A TÁVHŐ FEJLŐDÉSÉT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK A POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐ ÉVEKBEN:

A TÁVHŐ LEHETSÉGES SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN

1.

A TÁVHŐ FEJLŐDÉSÉT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK A POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐ ÉVEKBEN: – a fogyasztói árkiegészítés megszüntetése 1991ben, – a társadalom visszaeső, stagnáló majd lassan növekedő jövedelemszínvonala, – magas hőtermelési költség és ebből adódó relatíve magas távhődíj, – kedvezőtlen, a piacgazdaságoktól eltérő nagyfogyasztói/kisfogyasztói gázár arány, ami a versenytárs lakossági, kisfogyasztói és középfogyasztói gázfűtést előnyhöz juttatja, – rossz hőtechnikai tulajdonságú épületek, takarékosságra alkalmatlan fogyasztói rendszerek. HATÁSUK: – – – –

erős lakossági árérzékenység, távhő versenyhelyzete kedvezőtlenné vált, távhő imázs jelentős romlása, távhőre csatlakozási szándékok számának visszaesése, – kilépési szándékok megjelenése.

Bognár Sándor, FŐTÁV Rt. Budapest, 2003. november 19.


2.

A TÁVHŐT ÉRINTŐ NÉHÁNY JELLEMZŐ ARÁNYSZÁM: Megnevezés

HU EU

Távhő input energia Távhő ára Távhő hozzáadott értéke Gázkazánházas hőellátás éves összköltsége

1 2 1

1 4 3

1,6

4

Háztartási földgáz ára

1

2,5

Beruházási árszint

1

1

1 lm3-re jutó hőfelhasználás

1

0,5

GDP GNI vásárlóerő paritáson

1 1

5 2,5

Hőellátás ktg-e a családi kvben

1

0,2

Az egyes blokkok arányszámai külön-külön értelmezendők.



3.

A TÁVHŐ FEJLESZTÉSÉNEK SZISZTÉMÁI EURÓPÁBAN −

A volt keleti blokk országaiban a távfűtés elsősorban a nagytömegű lakásépítés velejárójaként terjedt el. A hangsúly az extenzív fejlesztésen volt, a minőségi mutatók – például az energiahatékonyság, vagy az egyedi fogyasztói igények kielégítése – nem kaptak jelentős figyelmet. Bár igyekeztek törekedni az energetikai előnyök kihasználására, de a távfűtést olyan esetekben is kiépítették, amikor ezeknek az előnyöknek a kihasználására például tőkehiány miatt nem volt lehetőség.

−

Európa nyugati felén kezdetben energetikai és gazdasági előnyök motiválták a távhő széleskörű alkalmazását. Később előtérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok, melyeknek köszönhetően ez a szolgáltatás ma reneszánszát éli.



4.

AZ ENERGIA- ÉS KÖRNYEZETPOLITIKÁK JELLEGZETES EREDMÉNYEI NYUGAT-EURÓPÁBAN −

Hollandia, amely közismert módon a földgáz országa, a távfűtés dinamikus fejlesztését tervezi annak érdekében, hogy Kyoto-i vállalásait teljesíteni tudja. A távfűtés elterjedésének segítésére az energiaár-szabályozásnál a helyettesíthetőség elvét alkalmazzák. − Németországban az energia termelése és elosztása a „stadtwerke” koncepción keresztül valósul meg. A „stadtwerke” városi vállalatok holdingja, amely az energiaellátásért és más városgazdálkodási feladatok ellátásáért felelős. Minden ágban a költségek csökkentésére törekszik. A koncepció megteremti az alapot a jó együttműködéshez, a hosszú távú energiastratégia kialakításához. − Franciaországban folyamatosan bővül a távfűtés. Párizsban a hő 50%-a szemétégetőkből, további 32%-a pedig széntüzelésből származik. − Dániában az energiapolitika célja a bruttó energia felhasználás csökkentése, elsősorban a környezeti hatások, főként a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében. A távhő részesedése 50%-ra nőtt, a fajlagos hőfogyasztás 45%-kal csökkent.



5.

A „FENNTARTHATÓ VÁROS” NEVŰ SVÉD VÁROSÜZEMELTETÉSI MEGOLDÁS −

Nézetük szerint számos városnak szembe kell néznie a levegőszennyeződés, a növekvő hulladékmennyiség, valamint az elektromos áramigények emelkedésének problémáival.

−

A göteborgi hőellátás egy olyan rendszer, amelyben az energiát döntő részben (70%-ban) nem fosszilis tüzelőanyagokból, hanem meglévő újratermelődő energiaforrásokból nyerik.

−

Szennyvízből hőszivattyúzással 13%, ipartelepi energia visszanyerésekből 33%, hulladékhasznosításból 25% hőt nyernek.

−

A távhő csőhálózat veszi fel, majd juttatja el a hőt a város minden pontjára.

