A tartalomból A Szentlélek új világnyelvet hozott... Kevesebb a hiány, feszes gazdálkodás

IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

A tartalomból

VA S M E G Y E Ô N K O R M Á N Y Z ATÁ N A K K I A D VÁ N YA

A Szentlélek új világnyelvet hozott...

Vas megye agrárgazdaságának helyzete 3. oldal

Válság egykor és ma

6. oldal

Kórházi körkép 8. oldal

„Vas megyében születtem...”

11. oldal

Németh Pálra emlékezünk

14. oldal

Talán nem túl nagy merészség részemrôl ha feltételezem, pünkösd ünnepével kapcsolatban mindenki tudja, hogy ez a Szentlélek eljövetelének az ünnepe, az Egyház születésnapja. A Szentírásban így olvassuk: Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égbôl, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különbözô nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította ôket… Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek (ApCsel 2,1-4; 6). Ezzel az eseménnyel új korszak kezdôdött az emberiség történelmében. Az Egyház születésével az emberiség nagy családjának egy közösséggé formálása vette kezdetét. Ahogy az Apostol írja: Mert nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nô, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban (Gal 3,28). Bár a kétezer év alatt ebben a közeledésben voltak

megtorpanások, sôt idônként a széthúzó erôk kerekedtek felül, de azok az idôk az Egyház és az emberiség történelmének nem a dicsô korszakai közé számítanak. Csak azért fordulhatott elô, mert a Szentlélek közösséggé formáló irányításáról az emberek nem akartak tudomást venni. A Szentlélek ma is jelen van az Egyházban és a világban. Milyen jó lenne, ha az emberek tudomást vennének jelenlétérôl, és elfogadnák irányítását, segítségét! Isten szándéka ugyanis az, hogy az emberek egymásban testvért lássanak, és kölcsönös szeretetben szolgálják egymást. Ez a magatartás átformálhatná kisebb emberi közösségeinket, pl. a családot, de egész társadalmunkat, sôt világméretekben is megújulást hozhatna. Ebben az értelemben írja egy kortárs lelki író, Szent-Gály Kata: A Szentlélek új világnyelvet hozott: a kiáradó szeretet nyelvét, amellyel a krisztusi tanítás minden gazdagsága kifejezhetô. Nemde mindnyájan belátjuk, hogy ez a szeretet tudna csak igazán megújítani és megváltoztatni minden olyan viszonyt és közösséget, amely ma nem az ember boldogulását és örömét szolgálja? Ha szí-

vünk mélyén vágyakozunk erre az örömre, sôt készek vagyunk arra is, hogy tegyünk valamit érte, akkor ez azt mutatja, hogy Isten Lelke már mûködik bennünk. Már az is reménykeltô, ha a Lélek utáni vágy felsejlik bennünk: A keresztfán, a szögeken / Kigyúló Pünkösd-lángok. / Azt a kegyelmet add nekem, / Hogy átjárjon hiányod (Kozma László). Sokat szenvedünk attól, hogy az élet minden színterén (családban, lakó- és munkahelyünkön) szeretethiányban szenvedünk. Hívô testvéreim, itt az alkalom, hogy pünkösd ünnepén kérjük a szeretet Lelkét, töltse be lelkünk ürességét, ajándékozzon meg bennünket a szeretet örömével. Az emberi bûnök által okozott szenvedések csak ezzel a szeretettel gyógyíthatók. Ameddig nem jutunk el odáig, hívôk és nemhívôk egyaránt, hogy a szeretet irányítson bennünket, addig sem belül, sem kívül nem lesz békénk. Ha pedig közösségi szinten is ebben a békében akarunk élni, akkor a szeretet és a szolgálat lelkületét társadalmi szintre kell emelnünk. Ez viszont az Isten törvényeihez való igazodás nélkül megvalósíthatatlan, elérhetetlen. Néhány nap múlva fontos közéleti döntés elôtt fogunk állni. Abba a közösségbe küldünk országunkból képviselôket, amelynek lehetôsége van arra, hogy kontinensünk sorsát egy igazságosabb, szolidárisabb, szebb jövô felé irányítsa. Ez a közösség, az alapítók (Schuman, Adenauer, De Gasperi) szándéka szerint, akik mélyen hívô katolikusok voltak, a krisztusi értékek szerint szervezôdve eredményesen tudná szolgálni az Európában élô emberek boldogulását. Jelenleg ez nincs így. Ezért olyanokat kell erre a feladatra választanunk, akik életükkel bizonyítják, nekik személyesen is legfôbb céljuk, hogy a krisztusi szeretet és szolidaritás alapján, (ez a Szentlélek által hozott új világnyelv) minden ember boldogulását szolgáló társadalmat építsünk. Az Egyház, amely minden népet a közös hitben egyesít, az Evangélium tanításával bizonyítottan alkalmas ennek az összefogásnak az építésére, és kész segíteni e cél megvalósításában.

2009.

MÁJUS

Kevesebb a hiány, feszes gazdálkodás A közgyûlés 2009. április 24-i ülésén tárgyalta az elôzô évi zárszámadását. Az önkormányzat 2008-as költségvetését 483 millió 812 ezer Ft hiánnyal tervezte. Megyénk két év alatt több mint 600 millió Ft központi forrástól esett el. Ez indokolta, hogy a Szombathely megyei jogú várossal közösen fenntartott intézmények kivételével – mivel ahhoz a város nem járult hozzá – az intézmények támogatását 10%kal csökkenteni kellett. Ez 139 fô közalkalmazotti státusz megszüntetését vonta maga után. Az intézményektôl történô forráselvonás mértéke meghaladta a 400 millió Ft-ot. Jelentôs szerkezeti átalakításokra nem került sor. Vasváron a középiskola kollégiumát 2008. június végén meg kellett szüntetni, mivel a kollégista tanulók száma jelentôsen csökkent. Az intézmények pénzügyi helyzete egész évben feszes volt, de emellett stabil gazdálkodást igyekeztek folytatni. Négy intézmény költségvetését kellett év közben pótolni. A kôszegi gyógypedagógiai intézet 12 millió Ft, a szimfonikus zenekar 9 millió Ft, a balatonberényi gyermeküdülô 7 millió 850 ezer Ft, míg a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 30 millió Ft póttámogatást kapott a közgyûléstôl. Ezen intézményekben a támogatás biztosításának alátámasztására az önkormányzat ellenôrzéseket folytatott le. Összességében a 2008. év pénzügyi zárását 261 millió 77 ezer Ft-tal fogadta el a megyei közgyûlés.

Veres András szombathelyi püspök

1

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

m á j u s

Körmend pályázik a kastélyra A Vas Megyei Közgyûlés tárgyalta Körmend város kérelmét. A város szeretné megszerezni a Batthyány-kastély vagyonkezelôi jogát annak érdekében, hogy az épületegyüttesre és a várkertre kidolgozott hasznosítási programot meg tudja valósítani. Ennek elôfeltétele a Vas Megyei Önkormányzatot jelenleg megilletô hasznosítási jogok kérdésének a rendezése. Mivel a múzeum megyei fenntartású intézmény, továbbá a Rázsó Imre Szakközépiskola jelenleg szintén ilyen státusú, ezért az általuk jelenleg használt, illetve a jövôben használni kívánt ingatlanrészek sorsát rendezni szükséges. A közgyûlés úgy döntött, hogy a kérésnek eleget tesz úgy, hogy a város a múzeumi feladatok ellátásához szükséges ingatlanrészeket továbbra is ingyen bocsátja rendelkezésre a kastélyegyüttesen belül. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni az elhelyezésben, úgy a város a jelenlegi helyen köteles ezt biztosítani. A szakközépiskola tanmûhelyének használatát továbbra is a jelenlegi helyen teszi lehetôvé az elkövetkezô három évben. Ezután az intézmény ezt a funkciót kitelepíti a várkertben lévô épületbôl.

Múzeumi pályázatok A közgyûlés a 12/2009. (III. 27.) OKM rendelet alapján a múzeumok szakmai támogatási pályázatához a Smidt Múzeum programjához 2,5 millió forint és a Kôszegi Múzeum projektjéhez 6 millió 764 ezer forint önrész összegére vállalt kötelezettséget. A Smidt Múzeumban – összesen mintegy 25 millió forintos költségvetéssel – a földszinti állandó kiállítás további anyagának újjáépítése, a fegyveranyag rendszerezése, a további belsô terek teljes mûszaki-technikai korszerûsítése, a könyvgyûjtemény élményszerûbb bemutatása és a múzeum többnyelvû kiadványainak megjelentetése valósulna meg. Kôszegen a jelenkor igényeinek is megfelelô turisztikai szolgáltatások, programok, kiállítások nyújtását kívánjuk megvalósítani. Ennek érdekében az új kiállítás rendezésébe az országos gyûjteményeket is bevonjuk, hiszen szinte minden intézményben találhatók a városból elkerült mûtárgyak. A cél az, hogy a látogatók a várat, mint a magyarországi várépítészet különlegességét ismerjék meg és szerezzenek ismereteket a középkori vár mindennapi életérôl, birtokosairól, történetérôl.

2

Pályáztak a Szimfónikusok A Savaria Szimfonikus Zenekar lehetôséget kapott az AlpokAdria Munkaközösség Kulturális Projekt Csoportja révén arra, hogy részt vegyen egy közép-európai színházi és zenei archívum létrehozását célzó pályázatban. A projekt vezetôje Veneto tartomány, amely együttmûködik többek között a padovai és a ljubljanai egyetemmel, a lengyel Nemzeti Operával, osztrák és olasz partnerekkel. A zenekar számára – amellett, hogy a nagynevû intézményekkel közös honlapon szerepel – elérhetôvé válna a legfejlettebb informatikai technikához való hozzáférés, az eddigi és a projekt ideje alatt keletkezô felvételeit magas szinten tudná digitalizálni. A részére megítélhetô összeg 150 ezer euró, amihez 22 500 euro önrész szükséges, amit 3 év alatt, 2010–2012 között kell biztosítani. A megyei közgyûlés határozatában egyetértett azzal, hogy a zenekar részt vegyen a pályázaton.

Igazgatói pályázat Vasváron A Vas Megyei Közgyûlés 2009. március 27-én pályázatot írt ki a vasvári Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi Szakközépiskola igazgatói álláshelyére, mivel a jelenlegi igazgató megbízása 2009. július 31-én lejár. Pályázati feltételként írta elô az egyetemi szintû tanári végzettséget, vagy a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû végzettséget és szakképzettséget, legalább 5 éves szakmai gyakorlatot és a büntetlen elôéletet.

VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYÛLÉSE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYÛLÉSÉNEK 2009. ÉVI TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK FEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAINAK, ÖNERÔ-KIEGÉSZÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDÔ TÁMOGATÁSÁRA

Mária Út zarándokoknak A Vas Megyei Közgyûlés döntött a „Mária Út – Via Maria, Zarándok útvonal Mariazelltôl Csíksomlyóig” címû pályázatban való részvételérôl. Az elmúlt év során a pályázati rendszerben történt változások és a pályázati felhívások tartalmi követelményei nem tették lehetôvé, hogy a projekt benyújtásra kerüljön. Az elôkészítési munkák ennek ellenére folyamatosak maradtak, míg elkészült a teljes dokumentáció mely már benyújtásra készen áll. A Vas Megyei Önkormányzati Hivatal partnerként kíván részt venni a Zarándoklás és búcsújárás KözépEurópában címû országos programban. E program célként tûzte ki a Kárpát-medence kiemelkedô Mária-kegyhelyeinek zarándok és turisztikai útvonalon történô összekötését. A magyarországi szakasz öt régión halad keresztül, melynek Vas megyei szakasza számos településünket érinti. A szakasz megvalósításához pályázati pénzügyi források bevonása szükséges, amelynek megszerzése az Ausztria–Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program (2007–2013) keretén belül történô pályázat benyújtásával lehetséges. A projekt Kôszeg város koordinálásával tíz települési önkormányzat konzorciumi együttmûködésével és önkormányzatonként vállalt önrész összeggel készül. A megyei önkormányzat a pályázati önerôhöz 2 millió forintnak megfelelô euró összeget biztosított.

Vas Megye Önkormányzatának Közgyûlése 52/2009. (03.27.) sz. határozata értelmében a fejlesztési elképzeléseket segítô pályázati célelôirányzatot hozott létre. A célelôirányzat rendeltetése: – a megye területén mûködô községi, nagyközségi önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzatok) pályázati önerejének kiegészítése; – a megyei fejlesztési elképzelésekkel összhangban lévô pályázatok megvalósulási esélyének növelése; – az önkormányzatok pályázati adszorpciós képességének növelése; – a nemzetközi és hazai pénzügyi források területfejlesztési programokba vonásának elôsegítése. A pályázati felhívás és dokumentáció elérhetôsége: Vas megye honlapján a www.vasmegye.hu címen és a Vas Megye címû újságban. Rendelkezésre álló forrás: 100 000 000 Ft A PÁLYÁZATI FORRÁS FELHASZNÁLÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE: Tárgyév július 1-ig a támogatást nyújtó az éves elôirányzat legfeljebb 70%-áig, tárgyév október 1-ig legfeljebb 90%-áig vállalhat támogatási kötelezettséget. TÁMOGATÁSI INTENZITÁS: Az igényelhetô támogatás mértéke a megvalósítandó fejlesztési pályázat nagyságától függ. a) amennyiben a megvalósítandó fejlesztés értéke 199 999 999 Ft vagy annál kevesebb, a szükséges önerô legfeljebb 70%-a, de nem haladhatja meg az 5 millió Ft-ot. b) amennyiben a megvalósítandó fejlesztés értéke 200 000 000 Ft vagy annál több a szükséges önerô legfeljebb 70%-a, de nem haladhatja meg a 10 millió Ft-ot. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: 1. A pályázati önerô támogatására a „Pályázati adatlap” kitöltésével lehet pályázni. 2. A pályázatok benyújtása folyamatos. 3. Az adatlapot a szükséges mellékletekkel a Vas Megyei Közgyûlés Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának címezve kell a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Titkárságára (9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1.) megküldeni. 4. A pályázatot nyomtatott formában 2 példányban kell megküldeni a Vas Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Titkársága részére.

Vas megye agrárgazdaságának helyzete

A Vas Megyei Közgyûlés 2009. április 24-én közmeghallgatás keretében tárgyalta a megye agrárgazdaságának helyzetét, a továbbfejlesztés feladatait. Kronekker József, a Vas Megyei Agrárkamara alelnöke elmondta, hogy agrárgazdasági szempontból Magyarország késôn csatlakozott az Európai Unióhoz. Addigra már láthatóvá vált a korábbi agrártámogatások rendszerének fenntarthatatlansága, különösen a kelet-európai új tagok felvétele után. Emiatt egy csökkent agrártámogatási szint került bevezetésre. 2009-ben ez azt jelenti, hogy a

régi tagok támogatásának (közvetlen kifizetéseinek) 60%-át kaphatja meg a magyar gazdálkodó, és ez a támogatási szint évente 10%-kal 2012-re 90%-ra emelkedhet. Az uniós támogatások nemzeti kiegészítése ezzel összhangban folyamatosan csökken, idénre valószínûleg csak az állattenyésztésben marad meg. 2013-tól új támogatási rendszert vezetnek be, a vidékfejlesztés lesz az elsôdleges szempont, ez az agrárgazdaságot hátrányosan fogja érinteni. Problémaként jelentkezik, hogy a földalapú támogatások mintegy 80%-a –

földbérleti díjak emelkedése miatt – a bérbeadónál marad. Ennek csak kb. 30%-a marad helyben, a többi a nagyvárosi, vagy külföldi földtulajdonoshoz kerül. A gépbeszerzések támogatásainak nagyjából 20%-a kerül az agrártermelôhöz, a többi a kereskedelemben, és a gyártónál marad. A nemzeti szûkös költségvetés nem teszi lehetôvé az EU-s támogatások gyors és maradéktalan (vidékfejlesztés) lehívását. Egyes EU-finanszírozású beruházásokra 20% elôleget lehet kapni, ez segíteni fogja a gazdálkodókat.

A megye betakarított szántóterülete 10 év alatt 5%-kal 141 ezer hektárra csökkent. Az erdôterület ez alatt ezer hektárral 1%-kal, 92 694 ha-ra nôtt. A hazai természetvédelem szinte állandó konfrontációban van a gazdálkodókkal. A NATURA 2000-es területeken az uniós ajánlás azt írja elô, hogy az adott területen nem lehet megváltoztatni a mûvelési ágat, valamint az addig végzett gazdálkodási módszereket lehet csak folytatni, és ehhez támogatást adnak. Nálunk megszorításokat vezetnek be, és csak a gyepterületeknél van támogatás. (Ott is olyan kevés, hogy a gazdálkodók általában inkább nem igénylik, mert az ezzel járó kötelezettségek illetve ezek teljesítésének költsége aránytalanul nagy terhet jelentenek.) Az ország területének több mint 20%-a erdô, ennek 57,7% állami, 0,9% közösségi, 41,2% magántulajdonú. Megyénk területének 30% erdômûvelési ágú. Az erdôgazdálkodás önfenntartó rendszer, a költségvetés nettó befizetôje. A magyar erdôk minôsége javul, volumene nô. 2007-tôl az állami támogatások döntôen megszûntek, jelentôs kivétel az uniós erdôtelepítések. A kárpótlás során magántulajdonba került erdôterületek negyedén a mai napig rendezetlenek a gazdálkodási viszonyok. Súlyos gond az erdôk vagyonvédelme, remélhetôleg az új erdôtörvény megszavazásával ez megváltozik.

