A természetben űzött sportok és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, a környezettudatos magatartás fejlesztése érdekében Doktori tézisek
Dr. Dosek Ágoston Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola
Témavezető:
Dr. Szikora Katalin egyetemi docens, Ph.D.
Hivatalos bírálók: Dr. habil. Gombocz János egyetemi tanár, CSc. Dr. Gáldi Gábor egyetemi docens, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai:
Dr. Istvánfi Csaba egyetemi tanár, CSc. Biróné Dr. Nagy Edit professor emeritus, CSc. Dr. Bánhidi Miklós főiskolai tanár, Ph.D. Dr. Bognár József egyetemi adjunktus, Ph.D.
Budapest 2007. 1
1. Bevezetés Az emberi tevékenységek mindig is nyomot hagytak a környezeten. Ezeket a nyomokat, az emberi civilizáció eredményeit többnyire pozitívan értékeltük. Habár az ember még ma is kiszolgáltatott a természetben, az emberi beavatkozások földi környezetünk jövőjét veszélyeztetik. Környezetünk ma a válság kétségtelen jeleivel terhes: kiapadóban vannak a nem megújuló energiaforrások és nyersanyagkészleteink, elgondolkodtató a globális felmelegedés és az ózonpajzs elvékonyodása. Riasztó méreteket ölt az erdőpusztulás, a talajerózió és a sivatagosodás. A hulladékok mérhetetlen tömege keletkezik, és ez együtt jelentkezik a víz hiányával és szennyezésével. Az idő kerekét ezer éveket ledaráló fordulatra pörgette fel a civilizáció, ebből adódóan napról napra tűnnek el fajok és fajták. Az emberi igények miatt átalakított környezetben az életmód is átalakult, nem mindenben az ember előnyére. Az egészségi mutatók romlása, a civilizációs ártalmak megjelenése jellemzi a fejlett és fejlődő országok, köztük hazánk lakosságát. A fizikai aktivitás csökkenését, a már gyermekkorban megjelenő mozgáshiányt nagyon egyszerűen orvosolni lehet a testnevelés és a sport eszközeivel. A rendszeres sportolás hatékonyan segíti a rizikófaktorok elkerülését és reális lehetőség a káros függőségek (dohányzás , alkoholizálás, drogfogyasztás) kialakulásával szemben. A rekreációs szabadtéri tevékenységek népszerűsége növekszik és új sportágak jelennek meg a színen. A természeti körülmények közül kiszakított ember a szabadban visszatalálhat gyökereihez, hiszen a beépített területek művi játszóterei, a tornatermekbe költözött szabadtéri játékok után az emberiség drámája lenne az, ha a testgyakorlatok is virtuálissá válnának. A sport pozitív funkciói kétségtelenek: az egészségőrzésben betöltött preventív, rehabilitációs, rekreatív szerepén túl az egyéni igényeknek megfelelően karban tartja vagy fejleszti a mozgásos cselekvésekben megnyilvánuló kulturáltságot. A sport, és ezen belül a természetben űzött sporttevékenységek esztétikai élményt és örömöt nyújtanak, ezzel a pozitív életszemlélet kialakulását segítik. A természetben űzött sportoknak modern társadalmunkban fontos, pozitív értékteremtő szerepe van. A sport hagyományos ágai és a palettán megjelenő, kihívást jelentő újdonságok befolyásolják a meglátogatott természeti környezet életét, és gyakran nyomot hagynak maguk mögött. A sportolók a környezet megrongálásával és szennyezésével, az élőhelyek megzavarásával, szükségtelenül nagy fogyasztással vádolhatók.
2
Egymásnak ellentmond tehát a sportos területhasználatban érdekeltek és a védelemre felesküdöttek szándéka. 2. A kutatás célkitűzése A konfliktusok feloldásához és rendezéséhez feltétlenül szükség van tudományosan igazolt tényekre, mert különben a felek elbeszélnek egymás mellett. A sporttevékenységek hatása a környezetre más, sokkal intenzívebb területekkel összehasonlítva csekély, ezért tudományos igényű vizsgálata ritka. Nyilvánvaló, hogy a sport szerepe a személyiség fejlesztése és az életminőség vonatkozásában a civilizáció fejlődése miatt egyre fontosabb. Emellett a környezet –ezen belül a féltett természeti környezet– védelme, óvása, állapotának javítása a kihívó feladat. E tekintetben eredmény csak széleskörű összefogással érhető el. A sport iránt elkötelezett pedagógus úgy lehet részese ennek az összefogásnak, hogy az életminőség javításában a testkulturális és a környezeti szempontokat egyaránt fontosnak tartja. Ezt az élet egyéb területein is érvényesülő környezettudatos magatartás kialakításával érheti el. A sikerre a természet és a sportolás iránti pozitív attitűd okán jó esély van. Szándékunk szerint munkánk a tények, a nevelési lehetőségek és színterek feltárását, a természetben űzött sportok előremutató kezelését szolgálja. Célunk az , hogy a sport nevelési vonatkozásai a fenntartható fejlődés ideológiájának megfelelően és a korábbinál nagyobb mértékben érvényesüljenek. Az értekezés célja: –a fenntarthatóság gondolatkörét érintő, sporttevékenységekkel kapcsolatos megnyilvánulások vizsgálata, –a testnevelők képzésében kutatási terv szerint alkalmazott módszerek hatékonyságának ellenőrzése, –a környezettel kapcsolatos attitűdökön és véleményeken keresztül a fiatalok különböző csoportjainak összehasonlítása, – sportszervezési elvek és módszerek aktualizálása, útkeresés a környezetismereti képzés és a gyakorlati sport összehangolásával a környezettudatos magatartás kialakítása és terjesztése érdekében. 3. Módszerek Hipotézisek
3
1.–Feltételezzük, hogy a tanári pályát választó fiatalok részvétele egy céltudatos pedagógia munkával szervezett és lebonyolított természeti táborozáson mérhető különbséget okoz a környezeti attitűdök és tudatosság tekintetében, a pályaválasztás előtt álló gimnáziumi csoportokkal összehasonlítva. Négy meghatározott kérdéskörnek különleges jelentőséget tulajdonítunk: 2.–Feltételezzük, hogy a természeti táborok befolyásolják a diákok viszonyulását a civilizáció adta kényelemhez. Azt várjuk, hogy a TF-hallgatók közül kevesebben ragaszkodnak a civilizáció nyújtotta kényelemhez, mint a gimnáziumi csoportokban. 3.–Feltételezzük, hogy a természetjárással kapcsolatos korlátozások vonatkozásában a táborozáson részt vett egyetemi hallgatók adnak környezeti szempontból kedvezőbb válaszokat. 4.–A természetben űzött sportok környezeti hatásaival kapcsolatos állásfoglalások tekintetében is a pedagógusi pályára készülő hallgatóktól várjuk el a környezettudatosabb, a fenntarthatóság gondolatkörét figyelembevevő állásfoglalásokat 5.–Feltételezzük, hogy az egyetemisták és gimnazisták állásfoglalásai a környezetvédelem hatásosnak ítélt motivációiról jelentősen különböznek egymástól. 6.–Feltételezzük továbbá, hogy az osztrák középiskolások környezettudatosabb válaszokat adnak magyar kortársaikhoz képest. Vizsgálati csoportok Három csoportban gyűjtöttünk adatokat –a TF tanári szak 2002-2003 és 2003-2004 tanév I. éves hallgatói, 200 fő a pedagógiai beavatkozás után; –a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 9-12 évfolyamos diákjai, 200 fő, beavatkozás előtt; –a Bécs melletti Pressbaum 3021. Gimnázium diákjai, 200 fő, beavatkozás előtt; A kutatás módszerei A munka pedagógiai hatástanulmány, melyben testnevelő tanári képzésben részt vevő hallgatók véleményét és attitűdjét mértük fel a kutatási terv szerinti beavatkozás után. A beavatkozás előtti állapotot gimnáziumi diákokból álló csoport válaszai tükrözik. Őket a közreműködő pedagógus révén –, nem valószínűségi mintaként, hanem a könnyen elérhető személyek szerint– választottuk ki. A pedagógiai kutatások kvalitatív formáinak megfelelően
