A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN

GYARMATHY ZSIGMOND: A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN 1948-1979 Szabolcs-Szatmár megyét s z i n t e

kizárólagosan a mezőgaz­

dasági termelés J e l l e m e z t e a telszabadulás előtt, ós e z hatá­ r o z t a meg 1945 után i s gazdasági életét. Az iparosítás a me­ gyében a h a t v a n a s években k e z d e t t k i b o n t a k o z n i , számottevő arányokat c s a k a h e t v e n e s években ért e l . A mezőgazdasági

ter­

mőterület csökkent már a háború előtt és tovább f o g y o t t a

fel­

szabadulás utáni években i s . A mezőgazdaság s z o c i a l i s t a átszerveződése után, a h a t v a n a s években e z a csökkenés még j o b b a n felgyorsult. M i a magyarázata? A jelentős mértékű i p a r i ,

településszer­

k e z e t i változás, u t a k és egyéb nem mezőgazdasági hasznosítású területigények kielégitése, a h a t v a n a s években a k e r t ós a gyü­ mölcsös terület növekedése a szántó területet csökkentette. A z 1 9 3 5 . évi a d a t h o z v i s z o n y i t v a 1 9 7 0 - r e vekedett

csaknem n y o l c s z o r o s r a nö­

a k e r t ós a gyümölcsös területe. E z a r r a u t a l , h o g y a

megye mezőgazdaságának a s z e r k e z e t e ebbe a z irányba változott. /Lásd 1. s z . tábla./ A lakosság számának növekedése lefékeződött a z 1960-1970e s évek között, u g y a n i s 1930 és 1949 között 56 e z e r vekedett

a

lélekszám, 1949 és 1970 között a z o n b a n

fővel nö­ már c s a k

k b . 32 e z e r r e l , e z e n belül a z utolsó t i z évben p e d i g

alig

négy­

e z e r r e l . Annak ellenére, hogy a férfiak száma nőtt, a z a k t i v kereső férfi lakosság száma csökkent. A munkaerőtartalékot a nők körében k e l l k e r e s n i . M i g egyfelől 1949 és 1970 között e g y r e több l e t t

a nem a k t i v

kereső a férfiak között, a d d i g a

nőknél a z a k t i v keresők száma l e t t

több. A z i p a r b a n a

foglal­

k o z t a t o t t nők arányának növekedése s o k k a l g y o r s a b b v o l t a fér­ fiakétól. 1970-ben c s a k n e m a n n y i ahány férfi d o l g o z o t t

1949-ben.

nő d o l g o z o t t a z i p a r b a n , m i n t M i n d e z a z t tükrözi, hogy a z

a k t i v keresők között a nemek aránya a nők javára erősödött f e l . E z számos szociális és családi problémát h o r d o z . /Lásd

2. s z .

tábla./ Az összes kereső k e v e s e b b

lett

1970-ben,

mint

amennyi

1960-ban v o l t ,

de a nők százalékos arányszáma a z i p a r b a n ,

az

építőiparban, a szállításban, s különösen nagy arányuan a k e ­ r e s k e d e l e m b e n megnőtt. E z z e l szemben a z o n b a n a mezőgazdasági terület csökkent, a z e g y főre eső terület a mezőgazdasági ak­ tív keresők viszonylatában növekedett. 1960-ban egy mezőgazda­ sági a k t i v

keresőre 4,9 k h . , 1970-ben p e d i g 7,6 k h . j u t o t t .

Szükségszerűvé vált a mezőgazdaság f o k o z o t t a b b gépesítése, a kemizálás alkalmazása. /Lásd 4. s z . tábla./ A mezőgazdaság szocializálása nyomán, majd a termelőszö­ vetkezeti

tagság nyugdíjügyének

rendezése következtében még

1 9 6 0 - h o z képest i s jelentősen m e g u g r o t t a z inaktív keresők szá­ ma. /Inaktív keresők, a k i k n e k kereső foglalkozásuk n i n c s , de jövedelemmel r e n d e l k e z n e k , leginkább nyugdíjjal./ /Lásd 3. s z . tábla./ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti földrajzi ságai részben kedvezőek, nagyobb

adott­

részt kedvezőtlenek a mező­

gazdasági termelés számára. T a l a j v i s z o n y a i i g e n

változatosak,

e z jelentős mértékben k i h a t a mezőgazdasági termelésre. Közgaz­ dasági adottságai sem jók, i n t e n z i v e b b századokon át c s a k o t t a l a k u l h a t o t t

mezőgazdasági

termelés

k i , ahonnan rövid idő a l a t t

elérhették a városi p i a c o t , D e b r e c e n t ^ Beregszászt, Munkácsot, Ungvárt,

Szatmárnémetit, Nagykárolyt. A hátrányos természeti

és termelési hagyományok a fejlődést akadályozták. A mezőgazda­ sági termelés a szakosodás felé t a r t o t t , ennek p e d i g

feltétele

a természeti földrajzi táj elhatárolódásának, v a l a m i n t a tájra jellemző termelési s z e r k e z e t

kialakításának a f i g y e l e m b e véte­

l e v o l t . A megye tájkörzetei a következők: Szatmár-Beregi sík­ ság a T i s z a vonalától K e l e t r e

döntően s z a r v a s m a r h a

tenyésztő

terület; a Nyírség a megye középső és déli részét f o g j a át, e z e n belül északi részében a k e r t i növények, déli részében a gabonatermelés a jellemző; a Rétköz a megye északi része, a T i ­ sza

Záhonyig emelkedő kanyarulatával - k e l e t i

nyatermelő, n y u g a t i

felében - b u r g o ­

része v e g y e s terme lésü s z e r k e z e t e t

s végül a Mezőség a megye n y u g a t i sű tájkörzet 7*

mutat;

nyúlványa i s v e g y e s termelé­

KSH S z S z m I . Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságának termelési körzetei. 1 9 7 6 . november 1 8 . 19 p. SzSzmL. KSH repertórium 11/18/63.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földterületének fele

több mint a

szántó. A z Alföld egyoldalú kenyérgabona, szemes

takar­

mány termesztő körzeteitől eltérően a Nyirsóg és a szatmári részek már a felszabadulás előtt i s változatosabb vetésszerke­ zettel nyek

rendelkeztek. Szabolcsban

a b u r g o n y a és a z i p a r i növé­

nagyobb jelentősége m i a t t a kenyérgabona és a szálasta­

karmány termelése k e v e s e b b

v o l t , mint a szomszédos Hajdú-Bihar

megyében. A második világháború előtt a z ország napraforgó vetéste­ rületének 80 % - a a z Észak-Tiszántulon v o l t . Már a z 1700-as években jelentős dohánytermelő községként emlegették

Rakamazt,

Bérceit /ma T i s z a b e r c e l / , B u j t , D e m e c s e r t , Dombrádot, Kéket. A mult ben volt

században g y o r s a n növekedett a dohány termőterülete: 1 8 5 1 1716 kh /=988 h a / , 1911-1915 között 17 370 kh /=13 354 h a / dohánnyal beültetve. A k k o r i b a n

a d e b r e c e n i , a t i s z a i ós a z

u n . kapadohányt termelték. A két világháború között 12-17 e z e r kh /=7-10 e z e r h a / , majd 1950-1960 között 10-14 e z e r kh /=6-8 e z e r h a / között v o l t

a dohány termőterülete. Jelentős b u r g o n y a -

termelő vidék v o l t m i n d i g

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, bár a

felszabadulás után vetésterülete erősen i n g a d o z o t t . A termelése az. egész megyére jellemző, de k i e m e l k e d i k

burgonya

e z e n belül

a Rétköz, a Nyirség déli része, s a Mezőség északi vége. A me­ gye

gyümölcstermesztése n a g y múltra t e k i n t

gyümölcsösök termékei már a z 1 6 0 0 - a s ,

vissza.

A z ártéri

1 7 0 0 - a s években e l j u t o t ­

t a k Ungvár, Munkács, Beregszász, Szatmárnémeti és T o k a j ra.

piacai­

1627-ben jelentős gyümölcstermelő községként emlegették

többek között Tarpát, Penyigét, M a t o l c s o t /ma

Tunyogmatolcs/,

Kölesét, Csekét//ma Szatmárcseke/, C s a h o l c o t , Vencsellőt /ma Gávavencsellő/, Nyiregyházát és R a k a m a z t . 1895-ben a s z i l v a 53 % - o t , a z a l m a

részesedése c s a k 17 % - o t képviselt. 1 9 3 5 - r e a

szilváé 38,5 % - r a csökkent, a z almáé 32,5 % - r a nőtt . 1972-ben a z alma már 57,7 %-át t e t t e

k i a gyümölcstermesztésnek.

A folyók d u s árterületein sok évszázados múltra vissza

tekint

a z állattartás. A Nyirség belső, száraz, homokos vidé­

kén a kedvezőtlen takarmányellátás következtében jóval k e v e ­ s e b b állatot t a r t o t t a k .

A z r g y e s tájak takarmánytermesztésé­

ben mutatkozó különbségek n a p j a i n k állattartáséban,

illetve

állatsürüségóben i s m e g m u t a t k o z n a k .

2

A tanulmányunkban a termelőszövetkezeti mozgalom bélyesedését, a termelőszövetkezetek

kitere-

gazdálkodását, nagyüzem­

mé fejlődését, a vállalati gazdálkodás, a z i p a r s z e r u mezőgaz­ dasági termelés kibontakozását - a mezőgazdasági k e z e t e k keretében - vizsgáljuk. Ennek

termelőszövet­

megfelelően

a kollektivizálás első szakaszát / 1 9 4 9 - 1 9 5 7 / , a kollektivizálás befejező szakaszát / 1 9 5 8 - 1 9 6 1 / , a nagyüzemi szövetkezeti mezőgazdaságot

/1962-1979/

követjük nyomon, hogy feltáruljon a kibontakozás, a

politikai,

társadalmi ós gazdasági nehézség, v a l a m i n t esetenként a gazdál­ kodás lehetetlenné válásának forrása. A z t elöljáróban i s k i m o n d h a t j u k , h o g y n i n c s v a l a m i külön Szabolcs-Szatmár-Bereg m e g y e i termelőszövetkezeti

mozgalom,

nem jártak külön u t a k o n sem a szövetkezés megvalósítói, sem a szervezés későbbi irányitói, mégis v a n n a k f i g y e l e m r e méltó s a ­ játos vonásai. 1945-ben országosan i s c s a k néhány termelői társulás érett termelőszövetkezetté. Szabolcs-Szatmárban 1945-1947 között l e n mezőgazdasági szövetkezeti c s o p o r t sem a l a k u l t A megyében a termelőszövetkezi mozgalom

egyet

meg.^

bölcsői a földmu-

vesszövetkezetek v o l t a k . /FMSZ, később Á F É S Z . /

4

'Dr. B o r o s László: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága = D r . h r i s n y a k s a n d o r s z e r k . : Szabolcs-Szatmár m e g y e i földrajzi olvasókönyv 2. kötet. Nyiregyháza, 1 9 7 9 . 9 2 - 1 0 5 . p . D r . F a z e k a s Béla,: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon, B p . 1 9 7 6 . K o s s u t h kiadó 3 1 2 . p. Szakács Sándor: A népi d e m o k r a t i k u s agrárfejlődés k e z d e t e i Magyarországon, 1 9 4 5 - 1 9 4 8 . Akadémiai kiadó 1 9 7 1 . A fogyasztási szövetkezeti mozgalom 25 s z a b a d éve S z a b o l c s Szatmárban. S z e r k . : Acél Béla. Nyiregyháza, 1 9 7 0 . Alföldi nyomda D e b r e c e n . D r . G y a r m a t h y Z s i g m o n d : Vörös vándorzászló Vásárosnaményben - Vásárösnamény és környéke földmüvesszövetkezeti mozgalmának krónikája. Nyiregyháza, 1 9 7 2 . Szabolcs-Szatmár m e g y e i Lapkiadó Vállalat, Nyiregyháza. 105 p. Nyirbátor és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesitő Szövet­ k e z e t 25 éves története. S z e r k . : Bizottság. Nyiregyháza, 1 9 7 2 . Szabadság Lapnyomda D e b r e c e n . 40 p. Mátészalka és Vidéke Álta­ lános Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezet 30 éve. S z e r k . : Szabó Miklós. Mátészalka 1 9 7 4 . Szövorg Nyomda, Bp. 6 5 . p .

A földmüvesszövetkezeteknek reform

a f e l a d a t a 1945-ben a föld­

során f e l nem o s z t o t t v a g y o n közös hasznosítása

volt.

Ennek a célnak megfelelően segítették a mezőgazdasági t e r m e ­ lést. Legelőkel, gyümölcsösöket hasznosítottak, f o g l a l k o z t a k állatok hizlalásával és működtették a szeszfőzdéket. M i n d e z e k ellenére a z ujgazdák közül c s a k szövetkezetbe, i d e g e n k e d t e k

k e v e s e n léptek be a földmfives-

a szövetkezeti formától.

1948 tavaszán a z MKP a f a l u s i utján kialakuló egységes f a l u s i

szövetkezetek

szövetkezetekké

egyesítésének szerveződő

földmflvesszövetkezetek k e r e t e i n belül kivánta meggyorsítani a közös termelői tevékenységet folytató c s o p o r t o k Ezek m e l l e t t a k a r t a k

kialakulását.

s z e r v e z n i példaként kollektív nagyüzemi

4.

módra gazdálkodó Ekkor

termelőszövetkezeteket.

került n a p i r e n d r e

a z állami gépállomások hálózatá­

nak szervezése a termelési társulások és a z igaerővel nem delkező p a r a s z t o k

ren­

megsegítésére. /Lásd 5. s z . tábla./ S a j n o s

a

nemzetközi események hatására lényegesen és végül i s nem kívá­ natos

módon változott a M a g y a r Dolgozók Pártjának

politikai

irányvonala, majd a g y a k o r l a t i politikában i s torzulások kö­ vetkeztek ge e g y r e ezen csak

b e . A parasztság beszolgáltatási és adókötelezettsé­ nagyobb l e t t .

