SUGÁRZÁSOK
5.2
A teherautók közlekedési zajának csökkentése nyitott pórusú útburkolattal Tárgyszavak: közlekedési zaj; útépítés; zajelnyelés; útburkolat.
Jogszabályi háttér, költségek Németországban az utak zajvédelmére vonatkozó 1990. évi szövetségi érvényű irányelvben (RLS-90) és a szövetségi közlekedési miniszter általános útépítési körlevelében (ARS 14/91) felhasznált hatástanulmányok csak személyautókon végzett gördülési zaj méréseken alapulnak. A tényleges zajemisszióban azonban a teherjárművek jelentősége sokkal nagyobb. Mivel teherautók közlekedésében még nagy sebességnél is a motorzaj az uralkodó (vagy legalább olyan erős, mint a gördülésé), a zajcsökkentő útburkolatok viszonylag kevéssé befolyásolják a teherjárművek zajemisszióját. A személy- és teherforgalomból álló vegyes közlekedés reális hatásainak becsléséhez ki kell számítani a zajcsökkentő útburkolatok sajátos hatásait a különböző összetételű gépjárműforgalom zajszintjének a csökkentésére. Egy adott zajvédő burkolat és egy referenciaréteg által előidézett zajcsökkenés (DstrO), vegyes forgalomban 0-tól 1,5 dB-ig terjed, értéke a burkolóréteg fajtájától és a személy/teher járműviszonytól függ. Rögzített teherarány mellett az egyes útkategóriákra pontos DstrO-értékek állapíthatók meg dB-ben – autópálya –1,4 – főút –1,8 – alacsonyabb rendű út –2,4 Németországban már minden új és felújított közút zajcsökkentő burkolatot kap, amelynek mint nyitott pórusú rétegnek, mind elkészítése, mind karbantartása drágább a zárt pórusúénál. Gyakran kell tisztítani,
emellett gyorsan kopik, ezáltal zajcsökkentése már két év alatt észrevehetően gyengül. Kérdés, hogy megéri-e a nagyobb költséget az elért zajcsökkentés, a zajvédő fallal vagy a szigorúbb sebességkorlátozásokkal összehasonlítva.
Zajcsillapító hatás teherjárművekre Az RLS-90 a zajcsökkentő útburkoló rétegek hatását teherforgalomra 3 dB-ben jelöli meg, az ARS 14/1991 pontosabb DstrO-adatokkal szolgál – betonúttest jutaszövettel –2, – nyitott pórusú aszfaltbeton (0/11) –4, – nyitott pórusú aszfaltbeton (0/8) –5. A személyautók számszerű dominanciája mellett a kibocsátott zaj tekintetében fordított a helyzet: az RLS-90 szerint egy teherautó zaja 10 személyautóéval egyenlő. Ez azt jelenti, hogy a teherautók 9%-os aránya mellett a kétféle gépjármű egyenlően járul hozzá a középértékhez, ha pedig pl. az autópályákon éjszakánként 45%-os a teherforgalom, akkor a személyforgalomé csaknem elhanyagolható. A zajcsökkentő rétegek hatása eszerint érinthet csupán egy részhangforrást, ami részleges siker. A zajcsökkentés kis és nagy járműveken észlelt különbsége, főként a gumiabroncsok eltérő felépítésének tulajdonítható, amennyiben a nyílt pórusú anyagok elsősorban az abroncszajok gerjesztő mechanizmusát befolyásolják. Személyautóban a jármű zaja kisebb frekvenciák felé tolódik el, ami az utasokban kellemesebb hangérzetet kelt. Az útmenti lakosok számára azonban nem a részhangforrások, hanem a teljes hangszint csökkentése a mértékadó.
A teljes teherjármű-zajszint csökkentése A teljes közlekedési zajszint némi egyszerűsítéssel gördülési és motorzajból tevődik össze. A gördülési és a motorzaj viszonyának meghatározásához öt teherautón mérték a gördülési zajt egy még 1975-ben ismertetett módszerrel, egy zúzott kő alapozású, frissen kiöntött, aszfaltborítású, a forgalomnak még nem átadott autópályaszakaszon. A motorzaj középértéke 80 km/h sebességnél 6 dB-lel haladta meg a gördülés zaját, és a különbség a sebesség növelésével tovább nőtt. Zajszegény burkolóréteg használata és 6 dB különbség esetén – 2 dB motorzajcsökkenésnek 0,3 dB, – 3 dB motorzajcsökkenésnek 0,4 dB összes csökkenés
felel meg. Mivel pedig nagyobb sebességnél és nem friss burkolatra még ez a szerény csökkenés is bizonytalan, első közelítésben teherjárműveknél célszerű 0 dB zajszintcsökkenéssel számolni.
