A termékdíj törvény hatása a vállalatok működésére A Henkel Magyarország Kft esete1 Áttekintés a Henkel Konszernről A Henkel céget 1876-ban alapította Fritz Henkel a németországi Düsseldorfban és a vállalatcsoport még ma is a Henkel-család többségi tulajdonában van. A HENKEL-vállalatok az egész világot átfogják Skandináviától Dél-Afrikáig, Brazíliától Kínáig, az Egyesült Államoktól Indiáig, 1996-ban 42 németországi és 171 Németországon kívüli aktív vállalat tartozott a konszernhez. A több, mint 40.000 alkalmazott közül kb. 15.000 az anyaországban, 26.000 külföldön dolgozik. Az amerikai vállalatvásárlások, a kínai vállalatalapítások, az egykori szocialista országok megnyíló piacai, a kutatóközpontokban folytatott saját fejlesztések és a piaci potenciálok megvásárlása a HENKEL-t dinamikus és növekvő vállalatcsoporttá teszik. A vállalat bölcsőjét jelentő mosószergyártásból az idők során a világ legnagyobb ragasztóanyag gyártója és a megújuló nyersanyagokból előállított vegyipari alapanyagok egyik legjelentősebb előállítója nőtt ki. A termékpaletta a fogyasztói piac márkacikkeitől (mint a háztartási mosó- és tisztítószerek, kozmetikai termékek, ragasztóanyagok és irodai cikkek) a kézműipar és az ipar részére gyártott alkalmazásorientált termékeken át (mint ragasztó- és tömítőanyagok, különleges tisztítószerek fémfelületekhez, építőipari vegyszerek, ipari tisztítószerek és tisztítóeszközök), a textil- és bőriparban, a kozmetikai iparban és a gyógyszergyártásban használt termékekig terjed. A Henkel cég Németország legnagyobb mosó- és tisztítószergyártó vállalata. Európában a második, a világon a negyedik helyen áll a ragasztóanyag gyártást illetően a világon a legnagyobb. Németország negyedik legjelentősebb vegyipari vállalatának 1995. évi konszolidált üzleti forgalma 14 milliárd márka volt. A konszern társadalmi felelősségtudata és kifejezett környezetvédelmi orientáltsága nem csak a termékfejlesztésben nyilvánul meg, (például a biológiailag lebomló adalékanyagok a tengerfenéki olajbányászathoz), hanem már új technológiákat is eredményezett (mint pl. a zártciklusú mosóporgyártás /vízgőzös szárítás/ vagy az öröklött környezeti szennyeződések ártalmatlanítása). Ezt tükrözi a konszern jövőképe is: „Felkészülten várjuk a jövő évezred gazdasági és ökológiai kihívásait.” A magyarországi Henkel A Henkel Magyarországon 1927. óta van jelen. A második világháború előtt számos népszerű háztartásvegyipari terméket gyártottak, köztük a Persil mosóport is, amely az első korszerű hazai mosóporként váltotta fel az addig használt mosószappant és szappanport. A II. világháborútól kezdődően egészen a ‘60-as, ‘70-es évekig csak import útján kerültek hazánkba a Henkel-termékek. A gyártás a ‘80-as években kezdődött el újra. Az első magyarországi vegyesvállalat 1987-ben jött létre, melynek feladata a mosó- és tisztítószerek, valamint a kozmetikumok termeltetése és forgalmazása volt. A termelő vállalkozásokat 199092 között alapították, akkor részben még vegyes vállalatok formájában. Azóta ezek a vállalatok teljes egészében a Henkel Magyarország Kft. tulajdonába kerültek, melynek 1
Az esettanulmány vállalati jelentések és adatok, valamint szóbeli interjúk felhasználásával készült. Köszönetet mondunk Dr. Gyalogh Ferencnek és Kiss Rozáliának az esettanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségükért.