Beszámoló a vidékfejlesztésrôl A közgyûlés 2009. márciusi ülésén tájékoztatót fogadott el „A vidékfejlesztés megyei lehetôségei, falumegújulás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) alapján, kiemelten a megye rurális vidékeire fókuszálva” címmel. Az ÚMVP a 2007–2013 közötti idôszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló EK Tanácsi Rendelet alapján készült, s melyet Magyarország a kormány jóváhagyását követôen hivatalosan benyújtott az Európai Bizottság részére. A programhoz kapcsolódnak a LEADER Helyi Akciócsoportok, amelyekbôl 5 található a megyében. Számukra elkülönített források pályázhatók meg helyi szinten. Az akciócsoportok információt nyújtanak a támogatási lehetôségekrôl, tanácsot adnak, elôzetes rangsort állítanak fel, majd meghatározzák a források mértékét, a támogatási szintet beállítják.

Vasi Megyekép fotópályázat

Közoktatási átszervezések

A Vas Megyei Közgyûlés Turisztikai és Sport Bizottsága „Vasi Megyekép” címmel ismét megyei fotópályázatot hirdet.

A megyei közgyûlés 2009. márciusi ülésén foglalkozott több települési önkormányzat közoktatási intézményének az átszervezésével. Megállapította, hogy Egyházashetye azon szándéka, hogy jogutód nélkül megszünteti az óvodát és a gyerekek ellátásának Bobán való óvodáztatásával tesz eleget, továbbá Sárvár város 2006–2012. évekre szóló közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges tervének kiegészítése nem ellentétes a megye közoktatási tervével. Ugyanezt állapította meg Szentgotthárd és kistérsége vonatkozásában, miszerint 2009. július 1-tôl a Szentgotthárdi Oktatási Intézmény (SZOI) közös igazgatású közoktatási intézményként mûködik, a MagyarlakCsörötnek Általános Iskola és Óvoda a SZOI tagintézményeként mûködik tovább, míg a Játékvár Óvoda rábatótfalusi telephelyét megszünteti, és a rönöki Kerekerdô Óvodát a Játékvár Óvoda tagintézményeként mûködteti tovább.

A pályázat célja: Vas megye nevezetes és kevéssé ismert természeti, kulturális, vagy épített örökségének, a vasi táj, települések és a vidék, valamint az itt élô emberek bemutatása. A pályázaton életkori és foglalkozási megkötés nélkül részt vehet bárki. A pályázat technikai feltételei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

A pályázatra digitális technikával készült felvételek nevezhetôek A képek rövidebb oldala legalább 1500 pixel nagyságú legyen, JPG az ajánlott formátum. A képeket kísérôlistával kérjük beküldeni. A lista tartalmazza a kép címét, a felvétel helyét, idejét, a szerzô nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét. A képeket cd-re írva kérjük leadni. Nevezési díj nincs! A pályázat kiírója fenntartja magának a pályázatra elfogadott képek közlési jogát a megye valamennyi kiadványában. A pályázatra benyújtott alkotásokat megyénkben tevékenykedô, fotómûvészekbôl és fotóriporterekbôl álló háromtagú zsûri rangsorolja. Kiíró a díjazásra bruttó kettôszázezer forint díjalapot biztosít. A kiválasztott képekbôl a Vas Megyei Közgyûlés kiállítást szervez.

PÁLYÁZATI NAPTÁR: Beküldési határidô: 2009. november.1. Zsûrizés idôpontja: 2009. december 1. Díjátadás: a decemberi közgyûlésen BEKÜLDÉSI CÍM: 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Megyeháza, Mûvelôdési és Sport Titkárság, Minden, a pályázattal kapcsolatos kérdésre választ kaphatnak a 94/515-756-os telefonszámon Dankó Ilonától.

3

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

m á j u s

A válság hatása az önkormányzatokra VAS MEGYEI KÖRKÉP

Utolsó erejét próbálgatta még a tél, amikor a mostani írás ötletével elkezdtünk felkeresni polgármestereket, alpolgármestereket, jegyzôket. Épp csak a költségvetések elfogadásán voltak túl az önkormányzatok, s – ne szépítsük a dolgot – még fogalmunk sem volt a mostani kormányzati megszorításokról. Amikor a válságról olvasnak Olvasóink, Önök se feledjék, hogy önkormányzataink nem okozói, hanem ugyanolyan elszenvedôi a válságnak, mint a magyar családok. (A szerk.) Az elmúlt két hónapban is nagyot fordult a világ, a nyilatkozatok önmagukért beszélnek. A következô kérdéseket tettük fel: – Milyennek ítéli települése pénzügyi helyzetét? – Van-e településének forrása fejlesztés(ek)re? Ha van, akkor milyen forrás? (Hitel, pályázat, saját bevétel stb.) – Az idei költségvetéssel összefüggésben kénytelenek-e olyan intézkedéseket hozni, melyek jelentôsen befolyásolhatják a lakosság közérzetét? (Intézmények megszüntetése, feladatellátás minôségének változása stb.) – Nôtt-e a munkanélküliség az elmúlt egy évben a településen? – Mi követeli a legnagyobb áldozatot az idei költségvetési évben az önkormányzattól és a lakosságtól véleménye szerint? – Milyen közösségi programot, programokat tud szervezni az önkormányzat, ami a lakosok szórakoz(tat)ását szolgálja? – Mennyire aktív a civil szféra a településen? Lehet-e számítani rájuk, ha közösségi munkát, szórakoztató programokat kívánnak szervezni? – Milyen kiemelt eseményre készülnek az idén? (Évfordulóktól a falunapokig, fesztiválok, bármi, ami érdekes lehet.)

ALSÓSZÖLNÖK Monek Zsolt polgármester a település költségvetésérôl elmondta, hogy közel 4 millió forint hiánnyal tudták elfogadni, folyószámlahitelük 3 millió forint, tehát szoros gazdálkodással, illetve a mûködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása elnevezésû pályázat benyújtásával próbálnak mûködni. Pályázatot nyújtottak be a 2007–2013 Szlovénia–Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési

4

Programra. A Konzorciumként beadott pályázatban a 6 vendvidéki település és a Szlovén Vidék Kht. vesz részt. A településen egy, az 1800-as évek végén épült lakóházból a Hagyományok Házát hozzák létre, melynek fô eleme egy bognármûhely eredeti állapotba történô visszaállítása, valamint az épület felújítása az akkori állapotoknak megfelelôen. Az épület a kiállítások mellett kulturális és hagyományôrzô programok megtartására is alkalmassá válik. A másik benyújtott pályázat a Regionális Operatív Programra, Az Ôrségtôl a Vendvidékig címmel került beadásra. Ezt a pályázatot szintén konzorciumban 9 település, a Natúrpark Térségfejlesztési Kht., valamint az Ôrségi Nemzeti Park Igazgatósággal együtt készítették. A községben pihenôhely, kerékpártároló kialakítására, központi információs táblára, valamint turistaútvonalak kijelölésére kerül sor a projekt keretében. Szintén örömteli hír, hogy a Szakonyfaluval közösen fenntartott nemzetiségi óvodában komoly eszközbeszerzési fejlesztéshez jutottak minisztériumi pályázat keretében, melyet önrész nélkül sikerült megvalósítani. Mindkét település óvodájában a teljes berendezés cseréjére került sor 2009. februárjában. A beruházás összértéke 2 millió forint volt A munkanélküliség közel 2%-os mértékben nôtt az elmúlt évben a településen.

A finanszírozás és a bérek stagnálása mellett jelentôsnek mondható mértékben nôttek a szolgáltatások árai (szemétszállítás díja, szennyvízdíj, vízdíj, áramdíj), ami a fogyasztás visszafogása mellett is érzékelhetôen megnehezíti mind az önkormányzat, mind a lakosság megélhetését. A településen szlovén és német kisebbségi önkormányzat is mûködik. Vannak rendezvények, amiket az egyes önkormányzatok önállóan, vannak olyanok, amelyeket közösen szerveznek és bonyolítanak. A programok immár hagyományosan évente ismétlôdnek, melyek közt a gyermeknap és az idôsek napi mûsor csakúgy megtalálható, mint a nemzetközi sporttalálkozó és a hagyományok napja. A helyi Önkéntes Tûzoltó Egyesület biztosítja a rendezvényeket, a Sport- és Turisztikai Egyesület tagjaival közösen elôkészíti a programok helyszíneit, segít a parkolás és egyéb problémák megoldásában. A rendezvények sorából kiemelkedik a Hôsök napi megemlékezés, melynek keretében emléktáblát avatnak a II. világháborúban elhunyt alsószölnökiek emlékére. Falunap, melynek központi eleme a helyi Tûzoltó Egyesület megállapodáskötése az ausztriai Wallendorf Tûzoltó Egyesületével. A hivatalos okirat aláírását követôen kulturális programokra és fôzôversenyre kerül sor.

IKERVÁR Szabó Béla polgármester elmondta, hogy sok éves tapasztalata szerint a községek sok tekintetben mostohán kezelt gyermekei kis hazánknak. Vélhetôen innét fakad az évenként változó normatív finanszírozási rendszer. Maga a pénzügyi helyzet is szinte évente változó. Az, hogy az önkormányzat likviditási helyzetét 2008ban sikerült úgy stabilizálni, hogy nem kellett igénybe venni – az egyébként 3 millióról 10 millióra felemelt likvidhitelkeretet – forgóalaphitelt, az

annak köszönhetô, hogy a költségvetés jóváhagyásakor egy visszafogott, erôsen, sokszor a jogos igény alatti tervezet került elfogadásra. Az idei költségvetés is tartalmaz fejlesztési forrást. A forrás alapja saját, nem tartalmaz új elemet, csupán a 2008-ban elfogadott pályázatokhoz rendelkezô önrészeket tartalmazza. Az is tény, hogy a szennyvízberuházáshoz 2007-ben felvett 117 milliós hitelnek a kamattörlesztése 50%-át teszi ki az ez évi fejlesztési forrásoknak. Az Ikervári ÁMK a létrehozó önkormányzatok megelégedésére mûködik, a 4 tagiskolában és 6 tagóvodában 100%-os a szakos ellátottság, a létszámot sikerült a feladatokkal összhangba hozni. Ha még átszervezésre lesz szükség, azt a legkörültekintôbben fogják megoldani. A feladatellátás javítása érdekében pályáztak 5 tagintézményre a TÁMOP-3-1.4/08/2-20080011 pályázat keretében. A munkanélküliségrôl szólva megtudhattuk, hogy a helyi munkahelyek – TRIKA, Rába-Ruha, Marc cipôüzem már évek óta megszûntek. Az aktív lakosság szinte 90-95%-a vidékre, elsôsorban Sárvárra jár dolgozni. Az információk alapján tavaly kevésbé nôtt, szinte stagnált a munkanélküliség. Idén e rövid idô alatt már jó pár dolgozó került e sanyarú pályára, a munkanélküliek számát gyarapítók táborába. Az önkormányzat már évek óta „takaréklángon mûködik”, takarékosságra kényszerült. A törvényi változások ismeretében minden minimális lehetôséghez igyekezett alkalmazkodni, pl. körjegyzôség létrehozásával

rammal ünnepelte születésnapját. A településen mûködô rockegyüttes nem egyszer szervezett már rockfesztivált is. Általában elmondható, hogy az ünnepségeken mindig lehet számítani a különbözô csoportok aktivitására. Az év során sok jeles alkalomra várják az érdeklôdôket. A teljesség igénye nélkül emelhetô ki a június 27–28án rendezendô XIX. Ikervári Napok, valamint az Ikervári Mûvelôdési Ház 30 éves jubileumi ünnepsége augusztus 20-án. Az ôsz sem marad hangsúlyos rendezvény nélkül. A Márton-napi Libaságok – Vigasságok már 11. alkalommal kerül megrendezésre. Az egyéb programok körébôl kiemelte a polgármester az évente tartott nyugdíjas-találkozót, Rummal testvérkapcsolat révén felváltva. Nagyon sok meghívásnak tesznek eleget a különbözô csoportok pl. a Sótonyi gyepû tipráson, a dalkör, nyugdíjasklub, színjátszók több szomszédos településen is elôadták szerkesztett mûsoraikat, de otthon is fellépnek. Az önkormányzat pályázati úton összesen 1,2 millió forint alapból biztosít több-kevesebb támogatást a csoportoknak, akik szinte önfenntartásból önszervezôdés alapján mûködnek. A faluszépítési versenyt 4 éve hirdették meg. A 650 családi házból minden év ôszi értékelés alapján ez idáig közel 200 portának ítéltek „Tiszta virágos porta” címet, melyet kis ikervári címeres táblával ismernek el. Három éve sikerrel vesznek részt a Föld napi szemétgyûjtési akcióban. Ha nehezen is de ezzel is igyekeznek túljutni a válságból fakadó pesszimista hangulaton, hogy élhetôbbé és szerethetôvé tudják tenni – a társadalmi összefogásra építve – településüket.

2008-ban. A lakosságnak is csak javasolni tudják a takarékosságot, az arra rászorulókat, ha szerény mértékben is, különféle segélyekkel tudja segíteni az önkormányzat. A Batthyány Lajos Mûvelôdési Házban 12 mûvészeti kiscsoport mûködik. A Dalkör, a gyermekszínjátszók, a nyugdíjasklub és a többiek évfordulós elôadásait mindig lelkesen fogadja az ikervári közönség. Kiemelendô a 10 éves színkör – Rába(p)ART társulat, amely több országos minôsítés birtokosa március 21-én egy egész estét betöltô prog-

IVÁNC Gyarmati Tiborné polgármester a takarékos gazdálkodás mellett is csökkenô tendencia érvényesülését látja a pénzügyek terén. Saját forrásuk minimális, pályázat esetén az önrészt csak hitelekkel tudják megoldani. Korábbi gondként jelentkezett az óvoda mûködtetése, mely tagintézménnyé vált 2008. szeptember 1-jétôl. A munkanélküliségben az elôzô évekhez viszonyítva változás nem volt. Szociális és egyéb téren jelentôs változásnak tartja a polgármester asszony, hogy a törvény kereteinek betartása mellett, sajnos kevesebb segélyezettet tudnak ellátni.) A közösségi programok, rendezvények közül az állandó kiállítás említhetô meg. Fontos az egészségügyi program keretében szervezett szabadidôs foglalkozás: vérnyomás-, vércukormérés (a helyi szociális otthon szaknôvérének bevonásával). Az önkormányzat csak a civil szervezetekkel közösen tud programokat megvalósítani, ami ez idáig mindig jó példa volt számukra.

együttes. Minden szombaton próbálnak az üresen álló iskola ebédlôjében. Fellépnek a környezô településeken. A helyi vöröskeresztes csoport szombat esténként a könyvtárban tart foglalkozást. (Kézimunkáznak, olvasnak, interneteznek, beszélgetnek). A Szent Anna Templomért Alapítvány alapítványi esteket rendez a katolikus templomban. (Célja: a mûemléki templom felújítása.) Az önkéntes tûzoltó testület Répcelak tûzoltóival együtt vonul ki minden riasztásra, elvégzi a tûzvédelmi feladatokat a községben, segít a rendezvények lebonyolításában.

pasztalja. A különféle áremelkedések nyilvánvalóan kihatnak a lakosságra is. A lakosság részére sok programot tudunk biztosítani. Az alábbi nagyrendezvényeket lehet kiemelni a gazdag kínálatból: június közepén a Répcelaki Fesztiválra, június végén a Múzeumok Éjszakája és Szent Iván-éj rendezvényére várják az érdeklôdôket. Szeptemberben a Kulturális Örökség Napját ünneplik, de lesznek Családi és Ifjúsági Napok is. – A civil szféra aktívan részt vesz a programok szervezésében. Megemlítésre méltó a Nyitott Tér Közhasznú Kulturális Egyesület, a Répcelakért Egyesület, a nyugdíjasklub, kórusok, énekkarok, a Mûvelôdési Otthon és Könyvtár közös rendezvényei a civil szervezetekkel. Közös elôadásokat szerveznek, neves alkotómûvészeket mutatnak be, bemutatókat, versenyeket, tanulmányutat szerveznek. Évente mintegy 40-45 rendezvény kerül megtartásra. Meg kell említeni továbbá a Polgárôr Egyesületet, a Horgász Egyesületet, sportegyesületet, Önkéntes és Köztestületi Tûzoltóságot, a Gazdakört, a Vöröskeresztet. Mindegyikük részt vesz a város életében, részt vállalnak a programok megvalósításában.

NICK Kiss Lajos polgármester teljesen érthetôen értékeli rossznak a költségvetésük helyzetét, mivel az önkormányzat ellen adósságrendezési eljárás folyik. Pályázatot beadni nem tudnak, mert köztartozásuk van. Az idei évre válságköltségvetést fogadtak el. Minden kiadást a csôdbiztos hozzájárulásával eszközölhetnek.

RÉPCELAK Varga Jenô alpolgármester elmondta, hogy a település pénzügyi helyzete jónak mondható, többek közt a takarékos gazdálkodásnak köszönhetôen. A városnak a 2009. évi fejlesztési elképzelések megvalósításához a saját források rendelkezésre állnak, illetve

RÁBAGYARMAT Horváth József polgármester kilátástalannak ítéli a település pénzügyi helyzetét. Az adósságrendezést csak kormányzati segítséggel véli lehetségesnek. Az elmúlt években történt vagyonvesztés miatt a saját források megszûntek. Fejlesztés csak pályázat útján lehetséges.