Ismét szélesre n y i l t

a z agrárolló. M i n d ­

részben enyhített a z , h o g y a kedvező időjárás követ­

keztében 1951-ben a mezőgazdasági termelés m e g h a l a d t a a z 1 9 3 8 . évit. A r o s s z időjárás m i a t t mar 1952-ben i g e n gyenge v o l t a termés. A begyűjtés végrehajtása p e d i g 5 s a n érintett.

számos családot s u l y o -

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1948 végén, főként 1949 elején 7 4 községben fúziós, 6 5 - b e n demokratizáló, 4 községben pedig

átalakító közgyűlést t a r t o t t a k

a s z a b o l c s i részen, a

szatmár-beregi részen 53-ban fuzionálást, 50-ben p e d i g ratizálást h a j t o t t a k végre. M i n d e z e k s o k s z o r

demok­

hangoskodással

kisért " z a j o s " eseményei v o l t a k a f a l v a k n a k , a h o g y a n e z t a szövetkezetek felsőbb szervéi egyébké-nt igényelték i s . A z ellenző e l e m e k p e d i g

i g y e k e z t e k botrányba f u l l a s z t a n i

kedés árán i s , a z egyesülés érdekében létrehozott

Simon Péter i.m. 2 0 . p . ós 2 1 - 2 2 . p .

vereke-

közgyűléseket

A szervezési kampány a l a t t

a z FMSZ-ek taglétszáma S z a ­

b o l c s megyében 43-ról 53 e z e r r e e m e l k e d e t t ós v a l a m e n n y i

falu­

ban létrehozták a földművesszövetkezeteket. Szatmár-Bereg me­ gyében 1949 májusában

3 5 0 0 u j t a g lépett be a z FMSZ-ekbe.

A

vezetés döntően a szegényparasztság kezébe került, a középpa­ r a s z t o k aránya 15 % - r a , a nőké 27 % - r a növekedett. A demokratizálás után létrejöttek a z MKP szövetkezeti irányelveiben célul kitűzött általános f a l u s i

szövetkezetek.

1949 őszén kiadták a jelszót: " N i n c s jó földmuvesszövetkezet termelőcsoport nélkül."^ A z 1 9 4 9 . őszi szervezés már eltért a z e r e d e t i elképzeléstől. A földművesszövetkezeti mozgalom termelőszövetkezeti mozgalom a z FMSZ-i m o z g a l o m r a i s ,

és a

elvált egymástól. Ez károsan

hatott

majd c s a k a z MSZMP agrárpolitikája kö­

vetkeztében válhatott a parasztság sokoldalú

szövetkezésének

eszközévé P A visszakereshető a d a t o k s z e r i n t

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyében 1 9 4 8 . november 7-én a l a k u l t meg Nyíregyházán a V a r j u l a p o s i Győzelem I I I .

tipusu

g a l . 1949-ben 100 I I I . és 3 I . t i p u s u

termelőszövetkezeti c s o p o r t 31 t a g ­

tipusu

termelőszövetkezeti c s o p o r t , 4 I I .

termelőszövetkezeti c s o p o r t a l a k u l t . A termelő­

szövetkezeti c s o p o r t o k közül h u s z o n h a t 1949 első negyedében

ala­

k u l t meg.^ A termelőszövetkezeti c s o p o r t o k a t 1949-ben k i m o n d o t t a n a 9 n i n c s t e l e n és szegónyparasztok hozták létre.

Szabolcs-Szatmár-

B e r e g megyében 1949 végén számszerűen a korábbi eredményeket túlszárnyaló, erőteljes növekedés következett be., országosan a z elsők között v o l t a k . ^ ^Szabolcs-Szatmár m e g y e i Pártarchivum /PA/ 4 2 . f . M e g y e i szö­ v e t k e z e t i jelentés.

10

7

B o t á r Oózsef-Filep Dános: A termelőszövetkezeti mozgalom első éve megyénkben = Szabolcs-Szatmári S z e m l e V I . 3. 1 9 7 1 . a u g u s z ­ t u s 23-24. p .

8

U j Magyar Központi Levéltár /UMKL/ X I X . f . 1 8 . és 1 9 . d o b o z . KSH a d a t o k nem állnak rendelkezésre, ezért a z FM. irattárából az UMKL-ba került és megői o t t működési engedélyek egyenkénti tanulmányozása és a z engedélyezett termelőszövetkezeti c s o p o r ­ tok a d a t a i n a k elemzése szolgált a f e n t i e k h e z a l a p u l •

9

S z S z m L . X X I X . 8 5 0 . Kimutatás számnélkül 1 9 4 9 .

Szabolcs-Szatmári S z e m l e / S z S z S z / 1 9 7 1 . 3. s z . 3 0 . p .

A dolgozó parasztság e g y része valóban érdeklődött a mezőgaz­ dasági termelőszövetkezeti c s o p o r t o k

iránt ós belépésre szánta

e l magét, más része a z o n b a n , m i n t - Tiszaszalkán, M a r o k p a p i b a n , Vásárosnaményban és másutt i s - várakozó álláspontra

helyezke­

d e t t , a z t mondták, hogy előbb lássák a nagyobb eredményeket. "Ha majd a t s z c s tagok k o r majd

ruhái j o b b a k l e s z n e k , m i n t a z övék, a k 11

jelentkeznek."

Ezek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti c s o p o r t o k a kisparcellás gazdálkodástól v a l a m i v e l f e j l e t t e b b

/tszcs/

szintet

kép­

v i s e l t e k , de nem válhattak mezőgazdasági nagyüzemekké. A párt­ vezetés 1949 tavaszán a z ingadozó t s z c s - k nagygép vásárlási szándókát nem támogatta, traktort,kombájnt sem a t s z c s - k , sem a z FMSZ-ek nem t a r t h a t t a k , ezért a gépállomás a mezőgazdasági géppark m o n o p o l tulajdonosává vált. A gépállomások vezetői a kormánytól a r r a i s felhatalmazást k a p t a k , h o g y közvetlenül b e ­ leavatkozzanak

a t s z c s - k termelési t e r v e i n e k alakításába i 9 .

E z természetesen nem változtat a z o n a tényen, h o g y a gépállomá­ sok

a kialakuló termelőszövetkezeti mozgalomban

érdemleges

sze­

r e p e t i s játszottak. /Lásd 6. s z . tábla./ Az állami felvásárlási vállalatok tevékenysége nyomasztóan n e h e z e d e t t a t s z c s - k r e . A t s z c s - k pénzét a N e m z e t i Bank Fiókok kezelték, e z részben jó l e t t

v o l n a , de e z e n a z a l a p o n

olyan

mértékben szóltak b e l e a jövedelemelosztásba és beruházási 12 ügyekbe,, h o g y önállóságról szó sem

lehetett.

Az első gépállomások 1948 tavaszán a l a k u l t a k , a z ötvenes évek elejére hálózatuk kiépült a megyében. /Később k i s e b b öszszevonásokra került s o r / . A létrehozott gépállomások

felszerelt­

sége a h h o z elegendő v o l t , h o g y a z alakulás utáni években t e c h n i ­ k a i segitséget a d j a n a k a t s z c s - k n e k ,

de nem v o l t

hogy a z egész mezőgazdaság előtt álló t e r v e k tosítsák. Mégis f o n t o s szerepük v o l t

elegendő a h h o z ,

teljesitósót

biz­

a k e z d e t i időszak nehóz-

SzSzmPA 3 8 . f . 1 9 4 . Ő E . MDP v b j k v . 1 9 4 9 . december 4. PA 4 2 . f . 2 0 8 . Ő e . MDP VB j k v . 1 9 5 0 . március 1 9 . Simon Péter: A párt agrárp ~>li tikája a s z o c i a l i z m u s a l a p j a i lerakásának időszakában = B a l o g h Sándor ós Pölöskei F e r e n c szerkesztők: Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon / 1 9 4 4 - 1 9 6 2 / . Akadémiai kiadó Bp. 1 9 7 9 . 2 3 - 2 5 . p.

ségeinek leküzdésében, különösen a b b a n , hogy a p a r a s z t f i a t a l o k tömegeivel megismertették a technikát. Az állam k e z d e t b e n c s a k a gépállomásokra t u d o t t dijak

s z a k e m b e r e k e t k i h e l y e z n i . A gépállomási

természetben történő kiegyenlitése c s a k a d d i g v o l t

kedve­

ző, amig a t s z c s - k pénztartalékkal nem r e n d e l k e z t e k , néhány év múlva, a m i k o r a mezőgazdasági árak kedvezőbben a l a k u l t a k , már ujabb

terhet jelentettek

a t s z c s - k számára. A n e h e z e b b

pénzügyi

h e l y z e t b e került t s z c s - k nem s z i v e s e n vették igénybe a gépállo­ mások szolgáltatásait."^ /Lásd 7. s z . tábla./ 3

1950 -ben a t s z c s - k b e n l a z a v o l t a m u n k a f e g y e l e m ós r o s s z a munkaszervezés, a z együttdolgozók még nem a l a k u l t a k közösség­ gé. A h o l p e d i g j o b b a n ment a munka, hamar e l b i z a k o d t a k . A d o l ­ gozó p a r a s z t o k részben e z e k m i a t t i s i d e g e n k e d t e k a szövetkezé14 tektől.

N e h e z i t e t t e a munkát a z eszközök ós felszerelések

hiánya. A m i k o r 1950-ben m e g a l a k u l t a k a tanácsok, főként a járási tanács végrehajtóbizottságai ós mezőgazdasági szervei

támogatták a t s z c s - k e t , de több v o l t

állami Ígérgetés, m i n t az i g a z i

szakigazgatási a nem

teljesített

segítség. A m i k o r p e d i g a t s z c s - k

számszerű fejlesztéséért a tanácsi dolgozókat tették felelőssé, a gazdálkodás segítése h e l y e t t

a taglótszám növelése vált a fő

céllá. V a l a m e n n y i f a l u b a e g y - a t s z c s - k zott

fejlesztésével megbí­

- felelőst küldtek k i . , a k i k n e k a munkáját a számszerű

lesztés eredményei s z e r i n t értékelték. A zárszámadásokat

fej­ a

járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, a járási könyvelők készítették e l , m e r t v a g y nem t u d t a megcsinálni a t s z c s könyve­ lője, v a g y nem i s v o l t

a t s z c s - n e k könyvelője. A t s z c s

tagjai

rászorultak a r r a , h o g y évközben a c s o p o r t kasszájából - ha v o l t benne pénz - előleget v e g y e n e k

fel.

Nem

rendelkeztek

tartalék­

k a l , különösen a z o k nem, a k i k nincstelenként kerültek a

tszcs-

b e . /Lásd 8. és 9. s z . tábla./ Az éves h a s z o n kevés v o l t ,

i g y aztán néha a f e l v e t t

előleg

több v o l t , m i n t a m e n n y i t zárszámadáskor e z e k a t a g o k k a p h a t t a k v o l n a . E z visszatetszést szült a kívülállókban i s .

l 4

Nem

D r . F a z e k a s Béla i . m. 6 2 - 6 3 . p . P A . 3 7 . f . 1948-1950/20. Szabolcs-Szatmár M e g y e i Tanács VB /MTVB/ 1 9 5 0 . július 3 1 . j k v .

vezették r e n d s z e r e s e n sem,

és p o n t o s a n

a munkaegység-nyilvántartást

i g y aztán a hangoskodók esetenként többet k a p t a k ,

olyanok,

a k i k nem i s d o l g o z t a k

s éppen

a n n y i t a t s z c s - b e n , mint

a több

munkanapot teljesítők. /Lásd 1 0 . s z . tábla./ A politikai bereket

vezetés népnevelőket küldött k i , a

parasztem­

i g y e k e z t e k meggyőzni a szövetkezés előnyeiről. T e r v s z e ­

rű,

s u l y p o n t o z o t t , s o k s z o r idegölő agitációt f o l y t a t t a k ,

nek

nyomására többen léptek be a t s z c . s - k b e . U g y a n a k k o r kiderült,

s en­

hogy a számszerű fejlesztés ütemének megfelelően nem tudták a gépállomások a z igényeket kielégíteni. A belépők zömmel már meglévő t s z c s - b e j e l e n t k e z t e k , ez bizalmat j e l e n t e t t , hangzott

el

a munka elismerését. U g y a n a k k o r

- jegyzőkönyvek őrzik

többször

a z t a bírálatot -yhogy a

tagosítás, a z adózás, a beszolgáltatás, a kulákkérdés a d m i n i s z t r a tiv

erőltetése közvetlenül és közvetve egyaránt befolyásolta a

számszer* fejlesztést, ami végül az önkéntesség v e z e t e t t . A taglótszámtól g y o r s a b b

megsértéséhez

ütemben növekedett a

földterület nagysága, mert a belépők között e g y r e a földjeiktől m e g s z a b a d u l n i 1952

bevitt

többen v o l t a k 15

akaró módosabb p a r a s z t o k i s .

tavaszán a munkaszervezés több h e l y e n

továbbra i s

gondot j e l e n t e t t .

Sok t s z c s - b e n munkabrigádot sem sikerült

kítani, v a g y c s a k

papíron v o l t a k meg.

"Miért h o z t a k

össze bennünket, ha szót a k a r n a k

- mondták e g y e s h e l y e k e n

- amikor

ala­

választani"

a területeket kimérték a

brigádokra. A cél a z v o l t , hogy növeljék a végzett munkáért érzett egyéni felelősséget i s . Máshol / p l . N a g y e c s e d e n / meg "bandákban" a k a r t a k d o l g o z n i . Több h e l y e n a brigádvezető d a t a csupán a t a g o k

kiértesítése v o l t . Nem v o l t

több h e l y e n még a z elnök sem, c s a k

fela­

függetlenítve,

néhány többlet munkaegységet,

írtak számukra jóvá. A z indulás a közös munkára r e n d s z e r i n t a t s z c s központjából történt, e z e k e n a h e l y e k e n

nem győzték e g y ­

mást összevárni a t a g o k . A z ácsorgás, a z értelmetlen várakozás demoralizált. Különösen a h o l nem v o l t termény - a t s z c s t a g j a i

tartalék - sem pénz, sem

e l m e n t e k napszámot vállalni az egyéniek-

'MTVB. 1 9 5 0 . , 1 9 5 1 , 1 9 5 2 . évi jkv-eiből. "A t s z c s tés " c . n a p i r e n d i p o n t o k .

fejlesz­

hez.

A közös vagyonát nem értékelték kellően.

