjának végleges eldöntéséig a spontán erdőmegtelepedéseket, illetve a megindult szukcessziós folyamatokat fenn kell tartani, a tófeneket erdészeti kezelésbe kell adni.

E2

XVII.

A tófenéken még egyszeri kavicskitermelésre sem lehet engedélyt kiadni. A magyar-szlovák megegyezéstől függően a tófenék visszakerülhet erdőgazdasági kezelésbe, vagy a tervezett Nemzeti Park részeként védetté kell nyilvánítani.

E2

XVII.

E2

XVII.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INFRASTRUKTÚRA TENGELY A mellékutak menti 50 méteres sávot védőtávolságnak kell tekinteni.

A főútvonalak menti 100 méteres sávot védőtávolságnak kell tekinteni.

A halászi Mosoni-Duna hidat helyre kell állítani.

TÓFENÉK A magyar-szlovák tárgyalások befejezéséig javasoljuk a tófenék erdészeti kezelésbe adását (erdőőr a kavics és a falopást megakadályozhatná).

A tófenék vízgazdálkodási, erdőgazdasági, természetvédelmi vagy üdülési használatának – esetleg azok kombinációjának – eldöntéséhez javasoljuk az érintett ágazatok és az NGO-k közötti egyeztetést.

91

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A felhagyott katonai területek utóhasználatakor csak olyan területhasználat engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a környezeti elemek állapotát.

E3

XVII.

Az övezethez tartozó területek utóhasznosításakor az OTÉK előírásai az irányadók.

E3

XVII.

Az övezetben szabályozott területek településszerkezetének és településképi jellemzőinek védelmét a településrendezési tervek szabályozásában kell biztosítani.

T2

III.

Az övezetben a történeti településszerkezet nem változtatható meg, a településkép védelmére részletes szabályozást a településrendezési tervek szabályozásában kell kidolgozni.

T2

III.

Új építési telket csak a hagyományos településszerkezet és utcahálózat szerves továbbépítésével lehet kialakítani.

U2

III.

A hagyományosan kialakult településszerkezet(ek) védelmét biztosító előírásokat a településrendezési tervekben (pl.: telekösszevonás, -osztás) kell rögzíteni.

U2

III.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

KATONAI TERÜLET A katonai gyakorló- és lőterek fenntartásának indokait és területük csökkentésének lehetőségét felül kell vizsgálni.

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI CSOMÓPONT A településrendszer kisebb elemeinél törekedni kell a faluszél (belterület szegély) megfelelő, harmonizáló kialakítására, amely egyben a településhálózat rendszerének egységességét is tükrözi.

92

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A meglévő (fás)növényzettel fedett területeket (pl.: közpark, strand, sportpálya, temető) hosszú távon meg kell őrizni. Területük nem csökkenthető, más övezetbe nem sorolhatók át

U1

III.

Új települési zöldfelületek kialakítását vagy a meglévők felújítását a vidékies hangulat, a tájkarakter megőrzésével kell elvégezni. A 1500 m2-nél nagyobb alapterület igényű bevásárlóközpont, üzletközpont stb. funkciójú épületek kizárólag a városok belterületén helyezhetők el.

U2

III.

U1

VI.

Új épület csak a történelmi beépítési magasságokhoz igazodva, az OTÉK és a helyi építési szabályzat előírásainak betartásával létesíthető.

U1

VI.

Az övezetre vonatkozó részletes szabályozási előírásokat a településrendezési tervek szabályozásában kell kidolgozni.

U1

VI.

Új épületet csak a történeti építészeti adottságokhoz illeszkedő módon, az OTÉK és a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően létesíthető. A tájvédelmi körzetek által érintett települések (valamennyi település, amelynek közigazgatási területén védett terület van) belterületeinek bővítése csak a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva történhet

U2

VI.

V1

XIV.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI CSOMÓPONT A településrendszer tájba illeszkedését a települési és településközi zöldfelületi elemek (zöldterület, strand, sportpályák stb.) megőrzésével is támogatni kell. Ezen területek nagysága nem csökkenthető és más területfelhasználási egységbe át nem sorolhatók.

A településrendszer elemeinek kontrollált fejlődése érdekében az 1500 m2-nél nagyobb alapterület-igényű bevásárlóközpont, üzletközpont stb. funkciójú épületek csak a városok belterületén lehet elhelyezni, kialakításuk során törekedni kell a településkép megtartására (pl. ne legyen lapostetős az épület).

A természeti értékek megőrzése érdekében törekedni kell a külterületi telkek nagyarányú növekedésének megakadályozására, mert ez a természetközeli területek visszaszorulását, térvesztését eredményezi.

93

28. A tervezett Dunai Nemzeti Parkkal érintett települések rendezési terveit a területrendezési tervben, valamint a természetvédelmi kezelési tervben foglaltak figyelembevételével, az építésügyi törvény előírásai szerint kell felülvizsgálni. Felelős: települési önkormányzatok Határidő: középtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Árvízvédelmi töltések védelmét szolgáló erdőkben a munkálatokat (azok módját és kiterjedését illetően) az árvédelmi szempontok elsődlegességét figyelembe véve, a Fertő–Hanság NP Igazgatóságával egyeztetve kell előkészíteni és végrehajtani. Az övezet területére a határőrség, a vízügyi igazgatóság, az erdőgazdaság és a természetvédelmi hatóság dolgozói kivételével gépjárművel behajtani tilos.

M3

XIX.

K4

XIX.

A Duna hullámterében csak a vízügyi, az erdőgazdasági és a természetvédelmi szervek gépjárművei közlekedhetnek, egyéb járművek csak a Nemzeti Park Igazgatóság külön engedélyével hajthatnak be.

V1

XIX.

A hullámtérbe a helyi horgászok csak gyalog, kerékpárral vagy mopeddel hajthatnak be. Új kerékpárút csak a természetvédelmi, a vízügyi (hullámtéri és töltésen vezetett esetén) és az erdészeti szakemberek bevonásával jelölhető ki vagy építhető meg.

V1

XIX.

I1

III.

A szántó művelési ág legfeljebb csak gyeppé módosítható

T1

XVII.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉS, VÉDVONAL Az árvízvédelmi töltések védelmére telepített, illetve véderdőként nyilvántartott és kezelt erdősávokban természetvédelmi célú tevékenység csak úgy végezhető, ha az árvízvédelem prioritása nem sérül. A töltéseket csak az arra jogosultak használhatják. Megfelelő forgalomtechnikai eszközökkel (pl. kulccsal záródó sorompó) meg kell akadályozni, hogy a töltés közúttá váljon. Azokon a helyeken, ahol a töltések nem érik el az árvízszint feletti – előírásokban rögzített – 120 cm-t, gondoskodni kell a megfelelő magasságra emelésről.

Az árvízvédelmi töltéseken – a Vízügyi Igazgatósággal és a Nemzeti Park Igazgatósággal történő egyeztetés után – kerékpárutak alakíthatók ki.

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁROZÓ A tározó területén művelési ágak megváltoztatása során törekedni kell a szántó felületek gyeppé alakítására.

94

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

Az árvízcsúcs csökkentő tározók időszakosan elöntésre kerülő térségében építkezni tilos.

K4

VI.

A környezetileg érzékeny területeken a lakosság figyelmét fel kell hívni a vízellátás-szennyvízelvezetés összefüggéseire, támogatni kell a csatornahálózat kiépítését.

A belterületeken, illetve a beépítésre szánt területeken csak teljes közművesítés után lehet építkezni.

K4

VI.

Fokozott ellenőrzéssel meg kell akadályozni a már használaton kívüli kutakba történő szennyvízbekötéseket.

A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken földtani és hidrológiai adottságokat potenciálisan szennyező létesítmény és tevékenység csak környezeti hatástanulmány elfogadása után engedélyezhető.

K4

XIX.

A belterületeken, illetve a beépítésre szánt területeken csak teljes közművesítés után lehet építkezni.

K4

VI.

A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területeken geológiailag és hidrológiailag potenciálisan szennyező létesítmény és tevékenység csak környezeti hatástanulmány elfogadása után engedélyezhető.

K4

XIX.

A belterületeken, illetve a beépítésre szánt területeken csak teljes közművesítés után lehet építkezni.

K4

VI.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

ÁRVÍZZEL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET A hullámtéri – főleg vízi turizmus és üdülési – fejlesztéseknél az árvízi szintet fegyelembe kell venni.

REGIONÁLIS IVÓVÍZELLÁTÓ RENDSZER

REGIONÁLIS SZENNYVÍZELVEZETŐ RENDSZER A szennyeződésre érzékeny területeken fel kell hívni a lakosság figyelmét a szennyvízszikkasztás veszélyeire és tiltással, illetve megfelelő szankciókkal meg kell akadályozni az engedély nélküli szennyvízszikkasztást.

95

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A hullámtérben sátorozók, túrázók hulladékaikat kötelesek magukkal vinni a legközelebbi település kommunális hulladékgyűjtőig, ellenkező esetben bírság fizetésére kötelezhetők. A hulladéklerakó-helyek területére az üzemeltetőnek tájrendezési tervet kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell a véghasználatot, illetve a rekultivációs tervet is. A hulladéklerakó-helyek területére az üzemeltetőnek tájrendezési tervet kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell a véghasználatot és a rekultivációs tervet is.

V1.

XIX.

K1

XVIII.

K1

XVIII.

Új hulladéklerakó-hely létesítése csak a legszükségesebb mértékű földterület kivonással járhat, és minden esetben csak a rosszabb adottságú, minőségű földeket érintheti.

K1

XVII XVIII

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI HULLADÉKLERAKÓ-HELY, HULLADÉKKEZELŐ-TELEP Törekedni kell a térségben található illegális lerakók megszüntetésére, újabbak kialakulását rendszeres ellenőrzéssel, bírságolással meg kell akadályozni. A megszűnt vagy a jövőben megszűnő hulladéklerakók rekultivációjáról gondoskodni kell. A regionális hulladéklerakó-telepeket a közegészségügyi, a vízügyi és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani és üzemeltetni.

A települések belterületi határától 1000 m-en belül, illetve a védett területek 1000 m-es körzetében hulladéklerakó-helyet elhelyezni tilos.

K1

IV.

Hulladéklerakó-helyet csak a Szigetközön kívül, szennyeződésre kevésbé érzékeny területeken lehet létesíteni.

K1

IV.

Az övezetben hulladéklerakás és szennyvíztisztítás nem végezhető (csak zárt szennyvízrendszer és komposzt WC létesítése engedélyezhető).

T2

IV.

Az övezet területén (K4) nem létesíthető hulladéklerakóhely és szennyvíz-ürítő.

K4

IV.

96

21. A tervezési területre hulladékkezelési koncepciót kell készíteni, amelyben ki kell térni a szelektív gyűjtés vizsgálatára. Felelős: KöM, FVM, ÁNTSZ, Magyar Bányászati Hivatal, Magyar Geológiai Szolgálat, megyei önkormányzatok, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében a felszíni vizek 200 méteres körzetében, a meglévő és távlati vízbázisok védő területén folyékony és szilárd hulladéklerakó nem létesíthető.

K4

IV.

Az övezetben (V1) semmilyen hulladéklerakó nem létesíthető.

V1.

IV.

Az övezetben tilos új üzemanyag-töltő állomást, hulladékgyűjtő és –átrakó berendezéseket elhelyezni.

T1

XVII. IV.

Folyékony vagy szilárd hulladékot az övezeten kívül új helyen lerakni vagy deponálni tilos.

R1

XVII.

A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny kategóriába tartozó területen hulladékot elhelyezni nem lehet.

K5

XVII.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

REGIONÁLIS TELEPÜLÉSI HULLADÉKLERAKÓ-HELY, HULLADÉKKEZELŐ-TELEP 21. A tervezési területre hulladékkezelési koncepciót kell készíteni, amelyben ki kell térni a szelektív gyűjtés vizsgálatára. Felelős: KöM, FVM, ÁNTSZ, Magyar Bányászati Hivatal, Magyar Geológiai Szolgálat, megyei önkormányzatok, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

21. A tervezési területre hulladékkezelési koncepciót kell készíteni, amelyben ki kell térni a szelektív gyűjtés vizsgálatára. Felelős: KöM, FVM, ÁNTSZ, Magyar Bányászati Hivatal, Magyar Geológiai Szolgálat, megyei önkormányzatok, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

Törekedni kell a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére, a szerves anyagok komposztálására, amellyel csökkenthető a lerakásra kerülő hulladék mennyisége.

97

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

Folyamatosan felül kell vizsgálni és meg kell tiltani a védőövezetben lévő minden olyan tevékenységet, amely olyan anyagokat juttathat a víztermelő hely felé áramló vízbe, amelyek a kitermelésig nem szűrődnek ki vagy nem bomlanak le, illetve nem pusztulnak el.

A vízkészletek bármilyen szennyezésével járó tevékenységeket (szennyvíz-bevezetés, hulladéklerakás, mezőgazdasági kemikália használata stb.) fel kell deríteni és meg kell szüntetni.

K4

XIX.

A tervezett Nemzeti Park határvonalán belül a meglévő és a tervezett kutak esetén egyaránt vizsgálni kell azok működés közbeni hatásait (pl.: depresszió mértéke). Kedvezőtlen környezeti hatás esetén (pl.: élőhelyek kiszáradása) a kitermelést korlátozni kell. A vízkészletek bárminemű szennyezésével járó tevékenységeket (szennyvízbevezetés, hulladéklerakás, mezőgazdasági kemikália-használat stb.) fel kell deríteni és meg kell szüntetni. A hidrogeológiai védőterületeken, valamint a potenciális vízbázisok területén csak olyan területhasználat lehetséges, amely az ivóvízkészleteket nem veszélyezteti.

A vízvédelmi szempontból kiemelt területek vízkészletének és minőségének bárminemű veszélyeztetése a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően tilos.

K4

IV.

A vízkészletek bármilyen szennyezésével járó tevékenységeket (szennyvíz-bevezetés, hulladéklerakás, mezőgazdasági kemikália használata stb.) fel kell deríteni és meg kell szüntetni.

K4

IV.

A hidrogeológiai védőterületek és védőidomok kijelölését követően a védőterületeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés alatt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti (123/1997. Kormányrendelet 10– 14. § alapján).

K4

XVII.

A potenciális vízbázisok területén a vízbázis minőségét veszélyeztető területhasználat változtatás nem engedélyezhető.

K4

XVII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ÜZEMELŐ ÉS TÁVLATI VÍZBÁZIS, HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐÖVEZETTEL

98

17. A tervezési területre vízgyűjtőterületi vízvédelmi programot kell készíteni az ökológiai és vízhasználatok szerint megállapított környezeti követelményekre. Felelős: KöM, KÖVIM, megyei önkormányzat, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

18. A meglévő és a tervezett vízbázisok hidrogeológiai védőterületeit a tervezett Dunai Nemzeti Park megalapításával összefüggésben felül kell vizsgálni, illetve ki kell jelölni. A védőterület kijelölésekor meg kell határozni a szükséges területhasználati korlátozásokat és azokat a településrendezési tervekbe is be kell építeni. Felelős: Köm, GM, KÖVIM, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Országos Területfejlesztési Tanács, megyei önkormányzat, települési önkormányzatok, Magyar Geológiai Szolgálat Határidő: településrendezési terv készítésével folyamatosan

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A meglévő, a kijelölt vízbázisok és védőterületeik, a víznyerő-helyek valamint a vízművek területe felszín alatti vízvédelmi szempontból kiemelten védendő.

K4

XII.

A mentett oldalon, az árvédelmi töltés mentén kijelölt parkolókat olajfelfogós szilárd burkolattal úgy kell kialakítani, hogy a csurgalékvizek összegyűjthetők, csatornába vezethetők legyenek

K4

XII.

Az övezetben tilos a tájképet zavaró függőleges építmények (adótornyok, kémények, antennák, beton-oszlopok stb.) elhelyezése – kivéve a 10 méternél nem magasabb kilátótornyokat.

V1

IV.

A hullámtéren új lég- vagy csővezeték nem vezethető keresztül.

V1

IV.

Gyepes és mocsaras területen, valamint látványkörzetükben (min. 500 m) légvezeték nem vezethető át. A már meglévő ilyen létesítményeket felújításuk során új nyomvonalra kell áthelyezni vagy földkábellel kell kiváltani.

V3

IV.

Az övezetben a közművezetékek és a járulékos közműlétesítmények nyomvonal-kijelölésére és megépítésére vonatkozólag a településrendezési tervben korlátozásokat kell tenni (pl.: földkábel vagy légvezeték).

T1

IV.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ÜZEMELŐ ÉS TÁVLATI VÍZBÁZIS, HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐÖVEZETTEL A meglévő és a távlati vízbázisok területét védeni kell.

ORSZÁGOS ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ ELEKTROMOS TÁVVEZETÉK ÉS ÁLLOMÁS A tervezett Nemzeti Park területén az elektromos hálózati (120–400 kW) vezetékeket földkábelben célszerű elhelyezni.

99

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A hullámtéren új lég- vagy csővezeték nem vezethető keresztül.

V1

IV.

Az övezetben a közművezetékek és a járulékos közműlétesítmények nyomvonal-kijelölésére és megépítésére vonatkozólag a településrendezési tervben korlátozásokat kell tenni (pl.: földkábel vagy légvezeték).

T1

IV.

Az autópályák védőterületét az ökológiai folyosók létesítésére alkalmas módon kell kialakítani.

I1

XII.

A közlekedési létesítmények övezetbe tartozó tervezett nyomvonalak, csomópontok és telephelyek építési területét, telkét települési szabályozási tervben kell meghatározni. A településrendezési tervet szakági munkarésszel és környezeti hatásvizsgálattal kell alátámasztani.

I1

XII.

A flóra és a fauna szabad mozgása érdekében az infrastruktúra tengelyen keresztül az élőhelyek közti átjutást biztosítani kell (ökohidak, aluljárók építése, zöldfolyosó-rendszer kialakítása).

