A TERMINI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénykönyv VI. fejezet 8. pontja, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozták a Termini Egyesület elnevezésű civil szervezetet. I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Termini Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 2045 Törökbálint, Szent István utca 30. 3. Az Egyesület működési területe: Magyarország, a Magyarországgal szomszédos államok, valamint az Európai Unió többi országa. 4. Az Egyesület jogállása: az Egyesület Önálló jogi személy, képviseletére az elnök vagy társelnök önállóan jogosult és az elnökség többi tagja közül kettő együttesen.
II. Az egyesület célja és tevékenysége 1. Az Egyesület célja: A Termini célja elősegíteni és támogatni a magyar nyelv magyarországi és határon túli változatainak tudományos kutatását; a magyar nyelv és nyelvtudomány határtalanításának kiszélesítését; a magyar nyelvű írott és beszélt produktumok gyűjtését és feldolgozását; a magyar nyelv nyelvpolitikai helyzetének feltárását; a magyar nyelv használatával kapcsolatos, határon belüli és határon kívül jelentkező problémák számbavételét, elemzését és kezelését nyelvi tanácsadás útján és más eszközökkel; a szóbeli és írásbeli magyar nyelvhasználat hatókörének bővítését a Kárpát-medencében és Moldvában; a magyar nyelv használatával kapcsolatos nyelvi jogok érvényesülését; a határon túli magyar régiók nyelvi vitalitásának erősítését; a magyar nyelvre irányuló nyelvmenedzselő (nyelvtervező) tevékenységet; a magyar nyelv oktatásával, ill. a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos kutató és szervező tevékenységet; a magyar nyelvre irányuló kutatások eredményeinek népszerűsítését. 2. Küldetése és céljai megvalósítása érdekében az Egyesület többek között az alábbi feladatokat kívánja ellátni: a) Tudományos kutatás és adatbázis-építés – a nyelvtudomány és a rokon tudományok területén elméleti és empirikus kutatások támogatása, szervezése és folytatása; – kutatási és tájékozódási célra használható strukturált nyelvi (szótári), jogi, demográfiai, bibliográfiai stb. elektronikus adatbázisok kialakítása és fejlesztése, szótárírás;
1
b) Kutatásszervezés, tudománynépszerűsítés, oktatás – a nyelvtudomány és a rokon tudományok területén szakmai kapcsolatok fenntartása a hazai és külföldi szakemberekkel; – nyelvtudományi, nyelvhasználati, nyelvoktatási, fordítási témájú rendezvények (előadások, műhelytalálkozók, szimpóziumok, konferenciák, továbbképzések, tanfolyamok stb.) támogatása, szervezése és megvalósítása; – publikációs és kiadói tevékenység támogatása, szervezése és folytatása, különösen elméleti és alkalmazott nyelvtudományi, ill. nyelvhasználati témákban; – nyelvi vonatkozású kiállítások szervezése, támogatása és megvalósítása; – a köz- és felsőoktatásban részt vevő diákok számára szervezett nyelvi, nyelvtudományi, nyelvhasználati irányultságú versenyek szakmai biztosítása. c) A magyar nyelv különféle változataira irányuló nyelvalakító feladatok, különös tekintettel az alábbi területekre: – a magyar szakszókincs számbavétele, fejlesztése és terjesztése; – a magyar személynevek, helynevek, intézménynevek és más tulajdonnevek számbavétele, fejlesztése és terjesztése; – a sajátos határon túli magyar szókincset érintő nyelvtervezés. d) Nyelvi szolgáltató tevékenység közigazgatási, oktatási, kulturális, gazdasági stb. intézmények és magánszemélyek számára – nyelvi tanácsadás támogatása, szervezése és folytatása; – közérdekű szövegek elkészítése vagy nyelvi gondozása; – fordítási tevékenység támogatása, szervezése és folytatása, fordítások nyelvi gondozása annak érdekében, hogy a Kárpát-medence határon túli régióiban és Moldvában terjedjen a magyar írásbeliség, kialakuljon, ill. következetesebben érvényesüljön a közéleti és hivatali kétnyelvűség; – szaktanácsadás, háttértanulmányok, ajánlások készítése szakpolitikai (pl. oktatás, képzés, jogalkotás, joggyakorlat stb.) kérdésekben; – szakvélemények készítése. e) A jelnyelv kutatása 3. Céljainak megvalósítása érdekében az Egyesület a) az állampolgárok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény értelmében harmadik féllel együttműködési szerződéseket köt; b) alacsonyabb szintű szervezeti egységeket hozhat létre, szakmai, adminisztratív vagy regionális alapon. 4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. 5. Az Egyesület biztosítja, hogy szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. 6. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a céljai megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az
2
