A TELJES BIRTOKBA VÉTEL KÖLTSÉGE (TCO) Az IP és az analóg alapú megfigyelő rendszerek összehasonlítása
Készült: 2007. augusztus
TARTALOMJEGYZÉK
1
Bevezetés ............................................................................ 3
2
Kutatási szemlélet .............................................................. 4
3
Teljes költség: meghatározása és jóváhagyása .............. 5
4
Az „alap” szituáció meghatározása és jóváhagyása ....... 5
5
A vásárlás és a telepítés költsége ..................................... 8
6
A tények részletezve ........................................................... 9
7
Költségek a kamera számok függvényében ................... 11
8
További észrevételek ........................................................ 12
9
Konklúzió ........................................................................... 13
10
Az Axis Communications-ről ........................................... 14
1. Bevezetés Gyakran felteszik azt a kérdést, hogy „Drágább egy hálózati kamera, mint egy analóg?”, az „igen” válasz visszahangzik. Annak kell legyen, hiszen több funkcionalitással bír, mint analóg társa. Ha a következő kérdés „Drágább egy hálózati kamera rendszer, mint egy DVR rendszer analóg kamerákkal?”, akkor a válasz attól függ, hogy ki van a teremben. Néhányan azt mondják, hogy „igen” mások, hogy „talán” megint mások, hogy „nem”. Hogy lehetséges ez? Mindez bizonyos tekintetben függ annak az ismeretnek a hiányától, hogy mennyi a teljes birtokba vétel költsége (Total Cost of Ownership = TCO) mind analóg, mind hálózat alapú video rendszerek esetében. Másodsorban függ attól is, hogy milyen típusú rendszerről beszélünk; hány kamera, hol helyezkednek el, milyen helyszínre telepítjük a kamerákat, stb. 2007 tavaszán, olyan kutatás kezdődött meg, melynek célja, hogy érthetőbbé tegye ezt a területet, ennek eredményeit tartalmazza ez a tanulmány. A kutatást egy független kutató végezte és kimondottan a teljes TCO mérhető költségeire fókuszált. Egyáltalán nem vette tényezőként az olyan előnyöket a hálózati video esetében, mint a jobb képminőség, a megapixel technológia felhasználása vagy a kamerák könnyebb frissítése. Ez a tanulmány 2 típusú video megfigyelő rendszer TCO-jának folyamatát és észrevételeit elemzi: • Analóg megfigyelő rendszer: analóg kamerák és DVR alapú rögzítés • IP-alapú video megfigyelő rendszer: hálózati kamerák, IP infrastruktúra, szerverek, szoftver és tárolás A tanulmány célja, hogy bemutassa a fenti két típusú rendszer TCO-jának alakulását egy tipikus „alap” megfigyelési szituáció szemléltetésével. A strukturált kutatási metódust egy független kutató fejlesztette ki és érvényesítette interjúk és sztenderd árajánlat bekérési folyamatokkal többek között biztonságtechnikai integrátoroktól, viszonteladóktól és ipari elemzőktől. A kutatási kísérletet 3 fázisra osztották: • Összeállítani, jóváhagyatni és finomítani alap megfigyelési szenáriót és keretet adni a költség összehasonlításnak a kutatás résztvevőinek segítségével. • Összegyűjteni nagy mennyiségű költség adatot. • Felülvizsgálni, jóváhagyatni és összefoglalni az eredményeket. A tanulmányban található eredmények olyan adatokra épülnek, melyeket nem Axis termékeket értékesítő eladók szolgáltattak. Az eredményeket a Tények részletezve és a Konkluzió című fejezetekben vázoljuk. Az írás végén vázoltuk fel a mennyiségileg nem meghatározható megfigyeléseket és költség szempontokat, melyek nem kerültek a költség összehasonlításba, de a két típusú megfigyelő rendszert megkülönböztetik egymástól.