E1

XIX.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

KŐOLAJ-, FÖLDGÁZ- ÉS KŐOLAJTERMÉK-TÁVVEZETÉK ÉS LÉTESÍTMÉNYE A szigetközi földgázszállító vezeték építését a KHV-ban rögzítetteknek megfelelően kell végezni. A gázvezetékek fektetésekor bekövetkező ökológiai határoló jelleg (elsősorban felszín alatti vizek áramlási irányának módosítása) mértékét vizsgálni kell és a kedvezőtlen hatások mérséklésére kell törekedni.

AUTÓPÁLYA ÉS CSOMÓPONTJAI A főutak védőterületét az ökológiai folyosók létesítésére alkalmas módon, a KHV-ban leírtak figyelembevételével kell kialakítani.

Nagyforgalmú, gázolásos szakaszokon a kétéltűek számára terelőlemezekkel ellátott alagutakat, a nagyvad részére vadátjárókat kell létesíteni

100

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A győri és a mosonmagyaróvári főutakat az autópálya csomópontoktól négysávosra kell szélesítenit.

Bármilyen új építés az OTÉK és az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével történhet.

E1

XVII.

Az 1. számú főforgalmi útról és a szigetközi útról sziluettszerűen feltáruló galériaerdőket nem szabad eltakarni.

A meandereken belül (patkóívek belső oldala) a határoló térfalak sziluett képének megőrzése érdekében a földutak mentén újabb fasorok nem telepíthetők.

T1

XVIII.

A 8417. Sz. út lébényi autópálya-csomópontjától korszerű út kifejlesztését Hédervárig, vasúti felüljáróval, az 1. Sz. főútnál csomópontfejlesztéssel, Mecsérnél korrekcióval, hídátépítéssel és a Mecsér–hédervári földút kiépítésével kell megvalósítani.

Bármilyen új építés az OTÉK és az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével történhet.

E1

XVII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

AUTÓÚT, FŐFORGALMI ÚT

Meg kell oldani a folyamatos útvonal kialakítását Hédervár és Rajka között a meglévő szakaszok jelentős korrekcióival, valamint Hédervár–Lipót és Püski–Dunasziget között új burkolat kialakításával. Középtávon elő kell irányozni a Moson–Kálnok közötti híd kiépítését és a Vének–Gönyű összeköttetés biztosítását. Gönyű–Győr, Győr–Abda, Kimle–Moson, Levél–Hegyeshalom, Bezenye–Rajka közötti újzsilip és Mosonmagyaróvár–Bezenye között kerékpárút kiépítése szükséges.

101

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A Győrt északról elkerülő főút végleges nyomvonalát műszaki tervekben kell pontosítani. A kijelölt nyomvonal mentén 500–500 méteren belül építési tevékenység csak a városi önkormányzat, a természetvédelmi hatóság és a Közlekedési Főfelügyelet hozzájárulásával végezhető.

I1

XII.

A Győrt északról elkerülő főút építésénél a vasút felett – a MÁV-val együttműködve – külön szintű átjárót kell létesíteni, a tájképvédelmi és a közlekedésbiztonsági szempontok előtérbe helyezésével.

I1

XII.

A Győrt északról elkerülő főút építésekor a Mosoni-Duna felett átvezető hidat a tájképvédelmi szempontok érvényesítésével kell megoldani (pl.: töltésen vezetett szakasz helyett pillérek alkalmazása).

I1

XII.

A településeket elkerülő szakaszok véglegesítéséig a tervezett nyomvonalak mellett mindkét irányban 300–300 méteren belül építési tevékenység csak a Megyei Közlekedési Felügyelet hozzájárulásával végezhető.

I1

XII.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

TÉRSÉGI ÚTHÁLÓZAT ÉS CSOMÓPONTJAI A városokhoz kapcsolódóan törekedni kell az elkerülő utak megépítésére (pl.: Győrt északról elkerülő út nyomvonalkiválasztása).

102

30. A Győrt elkerülő tervezett autóút és a szigetközi településeket elkerülő tervezett utak nyomvonalát a természetvédelmi és az ökológiai hálózat-kialakítási szempontok figyelembevételével kell véglegesíteni. Felelős: Kormány, megyei önkormányzatok Határidő: hosszútáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

A meglévő, térségi jelentőségű mellékutakat az ágazati előírásoknak megfelelő paraméterek szerint fokozatosan korszerűsíteni kell. A nyomvonal korrekciókat, a településeket elkerülő szakaszokat a településrendezési tervekben kell véglegesíteni.

I1-

III.

A scenik (panoráma) utak környezetét a szigetközi tájkaraktert minél jobban feltáró módon kell kialakítani (kilátások tudatos megtartása, látványkárosítok takarása). A személygépkocsik részére a mentett oldalon fásított parkolókat kell kialakítani.

I1

XII.

V1

XVIII.

A mentett oldalon, az árvédelmi töltés mentén kijelölt parkolókat olajfelfogós szilárd burkolattal úgy kell kialakítani, hogy a csurgalékvizek összegyűjthetők, csatornába vezethetők legyenek.

K5

XVIII.

Új kerékpárút csak a természetvédelmi, a vízügyi (hullámtéri és töltésen vezetett esetén) és az erdészeti szakemberek bevonásával jelölhető ki vagy építhető meg.

I1

XVI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

TÉRSÉGI ÚTHÁLÓZAT ÉS CSOMÓPONTJAI A szigetközi utak többségét – a tájkarakter jobb megismertetése és bemutatása érdekében – panoráma útként kell kezelni, fejleszteni, tájbailleszteni.

A védett területek mellett, valamint a fogadó-bemutató helyek közelében parkolókat kell kialakítani a látogatók számára.

TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ KERÉKPÁRUTAK A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés (UVATERV, 1993.) alapján kiemelt regionális kapcsolatok kiépítése szükséges kerékpárforgalom céljára kiépített mellékúton Zsejkepuszta és Lébény között.

103

33. A kerékpáros turizmus számára a Szigetközben fogadó központokat (étkezés, bemutatóhely, szállás, egyedi tájértékek, műemlékek, kulturális és sportprogramok) kell kialakítani. Felelős: Megyei önkormányzat, települési önkormányzatok Határidő: rövidtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

A gönyűi, a győri és az ásványrárói meglévő hajókikötőket meg kell tartani.

I1

XVIII.

A győri kikötő korszerűsítése során biztosítani kell a kikötő vasúti összeköttetését.

I1

XVIII.

A Mosoni-Duna partján lévő településeken a kishajó kikötés feltételeit ki kell alakítani, az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát ki kell építeni.

Véneken helyre kell állítani a Mosoni-Dunán keresztüli kompösszeköttetést, vagy gyalogos hidat kell létesíteni úgy hogy azt a kerékpárosok is használni tudják.

I1

XVIII.

A Gönyűn, Győr és Ásványrárón lévő kikötőket fejleszteni, azok fogadóképességét, felszereltségét növelni kell.

A gönyűi, a győri és az ásványrárói meglévő hajókikötőket meg kell tartani.

I1

XVIII.

Rendszeres kompösszeköttetést kell kiépíteni Dunakilitinél az Öreg-Dunán, valamint Gönyű és Kolozsnéma között.

Új kompösszeköttetést kell létesíteni Gönyű és Kolozsnéma között, a kompkikötő területigényét a településrendezési tervben kell meghatározni.

I1

XVIII.

A Gönyű és Kolozsnéma közötti kompösszeköttetéshez a kompkikötőt – a mai követelményeknek megfelelően – kell kiépíteni.

I1

XVIII.

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

KÖZFORGALMÚ NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ KIKÖTŐ A Győr–gönyűi nemzetközi kikötőt és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát ki kell építeni, a kikötő és a térség közlekedési kapcsolatait javítani kell.

104

31. Meg kell vizsgálni a Dunán és a Mosoni-Dunán az üdülési jellegű vízi tömegközlekedési lehetőségeket és az igények alapján hosszú távú tervet kell készíteni a kikötők kialakítására, központi forrásból a finanszírozás módjára. Felelős: Kormány, KÖVIM, KöM, IM Határidő: középtáv

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Sátorozni csak a szervezett túrán részvevőknek és csak a Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt helyeken lehet.

V1

XVII.

A vadkempingezést a természetvédelmi őrök jogosultságának biztosításával, fokozott ellenőrzéssel és bírságolással kell megakadályozni.

V1

XVII.

A hullámtérbe épületet elhelyezni tilos, kivétel a vízi közlekedést vagy a turizmust szolgáló létesítmény abban az esetben, ha természeti értéket nem veszélyeztet és a keletkező szennyező anyagok (hulladék, szennyvíz) elszállítása garantáltan megtörténik.

V1

VI.

Az övezetben a turizmus fogadása, a turizmust szolgáló létesítmények elhelyezése csak a NP Igazgatósága hozzájárulásával, kizárólag a III. övezeti részben (fogadó területek) engedélyezhető.

V1

VI.

Az övezetben elsősorban a szelíd, az ökoturizmust szolgáló létesítmények elhelyezése engedélyezhető, kizárólag a NP Igazgatósága előzetes hozzájárulásával.

V2

VI.

Az övezetben kemping csak megfelelő közműellátás (vezetékes ivóvíz, csatorna vagy zárt rendszerű szennyvízszikkasztó) esetén létesíthető.

K4

VI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

KÖZFORGALMÚ NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ KIKÖTŐ Az Öreg- és a Mosoni-Duna mentén egyaránt táborhelyeket kell kialakítani a vizitúrázók számára. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) véleményét figyelembe véve a Duna mentén elsősorban Rajkán és Dunakilitin van lehetőség kikötő és táborhely kialakítására.

105

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

Szabályozási övezet

Területrendezési eszköz

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

Sátorozni csak a szervezett túrán részvevőknek és csak a Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt helyeken lehet.

V1

VI.

A vadkempingezést a természetvédelmi őrök jogosultságának biztosításával, fokozott ellenőrzéssel és bírságolással kell megakadályozni.

V1

VI.

A hullámtérbe épületet elhelyezni tilos, kivétel a vízi közlekedést vagy a turizmust szolgáló létesítmény abban az esetben, ha a természeti értéket nem veszélyeztet és a keletkező szennyező anyagok (hulladék, szennyvíz) elszállítása garantáltan megtörténik.

V1 V2

VI.

Az övezetben kemping csak megfelelő közműellátás (vezetékes ivóvíz, csatorna vagy zárt rendszerű szennyvízszikkasztó) esetén létesíthető.

K4

VI.

A motorcsónak és a jachtkikötő hálózatot igény szerint bővíteni kell. Új kikötő csak a természetes vagy természetközeli partszakaszok, valamint a vízminőségvédelmi szempontból kiemelten kezelt területeken kívül létesíthető.

I1

VI.

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

JACHT ÉS SPORTHAJÓ KIKÖTŐ Sporthajó kikötők fejlesztését, illetve a meglévő – a természeti érdekeket nem sértő – vadkempingek „legalizálását” a minimális infrastruktúra biztosításával (ivóvíz, WC hulladékgyűjtés) a Mosoni-Dunán Dunakiliti, Dunaszentpál, Dunaszeg és Feketeerdő településeken, a hullámtérben Doborgazszigetnél, a Nyárad-szigeten és Ásványrárón, valamint a Zátonyi-Dunaágban Doborgazszigetnél javasoljuk.

106

31. Meg kell vizsgálni a Dunán és a Mosoni-Dunán az üdülési jellegű vízi tömegközlekedési lehetőségeket és az igények alapján hosszú távú tervet kell készíteni a kikötők kialakítására, a központi forrásból a finanszírozás módjára. Felelős: Kormány, KÖVIM, KöM, IM Határidő: középtáv

Területrendezési eszköz

TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYOZÁS

Szabályozási övezet

AJÁNLÁSOK ÖVEZETI CSOPORTOSÍTÁSBAN

TÁVKÖZLÉSI GERINCHÁLÓZAT, TÁVKÖZLÉSI NYOMVONALAS ÉS NYOMVONAL JELLEGŰ ÉPÍTMÉNY ÉS EGYÉB MŰTÁRGY Védett területen légvezeték nem vezethető át (helyette földkábel), adótorony nem létesíthető. Az adótornyok nem védett helyen történő elhelyezését a 29/1999 KHVM rendelet szabályozza.

Az alövezetben tilos a tájképet zavaró függőleges építmények (adótornyok, kémények, antennák, beton-oszlopok stb.) elhelyezése – kivéve a 10 méternél nem magasabb kilátótornyokat.

V1

IV.

A hullámtéren új lég- vagy csővezeték nem vezethető keresztül.

V1

IV.

Gyepes és mocsaras területen, valamint látványkörzetükben (min. 500 m) légvezeték nem vezethető át. A már meglévő ilyen létesítményeket felújításuk során új nyomvonalra kell áthelyezni vagy földkábellel kell kiváltani.

V3

IV.

107

INTÉZKEDÉSI JAVASLAT

108

A fenntartható vidékfejlesztés, az agrárgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság, illetve az élelmiszertermelés fenntartható fejlődésénél tágabb fogalomkör, de azokkal szoros összefüggésben áll, mert magában foglalja a vidéki lakosság és a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is, amelyek sok esetben az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. A fenntartható regionális fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul kitűznie.

7. KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK VIZSGÁLATA A Szigetköz és térsége mintegy 600 km2-nyi területén kialakult használatokkal – a realitások szintjén – elégedettek vagyunk. A gazdasági háttérnek megfelelően a dinamikusan fejlődő, regionális központi szerepkörű várostól a hanyatló községig, a veszélyessé vált hulladéklerakóhelyektől a tájvédelmi körzetig „minden” előfordul.

Az ember a környezetét, a tájat az adottságok kihasználhatósága érdekében folyamatosan alakítja, módosítja. A folyamat a múlt század közepétől felgyorsult. Az elsődleges tájszerkezet megtartása, konzerválása, azaz a változások teljes kiküszöbölése irreális és érdekellentétes követelmény lenne. A változó társadalmi-gazdasági körülmények velejárója ugyanis az emberi környezet, a táj folytonos alakítása.

Területrendezési javaslatainkat a táji, a természeti oldalról közelítve állítottuk össze, de nem megfeledkezve arról, hogy a Duna mentén, a nyugati országrészben vagyunk. A szabályozási irányelvek meghatározásakor a szigetközi sajátosságokból indultunk ki. A gyengeségek és az erősségek figyelembevételével  a veszélyforrások kezelését, valamint  a kitörési lehetőségek feltárását sugallva állítottuk össze a szabályozási irányelveket. Kitörési lehetőségek szerinti csoportosításban közöljük az irányelveket.

A „valamit valamiért” elv érvényesítése napjainkban különösen fontossá vált. Szélsőséges, manipulált vélemények vagy csak a „valamiért”et, vagy csak a „valami”-t ragadják ki. A torz, helytelen általánosításokhoz vezető egyoldalúságok előbb-utóbb tévcselekedetekhez vezetnek. A fejlesztési elképzeléseknél a pozitív és a negatív oldalt is mérlegelni kell. Az érintettek, az érdekeltek figyelmét valamennyi hatásra rá kell irányítani.

A területfejlesztési koncepciókhoz és a területrendezési tervekhez egyaránt környezeti, társadalmi és gazdasági hatástanulmányt kell készíteni. A munkarész egyrészt rögzíti az előkészítő, illetve a javaslattevő fázisban jellemző környezeti, társadalmi és gazdasági kiinduló helyzetet, másrészt értékeli a tervcélok, alternatívák várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait (OTK, 1997. p.129.).

A környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatások szorosan összefüggnek. Olyan „bűvös kört”, olyan „mágikus háromszöget” alkotnak, amelyek közül egyikhez sem lehet „csak úgy” hozzányúlni. A környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatások kiegészítik egymást, szoros kapcsolatban állnak, de sosem lehetnek egyenrangúak. Prioritási sorrendjük mindig egy adott érdekcsoport céljainak megfelelően meghatározott.

A területrendezési terveket – mint minden más, az embert és a környezetét együttesen érintő intézkedést – át kell hatnia a fenntartható fejlődés gondolatának. A fenntartható fejlődést azonban első megfogalmazása óta sokan és sokféleképpen értelmezték. A Brundtland Bizottság eredeti definíciója szerint: „A fenntartható fejlődés olyan, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

Jelen területrendezési terv meghatározó eleme és fő mozgatója a tervezett Dunai Nemzeti Park létrehozatala, ezért a tervezés során értelemszerűen a természeti és a környezeti szempontok kerülnek előtérbe, de azt is figyelembe kell venni, hogy a környezeti érdekek csak akkor érvényesíthetők, ha megvan a társadalmi támogatottság és a gazdasági megalapozottság. Semmit sem lehet egy térségre fogadókészség nélkül kívülről ráerőltetni.  A gazdasági támogatást például elherdálják, ha hiányzik a megfelelő tudásszint, szemlélet, termelési tapasztalat.  A természeti értékeket például nem lehet védeni, ha az életszínvonal alacsony, a megélhetés egyetlen forrása az élővilág „pusztítása”.

A mai értelmezésben a gazdaság fenntartható fejlődésének lényege az olyan termelés, amelyet a természeti erőforrások regenerálhatósága, az emberi egészségmegőrzés követelményei és a környezet terhelhetősége korlátoz, s amely egyúttal megteremti a gazdaság résztvevőinek érdekeltségét a társadalom és a környezet igényeinek kielégítésében. A vidékfejlesztésben is hasonlóan értelmezhető a fenntarthatóság gondolata.

109

illetve kedvezőtlen (–) hatásokat. A táblázatos szerkezet formai kötöttségei miatt csak a szó szoros értelmében vett hatásokat soroljuk fel.

 A turizmust például nem lehet olyan helyen fejleszteni, ahol hiányzik a természeti vonzerő, ahol a látogató atrocitásnak van kitéve, ahol fejletlen az infrastruktúra. Természetesen ellenkező előjelű példák esetén a hatások egyértelműen pozitívak.

Területrendezési javaslataink a mértékletes, a fokozatos, a táji adottságokhoz illeszkedő területfejlesztési előirányzatokat szolgálják. Állítjuk, hogy „mindent” lehet, de csakis a megfelelő módon. A megfelelő azonban mindig mást és mást jelent a tervezett Nemzeti Park különböző adottságú és helyzetű térségeiben, így  a városokban és környékükön,  a Tengelyvidéken  a Határvidéken  a Szigetközben (a Szigetköz belső része) és  a hullámtérben.