4
a megkérdezettek nem adnak reprezentatív mintát, de jól jellemzik a saját intézményükben tanulók környezeti tudatosságát. Egy további, azonos létszámú osztrák kontrollcsoport felmérésére is lehetőségünk nyílt. Az adatok alapján több megbízható következtetést vonhatunk le. A három fő tényezőre – a sportra, környezetre és a nevelésre– összpontosító téma eltérő elemzési módszerek alkalmazását igényli. Disszertációmban a következő kutatási módszereket alkalmazom Dokumentumelemzés A fenntartható fejlődés lehetőségét a felsőoktatásban és a sportban is fontosnak tartják. A környezeti nevelés össztársadalmi tevékenység, amelynek eredménye a környezettudatos viselkedésben nyilvánulhat meg. A rekreációs tevékenységek, azon belül pedig a különböző sporttevékenységek szakirodalma árulkodik a környezeti szempontok megítéléséről. Dokumentumelemzéssel vizsgálom a legfontosabbnak vélt műveket, azokat a történeti munkákat, törvényeket, jogszabályokat, módszertani útmutatókat, pályázatokat, stratégiákat és tudományos közleményeket, amelyek a téma kapcsolódási pontjai szempontjából fontosak. A dokumentumelemzés közben az élet különböző területeire vonatkozó megállapítások sport területén érvényesíthető lehetőségeit keresem. Az általam jól ismert természeti sportok –a tájékozódási versenyzés és a sísport illetve a szabadtéri táboroztatás– dokumentumainak elemzése kiemelt jelentőséget kap, mert ez alapozza meg az empirikus felmérést. Résztvevői megfigyelés Testnevelő tanári és edzői munkám során az említett sportágakban és a táborozások alatt megfigyelt eseményekből rengeteg tapasztalatot szereztem. Ezeket a táborok beszámolóiban illetve közleményekben is közzé tettem. E dolgozat számára tapasztalataim a sport –a környezet – és a nevelés összefüggései szempontjából jelentős kérdések megfogalmazását segítették. Pedagógiai szempontból hatékonynak tartom a természeti környezetben végzett sporttevékenységeket, amelyekben az emberek rekreációs igényei és a környezet védelme közötti ellentmondások feloldhatók. Survey módszer A dolgozat második része diákcsoportok környezettudatosságát vizsgálja kérdőívekre adott válaszok alapján. 5
A 4 oldalas kérdőív összesen 81 számozott kérdést tartalmaz. A kérdések között 59 eldöntendő, „igen-nem” kérdés. 22 kérdés választásos, amelyek között többszörös választások, aránykialakítás, sorba rendezések szerepelnek. További 4 nyílt kérdést is feltettünk, ahol kifejtendő válaszokat vártunk a diákoktól. A kérdőíven egy korábbi, 2000-ben befejezett kutatásom kérdései is szerepeltek, abból a célból, hogy hosszabb időszakra vonatkozó következtetéseket is levonhassunk. A kérdésekre adott válaszok: -
hétköznapi helyzetekkel kapcsolatos állásfoglalások,
-
a természeti környezettel kapcsolatos állásfoglalások,
-
a sport és környezet összefüggéseivel kapcsolatos állásfoglalások.
Statisztikai analízis: A számítógépes értékelés a „Statistical Program for Social Scienses” (SPSS 12,0 for Windows)
programmal, alapstatisztikai módszerekkel a gyakoriság
vizsgálatából és kereszttáblák Chi²-próbával történő értékeléséből állt. Az értékelést egy átlagszámításon alapuló skálapróbával is kiegészítettük. 4. Eredmények Vizsgáltuk a diákok viszonyulását a civilizáció adta kényelemhez, és azt találtuk, hogy ahhoz a magyar gimnazisták sokkal jobban ragaszkodnak mint az egyetemisták. Az osztrák középiskolások véleménye hasonló a magyar középiskolásokéhoz, de körükben még kevesebben vállalnák a nomád körülményeket. A TF hallgatók jelentősen többen tudják elképzelni életüket civilizált komfort nélkül, mint a gimnazisták. A két iskolatípus –egyetem és középiskolák– diákjainak attitűdjei közötti különbség szignifikáns (Chi ²=50,856 (szf.2) p<0,0001). A nemi hovatartozás nem befolyásolta a válaszokat! A természetjáró életmód és a civilizált körülményekhez való ragaszkodás összefüggéseinek vizsgálatakor megállapíthattuk, hogy a magyar gimnazista és egyetemista természetjárók kevésbé ragaszkodnak a szokványos kényelmi szolgáltatásokhoz, mint a nem természetjáró iskolatársaik. A magyar gimnazisták természetjáró illetve nem természetjáró csoportjai között szignifikáns eltérés van (Chi ²= 7,249 (szf.1) p<0,007). Az egyetemista természetbarátok között is nagyobb arányban vannak olyanok, akik melegvizes fürdőszoba nélkül is elképzelhetőnek tartják hosszabb idő eltöltését, mint a természetet nem járó egyetemisták között és jelentősen többen (pontosan kétszer annyian) mint a magyar gimnazisták között!
6
Az osztrák gimnazistáknál nem találtunk ilyen kapcsolatot. A kérdést másként vizsgálva az derül ki, hogy a puritán körülményeket elfogadók körében dominálnak a természetjárók.
7
Vizsgáltuk a diákok véleményét a természetjárással kapcsolatos korlátozásokról. Az egyetemisták és az osztrák középiskolások döntései nem különböznek egymástól, ők hasonlóképpen cselekednének a „természetvédelmi terület, belépni tilos tábla” esetében. A természetjárással kapcsolatos korlátozások vonatkozásában a táborozáson részt vett egyetemi hallgatók és az osztrák diákok adtak környezeti szempontból kedvezőbb válaszokat a magyar gimnazistákkal szemben, akik közül többen szegnék meg a tiltásokat. A magyar gimnazisták mindkét csoporttal összehasonlítva eltérő véleményen vannak, az egyetemistákkal összehasonlítva (Chi ²=19,341 (szf.3) p<0,0001), míg az osztrák középiskolások viszonylatában (Chi ²=14,301 (szf.3) p<0,003) eredményeket kaptunk.