2. Kutatási szemlélet A tanulmány elkészítésének elsődleges célja volt, hogy elfogulatlanul megértesse a két különböző típusú video megfigyelő rendszer TCO-ját: egy analóg megfigyelési rendszerét (analóg kamerák és DVR rögzítők), valamint egy teljesen digitalizált IPalapú megfigyelő rendszerét (hálózati kamerák, IP infrastruktúra, szerver, Video Management Software és tárolás). Azért, hogy a kutatás a lehető legelfogulatlanabb és legkiegyensúlyozottabb legyen, egy strukturált kutatási szemléletet állítottak fel, amely magába foglalta valamennyi projekt fázis lépésről lépésre történő érvényesítését. Ezeket biztonságtechnikai integrátorok, értéknövelt viszonteladók és ipari elemzők végezték. Továbbá ők definiálták a költség komponenseket, telepítési forgatókönyvet, ők állították fel és vizsgálták át alaposan a követelményeket, hogy a kutatási szemlélet és annak eredménye a lehető legkorrektebb és legelfogulatalanabb legyen. Az interjúkon felül egy iparilag sztenderdizált szemléletet is felhasználtak a költségadatok begyűjtéséhez. Ez magába foglalt egy ajánlatbekérő sablon összeállítását (azaz amit a végfelhasználó valószínűleg nyújtana egy biztonságtechnikai integrátornak egy rendszerre vagy projektre, ami tartalmazna tételes költség elemeket) és azután erre történne az árajánlatok bekérése, a költség adatokat összegyűjtése céljából. A következőkben áttekintjük az alap kutatási szemlélet fázisait, melynek segítségével kialakították a költség összehasonlítás vázlatát és aminek segítségével azután összeállították ezt a TCO összehasonlítást: 1. Kifejleszteni, érvényesíteni és finomítani alap megfigyelési szituációt és keretet adni a költség összehasonlításnak független biztonságtechnikai résztvevők segítségével. 2. Strukturált interjúk és sztenderd módszerek felhasználása (pl.: ajánlat bekérés és árajánlatok) nagy mennyiségű költség adatok összegyűjtéséhez. 3. A kapott eredmények, összefüggések átvizsgálása, jóváhagyása és előállítása.
1. ábra – A kutatás 3 lépcsőben zajlott Egy tucat interjúalany Észak-Amerika különböző földrajzi pontjairól vett részt a tanulmányban és szolgáltatott adatokat, visszajelzéseket, jóváhagyásokat és költség adatokat (árajánlat adás formájában).
3. Teljes költség: meghatározása és jóváhagyása A projekt első fázisa az interjúkra és a különböző típusú költségadatok összegyűjtésére való felkészülés volt, amihez szükség volt egy szabványos video megfigyelési helyzetre, ami után lehetett a vizsgálat résztvevőivel strukturált interjú anyagokat megfogalmazni és jóváhagyatni. Azonban ahhoz, hogy ennek a forgatókönyvnek az összköltségeit össze tudjuk hasonlítani, először a teljes birtoklás költségét kellett megfogalmazni és érvényesíteni. Számos előzetes interjút készítettek, hogy körülírják és jóváhagyják a teljes birtoklás költségének fogalmát a vizsgálat elvégzéséhez. A hangsúly a mennyiségileg meghatározható „kemény költségeken” volt, melyeket a vizsgálat résztvevői félreértés vagy értelmezés kizárása mellett szolgáltattak. Szempontként kerültek meghatározásra azok a mennyiségileg nem meghatározható tényezők, mint „puha költségek” (termelékenység profit, értékcsökkenés költségei), valamint a „láthatatlan költségek”. Végül abban állapodtak meg, hogy ezeknek a költségfajtáknak az elemzését kizárják a vizsgálatból és a végső mennyiségi elemzésből, helyette pedig megjegyzékként összegyűjtik azokat a megfontolandó költségeket, amiket nem lehet mennyiségileg meghatározni (lásd a További észrevételek című fejezetben).