/Lásd 1 1 . s z .

tábla./ 1951 és 1953 között, a termelőszövetkezeti c s o p o r t o k beli

növekedése nem .járt együtt sem p o l i t i k a i ,

megerősödéssel. S z e r v e z e t i l e n és gazdálkodási

szám­

sem gazdasági eredményekben

gyengébbek v o l t a k m i n t azelőtt, v a g y e z e k után. Ha sikerült a tszcs

termelési és ebből ereHöen beadási tervét t e 1.1 e s i t e n i ,

nagy eredménynek könyvelték e l , s ebben látták a t s z c s - k meg- • erősödésének kritériumát. A tagság életkörülményeivel nem

fog­

l a l k o z t a k . /Lásd 1 6 . és 1 7 . s z . tábla./ 1951-1953

között f e l e

annyi

termelési értéket állitottak

elő a t s z c s - k , m i n t a z egyéni és egyéb gazdaságok. /Lásd 1 2 . és 1 5 . s z . tábla./ Termelési eredményeik nem, v a g y a l i g

érték e l a z egyéniek

eredményeit. A m i t elértek a z t i s állami h i t e l e k segítségével érték e l , ebből eredően, és a gyenge gazdasági eredmények eladósodtak. A nagy létszámú t s z c s - k b e n ,

tására irányuló szándék eredménytelen v o l t , ezért a nagyobb méretll t s z c s - k átfogható k i s e b b

eredménye k i s e b b

tszcs-ben.

miatt

a szervezettség javí­ rendszerint

v o l t , mint a jobban

/Lásd 1 3 . s z . tábla./

1953 júniusában a z MDP KV felülvizsgálta a z agrárpolitiká­ ját, majd e z t követően enyhítették a parasztságra ós a t s z c s - k r e nehezedő t e r h e k e t . Megengedték, hogy 1953 októberétől kilépje­ nek a tszcs-ből, v a g y feloszlassák a z t . M i n d e z váratlanul érte a helyi

tanácsokat, és a pártszervezeteket i s felkészületlenül

hagyták felsőbb s z e r v e i k . A kilépési aláirás gyűjtés, h a n g o s k o ­ dás lehetővé t e t t e , hogy a t s z c s mozgalom p r o g r a m elhangzása után a z o n n a l ,

ellenzői a kormány­

n y i l t a n ellenszervezkedésbe

k e z d j e n e k . A j o b b módú gazdák szívesen vették, ha kilépnek a tszcs-kből a v o l t n i n c s t e l e n e k , k e t , szükségük l e t t v o l n a

m e r t ha visszakapják földjei­

a napszámosra, idénymunkásra. A k i ­

lépett t a g o k száma 25-30 e z e r

között l e h e t e t t . 100-150

ezer

S z S z m S t a t Évk. 1 9 5 0 - 1 9 5 5 . , 1956., 1 9 5 7 . , 1958., 1 9 5 9 . évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek f o n tosabb a d a t a i " / s z c s / .

kh került k i a kilépőkké] a t s z c s - k

kezeléséből.

/l-éod 14. sz .

tábla ./ 1954

július 30-án értékelte a megyei

tanács a termelőszö­

v e t k e z e t i mozgalmat és megállapította: "a termelőszövetkezetek többsége / e z e n

a I I I . t i p u s t értették/ ugy gazdaságilag,

v e z e t i l e g , mint p o l i t i k a i l a g termelőszövetkezetek

szilárdabb, egységesebb

tek akik

lett.

A

tagsága újjáválasztotta a vezetőséget...

94 termelőszövetkezetben a vezetőségbe u j elnököt ...A

szer­

választottak

kilépések következtében nem gyengültek, hanem megerősöd­

termelőszövetkezeteink, m e r t nem azok évek óta h a r c o s

a t a g o k léptek k i ,

t a g j a i v o l t a k , hanem a z o k , a k i k

nem meg­

győződésből léptek be a termelőszövetkezetbe". Ebben v o l t i s v a l a m i igazság, a valóságos h e l y z e t e t lett

i s a mozgalom, a t s z c s - k

A könyvelők s z a k m a i maradt,

félreismerték. Ha erősebb

száma és létszáma k e v e s e b b

volt.

felkészültsége továbbra i s a l a c s o n y s z i n t e n

22 t s z c s - b e n sem könyvelés, sem nyilvántartás nem

volt:.

A megyébe érkezett 157 s z a k e m b e r 70 százaléka gépállomásokon, a többi állami gazdaságokban és gépjavitó vállalatoknál k e d e t t e l , a t s z c s - k b e nem j u t o t t

helyez­

belőlük.

Bár lehetővé vált, hogy növelhessék a t a g o k a házt áj i b a n a z állatállományt, mégis c s a k a családok 53,2 %-nak v o l t s z a r v a s marhája, tehát nem v o l t minden családnak a t s z c s - b e n még 19 sem,

sertést i s c s a k 88,5 % t a r t o t t

1956 nyarán.

tehene

/Lásd 1 8 . s z .

tábla./ A m e g y e i tanácsban tévesen u g y értékelték a h e l y z e t e t , hogy a kettős f e l a d a t , v a g y i s a termelés növelésére és a számszerű fejlesztés megoldására a megyében a feltételek adva v o l t a k . A számszerű növekedéssel éppen ezért nem v o l t a k Önkéntesség elvének

megtartása nem j e l e n t i

rasát!" A h e l y i tanácsok t a g j a i t ben

nem m u t a t t a k

megelégedve. "Az a sültgalamb v a ­

elmarasztalták, hogy községeik­

jó példát. A h o l p e d i g a t s z c s - b e n j o b b

volt

M e g y e i Tanács /MT/ 1953. november 6. j k v . 0 4 - 5 9 / 1 9 5 3 . h a t . s z . MT 1954. július 3 0 . j k v . A j k v s z e r i n t 95 t s z c s o s z l o t t f e l , 24 742 t a g lépett k i , k i v e t t e k 119 252 földet! 19 P á r t - a k t i v a 1 9 5 6 . a u g u s z t u s 4. Pártbizottság beszámo­ lói a.

l 8

a f e g y e l e m , a z eredményekkel i s meg v o l t a k elégedve, o t t nem szívesen f o g a d t a k be u j t a g o k a t , mert féltek attól, hogy a nagyarányú belépésekkel e s e t l e g meggyengülhet a gazdaságuk. A júniusi határozat után Szabolcs-Szatmár megyében i s ú j ­ r a nagyobb mérvű számszerű fejlesztés kezdődött. Ennek nyomán egy

év a l a t t - 1 9 5 5 . július 1-től 1 9 5 6 . június 3 0 - i g

- a csa­

ládok száma k b . 5 8 0 0 - l , a t a g o k száma több m i n t 8 0 0 0 - e l

nö­

d

vekedett.

E kampány eredményei ellenére sem érték e l a z 1 9 5 3 . .

június 3 0 - i á l l a p o t o t .

20

/Lásd 2 0 . és 2 1 . s z . tábla./

A t s z c s szervezés n a g y o b b ütemű szorgalmazásával a z o n b a n a korábban jelentkező hibák ismét visszatértek, sőt a z o k egy részét megszüntetni nem i s sikerült. Az 1956-os esztendő m i n d a z országnak, m i n d a termelő­ szövetkezeti mozgalomnak

váratlan meglepetést h o z o t t . A t e r m e ­

lőszövetkezeti mozgalom

belső gazdasági problémái és a t s z p a ­

rasztság elégedetlensége, a gazdasági önállótlanság és az a l a ­ c s o n y jövedelem m i a t t

a tszcs-kből való kilépés h i r t e l e n

fel­

gyorsult . 1 9 5 6 . november

23-án tették közzé a sajtóban a tsz-ből

történő kilépés és a t s z - e k

felszámolásának

törvényes szabá­

l y a i t . A t s z c s felszámolások és kilépések következtében a s z e gényparasztok és a z agrárproletárok kerültek a legsúlyosabb h e l y z e t b e , mert föld nélkül m a r a d t a k ós munkanélküliekké vál­ t a k . A m e g y e i tanács v b . 1 9 5 6 . évi d e c e m b e r i határozata - meg­ jelent

a megyei lapban

- a szegényparasztoknak és a z agrárpro­

letároknak nyújtott segítséget a z z a l , nem akaró t s z - t a g o k

hogy k i m o n d t a a kilépni

állami védelmét, a megmaradó t s z - e k

anyagi,

épület s t b . támogatásának rendjét, ennek a végrehajtásához újjá­ alakult

karhatalmi . 21 d o t t nyújtani.

2

erők ós a rendőrség megfelelő támogatást t u -

° U . o . és PA. 4 2 . f . 2/177. Megjegyzés: a S t a t i s z t i k a i Évkönyvek és Adattár vonatkozó a d a t a i a december 3 l - i állapotot tükrözik A pártbizottsági jelentések p e d i g június 3 0 - i a d a t o k a t össze­ sítettek. A félévvégi ós a z évvégi a d a t o k közötti számbeli eltérés a s z i n t e havonként váltakozó mozgást j e l z i k . A mozgás tendenciája a z o n b a n megközelítően a z o n o s a párt- és tanácsi jelentések, v a l a m i n t a s t a t i s z t i k a i közlemények a d a t a i b a n . MTVB. 1 9 5 6 . november

1 0 . , 2 3 . és december 7. j k v - e i .

A megmaradt és a z újonnan a l a k u l t

t s z - e k zömében agrár­

proletárokból álltak. A középparasztság a beadási kötelezett­ ség megszüntetéséből eredő gazdasági lehetőségekre számítva, távol maradt a szövetkezetektől. A mezőgazdaságban 1956

utáni h e l y z e t k e d v e z e t t

hatholdas

kisparaszti

kialakult

a z egyéni gazdálkodóknak. P l . egy

gazdaság a k k o r egy kh-on t e r m e l t

ért 20 000 F t - o t k a p o t t , a t s z - b e n

300-350 munkaegység

e k k o r a jövedelem eléréséhez, még a k k o r i s , ha a t s z - e k Ft

dohány­ kellett 30-50

között o s z t o t t a k munkaegységenként. Hasonlóan j o b b v o l t a

h e l y z e t a gyümölcstermelő kisgazdaságokban, és az állattartók­ nál i s . Miért m a r a d t a k a t s z t a g o k mégis a szövetkezetekben? Egyrészt föld- és munkanélkül m a r a d t a k v o l n a ha kilépnek, más­ részt ragaszkodásuknak a magyarázata önmaguk életmódjához v a ­ ló viszonyitásban v a n , a saját régi / 1 9 4 5 előtti/ és a ben

i l l .

a tsz-ben

tszcs-

k i b o n t a k o z o t t életmódjuk között v o l t n a ­

gyobb a különbség a z utóbbi javára. /Lásd 2 4 . s z . tábla./ 1949-1957 között a szegényparasztokból és az agrárprole­ tárokból l e t t

mezőgazdasági termelőszövetkezeti t a g o k életvi­

s z o n y a a k k o r s o k k a l inkább hasonló v o l t

a régi kisparasztoké­

h o z , m i n t a jobbmódu középparasztokéhoz. így érthető, hogy a tsz-ek

tagságának e g y része, főként a közópparasztok ós agrár­

proletárok többsége nem l e p e t t

k i a tszcs-ből.

Az 1957-es esztendő nem m u l t e l gondok nélkül. V o l t 27 t s z , a h o l naponta

a l a k u l t a k a m u n k a c s o p o r t o k , nem előre s z e r ­

v e z e t t e n , hanem véletlenül kerültek egymás mellé a z emberek, nem v o l t

állandó brigád és munkacsapat-szervezetük.

Az állatállományt nagy veszteségek érték, 43 t s z - n e k volt

szarvasmarhája, 93 t s z - b e n

nem v o l t

nem

közös sertés- ós

s z a r v a s m a r h a állomány. Az időjárásra nem p a n a s z k o d h a t o t t a növénytermelési ágazat, bár 1957-ben nem v o l t

olyan

kiemel­

kedően jó időjárás, m i n t 1956-ban v o l t , de nem i s v o l t r o s s z , hogy e l v e t t e

olyan

v o l n a a dolgozó t a g o k munkakedvét. A föld

nagyon kívánta v o l n a a jóminőségü istállótrágyát, a z a z o n b a n a t s z - e k b e n kevés v o l t . V a l a m i v e l

több műtrágyát használtak

f e l , m i n t a z előző években, mégis ötször k e v e s e b b e t , m i n t m a j d öt évvel később. A z állattartásban sok gond

jelentke-

zett.

/Lásd 1 9 . s z . rtábla./ A M a g y a r S z o c i a l i s t a

Munkáspórt

1957 Júliusában h o z t a nyilvánosságra agrárpolitikai téziseit. "A mezőgazdasági termelés fejlesztése ós a s z o c i a l i s t a átala­ kítás egységes, elválaszthatatlan A m e g y e i Pártbizottság

feladatot

képez.

1958. május 1 5 - 1 6 - i ülése részle­

t e s e n e l e m e z t e a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét S z a bolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az agitáció fontosságát emelték k i . A t s z - e k számszerű fejlesztése érdekében elsősorban, a félproletár, v a l a m i n t a szegény- ós k i s p a r a s z t i

rétegek megnye­

rését határozták e l , e b b e n látták a további nagyobb ütemű lesztés sikerének a biztositókát. "A Mezőgazdaság átszervezése elsőrendű f e l a d a t v a l a m e n n y i

fej­

szocialista

kommunistának."

24

/Lásd 2 3 . s z . tábla./ 1959-ben e g y nagyobbarányu fejlesztési ütem

figyelhető

meg. A z 1 9 5 9 . október 2 9 - 3 0 - i m e g y e i pártértekezlet hogy

"az elért eredmények lehetővé t e s z i k ,

kimondta,

hogy a t s z - m o z g a l o m

fejlesztése terén további nagy lépéseket tegyünk előre." "A következő évek f e l a d a t a ,

hogy a dolgozó parasztsággal e g y e t ­

értésben befejezzük a mezőgazdaság s z o c i a l i s t a étépitósót, ós ezzel

egyidejűleg növeljük a mezőgazdaság

termelését.

A döntő, nagyobb arányú fejlesztésre 1959/1960 telén k e ­ rült s o r . M i a magyarázata ennek a h i r t e l e n

változásnak?

