A természetismeret tanulása során fejlıdik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai

TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos mőveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfıbb célja a tanulók természet iránti érdeklıdésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekbıl, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelı válaszokat találnak a felvetıdött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetıségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, elıkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetıségekhez mérten – egységben mutatja meg az élı és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsıdlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlıdik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintő ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhetı, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitőd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözıbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint elızetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erısíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetıséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülı tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elısegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklıdés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelı közös fejlesztési területek, rendezıelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerőségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különbözı formái más-más tartalomhoz kötıdve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és mőködésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének 1

formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelısségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlıdéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévı tudására, lehetıséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erısítik. Ez teszi lehetıvé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelıen használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megırizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhetı lehetıségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülı akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelı társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetıséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi ıket.

5–6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk mőveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévı világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különbözı tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitıl a távoli, az egyeditıl az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvı önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttmőködésben. Alapvetı elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élı és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és mőködésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemzı tulajdonságait, jelentıségét, emberhez főzıdı kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és idıben, térképen és valóságban. Megértik az élı és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erısíti a fiatalok kötıdését szőkebb és tágabb környezetükhöz, szülıföldjükhöz.

2

A természetismeret tanulása során fejlıdik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különbözı ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelısségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és mőködésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztetı környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelızésére helyezıdik. A lelki egészség megırzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentıségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetıséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlıdését is.

3

5. évfolyam Óraszám: 72 óra/év 2 óra/hét

Témakör

Óraszám

1.

Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg

9 óra

2.

Kölcsönhatások és energia vizsgálata

9 óra

3.

Élet a kertben

12 óra

4.

Állatok a házban és a ház körül

8 óra

5.

Tájékozódás a valóságban és a térképen

10 óra

6.

A Föld és a Világegyetem

11 óra

7.

Felszíni és felszín alatti vizek

8 óra

Év végi ismétlés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Elızetes tudás

5 óra

1. Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg

Órakeret 9 óra

Anyagok érzékszerveinkkel észlelhetı (megfigyelhetı) és mérhetı tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérıeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése.

A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, A tematikai egység bizonyos tulajdonságaik alapján történı csoportosítása, elıre megadott nevelési-fejlesztési halmazképzı fogalmak alapján. A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok céljai tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen közös és milyen eltérı tulajdonságai vannak a bennünket körülvevı anyagoknak? Miért és mivel lehet a testek egyes tulajdonságait megmérni? Hogyan készíthetünk keverékeket, és hogyan lehet

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A környezetben elıforduló élı és élettelen anyagok felismerése, csoportosítása megadott szempontok alapján, szempontok keresése.

Matematika: A becslés és mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, számok, mérések, mértékegységek, mennyiségek használata, átváltás. Adatok lejegyzése,

Mérési eljárások, mérıeszközök használata a hımérséklet, hosszúság, idıtartam mérésének 4

azokat alkotórészeikre szétválasztani? Mi történik a cukorral, ha vízbe tesszük? Mi a hasonlóság és a különbség a fa égése és korhadása között? Mi kell az égéshez? Miért kell szellıztetni? Mi a teendı, ha valakinek meggyullad a ruhája? Miért nélkülözhetetlen a víz, a levegı és a talaj az élılények számára? Ismeretek: Élı és élettelen anyag minıségi tulajdonságai, mérhetı jellemzıi. A talaj, a levegı és a víz tulajdonságai, szerepük az élıvilág és az ember életében (konkrét példák). Az anyagok különféle halmazállapotainak és a halmazállapot-változásainak összefüggése a hımérséklettel. Keverékek és azok szétválasztása. Gyors és lassú égés, a tőzoltás alapjai. Teendık tőz esetén. A víz tulajdonságai, megjelenési formái, jelentısége a természetben. A talaj szerkezete, képzıdése, szennyezıdése és pusztulása. A talaj fı alkotóelemei (kızettörmelék, humusz levegı, víz,). A talaj védelme. A levegı összetétele, a légnyomásváltozás okai.

önálló elvégzése során megadott szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák győjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés, kísérleti tapasztalatok alapján. Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon. A tőzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tőz esetén szükséges teendık. elsajátítása, gyakorlása. A víz fagyáskor történı térfogatnövekedésének bizonyítása, következményei a környezetben (példák győjtése, pl. kızetek aprózódása, vízvezetékek szétfagyása). A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata. A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolat felismerése. A talajszennyezıdés okai és következményei. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetıségeinek megfogalmazása. A levegı egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (összenyomható, a benne található egyik összetevı, az oxigén táplálja az égést, van 5

ábrázolása, rendezése, az adatok közötti kapcsolatok vizsgálata.

tömege). A légnyomás elemi szintő értelmezése. A légnyomás változásának értelmezése konkrét példák alapján. Kulcsfogalmak/ Anyag, élı-élettelen, halmazállapot, keverék, légnyomás, talaj, kızettörmelék, humusz, talajnedvesség. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Elızetes tudás

2. Kölcsönhatások és energia vizsgálata

Órakeret 9 óra

Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hı terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hımérséklet. Energiaforrások, energiafajták.