4. Az „alap” szituáció meghatározása és jóváhagyása Miután megfogalmazták és egyetértettek a teljes birtoklás költségének definíciójával, egy jellemző iparági megfigyelési konfigurációt, más szóval „alap” szituációt kellett felállítani és jóváhagyni. A vizsgálat résztvevői számos helyszínt megfontolt és megvitatott többek között: kis iroda/beltéri megfigyelési helyszínt (pl.: 4-8 fix kamera), egy közepes méretű helyszínt (pl.: fix és PTZ kamerák, bel- és kültérre egyaránt) és egy nagy méretű helyszínt (több száz kamerás rendszer, szétszórt földrajzi területen). Számos megfigyelést gyűjtöttek össze valamennyi rendszer érdeméről, míg végül egyetértettek abban, hogy egy közepes méretű helyszínt vesznek alapul, ami ideális a vizsgálat szempontjából (méret, komlexitás) és abból a szempontból is, hogy sem az IP sem az analóg alapú rendszer nem indul egyértelmű költségelőnnyel. Például, számos vizsgálat résztvevő úgy gondolta, hogy egy nagy méretű esettanulmányban az IP- alapú rendszer természeténél fogva már eleve költségelőnyökkel indulna, hiszen felhasználunk egy megosztott hálózati infrastruktúrát különböző típusú adatok megszerzéséért, pl.: kezelés, video és audio; továbbá olyan IP hálózat alapú rendszerre jellemző előny, mint minden egyes kamera „végponttól végpontig” történő távoli, egyszerűsített kezelése. A következő lépés a közepes méretű „alap” helyszín meghatározása volt, ami ezen a területen általánosnak mondható és egyben hatékony keretet nyújt az egyéni költségkomponensek összehasonlítására a két költségkategóriában és az előzőleg már meghatározott rendszerekben. Végül egy közepes méretű iskola területének
megfigyelését választották. Az „Iskolai megfigyelés” forgatókönyvét a tanulmány résztvevői meghatározták, megvizsgálták és tovább finomították a rendszerkövetelményeket, működési követelményeket, egyedi költség elemeket, melyeket azután egy strukturált, elfogulatlan interjúanyagba állították össze, hogy egyszerűbb legyen a kért költség adatokat begyűjteni. Abban is egyetértettek, hogy leghatékonyabban erre az esetre adott árajánlatok formájában a vizsgálat résztvevőitől lehet egyértelmű és pártatlan költségadatokat begyűjteni. Azért, hogy az összehasonlítás minél elfogulatlanabb legyen úgy kellett meghatározni a telepítendő kamerák számát, hogy az ne legyen se egy analóg, se egy IP rendszernek előnyére. Mivel az analóg rendszerre tipikusan jellemző a 16 bemenet vagy ennek többszöröse DVR-enként, ezért fontos volt, hogy ne 16, 32 vagy 48 kamerát válasszanak. Másrészről az IP alapú rendszereknek a 17, 33 vagy 49 kamera választás az előnyös. Ezért 40 kamera mellett döntöttek, ami egyenlő esélyt ad a két rendszernek és egy általánosnak mondható közepes méretű projektnek felel meg. Csak olyan költség információkat kértek a résztvevőktől, ami az ügyfél igényeit kielégíti az iskolai helyszín telepítése során. A helyszínen nem volt már meglévő kamera, kábelezés vagy egyéb infrastruktúra (pl.: szükség volt új adat és villanyvezeték lefektetésére). Egyéb tekintetben a résztvevőknek szabad kezet adtak abban, hogy maguk válasszák ki a termékeket, adjanak árakat a különböző konfigurációkra, szolgáltatásokra, frissítésekre, stb. Főbb ügyfél igények az árajánlatbekérésben: Helyszín: • Egy iskola épület • Már meglévő épület Szükséges kamerák száma: • 30 beltéri fix dome kamera • 5 kültéri dome kamera • 5 kültéri PTZ kamera • Valamennyi kamerának vandálbiztosnak kell lennie Rögzítés: • 12 óra rögzítés naponta • 4 képkocka/másodperc (fps) folyamatos rögzítés • 15 fps rögzítés riasztás/video mozgásérzékelés során • CIF felbontás • 12 napnyi video anyag tárolása Kábelezés: • Nincs meglévő adat, koax vagy villany kábelezés • Hálózati Switch-ek (rack-ek) és/vagy Multi-Camera tápegységek • Cat5e vagy ennek megfelelő adathálózati kábelezés • PoE switch-ek elhelyezése az adattároló helységben, mely összességében maximálisan 90 m PoE kábel lefektetését engedélyezi • Minden egyes kamerából kell csatlakoznia koax kábelnek a DVR-be