A

szervezés során a hangsúly a p a r a s z t o k egyetértésének a meg­ nyerésére, p o l i t i k a i

nevelőmunkára helyeződött. Általános irány­

elvként kapták a z agitátorok, h o g y emberséggel, türelemmel, de k o m m u n i s t a állhatatossággal ós kitartóan k e l l a f a l u s i kel

emberek­

beszélni. A szervezés idején igérte meg a Kormány a földjáradék kö­

telező kifizetését. Kedvezően h a t o t t a szövetkezeti parasztság

22 Egy kh szántóra Szabolcs-Szatmár megyében 1955-ben 27,7 k g , 1957-ben 29,7 k g , és 1962-ben 122,4 k g műtrágyát használ­ tak f e l . KSH. Mezőgazdasági Adattár I . kötet. B p . 1 9 6 5 . 702. p . A z MSZMP határozatai és d o k u m e n t u m a i , .1956-1962. 1 1 4 . p . 24 F i l e p Oános i , m . 9 2 . p. F i . l e p Oános i .m. 9 3 . p . PA. 1. f . 1959/1

2 3

2 5

érdekében h o z o t t nyugdíj r e n d e l e t , a termelőszövetkezeti elnö­ kök és más vezetők d e m o k r a t i k u s választásának lehetősége. A m i ­ k o r a népnevelők a f a l u

legtekintélyesebb gazdáit megnyerték

a szövetkezés ügyének, utána napok a l a t t

átszerveződött a z

egész f a l u . Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a t s z szervezés nagyobb arányú kibontakozásának kezdetét jelentő 1 9 5 9 . évi m e g y e i párt­ értekezlet után másfél évvel, a z 1 9 6 1 . március 1 6 - i m e g y e i nagy aktivá ülésen jelentették be a z átszervezés befejezését. M i a gazdasági magyarázata? 1957-ben kiemelkedő gazdasági eredmények születtek. 1958-ban a z aszályos időjárás következ­ ményei és a z a u g u s z t u s 2 0 - i n a g y területre kiterjedő viharkár a z eredményeket nagymértékben csökkentették. /Lásd 2 5 . s z . tábla./ A z 1 9 5 8 . évi 3 0 0 4 - e s r e n d e l e t alapján a t s z - e k állami tá­ mogatását a következők fejlesztésére biztositották: - a z állóalapok növelésére, - termelés fejlesztésére, - árutermelés fokozására, - a belterjesség ösztönzésére, -.gyenge t s z - e k b e

hozzáértő vezetők beállítására,

- univerzális és szántó t r a k t o r vásárlása a megerősödött tsz-ek

esetében.

A gyakorlatban

a z o n b a n a z állami támogatást nem a z előbbi

célokra használták. A járási tanács VB-ók döntöttek a támoga­ tás mórtékéről és címzettjéről. Nem gazdasági elemzés, hanem szubjektív és személyi k a p c s o l a t o k

alapján ítélték meg a d o ­

tációt. A gépesítést továbbra i s a gépállomások

erősitésóvel

támogatta a Kormány. A f a l v a k n a k nyújtott kommunális beruházás i s a t s z - e k megerősítésére irányult: i s k o l a - ,

kultúrház építés, v i l l a m o ­

sítás, j o b b áruellátás, lakásépítési kölcsönök, h o g y a s z o ­ cialistává vált f a l u ni

megváltozott jellegét e z z e l i s hangsúlyoz­

l e h e s s e n . Kétségtelenül s o k a t változott a f a l v a k kommunális

képe, a szükséges mórtéket a z o n b a n nem tudták elérni. A t e r m e ­ lőszövetkezetek állami támogatásának r e n d s z e r e kilenc

alapelveiben

éven át a z évente megújuló 3 0 0 4 - e s határozatok alapján

nyújtott dotációk m a r a d t a k . A fő

f o r m a a hosszú ós a közóple-

járatú hitelnyújtás

volt.

A k e r t és gyümölcsku 1 turajban a szőlőtermelés 1956

felgyorsult.

és 1 9 6 2 között több, m i n t hétszeresére nőtt a területe.

A z árugyümölcsök aránya, e z e n belül i s a z a l m a a háztájiban s o k k a l nagyobb v o l t , m i n t a közösben. A közösbe b e v i t t gyümöl­ csös területe egynegyedével csökkent 1960 és 1962 között. Ma­ gyarázata? A szétszórt területen felszámolták a gyümölcsöst, a közösben p e d i g még nem kezdődött meg a z i g a z i

nagyarányú

telepités a t s z fejlesztés k e z d e t i időszakában. /Lásd 2 8 . s z . tábla./ A gépállomások nem tudták kielégiteni a közös g a z d a ­ ságok igényeit, e z t a kiesést p e d i g ni,

nem tudták a t s z - e k pótol­

mert munkaképes t a g j a i k egy része e l m e n t más munkára, kü­

lönösen s o k a n szerződtek l e a megyéből r i z s aratásra. A f o g a tosok

délben még a k k o r

i s h a z a m e n t e k ebédelni, a m i k o r a nap már

megrövidült, i g y s o k h a s z n o s munkaidő v e s z e t t kárba, m e r t i g y többet- t u d t a k a közösből a f o g a t o k

segitségével h a z a v i n n i , m i n t

a gyalogmunkások. A k e z d e t i termelési eredményekben még benne volt a

a parasztok

korábbi i n t e n z i v e b b munkája, a m i t

még egyénileg,

t s z - b e való belépés előtt f e k t e t t e k be földjeikbe. E z e k e t

az

előrevivő és visszahúzó tényezők együttesen j e l e n t k e z t e k a g a z ­ dálkodás eredményességében és eredménytelenségében. /Lásd 3 1 . s z . tábla./ A munkaképes férfiak száma nem a l a k u l t gedés aránya v o l t tsz-ekben

egyre

kedvezően, a z Öre­

a n a g y o b b . A férfiakhoz képest a nők aránya a

n a g y o b b l e t t . A férfiak ós nők aránya a g y a l o g ­

munkáknál egyértelműen a nők szerepének növekedésére

utal.

Ugyan az idősebb nők, m i n t a férfiak aránya 1960 és 1962 között k i s e b b és n y u g d i j

lett,

e z a z t m u t a t j a , hogy a z öregségi járadék

némileg s e g i t e t t e a z idősebb korosztály arányának

csökkenését, e z végül i s a z átlagéletkor kedvezőbb alakulását . eredményezte. /Lásd 4 2 . s z . tábla./ A munkaerő előbbiek s z e r i n t i

alakulása, a gépállomások

gépparkjának elégtelensége egyaránt a t s z - e k e n belüli saját traktor-park

létesítését igényelte. /Lásd 3 3 . s z . tábla./

Javították a vezetés színvonalát a z z a l , h o g y bátran

for­

d u l t a k a f a l v a k b a n élő tekintélyes gazdákhoz és vonták be őket a vezetésbe. G o n d o s k o d t a k i s k o l a i végzettségük és szakképzett­ ségük megszerzésének

lehetőségéről. Különösen a z elnökök, b r i -

gádvezetők és könyvelők számára a t a n f o l y a m o k

nyújtottak elér­

hető és tömeges szakképzettséget adó a l a p i s m e r e t e k

elsajátítá­

sához lehetőséget. M e g y e i , járási, sőt - k i s e b b mértékben fővárosi kádereket küldtek k i vezetői munkára a t s z - e k b e . A kihelyezettek sz.

fizetését a z állam magára vállalta! /Lásd 3 4 .

tábla./ A tsz-ekben

a m u n k a f e g y e l e m meqszilárditása v o l t

z e b b f e l a d a t a z u j és a területileg megnövekedett Az

újonnan belépett t a g o k

rasztság - a n y a g i

a leqne-

tsz-ekben.

r e n d e l k e z t e k , - különösen a középpa­

tartalékokkal, ezért válogattak a munkák kö­

zött, mert nem v o l t a k rászorulva átmenetileg a közvetlenül tsz-ből szerezhető jövedelemre. A tsz-ekben egy

a pénzgazdálkodás a vezetők és a könyvelők

részének tapasztalatlansága m i a t t sem v o l t A tagság jövedelmének e g y i k

megfelelő.

forrása a háztáji, a kisegítő

gazdaság v o l t . A háztáji mértékét a z alapszabály határain belül a t s z - e k vezetősége határozta meg. Több h e l y e n

határoztak u g y ,

hogy a k i évközben nem ment a közösbe d o l g o z n i , attól a háztá­ jit

visszavonták. A háztájiban t a r t o t t tehénre általában

a közös legelőn legeltetési lehetőséget, v o l t

adtak

a z o n b a n több

o l y a n t s z , a h o l a háztáji t e h e n e k mellé pásztorról a t a g o k n a k 'maguknak külön k e l l e t t g o n d o s k o d n i . A t a g o k ban

latállományától, c s a k nak.

háztáji gazdaságá­

t a r t o t t s z a r v a s m a r h a állomány elkülönült a t s z közös ál­ a z utóbbit t e k i n t e t t e

a vezetés f o n t o s ­

Nem mindenütt ós nem e g y f o r m a mértékben támogatták a ház­

táji tehéntartást. A háztájiból származó jövedelem - erről i r o t t

forrásunk

n i n c s , de több t s z - b e n végzett személyes érdeklődésünk

tanu-

ságai alapján kimondható - a t s z tagság zöme számára a b i z ­ tonságos jövedelmet j e l e n t e t t e . A tsz-ből származó jövedelem mértéke a k k o r i b a n

b i z o n y t a l a n v o l t , leginkább c s a k

zárszáma­

dáskor derült k i , h o g y k a p n a k - e v a l a m i t , v a g y e s e t l e g a z elő­ legként már f e l v e t t összegből még v i s s z a

i s kell

fizetni

a

közös kasszába. A háztájiból származó jövedelmi különbségeket ma már családokra, v a g y t a g o k r a vetítve megállapítani nem l e ­ h e t , de jó t u d n i , h o g y ... visszaemlékező t s z t a g o k

elbeszélé­

sében, a tsz-ről a d o t t n y i l a t k o z a t u k b a n , a jó v a g y r o s s z m i -

minősítésben e z e k a z eltérő jövedelmi különbségek játszottak s z e r e p e t . Jövedelemszerzés szempontjából tehát nagy különbsé­ gek

keletkezhettek. Sok

termelőszövetkezeti vezető v o l t

a z o n a véleményen a

h a t v a n a s évek elején, hogy a háztáji s z e r e p e származó a l a c s o n y

jövedelmek

csak

a közösből

kiegészítése, ha m^jd a közös

jövedelem e l e k e d i k , a háztáji jelentősége szükségszerűen csök26 kenni fog. M i n d e z tévedés v o l t . A t s z - e k vezetőinek s o k gondot o k o z o t t , hogy a t a g o k szá­ mára t u d j a n a k

f o l y a m a t o s a n munkát biztosítani. A z év egy ré­

szében v o l t c s a k szükség a munkák sürgőssége m i a t t

valamennyi

t a g r a , sőt i l y e n k o r igényelték a családtagok részvételét i s a közös munkában. A munkaerő hiányon olymódon i s i g y e k e z t e k

segí­

t e n i , hogy e g y r e több nem t s z - t a g időszaki a l k a l m a z o t t a t

vettek

igénybe. A csucsmunkák elmultával a z o n b a n még a t a g o k n a k sem tudtak ni.

állandó m u n k a a l k a l m a t , k e r e s e t i lehetőséget biztosíta­

E z r o n t o t t a a tagság jövedelmét. A foglalkoztatás növelé­

sére, a jövedelmezőség javítása érdekében feldolgozó és mellék­ üzemági tevékenység szervezése l e t t v o l n a gyarmati,^

szükséges. A fehér­

c s e n g e r i és a vásárosnamónyi járásokban járt k i ­

sebb s i k e r r e l

több t s z - b e n

a melléküzemi tevékenység szervezé­

s e . A t a g o k egész éven át történő foglalkoztatását a z első években, a megszilárdítás k e z d e t i szakaszában nem

sikerült

m e g s z e r v e z n i . A megye t s z - e i b e n c s a k néhány h e l y e n

végeztek

nem mezőgazdasági jellegű melléküzemági tevékenységet. Még 1 9 6 6 - b a n i s c s a k 52 o l y a n

t s z v o l t , a h o l 50 e z e r

F t i p a r i ár­

bevételt /teljesítményértéket/ meghaladó melléküzemági tevé­ kenységet f o l y t a t t a k . A környező megyékben e k k o r már több ós n a g y o b b mértékben f o g l a l k o z t a k i l y e n

tevékenységgel. /Lásd

36.

és 3 7 . s z . tábla./ Érdekes, h o g y Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, e z e n a gyümölcstermeléssel hagyományosan ós jelentős területen f o g -

Kovácsy T i b o r : A p a r a s z t i munka k e z d e t e i / M i l o t a , 1 9 5 0 - 1 9 7 7 / a G y a r m a t h y Z s i g m o n d s z e r k . : A termelőszövetkezeti mozga­ lom kutatásának módszertani kérdései. -Nyíregyháza, 1 9 7 8 . 110-113. p.

lalkozó megyében a gyümölcs feldolgozása s z i n t e főzésben merült k i . 1949

csak

a szesz­

és 1961 között a t s z - e k aránya k e v e s e b b v o l t ,

a p a r a s z t i gazdaságok összessége. Munkájuk

eredményességének

értékelésében éppen ezért a parasztgazdaságok való hozzávetés v o l t

mint

eredményeihez

a fő értékelő mutató. 1961-1901 között

a z előbbi arány megváltozott, ezért a t s z - e k egymáshoz való viszonyitása, v a l a m i n t lettek

az állami gazdaságokhoz mért mutatói

a mérvadók.