Zajcsökkentő rétegek hatása, teherautók részzajával számolva Vegyes közlekedésre DstrO = LG–LO LG – egy járműcsoport zajszintje zárt, LO – nyitott pórusú fedőrétegen. A nyílt és zárt pórusú zajmérséklő rétegek észlelhető emissziószintjének kiszámítására az RLS-90 közöl egy kiinduló összefüggést: LG = Lm25 = 37,3 + 10 · log [M · (1 + 0,082 · p)] + DstrO, amelyben M – a forgalom sűrűsége, gépjármű/h, értéke állandó = 100 p – a teherjárművek aránya, % Lm25 – 25 m-es követési távolság DstrO – O zajcsökkentő réteg nélkül A bonyolult számítás végeredménye: DstrO, m = 37,3 + 10 · log(100 + 8,2 · )–10 log 0,01 · (10A + 10B), ahol A és B p-t és a teher- és személyautókra vonatkozó DstrO-t, valamint ezek logaritmusát tartalmazó, többtagú kitevő. A számítást teherjárművek adott forgalmi részarányára és az uralkodó motorzaj szituációira (pl. emelkedők, gyorsulás) alkalmazva mindkét aszfaltburkolatra érvényesül a csillapító útburkolás hatásának csökkenése a teherforgalom arányának növekedésével (1. táblázat). A német úthálózattal és közúti forgalommal foglalkozó Bundesanstalt für Strassenwesen (BASt) kiadás előtt álló tanulmánya szerint a gördülési és motorzaj arányának az 1980-as évekből származó adatai elavultak, a jelenleg futó teherautók 70 km/h fölött a két zajt kb. egyenlő arányban bocsátják ki, így a zajcsökkentés rajtuk is jobban érvényesül.
1. táblázat Zajszintcsökkenés (DstrO) a teherjárművek uralkodó motorzaja mellett, a teherforgalom arányától függően A teherforgalom aránya, %
Zajszintcsökkenés, dB
0 3 10 20 25 45
AB 0/8
AB 0/11
5,0 3,2 1,7 1,0 0,7 0,3
4,0 2,6 1,5 0,8 0,6 0,3
Az említett intézet még nem közzétett adatai szerint kb. 70 km/h sebességnél – az átlagos motorzaj (gördülési zaj nélkül) 82 dB, – a teherjárművek teljes zaja 84-85 dB, eszerint teherautók motorzajkomponensére a személygépkocsikon mért hatásnak mintegy kétharmada mutatható ki. A zajcsökkentő burkolat hatása természetesen ilyen feltételek mellett is visszaszorul a tehergépjárművek növekedő arányával (0-nál 4 dB-ről indulva). A csökkentés így is figyelemre méltó: a sztrádák éjszakai 45%-os teherforgalma mellett 1,5 dB (1. ábra). 4,5 4,0 3,5 dB(A)
3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 0
3
5
10
20
30
40
50
100
% tehergépjármű
1. ábra DstrO zajcsökkenés nyitott pórusú aszfalttal vegyes személy- és teherforgalom esetén
Következtetések, tanulságok A tanulmány számítási és mérési eredményeiből azt a fontos következtetést lehet levonni, hogy a nyitott pórusú zajcsökkentő útburkolás hatása nem állandó érték, hanem a teherforgalom részarányának függvénye. A személyautók éppen a legforgalmasabb közutakon nem jelentik a zajemisszió uralkodó részét. Az egyes nyitott pórusú rétegekkel esetlegesen észlelt zajcsökkentés a reális 6–20%-os teherautóaránynál gyorsan 1–2 dB-re apad, sőt a nyitott pórusú betonburkolat még meg is növeli a közlekedési zajszintet. Ezért az útburkolat általi zajkülönbség a tipikus teherjárműarányra célszerű megadni, azaz (dB) – éjszakai egyenletes forgalomra: – gyorsításkor, emelkedőkön: autópályán –1,4, autópályán –0,3, főúton –1,8, főúton –0,8, alacsonyabb rendű úton –2,4 alacsonyabb rendű úton –1,5 Mivel a BASt szerint a teherforgalom gyakorlati aránya többnyire kisebb az