A
természetjáró táborban kialakított értékrendek tehát megjelentek az egyetemi hallgatók válaszaiban honfitársaikkal szemben és attitűdjük hasonlít az osztrák középiskolásokéhoz. A természetjárás korlátozásának elfogadását magyar diákok almintáiban nem befolyásolta az, hogy természetjárónak vallotta magát valaki vagy nem. Ugyanakkor az osztrák almintában engedelmesebben viselkednek a természetjárók, mint a nem természetjáró honfitársaik. (Chi ²=10,457 (szf.3) p<0,015).
Reakciók a természetvédelmi terület, belépni tilos tábla láttán fő 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
86
82
egyetemisták gimnazisták osztrákok
80 53 47
51
48
58
45 16 13
14
fenntartás talán belép kételkedik, engedélyt de szerez nélkül elfogadja elfogadja
6
1
nem válaszolt
1.ábra : Reakciók a „természetvédelmi terület, belépni tilos” tábla láttán
8
0
A környezet védelmében tett apró cselekedetek értékelése a diákok ezzel kapcsolatos optimista vagy pesszimista beállítódását (attitűdjét) tükrözi. Több kérdés kapcsán számítottunk arra, hogy a különböző beállítódású csoportok egymástól eltérő véleményen vannak. Megkérdeztük, hogy van-e értelme az egyének hétköznapi tetteinek a környezeti pusztulás ellensúlyozására? Az egyetemisták körében 154 fő (77,8 %) míg a magyar gimnazisták között 115 fő 57,5 % illetve az osztrák gimnazisták között 120 fő (60,3 %) bízik saját pozitív szerepében. A 600 fős mintának 65,2 %-a ebben a kérdésben optimistán gondolkodik., ez 389 fő! A három csoport véleménye jelentősen különbözik egymástól oly módon, hogy az egyetemisták mindkét középiskolás almintánál optimistábbak, ugyanakkor a két középiskolás csoport attitűdje között nincs jelentős különbség. (Chi ²=21,124 (szf.2) p<0,0001) 1. táblázat: A környezet védelmében tett apró cselekedetek értékelése magyar osztrák Összesen: Változtathatsz-e kis környezetvédő egyetegimnazistákgimnazisták tettekkel a környezet pusztulásána misták folyamatán? Igen Létszám, fő 154 115 120 389 Iskolatípusra eső % 77,8 % 57,5% 60,3% 65,2% Nem Létszám, fő 44 85 79 208 Iskolatípusra eső % 22,2% 42,5% 39,7% 34,8% Válaszolt Fő 198 200 199 597 %
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
(Chi ²=21,124 (szf.2) p<0,0001)
A természeti környezet és a sport viszonyáról vallott nézeteket kutattuk egy sor erre alkalmasnak ítélt kérdéssel. A természetben űzött sportok környezeti hatásaival kapcsolatos állásfoglalások előrevetítik a pedagógusi teendőket. A meredek lejtőkön (downhill) kerékpározók által kiradírozott, gyeptelenített nyomvonalak megjelenését elviselhető következménynek
tartotta az egyetemisták 64,9%-a,
míg a
gimnazistáknak 79,0 %-a. A két magyar csoport közti különbség (Chi ²=9,662 (szf.1) p<0,002) szignifikáns. Az osztrák diákok véleménye a két magyar csoport között helyezhető el, 71,5 %-uk elfogadja a kerékpárral okozott taposási károkat.
9
A TF hallgatók közül kevesebben fogadják el a károkozást, mint a gimnazisták körében, de mindhárom csoportban kisebbségben vannak azok –a környezettudatos egyének– akik szerint ez a sportolással járó elfogadhatatlan következmény. (2. táblázat) 2. táblázat: Vélemények a kerékpárral okozott taposási károkról Kerékpáros ösvények egyetemagyar osztrák Összesen: megjelenéséről alkotott vélemény misták gimnazistákgimnazisták 126 158 143 427 elviselhető Létszám, fő következmény Iskolatípusra eső % 64,9% 79,0% 71,5% 71,9 % 68 42 elfogadhatatlan Létszám, fő 57 167 következmény Iskolatípusra eső % 35,1% 21,0 % 28,5% 28,1% Összes válaszoló fő 194 200 200 594 % (Chi ²=9,643 (szf.2) p<0,008)
100%
100%
100%
100%
Érdekes, hogy az egyetemi hallgató lányok között nagyobb létszámban, 73,2 % fogadják el ezt a fajta károkozást, mint a fiúk körében, ahol 56,7% nyilatkozott így. (Chi ²=5,796 (szf.1) p<0,016) Gimnazisták esetében fordított a helyzet, a fiúk 91 %-a és a lányok 71,3 %-a gondolkodik így. (Chi ²=11,146 (szf.1) p<0,001) Az osztrák diákok körében nincs eltérés a fiúk és a lányok véleménye között. A kerékpár a diákok többségének tudatában nem jelenik meg károkozó eszközként, a kialakuló (leradírozott, gyeptelenített) nyomvonalak nem jelentenek számukra elfogadhatatlan következményt. Pedagógiai konzekvenciák levonása fontos! A társas környezet és a sport viszonyát oly módon mértük föl, hogy megvizsgáltuk a diákok véleményét arról a kerékpárosról, aki száguldozva, másokra is veszélyesen közlekedik az erdőben.