II. A V I I I . pártkongresszus a gazdasági előrehaladás s a r k a l a ­ t o s kérdésének a mezőgazdasági termelés g y o r s sét,

a mezőgazdasági t e r v e k

ütemű fejleszté­

teljesítését jelölte meg. E hat ü •-

r o z a t o k végrehajtása - döntően - a szocializált s z e k t o r r a há­ r u l t . 1 9 6 6 - r a , a z első öt évben a megye összes mezőgazdasági területének 74 %-án t s z - e k , 15 %-án állami gazdaságok, 7 %-án t s z c s - k , 4 %-án p e d i g egyéni és kistermelő gazdaságok

tényked­

t e k . /Lásd 2 2 . s z . tábla./ Jelentősen és kedvezően módosult a megyében a mezőgazda­ ság termelésszerkezete. 80 % ~ k a l a gyümölcs, 65 % - k a l a pillán gós növények vetésterülete. E k k o r

épült meg a 12 e z e r kh terü­

letű dohánytermelés befogadására a l k a l m a s

pajtatér. /Lásd

26.

telepitettek,

s z . tábla./ 22 e z e r kh u j gyümölcsöst

a 70 % - a téli a l m a v o l t . A n y o l c v a n a s v o l t a k a z almatermelés k i a l a k u l t csak

arról l e h e t e t t

években már lát

ennek tóak

zsákutcái, de 1966-ban még

beszélni, hogy a második ötéves t e r v

ide­

jén a z o k a sivár, futóhomokos területek változtak virágzó gyü­ mölcsösökké, a h o l azelőtt kh-ként 2-3 q r o z s , ha m e g t e r m e t t . A fiatalok

szakmunkássá válásának, majd f a l u n maradásának e z

volt

az e g y i k érdekbázisa. /Lásd 2 7 . s z . tábla./

akkor A

k u k o r i c a vetésterülete l e t t

emelkedett

a z átlagtermés mennyisége i s . A takarmány termo t e ­

rületek aránya k i s e b b v o l t tsz-ek

a l e g n a g y o b b , jelentősen

és az a l a c s o n y

hozamok m i a t t a

többsége takarmánygondokkal küzdött. A rétek és a l e ­

gelők termése i s i g e n kevés v o l t . /Lásd 2 9 . s z . tábla./ A me-

gye

szarvasmarhaállományának

%-a v o l t

32 %-a,

sertésállományának

nagyüzemekben. Kedvező fejlődést m u t a t o t t

30

a 100 anya

utáni h a s z n o s s z a p o r u l a t , ami szarvasmarhánál 83 d b , sertés­ nél 1107 db v o l t . Növekedett a vágóállatok aránya. A hizlalási

idő a sertéseknél 15 hónapról 1 1 - 1 2 - r a csökkent. A z 1 t e ­

hénre jutó évi t e j h o z a m

1 624 - 1 820 l i t e r .

ruházásból 24 e z e r s z a r v a s m a r h a , lyet

A termelési be­

114 e z e r db sertés férőhe­

létesítettek a megye t s z - e i . A mezőgazdasági gépállomány,

jelentősen bővült, e g y t r a k t o r egységre 109 k h . j u t o t t . A t a ­ lajjavítás 32 e z e r k h - t érintett. /Lásd 3 3 . s z . tábla./ A megye termelőszövetkezetei a h e t v e n e s évében s o k a t

fejlődtek már a k k o r

be országosan a z e g y e s f o n t o s a b b

évek első öt

jelentős s z e r e p e t

töltöttek

népgazdasági c i k k e k termelé­

sében. A z ország dohánytermelő területének 52 % - a , a b u r g o n y a ­ terület 20 % - a i t t v o l t , ós a z a l m a e x p o r t

75-80 %-ót adták.

A t s z dolgozó parasztságra u j nagyüzemi módszerekkel és melési eljárásokkal i s m e r k e d e t t meg tömegesen. O l y a n zív vetőmagvakat k e d v e l t meg, m i n t

ter­

inten­

a bezosztája b u z a , a

krasznodári napraforgó, a különböző beltenyésztett k u k o r i c a ­ fajták. Tért hódított a r e n d s z e r e s műtrágyázás és növényvéde­ lem . Általánossá vált a kemizálás a v e g y s z e r e s

gyomirtás f o r -

májában. A z állattenyésztésben bevezették a z inszeminálást, a z itatásos borjunevelést, a tápokkal történő takarmányozást. Gépesíteni kezdték a fejést, etetést ós itatást.

Mindezeket

m o s t o h a időjárási v i s z o n y o k között, a l a c s o n y t e c h n i k a i ellá­ tás m e l l e t t végezték, ezekből f a k a d t a termelés ingadozása. A parasztság e l i s m e r t e a szakvezetés szükségességét és a s z a k e m b e r e k munkáját,, a termelés eredményességében feltételnek tekintették. A szakvezetés g y a k o r l a t i

alapvető tapasztala­

t a a z o n b a n nagyon hiányos v o l t . /Lásd 2 8 . s z . tábla./ A z a d o t t v i s z o n y o k között nőtt a z e g y dolgozó t a g r a j u ­ tó,

a közösből származó évi jövedelem i s . /7 716 Ft-ról

9 839 F t - r a / , noha e z a jövedelem nem l e h e t e t t v a l a z országos átlag a l a t t m a r a d t . A jövedelem

kielégítő, jó­ szóródása

e g y e s t s z - e k között még így i s i g e n nagy v o l t . /5-27 e z e r F t között./ /Lásd 3 0 . s z . tábla./ A háztáji gazdaságok s z e r e p e

elsősorban a családok ön-

ellátása v o l t . A háztáji 83 e z e r kh v o l t a megyében, e z e n t a r -

tották a megye állatállományának 6 0 - 7 0 % - á t . A termelés mér­ téke az első öt évben jelentősen nem változott. Ebben

szerepet

játszott a háztájival k a p c s o l a t b a n élő hibás szemlélet i s . Nem látták és ismerték f e l a közös- és a háztáji gazdaságok 27

szoros

egységét, a z utóbbiban rejlő tartalékokat. A következő 10 év v o l t

az az időszak / 1 9 6 5 - 7 5 / , a m i k o r

eldőlt, hogy képesek-e a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő tsz

tagok és a l k a l m a z o t t a k , egyáltalán a termelőszövetkezeti

mozgalom

m e g t e r e m t e n i a korszerű üzem- és munkaszervezés

alap­

ján a vállalatszerű gazdálkodást. 1966 és 1970 között a megyében a z i p a r

gazdasági s z e r e p e

megnövekedett, de a gyorsütemű i p a r i fejlődés ellenére i s Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági jellegű maradt . A n e g y e d i k ötéves t e r v

idején / 1 9 7 1 - 1 9 7 5 / további jelentős

ipar­

telepítés és fejlesztés valósult meg. A 600 millió F t rendkí­ vüli iparfejlesztési a l a p nagymértékben felgyorsította az f e j lesztést• Noha a z i p a r tében számottevő l e t t ,

ipar­

a megye társadalmi és gazdasági éle­

a z i p a r i üzemek többsége a z o n b a n c s a k

gyáregységként került megszervezésre. Ennek következménye sú­ l y o s teher maradt. A mezőgazdasági termelés fejlődésének üteme a z országos átlagot m e g h a l a d t a . A z i p a r

és a mezőgazdaság

fejlesztésének

g y o r s a b b üteme alapján 1966-1975 között a megyére jellemző országoshoz mórt általános lemaradásból b e h o z o t t v a l a m i t , de nem t u d o t t m i n d e n t t o r l e s z t e n i . Az már nagy s i k e r n e k a m i k o r Kádár János a megyében járva k i j e l e n t e t t e , szűnt a megye

"szegény r o k o n n a k l e n n i . "

számított,

hogy meg­

Ez a kedveskedő, de meg

nem g o n d o l t jelző után ismételten l e l a s s u l t m i n d e n . A Trösztök kihasználták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe t e l e p i t e t t gyár­ egységekben jelentkező olcsó munkaerőt, e z z e l

a Központ és nem

a megye g a z d a g o d o t t . A mezőgazdaság s z o c i a l i s t a átszervezésével a parasztság száma jelentősen csökkent. Később e z a t e n d e n c i a mérséklődött.

PA. 1. f . I I . c s . 3 3 . öe. A m e g y e i Pártbizottság 1 9 6 4 . március 2 3 - i ülésének j k v - e . Jelentés a mezőgazdaság helyzetéről.

sőt a z ország más területeire vándorolt f i a t a l o k

kezdtek

visz-

szatérni a megyébe és felvételüket kérték a t s z - e k b e . Kedvezőb­ ben

alakult

a t s z - b e n dolgozók átlagos életkora. A n e g y e d i k

öt­

éves t e r v időszakában lényeges társadalompolitikai változások következtek be a parasztság életében. Csökkent ugyan a mező­ gazdasági termelés technikai-műszaki bázisa, összegezve: kedvezően változott a tsz-tagság korösszetétele, a fiatalok ben.

i s biztosítottnak kezdték látni jövőjüket a t s z - e k -

Oavult

a parasztság életszínvonala és nőtt a közösből

származó jövedelmük. Visszahúzó erő m a r a d t , hogy a tsz-ek 70 %-a

kedvezőtlen

feltételek között gazdálkodott. F o n t o s s z e r e p e t játszott a t s z - e k vállalati gazdálkodásának s z e r v e z e t i

előkészitésében

a z a döntés, hogy 1 9 6 8 . június 30-tól v a l a m e n n y i

tsz-ben a

járási tanács végrehajtóbizottságai által jóváhagyott a l a p s z a ­ bályok s z e r i n t

kellett

d o l g o z n i . A z alapszabályok

rögzitettók

a z u j gazdasági m e c h a n i z m u s e g y e s t s z - e k r e vetített I l y e n e k e t , hogy a pártoló t a g o k a fiatalokat

feladatait

beléphessenek a t s z - e k b e , h o g y

szakmunkásképzőkbe k e l l

f e l v e t e t n i , be k e l l i s ­

kolázni őket. A z állam garantálta munkabérek kifizetését és érdekmozgató v o l t a premizálás l e g k i s e b b termelési egységekig lemenő bontása, elfogadtatása, mert e z l e t t

- a gyakorlat i s

bizonyította - a többlettermelés a l a p j a . Az érdek és nem a z a k a r a t m o z g a t j a a világot.28 A mezőgazdaság fejlődése l e g j o b b a n

a növénytermelés

ered­

ményeiben figyelhető meg. A b u z a a z ország l e g f o n t o s a b b k e ­ nyérgabona növénye, a vetésterület m i n t e g y ötödét f o g l a l t a e l . A lakosság alapvető ellátását biztosította, e z e n kívül

export

értékesítése i s jelentőssé t e t t e m i n d e n k o r . A vetésterület nagyságát korábban kötelezően irták elő a t s z - e k számára, a z uj

gazdaságirányítási r e n d s z e r b e n

pedig

közgazdasági szabály­

zókkal befolyásolták a nagyüzemi termelést. A b u z a vetósterüle te

a megyében 1968-tól 1 9 7 4 - i g

csak

egyenletesen

1970-ben tört meg a z árviz o k o z t a

növekedett, a m i t

pusztulás. S a j n o s 1 9 7 5 -

1 1 . PA. 1. f . I I . c s . 6 5 . ö e . M e g y e i pártbizottság j k v - e 1968. f e b r . 1 6 .

ben már 29 % - k a

o l t kevesebb

a vetésterület."

A csapadékos ősz m i a t t az éves előirányzatnak c s a k közel ötödét

tudták e l v e t n i , s ebből i s k i p u s z t u l t

a terület 7 %-án. A termésmennyiség

egy­

1 9 7 5 . május 3 1 - I G

1961-től évente átlagosan

1 % - k a l nőtt a termésátlagok javulásának eredményeként. A f a j t a összetétel, a z a g r o t e c h n i k a i

s z i n v o n a l emelkedése a termelékeny

séget j a v i t o t t a , s a búza termelése e g y r e k e v e s e b b tö 11 l e . J o b b

lett

munkaerőt kö

a gépesítettség nemcsak a talajmüvelésnél,

hanem a betakarításban i s . A n e g y e d i k

ötéves t e r v

éveiben az

átlagtermés búzából a fél évszázaddal azelőttinek 2 resére és a z átszervezés utáninak 1,8-szorosára Az ladta

1 8 9 5 . évi összeírás s z e r i n t

2,5-sze-

emelkedett.

a z almafák száma a l i g h a ­

meg a 178 e z e r d b - o t , a megyék között p e d i g a z alma t e r ­

melés sorrendjében a 1 0 . h e l y e t

foglalták e l . A z 1935. évi

összeírás már a z t m u t a t j a , hogy n e g y v e n év a l a t t

nagyarányú

telepítés történhetett, mert e k k o r már 633 e z e r fát nyilván, e z z e l

tartottak

S z a b o l c s , Szatmár és Be r e g a z ország a Imate rme-

lő megyéinek élvonalába került. A nagyüzemi gazdaságok résével e g y r e nagyobb mértékben t e r j e d t

térnye­

a z almatermelés. 1959-

ben a z almafák száma már megközelítette a két és fél milliót . Az ország almafáinak e k k o r már 17,8 % - a v o l t között a mezőgazdasági t s z - e k el.

a megyében. 1960-1967

14 431 kh almatelepitést

végeztek

1967 közepén a megyében több, m i n t 40 e z e r kh almás v o l t a

t s z - e k b e n és a t s z t a g o k háztájijában 6 200 k h . A t s z - e k b e az előbb m u t a t o t t növekedés ellenére i s c s a k 1,7 gyümölcstermelő s z a k e m b e r j u t o t t gazdaságonként, mig a z állami gazdaságokba 3. Az időjárás nem k e d v e z e t t m i n d e n évben az almatermelésnek. Aszályos időjárás esetén a z almát öntözni k e l l e t t v o l n a , e z a t s z - e k b e n c s a k kismértékben valósulhatott meg. 1967-ben r e n d ­ kívül, jó almatermés v o l t , holdanként elérte a 100-120 q-át. A magas terméshozam a z értékesítésben problémát o k o z o t t . 1970-ben a tavaszi

árviz

sújtotta a megyét. A z alma c s a k 63,7 %-át a d ­

t a a z előző évinek. Bár a z almatermelés növekedett a évek elején és a minősége kedvezőbb v o l t

hetvenes

1973-ban a z előző éve-

KSH S z S z m I . Jelentés a búzatermelés néhány f o n t o s a b b kérdé­ se Szabolcs-Szatmár megyében. 1 9 7 6 . március 6. 7 p.

kétől, exportértékesítése mégis c s a k 75 % - o t ért e l . Ebben a z évben a t s z - e k b e n már több alma t e r m e t t , m i n t

a z állami

gazda­

ságok almáskertjeiben. 1973-1975 között általában évi 320 000 t

terméssel számolhattak a nagyüzemek. A z almaszüret minden

évben munkaerőhiányt idézett elő. A termelőszövetkezetek jó eredményeket értek e l burgonyából és dohányból i s . A növénytermelésben k e z d e t t m e g h o n o s o d n i a

zártrendszerű termelés. A 7 0 - e s évek közepén már 35 e z e r

hektáron t e r m e l t e k kukoricát, burgonyát, cukorrépát és n a p r a ­ forgót zártrendszerű

termeléssel. M e g i n d u l t a k o n c e n t ráció a z

üzemek egyesülése révén, csökkent a t s z - e k száma, e z z e l

együtt

nőtt a gazdaságok átlagos földterülete. 1970-ben 236 t s z , át­ l a g o s földterülete 1 429 ha v o l t , átlagterülettel

1975-ben 158 t s z 2 201 ha

dolgozott.