A hatások vonatkozásában a legjelentősebb változásokat a területhasználati módok természetvédelmi és környezetvédelmi érdekeket figyelembe vevő módosítása jelenti. A területhasználati módok arányának változtatása elsősorban a környezetkímélőbb, a természetközeli területhasználatok irányába történt (erdőtelepítés, gyepesítés, vizes élőhelyek létrehozása). A területi adottságok objektívvé tételét, valamint a területfejlesztés és a területrendezés kereteinek meghatározását célozza a térség szabályozási övezetekbe történő besorolása. A térségi szerkezeti és a szabályozási terv, valamint az intézkedési javaslatok hatásaikban erősítik egymást. Az elsődlegesen környezet- és természetvédelmi szempontú szabályozásnak a rövidtávú gazdasági érdekek alárendeltek, ezek érvényesülésére elsősorban a funkcionális céllal kijelölt övezetekben van lehetőség. A természetvédelmi szempontú megközelítést indokolja az is, hogy a területi tervek hosszú távra készülnek, ezért időtávjuk sokkal inkább megfelel a természet- és környezetvédelmi szempontrendszernek, mint a folyamatosan változó gazdasági szabályozók által képviselt érdekeknek. Ebből az is megállapítható, hogy a területrendezési terv csak keretet nyújthat a területfejlesztéshez, de nem feladata a fejlesztési célterületek meghatározása.

Az egyes térségekre jellemző területrendezési előírások környezeti, társadalmi illetve gazdasági hatásait ezért részletezve a hatástípusokról szóló alfejezetekben táblázatos formában mutatjuk be. A táblázat első oszlopában a terv 3. fejezetében ismertetett és a tervlapokon is megjelenő övezeti jeleket tüntetjük fel, a második oszlop tartalmazza az övezeti szabályozás meghatározó előírásait, majd a következő oszlopokban ismertetjük az adott övezethez tartozó előírások hatáselemzését 2. táblázat).

A táj- és természetvédelmi célú övezetek szabályozásának közvetlen környezeti hatása van. Az átmeneti jellegű övezetekben (környezetvédelmi, egyéb) – ahol hasonló hangsúllyal érvényesülnek a védelmi és a fejlesztési érdekek – a környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatások egyaránt jelentősek. A funkcionális övezetekben összpontosulnak a fejlesztési elképzelések, így ezek társadalmi, gazdasági hatása közvetlen, erőteljes, környezeti hatásai áttételesen, közvetetten jelentkeznek. A területrendezési javaslatok kedvező (+) és kedvezőtlen (–) környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait a térségi szerkezeti tervben megjelenő területfelhasználási kategóriáknak megfelelően összesítve közöljük (2. táblázat). A táblázat első oszlopában a területfelhasználási mód megjelölése mellett tüntetjük fel a területhasználatokra vonatkozó ajánlások változtató hatását is. A környezeti, a társadalmi és a gazdasági hatásokat tartalmazó oszlopokban csoportosítva jelenítjük meg az adott tényezőre vonatkozó kedvező (+) 110

2. táblázat Térségi szerkezeti tervben javasolt területhasználati módok változtatásának hatásai Területhasználati mód / a változtatás jellege

Jellemzően mezőgazdasági terület Szántók arányának csökkentése

Gyepes területek növelése

Vizes élőhelyek rehabilitálása

Mezővédő erdősávok telepítése Medervédő gyepes, fás-bokros szegélyű parti sávok Jellemzően erdőgazdasági terület Erdőterület növelés

Jellemzően urbanizált terület Belterület növekedés

Környezeti hatás

+

•

+

•

+

•

+ +

• •

+

•

+ +

• •

Társadalmi hatás

+

•

−

•

−

•

állandó növényborítottság (talajvédelmi, helyi klíma módosító hatás) biodiverzitás-növekedés tájképgazdagodás

+,− −

•

−

•

a környezeti elemek általános terhelés-csökkenése „új” élőhelyek kialakulása tájhasználati sokoldalúság növekedése

+

•

+

•

+

•

a környezeti elemek általános terhelés-csökkenése a táj változatossága növekszik

+

•

a talaj védelmének növekedése

+

•

szűrőhatás, élőhely teremtés

+

•

+

•

a helyi klíma előnyös módosulása (szélcsend, magasabb relatív páratartalom kiegyenlített léghőmérséklet) a biodiverzitás növekedése tájképgazdagodás

+ +

• •

+ + +

• • •

általánosan növekszik a környezeti elemek terhelése, szennyezése a biológiailag inaktív felületarány növekszik új, markáns tájképi elem jelenik meg

+

•

+ +

• •

−

•

−

•

−

•

a létbiztonság növekedhet (belvízkárok megszűnése) a beidegződött területhasználati rendszer szükségszerű változtatása feszültségeket eredményezhet a foglalkoztatási arányok módosulnak, a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya csökken a foglalkoztatási arányok módosulnak (csökken a szántóföldi művelésben foglalkoztatottak aránya) a=termesztőfelület csökkenése a vidékfejlesztéssel összefüggő EUharmonizációs elvárások, törekvések kielégítése a környezeti oktatási, nevelési és az ökológiai szemlélet terjedése a természetvédelmi tudományos érdekek érvényesülése a part megközelíthetővé válik

Gazdasági hatás

+

•

−

•

−

•

+

•

+

•

− +

• •

+

•

+,−

•

− +

• •

−

•

+

•

+

•

a komitatív (jóléti) hatások érvényesülése a többcélú hasznosíthatóság (üdülés, rekreáció, idegenforgalom) fokozódása, a környezet minőségének javulása a helyi munkanélküliség csökkenése a környezeti oktatási-nevelési és az ökológiai szemlélet terjedése

+

•

+,−

•

újabb beépítésekkel az új társadalmi igények kielégítésére kerülhet sor

+ +

• •

111

a belvíz-mentesítési költség csökken az új használati módokra történő átállás költség-vonzata jelentős (oktatás, átképzés, új eszközök stb.) a=termesztőfelület csökkenése a deflációs kártételek költsége mérséklődik a szántók természetközeli hasznosítása terjed a=termesztőfelület csökkenése új tájhasználati lehetőségek megjelenése hosszútávon környezeti haszon keletkezése a föld művelését nem igénylő felületek arányának növekedése a=termesztőfelület csökkenése a deflációs kártételek költsége mérséklődik a termesztő felület csökken az erdőgazdálkodási eredmények növekedése (fakitermelés) a környezetkímélő területhasználat terjedése az erdei melléktermékek gyűjtése, értékesítése (megélhetési forrás) az erdősített terület nem vagy nehezen beépíthető új bevételi forrás keletkezhet gazdaságélénkítés

Övezet jelölése V-1

• • •

V-2

• •

• V-3

• • •

V-4

• •

•

3. táblázat Térségi területrendezési szabályzat előírásainak jellemző környezeti, társadalmi, gazdasági hatásai Szabályozási Környezeti Társadalmi előírás hatás hatás • társadalmi konfliktusok, − a művelési ágváltoztatás + • a természeti értékek tartós − lakossági tiltakozások alaállapotmegőrzéséhez a tetilalma kulhatnak ki a korlátozárületi feltételek biztosítota beépítés tilalma sok miatt tak az építmény és a létesít− • a társadalmi, a foglalkozmény elhelyezés korláto+,− tatási szerkezet átalakulása zása (a látvány nem káro• a környezetminőség javusítható) + lása • társadalmi konfliktusok, − a művelési ágváltoztatás + • a védett területek terhelése − csökken lakossági tiltakozások alakorlátozása kulhatnak ki a korlátozá- + a természetközeli gazdálsok miatt kodást elősegítő építmény, • megnő a biogazdálkodáslétesítmény csak tájba+ ban foglalkoztatottak aráillesztetten helyezhető el nya egyéb épület, építmény elhelyezése tilos • társadalmi konfliktusok, − művelési ágváltoztatás + • a természeti értékek tartós − állapotmegőrzéséhez a telakossági tiltakozások alatilalma kulhatnak ki a korlátozárületi feltételek biztosítotbeépítés tilalma sok miatt tak építmény és létesítmény − elhelyezés korlátozása (a +,− • társadalmi, foglalkoztatási szerkezet átalakulása látvány nem károsítható) • a környezetminőség javul + művelési ágváltoztatás korlátozása a természetközeli gazdálkodást elősegítő építmény, létesítmény csak tájbaillesztetten helyezhető el egyéb épület, építmény elhelyezése tilos

+

•

védett területek terhelése csökken

−

+

•

• •

112

társadalmi konfliktusok, lakossági tiltakozások alakulhatnak ki a korlátozások miatt megnő a biogazdálkodásban foglalkoztatottak aránya

• •

• •

• •

−

•

+

•

Gazdasági hatás a terület eltartó képességének csökkenése miatt nő a munkanélküliség a szabályozott területen az ingatlanforgalom jelentősen visszaesik

csökken a terület eltartó képessége a tájkímélő gazdálkodás központi támogatottsága növelheti a vállalkozó kedvet

a terület eltartó képességének csökkenése miatt nő a munkanélküliség a szabályozott területen az ingatlanforgalom jelentősen visszaesik csökken a terület eltartó képessége a tájkímélő gazdálkodás központi támogatottsága növelheti a vállalkozó kedvet

Övezet jelölése V-5

V-6

• •

• •

T-1

• • • •

T-2

• •

T-3

• •

T-4

•

Szabályozási előírás művelésbe vonás tilalma vízgazdálkodási adottságok megváltoztatásának tilalma (pl.: árok-, csatornaépítés) tevékenységek korlátozása (100 m-s körzetben) építmény és létesítmény elhelyezés korlátozása (a látvány nem károsítható) a telekalakítás korlátozása a beépítés korlátozása a nyomvonalas létesítmény átvezetési tilalma építmény, létesítmény csak tájbaillesztetten helyezhető el a hagyományos termesztő felületek megőrzése vizuális értékek védelmi előírásainak rögzítése a települések szabályozási terveiben tevékenységek korlátozása (100 m-s körzetben) építmény és létesítmény elhelyezés korlátozása (a látvány nem károsítható) a régészeti értékek védelmére vonatkozó jogszabályok betartása

+

•

+

•

+

•

+

•

+

+

+

Környezeti hatás a monoton szántón biodiverzitás nő tájképgazdagodás

a

+

a biodiverzitás, a változatosság nő a tájképi értékek megőrzéséhez a területi feltételek biztosítottak

−

•

a vízparti tájkarakter megóvásának területi feltételei biztosítottak

+

•

közvetett hatás: a tájharmónikus szemlélet előtérbe helyezése

+

a táj változatosságának növekedése

+

•

+

•

Társadalmi hatás közvetett hatás: a környezettudat, a környezeti nevelés erősítése

−

•

− −

• •

társadalmi konfliktusok alakulhatnak ki a korlátozások miatt • a környezettudat, a környezeti nevelés erősítése, identitástudat fokozása − a vízparti tájkarakter megőrzésével az idegenforgalmi vonzerő növekszik

−

•

−

•

−

−

rövidtávon nyereségkiesés a korlátozások következményeként

•

+

•

+

•

a minőségi környezet a vállalkozásokat vonzza a terület idegenforgalmi potenciálja nő

−

•

+

•

•

•

a lakókörnyezet minőségi feltételeinek javulása

a környezettudat, a környezeti nevelés erősítése, az identitástudat fokozódása

a hatások lokális jellegűek, egyedileg változók

113

Gazdasági hatás a nagyüzemi mezőgazdasági termelés akadályozott a termelékenység csökken költségnövekedés a termelési és a termesztési korlátozásokból adódóan a nyereség csökken ingatlanforgalom mérséklődése

termelési és termesztési korlátozásokból adódóan a nyereség csökken a terület idegenforgalmi potenciálja nő

Övezet jelölése R-1

•

Szabályozási előírás egyedi rekultivációs tájrendezési terv készítése

+

•

+

•

Környezeti hatás a roncsolt felület újra „zöldesítése” a biológiai aktivitás, a változatosság növekedése

+

•

Társadalmi hatás a devasztált felületek hasznosíthatósága különleges lehetőséget biztosít a lakossági igények kielégítésére

+

+

R-2

• • •

K-1

• • •

K-2

•

K-3

• •

a beépítés tiltása a művelési ágváltoztatás tiltása a vízfrissítés, a vízutánpótlás biztosítása

+ + +

• • •

a védőtávolságok kijelölésének betartása rekultivációs terv készítése a területérzékenység figyelembevétele a hasznosítás során a területhasználatok korlátozása

+

•

+

•

+ +

• •

védőövezet kialakítása (1000 m) növénytelepítések helyének biztosítása

+

•

+

•

a biodiverzitás növekedése tájképgazdagodás a természeti értékek tartós állapotmegőrzéséhez a területi feltételek biztosítottak a környezeti kárhatások mérséklődnek a veszélyeztetés mértéke csökken

+

•

+

•

a terhelések csökkentése a levegőminőség megőrzésének területi feltétele biztosított a szabályozott területen a szennyezések megkötése, koncentrálódása a szabályozott területeken kívül a terhelések csökkenése

114

•

•

Gazdasági hatás a környezeti terhelések csökkenése miatt kisebb a szomszédos területek kezelési, kármentesítési költsége erdészeti, mezőgazdasági hasznosíthatóság növeli a terület értékét a termelési és a termesztési korlátozásokból adódóan a nyereség csökken

−

•

−

•

nincs közvetlen társadalmi hatás

+

•

−

•

a tulajdonosi érdekek sérülése miatt különalkuk és konfliktusok jöhetnek létre

−

•

az érintetteknek a szabályozott terület használata többletköltségekkel jár

+

•

a szabályozott területen kívül javulnak a környezeti feltételek (lakó-, termelési területek minőségjavulása)

−

•

+

•

+

•

a védelmi területek kialakítása anyag- és eszközigényes (a beruházó számára a költségek növekedését eredményezi) a szabályozott területen kívül az ingatlanárak emelkedhetnek, a szabályozott területen kívül csökkennek a védekezési költségek

az egészséges környezet biztosításának feltételei javulnak a környezettudat erősödése

a kialakítási, fenntartási költségek nőnek a rehabilitálási, az utóhasználati költségek mérséklődnek

Övezet jelölése K-4

K-5

K-6

• • •

•

K-7

• •

K-8

• •

Szabályozási előírás védőtávolságok betartása a területhasználatok korlátozása az érzékenységi kategóriáknak megfelelően a területhasználatok korlátozása a művelési ágváltoztatás korlátozása

behajtás tiltása motorcsónak használat korlátozása létesítmény elhelyezés korlátozása védőtávolságok betartása

+

•

+

•

+

•

+

•

+

•

+

•

•

településrendezési tervek, egyedi KHV-k készítése

+

•

I-2

•

védőtávolságok betartása

+

•

U-1

•

szabályozások konkretizálása településszabályozási tervekben

−

•

I-1

Környezeti hatás a vízbázisok állapotmegőrzéséhez a területi feltételek biztosítottak a talaj és a vizek elszenynyeződésének megelőzése, mérséklése

+

nincs közvetlen társadalmi hatás

nincs közvetlen társadalmi hatás

a talajok minőségének megőrzéséhez a területi feltételek biztosítottak

az élővilág zavarásának mértéke jelentősen csökken a talaj és a talajvizek elszennyeződésének megakadályozása a környezetterhelés mérséklése vonalas létesítmények ökológiai és vizuális határoló jellege csökken (ökoés tájhidak, alagutak, nyomvonal korrekciók) környezeti ártalmak lokalizálása az urbánus környezeti hatások érvényesülése „megszokott” (pl.: biológiailag inaktív felületarány növekedése) 115

•

Társadalmi hatás a lakossági vízigények kielégítésének területi feltételei biztosítottak

+

•

−

•

−

•

−

•

+

•

+

•

Gazdasági hatás a kezelési, fenntartási költségek (tisztítás, szállítás) alacsonyan tarthatók a terület értékesíthetősége korlátozott a terület hasznosítása esetén többletkiadások rövid távon a költségek nőnek, az akkumulációs (lerakódási) terület védettsége nő hosszútávon a talaj termőképessége növekszik az intenzív területhasználat korlátozódik

−

•

a korlátozás szabálysértéseket okozhat

−

•

+

•

a környezetbiztonság fokozódik

+

•

veszélymegelőzés, kármegelőzés eredményeként a Havária veszélye csökken (költségkímélő

− +

• •

társadalmi konfliktusok kompromisszumkeresés érdekek egyeztetésére

−

•

kivitelezés költségei növekszenek

+

•

a közlekedésbiztonság növekszik

−

•

+

•

alapvető lakossági igények kielégítése

+

•

a termelési korlátozás nyereségcsökkenést eredményez élénkíti a vállalkozási kedvet

az

Övezet jelölése U-2

•

U-3

•

M-1

•

M-2

• •

M-3

• •

E-1

• •

E-2

•

E-3

•

Szabályozási előírás illeszkedés a hagyományos településszerkezethez területhasználat elhelyezésének korlátozása beépítés korlátozása a területnagyság és a művelési ág szerint beépítés korlátozása földrészlet (telek) kialakításának korlátozása erdőterület művelésből nem vonható ki beépítési, építmény elhelyezési korlátozás útépítések korlátozása élőhelyek közti átjutás biztosítása

kavicskitermelés korlátozása területhasználatok korlátozása

+

•

+

•

+

•

+

•

+ + +

• • •

+

•

+

•

+

•

+

•

Környezeti hatás a rendezettség fokozódik

+ + +

• • •

−

•

a környezeti terhelés növekedésének mérséklődése

−

•

élőhelyek védelme, biodiverzitás megőrzése terhelésnövekedés mérséklése a környezeti terhelés növekedésének mérséklődése biodiverzitás növekedése

+

•

−

•

mérséklődnek a káros környezeti hatások a széttelepülés mértékének csökkenése

a környezeti terhelés csökkenése a környezeti terhelés növekedésének megakadályozása+

116

Társadalmi hatás a nevelő hatás nő a települési közérzet javul nő a társadalmi elfogadottság mértéke a tulajdonosi jogok korlátozása társadalmi konfliktusokat eredményezhet a tulajdonosi jogok korlátozása társadalmi konfliktusokat eredményezhet a közjóléti hatások javulnak

a tulajdonosi jogok korlátozása társadalmi konfliktusokat eredményezhet

−

•

−

•

+

•

−

•

−

•

+

•

−

•

−

•

jövedelemforrás kiesés

−

•

+

•

komfortérzet növekedése

+

•

Gazdasági hatás többletköltség a megvalósításra és a fenntartásra a kivitelezés, fenntartás költségei növekszenek termelésorientált szabályozás elősegítése, érvényesülése a fakitermelés korlátozása nyereségcsökkenést eredményez a kezelési, fenntartási költségek növekszenek

a rövidtávú befektetések közép- illetve hosszútávú megtérülése a kiépítési és fenntartási költségek növekednek jövedelemforrás kiesés a rövidtávú befektetések közép- illetve hosszútávú megtérülése

szerint tilalmával – hosszabb távon megőrizhető egyrészről a kialakult termesztés-orientált tájszerkezet (kisparcellás és kertészeti termesztés), másrészről az értékes természeti területek védelmét biztosító átmeneti zóna mérsékelt terhelése.