Négy megadott állítás mindegyikére „igaz vagy hamis” választ adhattak a
vizsgálati személyek. „Az elítélem, mert veszélyeztet más embereket” állítást jelentősen több egyetemista tartotta igaznak, mint a magyar vagy akár az osztrák gimnazisták. (Chi ²=79,633 (szf.2) p<0,0001) „Egyetért a kerekessel, mert az erdőben szabad és lehet száguldozni” állítást a magyar gimnazisták 64 %, az osztrákok 68,8 %-a tartja hamisnak, míg az egyetemistáknak 90 %-a. (Chi ²= 37,536 (szf.2) p<0,0001) A környezettudatosság szempontjából minden kérdésre az egyetemisták válaszoltak kedvezőbben! 10
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a természetben kárt okozó sportokat hogyan szabályoznák testnevelői pályára készülő hallgatók és gimnazisták. Az alminták között szignifikáns különbséget találtunk, (Chi ²=23,071 (szf.6) p<0,001) A TF hallgatók sport iránti elkötelezettségét jól mutatja a sportterek kijelölésére adott 183 szavazat, de ettől a magyar gimnazisták 164, illetve az osztrákok 152 szavazata sem marad el nagyon. Az alternatív választási lehetőségek között a teljes tiltás nem szimpatikus egyik csoport számára sem. A fokozatos leépítés a gimnazisták között nagyobb számban (8 és 10 %) fordul elő lehetőségként, mint az egyetemistáknál (4,5 %). Az egyetemistákhoz viszonyítva hatszor több magyar gimnazista (18 fő) gondolja azt, hogy ha egy tevékenység jogszabályba nem ütközik, akkor nem kell gondolkodni annak következményein. Az osztrák diákok között még többen, 22-en vélekedtek ugyanígy. Ez jelentős különbség, a TF hallgatók környezettudatosabb gondolkodása e kérdés vonatkozásában kifejezettebb, mint a gimnazistáké; mindkét csoporttal összevetve szignifikáns a különbség. A fogyasztói társadalomban a fogyasztással kapcsolatos vélemények alapján képet alkothatunk a diákok környezettudatosságáról is. A felesleges díszcsomagolás elvetése, a visszaváltható palackok választása tekintetében az egyetemisták környezettudatosabbak voltak, mint a gimnazista csoportok. Az osztrák és magyar gimnazisták összehasonlításakor nem találtunk jelentős különbséget. A középiskolások mindkét almintájában a kis tettek pozitív környezetkímélő szerepében bízók körére jellemző a környezetkímélő csomagolás tudatos választása. A hulladékokkal, szemeteléssel kapcsolatos állásfoglalások szintén mércéi lehetnek a környezettudatosságnak. A maguk mögött hulladékot hagyó természetjárókat az egyetemisták nagyobb számban ítélik el, mint a két gimnazista csoport tagjai.
A gimnazisták természetet járó és nem járó
diákjainak válaszai között szignifikáns eltérés van, úgy a magyar, mint az osztrák csoportokban (p<0,001 és p<0,002). A természetjárók járnak el helyesebben. A feleslegessé váló dolgainktól való szabadulás módozatait vizsgálva jó érzéssel nyugtáztuk, hogy egyre kevesebb sporttal kapcsolatos szemetelés várható a hegyekben. Egyetemi hallgatóink többsége levinné szemetét a hegyről az első gyűjtőhelyig, szemben a gimnazistáknál előforduló egyéb megoldásokkal. A három csoport válaszai közti statisztikai
11
különbség az egyetemisták képzettségét, környezettudatosságát jelzi, mindkét másik csoporttal szemben. (Chi ²= 22,862 (szf.4) p<0,0001) Az utazási szokások a lakóhely és az iskola között korunk tendenciáit tükrözik. A kerékpározás fontos helyet foglalt el a kérdőívünkben, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a diákok közül hányan használják azt iskolába járáskor. A budapesti kerekesek létszáma elmarad az osztrák városban élőké mögött. Kíváncsiak voltunk arra, hogy diákjaink szerint milyen módszerrel lehetne hatásosan motiválni a környezetvédelemre.
A „természeti (környezeti értékek) ismertetésére,
szakszerű látogatásokra, oktatásra” gondolnak a legtöbben a pedagógusi pályára készülő hallgatók között, mint a környezetvédelemre motiváló legfontosabb lehetőségre! Az egyetemisták körében mindkét gimnáziumi csoporthoz viszonyítva többen (65,5 %) tartják fontosnak ezt a lehetőséget. Az eltérés szignifikáns, (Chi ²= 20,295 (szf.2) p<0,0001). A két gimnáziumi csoport véleménye között nincs jelentős különbség. A magyar gimnazisták között a kárt okozók büntetése, mint elrettentő eszköz látszik a leghasznosabb féken tartó tényezőnek. Ez a lehetőség az egyetemi hallgatók soraiban is sok szavazatot kapott. Az osztrák diákok válaszai mindkét magyar diákcsoportétól szignifikánsan térnek el, Ausztriában tehát a büntetést, mint a környezet védelmének eszközét sokkal kisebb mértékben tartják fontosnak, mint hazánkban. (Chi ²= 32,453 (szf.2) p<0,0001) Az osztrák diákok 63,5 %-a szerint a reális tartalmú hírek a legfontosabbak! A környezetvédelemre a válaszok szerint a reális tartalmú hírek motiválnak a legjobban, ezt az osztrák és magyar gimnazisták egyaránt előbbre rangsorolták a másik két lehetőségnél, tudniillik a pozitív és a negatív híreknél. Az egyetemisták körében a negatív, elrettentő hírek figyelemfelkeltő erejében bíznak a legtöbben. A pozitív tartalmú hír mindhárom alcsoport vélekedése szerint kevésbé motiváló, mint a reális vagy negatív hír. A védett területek növelése és azok szabályok között tartott látogatása mindkét magyar csoport számára nagy jelentőségű, viszont szignifikánsan eltér az osztrák diákok véleményétől, ( Chi ²=15,825 (szf.2) p<0,0001) akik szerint ennél jobb motiváló lehetőségek is vannak a természet és a környezet védelmére. A „védett területek növelése és a belépés megtiltása” a legkevésbé motiváló megoldás a környezet és a természet védelmére. Ezt a megoldást az egyetemisták körében jelentősen kevesebben választanák, mint a gimnazisták két almintájában, (Chi ²=17,280 (szf.2) p<0,0001). Megállapítható, hogy a motivációk
12
vonatkozásában a magyar gimnazisták vélekedése nem az osztrákokéhoz, hanem az egyetemistákéhoz hasonlít. 5. Következtetések A tanári szakos hallgatók környezeti tudatossága nagyobb volt mindkét gimnazista csoporthoz képest. Ezzel az első hipotézisünk, –miszerint a tanári pályát választó fiatalok részvétele egy céltudatos pedagógia munkával szervezett és lebonyolított természeti táborozáson mérhető különbséget okoz a környezeti attitűdök és tudatosság tekintetében, a pályaválasztás előtt álló gimnáziumi csoportokkal összehasonlítva– beigazolódott. A különböző országban élő gimnazisták esetében nem találtunk jelentős különbséget, e szerint a hatodik hipotézis –miszerint az osztrák középiskolások környezettudatosabb válaszokat adnak magyar kortársaikhoz képest–, tévesnek bizonyult. A
kutatás
szempontjából
különleges
jelentőségű
kérdéskörök
vizsgálatából