Megfigyelő központ és az eszközök elhelyezése: • Fő hálózati központ és kamera figyelés (a monitor, szerver/DVR helye) az alaprajzon Adminisztráció szóval megjelölt területen (ez több irodát jelent). • Hálózati Switch-ek (rack-ek) és/vagy Multi-Camera tápegységek elhelyezése az alaprajzon szürke színnel megjelölt helyszíneken lehetséges Egyéb • Megvilágítás nem szükséges • Audio megfigyelés nem szükséges Az iskolai helyszín alaprajza, benne a kamerák elhelyezésével:
2. ábra – A fiktív iskolai épületben 40 kamerát kellett elhelyezni és semmilyen korábbi kábelezés nem létezett. Most, hogy az „alap” összeállították, jóváhagyták és finomították, a következő lépés a két korábban meghatározott költség kategória költséglistájának összeállítása volt.
5. A vásárlás és a telepítés költsége A következő kérdés ez volt: „Milyen speciális tényezők járulnak hozzá a teljes költséghez, ha egy IP vagy egy analóg megfigyelési rendszert építünk ki az előbbiekben meghatározott iskolai helyszínen?” Ahhoz, hogy a kérdést megválaszolják és összeállítsák az árajánlat bekérő sablont – aminek segítségével egyedi költségeket tudnak bekérni a vizsgálat részvevőitől – szükség volt számos vásárlási és telepítési költségtényező összegyűjtésére. Először olyan költségeket vettek szemügyre és hagytak jóvá, melyek egyenértékűek mind az IP, mind az analóg rendszereknél. Utána pedig, a következő költségcsoportokat alakították ki:
4. ábra – A termék és telepítési költségeket több különböző kategóriákra osztották. Megjegyzés: mint már korábban írtuk, a vizsgálat résztvevőitől csak olyan költség információkat kértek, amik kimondottan a „ügyfél” igényeit elégítik ki az iskolai helyszín telepítése kapcsán, illetve az IP rendszer összeállításánál azt kérték, hogy az Axis Communications kameráiból válasszanak az ajánlatba. Egyéb tekintetben a résztvevőknek szabad kezet adtak abban, hogy maguk válasszák ki a termékeket, adjanak árakat a különböző konfigurációkra, szolgáltatásokra, frissítésekre, stb. és állítsák össze árajánlat formájában.
6. A tények részletezve A közölt eredmények a közreműködő rendszerintegrátoroktól feltártak néhány érdekes információt. A költségek tartalmazták az eszközök beszerzésének és telepítésének költségeit és az összes közölt érték átlagát használva a tények a következők voltak: • • •
Egy IP rendszer teljes költsége 3.4%-al alacsonyabb volt a TCO tekintetében. A legolcsóbb IP rendszer TCO-ja 25.4%-al volt alacsonyabb, mint a legolcsóbb analóg/DVR rendszeré A legdrágább IP rendszer 11,5%-al volt magasabb költségű, mint a legdrágább analóg/DVR rendszer
A felmérés eredményei az alábbi diagrammon tekinthetők meg:
4. ábra – A 40 kamerás IP alapú rendszer kissé alacsonyabb költségű, azonban az értékek szélesebb tartományban szóródnak. Érdekes megjegyeznünk az IP alapú rendszerek rugalmasságát, melyet a szélesebb szórású értékek mutatnak. Az IP technológia nagyobb rugalmasságának oka a PoE, különböző kábelezési rendszerek, hálózati és szerver platformok használatában keresendő. Egy analóg rendszerben sokkal kissebb rugalmasság van, ennélfogva a legtöbb érték ugyanannak a költségnek a közelében található. Ez nagyon tipikus egy érett piacon.