VASVÁR Vasváron V. Németh Zsolt polgármestert kerestük meg kérdéseink-

A polgármester elmondta, hogy a civil szférával maximális az együttmûködés. Folyamatosan részt vesznek és

Az elmúlt egy évben sajnos nôtt a munkanélküliség is, répcelaki és sárvári munkahelyekrôl is bocsátottak el nicki dolgozókat. A rászorultaknak csak a kötelezô támogatásokat tudják biztosítani. A civil szervezeteket sem tudják támogatni. A közösségi programok közül a „Fergeteg” mûvészeti csoport szüreti felvonulása említésre méltó. Az önkormányzat pénzhiány miatt önálló programot nem tud szervezni. A polgármester kiemelte, hogy nagyon jól mûködik a „Fergeteg” tánc-

a pályázatokhoz a szükséges önrész tartalékolva van. Hitelt nem vettek igénybe. A lakosság közérzetét jelentôsen befolyásoló intézkedést nem kellett hozni. Intézményeiket a korábbi jó színvonalon tudják mûködtetni. A regisztrált munkanélküliek száma 2008. február 28-án 68 fô volt és 2008. december 31-én szintén 68 fô volt. Az önkormányzat a gazdasági válság hatását ez ideig nem érezte. A lakossággal együtt persze az energiaárak emelkedését az önkormányzat is ta-

Az önálló iskola megszüntetése negatívan befolyásolja a lakosság közérzetét. A polgármester intézményi létszámcsökkentést is elképzelhetônek tart. Az elmúlt egy évben nôtt a munkanélküliség, és a helybeli munkahely megszûnésével ez a tendencia folytatódik. A legnagyobb áldozatot mind a lakosságtól, mind az önkormányzattól a gazdasági válság érzôdô hatásai követelik. A falunap kiemelt rendezvényként szolgálja a lakosok szórakozást, de jó

kel. A pénzügyi helyzetrôl megtudtuk, hogy az önkormányzatnak jelenleg kétszer akkora a betétállománya, mint a hitel nagysága. A mûködési hiány viszont évrôl évre jelentôs, idén 59 millió forint (800 milliós mûködési költségvetéshez képest) Fejlesztésekre a fent említett megtakarítás fordítható, mely 150 millió forint. Ez szolgál fedezetül a szennyvízcsatorna-hálózat (1,7 Mrd.) az iskolai felújítás, belvárosi rehabilitációs pályázatok saját erejéhez.

közremûködnek azokon a rendezvényeken, amelyeket a város szervez, illetve önállóan is szerveznek programokat. A profiljuknak megfelelôen fellépnek vagy éppen a szervezésben vesznek részt. A kiemelt programok rendszeresek, pl. Városi bál, Gyermek és ijúsági nap, Hegyháti Napok, Adventi rendezvények. Az idei évben a Közösségi Ház névadója meghatározó eseménye volt a településnek.

A rendezvények közül kiemelt volt áprilisban az új könyvtárépület avatása, az Ôrségi Kulturális Forgatag. Az év hátralévô részében a következô programokra várják az érdeklôdôket: – A 115 éves ivánci Önkéntes Tûzoltó Egyesület, tûzoltózászló újraszentelése – május 30. – Hazahívó program a régi iskolában, június 6. – Falunap – augusztus 1. – Helytörténeti Múzeum (felújítás után) újraavatás.

kezdeményezés az idôsek farsangja is. Horváth József szerint a civil szféra nem támogatja a falu kulturális életét.

A lakossági közérzetet befolyásoló kényszerû intézkedés, hogy a fürdô téli nyitva tartását 2 hónapra korlátozza az önkormányzat (iskolai úszásoktatás ideje). A közszférában megvonásra kerültek a béren kívüli juttatások, kevesebb jut kátyúzásra, fenntartásra. Sajnos jelentôsen nôtt a munkanélküliség. A kistérségi adat 19%-os. A városban ez 11-12%-os lehet. A legnagyobb áldozatot az önkormányzat számára az eddigieken kívül az áfaemelés (mûködésben és a folyamatban levô pályázatoknál) jelenti. A lakosságnál pedig a TÁVHÔ drasztikus emelkedése. A közösségi programokat tekintve egész évben folyamatos a kínálat, s szinte hagyomány jellegûek: a Városi bál, Gyermek és ifjúsági nap, Hegyháti Napok, Adventi rendezvények, túrák..

A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA VAS MEGYÉBEN

Rozmán László

5

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

m á j u s

MIÉRT IS VAGYUNK SZEGÉNYEK? 1. Ha a címben feltett kérdésre egy mondatban akarunk válaszolni: azért vagyunk szegények, mert feledékenyek vagyunk. Hamar elfeledjük, mi az oka szegénységünknek, nyomorúságunknak. Hazugságokkal újból és újból becsapnak bennünket azok, akik miatt szegények vagyunk. A júniusi európai parlamenti választások elôtt idézzük fel, mi történt velünk 2002 óta, hogyan, hányszor csaptak be bennünket, hogyan kerültünk megint nyomorba, szegénységbe.

2003-ban történt Akinek annak idején elkerülte a figyelmét, legalább utólag tudja meg, hogy ebben az évben a Magyar Feltalálók Egyesülete a „Pro Inventore Díj”–at (magyarul: feltalálásért) egy Medgyessy Péter nevû embernek adta. Mellesleg ô volt akkor a miniszterelnök. Medgyessy találmánya a „jóléti rendszerváltás” volt. Hogy ez mit is jelent, azt tán’ ô sem tudja, de többek között ennek a hazugságnak a következményeit nyögi ma is az ország. A kommunizmus által 1989-ben hátrahagyott államadósság következményeképpen Magyarország 2003ban 812 milliárd forint kamatot fizetett hitelezôinek. Mennyi ez a pénz? Minden magyar családnak jutott volna belôle 300 ezer forint. Volna mire költeniük? Medgyessy Péter ezen a nyáron a Városligetben mákosguba partit tartott. Szerinte a mákos guba magyar nemzeti szimbólum lett, miután az európai uniós csatlakozás elôtt állítólag Magyarországon elterjedt az a tévhit, hogy az uniós csatlakozás után nem lehet majd mákot enni. A miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy ezt a félreértést eloszlassa. Ezért két mázsa mákból és 15 ezer kiflibôl mákos gubát készíttetett a tudatlan magyaroknak. Az ország vezetôje szerint ennek a félreértésnek a tisztázása volt a legfontosabb. Azt nem tartotta fontosnak, hogy a magyar embereket megvédje az országba zúduló gyatra minôségû élelmiszerektôl. És azt sem tartotta fontosnak, hogy a magyar tejtermelôk, hús-, zöldség- és gyümölcstermelôk megélhetését megvédje. Különben ebben az évben született meg a közpénzek lopásának gátat vetni szándékozó úgynevezett üvegzseb törvény. Láttak már elsötétített ablakú autót? Annak az ablaka is üvegbôl van. Ha Magyarországnak, államadósságai miatt nem kellett volna kamatot fizetni külföldi hitelezôinek, akkor 2003-ban abból a pénzbôl minden magyar településnek jutott volna 250 millió forint. Mennyibe kerülne lakóhelyükön a helyi iskola felújítása? Mennyi kellene egy óvodára, bölcsôdére, szociális otthonra? Mennyi kellene, hogy rendbe tegyék az utcákat, járdákat? Miért is vagyunk szegények? Adóink nagy része átláthatatlan üvegzsebekbe kerül, meg olyan kölcsönök visszafizetésére, amelyeket beleegyezésünk nélkül, nem tudjuk, kik milyen célból, mikor vettek fel.

6

Válság egykor – és ma Megoszlanak a vélemények a világot napjainkban is megrázó gazdasági válságról, amelyhez hazánkban súlyos erkölcsi és társadalmi válság is társult. Olvasóink eligazodását segítendô, elôbányásztunk a múltnak kútjából – a Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársainak segítségével – néhány korabeli helyi anyagot az 1929–30-as gazdasági válság idejébôl. Az 1929–1933-as gazdasági világválság megtörte a belsô gazdasági fejlôdés pályáit, korlátozta lehetôségeit. 1933-ban a nemzeti jövedelem névleges értéke az 1929. évi 55%-ára esett vissza, s 1938-ban is csak mintegy 7%-kal haladta meg a válság elôtti szintet. A válság következtében megszorító intézkedéseket hoztak, pl. a közszolgálatban dolgozók fizetését jelentôsen csökkentették. Ma is okolhatunk a korabeli dokumentumok tanulmányozásából. Majthényi László

Halálra van-e ítélve Szombathely? A mai sivár gazdasági viszonyok nem speciálisan magyar, hanem európai jelenség, így még kevésbé lehet azt állítani, hogy csak Szombathely város érzi a nyomort. Mégis húsvét elôtti gondolatokként a mi szûkebb pátriánk visszafejlôdésének okát kell kutatnunk, hogy esetleg találjunk egy megoldási módot, mellyel helyzetünkön sikerül javítani. Ha a tényt vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Szombathely város lakosainak minden rendû és rangú ágazata a megélhetés súlyos gondjai alatt nyög. A kereskedô panaszkodik, hogy nincs forgalma. Még a rezsijét sem tudja megkeresni, így kénytelen csekély tôkéjét lassanként felélni. Az iparos panaszkodik, hogy nincs munkája. Ô is kénytelen elfogyasztani az eddigi szorgalmának és munkájának sovány eredményét. Így családja teljesen bizonytalan jövô elôtt áll. A munkás panaszkodik, hogy családjával az éhenhalás közelgô réme elôl nem tud menekülni. Ha tovább megyünk és nézzük a szellemi munkásoknak és önálló keresettel bíró egyetemi végzettségû polgártársainknak vergôdését a betevô falatért, a gazdák siralmas helyzetét stb., úgy rájövünk arra, hogy a bajok igen mélyen és igen messze ágazóan a város létalapjait támadták meg, s azon annál is inkább gyorsan kell segíteni, mert különben a jobb sorsra érdemes városunk lakosaival együtt a pusztulásnak van kitéve. (Vasvármegye, 1930. április 20.) A vasi kereskedelem és ipar panaszai Horváth Kálmán dr. alispán évnegyedes jelentésében nemcsak a vármegye mezôgazdasági helyzetérôl adott részletekre terjedô tájékoztatót, (…) hanem a kereskedelmi és ipari viszonyait is hûségesen lefejtette benne. A viszonyai< helyett egész nyugodtan használhattuk volna a >panaszai< kifejezést, mert akárcsak a mezôgazdasági, ez is tele van jajkiáltásokkal. (…) A helyzet súlyosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szombathelyi kézmûvesipari körökbôl vett értesülés szerint Szombathelyen az önálló iparosok sorában 70 olyan önálló iparos található, aki mûhelye foglalkoztatottsága hiányában kénytelen kenyerét ínségmunka végzésével megkeresni. Ezzel a hetven iparossal a nyomorgó szombathelyi iparosok sora nem zárul le. Vannak kívülük is szép számmal iparosok, akik kevés munkájukból eredô keresetükbôl valósággal tengôdve várják a helyzet javulását. (…) A kereskedelemnek ugyanaz fáj, ami az iparosságnak: a munka- és kereseti lehetôségek hiánya amit még súlyosabbá tesz a jogosulatlan házalás, ami még a mi viszo-

nyok között lehetséges csekély kereseti lehetôséget is elveszi a kereskedelem elôl. (Vasvármegye, 1933. február 16.) Celldömölk problémái Nem akarjuk a helyzetet sötétebbre festeni a valóságnál, de annyi tény, hogy éppen úgy, mint a többi községre és városra, a mai súlyos gazdasági helyzet Celldömölkre is alaposan rányomta a bélyegét, amit különösen a nagyszámú iparosai és kereskedôi éreznek legjobban. Pedig ha összehasonlítást teszünk Celldömölk és a vármegye hasonló nagyságú járási székhelyei között, akkor feltétlen Celldömölk javára billen a mérleg, mert havonta, azon a bizonyos elsején, mégis csak körülbelül 1000 közalkalmazott jut, ha nem is sok, de biztos fizetéshez, nem mint a többi helyen, ahol az ôstermelôk dominálják a többséget, akiknek ha van is eladásra kerülô terményük, keresetük mégis a piac veszélyeinek van alárendelve. (…) Akarva, nem akarva, bele kell nyugodni a sorsba, sajnos azonban az éremnek van egy gyászosabb oldala is, ez pedig a már megtörtént fizetés csökkentés. Ez az, ami mindenkinek fáj, ez az, ami a celldömölki kiskereskedôket és iparosokat a holtpontra állította. Ugyanis a helyzet az, hogy a novemberi fizetéscsökkentés elôtt még pedig az augusztusi lakbér hónapban, az aktív vasutasok részére különbözô címeken kifizettek 118.500 pengôt, míg a csökkentés után a februári lakbéres hónapban 89.400-at, vagyis 29.100 pengôvel kevesebbet. De menjünk tovább! A postán fizetett 350 nyugdíjas és az egyéb közhivatalokban lévô (120) alkalmazottak ugyancsak ezen hónapokban 22.000 pengôvel kaptak kevesebbet, vagyis lakbéres hónapban több, mint 50.000 pengôvel kevesebb pénz folyik be Celldömölk gazdasági vérkeringésébe. A múlt évi július és a csökkentés utáni március havi fizetés között csak 38.000 pengô a differencia! Mindezek után, ha még figyelembe vesszük, hogy a sági bazaltbánya a múlt év nyarán, tehát gyenge üzem mellett havonta 32-34 ezer pengôt fizetett ki a munkásoknak és ennek az összegnek szintén több mint a fele Celldömölkre vándorolt – míg ma összesen semmi – akkor már igazán nem csodálkozhatunk azon, hogy a celldömölki kereskedôk egész nap tétlenül állanak a pult mögött. (Vasvármegye, 1932. március 13.) Szomorú statisztika Sárvár nyomoráról Dr. Kántor Ödön, a sárvári járás tisztiorvosa november hónapban egészségügyi vizsgálatot tartott az összes sárvári elemi iskolákban és az állami polgári fiú- és leányiskolában a tüdôbajos,

vagy vérszegénységben szenvedô gyermekek létszámának megállapítása végett. (…) Dr. Kántor Ödön, a sárvári nyilvános iskolák 1548 tanulója közül vizsgálat alá vett 1375-öt. A vizsgálat idejében majdnem kétszáz gyermek hiányzott az iskolából, akiknek 90 százaléka ruhátlanság miatt nem tudott is-

mát: siessenek megmenteni szeretetadományaikkal a nemzet jövôjét, a gyermekeket! (…) (Vasvármegye, 1931. január 4.) Körmend szomorú újéve A vasi városok között Körmend is azok között van, melyet az 1929-es eszten-

A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA MAGYARORSZÁGON (Forrás: KSH) 10 9

kap munkát. Nincs építkezés és így a munkások is meg vannak fosztva a rendes kenyérkeresettôl. Az ingatlanok értéke az utóbbi idôben erôsen visszaesett és a házak áraiban is mutatkozott a helyzet súlyossága. A legtöbb üzemet redukálták. Leépítették a Transdanubia gôzmalmot. Szalámigyárat, a Fried gôzfûrészgyár, Bútorgyár és a Kovacsik fûrészüzem redukálása is megnehezítette a megélhetési viszonyokat és szaporította a munkanélküliek számát. Az a csekély forgalom, amely jelenleg lebonyolódik Körmenden

ugyancsak egészségtelen, mert többnyire hitelben vásárolnak az emberek, ami az iparosok fizetési kötelezettségei és adói körül okoznak bajokat. A takarékok hitelmegszorítási politikája is sok nehézségeket okoz. Az ünnepek, amik máskor némi forgalmat jelentettek az iparosságnak, szintén nem váltották be a hozzá fûzött reményeket. Így nem lehet csodálkozni azon, ha az iparosság nagy része elhagyja Körmendet. (…) (Vasvármegye, 1930. január 1.)

8 7 6 5 4 3

7.6%

7.7%

8%

9,7%

2 1 0 2008. 2008. 2008. II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

kolába menni és ezeken majd pótlólag ejti meg az elmaradt vizsgálatot. Az 1057 megvizsgált elemi iskolai tanuló közül 210-nél, 318 polgári iskolai tanuló közül pedig 64-en állapított meg vérszegénységet, ami összlétszámban 274 tanuló. A tüdôcsúcshurut különbözô stádiumát megállapította a fenti szám közül 178 elemi és 69 polgári iskolai tanulón. Így a tüdôbetegségre hajlamosok száma 521. (…) A járásorvos jelentésében leszögezi és a nagyobb veszedelem elkerülése végett feltétlenül szükségesnek mondja olyan akció megindítását, mely a rosszul táplált gyermekek szánalmas sorsát megoldja. A szomorú statisztika láttára mozduljon meg Sárvár tehetôsebb polgárainak szíve és most, mikor a tél ridegsége is fokozza a nyomor fájdal-

2009. I. negyedév

dô bizony nem látott el örömökkel. Körmend helyzetérôl Markó István városbíró tudósítónk elôtt a következô nyilatkozatot tette: „Trianon óta Körmend teljesen elvesztette forgalmát. Nagyon sok bajunk van és sok a panasz, melyeket az illetékes helyen sokszor szóvá tettünk de sajnos segítséget nem találtunk a bajainkra. Annak ellenére, hogy a virágzó nagyközség nagyon rászorul arra, hogy támogassák. (…) – „A kereskedelem és ipar feltûnôen pang. Ennek ellenére – ez érdekes jelensége a viszonyoknak – az iparosok száma a békebelihez viszonyítva 19 százalékkal növekedett. A trianoni határok sok munkát vettek el az iparosságtól. De a pénztelenség is oka, hogy iparunk ma nem

MIÉRT IS VAGYUNK SZEGÉNYEK? 2.