megállapítottuk, hogy a természetjárás életmódot befolyásoló tényező. A természetjárás puritán körülményeihez való alkalmazkodás pozitívan értékelhető rutint alakít ki, amely kedvező hatással lehet a hétköznapok cselekedeteire. Bár a természetjárással kapcsolatos tiltásokat a diákok többsége elfogadja, kiderült, hogy a sportolás kedvéért vagy más rekreációs programok kapcsán azok megszegésére is számítani lehet. Ez az események szervezőinek és a területgazdáknak jelzés arra, hogy a tiltás magában, hasonló élményt nyújtó alternatíva nélkül nem kellő visszatartó erő! A természetvédelmi területek látogatásait szabályozott keretekben igényli a hallgatók és a gimnazisták többsége! Kevesebben vannak olyanok, akik nem értenek egyet a szabályok bevezetésével és még kevesebben, akik megtiltanák a belépést. Hatékony és megalapozott ismeretterjesztéssel érhető el, hogy ne tartsa a meredek lejtőkön kerékpárral vágott ösvényeket a sportolással járó természetes és elviselhető következménynek a hallgatók és gimnazisták többsége. A talajeróziós következmények tudatosítása után azt remélhetjük, hogy a városi közlekedésben egyre inkább favorizálandó kerékpározásnak a hegyekben űzött formáit is pozitívan értékelhessük környezeti szempontból. A diákok sport iránti érdeklődését jól mutatja a kárt okozó sportokkal kapcsolatos jövőkép alakítása, többségük ugyanis a sportpályák létesítését, kiépítését javasolja az érzékeny területek védelmére. Következésképp tiltás helyett ellenőrizhető mederbe kell terelni, szolgáltatásként kell felfogni, és némi anyagi áldozatot is érdemes hozni a kettős, rekreációs és környezetvédelmi cél érdekében. 13
A sportolási igényeket is figyelembe vevő bemutató lehetőségek, a tanulmányi és rekreációs látogatások kínálatának növelése, a tanösvények telepítése, sportos programokkal is látogatható tájvédelmi körzetek és Nemzeti Parkok nyitása, ezek karbantartása (üzemeltetése) széles körben pozitív eredményt hozhat. A nem tanórai sportfoglalkozások – turisztikai– célul tűzhetik ki ezek meglátogatását. Felkészült és elhivatott szakemberek a látogatások sikerét és környezeti szempontból azok veszélytelenségét nagyban növelhetik. A sportos programkínálatok szervezőinek is hasonló elvet kell követni, hiszen a természetjárás különböző formáihoz hasonlóan ők is a szép és ezért egyidejűleg féltett terepeket keresik. Az etikai elvek közvetítése, az erkölcsi tartás kialakítása a pedagógusok, sportvezetők, edzők és szervezők munkája során valósul meg. Fontos, hogy jó legyen környezettudatosság szempontjából az adott sportági közeg is, ehhez környezetvédelmi bizottságok alakítása és bevonása után azok hatékony működtetése szükséges a sportesemények, edzések, rendezvények esetén. Az ezek során kialakult rutin határozza meg az abban résztvevők későbbi cselekedeteit. A tények a pedagógiai gyakorlat számára felvilágosítással járó és szabályokba nem ütköző, mindazonáltal élményt nyújtó tevékenységek szervezését irányozhatják elő. Ezek segítségével várható előrelépés.
14
Studying relations between pursuing sports in nature and environment in favour of developing environment-conscious behavior PhD Thesis / Ágoston Dosek 1. Introduction Human activity has always left trace on the environment. These traces, the results of human civilization have been mostly evaluated positively. Although human being is still defenceless in nature, human intervention is endangering the future of our globe. Our environment is loaded with the obvious signs of crisis: the non-renewable energy sources and raw material supplies are being exhausted, global warming and thinning of the ozone layer are thoughtprovoking. Forest destruction, soil erosion and desertification has grown out of all proportions. An extremely huge amount of waste material have been created, and this occurs together with lack of fresh water and pollution. Civilization has accelerated the time wheel to a speed, that overruns thousand years very fast. As a result of that species and varieties disappear day by day. Lifestyle has also undergone changes in a transformed environment, as a result of human needs, and not always for the benefit of human mankind. The deterioration of health indices, the appearance of harmful effects of civilization characterizes the developed and developing countries, among them Hungary, as well. The decreasing of physical activity, and lack of movement appearing already in childhood, can be easily cured with the help of Physical Education and sports. Regular physical activity aids the avoiding of risks effectively, and offer real alternatives to harmful dependences (on smoking, drinking, taking drugs). The popularity of recreational outdoor activities is increasing, and new sports appear every day. Human being torn from its original, natural environment, can find his/her roots outdoors again, as after the building of artificial playgrounds into inbuilt areas, the moving of the outdoor games into the gym halls, would result in a drama, if physical activities became virtual as well. Positive functions of sport are obvious; beside having a preventive, rehabilitational and rectreative role in preserving health, it maintains or develops movement culture manifested in movement. Sports and within that, sports being pursued in nature, gives an adventure, and joy, thus aiding the forming of a positive attitude of life. Nature sports have an important, positive, valuable role in modern societies. 15
The traditional branches of sports and the new ones, meaning a new challenge, influence the life of the visited natural surrounding, and often leave a trace behind. Athletes can be accused of destroying and polluting their environment, disturbing the habitat of certain flora and fauna species, and sometimes of an unnecessarily huge consuming. Thus the aim of those interested in exploiting the area for sports and those making for its defence are often controversial. 2. Aims To solve the problems and to arrange them well, it is absolutely necessary to possess facts justified scientifically, otherwise there is no agreement. Effects of sport activities on environment is different, much smaller, compared to other more aggressive ones. That is why scientific investigation of sports activity on environment is very rare. It is obvious that the role of sport in developing personality and level of lifestyle is becoming more and more important. Besides that the defending, the protecting, and the improving of the environment’s state is a challanging duty. Results can be reached only with a wide cooperation. A teacher dedicated to sports, can be part of this cooperation only if he/she considers the body cultural and environmental viewpoints with equal importance, while improving living standard. This can be reached only by an environment-conscious behavior. There is a good chance for success, because of the positive attitude towards nature and sport. The research aims the exploring of the facts, of educational chances, and the opening up of sites, which all serve the “moving” of natural sports into a positive direction. The aim was to manifest the educational, pedagogical aspects of sport, in harmony with the ideology of sustainable development in a greater extent in the field of sport as well. The aim of the analysis was to •
Study the manifestations in relation to sports activities and sustainability
•
Control the effectivity of the methods used in training physical education teachers
•
Compare the different groups of students through their attitudes and opinions about environment
•
Actualize the principles and methods of organizing sports to find the way to coordinate/harmonize environmental training and the practice of sport, to form an environment-conscious behavior and to disseminate it.