alapítója a Henkel Austria GmbH., Wien. Elsősorban az egyszerűbb szervezet és a költségekkel való ésszerű gazdálkodás miatt valamennyi korábban alapított Henkel vállalat tevékenységét a Henkel Magyarország Kft.-be integrálták. Jelenleg a vállalatnak három termelő szervezete van: • Henkel Magyarország Szolnoki Gyára A szolnoki üzem mosóporok gyártásával foglalkozik (Tomi, Persil, Weisser Riese, Perwoll, stb.) elődje a Tiszamenti Vegyiművek mosószerüzeme volt. • Henkel Magyarország Körösladányi Gyára Körösladányban folyékony mosó- és tisztítószereket állítanak elő (textilöblítők, mosogatószerek, cipőápolószerek, növényi tápszerek, bútorápolók, padlóápolók stb.). • Henkel Magyarország Ragasztógyár Vácott ipari (cipőipari, faipari, papíripari, építőipari stb.) és lakossági ragasztóanyagok gyártása történik. A Henkel a termelésben és a forgalmazásban több, mint 500 főt foglalkoztat Magyarországon. 250 hazai beszállítóval és alvállalkozóval áll kapcsolatban. A Henkel a nyereséget éveken keresztül termelő beruházásainak fejlesztésére fordította, melynek eredményeképpen a következők valósultak meg: •
a Henkel a ‘90-es években újjászülető magyar ipar részese lett, amely forgalmazott termékeinek több mint 80%-át itthon állítja elő, itt adózik, munkaerőt és háttéripart foglalkoztat;
•
a hazai márkák továbbfejlesztését végzi;
•
a nemzetközi márkák egyre nagyobb hányadát állítja elő belföldön és ezekből növekvő exportot is lebonyolít;
•
a termelőegységeknél végrehajtott beruházások következtében a legszigorúbb környezetvédelmi igényeket is kielégítő technológiákat alkalmaz és termékei is környezetkímélőek.
Piaci részesedésére az alábbiak jellemzők: Általános mosóporok
kb. 30 %
Öblítők
kb. 30 %
Lakástisztítószerek
kb. 50 %
Kozmetikai cikkek
kb. 20 %
Ragasztók
kb. 50 %
Mivel a németországi piacon a környezetvédelem már évek óta az elsődleges szempontok közé tartozik, ezért a Henkel Magyarország Kft. is prioritást ad ennek a tényezőnek. Részlet a vállalat filozófiájából: „Nemzetközi csúcsminőségű termékek gyártását honosítottuk meg Magyarországon, emellett az igényes, de nem feltétlenül csúcsminőségre törekvő fogyasztók igényét is az adott szegmens lehető legjobb minőségével akarjuk kielégíteni. Megoldásainknak megelégedett ügyfeleket kell eredményezniük. Sikereinket az állandó fejlesztésekkel és továbbfejlesztésekkel kívánjuk biztosítani. Környezetvédelmi szempontból is vezető cég kívánunk lenni.”
Környezetvédelmi és biztonsági alapelvek és célok, Henkel Felelősségünk értelmezése Az alkalmazott kémia vezető vállalataként a Henkel elismeri felelősségét a társadalomért. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara hosszú távú fenntartható fejlődésről (Sustainable Development) szóló alapokmányát elsőként aláíró vállalatok egyikeként elkötelezzük magunkat annak alapelvei és a Felelős Gondoskodás (Responsible Care) nemzetközi programja mellett. Olyan termékeket és módszereket kívánunk kifejleszteni és értékesíteni, melyek különleges előnyöket kínálnak vevőinknek a világ minden táján. A teljesítmény és minőség terén elért elsőbbség mellett egyúttal arra törekszünk, hogy a környezetgazdálkodásban is vezető szerepet töltsünk be. Ez magában foglalja a biztonság, a környezet- és egészségvédelem, valamint a munkavédelem állandó fejlesztését. Üzleti partnereinket és szállítóinkat arra ösztönözzük, hogy ugyanezen környezetvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelésre törekedjenek. Munkatársainkat arra biztatjuk, hogy minden szinten folytassanak intenzív párbeszédet a környezetvédelem és biztonság kérdéseiről és