7.1. KÖRNYEZETI HATÁSOK A tervezési területen – elsősorban a táj- és természetvédelmi célú övezetekben – prioritást élveznek a kedvező környezeti hatású, védelmet célzó szabályozások. Ám nem lehet megfeledkezni az egyéb tájszerkezeti, tájökológiai, tájképi hatásokkal járó tevékenységek szabályozási hatásáról sem.

Nyomvonalas létesítmények hatása Bármely térség jövőjét a nyomvonalas létesítmények alapvetően befolyásolják, sőt meghatározzák. Eltérő mértékű regionális gazdasági, társadalmi és környezeti befolyásuk ellenére lokálisan mindig jelentős hatást fejtenek ki. Környezeti károsító hatásuk a nyomvonalas létesítmény jellegétől, elhelyezésétől, volumenétől függően eltérő, de minden esetben meghatározó, ezért védett, értékes területek közötti elválasztó, tagoló hatásukat a visszafordíthatatlan károsító folyamatok megelőzése érdekében ökológiai átjárókkal csökkenteni kell.

Mindenféle mezőgazdasági és/vagy erdőgazdasági művelésből történő kivonás igen jelentős beavatkozást jelent, amelyet az emberi tevékenységek közül legnagyobb mértékben a beépítés, a nyomvonalas létesítmények építése és a bányászat idéz elő. Az építési tevékenységek mellett a hulladék-elhelyezés jár még jelentős környezeti hatásokkal. Az egyes tevékenységek hatásmechanizmusa és hatásainak erőssége eltérő a beavatkozás helye és jellege szerint.

A vasúti nyomvonalak fragmentáló hatása jóval kisebb mint egy autópályáé. A járulékos zavaró, károsító hatás a forgalom mértékétől jelentősen függ. A vasúti forgalom a környezeti elemeket a közútinál kisebb mértékben károsítja, kapcsolódó létesítményeinek tájat, természetet károsító hatása is mérsékeltebb.

A környezeti hatások, elsősorban az ártalmak az ipari termelés volumenétől, az állattartás koncentrálódási fokától, a közutak forgalmától, a fűtési módtól és az alkalmazott technológiáktól meghatározó módon függenek. Az ipari jellegű termelés többnyire a két városban összpontosul. Az állattartás, amely a külterületen lévő majorokban volt jelentős, visszaesett. A közúti zaj- és levegőszennyezés az infrastruktúra tengelyen a legnagyobb. A dunai hajóforgalom visszaesése és a Duna fő-ágának üzemvíz csatornába terelése miatt az Öreg-Duna menti terhelés erősen lecsökkent. A tisztítóművekben keletkező szennyvíziszapok megnyugtató elhelyezése, illetve ártalmatlanítása megoldatlan.

A légvezetékek és létesítményeik (tartóoszlopok, trafóházak) mindenütt hátrányosan befolyásolják a tájképet. A látványkárosítás a terület befolyásoltságának növekedésével (művi létesítmények gyakorisága, beépítettség, intenzív művelés aránya) folyamatosan csökken, így a legnagyobb kártétel mindig a legkevésbé befolyásolt, természetvédelmi szempontból legértékesebb területeken következik be. A meglévő hálózatok áthelyezésére szinte lehetetlen sort keríteni, de a természetvédelmi vagy tájképileg értékes területeken (pl.: V-1, T-2 övezetek) kerülni kell az újak kialakítását. A nagyfeszültségű távvezetékek számos madár halálát vagy sérülését okozhatják (áramütés, megégés). A vezetékek káros táji, környezeti hatásai mellett meg kell említeni néhány kedvező hatásukat is. Főként a fátlan, az intenzív mezőgazdasági hasznosítású területeken a légvezetékek a vonuló madarak (pl.: fecskék) gyülekezési helyévé válhatnak, a tartóoszlopok a ragadozó madarak számára nyújthatnak kiváló leshelyet.

Környezeti ártalmakból várhatóan konfliktusok keletkeznek a térségben  a kavicskitermelés fokozódása és újabb bányák nyitása,  a szennyvíziszapok elhelyezése,  a biológiailag inaktív felületek városkörnyéki erőteljes növekedése miatt. Beépítés A fejlesztések mindenkori velejárója a beépített területek arányának növekedése. Ellenkező esetben építési, beruházási tevékenység nélkül stagnálás áll fenn vagy hanyatlás következik be. A területrendezési tervekben ezért nem a beépítések általános tiltására törekedtünk, hanem a természetvédelmi érdekek szerinti hogyanjának meghatározására (pl.: pufferterületi építések szabályozása). A kiemelt tájképi értékű vagy a védelmet célzó területeken a beépítések korlátozásával – szükség

Bányászai tevékenység A legdrasztikusabb tájszerkezeti, élővilág pusztítási, látvány és környezeti ártalmakat okozó beavatkozás a bányászati tevékenység. Mivel a tervezési területen jelentős a kavicskitermelés és a bányatavak keletkezése, ezért szabályozásuk környezeti hatásaival kiemelten kellett foglalkozni.

117

Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területekre vonatkozó ajánlások és szabályozási előírások a tájharmónikus gazdálkodást helyezik előtérbe, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó alternatív gazdálkodási formákat támogatják. A nagyüzemi gazdálkodás háttérbe szorításával fontos szerepet kaphatnak a nagy munka- és technikai tudást igénylő kertkultúrák (bogyós gyümölcsök, öntözéses zöldségek), amelyek a tájat kisebb mértékben befolyásolják, károsítják. Az új típusú gazdálkodási formák a környezeti elemek kisebb mértékű terhelését, a természeti erőforrások hosszabb távú megőrizhetőségét eredményezik

A kavicsbányászat nagyságrendjétől (kitermelés mélysége) függően a befolyásolás és a környezetérzékenység mértéke eltérő. Minél kisebb felületen folyt a kitermelés, annál változatosabb a keletkező bányautótáj. (Több kisebb vízfelület változatosabb és kedvezőbb hatású, mint egy nagy tófelület.) Különböző kitermelési változatok esetén eltérő az ökológiai kockázat mértéke is. Új bányák nyitása esetén a bányatelket a vonatkozó jogszabályokban előírtak alapján lehet kijelölni. A kijelölésnél a bányászati tevékenység közvetlen hatásain túlmenően nagy hangsúlyt kell fektetni a várható közvetett hatások feltárására is. A bányanyitás, a bányászati tevékenység folytatásának közvetlen hatásai minden esetben a gazdasági haszon mellett környezeti kártételeket jelentenek (élővilág pusztulása, élőhely zavarása, porés zajszennyezés stb.). A bányászathoz kapcsolódóan több közvetett hatással is számolni kell. Káros hatású a szállításból, megközelítésből adódó, növekvő mértékű környezetterhelés (légszennyezés, az élővilág zavarása stb.). További káros közvetett hatást jelent a bánya felhagyása utáni „senki földje” állapot, amely vonzza pl. az illegális sitt- és hulladéklerakást, fakivágást. A közvetett hatások közül kedvező, hogy megfelelő előkészítés, tervezés esetén a bánya területe új típusú élőhelyet biztosíthat (fészkelő-, búvóhely, vizes élőhelyek), valamint oktatási-kutatásitudományos helyszínné válhat (geológiai bemutató, szukcessziós folyamatok vizsgálata stb.).

Hullámtér A hullámtér csaknem egésze a Duna és a MosoniDuna mentén védett. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet egyrészt garanciát jelenthet(ne) a védettség maximális biztosítására. Másrészt a rendezetlen hullámtéri üdülési, halászati, vadászati – részben erdészeti – területhasználat miatt a helyzet olykor áttekinthetetlen, kaotikus. A Dunai Nemzeti Park létesítése adhatna biztosítékot a törvényes keretek betartására. Vadgazdálkodás, halászat A hullámtérre vonatkozóan a kezelési terv az irányadó. A vad- és a halgazdálkodásnak, a horgászatnak közvetlen területrendezési kapcsolata nincs. Súlyuk és a szabályozás közvetett hatásai, valamint a természetvédelmi szempontok miatt azonban környezeti hatásukkal kiemelten is foglalkoztunk.

Hulladékok elhelyezése A lerakás, deponálás környezeti hatása az építéssel járókéval azonos súlyú, de kezelése, szabályozása mégis sokkal nehezebb, összetettebb feladat. A hulladékok elhelyezése önmagában kis hatásterületű, de spontán felbukkanása (illegális hulladéklerakók) és gyakorisága (minden településen van legalább egy helyen) miatt általánosan és nagy területen jelentkező káros hatású folyamat. Környezeti szempontból a kezelhetetlenség mellett további kedvezőtlen hatása a környezeti elemek károsítása.

Vadgazdálkodás terén a Duna elterelése után a száradó hullámtér növényszintjei elszegényedtek, gyomosodtak. A szivattyús vízpótlás környezetszennyezése, a velejáró zavarás jelentős mértékben visszaszorította a vadállomány életterét. Az eliszaposodó mellékágakban ekkor szaporodott el a törpe iszapcsiga (Lymnaea trunculata), amely az amerikai májmétely köztes gazdája. A fertőzés következtében a vadállomány egészségi állapota leromlott, biológiai képességeinek csupán 50-75%-át tudja nyújtani. A fertőzés már más Duna menti területeken is megjelent pl.: Gemencen.

Erdőgazdasági területek Az erdőterületekre vonatkozó ajánlások és szabályozási előírások betartásával, hosszútávú alkalmazásával a térség erdeinek állapota javulni fog. Az erdők természetszerű jellege erősödik, az őshonos és a honos fafajok előfordulási aránya növekszik az állományokban, ezáltal az erdők életképessége nő, ellenálló képessége javul. A természetközeli erdőgazdálkodás bevezetésével a táj- és környezetkímélő fakitermelési módszerek is megjelennek. Az állattartásra alkalmatlan felületek (felhagyott szántók, degradálódott gyepek) az erdőtelepítéssel rendezettebbé válnak, hosszú távú hasznosíthatóságuk biztosított.

A halászatban a Duna elterelése jelentős változásokat okozott. A C változat üzembe helyezését követő évben a főágtól elzárt hullámtéri mellékágakban gyakorlatilag megszűnt a vízáramlás. A vízi makrovegetáció rohamos terjedésével jellemezhető átmeneti időszak általában a növényzetre ívó halak szaporulatának kedvezett, azonban e fajok többsége halászati és természetvédelmi szempontból kevésbé jelentős volt. 1995-től az ágrendszerek főág felől történő gravitációs vízpótlásának megvalósításával kimutatható volt a 118

figyelembe vettük a védelmi és a fejlesztési szempontokat, ezért betartásukkal mérsékelhető a környezeti konfliktus.

folyami reofil halak újbóli megjelenése és szaporodása a hullámtéri mellékágakban. A vízpótlásba bekapcsolt, korábban mocsarasodó mentett oldali vízterekben a természetvédelmi szempontból értékes halközösségek egyes elemei megritkultak , illetve eltűntek. A mentett oldali mederhálózat szabályozott vízjárása kedvezően hatott a halászati szempontból értékes halfajok szaporulatára.

A különböző területhasználati kategóriákhoz kapcsolódó ajánlások figyelembevételével, valamint az előírások betartásával a környezeti állapotban jelentős javulás érhető el. A korlátozások ellenére a fenntartható területfejlesztés és agrárgazdálkodás keretei biztosítottak a természetvédelem prioritásnak megőrzésével.

Összegzésként megállapítható, hogy a területrendezési terv szabályozási előírásainak hatására a térségben jelentkező környezeti kárhatások mérsékelhetők:  A beépíthetőség szabályozásával lehetőség nyílik a táji, települési adottságok megőrzésére (Szigetköz, Határvidék), a biológiailag inaktív felületarány növekedésének irányítására (a tervezett NP-kal határos települések határvonala).  A nyomvonal kijelölésekre vonatkozó területrendezési szabályozások betartásával és az intézkedési javaslatok megfogadásával elkerülhető a természetileg érzékeny illetve értékes területek terhelésnövekedése. A környezeti elemek állapota így hosszú távon megőrizhető.  A bányászati tevékenységekre vonatkozó területrendezési szabályozásoknál egyaránt

A tervezett Dunai Nemzeti Park térségére megfogalmazott szabályozási előírások a hazai jogszabályi háttérrel összhangban a természet, a táj, a környezet védelmének és a vidék megőrzésének megfelelő használatok, valamint a környezet- és a tájkímélő technológiák alkalmazását támogatják. A szabályozási szemlélet és célkitűzés mezőgazdasági vonalát támasztja alá a NAKP-ban megfogalmazott támogatási formarendszer és a célprogramok által érintett feladatok meghatározása (pl.: gyephasznosítási célprogram, vizes élőhelyek célprogramja). A fő területhasználati változtatásokra tett szabályozási előírásokat és azok várható környezeti hatásait a jellegzetes térségekre lebontva összefoglaló táblázatban közöljük (4. táblázat).

119

4. táblázat Térségi területrendezési szabályzat előírásainak környezeti hatásai Térség megnevezése Városkörnyék

• •

Tengelyvidék

• • •

Határvidék

• • • • •

Szigetköz

• • •

• Hullámtér

• •

Szabályozási előírás a beépítés ütemének mérséklése, illetve korlátozása a fragmentáló hatás mérséklése zöldfolyosók kialakítása vonalas létesítmények tájbaillesztése a kereskedelmi létesítmények építési korlátozása kavicskitermelés korlátozása a beépítés ütemének korlátozása a Szigetközben a biogazdálkodás előtérbe helyezése az érzékeny természeti területek rehabilitálása, arányuk növelése a gyepfelületek arányának növelése a szántók arányának csökkentése a szántókon tagoló fásítások, erdősávok telepítése a termesztési hagyományok ápolása (hungaricumok termesztése és tenyésztése) a kavicskitermelés volumenének csökkentése a természetvédelmi törekvések előtérbe helyezése a hullámtér rehabilitálása

+

•

+ + +

• • •

Környezeti hatások a biológiailag inaktív felületek aránya lassabban növekszik, ami kedvezően hat az élővilágra, a talajra, a felszíni vizekre az élővilág elszigeteltsége mérséklődik a génszegényedés üteme csökken a környezeti ártalmak terjedése mérséklődik

+ + + +

• • • •

a fényszennyezés mértéke csökken a látványzavarás mértéke csökken az inaktív felületarány növekedés mérséklődik az élőhelyek zavarása mérséklődik

+

•

+

•

+

•

+

•

+

•

a kemikáliák talajt, talajvizet terhelő hatása mérséklődik, extrém esetben megszűnik a vegyszerek használatától kímélt területeken ismét kialakulhat a korábbiakhoz hasonló tápláléklánc, amelyben a csúcsragadozók is megjelenhetnek vizes élőhelyek rehabilitálásával a kiegyenlítő hatás, a biodiverzitás, a multifunkcionális területhasználat lehetősége kedvezően alakul az üdülési használat (horgászat, vadászat, ökoturizmus) kedvezően alakul a monoton, nagy kiterjedésű szántók tagolásával a szélerózió csökken

+ + + + +

• • • • •

120

a biodiverzitás fokozódik a felszín roncsoltságának mértéke csökken az élővilág károsodási üteme mérséklődik a környezeti elemek állapota javul az élőlények számára új táplálkozó-, fészkelőés búvóhelyek keletkeznek

különféle innovatív aktorok azonban az egyre romló pozíciók miatt a térséget magára hagyják. Ugyanakkor a társadalmi, politikai átállás hatására számos előremutató folyamat indult meg. Ezek egy részének további kiterjedését és diffúzióját akadályozza a környezeti válság.

7.2. TÁRSADALMI HATÁSOK A hazai természetvédelmi törekvések évtizedeken keresztül arra alapozottan érvényesültek, hogy a társadalom nem képes megóvni a „saját” értékeit. Túlzás nélkül állítható, hogy a társadalom érdekében történik a védekezés, de a védetté nyilvánítás a helyi polgárok érdekeit „sérti”. Úgy tűnhet, hogy a természetvédelem a társadalmi érdekeket szolgálóan a helyi társadalom ellenében lépett fel.

A földek, az erdők magántulajdonba adását követően a természetvédők és a gazdálkodók között a nézeteltérések felerősödtek. A gazdálkodók a települések meghatározó személyiségei, ezért az ellentétek a védetté nyilvánítások és a helyi közösségek között kezdtek kiéleződni. A megvásárolt és védetté nyilvánított területen az elhanyagoltság jelei gyakran mutatkoztak. A természetvédők nem tudták a védett területet fenntartani, de a helybelieknek nem engedték át a legelő használatát, a föld művelését. A kölcsönös bizalmatlanság – lakossági körben – sok helyen a természetvédelem hátrányos megítéléséhez vezetett.