A mezőgazdasági termelés korszerűsítését lassította, hogy a megye üzemei a z átlagostól jóval kedvezőtlenebb

termőhelyi

és közgazdasági körülmények között gazdálkodtak. A z összes földterület átlagom a r a n y k o r o n a értéke a tsz-eknél 1 3 , e z o r ­ szágosan 1 7 , 4 . Békés megyében, a h o l a z iparszerü termelés ará­ nya a l e g n a g y o b b ,

2 6 , 5 . A 158 tsz-ből 119 kedvezőtlen adottsá­

gú, a z a z államilag támogatott. A z országban a szántóterület 11 % - a homok, a megyében 50 %. A szatmár-beregi részen a víz­ rendezés m i a t t , a Nyírségen p e d i g d o m b o r z a t i és fásítási, c s a ­ tornázási v i s z o n y o k m i a t t v o l t

nehéz a nagyteljesítményű gépek

gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges táblák kialakítása. A korszerű technológia térhódítása együttjárt a termelés gépesítésével, ami megkönnyítette a nehéz f i z i k a i

munkát és

kézi munkaerőt szabadított f e l . A megyében.1966 után közel másfélszeresére nőtt a z egységnyi mezőgazdasági területre

for­

dított gépi munka mennyisége. A t r a k t o r o k elsősorban a t a l a j és felszíni munkák gépesítésében h o z t a k nagyarányú változást, e z z e l a fogatmunkát tették feleslegessé a nagyüzemi termelés­ b e n , de a háztájiban nem. Ezáltal vált lehetővé a növényápolás és növényvédelem nagy területen v i s z o n y l a g optimális idő

alatt

történő elvégzése. A főbb betakarítási munkák közül először a kalászosok aratásának gépesítését tudták l e g m a g a s ^bb színvonal­ ra emelni . Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1971-1975 között a gépek

és a gépi berendezések értéke 2,3-szeresére, részesedése a z összes állóeszközértékből 20 %-ról 26 % - r a e m e l k e d e t t . vekedés a t s z - e k b e n

A nö­

nagyobb mértékű v o l t , m i n t a z állami

gazdaságokban. A gépi munka a t s z - e k b e n

egységnyi mezőgazda­

sági területre.vetitve 14,5 % - k a l nőtt, ennek

következtében

a munkanap felhasználás 10 % - k a l csökkent. 1970-1975 között pedig

az összes beruházások 38 % - a - másfél milliárd f o r i n t

-

gépbeszerzés v o l t . A z üzembe h e l y e z e t t gépek nagyobb része s z o v j e t importból származott. A k k o r e z jó v o l t , műszaki s z i n v o n a l a és alkatrész utánpótlásának miatt

legvégül a veszteség e g y i k

avult,

pótlása nagy g o n d o t

A gabonaaratást gos

szint

alatt

nehézsége

forrása l e t t . A géppark e l ­

okozott.

teljesen

r i c a betakarító a d a p t e r e k

de a gépek

gépesitették. Több l e t t

a kuko­

állománya, a t s z - e k mégis a z orszá­

r e n d e l k e z t e k a t e l j e s gépesitéshez szükséges

felszerelésekkel. A burgonyaszedés gépesitése a z országosnak csak

1/4-e v o l t .

szágos s z i n t e t

Kedvezőbben a l a k u l t ,

de nem érte e l a z o r ­

a cukorrépa kiszedés gépesitése sem.

/ 8 8 , 9 - 6 3 , 2 %/. Az e g y m e n e t e s takarmánybetakaritást

szerették

v o l n a megvalósítani, de e z nem sikerült, m e r t a szárítás egyelőre nagyobb részt, természetes u t o n takarmányszáritó üzemelt 1 9 7 5 - i g . A 84 v o l t ,

történt. C s a k 21 db

szemesterményszáritóból

de 10 %-át nem üzemeltették, p e d i g esős időjárás e s e

tén i g e n n a g y l e t t

volna a haszna.

A szakosított

állattenyész

tő t e l e p e k áttértek a takarmánytápok felhasználására, de k e ­ vés és drága v o l t

a keverőüzem. Több l e t t

a fejőgép.

M i n d e z e k megváltoztatták a mezőgazdasági munka jellegét. A volt

parasztemberek

tömegei kerültek b o n y o l u l t gépekre. A

qépesités f o n t o s ágazattá vált. Megnövekedett a gépek javítá­ sát kiszolgáló saját gépjavító üzemek s z e r e p e . A javítómű­ helyek

alapterülete 1970-től 1 9 7 5 - r e 48 859 m - r ő l 55 338 2

re e m e l k e d t e k , 17 önálló szervizüzemet t a r t o t t a k pek

m-

f e n n . A gé­

tárolására szükséges gépszín a z o n b a n kevés v o l t . Az ál­

lagvédelemnek sem természetes, sem szubjektív nem r e n d e l k e z t e k . M i n d e z e k k e l termelőeszköze l e t t

2

feltételeivel

együtt a f a l u s i emberek - fő

a gép, e z életvitelüket i s alapvetően

megváltoztatta. Az állattenyésztés fejlődése g y o r s ütemd v o l t .

1970-hez

viszonyítva a 100 ha mezőgazdasági területre jutó számosállat 39,6-ról 4 3 , 6 - r a e m e l k e d e t t

1 9 7 5 - i g . A tehénállomány 3 7 0 0 - a l

nőtt. A megye szarvasmarhaállománya 376 601-ről 537 OOO-re s z a p o r o d o t t . Jelentősen fejlődött a baromfitenyésztés A h u s , t e j és más állati

szinvonala.

termékek termelése emelkedő

tenden­

ciájú v o l t . A I V . ötéves t e r v időszakában felépült 30 szakosí­ tott

tehenészeti- és 15 sertéstelep. A s z a k o s i t o t t

állatte­

nyésztési t e l e p e k ópitése, benépesítése, és üzemeltetése s o k g o n d d a l járt, de e z v o l t

a fejlődés

utja.

3

Szabolcs-Szatmár megye a z ország e g y i k szarvasmarha

tenyésztő megyéje v o l t ,

legjelentősebb

a z állomány 8 %-ét i t t

tartották . A z előbbiekben l e i r t a régi elmaradottság

fejlődós a z o n b a n nem v o l t

teljes

elégséges

felszámolására ós nem a d o t t elég­

séges a l a p o t a későbbiekben a mezőgazdaságra nehezedő állami elvonáshoz, sem a z agrár olló kivédésére! A n y o l c v a n a s évek elején már figyelmeztető jelenségek m u t a t k o z t a k , a p o l i t i k a a z o n b a n megmerevítette a gazdálkodást, e z p e d i g végül oda juttatta

a megye termelőszövetkezeteit, h o g y már a n y o l c v a n a s

évek második felében a gazdálkodás eredménymutatói alapján a z országos r a n g s o r b a n a z első és második n e g y e d b e n egy sem, a harmadikban ből.

i s csak egy t s z v o l t

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­

A többség a z utolsó, n e g y e d i k n e g y e d b e n s o r a k o z o t t a z o r ­

szág leggyengébb gazdálkodására u t a l v a . E z t a z o n b a n a megye irányitó s z e r v e i nem hozták nyilvánosságra. A h e t v e n e s évek második felében 1976-1980 között zőtlenebb külső ós belső feltótelek j e l e i

kedve­

kezdtek mutatkozni

a népgazdaságban. Ennek hatása nyomon kísérhető a S z a b o l c s Szatmár-Bereg megyében dolgozó t s z - e k életében i s , a termelés

14. KSH S z S z M I . A z almatermelés Szabolcs-Szatmár megyében. 1968. január 1 9 . 15 p . Lásd még a SzSzmL. KSH repertórium II/14/2; II/2/20; II/4/42; II/5/48; II/5/55 j e l z e t e i t . KSH SzSzmL. közlése. A gépesítés h e l y z e t e Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemeiben 1 9 7 0 - 1 9 7 5 . 1 9 7 6 . október 30. 1 0 . p . SzSzmL KSH repertórium 11/18/62 j e l z e t .

gazdaságossága e l m a r a d t

a z országos szinttől. Nem

a lehetőségekkel sem. A k i a l a k u l t

t u d o t t élni

tájkörzeti adottságokhoz

igazodó termelési s z e r k e z e t , üzemnagyság, a fejlődő, a válla­ latszerű gazdálkodás, a mezőgazdasági termelés tervszerűsége, korszerűsödő mezőgazdasági irányitás és vezetés r e n d s z e r e , csak si

önmagához mért eredmény v o l t , a válságot, a z órtékesitó-

nehézségeket nem tudták elkerülni. A megye társadalmában továbbra i s jelentős m a r a d t a szö­

v e t k e z e t i parasztság s z e r e p e . Létszáma csökkent, de még m i n d i g 24,3

% - a maradt az a k t i v

keresőknek. A hagyományos

munkát az agrártermelés több területén f o l y a m a t o s a n

paraszti felváltot­

t a a z iparszerü tevékenység. Végbement a tsz-ekben a nemzedék­ váltás, jelentősen több f i a t a l

került a t s z - e k b e , m i n t a z

korábban v o l t , a z átlagéletkor 40 óv l e t t . A megyékben i s k i e ­ gyenlítődött a munkások ós p a r a s z t o k jövedelmi színvonala. Ke­ veset javult

még a m i n t e g y

40 e z e r n y u g d i j a s ós járadékos

anyagi helyzete i s . M i n d e z e k m e l l e t t a z o n b a n mérsékeltebb l e t t ség és e g y r e

a z eredményes­

több a hiány, a szanálás és a szövetkezetek

számolása. A szükségesnél k e v e s e b b j u t o t t

fel­

a fejlesztési célú

felhalmozásra. A költségek g y o r s ütemű növekedése, a kedvezőt­ len

adottságok ós s z u b j e k t i v okok m i a t t a t s z - e k e g y része

tartósán veszteséges állapotba került. A veszteség és a z a l a p ­ hiány egy része c s a k

központi pénzeszközökkel v o l t

rendezhető.

A beruházás mértéke továbbra i s jelentős v o l t , aminek 70 %-át hitel,

15 %-át

állami támogatás t e t t e

k i , e z p e d i g a z eladó­

sodáshoz v e z e t e t t . Tovább folytatódott a t s z - e k koncentrációja ós s p e c i a l i zációja. 124 t s z v o l t

1 9 8 0 - b a n , átlagos üzemnagysága 2 438 h a -

ról 3 500 h a - r a a l a k u l t . A szarvasmarhaállomány a t s z - e k b e n növekedett, de e z c s a k a háztáji veszteségeit ellensúlyozhat­ ta,

mert nem v o l t

kifizetődő a z egyéni állattartás. L e g n a g y o b b

változás a juhállományban v o l t , 42,9 % - k a l nőtt átmenetileg a külföldi p i a c érdeklődésének hatására. M i n d e z e k nyomán szükségszerűen növekedett a t s z - e k b e n a s z a k e m b e r e k , a b e t a n i t o . t munkások száma. T s z - e k b e n 1 221 e g y e t e m e t , főiskolát és 2 135 középiskolát végzett

. akember

d o l g o z o t t . A s z a k - és betanított munkások száma 14 518 fő, e z

1975-ben 2 661 fővel e m e l k e d e t t . A mellék- és kisegitőüzemek változatlanul nem t e r j e d t e k e l , s legkevésbé o t t nem, a h o l * nagyon k e l l e t t

volna.

A t s z - e k pénzügyi helyzetét meghatározta a z i s , hogy a z állami elvonás mértéke n a g y o b b . v o l t , m i n t a bruttó jövedelem növekedése. E g y e s t s z - e k eredményességét hátrányosan befolyá­ s o l t a a vezetés, a z irányítás és a szervezettség a l a c s o n y 32 színvonala. A termelőszövetkezeteknek jon

a z a f e l a d a t a , hogy g o n d o s k o d ­

tagjairól, a d j o n n e k i k munkát, biztosítsa megélhetésüket.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a t s z - e k kisebbek, bak, na

területüket t e k i n t v e

m i n t a z országos átlag, és a jövedelmek

m i n t máshol. S o k k a l

szükség. Korábban a z a t s z b o l d o g u l t j o b b a n ,

nagy v o l t

alacsonyab­

r u g a l m a s a b b átrendeződésre l e t t

vol­

amelyiknek

a z almatermő területe. 1 9 8 3 - r a s z i n t e m e g b u k o t t a z

almatermelés, p e d i g Elég sok h e l y e n

s o k - s o k csalód a l a p o z t a e r r e a z óletét. cserélődtek a vezetők, de nem nőtt f e l

igazán a z a z utánpótlási a k i k a második nagy nemzedékváltás­ ban

előléphettek v o l n a . A melléküzemágak munkaerőmegtartó

r e p e nem hagyható f i g y e l m e n ipari si

sze­

kivül. M e s s z e v a n a főváros, a z

c e n t r u m , ezért i t t a t s z - e k közvetlen p i a c i ,

értékesíté­

lehetősége korlátozott. Hiányzott a vállalkozás merészsége. Gondok és m e g o l d a t l a n f e l a d a t o k j e l e n t k e z t e k e g y r e

nagyobb

mértékben , Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határai K e l e t

felé zártak.

Sem a Szovjetunió sem Románia Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára nem a d t a k közvetlen p i a c i országokkal á baráti k a p c s o l a t o k

lehetőséget. A szomszédos inkább p o l i t i k a i

jellegűek

és kulturális területre t e r j e d t e k k i , gazdasági téren merevek maradtak. T r i a n o n n a l

a megye e l v e s z t e t t e a z északi, b e r e g i és

a déli, szatmári vasutvonalát, e z t pótolni nem sikerült. A megye földrajzi h e l y z e t e

további nehézséget j e l e n t

ország i p a r s z e r k e z e t e fővároscentrikus l e t t .

amióta a z

A közlekedés, a

szállítás drága. A megye nem képes m e g f i z e t n i a munkaerőt sem

15 PA. 1. f . Pártértekezlet oeszámolója 1 9 7 5 . február 22. 1 6 . p .

a z agrár társadalomban, sem máshol. A k e z d e t b e n szépen ivelŐ agrárváltozás zsákutcába került. Földterült

/ k a t . h o l d ; év közepén/

összes földte rüle t

Év 1935

1 024 577

Mezőgazda­ sági terü­ let 927

ebből szántó

ebből k e r t , gyümölcsös

910

771 501

11 598

1950

1 0 3 0 650

903 686

742 845

19 749

1952

1 0 3 9 100

905

460

749

247

18 650

1955

1 0 2 4 951

889

634

711 542

27 313

1960

1 0 2 5 706

872 512

691 800

39 338

1964

1 0 2 8 711

855

734

639 011

78 782

488

306 ha

360

48 643 h a / 2 / .