A mindennapi környezetben elıforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével. A tematikai egység A kölcsönhatásokat kísérı energiaváltozások során az energianevelési-fejlesztési megmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása. céljai Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire való a hőtıszekrény, a gázkonvektor, a tőzhely és a klíma? Hogyan lehet könnyen összeszedni a szétszóródott gombostőt, apró szegeket? Mikor villámlik? Miért nem esik le a Hold a Földre? Miért van szükségük az élılényeknek energiára, és hogyan jutnak hozzá? Miért fontos az energiával takarékoskodni? Mi történne a Földön, ha eltőnne a Nap? Ismeretek: A mozgás és mozgásállapotváltozás.



Példák győjtése a melegítés és a hőtés szerepére a hétköznapi életben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ısember.

Példák győjtése arra vonatkozóan, hogy miért fontos a Nap a földi élet szempontjából (fény- és hıforrás). Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése, példák keresése, csoportosítása megadott és saját szempontok alapján. A mágneses kölcsönhatások megfigyelése. Vonzás és taszítás jelenségének kísérlettel való igazolása. Annak magyarázata, hogy a déli féltekén miért nem esnek le az emberek a Földrıl, pedig „fejjel lefelé állnak”. 6

Matematika: táblázat-, grafikonkészítés; egyenes, kör, középpont fogalma.

A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás. A gravitáció. Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben. A háztartásban használt energiahordozók jellemzése, felhasználásuk. Az energiatakarékosság. Az élı szervezetek energiája.

Testek elektromos állapotának létrehozása dörzsöléssel, elektromos állapotban lévı és semleges testek kölcsönhatásainak vizsgálata. A villám keletkezésének elemi értelmezése a tapasztalatok alapján. Az energiahordozók csoportosítása különbözı szempontok alapján. A mindennapi életbıl hozott példákon keresztül az energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása. Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználására. Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése.

Kulcsfogalmak/ Hımérséklet, mozgás, hely-, helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hıterjedés, energia, energiaforrás, fogalmak energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság.


3. Élet a kertben

Órakeret 12 óra

A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek.

A szerkezet és a mőködés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek A tematikai egység felépítése – mőködése közötti oksági összefüggések feltárása, nevelési-fejlesztési magyarázata. céljai A felépítés és a mőködés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítı szemlélet megalapozása a kártevık elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelısségének felismertetése a környezet alakításában.

7

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, és bı termést hozzanak? Miért egészséges a zöldség-és gyümölcsfélék fogyasztása? Miben különbözik a konyhakert a virágos kerttıl? Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt eszünk? Mi a veszélye a kártevık vegyszeres irtásának? Miért találkozunk sok földigilisztával és csigával esı után? Miért képes az éti csiga sértetlenül átjutni az éles borotvapengén? Ismeretek: A növényi test felépítése, a szervek mőködése, a növények életfeltételei. Gyümölcs- és zöldségfélék (ıszibarack, dió, szılı, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termıhelye, testfelépítése, ehetı részei, élettartama, felhasználása. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megırzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai. A gyümölcs- és zöldségfélék kártevıi: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília. A kártevık elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei.

Fejlesztési követelmények A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: gyümölcsök, zöldségfélék ábrázolása a festményeken.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott Zöldség- és gyümölcsfélék ehetı információk azonosítása, növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a összekapcsolása, rendezése: a szöveg termés megkülönböztetése elemei közötti okkonkrét példákon keresztül. okozati viszony A fıbb növényi szervek és a magyarázata; egy módosult növényi részek hétköznapi probléma azonosítása ismert példákon. megoldása a szöveg A kártevık alapvetı rendszertani tartalmi elemeinek felhasználásával; (országszintő) besorolása és a hétköznapi kifejezés kártevık hatására bekövetkezı alkalmi jelentésének elváltozások értelmezése. felismerése. A vegyszermentes védekezés Történelmi, társadalmi fontosságának tudatosítása, a és állampolgári biológiai védekezés lehetıségeinek és jelentıségének ismeretek: Amerika felfedezése. felismerése. A kert életközösségként való értelmezése. Egy tipikus egyszikő és egy tipikus kétszikő növény virágának vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlıdésének megfigyelése.

8

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítı eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett

A petúnia és atulipán szervei, testfelépítése.

A földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítása.

A kerti madarak szerepének Dísznövények szerepe közvetlen bemutatása a kártevık megfékezésében. környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei. A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentısége. Jellegzetes kerti madarak.

válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása. Informatika: információkeresés az interneten.

Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fı- és mellékgyökérzet, fıeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas Kulcsfogalmak/ termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, fogalmak évelı növény, győrősféreg, bırizomtömlı, puhatestő, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlıdés, átalakulás nélküli fejlıdés, tápláléklánc.


4. Állatok a házban és a ház körül

Órakeret 8 óra

Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlıdés.

A felépítés és a mőködés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élı állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élıhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-mőködés-egyedfejlıdés közötti oksági összefüggések feltárásával. A tematikai egység A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzıinek nevelési-fejlesztési összegyőjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus céljai rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétő kapcsolatának megláttatása, a felelıs állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erısítése az állati eredető táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével.