2004-ben történt Ebben az évben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezer milliárd forintokat ígértek a szónokok. Az a sok pénz majd a gazdag Európától jön a kommunizmus sújtotta Magyarország újjáépítésére. A miniszterelnök – akit augusztusig még Medgyessy Péternek hívtak – valamiért fontosnak tartotta bejelenteni, hogy sok SZDSZ-es „zavaros" ügyet ismer, ezért az SZDSZ-es Csillag István gazdasági miniszter leváltását javasolja. Többek között azért, mert az egy olyan német céget talált a legalkalmasabbnak az M 6-os autópálya építésére, amely ellen Németországban éppen korrupció elleni vizsgálat folyt. A magyar államadósság kamataira 762 milliárd forintot költött a kormány. Mennyi ez a pénz? Egészségügyi, szociális és családi kiadásokra összesen 403 milliárd forintot jutott. A kamatra fordított százmilliárdokból meg lehetett volna duplázni az egészségügyi kiadásokat. Többek között azért, hogy ne haljanak meg 40 ezerrel többen évente, mint ahányan megszületnek. Erôs a gazdaság, stabil és nagy a jólét! Ezekkel a szavakkal jellemezte az ország állapotát szeptemberben az új kormányfô, Gyurcsány Ferenc. És hogy még nagyobb legyen a jólét, rögtön ezerszámra vásárolta a kormány a „kakaóbiztos” számítógépeket az óvodákba, darabonként 1 millió forintért. Egy Kóka János nevû ügyes vállalkozó óriási állami megrendelésekhez jut az úgynevezett Sulinet program révén. Ennek az évnek a végén riogatja az országot Gyurcsány 10 millió romániai munkavállalóval, akik majd elözönlik az országot, ha a kettôs állampolgárságról szóló népszavazáson Magyarország kifejezi összetartozását a „külföldön” élô honfitársaival. Aztán nem jött tízmillió román. Egymillió sem jött. Hanem a négyszázezer regisztrált munkanélküli mindegyike munkához juthatott volna, ha a mi pénzünkbôl nem kamatfizetésre költ a kormány 762 milliárd forintot, hanem munkahelyteremtésre fordítja.

K I S M A G YA R VÁ LS Á G TÖ R T É N E T 2008. március 12.

2008. október 12.

Nincs válság Magyarországon, Európában a leggyorsabb gazdasági konszolidációt hajtja végre a kormány – hangsúlyozta kedden Budapesten a legnagyobb osztrák érdekeltségû cégek, vegyesvállalatok vezetôi elôtt Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter.

Nemzeti csúcsot hív össze Gyurcsány Ferenc október 18-ára, többek között a pénzügyi válság okozta kihívások megvitatására. Néhány hét múlva összehívandó és néhány hónap után valamilyen programot az asztalra letevô testületek összehívására nincs idô – így reagált a Fidesz nevében Szijjártó Péter szóvivô a nemzeti csúcs ötletére.

2008. június 25. „Magyarországot egyetlen közös cél, vízió vezérelheti: az évi ötszázalékos, az Európai Unió átlagát legalább két százalékponttal meghaladó gazdasági növekedési ütem" – mondja Bajnai Gordon gazdasági miniszter.

2008. szeptember 19., péntek Simor András jegybankelnök nyilatkozata szerint a nemzetközi pénzügyi válságnak közvetlen, jelentôs hatása nem lesz Magyarországra. Az MNB vezetôje legfeljebb azzal számol, hogy magasabb felárral hitelezik a kockázatokat a nemzetközi piacokon.

2008. október 25. Bajnai Gordon miniszter a Blikknek kijelentette: „A magyar polgárok számára ennek a válságnak a nagy része a tévé képernyôjén zajlik."

2008. november 21. A pénzügyi válság elmúlt, de most kezdôdik a neheze, a vállalkozások és a munkanélküliek válsága – jelentette ki Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter pénteken Tégláson egy lakossági fórumon.

2008. október 6. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hazai pénzügyi vezetôkre hivatkozva a parlamentben bejelenti: az Amerikát megrázó válság direkt hatásai lényegében nem fogják érinteni Magyarországot. Varga Mihály Fidesz-alelnök, volt pénzügyminiszter napirend elôtt arról beszélt a parlamentben, hogy – szemben számos európai kormánnyal – a Gyurcsány-kabinet nem készíti fel az országot a válság megoldására és elviselésére.

A válság krónikája sok-sok adattal a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara honlapján olvasható: www.ahkungarn.hu

7

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

m á j u s

Két éve lépett életbe a kórházi kapacitástörvény, amely megszüntetett hazánkban közel 15 ezer aktív kórházi ágyat. A szocialista-liberális kormányzat e 2007-es döntése jelentôsen átrajzolta a honi egészségügy térképét, sok helyütt átgondolásra késztetve a gyógító intézmények addigi mûködését. Vas megyében négy önálló kórház mûködik, miként érintette ôket az elmúlt idôszak, milyen válaszokat adtak a keserû reformokkísérletekre?! A szombathelyi megyei Markusovszky Kórház nonprofit részvénytársasággá alakult át. Sárváron megszûnt az aktív ellátás, a celldömölki Kemenesaljai Kórház jelentôs hiánnyal küzd, a magánkézbe adott adott körmendi kórház pedig mûködtetôt cserélt. Kórkép reformok után.

KILENCVEN ÉVE SZOLGÁLJA VAS MEGYE EGÉSZSÉGÉT jubileumi kórházév Szombathelyen A megyei Markusovszky Kórház világszínvonalú diagnosztikai berendezések szolgálatba állításával ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. A nonprofit részvénytársasági formában mûködô kórházat, fenntartó-tulajdonosa a Vas Megyei Közgyûlés, egy több mint félmilliárd forintos ajándékkal lepte meg a jubileum alkalmából, mely egy új röntgengépet, egy ultrahang- és egy ultramodern MR-berendezést tartalmazott. Az átadási ünnepségen, mely az emlékév nyitóeseménye is volt egyben, Kovács Ferenc, a közgyûlés elnöke elmondta, a 3 Teslás MR (nagy felbontású, mágneses rezonanciás képalkotó eszköz) beszerzését az is indokolta, hogy így Szombathelyre kerülhetett Magyarország jelenleg legfejlettebb, legátfogóbb vizsgálati módszerekkel rendelkezô MR-készüléke. A Markusovszky Kórház az elôbbiekhez hasonló fejlesztési szándéktól vezérelve egységes járó- és fekvôbeteg ellátó centrum létrehozását kezdte meg a kórház területén. Ezt a törekvést azonban jelen pillanatban Szombathely Megyei Jogú város közgyûlése kifogásolja, mert megyeszékhely járóbeteg ellátásával kapcsolatban néhányaknak más elképzelései vannak. E témával kapcsolatban a közelmúltban nyílt levelet fogalmazott meg és adott közre a megyei kórház fôorvosi kara. Ebben a következôket fogalmazták meg: „A legújabb támadások azért érik a kórházat, mert a tervezett színházépítés miatt a lebontásra ítélt Megyei Rendelôintézetbôl megkezdte a szakrendelések betelepítését a kórház központi telephelyére. Olyan vádak érnek bennünket, hogy veszélynek tesszük ki a szombathelyi betegek járóbeteg-ellátását, ha teljes egészében betelepítjük az ágyszámcsökkentés miatt kiürült kórházi épületek földszinti traktusaiba, valamint a

8

volt Vérellátó toronyépületének öt emeletén felszabadult területekre a szakrendeléseket. A leamortizálódott Megyei Rendelôintézet helyett a kórház a betelepítéssel, s az azzal kapcsolatos felújításokkal a szakrendeléseket európai színvonalon kívánja kialakítani. A fekvôbeteg- és a járóbeteg-ellátás egy épületegyüttesben történô vég-

zése a nyugati világban elfogadott gyakorlat. A külön rendelôintézeti ellátást a volt Szovjetunióból vettük át. A fekvôbeteg- és járóbeteg-ellátás egységes keretben történô ellátása lehetô teszi, hogy a kórház fejlett orvostechnikáját a járóbeteg is helyben igénybe veheti, nem kell megkettôzni a mûszerparkot.

EURÓPAI KIS KÓRHÁZ KÖRVONALAI SÁRVÁRON a gyógyturizmus szolgálatában

Szombathelyen, egy megalomániás ötlettôl vezérelt külön városi járóbeteg szakellátó intézetet kialakítani pazarlás az egyre szûkölô egészségügyi forrásokkal. A Szombathelyi egészségügyi szakellátás dezintegrációjával ellentétben Szegeden az egyetem klinikáit és a városi kórházat összevonták, de Pécsett is folynak a tárgyalások az egyetemi klinikák és a megyei kórház integrációjáról.” A kórház vezetése és a megyei közgyûlés is reméli, hogy hamarosan rendezôdni fog ez a megye és a megyei jogú város együttmûködését beárnyékoló, szombathelyi részrôl személyes ambícióktól is fûtött ügy. Ez a helyzet persze nem akadályozza meg a kórházat abban, hogy végrehajtsa fejlesztési elképzeléseit. A magasabb szintû ellátás érdekében a Markusovszkyban VIP szobák kerülnek kialakításra a szülészeti, a sebészeti és a belgyógyászati osztályokon. Elsôként a szülészet-nôgyógyászaton

Két év telt el a sárvári kórház bezárása elleni tüntetés, majd az aktív ellátást valóban megszüntetô kormányzati döntés óta. Sok változás történt az intézményben, az akkori krízishelyzet mára eltûnt. Formálódik egy új rehabilitációs központ és egy új emelt szintû járóbeteg szakellátó központ. Csendben pedig már tervek vannak arra is, miként lehetne visszahozni részlegesen a sürgôsségi ellátást. Nagyra értékeli az elôzô kórházvezetés és az önkormányzat munkáját Vancsura Miklós, a sárvári kórház igazgatója, amivel igyekeztek megtartani az aktív gyógyítás lehetôségét. Azonban még nagyobb teljesítmény volt az, hogy amikor rajtuk kívül álló okok miatt, felelôtlen döntések nyomán az intézmény nehéz helyzetbe került, akkor is tudtak elôre tekinteni – véli a kórház egy éve kinevezett vezetôje. Az összeomlás után sikerült a régiós egészségügyi operatív program keretében elérni a kórház egy újabb típusú felújítását

Az igazi szakmai kihívás most érkezett el a rehabilitációs tömb építésével. Most jön létre egy új szolgáltatási rendszer, aminek egyszerûbb része lesz a beruházás kivitelezése, mint az azt majd kiszolgáló megfelelô humánerôforrást megtalálni. Az aktív ellátásból alakult egy ápolási kórház némi belgyógyászattal, most ehhez csatlakozik egy rehabilitációs rész – sorolja a változásokat a kórházvezetô. Ez a lépés szakmailag Sárvár gyógyturisztikai fejlesztéseinek lesz egy újabb állomása. A két éve történtek másfajta következménye lett, hogy átstrukturálódott a járóbeteg szakellátás is. Ezek a rendelések szakambulanciákként korábban a kórházi osztályok részegységei voltak. Az ellátás megváltozott, a szakellátás betegirányítóvá lett. Ennek hozadéka, hogy megjelent az egynapos sebészet a kórházban. Egy éve indult és mára száz százalékos üzemben mûködik. Országos konferencián is elismerést kapott már ez a sebészeti tevékenység – jelzi a sikert Vancsura igazgató. Sok orvos jönne mûteni Sárvárra, mert a szakszemélyzet, az

adták át ezeket a szobákat, mely bevételének 30 százaléka az ápolási alapba kerül, amit az ágy melletti szakdolgozók teljesítményösztönzésére fordítanak. Azok a csöppségek, akik majd itt születnek, már minden bizonnyal nem emlékeznek a mai egészségügy mindennapi életét megnehezítô idôszakra.

és bôvítését. Ez azt eredményezte, hogy tudtak egy olyan szakmai tervet készíteni a rehabilitációra építve, ami akkor szakmai menekülést adott. Jövôképe lett a kórháznak olyannyira, hogy idén el is kezdôdik egy 870 millió forint értékû beruházás. Mintaszerûen vezették le az átmeneti idôszakot, a létszámcsökkentést és az aktív dolgozói létszám rehabilitációs kórház felé való átvezetését is nagyon empatikusan vitték véghez. A dolgozók nagy lelki tartásról tettek tanúbizonyságot, amikor az aktívból egy belgyógyászati típusú ápolási intézményben munkát vállaltak – értékeli az átmeneti idôszakot Vancsura Miklós.

aktív középgárda rendelkezésre áll. Közel húsz orvos tevékenykedik, operál jelenleg szerzôdéssel a kórházban. Ôk kötik le az intézmény kapacitását, sebészeti, nôgyógyászati és plasztikai beavatkozásokkal. Ezek kiterjesztésére most tettek újabb lépéseket. Sárvár eredményesen pályázott egy emelt szintû járóbeteg ellátási pályázaton, amin újabb 850 millió forint fejlesztéshez jutott a kórház. Ez új járóbeteg központot jelent, annak összes mûszerével, diagnosztikai labor és röntgen hátterével együtt. Ehhez kapcsolódik egy kétmûtôs vadonatúj sebészet, a hozzá járó betegfeketô nappali kórházzal együtt. Ezek azt eredményezik, hogy Sárvár a

Vasi kórház körkép - kórkép reformok után

amellett, hogy az önkormányzatnak fenntartóként helyt kell állnia nehéz körülmények között is az intézményért, elutasították a privatizációt, így a polgármester napirendre sem vette a kérdést. A helyzet azonban nem lett könnyebb, mivel április végén lemondott Dobány Lajos kórházigazgató, így most új vezetôt keres az önkormányzat. Idôközben egy civil szervezet, a Misszió Egyesület lakossági gyûjtést indított, és az önkormányzat is felhívással fordult Kemenesalja népéhez az intézmény támogatása érdekében.

GYÓGYÍTÓ KÍSÉRLET KÖRMENDEN kézrôl kézre adott intézmények

legmodernebb kornak megfelelô egészségügyi ellátással rendelkezik rövid idôn belül – reméli Vancsura Miklós. Ha ügyesek leszünk, továbbra is ezen a pályán fejleszthetünk. Kézben tartva a kistérségi betegeket is, továbbküldve ôket a legjobb gyógyító helyekre, majd visszavárva ôket a helyben elvégezhetô rehabilitációra. A családorvosokkal együtt tudunk így piramisszerûen betegellátási egységet alkotni. Abból a problémahalmazból, ami itt két éve kialakult, abból igyekeztünk elônyt kovácsolni. Helyre próbáljuk állítani a szétszakított betegutakat, megpróbálunk segíteni abban, hogy a rászorulók a lehetô leggyorsabban eljussanak a legjobb ellátáshoz. Az általunk nyújtott egy napos sebészet alkalmas lenne arra is, hogy a rendelési idô ne csak reggel 8-tól kettôig mûködjön, hanem estig, vagy akár egész nap. Ez egyfajta sürgôsségi ellátás lenne, ami csupán finanszírozási kérdés. Szintén elérhetô lenne egy 10-20 ágyas aktív belgyógyászat is, amelynek szükségességét az orvosszakma már egyértelmûen látja. Errôl azonban a minisztérium és a társadalombiztosítás dönt. Ami rajtunk múlik, Sárváron megpróbálunk egy európai kis kórházat felépíteni – összegzi az eltelt két esztendôt a sárvári kórház igazgatója.

RÉGI STRUKTÚRÁK RABSÁGÁBAN CELLDÖMÖLK közadakozás közfeladatokra A Kemenesalján élôk féltik kórházukat, ha kellett tüntettek érte, ha kellett adakoztak érte. Kiálltak az intézményért, amikor 1995-ben, majd 2006ban is bezárás fenyegette, és adakoznak érte most, amikor egyre nehe-

zebb mûködési feltételek mellett kell a betegeket ellátnia. A Kemenesaljai Egyesített Kórház mûködését – a ’95-ös fenyegetô bezárás után - 1997-ben sikerült stabilizálni, egyesült Intaházával, közös fenntartású intézmény jött létre a Vas Megyei Önkormányzattal. 2000-ben az Orbán-kormány címzett támogatásával és az önkormányzat hozzájárulásával 350 milliós intézményrekonstrukció kezdôdött. 2002 után a kórház további 150 milliós önerôbôl – önkormányzati támogatás nélkül – újabb fejlesztéseket hajtott végre, megszerezte az ISO minôsítést is. Fél milliárdos fejlesztéssel az ország egyik legkorszerûbb intézménye lett, mûködéséhez önkormányzati támogatásra nem volt szüksége, a sikertörténetnek azonban a 2006-os „kórházreform” véget vetett. A szocialista - szabaddemokrata kormányzat ámokfutása 2006. július 1-jével kezdôdött el, reformintézkedései nyomán a 2003-as bázisévnek csak 95%-át finanszírozták, hiába teljesített többet az intézmény, és az intenzív pszichiátriai ellátás finanszírozását is drámaian csökkentették. 2006. december 6-án - tíz év elteltével - ismét tüntetni kényszerült Kemenesalja lakossága a kórház megmaradásáért, és éppúgy, mint tíz évvel ezelôtt most is egy MSZP-SZDSZ kormány alatt. Az egészségügyi struktúraalakítás legújabb tervezete szerint Vas megyében csak a szombathelyi Markusovszkyban és a körmendi intézményben folyt volna tovább a gyógyító munka, a celldömölki és a sárvári kórház pedig rehabilitációs központként mûködött volna tovább. Mindkét városban megszûnt volna a sebészet, a szülészet és a belgyógyászat is.