A központi – gyakorta diktatórikus – irányítási rendszer idején a magántulajdoni hányad csekély volt. Az állami akarat érvényesülhetett: az állami gazdasági és az államilag erősen befolyásolt szövetkezeti vezetőkkel a természetvédelem „megegyezett”. A természetvédők és a politikusok könnyen vagy könnyebben megnyugtatták az elvi védelem érdekében a gazdálkodó szervek vezetőit. Jóllehet igen erős érdekellentét feszült a mezőgazdasági termelési és a természetvédelmi oldal között. Az erdészeti fakitermelés és a természetvédelem kapcsolata sem volt felhőtlen, de az szűkebb kört érintett, ezért társadalmi szinten kevésbé jelent meg. A természetvédelmi törekvések „csak”, illetve főként szakterületi indulatokat gerjesztettek.

A gazdák termelni már tudnak, eladni még nem. Az agrárkamarának a jogvédelem mellett termelést koordináló és marketing tevékenységét is el kellene látni. A szántóterületen alternatív energianövények (pl. repce) termelésének lehetősége is fennáll, de ennek hazánkban még nincs gyakorlata. Jó példák nyugati szomszédunknál láthatók. A talajvízviszonyok változásával gyepterületek feltörésére több településen sor került. A legeltetésre alapozott szarvasmarhatartás nagymértékben visszaszorult (több településen meg is szűnt). Az állattartás gazdaságossága helyreállításával lenne mód a létszám újbóli növelésére, ezáltal gyeprekultivációra, illetve intenzív gyephasználatra. A mentett oldali vízpótló ágak, belvízcsatornák parti sávjainak gyepesítése célszerű lenne (természetes szűrő, élőhely, fű igény növekedése esetén). A gyepesített sáv, a fasor tájképi, deflációvédelmi, üdülési szempontból is igen jelentős hatású. A tulajdonjogi problémák a megvalósítást akadályozhatják, azokat meg kell oldani.

A környezeti állapot és a gazdasági tevékenység formája jelentősen befolyásolja a települések működését, az ott élők életét. A társadalmi hatások erőteljesen függenek a környezeti és a gazdasági, a települési alrendszerektől. A térségi mezoés mikroregionális gazdasági kapcsolatok következtében a társadalmi bázisban a differenciálódás felgyorsult. Bizonyos gazdasági tevékenységek és részben a kárpótlás miatt a társadalomban átrétegződés történt. A viszonylagosan, országos szinten kedvező foglalkoztatottsági arány ellenére a munkanélküliek, a munkanélküli ügyeskedők, a dolgos gürcölők és az újgazdagok, valamint a nyugdíjasok között jelentős különbségek adódtak. A kialakult társadalmi struktúra miatt korábban egységesnek tekinthető falvakban is a rendszerváltozás óta a társadalmi feszültségek szélsőségesen megnőttek. A kevésbé „érintett” szigetközi községekben viszont változatlan, illetve alig változott a helyi közösségek hagyományos szerkezete.

A természetvédelmi területek új értékeit csak a gazdasági előnyök érzékelése esetén ismeri fel a helyi lakosság. A táji adottságokhoz illeszkedő hagyományos termékek, hungaricumok előállításával a térség nem csak a természeti értékek iránt érdeklődők számára lesz vonzó. A „térségből a térségbe” elv (a termelőtől a fogyasztóig a feldolgozott termékeknek legrövidebb úton történő eljuttatása) következetes érvényesítésével, a vendéglátásban érdekeltté tehető helyi polgárok is „megszeretik” a természetvédőket.

A városokban az elidegenedési folyamat lényegesen nagyobb, mint a falvakban. Mégis – magyarországi tekintetben – kedvezőnek tekinthető, hogy Győr nagyvárosban „mindenki” ismeri egymást. A Szigetköznek változatlanul kedvezőbbek az adottságai az ország más részén lévő elmaradott vagy válság sújtotta depressziós térségekben. A

A megváltozott környezeti, gazdasági viszonyok között a mezőgazdasági és a természetvédelmi szemléletváltás eredményeként az agrárkörnyezetvédelmi program (NAKP) keretében a földhasználati rendszert át kell alakítani. A rend121

sokat a NAKP alkalmazása segítségével önkéntes módon is végre lehet hajtatni az arra alkalmas területeken, így az egyén gazdasági érdekeltsége miatt eredendő ellenállása mérsékelhető.

szer átszervezését az európai folyamatok mellett hazánk belső fejlődése, a mezőgazdaság, a környezet- és a természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés összehangolása iránti növekvő igény is sürgeti.

A társadalmi hatások elemzésekor a területfelhasználási kategóriákban végrehajtott változtatások társadalmi következményeit elvi úton meglehetősen nehéz felmérni. A területhasználatok rendszerének szabályozásával elsősorban a megengedett területhasználatok térbeni kereteit, határait szabhatjuk meg. A területhasználatok körének szabályozása leginkább a korlátozásokban, tiltásokban érvényesül, ezért az ilyen jellegű előírások a meghatározók, a társadalmi reakciót ezekre vonatkoztatva elemezhetjük. A hatáselemzés során a területfelhasználási rendszer változtatásai, a használatok korlátozásaiból, tiltásából adódó hatások elemzését a jellemző térségekre lebontva a fő változtatások vonatkozásában közöljük (5. táblázat).

Az EU harmonizációs vidékfejlesztési törekvések a „védve termelés”, a megóvva használat szellemét tükrözik. Nagy összegű EU-s pénzeket, támogatásokat a természetvédelmi és a termelési szempontokat összehangoló projektekhez adnak, illetve lehet nyerni. A változó külső feltételek életszínvonal emelő hatása láttán a tervezett Dunai Nemzeti Park társadalmi megítélése egyértelműen kedvezővé válhat. Feszültséggeneráló tényező lehet a szántóföldi hasznosítás alól természetvédelmi céllal kivonandó területek arányának növelése. Az erdőtelepítésre, gyepesítésre javasolt területek kivonása a pillanatnyi érdekek miatt ellenállásba ütközhet. A védelmi célokat szolgáló művelési ág változtatá-

122

5. táblázat Térségi területrendezési szabályzat előírásainak társadalmi hatásai Térség megnevezése Városkörnyék

• •

Tengelyvidék

• • • •

Határvidék

•

• • • Szigetköz

• • •

• Hullámtér

• •

Szabályozási előírás a beépítés ütemének mérséklése, illetve korlátozása a fragmentáló hatás mérséklése zöldfolyosók kialakítása vonalas létesítmények tájbaillesztése a kereskedelmi létesítmények építési korlátozása kavicskitermelés korlátozása a beépítés ütemének korlátozása

a Szigetközben a biogazdálkodás előtérbe helyezése az érzékeny természeti területek rehabilitálása, arányuk növelése a gyepfelületek arányának növelése a szántók arányának csökkentése a szántókon tagoló fásítások, erdősávok telepítése a termesztési hagyományok ápolása (hungaricumok termesztése és tenyésztése a kavicskitermelés volumenének csökkentése a természetvédelmi törekvések előtérbe helyezése a hullámtér rehabilitálása

+

•

+ + +

• • •

+

•

+

•

−

•

− + +

• • •

+ +

• •

−

•

−

•

+

•

+ −

• •

123

Társadalmi hatások a városok szélén és a városkörnyéken a „senki földje” érzés mérséklődik az ökológiai szemlélet terjesztése a környezettudat erősítése a környezeti nevelés támogatása

a természeti kincsünk (kavics) külföldre szállításából származó rossz közérzet mérséklődik a társadalmi elégedetlenség kismértékű fokozódása várható a társadalom különböző rétegeiben (hétvégi ház, lakóház építés tiltása miatt) a kavicskitermelők, forgalmazók körében az elégedetlenség fokozódhat jelentős jövedelemforrás korlátozódik új gazdálkodási lehetőség megjelenése a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya nem csökken a táji komfortérzet növekszik a környezeti nevelési, ökológiai szemlélet erősödhet a szántóföldi gazdálkodók körében ellenérzést válthat ki a természetvédelmi törekvések ellenállásba ütközhetnek

egészségesebb, esztétikusabb környezet alakul ki felerősödik a természeti értékek megbecsülése a kavicskitermelők, forgalmazók körében az elégedetlenség fokozódhat

A megye és így a tervezési terület gazdasági fejlődését akadályozó, hátráltató tényezők közül a térség fejlesztése szempontjából meghatározó  a Bécs–Budapest tengely túlzott erőssége, amely a gazdaságdinamikát hordozó szereplők megtartását nehezíti a térségben,  a Duna elterelési ügye, a nemzetiségi kérdések megoldatlansága, az eltérő közigazgatási intézményrendszer, amely nehezíti a magyar– szlovák kapcsolatok kiépítését, fejleszthetőségét,  a tercier gazdaság fejlettsége, de más központú irányítása, amely a kiszolgáltatottságot növeli, és a döntések elhúzódását eredményezi, valamint  a K+F bázisok megyei szintű gyengesége, amely akadályozza a helyi erőforrásokra alapozott magas tudásigényes iparágak megtelepítését a térségben (GYMSTS, 1995).

7.3. GAZDASÁGI HATÁSOK Az élet minden területén a lüktető motort a gazdaság adja. A gazdaságfejlesztési folyamatok további felélénkülése nélkül az életszínvonal, a GDP emelkedésére nem lehet számítani. Nemzeti park létesítése – a jóhiszemű és országos érdekeket szolgáló szemlélet ellenére – számtalan lokális és kistérségi konfliktus forrásává vált. A védetté nyilvánítás nem jelentheti az ott lakó ember kizárását, az érintett lakosok gazdasági helyzetének romlását. Ellenkezőleg, a nemzeti park létével, továbbá az agrárkörnyezetvédelemmel és az EU harmonizációval összefüggésben kell megtalálni az „arany középutat” a természeti értékek védelme és a lakosság helyben tartása, életszínvonala folyamatos növekedése között. A Európai Unió a mezőgazdasági termelés támogatását 1995 óta leépíti, de támogatásokkal segíti az újszerű vidékfejlesztést, a mezőgazdasági termelésnek azt a módját, amelynek alkalmazásával a környezet terhelése redukálódik. A felhasznált, egységre jutó ráfordított energia mennyisége csökken, a hagyományok ápolása folytatódik egyszóval multifunkcionális mezőgazdaság jön létre, amelyben fontos szerep jut a biogazdálkodásnak, illetve a falusi élethez szorosan kötődő turizmusnak is.

Ipar Győr–Moson–Sopron megye az országos átlaghoz viszonyítottan kedvező helyzetben van. A külföldi befektetőket elsősorban a fejlett humán és műszaki infrastruktúrával rendelkező térségek vonzzák, mellyel a tervezési térség – főként Győr vonzáskörzetében – rendelkezik. Az újonnan alakult, külföldi érdekeltségű gazdasági társaságok 4,4%a Győr–Moson–Sopron megyében összpontosul (OTK, 1998. p.68.). A külföldi tőke előretörésével a térségben megindult a technológiaváltás, a termékszerkezet átalakítása valamint a termelési rendszerek megújítása. A térségben működő kis- és középvállalatok egy része felfűződött a nagyipari bázisokra, egy részük azonban önállóan akarja megkeresni boldogulása útját. Az ő segítésükre a térség infrastrukturálisan fejlett részein ipari parkokat, inkubátorházakat kell létesíteni.

Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Győr–Moson–Sopron megye (Vas megyéhez hasonlóan) a főváros után a második helyen áll (100–110%) az 1995. évi adatok szerint. A kedvező mutatót a megye a jó közlekedési kapcsolatai (Bécs–Budapest tengely) és az EU-s határ mentiség egyaránt elősegíti. Győr–Moson–Sopron megye országos szinten elsődleges befektetési központ, amely jó tőkevonzó képességet és kedvező telephelyi adottságokat jelent. A megye ezenkívül számos olyan adottsággal, fejlődési eredménnyel rendelkezik, amely nagymértékben elősegítette a térség jelenlegi gazdasági pozícióját. Ilyen jellemző a megyében többek között  a városok magas népességmegtartó és -fogadó készsége,  a munkanélküliség 6–7% közötti stabilizálódása,  a külföldi tőke jelentős szerepe az ipari bázis alakításában,  a feldolgozó és élelmiszeripari klaszter országosan kiemelkedő exportképessége,  a speciális magas piaci értéket képviselő zöldség és gyümölcstermesztés (GYMSTS, 1995).

A megye iparszerkezetének fő meghatározója az élelmiszeripar, a gépipar, az energiaipar valamint a textilipar, amelyek versenyképes, exportálható termékeket állítanak elő (GYMSTS, 1995). A gazdaságot mozgató belső piacról elmondható, hogy a lokális és a regionális beruházási piac szerepe nem túl jelentős, a regionális felvevőpiac értékesítési piaci szerepe azonban kiemelkedő (1/3–2/3 részt képviselnek). A térségben jelentkező kedvezőtlen folyamat, hogy a nagyvállalatok többsége multinacionális cégekbe integrálódik, így kevés a K+F-ben foglalkoztatott szakemberek száma (helyette külföldről vásárolt licence technológiákat alkalmaznak (GYMSTS, 1995). Kavicsbányászat Az Alpokból szállított vegyes kőzetanyagú hordalékkúp adja az ország egyik legjelentősebb építőanyag-ipari nyersanyagát, a bányászati be124

tonkavicsot. A bányászati technológiához kötött elfogadott számbavételi mélység 30 m (a bányászati technológia fejlődése azonban már 50 méteres mélységből való bányászást is lehetővé tesz, sőt távlatilag a 100 méter mélység is elképzelhető). Az állam tulajdonát képező ásványvagyon a Magyar Geológiai Szolgálat nyilvántartása alapján (1999. január 1-i állapot szerinti) a tervezési térségben a következők: bányászati betonkavics: 29 db előfordulásban, 233.820 Em3 földtani készlet, ebből 139.637 Em3 kitermelhető (ipari) készletet ismer, a kitermelés 1998-ban: 921 Em3; építőipari homok: 8 db előfordulásban, 4.640 Em3 földtani készlet, ebből 1.518 Em3 kitermelhető (ipari) készletet ismer, kitermelés 1998-ban: 2 Em3 durvakerámiai agyag: 1 db előfordulásban, 10.733 Em3 földtani készlet és 4.155 Em3 kitermelhető (ipari) készletet ismer, kitermelés 1998-ban nem volt.

daság fenntartásának. A szántóföld minőség szempontjából kedvezőtlenebb adottságú területeken, ahol az AK érték< 19 AK/ha, ott az alacsony eszközigényű termelésre kell törekedni, vagy az egyedi termékek előállítását kell előtérbe helyezni (OTK, 1998. p.72.). A mezőgazdasági termelés a szigetközi térségben a jó termőhelyi adottságok és a kedvező aranykorona értékű területek miatt meghatározó. A nagyüzemi gazdálkodás (1960-as évektől kezdődően) általánossá válásának számos pozitív és negatív sajátosságától a tervezési terület sem mentes. Ezek közül a területfejlesztésben kiemelkedő jelentőségű  a földhasználatban a szántó túlértékelt szerepe,  a nagyüzemek területén a tájtermelés helyett meghatározóvá váló tömegtermelés,  a termelési színvonal a világ élvonalába tartozó országok szintjére emelkedése a 80-as évekre,  a tároló és feldolgozó kapacitások, az állattartó telepek térbeni koncentrálódása (OTK, 1998). A termőföld hasznosítása szempontjából az átlagosnál kedvezőbb adottságú területeken a profitorientált mezőgazdaság fenntartását kell támogatni.

A tervezési térségben működő bányák közül több is külföldi tulajdonban van. Nem jellemző azonban a betonkavicsnak a bányatermékként való exportálása, inkább a magasabb feldolgozottságot jelentő betonelem-termékek gyártása illetve az ún. szárazbeton kivitele terjed. (Hegyeshalom– Jánossomorja térségéből ma is van külföldre történő kavicskivitel.) A nagyobb bányászati tőke a kitermelés és így a bányatavak keletkezésének gyorsulásával jár együtt. A térségben létrehozott tavak már most is szerves részei lehetnek a térségi pihenést és szórakozást szolgáló helyeinek, azonban súlyos gondokat okoz a bányák megosztása (cég kettéválásával, tulajdonosváltással egy nagyobból két kisebb), mely kevésbé vonja magára a hatóságok figyelmét, így összességében nagyobb mennyiségű kavics kitermelésére ad lehetőséget. (Az ÉDUVIZIG nyilvántartása alapján a térségben 26 felhagyott kavicsbánya található.) A Szigetközben a KÖFE, a VIZIG és a Bányakapitányság összefogott a kavicskitermelés csökkentése érdekében. A bányatavak mélységük és vízminőségük alapján eltérnek az élő vízfolyások és holtágak vizeitől. A nagy mélységű és a hőmérsékletváltozástól kevésbé függő tavak a folyóktól eltérő élővilágot tartanak el. A tavak partjain megfelelő rehabilitáció után a településrendezési tervek részeként üdülő- és horgászterületek alakíthatók ki.

Az értékfenntartó gazdálkodásnak kétségtelenül egyik legfontosabb alapeleme a tájhoz, a környezetéhez illeszkedő földhasználati rendszer kialakítása. Egyetlen más gazdasági ágazat sem befolyásolja olyan szinten és tartósan a természetet és a tájat, mint a mezőgazdaság. Ebből fakad, hogy a természetvédelem alapvetően rá van utalva a mezőgazdasággal való együttműködésre. Másrészt a mezőgazdálkodás teljesítménye, eredménye nagyrészt a környezet, a természeti erőforrások állapotától, minőségétől függ. A két terület egymásrautaltságából következik, hogy olyan területhasználati rendszert kell meghatározni, amely a földhasználatot és a természetvédelmet integrálja, a táj adottságainak megfelelően határozza meg a használat és a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát. Idegenforgalom A tervezési terület táji, természeti adottságaira alapozva jelentős idegenforgalmi, turisztikai potenciállal rendelkezik, amelynek hasznosítása még nem teljes, a vonzerő adott de a szolgáltatások kiépítettsége alacsony. A tercier szektor előtérbe kerülése egyre több ember számára biztosíthat új megélhetési lehetőséget, jövedelemforrást. Az általános infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően állami támogatás szükséges az idegenforgalmat szolgáló alap- illetve törzshálózatok fejlesztéséhez.