9

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan vált háziállattá a kutya? Mi a kérıdzés? Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében? Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen? Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta elıtt? Miért és hogyan védjük télen a madarakat?

Fejlesztési követelmények Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állattartás, az állatok védelme iránti felelısség megértése.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ıskor. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: A megismerési algoritmusok a szöveg egységei alkalmazása az állatok közötti tartalmi megfigyelése és bemutatása megfelelés felismerése; során. szövegben elszórt, explicite A testfelépítés – életmód – megfogalmazott élıhely összefüggésének információk felismerése, magyarázata. azonosítása, Ismeretek: összekapcsolása, A környezethez való Háziállatok: kutya rendezése; a szöveg alkalmazkodás bizonyítása Haszonállatok: sertés, elemei közötti okpéldákkal, a megfigyelés szarvasmarha, házityúk okozati, általánoseredményének rendszerezése, testfelépítése, életmódja, egyes vagy kategóriakövetkeztetések levonása. hasznosítása. Az állatok elem viszony életfeltételeihez illeszkedı felelıs Az állatorvosi felügyelet felismerése. jelentıségének felismerése az állattartás. Matematika: Fogalmak ember egészségének védelmében. egymáshoz való Az állati eredető tápanyagok viszonya. szerepe az ember Rendszerezést segítı Gerinces és gerinctelen állatok táplálkozásában. Állati eredető testfelépítése közötti különbségek eszközök és anyagok felhasználása (toll, bır). azonosítása. algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, A házban és a ház körül élı azonosítás, A megismert állatok állatok: házi veréb, füstifecske, megkülönböztetés; csoportosítása különbözı házi légy testfelépítése, különbségek, szempontok szerint. életmódja, jelentısége. azonosságok megállapítása. A madárvédelem évszakhoz Az állatok szerepe a betegségek kötıdı tennivalóinak elsajátítása, Osztályozás egy és terjesztésében. A megelızés egyszerre két (több) gyakorlása. lehetıségei. saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett Madárvédelmi alapismeretek. válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredető táplálékok szerepe.

10

Kulcsfogalmak/ Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlıs, patás, összetett gyomor, kérıdzı, ragadozó, növényevı, mindenevı, ízeltlábú, rovar, teljes fogalmak átalakulás.


5. Tájékozódás a valóságban és a térképen

Órakeret 10 óra

Iránytő, alaprajz, fıvilágtájak, térképvázlat, térkép.

A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyérıl. A tematikai egység A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a nevelési-fejlesztési térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. céljai A különbözı térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan készül a térkép? Miért van szükség térképre? Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését? Iránytő használata. Tájékozódás térképvázlattal. Útvonaltervezés térképen. Távolság mérése. Település- és turistatérképek használata.



Irány meghatározása a valós térben. Az iránytő mőködésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések.

A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal.

Matematika: Térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. A térábrázolás különbözı Becslés. Nagyítás, formáinak összehasonlítása. kicsinyítés. Mérés, Térképvázlat készítése a lakóhely mértékegységek részletérıl. használata. Koordinátarendszer, aránypár. Felszínformák – alföld, dombság, Ismeretek: Magyar nyelv és Iránytő. Fı-és mellékvilágtájak. hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a irodalom: Szövegértés - a A valós tér átalakítása, alaprajz, térképen. A térkép jelrendszerének speciális jelrendszerek térképszerő ábrázolás. értelmezése. Különbözı (pl. térkép) A térábrázolás különbözı formái jelrendszerő térképek elemzése, magyarázata, explicite információ győjtése. megfogalmazott – útvonalrajz, térképvázlat. Irány és távolság meghatározása információk (digitális és nyomtatott) térképen. azonosítása, A térképi ábrázolás jellemzıi: összekapcsolása, égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, rendezése. A méretarány, aránymérték. Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés hétköznapi kifejezés

11

Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, és kontúrtérkép. Hazánk nagytájai, szomszédos országaink. Bolygónk térségei: földrészek és óceánok.

alkalmi jelentésének felismerése.

megértése.

A különbözı térképek ábrázolási Informatika: keresés az és tartalmi különbségeinek interneten, megállapítása. alkalmazások Tájékozódás hazánk domborzati használata. és közigazgatási térképén.

Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok Helymeghatározás: földrajzi felismerése különbözı fokhálózat. méretarányú és ábrázolásmódú Európa helyzete, határai. Hazánk térképeken. helye Európában. A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen. Földrajzi helymeghatározás különbözı tartalmú térképeken. Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása. Kulcsfogalmak/ Fı- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, földrajzi fogalmak fokhálózat, keresıhálózat, turistajelzés.

Topográfiai ismeretek

Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugat magyarországi-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítı, Ráktérítı, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítı, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdı hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa.


6. A Föld és a Világegyetem

Órakeret 11 óra

A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, idıjárás, hımérséklet, csapadék, szél.

A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítésérıl, Földünknek a világegyetemben elfoglalt A tematikai egység helyérıl. nevelési-fejlesztési A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levı kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. céljai Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok 12

közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különbözı típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelısség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötıdı történeti szemlélet formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytő nélkül az északi irány? Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különbözı évszakokban? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg? Hogyan készül az idıjárásjelentés? Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hıségben, szélviharban?