Míg az emberek az utcán, a szocialisták a színfalak mögött egyezkedtek, politikai háttéralkuknak köszönhetôen végül megmaradt a Kemenesaljai Egyesített Kórház aktív, gyógyító intézménynek, ám 2007. április 1-tôl az addigi 84 ágy helyett mindösszesen 50 aktív ágyon. 28 ezer ember helyett pedig - kevesebb ágyon és kevesebb pénzbôl - 36 ezret kell ellátnia. Ezzel a döntéssel úgy tûnt, hogy tulajdonképpen lassú halálra ítélte a kormányzat a kórházat. A 2006-os és 2007-es kormányzati intézkedések mintegy 365 millió forintos bevételkiesést jelentettek a kórháznak a tavalyi év végéig bezárólag, és 47 embert kényszerült elbocsátani az intézmény. A képviselô-testület azonban „felvette a kesztyût”, 2007-ben mintegy 34 milliós, 2008-ban pedig 24 milliós támogatást nyújtott a kórháznak, az önkormányzat pozitív hozzáállása ellenére a tavalyi évet mégis közel 200 milliós hiánnyal zárta a celli kórház. A polgári összefogás önkormányzati képviselôk már múlt év végén önkormányzati biztos kinevezését, és pénzügyi támogatást sürgettek a kórház adósságállományának mielôbbi rendezésére. Törvény írja elô, hogy amennyiben az intézmény adósságállománya tartósan meghaladja költségvetésének 10%-át, kötelezô a biztos kinevezése. A Fideszes javaslat a 26 milliós adósságkezelési támogatásra a költségvetés elfogadásakor az MSZP-s, KDNP-s képviselôk ellenállásán elbukott, ôk akkor még kormányzati segítségben reménykedtek, hiába, a lejárt tartozás tovább kamatozott. Ugyanakkor Fehér László polgármester tájékoztatta a képviselôket arról, hogy lenne befektetô, aki privatizálná a kórház mûködtetését. A Fideszes képviselôk azonban kitartottak

A betegellátás színvonala bizonyosan nem romlott azzal, hogy a körmendi Batthyány-Strattmann László Kórház mûködtetését privatizálta a város vezetése. A szocialista kormány kiszámíthatatlan egészségügyi intézkedéseinek következtében viszont túl sok elônyt sem tud adni a vállalkozási forma. A szolgáltatást igénybe vevôk közben, lehet még azt sem vették észre, hogy a kórház idôközben gazdát cserélt. Öt esztendeje döntött úgy a körmendi önkormányzat, hogy magánkézbe adja a város kórházának a mûködtetését. Az önkormányzat célja az volt, hogy a rendkívül költséges (64 települést magában foglaló, 55 ezres lélekszámú kistérség egészségügyi ellátását biztosító) intézmény mûködtetésébe új forrásokat vonjon be. A szakmai befektetôvel - a fôvárosi HospInvest Kft.-vel - kötött szerzôdés értelmében az intézmény továbbra is közkórházként tevékenykedik. Az akkori szokatlan döntéssel kapcsolatban a város fideszes polgármesterének, Bebes Istvánnak többször magyarázkodnia kellett, hogy a kórház mûködtetésének magánkézbe adása nem jelentett privatizációt, mivel az intézmény tulajdonjoga az önkormányzaté maradt, ráadásul a gyógyító munkát továbbra is az OEP finanszírozza. Két éves mûködtetés után, az akkora már a kiskunhalasi kórházat is átvevô Hospinvest-bôl különbözô nézeteltérések miatt kivált és létrejött egy új, a Medisyst Kft, melynek ügyvezetôje, a körmendi kórház igazgatója, dr. Németh Attila lett. Azóta ô is többször volt már kénytelen nyilatkozni arról, hogy kórházának nincs köze a problémákkal küzdô HospInvest Kft-hez, a mûködtetést végzô Medisyst Kft. teljesen más elvi alapon végzi tevékenységét. A HospInvest Kft a TB kasszából finanszírozta a mûködtetést, addig a Medisyst Kft jelentôs forrásokat fordít erre a célra. A botrányairól elhíresült HospInvest Kft-hez tehát semmi kö-

ze sincs sem a Medisyst Kft-nek, sem pedig a Körmendi Kórháznak. E mûködtetésváltó közjáték után érték az egészségügyi céget az 2007-es ágyszámleépítések, ennek nyomán a kórházban megszûnt 23 aktív ágy, helyette viszont negyvenöt általános rehabilitációs finanszírozású betegágyhoz jutott. Ez idôtôl a fekvôbeteg ellátást 77 aktív, belgyógyászati, sebészeti és szülészet-nôgyógyászati részlegek látják el. A Medisyst Kft. hangsúlyozza, hogy hosszú távon gondolkodik a kórház mûködtetésében, ezért több tízmillió készpénzt fektet a helyi kórház mûködtetésébe. A cég integrált rendszerében több egészségügyi intézményt is mûködtet: a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórház és Egészségügyi Szolgáltató Kft. mellett a Tapolcai Dr. Deák Jenô KórházRendelôintézet és Gyógybarlang Kft.t, Mezôtúr kórházát és rendelôintézetét, a kôszegi és az ôriszentpéteri szakrendelést. Ez a rendszer lehetôséget ad a mûködtetônek arra, hogy a számukra kedvezôtlenül elosztott teljesítmény-kapacitásokat egymás közt továbbosszák a felesleg és a hiány kiküszöbölésére. Ez a sakkozás javít a finanszírozáson, ám megoldást nem jelent az esetleges szakemberhiányra. E téren például a körmendi kórház csak annyit ismert el, hogy a belgyógyászati területrôl távozott orvosaik nem okoztak problémát a betegellátásban. Ugyanakkor az integrált rendszernek az üzemeltetôk számára egy másik elônye is akad: ha akarják, a külvilág számára nehezen átlátható külön egy-egy kórház valós helyzete. Ezek ismerete pedig a tulajdonos önkormányzatok számára alapvetô fontosságú volna. Így, csak sejtések vannak arra nézve, hogy a rendszer nyereséget termel. Ha nem, akkor a mûködtetô vállalkozás egyszerûen visszadobhatja az ellátási felelôsséggel bíró önkormányzatnak az átvett intézményt. Ez a helyzet van kialakulóban a kôszegi rendelôintézet esetében. A Medisyst Kft. nem akarja a kisváros szakellátását biztosítani. A tárgyalások megkezdôdtek a megyei kórházzal, a feladat át (vissza)vételérôl. Ez a momentum is jól jelzi, hogy a megye egészségügyi intézményrendszerének alapköve megkérdôjelezhetetlenül a szombathelyi Markusovszky Kórház, mely maga is átalakult ugyan nonprofit részvénytársasággá; ellenben a tulajdonos megyei önkormányzat, kezébôl nem kiadva az irányítást, fenntartja és fejleszti Vas megye egészségügyi ellátórendszerét. Pajor András

9

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

m á j u s

A madárnak szárnya van és szabadsága… – A SZÜLÔFÖLD BÜSZKE ÍRÓIRA, KÖLTÔIRE

„Nekem két szülôhelyem is van,…Bérbaltaváron születtem, édesanyám édesanyjának a házában, de az édesapámék a szomszéd faluban, Nagytilajon éltek. Az is Vas megye, a két falu közt három kilométer a távolság.” – vallotta utolsó interjújában Nagy Gáspár, s az éteren is átsütött a szülôföld iránti szeretete. Halálának napján, 2007. január 3-án este adta le a vele készült beszélgetést Magyar Katolikus Rádió. Idén január 17-én Bérbaltavár és Nagytilaj adott otthont a két éve elhunyt Kossuth-díjas költô emlékére rendezett ünnepi eseménynek, immár második alkalommal. Az összesereglett vendégek szinte szétfeszítették a kultúrház nagytermét, bizonyítva azt, hogy a szülôföld is kebelében hordozza „Gazsi” iránti tiszteletét. „A költô hazatér” címû versmondó találkozót V. Németh Zsolt országgyûlési képviselô, Vasvár város polgármestere nyitotta meg. – Minden együtt van ahhoz, hogy méltóképpen fejet hajtsunk Nagy Gáspár mûvészi és emberi nagysága elôtt.…Hegyháti költônek érezte magát minden porcikájában és valamennyien kötôdünk hozzá. Mûvészete mindenkié kell hogy legyen…– mondotta köszöntôjében, majd hozzátette még: – Itt pódiumra a költô kerül, a találkozónak nem a versengés a lényege. „Versmondás a vers éltetô eleme. Mondva válik végsôképpen verssé” – írja Kalász Márton költô. – Felelôsség és dilemma: belépni a versengésbe, mindig újat keresni, vagy a maradandó értékekhez visszatérni? Nagy Gáspár nekünk ilyen maradandó értékünk. Hallgassunk bölcsességére, gondolkodási és cselekvési mintáit fogadjuk meg! – zárta köszöntôjét.

10

Múlt év tavaszán a Budakeszi könyvtár felvette Nagy Gáspár nevét. Több mint huszonöt éven át lakott a Pest megyei településen. A Vasvár Vá-

rosi Mûvelôdési Ház május elejétôl Nagy Gáspár Kulturális Központ néven fogja várni látogatóit. A találkozót is ôk rendezték – immár második alkalommal – közösen a Vasvári Színi Egylettel, Bérbaltavár, Nagytilaj és Vas megye önkormányzataival, és a Vasi-Hegyhát Kistérségi Társulással. Nem versenyt szeretnének, nem megmérettetési fórumot, csupán egy napot, amelyen az emlékezés mellett Nagy Gáspár mûvei megszólalnak. S ehhez hûen itt ezúttal sem voltak gyôztesek, csak versek, prózák és az emlékek. Nagy Gáspár mûvei mellett Tamási Áron, Nagy László, Wass Albert, Weöres Sándor és Kányádi Sándor írásait elevenítették fel. Itt még képzeletben sem volt dobogó, rangsor, helyezés. A szakmai zsûri e szempontok figyelembevételével értékelte a hallottakat, így végül tizenkét elôadó kapott elismerô oklevelet a mûvészi megjelenítésért: Barabás Fruzsina Vasvárról, Bodó Anita Petômihályfáról, Farkas Péter Kámból, Gergye Veronika

Vasvárról, Kapornaki Júlia szintén Vasvárról, Karádi Dávid Nagykanizsáról, Károlyi Szabina Csermajorból, Köris Valentina Csehimindszentrôl, Makofka Blanka Budakeszirôl, Szôke Eszter Csermajorból, Varga Lilla Csehimindszentrôl, valamint Zentai Zsófia Vasvárról. Az oklevél mellett a különdíjasok Lezsák Sándor ajándék könyveibôl is választhattak, a Vas Megyei Közgyûlés szintén több díjat is felajánlott. Ajándék nélkül senki sem tért haza. Nagytilajon folytatódott az emlékezés, virágokat helyeztek el a költô sírján, és rövid idôre betértek a vendégek az ottani kultúrházba is egy rövid beszélgetésre. A bérbaltavári szülôháznál tartott koszorúzáskor Lezsák Sándor Tamási Áront idézte: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek szülôföldje és sok-sok kötelessége.”

– Ez visszhangzik bennem itt Nagy Gáspár szülôháza elôtt. Neki is sok-sok kötelessége volt rövid

mint madár a levegôvel”. Elnézve szép tilaji nyughelyét, látom: ezt szívébôl gondolta. Isten éltesse a szülôföldet! Majthényi László, a Vas Megyei Közgyûlés alelnöke személyes hangú zárszavában elmondotta: – Két éve, amikor az anyaföld befogadta Nagy Gáspárt, sokan hittünk benne, hogy semmi nem ért véget, hanem valami most fog kezdôdni. S valóban, halála óta már harmadszor fogjuk átadni a róla elnevezett díjat.…Mi itt Vas megyében bebizonyítottuk már sokszor, hogy számunkra milyen fontosak az irodalmi kultuszok és kultuszhelyek. Ilyen az egyházashetyei Berzsenyiemlékhely, vagy Kôszegen az Életünk irodalmi mûhelye által is szervezett Ottlik-kultusz. Még ebben az évben megnyitjuk itt Vas megyében a Pannon Irodalmi Múzeumot is. Nagy Gáspár emlékének ápolására is, mint látható, konkrét elképzelések vannak, és már nem csak ünnepnapokon látogatunk ki számosan a tilaji temetôbe, hanem mikor erre járunk máskor is. Benézünk egy szál virággal, gyertyával vagy éppen koszorúval. A magyar nemzetnek egy kultuszhelyévé vált az a hely. Az a sírkô nagyon sok embert idehív. Ma itt akik itt vagyunk, meg tudtuk állítani az idôt. Sok jó ember jött össze, s biztos vagyok benne, jövôre még többen jönnek itt össze. A szervezôk remélik, hogy a kezdeményezés mindinkább kiteljesedik. A tervek szerint jövôre már egy idôben Bérbaltaváron és Nagytilajon is próza és vers kategóriában zajlanak majd a rendezvények, még több elôadóval, kísérôprogramokkal, képzômûvészeti pályázatokkal, de irodalmi tábor helyszíne is lesz a két kistelepülés. Örvendetes volna, ha a megyei irodalmi utak fontos ál-

Öröknyár: elmúltam 9 éves a sír NIncs sehol a sír a gyilkosok a test se I T T NIncs sehol a test se O T T a csont a gyilkosok NIncs sehol a csont (p. s.) egyszer majd el kell temetNI és nekünk nem szabad feledNI a gyilkosokat néven nevezNI! (1983)

életútja során, s Ô kötelességtudó ember volt.…Ennek a két településnek kedves és nemes kötelessége van. Ôrizni az emlékét, és hogy zarándokhely legyen. S ôrizni saját közösségét. Gáspár maga írta egy versében: Barátkozunk a temetôvel,

lomása lenne a két település. Akár emlékmúzeum is létrejöhet, mely méltó emléket állít a Hegyhát szülöttjének. Tausz István

25 éves a Boglya Vas Megye Közgyûlése elismerô oklevelet adományozott a Boglya Népzenei Együttes részére fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Az együttes 1984 óta ápolja és népszerûsíti a magyar népzenei hagyományt, végez kiemelkedô és elhivatott munkát a megyében és az ôrvidéki (burgenlandi) magyarság körében. Rendszeresen szerveznek és vezetnek népzenei tábort, aktívan közremûködnek az utánpótlás nevelésében.

Jubileumi oklevél a Markusovszkynak A Vas Megyei Közgyûlés a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. részére a kórház fennállásának 90. évfordulója alkalmából a „Vas Megye Közgyûlésének Elismerô Oklevele”-t adományozta. A megyei intézmény közvetlen elôdjének tekinthetô a 11-es Huszár úti, egykori honvéd kórház, amely 1919-ben kezdte meg mûködését, míg jelenlegi helyén 80 éve avatták fel az intézményt.

Igazgatói pályázat Körmenden A Vas Megyei Közgyûlés 2009. március 27-én pályázatot írt ki a körmendi Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatói álláshelyére, mivel a jelenlegi igazgató megbízása 2009. július 31-én lejár. Pályázati feltételként írta elô az egyetemi szintû tanári végzettséget, vagy a képzés szakirányának megfelelô egyetemi szintû végzettséget és szakképzettséget, legalább 5 éves szakmai gyakorlatot és a büntetlen elôéletet.

Gayer-emlékplakettet kaptak A Vas Megyei Közgyûlés 2009. április 24-i ülésén Gayer Gyula-emlékplakettet adományozott Nádor István okleveles vízépítô mérnök, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Bugán József okl. erdômérnök, okl. természetvédelmi szakmérnök, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Igazgatóságának erdômûvelési mûszaki vezetôje, Geosits Lászlóné, a szentpéterfai Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola pedagógusa, Farkas Péter, a Vas Megyei Közútkezelô Kht. Sárvári Üzemmérnökség raktárosa és Takács László József nádasdi római katolikus plébános részére Vas megye környezet- és természetvédelméért, és ezen keresztül a lakosság életminôségének javításáért végzett kiemelkedô szakmai munkájuk elismeréseképpen.