A költségek teljesen máshogy oszlanak meg egy IP alapú rendszer esetében, mint egy analóg /DVR rendszernél, ahogy az az alábbi ábrán is látható:
5. ábra – A költségek megoszlása nagyon különbözőnek látszik egy analóg, illetve IP rendszer esetében. Összehasonlítva a költségeket részleteit, a következőkre jutunk: • A hálózati kamerák a rendszer teljes költségének felét teszik ki egy IP alapú rendszer esetében, míg az analóg kamerák mindössze a költségek egyharmadát • A hálózati kamerák 50%-kal drágábbak, mint analóg vetélytársaik • A kábelezés mintegy háromszor annyiba kerül egy analóg rendszerben, mint egy IP alapúban. A fő ok a külön tápellátásban és a külön PTZ vezérlésben keresendő, hiszen ezek az IP alapú rendszerekben az UTP kábelen keresztül megoldhatók (PoE). • A rögzítési és monitorozási költségek közel egyformák. A PC alapú szervereket használó IP rendszerekben a szerviz minősége és elérhetősége gyakran sokkal jobb a DVR-ekkel összehasonlítva. • Az üzembe helyezés, konfigurálás és az oktatás 50%-al drágább az analóg rendszerek esetében.
7. Költségek a kamera számok függvényében Általános konszenzus az IP alapú rendszerekkel kapcsolatban, hogy minél nagyobb a rendszer, annál kedvezőbbek lesznek a költségei az analóggal összehasonlítva. Vajon hol lehet a töréspont, azaz mekkora méretű az a rendszer ahol az IP olcsóbb, mint az analóg és vajon a különbség nő a rendszerek méretének növekedésével? A kutatás adatai és egyéb információk alapján a kamera számokon alapuló költségek alakulása az alábbi ábrán tekinthetők meg: Költségek megoszlása abban az esetben, ha nincs kiépített IP infrastruktúra (%-ban)
6. ábra – A kamera számokon alapuló költségek az analóg és IP rendszerek tekintetében az 1-16 kamerás tartományban mintegy 10%-al alacsonyabbak az analóg rendszerek javára, közel azonosak 17-32 kameráig és 33 kamera fölött 10%al kedvezőbbek az IP rendszerek esetében. Az eredmények azt mutatják, hogy 32 kamera fölött az IP rendszereknek kedvezőbbek a költségei, míg 16 és 32 kamera között közel azonosak. A fenti esetek azzal a feltételezéssel helytállóak, hogy nincs a helyszínen infrastruktúra. Manapság azonban sok helyen az IP infrastruktúra már létezik, melyre a megfigyelő rendszer rá tud települni. Ily módon egy másik költségszimulációban a kábelezés és ennek installálása ki is esik.
Költségek megoszlása létező infrastruktúra esetében (%-ban)
7. ábra – Ha az IP infrastruktúra, elsősorban a kábelezés már létezik az IP alapú rendszerek mindig olcsóbbak, mint az analóg rendszerek. A kábelezés és az infrastruktúra nélkül az IP alapú rendszerek mindig olcsóbbak.