elméletinél, az éjjeli forgalom DstrO-értékeit 2, ill. 3 dB-re lehet kerekíteni. A jelenlegi adatok és tapasztalatok alapján a nyitott pórusú útburkolás legjobb eredménnyel főutakon és községeket összekötő, kis teherforgalmú utakon alkalmazható. Autópályákon a nyitott pórusok „drén” hatása által elérhető nagyobb közlekedésbiztonság indokolja az alkalmazást. Tekintettel arra, hogy a német RLS-90-et a közeljövőben össze kell hangolni a környezeti zajokra vonatkozó EU-irányelvvel, alkalom kínálkozik az útburkolás általi zajcsökkentés pontosabb, más módszerekkel összehasonlító értékelésének beépítésére a szabályozásba. Összeállította: Dr. Boros Tiborné Grigo, R.: Reduzierte Lärmminderung durch offenporigen Asphalt bei Berücksichtigung des Lkw-Verkehrs. = Strasse und Autobahn, 55. k. 5. sz. 2004. p. 269–274. Peiker, G.; Wagner, P.; Gier, D.: Erweiterung bestehender Verkehrswege bei erhöhtem Lärmschutz. = Bautechnik, 81. k. 10. sz. 2004. p. 799–805. Irmer, V. K. P.: Transposition of the European Environmental Noise Directive. = VGB Power Tech. 84. k. 8. sz. 2004. p. 45–48.
Röviden… Hadianyagok gyártása EU kontroll nélkül? A legveszélyesebb kemikáliákra nem terjedne ki az EU vegyianyag-ellenőrző rendszere A Fauna Egyesület, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország tiltakozik az ellen, hogy a most készülő egységes európai vegyi anyag szabályozás (REACH) ne terjedjen ki a katonai szektor által használt vegyi anyagokra. A magyar kormány is támogatni kívánja azt a holland előterjesztést, amely a katonai felhasználású vegyi anyagokat kivonná az EU most készülő új, egységes szabályozása (REACH) alól. A civil szervezetek azt akarják elérni, hogy a hadianyagokra is kiterjedjen a szabályozás. A katonai célokra gyártott vegyi anyagoknak már a gyártása és tárolása is jelentős kockázattal jár a környezetre és a lakosságra nézve. Éppen ezért aggályos, hogy az egyes EU-országok hadseregei mindenféle polgári hatósági regisztráció és engedélyezés nélkül tárolhatják és szállíthatják azokat. Ráadásul ezen anyagokat szinte kizárólag magánkézben lévő vegyi üzemek állítják elő, amelyek - amennyiben az előterjesztést elfogadják - felügyelő szerv nélkül maradnának. Ezekre az üzemekre a katonai előírások nem terjednek ki. Ha a termékeik katonai célra készülnek, akkor a polgári vegyi anyag szabályozási rendszer (REACH) sem vonatkozna rájuk. A REACH, az EU most készülő vegyi anyag engedélyezési és nyilvántartási rendszere többek között azon a helyzeten kíván javítani, hogy a legnagyobb mennyiségben gyártott mintegy 2500 vegyi anyag 86%áról nem tudjuk, milyen környezeti és egészségi kockázatot hordoznak magukban. A várhatóan 2006-ban vagy 2007-ben életbe lépő irányelv a vegyi anyagok regisztrációjának és engedélyezésének szabályozásán túl biztosíthatja azt is, hogy a legkárosabbakat kivonják a forgalomból az Unióban. Semmi sem indokolja a katonai vegyi anyagok használatának a környezet- és egészségvédelmi törvényeken, így a REACH-en kívül helyezését, hiszen a nem katonai célú termelés esetén is megoldható az adatok bizalmasan kezelése, így a katonai titkok nem kerülhetnek ki. Ugyanakkor a hadsereg és az azt kiszolgáló infrastruktúra által okozott szennyezés még békeidőben is számottevő.