Fejlesztési követelmények A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése. A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. Érvek győjtése arról, hogy a Nap csillag. A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján. A napközpontú világkép egyszerő modellezése.

Ismeretek: A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben.

A Föld mozgásai és a napi, évi idıszámítás összefüggéseinek megértése.

Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek.

Az éghajlati övezetek összehasonlítása.

A Naprendszer. A Nap jelentısége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása.

Az évszakok váltakozásának magyarázata.

Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentısége. A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei.

Nap és a Föld helyzetének modellezése a különbözı napszakokban és évszakokban. A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése.

13

Kapcsolódási pontok Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítı eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony

Föld gömbhéjas szerkezete. Éghajlati övezetek. Idıjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hımérséklet, csapadék, szél. Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehőlés, szél keletkezése, felhı- és csapadékképzıdés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Éghajlat-módosító tényezık: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat. Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat. Veszélyes idıjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hıség.

Idıjárás-jelentés értelmezése, a várható idıjárás megfogalmazása piktogram alapján.

magyarázata. Informatika: információkeresés az interneten.

A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hımérsékletváltozás, halmazállapot változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az idıjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhımérséklet, napi és évi közepes hıingadozás számítása. Idıjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Éghajlat-módosító tényezık felismerése a példákban. Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése. A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. A veszélyes idıjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyőjtése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, idıjárás, napi és évi középhımérséklet, napi hıingadozás, évi közepes hıingadozás, csapadék, szél

14

Topográfiai ismeretek


Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.

7. Felszíni és felszín alatti vizek

Órakeret 8 óra

A víz szerepe, elıfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés.

A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentıségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erısítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belılük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erısítése, a felelısségtudat erısítése egyéni és közösségi szinten. A tematikai egység A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. nevelési-fejlesztési A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti céljai térképolvasás fejlesztése. Az összefüggések, törvényszerőségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során. A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok idıléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az idıbeli tájékozódás, az idıfogalom fejlesztése. Az érdeklıdés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt.

15

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hol található hazánkban gyógyfürdı? Melyek a vízszennyezés forrásai lakóhelyeden (környékén)? Milyen jelek utalnak a víz szennyezıdésére? Milyen károkat okozhatnak az árvizek és a belvizek? Mi veszélyezteti hazánk ivóvízkészletét? Melyek az egészséges, jó ivóvíz tulajdonságai? Hogyan takarékoskodhatunk az ivóvízzel otthon és az iskolában?

Ismeretek: Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzıi, jelentısége az ember életében, gazdasági életében. A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái. Felszíni vizek: hazánk legjelentısebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyőjtı terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése). A folyók, tavak haszna, jelentısége. Vízszennyezés

Fejlesztési követelmények Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyőjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minıségérıl. Következtetések levonása. Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különbözı szempontú rendszerezése. A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal. Az idıjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása. A legjelentısebb hazai álló-és folyóvizek, a fıfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégzı képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata. Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata. Egy választott nemzeti park vizes élıhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás alapján. Példák győjtése arról, hogy a víz mint természeti erıforrás hogyan hat a társadalmi, gazdasági folyamatokra. Személyes és közösségi

16

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti okokozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése. A táj, a természeti jelenségek ábrázolásának szerepe. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: folyami kultúrák. Technika, életvitel és gyakorlat: vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság.

okai, következményei, megelızésének lehetıségei. Vizek védelme. A Balaton-felvidéki vagy a Fertı-Hanság Nemzeti Park értékei. Víztisztítási eljárások.

cselekvési lehetıségek összegyőjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére. Különbözı vizek (pl. csapvíz, ásványvíz, desztillált víz) fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlítása. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben, vagy filmen.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Topográfiai ismeretek

Felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, fıfolyó, mellékfolyó, vízgyőjtı terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem. Balaton, Fertı tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

17

6. évfolyam Óraszám: 72 óra/év 2 óra/hét

Témakör

Óraszám

1.

Vizek, vízpartok élővilága

11 óra

2.

Alföldi tájakon

10 óra

3.

Hegyvidékek, dombvidékek

12 óra

4.

Az erdő életközössége

12 óra

5.

A természet és társadalom kölcsönhatásai

6 óra

6.

Az ember szervezete és egészsége

14 óra

7.

Az egyéni feladatok értékelése

3 óra

Év végi ismétlés


4 óra

1. Vizek, vízpartok élıvilága

Órakeret 11 óra

A víz jelentısége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása különbözı szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízszennyezés forrásai, következményei.

Az élı és élettelen környezeti tényezık sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek-vízpartok életközösségében. Az élıhely – szervezet – életmód összefüggéseinek magyarázata a vízvízpart élılényeinek vizsgálata során. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség A tematikai egység elmélyítése az élıvilág változatosságának, sokszínőségének. nevelési-fejlesztési sérülékenységének tudatosításával. céljai A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével. A helyi környezeti problémák iránti érdeklıdés felkeltése. A személyes felelısség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megırzésében. A tanulók aktív cselekvésre ösztönzése a természet védelmében egyéni és közösségi szinten.