−

Megvalósítása akkor lehetséges, ha létezik egy olyan helyi önkormányzat, amely képes egész városra szóló terveket készíteni és a választott hosszú távú stratégiát végrehajtani.



6.

BÉCS, A KÖRNYEZETVÉDELEM MINTAVÁROSA −

A városi energiakoncepció alapgondolata a környezetvédelem és az energiahatékonyság. A nagy ütemű fejlesztések eredményeként a hőellátást a belvárosban és más sűrűn lakott területeken távhővel biztosítják. − Bécs erősen centralizált önkormányzati modellt képvisel. Minden jelentős döntést városi szinten hoznak meg. Ennek a város egységes, „stadtwerke” típusú üzemeltetése szempontjából különös előnyei vannak. − Az energiaszolgáltatást végző cégek külön szabályzat szerint működnek együtt. A képviselőikből álló munkabizottság tesz javaslatot a fejlesztéseknél a távhő vagy a gáz alkalmazására. A jelentős kapcsolt energiatermelő kapacitás, a példa értékű hulladékhasznosítás és a kiépült teljes városi távhőhálózat alapján alapvetően távhő kerül javaslatba. A távhő ára versenyképes, emellett azonban fejlődését nem a piaci verseny, hanem a koordináció határozza meg. − A bécsi távhőrendszer vevőkörének növekedése ma is töretlen.



7.

A TÁVHŐ JÓ TERMÉK −

A kapcsolt villamos és hőenergia termelésen alapuló távhőszolgáltatás jelentősen csökkenti a nemzetgazdaság primer energia felhasználását és ezáltal a szennyezőanyag-kibocsátást.

−

A távhő lehetőséget biztosít a hulladék és megújuló energiák befogadására és továbbítására, az energiahordozó megváltoztatására.

−

A fejlett világban az emberek értékelik a távhő kényelmét és biztonságát.

−

A távhő tiszta szolgáltatás, amelynek károsanyag kibocsátása a közvetlen lakókörnyezetre nincs.

−

A kevesebb primer energia felhasználás, a fejlett tüzeléstechnika a lehető legmagasabb szinten óvja meg a környezetet.



8.

A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS GAZDASÁGI HASZNA



9.

TÁVHŐ ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM − − −

− − −

A fogyasztók energiaigényének ellátása minden esetben kisebb-nagyobb mértékben a környezet szennyezését okozza. A távhő előnyei az egyedi fűtéshez viszonyítva mutatkoznak. Egyedi fűtésnél a kibocsátási szint alacsonyan, a lakókörnyezetben helyezkedik el. A fővárosban a legszennyezettebbek a belső, belvárosi kerületek. A távhőnél mód van arra, hogy a hőforrásokat a sűrűn lakott területektől távolra telepítsék, valamint a keletkező füstgázokat magas kéményen bocsássák ki. Erőművekben a műszeres és hatósági ellenőrzés rendszeres, a szennyezőanyag kibocsátás általában alacsonyabb szintű. A távhő lehetőséget nyújt a kapcsolt energiatermelés alkalmazására. A környezet megóvásának tartós előremutató megoldását az jelenti, ha a környezeti szempontok beépülnek az értékrendünkbe.



10.

A TÁVHŐ JÖVŐKÉPE – a hőtermelés költsége csökken vagy inflációnál kisebb mértékben nő (kapcsolt energiatermelés, szigetüzemek összekapcsolása után hőtermelők versenyeztetése) – új csatlakozó fogyasztók gázmotorral – a kis és középfogyasztói gázfűtés abszolút és relatív mértékben drágul – mindezekkel javul az árverseny helyzete – szünetmentes távhőszolgáltatás egész évben – korszerű, önálló hőközpont létesítés minden épületben – megerősödő energetikai és környezetvédelmi tudatosság a társadalomban – meglévő fogyasztói rendszerek korszerűsítése – mai igényeknek megfelelő új fogyasztói rendszerek létesítése – távhűtés kialakulása – országos, hosszú távra szóló energiapolitika – a fejlesztés célszerű területeinek kijelölése – a város belső területeinek távfűtése – fokozódó bizalom és érdeklődés a távhő iránt



11.

ÖSSZEFOGLALÁS: A TÁVHŐ LEHETSÉGES SZEREPEI Gazdasági szerep: – Megtakarítás a nemzetgazdaság energiahordozó felhasználásában

primer

Környezetvédelmi szerep: – Szennyezőanyag kibocsátás csökkenés országos szinten – Imisszió csökkenés a közvetlen lakókörnyezetben – Tiszta szolgáltatás Városüzemeltetési szerep: – Jól csatlakozik a város hulladékgazdálkodási feladatainak megoldásához Életmódot érintő szerep: – A távhőtechnikára épülő szolgáltatás kényelmes és biztonságos


A TÁVHŐ FEJLŐDÉSÉT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK A POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐ ÉVEKBEN:

Recommend Documents