8. További észrevételek A tanulmány elkészítése alatt számos interjúalany szolgált olyan nem mennyiségileg mérhető ám a költségekre jelentős hatást gyakorló szempontokkal, amelyek tovább differenciálják a két különböző rendszert és nem szerepeltek az előző költség összehasonlításokban. Ezeknek a tényezőknek a figyelembevétele fontos, hiszen alapvető különbségeket takar az interjúalanyok szerint, listájuk az alábbiakban megtalálható: • A skálázhatóság sokkal jobb egy IP rendszerben, ahol bármikor hozzáadhatok egy új kamerát. • Az IP rendszer rugalmasabb, páldául ha át kell helyezni egy kamerát csak a rendezőben kell egy kábelt átkötni, ha PoE-t használtunk.
• • • • • • • •
A hálózati kamerák képminősége felülmúlja analóg társaikét. Érkeznek a Megapixel kamerák, melyek csak a hálózati kamerák esetében érhetők el. Az IP infrastruktúra gyakran helyben van és használható egy hálózati video rendszerhez is. Analog koax kábelezés hibáját megtalálni sokkal nehezebb, mint egy IP rendszerét. A rendszer tervezési költségek tipikusan nem plussz költségként jelentkeznek. IP rendszerek távolról is menedzselhetők, azaz beállíthatók, diagnosztizálhatók hálózaton keresztül. Márkás PC szerverek használatával gyakran magas szintű garancia és szerviz szolgáltatások is igénybe vehetők szemben a DVR-ekkel. IT eszközök árai sokkal gyorsabban csökkennek, mint az analóg eszközöké.
9. Konklúzió A kutatás, amely olyan iparági résztvevőkkel folyt, mint biztonságtechnikai integrátorok, értéknövelt viszonteladók és ipari elemzők, interjúkat és költségadatokat tartalmazott, az alábbi megállapításokra jutott: •
A 40 kamerás IP alapú rendszerek TCO-ja alacsonyabb, mint az analóg rendszereké. Az olyan tipikus alkalmazási forgatókönyvön, mint ami a beszerzésen, telepítésen és működtetésen alapul, egy IP alapú rendszer 3.4%-al alacsonyabb költségű, mint egy analóg.
•
32 kameránál van az áttörési pont az IP rendszerek javára az analógokkal szemben. A közös költségelemzésen alapuló vizsgálatoknál 32 kamera fölött az IP rendszereknek alacsonyabb a költsége, 16 és 32 kamera között közel azonos, míg 16 kamera alatt az analóg rendszerek vannak árelőnyben.
•
Ha már létezik egy IP infrastruktúra akkor mindig az IP rendszer az olcsóbb. Bármekkora is a rendszer, az IP rendszer mindig olcsóbb, ha az IP infrastruktúra , főleg a kábelezés már létezik.
•
Sok, mennyiségileg nem mérhető előny az IP rendszereknél. Tökéletesebb képminőség, jobb rendelkezésre állás és szervíz, megnövelt rugalmasság, könnyebb hibakeresés, ezek mind olyan előnyök, amelyek léteznek, de nem mértük őket. Ráadásul az IT eszközök árai várhatóan nagyobb mértékben csökkennek, mint az analóg CCTV eszközöké, így egy jövőbeli összehasonlításon még kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.
10.
Az Axis Communications-ről
Az Axis hálózati videó megoldásokat nyújt professzinális telepítésekhez. A vállalat a hálózati videó piac vezetőjeként elhivatottan dolgozik az analóg rendszerekből a digitális videó megfigyelés irányába történő elmozdulásért. Az Axis termékei és megoldásai olyan alkalmazásokra koncentrálnak, mint a biztonság-felügyelet, a távfelügyelet és innovatív, nyitott technológián alapulnak. Az Axist 1984-ben alapították, és az OMX Nordic Exchange tőzsdén jegyezik. Az Axis világszerte működik, 18 országban van irodája, valamint a partnereiken keresztül 70 országban van jelen. A Svédországon kívüli piacok hozzák az eladások több mint 95%-át. Az Axis-ról a www.axis.com címen olvashat részletesebben.