16
3. Methods Hypotheses
It was supposed, that…
1. a difference occurs between the students participating in a hiking camp organized with pedagogical intention and the groups of secondary school students in relation to their attitude towards environment and in their awareness. Four groups of questions received a greater stress. 2. camps organized in the nature influences the relation of students to the comfort of civilization. It was expected that less TF students would be adhere to the comfort offered by civilization. 3. those students who have participated in nature camps give more favourable answers in relation to limiting hiking circumstances 4. students, studying to be teachers, have a more environment conscious attitude, considering sustainability, in relation to the effects of sports carried out in the nature on the environment 5. statement of university and secondary school students differ significantly from each other as far as the effective motivation of environment protection is concerned 6. Austrian students give more environment-conscious answers compared to their Hungarian companions. Tested Person The empirical survey was carried out in three groups. The groups were formed by 200 person each. -TF, Teacher Training Course, first year students in academic years 2002-2003, and 2003-2004. 200 people after the pedagogical intervention. -9th-12th class students of the Móricz Zsigmond Secondary School, Budapest 200 people before pedagogical intervention. -Students of Pressbaum Secondary School, No. 3021, near Vienna 200 people before pedagogical intervention. Research methods The paper which assessed the opinion and attitude of students at PE Teacher Training Course investigates the pedagogical influence (after the intervention)
17
The state before of the intervention is reflected in the answers of the secondary school students’ group. They were selected with the help of the cooperating teacher; not as a probability sample, but as those that can be easily reached. The tested persons do not give a representative sample, as it should be according to the qualitative requirements of the pedagogical researches, but they well-describe the environment-consciousness of the students, studying in that school. There was a chance for assessing an Austrian control-group of the same number of tested person. On the bases of the received data reliable conclusions could be drawn. The topic concentrating on three different factors (sport, environment, and education) requires the applying of different analysing methods. The following methods were used: Analysing documents Sustainable development is considered to be important both in higher education and sport. Environment-conscious education is the activity of the whole society, which can result in environment-conscious behaviour. The special literature of recreational activities and within that recreational sports, tells a lot about the judging of environmental viewpoints. The most important works are analyzed; those historical works, laws, acts, regulations, methodological
guidelines,
applications,
strategies
and
scientific
articles
are
presented/analyzed, which are important from the point of view of the topic. Those statements are searched for, the contents of which are be valid for sport as well. The document analysis of some nature sports (orienteering, skiing, outdoor camping) are stressed, as they give the basis of the empirical survey. On-site observation A lot of experience has been gained during the time spent as a teacher or a coach in the mentioned sports or in the camps. These have been published in reports and articles. With the help of these experiences the formulation of the important questions have been formulated in the field of sport, environment and education. From pedagogical point of view sports activity, carried out in nature, is very effective, because the conflicts between the recreational demands and environment protection, can de eliminated in them.
18
Survey methods The second part of the thesis examines the environment-consciousness of students on the basis of questionnaires. A 4-page questionnaire with 81 numbered items had to be filled in. 59 of them required yes or no answers. 22 were multiple choice ones, (creating a ranking system). There were 4 open questions as well, when the students had to give a detailed answer. The questions of an earlier research (carried out in 2000) also formed part of the questionnaire (to draw consequences for a longer period), from which consequences for a longer period could be drawn. The answers were given about statements in relation to •
everyday situations
•
environment
•
inherency between sports and environment.
The data were processed with the ‘Statistical Program for Social Sciences’ (SPSS 12.0 for Windows), with basic statistical methods deriving from studying frequency and evaluating cross tables with Chi²-test. Evaluation was supplemented by a –Tukey– scale test based on calculating averages. 4. Results The attitude of students to comfort of civilization was studied. It was found that secondary school students adhered much more to comfort, than the university students. The opinion of Austrian students is similar to the Hungarian ones, but less of them would live among nomad circumstances. Much more TF students can imagine their lives without civilized comfort, than secondary school students. The difference between the attitudes of the two different institution types (secondary level and university students) was significant (Chi2=50.856 (df2) p<0.0001). Sexes did not have an influence on the answers. The Hungarian hiking/camping secondary and university students adhered less to the regular comfort, than their non-hiking mates, when the hiking lifestyle and the civilized circumstances were related. There was a significant difference between the hiking and non-hiking groups of Hungarian secondary school students (Chi2=7.249 (df1) p<0.007). The number of those 19
hiking university students who can imagine spending a longer time without a hot water bathroom, was more than those of the non-hiking university and much more (the double) than the Hungarian secondary school students. There was no relation found to the Austrian secondary school students. If the question is arisen in another way, it turns out that hikers are much more among those who can accept a puritan lifestyle. Opinion of students about limiting hiking was also studied/questioned. The decision of the university and Austrian secondary school students does not differ much from each other; they would react the same way to the sign ‘Restricted Area, No Entry’. Figure 1. Reacting to sign ‘Restricted Area, No Entry’
Reacting to sign "Restricted Area, No Entry" University students Austrian students
tr ej ec m tio ay n be en te rs as ks do ub fo rp ts er m is di si d on no ta ns w er
Hungarian secondary students
ac ce pt s
it w ith ou
person
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
As far as the this latter question is concerned, the Hungarian university students, having participated already in a hiking camp, and the Austrian students gave a more favourable/positive answer from point of view of environment, than the Hungarian secondary school students, from among whom many would break through the prohibition. The Hungarian students have different viewpoints in relation to both groups: Chi2=19.341 (df3) p<0.0001 compared to the university students and Chi2=14.301 (df3) 20
p<0.003 compared to the Austrian secondary school students results were received. The standards were having been formulated in the university students as a result of the hiking camp manifested itself in the answers, and their attitude is similar to that of the Austrian secondary school students. Accepting limitations in hiking in the Hungarian sub-samples, was not influenced by the fact that they were hikers or non-hikers. At the same time members of the hiking Austrian sub-sample were more obedient, than their non-hiking partners (Chi2=10.457 (df3) p<0.015). Evaluation of small actions in favour of environment protection reflects the optimistic or pessimistic attitude of the students. Different opinions of groups with different attitude were expected on the bases of several questions. The question was risen: ‘Is there any reason to counterbalance the deterioration of environment with every day actions of individuals?’ 154 from the university students (77.8 %), and 115 of the Hungarian (57.5 %) and 120 of the Austrian secondary school students (60.3 %) believe in their positive role. So 65.2 % of a 600 sample think in a positive way (389 persons!) in relation to this question. The opinion of the 3 groups differs much from each other. The university students are more optimistic, than any of the secondary student groups, while there is no outstanding difference between the attitudes of the two secondary groups (Chi2=21.124 (df2) p<0.0001). Table 1 Evaluation of small actions in favour of environment Can you modify the deterioration process of environment with small
University Hungarian students
actions? Yes
Answered
secondary
secondary
students
students
Total
Number
154
115
120
389
school type (%)
77.8
57.5
60.3
65.2
44
85
79
208
school type (%)
22.2
42.4
39.7
34.8
Person
198
200
199
597
100.0
100.0
100.0
100.0
Number
No
Austrian
% 2
(Chi =21.124 (df2) p<0.0001)
21
The opinions about the relation between sport and natural environment was also investigated with a series of suitable questions. Statements in relation to effects of sports carried out in nature on environment forecasts already the pedagogical duties. Appearing of traces or tracks without grass on deep slopes, made by downhill bikers was an acceptable consequence by 64.9 % of the university, and by 79.0 % of the secondary students. The difference between the two Hungarian groups was significant (Chi2=9.662 (df1) p<0.002). The opinion of the Austrian students can be placed between these two; 71.5 % of them accept the harms created by the mountain bikes. Less TF students accept the damages, than secondary school students, but those environment-conscious individuals are in minority in all three groups, according to whom these traces are unacceptable results of doing sports (Table 2). Table 2 Viewpoints about harms caused by traces of cycles Opinions about traces left by cyclists Reasonable
Number
Consequences Rate of school
University
Hungarian
Austrian
Total
students
secondary st.
secondary st.