problémáiról. A nyilvánossággal folytatott párbeszéd során megragadjuk a kezdeményezést. Rendszeres, tárgyilagos, nyílt és széles körű tájékoztatást adunk, még akkor is, ha esetleg hibáztunk. A nyilvánosság részéről érkező kérdéseket és aggályokat komolyan kezeljük, azokra megfelelően reagálunk. A termékdíjtörvény és hatása a Henkel Magyarország Kft. tevékenységére Az 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról érintette a Henkel Magyarország Kft. működését is azáltal, hogy az említett törvényben foglaltaknak megfelelően a csomagolóeszközökre is kivetnek termékdíjat. A vállalat nagy mennyiségű csomagolóeszközt használ fel. A törvény a csomagolóeszközökre megállapított termékdíjak esetében különbséget tesz a csomagolóeszközök anyaga alapján, a keretben elhelyezett táblázat összefoglalása szerint. A csomagolóeszközök termékdíjtételei A csomagolóeszköz anyaga Műanyag Társított* Alumínium Fém (kivéve alumínium) Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb
A csomagolóeszköz termékdíja (Ft/kg) 10 8 5 4 3 2 5
* „Társított csomagolóeszköznek számít az, a legalább két különböző anyagból készült, egyszerű mechanikus módszerrel külön nem választható csomagolóeszköz, amelynél egyik anyag aránya sem éri el a csomagolóeszköz tömegének 90 %-át.” (10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 1. paragrafusának (1) bekezdéséhez melléklet) Forrás: Magyar Közlöny, 1995/53. szám, 2832. oldal
A törvény hatálya kiterjed a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozójára vagy saját célú felhasználójára, valamint termékdíjköteles termék importálójára (kötelezett). Amennyiben a kötelezett az általa forgalmazott termékdíjfizetési kötelezettséggel terhelt termékre a termékdíjat nem fizeti meg, úgy a termék forgalmazója a termékdíj másfélszeresének megfelelő összegű bírságot köteles fizetni a Központi Környezetvédelmi Alapba. A törvény 5. §-a szerint: „A kötelezettnek a termékdíj felét kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerinti környezetbarát védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).” A környezetbarát védjegy (ökocímke) elnyeréséért a vállalatoknak pályázatot kell benyújtaniuk és nevezési díjat kell fizetniük. A védjegyhasználatért a termékeladásból származó éves nettó árbevétel 2 ezrelékét kell befizetni. A csomagolóeszközökre a minősítési feltételrendszert már kidolgozták. A termékdíjtörvény következményei a Henkel Magyarország Kft.-nél A törvény kidolgozásának kezdeti fázisában nem vették figyelembe az ipar véleményét, ennek ellenére a Henkel munkatársai minden lehetséges fórumot megragadtak a tájékozódásra és véleményük kifejtésére. Kiss Rozália, a vállalat termékdíjakért felelős munkatársa a vállalat filozófiájáról így nyilatkozik: „A vállalat a működését érintő törvények, rendelkezések kimunkálásánál a lehető legnagyobb mértékben vesz részt, vagyis igyekszünk úgy alakítani a szabályozást, hogy a gazdaság teherbíró képességét illetve a környezet védelmét egyformán figyelembe vegye. Ha viszont egy törvény hatályba lép, akkor azt a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartjuk. Éppen ezért díjfizetési kötelezettségünket az első perctől kezdve teljesítjük.” A törvény megjelenése után számos feladat hárult a vállalat dolgozóira. Kezdetben nagy problémát jelentett a törvény értelmezése is. Legelőször azt kellett kimunkálni, hogy melyek lesznek a törvény teljesítésével kapcsolatos teendők és kik lesznek az azok teljesítéséért felelős beosztottak. Erre vonatkozóan a vállalatnál ügyvezetői utasítást adtak ki, melynek tartalma a keretes szövegrészben megtalálható.