1970 =

628

172 ha

/ l 0 9 1 574 ha //848

529 k h / / 6 2 5

137 ha 810 k h /

/!/.

/84 527 k h /

1. / KSH. Mezőgazdasági Adattár. I . B p . 1 9 6 5 . 6 3 . , 6 5 . , 7 2 . p . 2. / Mezőgazdasági S t a t i s z t i k a i Adatgyűjtemény 1 8 7 0 - 1 9 7 0 . Földterület I I . M e g y e i a d a t o k . KSH. Bp. 5., 7., 1 5 . p . / I . s z . tábla./

Demográfiai Év

adatok

összesen

Férfi

Nő

100 férfira jutó nő

1930 1941

502 126 546 629

246 6 8 1 267 0 1 2

255 445 279 617

1 036 1 047

1949

558

084

271 727

286

357

1 054

1960

586 449

283 416

303 033

1 069

1970

590 211

290

299 617

1 031

594

KSH. 1 9 7 0 . évi népszámlálás 1 7 . Szabolcs-Szatmár megye a d a t a i . B p . 1 9 7 2 . 8. p . / 2 . s z . tábla./

A népesség gazdasági aktivitás

szerint

Al< t i v Inaktív k e r e s ő

Ev

összesen .

1930

502 126

201 894

4 007

296 225

1941

546 629

232 612

4 223

309 794

Eltartott

1949

558 0 8 4

243 362

5 661

309 061

1960

586 449

263 578

8 614

314 257

1970

590 211

249 0 8 8

55 537

285 586

KSH. 1 9 7 0 . évi népszámlálás 1 7 . Szabolcs-Szatmár megye Bp. 1 9 7 2 . 1 3 . p . / 3 . s z . tábla./ Az a k t i v

Nem 1949 Férfi Nő

keresők népgazdasági ág és nemek

•össze­ sen

Ipar

adatai.

szerint

. ' ' ! Építő­ Mezőgaz­ Szál­ ipar daság lítás

Keres- | kedelem

Egyéb

170 750

15 738

3 056

129 552

4 453

4 721

13 230

72 612

2 510

52

59 739

401

1 879

8 031

össze­ 243 362 sen

18 248

3 108

189 291

4 854

6 600

21 261

171 807

19 736

15 576

104 547

11 8 7 1

6 159

13 918

9 1 771

4 147

551

72 843

1 191

3 843

9 196

Össze­ sen 263 578

23 883

16 127

177 390

13 0 6 2

10 0 0 2

23 114

1960 Férfi Nő

t

1970 159 365

29 5 3 1

25 820

65 416

16 0 5 5

9 376

13 167

89 723

15 417

1 499

44 9 8 4

2 478

8 574

16 7 7 1

Össze­ sen 249 088

44 9 4 8

27 319

110 400

18 533

17 9 5 0

29 938

Férfi Nő

1

KSH. 1970 . évi népszámlálás 1 7 . S z a b o l c s -Szatmá r m e g y e i a d a t a i . Bp. 1 9 7 2 . 18. p . / 4 . s z . tábla/

Gépállomások december 3l-én közölt

tv

Gépállomások száma

T r a k t o r ebből univer­ sal

1952

27

^1953

27

692 675

1954

27

673

1955

23

1956

,21

/5.

Kombáj n

Villany­ motor

17

24

26

91 87

79

70

64

86

60

128

865

203

18

60

182

855

240

855

64

-

s z . tábla./

Traktor egység

Traktor munka

1952

634

383 010

1953

676

546 189

1954

657

378 589

1955

825

477 347

1956

1095

/6.

Vontató

-

Traktoregysógek és a gépállomások Év

adatokkal

:

'

-

talajmunkája Talajmunka

Egy t r a k t o r e g y ' sógre jutó t e l jesitmény

290 043

636

403 3 4 1

812

255 603

562

285 246

665

311 6 3 4

-

s z . tábla./

Egy normálhold önköltsége / F o r i n t / M e g y e i átlag 1953 : 101,00 F t .

1 9 5 4 : 153,13 F t .

1 9 5 5 : 114,00 F t .

S z S z m S t a t Évk. 1955. Gépállomások. / 7 . s z . tábla./ Mezőgazdasági termelőszövetkezetek / I I I . / a d a t a i december 31-én Termelő­ Időpont szövet­ kezetek száma

Családok

1950

5 620

9 266

184

Tagok

s zárna

összes

Szántó

terület k a t . h o l d 53 215

44 9 1 1

1951

237

-

78 898

67 549

1952

424

33 739

46 244

270 391

234 288

195

-

325

13 885

18 864

127 646

105 015

1954

321

13 359

17 528

122 703

98 277

1955 1956

353 112

17 489 4 905

23 310 6 515

140 080 47 436

110 173 37 178

/8. 36

s z . tábla./

I-11 . típusú termelőszövetkezeti c s o p o r t o k Időpont

TSZCS-ék száma

1950 1951

Tagok Cs a 1 á d o k s z á m a

a d a t a i december 3l-én összes Szán tó terület k a t . h o l d

3

88

200

8 370

•i

50 759

372 48 294

143 :

396

1952

78

3 707

4 769

23 502

21 321

1953

36

1 423

1 964

8 761

7 890

1954

29

1 360

2 254

7 640

6 925

1955

25

1 096

1 780

5 136

4 707

1956

7

133

185

729

682

l

1

KSH. SzSzmL. S z a b o l c s ­ Szatmár megye f o n t o s a b b a d a t a i 1 9 5 2 - 1 9 5 5 . Bp. 1956. 106. p. / 9 . s z . tábla./

statisztikai

A t a g o k részesedése a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben / F t / /Zárszámadási a d a t o k / Megnevezés Egy munkaegy­ ségre jutó ré­ szesedós Egy t a g r a jutó összes rész /10.

/TSZCS/

1953

1954

1955

1956

1957

1958

20,4

23,6

34,4

33,9

42,22

32,58

9 662

8 726

3 754

6 510

11 407

9 311

s z . tábla./

Zárszámadást készitett mezőgazdasági tszcs-ék v a g y o n i

helyzete

/Gazdasági év végén, o k t . 3l-én/ Egy kh ö s s z . te rület-' re jutó érték/forint/

Érték összesen /1000,--Ft/

Megnevezés 1953

1954

1955

1956

214 100 249 497 296 305 170 299 Álló v a g y o n Forgó v a ­ gyon 81 200 123 436 166 732 71 963 összes v a ­ 295 300 372 933 463 037 242 262 gyon Teher 293 053 336 592 184 183 Szövetkezeti 87 999 101 085 60 108 alap 18 572 5 758 17 385 Mérleghiány KSH S z S z m S t a t l . SzSzm f o n t o s a b b s t a t i s z t i k a i 1957. 182. p . és 3. évf. Nyh. 1 9 5 9 . 124. p. / I I . s z . tábla./

1954

1955

1 981

2 355 2 126

980 1 325

1956

898

2 961 3 680 3 024 2 327 2 675 2 299 750 699 803 147 217 46 a d a t a i . 1. évf. Nyh

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Év 1952

termékmennyisége

Őszi árpa

/W/

Búza

Rozs

2 692

1 907

345

222

131

T a v a s z i árpa

Zab

1953

3 934

2 222

1 071

408

324

1954

1 888

759

602

162

166

1955

2 372

957

708

255

255

S z S z m S t a t Évk. 1950-1955., 1 9 5 6 . , 1957., 1 9 5 8 . , 1959. évi köteteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek f o n t o s a b b adatai" /tszcs./ /12.

s z . tábla./

Egyéni és egyéb gazdaságok termékmennyisége Év

T a v a s z i árpa

Zab

Búza

Rozs

1952

7 832

4 878

452

532

3 838

1953

7 287

4 322

721

509

470

1954

7 491

4 949

765

577

545

1955

8 206 ,

5 936

643

735

692

/13.

Őszi árpa

/W/

s z . tábla./

Szabolcs-Szatmár megye vetésterülete szektoronként / k h / Év

Állami

Mg . t s z c s /I1X./

I-II.

tszcs

22 750

1952

40 900

1953

58 300

192 232 244 600

1954

53 904

105 404

8 304

1955

47 942

100 376

6 186

Év

Egyéni

Községi kezelés

20 9 0 0

összesen

1952

480 559

9 159

745 600

1953 1954

A06 6 0 0 552 986

6 520 8 092

736 900 728 690

1955

549 000

8 038

711 542

Termésátlagok a növénytermelésben Szabolcs-Szatmárban / q / kh Búza

Év

megyei

Rozs

t szcs

egyéni

megyei

t szcs

egyéni

1952

7.7

7,3

8,0

6,0

5,9

6,0

1953 1954

9,0 7,3 8,7

7,9 6.5

9,8 7,6

7,0 5,9

6,5 5.7

7,2 5.9

8,9

6 ,6

7,6

8,9

7.3

1955

S z S z m S t a t Évk. 1 9 5 0 - 1 9 5 5 . , 1 9 5 6 . , 1957., 1958., 1 9 5 9 . évi kö­ teteiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek f o n t o s a b b ada­ tai" /tszcs./ /15.

Év

s z . tábla./

Őszi árpa

Zab

T a v a s z i árpa

m e g y e i t s z c s egyé­ m e g y e i ni

t s z c s eqyé-

m e g y e i t s z c s e yé ?

1952

8.4

8,2

8,6

5,8

4,5

6,6

4.2

3.0

4,9

1953

10,7

10,7

10,9

8,1

7,4

8,8

6.4

5,8

7,3

7.7

8,6

6,1

7,3

6,1

5,7

6,2

11,1

10,1

8,7

10,3

8.1

8,1

8,3

1954 1955

,

8,2 10,9

7,1. 9.8

/ 1 6 . s z . ' tábla ./

Kapásnövényféleségeknél

1953 1954 1955

Cukorrépa

Burqonya

Kukorica Év

m e g y e i t s z c s egyé­ m e g y e i t s z c s egyé­ ni ni

11,9

7.2

-

9,1

10,8

12,2

12,0

65.5

47.2

-

42,5

44,6

76,8

63,9

m e g y e i t s z c s egyé­ ni

-

97,0

-

94,0

116,0

96,0

132,0 113,0 I I

S z S z m S t a t Évk. 1 9 5 0 - 1 9 5 5 . , 1 9 5 6 . , 1957., 1 9 5 8 . , 1 9 5 9 . évi köte­ teiből a "Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek f o n . o s a b b a d a t a i " /tszcs./ / 1 7 . s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezeti / I I I . / t a g o k háztáji állat­ állománya Év

Szarvasmarhaállomány

Ló

Sertés­ állomány

3uh / d b /

1952 1953

30 006 11 373

44 395 21 0 0 3

241 26

2 156 906

1954

10 674

26 538

20

1 918

1955

12 285

33 0 6 0

29

1 916

S z S z m S t a t Évk. 1952-1955. 7 2 - 7 4 . p . , 1 9 5 7 . 8 7 . p . kötetek v o ­ natkozó közlései. Az átteleltetós nehézségeire vonatkozó m e g y e i a d a t o k a t közölnek a MTVB 1951-1956 közötti évek j k v - e i n e k a z állattenyésztéssel k a p c s o l a t o s n a p i r e n d i p o n t j a i és előter­ jesztései', v a l a m i n t e z e k h e z hasonlóan a 3TVB-ok jegyzőkönyvei és mellékletei. Háztáji; S z S z m S t a t Évk. 1952-1955. 117-119. p. /18.

s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek / I I I . / / e z e r db/ Év

S z a r v a s m a r h a ­ Sertés­ állomány állomány

állatállománya

Ló

Ouh

23,6

1951

1,8

8,3

1952

9*3

22.8

1,1 4,8

9,0

1953

16,5

47,7

8,9

50,7

1954

7,7

30,8

5,2

53,1

1955

7,6

31,2

4.9

52,7

1956

8,9

38,0

5,0

55,6

1957

2,6

7,4

1,6

20,1

S z S z m S t a t Évk. 1952-1955. 72-74. p . , 1 9 5 7 . 8 7 . p . kötetek vonatkozó közlései. Az átteleltetós nehézségeire vonatkozó e g y e d i a d a t o k a t közölnek a*MTVB 1951-1956 közötti évek j k v - e i ­ nek a z állat tenyésztéssel-kapcsolatos n a p i r e n d i p o n t j a i és előterjesztései, v a l a m i n t e z e k h e z hasonlóan a 0TV8-ok jegyző­ könyvei ós mellékletei. Háztáji: S z S z m S t a t Évk. 1952-1955. 1 1 7 - 1 1 9 . p. /19.

s z . tábla./

A tagok

számának alakulása a mezőgazdasági t s z - e k b e n /fő /óv közepén/

1951

1952

12 698

1953

42 764

. 1954 19 077

46 075

Szabolcs-Szatmár

1955

1956

1957

18 434

26 440

1958

9 904

11 376

/ 2 0 . s z . tábla ./

A tagok

számának alakulása a termelőszövetkezeti c s o p o r t o k b a n /fő /óv közepén/

1951

1952

7 413

4 767

1954

1953 4 536

1955

1 772

1957

1956

2 121

1 852

1958

222

357

KSH. Mezőgazdasági Adattár I I . köt. Bp. 1 9 6 5 . 4 8 . , 5 0 . , 5 2 . p . / 2 l . s z . tábla./

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

/III./adatai

/év közepén/

Év

Mg-i tsz száma 1.

1955 1956

322 352

. 1957 245

+

Ts2 ta­ gok száma 2.

összes föld 3.

18 434 1 024 9 5 1 26 440 1 025 975 9 904 1 025 975

1958 1959 1960

247 278 280

11 376 1 025 975 19 544 1 026 576 66 144 1 025 7 0 6

1961 1962

298 283

98 326 1 028 194 95 063 1 026 580

/kh

Összes közös föld szántó terű let 4. 5.

Egyéni gazdaságok száma 6.

126 531 100 376 102 217 148 770 117 076 97 119 72 80 111 394

244

54 421 110 544/126 5 4 9 / +

245 59 422 82 281 298 571 948 430 573 388 420

351 110 921/126 4 2 1 / + 834 58 660 365 616 059

K S H . S z S z m S t a t . I . Évk. 1 9 5 8 . 5 6 . s z e r i n t e n n y i ?! KSH. Mezőgazdasági Adattár I . kötet. Bp. 1 9 6 5 . 1.= 7 5 . p. 2.= 4 8 . p. 3.= 6 3 . p . 4.= 9 4 . p. 5.= 9 7 . p. 6.= 7 6 . p .