18

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Meleg, nyári napokon olykor tömegesen pusztulnak a halak a Balatonban. Mi ennek az oka? Mire mondják, hogy virágzik a Tisza? Miért félnek az emberek a kígyóktól, békáktól? Mi a „kígyóing”? Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog fejlıdjön ki környezetünkben?

A vízi és a szárazföldi élıhely környezeti tényezıinek összehasonlítása.

Ismeretek: A vízi élıhely jellemzı élettelen környezeti tényezıi.

A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy- és fásszárú növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során. során.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata.

Egysejtő élılények megfigyelése, összehasonlításuk. A növények környezeti igényei és térbeli elrendezıdése közötti összefüggés bemutatása egy konkrét vízi, vagy vízparti társulás példáján.

Technika, életvitel és gyakorlat: főzfavesszıbıl, nádból A növényi szervek környezethez készült tárgyak a környezetünkben. való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon. Vízi-vízparti növénytársulások Matematika: Fogalmak vízszintes tagozódása: lebegı, egymáshoz való A vízparti növények gyökerezı hínár, nádas viszonya. környezetvédelmi és gazdasági mocsárrétek, ártéri erdık Rendszerezést segítı jelentıségének bemutatása jellegzetes növényeinek eszközök és konkrét példákon. testfelépítése, életmódja algoritmusok. jelentısége. Összehasonlítás, Az állatok különbözı azonosítás, szempontú csoportosítása. A vízi-vízparti életközösség megkülönböztetés; jellemzı gerinctelen és gerinces különbségek, állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, A vízi élethez való azonosságok alkalmazkodás példákkal kecskerák, szúnyogok, megállapítása. történı illusztrálása. szitakötık, (tiszavirág) ponty, Osztályozás egy és lesı harcsa, kecskebéka, egyszerre két (több) Táplálkozási láncok vízisikló, tıkés réce, barna réti saját szempont szerint, héja, fehér gólya külleme, teste, összeállítása a megismert adott, illetve elkezdett fajokból. élete, jelentısége az válogatásban felismert életközösségben, az ember szempont szerint. Az emberi tevékenység életében, védettségük. Hierarchikus hatásainak elemzése, a kapcsolatok környezetszennyezés és az Kölcsönhatások az ábrázolása. ember egészsége közötti életközösségben: táplálkozási összefüggés felismerése. láncok, táplálékhálózatok. Vizek egysejtői: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja.

19

Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása. Az életközösség védelme.


Terepgyakorlat: egy vízivízparti életközösség megfigyelése.

Egysejtő, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, győrősféreg, puhatestő, kagyló, ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csır, gázlóláb, tépıcsır, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlıdés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlıdés, költözı madár, téli álom, változó testhımérséklet.


Elızetes tudás

Az állatok egyedszáma, veszélyeztetettsége és védettsége közötti összefüggés elemzése.

2. Alföldi tájakon

Órakeret 10 óra

Síkság, alföld, élıhely, életközösség, madár, emlıs, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet – szervezet – életmód összegfüggései, élılények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése.

Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzıirıl, természeti-társadalmi erıforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról. A tematikai egység A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a nevelési-fejlesztési hazához való kötıdés erısítése, a nemzettudat fejlesztése. Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, céljai idıléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belılük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alakultak ki hazánk alföldjei az egykori tenger helyén? Mi a futóhomok? Hogyan lesz a búzából kenyér? Melyik hungarikum köthetı az Alföldhöz?

Fejlesztési követelmények A Kisalföld, a Kiskunság és a Nagykunság természeti adottságainak összehasonlítása. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása

20

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása,

Gyógyítanak-e a gyógynövények?

különbözı diagramokról, tematikus térképekrıl.

A megismert életközösségek ökológiai szemlélető jellemzése. A növényi szervek környezeti tényezıkhöz való A Kisalföld és az Alföld tájai, alkalmazkodásának bemutatása természeti adottságai. konkrét példákon. A környezet – szervezet – A füves puszták jellegzetes életmód összefüggéseinek növényei: főfélék, gyógy- és bemutatása konkrét példákon gyomnövények, jellemzıik, A megismerési algoritmusok jelentıségük. használata az élılények Az életközösség állatai: sáskák, jellemzése során. Állatok különbözı szempontú szöcskék, gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, egerészölyv csoportosítása. Táplálékláncok készítése a szervezete, életmódja. megismert növényekbıl és A Kiskunsági vagy a Hortobágyi állatokból. Nemzeti Park természeti értékei. Egy választott nemzeti park Alföldek hasznosítása, szerepük természeti értékeinek, vagy ısi a lakosság élelmiszerellátásában. magyar háziállatok bemutatása önálló kutatómunka alapján. Termesztett növényei: búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes A természeti és a kultúrtáj szerveik, termesztésük, összehasonlítása. A gazdasági felhasználásuk. tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása A növénytermesztés, példákon. állattenyésztés és az élelmiszeripar összefüggései. Ismeretek: Hazai alföldjeink keletkezése.

összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti okokozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata. Alföld megjelenítése irodalmi alkotásokban. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítı eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a honfoglaló magyarok háziállatai.

Kulcsfogalmak/ Síkság, alföld, feltöltıdés, természeti erıforrás, főféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, fogalmak kifejlés, kétéltő, hüllı, rágcsáló. Topográfiai Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezıföld, Kiskunság, ismeretek Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Gyır.

21


Elızetes tudás

3. Hegyvidékek, dombvidékek

Órakeret 12 óra

Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a folyók felszínformálása, kızetek (homok, lösz,) és ásványkincsek (barnaszén, feketekıszén, kıolaj, földgáz), környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fı típusaik, egynyári, kétnyári, évelı növény. Természeti erıforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek értelmezése.

Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külsı és belsı erık egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével. A természeti erıforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása. A tematikai egység A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek nevelési-fejlesztési bemutatásával. A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az céljai információgyőjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével. A földfelszín kialakulása és az ember termelı tevékenysége során végzett tájátalakítás idıléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelızés lehetıségeinek megismerése, a személyes felelısségérzet erısítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan keletkeztek a hegységek? Hogyan mőködnek a vulkánok? Mi az oka annak, hogy a Bükkben csak a hegy lábánál találunk forrásokat? A biodízel mint energiaforrás. Használatának elınyei és hátrányai. Mire használják a bazaltot és a mészkövet? Ismeretek: Hazai hegységeink keletkezése, a belsı erık szerepe a hegységképzıdésben: győrıdés, vetıdés, vulkánosság.

Fejlesztési követelmények A győrıdés, vetıdés, vulkáni mőködés megfigyelése egyszerő modellkísérletekben. Példák a különbözı hegységképzıdési folyamatok eredményeként létrejött formakincs kapcsolatára. Aprózódás és mállás, külsı és belsı erık összehasonlítása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata.

Néhány jellegzetes hazai kızet egyszerően vizsgálható tulajdonságainak megállapítása, összehasonlításuk, csoportosításuk. Példák a kızetek tulajdonságai és Matematika: Fogalmak felhasználásuk közötti 22

A külsı felszínformáló erık: víz, szél, jég, hımérsékletingadozás hatásai. A lepusztulás – szállítás – lerakódás – feltöltıdés kapcsolata. Kızetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkı, homok, lösz, barnakıszén, feketekıszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk. Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai. Bükki Nemzeti Park természeti értékei. Élet a hegyvidékeken: A természeti erıforrások és az általuk nyújtott lehetıségek. Az erdı gazdasági jelentısége, napsütötte déli lejtık – szılıtermesztés – borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk. Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása. A dunántúli domb- és hegyvidék, Nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai. Élet a dombvidéken. Természeti erıforrások. Termesztett növényei: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata.

egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítı Az Északi-középhegység és a eszközök és Dunántúli-középhegység algoritmusok ismerete. megadott szempontok szerinti Összehasonlítás, összehasonlítása. azonosítás, megkülönböztetés; Önálló ismeretszerzés, információ feldolgozás a nemzeti különbségek, park bemutatása során. azonosságok megállapítása. Az alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a Osztályozás egy és különbségek okainak bemutatása egyszerre két (több) az éghajlati diagramok, tematikus saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett térképek elemzésével. válogatásban felismert szempont szerint. A mészkı- és vulkanikus Matematikai modellek hegységek vízrajza közti (hierarchikus különbségek indoklása. kapcsolatok ábrázolása). A természetes növénytakaró övezetes változásának Technika, életvitel és magyarázata. gyakorlat: anyagok megmunkálása. Természeti erıforrások és a összefüggésekre.

társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Az ország nyugati tájai éghajlatának összehasonlítása az Alfölddel éghajlati térképek, diagramok felhasználásával. Az eltérés indoklása. A víz felszínformáló szerepének bemutatása a dombvidék felszínének formálásában. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. Egy adott tájon termeszthetı növények bemutatása a növény környezeti igényei, valamint a talaj és az éghajlati adottságok alapján. 23

A mezıgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés.

A mezıgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.

Győrıdés, vetıdés, rög, lépcsıs felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, Kulcsfogalmak/ kürtı, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkı, fogalmak belsı erı, külsı erı, bauxit, lignit. Gyökérgümı, pillangós virág. Topográfiai ismeretek

Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északiközéphegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.


Elızetes tudás

4. Az erdı életközössége

Órakeret 12 óra

Életközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termıs virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különbözı tulajdonságaik alapján, összetett gyomor, kérıdzı állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlıdési típusai, élılények bemutatásának algoritmusa, a környezet- szervezet- életmód és szervek felépítése-mőködése közötti összefüggés.

A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdı életközösségének, az élılények szervezıdésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemlélető vizsgálatával. A környezeti tényezık és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdık példáján. Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltésével, A tematikai egység a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás- és nevelési-fejlesztési viselkedéskultúra fejlesztése. céljai A környezet-szervezet-életmód, a szervek felépítése-mőködése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élılényeinek megismerése során. Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdıpusztulás okainak és következményeinek megismerése. Aktív természetvédelemre ösztönzés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan változik a hegyvidéki erdık képe a magasság emelkedésével?