Ügyvezetői utasítás A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatos vállalati teendőkről 1. Az egy termékre vonatkozó fajlagos csomagolóeszköz mennyiségének kimunkálása csomagolóanyag-fajtánként, és ennek alapján a termékegységre jutó termékdíj kiszámítása, továbbá ezen bázisadatok folyamatos aktualizálása az alkalmazástechnika és csomagolástechnika feladata. Az import árukra vonatkozó adatokat át kell adni a vámügyintézőknek, a belföldi eredetű árukra vonatkozó adatokat be kell vinni a Maxoft rendszerbe. 2. Az 1. pontban foglalt bázisadatok birtokában importtermékeknél a vámügyintézők deklarálják a vámárunyilatkozatokon a beérkező áruszállítmányokra vonatkozó csomagolóeszközök anyagmennyiségeit, amelyek alapján a vámszervek ügyintézői meghatározzák a fizetendő termékdíj összegét. 3. Nyersanyagok, kész csomagolóeszközök illetve egyedi áruk beszerzésével kapcsolatos csomagolóeszközök csomagolóanyag-fajtánkénti mennyiségi adatainak beszerzése és a vámügyintézők felé ill. a kalkulációnak való közlése a beszerzés feladata. Ugyancsak a beszerzés feladata azoknak a csomagolóanyagoknak a nyomonkövetése, amelyek letöltés után exportra kerülnek, és így a kifizetett termékdíjat vissza kell igényelni a Központi Környezetvédelmi Alaptól. 4. Importtermékeknél az egy termékre eső termékdíjnak az információs rendszerbe való bevitele a beszerzés feladata. 5. Belföldi gyártású termékeknél az egy termékre eső termékdíjnak az információs rendszerbe való felvitele és a csomagolástechnika által szolgáltatott, folyamatosan aktualizált adatok bázisán való karbantartása az értékesítési adminisztráció feladata. Ugyancsak itt jelentkező feladat a vevőink számláján a belföldi eredetű csomagolóeszközökre eső termékdíjnak illetve a termékdíj fizetésének rendezését igazoló nyilatkozat feltüntetése. 6. A havonta esedékes, KTM által kezelt Központi Környezetvédelmi Alapba hivatott termékdíjfizetési kötelezettségünk teljesítése ill. a KTM felé szolgáltatandó negyedéves termékdíj befizetési beszámoló elkészítése a pénzügy feladata. 7. A belföldi csomagolóeszközök beszerzésénél bekövetkező, a termékdíjjal kapcsolatos valamennyi releváns változás (termékdíjfizetési mentesség, a termékdíjfizető személyének változása stb.) nyomon követése és az alkalmazási ill. csomagolástechnika erről való azonnali értesítése a beszerzés feladata. Az alkalmazás- és csomagolástechnika feladata a fenti változások figyelembevételével az új termékdíj meghatározása és intézkedés a rendszerünkbe való azonnali bevitelére. 8. A Marketing feladata, hogy új termék bevezetése előtt a lehető legkorábban, még a terméklap elindítása előtt értesítse a csomagolástechnikát a termékdíj meghatározása érdekében. 9. A számítástechnikai osztály feladata a rendszer számítástechnikai karbantartása illetve az információs rendszer továbbfejlesztése. A vállalat adminisztrációját számítógépes rendszerrel oldják meg. A termékdíj fizetési kötelezettség megkívánta a rendszer aktualizálását, a felhasznált program megfelelő módosítását. Mindamellett a vállalat törekszik arra, hogy a törvények adta lehetőségek keretein belül költségeiket a lehető legkisebbre szorítsák. Ennek érdekében tették meg a következő lépést is.