Termelőszövetkezetek összefoglaló a d a t a i /év végi a d a t o k / Mg-i

Év

Termelőszóvetkeze t i Termelőszövetkeze­ csoportok tek összesen

tsz-ek I I I .

Csalá­ dok

Ebből 7 Csalá­ kh-án f e ­ dok lüli t e ­ rülettel belépet t családok

1. 1955 17 489

Ebből 7 kh-án f e ­ lüli t e ­ rülettel belépett családok

1.

2.

1 096

3 096

Ebből 7 kh-án f e ­ lüli t e ­ rülettel belépe 1 1 családok

Csalá­ dok

2.

1.

2.

171

18 585

3 267

1956

4 905 '

411

133

15

5 038

426

1957

8 348

463

224

25

8 572

488

1958

9 616

666 +

1959 18 325

2 899 +

+

K S H . S z S z m S t a t . I . Évk. 1958., 1959. s z e r i n t e n n y i ?! KSH. S z S z m S t a t . I . Évk. 1 9 5 7 . 1 1 3 . p. 1 9 5 8 . 126-139. p . 1959. 2 4 2 - 2 5 6 . p . / 2 3 . s z . tábla./

Földterület megoszlása művelési ágak és társadalmi s z e k t o r o k

szerint

/óv közepén/ /összes terület/

Év

Állami gazda­ ságok és válla­ latok 1.

/kh

Községi kezelé­ sű g a z ­ dasá­ gok

2.

Mező­ rermeg a z d a ­ Lőszö­ sági vetke­ terme­ z e t i lő sző­ csopor­ ve t tok kezetek 4. 3.

Mg . t s z tagok háztá­ ji gazda­ ságai 5.

Egyéni gazda­ ságok

Összes 3zakg a z d a ­ : so­ dor­ ság tok , tárBUlá30k

6.

7.

8.

1957

143 561 121 163 72 244

924

7 817

680 266 1 025975

1958

138 488 119 183 80 245

969

8 453

676 527 1 025975 2110

KSH. S z S z m S t a t . I . Évk. 1 9 5 7 . 5 5 . p.. ós 1 9 5 8 . 5 5 . p . / 2 4 . s z . tábla./ 42

Vetésterület, termésátlag és termésmennyiség búzából / k h ; / q Összes gazdaság Ev

Vetés­ terül e t

Te rmés átlag

kh

Te rmésmennyi-

182 462 127 0 8 1

7,2 8,7

1956

133 284

7,2

Vetés­ terület

Te rmés á t lag q

Te rmé smennyiséq t

26 681

8,9

23 720

95 656 * 29 703

7,6

22 551

kh

q

1931.1940 1955

T s z - e k közös gazdaságai

117 882 110 890

1957

121 591

9.1

110 9 5 0

13 610

10,0

13 588

1958

120 857

7.6

89 277

13 963

7,8

10 9 4 0

1959

115 782

10,3

110 634

16 938

11,8

20 017

9,0

58 018

8,9

70 458

1960

109 .562

10,2

99 605

64 583

1961

93 590

12,0

83 7 7 1

79 099

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1 9 6 5 . 3 2 / . p. és 4 0 3 . p. / 2 5 . s z . tábla./ .

Vetésterület, termésátlag és termésmennyiség összes gazdaság

kh

q

Termés­ mennyi­ ség t

19311940

13 518

8,0

10 783

1955

1.3 717

-

1956

15 080

1957

14 419

1958

14 921

8,6

.1959

11 769

7,8

1960

11 370

6,4

1961

11 127

6,3

Vetés­ terület

év

Termés­ átlag

-

dohányból

T s z - e k közös gazdaságai Vetés­ Temésterület átlag kh

q •

Termé smennyiség t

—

2 525

-

1 533

-

12 840

1 520

6,9

1 053

9 200

2 341

6,6

1 538

7 294

5 503

5,2

2 859

6 963

8 494

5,9

5 028

3 186

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . k. Bp. 1 9 6 5 . 3 4 7 . p . , 4 2 3 . p .

A közös szőlőterület alakulása, az árugyümölcsös területe és gyümölcsfaállomány alakulása a t s z - e k b e n

Év

Szőlőterület Gyümölcs terű l e t /kh/év köze­ pén Ossz.kh termő

1955

346

1956

520

1957

320

1958

391

1959

540

1960

2 148

1961

2 810

1962

3 058

Gyümölcsfa- ebbö 1 állomány e z e r db termő

50 777 39 9 4 8

1 884 15 528

2 836

958 1 056

KSH.

Mezőgazdasági Adattár I . k. B p . 1 9 6 5 . 5 4 9 . p. ós 5 8 8 . p .

/27.

s z . tábla./

Áz árugyümölcsösök termőterületének megoszlása gyümölcsnemek s z e r i n t a kisegitő ós egyéni gazdaságokban Alma:

10 5 6 0

Dió:

234

Egyéb:

1 141

1959. / k h összesen: 11 9 3 5

KSH.

Mezőgazdasági Adattár I . k. Bp. 1 9 6 5 . 5 9 4 . p.

/28.

s z . tábla./

A közös rétterület és legelőterület alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben ÉV

Közös rétterűlet

/év közben; k h . / Közös legelőterület

1955 1956

7 563 7 512

7 329 10 205

1957

4 358

4 579

1958

4 552

6 142

1959

5 338

10 263

1960

16 032

37 686 53 984 54 801

1961 1962 KSH.

26 782 31 810 Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1 9 6 5 . 6 2 9 . ós 6 3 3 . p.

/29.

s z . tábla./

A tagok

részesedése a mezőgazdasági t s z - e k b e n 1957 1956 1958 október 3 l - i a d a t o k

Megnevezés

1959. 31-i

december adatok

Egy munkaegységre jutó részesedés

33,86

42,22

32,58

38,73

Egy t a g r a jutó összes részesedés

8 726

11 407

9 311

11 715

14 357

11 505

12 792

16 756

Munkaegységet jesítők száma

tel­

KSH. S z S z m I . Évk. 1959 . 240 . p . / 3 0 . s z . tábla'./ A munka utáni jövedelem alakulása a mezőgazdasági t s z - e k b e n /ezer F t / 1960

1961

379 448

551 221

1962

1964

1963

639 160

751 681

783 120

Egy dolgozó t a g r a j u t ó munka utáni jövedelem / F t 6 968

8 541

7 142

10 245

9 932

KSH. Mezőgazdasági Adattár I . köt. Bp. 1 9 6 5 . 5 0 . és 5 2 . p. /3l.

s z . tábla./

A t a g o k k o r s z e r i n t i megoszlása a mezőgazdasági termelőszövetke­ zetekben /fő férfiak 27-39

40-49

50-59

60-64

65-

70-

1160

3184

1258

975

531

511

•

2657

9442

6866

8586

4533

9013

2721

11033

8957

6497

6948 :L3081 8232 58765

2344

10245

8853

6196

6723 iL297Q 8756 56951

50-54

55-59

20 é- '21-26 vesig

Év

1958 . 752 I I I .1. 1960. 1662 VI .30 1962. X I I .31 . 1296 1964. 864 XII.3.

n ő k

6064

-

öszszesen 8371 42759

65-

1958 . 850 I I I .lé 591 762 465 130 205 149 3152 1960 . 23385 VI .30. 1672 2117 5471 3779 1905 6261 2180 1962. X I I .30 . 1263 2411 6611 2759 2954 8553 35016 7573 2892 1964. 7034 3 279 5672 2942 2983 10437 35097 X I I .3 . 783 1967 KSH. Mezőgazdasági Adattár I I . köt. Bp. 1 9 6 5 . 5 3 . , 5 4 . , 5 5 . , 5 6 . , 5 7 . p . , 58 . p. / 3 2 - s z . tábla./ 1

Traktorsuröség alakulása

/év végén/

/kh

1955

1956

1957

1958

1960

1962

1963

1964

Egy t r a k t o r r a jutó szántó

570

485

460

450

303

200

180

167

Egy t r a k t o r ­ egységre j u - • tó' szántóte­ rület

569

472

476

476

289

165

149

124

Egy t r a k t o r ­ r a jutó me­ zőgazdasági t e rület

712

603

574

564

382

264

251

224

Egy t r a k t o r ­ egységre j u ­ tó mezőgaz­ dasági t e ­ rület ,

711

587

593

596

364

218

198

166

Megnevezés

KSH. Mezőgazdasági adattár I I . kötet Bp. 1 9 6 5 . 107-109. p.

Traktoregysóg = A t r a k t o r o k vonóhorog-teljesítőképességének közös mértékegysége .^Egy traktoregység e g y db 15 L E - e s v o ­ nóhorog-telj esítményu t r a k t o r n a k f e l e i meg. KSH. Mezőgazda­ sági adattár I I . köt. Bp. 1 9 6 5 ^ 4 2 2 - 4 3 1 . p . /33.

s z . tábla./

Mezőgazdasági

termelőszövetkezetek vezetőinek /év végén/

Végzet tség

1959

szakképzettsége

1960

1.

2.

3 .

4.

1.

2.

3.

6

21

.1

2

6

39

1

Akadémiai ké­ pesítéssel rendelkezők száma/

29

12

i

32

34

7

Középiskolai képesitóssel rendelkezők száma/

16

33

3

64

17

81

6

121

Elnökképző t a n ­ folyammal ren­ delkezők szá­ ma

61

11

5

77

13

13

1

6

1

45

1

3

4

50

31

22

20

4

31

82

140

7

161

1

2

281

67

115

16

652

112

274 „ 300

282

269

871

535

E g y e t e m i , főis­ k o l a i képesí­ téssel r e n d e l ­ kezők száma/ ++

+ + +

+ + + +

Brigádvezetői tanfolyammal rendelkezők száma Egyéb m g - i szaktanfo­ lyammal r e n d e l ­ kezők száma Könyvelői t a n ­ folyammal rendelkezők száma

4.

13

•

Képesitóssel nem rendelkezők száma

121

8

Összesen :

270

108

Megj egyzés : 1. Elnök ós elnökhelyettes 2. Mezőgazdász 3. Brigádvezető 4. Könyvelő

+

200

Állattenyésztővel együtt /+ Három, v a g y ennél több éves a k a ­ démiát végzettekkel együtt /++ Zsámbéki, gödöllői /+++ Gimnáziumi, t e c h n i k u m i /++++

KSH. S z S z m I . Évk. 1 9 5 9 . 2 3 8 . p . ; 1 9 6 1 . 1 5 4 . p.; 1 9 6 2 . 1 3 0 . p. / 3 4 . s z . tábla./

Végzet tség

1961

1962

1.

2.

3Í

4.

1.

2.

E g y e t e m i , főis­ k o l a i képesi­ tóssel r e n d e l ­ kezők s z á m a /

7

53

3

24

5

50

Akadémiai ké­ pesítéssel r e n ­ delkezők száma/

28

47

4

32

50

4

3

Középiskolai képesítéssel rendelkezők • / /++++ szama/

23

105

17

22

109

12

145

Elnökképző tanfolyammal rendelkezők száma

102

23

14

122

31

17

1

Brigádveze­ tői t a n f o ­ lyammal ren­ delkezők száma

2

4

100

3

5

74

49

90

135

++

+ + +

Egyéb mg-i szaktanfo­ lyammal ren­ dé lkezők száma

135

3t

4.

25

• 54

104

2

1

Képesítéssel nem rendelkezők száma

239

összesen

457

Könyvelői t a n ­ folyammal rendelkezők száma

93

1

421

1

19

904

132

208

356

1136

712

442

t

Megjegyzés: 1. Elnök és elnökhelyettes 2. Mezőgazdász

3

522

15

855

115

350

1100

811

Állattenyésztővel együtt /+ Három, v a g y ennél tövv éves a k a ­ démiát végzettekkel együtt /++ 3. Brigádvezető Zsámbéki, gödöllői /+++ 4. Könyvelő Gimnáziumi, t e c h n i k u m i /++•• KSH. S z S z m I . Évk. 1 9 5 9 . 2 3 8 . p.; 1 9 6 . 154. p.; 1962. 130. p.

/35 . .sz . tábla ./

A z 50 e z e r F t i p a r i

árbevételt meghaladó t s z - e k /1966/

Megnevezés

SzabolcsSzatmár

Békés

BorsodA.-2.

m e g y Mezőgazdasági -száma tsz-ek % -aránya 52 I p a r i árbevétel / t e l j e ­ 20,1 sítmény érték/millió F t 'Egy m e g f i g y e l t t s z - r e j u ­ tó i p a r i árbevétel/ezer/+ 251,9 I p a r i árbevétel az öszs z e s mg-i t s z 1 9 6 6 . évi árbevételének %-ában 0,8 +

összehasonlítása

Szolnok

e

101

113

80

63,1

39.8

58,4

835,6

400,9

451,3

4.7

3,8

1,7

M e g f i g y e l t e k Szabolcs-Szatmár megyében 52 t s z - t , e z e k b e n 55 segédüzem, 68 feldolgozó-, 62 melléküzem működött. A segédüzemekben a mezőgazdasági munkák elősegitése, megkönynyitése f o l y t . A feldolgozó tevékenységben a t e j - ós f a f e l ­ dolgozás, gyümölcspálinkafőzés jelentették a nagyobb v o l u m e n t . Melléküzemágakban kitermelő tevékenység f o l y t : terméskő, zú­ z o t t kő, f o l y a m k a v i c s és épitési homok.

/36.

s z . tábla./

A z 52 t s z által t e r m e l t f o n t o s a b b i p a r i

T e r m é k

termékek

1966-ban

Mérték­ Te rmelés Értékesí­ Értékesi' egység tés tés a | t e r m . %ában

Terméskő összesen Zúzottkő összesen

t t

13 318 11 886

13 218 11 886

99.2 100,0

Kavics Homok, épitési célra

t m3

10 495 10 340

9 085

86,6

9 698

93,8

1 575

1 381

87,7

3

713

157

22,0

Lombos fürészáru

m m

3

2 991

158

5,3

Parkét t a

m

2

3 913

3 913

100,0

308

308

100,0

638

Vályog FenyŐfürészá r u

Láda, összesen Tejszin Szinfurnir lap Gyümölcspálinka

e z e r db

3 m hl 2 ezer m hl

635

99,5

26

26

100,0

14 864

13 567

91,3