Fejlesztési követelmények A természetjárás viselkedési szabályainak megfogalmazása. Hazai erdık életközösségének ökológiai szemlélető jellemzése.

24

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben

Milyen jelei vannak az élılények egymás közötti versengésének az erdıben? Miért kedvelt táplálék a vadhús és az erdei gomba? A gombák győjtésének és fogyasztásának szabályai. A kullancsok által terjesztett betegségek, jellemzı tüneteik. A megelızés és védekezés formái. Az erdıjárás magatartási szabályai. Ismeretek: Hazai erdıségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdıtípusainak jellemzıi. Az erdı mint életközösség. Az erdı szintjei, a környezeti tényezık függıleges irányú változásai. Az erdıszintek legjellemzıbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyı, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprőmoha) környezeti igényei, faji jellemzıi, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe. Az erdıszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai. Az erdı gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas,

Az élı és az élettelen környezeti tényezık szerepének bemutatása az erdık kialakulásában, elıfordulásában és az erdık függıleges tagolódásában. A növények környezeti igénye és elıfordulása közti oksági összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül. A tölgy-, bükk- és fenyıerdık összehasonlítása. A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok és a növények faji sajátosságainak bemutatásakor. Az ehetı és mérgezı gombapárok összehasonlítása. A mohák, harasztok, nyitvatermık és zárvatermık összehasonlítása jellegzetes képviselıik példáján. Az erdı növényeinek különbözı szempontú csoportosítása. A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata. A pókszabásúak, a rovarok, a lepkék és a bogarak összehasonlítása.

elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Az erdı megjelenítése irodalmi alkotásokban. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítı eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Erdei táplálkozási láncok összeállítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredető táplálékok szerepe; a fa megmunkálása; a betegség tünetei.

A vadállomány szabályozása és az élıhely védelme közötti kapcsolat megértése.

Informatika: információkeresés az interneten.

Az orvoshoz fordulás eseteinek felismerése.

A környezetszennyezés, élıhelypusztulás

25

vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdı életében.

A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat.

következményeinek bemutatása konkrét példákon.

Erdei életközösség megfigyelése terepen, vagy jellegzetes erdei növények, növényi részek vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése. A kullancsfertızés elleni védekezés alkalmazása természetjárás során.

A vadgazdálkodás szerepe, jelentısége. Az erdı szociális, környezetvédı szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdıjárás szabályai. Herman Ottó munkásságának jelentısége. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Elızetes tudás

Erdı, zárvatermı, nyitvatermı, haraszt, moha, virágtalan növény, gomba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tőlevél, tobozvirágzat, cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésıcsır.

5. A természet és társadalom kölcsönhatásai

Órakeret 6 óra

Természeti erıforrás, mezıgazdaság, ipar, környezetszennyezés, energiahordozó, életközösség, természeti erıforrások és a társadalmi gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élılények bemutatásának algoritmusa.

A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erıforrások társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások vizsgálatával, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével. Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak és következményeinek felismerésén alapuló, a környezet védelméért A tematikai egység való aktív együttmőködésre való késztetéssel. nevelési-fejlesztési A hazához, a szőkebb pátriához való kötıdés erısítése a lakóhelyi táj természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével. céljai Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel kapcsolatos felelısségének megértése a természetes és mesterséges életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben élı állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével. Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási szokások megalapozása, az egyéni felelısség tudatosítása.

26

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Lakóhelyed mely értékeire vagy büszke? Min szeretnél változtatni? Milyen elınyöket, milyen hátrányokat nyújt a városi élıhely az állatok számára? A szelektív hulladékgyőjtés szabályai. Energia- és víztakarékosság formái a háztartásban. Internetes menetrend használata utazás tervezéséhez. Ismeretek: Gazdasági ágazatok: mezıgazdaság, ipar, szolgáltatás. A gazdaság természeti feltételei. Településtípusok: tanya, falu, városjellemzı képe, társadalmi, gazdasági szerepe. Élet a városban. A gazdasági ágazatok együttmőködése. Hálózatok szerepe a lakosság ellátásában (víz-, energiaellátó rendszer, közlekedési hálózat). A város mesterséges életközösségének, sajátos állatvilága: házi egér vándorpatkány, csótány, feketerigó, galamb, elszaporodásuk feltételei és következményeik A betegséget terjesztı állatok elleni védekezés formái. A háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás. Környezetszennyezés és csökkentésének formái. Az anyag- és energiatakarékosság



Különbözı termékek csoportosítása aszerint, hogy a gazdaság mely ágazata állította elı.

Technika, életvitel és gyakorlat: nyersanyag, termék; közlekedés; energia- és vízellátás, takarékosság.