„Vas megyében születtem...” A VASI NÉPDALOSOK ÉS NÉPZENÉSZEK SEREGSZEMLÉJE Február 20-án, pénteken este szépszámú érdeklôdô gyülekezett a szombathelyi Ady téri kulturális központ, az MMIK épületében. A különleges alkalomra utalt az is, hogy a mûsor kezdete elôtt nagyon sok olyan ismerôs felnôtt és fiatal köszönt rám a forgatagban, akik nem ünnepi öltönyt,

vagy kosztümöt viseltek, hanem a magyar ember ünneplô ruháját: a férfiemberek fekete nadrágot és fehér inget mellénnyel, az „asszonynépségek” pedig fehér, szalagos ujjú blúzban, némelyek kis hímzett mellyesben és szebbnél szebb hosszú, rátéttel, hímzéssel díszített ruhában voltak. Jó páran a fiatalabbak közül hegedûvel a kezükben üdvözölték ismerôseiket. Mindannyiuk arcán várakozó, de örömteli izgalom sugárzott. Fellépésre készültek valamennyien. A Megyei Mûvelôdési Központ ötödik alkalommal szervezte meg a Vas

Kitüntetettek A Vas Megyei Közgyûlés 2009. március 15-e alkalmából a 35/2009. (II. 13) sz. határozata alapján az alábbi kitüntetések adományozásáról döntött:

megyei népzenei hangszeres és énekes együttesek, szólisták találkozóját, amely az idén a nemzetiségi és a határon túli csoportok részvételével igen átfogó képet adott a térség élô népzenei hagyományáról, az ezt ápoló és bemutató munkáról. A felnôtt énekegyüttesek, népzenei

csoportok és szólisták seregszemléjén ott voltak Ostffyasszonyfától Vépig, Gencsapátitól Vasvárig a népzene avatott mûvelôi. Nem hiányzott a jubileumát ünneplô Boglya zenekar sem, akiknek elhivatott igyekezete eredményezte ennek a valódi mûvészi és emberi élményt nyújtó találkozónak a megszervezését. Valamikor az ô kezdeményezésükre jött létre a találkozó és vált rendszeres népzenei eseménnyé, hiszen itt mutathatják be friss mûsoraikat, újonnan gyûjtött értékeiket a népdal, a népzene kedvelôinek. Fontosak ezek a találkozók azért is, mivel a

közönség mellett a csoportok egymás elôtt is fellépnek, együttesen adnak számot az elmúlt év országos szakmai minôsítôkön elért eredményeikrôl. Az országos eredmények pedig nagyon imponálóak a vasi együttesek, szólisták esetében, melyeket az est során a közönség és a jelenlévô sajtó is megismerhetett. Érdemes külön is felsorolni a Vass Lajos Országos Népzenei Verseny és Kárpát-medencei döntôn 2008ban elnyert elismeréseket: – Vass Lajos Nagydíjat kapott a Kemenesmagasi Citerazenekar és Népdalkör, valamint ifjúsági kategóriában a Ráspoly zenekar. – Vass Lajos kiemelt nívódíjban részesült a Kemenesmagasi Gyermek Citeraegyüttes, a büki Napvirág együttes, és Séllei Noémi gencsapáti énekes. – Arany fokozat elismerést kaptak: a Bíborka Együttes Bük, a Fülemüle Népdalkör Vasvár, a Gérce-Sitke Pávakör, a Kalinkó Népdalkör Vasvár, az Ostffyasszonyfai Citerazenekar és Népdalkör, az Ôszirózsa Népdalkör, Vasvár, Tóth Flóra és Tóth Blanka kôszegi énekesek. Termékeny talajra hullott a húsz éve tevékenykedô Boglya együttes és a Tanai Erzsébet vezette, az idén már szintén húszéves Vasi Népdalstúdió töretlen munkája, mert bôven termett a mai fiatalok körében utánpótlás a népzene, a népdal számára. Weöres Sándor írja: „Mint Ják és Velemér ôs temploma, éppoly ôsi / Vasban a tánc, regölés, énekes ünneplés.” – ez az este is népünk legôsibb értékeit idézte. Kutszegi István

„Vas Megye Gazdaságáért Díj” elismerést: Patkó Lajos, Pócza Antal

Neuliszt Andrásné, Néhai Tima László (posztumusz)

„Vitéz Both Béla Emlékdíj” elismerést: Vitéz Fonyódi László, Néhai Vitéz Dr. Kovács Jenô (posztumusz)

„Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kulturális Tagozata" elismerést: Fodor Ernôné, Horváth Kálmán Tibor Korbacsicsné Porpáczi Erika, Prof. Dr. Lôrincz Zoltán, Mórocz István, Sabján Edit, Scheiber Katalin, Török Bódog és felesége

„Vas Megye Közgyûlésének Pável Ágoston Emlékplakettje" elismerést: Prof. Dr. Gyurácz József, Huszár Ferenc, Kôszegfalvi Német Nemzetiségi Kórus, Dr. Mersich Zsuzsanna, Mukics Gyuláné „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Közigazgatási Tagozata" elismerést: Györke Gyula, Joó Imréné, Molnár Lászlóné, Németh Magdolna, Dr. Szijártó Valéria, Uti Tiborné „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Oktatási Tagozata" elismerést: Bôsze Zoltán, Dr. Csoma Sándorné, Kirchknopf Györgyné, Körmendi Elvira

„Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Egészségügyi Tagozata" elismerést: Dr. Iványi János László PhD, Kappel Gyuláné, Dr. Kovács Árpád, Dr. Müller András, Piskor Józsefné, Szétag Andrea, Zsámpár Zoltánné, Zsoldos Ferencné „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Szociális Tagozata" elismerést: Héra Károly, Kecskés Lajosné, Kiss Ernôné, Sárközi Antalné, Szabó Mihály

Páratlan felvidéki remekmûvek a Szombathelyi Képtárban a stílus változását és fejlôdését. A Kassa környéki, szepességi, sárosi és bányavárosi mûhelyekben készült Madonna-, Krisztus, apostol- és szentszobrok kitûnôen tükrözik azt a folyamatot, amely a mûvészi emberábrázolásban végbement a késô román kortól az érett gótikáig.

A régi mûvészetek kedvelôinek nagy élményt nyújt az a kiállítás, amely a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumból érkezett Szombathelyre és március 20-tól május 31-ig látható a képtárban. A kassai múzeum 1872-ben alakult Felsô-magyarországi Múzeum néven, és a több mint 130 éves mûködése alatt a gótikus és barokk képzômûvészeti gyûjteménye a legjelentôsebbek közé emelkedett Szlovákiában. A kiállítás mûtárgyai az egyházmûvészet körébe tartoznak, hiszen a 14–18. századból nagyobbrészt szakrális tárgyak maradtak fenn. A negyvennégy mûkincset felvonultató tárlat legteljesebb csoportját a gótikus faszobrászat emlékei képezik, amelyek a 14. század közepétôl a 16. század elejéig jól mutatják

„Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tagozata" elismerést: Fonyó Józsefné, Gecse Miklósné, Horváth Artúr, Dr. Horváth Klára, Pados Zsolt „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Sport Tagozata" elismerést: Dancsecs Bojána, Földesi János, Gasztonyi János, Horváth László, Szôllösi Emil „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Közbiztonsági Tagozata" elismerést: Adorján Tibor, Bíró Gábor, Doma Andrea, Könczölné Bernáth Ilona, Marton Zoltán, Márovics Pál, Tóth Zoltán „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Ifjúsági Tagozata" elismerést: Éliás Zsuzsanna, Kutszegi István, Nagy Csaba „Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Kisebbségekért Tagozata” elis-

A középkori szobrok és táblaképek egy részét a barokk kori átalakításkor távolították el a templomokból, a másik nagy felújítási idôszak a 19. század vége volt, ekkor viszont a megunt barokk oltárok estek áldozatul a „stílszerû”, historizáló renoválásnak. Szerencsés esetben a kidobált, vagy padlásra került mûvek egyegy magángyûjtôhöz, vagy közgyûjteménybe kerültek. Ilyen szerencsés módon megmaradt szobrokat, oltárokat, táblaképeket, miseruhákat, kovácsoltvas emlékeket láthatnak az érdeklôdôk a kiállításon. Hasonló jellegû gyûjtemény Magyarországon csak a Magyar Nemzeti Galériában és az esztergomi Keresztény Múzeumban található. Ezért öröm számunkra, hogy a kassai múzeum jóvoltából hazánk e régiójában eddig még soha nem látott gazdagságban gyönyörködhetnek e mûvekben a látogatók.

merést: Baranyai Mihály, Czuczainé Skaper Hilda, Holecz Károly, Lászlóné Jusits Anna „Vas Megye Közgyûlésének Elismerô Oklevele” elismerést a PANNÓNIARACING Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság részére adományozza és megbízza elnökét a kitüntetô elismerések és az azzal járó pénzjutalom átadásával. A kitüntetéseket Kovács Ferenc, a közgyûlés elnöke 2009. március 15-én, Vépen rendezett ünnepi közgyûlésen adta át, illetve a Közbiztonsági Tagozatnál az érintett szervek emléknapján, az Ifjúsági Tagozatnál az Ifjúsági Megyenapon, a Kisebbségekért Tagozatnál a Kisebbségek napján kapják meg az elismerést a kitüntetettek.. Kutszegi István

11

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

m á j u s

Pannon Irodalmi Örökség Háza Az Életünk Szerkesztôsége 2009ben tervezi a Pannon Irodalmi Örökség Háza mûködésének elindítását. A PIÖH Kôszegen, a Jurisics tér 7-ben, a nagy múltú Sgraffitós-házban, az Életünk Szerkesztôségének székhelyén rendezkedik be. A PIÖH célja, hogy központja legyen a Vas megyei irodalmi emlékhelyek gondozásának, kutatásának és megismertetésének. Kiállító- és kutatóhelyként mûködik a jövôben, s nyitva áll mindazok elôtt, akik akár érdeklôdôként, akár kutatóként ismerkednének Vas megye és a Nyugat-Pannon térség irodalomtörténeti örökségével. A korábbi évek elôkészítô munkájának eredményeként 2009 ôszére a Petôfi Irodalmi Múzeum támogatásával felépülhet a pannon irodalmi örökséget bemutató kiállítás, a nyár

Tudományos együttmûködés a kölcsönösség jegyében Együttmûködési megállapodást kötött Vas Megye Önkormányzata és a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Mûszaki Kara 2009. Kovács Ferenc elnök és Prof. Dr. Veres Márton dékán látta el kézjegyével a dokumentumot. A létrejött megállapodás célja a megye felsôfokú természettudományi és mûszaki képzéseinek és ezek infrastruktúrájának fejlesztése, továbbá a természettudományi és mûszaki képzések köré csoportosult szellemi, kutatási és szolgáltatási potenciálnak a megye gazdasági életébe történô integrálásának elôsegítése. Az ünnepi alkalomra meghívták a gazdaság képviselôit csakúgy, mint a Vasi TISZK intézményvezetôit, akik az aláíróktól elsô kézbôl ismerkedhettek meg az együttmûködés elônyeivel. A Természettudományi és Mûszaki Kar több mint fél milliárdos laborfejlesztést valósíthat meg, melynek sokrétû felhasználhatóságával kívánják segíteni a gazdaság szereplôit, az oktatási intézmények tanárait, tanulóit. Felnôttképzési palettájuk alakítása során érzékenyen és gyorsan kívánnak reagálni a változó kihívásokra, melynek megvalósítása során számítanak a célkitûzések összehangolásában a megyei önkormányzatra, és annak intézményeire is. A felek abban is megállapodtak, hogy együttmûködnek a

12

különbözô pályázatok készítése során, és saját információs rendszerüket felhasználva közvetítik ki a különbözô képzési ajánlatokat. Az együttmûködés eredményeit évente értékelik, megállapítva a további kereteket, kidolgozva az éves cselekvési tervet. A megállapodáshoz természetesen csatlakozhatnak mások is, hiszen éppen ez a cél, hogy minél szélesebb bázison nyugvó együttmûködés valósuljon meg.

folyamán pedig – ugyancsak a PIM Emlékházak Reneszánsza programjának támogatásával – két olvasótábort is szervez a szerkesztôség a középiskolás korosztály számára. Az elsô tábor július második felében a helyi fiatalok számára szervezôdik, augusztus 3-tól 7-ig váci középiskolások lesznek a PIÖH és az Életünk Szerkesztôsége vendégei. Az olvasótáborok programja Ottlik Géza Iskola a határon címû regénye megjelenésének 50. évfordulója köré épül. A szerkesztôség tervei szerint a programban neves kutatók elôadásai, irodalomtörténeti kirándulás, Ottlik Géza regényeirôl és a kortárs irodalomról szóló szemináriumok szerepelnek. A júliusi tábor zárásaként az egykori Mozgó Világ címû folyóirat szerkesztôit látják vendégül a szervezôk és a tábor résztvevôi. Az Életünk Szerkesztôsége mindkét tábor szervezése során törekszik arra, hogy a programok elérhetôek legyenek a megye érdeklôdô közönsége számára is.

Alpannónia MAGYAR-OSZTRÁK TURISZTIKAI PÁLYÁZAT AZ ALPOKALJÁN Az osztrák–magyar közös fejlesztési projekt keretében 2008. június–2011. december 31. között a térség természeti és kulturális örökségeit alkalmazó, országhatárt átlépô turisztikai pályázat benyújtására van lehetôség. A program magyar résztvevôi az Írottkô Natúrpark Egyesület szakmai, Kôszeg Város Önkormányzatának koordinációs szerepével Cák, Velem, Bozsok Községi Önkormányzatok, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és Vas Megye Önkormányzata. A tervezett projekt költségvetése több forrásból tevôdik össze: az osztrák partner, a magyar oldal EU-s nemzeti támogatási forrása, a magyar partnerek saját forrása. A Vas Megyei Önkormányzat a programban a bozsoki Sibrik-kas-

Pannon együttmûködés a borkultúráért Vas Megye Közgyûlése a Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványával, a Regionaler Entwicklungsverband Unteres Pinka- und Stremtal (REUPS) – Eberau (Ausztria) szervezetével, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával és Kôszeg Város Önkormányzatával közös pályázatot nyújtott be a Határon Átnyúló Együttmûködés Ausztria – Magyarország Operatív Programra. A pro-

Hunyad-megyei vendégek 2009. május 14-én Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke fogadta a megye román testvérmegyéjébôl, Hunyad megyébôl érkezô delegációt. A Hunyad Megyei Tanács elnöke, Mircea Ioan Molot úr által vezetett, a megye 32 polgármesterébôl álló delegáció egy izgalmas utazás állomásaként iktatta be a Szombathelyi kitérôt, hiszen egy közel egyhetes Brüsszeli kiküldetésen vettek részt. Az elmondottak alapján az új tagország polgármestereinek a megszerzett tapasztalatok mindenképp hasznosak, tény azonban, hogy a több mint kétezer kilométeres távolság megtétele nem irigylésre méltó. De ez is bizonyítja, hogy az egységes Európában nincsenek távolságok, a kétezer kilométer számos megállóhely beiktatását teszi lehetôvé, ahol barátokat és ismerôsöket üdvözölhetünk. A román delegáció Vas megyében is baráti fogadtatásban részesült, sokan közülük már ismerôsként érkeztek megyénkbe. A röpke látogatás során alkalom nyílt - protokolláris formák mellôzésével - a megye és a Megyeháza bemutatására, valamint a román politika képviselôi betekintést nyerhettek Vas megye politikai életébe is.

tély és a velemi Szent Vid régészeti terep, a Népmûvészeti Mûhely kapcsán érdekelt és kapcsolódik be a fejlesztési projektbe. A közgyûlés 2008. március 27-én 2 millió Ft-nak megfelelô euró összeget biztosított a pályázat önerejeként.

jekt célja a helyi és a határon átnyúló borturizmus fejlesztése; a kulturális örökség fenntartása; nemzetközi turisztikai együttmûködések szorosabbá tétele; valamint a hazai rendezvények, kulturális programok, helyi termékek és szolgáltatások attraktivitásának növelése; a bor, a borfogyasztás és a hozzá kapcsolódó borkultúra megismertetése; borászok közötti együttmûködések javítása. A projekt célcsoportja a Vas megyében és Dél-Burgenlandban gazdálkodó borászok, turisztikai vállalkozások, helyi termelôk, hazai borutak, Vas megye, Szombathely MJV, Kôszeg város, Dél-Burgenland. A projekt során tervezett tevékenységek: Életmód és borkultúra konferencia rendezése, Borkultúra fesztivál, borudvar rendezés, képzések szervezése, Határon átnyúló borút kialakítása, Nemzetközi és hazai találkozók szervezése. A „Vino Pannonia” projekt pályázati önerejéhez 2 millió forintak megfelelô euró összeget biztosított a megyei közgyûlés.