Egyesület befektetési tevékenységet a Taggyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. 7. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. III. Az Egyesület tagsága 1. Az egyesület tagjai lehetnek a) rendes tagok vagy b) tiszteletbeli tagok. 2. Az Egyesületbe rendes tagként felvételüket kérhetik azok a magyar állampolgárságú, továbbá a magyar nyelvet beszélő belföldön, vagy külföldön élő, nem magyar állampolgárságú természetes személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Az Egyesület rendes tagja csak természetes személyek lehetnek. 3. Az Egyesület tiszteletbeli tagjának olyan természetes személy választható, aki jelentős mértékben hozzájárult az Egyesület küldetésének és céljainak megvalósításához. A tiszteletbeli tagok az Egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
4. A rendes tag felvételéről az Elnökség – két tag ajánlása alapján – egyszerű szótöbbséggel dönt. A tiszteletbeli tag felvételéről az Elnökség ajánlására a Taggyűlés dönt. 5. Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. Az Egyesület rendes tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület Taggyűlésén; b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Taggyűlésen; c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók; d) jogosultak részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein; e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak. Az Egyesület tiszteletbeli tagjainak jogai: a) részt vehetnek az Egyesület Taggyűlésén; b) tanácskozási és indítványozási jogot gyakorolhatnak a Taggyűlésen; c) jogosultak részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein; d) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; e) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
3
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei: a) megtartani az Alapszabály, és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, nem veszélyeztethetik az Egyesület céljának megvalósítását, c) a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. Az Egyesület tiszteletbeli tagjainak kötelességei: a) megtartani az Alapszabály, és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, b) a tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, c) nem veszélyeztethetik az Egyesület céljának megvalósítását. 6. A tagsági vagy tiszteletbeli tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni; b) a tag kizárásával; c) a tag halálával; d) az Egyesület megszűnésével. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. 7. Kizárási okok Az Egyesületből ki kell zárni azt a rendes tagot: a) aki az Egyesület társadalmi céljával ellentétes tevékenységet folytat az Egyesület keretein belül; b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek vagy c) a tagdíjat nem fizeti. Az Egyesületből ki kell zárni azt a tiszteletbeli tagot: a) aki az Egyesület társadalmi céljával ellentétes tevékenységet folytat az Egyesület keretein belül; b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek. A kizárással fenyegetett tagnak lehetőséget kell biztosítani védekezése előadására. A rendes tag kizárásáról az Elnökség, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A kizárásról szóló határozatot az érintett taggal ajánlott postai küldeményben kell közölni. Amennyiben a kizárt tag a határozatot sérelmesnek tartja, a kézhez vételtől számított 8 napon belül kérheti az Elnökségtől a Taggyűlés összehívását. Az Elnökség ebben az esetben 30 napon belül köteles a Taggyűlést összehívni. A Taggyűlés a kizárást kimondó határozatról kétharmados többséggel dönt. A tiszteletbeli tag kizárásáról az Elnökség javaslatára a Taggyűlés titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.
4
IV. Az egyesület szervezete és tisztségviselői 1. Az Egyesület szervei Az Egyesület testületi szervei: a) Taggyűlés b) Elnökség Az Elnökség tagjai: a) elnök, társelnök b) két elnökhelyettes c) egy titkár Az Elnökség tagjai az Egyesület tisztségviselői. 2. A Taggyűlés A Taggyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve, mely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Taggyűlésen a természetes személy tagok személyesen vesznek részt. A Taggyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Taggyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Taggyűlést kell összehívni a tagok legalább 1/10-e által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját; vagy ha a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Taggyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli. A Taggyűlést az elnök vagy társelnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Taggyűlés ülései nyilvánosak. A Taggyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Taggyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, amennyiben ezt előre közölték a tagokkal a meghívóban. A Taggyűlésen az elnök vagy társelnök, akadályoztatása esetén a kijelölt elnökhelyettes elnököl. A Taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Taggyűlés elnöke és a Taggyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek. Az jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el. A Taggyűlés határozatait – amennyiben jelen alapszabály, vagy jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Továbbá titkos szavazást rendelhet el a Taggyűlés az elnök előterjesztésére, vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.