126
158
143
427
64.9
79.0
71.5
71.9
68
42
57
167
35.1
21.0
28.5
28.1
in % Unreasonable Number Consequences Rate of school in % Total No of
Number
194
200
200
594
Answers
%
100
100
100
100
It is interesting that more girls among the university students accept (73.2%) this type of damage (harm), than boys (56.7 %) (Chi2=5.769 (df1) p<0.016). In case of the secondary school students this is just the opposite; 91 % of the boys and 71.3 % of the girls have the same opinion (Chi2=11.146 (df1) p<0.001). There is no difference between the girls and boys among the Austrian secondary students. Bicycle as a means of doing harm, does not appear in the consciousness of the majority of students. Nor do the traces made by the cycles create an unacceptable situation for them. It is important to draw pedagogical consequences!
22
The relation of sport and social environment was also investigated. The opinion of the students about the cyclist rushing through the forest, thus being dangerous for the others was examined. There were 4 statements and students had to give true or false answers for them. Statement ‘I condemn him/her, as it endangers other people’ was said to be ‘true’ by much more university students, than Hungarian or Austrian secondary school ones. (Chi2=79.633 (df2) p<0.001). Statement ‘I agree with the cyclist, because it is allowed and possible to rush with a cycle in the forest’ was said to be false by 64 % of the Hungarian and 68.8 % of the Austrian secondary students, but by 90 % of the university students! (Chi2=37.536 (df2) p<0.0001). From point of view of environment consciousness all questions were answered in a more favourable way by the university students! The question was also risen ‘How sports causing harm in nature could be regulated by the secondary school students and by those preparing to be teachers of physical education’. There was a significant difference between the sub-samples (Chi2=23.071 (df6) p<0.001). The devotedness of TF students towards sport is well demonstrated by their 183 votes for the marking out of sports area, although the 164 votes of the Hungarian and the 152 of the Austrian secondary school students do not leg behind. The complete rejection is not sympathetic for any group. The gradual decreasing of the territory – as a chance – occurs in a greater percentage (8-10%) with the secondary school, than with the university students (4.5 %). Six times more Hungarian secondary students (18 persons) think that if an activity does not interfere with the law, then the consequences should not be considered. Even more, 22 students thought the same with the Austrian students. This outstanding difference, the more environment conscious behaviour of the TF students is more stressful, than that of the secondary school students; there is a significant difference compared with both groups. The environment consciousness of the students can be more described based on the viewpoints in relation to consumption in a consuming society. As far as rejecting the unnecessary pompous wrapping up, selecting the recyclable bottles are concerned, the university students were more environment conscious, that any members of the secondary school groups. There was no significant difference found between the Hungarian and Austrian secondary students.
23
It is characteristic for those believing in small actions to protect environment, who also choose the environment-friendly wrapping in both groups of the secondary students. Statements in relation to waste material, and scattering rubbish can be also a measure for environment consciousness. Hikers leaving waste material behind were condemned much more by the majority of the university students, than by the two groups of the secondary school students. There was a siginificant difference between those secondary school students hiking and non-hiking in the nature both in the Hungarian and Austrian groups (p<0.001 and p<0.002). Hikers give a more positive answer. Investigating methods of scattering rubbish in the nature (getting rid of needless things in the nature) resulted in the following statement: less sport-related scattering of rubbish is expected in the mountains. Most of the university students would take the rubbish to the first refuse container, while the secondary school students had different solutions. The statistical difference among the answers of the three groups show the level of trainedness and environment consciousness of university students, in opposition to the other two groups (Chi2=22.862 (df4) p<0.0001). Customs/practice of travelling from home to school reflects the tendencies of our age. Cycling had an outstanding role in the questionnaire. The question aimed at the number of students using bike for going to school. Those using bike in Budapest are legging behind in number to those Austrian students living in cities. The question: ‘What methods could be environment protection effectively motivated with’. ‘Presenting natural /environmental/ values, visiting them with professional guidance, education’ is thought to be the most important chance for motivating environment protection among those students studying to become PE teachers. More university students think it to be important (65.5 %), than secondary school students. The difference is significant (Chi2=20.295 (df2) p<0.0001). There is no significant difference between the opinions of the two secondary school students. Punishment seems to be the most effective factor as a means of deterrency by the Hungarain secondary school students. It received many votes also by the university students. The answer of the Austrian students are significantly different from that of both Hungarain groups of students. In Austria punishment is not thought to be such an important means of environment protection, as in Hungary (Chi2=32.453 (df2) p<0.0001). According to 63.5 % of the Austrian students realistic news are the most important!
24
They motivate environment protection the best. Both the Hungarian and Austrian secondary school students ranked it better, than the other two possibilities (the positive or negative news!). Most of the university students trust in the force of negative, deterring news as a means of drawing attention. Positive news are less motivating, than the realistic or the negative ones in the opinions of all the three groups. The increasing of protected areas and their visiting among regulated circumstances has of great importance for both of the Hungarian groups, but it significantly differs from that of the Austrian students (Chi2=15.825 (df2) p<0.0001), according to whom there are much better motivating factors to protect nature and environment. “Increasing the territory of protected areas, and forbidding entry there’ is the least motivating solution for environment protection. Less university students would choose this than the two sub-samples of the secondary school students (Chi2=17.280 (df2) p<0.0001). It can be stated that as far as the motivating factors are concerned, the opinion of the Hungarian secondary school students is much more similar to those of the Hungarian university students, than to that of the Austrian secondary school ones. 5. Consequences Level of environment consciousness of university students was higher compared to both secondary school students. The first hypothesis, that participation of students learning to be PE teachers in a camp organized and arranged with aimful pedagogical work, resulted in measurable differences as far as the attitude and consciousness towards environment is concerned, compared to groups of secondary school students. No significant differences were found in case of secondary school students living in different countries, so the 6th hypothesis (as Austrian secondary school students give more environment conscious answers compared to their Hungarian partners), proved to be false. Hiking/Camping is a factor influencing lifestyle. It could be deducted from the questions of special interest from our research point of view. Adaptation to puritane conditions of hiking/camping has created a positive routine, which might have a favourable effect on everyday actions, as well. Although restriction of hiking is mostly accepted by the students, it turned out that for the sake of doing sports or other recreational activities, violation of these rules can be expected. This could be a sign for those organizing events and protecting the region, that forbidding in itself is not a deterring force, without an eltertaive type of experience. 25
The majority of secondary and university students require regulated visiting of protected areas. There are less who do not accept these new rules and even less who would forbide entrance/entering. It can be reached with a more effective and well-grounded promotion that less secondary or university students accept the traces of cycling as a natural and acceptable consequence. The interest towards sport on the side of students well reflect their opinions about the future of sports causing harm. They mostly propose the building of sports grounds in favour of protecting the sensitive territories. As a conseqeunce, protecting nature could be observed as a service, and it is worth paying for that in favour of recreational or environmental point of view, instead of prohibiting entering their territories. Presentations, offering of educational and recreational visits considering sports requirements/demands as well, creating of educational pathes offering sport activities within the territory of national parks or protected regions, and their maintaning, could bring about great positive results. Well-prepared and devoted specialists can greatly increase the success of these visits and decrease the danger from environmental point of view. Those organizing sports programmes should follow the same principle, as they are also looking for beautiful and at the same time precious regions. The transmitting of ethical principles and forming of moral attitude is manifested in the work and behaviour of teachers, sport leaders, trainers, coaches and sport organizers. The medium of the given sport should be good from point of view of environment consciousness, that is why the founding of environmental committees, and their effective work is required in case of organizing sport meetings, training or events. The routine formed during this activity determines the later actions of the participants. These facts can aim at organizing such activities which does not interfere with the rules, helps/aids the pedagogical practice and at the same time give entertainment. One can step further only this way.