Agrárgazdaság A szigetközi térség nagy része az átlagos és kedvező adottságú szántóterületek kategóriájába tartozik. Átlagos aranykorona értékük 16–24 AK/ha, amely kedvez a profitorientált mezőgaz125

nemzetközi együttműködés fontos állomásává tehetik. A Rajna–Majna–Duna menti „Császárok és Királyok útja” Franfurt, Würzburg Bamberg, Nürnberg, Velheim, Regensburg, Stranbing, Passau, Linz, Bécs, Pozsony, Győr, Esztergom és Budapest festői szépségű városain halad át.

A tervezési terület nagy része a Szigetköz üdülőkörzethez tartozik. Üdülés-idegenforgalmi adottságokkal rendelkező térségek és települések körébe tartozik az Öreg-Duna hullámtere, a MosoniDuna (vízi turizmus), Győr és Magyaróvár (műemléki jellegzetességek). A vízi turizmus vonatkozásában az OTK jachtbázist jelöl meg Rajkán, és Gönyűn, jachtkikötőt Ásványrárón, Győrben és Mosonmagyaróváron, valamint evezőbázist Dunaszegen, Kimlén és Véneken. A falusi turizmus szervezése a komplex idegenforgalmi szolgáltatások kialakítása elengedhetetlen a magas színvonalú, vendégeket megtartó szolgáltatási rendszer kialakításához. A Szigetköz térségében egyedül Győrben működik a vendégvendégfogadó között közvetítő tagszervezet, Falusi szálláshelyeket közvetlenül értékesítő tagszervezetek működnek Darnózselin, Dunaszegen és Mecséren (OTK, 1998, p.81.).

Az idegenforgalom révén megélénkülő piaci kereslet a közvetlen vendégfogadáson túl életre kelti a kézműves és kulturális tevékenységeket, amelyek pedig új megélhetési lehetőségeket, munkahelyeket jelenthetnek a régió lakosainak. Növénytermesztés A Szigetköz szántóterülete intenzív termesztésre alkalmas, amelyet bizonyítanak a magas termésátlagok is. Az alkalmatlan szántókat már korábban erdősítették. A vetett fű termesztése a kilencvenes évek elején megszűnt. Megoldás lehetne a sekély fedőrétegű szántóterületek kivonása, vizes élőhelykénti vagy gyep hasznosítási céllal, gyep esetén azonban fenn áll a veszélye, hogy kisül, mint a most használt gyepek. Ugarolás esetén valakinek fizetnie kell. Az erdősítés megoldás lehet, de Szigetközben már ma is viszonylag sok az erdő. A régmúlt idők sikeres zöldségtermesztésének visszaállítása jó eszköz lehetne, de csak hagyományos technológiára alapozva.

A térség termálvíz bázisa az idegenforgalmi programlehetőségek egyik eleme. Hévízkutak Győrött (4 db), Abdán (1 db), Lébényben (2 db), Lipóton (2 db) és Mosonmagyaróváron (2 db) vannak, amelyek az alsó- és felső pannon homokos rétegekben tárolt vízkészleteket termelik. Talpmélységük 1800–2400 m közötti, a kifolyóvíz hőmérséklete 55–68 oC között változik. A termelt víz hozama 500–2000 l/p. A termálvizek hasznosítási célja kettős: – termálkertészet: Lipót, Abda, Lébény (jelenleg szüneteltetve) – fürdők vízellátása: Győr, Mosonmagyaróvár, Lipót.

Erdőgazdálkodás Az erdők érdekében meghozandó döntések az EU csatlakozás után sem tartalmaznak új elemeket. Az erdőgazdálkodással szemben támasztott elvárások a korábban megfogalmazotthoz viszonyítva nem változnak. Az EU csatlakozást követően az intenzív fatermesztés iránti igény növekedni fog, hiszen a talajvíz közelsége, a jó vízellátottság miatt a Szigetközi térség különösen alkalmas a gyorsan növő fafajok termesztésére. Az ültetvényszerű nyárasok, az akác lényegesen rövidebb vágásfordulója miatt a szántók erdősítése napirendre kerül. Az EU is támogatja a szántó területek erdősítését, ami ezen a területen amiatt, hogy a fák gyorsabban érik el vágásérettségüket a gazdálkodók számára még gazdasági szempontból is hasznos lehet.

Az idegenforgalmi kínálat fontos eleme a „Császárok és Királyok útja” nevű Frankfurttól Budapestig terjedő történelmi útvonal, amely kulturális és természeti értékekben egyaránt gazdag. A Duna-völgyi „Császárok és Királyok útja” hazai szakaszának a Szigetköz térsége szerves része. A történelmi útvonal, ahol egykor császárok és királyok uralkodói kíséretükkel utaztak ma vonattal, hajóval, autóval és kerékpárral egyaránt „járható”.  A Prinz Enger ICE Hamburgból Bécsbe Würzburg, Nürnberg, Regensburg, Passau és Linz érintésével közlekedik.  Hajóval a Rajna–Majna–Duna csatornán keresztül, majd a Dunán leereszkedve lehet az útvonalat megtenni.  Autóval az autópályák és a sokkal szebb, kulturális kincseket rejtő mellékutak jelentik a kapcsolatot.  Kerékpárral a Majna és a Duna szinte mindenütt elérhető. A történelmi útvonalban rejlő lehetőségeket a Szigetköz lakói is kihasználhatják és városaikat – amelyeknek legalább olyan szép értékei vannak, mint az út többi állomásának – egy európai szintű

Vadgazdálkodás, vadászat A Duna elterelése szinte azonnali élőhelyromlást okozott. A szivattyús vízpótlás és a velejáró zavarás jelentős mértékben visszaszorította a vadállomány életterét. Ekkor szaporodott el az eliszapolódó mellékágakban az amerikai májmétely (Fascioloides magna). Mára az őz és szarvas állomány fertőzöttsége elérte a 90%-ot, ami azt jelenti, hogy minden egy év fölötti szarvas jelen126

A lakosság életszínvonalának növekedésével általában nő a halhús iránti kereslet. Napjaink tógazdasági haltenyésztésének szezonális jellege miatt azonban számos gasztronómiai szempontból különleges halfaj az év bizonyos időszakaiban csak a természetes vizekből szerezhető be elfogadható áron. A halfajok halászatának fenntartása az idegenforgalom érdekében is indokolt.

tős mértékben fertőzött. Az egyéb paraziták, kórokozók a legyengült állományban komoly károkat okoznak. Azáltal, hogy ideális élőhelyet talált a törpe iszapcsiga, további veszélyeket rejtő góccá alakította a Szigetközt, amely más Duna menti területeket is megfertőz (Gemencen már pusztít az óriás májmétely!). A fertőzött állomány biológiai képességeinek csupán 50-75%-át tudja nyújtani. E veszélyes parazita visszaszorítása csak a köztes gazda törpe iszapcsiga (Lymnaea trunculata) élőhelyének lerontásával érhető el.

A mezőgazdasági területekre vonatkozó ajánlások figyelembevételével, a szabályozási előírások betartásával lehetőség nyílik a természeti, táji adottságokhoz illeszkedő területhasználatok megválasztására, amely egyben a helyi lakosság helyben tartását, életkörülményeinek javítását is biztosíthatja. Az alternatív gazdálkodási módszerek támogatásával − az öko- vagy biogazdálkodásban érintettek száma emelkedni fog, amelynek hatására növekedni fog a bio-szántóföldi növénytermesztés valamint a biokertészeti termesztés, − a biogazdálkodás erősödésével teret hódíthat a bioalapanyagú élelmiszerekre alapozott, ökoturizmushoz kapcsolódó falusi vendéglátás és így növekedhet az idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya, − növekszik a hagyományos paraszti gazdaságok aránya, amely egyben a tájdiverzitás megőrzését is támogathatja, − előtérbe kerülhetnek a megújuló erőforrások, a környezetkímélő energiagazdálkodás, amely javíthatja az életfeltételeket a költségek növekedése nélkül.

A bölcs hasznosítás szemlélete, azaz a fenntartható vízivad-gazdálkodás alapján nem zárható ki a terület ilyen módon történő hasznosítása. Ennek módját azonban az új élőhelyi rendszer keretei között kell kidolgozni. A vadászati turizmus bevételeit össze kell vetni az egyre terjedő ökoturizmus által termelt árbevételekkel, és e kettőt mérlegelve kell kialakítani a területhasználat formáit. Célszerű kíméleti területeket is létrehozni, ahonnan mind a vadászatot, mind az ökoturizmust ki kell zárni. A mozaikos jellegű, legalább háromféle területhasználat egyúttal biztosíthatja azt is, hogy a vízivad – a kétségtelen zavarás mellett is – tartósan fennmaradhasson. A vadászati és az üdülési hasznosítási formák során természetesen a természetvédelmi prioritásokat mindenkor érvényesíteni kell. A Szigetközben veszélybe került értékünk a Duna ártérre és a szigetvilágra települt vadállomány. Nyugat-Európa – környezetvédelmi szempontból – sokszor túlgyorsult fejlődése elvárja tőlünk a természetközeli értékek megvédését, amelyre üzleti viszonyok között is igényt tart, ezért fontos és nélkülözhetetlen feltétel a vadélőhelyek rehabilitációja.

A gazdasági hatások értékelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az agrárium részesedése a GDP-ben az utóbbi években folyamatosan csökken (1998-ra 5%-ra süllyedt). Az agrártermelés aránycsökkenésének világtendenciáját Magyarország sem tudja megkerülni, a táj állapotának minősítését ezért nem a termelési oldalról kell megközelíteni. A japánok szerint a III. évezred nemzetek közötti versenyét az az ország fogja megnyerni, amelyik kreativitásra ösztönző tájat tud lakosainak biztosítani. Tehát a fenntartott, ápolt, rendezett táj, a kreativitást biztosító táj érdekében is szükséges az agrár környezetvédelmi program következetes érvényesítése.

Halászat Az iparosodott országokban megfigyelhető jelenség, hogy a lakosság életszínvonalának növekedésével a folyók halászati erőforrásának kereskedelmi célú hasznosítását fokozatosan a szabadidős és a horgász-tevékenység váltja fel. A horgászat társadalmi-gazdasági jelentősége a halgazdálkodási szféránál sokkal szélesebb körű. A tevékenység nemzetgazdasági súlyát a horgászok igényeit kielégítő iparágakban, szolgáltatásokban, idegenforgalomban gerjesztett jövedelmek határozzák meg, ugyanakkor igen fontos a halászatban jelentkező haszon, még ha nagyságában el is marad a halgazdálkodási szférán kívüli jövedelmektől. Hal nélkül nincs horgászat, továbbá a kapcsolódó ipari és szolgáltatási ágazgatok jövedelme is elmarad.

A NAKP célprogramjain keresztül az alternatív gazdálkodást támogatja, amely összhangban van a jelen területrendezési terv mezőgazdasági hasznosítású területekre vonatkozó szabályozási célkitűzéseivel. A környezet- és természetkímélő tájgazdálkodás mellett a szabályozási előírások az alternatív foglalkoztatási lehetőségek (pl.: ökoturizmus, természetvédelmi munkák) erősítését, térnyerését támogatják.

127

alternatív gazdálkodási forma – nagyobb aránya érhető el,  az újonnan betelepített erdők fenntartása javíthatja, új lehetőségét biztosíthatja a helyi lakosság foglalkoztatásának.

Az infrastruktúra hálózat fejlesztésével, az idegenforgalmi ágazat erősítésével  tovább folytatódik a kistérségi központok – elsősorban a városok – megerősödése (Győr, Mosonmagyaróvár),  a kedvező táji adottságú térségek felértékelődnek, de a korlátlan beépítés veszélye hatványozottan megnő, amely csak a szabályozások szigorú betartásával, a helyi építési szabályzat szigorításával előzhető meg, kontrollálható,  az új erdők betelepítésével, valamint a természetközeli állományok növelésével a hagyományos erdeigomba-termesztés – mint

A fő területhasználati változtatásokra tett szabályozási előírásokat és várható gazdasági hatásait a jellegzetes térségekre lebontva összefoglaló táblázatban közöljük (6. táblázat).

128

6. táblázat Térségi területrendezési szabályzat előírásainak gazdasági hatásai Térség megnevezése Városkörnyék

• •

Tengelyvidék

• • •

Határvidék

• • • • •

Szigetköz

• • •

• Hullámtér

• •

Szabályozási előírás a beépítés ütemének mérséklése, illetve korlátozása a fragmentáló hatás mérséklése zöldfolyosók kialakítása vonalas létesítmények tájbaillesztése a kereskedelmi létesítmények építési korlátozása kavicskitermelés korlátozása a beépítés ütemének korlátozása a Szigetközben a biogazdálkodás előtérbe helyezése az érzékeny természeti területek rehabilitálása, arányuk növelése a gyepfelületek arányának növelése a szántók arányának csökkentése a szántókon tagoló fásítások, erdősávok telepítése a termesztési hagyományok ápolása (hungaricumok termesztése és tenyésztése) a kavicskitermelés volumenének csökkentése a természetvédelmi törekvések előtérbe helyezése a hullámtér rehabilitálása

−

•

+ +

• •

+

•

−

•

− − −

• • •

+

•

+ + −

• • •

+ +

• •

+

•

129

Gazdasági hatások rövid távon visszaesik az üdülési funkcióból származó bevételek jelentős része hosszú távon megmarad a települési potenciál rövidtávú befektetések közép- vagy hosszútávú megtérülése a humán erőforrások megmaradása (nem merülnek le), a megmaradása a gazdasági területen a kivitelezési és a fenntartási költségek növekedése a gyors meggazdagodás mérséklődése az iparadó csökkenése az érintett településeken a vállalkozók elpártolása miatt az építésivállalkozások és a foglalkoztatottság visszaesése új típusú gazdasági bevételi lehetőségek megjelenése az áruválaszték bővülése foglalkoztatási helyzet javulása intenzív használatú termesztőfelületek arányának csökkenése

a termelékenység növekedése környezetvédelmi kárelhárítási költségek csökkenése turizmusból származó bevételek növekedése

A magyar kormány 1999. október 7-én fogadta el a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot (2253/1999. (X.7.) Kormányhatározat). A Program 2000. január 1-től lép életbe. A Program elfogadásával csatlakoztunk az EU-ban már korábban elfogadott agrár-környezetvédelmi irányzatokhoz. A Program fő területei a következők:  természeti erőforrások védelme, fogyasztásra, felhasználásra kerülő anyagok esetén az élelmiszerbiztonság fokozására,  termelési struktúra átalakítása,  rekreációs fejlesztések,  gazdaságos árutermelés, de erőforrás takarékos, szakszerűen ellenőrzött termelési technológiák,  környezetkímélő, energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása.

 környezetkímélő mezőgazdasági módszerek elterjesztése,  természeti értékeink megőrzése és javítása,  hozzájárulás egy fenntartható mezőgazdasági földhasználat, ésszerű területhasználati rendszer tehát kiegyensúlyozott, stabil földhasználat kialakításához,  piacképes, magas minőségű értékek termelésének növelése, az export lehetőségek javítása,  a vidék foglalkoztatási, jövedelemszerzési lehetőségeinek jelentős bővítése, a vidéki életminőség javítása, alternatív jövedelemszerző lehetőségek kialakítása,  turisztikai potenciál fejlesztése elsősorban a vidék, a táj képének javítására,  hozzájárulás egyéb vidékfejlesztési intézkedésekhez, a gazdálkodók ismereteinek fejlődéséhez a szemléletváltás elősegítésére.

A Program célkitűzései:  olyan mezőgazdaság kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható felhasználásán és egészséges termékek előállításán alapszik,

A NAKP várható vidékfejlesztési hatásainak összefoglalását a 7. táblázat tartalmazza.

130

7. táblázat A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programnak megfelelő vidékfejlesztés lehetséges hatása Hatások Támogatási formák Környezeti Társadalmi Gazdasági + kisebb terhelés + a lakóhelyi és egés- + önköltség zségügyi közérzet jacsökken Műtrágyák és növényvédő-szerek vul csökkentett használata + szállítási terhelések – ipari munkanélküliség – ipari termecsökkennek növekszik lés csökken + kisebb terhelés – lakossági rétegigé- + nagyobb Biogazdálkodás nyek kielégítése kézimunka igénybevétel rétegigé- + nagyobb + biodiverzitás növe- – lakossági nyek kielégítése kézimunka Extenzifikálás kedése igénybevétel + kisebb terhelés + jobb életfeltételek – kisebb mun+ erózió csökkenés kaerőigény + biodiverzitás növeSzántóföld gyepkonverzió kedés + kisebb terhelés + élőhely kialakulás + kisebb terhelés – lakossági rétegigé- + nagyobb Környezetbarát termelési módnyek kielégítése kézimunka szerek folytatása és elterjesztése igénybevétel + hagyományőrzés + Vidék karakter és tájkép megőridegenfo zése rgalom növekedése + lakossági + génértékek növeke- + hagyományőrzés rétegigények dése kielégítése Őshonos és veszélyeztetett álla- + biodiverzitás növekedése tok tenyésztése és tartása – termelés csökkenés + gyomosodás csök- + külterületen rende- + munkaerő Elhagyott földek és erdőterületek foglalkoztakentése zettség, ápoltság jön fenntartása tottság létre + szemléletformálás – termelés + erózió csökken Művelés alóli kivétel csökkenés + biodiverzitás növek20 évre szik – környezetterhe-lés + „Szabad javak érzet” + turizmust Földterület biztosítása szabad olyan területeket kiteljesedése vonzza átjárás és pihenés céljából érint, ahol eddig – gazdálkodást nem volt csökkenti + közvetett tehermen- + ismeretanyag növeke- + közvetett A gazdálkodók tájmegőrzési tesítés dése megélhetési alapelvű képzése lehetőségek növekednek

131

132

A Dunai Nemzeti Park létrehozását a csallóközi part hasonló szintű természetvédelmi oltalom alá helyezésével – Aggtelek–Domicához hasonlóan – határon átnyúló együttessé, vízi turizmus paradicsommá lehetne fejleszteni.

KITEKINTÉS A területrendezési tervet a Szigetközi Tájvédelmi Körzet egyszerűsített bővítésének feltételezésével készítettük el. A Dunai Nemzeti Park ebben a „realista” változatban a jelenlegi TK-nál mintegy 1000 ha-ral nagyobb területet jelent. A bővítésre előirányzott gyepek felét már a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság meg is vásárolta.