5
A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása b.) az Egyesület éves költségvetésének, illetve az előző évről szóló számviteli beszámolójának elfogadása c.) az Egyesület Elnöksége éves beszámolójának elfogadása d.) az Egyesület Elnöksége tagjainak megválasztása és visszahívása e.) az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása f.) határozathozatal, az Egyesület álláspontjának kialakítása az Elnökség által előterjesztett, az Egyesületet érintő fontos ügyekben, mely álláspontot a továbbiakban az Elnökség köteles képviselni g.) az Elnökség előterjesztése alapján döntés tiszteletbeli tag felvételéről, tagok sorából való kizárásáról h.) döntés az Elnökség által kizárt tag jogorvoslati kérelméről i.) tagdíj mértékének és esedékességének meghatározása 3. Az Elnökség Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az 5 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, társelnök, két elnökhelyettes és egy titkár. Az elnökségi tagok száma páratlan. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként tanácskozási joggal további tagok hívhatók meg. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten öszsze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Taggyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Taggyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Taggyűlés hagyja jóvá. A tisztségviselőket a Taggyűlés választja az Egyesület tagjainak sorából. Megbízatásuk a megválasztás napjától négy évre szól. A mandátum lejárta után a tisztségviselők újra megválaszthatók. 4. A tisztségviselők feladatai Az elnök és társelnök: a) a Taggyűlést bármikor összehívhatja; b) a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja; c) a kiadások számláit ellenőrzi; d) megbízólevelet ad ki pénzügyek és egyéb hivatalos ügyek intézéséhez; e) szerződéseket köt harmadik személyekkel;
6
f) figyelembe veszi a tagság észrevételeit, a Taggyűlés határozatainak megfelelően intézkedik; g) a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőrzi; h) az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrzi. Az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt a társelnök. Az elnökhelyettesek: a) Az elnök és a társelnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes az egyesület másik elnökhelyettesével vagy titkárával együttesen jogosult helyettesítésükre. b) Az egyes elnökhelyettesek az Egyesület működésének különböző területeiért felelősek; kötelességeiket és hatáskörüket külön dokumentum rögzíti, amelyet az elnökség hagy jóvá. A titkárok: a) az Egyesület pénzállományának kezelése, b) a számlák kezelése és nyilvántartása, a pénztárkönyv vezetése; c) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, a számlák hitelességének ellenőrzése, d) az Egyesület mindennemű tevékenységének szervezése. 5. Az elnökségi tagság megszűnik a.) a tag tisztségről való lemondásával b.) visszahívással c.) a tag halálával d.) a határozott idejű megválasztásban foglalt idő lejártával A tag tisztségből való visszahívására az Elnökség javaslatára a Taggyűlés jogosult. A tisztségviselő visszahívására az esetben kerülhet sor, ha megállapítást nyer, hogy a tisztségviselő az Egyesület érdekeit sértő vagy veszélyeztető megatartást tanúsított vagy egyéb tevékenysége, magatartása miatt méltatlanná bizonyult arra, hogy az Egyesület tisztségviselője legyen. Ezen napirend megtárgyalására a napirend közlésével és az előterjesztésnek a meghívóval történő megküldésével meg kell hívni a tisztségviselőt és lehetővé kell tenni számára, hogy az ellene felhozottak ellen előzetesen írásban vagy legkésőbb a Taggyűlésen szóban védekezhessen. A tisztségről való lemondást írásban kell bejelenteni az Egyesület elnökéhez vagy tárelnökéhez. A tisztség a lemondásnak az Egyesülethez való beérkezésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a Taggyűlés korábban felmenti a tagot tisztsége alól és helyette új tisztségviselőt választ. 6. Jogorvoslat Az Egyesület szervei által hozott jog-, vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – tiszteletbeli tag csak érintettsége esetén –, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
7
V. Az egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik, ha a.) az Egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b.) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz, c.) a bíróság feloszlatja, d.) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését, vagy e.) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik. Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezői igények kielégítése után megmaradt - vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapra száll. VI. Ellenőrző bizottság Az Egyesület ellenőrző bizottságot nem hoz létre. VII. Az egyesület gazdálkodása 1.
Az Egyesület vagyoni eszközei Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak; b) költségvetési támogatás: ba) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; bb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; bc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; bd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; c) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából, kiadói tevékenységből stb.) származó bevétel; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Taggyűlés állapítja meg.
8
2.
Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a titkár terjeszti a Taggyűlés elé jóváhagyás végett. Az Egyesület tagjai az elnökség döntése alapján díjazásban részesülhetnek. Az elnökségi tagok díjazásban való részesülését a taggyűlés hagyja jóvá. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület feloszlása esetén vagyonáról a Taggyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a Taggyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. VIII. Az egyesület ellenőrzése Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. § alapján – az ügyészség gyakorolja.
IX. Záró rendelkezés Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó 2011. évi CLXXV. (Ectv) és 2011. évi CLXXXI. (Cnytv) törvény szabályai az irányadók.
Ezt a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület tagjai a 2014. január 23-án megtartott taggyűlésen fogadták el, s ettől az időponttól lépett hatályba. Budapest, 2014. január 23.
9