26
6. Saját publikációk jegyzéke / Own publications 6.1. A tárgykörrel kapcsolatos publikációk jegyzéke / Publications in the subject: 1.
Deseő L. –Dosek Á. (1980): Hungarian viewpoint by Deseő and Dosek. in: Holloway, W. (ed.)World Class Orienteering. Holl O LIT. London. 125-133.
2.
Dosek Á. (1997): Mozgás a terepen, A helyváltoztató mozgások koordinálásának elemzése. in: Dosek Á. (szerk.) Erdők, hegyek sportjai. MTFSZ. Budapest. 255-263.
3.
Dosek Á. –Lovasi K. (1997): Túlélési eljárások, zöld ötletek. in: Dosek Á. (szerk.) Erdők, hegyek sportjai. MTFSZ. Budapest. 279-293.
4.
Dosek Á. (2000): Szolgálhatja-e a környezet védelmét az erdei sportolás? Magyar Sporttudományi Szemle. 2000/1-2. 4-9.
5.
Dosek Á. (2000): Benefits of pedagogical work in the subject "sport and environment". Abstracts 2-nd International Congress on Skiing and Science. 210-211 angol
6.
Dosek Á. (2004): A sízés környezeti vonatkozásai. in: Dosek Á.- Ozsváth M (szerk.): A sízés +3. Ozsváth Miklós. Budapest. 17-20.
7.
Dosek Á. (2005): Testnevelő tanárnak készülő egyetemi hallgatók környezeti tudatossága. Magyar Sporttudományi Szemle. 2005/2. 6-14.
8.
Dosek Á. (2005): Environment-consciousness of Hungarian students in: Gy.Sz. Földesi – A. Gál (editors) New Social Conditions in Sport 1990-2005. MSTT. Budapest. 207-226.
9.
Dosek Á. (2005): The environment of the competition is decisive for the results and influences the mental training in orienteering sport. Studia Kinanthropologica. (2005), VI, (1), 49-60.
10.
Dosek Á. (2005): Környezeti nevelés a testnevelés órán in: Iskolánk zöldítése. (szerk.: Victor A.) Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Budapest. 124-132.
11.
Dosek Á. (2005): A környezeti nevelés és a sport kapcsolatai. Kalokagathia. 2005/ 4. 60-78.
12.
Dosek Á. (2006): Fenntarthatóságra nevelés a tájfutó sportban. Kalokagathia .2006/ 1-2. 159-169.
13.
Dosek Á. (2006): The influence of pedagogical work in relation to the environment and sport in a natural setting. . Journal of the Coimbra Network of Exercise Sciences 2006/ 3. 43-49.
27
Közlésre váró anyagok / publications before printing: Dosek Á, Ohno H, Ács Z, Taylor W.A, Radák Zs. (2007): High altitude and oxidative stress. Respiratory Physiology & Neurobiology. (közlésre elfogadott anyag, kiadás előtt) 6.2. Egyéb közlemények / other publications: 1.
Dosek Á. (1978): A tájfutás oktatása. Egyetemi szakdolgozat. TF.
2.
Dosek Á. (1980): A tájfutás edzésgyakorlatai Szakedzői dolgozat. TF.
3.
Dosek Á. (1989): Tájékozódási ismeretek oktatása alapfokon TF tud. közl. 1989/3 61-85.
4.
Dosek Á. (1991): A teljesítmény módosulása a mozgáskoordinációt zavaró tényezők hatására TF doktori értekezés. 154
5.
Dosek Á. (1993): A sízés oktatása. in: Dosek-Miltényi (szerk): A sízés. Testnevelési Egyetem.
6.
31-50
Dosek Á. (1993): A sífutás technikája és oktatása. in: Dosek-Miltényi (szerk.): A sízés. Testnevelési Egyetem. 99-143
7.
Dosek Á. – Nagykáldi Cs. (1996): The change of attitude to XC-skiing. Abstracts 1-st International Congress on Skiing and Science.
8.
Dosek Á. (1997): A terepfutás. in: Dosek Á. (szerk.) Erdők, hegyek sportjai. MTFSZ. Budapest.
9.
308-309
93-108
Dosek Á: (1997): A tájékozódás technikája és oktatása. in: Dosek Á. (szerk.) Erdők, hegyek sportjai. MTFSZ. Budapest. 174-227
10.
Dosek Á. (1998): A navigáció 100 éve versenysport. Sportélet XXXIII. évf. 1 szám , Mester-edző melléklete 6-8
11.
Dosek Á. (1999): Módszertani iránymutatás a tanuláshoz és az oktatáshoz. in: Dosek-Ozsváth: A sízés 2000. Dosek Bt. Budapest.
12.
29-34
Dosek Á. (1999): A telemark sízés. in: Dosek-Ozsváth: A sízés 2000. Dosek Bt. Budapest. 105-134
13.
Dosek Á. (2000): Mentales Training: Die Weltklasseleistung beginnt in der Phantasie. (Lenke deine Schritte mit dem Geist) ÖFOL Orientierung 2/2000 12-13
14.
Dosek Á - Hegedűs Z: (2000): Különböző terepen történő futóedzés hatása a sportolók élettani működésére. Kutatási beszámoló 1997-1999. Magyar Sporttudományi Szemle. 2000/különszám. 10-14
28
15.
Dosek Á. (2002): Sí és tudomány kongresszusi beszámoló. in: Dobozy L. (szerk.) Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára. MSTT. Budapest. 93-102
16.
Dosek Á. (2004): Sífutás. in: Dosek-Ozsváth (szerk.): A sízés+3, Ozsváth Miklós. Budapest. 97-114
17.
Dosek Á. (2004): Telemark sízés
in: Dosek-Ozsváth (szerk.): A sízés+3,
Ozsváth Miklós. Budapest. (115-132) 18.
Ogonovszky H, Sasvári M, Dosek Á, Berkes I, Kaneko T, Tahara S, Nakamoto H, Goto S, Radák Z. (2004): The effects of moderate-, strenuous- and over-training on oxidative stress markers and DNA repair in rat liver. Can. J. Appl. Physiol. 2004. IF: 1.126
29