Megjegyzés: 1. A 2. változat egy a 3. változat több község belterületét is tartalmazza, amelyek védelem alá helyezése jelenleg ellentétes a hazai természetvédelmi törvénnyel éppen úgy, mint a szigorodó IUCN elvárásokkal. 2.

A szigetközi táj az „egyszeri” bővítéssel létrehozható nemzeti parknál „többet ér”. Felvázoljuk ezért a területnöveléssel elérhető védettségi változatokat (8. terv). 1. változat A szigetközi TK mintegy 1000 ha gyepterülettel megnövelve. 2. változat A Szigetköz északi és déli csúcsának védetté nyilvánításával, Dunasziget község bevonásával megnövelt Dunai Nemzeti Park. 3. változat A vízparti községekkel (Dunakiliti, Dunaszentpál, Kunsziget, Vének), valamint a Duna és a MosoniDuna középső összekötésével (Zsejkepuszta, Jánosmajor, Károlymajor) kialakított védett terület. 4. változat A Szigetköz egészével (kivétel a Győrt északról elkerülő út és a város közötti terület) natúrparkká minősítése. 5. változat A Szigetköz és a Hanság összekötése a Tengelyvidéken keresztül tájhidak építésével (a Landschafts-Brücke Németországban több mint 1 km hosszú kapcsolat, amelynél az autópályákat, a vasutat kéreg alá helyezéssel vezetik keresztül.

133

A natúrpark olyan EU-ban terjedő térségi szövetségi forma, amelyben a települési önkormányzatok fejlesztési elképzelései és a természetvédelmi törekvések együttesen tükröződnek.

Település

Lakások száma

Sorszám

1. melléklet Településlista (a főbb településfejlettségi mutatók feltüntetésével) Vezetékes ivóvízzel ellátott

Telefonnal Szennyellátott vízhálózatba kötött lakások száma (%)

Kábeltévével ellátott

Burkolt (portalanított utak) (km)

1. Abda* 96 25 2. Ásványráró 734 98 70 3. Bezenye 450 55 30 4. Börcs* 94 22 5. Darnózseli 518 100 59 6. Dunakiliti 585 95 24 7. Dunaremete 106 100 45 8. Dunaszeg 519 100 20 9. Dunaszentpál* 10. Dunasziget 450 90 20 11. Feketeerdő 100 75 15 12. Gönyű 987 100 13. Győr 49 500 100 85 14. Győrladamér 358 90 15. Győrújfalu* 97 24 16. Győrzámoly 500 100 60 17. Halászi 920 100 100 18. Hegyeshalom 1349 96 96 19. Hédervár 390 95 62 20. Kimle 908 95 56 21. Kisbajcs 231 81 65 22. Kisbodak 150 100 50 23. Kunsziget* 100 80 24. Levél 620 98 25. Lébény 1147 90 40 26. Lipót 241 98 27. Máriakálnok 478 96 60 28. Mecsér 260 70 30 29. Mosonmagyaróvár 11 209 98 65 30. Mosonszentmiklós 852 80 60 31. Nagybajcs* 97 63 32. Öttevény* 98 60 33. Püski 236 95 63 34. Rajka 825 100 70 35. Vámosszabadi 356 99,7 73,1 36. Vének 76 98 80 Forrás: Győr–Moson–Sopron megye kézikönyve, Ceba Kiadó, 1998. •

Megjegyzés: településfejlettségi mutatót a forrás nem tartalmaz

134

34 65 60 65 55 70 70 95 48 77 60 60 80 25 40 57 64 25 48 49 71 40 50 78 53

30 82 69,1 40

85

50

53 92

20

70 80 90 92 379

64

30

49

52 60 48 33 48

57

90 40 98 70 80

73 70 80 95 40 55 80

54 10 70

IRODALOMJEGYZÉK • TARDY J. (1996): Magyarországi települések védett természeti értékei, Mezőgazda

Kiadó, Budapest • TIMAFFY L. (1980): Szigetköz, Gondolat • RAKONCZAY Z. (1989): Vörös könyv, A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok, Akadémiai Kiadó, Budapest

FEJLESZTÉSI TERVEK, KONCEPCIÓK • KÉE: Dunai Nemzeti Park és Térsége regionális tájrendezési terve—Vizsgálat, Buda• • • • • • • • • •

pest, 1993. KÉE: Dunai Nemzeti Park és Térsége regionális tájrendezési terve—Vizsgálati összefoglaló, Budapest, 1993. KÉE–MTA: A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, Budapest-Győr, 1993. KÉE–TTT: Tájterhelhetőségi vizsgálat és program a Tisza-tó térségére, Budapest, 1987. (p. 188.) KHVM: Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztési irányterve (Országos és kiemelt regionális kapcsolatok), Budapest, 1993–1994. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI HATÓSÁG: Fenékküszöbbel történő vízpótlás hatásai 1995, Győr, 1995. MTA NYUTI: Győr–Moson–Sopron megye területfejlesztési stratégiája, V. kötet, Koncepció, Győr, 1995. ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV, Előkészítő munkafázis, Egyeztetési anyag. VÁTI, Budapest, 1999. (p. 65. + 17 térkép) UKIG: Összefoglaló tájékoztató az országos közúthálózattal kapcsolatos megyei feladatokról, Győr–Moson–Sopron megye, Budapest, 1997. UVATERV: Országos mellékúthálózat bővítésének igényterve, Győr–Moson–Sopron megye helyzetfeltárás, Budapest ,1993. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA: Országos Területfejlesztési Koncepció, VÁTI, 1997. (p. 188.)

RENDEZÉSI TERVEK • ABDA (03/2B-1-14 hrsz-ú terület), ÖRT Részleges felülvizsgálat I., 1995, • • • • •

REGIOPLAN ABDA (Iparterület RRT terve), ÖRT Részleges felülvizsgálat II., 1995, REGIOPLAN ABDA (Külterületszabályozás), ÖRT Részleges felülvizsgálat III.,1995, REGIOPLAN ÁSVÁNYRÁRÓ, ÖRT módosítás, 1996, TÉSZ DARNÓZSELI, ÖRT Vizsgálat, 1996, REGIOPLAN DARNÓZSELI, ÖRT Program, 1996, REGIOPLAN 135

• DUNAKILITI, Külterületi ÖRT módosítás (0213/12 hrsz-ú földrészlet), 1996, • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

REGIOPLAN DUNAKILITI – TEJFALUSZIGET, ÖRT módosítás, 1996, REGIOPLAN DUNASZIGET, ÖRT részleges felülvizsgálat, 1996, REGIOPLAN GYŐRÚJFALU, ÖRT Vizsgálat és Program, 1994, REGIOPLAN GYŐRÚJFALU, ÖRT, 1996, REGIOPLAN GYŐRZÁMOLY, ÖRT módosítás kiegészítése, 1995, REGIOPLAN HEGYESHALOM, ÖRT módosítás, 1993, DOM–GYT HEGYESHALOM, ÖRT módosítás, 1993, DOM–GYT HEGYESHALOM, Északi bányató, Egyszerűsített RRT, 1995, TÉSZ HEGYESHALOM, ÖRT módosítás, 1995, TÉSZ HEGYESHALOM, ÖRT módosítás, 1996, TÉSZ HEGYESHALOM, ÖRT módosítás, Program, 1996, TÉSZ KIMLE, ÖRT részleges módosítás, 1994, REGIOPLAN KISBAJCS, ÖRT módosítás, 1992, ÉDUTERV KISBODAK, ÖRT módosítás, 1995, ÉDUTERV LÉBÉNY, ÖRT, 1994, DOM–GYT MÁRIAKÁLNOK, ÖRT módosítás, Egyszerűsített és részleges felülvizsgálata II. Szakasz, 1995, REGIOPLAN MÁRIAKÁLNOK, ÖRT módosítás, Egyszerűsített és részleges felülvizsgálata II. Szakasz, 1996, REGIOPLAN MÁRIAKÁLNOK, ÖRT Külterületszabályozás, 1996, REGIOPLAN MÁRIAKÁLNOK (MALOMDŰLŐ), RRT, 1996, REGIOPLAN MECSÉR, Egyszerűsített ÖRT módosítás, 1996, TÉSZ MOSONMAGYARÓVÁR, ÁRT Program–Összefoglaló, 1993, VÁTI–TÉT MOSONMAGYARÓVÁR, ÁRT Átmeneti Szabályozás, 1994, VÁTI MOSONMAGYARÓVÁR, ÁRT, 1995, VÁTI–TÉT MOSONMAGYARÓVÁR, Újudvar tehenészeti telep újrahasznosítása, RRT, 1995, VÁTI MOSONMAGYARÓVÁR (BARÁTSÁG ÚTI IPARI PARK), RRT Vizsgálat, 1997, TALEN– PLAN NAGYBAJCS, ÖRT módosítás, 1992, ÉDUTERV NAGYBAJCS, Egyszerűsített (Telekosztási) RRT, 1995, TÉSZ RAJKA, Külterületszabályozás, 1996, REGIOPLAN VÉNEK, ÖRT módosítás, 1992, ÉDUTERV

136

Használati útmutató

Tisztelt Olvasó! Elkészült tervanyagunkat nem csak nyomtatott, hanem digitális formában is a Megrendelő részére bocsátjuk. Az egyeztetési anyag könnyebb használata céljából választottuk az Adobe Acrobat Reader nevű programot. A szabadon terjeszthető programmal megtekintheti és nyomtathatja a PDF formátumú állományokat. Az elkészített anyag lehetővé teszi, hogy az Olvasó gyorsan és könnyen kezelje a dokumentációt. A baloldalt megjeleníthető tartalomjegyzékkel az anyag tetszés szerint követhető, igény szerint a szöveg és a térképek is nagyíthatók. A dokumentációt az eddig megszokott Word szöveghez hasonlóan lehet nyomtatni.

A képernyő felső részén látható menüsor:

A File menün belül lehet: Open… Close… Print… Exit…

paranccsal megnyitni egy dokumentumot. paranccsal lehet bezárni egy dokumentumot. paranccsal lehet a dokumentumot kinyomtatni, miután a kívánt nyomtatót beállítottuk. paranccsal lehet kilépni a programból.

A menüsor alatt található az eszköztár sora:

A dokumentációhasználatához szükséges eszköztár gombok a következők: Dokumentum megnyitása Dokumentum nyomtatása Rákattintva megjelenik/eltűnik a baloldali tartalomjegyzék A mutatóval mozoghatunk az oldalon Nagyító/kicsinyitő Szöveget jelölhetünk ki másolás céljából Az első oldalra ugrik Az előző oldalra ugrik A következő oldalra ugrik Az utolsó oldalra ugrik Az előző megjelenítési méretre áll át A következő megjelenítési méretre áll át Az oldal 100%-os képe látszik A teljes oldal látszik Oldalszélességben látszik a szöveg Szöveg keresése

A képernyő bal oldalán található a tartalomjegyzék, amely ha nem látszik, akkor az ikonnal jeleníthető meg. A dokumentum tartalomjegyzék oldalán a kívánt sorra kattintva megjelenik a kiválasztott oldal/terv/térkép. A szövegben a PdUp/PgDn gombokkal célszerű lapozni.

Nyomtatás A térképek esetében a maximális nyomtatási méret a lap alján látható. Csak egész oldal nyomtatható, felnagyított részlet nem.

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel: 372-6280 Rajka Rajka A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv BELTERÜLET NÖVEKEDÉS

Megbízó:

J J

FVM Észak-dunántúli Területi Fõépítészeti Iroda

2000. december

Dunakiliti Dunakiliti Feketeerdõ Feketeerdõ

Hegyeshalom Hegyeshalom

1.

Forrás:

FVM Terület- és Településrendezési Fõosztály

Bezenye Bezenye

Rajzszám:

JELMAGYARÁZAT

Dunasziget Dunasziget település (1993. évi állapot)

belterület növekedés (tényleges és tervezett)

Levél Levél

Halászi Halászi

Kisbodak Kisbodak

Arak Arak

Gyõr belterületének távlati növelése

Püski Püski Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok

Lipót Lipót

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Darnózseli Darnózseli Hédervár Hédervár Kimle Kimle

J J

Ásványráró Ásványráró

Mecsér Mecsér

J J

Dunaszeg Dunaszeg

ALAPTÉRKÉP JELEI

Dunaszentpál Dunaszentpál vízfelület

Gyõrladamér Gyõrladamér

Lébény Lébény Kunsziget Kunsziget

közigazgatási határ

Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosszabadi szabadi

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Kisbajcs Kisbajcs

autópálya

Gyõrújfalu Gyõrújfalu

vasút

MosonMosonszentmiklós szentmiklós

közút

Börcs Börcs 5 km

7,5 km

A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

10 km

Gönyû Gönyû

Öttevény Öttevény

Abda Abda

0 km

Vének Vének

Szentiván Szentiván

Gyõr Gyõr

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel: 372-6280

5 Rajka Rajka

5 5 5

A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv

5

TERMÉSZETVÉDELEM, TÁJVÉDELEM

5 5

J J 5 55

5

Bezenye Bezenye 5

Megbízó:

5 5

5 55 5

5

5

5 5

JELMAGYARÁZAT

Feketeerdõ Feketeerdõ

5 5 5

5 5 5

Dunasziget Dunasziget

IUCN övezetek kijelölése

5

natúrzóna

555 5

védõzóna (puffer ter. I.)

5

5

Levél Levél

5

5 5 5 5 5 5 55 5

5

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

5 5 5 5 5

környezõ zóna (puffer ter. II.)

Halászi Halászi

5

Kisbodak Kisbodak

5 5 555 5 5

5 5 55 5

5 5 5

Püski Püski

Arak Arak

Máriakálnok Máriakálnok

5

Pannonhalmi TK területe

5 5 55 5 Kimle Kimle 5 5

5 5 5 5 5

Hédervár Hédervár 5

5

5 555 Lipót 5Lipót 5 55 5

5 5 55 5 5

fasor védelme

5

J J

55 5 Lébény Lébény

Greenway rendszer kialakítása

5

5

5

55

Dunaszentpál Dunaszentpál

5 5 5 55 5

5 55

5

A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

10 km

5

55 5

5 5 5

Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosszabadi szabadi

Gyõrzámoly Gyõrzámoly

5

5 Abda Abda

5 5 5

5 5 5

5 5

5 55 5 555

Gyõrújfalu Gyõrújfalu

5

5

7,5 km

Gyõrladamér Gyõrladamér

5 5Öttevény Öttevény

autópálya

egyedi tájértékek megóvása

szélerrózióra érzékeny terület

5 5

Börcs Börcs

&

Dunaszeg Dunaszeg

Kunsziget Kunsziget

MosonMosonszentmiklós szentmiklós

5 km

anyagnyerõhely rehabilitálása

5

5

5

5 5 5 5 55 5 5 5 5 5 55 5 555 5

közút

5

5

5

vasút

Ásványráró Ásványráró

panoráma (scenik) utak kialakítása

5 Mecsér Mecsér

5 Lébény Lébény

közigazgatási határ

mezõvédõ erdõsáv ápolása

5

ALAPTÉRKÉP JELEI

település

homogén térségek tagolása

erdõ-mezõ megoszlás fenntartása

5

vízfelület

helyi jelentõségû védett, valamint védelemre érdemes természeti érték

J J

5

fokozottan védett terület

55 5

Darnózseli Darnózseli

5

5

Dunaremete Dunaremete

5

0 km

2.

2000. december

Csemez Attila

Tervezõ:

Dunakiliti Dunakiliti

5 Hegyeshalom Hegyeshalom

Fertõ–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága

Forrás:

FVM Terület- és Településrendezési Fõosztály

Rajzszám:

5 5 5

55 5 Kisbajcs Kisbajcs

5 5 55 Vének Vének 5 5

5 5

5 5 5 55 5 55 5 55 5 555 5 5 5 5 5

5 5 5 5

5

555

Gönyû Gönyû

5

5

5 5

Gyõr Gyõr

5

5

Szentiván Szentiván

5 5

5

5

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel: 372-6280

Szlovákia

Szlovákia a vízgazdálkodó a Duna esetében

Rajka Rajka

A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv VÍZGAZDÁLKODÁS

Megbízó:

Au szt ria

J J

ÉDUVIZIG, GYÕR, 2000.

2000. december

Dunakiliti Dunakiliti Mo so ni-

Feketeerdõ Feketeerdõ

Du

Du na

Hegyeshalom Hegyeshalom

3.

Forrás:

FVM Terület- és Településrendezési Fõosztály

Bezenye Bezenye

Rajzszám:

JELMAGYARÁZAT

na

Dunasziget Dunasziget árvízzel veszélyeztetett terület

belvízzel veszélyeztetett terület

Levél Levél

Halászi Halászi

Kisbodak Kisbodak

vízfolyás, belvíz- és vízpótló csatorna rendszer regionális ivóvízellátó rendszer

Püski Püski

Arak Arak

szennyvízelvezetõ rendszer

A vonaltól ÉNY-ra esõ területen elöntések csak a fõmederben levezetett teljes vízhozam esetén keletkeznek.

Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok

Lipót Lipót

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Mosoni-Duna

szennyvíztisztító létesítmény

árvízvédelmi vonal

Darnózseli Darnózseli Hédervár Hédervár Kimle Kimle

J J

Ásványráró Ásványráró

Mecsér Mecsér

J J

Dunaszeg Dunaszeg

ALAPTÉRKÉP JELEI

Dunaszentpál Dunaszentpál Mosoni-Duna vízfelület

Gyõrladamér Gyõrladamér

Lébény Lébény Kunsziget Kunsziget

település

Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosszabadi szabadi

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Kisbajcs Kisbajcs

közigazgatási határ

vasút

MosonMosonszentmiklós szentmiklós

közút

Abda Abda Börcs Börcs 5 km

7,5 km

A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

10 km

Gönyû Gönyû

Öttevény Öttevény

autópálya

0 km

Vének Vének

Gyõrújfalu Gyõrújfalu

Szentiván Szentiván

Gyõr Gyõr

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel: 372-6280 Rajka Rajka A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv KÖRNYEZETVÉDELEM

Megbízó:

J J Bezenye Bezenye

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség, Magyar Bányászati Hivatal

2000. december

Dunakiliti Dunakiliti Feketeerdõ Feketeerdõ

Hegyeshalom Hegyeshalom

JELMAGYARÁZAT

Dunasziget Dunasziget

& )

* * &

Kisbodak Kisbodak

& & ) * * Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

vízbázisok védelme

levegõtisztasági szempontból kiemelten védett terület

Halászi Halászi

Levél Levél

&

4.