Dr. Kovács Valéria emlékére

Június 7. vasárnap 15 óra AZ UNGARESCA TÁNCEGYÜTTES ÉS A SZIVÁRVÁNY AMI ÉVADZÁRÓ MÛSORA Helyszín: Nyitra Utcai ÁMK Június 11. csütörtök ÉVADZÁRÓ LOGOZÁS – KISPÁLYÁS FOCI KUPA 14–26 ÉV KÖZÖTTI FIATALOKNAK A nagy sikerû éVADnyitó LOGOzás az iskolai tanév lezárásaként meghirdetett sportdélután. A kispályás futballra hat fôs fiú- és lánycsapatok jelentkezését várjuk a megyébôl. A döntô elôtt ifjúságsegítô – LOGO kosárlabda gálamérkôzést szervezünk. Helyszín: MMIK melletti sportpályák Hetente, szombatonként 20.00– vasárnap 02.00 óráig SZOMBAT ESTI HÁZ – SZOMBAT ESTI LOG(OZ)ÁS Fiatalok népszerû szombat esti kikapcsolódási, szórakozási, találkozási lehetôsége. Helyszín: MMIK LOGO Ifjúsági Szolgálata Június 13. szombat 10–19 óra VAS MEGYEI NEMZETISÉGI FESZTIVÁL Német, szlovén, horvát, lengyel, roma nemzetiségi mûvészeti bemutatók és kiállítás a nemzetiségek életérôl. Helyszín: MMIK dísztér, elôtér, színházterem Június 16–26. FÉNYTERÁPIA KIÁLLÍTÁS Helyszín: MMIK Élô-Tér Galéria Június 20. szombat 18–24 óra MIMIK CAFÉ ROCK ZENETERASZ Helyszín: mimik café, MMIK dísztér Június 30. – július 5. BOGLYA EGYÜTTES NÉPZENEI TÁBORA Részletes információ www.kulturista.hu és a www.boglya.hu honlapon Július 11–22. 18–20:30 óra FÖRSZDI PARTY Hangulatos nyár esti gitárzenekari koncertsorozat Helyszín: MMIK dísztér Július 18. szombat 18–24 óra MIMIK CAFÉ ROCKABILLY ZENETERASZ Helyszín: mimik café, MMIK dísztér Július 23–25. ORSZÁGJÁRÓ DALOSOK TALÁLKOZÓJA Részletes információ a www.odt.hu honlapon. Helyszín: MMIK Július 10. péntek 20.30–24 óra BARTÓK FESZTIVÁL – TÉKA TÁNCHÁZ Helyszín: MMIK Élô-Tér

Augusztus 20–szeptember 5. ÉVFORDULÓK, ESEMÉNYEK A KÉPESLAPOKON 20 éves jubileumi kiállítás a Képeslapgyûjtô Egyesület szervezésében. Helyszín: MMIK elôtér A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Nyitva tartás június 15-tôl augusztus 30-ig: Munkanapokon: 8.00 – 21.00 óráig, szombaton: 8.00 – 20.00 óráig, vasárnap: 8.00–13.00 óráig Intézményi karbantartás miatt az MMIK 2009. július 27-tôl augusztus 17-ig zárva tart. Részletes program: www.kulturista.hu NYUGDÍJASOK TÁBORA Balatonberényben Idôpont: 2009. június 9-15-ig Saját strand, sportolási lehetôség, zenés est, változatos közösségi és fakultatív programok biztosítják a kellemes kikapcsolódást. Részvételi díj: 32 000 Ft, ami tartalmazza a szállás, a programok és a napi háromszori étkezés költségeit is. Jelentkezés az MMIK Információs Szolgálatánál Bôvebb információ: Lukács Gábor 94/312-535 Tájak Korok Múzeumok Egyesület Szombathelyi Tagcsoportja szervezésében 2009. június 17-én szerdán 17 óra 30 perckor az MMIK II. emeleti konferenciatermében POROS IRATOK – ÚJ KIHÍVÁSOK, AVAGY MIRE HASZNÁLHATÓ A LEVÉLTÁR címmel Mayer László levéltári könyvtáros elôadása. Gyalogtúrák, kirándulások 2009. június 7. (vasárnap) Túra Velemtôl Szombathelyig Útvonal: Velem – Bozsok – Gencsi-erdô – Szombathely. Találkozás: az Ady téren 7.30-kor induló velemi autóbusznál, túravezetô: Rábai Péter 2009. június 20. (szombat) Országos kék túra a Bakonyban 19 km-en Útvonal: Bakonybél – Kôrishegy – Borzavár – Zirc Találkozás: a szombathelyi vasútállomáson a 6.05-kor Budapestre induló vonatnál, hazaérkezés Szombathelyre 21.47, túravezetô: Rábai Péter 2009. július 4. (szombat) Két tó túra 17 km-en szintkülönbség 360 m Útvonal: Szôce – Vadása tó – Borostyán-tó – Zalalövô, Találkozás: a szombathelyi vasútállomáson a 6.20-kor induló szentgotthárdi vonatnál, túravezetô: Rábai Péter KERTBARÁT KÖR programjai 2009. június 08. 17.30 Mi a teendô elemi csapás után a szôlôben, gyümölcsösben? (fagy, vihar, jégverés) Elôadó: Dr. Nagy László szakmérnök 2009. június 22. Mi így kertészkedünk! Látogatás Szentgotthárdra a Pohán Miklós kertbarát egyesület kertjébe.

Dr. Kovács Valéria, a Vas Megyei Önkormányzat volt aljegyzôje 2009. március 1-jén hosszú betegség után elhunyt. Dr. Kovács Mária Valéria 1950. augusztus 4-én született Sorokpolányban. Kôszegen a Jurisich Miklós Gimnáziumban végzett német tagozaton, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karára, ahol 1974-ben az állam- és jogtudományok doktorává avatták. Már egyetemistaként érdeklôdést tanúsított a közigazgatás iránt, az államigazgatási tanszék tudományos diákkörének aktív tagja volt. Élethivatásának megválasztására döntô hatással voltak egyetemi évei. Tanulmányai végeztével a Szombathelyi Járási Hivatal Igazgatási Osztályán gyámügyi munkatársként helyezkedett el, majd Vas Megye Tanácsa V. B. Igazgatási Osztályán dolgozott lakásügyi ügyintézôként. 1986-ban már, mint az igazgatási osztály osztályvezetô-helyettese kapott megbízást a törvényességi felügyeleti csoport tevékenységének megszervezésére. 1989-tôl a volt megyei tanács szervezési és jogi osztályán (majd az önkormányzati hivatal szervezési és jogi titkárságán) folytatta munkáját, 1991-tôl titkárságvezetôként. Aljegyzôvé történô kinevezésére 1995. július 15-én került sor, amely tisztséget egészen nyugdíjba vonulásáig – 2008. március 31-ig – ellátta.

Munkáján kívül is jó szervezôként és valódi közösségi emberként tekintettek rá kollégái, barátai, ismerôsei, ugyanis a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete vezetôségének tagjaként vezette a megyei jogász klubot, a TIT Jogi Szakosztályának tagjaként pedig rendszeresen tartott jogi elôadásokat. Kilenc éven keresztül a Savaria Nyári Egyetem szervezési feladatait is ellátta. A Rudas László Szakközépiskolában 1977-tôl több éven át óraadó tanárként tevékenykedett, igazgatási ismeretek tantárgyból készítette fel az érettségire a negyedik osztályos tanulókat. Munkásságának elismeréseképpen a Honvédelemért Kitüntetô címet és Vas Megye Közgyûlése „Az Önkormányzat Szolgálatáért” kitüntetéseket, majd 2008-ban az önkormányzati és területfejlesztési minisztertôl a „Köz Szolgálatáért” arany fokozatát kapta. Teherbírását, szorgalmát és a magas színvonalú szakmai munkába vetett hitét, valamint azt a vezérlô elvét, hogy a közigazgatási feladatokat alázatos szolgálatnak kell tekinteni, a hozzá közelállók nap mint nap megtapasztalhatták. Élete valódi szolgálatos sors volt. Emlékét megôrizzük. Dr. Kun László Címzetes fôjegyzô

A Vas megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat 2009. évi tevékenysége Kisebbségi önkormányzatunk célja, hogy a törvényi és anyagi lehetôségek függvényében támogassuk a települési kisebbségi önkormányzatokat és civil szervezeteket. Mûködésünk kezdetén a következô célkitûzéseket jelöltük meg: – legfontosabb célunk az anyanyelv és az identitástudat megôrzése. – Kezdeményeztük a középiskolai horvát nyelvoktatás bevezetését megyénkben. A megyei közgyûlés partner ebben, jelenleg zajlik az igényfelmérés és a szervezés – Minden évben, így 2009-ben is társszervezôi vagyunk az alábbi programoknak: 1. regionális horvát nyelvi olvasótábor (Felsôcsatár, július 18–21.) 2. regionális ifjúsági tábor (július 23–26.) 3. Nemzetiségi Kupa (június 9.) 4. Regionális nyelvi verseny (április 22.) 5. Nakovich Szépkiejtési verseny (október) 6. Pedagógus továbbképzés (ôsz) 7. Megyei Horvát Bál (minden év január) – Minden évben megrendezzük a Megyei adventi hangversenyt, amelyen a

megye 12 énekkara vesz részt (dec. 12.) – Ebben az évben megrendezésre kerül a Nemzetiségi Fesztivál, amelyen képviselik magukat a horvátok, cigányok, németek, szlovének is. – Megyénknek kiépített kapcsolata van a horvátországi Lika-Senj megyével. Kisebbségi Önkormányzatunknak azonban nem sikerült velük szorosabb kapcsolatot kiépíteni. Éppen ezért új tervünk az, hogy megkeressük a rijekai magyar és olasz közösséget. Szeretnénk tájékoztatást kapni arról, hogyan mûködnek a határon túli kisebbségi közösségek, illetve szeretnénk felvenni a kapcsolatot az Olaszországban élô horvátokkal. – Pályázatot írtunk ki a felsôoktatásban tanuló, aktív kulturális életet élô fiatalok számára. – Pályázatot írtunk ki a települési kisebbségi önkormányzatok számára, egy program megvalósításának támogatására. Horváth–Paukovics Edit elnök

13

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

m á j u s

„Becsületes embereket szeretnénk nevelni”

Németh Pál nekrológja

BESZÉLGETÉS NÉMETH ZSOLTTAL, A DOBÓ SE VEZETÔEDZÔJÉVEL Nehéz de szép örökség jutott Németh Zsoltnak. Nehéz, hiszen édesapja, Németh Pál eltávozása rótta rá; s szép, hiszen édesapja munkáját folytathatja együtt testvérével, Németh Lászlóval: gondozzák, építik tovább a mûvet, amit a Dobópápa hozott létre s hagyott rájuk. – A Dobó SE az ország egyik legeredményesebb egyesületeként mûködött az elmúlt években Pali bácsi vezetésével, a munkát bátyáddal folytatjátok. Hogyan oszlanak meg a feladatok kettôtök közt? – Szerencsére nem csak kettônk között kell megosztani azt a rengeteg munkát, amit Apu eddig egyedül végzett el. A Dobó SE elnökségi tagjai gazdái lettek egy-egy részfeladatnak, levéve rólunk a nem kevés terhet. Fôleg a szakmai munka tartozik ránk, amit ketten viszünk Laci bátyámmal. Mindent megbeszélünk egymással, Laci inkább a fiatalokkal, én az idôsebbekkel foglalkozom: jól kiegészítjük egymást. - Részt vettetek korábban is édesapátok edzôi munkájában? – Laci már az egyesület megalakulásától a kezdôkkel és a legfiatalabbakkal foglalkozik, de ô volt eddig az egyesület mindenese is. Én, mivel nemrég még magam is aktív sportoló voltam, csak 2005-ben kapcsolódtam be hivatalosan az egyesület munkájába mint elnökségi tag. – Fokozott elvárásokkal kell megküzdenetek Nektek is és a sportolóknak is. Lehet-e, kell-e a Németh Pál-féle eredményeket várni a csapattól?

– Mindketten az Apu által megfogalmazott, munkán alapuló filozófiát követjük. Nem elsôsorban versenyzôket, hanem becsületes EMBEREKET szeretnénk nevelni, ami manapság sajnos egyre nehezebb feladatnak tûnik. Az elvárások természetesen nagyok, hiszen minden évben kiváló eredményekkel kényeztettek el minket Apu versenyzôi. Próbálunk megfelelni a feladatoknak, de az atlétáinktól, szurkolóinktól, szimpatizánsainktól is türelmet kérünk, mert még rengeteget kell tanulnunk. Ebben az esztendôben szinte világversenyrôl világversenyre mennek majd a kalapácsvetôink. A felkészülés során becsületesen dolgoztak, bízunk benne, hogy meg is lesz az eredménye. – Eredményes sportolói pályád lezárulta után sok feladatnak kell megfelelned. 3 kisgyermek édesapja, a Vas Megyei Sportigazgatóság igazgatóhelyettese, a Dobó SE vezetôedzôje vagy: mennyiben változtatta meg az életedet ez az új feladat? – Eddig is nagyon elfoglalt voltam, hiszen a felsoroltak mellett a Magyar Atlétikai Szövetség dobó szakági szövetségi edzôje is vagyok november óta, edzôként pedig már 2006 óta irányítom a szentpéterfai, de horvát színekben versenyzô Haklits András felkészülését; talán sokan nem tudják, de Pars Krisztiánék mögött a nyolcadik helyen végzett a pekingi olimpia kalapácsvetô döntôjében. Ezzel sporttörténelmet is írt, mert ô volt az elsô döntôs férfi horvát atléta az olimpiák történetében. Megpróbálom az idômet a lehetô legjobban beosztani, eddig talán sikerült is, köszönöm ezt

14

ged szellemét próbáljuk idézni. Azt a mentalitásodat, képességedet keressük, amellyel mindig gondolataid, terveid legjavát szándékoztál megvalósítani. Életfelfogásod elôtt ámulattal tisztelgünk, amellyel olyan szemléletet adtál tanítványaidnak, közvetlen környezeted tagjainak,

Tisztelt Gyászoló Család, tisztelt Gyászoló Közönség! Ahogyan itt állunk, úgy érezhetjük magunkat, mint a hajósok, amikor a tenger vagy a távoli part egy megszokott pontjáról eltûnik egy világítótorony fénye. Az utat kijelölô fároszok nemcsak másnak adják fényüket, mindenekelôtt, maguknak mérik ki a láthatárt, a határt – ami lehet a végtelen is.

amire csak kevesen voltak, mert csak kevesek lehetnek képesek! Az igazságod hitével felvértezett küzdeni tudásod titkát keressük.

munkahelyemnek, a Vas Megyei Sportigazgatóságnak, ahol messzemenôkig tolerálják tevékenységemet. De leginkább szeretteimnek tartozom köszönettel, hiszen a családom sínyli meg leginkább a sok távollétet, így megpróbálom a szabadidômbôl a lehetô legtöbbet velük tölteni. Június 1tôl új feladok várnak rám. A megyei sportirányítástól „átigazoltam” a városiba. A Szombathelyi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. élén újabb kihívások várnak rám, de mellette természetesen továbbra is szeretném segíteni a Dobó SE munkáját. – Amikor édesapádra gondolsz, mi az az emlék, ami az elsôk közt jut eszedbe vele kapcsolatban? – Még most is, mikor kimegyünk a pályára, mintha ott állna a kör mellett. Kicsit fázósan, de rendíthetetlenül, kitéve az idôjárás, no és az élet viszontagságainak... Most is várjuk tanácsait, hipnotizáló tekintetét, kedves, vicces, megnyugtató szavait. Bokányi Péter

Tájékoztató az iskolai testnevelésrôl A Vas Megyei Közgyûlés tárgyalta az iskolai testnevelés helyzetérôl és az ifjúság egészségügyi állapotáról szóló, a Sportigazgatóság által összeállított részletes elôterjesztést. Eszerint a legfontosabb cél, hogy a gyerekeknek esélyük legyen az egészséges életmódra, fejlôdésre, ezáltal csökkentve az elkerülhetô betegségek és egyéb problémák társadalmi terheit. Nagyon sajnálatos, hogy a Nemzeti Alaptanterv 2007-es változatában a kulcskompetenciák között csak „elbújtatva” és nem önállóan találhatóak meg a fizikai és mentális egészségre, egészséges életvitelre vonatkozó ismeretek. A célok elérése érdekében szükséges az iskolai testnevelés órák számának a növelése, ugyanis a diákok 70-80 %-a ezen kívül semmiféle sporttevékenységet nem végez. Vissza kellene állítani a diáksport normatív költségvetési támogatását, valamint a szakfel-

2009. január 9-én, pénteken délután tragikus hirtelenséggel elhunyt Németh Pál mesteredzô 72 éves korában. A „DOBÓPÁPÁT” Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke búcsúztatta 2009. január 17-én Szombathelyen, a Székesegyházban:

ügyeleti rendszert. Szükséges a fenntartói figyelem erôsítése, hogy a megszorítások ne az iskolai testnevelés és a diáksport rovására történjenek meg. A helyi tantervekben vonzó, az élethez igazodó elemek kerüljenek azok 3 évente esedékes felülvizsgálatakor. Segíteni kell azt, hogy a gyógytestnevelésre utalt tanulók élhessenek jogukkal, és minden kiszûrt tanuló egészségügyi állapotának megfelelô ellátást kaphasson. A testnevelés ne csak egy legyen a többi tantárgy mellett, hanem egészségvédô program is. A közgyûlés több megfontolásra érdemes hozzászólás után támogatta, hogy a beszámoló jusson el a megye települési önkormányzataihoz, továbbá a parlament illetékes szakbizottságához.

Kedves Pali bácsi! TE magadnak jelölted ki a szigorú szabályokat, az élet mikéntjére vonatkozóan, a morális tartásra, a célok makacs ostromlására, s újabbak kitûzésére törekedve. Példád olyan valamennyiünk elôtt, mint a csodák: nem kell magyarázni ôket, erôt, hitet lehet meríteni ebbôl a létformából, amely haláloddal nem lezárult, hanem átlépett az örökérvényû lét dimenziójába. Kincseidet szétosztottad családod kedves tagjai, tanítványaid, a sportemberek nagy családja és valamennyiünk között, mindenkinek juttatva belôle bôkezûen. Drága Pali bácsi! Dadogva próbálunk emlékezni Rád, aki nem vagy többé közöttünk. Személyiséged, egyéniséged, embersé-

Tisztelt Gyászoló Közönség! Az ilyen percek soha, senkinek nem könnyûek! Különösen nem könnyûek, amikor egy köztiszteletben álló, szívünknek mindig kedvelt, közösségi ember tragikus halála után szembesülünk a megmásíthatatlannal. Németh Páltól való búcsúzás perceiben méltán idézhetjük Arany János szavait: „Nem hal meg az ki milliókra költi / Dús élete kincsét, ámbár napja múl; / Hanem lezárván ami benne földi, / Egy éltetô eszmévé finomul, / Mely fennmarad, s nôttön nô tiszta fénye, /Amint az idôben, térben távozik, / Melyhez tekint fel az utód erénye: / Óhajt, remél, hisz és imádkozik.” Drága Pali bácsi! Emlékedet, csak a saját életünk megszûnése olthatja ki szívünkbôl! Velünk élsz! S mert Krisztussal éltél és haltál, vele támadsz fel. A halhatatlan Isten halhatatlanságra teremtett! Legyen nyugalmat adó álmod! Isten áldjon!