Kezdetben az importált termékekre úgy állapították meg a vámügyi szakértők a befizetendő összeget, hogy annak alapjául a termék bruttó és nettó tömege közötti különbséget számolták, vagyis a cég a csomagolás tömegének egésze után fizetett termékdíjat. A vállalat szakemberei azonban ragaszkodtak a korábban hatályban lévő MSZ 8358/1-1989 számú, A csomagolás fogalommeghatározásai című országos szabvány meghatározásaihoz, mely különbséget tesz csomagolóeszköz és csomagolási segédanyag között. Ezen szabvány meghatározása szerint csomagolóeszköznek számít : „a termék(ek) vagy a kisebb csomagolások befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat.” A szabvány szerint csomagolási segédanyagnak minősül: „A csomagolás kiegészítő vagy járulékos részét képező (záró, rögzítő, párnázó, díszítő stb.) elemek és kellékek (címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó stb.) gyűjtőfogalma.” Ennek ismeretében a vállalat állásfoglalást kért a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól abban a kérdésben, hogy az importált termékek csomagolására szolgáló eszközök közül melyekre kell termékdíjat fizetniük. Kérelmükre a cég az alábbi állásfoglalást kapta a minisztériumtól: „Az MSZ 8358-1/1989. csomagolással kapcsolatos szabvány fogalommeghatározásai szerint a kupak, a címke, a hordfogantyú, a rögzítőelemek, a díszítőelemek és a térkitöltő elemek nem minősülnek csomagolóeszköznek (csomagolási segédanyagnak tekintendő), ezért ezek után nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni, mivel az 1995. évi LVI. törvény tárgyi hatálya csak a csomagolóeszközökre vonatkozik.” Az állásfoglalás megszületését a VPOP szakemberei elfogadták és a továbbiakban csak a csomagolóeszközök után fizettettek termékdíjat. Ezen túlmenően rendkívül sok időt igényelt a csomagolóanyagokra vonatkozó információk beszerzése, hiszen a vállalat nem csak itthon előállított termékeket értékesít, hanem jelentős mennyiségű import termék forgalmazását is végzi, melyek csomagolóanyagaira (összetétel, tömeg) nem álltak rendelkezésre részletes adatok. A termékdíj kiszámításánál például az alábbi lehetőségeket kellett figyelembe venni: Az egyedi csomagolóeszköz lehet: •
műanyag: flakon·*, tubus*, zsák*, kupak, címke, kosár*, tégelyalsó*, egyéb
•
üveg: flakon*
•
papír: faltkarton*, zsák*, blister*, címke, egyéb
•
alumínium: tubus*, palack*, fólia
•
más fém: doboz*, palack*, egyéb.
A gyűjtőcsomagolás termékre eső része: •
műanyag: zsugorfólia*, strechfólia*
•
papír*.
(A csillaggal megjelölt típusok után kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni.) A kalkulációnál minden egyes termékre meg kellett határozni a csomagolás alkotóinak egy termékre eső anyagát és tömegét, ami alapján a törvényben meghatározott díjtételek szerint a termékdíj összege kalkulálható. Példaként nézzük meg az alábbiakat. Egy golyós dezodor csomagolására vonatkozó termékdíj kiszámításánál figyelembe veendő adatokat a következő táblázat tartalmazza.
Egyedi csomagolóeszköz tömege (g) műanyag
Gyűjtőcsomagolás termékre eső része (g)
üveg
műanyag zsugor- strechfólia* fólia*
Bruttó tömeg (g)
kupak
címke
egyéb
flakon*
118,65
9,00
0,80
10,00
93,00
0,52
0,13
Termékdíj (Ft/db)
papír *
5,20
0,21
(A csillaggal megjelöltek után kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni.) Az egy termékre vetített termékdíj összege a legtöbb termék esetén nem éri el a 0,50 Ft/db értéket, ami a csomagoló eszköz árának kevesebb, mint 1%-a, a vállalat által forgalmazott termékek után azonban már jelentős költségtételt jelent, mivel a vállalat befizetési kötelezettsége éves szinten eléri a 24 millió Ft-ot. A környezetbarát védjegy és a termékdíj A vállalat munkatársai megvizsgálták, hogy azoknál a termékeiknél, melyek megfelelnek a környezetbarát védjegy használata feltételeinek, milyen előnnyel jár a védjegy megszerzése. Ennek érdekében gazdaságossági számításokat végeztek néhány