Forrás:

FVM Terület- és Településrendezési Fõosztály

* *

Tervszám:

mûködõ, engedélyezett hulladéklerakó hely, telep rehabilitálása

&

& Arak Arak

)&&

illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése

Püski Püski

bánya, anyagnyerõhely rehabilitálása

Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok

&

veszélyes ipari hulladéktároló rehabilitálása

) )

& Darnózseli Darnózseli

* * &

Lipót Lipót

vonalas eredetû légszennyezés csökkentése

M1 és M15 autópályák mentén a zajés a légszennyezés mérséklése

& # # # # # #

Hédervár Hédervár

&

&Kimle Kimle

Ásványráró Ásványráró

Kimle Kimle

infrastruktúra folyosó ökológiai határoló szerepének mérséklése

J J

&

termálkutak térségének védelme mezõgazdasági telepek ártalommentes üzemeltetése

&

Mecsér Mecsér

J J ALAPTÉRKÉP JELEI

Dunaszentpál Dunaszentpál vízfelület

&

&

Gyõrladamér Gyõrladamér

&

Lébény Lébény Kunsziget Kunsziget &

település

) * * )

közigazgatási határ

vasút

MosonMosonszentmiklós szentmiklós

közút

&

Dunaszeg Dunaszeg

Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosszabadi szabadi

Gyõrzámoly Gyõrzámoly

5 km

7,5 km

* * &

& &

Öttevény Öttevény

& & &

* * Gönyû Gönyû

* * Szentiván Szentiván

Abda Abda

10 km

Vének Vének

Gyõrújfalu Gyõrújfalu

&&

) A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

& Kisbajcs Kisbajcs

Gyõr Gyõr

Börcs Börcs 0 km

& &

&

&) ) &

) & & &

&

* *

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel: 372-6280 Rajka Rajka A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv EGYEDI TÁJÉRTÉKEK Megbízó:

J J

FVM Észak-dunántúli Területi Fõépítészeti Iroda

2000. december

Dunakiliti Dunakiliti Feketeerdõ Feketeerdõ

Hegyeshalom Hegyeshalom

5.

Forrás:

FVM Terület- és Településrendezési Fõosztály

Bezenye Bezenye

Tervszám:

JELMAGYARÁZAT

Dunasziget Dunasziget erdõ-mezõ megoszlás fenntartása

kisparcellás mûvelés megõrzése

Levél Levél

Halászi Halászi

Kisbodak Kisbodak

rét fennmaradása

mezõvédõ erdõsáv ápolása

Arak Arak

fasor telepítése

Püski Püski

római Limes út részleges bemutatása

Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok

történelmi hajózóút bemutatása

Lipót Lipót

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

történelmi lovaglóút fenntartása

scenik út kialakítása

Darnózseli Darnózseli

zöldfolyosó rendszer kialakítása

Hédervár Hédervár

emlékmû, kõkerszt környezetének rendezése

Kimle Kimle

fejfás, sírkeresztes temetõk kegyeleti jellegû gondozása

Ásványráró Ásványráró

J J

ásatási terület részleges rehabilitálása

Mecsér Mecsér

J J

Dunaszeg Dunaszeg

ALAPTÉRKÉP JELEI

Dunaszentpál Dunaszentpál vízfelület

Gyõrladamér Gyõrladamér

Lébény Lébény Kunsziget Kunsziget

közigazgatási határ

Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosszabadi szabadi

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Kisbajcs Kisbajcs

autópálya

Gyõrújfalu Gyõrújfalu

vasút

MosonMosonszentmiklós szentmiklós

közút

Börcs Börcs 5 km

7,5 km

A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

10 km

Gönyû Gönyû

Öttevény Öttevény

Abda Abda

0 km

Vének Vének

Szentiván Szentiván

Gyõr Gyõr

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel: 372-6280 Rajka Rajka

:Q$

A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv ÜDÜLÉS–IDEGENFORGALOM

Megbízó:

J J

2000. december

Csemez Attila

:#Q Dunakiliti Dunakiliti

Feketeerdõ Feketeerdõ Hegyeshalom Hegyeshalom

6.

Tervezõ:

FVM Terület- és Településrendezési Fõosztály

Bezenye Bezenye

Tervszám:

JELMAGYARÁZAT

Dunasziget Dunasziget

#

#$

fogadóhelyek kialakítása

panoráma (scenik) út kialakítása

Levél Levél

#$

Halászi Halászi

Kisbodak Kisbodak

"Q

kerékpár úthálózat kialakítása

kajak/kenu túraútvonalak kialakítása

Püski Püski

Arak Arak

evezõs/kishajó útvonal kialakítása

Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok

#

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

termálturizmus fejlesztése

Q

"# Q $

"

Lipót Lipót

lovas túraútvonal kialakítása

"# Q

:

Darnózseli Darnózseli

kemping, sátorozóhely fejlesztése

sporthajókikötõ kialakítása

Hédervár Hédervár

# Q $

#

Kimle Kimle

Ásványráró Ásványráró

J J

"#$

"

Gyõrladamér Gyõrladamér

#

Lébény Lébény

Q

közigazgatási határ

Kunsziget Kunsziget

Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosszabadi szabadi

Gyõrzámoly Gyõrzámoly

Q

Kisbajcs Kisbajcs

vasút

Gyõrújfalu Gyõrújfalu közút

MosonMosonszentmiklós szentmiklós

autópálya

7,5 km

A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

10 km

"

#$

# Gönyû Gönyû

Öttevény Öttevény

Börcs Börcs 5 km

Vének Vének

Öttevény "# QÖttevény Abda Abda

0 km

hotel fogadóképességének növelése

Dunaszeg Dunaszeg

Dunaszentpál Dunaszentpál

vízfelület

település

fizetõvendég szolgálat bõvítése

Mecsér Mecsér

"#

J J

ALAPTÉRKÉP JELEI

panzió, turistaszállás korszerûsítése

Szentiván Szentiván

Gyõr Gyõr

"#Q$

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel: 372-6280 Rajka Rajka

# #

A tervezett Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terv INFRASTRUKTÚRA

J

Megbízó:

# #

Dunakiliti Dunakiliti

L L

# #

2000. december

Kollányi László

Feketeerdõ Feketeerdõ Hegyeshalom Hegyeshalom

7.

Szerkesztette:

FVM Terület- és Településrendezési Fõosztály

Bezenye Bezenye

Tervszám:

JELMAGYARÁZAT

Dunasziget Dunasziget ) )

# #

meglévõ autó út

Halászi Halászi

Levél Levél

# #

autópálya és csomópontjai

Kisbodak Kisbodak

tervezett autó út

fõforgalmi út

regionális ivóvízellátó rendszer

Arak Arak

Püski Püski Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

szennyvízelvezetõ rendszer

szennyvíztisztító létesítmény

Lipót Lipót

H H

# #

országos ellátást biztosító elektromos távvezeték és állomás

gáz termékvezeték

Darnózseli Darnózseli

( ( Hédervár Hédervár

kerékpárút, kerékpározásra kijelölt útvonal

Kimle Kimle

# #

nemzeti és országos jelentõségû távközlési hálózat, létesítmény

Ásványráró Ásványráró

K

J

L

vadátjáró

ökológiai átjáró

Mecsér Mecsér

J

ALAPTÉRKÉP JELEI

Dunaszeg Dunaszeg

H

vízfelület

Lébény Lébény

Dunaszentpál Dunaszentpál

# #

Gyõrladamér Gyõrladamér

Kunsziget Kunsziget

település

Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosszabadi szabadi

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Kisbajcs Kisbajcs

közigazgatási határ

Gyõrújfalu Gyõrújfalu

vasút

MosonMosonszentmiklós szentmiklós

közút

L

Szentiván Szentiván

Gyõr Gyõr

Börcs Börcs 5 km

7,5 km

A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

Gönyû Gönyû

Öttevény Öttevény

Abda Abda

0 km

Vének Vének

10 km

# #

H

(

# #

H # #

1. változat

8. térkép

2. változat

Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka

Tervezett Dunai Nemzeti Park terület-változatai

Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka

J J

J J Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye

Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti

Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye

Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom

JELMAGYARÁZAT

Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti

Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget

Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom

Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget

Nemzeti Park / natúrpark területe

vízfelület Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi

Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél

Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak

Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak

Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi

Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél

Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak

Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski

Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak

Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok

Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski

közigazgatási határ Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

település

vasút

Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli

Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli

Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár

közút

Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár autópálya Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró

Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle

Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér

Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér

J J Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény

Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget

Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosVámosVámosVámosVámosVámosVámosszabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi

Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget

Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs

Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének

Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu MosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonszentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós

Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr

Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû

Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény

4. változat

Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván

Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda

Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosVámosVámosVámosVámosVámosVámosszabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi

Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû

Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs

Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván

Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda

Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr

Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs

Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka

Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka Rajka

J J

J J Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye

Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye Bezenye

Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti

Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom

Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél

Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti Dunakiliti

Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Feketeerdõ Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom Hegyeshalom

Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget

Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi

Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget Dunasziget

Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél Levél

Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak

Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak

Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi Halászi

Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski

Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok

Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak Kisbodak

Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak Arak

Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete

Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski Püski Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete Dunaremete

Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Máriakálnok Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót Lipót

Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár

Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli

Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli Darnózseli

Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár

Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár Hédervár

Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle

Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle

Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér

Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér

J J

Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget

Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosVámosVámosVámosVámosszabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi

Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget Kunsziget

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly

10 km

A digitalizált alaptérkép a KTM megbízásából, az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Szerkesztette: Kollányi László, Csemez Gábor

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs

Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû

Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének

Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu MosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonszentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós

Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû Gönyû

Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény

Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr

Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs Nagybajcs VámosVámosVámosVámosVámosVámosszabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi szabadi

Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének Vének

Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény Öttevény

Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda

Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér

Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény

Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu

Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs

Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál

Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs

MosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonszentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós

Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér

J J

Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg

Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény

7,5 km

Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró

J J

J J

Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró

Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál

5 km

Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér Gyõrladamér

Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény Lébény

Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly Gyõrzámoly

Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu Gyõrújfalu

3. változat

Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál

Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs Kisbajcs

MosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonMosonszentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós szentmiklós

Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér Mecsér

J J

Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszeg Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál Dunaszentpál

0 km

Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró Ásványráró

J J

J J

Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle Kimle

Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván Szentiván

Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda Abda Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs Börcs

Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr Gyõr

1.1 Rajka-Dunakiliti Távlati Vízbázis

Rajka# # %

JELMAGYARÁZAT J J

Területfelhasználási kategóriák

jellemzõen erdõgazdasági terület Dunakiliti Vízbázis

%%

% J J

J J

J J

Bezenye

jellemzõen mezõgazdasági terület jellemzõen urbanizált terület vízfelület

%

infrastruktúra tengely

Dunakiliti

tófenék honvédelmi terület

%

Feketeerdei Vízbázis

Feketeerdõ J J % % Dunasziget

J J J J Hegyeshalom J J # #

Településrendszer elemei

településhálózati csomópont város, község Térségi jelentõségû infrastruktúra hálózat és létesítményei

árvízvédelmi töltés, védvonal

J J

országos jelentõségû tározó

%

árvízzel veszélyeztetett terület belvízzel veszélyeztetett terület

# #

# #

Halászi

Levél # #

belvíz- és vízpótló hálózat

%

J J

%

Arak % Máriakálnok J J

Mosonmagyaróvár J J

J J

regionális ivóvízellátó rendszer

Kisbodak % J J % Püski %

regionális szennyvízelvezetõ rendszer szennyvíz átemelõ regionális települési hulladéklerakóhely országos jelentõségû üzemelõ és távlati vízbázis hidrogeológiai védõövezettel

% Dunaremete

J J

%

# #

szennyvíztisztító létesítmény

1.2 Dunaremete-Lipót Távlati Vízbázis

% Darnózseli % J J

országos ellátást biztosító elektromos távvezeték és állomás kõolaj, földgáz és terméktávvezeték létesítményeikkel

% Lipót %

autópálya és csomópontjai autóút, fõforgalmi út térségi úthálózat és csomópontjai országos jelentõségû kerékpárút

J J

Darnózseli Vízbázis

1.3 Máriakálnok-Kimle Távlati Vízbázis

# #

J J

közforgalmú határátkelõhely

Hédervár % %

% Kimle

nemzetközi és országos vasúti törzshálózat és létesítményei

J J

%

%J J% J J

közforgalmú nemzetközi és országos jelentõségû kikötõ jacht és sporthajókikötõ

Ásványráró

J J

közúti és vasúti törzshálózathoz tartozó híd térségi jelentõségû híd távközlési gerinchálózat és létesítményei

J J

J %J % Mecsér

% Dunaszentpál

!

Lébény

J J J J

# #

J J

%

Kunsziget %

Gyõrladamér

A digitalizált alaptérkép az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Térinformatika: Kollányi László

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel: 372-6281

TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV Megbízó:

FVM Területi Tervezési Fõosztály

Felelõs tervezõ:

Csemez Attila

2000. december M = 1:100 000

Vámosszabadi

J J %

Gyõrzámoly

Öttevény

%

1.5 Nagybajcs-Kelet Távlati Vízbázis

Szõgyei Vízbázis

%

J J%

Gyõrújfalu

Börcs

A TERVEZETT DUNAI NEMZETI PARK (SZIGETKÖZ) ÉS TÉRSÉGE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Nagybajcs

Révfalu iVízbázis

% Mosonszentmiklós

J J J J

Dunaszeg

%

1.4 Nagybajcs-Nyugat Távlati Vízbázis

% % Kisbajcs J J

%

1.6 Vének Távlati Vízbázis

Vének%

%

Gönyû

% J J

Abda % J J %

J J J J

# #

(

Szentiván J %J

Gyõr %

# #

Rajzszám: !

9.

# #

J J %

# # #

/

Rajka

1.1 Rajka-Dunakiliti Távlati Vízbázis

JELMAGYARÁZAT Védelmi célú övezetek I. Természetvédelmi övezet

Dunakiliti Vízbázis

V-1

védett természeti területek övezete

V-2

védõterületek övezete

V-3

természeti területek övezete

/

/

V-4

/

Bezenye

Dunakiliti

/

ökológiai hálózattal érintett területek övezete

V-5

érzékeny természeti területek övezete

V-6

helyi jelentõségû védett területek övezete

III. Táj- és településképvédelmi övezet

Feketeerdei Vízbázis

T-1

megõrzésre érdemes tájképi értékû területek övezete

T-2

településkép- és sziluettvédelmi területek övezete

T-3

egyedi tájértékek övezete

Feketeerdõ Hegyeshalom

Dunasziget

/

#

III. Tájrehabilitációs övezet R-1

roncsolt felszínû rekultiválandó területek övezete

R-2

ökológiai rehabilitációra érdemes területek övezete

/

# #

épített környezeti értékek, régészeti területek övezete

T-4

IV. Környezetvédelmi övezet

# #

Halászi

# #

Levél

Kisbodak

K-1

regionális települési hulladéklerakó-helyek, hulladék-kezelõtelepek övezete

K-2

levegõtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett területek övezete

K-3

levegõszennyezõ forrás környezetében kialakítandó védelmi terület övezete

K-4

vízbázis és hidrogeológiai védõterülete, felszíni vízvédelmi terület övezete

K-5

# # 1.2 Dunaremete-Lipót Távlati Vízbázis

Dunaremete

/

Mosonmagyaróvár

zaj- és rezgésvédelmi területek övezete

K-8

szennyvíztisztító létesítmények övezete

I-1

közlekedési létesítmények övezete

I-2

biztosítósávok, védõterületek övezete

VI. Települési övezet

Lipót

5.

# #

U-1

urbánus területek övezete

U-2

rurális területek övezete

U-3

ipari parkok övezete VII. Termelési övezet

/

Darnózseli

/

/

Darnózseli Vízbázis

M-1

árutermelési mezõgazdaság övezete

M-2

erdõgazdaság övezete

M-3

kert övezet VII. Egyéb övezetek

/

/

Hédervár

1.

E-1

tófenék övezete

E-2

honvédelmi területek övezete

E-3

infrastruktúra tengely övezete

6

Kimle

Ásványráró

/ /

/

/

/

# #

K-7

V. Térségi infrastruktúra hálózat

Máriakálnok

1.3 Máriakálnok-Kimle Távlati Vízbázis

talajvédelmi övezetek (deflációra) érzékeny területek övezete

Funkcionális övezetek

/

4.

K-6

Püski

Arak

terület szennyezõdés érzékenységi kategóriák övezete

/

/

/

/ #

/

/

/

/

/

Mecsér

1.4 Nagybajcs-Nyugat Távlati Vízbázis

/

/ Dunaszentpál

/

Dunaszeg Nagybajcs

/

Gyõrladamér

1.5 Nagybajcs-Kelet Távlati Vízbázis

/

/

Vámosszabadi

# #

/

Lébény

Kunsziget

Szõgyei Vízbázis

Révfalu iVízbázis

Gyõrzámoly

1.6 Vének Távlati Vízbázis

/ 9.

/

/

Öttevény

SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 35-43. Tel: 372-6281

Rajzszám:

TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁSI TERV Megbízó:

Felelõs tervezõ:

FVM Területi Tervezési Fõosztály

Gyõr

Börcs

A TERVEZETT DUNAI NEMZETI PARK (SZIGETKÖZ) ÉS TÉRSÉGE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

2000. december

Csemez Attila M = 1:50 000

10.

2.

/

Abda

Szentiván

/

/

A digitalizált alaptérkép az Ökoplan Kft. térképének kiegészítésével, állami alapadatok felhasználásával a SZIE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén készült. Térinformatika: Kollányi László

Gönyû

7.

/

Mosonszentmiklós

Gyõrújfalu

Vének

/

Kisbajcs

/

8.

# #

# #

3.

# #