XVI. Vas Megyei Sportnap Vas Megye Közgyûlése, a Vas Megyei Sportigazgatóság 2009. május 9én immár 16. alkalommal rendezte meg a Megyei Sportnapot, ezúttal Kôszegen. A rendezvény országosan egyedülálló: csak Vasban rendeznek megyei sportnapot létesítményavatóval együtt. A szép hagyomány 16 évvel ezelôtt Gersekaráton kezdôdött, ahol akkor tornacsarnokot avattunk, azóta több tornacsarnokot, uszodát, sportcentrumot, labdarúgó pályát és öltözôt sikerült a megyei sportnap keretében felavatni.

Az idei rendezvény Kôszeg város Fô terén kezdôdött zenés ébresztôvel, mazsorettek mûsorával és az Ataru dobzenekar látványos bemutatójával. A vendégeket Huber László, Kôszeg város polgármestere köszöntötte, majd a Vas Megyei Sportnapot Kovács Ferenc Vas Megye Közgyûlésének elnöke és Dr. Varga Zoltán, Vas megyei sportigazgató nyitotta meg. A megnyitó után nagy közönségsikert arató bemutatók (Galaxy Rock & Roll Klub, a Sakura SE kara-

tékái és Capueira bemutató ) következtek, a mûsor egyik meglepetése pedig a Szombathelyi Korcsolya Klub (Vargaréna) pazar, meghökkentô – kissé talán „önveszélyes” – bemutatója volt. A Megyei Sportnapok történetében egyedülálló módon két sportlétesítményt is avattunk Kôszegen. Az egyik a Magtár Sport Klub (fitness, spining, fallabda, ökölvívó termek), melyet Pusztai Tamás testnevelô hozott létre. Dicséret illeti munkáját, hiszen ilyen pénzügyi, gazdasági helyzetben szinte csoda, hogy önerôbôl több 10 millió forintos beruházást tudott megvalósítani. A létesítményt Kôszeg város polgármestere, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke és a Vas me-

gyei sportigazgató avatta fel. A másik újonnan avatott létesítmény a Kôszeg Város Önkormányzata által létrehozott új ökölvívó terem volt, amit az ökölvívó szakosztály számára alakítottak ki. A nagy múltú (1912-tôl mûködô) szakosztály neves, nemzetközileg, országosan elismert ökölvívókat nevelt ki, és jelenleg is az egyik meghatározó szakosztálya az ország ökölvívó életének. Színesítették a rendezvényt és nagy sikert arattak a délutáni tekeversenyek, a sakk szimultán, az íjász és lövész bemutatók: sokan látogatták meg e napon a megye és a város közös sportrendezvényeit. A programot labdarúgó mérkôzések, a Kôszegi SE – Felsôcsatár, és az Öreg Fiúk labda-

rúgó tornája zárta, amit a Vas Megyei Sportigazgatóság csapata nyert meg. A rendezvény ízletes pörkölttel, poharazgatással ért véget, jó kedvvel, sérülésektôl mentesen zárult a XVI. Vas Megyei Sportnap. Az Önkormányzati Minisztérium sportlétesítmények létrehozásának, a meglévô intézmények felújításának központi pályázatát ez évben nem tervezi. Remélhetôleg ez nem lesz gátja annak, hogy jövôre újabb létesítmény avatásával együtt szervezzük meg a XVII. Vas Megyei Sportnapot. Dr. Varga Zoltán

Kistelepülések Vas megyei sportversenyei A Kistelepülések Vas Megyei Sportversenyeit 20 éves hagyományokkal szervezi a Vas Megyei Sportigazgatóság. Az évenkénti 10 sportágat magába foglaló versenysorozat az eltelt két évtized alatt rendszeres és tudatos változásokon ment át, a hagyományos sportágak mellett sok új, divatossá váló sportág került ezek közé a sportágak közé. Vas megye aprófalvas településszerkezete volt az az alapvetôen meghatározó ok, amely miatt az országban egyedülálló, rendszeres sportolási lehetôséget szerettünk volna ajánlani minden sportolni vágyónak. Elsôsorban ott volt erre szükség ahol sportegyesület hiányában csak ez az egy rendszeres mozgási, sportolási lehetôség adott. A versenysorozat sikerét az is jelzi, hogy évek óta más megyék „határ” települései is szívesen vesznek részt ezen a vetélkedésen. Kiemelkedô munkát végzô sportvezetôvel, lelkes résztvevôvel, a sportot szeretô és támogató polgármesterrel ismerkedhettünk meg a hosszú évek során, akik mind hálával emlegetik az eseményeket, és már ismerôsként üdvözlik az ellenfelek csapattagjait. Büszkék lehetünk arra, hogy évente átlagosan 70-80 település közel 2000 fôvel vesz részt aktívan sportolva a versenyeinken. Reményeink szerint az egyes sportági szövetségek is sokat nyertek ezekkel a sportrendezvényekkel, hiszen a megyei bajnokságok késôbbi résztvevôit is ezek a sportolók alkották. A versenyek jó hangulata, a rendezôk hozzáállásán, a versenyek elôkészítettségén és a már kialakult ba-

ráti kapcsolatok folytán szinte minden alkalommal érezhetô. Ez az igazi sportolni akarás és a sport közösségformáló ereje lemérhetô és érezhetô a versenyek szinte mindegyikén. A 2008. évi versenysorozat összesített versenyének eredményhirdetésére 2009. május 13-án a Megyeházán került sor. A verseny elsô hat helyezettjei a következôk voltak: 1. Táplánszentkereszt 2. Vép 3. Vasszécseny 4. Nárai 5. Zsira (Gyôr–Moson–Sopron megye) 6. Csákánydoroszló Tihanyi Tibor versenyszervezô

15

v A s m e g y e

2 0 0 9 .

M Á J U S

Az Európai Parlament választása I. Hol szavazzunk? A Magyar Köztársaság Elnöke 2009. június 7-re tûzte ki az Európai Parlament tagjainak választását. Az Európai Unió 27 tagállamában is ezen a napon kerül sor a szavazásra, s járulhat az urnák elé mintegy négyszázmillió szavazásra jogosult uniós állampolgár. Magyarország a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint egy választókerületnek minôsül. Azok a pártok állíthatnak országos listát, akik legalább 20 000 érvényes ajánlószelvénnyel regisztráltatták magukat az Országos Választási Bizottságnál. Magyarország 22 képviselôt küldhet az Európai Parlamentbe oly módon, hogy az egyes pártlistákra leadott szavazatok arányában osztja szét a mandátumokat a listák közt az Országos Választási Bizottság. Minden választópolgár egy pártlistára adhat le érvényes szavazatot. Hangsúlyozandó, hogy pártlistára lehet szavazni, s nem személyekre. Magyarországon választójoggal rendelkezik az ország területén lakóhellyel rendelkezô nagykorú magyar állampolgár, továbbá az unió más tagállamainak nagykorú állampolgára, amennyiben Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. A magyar állampolgárok április 10ig értesítést kaptak arról, hogy lakóhelyükön felvételt nyertek a választói névjegyzékbe. Ugyancsak értesítést kaptak a Magyarországon lakóhellyel rendelkezô, az unió más tagállamainak állampolgárai is arról, hogy kérhetik a választói névjegyzékbe való felvételüket, amennyiben választójogukkal Magyarországon kívánnak élni. A polgármesteri hivatalokban kifüggesztett névjegyzék ellen, az abból történô kihagyás, illetve bárkinek vélelmezett jogtalan felvétele miatt április 15-ig kifogást lehetett tenni. Azok a nagykorú választójoggal bíró magyar állampolgárok, akik a névjegyzékbôl való kihagyás miatt nem tudtak valamilyen okból kifolyólag észrevételt tenni e határidôig, azok kérhetik a lakóhely szerint illetékes település jegyzôjétôl, kivételes méltányosságból vizsgálja meg a névjegyzékbe való felvételük lehetôségét. E kérelmet lehetôleg május végéig, de mindenképpen június 5. elôtt lehet elôterjeszteni.

16

Az unió más tagállamainak állampolgárai legkésôbb április 30-ig kérhették a lakóhelyük szerinti névjegyzékbe való felvételüket. E határidô elmulasztása esetén ôk már nem terjeszthetnek elô kivételes méltányosságból sem kérelmet május 1tôl a névjegyzékbe való felvételük érdekében. Nagyon fontos az, hogy a szavazás napján a választópolgár szerepeljen a névjegyzéken, mert a szavazás napján – a korábbiaktól eltérôen – a szavazatszámláló bizottságok senkit sem vehetnek fel arra, s így akkor sem szavazhat a választópolgár, ha annak egyéb okból nem lenne akadálya. A szavazás napján az állandó lakóhelyétôl, tartózkodási helyétôl távol lévô választópolgár belföldön igazolással, külföldön a Magyar Köztársaság külképviseletein szavazhatnak. Igazolást június 5-én 16 óráig lehet kérni személyesen, vagy meghatalmazott útján (joghatályos az a meghatalmazás, melyen két tanú aláírásával igazolja, hogy az okiratot a meghatalmazó írta alá!) továbbá az eddig az idôpontig beérkezôleg postán feladott levélben. A kérelemnek tartalmaznia kell az igazolást kérô nevét, személyi számát, lakcímét, annak a településnek a megnevezését, ahol szavazni kíván. Igazolást a helyi választási iroda faxon, e-mail útján nem adhatnak ki. Mód van arra, hogy a választópolgár a kapott igazolása visszaadásával egyidejûleg kérje a lakóhelye szerinti szavazókörben való szavazása lehetôvé tételét. E kérelmet írásban vagy szóban legkésôbb június 4-én 16 óráig lehet elôterjeszteni az igazolást kiállító települési jegyzôtôl. A szavazatszámláló bizottság – ugyancsak a korábbiaktól eltérôen – nem teheti meg, hogy a nála vezetett névjegyzékbôl igazolás kiadása miatt törölt választópolgárt az igazolás bevonásával egyidejûleg visszavegye a névjegyzékre, s lehetôvé tegye részére a szavazást. Aki tehát a június 4-i határidôt elmulasztja, nem lesz más lehetôsége csak az – amennyiben élni kíván szavazati jogával –, hogy az igazoláson szereplô településen az igazolással szavazók számára kijelölt szavazóközben szavazzon. A külképviseleti névjegyzékre vételt a lakcím szerint illetékes település jegyzôjétôl lehet kérni személyesen,

meghatalmazott útján, illetve levélben. A kérelmet legkésôbb május 22-én 16 óráig lehet elôterjeszteni. E határidô jogvesztô, azt követôen ilyen kérelem elôterjesztésére nincsen mód, miután az ilyen kérelmeket az Országos Választási Bizottság összesíti, s legkésôbb a hónap végén eljuttatja a külképviseleti szervekhez. (A külképviseleti névjegyzékre vételt, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet kérni, melyet minden települési jegyzô az azt kérelmezôk rendelkezésére tud bocsátani.) Ez a május 22-i jogvesztô határidô vonatkozik arra az esetre is, amikor a külképviseleti névjegyzékre vett választópolgár meggondolja magát, s úgy dönt, hogy mégis lakóhelyén kíván élni szavazati jogával. Nélkülözhetetlen feltétele a választójog gyakorlásának az, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottság elôtt hitelt érdemlôen tudja igazolni személyazonosságát és lakcímét. Ezért mindenki vigye magával az ezt igazoló okmányait.

II. Miért szavazzunk? Minden bizonnyal sok polgártársunkban felvetôdik: kell-e, érdemese elmenni június 7-én szavazni; mi az értelme az európai parlamenti választásoknak; van-e befolyása életemre az Európai Parlament munkájának? Engedjék meg, hogy néhány érvet, indokot felhozzak e mellett, hogy miért célszerû és kívánatos az, hogy a választáson minél többen vegyünk részt. Számít minden egyes uniós állampolgár szavazata. Nem mindegy ugyanis, hogy a közel ötszáz millió másik európai uniós állampolgár mindennapjait befolyásoló döntéseket kik hozzák meg, kik határozzák meg a közös Európánk jövôjét. Az európai parlamenti képviselô a mi szócsövünk, munkájával hatással van az európai uniós jogszabályokra, élelmiszerárakra, környezetvédelemre, s még sorolhatnám azokat a témaköröket, amelyek az Európai Unió hatáskörében van, s döntésükkel közvetlenül befolyásolják életés munkakörülményeinket. Európa sorsának alakulása nem lehet közömbös senkinek sem, legyen az fiatal vagy korosabb, férfi vagy nô, vállalkozó vagy alkalmazott, városban vagy falun élô.

Azok a jogok, amelyek minden magyar állampolgárt, mint uniós állampolgárt megilletnek (mindenkinek joga, hogy más országban éljen, ott dolgozzon, tanuljon) kötelességet jelent, hogy az e szabadságjogokat biztosító unió legmagasabb szintû képviseleti szerve létrehozásában, megválasztásában közremûködjön annak érdekében, hogy az államok, polgárok közti együttmûködés még magasabb szintre emelését célul kitûzô képviseleti szerv minél szélesebb, nagyobb legitimáltsággal rendelkezzék. Az Európai Unió Parlamentjének képviselôi legalább olyan fontos szerepet játszanak az Európai Unió döntéshozatalában, mint a tagállamok. Sok, az unió bizottsága által hozott jogszabály automatikusan a magyar jog részévé válik, s így közvetlenül mindennapjaink során alkalmazkodni kell hozzá. Az unió reformját jelentô Lisszaboni Szerzôdés hatályba lépésével jelentôsen növekedni fog az Európai Unió Parlamentjének befolyása, szinte egyenjogú, egyenrangú jogalkotói szerepköre lesz a tagállamok képviselôibôl (minisztereibôl) álló Európai Tanáccsal. Ezentúl az Európai Unió végrehajtó szervezete, a bizottság elnökét az Európai Parlament választja meg, s ezzel jelentôsen nôni fog befolyása a bizottság jogalkotási munkájára. Újszerû eleme a Lisszaboni szerzôdésnek az is, hogy egymillió uniós állampolgár kezdeményezhet jogalkotást az Európai Parlamentnél. Demokráciákban a polgárok beleszólnak a politika alakulásába. A választás erre ad alkalmat. A szavazás egyúttal választás is. A választáson induló pártlisták egymástól többékevésbé különbözô módon képzelik el a jövô Európáját. Szavazni lehet arra a listára, amelyen szereplô jelöltek – kinek-kinek meggyôzôdése szerint – a legmegfelelôbben tudják képviselni az ország, s a szavazást megtisztelô állampolgár érdekeit. Tisztelt Választópolgárok! A szavazás néhány percet vesz igénybe. Ne sajnálja senki e csekély idôt arra, hogy beleszóljon abba, milyen legyen Európa jövôje, milyen legyen Európa. A megyében a választási szervek felkészültek arra, hogy a szavazás zökkenômentesen, törvényesen, rendben zajlódjék le. Szombathely, 2009. május 4. Dr. Kun László a Területi Választási Iroda elnöke

Ezeréves jubileumi emlékbizottság A közgyûlés 2009. április 24-i ülésén elhatározta, hogy Vasvármegye ezeréves évfordulójának méltó megünneplésére és a történelmi programsorozat kialakítására, koordinálására emlékbizottságot hoz létre. A bizottság tagjai Majthényi László, a közgyûlés alelnöke, (az emlékbizottság elnöke), Mészáros Árpád, az oktatási, kulturális és ifjúsági bizottság elnöke, Nagy Gábor, a turisztikai és sportbizottság elnöke, dr. Kun László megyei fôjegyzô, Dr. Nagy Zoltán, a megyei múzeum igazgatója, dr. Tilcsik György, a megyei levéltár igazgatója és dr. Zágorhidy Czigány Balázs mûvészettörténész, múzeumigazgató. Az emlékbizottság titkára Kutszegi István közmûvelôdési csoportvezetô. Az Emlékbizottság munkájával a 2009. augusztus 20. és 2010. augusztus 20. közötti megyei évfordulós rendezvények sikeres megvalósítását kívánja elôsegíteni. Az ezeréves évforduló alkalmából a közgyûlés Vas megye minden települési önkormányzata részére megyezászlót adományoz.

VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK INGYENES KIADVÁNYA Fôszerkesztô: Alexa Károly Felelôs szerkesztô: Bokányi Péter Felelôs kiadó: Alexa Károly, fôszerkesztô Lapterv: Bonyhádi Károly Nyomdai munkák és terjesztés: Zoom-DTP Kft. A szerkesztôbizottság tagjai: Majthényi László (a szerkesztôbizottság elnöke) Pajor András, Patyi Elemér, Szücs Gábor, Varga Gyula Számunk készítésében közremûködtek: Bánovits Judit, Dankó Ilona, Holdosi Dániel, Dr. Kun László, Kutszegi István, Miklósi H. Csaba, Dr. Palotai Péter, Dr. Stankovits György Szerkesztôség címe: 9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1. www.vasmegye.hu [email protected] Példányszám: 107 000 db