termékre vonatkozóan. Példaként nézzük meg az egyik foszfátmentes mosóporra végzett számítások eredményeit (1996-os adatok). A környezetbarát minősítésnél a nevezés díja: 96.000 Ft. A védjegyhasználati díj a termék forgalmából származó nettó árbevétel 2 ezreléke. A 2,4 kg-os termék évi nettó árbevétele 197 millió Ft. A 600 g-os termék évi nettó árbevétele 40 millió Ft. Az árbevétel összesen 237 millió Ft: ennek 2 ezreléke 474.000 Ft, amihez hozzáadódik a nevezési díj összege, így a mosópor termékvédjeggyel kapcsolatos költsége 474.000 + 96.000 = 570.000 Ft. A csomagolási termékdíj a 600 g-os terméknél 0.21 Ft/db. Az évi forgalom 398 ezer darab, azaz a termékdíj 84.000 Ft. A 2,4 kg-os termék csomagolási termékdíja 0.77 Ft/db. Az évi forgalom 590 ezer darab, azaz a termékdíj 454.000 Ft/év. A két különböző kiszerelésű termékre a termékdíj összesen 538.000 Ft. A foszfátmentes mosópor után fizetendő éves csomagolási termékdíj tehát 538.000 Ft. Környezetbarát védjeggyel a fizetendő termékdíj 538.000/2 = 269.000 Ft (mivel ha a termék környezetbarát minősítéssel rendelkezik, akkor az a csomagolási termékdíj fizetésénél 50 % kedvezményt jelent). Ehhez hozzáadódik a védjegy megszerzésért kifizetett 570.000 Ft, ami összesen 839.000 Ft-ot jelent. A vállalat a kalkuláció eredményének ismeretében nem pályázott a környezetbarát termékvédjegy elnyeréséért. A beszállító vállalatok termékdíja A Henkel Magyarország Kft. számos olyan csomagolóeszközt gyártó vállalattal áll szerződésben, akiket szintén kötelez a törvény a csomagolási termékdíj megfizetésére. A törvény
hatálybalépése után a kft. módosította az ezekkel a vállalatokkal kötött szerződéseit, mégpedig úgy, hogy átvállalta azoktól a csomagolási termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket. Így jelenleg a nyersanyagok és a készáruk csomagolóanyagaiért is a Henkel fizet. Mivel a legtöbb gyártó áraiba beépítette a termékdíjak miatti költségnövekedést, ezért várható volt, hogy a csomagolóeszközöket gyártó cégek is megemelik a csomagolóanyagok árát. Az átvállalással a Henkel célja kettős volt: •
egyrészt így el tudta kerülni a csomagolóanyagok beszállítók részéről történő áremelését, így bizonyos haladékot kapott a termékdíj összegének megfizetésére;
•
másrészt az elszámolási rendszerbe is könnyebben be tudta építeni ezeket a tételeket.
Átmeneti költségnövekedést okozott a vállalatnál az a tény, hogy a csak betöltésre hazánkba importált csomagolóeszközök után is meg kellett téríteni a termékdíjat, függetlenül attól, hogy a betöltés megtörténte után, viszonylag rövid időn belül (egy-két hét) a késztermékkel együtt kivitték az országból ezeket a csomagolóeszközöket. Amennyiben a késztermék exportja megtörténik, úgy a vállalat visszaigényelheti a termékdíjat a Központi Környezetvédelmi Alaptól, általában a visszautalás azonban több hónapot is igénybe vesz, vagyis a visszaigénylés átfutási ideje többszörösen meghaladja a csomagolóeszköz itteni tartózkodási idejét. Kérdések 1. A megadott információk alapján jellemezze a Henkel Magyarország Kft.-t! 2. Vizsgálja meg, hogy a bevezetett csomagolóeszköz termékdíj a vállalat működésének mely területeit érintette; milyen problémák merültek fel a törvény alkalmazása során és ezeket hogyan oldotta meg a cég? 3. Véleménye szerint ösztönöz-e a termékdíj törvény arra, hogy a vállalat módosításokat hajtson végre a felhasznált csomagolóanyagok tekintetében (a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, környezetbarátabb csomagolóeszközre való átállás stb.)? 4. Mindezek alapján milyen módosításokat hajtana végre a csomagolóeszközökkel kapcsolatos termékdíj törvényben? 5. Véleménye szerint a csomagolási termékdíjtörvény által érintett kisvállalat hogyan tudja kezelni az azzal kapcsolatos problémákat (egy nagyvállalathoz képest)?
Egyéb tudnivalók: A vizsgadolgozat beküldési határideje: 2007. január 15. Cím:
[email protected]