A gazdasági ágazatok közötti összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül. A települések eltérı társadalmi, gazdasági szerepének bemutatása konkrét példákon. A falu és a város által nyújtott szolgáltatások összehasonlítása. A vasút- és közúthálózat szerkezetének vizsgálata: Elınyök és hátrányok bemutatása. A városi élıhely nyújtotta elınyök és hátrányok elemzése az állatok alkalmazkodásának vizsgálata során. Példák győjtése betegségeket terjesztı városi fajokra (például parlagi galamb, vándorpatkány, róka) és az ezekkel kapcsolatos problémákra. A megoldási módok közös értékelése. A fenntarthatóságot segítı életvitel legfontosabb elemeinek bemutatása. A szelektív hulladékgyőjtés szabályainak megismerése és gyakorolása az iskolában. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében. Az emberi tevékenységek által

27

lehetıségei. Szelektív hulladékgyőjtés.

okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén.

A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdasági- A fıváros látnivalóinak bemutatása önálló társadalmi jellemzıi. ismeretszerzéssel és feldolgozással. Hazánk fıvárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentısége. Kulcsfogalmak/ Szelektív hulladékgyőjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék. fogalmak


6. Az ember szervezete és egészsége

Órakeret 14 óra

Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz.

Az emberi test felépítésével és mőködésével kapcsolatos meglévı ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztetı tényezık felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelısségének tudatosítása egészségének megırzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti A tematikai egység összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése. nevelési-fejlesztési A betegségek megelızésének, az idıbeni orvoshoz fordulás céljai jelentıségének tudatosítása. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvetı emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklıdés felkeltése, megfelelı szintő jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élı emberek elfogadása, segítése.

28

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a serdülıkori változások oka? Miért gyakoriak a konfliktusok a serdülık életében? Hogyan oldhatók fel? Mi a különbség a fiúk és a lányok nemi mőködése között? Mit jelent a függıség és melyek a tünetei? Milyen hatást fejt ki a serdülı szervezetére a cigaretta, az alkohol és a kábítószer? Hogyan befolyásolják a barátok, a család a fiatal életét? Fiatalkori bőnözés adatai. Helyes és helytelen testtartás. Ismeretek: Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlıdés során. A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fı jellemzıi. A mozgásszervrendszer felépítése és mőködése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelızésük lehetıségei. A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között. Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minısége. Az étkezések száma, aránya.



A testarányok és méretek összehasonlítása a különbözı életszakaszokban. A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában. A külsı megjelenés összetevıinek, jelentésének és hatásainak felismerése.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Család, baráti kapcsolatok ábrázolása az irodalomban.

A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítıképesség összefüggéseinek bizonyítása példákon.

Informatika: információkeresés, adatgyőjtés és -értelmezés.

A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon.

Vizuális kultúra: az emberi test ábrázolása, a szép test fogalma a különbözı korokban.

A kamaszkori változások jeleinek és okainak összegyőjtése. Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúdtalp, stb.) az okok elemzése következtetések levonása.

Egyszerő kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése. Táplálékpiramis összeállítása. Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása. A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. Nemi szervek mőködésének

29

Technika, életvitel és gyakorlat: elsısegélynyújtás; betegjogok, egészségügyi ellátás.

A férfi és a nıi nemi szervek felépítése és mőködése. Serdülıkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája. Az egyedfejlıdés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlıdés.

serdülıkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggéseinek elemzése. Férfi és nıi szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemzı tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel.

A serdülı személyiségének jellemzı vonásai.

Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzıinek bemutatása.

Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai.

A kommunikáció jelentıségének bizonyítása különbözı szituációkban.

Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentısége az ember életében

A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése.

A családi és a társas kapcsolatok Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különbözı jelentısége. szituációkban. Veszélyforrások és megelızésük A viselkedés és a balesetek lehetıségei a háztartásban, közötti oksági összefüggések közlekedésben, sportolás vizsgálata. közben. Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai. megelızésük módja.

Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása.

Elsısegélynyújtás elemi ismeretei.

Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.

Környezet és az ember egészsége. Fertızés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertızı betegségek tünetei és megelızésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek. Káros szenvedélyek. Az

A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése. Az eredményes gyógyulás és az idıbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása. A személyes felelısség, a család és a környezet szerepének

30

alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére.

bemutatása (irodalmi példák) a függıségek megelızésében. A kipróbálás és a függıség összefüggéseinek megértése.


Csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdı, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nıies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertızés, járvány.

31

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A választott téma átfogó feldolgozása, összefüggések felismerése, ismeretek rendszerezése, bemutatása

7. Az egyéni feladatok értékelése

Órakeret 3 óra

A diákok egyénileg elvégzett faladatainak áttekintése, bemutatása, értékelése Kiselıadás, PowerPoint bemutató, poszter, fénykép kiállítás, kísérleti bemutató

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje az emberi szervezet felépítését, mőködését, serdülıkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztetı hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentıségét, élete irányításában kapjon döntı szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítıkész. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzıirıl, természeti-társadalmi erıforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levı kölcsönhatásokról. A fejlesztés várt Ismerje hazánk legjellemzıbb életközösségeit, termesztett növényeit, a eredményei a két házban és ház körül élı állatait. Értse az élı és élettelen környezeti évfolyamos tényezık kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, ciklus végén valamint a szervek felépítése és mőködése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különbözı tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Erısödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szőkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlıdéshez. Legyen képes egyszerő kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklıdı a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bıvítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

32

A természetismeret tanulása során fejlıdik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai

Recommend Documents